DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Koháry Orsolya igazgató 2010

TARTALOM I. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, személyi és időbeli hatálya 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe 2.2 A közoktatási intézmény jogállása és képviselete 2.3 Az intézmény gazdálkodása 2.4 Az intézmény védő-óvó előírásai 3. A közoktatási intézmény vezetése 3.1 Az intézmény felelős vezetője az iskola igazgatója 3.2 Az iskolaigazgató közvetlen munkatársai 3.3 Az intézmény vezetése 4. A pedagógusi munka ellenőrzésének rendje 4.1 Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzése 5. Az intézmény működési rendje 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai 5.2 Tájékoztatás az iskola pedagógiai programjáról 5.3 Tájékoztatás az SZMSZ-ről és a HÁZIREND-ről 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az alkalmazottak munkarendje 6.2 A oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 6.3 A pedagógusok munkarendje 6.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje 6.5 A tanulók tájékoztatása és véleménynyilvánításának keretei 6.6 A tanulók szociális támogatásának rendje 6.7 A térítési díjak befizetése, visszafizetése 6.8 A tanév helyi rendje 6.9 A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.10 Az intézményben tartózkodás rendje 6.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.12 Az iskolai könyvtár működése 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.2 A nevelőtestület értekezletei 7.3 A nevelőtestület döntései, határozatai 7.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai 7.5 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.6 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 8. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség 8.2 Az alkalmazotti közösség 8.3 A Szülői Közösség 8.4 Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök 8.5 Tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok 8.6 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje 8.7 A szülők tájékoztatásának formái 8.8 Az intézmény külső kapcsolatai 8.9 Egészségügyi felügyelet

8.10 Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi feladat - és kapcsolatrendszere 8. 11 Felnőttoktatás 9. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása 9.1 A tanulók felvétele 9.2 A tanulók jutalmazásának elvei 9.3 A jutalmazás formái 9.4 Fegyelmi intézkedések 9.5 Fegyelmi büntetések 9.6 A tanulói hiányzás igazolása 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 10.1 Tanórán kívüli foglalkozások célja 11. A tankönyvrendelés szabályai 11.1 Tankönyvtámogatás rendje 11.2 Tankönyvellátás rendje 12. Diákigazolvány, tanulói azonosító igénylése 13. Az intézményi hagyományok ápolása 13.1 Elvek és ünnepek 13.2 A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái 14. Záró rendelkezés 15. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása 16. A szakmai munkaközösség-vezető munkaköri leírása 17. Könyvtáros munkaköri leírása 18. Nevelői szokásrend 19. A pedagógus munkaköri leírása 20. Iskolatitkár munkaköri leírása 21. Takarítók munkaköri leírása 22. Takarítók (sportcsarnok) munkaköri leírása 23. Portás munkaköri leírása

I. Általános rendelkezések

1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a 11-1994./VI. 08. MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása, a Damjanich János Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a dolgozók 35 igen, 0 nem szavazati aránnyal fogadták el. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását az intézmény fenntartója, Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete a xxxxxxx számú határozatával jóváhagyta, ami 2010. szeptember xx-án lép hatályba.

2.

Az intézmény általános jellemzői

2.1. Költségvetési szerv alapadatai a 2008. évi CV. Törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról alapján 1.) A költségvetési szerv neve: Damjanich János Általános Iskola 2.) Székhelye, címe: 2117 Isaszeg, Madách Imre utca 1. (helyrajzi száma: 2490/1, területe: 4944 m2) 3.) Feladatellátási hely: 2117 Isaszeg, Madách u. 15. (helyrajzi száma: 2521/3, területe: 3595 m2) Sportcsarnok 2117 Isaszeg, Templom u. 11. (helyrajzi száma: 443, területe: 1521 m2) Gazdakörebédlő 4.) Az intézmény OM azonosítója: 032369 5.) Az intézmény szakmai jogállása: jogi személy 6.) Az intézmény típusa a közoktatási törvény szerint: általános iskola 6.1.) A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató szerv 6.2.) A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 7.) Működési köre: közoktatás 7.1.) Működés helyszíne: Isaszeg város közigazgatási területe, elsősorban a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzethatár szerint, a 72/2008.(III. 25.) Kt határozat alapján. Az SNI tagozat elsődlegesen települési szintű. 8.) Az intézmény alapító szerve, székhelye: Isaszeg Község Elöljárósága, 2117 Isaszeg, Rákóczi utca 45. 8.1.) Az intézmény közvetlen jogelődje, székhelye: A 66.041-1/ 1958. számú határozatával a Pest Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya a korábbi iskolai elnevezések után - Isaszegi Állami Elemi Népiskola 1905, Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola 1930, Magyar Állami Népiskola Isaszeg 1946 – a Damjanich János Általános Iskola nevet engedélyezte 1958-ban. Az iskola címe: 2117 Isaszeg, Madách Imre utca 1. szám. 9.) Irányító szerve, fenntartója és címe: Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2117 Isaszeg, Rákóczi utca 45. 9.1.) Irányító szerv, fenntartó képviselője: Isaszeg Város Önkormányzatának polgármestere 10.) Az intézmény törzsszáma: 651679 11.) Jogszabályban meghatározott közfeladata (1993. évi LXXIX. törvény): általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás, általános műveltséget megalapozó, nappali rendszerű 1-8 évfolyamon, sajátos nevelési igényű oktatás tagozaton és integráltan, és felnőttoktatás esti tagozaton. Közfeladatának ellátási módja: helyi önkormányzati költségvetési szerv.

11.1.) Az intézmény szakágazati besorolása: 852010 – alapfokú oktatás 11.2.) Alaptevékenysége jelenleg és 2010. december 31. napjáig érvényes szakfeladatrend szerint: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 805113 Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás, 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés, 923127 Közművelődési könyvtári tevékenység 924036 Diáksport 552411 Munkahelyi vendéglátás Kiegészítő tevékenysége: 552411 Munkahelyi vendéglátás Kisegítő tevékenysége: 701015 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása (intézményi vagyon működtetése) 801214 801225

11.3.) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenysége 2010. január 01. napjától érvényes szakfeladatrend szerint: Alaptevékenysége: 852000

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (14. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam)

852012 852014 852021 852022

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (58. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam)

852024

Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam)

855911 855912 855914 855915

Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése M.n.s. egyéb felnőttoktatás Iskolai intézményi étkeztetés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása

