DAMJANICH JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

DAMJANICH JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok,

2. Helyzetelemzés: a működés belső feltételrendszere 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Személyi feltételek és elvárások, Tárgyi, környezeti feltételek, A kollégiumi élet szervezettsége, A kollégium kapcsolatrendszere, Tevékenységrendszer,

3. Elvek 3.1. A kollégium nevelési elvei 3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei, 3.4. Csoportok a kollégiumi közösségben, 3.5. Az ellenőrzési és értékelési rendszer

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete 4.1. 4.2. 4.3.

A kötelezően biztosított foglalkozások rendszere, szerkezete A kollégiumi élet szervezése A kollégiumi diákönkormányzat

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és a gondolkodási kultúra fejlesztése

5.2. 5.3 5.4. 5.5. 5.6.

Szociális kompetenciák fejlesztése Önálló életkezdés támogatása A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 5.7. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai 6.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések

7.

A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése

8.

Záró rendelkezések, legitimáció

3 1. Bevezetés 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok
Jogszabályok - A 2011. évi köznevelési törvény - A 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet módosításáról - 20/2012.(VIII:31.) EMMI rendelet II.fejezet 10.par.
A 2012.dec.30-ig fenntartói ÖMIP elvárásai: Szakmai elvárás: A speciális kollégiumi nevelési feladatok színvonalas megvalósítása Konkrét feladat: Korosztályonkénti, csoportonkénti tematikus nevelési terv, éves munkaterv készítése, a neveltségi szint diagnosztizálása, kollégiumi kulturális és sportversenyek szervezése Stratégiai cél: A kollégiumi nevelés színvonalának emelése, a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése. A kultúra és az egészséges életmód iránti igény megerősítése. Minőségcél: A szülői és a tanulói elégedettség növelése Minőségmutató: Partneri igény és elégedettségmérés eredményei Minőségelvárás: Pe.: Ne romoljon.
Hagyományok, tradíciók Kollégiumunk már a város, a település, mint közigazgatási egység megalakulás előtt is működött, az akkori nagyüzem munkaerő utánpótlásának, a megfelelő szakemberek kiválasztásának, nevelésének szándékával. Az akkori hagyományok sokáig éltek, az ipar szerkezetének átalakulásával ködbe veszni tűnnek. Tisztelnünk kell az intézmény megalapítójának emlékét, egyben új hagyományokat kialakítva az iskola névadójának emléket is. A kollégium maga sosem volt önálló intézmény, de évtizedes történelme sokán már nagy hagyománnyal rendelkezik: ezek megismerése, tiszteletben tartása része programunknak.
Partneri igények A tanulók a megértő, védő, szerető, gondoskodó, kulturált környezet biztosítását várják a kollégiumtól. A küldő iskolák a felzárkóztatást, a helyes pályaorientációt, megfelelő szocializációs háttér biztosítását várják. A szülők elvárásaiban megfogalmazódik a következetes munkára, tanulásra nevelés igénye, a választott iskolatípus eredményes befejezése, fontos erkölcsi tulajdonságok kialakításának igénye.

2. Helyzetelemzés: a működés belső feltételrendszere 2.1. Személyi feltételek és elvárások 2.1.1. Nevelőtestület A kollégiumi munka ellátásához, a jelenlegi tanuló létszám mellett 2 nevelőtanár (1 nevelőtanár a lány-, 1 nevelőtanár a fiúkollégiumban) és a kollégiumvezető munkájára van szükség. Mivel az intézmény közös igazgatású, az intézményi tantestületi létszám optimális kihasználása érdekében átfedések lehetnek az

4 iskola és kollégiumi feladatok ellátásában. Nevelőtestületünk része, tagja az iskolai tantestületnek, szakmai kérdésekben azonban önálló egységet képeznek a kollégiumi nevelői feladatot ellátó munkatársak. A nevelőtestület jellemzői (kiindulási, jelenlegi adatok): A létszám: 2 nevelő és a kollégiumvezető. A nevelőtestületet az utóbbi években, a jelen tanévben is jelentős személyi változásokon ment át. Az így kialakult helyzet sok kívánnivalót hagy maga után. A hatékony nevelőmunkához szükséges és kívánatos a stabilitás biztosítása a nevelőtestület összetételében. 2.1.2. Gazdasági, technikai apparátus A kollégium nem rendelkezik saját gazdasági személyzettel: a feladatokat az iskolában alkalmazott gazdasági dolgozók végzik el. Munkájukat az iskolaigazgató irányítja. 2.1.3 A tanulói összetétel A tanulók 12 településről, egy fő kivételével a megyénkből érkeztek. Többségük hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű családok gyermekei: hiányos család, munkanélküliség, súlyos anyagi problémák a jelllemzők .A Jász-Nagykun-Szolnok

Megyei Gyermekvédő Intézet és Gyermekotthon 3 ellátott tanulója Tiszakürtről került kollégiumunkba. Életkor szerint a középiskola minden korosztálya képviselve van kollégiumunkban, a 9. osztályostól az érettségi utáni képzésben résztvevőig. Az iskola minden iskolatípusából vannak tanulóink: szakiskolás, gimnáziumi tanuló, szakközépiskolás, már érettségizett. Programunk, céljaink, tevékenységünk

figyelembe veszi a kis létszám mellett heterogén összetételű, többségében rendkívül hátrányos helyzetű tanulóifjúságot. 2.2.

Tárgyi, környezeti feltételek

Csendes alföldi kisvárosban található kollégiumunk. Közel a Tisza partjához, festőien szép környezetben épült, az ötvenes évek elején. A kollégium és iskola egy épülettömböt képez, a gondozott, növényekkel teli kert és sportudvar szomszédságában. A kollégium és az iskola környezete csodálatos, ligetes, egy valódi gyöngyszem, olyan adottság, amellyel kevés iskola rendelkezik. Maga a település is fiatal, ennek megfelelően rendezettek, tiszták az utcái, fiatalok aránya is magas. A város ma is jelentős, elsősorban ipari centrum, a privatizált nagyüzemek mellett sok kisebb, elsősorban könnyűipari és kereskedelmivendéglátó vállalkozás ad munkát az itt élőknek. Bíztató jövőt sejtet a Thermál Hotel sikeres működése, a hozzá illeszkedő jó minőségű gyógyvízre alapozott gyógyfürdő, uszoda. 65. tanévében járó intézményünk jó felszereltségét a hatvanas évek végén megalapozta a Könnyűipari Minisztérium fenntartói gondoskodásának két évtizede. Ezután egymást követően több fenntartó - a megyei tanács, valamint a helyi tanács később a város önkormányzata - igyekezett kedvező pozíciónkat megtartani. Az évtizedekkel ezelőtt kétszáznál is nagyobb létszámú, országos beiskolázású kollégiumunk szerepe és befogadóképessége alaposam megváltozott az eltelt évek alatt. Ma már elsősorban a környék, középiskola nélküli kistelepülései tanköteles fiataljainak elhelyezését biztosítjuk. Az elhelyezhető tanuló száma 60 fő. A tanulók egy épületrészben vannak elhelyezve, a lányok 5,a fiúk 3 szobában. Mivel az épület nem kollégiumnak készült, nem kis erőfeszítéssel tudtuk azokat a helyiségeket kialakítani, amelyek a XXI. szd. kollégiumának

