DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Összeállította: Szűcs Józsefné Dr. Buzás Mihályné

Damjanich János Általános Iskola

2.

50

Minőségirányítási Program


2.


PREAMBULUM A Damjanich János Általános Iskola a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényi előírás teljesítése értelmében alakította ki minőségirányítási rendszerét, mely szerint: feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épített ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszerét a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában határozza meg (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt beszerezi az iskolai diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Intézményünk minőségirányítási programja határozza meg a működés hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseit. Az intézményi minőségirányítási programban határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását

51


2.


Tartalomjegyzék Preambulum .................................................................................................................... 51 1. Az intézmény bemutatása ........................................................................................ 53 2. Az intézmény minőségpolitikája .............................................................................. 56 2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat ............................................................................ 56 2.2 A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része ........................ 57 2.2.1 A fenntartó által megfogalmazott általános elvárások ............................... 57 2.2.2 Az iskolák közoktatási feladatai ............................................................... 57 2.2.3 A helyi közoktatás minőségparaméterei: ................................................... 58 2.2.4 Az intézmény működésére vonatkozó kiemelt feladatok: .......................... 59 2.2.5 Az intézmények speciális feladatai ........................................................... 59 2.2.6 Ellenőrzés, mérés, értékelés koncepciója .................................................. 59 2.3 Minőségcéljaink ............................................................................................... 60 3. Az Intézmény minőségirányítási rendszere .............................................................. 61 3.1 A vezetés szerepe a minőségirányítás rendszerében .......................................... 61 3.1.1 A vezetés felelőssége................................................................................ 61 3.1.2 Jogszerűség .............................................................................................. 61 3.1.3 Tervezés ................................................................................................... 64 3.1.4 Vezetői ellenőrzés és értékelés ................................................................. 67 3.1.5 A minőségirányítási rendszer működtetése ............................................... 71 3.2 Az intézményi működés belső rendje ............................................................... 72 3.2.1 Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése ............................................ 72 3.2.2 Emberi erőforrás....................................................................................... 85 3.2.3 Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése ............................. 86 3.2.4 Az intézmény mérési és értékelési rendszere ............................................ 88 3.2.5 Az intézmény működésének értékelése ..................................................... 95 3.2.6 Dokumentumok kezelésének rendje........................................................ 115 4. A minőségirányítási program érvényességi ideje, felülvizsgálata, módosítása és nyilvánosságra hozatala ................................................................................................. 118 5. Melléklet: I ............................................................................................................ 119

52


2.


1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Az iskola a városközponttól legtávolabb elhelyezkedő oktatási intézmény, két helyen és három épülettel, jelenleg folyik a felújítás és bővítés tervezése. A beiskolázási körzet külvárosi jellegű, nagy távolságokkal, így szükséges a helyi autóbuszjáratok igénybevétele. A körzet lakosai zömében egyszerű családokból kerülnek ki. A többség a körzettől távolabb dolgozik, a munkanélküliség fenyegetően jelen van. A terület átalakulóban van a periférikus és a kertvárosi jelleg között. A körzetben kevés a kis- és nagyvállalkozó. A beiratkozási területen megtalálhatók az etnikai hovatartozásuk szerint cigány származású lakosok is. Foglalkozásukat tekintve zömében kereskedők vagy munkanélküliek. Tanulólétszámunknak jelenleg 28 %-a kerül ki ebből a népcsoportból, mely származása szerint hármas tagozódású. Nevelőtestületünk stabil. Pedagógiai- nevelési programunk kiemelt területei az iskolai túlkorosság visszaszorítására, a továbbtanulási arányok javítására, a hátrányos helyzet csökkentésére, az etnikai hátrányok enyhítésére vonatkoztak. E cél érdekében dolgoztuk ki a hagyományőrző, művészeti nevelést alkalmazó és testi fejlettséget segítő programunkat. Hagyományőrzés területén minden kézművességet oktató pedagógusnak van alapképesítése, és két szövő, két keramikus, egy bőrös szakképesítésű nevelőnk már a felső tagozatos szakköröket is magas szinten képes oktatni. Néptánc oktatására a néptáncpedagógust alkalmazzuk. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy szinte minden napközis csoport délután is foglalkozik kézművességgel. Együttnevelési eredményeinkben olyan szintet értünk el, hogy jelenleg országos mintaként szolgálunk az Országos Integrációs Hálózat képzési rendszerében. A testi fejlesztés terén három irányt jelöltünk ki az általános feladatok mellett, mozgáskultúra-mozgásfejlesztést, a gerinctornát, (melyet beépítettünk a testnevelési órákba) és akrobatikus tornát.

53


2.


Fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkezik 3 fő, melyből kettő a teljes óraszáma mellett tudja a feladatokat ellátni, a másik nevelőt fél állásban alkalmazzuk kifejezetten fejlesztésre. Az egyéni fejlesztés mellett mozgásterápiát is alkalmazunk. Első osztálytól 3. osztályig idegrendszeri mozgásfejlesztésben részesítjük a gyermekeket; heti 2-2 órában minden első osztályost, további 2-2 órában a koordinációs nehézségekkel küzdőket, 2-3. osztályban folytatjuk a rászorulókkal. 2003. szeptembertől vezettük be a programot, és már érezzük, hogy az idei évben kevesebb a tanulási nehézséggel küzdő tanulónk. Nagyon pozitív eredményeket értünk el beszédértés, beszédfejlesztés terén, melyet tavaly kezdtünk alkalmazni, heti 4 órában megbízással. Ezen rászoruló tanulók esetén (2. és 3. osztályban alkalmazzuk) hanghallási és hangképzési problémákat tapasztaltunk, melyek a speciális fejlesztés eredményeként enyhülnek. Iskolánk pedagógiai programjában felvállalt feladatokat nevelőtestületünk teljes odaadással magáénak érzi. Iskolánkban a túlkorosság szinte teljesen megszűnt, a magántanulók száma harmadára csökkent. Az évismétlésre bukók száma 2-3 % körül mozog. Továbbtanulási eredményeink folyamatos javulást mutatnak. Kulturális örökségünk átörökítése céljából kézműves oktatást vezettünk be 1-4 osztályig a délelőtti tanórákon a technika tantárgy keretén belül heti 2 órában. A tantárgy tanítását

végző

pedagógusok

rendelkeznek

a

2

éves

népi

játszóház

vezetői

továbbképzéssel. A tárgyak, témakörök 1 és 4. osztályig így évente többségében egyre ugyanazok, de bonyolultabbak, anyagigényesebbek. Egyre több ismeretet igényel a feladatok

megoldása.

Eközben

tanulóink

készségeket

szereznek

az

anyagok

tulajdonságainak megismerésében, egymás tárgyainak ezzel társaiknak a megbecsülésében. Saját munkáikat a téma végén hazaviszik. Csak használati vagy funkcióval rendelkező tárgyakat készítenek. Elsőtől negyedik osztályig néptáncot tanítunk heti 1 órában néptáncpedagógus vezetésével. Népi örökségünk legjelentősebb táncainak megismerése, az alaplépések, a tartás, az egymás közötti kultúrált viselkedés követelménye segíti örökségünk megőrzését. Emelt szintű idegen nyelv oktatását végezzük az idegen nyelven való kommunikáció céljából heti 5 órában 5. osztálytól. A csoportban az átlaglétszám 15 fő. Angol nyelvből szervezzük meg emelt szinten. Minden esetben a normál szintű csoporttól magasabb

54

Damjanich János Általános Iskola követelményekkel.

A

csoport

2. tagjait

segítjük,

Minőségirányítási Program hogy

külföldi

kapcsolatokkal

kommunikációs készségeiket növeljék. Segíteni kell, hogy a csoportoknak legalább a fele levelezzen külföldi diákokkal. Kommunikációs készségek fejlesztését a dráma tantárgy tanításának bevezetésével és egyre több területen való alkalmazásán keresztül kívánjuk elérni. Alsó tagozaton meg jelenik a magyar órák keretén belül az alapkészségek szintjén, felső tagozaton saját órakeretben heti 1 órában 6. osztályban. Elvárható, hogy a tanuló tudja gondolatait röviden, érthető formában kifejezni, törekedjen a lényegi elemek megfogalmazására, nagyobb társaságban is merjen megszólalni, merjen önálló véleményt mondani. Az alsó tagozaton tanító nevelők rendelkezzenek alapképzéssel, a felső tagozaton pedig drámatanári végzettséggel. Számítástechnikai ismeretek birtoklása dinamikusan változó világunkban alapfeltétel a munkaerőpiacon való sikeres boldoguláshoz. Hátrányos helyzetből jövő tanulóinknál szinte kizárólagos lehetőségként az iskola tudja biztosítani ezeket az ismereteket. Minden lehetőséget kell megragadnunk, hogy bővítsük ismereteiket és felkeltsük érdeklődésüket a továbbtanulásra. Számítástechnikai ismereteket minden felső tagozatos tanuló tanul 5. osztálytól 8. osztályig heti 1 órában. A tárgyat tanító nevelőink felsőfokú szakképesítéssel vagy számítástechnikai tanári végzettséggel rendelkeznek. Szocio-kulturális hátrányok csökkentése érdekében a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezetjük be képességkibontakoztató és integrált nevelés céljából. A nevelőtestület elfogadó és egységes rálátása mellett egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó és tárgyi feltételeiben megújuló programot két éves bevezetési ütemtervvel kívánjuk megvalósítani. A hét témakörből álló segítő és értékelő eszközrendszer kulcskompetenciákat fejlesztő programelemekből, integrációt segítő szabadidős tevékenységből, multikulturális tartalmakból, módszertani elemekből, műhelymunkákból, tanári együttműködésből, háromhavi kötelező értékelésből és a továbbhaladást segítő elemekből áll.

55


2.


2. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA

2.1 Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk minden pedagógusa vállalja, hogy a ránk bízott gyermekek alapműveltségének elsajátítása és a nyolc évfolyam zökkenőmentes elvégzése érdekében a legnagyobb odaadással végzi munkáját, rendszeres továbbképzésekkel fejleszti tudását. Felelősek vagyunk, hogy tanulóink megfelelő szociális készségek birtokában reális önismerettel rendelkezve a társas kapcsolataikban jól boldoguljanak. Kinyilvánítjuk, hogy a hagyományőrzés területét, mint iskolánk specialitását a saját lehetőségeinken belül segítjük. Kinyilvánítjuk továbbá, hogy az idegen nyelven való kommunikálás fejlesztése érdekében az emelt szintű nyelvoktatást kiemelten kezeljük. Tanulóinkat ösztönözzük a minél nagyobb

részvételre,

külföldi

kapcsolatokkal

segítjük

őket

jártasságuk

fejlesztésében. Vállaljuk, hogy egészséges testi-lelki fejlődésük érdekében folyamatos fizikai aktivitást igénylő feladatokat is tervezünk. Fontosnak tartjuk a kommunikáció, önálló reális véleményalkotás képességét. Felelősek vagyunk, hogy minden lehetséges folyamatban a gondolkodási képességeket is fejlesszük. Felelősek vagyunk a minőség folyamatos javításáért, hogy iskolánk méltó helyet foglaljon el a város illetve a régió oktatási rendszerében. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk minden dolgozója érezze felelősségét nem csak a maga területén, hanem az iskola egészét tekintve is a minőség megtartásában illetve továbbfejlesztésében. Intézményünk kinyilvánítja, hogy a szülővel mint partnerrel a legteljesebb mértékben együttműködik a gyermekek személyiségének fejlesztése érdekében. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy a 8. év végére iskolánkból továbbtanulásra alkalmas, nyitott, érdeklődő, a közélet iránt fogékony, az új közösségekben aktívan és zökkenőmentesen beilleszkedni tudó tanulók kerüljenek ki.

56


2.


2.2 A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 2.2.1 A fenntartó által megfogalmazott általános elvárások A helyi közoktatással kapcsolatos elvárások Általában:

„Minden gyermek fontos” elvének következetes megvalósítása,

a színvonalas, gyermekközpontú nevelés – oktatás biztosítása a közoktatási intézményekben,

A gyermekek, tanulók képességének, személyiségének sokoldalú fejlesztése,

A gyermekek, tanulók eredményes felkészítése, a továbbhaladás biztosítása,

A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása, az egészséges életmód, sportolási igény felkeltése,

Eredményes úszásoktatás

Kultúrált, igényes környezet, intézményi arculat kialakítása,

Helyi értékeke megbecsülése, képviselete,

Partneri igények, elégedettség figyelemmel kísérése, megfelelő kommunikáció alkalmazása,

Továbbképzési tervek és intézményi szükségletek összhangjának megvalósítása,

Részvétel a közművelődési és kulturális életben, hangsúlyosabb megjelenés a város közéletében.

2.2.2 Az iskolák közoktatási feladatai Iskoláktól:

Tehetséggondozás

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása az esélyegyenlőséget is segítő programok kidolgozása, alkalmazása

Eredményes szereplés tanulmányi és sport versenyeken

A kulturált viselkedés, magatartás kialakítása

Az idegen nyelv és informatikai ismeretek hangsúlyos átadása

Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók eredményes továbbhaladása

Az

általános

iskolába

járók

tanulmányainak

megakadályozása.

57

befejezése,

a

kimaradás


2.


2.2.3 A helyi közoktatás minőségparaméterei:

Alapvető elvárások Alapkészségek fejlesztése Oktatás minősége Hatékony nyelvoktatás

Kapcsolattartás Kiváló pedagógus Szakmai felkészültség

Színvonalas feladatellátás

Megfelelő intézményhálózat

Differenciált fejlesztés Felzárkóztatás Tehetséggondozó programok Továbbtanulás Csoportbontás Használhatóság Nyelvvizsga Szakmai közösségekkel Vezetéssel Szülőkkel Tanulókkal/gyermekekkel Részvétel továbbképzésen Működő elismerési rendszer Informatikai ismeretek

Prevenció Esélyegyenlőség Jelzőrendszer Szociális ellátás Szakszolgálat Feladatfinanszírozás Pedagógiai Összehangolt sokszínűség programkínálat Szabad iskolaalapítás Felújítási keret Eszközök, Karbantartások felszerelések Informatikai hálózat

Környezet Eredményes nevelés

Megfelelő Viselkedés Egészséges életmód

58

Biztonság Esztétikum Hagyománytisztelet Kultúrált magatartás (pl. rendezvényeken is) Sport programok Úszás Gyógytestnevelés


2.


2.2.4 Az intézmény működésére vonatkozó kiemelt feladatok:

Az épületek külső és belső környezetének folyamatos, esztétikus fejlesztése

Az eszköz és felszerelésjegyzék teljesítése,

A minőségbiztosítási, önértékelési rendszer technikai hátterének biztosítása,

Minőségügyi képzések preferálása

Helyi nevelési, pedagógiai programok beválásának vizsgálata, önértékelési rendszer működtetése,

Szakszolgálatok igénybevételének biztosítása

2.2.5 Az intézmények speciális feladatai

Emelt szintű idegen nyelv (angol, német) oktatás évfolyamonként egy osztályban az alapozó és a fejlesztő pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam)

Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés

Napközis, illetve tanulószobai ellátás biztosítása

A tanulók speciális egészségügyi testnevelési foglalkoztatása, gyógytestnevelése

Az iskolai sportkör működtetése

Intézményi étkeztetés

Tanulók tankönyvellátásának biztosítása

2.2.6 Ellenőrzés, mérés, értékelés koncepciója

illeszkedjen az intézetek belső értékelési rendszeréhez és legyen hozzáadott érték elvű

Általános alapelvek a fenntartói ellenőrzés, értékelés során:

Az intézmények belső folyamatainak fejlesztését, a törvényes működést szolgálják

Az intézmények eredményeit a programjainkban meghatározott célok eléréséhez és önmaguk eredményeihez viszonyítja

Az ellenőrzés, értékelés mutassa meg a közoktatással kapcsolatos fenntartói célok teljesülését

Legyen tekintettel az eredményeket befolyásoló tényezők különbözőségére

Az intézményi önértékelésen alapuljon

59


2.