855937 562913 856011 856000 856099 931204 910121

910123 910131 910501 890111 562917

Könyvtári szolgáltatások Levéltári állomány gyarapítása, kezelése, védelme Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, tevékenységek és programok Munkahelyi étkeztetés

komplex

Kiegészítő tevékenysége: 562917

Munkahelyi étkeztetés

Kisegítő tevékenysége: 682002 683200

Nem lakóingatlan bérbeadása Ingatlankezelés (intézményi működtetése, bérbeadása)

vagyon,

városi

Sportcsarnok

11.4.) Kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. 11.4.1.) Kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet, vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. 11.5.) A költségvetési szerv kisegítő vagy vállalkozási tevékenysége mértéke nem haladhatja meg a szerv tárgyévi intézményi költségvetése kiadási előirányzatának 30 %-át. (A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv 4. § (2) bekezdés.) 11.6.) Az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat. 12.) Az intézmény feladata, alaptevékenysége: - nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés-oktatás 1-8 évfolyamon, - iskolaotthonos foglalkoztatás, napközis illetve tanulószobai ellátás, - az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján testi (mozgássérült), érzékszervi (látás-hallás), értelmi (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott), beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető, és nem visszavezethető (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) tartós és súlyos rendellenességgel küzdő sajátos nevelésű igényű tanulók oktatása önálló tagozaton, - a többi tanulóval együtt tanítható beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel

küzdő, BTMN tanulók és sajátos nevelésű igényű tanulók integrált oktatása, - felnőttek általános iskolai esti oktatása 1-8. évfolyamon, - intézményi étkeztetés, - gyógytestnevelés biztosítása, - iskolai diáksportkör működtetése, - a tanulók tankönyvellátásának biztosítása, - iskolai könyvtári tevékenység, 13.) Az intézmény által ellátott tevékenységek forrásai: a. normatív állami támogatás, b. normatív kötött felhasználású támogatás, c. pályázati úton elnyert támogatás, d. önkormányzati saját forrás, e. az intézmény saját bevétele. 14.) Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: Ezen belül az SNI tagozat tanulói létszáma: A felnőtt esti oktatáson résztvevők száma: Az intézmény évfolyamainak száma:

460 fő. 100 fő. 25 fő. 1-8.

15.) A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje, és foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszonyok: Az intézmény vezetőjét Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nyilvános pályázati eljárás útján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően bízza meg öt évre. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló módosított 1992. évi XXII. törvény szerint. 16.) A gazdálkodás megszervezésének módja: Önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv – a Polgármesteri Hivatal – látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv előirányzat-kerete terhére kötelezettséget vállalhat és annak szakmai teljesítését igazolja. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el, mely negyedévente információt ad az intézménynek a gazdálkodásról. 17.) Az intézmény képviseletére jogosultak köre: Az intézmény vezetője, valamint az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más intézményi dolgozók. 18.) A feladat ellátására szolgáló vagyon: Ingatlan: • 2117 Isaszeg, Madách u. 1. (helyrajzi száma: 2490/1, területe: 4944 m2) • 2117 Isaszeg, Templom u. 11. (helyrajzi száma: 443, területe:1521 m2) • 2117 Isaszeg, Madách u. 15. (helyrajzi száma: 2521/3, területe: 3595 m2) Ingó: a mindenkori vagyonleltár alapján. 19.) Vagyon feletti rendelkezés: A telephelyenként rendelkezésre bocsátott – a helyrajzi számmal azonosított – ingatlan illetve ingó vagyon Isaszeg Város Önkormányzatának tulajdona. Az intézmény jogosultsága a vagyontárgyak rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére terjed ki azzal, hogy az általa ideiglenesen vagy véglegesen feleslegessé váló, vagy kellően ki nem használt vagyontárgyak a mindenkor hatályos önkormányzati

vagyonrendeletben foglaltak szerint hasznosíthatók. Bérbeadás esetén a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletekben foglaltak szerint kell eljárni. 20.) Az intézmény megszüntetése: Az intézmény megszüntetéséről az alapító jogutóda jogosult dönteni. 2.2. Az intézmény gazdálkodása A gazdálkodás megszervezésének módja: Önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv pénzügyi, gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv – a Polgármesteri Hivatal – látja el azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv előirányzat-kerete terhére kötelezettséget vállalhat és annak szakmai teljesítését igazolja. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el, mely negyedévente információt ad az intézménynek a gazdálkodásról. Az intézmény kiadványozás joga: az igazgatót, akadályoztatása esetén a helyettesét és egy megbízott személyt illeti meg, tevékenységükkel összefüggésben. 2.3 Az intézmény védő-óvó előírásai a) Az iskola épületébe a főbejáraton és öt oldalbejáraton át lehet bejutni és távozni.
Az iskola épületét (udvarát is beleértve) a tanuló tanítási időben csak írásos osztályfőnöki vagy igazgatóhelyettesi/tagozatvezetői engedéllyel hagyhatja el, kivéve órarendi órák esetében. Az iskolát a működés ideje alatt is zárva tarjuk, belépés a kapus-szolgálatot ellátó személy engedélyével lehetséges. Az iskolában a látogató csak az aulában, illetve az iroda előtt várhatja meg a keresett személyt. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát senki nem zavarhatja. Foglalkozások látogatása csak előzetes igazgatói engedéllyel lehetséges. Ha valaki rendkívüli dolgot, eseményt észlel, köteles azt felettesének jelenteni. Mindenkinek törekedni kell - a vagyonvédelem szem előtt tartásával - a balesetek megelőzésre. Az iskola területén lévő létesítményeket a tanulók csak felügyelet mellett használhatják. Az iskola valamennyi dolgozója köteles a törvényben előírt szabályokat betartani, munkaköréhez szükséges orvosi vizsgálatokon, munkavédelmi oktatásokon részt venni. Minden évben augusztus és április hónapban biztonsági szemlét kell tartani, és annak tapasztalatait, problémák kijavítását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ennek időpontját az igazgató határozza meg. b) A tanuló és gyermekbalesettel (megelőzéssel) összefüggő feladatok Az iskola rendelkezik érvényes baleset megelőzési tervvel. A tanulók mindegyike rendelkezik az állam által garantált biztosítással. A tanulók az épületben, a sportcsarnokban, illetve a külső sportpályán csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A felügyelőnek olyan körülményeket kell biztosítania, amellyel elkerülhető a baleset. Baleset bekövetkezése esetén intézkednie kell a felügyelő tanárnak az elsősegélyről, illetve a rend fenntartásától.
A tanuló balesetéről minden esetben az intézkedő személynek jegyzőkönyvet kell kiállítania, amely az irodában található. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően intézkedni kell a hasonló balesetek megelőzésének érdekében. Súlyos baleset esetén az ügyeletes vezető azonnal jelenti a fenntartónak az eseményt. Az iskola használja az internetes jegyzőkönyv-vezető programot.