5 feladatellátásaihoz szükséges funkcióikat kell ellátnia. Jelentős gondot jelent az egész épületegyüttes állagának romlása. A hőszigetelés pazarló, a fűtési rendszer, a nyílászárók felújításra várnak. A kollégium berendezése, bútorzata elavult, sok-sok nemzedék itt tanult fiataljainak keze nyomát viseli. A legutóbbi évek feszes költségvetése, a szigorú költségvetési megszorítások s a szükséges pályázati lehetőségek hiánya egyre nehezebb helyzetet teremtett az iskola részét képező kollégium finanszírozásában. Pedagógiai kiszolgáló helyiségeink:













Nevelőtanári helyiség - iroda, Kollégiumvezetői iroda, Társalgó, (könyvtár) Tanulószobák, Betegszobák, Konyha, Hűtőszekrény-tároló, Vizesblokkok, Kondiszoba Számítógépterem, Előterek, Igény esetén az iskola helyiségeit rendszeres használatra megkapjuk: - tantermek, - ebédlő, - tornaterem, - konditerem, - sportpályák.

2.3. A kollégiumi élet szervezettsége Kollégiumunk része az iskolának, de önálló részegységet is képez. Magunk, a kollégium nevelőtestülete- alakítjuk ki programunkat, munkatervünket, működésünk mindennapjainak szabályait, természetesen alkalmazkodva az iskolai intézményhez. A munkáltatói jogokat az intézmény mindenkori igazgatója gyakorolja, s tanulók felvétele is az intézmény igazgatójának jogköre. A kollégiumvezető mindezeket szem előtt tartva alakítja ki a kollégium szervezeti rendszerét, s biztosítja a kollégium napi ügymenetét. A csoportvezető nevelők a kollégiumi tanulócsoportok felelős irányító A kollégiumi nevelők a kollégiumvezető beosztása alapján végzik tevékenységüket, szorosan együttműködve egymással és a csoportvezető nevelőkkel.

6

2.4. A kollégium kapcsolatrendszere












2.5.

Kollégiumunk az iskola része, szoros kapcsolatban az általános iskolai, de elsősorban a középiskolai intézményegységgel. Kapcsolatunk tehát folyamatos, élő. Az intézmény vezetőségében a kollégiumvezető mindig jelen van, a nevelőtestület tagjai a tantestületi értekezletek résztvevői: az információáramlás biztosított. A tantestület több tagja a kollégium nevelőtestületében is dolgozik, így a kapcsolat még több szálon erős, élő. Kapcsolatunk mindennapos az ellátott tanulók szüleivel, személyesen, telefonon, levélben, a szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával is. Hasonló ok miatt a Tiszakürtön működő Gyermekotthon dolgozóival rendszeresek a kapcsolataink. Erős kapcsolatunk a Városi Művelődési Központ intézményével. Tanulóink rendszeres résztvevői az említett intézmény rendezvényeinek: kötelező foglalkozásaink egyik helyszíne a Művelődési Központ. Élő és kényszerűen személyes a kapcsolatunk a helyi, és azon önkormányzatok Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálataival, ahonnan kollégista tanulóin érkeznek. Sokszor igényeljük közbenjárásukat elsősorban szociális ügyekben. Mindennapos kapcsolatban állunk a védőnői szolgálattal, a háziorvosiügyeleti szolgálattal, esetenként a rendőrséggel is,, Több olyan humanitárius szervezettel vagyunk kapcsolatban, amelyek kollégiumunkban már évek óta különféle közösség- és személyiségfejlesztő tréninget tartva bizonyították működésük eredményességét, hatékonyságát. Kapcsolatot tartunk a megyénk kollégiumaival is, a megyei kollégiumi szövetség tagjaként. Tevékenységrendszer

Kollégiumunk feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azon tanulók számára,
akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük,
akiknek a tanuláshoz a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. Alapfunkciók
Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkciók A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel A továbbtanulás lehetőségének biztosítása
Szociális funkciók Szociális ellátás és az ellátás biztonságának biztosítása Szociális védőháló az egyén és a közösség számára Az otthon, a második otthon kialakításának lehetősége A tanulás lehetőségének megteremtése és biztosítása Kollégium-pedagógiai funkciók
Nevelés Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció

7 Nevelési értékeket közvetítő funkció
Tanítás, oktatás, képzés Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése Felzárkóztatás Pályaorientáció, pályaválasztás Kiegészítő, hobby, szakmát adó foglalkozások segítése

3. Elvek 3.1. A kollégium nevelési elvei A kollégiumi nevelés céljai Legyen jó kollégista, tanulja meg a kollégista szerep minden jellemzőjét. Vegyen részt a kollégiumi és iskolai közéletben. Legyen képes a demokrácia megteremtésére és működtetésére Tudja önmaga és társai érdekeit megvédeni, ismerje jogait. Tanulja meg a dolgozói szerep jellemzőit.


Legyen jó magyar ember

Szeresse szülőföldjét, elbocsátó környezetét, befogadó környezetét, szeresse hazáját, annak népeit. Szépen, tisztán beszélje, szeresse, művelje anyanyelvét. Ismerje a határon kívül élő magyarok problémáit. Ismerje, tisztelje, védje és gyarapítsa hagyományainkat. Tisztelje nemzeti szimbólumainkat - a zászlót, a himnuszt, a címert, a szózatot. Tegyen meg minden hazája felvirágoztatásáért, védelméért, békéjéért.


Legyen jó európai

Fogadja el és érvényesítse az egyetemes emberi jogokat. Fogadja el és tisztelje szomszédaink és a többi európai nép érzéseit, identitástudatát. Legyen előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel kapcsolatosan, tartsa tiszteletben jogaikat.


Legyen környezetére odafigyelő

Tudjon törődni szűkebb és tágabb hazája környezetének védelmével. Legyen nyitott Magyarország, Európa és a világ környezetvédelmét érintő kérdések iránt. Legyen önmaga, családja, környezete javait gyarapító Legyen a fogyasztásban mértékletes, takarékos, környezettudatos. 3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium sajátos eszközeivel segítse elő a diákok tudásának, képességeinek fejlődését, személyiségük fejlesztését. Alakuljon ki bennük a munka, a teljesítmény tisztelete, a törvénytisztelő, szabálykövető magatartás elfogadása, alkalmazása. Készítse fel a tanulókat az eredményes tanulásra és a sikeres életpályára. Neveljen igényes, a világban jól eligazodni tudó fiatalokat. Célkitűzéseink:
A kollégisták tudásának gazdagítása, képességeik kibontakoztatása, az önművelésre való igény kialakítása, műveltségük gyarapítása. A felismert tehetség gondozása A hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés, felzárkóztatás

8 A tanulmányi munka színvonalának emelése a megfelelő motivációs tényezők beépítésével, a tanulási ambíció fejlesztésével és a diák számára a legeredményesebb tanulási módszer kialakításával.
A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok és az együttműködés kialakítására Pozitív szociális viszonyok kialakítása Segítő együttműködés kialakítása A szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítása Egymás iránti tisztelet, tolerancia, mások érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő állampolgár nevelése Egészséges és kulturált vita és kritikai szellem kialakítása


A tevékenységek tartalma és szervezettsége segítse elő a tevékeny, cselekvő ember kibontását, az érzelmi élet gazdagítását, az akaraterő fejlesztését. Pályázatokon, közéleti munkában, választott szabadidős programban való részvétel. A kollégium feltételeinek javítása, eszközrendszerének gyarapítása, otthonjellegének fejlesztése.