Az ellenőrzés fő területei és indikátorai: Az intézmények megfelelő színvonalú működésének elengedhetetlen feltétele munkájuk folyamatos ellenőrzése, minősítése és értékelése fenntartójuk által. A minősítés kiterjed a működés minden területére, így:

a törvényi előírások betartására,

a tanügy-igazgatási feladatok ellátásának színvonalára,

a szakmai munka színvonalának értékelésére,

a gazdálkodás egészének vizsgálatára

2.3 Minőségcéljaink

Minőség folyamatos javítása minden munkatársunk közös felelőssége.

Gyakorlattá válik intézményünkben az önértékelés, melyet minden pedagógus és nem pedagógus kolléga alkalmaz saját területére.

Minden iskolánkban dolgozó munkatárs saját önértékelési rendszerét az intézmény egészének ismeretében és céljait tekintve végzi el.

Intézményünk minden dolgozója értékként fogadja el a partnerközpontú működést, melynek mérhetőségét a minőségirányítási rendszer biztosítja.

A

ránk

bízott

feladatok

zökkenőmentes

elvégzése

mellett

rendszeres

továbbképzésekkel fejlesztjük tudásunkat a magasabb minőségi célok eléréséért.

Iskolánk minden dolgozója érzi a felelősségét és tudja, hogy munkájával hozzájárul intézményünk méltó helyének biztosítására a város és a régió területén.

60


2.


3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE 3.1 A vezetés szerepe a minőségirányítás rendszerében 3.1.1 A vezetés felelőssége Az iskola vezetése elkötelezett a szervezet céljai és küldetése iránt. Munkáját odaadással és a minőségügyi folyamatok támogatásával végzi. A minőségi munkában részt vevő pedagógusokat, munkatársakat támogatja, motiválja. Mindent megtesz a feladatok teljesítéséhez szükséges erőforrások megteremtésére. A döntés-előkészítési folyamat során számít a munkatársak részvételére, őszinte, előremutató véleménynyilvánítására. Az iskola dolgozóinak legalább harmadát érintő kérdésekben előkészíti a döntési folyamatot. Tájékoztatást ad a minőségfejlesztés eredményeiről, a teljesítendő feladatok számbavétele után törekszik az egyenlő teherviselés elvének betartására, az éves munkaterv készítésénél is. A minőségfejlesztési folyamatban megjelöli a felelősöket, határidőket. A felelősök részére hatáskörről gondoskodik. Biztosítja a Továbbképzési tervben leírtak megvalósulását és az éves Beiskolázási terv végrehajtását. Minden munkafolyamatban, különös tekintettel a fentiekre, törekszik a szervezeti kultúra fejlesztésére. A minőségfejlesztési folyamat működésének szervezeti feltételei:

Jó intézményi légkör

Együttműködésre hajlandó közösség

Új iránti fogékonyság

Rugalmasság

A megfogalmazott értékrendre épített napi gyakorlat

A partneri igényekre épített, szolgáltatói gondolkodás.

3.1.2 Jogszerűség Tanügyigazgatás Az intézmény működését legjelentősebb mértékben meghatározó szabályok, szabályzatok

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény és módosításai

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

61


2.


A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (V.8.) MKM rendelet

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet és módosítása

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény és módosításai

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásának végre-hajtásáról a közoktatási intézményekben

Az intézmény működését meghatározó szabályozók

Alapító okirat

Iratkezelési és adatvédelmi

Éves intézményi és munkaközösségi munkatervek

szabályzat

Továbbképzési terv

Szervezeti és működési szabályzat

Beiskolázási terv

Munkavédelmi szabályzat

Önkormányzati rendeletek

Munkaterv

Városi Intézkedési terv

Ellenőrzési terv

Oktatási Koncepció

Házirend

Önkormányzati Minőségirányítási

Munkaszerződések

Kinevezési okmányok

Közművelődési Koncepció

Munkaköri leírások

Sport Koncepció

Vezetői megbízások

Program

Tanügyi dokumentációk

Beírási napló

Törzslapok

Tanuló-nyilvántartás

Pedagógiai-nevelési program

Tantárgyfelosztás

Órarend

Diákigazolványok

Bizonyítványok

Értesítés a továbbtanulásról

Érkezési, távozási értesítések

62


Foglalkozási és szakköri naplók

Felvételi eljárások rendje

Ellenőrző

Javítóvizsga jegyzőkönyv

Osztálynapló, csoportnapló

2.

Gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos ügyek intézése

Felvételi tájékoztató, szülőket értesítő levelek

Baleseti jegyzőkönyvek

Fegyelmi jegyzőkönyvek

Orvosi igazolások

63



2.


3.1.3 Tervezés Stratégiai tervezés szabályozása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Feladat A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre A területek szétosztása a csoportok között Tantestület tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról A munkacsoportok elemző munkája A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Módosítások, kiegészítések beépítése a programba A módosított PP véleményeztetése az SZMK-vezetőséggel és a DÖK-tal A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Testületi vita A HPP megismertetése a közvetlen partnerekkel

Felelős Igazgató, igazgatóhelyettesek Igazgató

Résztvevők Minden pedagógus

Produktum

igazgatóhelyettesek

Azonosított területek, folyamatok

Igazgató

Munkaközösség-vezetők

Megalakult munkacsoportok

Igazgató

Igazgatóhelyettesek

A területekhez rendelt munkacsoportok

Igazgató

Tantestület Jegyzőkönyv

Munkaközösség-vezetők Munkaközösség-vezetők

Pedagógusok, titkárság Pedagógusok

Igazgató

Tantestület

Igazgató

Igazgatóhelyettesek, titkárság

Kiegészített PP

SZMK összekötő DÖK vezető Igazgató

Szülők, diákok

Jegyzőkönyv

Titkárság

Igazgató Igazgató

Teljes tantestület Közvetlen partnerek, szülők, tanulók, alkalmazotti közösség

Helyi Pedagógiai Program tervezet Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

64

Javaslat a módosításokra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések

Damjanich János Általános Iskola 14. Benyújtás az önkormányzathoz

2.


Igazgató

Éves munkaterv szabályozása 1. 2.

Feladat Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitűzésekről Személyi feltételek aktualizálása

Felelős

Résztvevők

Produktum Jegyzőkönyv

Igazgató

Tantestület

Igazgató

Igazgatóhelyettesek, pedagógusok Feljegyzések Igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, DÖK vezetője, ifjúságvédelmi felelős Munkaközösségek tagjai

A DÖK vezető és az ifj.védelmi felelős elkészíti a munkatervet

3.

Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

Igazgató

4.

A munkaközösségek meghatalmazzák a célokat, célértékeket


5.


Pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros tanár

Munkaközösségi terv vázlat

Munkaközösség-vezetők Igazgató

Munkaközösség-vezetők, DÖK vezetője, ifjúságvédelmi felelős Munkaközösség-vezetők

Munkaközösségi terv

7.

Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása A munkaközösségi tervek értékelése

8.

Eseménynaptár összeállítása

Igazgató

Pedagógusok

Programfüzet

9.

A tájékoztatási rendszer megtervezése

Igazgató

Tájékoztatási rendszer

Igazgató

Igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők Titkárság, nevelőtestület

igazgatóhelyettesek

Igazgatóhelyettesek, titkárság

Kifüggesztett tervek

6.

10. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet 11. A munkaterv elküldése a fenntartónak,

65

Feljegyzések

Javított, elfogyott tervek

Az intézmény éves munkaterve


2.


elhelyezése az igazgatói irodában, tanáriban, titkárságon

66


2.


3.1.4 Vezetői ellenőrzés és értékelés A vezetői ellenőrzés eljárásrendje 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

Tevékenység folyamata Felelős Vezető ellenőrzés tervezése Az általános vezetői Igazgató ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Az ellenőrzési területek Igazgató kiválasztása Középtávú ellenőrzési terv Igazgató készítése Éves ellenőrzési terv Igazgató elkészítése Éves ellenőrzési terv Igazgató ismertetése az alkalmazotti közösséggel Az ellenőrzésért felelős Igazgató személyek megbízása

Produktum Idő- és felelősség kijelölése szempontlista

Évente

Az ellenőrzött területek listája 5 éves terv

Évente

Ellenőrzési terv

Évente

Jegyzőkönyv

Évente

Megbízások Időterv a beszámoláshoz A vezetői ellenőrzés megvalósítása, lebonyolítása Az ellenőrzés végrehajtása Igazgató Feljegyzések A tapasztalatok Igazgató Ellenőrzési lista megbeszélése Javaslat a feltárt hiányok Igazgató pótlására Feljegyzés Az igazgató tájékoztatása Igazgató Írásbeli jelentés az ellenőrzés tapasztalatairól Az érintettek tájékoztatása Igazgató Beszámoló Az ellenőrzés eredményeinek beépítése Mátrix az önértékelési rendszerbe Az eredmények adattárba Elektronikus helyezése adatbázis

67

Gyakoriság

Ötévente

Évente

Évente Évente Évente Évente Évente Évente Évente


2.


A gazdasági ellenőrzés eljárásrendje

Tevékenység folyamata 1. A Gazdasági ellenőrzés tervezése 1.1 Az általános gazdasági ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása 1.2 1.3 1.4

1.5

Az ellenőrzési területek kiválasztása Két éves ellenőrzési terv elkészítése Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

2. A gazdasági ellenőrzés lebonyolítása, megvalósítása 2.1 Az ellenőrzés végrehajtása 2.2 A tapasztalatok megbeszélése 2.3 Javaslat a feltárt hiányok pótlására 2.4 Az érintettek tájékoztatása 2.5 Az ellenőrzés eredményeinek beépítése az önértékelési rendszerbe 2.6 Az eredmények adattárba helyezése

Felelős

Igazgató

Igazgató Igazgató

Produktum

Idő- és felelősségi megjelölés Szempontlista Területlista Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv

Gyakoriság

Kétévente Kétévente Kétévente

Jegyzőkönyv Igazgató

Igazgató

Évente Megbízások Időterv a beszámoláshoz

Évente Évente

Igazgató

Feljegyzések

Évente

Igazgató

Ellenőrzési lista

Évente

Igazgató

Igazgatói feljegyzés,

Évente

Igazgató

Évente

Igazgató

Évente

Igazgató

68

Elektronikus adatbázis

Évente


2.


3.1.4.1 A Damjanich János Általános Iskola alkalmazottai és tanulói fizikai épségének biztosítása

A folyamat leírása: 1. Augusztus végén és januárban az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági ügyintéző, a munkavédelmi felelős és a karbantartó bejárják az iskolát. 2. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. A fennmaradó feladatokra a gazdasági vezető ütemtervet készít szeptember 15-ig. Az

ütemtervben

megjelölt

időpontokig

megfelelő

szakemberek

elvégzik

a

veszélyelhárításokat. Ezt követően a munkavédelmi felelős ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a gazdasági vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít. 4. Augusztus 21–25. között a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 5. Augusztus végén az alakuló értekezleten a munkavédelmi felelős baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 6. Az első tanítási napon az osztályfőnökök tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak az osztályközösségeknek. 7. Szeptember 30-ig a tűzvédelmi felelős megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. 8. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít.

69


2.


Informált

Felelősségek és hatáskörök Lépés

Felelős

Érintett

1.

igazgatóhelyettes

karbantartó

munkavédelmi

balesetvédelmi felelős

felelős

gazdasági ügyintéző

2. 3.

igazgató gazdasági ügyintéző

szakemberek

munkavédelmi felelős

technikai dolgozók

igazgató helyettes

tantestület


munkavédelmi

5.


karbantartó és külső


4.

igazgató,

felelős

6.

osztályfőnök

tanulók

munkavédelmi felelős

7.

tűzvédelmi felelős

alkalmazotti tanulói közösség

igazgató

8.

folyamatgazda

minőségi kör

vezetői kör

Bizonylatok és dokumentumok rendje Bizonylat/ Dokumentum

1. Bejárási terv 2. jegyzőkönyv a bejárásról 3. bizonylat a munka elvégzéséről 4. ütemterv 5. korrekciós terv

Kitöltő/Készítő

Megőrzési hely

munkavédelmi felelős munkavédelmi felelős

ügyintéző gazdasági ügyintéző

idő

Másolatot kap

iktató

1év

igazgató, gazdasági ügyintéző

iktató

1év

igazgató, gazdasági ügyintéző

1év

-

érintett szakember gazdasági iroda gazdasági

Megőrzési

gazdasági iroda

1év

gazdasági iroda

1év

igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel. igazgató, karbantartó, munkavédelmi fel.

6. jegyzőkönyv

iskola titkár

iktató

1év

-

7. jegyzőkönyv

tűzvédelmi felelős

iktató

1év

igazgató

70


2.


3.1.5 A minőségirányítási rendszer működtetése Minőségfejlesztési szervezet

Az igazgató évente kinevez a minőségfejlesztési rendszer támogatásáért felelős személyeket és szervezetet.

A minőségirányítás intézményi felelőse, a minőségi vezető, aki minden minőséggel kapcsolatos munkát koordinál, és az intézményvezetés tagjaként a minőségirányítási rendszert működteti.

Kinevezését követően a munkaköri leírásában foglaltak szerint jár el.

A Minőségbiztosítási Csoport mint támogató szervezet, a minőségirányítási rendszer működtetésének segítője. Állandó létszáma öt fő. A támogató csoportban képviselve van az intézmény minden részegysége. A minőségi vezető irányításával végzi feladatait.

A csoport megalakulása után a Minőségbiztosítási Csoport Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az Etikai Kódexbe foglaltak alapján végzi tevékenységét.

A folyamatgazda egy-egy fejlesztő terület jobbításáért felelős vezető, aki a célképzéstől kezdve (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás) a folyamatba illesztésig vezeti, irányítja, figyelemmel kíséri a fejlesztendő folyamatot.

A

minőségi

körök,

munkacsoportok

mint

létszáma,

elemzéseket működése,

végző szerepe

szabályozott alkalmanként és a feladatoktól függően.

71

és a

javaslatokat kinevezési

kidolgozó

megbízásban


2.


3.2 Az intézményi működés belső rendje 3.2.1 Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése 3.2.1.1 Partnerazonosítás Partnernek tekintjük: akivel folyamatos, huzamosabb ideig fennálló közigazgatási jogi, munkajogi, polgári jogi jogviszonyt alakít ki az intézmény. Továbbá, akik az oktatási ágazaton belül közvetlenül kapcsolódnak intézményünkhöz: •

A partneri kör meghatározása a partnerlista elkészítésével valósul meg.

•

A partnerlista mindennapi munkánkban segíti a partnerekkel való érintkezést, kapcsolattartást.

•

A közvetlen partnereink kiválasztása során figyelembe vesszük, hogy kik, vagy mely intézmények a: ⇒ Tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői ⇒ Tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak és forrásokat biztosítanak az intézmény számára ⇒ Tanulóink életútjának, illetve tanulási útjának következő állomásai

•

Közvetett partnereink kiválasztása során figyelembe vesszük azon partnereinket, akik együttműködésükkel segítik az intézményt, céljainak elérésében.

3.2.1.2 A partnerazonosítás eljárásrendje: Az eljárás célja •

Az intézményünk partnereit meghatározzuk, beazonosítsuk

Az eljárás érvényessége: •

Az intézmény alkalmazotti körére, illetve a tevékenységhez tartozó feladatokra terjed ki.

Hivatkozott dokumentumok: KP – 1.

Közvetlen partnerek listája Partneri igény- és elégedettségi felmérés rendje

KP – 2.

Közvetett partnerek listája

72


2.