c) Tűzriadó és bombariadó esetén szükséges intézkedések: Tűzriadó esetén Értesítendő (a következő sorrendben)
Tűzoltóság
Rendőrség
Fenntartó Teendők a tűzoltóság kivonulásáig (a következő sorrendben):
Riadójelzés kiadása
A bejövő gázvezeték, elektromos rendszer lezárása (fűtő és karbantartó értesítése)
A tanulók és a dolgozók biztonságba helyezése
Az épület kiürítésének átvizsgálása A csengőszó elhangzása után a tanulók a dolgozók vezetésével, zárt, rendezett sorokban vonulnak ki az épületből a kijelölt területre. Értéket nem mentenek. A kivonulási tervet az épületben, a szükséges pontokon elhelyeztük. A tanulók a tanév elején oktatásban részesülnek. Bombariadó esetén, a Tűzriadónál érvényes levonulási rendet kell alkalmazni, azzal a kitétellel, hogy mindenki magával viszi saját holmiját. Értesítendő (a következő sorrendben):
Rendőrség (a bombariadót vevő személy)
Fenntartó (az intézményben tartózkodó illetékes vezető)
Szomszédos állami iskola Teendők a rendőrség kivonulásáig (a következő sorrendben):
Riadójelzés kiadása
A bejövő gázvezeték és elektromos rendszer lezárása (fűtő és karbantartó értesítése)
A tanulók és a dolgozók biztonságba helyezése
Az épület kiürítésének átvizsgálása A bombariadó miatt elmaradt tanítási óra egy hónapon belül, szombati napon pótolandó.

3. A közoktatási intézmény vezetése 3.1 Az intézmény felelős vezetője az iskola igazgatója a) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik:
az intézmény munkavállalói feletti teljes munkáltatói jogkör, továbbá a
kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása
létrehozza és működteti a minőségbiztosítási rendszert Az iskola igazgatójának feladatkörébe tartozik:
az intézmény szellemének kialakítása és megőrzése,
iskolai szintű munkatervek elkészítése, szakkörök, diákkörök munkájának összehangolása,
jelen szabályzatban és a házirendben a szükséges módosítások alkalmazása, a szabályzatokban foglaltak betartása és betartatása,
az iskolai minőségirányítási program vezetése
az iskola egészségnevelési és környezetvédelmi programjának koordinálása
a nevelőtestületi értekezletek előkészítése és levezetése,
a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése,
havi időkeret tervezése, nyomon követése és elszámolásra előkészítése
a beiskolázás megszervezése és lebonyolítása,
jutalmazási és fegyelmi kérdésekben döntés
panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálása
óralátogatások végzése
a nevelőtestület tagjai továbbképzésének biztosítása,
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben döntés
munkáltatói jogok: közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszűntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi, kártérítési jogkör gyakorlása,
szabadság, és rendkívüli szabadság ügyében döntés,
feladata a minisztérium és a felsőbb oktatási hatóságok részére jelentések készítése
javaslattevések kitüntetések adományozására,
másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése
továbbtanulás engedélyezése,
sajtóügyek és publikációk engedélyezése, melyek az iskolával kapcsolatosak
a nevelőtestület vezetése,
a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése,
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése,
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
a szülőkkel, képviselőikkel való együttműködés
a képviselőtestülettel és a bizottságokkal való együttműködés
a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések


az iskola vagyonállagának figyelemmel kísérése és szükség esetén javaslattétele annak állagmegóvására, költséggazdálkodást illető megoldhatóságára
a házipénztárból kifizetésre kerülő pénzeszközök jogosságának ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos bizonylatok alaki, tartalmi és formai előírásainak betartatása b) Az igazgató hatásköréből átruházza
a gyermekvédelmi felelősre az iskola képviseletét gyermekvédelmi ügyekben,
a munka- és tűzvédelmi felelősre a tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. c) Az igazgatót, akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az általános helyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az SNI tagozatvezető látja el a vezető helyettesítését, mindhármuk egyidejű akadályoztatása esetén egyedi megbízással kell megoldani a vezető helyettesítését.

3.2 Az iskolaigazgató közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:
az igazgatóhelyettes és tagozatvezető (továbbiakban igazgatóhelyettesek)
az iskolatitkár. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. c) Az igazgatóhelyettesek tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az igazgatóhelyettes irányítja:
a tagozatok éves munkaterv szerinti működését,
a napközi felügyeletét
a tehetséggondozással, rehabilitációval kapcsolatos iskolai munkát,
a tanórán kívüli foglalkozások vitelét,
a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat,
a tankönyv- és taneszköz-ellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását,
figyelemmel kíséri az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre az adatszolgáltatást teljesíti
szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró vizsgákat,


a tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről,
szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményszámfejtőknek az iskolában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket,
szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek ügyeleti rendjét,
az igazgatóval együtt ellenőrzi az oktatási dokumentumokban foglaltak betartását, a nevelő-oktatató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartását, az anyakönyvek és naplók vezetését,
ellenőrzi a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett versenyeken, rendezvényeken való ügyelet teljesítését,
ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza. Az igazgatóhelyettesek koordinálják a munkaközösségek tevékenységét. Az igazgatóhelyettesek kapcsolatot tartanak:
a továbbtanulási, pályaválasztási pedagógiai szakszolgálattal,
a közművelődési intézményekkel
Nevelési tanácsadóval
Tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságokkal

3.3 Az intézmény vezetése a) Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) vezető beosztású, szakmai közösségek vezetői és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Ezek:
az igazgatóhelyettesek
a szakmai munkaközösségek vezetői
közalkalmazotti tanács vezetője
diákönkormányzat vezetője b) Az intézmény vezetője mellett a fentiek az "a" pontban felsoroltak, mint funkcionális testület tanácsadó, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. Az intézményen belül a feladatok meghatározását és végrehajtását szabályzatok és mellékleteik, igazgatói utasítások, igazgatói hirdetések tartalmazzák. Az igazgatói utasításokat sorszámozni szükséges. Az irattári elhelyezést és kezelést a titkár végzi. Az intézmény-vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak az igazgató meghatározása szerint, illetve az általuk képviselt szervezetben.