Az egészséges és kulturált életmód, a szokások, az értékkel történő azonosulás kialakítása Az egészség megőrzése, védelme a sport, a mozgás, a helyes táplálkozás eszközeivel, a higiéniai szabályok betartásával. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.
A demokrácia működtetésének szabályaival a diák-önkormányzati munka váljék a demokratikus joggyakorlat színterévé, segítse a helyes kritikai szellem kialakulását, az önállóság erősödését, az érdekek érvényesítését. A diákok ismerjék és gyakorolják a jogszabályokban megfogalmazott jogaikat. Végezzék megfelelő önállósággal a munkát, érdekeltségek, érdekütközések alkalmazásával önkormányzó képességük ténylegesen fejlődjön. Kapjanak megfelelő képzést (vitakultúra, konfliktuskezelési technikák, tervezés körében). 3.3 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek elvei,
Legyen tudással, műveltséggel felvértezett, legyen képes eligazodni a kultúra, a művészet a tudomány különböző területein. Tisztelje és ismerje el értéknek a tudást, a műveltséget. Folyamatosan vegyen részt a tanulmányi, az önképző illetve a szakmaszerző, a szakmai tudást tökéletesítő munkában. Képességeinek megfelelően teljesítsen, a gyengébb tanulóknak is optimális legyen a terhelése, hogy hiányait, elmaradását pótolja. Készüljön tanulmányi és szakmai versenyekre. Legyen kulturált a magatartása, viselkedése. Legyen kiegyensúlyozott az életvitele. Tudja úgy beosztani szabadidejét, hogy az személyiségét gazdagítsa. Legyen motivált az önképzésre, a rendszeres tanulásra. Legyen fontos növendékeink számára a tanulás öröme és eredménye is. Lássa a lényeget, észlelje az összefüggéseket. Tudja gondolatait pontosan, szabatosan kifejezni, ennek érdekében törekedjen szókincsét gazdagítani.

9
Legyen jól nevelt, az értékeket ismerő, erkölcsös, becsületes, jellemes önmagával és másokkal szemben Ismerje fel, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és helytelen, mi az igaz és a hamis. Legyen jellemzője az őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása. Cselekedjen a pozitív érétkek szellemében, tudjon és akarjon eligazodni a társadalmi normákban. Tartsa tiszteletben a törvényeket, a helyi szabályokat. Legyen állhatatos, fegyelmezett. Legyen jellemzője az igazságosság, lelkiismeretesség. Legyen büszke közössége - különösen a kollégiumra vonatkoztatva eredményeire, értékeire, legyen közössége környezetében „mi tudata".
Legyen önmagát ismerő, elfogadó, értékelő, önbizalommal rendelkező személyiség Legyen reális érzéke, legyen önmagát jól értékelő, ismerje külső és belső tulajdonságait. Legyen meg benne az önfejlesztés igénye. Higgyen önmaga erejében. Legyen meg benne a konfliktustűrésre, a konfliktus megoldására való képesség. Legyen meg benne a változó feltételekhez alkalmazkodni tudás képessége. Legyenek élettervei.
Legyen céltudatos, következetes Legyen kitartó, erős akaratú. Legyen jól képzett, széles profilú szakmai alapképzéssel, konvertálható szaktudással rendelkező. Alakuljon ki a növendékben a kockázatvállalásra, a pályamódosításra való képesség. Legyen képes az önmenedzselésre. Munkájában, tanulmányaiban legyen igényes, kreatív.
A kollégisták segítése a választott, a reális életpályára való alkalmasság kialakításában Pályaorientálás az iskolával közösen, a választott pályára való folyamatos felkészítés. Tudatosítani a diákban, hogy önmaga érvényesülése mellett a közösségnek is hasznára kell válnia. Az újonnan elfogadott értékek (sikeresség, céltudatosság, önmenedzselés stb.) mellett a diák fogadja el a hagyományos értékeket is. 3.4. Csoportok a kollégiumi közösségben Nevelőtanáraink egy-egy kisebb kollégiumi közösség közvetlen irányítói. A kollégium létszáma miatt sajátos csoportszerkezetet kellett kialakítanunk: a legkézenfekvőbb megoldást a nemek szerinti csoport-kialakítás jelentette. A kis létszám minden egyéb szervezési elképzelést korlátoz. A kötelező foglalkozások csoportjait mindezek ellenére törekszünk korosztályok szerint kialakítani. Különböző életkorú és érdeklődésű tanulókból állnak a csoportok, így a velük való foglalkozás általában igényli a kiscsoportos formát. Ezek a közösségek több kisebb, korosztályos csoportból szerveződnek.

10 Tanév elején a nevelőtanárok felmérik a csoport összetételét, s nevelési tervet készítenek a csoport felépítésének, fejlettségének, szükségleteinek megfelelően. Egyes kulturális rendezvényeken, (iskolai szervezésű, vagy a művelődési központ kulturális rendezvényein) kívánatos a teljes, a kollégium egészét illető megjelenés. A sportolás szervezése szintén nemek szerint csoportokban történhet, de az egész kollégiumot megmozgató (iskolai) rendezvényen mindenkinek részt kell vennie. Kívánatos a sikeres szereplés a legügyesebb kollégista országos vetélkedő megyei döntőjében – korosztályos és koedukált csapattal – a továbblépést is célul kitűzve. 3.5 Az ellenőrzési és értékelési rendszer Az ellenőrzés, értékelés a pedagógia, nevelési folyamat szerves része. Célja, hogy különböző eszközökkel, módszerekkel meggyőződjön pedagógus és diák egyaránt - a célok megvalósításáról illetve a cél és a valós helyzet összevetésével újabb feladatra, cselekvésre ösztönözzön a hatékonyság és eredményesség növelése érdekében. Ellenőrzési formák
Folyamatos megfigyelés a tanulmányi munkában, a DÖK munkájában, a naposi munkában, a szobák és a közösen használt helyiségek rendjében.
Egyéni és csoportos beszélgetések, véleménykérés.
Viselkedéselemzés, teljesítményelemzés.
Félévente "Szülői értesítő levél"-ben a diákokkal együtt a tanulmányi és magatartási helyzet elemzése, értékelése.
Tesztek készítése a diákok személyiségjegyeinek megismerésére, az önismeretük fejlesztésére.
Az ellenőrzésben részt vevők:
A kollégiumvezetők, nevelőtanárok,
A DÖK tagjai Az ellenőrzés rendje: Naponta: A szobarend, a tisztasági rend A tanulók tanulmányi munkája A napos munkája Hetente: -

A szobák tisztaságának összegzése A diák-önkormányzati vezetők munkájának értékelése A nevelőtanárok naplóellenőrzése

Havonta illetve negyedévenként: A DÖK elvégzett munkája A kollégiumi tevékenységrendszer részterületeinek értékelése Az ellenőrzés és eredményvizsgálat lényege a viszonyítás: az egyes tanulók személyiségének és a közösségnek a fejlettségét viszonyítjuk a kitűzött nevelési célokhoz, körülményekhez.