Az eljárás folyamata Tevékenység folyamata Iskolai célmeghatározás

Felelős Igazgató

Produktum

Hivatkozások

Megbízás

Értekezlet

Kiválasztás szempontjainak Minőségi

Szempontlista

Csoport ülés

összegyűjtése, rögzítése

vezető

jegyzés

Szempontok

Minőségi

Falitábla

Tanári szobák

nyilvánosságra hozása

vezető

Tantestület tagjai a

Pedagógusok

Attitűd mátrix

Jegyzés

Közvetlen partnerek

Minőségi

Partnerlista

Csoport ülés

listájának elkészítése

vezető

táblázat

Közvetett partnerek

Minőségi

Partnerlista

listájának elkészítése

vezető

táblázat

Minőségbiztosítási csoport

Minőségi

Táblázatok

Csoport ülés

javasol a vezetés felé

vezető

Felülvizsgálás

Igazgató

Döntés

Megbeszélés

Nevelőtestület legitimál

Igazgató

Elfogadás

Értekezlet

Gépi adattár

partnereket rangsorolják

Csoport ülés

Minőségi vezető Partnerlisták adattárba

Minőségi

Táblázat:

helyezése

vezető

Kp-1 KP-2

Az intézmény 4 évente megismétli a partnerek képviselőinek azonosítási folyamatát és a szükséges módosítást az igazgató jóváhagyásával a minőségbiztosítási csoport végrehajtja. 3.2.1.3 Partneri igény- és elégedettségi vizsgálatok Intézményünkben alkalmazzuk a szemléletet, mely szerint a minőség jelenti: •

A szolgáltatások bizonyos elvárásoknak és feltételeknek való megfelelését

•

A partner megfogalmazott, valamint rejtett igényeinek kielégítését.

Intézményünkben

a

szolgáltatás

minőségét,

meghatározza: 73

az

elvárásoknak

való

megfelelést


2.

•

A kimeneti oldal vizsgálatával mérhető elem,

•

A szolgáltatási folyamat,

•

Az emberi kapcsolatok,

•

A megélt élmény.


Az oktatás terméke az a pedagógiai hozzáadott érték, mely a tanítás-tanulás és nevelés folyamatában keletkezik. Partnerközpontúan működő, szolgáltató intézmény vagyunk. A partnerközpontúságú szemléletünk alkalmazását az alábbi módon végezzük: •

Segítjük az intézményünk és partnereink közötti kölcsönös elkötelezettség alakulását

•

Törekszünk megismerni a partnereink igényeit

•

A megismert igényeket nemes szakmai küldetéssé formáljuk

•

Folyamatosan tájékozódunk annak teljesüléséről

•

Partnereink visszajelzései alapján elvégezzük munkánk javítását.

3.2.1.4 Partneri igény-és elégedettségi vizsgálatok eljárásrendje Az eljárás célja Az intézményhasználók igényeinek azonosítása, elégedettségének elégedetlenségének megismerése, nevelő-oktató munkánk véleményeztetése. Az igények figyelembevételével folyamatos javítás, fejlesztés. Partnerek tájékoztatása. Az érdekelt felek bekapcsolása a külső értékelés és a belső önértékelés folyamatába. Az eljárás érvényessége Az intézmény alkalmazottaira, illetve a tevékenységhez tartozó feladatokra terjed ki Hivatkozott dokumentumok KP-1.

Közvetlen partnerek listája PRTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS RENDJE ETIKAI KÓDEX MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI

CSOPORT

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

74

SZERVEZETI

ÉS


2.


Az eljárás folyamata A minőségirányítási rendszer kiépítésének első fázisában először 2002/03-as tanévben, s ezt követően rendszeres időközönként felmérjük partnereink igényeit. A körülmények, a változások figyelembevétele érdekében az alkalmazott módszerünket és eszközeinket a minőségi vezető irányításával rendszeresen felülvizsgáljuk. Újabb alkalmazás előtt elvégezzük a szükséges módosításokat. A fenntartót az iskolai szintű eredményekről az éves beszámolókban tájékoztatjuk. A felmérések dokumentálása írott és elektronikus formában történik.

Tevékenység folyamata Elégedettségmérés célja

Felelős

Produktum

Igazgató

Megbízás

Hivatkozások Tájékoztató értekezlet

Partnerek azonosítása

Minőségi vezető

Partnerek listája

MIP partnerazonosítá s eljárásrendje

Partnerek képviselőinek

Minőségi vezető

Partnerek listája

Ülés feljegyzés

Minőségi vezető

Partnerek listája

Ülés feljegyzés

Kérdőívek

Szakirodalom

meghatározása Meghatározás, az igényfelmérés Tartalma Módszere Ideje Gyakorisága Mérőeszközök szerkesztése Minőségi vezető

módszertani segédanyag (CD lemez) Elfogadható választási

Minőségi vezető

Feljegyzés

Ülés feljegyzés

Próbamérés

Minőségi vezető

Kitöltött kérdőívek

Ülés feljegyzés

Mérőeszközök

Igazgató

Kérdőívek

Módszertani

véglegesítése

Min.vez.

Vizsgálat elvégzésének

Minőségi vezető

arány meghatározása

segédanyag

feladat és ütemterve

75

Ütemterv

Ülés feljegyzés

Damjanich János Általános Iskola Tevékenység folyamata

2.

Felelős


Produktum

Partneri igényfelmérés

Minőségi vezető

végrehajtása

Pedagógusok

Választási arány vizsgálat;

Hivatkozások


Ütemterv

Minőségi vezető

Feljegyzés

Ülés feljegyzés

Minőségi vezető

Feljegyzés:

Statisztikai

Grafikus, szöveges

számítások

kimutatások

szakirodalom

Mintacsökkentés kezelése Adatok gyűjtése, összegzése, feldolgozása

összesítések Nyilvánossá tétel:

Minőségi vezető

Feljegyzés

visszajelzés a partnerek felé Pedagógusok

Kapcsolat felvétel

Tantestületi összehasonlító

Igazgató

Feljegyzések

elemzések, trendvizsgálat,

Minőségi vezető

Értekezlet; írásos

megvitatás

tájékoztató

A vita alapján további

Igazgató

elemzések (ok-okozat)

Minőség körök vez.

Felhasználási alternatívák,

Minőségi körök

változtatási javaslatok

vezetői

Ok-okozati elemzések

Szakirodalom

Feljegyzés

Ülés

készítése Döntés a változtatásról

Igazgató

Tájékoztatás

Értekezlet

Visszacsatolás: intézményi

Igazgató

Intézményi éves és

MIP

tervezés fázisába

középtávú tervek, szabályz. stb. változtat.

Partneri igény- és

Igazgató

Eljárásrend módosított

elégedettségi vizsgálatok

Minőségi vezető

változat

eljárásrend felülvizsgálata A folyamat dokumentumai: •

Gyermek kérdőív

•

Szülői kérdőív

•

Pedagógusi kérdőív

•

Technikai dolgozók kérdőíve

•

Befogadó intézmények kérdőíve 76

MIP


2.


•

Önkormányzat kérdőíve

•

Partneri igény- és elégedettségi vizsgálat elvégzésének feladat és ütemterve

Minőségügyi feljegyzések (összegzések, elemzések dokumentációja; ülések) 3.2.1.5 Kommunikáció a partnerekkel •

A partnereinkkel való kontaktusunk során lépéseinket meghatározzák: ⇒ nyitottság a partnerek felé ⇒ az együttműködés kölcsönössége ⇒ bizalom ⇒ folyamatos párbeszéd ⇒ széleskörű konszenzuskeresés

•

Intézményünk a partnerek azonosítása folyamat elvégzésével rögzíti kapcsolatait

•

Munkaköri leírásokban megszabja valamennyi dolgozója számára a kapcsolattartási elvárásait, módjait.

•

Iskolánk a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le szolgáltatásait.

•

Intézményünk kínálatát leendő partnereink a Pedagógiai Programból ismerik meg szóbeli vagy írásos tájékoztatás útján, továbbá a honlapunkon is.

•

A partneri igény- és elégedettségmérés meghatározását folyamatleírásban szerepeltetjük összhangban a Gödöllő Város Minőségirányítási programja előírásaival

•

Nyomon követés: a tanulói életút (általános iskolát követő) következő állomását illetően, ciklikus rendszerességgel elvégezzük a nevelési-oktatási munkánk eredményességét jelző információk gyűjtését a megerősítés és fejlesztés érdekében.

•

A partnerekkel való kommunikációnk során biztosítjuk a partnereket érintő bármilyen információ nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét.

Hivatkozott dokumentumok: •

Partnerazonosítás eljárásrend

•

Közvetlen partnerek listája

•

Közvetett partnerek listája

•

Munkaköri leírások

•

Partneri igény és elégedettségi vizsgálatok eljárásrend 77


2.


3.2.1.5.1 Kommunikáció a belső partnerekkel Iskolai információs háló a kommunikációs csatornákat szemlélteti. INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Közvetlen források IGAZGATÓ

TITKÁRSÁG

Igazgató helyettesek

Technikai dolgozók

ISKOLA VEZETŐSÉGE

Karbantartók

Kibővített iskolavezetőségi ülés M.CS.vez.vezető, DÖK vezető, SZMK összekötő, Könyvtáros, Munkaköz.vez.

Munkaértekez M. k. ülések

Egész iskolai közösségi fórum

M. k. ülések

Évfolyamok

Osztály

Étkeztetés

Szülői munkaközösség

DÖK

Tantestületi értékelés

Osztály

Egyes nevelő

Minőségi munka Vezetői kör

Szülők fóruma Szülői értekezlet

Minőségi körök

Egyes szülő Egyes nevelő

Egyes gyerek Az iskola heti egy alkalommal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart. A vezetőségi ülésre meghívót kapnak a könyvtár vezetője, a minőségi szervezet vezetője az őket érintő kérdések tárgyalásakor. A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét minden, a minőségfejlesztési rendszert érintő kérdésben. A munkatársak közötti, illetve a munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minőségfejlesztési rendszer nem megfelelőségének azonnali jelzése és a nem megfelelőségek helyesbítése.

78

Takarítónők

Minőségi körök


2.


A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőkhöz jutnak, akik szóbeli formában továbbítják azokat javaslataikkal együtt az iskolavezetéshez a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Az új munkatársak betanítása mentori rendszerünk alapján történik. 3.2.1.5.2 Kommunikáció a külső partnerekkel Intézményünk külső kapcsolatainak résztvevői: 1. szülők 2. fenntartó 3. befogadó intézmények 4. valamint a „Közvetett partnerek listáján” beazonosított, iskolánk működését segítő képviselők. A partnerekkel való kapcsolattartásra az alábbi fórumok hivatottak: •

Szülői értekezletek

•

Beiratkozás után összevont szülői értekezlet a leendő első osztályos gyerekek szülei részére

•

SZMK értekezletek

•

Fogadó órák

•

Háromhavi értékelések tanuló, osztályfőnök, szülő, ifjúságvédelmi felelős

•

Ötödik osztályosok összevont szülői értekezletek

•

Városi igazgatói értekezletek

•

Tájékoztató értekezlet a középiskolai továbbtanulás előtt

•

Ifjúságvédelmi konferencia

•

Drogmegelőzési Fórum

•

Esetmegbeszélések (Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

•

Egyéb értekezletek, megbeszélések az aktuálisan felmerülő témák kapcsán

•

Egymás ünnepein, jelentős eseményein való részvétel meghívások alapján

79


2.


A kapcsolattartás formái: értekezletek jelentések fogadóórák havi zárások családlátogatás vizsgálatok nyílt napok versenyek összejövetelek látogatások, részvétel programokban ünnepségek, bemutatók óraadások fórumok meghívások hirdetőtábla fellépések faliújság bemutató tanítások személyes kapcsolatok tréningek információcsere hospitációs tréningek telefon, e-mail, fax, levél Minden egyéb eset, mely a kölcsönös tájékoztatást és segítő szándékot szolgálja. 3.2.1.6 Panaszkezelés A panaszkezelést első fokon az iskola igazgatója bírálja el. Panasz keletkezése esetén minden közalkalmazott és dolgozó köteles az iskolavezetést értesíteni minél hamarabb, de maximum 3 napon belül a panasz okáról, helyéről, idejéről. Az iskolavezetés a panaszt a legrövidebb időn belül tárgyalja. Az iskolavezetés minden érintettet meghallgat, törekszik minél bővebb információt gyűjteni az üggyel kapcsolatban. A döntés előtt az iskolavezetés tájékoztatást ad az érintetteknek a kapott információkról. Felhívja az érintettek figyelmét a titoktartási kötelezettségre. Az iskolavezetés tájékozódik, hogy a továbbiakban is fennáll-e a panasz. Fennálló panasz esetén az iskolavezetés további vizsgálatot végez és meghozza a szükséges intézkedéseket. Erről minden érintettet tájékoztat. Felhívja az érintettek figyelmét, hogy másodfokon 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának Közoktatási Művelődési és Sport Irodáján.

80


2.


3.2.1.7 Külső partneri igény és elégedettségmérés KÖZVETLEN PARTNEREK LISTÁJA PARTNERI IGÉNY- ÉS ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS RENDJE KIT 1. Szülő

MILYEN MÓDSZER MIKOR GYAKORISÁG LÉTSZÁMBAN 2. oszt.-tól felfelé Kérdőív október vége 4 évente mindenszülő

2. Gyerek

3. oszt-tól felfelé minden gyerek

Kérdőív

október vége

4 évente

3. Pedagógus + Tech. Dolg.

Minden pedagógus + tech. dolg.

Kérdőív

október vége

4 évente

4. Fenntartó

3 fő

Kérdőív

október vége

4 évente

5. Befogadó intézmények:

3 db/intézmény

Kérdőív

október vége

4 évente

Török Ignác Gimnázium Gödöllő Petőfi Sándor u. 12. Madách Imre Szakközép- és Szakiskola Gödöllő Ganz Á. u. Premontrei Szent Norbert Gimn.Gödöllő Egyetem tér Református Líceum Gödöllő Szabadság tér Fáy András Szakközép- és Szakiskola Pécel Maglódi út 57. Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépisk. Bp. Mátyás kir. tér 4. Szász Ferenc Keresk. Szakközép- és Szakiskola Bp. Szörényi út 2-4. Kereskedelmi és Vendéglátói Szakközép és Szakiskola Vác Szent M. tér 14. Flór Ferenc Egészségügyi Szakközép. És Gimnázium Kistarcsa Ifjúság u. 3. Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola Isaszeg Madách u. 1/a.

81


2.


KÖZVETETT PARTNEREK LISTÁJA

PARTNER

CÍME

Oktatási Minisztérium

Budapest 1055 Szalay u. 10-14 T:1 473 7000

KÉPVISELŐ KAPCSOLATTARTÁS INTÉZMÉNYÜNK A KAPCSOLATTARTÁS RÖGZÍTÉSE SZEMÉLY NEVE MÓDJA KÉPVISELŐJE oktatási miniszter

szabályozó dokumentumok

igazgató

közlönyök

5. sz. Óvoda

Szabadság u. 201. T:420175; Tisza u. 4. T:410869

óvónők

szülői értekezlet; iskolalátogatás, városi szülői értekezlet

1. és 4. osztályok vezetői és az igazgató

Az első osztályosokat meglátogatják az óvónők, a 4. oszt.fők tájékoztató szülői értekezletet tartanak; iskolai nyílt napok látogatása.

Forrás Családsegítő Szolgálat

Szabadság u. 23. T:420 791

vezető és munkatársak

telefonon és személyesen

gyermekvédelmi felelős

Folyamatos a kapcsolattartás

Nevelési Tanácsadó

Petőfi Sándor tér 8. T:410 454

igazgató, pszichológusok


igazgató, osztályfőnökök

Folyamatos a kapcsolattartás

Kalória Kht.

Szabadság u. 3. T:420 453

vezető

telefonon, személyesen, levelezés útján

igazgatóhelyettes

napi jelentések, havi zárások

Egészségügyi Központ

Petőfi Sándor u. 1-3.T:430 655

iskolaorvos; védőnők


igazgatóhelyettes

Előre megadott program szerint; és ha szükséges bármikor

iskolafogorvos


igazgatóhelyettes

Előre megadott program szerint; és ha szükséges bármikor

Bűnmegelőzési Osztály; Közlekedésrendészet


igazgató; aktuális osztályfőnökök

Előre kidolgozott program szerint; és ha szükséges bármikor

Gyermekfogászat Városi Rendőrkapitányság

Petőfi Sándor u. 2. T:420333

82


PARTNER

CÍME

Sportrendezvények Közoktatási Iroda

Szabadság tér 7.

2.


KÉPVISELŐ KAPCSOLATTARTÁS INTÉZMÉNYÜNK A KAPCSOLATTARTÁS RÖGZÍTÉSE SZEMÉLY NEVE MÓDJA KÉPVISELŐJE Tanulóink minden évben résztvesznek a városi sportrendezvényeken. Uszodahasználat hetente egyszer.

sportreferensek


igazgatóhelyettes és testnevelés mkk.vez.