Az iskola szervezeti felépítése

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS MODELLJE IGAZGATÓ

ÁLTALÁNOS HELYETTES

SNI TAGOZAT HELYETTESE

Gyermekvédelmi felelős

Humán-munkaközösség vezetője

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Alsós munkaközösség vezetője

ÖKO munkaközösség vezetője

Normál tagozaton tanító kollégák

SNI –s tanulókat ellátó kollégák

A pedagógusi munka ellenőrzésének rendje 3.4 Az iskolai oktató-nevelő munka belső ellenőrzése a) A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai oktató-nevelő munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógia program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. b) Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:
Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését.
Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.
Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét.
Legyen a fegyelmezett munka elősegítésének eszköze.
Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben mutasson rá az intézmény működése során felmerülő megalapozatlannak, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is.
Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.
Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.
Tárja fel az iskola fejlesztésének lehetséges útjait és irányuljon az iskola hatékonyságának megállapítására. c) Az ellenőrzést végzők:
az intézmény vezetője,
az igazgatóhelyettesek
a munkaközösség-vezetők,
a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján,
az osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályaikon belül,
a gyermekvédelmi felelős,
közalkalmazotti tanács vezetője,
diákönkormányzat vezetője. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is a tagozatvezető igazgatóhelyettesek és az igazgató számára. d) Az ellenőrzés területei:
pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése,
időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések,
tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések,

írásos

dokumentumok, tanulói produktumok, mérések,
az integráció és hátránykompenzáció,
diákjogok érvényesülése. Formái:
óraellenőrzés,
foglalkozások ellenőrzése,
beszámoltatás,

4. Az intézmény működési rendje 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:
Alapító okirat,
Pedagógiai program,
Közalkalmazotti besorolású munkaszerződés, névre szóló munkaköri leírás,
Szervezeti és Működési Szabályzat,
Minőségirányítási program,
Közalkalmazotti tanács dokumentumai,
Kollektív szerződés

4.2

Tájékoztatás az iskola pedagógiai programjáról

Az iskola pedagógiai programjának egy-egy teljes példánya az alábbi helyeken, illetve személyeknél található:
könyvtár
igazgató
igazgatóhelyettes
iskolatitkár
fenntartó
honlap Az iskola pedagógiai programjáról tájékoztatást kérésre és időpont megegyezéssel az iskola igazgatója, illetve az igazgatóhelyettesei adnak

4.3 Tájékoztatás az SZMSZ-ről és a HÁZIREND-ről. A HÁZIREND és a „TILOS” minden osztályteremben, iskolai helyiségben egészében vagy kivonatosan kerül kifüggesztésre. Azt minden tanuló a tanév elején megkapja; aláírásával és szülei aláírásával igazolja annak tudomásulvételét. Az SZMSZ a Pedagógiai programmal azonos helyeken kerül elhelyezésre. A törvényi rendelkezések értelmében a jogosultak az iskolatitkárnál tekinthetik meg.

5. Az intézmény munkarendje 5.1 Az alkalmazottak munkarendje a) A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16-17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti törvény tartalmazza. b.) A pedagógusok munkarendjét a kéthavi időkeret-felosztás határozza meg.

5.2 A oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a)Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. b) Munkaköri leírásaikat az SZMSZ tartalmazza, azoknak aktualizálását az igazgatóhelyettes készíti el, törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

5.3 A pedagógusok munkarendje Részletesen a „nevelői szokásrend” tartalmazza. a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását, a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív szerződés tartalmazza. b) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve az oktató-nevelő munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. Ezeknek arányát az intézmény vezetője a „kéthavi időkeret-felosztásban” határozza meg. c) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének)

függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. d) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. e) A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. f)

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására, tanórák cseréjére.

g) A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. h) A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - az oktató-nevelő munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. i)

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét az alkalomhoz illő öltözetben kötelező .

j)

Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a munkaközösségek és a diákönkormányzat által szervezett programokon, szórakoztató programokon váltakozva, a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az igazgatóhelyettes koordinálása alapján.

5.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével.

5.5 A tanulók tájékoztatása és véleménynyilvánításának keretei a) A tanulók minden tanév elején megkapják az iskola éves munkatervének rájuk vonatkozó részeit tartalmazó fénymásolatot. Aktuális információkat az osztályfőnökök, napközis és tanulószobás nevelők illetve a faliújság révén tudnak meg. Az ellenőrzőbe bekerülő fontos információk tudomásulvételét a szülőnek láttamoznia kell.

b) A tanulók az iskolai eseményekről véleményüket az osztályfőnöknek fogalmazhatják meg, rajta keresztül juttathatják érvényre. Amennyiben ez sikertelen lenne, kereshetik meg a diákönkormányzat vezetőjét, az igazgatóhelyettest, illetve az igazgatót, a gyermekvédelmifelelőst.

5.6 A tanulók szociális támogatásának rendje Az iskola és a Fenntartó együttműködnek a tanulót megillető szociális juttatások odaítélésében. Ezek lehetnek emelt mértékű tankönyvtámogatás, étkezési támogatás. Az iskola a külső szervezetektől kapott támogatás igazságos és az adományozó elvárásainak megfelelő elosztásáról gondoskodik, azzal részletesen elszámol.

5.7 A térítési díjak befizetése, visszafizetése Az iskola a tanulóktól az étkezésre szed térítési díjat. Ezt az összeget a szülő postai csekken fizeti be az étkezést biztosító számlájára. A csekket a főzőkonyha vezetője állítja ki. Étkezést lemondani 24 órával előbb, reggel 9 óráig lehet. Az így keletkező térítési díj visszafizetésikötelezettség a következő befizetéskor kerül jóváírásra. A tankönyvek térítési díját a tankönyv átvételekor kell készpénzben kifizetni, melyről a szülő nyugtát kap.

5.8 A tanév helyi rendje a)A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt:
a oktató-nevelő munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól),
az iskola szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,
a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,
a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól,
az éves munkaterv jóváhagyásáról,
a házirend módosításáról, c) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

5.9 A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Az iskolaotthonos osztályok munkarendje eltérő, 8-16 óráig tart. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) Az iskola reggel 7 órától szükség esetén ügyeletet tart és fogadja azokat a tanulókat, akiket szüleik -munkahelyi kötelezettségeik miatt- már ilyen korán behoznak az iskolába. d) Az általános iskolába 730-745-ig érkeznek a tanulók. A tanítás 13.45-kor fejeződik be. Az iskolaotthon keretében a tanítási órák 15 óráig, a foglalkozások 16 óráig tartanak. A délutáni foglalkozások, szakkörök, sportkörök legkésőbb 18 óráig tartanak. A napközis foglalkozások 16 óráig tartanak. e) A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig tart, a tanítási szünetekben meghatározott ügyeleti rend szerint történik. f) A

tanulók tanítási idő alatt az osztályfőnökök, igazgató vagy igazgatóhelyettes/tagozatvezető írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét.

g) Az iskolában tartózkodás rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. h) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. i) Az óraközi szünetek időtartama: 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet, a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legrövidebb időtartam 10 perc. A szünetek ideje alatt a termek zárva vannak, ez az onnan kijövő pedagógus feladata. j) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti.

5.10 Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 1800 óráig.

Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, és vasárnap a munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. b) Az intézményben a tanítási napokon 730-tól 16-ig - a vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően felelős vezető tartózkodik.

5.11 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.
Az épület lobogózása, annak gondozása a takarítók feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energia-felhasználással való takarékoskodásért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, b) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási időn kívül tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. c) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. d) Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. /Felelős érte a teremben bezárás előtt utoljára tanító pedagógus és a hetesek./

5.12 Az iskolai könyvtár működése A könyvtárhasználók köre: Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozó használhatják. A beiratkozás módja: Beiratkozáskor az alábbi adatokat kell felvenni a könyvtárhasználótól:
név
osztály
lakcím
telefon Az adatokban bekövetkezett változásokat a diák (tanár vagy dolgozó) illetve az iskolatitkár jelentheti be. Az olvasó köteles beiratkozáskor belépési nyilatkozatot kitölteni, s a könyvtárban kifüggesztett könyvtári rendet betartani.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei: Az iskolai könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek. Igénybevételükre jogosultak mind az iskola tanulói, mind az iskola dolgozói. Alapszolgáltatások:
könyvtárlátogatás
könyvtári gyűjtemény helyben használata
az állományfeltáró eszközök használata
információ a könyvtár szolgáltatásairól A könyvtárhasználat szabályai a következők:
A beiratkozás az iskolai könyvtárába díjtalan, a könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.
A könyvtárat a beiratkozott olvasók a nyitvatartási időben használhatják.
Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.
A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.
A könyvtár könyveiből egy-egy alkalommal mindössze egy könyv kölcsönözhető (a kötelező olvasmányon és tartós segédleten kívül). Ettől kivételes esetben el lehet térni, pl. versenyre való felkészülés. A pedagógus kölcsönzési lehetőségeit a szabályzat nem korlátozza. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható.
Az iskolai könyvtár piros színcsíkkal jelölt könyvei nem kölcsönözhetőek! (kézikönyvtári állomány)
Az olvasóknak a könyvtár dokumentumait gondosan kell kezelniük. Az elveszett vagy megrongált dokumentumok pótlása az olvasót terheli.
Az olvasó az iskolával való tanulói illetve dolgozó jogviszony megszűnése előtt könyvtári tartozását köteles rendezni. A nyitvatartás és kölcsönzés ideje: A könyvtár a tanév folyamán folyamatosan nyitva tart. Működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz. Az iskolai szünidőben zárva tart. Az évi nyitvatartási rendet minden tanév elején az érvényes munkatervben kell rögzíteni. A nyitva tartás idejét az olvasók számára jól látható helyen, a könyvtár bejáratánál kell közzétenni. A nyitva tartás ideje alatt a kölcsönzés folyamatosan biztosított. A könyvtár működésével kapcsolatos egyéb szabályok a Könyvtár Működési Szabályzatában kerülnek meghatározásra.

6.

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

6.1 Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő szakmai végzettségű dolgozói. b) A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

6.2 A nevelőtestület értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,
félévi értékelő értekezlet
félévi és év végi osztályozó értekezlet,
őszi és tavaszi nevelési értekezlet,
információs és továbbképzési értekezlet.
havi értekezlet b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 30%-a, valamint az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.

6.3 A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

6.4 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, SZMK-ra, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles

b) a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

6.5 A szakmai munkaközösségek működése, új feladatai a Közoktatási Törvény 2008. évi módosítása alapján A közoktatási törvény 2008 nyarán módosult és nagyban elősegítette a szakmai munkaközösségeket és a munkaközösség-vezetők teendőit, szakterületeit, ellenőrző funkcióját.

7. 5.1.

A szakmai munkaközösségekről általában

a) A szakmai munkaközösségek feladatai és hatásköre A munkaközösségek feladata, hogy közösen együtt gondolkodva készítik el az éves munkatervet, illetve annak jóváhagyásakor elfogadják az intézményvezetés által az adott tanévre meghatározott irányvonalat. b) Kiemelkedően fontos szakmai feladatok a mérések, mint például: -tantárgyi tudásszint mérések -Országos Kompetencia Mérés -külső szakértői mérések -intézményi szintű belső mérések Ezekből legfontosabb a kompetenciamérés eredményeinek elemzése nemcsak intézményvezetői szinten, hanem munkaközösségi szinten is. Ahol működik pedagógiai intézet, ott a mérési eredmények elemzésében segítséget lehet kérni, illetve szakértői iránymutatást. Az iskolában 4 munkaközösség működik: • Alsós munkaközösség • Osztályfőnöki munkaközösség • Humán munkaközösség • Öko munkaközösség c) A szakmai munkaközösség-vezetővel szemben elvárt, és fontos követelményként támasztható, hogy: • szakmailag magasan kvalifikált szakember legyen, • legyen olyan pedagógus, aki már megfelelő tanítási és nevelési gyakorlattal rendelkezik, • legyen képes irányítani egy-egy kisebb szaktanár (pedagógus) - csoport munkáját, vagyis rendelkezzék egy kisebb csoport irányítására vonatkozó tulajdonságokkal,

• • • • • • • •

jó szervező legyen (bemutató foglalkozások szervezése, korreferátumok, vitaszervezés terén), eredményesen tudjon együttműködni az iskolavezetéssel, a kollégákkal, legyen segítőkész a pályakezdő nevelőkhöz, a felmerülő problémákra megfelelően tudjon reagálni, rendelkezzen magas szintű módszertani kultúrával (ő is vállaljon módszertani bemutató foglalkozásokat) fejlessze a tudását önképzéssel és továbbképzéssel. legyen határozott, számonkérő, ugyanakkor segítőkész és empatikus. rendelkezzék az adott csoport tagjai előtt (akik őt megválasztották) tekintéllyel, nemcsak szakmai tudása, hanem emberi tulajdonságai alapján is és a különböző szintű intézményi értekezleteken legyen képes áttekinthető módon beszámolni az éves munkáról, a fejlesztési feladatokról, a tantárgyi tudásszint-mérések eredményességéről.

7.5.2. A szakmai munkaközösségek létrejöttének, feladatainak és működésének törvényi háttere A Kt.58.§(1) az alábbiakban módosult: "A szakmai munkaközösségek a jövőben felvállalhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő, SNI-s, és a halmozottan hátrányos tanulók integrációját szolgáló feladatokat is. A szakmai munkaközösség a jövőben éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka ellenőrzésében is. Ennek során a szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet az ellenőrzésben, ha nem szerepel az országos szakértői névjegyzékben." A mi iskolánkban működő szakmai munkaközösségek programok szervezésével hozzájárulnak a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez, az SNI-s és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjához. A munkaközösségek vezetői részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka ellenőrzésében a Minőségirányítási munkacsoport tagjaiként.

a. A szakmai munkaközösségek működésének jogszabályi előírásai: 11/ 1994.MKM rendelet előírásai: 12.§. A szakmai munkaközösségeknek véleményezési joguk van a beérkezett intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban, a vezetői programról véleményt nyilváníthat. 30.§.(1.) Meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. 30.§.(2.) A munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. 30.§(3.) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: •

a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

•

a továbbképzési programokról

•

az iskolai tanulmányi versenyek programjáról

30.§ (4.) Véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre 30.§(5.) A szakmai munkaközösség véleményét be kell szerezni:

7.5.3

•

a pedagógiai program elfogadásához

•

a tankönyvek, taneszközök kiválasztásához

•

a felvételi követelmények meghatározásához

•

a vizsgák részeinek és feladatainak meghatározásához

A szakmai belső ellenőrzés törvénymódosítása alapján

A módosított Kt. és a módosított 11/1994 MKM rendelet az alábbi szabályozásokat tartalmazza: "A nevelési-oktatási intézmények SZMSZ-nek tartalmaznia kell a jövőben a szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendjét továbbá a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét."

a) A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje: Kapcsolattartásért Kapcsolattartás felelős módja

Kapcsolattartás gyakorítása

Ellenőrzés értékelés

Munkaközösség vezető

Havi egyszeri alkalommal munkaközösségi megbeszéléseken, illetve napi gyakorlatban folyamatosan

Feljegyzés, Ellenőrzést végző jelenléti ív igazgatóhelyettesek, igazgató.

Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban legyen

Értékelés szóban és az éves pedagógus minősítésnél írásban

Dokumentálás módja

b) A Gyermekjóléti Szolgálattal/Nevelési Tanácsadóval való kapcsolattartás rendje A kapcsolattartásért felelős: •

A mindenkori gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

•

A mindenkori "Segítő kéz" Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója

•

A mindenkori Nevelési Tanácsadó munkatársa

•

Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya

•

Polgármesteri Hivatal Jegyzője

•

Háziorvos

•

Védőnő

A kapcsolattartás módja: •

Intézményi jelzés írásban a szolgálatoknak

•

Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása

•

Szükség szerint esetmegbeszélések az iskolában az osztályfőnökök bevonásával

•

Szükség szerint családlátogatás a szolgálat, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök együttes részvételével.

Ellenőrzés módja: dokumentum ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel Dokumentálás módja: •

Határozatok és levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok közötti nyilvántartása

•

Családlátogatásokról, esetmegbeszélésekről feljegyzés, napló, bejegyzés készítése.

c. Belső ellenőrzést kell végeznie az intézményben: Az intézmény vezetőjének, az igazgatóhelyetteseknek, a szakmai munkaközösség vezetőknek, a pedagógusoknak és esetenként a külső szakértőknek. A pedagógusok folyamatosan végeznek önellenőrzést.

7.5.4. a)

A munkaközösség vezető jogai, feladatai, a szakmai ellenőrzés megtervezése A szakmai munkaközösség-vezető feladatai az iskolavezetés tagjaként vegyen részt a kibővített vezetői értekezleteken, mondja el véleményét, tegyen javaslatot az aktuális feladatokkal kapcsolatban., az igazgatóval vagy helyettessel, illetve a törvénymódosítás alapján látogasson órát egyedül., • Az óralátogatások tapasztalatait vitassa meg az adott nevelővel, . • Figyelje a pályázatokat és egyedül vagy közös munkaközösségi munkával próbáljon eredményesen pályázni

• • • •

b) Véleményezési jogkörrel rendelkezik: • a pedagógus - továbbképzésben való részvételéről • a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásáról • a szakmai célokra fordítható pénzösszegek felhasználásáról • a gyakornok megfeleléséről, (minősítéséről) c) Javaslattevő jogok a döntési jogkörök mellett: •

az új pedagógus álláspályázat kiírása, meghirdetése

•

az oktató - nevelő tevékenység szakmai kérdéseinek megválaszolása

Az évente elvégzett OKM megmutatja az eredményeket és a fejlesztendő területeket. Az eredményességet/ esetleg eredménytelenséget elemezve az okokat célszerű megvizsgálni, nemcsak az intézményvezetésnek, hanem munkaközösségi szinten is, sőt intézményi szinten egyénre szabott fejlesztési tervet is kell készíteni. 7.5.5. a)

A munkaközösség tagjainak feladatai A szakmai munkaközösségek tagjai:

A munkaközösség tagjai egy-egy adott szakcsoport tanárai, akik team-munkában segítik az iskola éves programjának megvalósulását. Ezért évente 4-5 alkalommal foglalkozásokat tartanak a közös fejlesztőmunka megvalósítására, ill. egy-egy aktuális téma megvitatására, a továbbképző tanfolyamokon hallottak átadására.

b)

A szakmai munkaközösség tagjainak együttműködése:

Fontos, hogy a különböző típusú munkaközösségek között biztosított legyen az együttműködés, különösen az alsó és felső tagozatos munkaközösségeknél, annak érdekében, hogy az átmenetet megkönnyítsük a tanulók számára. Ezért célszerű az alsó és felső tagozatos mk-i foglalkozásokra, bemutató órákra egy-egy tanítót, tanárt más mkv-t meghívni az együttgondolkodás jegyében. Ugyancsak javasolt a fenti szempontok alkalmazása a gyakornoki évet töltő, kezdő pedagógusra is. c)

A munkaközösségi tagok általános és kiemelt feladatai: • a saját szakmai tudásának legjavát adni • aktív részvétel a tantestület munkájában • a ped.programban foglaltak megvalósítása • a pártatlanság, esélyegyenlőség biztosítása • erény a kompromisszumkészség, a segítségnyújtás, a megbízhatóság, az együttműködés mind a belső, mind a külső partnerekkel • ismerje és azonosuljon az intézmény kiemelt céljaival, legyen részese, közreműködjön azok megvalósításában

7. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 7.1 Az iskolaközösség Az alkalmazotti, a szülői és a tanulói közösségek összessége.

7.2 Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll.

7.3 A Szülői Közösség a)A közoktatási törvény 59., 60., 61., §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében (munka) közösséget hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A szülői munkaközösség iskolai vezetőségi ülésein részt vesz az intézmény vezetőségének egyik tagja. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a Szülői Közösség számára: Véleményezési joga van: • a működési szabályzat a szülőket is érintő rendelkezéseiben, • a házirend megalkotásában, • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, • szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, • az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. A Szülői Közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. b)Az osztályok Szülői Közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A Szülői Közösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat és javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c)Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.

7.4 Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák /foglalkozások/ túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakorlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatosan összehangolják osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hogy osztályuk jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, aminek érdekében ajánlatos a családlátogatás, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekeznek folyamatos jelenlétükkel is kifejezni az osztályukkal való törődésüket /szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételükkel/. Az osztályfőnök • alaposan ismeri tanítványait, • az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a

• • •

• • •

• • • •

• •

•

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy-testnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, és büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, oktató-nevelő munkájához tanmenetet készít.

7.5 Tanárokkal kapcsolatos általános elvárások, valamint tevékenységükkel kapcsolatos feladatok

• •

• • • •

Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét. Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. Az iskola tanulóitól – a mindennapi életben szokásos figyelmességek kivételével – ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhat el. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, azt tanmenetben, vagy témaköri tantervben rögzíti, és szeptember 30-ig az igazgatónak benyújtja, a megtartott órák sorszámát, anyagát, az óráról hiányzó tanulókat bejegyzi a haladási naplóba.

• • • • • • • • •

Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Óráját pontosan kezdi és fejezi be. Saját órájáról indokolt esetben az igazgatóval folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén ideiglenesen jogaiba lép. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Alkalmazkodik ahhoz a szabályhoz, hogy egy osztály egy napon legfeljebb egy átfogó dolgozatot írhat. A dolgozatokat legfeljebb 5 munkanapon belül kijavítja, értékeli és ismerteti a tanulóval. A szülői házzal való kapcsolattartás érdekében fogadóórákat tart. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik. A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz.

7.6 A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságán ki kell függeszteni, (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja).

7.7 A szülők tájékoztatásának formái a) Az iskola a tanév során • szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), • év eleji tájékoztatás, mely kivonata az iskola éves munkatervének • rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató (ellenőrző) füzetében). b) A " közösségi foglalkozások" /szülői értekezletek/. Az osztályok szülői közössége számára a közösségi foglalkozást az osztályfőnök tartja. Szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről. Az iskola tanévenként legalább 2 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a Szülői Közösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. c) Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa a munkatervnek megfelelően tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal, a

Pedagógiai Programban rögzítettek szerint. d) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tárgyak esetében legalább félévente három, a két-három órás tárgyak esetében havi két, ennél magasabb óraszámú tantárgy esetén havi három érdemjegy alapján osztályozható. e) A szöveges értékelés kiadásának rendje A szöveges értékelést féléves és éves rend szerint adjuk ki. A dokumentum a tájékoztató füzetbe tűzve és lepecsételve kerül a szülőhöz. Tartalma bekerül az értékelő naplóba.

7.8 Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő társintézményekkel: • a fenntartóval • a helyi oktatási-nevelési és művelődési, közszolgálati és szociális intézmények vezetőivel, képviselőivel. • a pedagógiai szolgálatokkal

7.9 Egészségügyi felügyelet Az iskola biztosítja a rendszeres egészségügyi ellenőrzések, a fejlődéstani- és prevenciós vizsgálatok, valamint a kötelező védőoltások beadásának feltételeit a területi ifjúsági orvosi hálózattal együttműködve. Az iskola dolgozói számára szintén biztosítja a törvényben előírt munkaegészségügyi orvosi ellátást. Az iskolaorvos és a védőnő elvégzi a törvény által előírt feladatait. Tevékenységüket külön munkaterv rögzíti. A foglalkozás-egészségügyi orvos saját rendelőjében áll a dolgozók rendelkezésére. A mindennapi testedzés szolgálatában az órarendi testnevelési órák mellett tervezett sportkörök működnek. A ISK foglalkozásai tervszerű csoportosításban a tanulók érdeklődésének és életkorának megfelelő beosztásban délutánonként folynak. A ISK vezető tanár munkájáról tájékoztatja az iskola vezetőségét.

7.10 Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi feladat - és kapcsolatrendszere A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról az 1997. évi XXXI., illetve a közoktatásról az 1993. évi LXXIX. törvény foglalkozik. A törvény általános szabályként a gyermeki jogok védelmét - összhangban a

közoktatási törvénnyel - mindazok számára kötelezővé teszi, aki gyerekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Az iskola gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeit a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Tevékenysége magába foglalja: • a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét, • a tanuló személyi jogainak tiszteletben tartását, • a család anyagi helyzetétől függő ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesítés, • a gyermekek napközi illetve tanulószobai ellátásának biztosítását, • a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzősét illetve feltárását, megszüntetését, • a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatásának biztosítását, • kapcsolatot a gyermekvédelmi szolgálattal. Az iskolai gyermekvédelem fő célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Külső intézményekkel történő kapcsolattartás: 1. Isaszeg Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (2117 Isaszeg Rákóczi u. 45..) • Szociális és Gyermekvédelmi Csoport • Gyámügyi Csoport • Rendőrség • Nevelési Tanácsadó • Segítő kéz Családvédelmi szolgálat

8. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása 8.1 A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az iskola körzeti beiskolázású intézmény. A tagozatos osztály szervezésére a körzethatárok nem vonatkoznak. Más körzetből gyermeket felvenni csak a saját körzet ellátását követően lehet. A közoktatási intézményekhez a tanulót fűző jogviszony megszűnéséről a törvény 75. §-a rendelkezik.

8.11. Felnőttoktatás Az iskola igény szerint felnőttoktatás keretében esti oktatást szervez 6-8. évfolyamokon nem tanköteles korú tanulók számára A konzultációs foglalkozásokon való részvételt hetente két alkalommal biztosítja, ahol megszerzik ismereteiket és számot adnak tudásukról. A foglalkozások időpontját 16-20 óra között kell megállapítani.

8.2 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességéhez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót aki: • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, • területi, országos versenyen helyezést ért el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

8.3 A jutalmazás formái a) Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: • szaktanári, • napközi-vezetői, • osztályfőnöki, • igazgatói, • nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, emlékjelvénnyel, illetve pénzbeli díjakkal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. b) Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. c) Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház, vagy kiállítás látogatáshoz).

8.4 Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: • szaktanári figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetében és az osztálynaplóba be kell írni.

8.5 Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás, • szigorú megrovás, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A tanuló nem megfelelő viselkedésével, a Házirend folyamatos megszegésével magát zárja ki az iskola közösségéből.

8.6 A tanulói hiányzás igazolása a) A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. b)A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló betegsége kezdetén a szülő köteles az iskolát értesíteni. A kikérőhöz a szülő írásbeli beleegyező nyilatkozata is szükséges. d.) A tanuló tanítási óráról való késését és a hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe köteles bejegyezni. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. A késések időtartama összeadódik, s a törvény értelmében fegyelmi vétségként szankcionálódik. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 9.1 Tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola, - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. Ezekre a foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes. b) Az intézményben az alábbi, tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák szervezhetők: napközi-, tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, kulturális rendezvények, tanfolyamok.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. • A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba vagy a tanulószobára való felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a felvételt a tanév elején, illetve tanév közben igényelje. • Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. • Működésük rendjét az alsós munkaközösség dolgozza ki és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. • Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. • A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. • A diáksportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. A diáksportkör az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a diáksportkör által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A vezetőség a bevétellel anyagi felelőssége tudatában rendelkezik. A diáksportkör Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola igazgatója hagyja jóvá. • A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. • A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési, térségi, megyei és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. • Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. • Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. • Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.

10. A tankönyvrendelés szabályai 10.1 Tankönyvtámogatás rendje A Fenntartó minden rászoruló gyermeknek biztosítja az ingyenes tankönyvellátást. A szolgáltatás magában foglalja a normatív támogatást is. A tanuló számára a tankönyv biztosítható tartós és új tankönyvvel is. A tartós tankönyvek rendelkezésre állását a könyvtárral egyeztetve biztosítja az iskola. Az iskola az ingyenes tankönyvellátás biztosítására rendelkezésre álló pénzből a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény értelmében biztosítja azon tanulók számára a tankönyveket, akik • -tartósan betegek, • -sajátos nevelési igényűek, • -három vagy többgyermekes családban élnek, • -egyedülálló szülő által neveltek, • -rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása a következőképpen történik: • -a tartós tankönyveket, atlaszokat a könyvtárból kölcsönözzük a gyerekek számára, • -a munkatankönyvek a gyermek tulajdonába kerülnek. Az ingyenes tankönyv ellátásra való jogosultság megállapítását az iskola végzi a jogszabályban előírt, és a szülő által bemutatott igazolás alapján. A normatív kedvezményeken felüli tankönyv támogatási igényeket az iskola gyermekvédelmi felelőséhez kell benyújtani. Ezen igényeket az iskola a normatív kedvezmények biztosítása után tudja csak figyelembe venni.

10.2 Tankönyvellátás rendje Az intézmény tankönyvellátása az államilag előírt időben, a Minisztérium által kiküldött információs anyag és megrendelőlapok segítségével történik. A tankönyvpiacon megjelenő könyvek, tankönyvcsaládok kínálatából a tantestület a Pedagógiai Programban meghatározott elvek szerint választ. Érvényesülnie kell a pedagógus tankönyvválasztási szabadságának, ám ez nem mondhat ellent az egységes koncepciónak. Mindenképpen mérvadó az azonos, vagy egymásra épülő tantárgyakat tanító pedagógusok döntése a tanulási folyamat egységességének érdekében. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket. A tankönyvrendelés teljes folyamatát a tankönyvfelelősök végzik, illetve irányítják. A szülők, illetve képviselőik az előírtaknak megfelelően megkapják a tájékoztatást, s élhetnek véleményezési jogukkal, mely dokumentálásra kerül. A rendelést az igazgató hagyja jóvá.

12. Diákigazolvány, tanulói azonosító igénylése A diákigazolvány és tanulói azonosító igénylésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az iskolatitkár látja el.

11. Az intézményi hagyományok ápolása 11.1 Elvek és ünnepek a)Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. b)Az iskolai hagyományok: • Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek, ballagás • ünnepek közös ünneplése (mikulás, karácsony, farsang, húsvét, március 15., október 6., október 23, június 4,….) • tanulmányi-, akadály-, és sportversenyek, • Damjanich napok • Dami-tanoda • Föld napja • Április 6. – a tavaszi hadjárat A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg.

11.2 A hagyományápolás külsőségekben megnyilvánuló formái Intézmény zászlója: - fehér selyem alapon hímezve Isaszeg címere, körötte arannyal hímezve: Damjanich János Általános Iskola Intézmény címere: - A pajzs közepén ívelt Damjanich kép, körötte : Damjanich János Általános Iskola, Isaszeg A tanulók ünnepi viselete: Sötét alj/nadrág, fehér blúz/ing, Az iskola helyiségeinek megjelenése: Az iskola épülete, folyosói és helyiségei viseljék magukon a PP. szellemiségét, hangulatukban szolgálják funkciójukat. Sportfelszerelés: Sötét sport nadrág, fehér póló, zokni, fehér talpú torna cipő A hagyományok továbbadásának módja: Örömmel fogadjuk végzett diákjaink látogatását, belevonjuk őket nyári táboraink, programjaink (a farsang) szervezésébe, lebonyolításába, Településünk hagyományinak ápolása – április 6. Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc isaszegi csatájáról. Kapcsolódás a községi rendezvényekhez. Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink: A PP-ban meghatározottak szerint bonyolítjuk ünnepeinket.

12. Záró rendelkezés 1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével, és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.

működéséhez

szükséges

további

3. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény fenntartója, Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a 264/2009.(IX. 17.) számú határozatával, ami 2010. szeptember 1-jén lép hatályba. Isaszeg, 2010. augusztus 30.

Hatvani Miklós Polgármester

Koháry Orsolya Igazgató

Rakóczi Katalin DÖK vezető-tanár

Csontos Zoltánné SZMK vezető