11 A tanári értékelés, kifejezésének módja, eszköze A szóbeli értékelés a leggyakoribb, mely történhet közösség előtt és négyszemközt. Írásbeli értékelés:





A csoportnaplóban a félévi és év végi érdemjegyek rögzítése. A munkanaplóban a napi történések bejegyzése. A kollégiumi ellenőrzőben a dicséretek és az elmarasztalások beírása. Félévkor "Szülői levél" a nevelők, a szülők és a diákok számára tájékoztatás, összegzés a tanuló tanulmányi munkájáról magatartásáról, személyiségfejlődéséről.

4. A pedagógiai tevékenység szerkezete 4.1. A kötelezően biztosított foglalkozások rendszere, szerkezete A Kollégiumi Nevelés Alapprogramja adja meg a tevékenység rendszerét évfolyamokra,tematikára lebontva,melyet a munkaterv tartalmazza. Felkészítő foglalkozások A mai kollégiumpedagógiai kutatások és gyakorlat alapján a nevelés gyakorlata az egyént optimális színvonalú közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitásra, vagyis konstruktív életvezetésre igyekszik felkészíteni. A fenti cél elérését szolgáló magatartás- és tevékenységformák kialakításán, megerősítésén munkálkodik a nevelés. Az erre irányuló teendők többnyire önálló nevelési feladatok formájában vannak jelen: az-az az értelmi nevelés, az esztétikai nevelés, a testi nevelés, az erkölcsi nevelés feladatairól van szó. Mivel kollégiumunk szorosan az iskola – mégpedig egyetlen iskola- része, gyakori,hogy felhasználjuk a lehetőségeket,részt veszünk a rendezvényeken,melyeket betudunk foglalkozásnak. A foglalkozások az alábbi önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák kialakítását jelentik:
intellektuális - művelődési tevékenység
esztétikai élmény befogadására irányuló tevékenység az egészséges életmód normáit követő magatartás
az elfogadott erkölcsi értékek normáit követő magatartás Tanulást segítő foglalkozások






rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozások, szilenciumi foglalkozások tehetséggondozó foglalkozás, előzetes felmérés, egyéni érdeklődés alapján, felzárkóztató foglalkozás, tanulói igények, illetve szaktanári előírás szerint, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatása, szakkörök, érdeklődési körök, diákkörökön a részvételt biztosítjuk tanulóink számára

Csoportfoglalkozások


tematikus csoportfoglalkozások, A kollégiumunk alapprogramjában meghatározott kötelező foglalkozások témakörei kerülnek feldolgozásra. A tanulói létszámunk azonban nem teszi lehetővé, hogy minden évfolyamnak külön tematikát készítsünk, így a csoportokon belül differenciálunk a témakörök kiscsoportos feldolgozásakor.

12

A szabadon választható foglalkozásokhoz hagyományosan 3-4 érdeklődési kört szervezünk, amelyekhez kapcsolódhatnak tanulóink: • Nyelvművelő, beszédművelő kör • filmklub • Egészséges életmód kör • Főzőcske kör
általános csoportfoglalkozások, megbeszélések Szükség szerint, akár naponta is az aktuális eseményeknek megfelelően. Az csoportfoglalkozásokat elsősorban a csoportvezető tervezi, szervezi, rendkívüli esetben bármelyik nevelőtanár. Speciális ismeretet adó foglalkozások Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások
Kulturális tevékenységek A kulturális, a művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő eltöltésének megszervezése szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához éppúgy, mint a környezeti, a testi nevelésben megnyilvánuló értékekhez. A négy aktív délutánra korlátozódó idő miatt fontos, hogy olyan programokat szervezzünk, melyekből minden kollégista tud választani. Az egész kollégiumi közösséget megmozgató rendezvények: • évnyitó közgyűlés, • az elsősök avatása, ismerkedési est, • karácsonyest, • féléves közgyűlés, • diáknap, (csatlakozás az iskolai rendezvényhez) • kollégiumi ballagás, Minden hónapban van egy kultúra-program, melyet a DÖK munkatervében megtervezünk. Az esztétikai értékekre nevelés fontos tere a Művelődési Központ kiállításának, tárlatainak megtekintése. A városi könyvtár által szervezett programok: író-olvasó-találkozó, egy-egy művész előadói estje jó lehetőséget adnak a kulturált viselkedés szabályainak elsajátításához. A színházlátogatás, színházba járás, a színházi kultúra, a színháztörténet legfontosabb elemeinek ismerete minden ember fontos személyiségjellemzője. El kellene érni, hogy kollégistáink eljussanak színházba ízlésük fejlesztése, ismereteik bővítése érdekében. Ezen alkalmak lehetőséget teremtenek a diákok öltözködéskultúrájának fejlesztésére is. Az iskolai könyvtár rendszeres látogatása a tanulók olvasási szokásainak megfigyelésére, alakítására ad lehetőséget, s arra, hogy igényes olvasóvá neveljük kollégistáinkat. Szükséges lenne a kollégiumi fiókkönyvtár bővítése is, ahol kollégisták hozzájuthatnak a szükséges lexikonokhoz, kézikönyvekhez, kötelező és javasolt irodalomhoz akár a kora esti órákban is. A televízió programjaiból egy-egy csoportfoglalkozásra alkalmas műsort - a kollégiumi nevelő és a diákok közös választása alapján - hasznos lehet együtt megnézni és a látottakat feldolgozni.
Az önkiszolgáló képességek fejlesztése Ezt a célt szolgálják azok a tevékenységek, amelyeket diákjaink rendszeresen végeznek.