Gémesi Levente


Keresztesi István

sportakr. szakági elnök


Köhler Ákos

DSB

Péli Sándor


testnevelés mkk. vez.

Gyógytestnevelés

gyógytestnevelő


igazgatóhelyettes

a gyógytestnevelésre utalt tanulók rendszeres gyógytestnevelése és gyógyúszása

GEAC vívószakosztály Országos Akrobatikus Tornaszöv.

versenyek, edzőtábor,bemutatók

Beszédjavító Intézet

Táncsics Mihály u. 1. T:410 942

logopédus

személyesen

igazgató és a magyart tanítók

tanulóink rendszeres logopédiai fejlesztése

Garabonciás Alapítvány

Battyány u. 32. T: 513 040

alapítványi elnök, kuratóriumi tagok

személyesen

tanítók, tanárok

pályázatok kiírása, táborozás, jutalom, alapítványi est

Magyar Katolikus Egyház

Kapucinusok tere 1-2. T:462 772

hitoktatók


ig. helyettesek

a megadott terv szerinti hitoktatás

Református Egyház

Szabadság tér 8.

hitoktatók


ig. helyettesek

a megadott terv szerinti hitoktatás

Helyi Kisebbségi Önkormányzat

Lumniczer u.

GCKÖ elnök


etnikai mk.vez.

városi rendezvényeken cigány kultúra bemutatása, gyerekeink szereplésével

83


2.


KAPCSOLATTARTÁS INTÉZMÉNYÜNK KÉPVISELŐ A KAPCSOLATTARTÁS RÖGZÍTÉSE SZEMÉLY NEVE MÓDJA KÉPVISELŐJE

PARTNER

CÍME

Frederich Chopin Zeneiskola

Ady Endre sétány 2. T: 420572

igazgató, szaktanárok


szaktanárok

az éves program alapján szolfézs és zene oktatás

Petőfi Sándor Művelődési Központ Kht.

Szabadság u. 6. T: 514 130

ifjúsági programfelelős


pedagógusok

meseszínház, bábszínház bérletek, kiállítások, gyermek táncegyüttes

Dózsa György u. 10. T: 410 570

igazgató és munkatársak


pedagógusok

vetélkedők zsűrizése, különféle foglalkozások, gyermekprogramok

Szabadság tér 5. T: 422 003

igazgató

telefonon

tanítók, tanárok

a múzeum kiállításainak megtekintése

igazgató, etnikai mkk. vez.

bemutató tanítások, továbbképzések


Igh-ek

Jegyzőkönyvek

Írásban

Titkárság

Iktató

Írásban

Titkárság

Iktató

Juhász Gyula Városi Könyvtár és Információs Központ Gödöllői Városi Múzeum Országos Oktatási és Integrációs Hálózat (OOIH)

Budapest Okt. Min:1055 Szalay u. 10-14 T:1 473 7000

ÁNTSZ

Ady Endre sétány 56.

Magyar Államkincstár Pest m. Területi Igazgatósága

Budapest, Lajos u. 130132.

SZÁMADÓ

Szabadság út 3.

vezető koordinátor telefonon és személyesen és munkatársai munkatársak

intézményvezető

84


2.


3.2.2 Emberi erőforrás

Humán erőforrás-gazdálkodás szabályozása

Nyugdíjazások

Meglévő szabályozás rendje Nyugdíjazás eljárásrendje

Pedagógiai továbbképzés, átképzés

Továbbképzési terv, Beiskolázási terv

Jogszabályi változásokból adódó feladatok

SZMK

Vezetői utánpótlás tervezése Középvezetés utánpótlásának tervezése Gyes utáni munkábaállítás Képzés-továbbképzés az alkalmazottak számára Új dolgozók támogatása Esetleges struktúraváltásból adódó feladatok

Hivatkozások Törvényi előírások Munkaügyi szabályok Törvényi szabályozások, Pedagógiai program

Törvények, Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek Munkaköri leírás Pedagógiai program, Helyi tanterv, óratervek Munkaköri leírás Pedagógiai program, Helyi tanterv, óratervek Éves költségvetési terv Törvényi szabályozás, munkaügyi dokumentumok Mentor program Pedagógiai program, SZMSZ Képességkibontakoztató és Miniszteri rendeletek, integrációs pedagógiai Törvényi előírások program dokumentációja

85

Módszer

Intézkedés

Előírások, dokumentumok alapján írásban Előzetes igényfelmérés, nevelőtestületi határozat a beiskolázáshoz Tájékoztatás, Intézkedési terv

Írásbeli kérelem alapján határozat Írásos jelentkezés bekérése Nevelőtestületi határozat

Megfigyelés

Az érintettel való elbeszélgetés Az érintettel való elbeszélgetés Szabadság kiszámítás

Megfigyelés Írásos tájékoztató Kérelem Támogató légkör kialakítása Két éves bevezetési terv

Szóban vagy írásban

Segítő nevelő kijelölése IPR tréning Fejlesztő csoportok kialakítása


2.


3.2.3 Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése Minőségbiztosítási Csoport Szervezeti és Működési Szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a Minőségbiztosítási Csoport (továbbiakban MCS) tagjaira terjed ki. A MCS tagja az iskola igazgatója által megbízott 5 fő. A MCS tagjainak megbízása egy tanévre szól. A MCS tagjainak anyagi juttatása: •

vezető: a minőségi bérpótlék 300 %-a /hó

•

tagok: a minőségi bérpótlék 200 %-a/hó Az anyagi juttatás a megbízás ideje alatt havonta az egyéni folyószámlára átutalás útján kerül. A csoport fő feladata a minőségfejlesztéssel, a minőségbiztosítással kapcsolatos.

A csoport formája: •

Az ülés minimum 3 fővel tartható meg.

•

Egyenrangú szerepkörök vannak.

•

A csoport 3 fővel szavazóképes.

•

A döntések 3 fő egybehangzó véleménye alapján érvényesek.

•

A döntések a minőségfejlesztéssel kapcsolatos területekre vonatkoznak. Az üléseken az iskola igazgatója állandó meghívottként, az igazgatóhelyettesek, a DÖK vezetője, stb. a témától függően alkalmanként, meghívottként vesznek részt. A meghívottak javaslattételi és véleményezési joggal rendelkeznek. Javaslattételi joga van: (MCS, minőségi körök)

•

Új feladatokra, új emberek megbízására,

•

A nevelőtestületi legitimációra,

•

Az intézményi erőforrások felhasználására, A csoport ülése:

•

Helyszín: Damjanich János Általános Iskola Gödöllő, Batthyány u. 32.

•

földszinti tanári szoba

•

Időpont: általában heti 1 ülés, átlag 1 óra (feladattól függően) szerda: 12.45-től

•

Dokumentáció elhelyezése: kistanári, zárható szekrény, valamint igazgatói iroda.

A dokumentumok felülvizsgálata: •

A MCS dokumentumait a MCS vizsgálja felül. 86

Damjanich János Általános Iskola •

2.


Az egyes munkaszakaszok végén a nevelőtestület legitimál.

A megbeszélések időpontjáról és témájáról feljegyzés készül. A MCS dokumentumait faliújságon, a nevelői szobákban publikáljuk, illetve körlevél formájában tudatjuk a lenti épületben, melyet aláírásukkal szignóznak a kollégák. ETIKAI KÓDEX Az Etikai Kódex a Minőségbiztosítási Csoport (továbbiakban MCS) tagjaira és a nevelőtestületre terjed ki. A csoport együttgondolkodásának alapelvei: •

Önállóság

•

Véleményszabadság

•

Egyenrangúság

•

Kölcsönös tisztelet

•

Bizalom

•

Szakszerűség, permanens önképzés

•

Titoktartás

Az információáramlás mikéntje: •

A csoport minden információt elemez

Visszajelzés: •

A felmérések eredményeiről (csak az összesítés) a kérdezettek vagy „megmértek” körét tájékoztatja a MCS.

Betekinthetőség (ki tekinthet bele a dokumentumokba?): •

Az üres kérdőívekbe – bárki

•

A kitöltött kérdőívekbe – MCS tagjai

•

A kérdőívek összesítésébe – a kérdezettek köre, a nevelőtestület tagjai

•

Az összesítésből származó következtetésekbe – nevelőtestület tagjai

•

Az interjúkérdések válaszaiba – a MCS tagjai

•

A munkajelentésekbe - bárki

•

A szabályzatokba – bárki

•

Munkatervbe, intézkedési tervekbe – bárki

Felülvizsgálat ideje: •

Üres kérdőívek: 1 hét

87

Damjanich János Általános Iskola •

2.


Legitimálás előtt: 1 hét

A legitimálást a nevelőtestület végzi és ezt aláírásával igazolja.

3.2.4 Az intézmény mérési és értékelési rendszere Az elvárások és belső ellenőrzés, értékelés alapján fejlesztési célok meghatározása A célképzéssel kapcsolatos követelményeinket az alábbiakban szabjuk meg: ⇒ az intézmény más céljaival való összhang, ⇒ az elemzési eredményekre (adatszerűségre) alapozottság, ⇒ mérhetőség, számszerűsíthetőség, ⇒ ütemezhetőség, ⇒ feladatokra bonthatóság, ⇒ felelősségi és kompetencia körökkel való azonosíthatóság, ⇒ pontosság, ⇒ már megfogalmazáskor foglalja magába a PDCA befejező, ellenőrző és beavatkozó elemeit (C,A).

A célmeghatározás a tényszerűségre épül.

Intézményünk ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere szolgáltatja a kiindulási alapot, adatokat, tényeket, amelyek révén lehetővé válik a saját célokra való viszonyítás.

A fejlesztés kiindulási alapja a javítandó területek, az elvárások és a valós helyzet közötti eltérés.

Az intézmény adatokra építve (mérés), és az abból levont következtetések alapján, elemzésekhez kötve határozza meg elérendő céljait.

Egy-egy javítandó terület leküzdéséhez kapcsolódóan, az azzal megbízott fejlesztő csoport határozza meg a célt. ⇒ Megkeresi az elégedetlenség kiváltó okát, ⇒ Meghatározza azt a célt, amelynek elérésével megszüntethető a probléma

A stratégiai léptékű célokat az intézményvezetés határozza meg.

A célokat minden esetben írásban rögzítjük.

A célokat három dimenzióban kezeljük: ⇒ Időtávuk szerint (hosszú-, közép-, rövidtávú célok).

88


2.


⇒ Intézményen belül irányítási szintek vagy működési területek szerint ⇒ Prioritásuk szerint A stratégiai célokat a Pedagógiai programban, a Minőségirányítási programban, a rövid-, és középtávú célokat az éves munkatervben illetve az intézkedési tervekben jelenítjük meg. A célok koordinálása a vezető felelősségi körébe tartozik. Az intézményvezetőség feladata a célok meghatározásába és a prioritások kialakításába a munkatársak bevonása, aktivizálása, a csapatmunka kialakítása. A vezetés belső képzéssel segíti a célmeghatározást végző csoportokat, hogy felkészülten tudják munkájukat elvégezni. A célmeghatározás folyamata Adatgyűjtés Információk gyűjtése

Tényfeltárás elemzés értékelés megvitatás

Jövőbeni feladatok megfogalmazása csoportosítása

Erősségek kiemelése

Megerősítés

Javítandó területek kijelölése

Szükséges-e okfeltárás?

Okok feltárása okozat elemzése

Célok kitűzése meghatározás megfogalmazás 89

Igény: elutasítás Pl. intézkedéssel megszűntethető Következtetéssel felfedeztük a valódi okot


2.


Intézkedési terv készítése – megvalósítása A fejlesztési projekt alapdokumentuma az intézkedési terv. Kidolgozása a PDCA elv figyelembevételével történik. Az intézkedési tervek készítésének kiindulási alapja a probléma, eljárások, illetve célok meghatározása. Az intézkedési terv írásos, áttekinthető, munkánk hatékonyságát szolgáló formában készül el. Az intézkedési tervek tartalma: •

Cél megfogalmazása

•

Sikerkritérium (számszerűsített célérték)

•

A folyamat egyes lépései, tevékenységei, feladatai hozzárendelve: ⇒ Felelősök ⇒ Résztvevők ⇒ Időtartamok ⇒ Határidők ⇒ Alkalmazandó módszerek ⇒ Alkalmazandó eszközök ⇒ Kimenetenként kapott dokumentumok

A tervezés és végrehajtás során követelmény: „Írjuk le, hogyan végezzük a tevékenységeinket!” „Tartsuk magunkat az így leírtakhoz!” „Igazoljuk, hogy valóban a leírtak szerint dolgozzunk!” •

A vezetés az intézkedési terv készítése előtt folyamatgazdát jelöl ki (bíz meg), aki irányítja a teljes folyamatot (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás) a célképzéstől a folyamatba illesztésig.

•

Az intézkedési terv kidolgozása csoportmunkában történik. Az intézkedési terv elkészítése a vonatkozó terület célképzésével megbízott fejlesztő csoport feladata.

•

Az igazgató biztosítja a feladat elvégzéséhez a megfelelő hatáskört, feltételeket, erőforrásokat.

90


2.


•

A csoport vezetője gondoskodik a munkavégzés megfelelő dokumentálásáról

•

A terv jóváhagyásáról az igazgató, illetve a nevelőtestület dönt.

•

A nyomtatott intézkedési tervet, hatályba lépése előtti időpontban kapja meg mindenki, aki érintett a végrehajtásban és ellenőrzésben.

•

Fontos teendő, az érintett partnerekkel való megismertetés és a teljesítését követően az eredményekről a tájékoztatás.

•

A vezetés a csoport javaslata alapján a fejlesztéshez kapcsolódó feladatokat az éves munkatervbe építi.

•

A terv megvalósításának feltétele az elfogadott (jóváhagyott) intézkedési terv megléte.

•

A napi rendes oktató-nevelő tevékenységünk, illetve céljaink szem előtt tartása mellett, a végrehajtásban érintettek alkalmazotti köre, a tanév során végrehajtja a tervbe bennfoglaltakat, a megtervezett lépések szigorúan pontos betartásával.

•

Az intézkedési terv megvalósításának rendszeres ellenőrzése, értékelése, szükség esetén a beavatkozás két síkon történik. ⇒ A végrehajtási algoritmusba illesztetten (végrehajtás közbeni nyomon követés). A feltárt nem megfelelőségeket menet közben korrigáljuk. Ha szükséges beavatkoznunk, módosítjuk az elkészített tervet, illetve a jellegétől függően a hiányosságot megszüntetjük. Ez segíti a kitűzött cél elérését. A beavatkozásról, módosításról a csoport vezetője javaslatára az igazgató dönt. ⇒ A befejezést követő mérés, helyzetelemzés, a kitűzött cél elérésének megvalósulása : vizsgálat. MIP–ben előírtak szerint vizsgálatot végzünk annak igazolására, hogy a kitűzött cél teljesült-e.

•

Az elvégzett ellenőrzések, értékelések, beavatkozások, jelentések dokumentálásáért felelős a csoport vezetője.

•

A standardizált eljárásokat minden, abban aktívan közreműködő érintett számára ismertté tesszük szóbeli és írásbeli formában.

•

A fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása több, párhuzamosan dolgozó csoportmunkában történik, így a munkatársi kör nagy létszámmal bekapcsolódik a minőségfejlesztési munkába.

•

A sikereket, mint a minőségfejlesztési program eredményességének, fenntarthatóságának zálogát, a kommunikáció sokféle formájával nyilvánosságra hozzuk.

91


2.


Tervkészítés, megvalósítás 1.

2.

Probléma, elvárások Megfogalmazott cél Igény elutasítása Pl. utasítással megvalósítható A cél pontosan fedi a kiváltó okot Nem kompetenciánk Erőforrás hiány Még nem realizálható (más céltól függ)

Szükséges-e a feltárás?

Elemzés: ok-okozat

Pontosított cél m.

A teljesíthetőség vizsgálata

Képesek vagyunk-e változtatni?

Feltételek biztosítása

Pontosított célhoz siker-kritérium (célértékek) rendelése

Vizsgálat: a folyamatot alkotó tevékenységek és összefüggései, módszerek, eszközök, felelősök, résztvevők, idő stb.

Körülmények stb. biztosítottak-e, biztosíthatóak-e?

Terv javaslat elkészítése

Terv felülvizsgálata

92


2.


Elfogadott terv megvalósítható

Szükség van-e módosításra?

Terv módosítás

Módosított terv felülvizsgálata

Elfogadott terv

Megvalósítás (szükség esetén összehangolás az éves munkatervvel)

Elégedettség felmérése partnerek

Sikerkritériumok elérése Standardizálás Beépítés az intézmény működésébe

93

Beavatkozás

okok feltárása célkritériumok megváltoztatása


2.


A fejlesztés elemeinek beépítése az intézmény működésébe Folyamatos fejlesztés Szolgáltatásaink, megfelelő folyamataink fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelentik: •

A fejlesztés az érintett munkaközösség-vezetők irányításával a munkatársak feladata

•

A fejlesztés első pedagógus által készített változatát munkaközösség véleményezi.

•

Iskolavezetés javaslatainak figyelembe vételével újabb változat készül.

•

Nevelőtestület által jóváhagyott tervezetet végső állapotában az igazgató hagyja jóvá.

Fejlesztési javaslattal az intézmény bármely munkatársa, illetve a feladatra vállalkozó jelentkezhet. Az elindított folyamatban a résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelelő erőforrásokhoz. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és az egyéb érdekelt felek igényei, amelyeket dokumentált formában rögzíteni kell a javaslattevőnek, illetve a fejlesztést megvalósítónak. Ha a fejlesztésben a partneri igény érvényesítése során nyert észrevételeket felhasználva módosításokat végzünk, azokat ellenőrzésnek vetjük alá. A változásokat feljegyzésben dokumentáljuk. A folyamatos fejlesztés eszközei a megelőző és helyesbítő tevékenységek. Annak érdekében, hogy az eltéréseket, a nem megfelelő szolgáltatásokat kiváltó okokat megszüntethessük és ezáltal megakadályozzuk az ismételt előfordulást, helyesbítő tevékenységet végzünk. A helyesbítő és a megelőző tevékenységek szükségességéről, végrehajtásáról, a munkaközösség javaslatára az igazgató dönt.

94


2.


3.2.5 Az intézmény működésének értékelése 3.2.5.1 Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése A tanév végi értékelés szempontrendszere (területek és mutatók) Tanulók

Pedagógusok

tanulmányi átlag

(Az iskolavezetés ellenőrzési tervében meghatározottak alapján történik)

belső vizsgák átlaga magatartás átlag Szorgalom átlag fegyelmi ügyek száma dicséretek száma - szaktanári - oszt. fő-i - igazgatói verseny eredmények - tanulmányi - sport - kulturális, művészeti hiányzások (igazolt, igazolatlan) bukások száma

önértékelő lap eredményei (mellékelve) óraellenőrzés - értékelő lap eredményei foglalkozások ellenőrzése - értékelő lap eredményei dokumentumok ellenőrzése - feljegyzések adatai egyéni lap eredményei

Pedagógiai tevékenység Osztályfőnöki-, szakmai munkaközösségi munkatervek, és iskolai éves munkaterv feladatainak, megvalósulása a sikerkritériumok alapján hospitálások száma óralátogatások eredménye médiaszereplések száma OKÉV-mérések eredményei dokumentumok ellenőrzése -feljegyzések adatai más iskolák által szervezett rendezvények, versenyek, amiken diákjaink részt vettek az iskola által szervezett rendezvények, versenyek (helyi, kerületei országos) száma tanmenetek által meghatározott feladatok megvalósulása 95

Iskola működése fluktuáció a partneri elégedettségmérés eredményei tárgyi feltételek anyagi feltételek pályázatok száma - megírt - sikeres

Damjanich János Általános Iskola 3.2.5.2

2.


tanulók iskolai szintű mérése, értékelése

3.2.5.2.1 Ellenőrzés 3.2.5.2.1.1 Szóbeli feleltetés Rendszeresen, lehetőleg minden órán

•

Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének x

x

kézm. testnev néptánc

x

•

x

bioógi a id.ny

fölrajz

etika

hon és népis m dráma

testn.

techn

inf.

x

ének

term. ism.

x

x

rajz

tört

mat.

magy nyelv

magy irod.

Felső tagozat

x

Időszakonként, minden 3-4 órán

Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének


x

x

•

x

bioógi a id.ny

fölrajz

etika


testn.

techn

inf.

ének

rajz

term. ism.

tört

mat.

magy nyelv

magy irod.

Felső tagozat

x

Nem feleltetünk

Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének

kézm. testnev néptánc x

x

x

96

x

x

x

bioógi a id.ny

x

fölrajz

testn.

x

etika

techn

x


inf.

x

ének

rajz

term. ism.

tört

mat.

magy nyelv

magy irod.

Felső tagozat

x


2.


3.2.5.2.1.2 Nagydolgozatok íratásának gyakorisága alsó és felső tagozaton tantárgyanként minden nagy témakör után, évi legalább 4 alkalommal, kivéve kézműves, ének, testnevelés, rajz. 3.2.5.2.1.3 Röpdolgozatokat a témák tanítása során íratunk kisebb tantárgyi egységekből elsősorban az anyag megértése, az összefüggések meglátásának ellenőrzése céljából. Egy – egy téma tanítása alatt 2-3, maximum 4 alkalommal. 3.2.5.2.1.4 Házi dolgozatokat magyar irodalomból és idegen nyelvből íratunk fogalmazás és szóbeli kifejezőkészség gyakorlása céljából. 3.2.5.2.1.5 A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük. •

Minden esetben:

Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének X

x


x

x

x

3.2.5.2.1.6 A tanulók füzeteinek, jegyzeteinek, tanszereinek ellenőrzése. •

Tanszerek ellenőrzése minden órán megtörténik.

•

Füzetek ellenőrzése

Alsó tagozat • 1-2.osztályban minden nap magyar matem. körny.i. ének x


x

Alsó tagozat • 3-4. osztályban hetente magyar matem. körny.i. ének x

x

x

Felső tagozat • 5-6. osztályban félévente

97


x

bioógi a id.ny

fölrajz

etika


testn.

techn

x

inf.

x

ének

x

rajz

term. ism.

X

tört

magy nyelv

x

mat.

magy irod.

Felső tagozat

x

x

•

x

x

bioógi a id.ny

fölrajz

etika


x


testn.

x

techn

x

inf.

x

ének

x

2.

rajz

term. ism.

X

tört

magy nyelv

x

mat.

magy irod.


x

x

Tanszerek ellenőrzése minden órán megtörténik

3.2.5.2.1.7 Készségtárgyak ellenőrzésének szempontjai •

Testnevelés: ⇒ órai munka (szorgalom) ⇒ sportági technikák (felső tagozaton) ⇒ fejlődés önmagához képest ⇒ teljesítményértékelés sportági szinten ⇒ versenyeken való részvétel, aktivitás.

•

Úszás értékelése: ⇒ részvételi gyakoriság a foglalkozásokon ⇒ órai munka ⇒ önmagához képest hogyan fejlődik.

3.2.5.2.1.8 Nagydolgozatok írását 1 héttel megelőzőleg bejelentjük a tanulók számára közösen egyeztetjük a megíratás pontos idejét, különöse ügyelve arra, hogy 2 nagydolgozatnál több egy napra nem kerülhet. 3.2.5.2.1.9 A kulcskompetenciákat jelentő képességek, készségek és jártasságok ellenőrzése a szaktárgyi ismereteken túl is kiterjed egy-egy tanulóra. Ezért elsősorban az osztályfőnök

a

felelős,

aki

folyamatos

megfigyeléssel,

elbeszélgetéssel

tájékozódik a tanuló fejlődéséről, természetesen az őt tanító szaktanárok is. Ezek a puha megfigyelési módszerek az értékelő megbeszéléseken kerülnek egyeztetésre. Az osztályfőnök közvetíti a megbeszélteket a szülő és a tanuló felé. A képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő gyerekeknek 3 havonta szöveges értékelést tart az osztályfőnök, a szülő és a gyermek és ifjúságvédő felelős jelenlétében. 3.2.5.2.1.10 Olyan tanulói tudást, mely a tanítási órán nem hangzott el, nem kérhetünk számon sem felelet, sem írásbeli formájában. Természetesen az olyan tanulói tudást, melyet a szaktárggyal kapcsolatban a tanuló egyéb úton szerzett meg, pl. a könyvtár, Internet, szakkönyvek

98


2.


példaértékűen be kell mutatni, kiselőadás stb. formájában. Minden esetben a dicsérő jellegnek meg kell jelennie, mely lehet osztályzat is. Különösen törekedni kell az iskolán kívül szerzett tudásnak az iskolával való összeegyeztetésére, harmonizálására, de ez semmiképpen nem jelentheti semmilyen ellenőrzés alapját. 3.2.5.2.2 Mérés 3.2.5.2.2.1 Mérőeszközökkel, tesztekkel való ellenőrzés Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének X

X


X

x

x

biol.

Id.ny.

etika

dráma

hon és népism

testn.

techn

inf.

ének

term. ism. rajz

tört.

mat..

x

földr

Havonta Negyedévente Félévente

magy nyelv

magy irod.

Felső tagozat

x

x

x x

x

x

x

x x

x

3.2.5.2.2.2 A pontszámok átváltásának gyakorlata Felső tagozat 0 – 30 % 31 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

Alsó tagozat elégtelen elégséges közepes jó jeles

0 – 30% 31 – 50% 51 – 75 % 76 – 92% 93 – 100%

0 – 25 % 26 – 50 % 51 – 75 % 76 – 92 % 93 – 100 %

3.2.5.2.2.3 Mérőeszközök összeállítása

X

X

99

biológia

földrajz

Id.ny.

etika

dráma

hon és népism

testn.

techn

X

inf.

X

ének

magy nyelv mat.. X

term. ism. rajz

X

tört.

Megíratás előtt közvet-lenül

magy irod.

Felső tagozat

2.


Saját feladatbankunk van

Tanév elején


X

X

X

X

X

X

3.2.5.2.2.4 Évfolyam szintű mérések Tanév végén 6. és 8-ban idegen nyelv, matematika, magyar, történelem tantárgyakból.

3.2.5.2.2.5 Az évfolyam szintű mérőeszközöket külső mérési szakértők állítják össze, melyet saját feladatbankként alkalmazunk. 3.2.5.2.2.6 Helyzetfeltáró azaz diagnosztikus méréseket alkalmazunk tanév elején 2-8 osztályig magyar nyelvtanból, matematikából és idegen nyelvből, mely az év eleji ismétlés alapját képezi és nem az osztályozást szolgálja. 3.2.5.2.2.7 A külső mérőeszközöket az OKÉV által végzett vizsgálatok képezik. Angol nyelvből rendszeresen jelentkezünk próbamérésekre is. 3.2.5.2.3 Tanulói teljesítmények szöveges értékelése 3.2.5.2.3.1 Minden lehetséges alkalmat megragadunk, hogy a tanulói teljesítményeket szóban értékeljük, mindig önmagukhoz képest és ösztönző, motiváló jelleggel.

3.2.5.2.3.2 Elsőtől harmadik osztályig az év végi és félévi teljesítményeket és negyedik osztályban félév végén szövegesen írásban értékeljük a tanulókat a tantervi előírásoknak megfelelően, a helyi tantervben rögzített formában a magatartás és szorgalommal együtt.

3.2.5.2.3.3 A képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben részt vevő tanulókat három havonta szövegesen értékelünk a szülő és az ifjúságvédelmi felelős jelenlétében.

100


2.


3.2.5.3 Kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek mérése, értékelése Hogyan mérjük? 1.1. Önálló tanulást segítő fejl. Résztvevő tanulók száma mozgásterápia tevékenység központú Munkatervben tervezett foglalkozások foglalkoztatottak száma 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése kommunikációs képességeket fejlesztő programok

Felső tagozatos dráma szakkörökön résztvevő tanulók száma Alsó tagozatos játékok, imitációs játékok, mesejátékok száma az évi munkaprogramban

Együttműködés Logopédiai Intézet Nevelési Tanácsadó Ec-Pec Alapítvány lépésrőllépésre program Kooperatív tanulás Kisebbségi Önkormányzatok Országos Drámapedagógiai Társaság

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése művészeti tevékenység drámapedagógia

2. Integrációt segítő szabadidős tevékenységek művészeti körök szakkörök sportkör művelődést szolgáló programok 3. Multikulturális tartalmak Helyi kisebbségi önkormányzatok (*) kultúrájának megjelenítése a helyi tantervben 4. Az integrációt segítő módszertani elemek differenciált egyéni bánásmód kooperativitás hatékony tanulómegismerési technikák

Kiállítások, kikerülő munkák száma Ünnepélyeken szereplő gyerekek száma Művészeti szakkörök száma Szakkörökön résztvevő gyerekek száma Sportkörök száma, résztvevők száma Osztályonként évi programok száma Tanmenetekben szereplő kulturális anyagok száma Kisebbségi programon résztvevő gyerekek száma Hogyan mérjük?

Mátyásföldi Fazekas Központ Országos Drámapedagógiai Társaság Közoktatási és Sport Iroda városi iskolák, Művelődési Központ, könyvtárak, Városi Múzeum, Kastély, Bp-i kulturális intézmények

Kisebbségi önkormányzatok Igazgató, munkaközösségek Könyvtár

Együttműködés Forrás Családsegítő Egyéni Szolgálat foglalkozások Szülőkkel való kapcsolat száma Szülőkkel, családi Együttműködést igénylő környezet megismerése feladatok száma a munkatervben Nevelési Tanácsadó, Szociometriai Pedagógiai Intézet, felmérések száma, Közoktatási Iroda családlátogatások száma Gyermekjóléti szolgálat

101


2.

5. Műhelymunka-tanári együttműködés formái értékelő megbeszélések Évi munkatervben való rögzítettség esetmegbeszélések

6. A 3 havonta kötelező értékelés szöveges értékelés rendszere egyéni fejlődési napló 7. A továbbhaladás feltétele pályaorientáció

(*)

Év végi beszámolókban a számuk, hatékonyságuk

Év végi beszámolókban megjelenítve Dokumentációkban lévő jelenléti ívekkel Egyéni fejlesztő naplóval rendelkező gyerekek száma Pályaorientációs foglalkozások száma Továbbtanulási adatok Érettségit adó középiskolákba menő hátrányos helyzetű tanulók száma

Gödöllői Cigány Kisebbségi Önkormányzat Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Görög Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat

102


Munkaközösségek, alsófelső együtt, iskolákkal való együttműködés Szülőkkel, óvónőkkel, felsős tanárokkal, más iskolák (felvevő iskolák) tanáraival, munkaközösség, más munka-közösséggel, Pedagógiai Intézet, Közoktatási Iroda Szülő-nevelő, osztály tanító, napközis nevelő, gyermekvédelmi felelős, of, Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Intézet

Pedagógus-szülő-gyermekés ifjúságvédelmi megbízott

Kistérségi és városi középiskolák Fővárosi és Pest megyei középiskolák Pedagógiai Intézet


2.


3.2.5.4 A pedagógus és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és feltétele 1.1 Cél Olyan pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakítása, amely alapján megítélhető a pedagógus és vezető, mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége. 1.2 Feltételek: • A pedagógus és a vezető által egyaránt aláírt (elfogadott) munkaköri leírás megléte • Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában • Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje • Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire 2. Az értékelés alapelvei • • • • • • • • •

Az értékelés legyen alkalmas a pedagógus, mint munkavállaló teljesítményének megállapítására Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 óra) Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik A pedagógusértékelés összekapcsolódik az intézményen belüli előmeneteli rendszerrel, jogszabályi kereteken belül az illetmény megállapításával

3. Az értékelés szintjei A pedagógusok teljesítményértékelését az általuk végzett tevékenységek minden fő területére kiterjedően meghatározott követelmények egyértelművé tétele teszi lehetségessé. E területeket és a hozzájuk tartozó követelményeket minden pedagógusra kiterjedően három szinten határozzuk meg. Az első szint a minden pedagógusra vonatkozó: alapvető elvárásokat, a második szint a vezetői és az egyes speciális tevékenységekhez (pl. osztályfőnöki) kapcsolódó specifikált elvárásokat tartalmazza. A harmadik szint az egyes pedagógusok önként – a vezetéssel egyeztetetve - vállalt feladatait tartalmazza, amely a kiemelkedő elvárások körébe tartozik. Az egyes szinteket a következőképpen értelmezzük: 1. szint: valamennyi pedagógusra, a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások • Alapvető, minden pedagógusra egységesen érvényes elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása

103


2.