13 Közvetlen környezetük, a lakószobájuk (szekrényük, polcuk, fiókjuk) rendben tartása. A kollégiumban élő valamennyi diák használja a közös helyiségeket (ebédlő, konyha, mosdó-zuhanyzó, szárító- és tanulótermek), így azok rendben tartása a "rákerülés" sorrendjében történik, a jól elvégzett munkáért járó - kollégiumi közösség előtti - szóbeli dicséret hozzájárul a magabiztosság kialakulásához, segíti a verbális kommunikáció fejlődését.
Sporttevékenység E tevékenységi területen az életvezetési szokások kialakítása a feladat, az életmód-közvetítő funkción van a hangsúly. A mindennapos mozgás a kondicionáló teremben és a tornateremben azon kívül, hogy élményt ad, a rossz szokások kialakulását is gátolhatja (pl. dohányzás) vagy visszaszoríthatja. A séták a friss levegőn a város különböző részein megmozgathatják a legkényelmesebb kollégistát is, s ugyanakkor második lakóhelyük megismerését is szolgálhatják. A kollégiumi sportélet legfőbb területe az egyes sportágakban az iskolai házibajnokságokon részvétel - oly módon, hogy az iskola által szervezettek mindegyikébe bekapcsolódhassanak diákjaink. Kívánatos lenne, hogy a tanulóknak alkalmuk legyen látogatni a helyi csodálatos uszodát, tanuljanak meg úszni vagy gyakorolják az úszást.
Környezeti nevelés, környezetvédelmi tevékenység A kollégiumban a környezeti nevelést a köznapoknál tágabban értelmezzük, a NAT-ból ide sorolhatjuk: az egészséges életmód követelményeit, a természet- és környezetvédelem követelményeit, a hon és népismeret, Európa-ismeret követelményeit. Az egészséges táplálkozásról, a megfelelő étrendről, a fizikai, mentális és pszichés egészségről szóló csoportfoglalkozások tartása esetenként külső előadó meghívásával.
Közvetlen környezetünk rendben tartása. A helyes hulladék- és szemétkezelés a gyakorlatban. A pályázatok kiírásának figyelemmel kísérése, pályázatírás. Tablókészítés kiscsoportok alakításával a nagyvilág, vagy Európa, vagy Magyarország környezeti katasztrófáiról, azok hatásáról. Tablókészítés kiscsoporton belül nemzeti parkjainkról, védett növényeinkről, állatainkról. Plakátkészítés a környezetbarát anyagokról figyelemfelhívás céljából. Vetítéssel egybekötött beszélgetés hazánk értékeiről. Kirándulás a környékbeli természetvédelmi területek, arborétumok valamelyikébe, Magyarok a nagyvilágban: a szomszédos országokban élő magyarok helyzetéről, kultúrájuk őrzéséről előadás, Egyéni törődést biztosító foglalkozások
Technika A környezetünkben található természeti anyagok megismerése és felhasználása – az iskola szakmai oktatás megismerése. A környezetünk díszítése saját készítésű tárgyakkal, szobadíszítés. A különféle technikák és technológiák fejlődésének, alkalmazásának bemutatása tárgy- és eszközkészítésben, környezetalakításban. Számítógépteremben a számítógép használatának elsajátítása, gyakorlása.

14
Háztartástan Főzőszakkörön az alapvető ismertek elsajátítása. Munkamegosztás a családban: csoportfoglalkozáson tanulói példákkal. Pénzgazdálkodás a családban. csoportfoglalkozás külső előadó meghívásával kapcsolat a szakmai oktatással. Gyűjtőés kutatómunka az ésszerű takarékosságról a családi pénzgazdálkodásban.
Testi és lelki egészség Kiscsoportos beszélgetések a megfelelő személyi higiénéről. Helyes napirend, életrend - meghívott vendégek személyes példái. Megfelelő embertársi kapcsolatok, magatartásformák alakítása: felnőttekkel, tanárokkal, diákokkal. Saját- és mások testi épségének óvása - kiscsoportos beszélgetés. Önismeret, emberismeret fejlesztése szituációs játékokkal. Probléma-megoldó és konfliktuskezelési készség fejlesztése szerepjátékokkal. Az együttélési szabályok megtanulása és elfogadása a beilleszkedéshez szükséges alapvető tulajdonságok bevésésére kiscsoportos foglalkozásokon. Személyes beszélgetésekkel a tanulók egyéni problémáinak feltárása, s ezek megoldására tanácsadás a pedagógus részéről. A prevenció szándékával szexuális felvilágosítás a nemek közötti kapcsolatról meghívott előadókkal: nőgyógyász, védőnő. Videofilm vetítése és a látottak megbeszélése a káros szenvedélyekről: a függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása szakember segítségével. A függőség egészségkárosító következményei szakkönyvekből, video filmekről, olvasmány-élményekről kiscsoportos beszélgetésen - alkohol, cigaretta, drog. 4.2. A kollégiumi élet szervezése A részletes napirendet az éves munkaterv tartalmazza Kollégiumunkban biztosítjuk az időkeretet a csendes tanulás feltételeit. A tanulás helye a szabad- és szoba-tankörösök kivételével a kijelölt tanulószobák. A szilenciumon a nevelőtanár jelenléte biztosítja a rendet és a fegyelmet. A szilencium alól felmentettek a szilenciumi időben saját szobájukban tanulnak mindaddig, amíg a DT által javasolt, s a kollégiumi közösség által elfogadott tanulmányi eredményt tartják. Szobájukban tanulhatnak 2.félévtől a végzős tanulók, illetve az érettségizett szakképző évfolyamos és a bőrdíszműves tanulók a második szilenciumi szakaszban. A 15 óráig gyakorlaton lévők egyéni elbírálás szerint az első szilencium alól pihenés céljából mentesülhetnek. A fentiektől eltérni egyéni elbírálás esetén lehet. Este további tanulókört és/vagy kötelező foglalkozást szervezhetünk felzárkóztatás céljából a gyenge képességű, gyenge tanulmányi eredményt elért tanulóknak igény szerint. Alkalmanként helyesírási-képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk azoknak a tanulóknak, akiknek szaktanári javaslat alapján erre szükségük van. Hetente megnézzük az osztálynaplóba beírt jegyeket, s az egyénenkénti eredményes módszert próbáljuk meg kidolgozni a tanulóval, igény szerint a "kikérdezés" módszerét is alkalmazzuk. A tanulási időhöz nyugodt légkört alakítunk ki, biztosítjuk a fegyelmet, a csendet. Szilenciumi idő alatt még a szabad- és szoba-tankörösöknek sem lehet rádiózni, telefonálni, hangoskodni, vendéget fogadni, tehát olyan tevékenységet folytatni, amely zavarja a nyugodt felkészülést. 4.3 A kollégiumi diákönkormányzat Választott diákönkormányzat tevékenykedik a kollégiumban. Havonta tartják gyűléseiket és évente két alkalommal hívják össze a közgyűlést.

15 Kollégiumunk tagja az Országos Kollégiumi Diákszövetségnek. A diákönkormányzat működését szabályozza a diáktanácstagok jogait és kötelességeit tartalmazó szabályzat. A demokratizmus tanulásának fontos színtere a kollégiumi közösség. Ennek megfelelően a diákönkormányzat céljának tekintjük, hogy:
alakítson ki felelősségérzetet egymásért, a közösségért,
tanítson önkiszolgáló képességre,
neveljen érdekképviseletre,
fejlessze a kommunikálási képességet, az ítélő és döntési képességet. A diáktanácsot a kollégiumi közgyűlés választja minden év kora tavaszán. A jelöltek állítása a mindenkori leköszönő diákvezetők feladata. (Végzősök.) A megválasztott vezetők a reszort feladatokat saját belátásuk szerint osztják el. Munkájukat a DÖK segítő nevelőtanár segíti a testületi munkamegosztás alapján. Feladatkörök a diákönkormányzatban:
elnök
sportfelelős, tanulmányi felelős
tisztasági felelős, kultúrfelelős Munkájukról a havonkénti diáktanácsüléseken számolnak be meghatározott ütemterv szerint, s a félévi közgyűlésen pedig az egész kollégiumi közösség előtt adnak számot.