2. szint: A vezető beosztású, valamint az egyes speciális feladatot ellátó pedagógusokra a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások • Specifikált, a vezetői és az egyes speciális (pl. osztályfőnöki) tevékenységekhez kapcsolódó különleges elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása 3. szint: A nevelőtestület egyes tagjának önkéntes vállalása • Kiemelkedő, a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos teljesítmény megállapítása 4. Az értékelés területei és részterületei és követelményei A valamennyi pedagógusra érvényes alapvető elvárások szintjén (1. szint) egységesen határozzuk meg az értékelési területeket, majd ezen belül egységesen állapítjuk meg az értékelés részterületeit. A vezetői tevékenységhez, valamint egyes speciális munkakörökhöz, feladatkörökhöz kapcsolódóan külön-külön, de azonos munkakörön belül egységesen állapítjuk meg a specifikált elvárásokat (2. szint). A kiemelkedő elvárások (3. szint) vállalása és az annak való megfelelés az extra teljesítmény körébe tartozik. A pedagógus teljesítményértékelése az alapvető és a rá vonatkozó specifikált elvárások teljesítése alapján történik. A vezetők teljesítményértékelése az alapvető elvárások közül a tanórai nevelő-oktató munka területének és a vezetői területhez kapcsolt specifikált elvárások teljesítésének alapján történik. 4.1 Az értékelés területei Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak: 1. szint: Az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó területek: 1. Tanórai nevelő-oktató munka 2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka 3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása 4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység 5. Az intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység 6. Az előírt adminisztráció elvégzése 2. szint A specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatkörök, területek: 7. Vezető-helyettesi, igazgató-helyettesi munka 8. Osztályfőnöki munka 9. Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) munka 10. Minőségügyi vezetői munka 11. Speciális feladatokhoz (reszortokhoz) kapcsolódó munka 12. Egyéb specializáció

104


2.


3. szint: A kiemelkedő elvárásokat (tevékenységeket) minden pedagógus maga állapítja meg a vezetéssel egyetértésben. A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek: 1. Tartalomfejlesztés (pl. tanterv írása, tankönyv szerkesztése, stb.) 2. Publikációs tevékenység 3. Kutatási tevékenység 4. Szakmai közéleti tevékenység és képviselet 5. egyéb 4.2 Az értékelés részterületei és követelményei Az értékelési területeket (tevékenységi területeket) a legfontosabb tevékenységek megállapításával részterületekre osztjuk mind az alapvető, mind a specifikált elvárások körében. Egy tevékenységterülethez meghatározott számú részterület megállapítása történik. Minden részterülethez meghatározzuk az adott tevékenység értékelésének minimum és optimum követelményeit (a teljesülés kritériumai). Az alapvető elvárások 6 tevékenységi területéhez összesen 40 részterület, a specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatokhoz a vezető-helyettesek, igazgatóhelyettesek esetében 12, a többi feladat esetében feladatkörönként legfeljebb 8-8 részterület kapcsolódik. 5. Az értékelés időpontja (gyakorisága) • •

Rendes értékelés (az alapértékelés elvégzése után három évente történik meg) Rendkívüli értékelés (pedagógus munkahely változtatásakor, kitüntetésre való felterjesztést megelőzően, fegyelmi eljárás alá vonás esetében, egyéb rendkívüli esetben)

6. A pedagógus értékelésének (minősítésének) folyamata (eljárásrendje) 1. Az intézmény által elfogadott, a minőségirányítási program mellékletében elhelyezett, önértékelési lap kitöltésével a pedagógus önértékelést végez. 2. Az intézmény vezetője, valamint az ezzel a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a másik igazgatóhelyettes véleményének kikérésével elkészíti a pedagógus vezetői értékelését az önértékelési lappal megegyező értékelő lapon. 3. Az önértékelés és a vezetői értékelés eredményének alapján a vezető elkészíti összesített értékelést, amely a két értékelés területenkénti átlaga. 4. A pedagógus áttanulmányozza az összesített értékelést, amelyhez szöveges megjegyzést fűzhet. 5. Vezetői interjú keretében az intézmény vezetője (illetve az erre a feladatra felhatalmazott vezető-helyettes) feltárja a két értékelés esetleges eltérésének okait, valamint meghatározza a pedagógus tevékenységében a fejlesztendő területeket. 6. A fejlesztendő területekről a vezető és a pedagógus megállapodást köt. 7. A nem megfelelő értékelést kapott pedagógus fejlesztésével, esetleges szankcionálásával kapcsolatos feladatokról a vezető dönt. 8. Az összesített értékelés, kiegészítve az esetleges írásbeli megállapodással, a vezető aláírásával válik érvényessé. 9. A pedagógus átveszi az értékelést, az átvételt aláírásával hitelesíti. 10. Az értékelés egy példánya a pedagógus személyi anyagába kerül elhelyezésre. 105


2.


A vezetők értékelése ugyancsak a fenti eljárásrend szerint történik azzal megszorítással, hogy a vezetői értékelést kizárólag az intézmény magasabb vezetője végzi el. 3.2.5.5 Kompetencia alapú mérés Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az OKÉV mérés során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum szint alatt teljesít. Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimum teljesítése Feladat: Az országosan kiválasztott évfolyamokon meghatározott kompetenciák mérése, összehasonlítása az országos szinten mért iskolák átlagával. Erőforrások: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelési csoport Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó Kompetenciamérés eljárásrendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az érintettek körének (évfolyam, osztály, tanár) meghatározása, tájékoztatása Mérés időpontjának meghatározása (rendelet határozza meg) Mérést felügyelő tanár kijelölése A mérés elvégzése az adott évfolyamok osztályaiban Az iskolában maradó mérések átadása a szaktanárnak Az országosan be nem kért felmérések értékelése az adott tantárgyat tanító tanár feladata Az iskola által feldolgozott feladatlapok értékelése az alábbi szempontok szerint történik: - Az eredményes részterületek megerősítése - Az esetleges hiányok, okok feltárása - A célok kitűzése - Intézkedési terv készítése 8. Az országosan bekért mérések összegyűjtése és továbbítása a vezetés feladata 9. Értékelés és a javasolt intézkedés nyilvánosságra hozása az alábbiak szerint Szakmai csoport szervezése az adatok elemzésére Az adatok elemzése, értelmezése - osztályok teljesítménye - kiugró egyéni teljesítmények Szülők, fenntartó tájékoztatása az intézményi beszámoló keretében Nem megfelelőség esetében - Hiányosságok okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata - tanulói képességek - részképesség hiányok Egyéb okok feltárása és a feltárt okok elemzése Fejlesztési terv készítése a tanulókra és a pedagógusokra vonatkozóan A fejlesztési terv véleményeztetése és megküldése a fenntartónak

106


2.


3.2.5.6 Intézményi önértékelés Intézményünk az önértékelést a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program irányított önértékelése alapján végzi. Általános célja: Az intézményi alaptevékenység, az oktató-nevelő munka eredményességének fejlesztése. Az intézmény fejlesztésének, fejlődésének elősegítése, a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltárása útján. Lehetővé teszi a szervezet számára, hogy rangsorolja a fejlesztési feladatait és beépítse a stratégiai tervébe a legfontosabb tennivalókat. Az intézményértékelés alapelveinek összegzése • Az intézményi önértékelés és az intézményre irányuló külső értékelés az értékelés területei és szempontjai által összekapcsolódik. • Az intézményi önértékelés elsősorban a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. • Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmények értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. • A működés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. • Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. • Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az őket illető információkhoz. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés – amely az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat – célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját működéséről, és az intézményi folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét. Funkciója: Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összehasonlítása Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntést tud hozni a fejlesztésekről (Az intézményi önértékelés az első lépése az intézményi minőségfejlesztés folyamatának.) A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani az eredményességet Az irányított önértékelés során az intézményünk 12 fő tématerületen végez felmérést és elemzést. A vizsgált területeknek két nagy csoportja van: 107


2.


–

az intézmény irányítási és működési jellemzői és adottságai,

–

eredményei.

Az önértékelésbe bevonjuk az intézmény vezetőit, pedagógusait, valamint a pedagógiai munkát segítő munkatársakat is, vizsgálatba való bevonása biztosítja az intézmény valós önképének megrajzolását.

Az önértékelés területei Az irányítási és működési jellemzők és adottságok területe: 1.

A vezetés értékelése

2.

Stratégiai és operatív tervezés

3.

A dolgozók irányításának értékelése

4.

Erőforrások felhasználása Humánerőforrás tervezése és felhasználása (pedagógusok munkájának értékelése, vezetők munkájának értékelése)

5.

Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint szabályozottságuk értékelése

6.

A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje

7.

A szervezeti kultúra és klíma értékelése

Az eredmények területe: 8.

A munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában

9.

A külső partnerek (szülők, tanulók) elégedettsége az eredményességgel és az intézmény működésével kapcsolatban

10. A belső partnerek (pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő munkatársak) elégedettsége az eredményességgel és az iskola működésével kapcsolatban 11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás 12. Az intézmény oktatási, nevelési eredményei A PP céljainak megvalósulása, a helyi tanterv megvalósulása A tanulás eredményességének vizsgálata az országos kompetenciamérés alapján A célokhoz kapcsolódó indikátorok meghatározása Intézkedési (fejlesztési tervek) megvalósítása Teljes körű intézményi (irányított) önértékelést 4 évenként végez a MCS. Az intézményi önértékelés és a fenntartói önértékelés kapcsolatban van.

108


2.

109



2.


ÖMIP és IMIP kapcsolata: ÖMIP minőségcélok

IMIP önértékelés kiemelt területei - célok

A tárgyi feltételek folyamatos javítása

HEFOP és egyéb pályázati lehetőségek kihasználása Speciális pedagógiai program Képességkibontakoztató és integrációs felkészítés Helyi informatikai háttér fejlesztése Informatikai ismeretek hangsúlyos átadása Alapvető képességek, készségek fejlesztése Sikeres továbbtanulás Lemorzsolódás csökkentése Új módszerek alkalmazása Pedagógusok módszertani kultúrájának Önképzés, rendszeresen részvétel fejlesztése továbbképzéseken SNI-s gyerekek szakszerű ellátása Fejlesztő pedagógus-gyógypedagógus alkalmazása, továbbképzései lehetőségek Intézmények tapasztalatcseréje Kapcsolatok építése más oktatási intézményekkel Hatékony és eredményes idegennyelv- Minőségi idegennyelv oktatás - emelt szintű oktatás angol Nemzetközi kapcsolatok Comenius program Együttműködés a családokkal Háromhavi értékelés Gyermek- és ifjúságvédelem Kapcsolat a szakszolgálatokkal (Forrás, Gyermek- és ifjúságvédelem) Etnikai program a halmozottan hátrányos Multikulturális tartalmak beépítése helyzetű gyermekek részére tantárgyakba Gyógytestnevelés Testnevelést oktató pedagógus átképzése MCS a kérdőívek és az eredményekre vonatkozó adatok elemzése alapján írásbeli összefoglalót készít. Az intézményi önértékelést – az elfogadott eljárásrend szerint – az intézmény alkalmazottai végzik. Az összegző dokumentum elkészítéséért, felhasználásáért és megfelelő nyilvánosságáért az intézményvezető felelős.

110


2.

Minőségirányítási Program Az irányított önértékelés eljárásrendje

Az irányított önértékelés folyamata 1. Az önértékelés területeinek kijelölése, az önértékelés gyakoriságának meghatározása

Módszer

Felelős

Határidő

Dokumentáció

Eredmények

Ellenőrzési pont

Ellenőrzést végző

MIP program területei, intézményi kiegészítések

Vezetés, Minőségbiztosítási Csoport

Az irányított önértékelés elkészítése előtt legalább fél évvel.

A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere, az önértékelés gyakoriságának meghatározása.

Egyezőségek, A lista különbözőséelkészítésekor gek, a módszerekkel kapott eredmények összehasonlítá-sa

Vezető

2. Az irányított önértékelés elvégzésének ütemezése

Megbeszélések az érintettek képviselőivel (ld. partnerek képviselői)

Vezetés, MCS, partnerek képviselői

A megkezdés előtt fél évvel (a tanév munkarendjé-be illeszthető tervezéssel)

Részletes ütemterv készítése

Ütemterv

Az önértékelés folyamatá-nak megkezdése

Vezető

3. Az egyes területeken az önértékelés megtervezése és elvégzése

Adatgyűjtési, elemzési módszerek

MCS

Program szerint

Adatbázisok, elemzések, következtetések, jegyzőkönyvek

Összegzés az önértékelésről

Programban meghatározottak szerint

Vezetés

4. A partneri elégedettség mérése

Kérdőív, fókuszcsoport, interjú

MCS, vezetés

Mérési program alapján

Az eljárásrendet rögzítő táblázat kitöltése

Megállapodás

Nyilvánosságra Vezető hozatal, munkajelen-tés

111

Damjanich János Általános Iskola Az irányított önértékelés Módszer folyamata 5. Következtetések az Összefoglaló, beszámoló adott területekre vonatkozóan, az irányított önértékelés eredménye

6. Új intézkedési tervek elkészítése, a korrekciók elvégzésére

Csapatmunká-ban elemzés, megoldások keresése, problémamegoldás, szabályozás a PDCA ciklus szerint

2.

Felelős


Határidő

Dokumentáció

Eredmények

Ellenőrzési pont

Ellenőrzést végző

MCS, vezetés, minőségi körvezetők

Az irányított önértékelés elkészítésekor

Az önértékelés A folyamatos eredménye, táblázat fejlesztés, fejlődés, kitöltése valamint a fejlesztendő folyamatok, területek megadása

Az irányított Vezető önértékelés összefoglalá-sa - mellékelt dokumentumokkal

MCS, minőségi körvezetők

Az intézkedési tervek szerint, legkésőbb a következő irányított önértékelés előtt fél évvel

Szabályozottabb folyamatok, eljárások

Az intézkedési tervek szerint

112

Folyamatosan növekvő elégedettség

Vezető


2.


3.2.5.7 IMIP végrehajtásának évenkénti értékelése

A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. A IMIP végrehajtásának értékelése meghatározott alapelvekre épül. Alapelvünk: -

A törvényességnek való megfelelés

-

A munkatervben vállalt feladatok teljesítése

-

Az értékelés szakmai és etikai szabályainak pontos betartása

-

Az értékelés eredményének nyílt, őszinte közlése

-

Az értékelés eredményének közérthető interpretálása

-

Az, hogy az értékelés eredménye az IMIP végrehajtásának javítására irányuljon

-

Az, hogy az éves értékelés része az évenkénti értékelés középtávra tervezett folyamatának

IMIP végrehajtása évenkénti értékelésének feladatterve: -

Az éves munkatervben vállalt feladatok teljesítése

-

Partnerek igényeinek, elégedettségének mérése évente

-

Partneri igények megjelenítése az iskolai célokban

-

Intézményi és fenntartói célok kapcsolatának figyelemmel kísérése

-

Munkatársak azonosulása a minőségcélokkal

-

Az intézmény eredményességét befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálata, értékelése

-

Dokumentumok kezelése

-

Iskolai folyamatok szabályozása

-

Folyamatos fejlesztés megvalósítása

Tájékoztatás kapnak az értékelésről: - A vezetés - Az intézmény dolgozói - Szülői szervezet - Fenntartó Az értékelés az intézményi beszámoló része

113


2.


IMIP éves ellenőrzésének eljárásrendje 1. Az adott év során kitöltött kérdőívek mérési eredményeinek összegző értékelése 2. A tanév tervezett speciális feladatainak elemzése 3. Új eljárások alkalmazása a tanév során 4. Az eredményeket rögzítő táblázatok kitöltése, dokumentálása, grafikus ábrázolása 5. Az éves munka dokumentációinak ellenőrzése, értékelése, tárolása, megőrzése 6. A partnerek tájékoztatása a tervezett és végrehajtott feladatokról, eredményekről 7. A tudatos folyamattervezés ellenőrzése 8. Az együttműködés vizsgálata a minőségfejlesztési tevékenység során 9. A munkatervben vállalt feladatok áttekintése, értékelése 10. Beszámoló készítése az éves munkáról a tantestületnek, az SZMK-nak és a fenntartónak A rendszer módosításának folyamata: A minőségirányítási program felülvizsgálatának befejezése után rögzíteni kell a tapasztalt hiányosságokat és minden olyan körülményt, ami káros lehet a minőségre. Tisztázni kell a tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatos feladatokat, felelősöket, határidőket. A felülvizsgálat alapján az MCS javaslatot tesz a korrekcióra. o a módosításról az intézmény vezetője dönt. A módosításra szükség van, ha nincsen összhangban a minőségfejlesztési rendszerben meghatározottakkal

az intézmény értékelésének eredményei

az intézmény működését meghatározó jogszabályok, rendeletek

a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendőek

az érdekelt felek igényei és elvárásai lényegesen megváltoztak

A módosítás irányulhat a kapcsolódó szabályozásokra, dokumentumokra, folyamatokra.

114


2.


3.2.6 Dokumentumok kezelésének rendje 3.2.6.1 Iratkezelési szabályzat A program során keletkezett dokumentáció kezelésére az alábbi szabályok vonatkoznak: A napi posta bontását az igazgató végzi. A kapott leveleket fakkon keresztül továbbítja az illetékes címzettnek. A levél tartalmától függően a címzett továbbítja az információkat az érintetteknek. Az elektronikus úton érkezett leveleket, anyagokat az igazgató nyomtatott formában vagy lemezre mentve továbbítja a Minőségirányítási Csoport felelős tagjának, aki gondoskodik a dokumentum tartalmának közzétételéről, a megőrzéséről. Ezek a dokumentumok: •

Levelek (elektronikus és nyomtatott)

•

Tájékoztatók

•

Segédanyagok, útmutatók

•

A munka során keletkezett dokumentumok

Az iratokba való betekintésre jogosultak: •

Minőségirányítási Csoport tagjai

•

Intézményvezető

•

A nevelőtestület tagjai az őket érintő dokumentumok esetében, kivéve azokat, melyek a BECS adatvédelmi szabályzata alá esnek.

A fent említett dokumentumokat érkezési ill. keletkezési sorrendben, lefűzve, zárt szekrényben tároljuk a projekt (I. intézményi) zárását követő két évig. A munka során keletkezett dokumentumokat a számítógépen elmentve is tároljuk. Ezen szabályzat érvénybe lép: a Minőségirányítási programmal és visszavonásig marad érvényben.

115


2.


3.2.6.2 Adatvédelmi szabályzat A Minőségirányítási Csoport munkája során védett adatnak nyilvánítja a következőket: •


•

Interjúk tartalma

•

Mérések anyagai

•

„Ötletrohamok ” információi

•

Kérdőívek adatbázisai

Mindezek kezelése bizalmas. A kérdőívek jelzés nélküli borítékban kerülnek kiosztásra. Begyűjtésük zárt borítékban, gyűjtőládában, hozzáférhető, de biztonságos helyen történik. Tárolás: Zárt szekrényben, a projekt (I. intézményi) zárását követő két évig. Hozzáférhetőség: A Minőségirányítási Csoport tagjai és az általuk megbízott személyek. A fent említett bizalmas adatok, információk a Minőségirányítási Csoport kívüli személynek és más intézménynek az érintett felek beleegyezése nélkül nem adhatók ki. Az adatvédelmi szabályzat alá eső dokumentumok kezelésével foglalkozó valamennyi személy titoktartási kötelezettséggel rendelkezik az adatok felett.

Érvénybe lépés: A minőségirányítási programmal Hatálya: az intézmény valamennyi dolgozója Visszavonásig érvényes.

116


2.


FELÜLVIZSGÁLAT FOLYAMATA

MIP szerint működtetett minőségfejlesztési rendszer

A rendszer a szabályozók alapján

A rendszer nem

működik

működik

A rendszer működésének

Elemzés, az okok

folyamatos figyelése,

feltárása

elemzése

Eredmények

Módosítás

feltárása, trendvizsgálat

Véleményeztetés, elfogadás

4 évente a teljes rendszer revíziója

Fenntartói elfogadás

A rendszer működőképes

117


2.


4. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA A Minőségirányítási program 2007. szeptember 1-től érvényes 2011. szeptember 1-ig. • Értékelés és felülvizsgálat: ⇒ a szakértő részéről, ⇒ a fenntartó részéről, ⇒ a szakmai munkaközösségek, ⇒ a nevelőtestület részéről történik • Minőségirányítási program módosítása: ⇒ törvényi rendelet értelmében, ⇒ az iskola igazgatója kezdeményezésére, ⇒ a nevelőtestület 10 %-ának indítványára, ⇒ szakmai munkaközösségek, ⇒ az iskola fenntartója, ⇒ SZMK tagságának 30 %-a részéről történhet. A tanulók javaslataikat a szülői képviselők illetve a diákönkormányzat útján tehetik meg. A program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé a következő tanév első napjától. Jelen minőségirányítási program egy tanítási cikluson, azaz négy éven keresztül érvényes, ezek után felülvizsgálata szükséges. A Minőségirányítási program nyilvános dokumentum, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban és a fenntartónál. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. • Minőségirányítási program 1 db mellékletet tartalmaz:

Pedagógus- és vezetőértékelési rendszer P.H. Gödöllő, 2007. március 28.

Szűcs Józsefné

118


2.

Minőségirányítási Program Igazgató

5. MELLÉKLET: I Pedagógus- és vezetőértékelési rendszer Követelmények Feladat/tevékenység Minimum

Optimum

ALAPVETŐ ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek 1. Tanórai nevelő-oktató munka (16 terület) 1.1 Mesterségbeli tudás Rendelkezik a • Szakmai-pedagógiai feladatellátáshoz felkészültség szükséges képesítési feltételekkel. Részt vesz a belső és külső továbbképzéseken. •

Kompetenciabővítés

•

Tudásmegosztás

•

IKT ismeretek

1.2 A nevelő-oktató munka tervezése • Éves tartalmi tervezés

Az új módszereket, munkaszervezési formákat munkája során alkalmazza, részt vállal szakterületét érintő belső fejlesztésekben.

Felismeri a munkaköréhez szükséges új kompetenciaterületeket. Aktívan közreműködik a belső szakmai továbbképzések szervezésében, a munkaköréhez kapcsolódó pályázatokban. Informatikai, számítástechnikai tudását rendszeres önképzéssel fejleszti.

A szükséges új kompetenciákat kialakítja.

A pedagógiai programban foglaltak szerint határidőre megtervezi a tanévi feladatait

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eltérő képességeire és szociokulturális

119

A szakmai továbbképzéseken, önképzésen tanultakat belső képzéseken vagy más módon továbbadja kollégáinak. Rendelkezik a korszerű tanulás- (foglalkozás) szervezéshez nélkülözhetetlen informatikai, számítástechnikai ismeretekkel és munkája során használja azokat.


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum (tanmenet).

•

Napi tervezés

Valamennyi órájára, foglalkozásra felkészül.

•

Tankönyv, taneszköz tervezés

Az intézményi szakmai fórumok álláspontja és a jogszabályi előírásokban foglaltak szerint választja ki a tankönyveket, tanulmányi segédleteket.

1.3 Tanulásszervezés, tanulásirányítás • Tanóra, foglalkozás szervezése, megtartása

•

Tanulásirányítás

•

Egyéni fejlesztés

Tanítási óráit, foglalkozásait tervszerűen szervezi, irányítja különös tekintettel az alábbiakra: pontos kezdés, befejezés, egyenletes terhelés, motivációs eszközök beépítése, a tanulók aktivizálása. A tanulók tevékenységére alapozva, változatos módszerekkel irányítja a tanulók tanulását.

Felismeri a tanulási, egyénre szabott feladatokkal segíti a tanuló fejlődését.

120

Optimum helyzetére figyelemmel egyéni tanmenetet, foglalkozási tervet készít. Modern taneszközöket használ és tevékenysége tervszerűen felépített. Figyelemmel kíséri a munkakörét érintő szakmai –pedagógiai kiadványokat, javaslatot tesz ezek könyvtári beszerzésére. Az időkereteket optimálisan hasznosítja a tanulási folyamat során, a fegyelmezésre, az adminisztrációra, stb. fordított idő helyes arányainak kialakításával. Gazdag módszertani repertoár alkalmazásával, a tanulók változatos tevékenykedtetésére alapozva, személyre szabott tanulásirányítást is végez mind a tanórán, mind a tanulás egyéb szinterein. Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulóknál változatos, tervszerű, differenciált munkaformákat, módszereket alkalmaz.


2.


Követelmények Feladat/tevékenység

•

Kulcskompetenciák fejlesztése

1.4 A tanulók értékelése • A helyi tanterv követelményeinek megismertetése

•

A követelmények érvényesítése, alkalmazása

•

Fejlesztő értékelés alkalmazása.

Minimum

Optimum

Tanórai tevékenysége során törekszik a tanulók alapkészségeinek, saját tantárgyához nem tartozó általános kompetenciáinak fejlesztésére.

Gondot fordít a tanulók helyes tanulási szokásainak kialakítására, az alapkészségei, kompetenciái fejlesztésére, különös tekintettel az olvasásra, a szövegértésre, a helyesírásra a pedagógusi tevékenysége minden színterén.

Tájékoztatja a tanulókat a helyi tanterv szakterületére vonatkozó követelményeiről és a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokról.

Folyamatosan gondoskodik arról, hogy a tanulók és a szülők ismerjék a helyi tanterv szakterületére vonatkozó, követelményeit, a teljesítésükhöz kapcsolódó tanári elvárásokat, az ellenőrzés, értékékelés, osztályozás rendszerét, módját. A tanulók évközi érdemjegyei és a félévi, év végi osztályzatok koherenciát mutatnak. Értékelését a tanulók és a szülők egyaránt igazságosnak és objektívnek tekintik.

A helyi tantervben meghatározott követelményeket következetesen alkalmazza. A tanulók optimális fejlődése érdekében tanév közben folyamatosan, objektíven értékeli munkájukat, s erről rendszeres visszajelzést ad. Minden tanuló munkáját a tanítási-tanulási folyamat során folyamatosan értékeli. Módot ad, és segítséget nyújt a hiányosságok pótlására, az osztályzat javítására különös tekintettel a témazárókra.

121

Az életkori és az egyéni sajátosságokhoz igazodó változatos értékelési formákat alkalmaz, helyesen alakítja ki a szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányait, az érdemjegyek súlyozását a tanuló teljesítményének minősítésében.


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum 1.5 A tanári munka eredményessége • Képességfejlesztés

•

Tanulói teljesítmények eredményessége

Optimum

Tanítványai képességeiknek megfelelő szinten teljesítik év végére a követelményeket.

Tanítványai képességei folyamatosan fejlődnek, amit az intézményi és/vagy külső mérési eredmények is igazolnak. Szakterületén a mérések Tanítványai a helyi eredményei tanterv követelményeit számszerűségben és képességeiknek megfelelő tendenciában összhangot szinten, folyamatosan mutatnak a tanulók iskolai fejlődve teljesítik. osztályzataival. Tanítványai teljesítménye Tanítványai körében a helyi belső és/vagy minimális a bukások külső méréseken, az száma. országos kompetenciaméréseken javuló tendenciájúak. Tanítványai jellemzően felvételt nyernek az általuk választott következő iskolafokozatba.

Tanítványai eredményesen szerepelnek tanulmányi, kulturális és egyéb versenyeken.

2. Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka (6 részterület) Iskolán belüli szabadidős Tanulói közösségével Iskolai szabadidős programok szervezése aktívan részt vesz az programokat szervez, és iskolai szabadidős bonyolít, azokat programokon. dokumentálja (forgatókönyv, stb.). Iskolán kívüli szabadidős Szükség szerint iskolán Iskolán kívüli programok szervezése kívüli programokra kíséri programokat a tanulókat. kezdeményez, szervez, tájékoztatja a tanulókat az iskolán kívüli programokról. A pedagógiai programban A programok A programok szereplő, iskolán kívüli szervezésében és szervezésében és programokban való részvétel megvalósításában a rá megvalósításában (projektek, erdei iskola, osztott feladatot elvégzi. kezdeményező szerepet táborok, tanulmányi utak, stb.) vállal, feladatait közmegelégedésre végzi.

122


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum

Optimum

Iskolai diákszervezet és/vagy a DÖK munkájának segítése

A diákok és/vagy a Kezdeményezi a nevelőtestület diákszervezetek megkeresésére aktivizálását, segíti együttműködik a rendezvényeik (táboraik) diákokkal, részt vesz a szervezését, programjaikon. lebonyolítását.

Tehetséges tanulókkal való foglalkozás

Egyéni foglalkozásokat, szakköröket szervez, felkészíti a tanulókat az iskolai versenyekre, vizsgákra.

Felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése

Egyéni fejlesztést végez, foglalkozásokat, korrepetálást tart.

Iskolai tanulmányi, sport, kulturális versenyeket szervez és bonyolít le, felkészíti a tanulókat az iskolán kívüli versenyekre, vizsgákra. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, szükség esetén módosítja a módszereit és a ráfordított időt. A tanulók tanulmányi eredményessége javulást mutat.

3. Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása (4 részterület) Tervezés Részt vesz, az éves Részt vesz az egyes intézményi programok programok tervezésében, tervezésében, javaslatokat előkészítésében. tesz.

Szervezés

Lebonyolítás

•

Értékelés

Aktívan részt vesz a Önálló feladatot vállal az programok szervezésében, iskolai szintű programok előkészítésében. szervezésében, azt maradéktalanul teljesíti. Aktívan részt vesz a Önálló feladatot vállal a programok lebonyolítás során, lebonyolításában. közreműködik a megvalósítás értékelésében. Állást foglal, szükség Folyamatosan esetén beszámolót készít közreműködik az az intézményi szintű intézményi programok programok értékelésében. megvalósításáról.

123


2.



Optimum

4. Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység (6 részterület) Részt vesz a Aktívan részt vesz a • Nevelőtestület testületi nevelőtestületi tevékenységében való részvétel nevelőtestületi értekezleteken és a értekezleteken, nevelőtestület hozzászólásokkal, döntéshozási pedagógiai jellegű tevékenységében. előadások tartásával (pl. nevelési értekezleten) segíti a testület munkáját. Rész vesz a Részfeladatot vállal a • Munkaközösségben való munkaközösség éves munkaközösség. részvétel programjának munkatervének megvalósításában, azzal kidolgozásában és összefüggő megvalósításában, a rendezvényeken, továbbképzésen, foglalkozásokon. önképzésében megszerzett ismereteket és gyakorlatokat, tapasztalatokat megosztja a munkaközösséggel. Önként vállal Részt vesz eseti • Eseti munkacsoportban való munkacsoport csoportalakítást, működés munkájában, csoportvezetést, vállalt együttműködő munkatárs. feladatait maradéktalanul teljesíti. Korrekt kapcsolatot Munkavégzéshez • Együttműködés a többi alakít a nevelőtestület szükséges társas pedagógussal, az intézmény pedagógusaival, kapcsolatok kialakítáalkalmazottaival együttműködési szándék sában kezdeményező, jellemzi. csapatépítésben aktívan közreműködik, együttműködik az azonos osztályban tanító tanárokkal. Gyakran cserél Naprakész információval • Kommunikáció a információt a rendelkezik, az nevelőtestületben kollégáival, a tanulókkal, információk átadásában illetve az intézmény és fogadásában mindig feladataival szakszerű és objektív. kapcsolatban. A szülőkkel mindig A szülőket igény szerint • Kapcsolattartás és korrekt kapcsolat szakszerűen, közérthetően kommunikáció a szülőkkel 124


2.