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és a gondolkodási kultúra fejlesztése Tanulásirányítás, tanulásszervezés, A kollégiumi élet egészét s magát a kollégiumot szocializáló tényezőnek fogjuk fel, így az egész kollégiumi élet, minden kollégiumi tevékenység tanulás a kollégisták számára. A NAT így fogalmaz: A tanulás a pszichikus módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás. A tanulás tanítása, segítő módszerek:
a szóbeli feladatok, az írásbeli munka, az órai ismeretek számbavétele,
a könnyűnek és a nehéznek ítélt tantárgyak, illetve feladatok számbavétele,
a közös tanulás és az egyéni tanulás előnyei, hátrányai, tipikus hibák,
a tanulók által kedvelt és elutasított tárgyak, feladatok tanulása, megoldása,
a tanári és a tanulói segítés lehetséges formái,
az elsősök megtanítása hatékonyan tanulni. Nagy figyelmet fordítunk az elsősökre:
Első lépés annak megismerése, hogy ki hogyan szokott készülni - ez a kiscsoportos foglalkozásokon beszélgetéssel történik.
A jobb eredményt elért (felsőbb éves) tanulók beszámolót, ismertetőt tarthatnak az elsősöknek a hatékony tanulási módszerekről.
Állandó, folyamatos ellenőrzés a hatékony tanulási szokások kialakítása érdekében: előbb a szóbeli tananyagrész megtanulása s ennek ismeretében az írásbeli elkészítése, idegen nyelvből a szavak megtanulása, matematikából plusz feladatok megoldása.
Az egyes tantárgyakból segítők kijelölése - ha van alkalmas tanuló.

16 Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve, Tevékenységek a tanulmányi munkában
felzárkóztatás, korrepetálás,
pályaorientáció, pályaválasztás,
tehetséggondozás,
érettségi előkészítő foglalkozások. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem
A felismert tehetséges tanuló olyan szakkörben, szabadidőkörben dolgozhasson, ahol tehetségét fejleszthet, pl.: számítástechnika, táncház, zenetanulás.
Pályával, jövőképpel kapcsolatos elképzelések leírása, annak közre adása.
Családtörténet feldolgozása a szakma tükrében.
A reális pályaválasztás érdekében előadók hívása.
Tájékozódás a munkaerőpiacon.
A visszajáró, volt kollégisták beszámolói munkahelyükről, munkakörülményeikről.

5.2. Szociális kompetenciák fejlesztése









A kollégiumi nevelés területén számtalan lehetőség nyílik- közös programjaink megvalósítása során - a szociális kompetenciák fejlesztésére A szociális kompetenciák fejlesztése eredményes, ha a kollégisták együtt dolgoznak, hiszen ebben az esetben teljesen normális és magától értetődő az, hogy a fiatalok megosztják egymással ötleteiket, megbeszélik gondolataikat, együttműködnek: együtt oldják meg a problémát. Egy ilyen szellemű kollégiumi környezetben nagyon sok lehetőség nyílik a segítségadásra, a barátkozásra, a társas érintkezéshez szükséges készségek gyakorlására. A mindennapi élethez hasonlóan ilyen helyzetben elfogadott és megszokott az, ha az ifjú megmutatja a társának, hogyan kell valamit megcsinálni, ha együtt dolgoznak egy nehéz feladaton, vagy ha munka közben beszélgetnek. A fiatalok így felfedezhetik a közösen végzett tevékenység örömét és a segítségadás különböző formáit, miközben elmélyíthetik tudásukat, közösen értelmezhetik, formálhatják véleményüket, nézeteiket. A kooperációs szervezeti formák kollégiumi használata nélkül a fiataloknak nincs alkalmuk arra, hogy aktivitásukat teljes intenzitással kibontakoztassák, és arra sem, hogy megtanuljanak hatékonyan együttműködni. A közösség nevel, példát mutat, segít!

5.3 Önálló életkezdés támogatása





A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése, Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállalkozói kompetencia – része iskolán szakképzési feladatainak. A pályaorientáció segítése fontos feladatunk, szakképző iskolánkkal együttműködve.

5.4 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve


Az iskola kialakulásával azonos időben jött létre az a bentlakásos intézmény, amely a későbbi kollégium elődjét jelentette.

17

























1944 szeptemberében a hajdani egyik munkásszállóban kapott elhelyezést az első 20 fiú, aki a cipőipari szakma elsajátítása miatt jött Martfűre. Az 1946/47-es tanévben egy leány osztály is alakult. 1950 szeptemberétől az intézmény MTH-irányítás alá került, majd 1953-tól a Könnyűipari Minisztérium lett a fenntartó. 1955-től a jelenlegi épületbe költözött a kollégium. A két, egymásra néző földszintes épületben tanítás is folyt, az erre alkalmas nagy termekben, ugyanakkor a kollégiumi lakószobák is itt sorakoztak. Az "A" épületben a lányok, a "B" épületben a fiúk laktak. A szakközépiskolai képzés megindulásakor intézményünk országos beiskolázásúvá vált. (Szombathelytől Szigetváron át Csapig) Évekig kellett bérelni a meglévő kollégiumi férőhelyekhez szállást a kollégistáknak. A cipőgyár két munkásszállójának 1-1 emeletét béreltük a fiúkollégistáknak, illetve a szakmunkástanuló leánykollégisták egyik évfolyamának. Az eltelt fél évszázad hozott időnként látványos eredményeket is. 1969 tavaszán az addig diákotthon nevet viselő intézményünket nagy ünnepség keretében kollégiummá avatták. A kollégiumok közötti versenybe ettől kezdve minden évben beneveztünk. Az 1971/72-es tanévben megyei I., 1973/74-es tanévben szintén megyei I. helyezést, értünk el. Az eredmény alapján bekerültünk az országos döntőbe, ahol 1975 tavaszán dicsérő oklevelet kaptunk. 1981, 1988, 1989-ben a megyei verseny minősítésében arany fokozatot értünk el, hogy csak a legkiemelkedőbb eredményeket vegyük számba. A demográfiai hullám és a cipőgyártás hazai háttérbe szorulása azonban az utóbbi években folyamatos, radikális létszámcsökkenést hozott. Jelenleg egy épületszárnyban nyer elhelyezést minden kollégista, szerves egységben az iskolával. Nem csupán az épületek azonossága miatt tartozott mindig közös igazgatás alá az iskola és a kollégium. Indokolta ezt sok gazdasági szempont is. Egy 8000 fős kisváros esetében a közös igazgatás reális szervezési keret. Az összetartozás elengedhetetlenné tette az együttgondolkozás kialakulását, s tapasztalataink szerint ez többnyire sikerült a fél évszázad során. Kollégiumvezetők voltak: o Keliger József, o Varga Lajos, o Gallyas Jánosné, o Törzsi József, o Fehérvári Györgyné, o Pécskői Miklósné, o Tóth Andrásné, o Virágné Katona Zsuzsa, o Bátori Lászlóné o Rágyanszky István o Jelenleg:Kécskeiné Vad Ibolya Az ötvenes-hatvanas években a kollégista tanulók többségének életminősége jelentősen javult azzal, hogy a kollégiumi közösségbe került. (állandó hidegmeleg víz, TV, rádió, magnó, mely egyáltalán nem volt általános a tanulók családi környezetében.) A nyolcvanas-kilencvenes években ez a helyzet változott, hiszen a családok döntő többségében ezek a feltételek otthon is biztosítottak, esetenként magasabb szinten. Napjainkra a helyzet felemássá vált: a szülők egy része kifejezetten jó körülmények között neveli gyermekét,

18


















a legutóbbi időkben sajnos viszont növekvőben van az elszegényedő családok aránya. Ez a körülmény a kollégiumok szerepét fontosabbá teszi. A diáktanács megalakítása, illetve működésének tudatos szervezése Fehérvári Györgyné kollégiumvezető nevéhez fűződik. Ő szervezte meg a nyári diákvezető képzéseket az iskola hajdani balatoni üdülőjében. Sok kiváló kollégistát nevelt. 1968-ban az ő kezdeményezésére nyitottuk a "BÜSZKESÉGEINK" - albumot, melyet az óta vezetünk, s a legnagyobb elismerést jelenti, ha valamelyik végzős diák helyet kap benne. Meghatározó szerepet játszott kollégiumunk életében Pécskői Miklósné, aki csaknem 3 évtizeden át vezette kollégiumunkat. A kollégium otthonosabbá tételéért mindig sokat tettek a kollégisták is. A szobák, termek takarításával, díszítésével a kert időnkénti gondozásával segítettek az intézmény technikai dolgozóinak. Az eltelt évtizedekben több különböző megyei kollégiummal alakult ki baráti kapcsolat. A kunhegyesi szakmunkásképző iskola kollégiumával 1982. óta évente két alkalommal közös rendezvényt szerveztünk. Sajnos az utóbbi évek finanszírozási nehézségei ellehetetlenítették ennek a kapcsolatnak a fenntartását. Hagyományos kollégiumi rendezvényeink fontosak a közösség-formálásban, de igyekszünk nagyon körültekintően szervezni, hogy ne legyenek megterhelők az iskolai munka mellett, ugyanakkor nyújtsanak szép maradandó emléket és kellemes együtt töltött órákat. (Elsősök avatása, kollégiumi karácsonyest, végzős kollégisták búcsúztatása, vetélkedők, kolirádió, havonkénti disco.) A kollégium az iskola részeként a ráeső feladatokat mindig eredményesen látta el. Emellett termeiben tanítási órák is folynak, szabad kapacitás esetén szállásadást biztosítunk, helyet adtunk országos tanulmányi verseny egyik színhelyének. Kollégiumi ellátásban részesülő tanulóink ma is hangsúlyosan, rendszeresen vesznek részt a város kulturális életében, rendezvényein.

A továbbfejlesztésről: A kollégium szerves része az iskola intézményének: létjogosultságát a tanulói jelentkezések határozzák meg. A további működéshez szükséges a feltételek javítása, az épületegyüttes használatának továbbgondolása, az esetleges átalakítások pénzügyi feltételeinek pályázati és egyéb forrásokból való megteremtése. Szükséges a kollégium tantestületének stabilizálása, annak tudomásul vétele, hogy a kollégium olyan speciális nevelési területe az iskolának, amely igényli az speciális szakképzettséggel rendelkező, felkészült, odaadó, áldozatokra is képes nevelőket. Településünk kisrégiós szerepének erősítésével fel kell készülni arra is, hogy általános iskolai tanulók is elhelyezést nyerjenek kollégiumunkban. Jól látható, hogy a középiskolai intézményegységben a képzési szerkezet ismét a szakképzés felé tolódik el, így az iskola beiskolázási tendenciáit jelentősen meghatározhatja a Megyei Iparkamara. Nagyon fontos tehát az intézmény képviseletének, súlyának megerősítése a szakmai testületekben – sorsdöntő lehet következő tanévek beiskolázására, az iskolára, a kollégiumra.

5.5 A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A kollégiumban többnyire hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal dolgozunk együtt. Ezeknek több kiváltó oka lehet: - szociális, anyagi helyzet, - műveltségi lemaradás,

19 - lakóhelyi hátrány, - mindezek kombinációi A fentiek felismeréséből adódó teendőink: - Felmérjük, felkutatjuk kik a hátrányos helyzetűek és miért. - Lehetőség szerint családlátogatáson megismerjük távol élő tanulóink környezetét, családját, - Kapcsolatot tartunk a települések önkormányzatainak családsegítőgyermekvédő szolgálataival, - Állami gondozott tanulóink hátterét, kapcsolatait folyamatosan figyelemmel kísérjük, - Szükség estén közvetlen kéréssel szociális segélyért folyamadunk a lakóhely szerinti önkormányzathoz - a kollégiumi díj csökkentése esetleges átvállalása érdekében. - A jellemében labilis, életcéljában kevésbé stabil kollégistáink mindennapjaira, iskolai teljesítményére jobban odafigyelünk. - A cigány tanulók felzárkóztatását, társadalmi beilleszkedését segítjük. Munkánk, a prevenció illetve a korrekció során alkalmazott elveink: - Minden kollégistát előítélet nélkül elfogadunk, segítünk, védünk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk egyéniségét. - Nem kíváncsiskodunk, de az adott helyzet felméréséhez szükséges információhoz valamilyen módon hozzájutunk. - Az információkat bizalmasan kezeljük, kivéve, ha ezek az információk veszélyeztetik a kollégiumi közösség bármely más tagját.

5.6 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái





Kollégiumunk az iskola része, szoros kapcsolatban az általános iskolai, de elsősorban a középiskolai intézményegységgel. Kapcsolatunk tehát folyamatos, élő. Az intézmény vezetőségében a kollégiumvezető mindig jelen van, a nevelőtestület tagjai a tantestületi értekezletek résztvevői: az információáramlás biztosított. A tantestület több tagja alkalmanként a kollégium nevelőtestületében is dolgozik, így a kapcsolat még több szálon erős, élő. Kapcsolatunk mindennapos az ellátott tanulók szüleivel, személyesen (családlátogatás), telefonon, levélben, a szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával is. Hasonló ok miatt a Tiszakürtön működő Gyermekotthon dolgozóival rendszeresek a kapcsolataink.

5.7. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai A kollégiumunkban ellátást nyert kisebbségi tanulók a cigány kisebbséghez tartoznak. Létszámarányuk az évek hosszú szerzett tapasztalataink alapján olyan, hogy beilleszkedésük általában zavarmentes, sikeres, esetenként problémás. Fontosnak tartjuk, hogy szokásaikat, körülményeiket, családjukat megismerjük: erre jó alkalom a családlátogatás, a szülői értekezlet, fogadóóra. Diszkrét figyelemmel kísérjük a tanulók beilleszkedését csoportjainkba, a kívánt segítséget megadva nekik. Alkalmat biztosítunk számukra, hogy kultúrájukat a többiek is megismerjék (Ki mit tud?)

20 A megkülönböztetés minden fajtáját ellenezzük, ellenőrizzük, figyelemmel kísérjük. Kollégiumunk nem hivatott a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és nevelési feladatainak elvégzésére.

6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések Kollégiumi épületünk sajnálatosan elavult. Ez sok gondunk forrása. A folyamatos felújítások, karbantartások ellenére is jelentős anyagi terhet jelent a rendeltetésszerű üzemeltetése. A kollégiumi ellátásban részesülő, itt lakó, itt tanuló fiatalok és dolgozók körülményei sok hiányt szenvednek.
A kollégium bútorzatának java-része 30-35 éves. Állapota ennek megfelelően leromlott. A gondos javítás és karbantartás még lehetővé teszi felhasználásukat, de a bútorok folyamatos cseréje elengedhetetlen. Elsősorban a szekrények, székek és asztalok cseréje időszerű.
A melegítőkonyha felszerelése megfelelő, de folyamatosan figyelemmel kell kísérni az evőeszközök pótlását.
A számítástechnikai ismeretek kollégiumi bővítésére működik 8 számítógép, ezek közül 4 pályázati forrásból új, a másik négy még éppen működőképes: cserére szorul.
Fontosnak tartjuk, a kollégiumi fiókkönyvtár bővüljön, mert tanulóink délutáni, esti felkészüléséhez jelentős segítséget adna.
DVD lejátszó, színes TV-k, stúdió, rádiósmagnók állnak a tanulók rendelkezésére.
Háztartási gépek: hűtőgép, mikrohullámú sütő, vízforraló, szendvicssütő, automata mosógép, vasalók, hajszárítók teszik kényelmesebbé a kollégiumot. A mai finanszírozási feltételek nem teszik lehetővé a nagyobb ívű fejlesztéseket. Esélyt jelenthet a pályázati lehetőségek kihasználása, pályázati forrásaink felkutatása: sikeres pályázat elkészítése. Erre volt már példa a közelmúltban.

7. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése A kollégium legfontosabb feladatainak teljesítése - segíteni a fiatalok mindennapi életben való eligazodását, személyiségének, erkölcsiségének, formálását, jövőképeinek megalapozását - elképzelhetetlen szilárd, világosan megfogalmazott értékrend nélkül. A mintául szolgáló értékek meghatározásánál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a társadalom jelenleg érték - és morális válságban van. Mit jelent ez?
Mai társadalmunkban fellazultak a magatartásszabályok, normák, melynek oka az, hogy elbizonytalanodott az értékek megszilárdulásának feltétlenül szolgáló háttér (pl. a család).
A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokkal - az érvényesülés sajátos módon való értelmezésével - új értékek kerültek előtérbe, melyek sokak számára idegenek, elfogadhatatlanok, (pl. az ügyeskedés útján történő gazdagodás, a saját érdekek mindenáron való érvényesítése, stb.)
A tömegkommunikáció a fogyasztó értékrendet részesíti előnyben, és ez sok esetben hozzájárul a deviáns magatartási formák terjedéséhez.
Mindezekkel párhuzamosan alapvető humanisztikus értékek szorulnak háttérbe, s társadalmi szinten tömegével jelennek meg a negatív magatartásformák (közönyösség, brutalitás, műveletlenség, korrupció, stb.)

21
A fentiek miatt olyan érték- és normarendszert kell felmutatnunk, amely állandónak tekinthető, és az értékes, teljes emberi élet irányába mutat. Értékeink, értékrendszerünk Műveltség, tudás, intelligencia s a tudomány különböző területeinek befogadása ♦ Általános műveltség ♦ Önképzés, önművelés, szakmai műveltség ♦ Nyelvtanulás, nyelvismeret ♦ Jártasság az ismeretek megszerzésére, az egész életen át tartó tanulásra ♦ Széles profilú szakmai alapképzettség, konvertálható szaktudás ♦ Pontos, szabatos kifejezések, bőséges szókincs, lényeglátás Tudatos, erkölcsiség ♦ A jó, a rossz, a helyes, a helytelen, az igaz, a hamis felismerése, s döntés a pozitív mellett. ♦ Erkölcsösség, értéktisztelet, viselkedési szabályok betartása, becsületesség, jellemesség. ♦ Igényesség önmagával és másokkal szemben. ♦ Az elfogadott társadalmi normákhoz való igazodás, de nem elvtelenül. ♦ Őszinteség, egyenesség, nyíltság, felelősségvállalás ♦ Igazságosság, lelkiismeretesség ♦ Büszkeség a közösség - különösen a kollégiumra vonatkoztatva eredményeire, értékeire ♦ Hűségesség önmagához, családjához, barátjához, közösségéhez (kollégiumi és iskolai közösséghez) Önismeret, reális énkép, önelfogadás, önbizalom, magabiztosság, feltételekhez alkalmazkodni tudás, egyéniséget tükröző személyiség ♦ Életterv, egyéni sikerességre törekvés ♦ Pozitív eszményképek ♦ Konfliktustűrés, a konfliktus megoldására való képesség ♦ Céltudatosság, kitartás, erős akarat, következetesség

a

változó

Demokrácia ♦ A demokrácia megteremtése, működtetése ♦ Részvétel a kollégiumi és az iskolai közéletben ♦ A tanulói, a dolgozó szerep jellemzőinek ismerete Magyarság ♦ A szülőföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete ♦ A magyarság történelmének ismerete, ♦ Az anyanyelv szeretete, művelése Európaiság ♦ Az egyetemes emberi jogok elfogadása, tiszteletben tartása ♦ Szomszédaink, cserekapcsolat révén ismert országok nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása Környezettudatos viselkedés ♦ Nyitottság a világ, Európa és a hazai környezet aktuális kérdései, problémái iránt Egyéni és közösségi takarékosság

javak

gyarapítása,

a

fogyasztásban

mértékletesség,

22 8. Záró rendelkezések, legitimáció A pedagógiai program érvényességi ideje A Közoktatási Törvény rendelkezései szerint 2010. szeptember elsejétől lépett hatályba. Bevezetésének napjától 6 tanévig érvényesek előírásai. A pedagógiai program felülvizsgálata, módosításai, lehetőségei A pedagógiai program felülvizsgálatát a nevelőtestület és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. A módosítást a nevelőtestület bármely tagja kezdeményezheti, aki az intézetben határozatlan idejű kinevezéses munkaviszonnyal rendelkezik. A pedagógiai program nyilvánosságra hozása Az iskola pedagógiai programját - benne a kollégium a pedagógiai programjával jóváhagyás után a szülők és a diákok részére nyilvánosságra hozza. A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 25-én elfogadta. A fenntartó észrevételei és javaslatai a program végleges változatába beépítésre kerülnek. A fenntartó a kollégium pedagógiai programját 2013. ...................................... án jóváhagyta, a benne foglalt feladatok végrehajtásának feltételeit biztosítja.

23

Felhasznált irodalom

1. Benda János - Losné Tímár Erika: Pedagógiai program a kollégiumban 1997. 2. Benedek István: Kollégiumi neveléstan 1997. 3. Dr. Simon István: A kollégium pedagógiai programja, 1997. 4. Benda János: A kollégiumi nevelés országos alapprogramja, 1997. 5. Vopaleczky György: fejlesztéséhez, 1997.

Útmutató

a

középfokú

kollégiumi

programok

6. Nagy Kálmán: Tekintsük át a pedagógiai programot, 2010. 7. Vopaleczky György: A kollégiumi pedagógiai program felépítése, tartalma 2010.