Optimum

kialakítására törekszik, a és objektíven tájékoztatja, szülői értekezleteket, velük a folyamatos fogadó órákat együttműködésre való hiánytalanul megtartja. törekvés jellemzi. 5. Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység (4 részterület) Nincs munkafegyelmi SZMSZ és Házirend • A pedagógus, mint vétsége. szabályait betartja, munkavállaló szabály-és tevékenysége az normakövetése intézmény hagyományainak megfelel. Viselkedésével az Megbízásra külső és belső • A szervezet képviselete intézmény jó hírnevét fórumokon eredményesen öregbíti. képviseli az intézmény érdekeit. A minőségbiztosítási, Részt vesz az intézmény • Minőségfejlesztési munkában minőségfejlesztési minőségfejlesztési való részvétel munkában csoportjának és/vagy közreműködik, elvégzi a minőségi körének/esetei rábízott feladatot. teamének munkájában, ezzel kapcsolatos feladatait maradéktalanul elvégzi. A rá osztott önértékelési Részt vesz az adatok • Intézményi önértékelésben feladatot, adatszolgáltatást elemzésében és való részvétel elvégzi. értékelésében, egyes feladatok elvégzését megszervezi, és végre hajtja. 6. Az előírt adminisztráció elvégzése (4 részterület) A haladási naplóban A haladási napló felsorolt • Haladási napló vezetése tantárgyához részeinek vezetésében kapcsolódóan naprakész. folyamatosan vezeti az előrehaladást, illetve a tanulók hiányzását. A tanulók érdemjegyeit, Az ellenőrzőbe (üzenő • A szülők, tanulók illetve a szülőknek szóló füzetbe) történő tájékoztatását szolgáló tájékoztatást bejegyzéseket napra adminisztráció elvégzése folyamatosan, illetve készen elvégzi. (ellenőrző, üzenő füzet, stb.) szükség szerint beírja az ellenőrző könyvbe (üzenő füzetbe). 125


2.



Optimum

•

A tanulók értékelésével összefüggő adminisztrációs tevékenység

Szóbeli, írásbeli és egyéb a tanuló által készített produktumokat javítja, értékeli, a tanulók osztályzatait az osztálynaplóba beírja.

Szóbeli, írásbeli és egyéb tanuló által készített produktumokat folyamatosan, a pedagógiai programban, házirendben meghatározott időtartamon belüli értékeli, a tanulók osztályzatait, írásbeli értékelését az előírt módon vezeti.

•

Belső vizsgával összefüggő adminisztráció

A rábízott feladathoz kapcsolódó adminisztráció elvégzi.

A rábízott adminisztráció maradéktalanul elvégzi, szükség esetén bekapcsolódik a vizsgához kapcsolódó teljes iskolai adminisztráció elvégzésébe.

SPECIFIKÁLT ELVÁRÁSOK Tevékenységi területek Vezető-helyettesi, igazgatóhelyettesi tevékenység • Vezetés–szakmai felkészültség Rendelkezik az alapvető vezetéselméleti és jogszabályi ismeretekkel.

•

Az intézményvezető helyettesítése

•

Tervezés

•

Szervezés

A vezető helyettesítése során elvégzi a halaszthatatlan vezetői teendőket. Pedagógiai, gazdasági, munkáltatói feladatokkal összefüggő tervezési kötelezettségét határidőre teljesíti. A munkatervben és a munkaköri leírásában meghatározott szervezési (helyettesítés, ügyelet, 126

Ismereteit, önképzéssel, továbbképzéssel rendszeresen bővíti, frissíti, és megfelelően alkalmazza. A vezető távollétében felelősséggel, önállóan végzi az aktuális vezetési feladatokat. Tervezési feladatait a minőségirányítási programnak, a pedagógiai programnak és az érvényes szabályozásoknak megfelelően végzi. A szervezési feladatok ellátása során maximálisan szem előtt tartja a tanulók,


2.



Optimum

értekezletek előkészítése stb.) feladatait határidőre elvégzi.

tanulócsoportok érdekeit, az alkalmazottak terhelhetőségét, az egyenlő teherviselés elvét. Ellenőrzési feladatait Az ellenőrzés során (szakmai dokumentáció, formai, tartalmi, tantárgyfelosztás, jogszabályi megfelelőség alkalmazottak ellenőrzése, szempontjából, munkaidő nyilvántartás felelősséggel végzi a stb.) önállóan, az vizsgálatokat. ütemezésnek megfelelően végzi.

•

Ellenőrzés

•

Értékelés

Az értékelés során tárgyilagosan, objektíven jár el.

•

Döntés-előkészítés

•

Közvetlen irányítás

A döntés – előkészítés folyamatában biztosítja a szükséges adatokat, információkat, megszervezi a szükséges konzultációs eljárásokat, folyamatokat. Saját hatáskörébe tartozó munkatársak irányítását önállóan végzi.

•

A szervezet képviselete

Külső fórumokon felelősséggel képviseli az intézményt.

•

Kapcsolattartás

Az intézmény külső és belső partnereivel együttműködő, korrekt kapcsolatot alakít ki.

127

Fejlesztő célú értékelésével hozzájárul a pedagógiai hatékonyság növeléséhez és a törvényes működés biztosításához. A rendelkezésre álló információk, adatok birtokában a célnak adekvát módon mérlegel, szelektál, érvel. A felmerülő problémákat átlátja, megoldásukra törekszik, a személyi konfliktusokat humánusan kezeli, biztosítja a zavartalan működést. Személyes közreműködésével hozzájárul az intézmény elismertségének növeléséhez. A partnerkapcsolatokat folyamatosan fejleszti, a felszínre kerülő kéréseket, problémákat az intézmény érdekeit figyelembe véve kezeli.


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum •

•

Adminisztrációs feladatok

Írásbeli dokumentációs feladatait a törvényi elírásoknak megfelelően látja el.

Forrásfeltárás

Folyamatosan keresi az intézmény számára kihasználható forrásbővítési lehetőségeket.

Osztályfőnöki tevékenység • Tanulók megismerése

•

Egyéni szocializáció, nevelési feladatok

•

Együttműködés a pedagógusokkal

•

Együttműködés a szülőkkel

Törekszik a tanulók személyiségének megismerésére.

Ismeri a gyerekek szociális hátterét, szocializációs, neveltségi problémáit, igyekszik közreműködni azok megoldásában. Kapcsolatot tart az osztályban tanító pedagógusokkal, kezdeményezi együttműködésüket. Korrekt kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, törekszik az együttműködés fejlesztésére.

128

Optimum Az adminisztráció vezetése átlátható, naprakész, precíz, a szükséges dokumentumok mindig rendelkezésre állnak. Aktívan vesz részt a forrásbővítő lehetőségek kiaknázásában (pályázatírás, szponzori kapcsolatok kiépítése). Ismeri a tanulók személyiségének legfontosabb jellemzőit, ennek alapján képes egyéni tanácsadásra, fontos szerepet játszik személyiségük fejlesztésében. Segíti a tanulókat a szocializációs és neveltségi problémáik megoldásában, tudatos, célirányos nevelési tevékenységet folytat. Közreműködésével az osztályban tanító pedagógusok együttműködnek a nevelési-oktatási feladatok ellátása során. A szülőkkel igény szerint/folyamatosan kapcsolatot tart, sikeresen bevonja őket egyes, az osztállyal összefüggő feladatok elvégzésébe, hatására a szülők támogatják az intézmény pedagógiai törekvéseit.


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum •

Osztályprogramok szervezése

Tanulóit a közös programokon való részvételre motiválja.

•

Közösségalakítás

•

Probléma-és konfliktuskezelés

•

Adminisztráció

Pedagógiai munkája hatására a tanulók egymáshoz való viszonya megfelelő, jellemző közöttük az együttműködésre törekvés. Felismeri az osztályban keletkező problémákat, konfliktusokat, törekszik azok megoldására. Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációit elvégezi.

Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) tevékenység (8 részterület) Rendelkezik a • Szakmai felkészültség részterületre vonatkozó korszerű szakmai ismeretekkel, többlettudással. Átgondolt éves • Tervezés munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttműködve.

•

Szervezés

Valamennyi munkaközösségi foglalkozás előkészítését megszervezi, biztosítja a működéshez szükséges feltételeket (hely, idő, 129

Optimum Diákjaival együttműködve évente több közös osztályprogramot szervez és valósít meg. Öntevékeny, együttműködő, egymást támogató gyerekközösséget alakít ki osztályában. Hatékonyan alkalmazza a probléma-és konfliktuskezelő módszereket. Az osztályfőnöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációja naprakész, a változásokat követő. Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejleszti. Az iskola pedagógiai programjából és valóságos helyzetéből kiindulva stratégiát határoz meg a hiányterületek felszámolására, az erősségek továbbfejlesztésére, ennek alapján tervezi az éves szakmai tevékenységet. A munkaközösség tevékenységének szervezése során együttműködik a tagokkal és a vezetéssel, a foglalkozásokon kívül is


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum eszköz, stb.).

•

A munkaterv megvalósítása

•

Értékelés

•

Továbbképzés

•

Eredményesség

•

Együttműködés

A munkatervben meghatározott valamennyi feladatot irányításával a munkaközösség elvégzi.

Optimum folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttműködését. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani.

A munkatervi célokhoz kapcsolódva szükség szerint képes módosítani a terven, és a helyzethez kapcsolódó módosított tervet megvalósítani. Az éves munkáról írásos Az elemző –értékelő beszámolót készít. beszámoló az egész intézmény számára fejlesztési ajánlásokat ad. Közreműködik a Közreműködik a tagok középtávú továbbképzési belső intézményi terv és az éves továbbképzésének beiskolázási terv megszervezésében, elkészítésében, javaslatot ajánlásokat tesz további tesz a tagok képzésekre, házi továbbképzésére. bemutatókat, előadásokat, foglalkozásokat szervez és tart. Hatására a tagok új A munkaközösség módszereket, eljárásokat tevékenysége megismerésére nyitottak. következtében fejlődik a tagok szakmai, módszertani felkészültsége, a megismert módszerek és eljárások beépülnek a gyakorlatukba. A munkaközösség Az intézményi céljainak figyelembe együttműködésen túl vételével együttműködik a kapcsolatokat és nevelőtestület tagjaival, az együttműködést keres és intézmény vezetésével. alakít ki más intézményekkel, intézményen kívüli szervezetekkel,

130


2.



Optimum szakértőkkel. Ennek révén javul a pedagógiai munka minősége.

Minőségügyi vezetői tevékenység (8 részterület) Alapvető ismeretekkel • Módszertani felkészültség rendelkezik a minőségfejlesztési módszerekről, eszközökről, adatfeldolgozási technikákról. • Együttműködés a partnerekkel Az érintett partnereket folyamatosan tájékoztatja és a vezetéssel az elvégzett feladatokról, eredményekről. A vezetés számára javaslatokat tesz.

•

Tervezés

•

Szervezés

Ismereteit, módszertani felkészültségét rendszeresen bővíti, folyamatosan fejleszti, az új eljárásokat igyekszik alkalmazni, illetve másoknak átadni. Folyamatosan kapcsolatot tart a partnerekkel, a hatékony tájékoztatás érdekében a partnerek számára fórumokat biztosít, ahol lehetőséget teremt a párbeszédre. A tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési elképzelésekkel segíti a vezetői döntéselőkészítést. Határidőre elkészíti a Tudatos folyamattervezést minőségfejlesztési team tükröző munkatervet éves munkatervét. készít. (koherens a minőségirányítási programmal, az előző évi értékeléssel). Biztosítja a A minőségfejlesztési minőségfejlesztéssel tevékenységének összefüggő feladatok szervezése során együttelvégzéséhez szükséges működik a munkacsoport feltételeket. A tagjaival és a vezetéssel, a részfeladatok foglalkozásokon kívül is megvalósítására - a folyamatosan szervezi a feladatok függvényében - tagok szakmai alkalmi munkacsoportokat együttműködését. szervez. A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetőségekhez képest igyekszik javítani.

131


2.



A felelősség és időmátrix alapján folyamatosan ellenőrzi az aktuális feladatok végrehajtását. Az éves munkáról A rendelkezésre álló • Elemzés - értékelés határidőre elkészíti éves adatok és információk beszámolóját. elemzéséről, értékeléséről folyamatosan gondoskodik. A minőségfejlesztő Irányításával, az • Eredményesség teamet összehangoltan intézkedési tervek működteti, az egyes feladatainak sikeres csoportokat a végrehajtásával hozzájárul feladatoknak megfelelően az intézmény hatékonyabb koordinálja. működéséhez. A keletkezett A dokumentumok tárolása • Dokumentumok kezelése dokumentumokat az során gondoskodik azok eljárásrendben hozzáférhetőségéről, foglaltaknak megfelelően rendszerezéséről, tárolja és megőrzi. átláthatóságáról. Speciális feladatokhoz kapcsolódó munka: gyermekvédelmi felelős (8 részterület) Rendelkezik a Ismereteit folyamatos • Speciális felkészültség gyermekvédelemre önképzéssel, vonatkozó alapvető továbbképzésekkel, jogszabályi ismeretekkel. szakmai konferenciákon való részvétellel fejleszti. Elvégzi a Határidőre, precízen, • Adminisztrációs feladatok gyermekvédelmi szakmailag igényesen tevékenységgel készíti és vezeti a összefüggő gyermekvédelmi adminisztrációs dokumentumokat. feladatokat (éves munkaterv, nyilvántartás vezetése, jegyzőkönyvek, beszámoló) Nyilvántartásba veszi és Folyamatosan nyomon • Egyéni bánásmód megfigyeli a hátrányos követi a nyilvántartásba helyzetű vagy vett gyermekek fejlődését, veszélyeztetett felderíti a gyermekek gyermekeket. fejlődését hátráltató veszélyeztető okokat, segít azok csökkentésében. •

Ellenőrzés

A tervezett feladatok elvégzését ellenőrzi.

Optimum

132


2.


Követelmények Feladat/tevékenység Minimum Az érintett szülőkkel korrekt kapcsolattartásra törekszik, fogadóórákat tart, családlátogatást kezdeményez, információkat biztosít számukra. Segítséget nyújt azoknak a kollégáknak, akik problémáikkal megkeresik.

•

Együttműködés a szülőkkel

•

Tájékoztatás, együttműködés a pedagógusokkal

•

Együttműködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel

Szükség esetén jelzi a veszélyeztetettséget a megfelelő intézmény felé.

•

Eredményesség

A családok problémáikkal bizalommal fordulnak hozzá.

•

Tájékoztatás, propaganda

Fontos információk, telefonszámok, elérhetőségek közzététele.

133

Optimum Minden esetben a gyermekek érdekeinek maximális figyelembe vételével jár el. Szükség esetén felvállalja a konfliktushelyzeteket. Konzultációkat, esetmegbeszéléseket kezdeményez, előadásokat tart a nevelőtestületen belül. Munkakapcsolatot tart fenn, részt vesz szakmai fórumokon, értekezleteken, esetmegbeszéléseken. A szülők együttműködnek, elfogadják javaslatait, aktívan részt vesznek a problémák kezelésében. Mentálhigiénés programok ismertetése, szabadidős programok ajánlása, szociális ellátások lehetőségeinek számbavétele.


2.


Legitimációs lap

Elfogadó

Elfogadás ideje

Alkalmazotti közösség

2007.03.30.

/Kötv. 40.§ (10-11) bekezdés Szülői szervezet véleménye

2007.04.02.

Diákönkormányzat véleménye

2007.03.30.

Kisebbségi önkormányzat véleménye

2007.05.04.

Szakértő 2007.03.30.

/Kötv. 44.§ 1. pont alapján/

Fenntartó által meghatározott beadási határidő:

2007. április 30.

Mikortól meddig tart a Minőségirányítási Program érvényességi ideje: 2007. szeptember 1-2011. szeptember 1-ig.

A Minőségirányítási Programot az intézmény 2004. április 30-án átadta, a Polgármesteri Hivatal Közoktatási Művelődési és Sport Iroda átvette.

................................................

.........................................................

Közoktatási Iroda

intézményvezető

134

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents