1. Gyermekkép 6

Kötegyán Község Önkormányzatának Óvoda Intézménye 5725 Kötegyán Kossuth u. 26. OM azonosító: 202098 Tel:66/278-407 E-mail: [email protected] Web oldal: www kotegyaniovi.atw.hu

2013.

Tartalomjegyzék 1

Bevezető I. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA I/1. Nevelési filozófiánk I/ 2. Az óvodai nevelésünk célja II.GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II/1. Gyermekkép II/2. Óvodakép II/3. Pedagógusképünk III. AZ ÓVODA NEVELESI FELADATAI III/1. Az egészséges életmód alakítása A fejődés várható eredménye óvodáskor végére III/2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A fejődés várható eredménye óvodáskor végére III/3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE IV/1. Az óvodai élet megszervezése IV/2. Az óvoda kapcsolatai V.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Verselés, mesélés, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Mozgás A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Külső világ tevékeny megismerése A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Munka jellegű tevékenységek A fejődés várható eredménye óvodáskor végére A tevékenységben megvalósuló tanulás A fejődés várható eredménye óvodáskor végére Fejlesztőprogram Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Cigány kisebbségi feladataink VI. A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK Melléklet

1. 3. 3. 4. 6. 6. 6. 7. 8. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 13. 15. 20. 20. 22. 22. 24. 24. 26. 26. 27. 27. 28. 28. 29. 29. 30. 30. 30. 31. 41. 45. 46. 47.

2

A KÖTEGYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÓVODAI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A programunk - a Kormány a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, és 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról –20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet, 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei, 17/2013 (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelés irányelvei alapján készült.

Bevezető Helyi Nevelési Programunk 1999 szeptember 1-e óta van érvényben, melyet azóta is folyamatosan korrigálunk, jobbítunk, megtörtént 2004-ben a Program teljes felülvizsgálata is. Az óvodánkat érintő külső változások újra arra indítottak bennünket, hogy módosítsuk, aktualizáljuk Pedagógiai Programunkat. Kormányzati döntés alapján 2013. január 1-től önálló intézmény lettünk, mivel társulásban nem működhettünk tovább. Helyi Pedagógiai Programunk átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, mely az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján illetve a helyi sajátosságok figyelembe vételével készült. Ez a program magába foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait, azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg (a csoportok létszámától függetlenül). Az óvodánkban járó gyermekeink nagytöbbsége hátrányos helyzetű családból érkezik. Ez meghatározza a legfontosabb feladatainkat: a hátrányok csökkentése, kompenzálása, esélyegyenlőség megteremtése, gyermekvédelmi feladatok előtérbe helyezése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve - sikeresen ellensúlyozhatóak. 3

A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. 2009. szeptember 1-től az Óvodai Nevelési Programunkba beépítjük az óvodai Integrációs Programot (óvodai IPR). Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.

4

I. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Óvodánk hátrányos helyzetű kistelepülésen működik, mely a községünk középpontjában, forgalomtól viszonylag elzárt területen fekszik. Az óvoda épülete, udvara, berendezése oly módon van kialakítva, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, lehetővé teszi mozgás- és játékkészségük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színek, formák, anyagok veszik körül. Az óvoda épületében két 25 férőhelyes csoportszoba van, öltözővel, mosdóval együtt, és egy tornaszoba. Az óvodánk tárgyi felszereltsége jó. Az épületen belül a felnőtt dolgozók számára biztosítva van öltöző, mosdó, irodahelyiség, ezen kívül tálaló mosogató, eszközök tárolására raktárhelyiség. A konyha az óvodával egy épületben van, így az ételszállítás problémamentes. Udvarunk zöldterület, fák biztosítják az árnyékos helyeket, nyáron virágokkal tesszük esztétikusabbá a környezetet. A gyermekek mozgásfejlesztésére, mozgásigényük kielégítésére megfelelő mászókáink vannak. Megtalálható udvarunkon mérleghinta, két nagyméretű homokozó, rögzített padok, műanyag kerti bútorok. Gyermekeink nagy része rendezett szociokulturális családi környezetből érkezik, de vannak hátrányos helyzetben élő családok is. Három felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és két szakképzett dajka alkotja a nevelőközösségünket.

I/1. Nevelési filozófiánk Alapelveink  Az óvodai nevelésünk befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását.  Az elfogadás, a megbecsülés, a szeretet, bizalom a jellemző értékeink, melyek hozzájárulnak a hatékony nevelőmunkánkhoz.  Az óvodai nevelés segíti a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, kiegészítve a családi nevelést, és csökkenti a hátrányokat.  Felelősséget érzünk a ránk bízott gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermeki közösség kialakulásáért.  A gyermekek képességeinek kibontakoztatása csak a szülők segítségével, a szülői közösségek együttműködésével valósítható meg.  Csak akkor tudunk sikereket elérni nevelési tevékenységünk során, ha a gyermekeket szeretetteljes, biztonságos légkörben, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával neveljük. 5

 A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg; a gyermeki személyiséget, az elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi  Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.

I/ 2. Az óvodai nevelésünk célja Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is.) A gyermek ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Törekszünk arra, hogy gyermekeink:  Testi, szociális, értelmi, lelki érettség területén váljanak alkalmassá az iskolai életre.  Érzelmi és társas kapcsolataik életkoruknak megfelelően fejlődjenek.  Képességeik, készségeik révén alkalmassá váljanak a gyermekek a társadalmi életbe, az új közösségbe való beilleszkedésre.  A 3-7 éves gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése: a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az éltre való felkészítése tevékenységeken keresztül, nyugodt, szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben, valamint a kisebbség kultúrájának megismerése, gyakorlása, kulturális hagyományok átörökítése  A gyermekek szívesen, örömmel énekeljenek, játszanak, alkalmazzák a zenei nevelés során kialakult képességeket, készségeket,  Életkoruknak megfelelően alakuljanak ki testi képességeik, mozgáskoordinációjuk és a helyes testtartásuk, téri tájékozódásuk,  Alakuljon ki a gyermekek igényessége a környezetük rendjére, tisztaságára,  Életkorukhoz igazodva ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, szerezzenek tapasztalatokat az őket körülvevő világról, mennyiségi, formai és kiterjedésbeli összefüggéseiről,  Tevékenységek során fejlődjön kötelességtudatuk és érezzék, hogy fontosak a közösségért végzett tevékenységek,  Alakuljanak ki a gyermekben a személyi higiénés szokások és környezet iránti igényességük,  Közös programok, tevékenységek során alakuljon a gyermekben az egymásra figyelés, segítőkészség, együttérzés, a másik és a másság iránti tisztelet,  Változatos tevékenységek során fejlődjön önállóságuk, feladattudatuk, kezdeményező, oktató és szervező képességük,  Legyenek képesek a természetben észrevenni a szépet,  Nyitottak legyenek a környezetükben történő változásokra,

6

A művészeti tevékenységek eredményeit ismerjék meg, ezáltal szépérzékük, élménybefogadási képességük erősödjön.

Feladatunk:  Megkülönböztetett figyelemmel vesszük körül a gyermekeket, arra törekszünk, hogy a szükségleteik körüli teendőiket egyre önállóbban elégítsék ki, s eljussanak egyéni teljesítőképességük optimális szintjére.  Különös figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi, kulturális hátrányok gátolják.  Egészséges és biztonságos környezetben alakítjuk az egészségüket védő, óvó szokásokat. Környezetesztétika, környezetvédelem  A környezet tevékeny megismerése közben fejlődön a gyermekek mentális, érzelmi és értelmi képessége.  A különbözőség tiszteletben tartásával a kisebbség kultúrájának megismertetésével erősödjön a gyermekek kisebbségi identitása  Az erkölcsi és kulturális értékek megismertetésével a kultúra iránti érzékenység, nyitottság kialakítása. Interkulturális nevelés.  Együttérzés, nyitottság, a valós életre orientálás, a pozitív jövőkép elemi szintű elsajátítása.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása, óvodai beíratásának támogatása, a rendszeres óvodába járás elősegítése  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató nevelése kiemelt feladatunk  A feladatok között megjelenik az élmény, tapasztalatszerzés, sokszínű tevékenységek, szabad játék biztosítása, a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, a gyermeki tapasztalatokra, ismeretekre, élményekre való építés  Az óvodai nevelés befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek esetében biztosítja a nyelvi nevelést, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.  A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.  A megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.  Az óvoda nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

7

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II/1. Gyermekkép Az óvodai nevelésünk befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a meglévő hátrányok csökkentését, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőtlenségével kapcsolatos előítéletek lebontását, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Gyermekeink szívesen járnak az óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Tisztelik szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran, egészséges önbizalommal kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbálisan és nonverbális módon is kifejezni, érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal felvértezettek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző tevékenységeket. Magatartás- és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók szeretik és védik a természetet.

II/2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánkban a felnőttek figyelembe veszik a gyermekek jogait. Elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezi őket. Pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az óvodánk biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvodánk a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveli. Az óvodai nevelésünk gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális, és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, játékról. A nemzetiséghez tartozó gyermekeknek biztosítani kell az önazonosság megőrzését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A migráns gyermekeink számára biztosítani kell az önazonosság megőrzését, társadalmi integrálását.

8

II/3. Pedagógusképünk Az óvodapedagógusok és munkatársak. Az óvodapedagógus - mint modell – legyen:  hiteles  megjelenésében igényes, halk szavú  nyugalmat, elfogadást, megértést, szeretet, vidámságot árasztó  a gyermekek adottságaiból eredő különbözőséget tiszteletben tartó, toleráló  az átlagtól eltérő képességek és személyiségvonások problémáit felismerőszükség szerint segítséget nyújtó,  személyes érzelmi kötődések kialakulásának és megerősödésének elősegítésével az ellentétek okainak felderítésével megoldási eljárásokat kereső  a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. Az óvodapedagógus a nevelés kulcsszereplője Egész napi munkája során juttassa kifejezésre:  a gyermekekkel kapcsolatos együttérzését, szeretetét,  játékosságra való hajlamát, a „játszani tudás” képességét,  a gyermekek iránti bizalmat, bátorítást, meleg és támogató következetes magatartását,  egészséges optimizmusát, pozitív beállítódását, sikerorientáltságát,  pedagógiai, pszichológiai ismeretekben, gyakorlati jártasságokon alapuló óvodai szakértelmét,  a gyermeki kommunikáció megértését,  a gyermek, változó testi – lelki- szellemi szükségleteinek kielégítését,  kulturális magatartásából eredő etikus, esztétikus, magatartását és viselkedését,  igényét önmaga megismerésére, személyiségének fejlesztésére,  a rábízott gyermekek fejlődése- fejlesztést elősegítő értékek, eszmék, normák közvetítését,  jó szervező- és figyelemmegoszló képességét,  a pedagógusok módszertani kultúrájának megerősítése, folyamatos önképzés elősegítése különös tekintettel a halmozottan hátrányos gyermekekkel kapcsolatos új szakmai ismeretek elsajátítására,

9

III. AZ ÓVODA NEVELESI FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladatai szerteágaznak, ugyanakkor egymással összefüggnek, átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. A nevelés során megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak kiteljesedését. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1.- az egészséges életmód alakítása 2. - az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3. - anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

III/1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez kiemelt jelentőségű. A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki A szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A család szerepe igen jelentős, de az óvoda előnye, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs teret hozhat létre. A gyermek életkorának megfelelő óvodai életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat. A rendszeresen végzett visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. Az egészséges életmódra nevelés területei, közé tartozik a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem, edzés és a mozgásfejlesztés.

Gondozás: A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele, a gyermek testi komfortérzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermekfelnőtt kapcsolatot feltételez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése, a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé, alakítja a gyermek énképét, segíti önállóvá válásukat. A felnőtt mintát ad /szülő, óvodapedagógus, dajka/, tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletekké válhat. Testápolás, öltözés, étkezés önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermekeknél. Elegendő időt biztosítunk, hogy a gondozási tevékenységek nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósuljanak meg. Váljék igényükké a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés.

10

Testi nevelés: A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek /levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozási természetes mozgásigényének, testi egészségének védelmét, edzését. Programunkban változatos mozgáslehetőséget biztosítunk, melyek kedvezően befolyásolják az egész szervezet fejlődését. Mozgás igényük kielégítését egyrészt restnevelési foglalkozásokon, másrészt szabadon választott mozgásos tevékenységek során biztosítjuk teremben és udvaron egyaránt. Arra törekszünk, minél több, új mozgásformát próbálhassanak ki, ötletet adunk, bátorítjuk, segítjük őket. A nap folyamán többször szervezünk néhány perces mozgásos játékokat. Sporteszközeink, mozgásfejlesztő mászókáink megfelelőek ahhoz, hogy segítsék a gyermekeket önmaguk megismerésében, növeljék önbizalmukat. Biztosítjuk, hogy balesetmentes, biztonságos környezetben mozoghassanak. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek minél több tevékenységet a szabad levegőn végezhessen. Pihenéshez szükséges nyugodt légkört teremtünk /altatás előtt mese, halk zene, ének/. Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni alvásigényét és otthoni szokásait. Higiéniai szokásokat betartjuk és betartatjuk. /Tisztán, megmosakodva fektetjük le őket, tiszta pizsama és ágynemű váljon igényükké./. Az óvodában való háromszori étkezéssel lehetőséget kapnak arra, hogy a közösségben ismerkedjenek az étkezési szokásokkal, ételekkel, ezzel modellt nyújtva a családoknak is a körszerű táplálkozás kialakításához. A heti étrendet a szülők számára hozzáférhetővé tesszük. A gondozási, a testi nevelési és mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására /környezet tisztántartása, portatanítása, szükség szerint fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő öltözködés, szabadlevegőn való tartózkodás, folyamatos levegőcsere, páratartalom biztosítása/. A betegségek megelőzésére törekszünk, segítjük az orvos és védőnő rendszeres szűrővizsgálatait. A felmerülő fejlődési rendellenességekre szakorvosi véleményt kérünk. A baleset megelőzése az óvodában dolgozók fontos feladata. Távol tartjuk, illetve eltávolítjuk mindazt, ami balesetet okozhat, önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket /konfliktuskezelés, tolerancia/. A fejődés várható eredménye óvodáskor végére: - A testápolási szokásoknak megfelelően teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. - Zsebkendőiket önállóan használják. - Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélnek. - Teljesen önállóan öltöznek. - Ügyelnek saját külsejükre.

11

III/2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés A gyermek környezetével való kapcsolata felnőttek közvetítésével valósul meg. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni a cselekvés, a kép, a szó egységében lehet. Az óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, és a családdal való szoros együttműködésre törekszünk. Óvodánkban felvállaljuk a 3-7 évesek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítását. Átvállalva az anya szerepét, az óvodában az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez empatikus, meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel. A személyiség alakításának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége. A környezetből felé irányuló reakciókból a gyermek megerősítést, vagy elutasítást kap saját viselkedésére vonatkozóan. A gyermek "én központúsága" alapján elsősorban önmagára képes figyelmi, de fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Meghatározó a gyermek és óvodapedagógus kapcsolatának minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottja kommunikációja, bánásmódja, és viselkedése modell értékű. Az óvodapedagógus szervezi meg, gyermek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. A példaadás mellett fontos a csoport közös életének megszervezése, a szokás- és szabályrendszernek a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása, a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, és akaratának, szokás- és normarendszerének megalapozása. Az értelmes fegyelem a csoport életének biztonságát, nyugalmát biztosítja. A gyermek - gyermek kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű. Az ismétlődő közös, örömteli tevékenység a csoport és óvoda hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás érzését, így alkalom nyílik a reális "énkép" kialakítására. Minden gyermek más, egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, de társas együttműködés közben tanulják meg az egymás-felé fordulást, egymás segítését, az értelmes szeretet. Meg tanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudásuk, toleranciájuk. Konfliktushelyzeteiket egyre inkább képesek egymás között igazságosan elrendezni. Az igényes türelem, következetesség, az elvárás, a bizalom, az elismerés nem csak az egyes gyermeket, hanem az egész csoportot formálja. Feladatunk, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítsunk ki, amely megfelelő helyet és időt biztosít minden közös tevékenységhez. A tevékenységekben való aktív részvétel képes lényegi és tartós változást létrehozni a gyermek személyiségében. A manipulációra, illetve aktív figyelemre serkentő

12

közös átélésnek össze kell fonódnia a folyamatos megbeszéléssel. Az óvodapedagógus szava irányít, kiemeli mire érdemes figyelmi, mivel érdemes foglalkozni. Ez az időszak a tapasztalatszerzés, az utánzásos tanulás, a szocializáció kezdetleges, együttműködést tanuló szakasza, éppen ezért az óvodában kiemelt szerepet kap a közvetlen személyes együttműködést igénylő tevékenység. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gondozási teendők közben anyás, meghitt, testközeli együttlétbe kerüljünk a gyermekekkel Óvodába lépés előtt már megismerkedünk a gyermekekkel és otthoni környezetükkel. Lehetőséget adunk arra a szülőknek, hogy előre betekintést kapjanak az óvodáról/1-2 óra eltöltése a gyermekkel az óvodában./ A beszoktatás ideje alatt igyekszünk a bizonytalanságot, az elveszettségi érzés kialakulását megelőzni. Ezért figyelünk arra, hogy az első napokban ne engedjük egyedül mosdóba, öltözőbe, stb., érezze, hogy egész nap biztonságban van az óvodában. Kiemelt szerepet kapnak nálunk a közösen megélt örömök, előre tervezgetünk, közösen készülődünk, a közelgő ünnepségeket együtt várjuk. Az ismétlődő közös örömteli tevékenység lassan a csoport hagyományrendszerébe épül, s növeli az összetartozás élményét. Óvodánkra jellemző hagyományokat /szüret, karácsonyi beköszöntő, farsang, húsvét /tovább ápoljuk, kiszélesítjük, és ezzel erősítjük, hogy a gyermek kötődjön szűkebb és tágabb környezetéhez, ezzel elősegítve azt, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Csoportjainkban előfordul 1-2 "más" gyermek is /enyhe testi-, szellemi fogyatékos. Az ő fejlesztésük érdekében együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Megtanítjuk gyermekeinket arra, hogy elfogadják társuk eltérő tulajdonságait, beszédét, szokatlan kívánságait, viselkedését. Nehezen kezelhető gyermekek esetében /szorongó, agresszív, túl mozgékony...stb./ arra törekszünk, ismerve a gyermekek családi hátterét, hogy legalább az óvodában nyugodt körülményeket biztosítsunk számára. Érezze, hogy odafigyelnek rá, segítjük, megtanítjuk játszani, elfoglalni önmagát. Ilyen módon megnyugtatni, hogy be tud illeszkedni környezetébe. A fejődés várható eredménye óvodáskor végére: - Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz és a felnőttekhez. - A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, érdeklődnek társaik, barátaik iránt. - Konfliktusos helyzetekben társaikkal megegyezésre jutnak. - Az alapvető illemszabályokat tartsák be.

13

III/3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása-helyes mintaadással- az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, ösztönző környezet biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Célunk:  Oldott, biztonságot, elfogadást sugárzó környezetben, a beszédöröm, biztonságos önkifejezés megalapozása.  Beszédkészség, beszédértés, a beszédhallás és szövegértés fejlesztése.  A beszédkedv felkeltése és fenntartása.  A magyar nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése, szókincsgyarapítás.  A kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.  Kognitív képességeik fejlesztése: - egyre pontosabb, valósághű észlelés, - figyelem-összpontosításra való képesség, - valósághoz közelítő képzeleti működés, - reproduktív emlékezet, - problémamegoldó és kreatív gondolkodás, - az alakuló fogalmi gondolkodás.

14

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Személyi feltételek 2002. szeptember 1-jétől óvodánk két csoporttal működik. Az óvodánkban a nevelőmunkát 3 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus végzi az óvodai nevelés egész időtartama alatt. A nevelőtevékenységet 2 szakképzett dajka segíti. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakemberek végzik.

Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítjuk ki, hogy az a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja. Biztosítjuk mozgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg- a mindenkori előírásokkal összhangban- biztosítson megfelelő munka környezetet az óvoda dolgozóinak.

IV/1. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirend: Feladatunk, hogy az életkor alapján, az egyéni fejlettségi szintnek megfelelően, differenciáltan tervezzük és szervezzük meg a gyermekek mindennapi életét. Napirendünk a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében elmélyült tevékenykedésre, megfelelő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék. Legtöbb időt a gyermek fő tevékenysége, a játék kapja melyet a foglakozásaink tervezésénél, és megvalósításánál is figyelembe veszünk. A gyermekek fejlesztése növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend ezen kívül annak megfelelően, ahogy az évszakok váltakoznak, vagy a gyermeki tevékenységek fejlődnek, módosítható. Helyes életritmust és szokásrendet alakítunk ki a megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával. A 3-4 éveseknél minden tevékenységi forma - kivétel a testnevelés - kötetlen, napi 10-15 perc. 4-5 éveseknél is elsősorban a kötetlen tevékenység a jellemző, de kötött foglalkozásokat is szervezünk, tartalma napi 20-25 perc. 5-6-7 éveseknél a tervszerű, tudatos, kötött tevékenységek vannak, a kötetlenség itt sem kizárható /vers – ének - mese/. Időtartam napi 30-35 perc.

15

Napirend: 7.0010.30 10.3011.30 11.3013.00 13.0015.00 15.0017.00

Játék komplex tevékenység, egyéni képességfejlesztés, folyamatos tízórai Tapasztalat szerző séták, szabad játék, és mozgás, terítés Testápolási teendők, ebéd, előkészület a délutáni pihenőhöz, mese. Délutáni pihenő, testápolás, ágyak elrakása, terítés az uzsonnához Uzsonna, szabad játéktevékenység, folyamatos távozás.

Hetirend: Hétfő Irodalmi nevelés Vizuális nevelés Anyanyelvi nevelés Testnevelés

Kedd Irodalmi nevelés Vizuális nevelés Anyanyelvi nevelés Matematika

Környezet Megism. Nev.

Zenei nevelés

Szerda Irodalmi nevelés Vizuális nevelés Anyanyelvi nevelés Környezet Megism. Nev. -

Csütörtök Irodalmi nevelés Vizuális nevelés Anyanyelvi nevelés Testnevelés

Péntek Irodalmi nevelés Vizuális nevelés Anyanyelvi nevelés Matematika

-

Zenei nevelés

Mindennapos testnevelés

A szervezett tanulás formái: Kötelező tevékenység: - Testnevelés - Zenei nevelés (4-5-6-7- éveseknek) Kötetlen tevékenység: - Vizuális nevelés - Anyanyelvi nevelés - Irodalmi nevelés - Környezet megismerésére nevelés - Matematikai nevelés - Zenei nevelés (3-4- éveseknek)

16

IV/2. Az óvoda kapcsolatai Az óvodát szociális és nevelési funkciója összeköti a családdal és a gyermekekre ható más tényezőkkel. Fontos, hogy minden olyan intézményekkel kapcsolatunk legyen, amely az óvodai élet előtt, alatt és után meghatározó szerepet tölt be a gyermeki személyiség formálásában. 2.1. Család – óvoda Az óvodai nevelésünk szellemisége, elvei egyértelművé teszik, hogy a családi nevelés értékeire építünk, azt a nevelésben a család elsődlegességét hangsúlyozva fejlesztjük tovább. A szülőt nevelőtársnak tekintjük, minden őt, s gyermekét érintő kérdésben véleményét kikérjük, javaslatát – ha az a gyermek érdekeit segíti és pedagógiai elveinket, nem sérti – beépítjük a nevelés folyamatába. E partneri kapcsolatban az őszinte „odafordulás”, az empátia, a segítőszándék és az együttműködési készség a meghatározó. A gyermekek egyénre szabott beszoktatása, rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, a gyermek alkotásainak bemutatása, a szülők részvételi lehetősége foglalkozásokon, egyéni beszélgetések a gyermeknevelésről, szülős programok. A programban kifejezi az intézmény, hogy az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illeszthető megoldásait. Célunk:  A humanista értékrend elfogadása.  A család és az óvoda nevelési elveinek közelítése.  A szülői jogok és kötelességek érvényesítése.  A halmozottan hátrányos helyzetben élő családok aktívabb, rendszeresebb bevonása az óvodai életbe. Feladatunk:  A gyermek nevelési körülményeinek – feltételeinek közös megtervezése, biztosítása.  A szülő aktivizálása, biztatása az óvodai élet tevékeny közreműködésében.  A gyermek egyéni fejlesztése érdekében az együttnevelés előtérbe helyezése.  A szülő csoportba való bejárásának biztosításával mintaadás, gyermekismeret, kiteljesedés, pedagógiai, pszichológiai tájékozottság fokozása.  A közös élmények megélésével a az óvodához fűződő pozitív viszony elősegítése.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beiratkozásának nyomon követése, rendszeres óvodába járásának elősegítése.

17

A kapcsolattartás formái: 1. Szülői megbeszélések, szülők tájékoztatása: Első ízben:  A beiratkozást követően, az új gyermekek szüleinek tájékoztató, bemutatkozó találkozás (személyi-tárgyi feltételek- az óvoda nevelési programja, működési rendje, ízelítő az óvoda életéről).  Családtagok közreműködésével történő beszoktatás. 2. Szülői értekezlet: (évente háromszor) Szokásrend, nevelési célok, család-óvoda kölcsönös elvárásainak megismerése, a gyermek folyamatos fejlődésének nyomon követése, a csoportot érintő esetleges problémák megbeszélése. 3. Családlátogatás: Először a beiratkozás után, a gyermek óvodába kerülése előtt történik. Cél: megismerni a gyermek családi-, és életkörülményeit. Későbbi családlátogatások: szükség szerint helyzettől, alkalomtól függően A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok évközi látogatása nagyon fontos. Így nyomon követhető a család szociális hátterében történő esetleges negatív változás, valamint lehetőség nyílik a családok segítésére a megfelelő önkormányzati szervhez való irányítással. 4. „Nyílt napok” A nevelési évben a szülők együtt tölthetik gyermekükkel az óvodás napokat, ünnepeket. 5. Nyitott óvodai programok: Kirándulások, közös rendezvények, ünnepek együtt a szülőkkel, nagyszülőkkel. 6. Fogadóórák: Havonta egy alkalommal és szükség szerint az óvónővel egyeztetve. 2.2. Óvoda - Iskola Iskolával való kapcsolatunkban alkalmazkodunk a helyi sajátosságokhoz, szokásokhoz. A kapcsolatok kialakításában, fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező az alsós nevelőkkel, (iskolalátogatás az óvodás gyerekekkel, iskolások ajándék műsorai az óvodásoknak, az alsós nevelők óvoda látogatása). A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ennek megalapozásaként, kiscsoportban felmérjük a gyermekek képességbeli szintjét, melyet személyiséglapjukban rögzítünk. Folyamatos, tudatos, tervszerű nevelőmunkával fejlesztjük gyermekeinket, alapozzuk meg a tanuláshoz szükséges képességeiket, illetve szűrjük ki a tanulási vagy egyéb részképesség zavaraikat. Az egyéni naplóban a HHH-s gyermekeknek külön képességfejlesztési tervet készítünk. A nagycsoportosok fejlettségi szintjét kimenetmérő lappal mérjük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztésének alapját a DIFER mérés nyújtja.

18

Óvoda-iskola átmenet: Az óvodai integrációs program részeként kidolgoztunk egy óvoda-iskola átmenet megkönnyítését célzó fejlesztési programot. A sikeres óvoda-iskola átment megvalósulása érdekében az alsós tanítók és az óvónők együttműködnek. Arra törekszünk, hogy megvalósuljon a nevelési folyamat töretlensége, a két intézmény közötti zökkenőmentes átmenet. Kapcsolattartás formái:  Látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, erősségeiről, várható alkalmazkodási nehézségeiről.  Egymás ünnepségein, rendezvényein történő megjelenés, közös programok szervezése az 1. és 2. osztályosokkal.  Az óvodából az iskolába kerülő gyermekek után-követése.

2.3Az óvoda egyéb kapcsolatai: A nevelést segítő speciális kapcsolataink intézményekkel, szervezetekkel: (szűrővizsgálatok, gyermekorvosi, védőnői tanácsadás, gyermekjóléti szolgáltatás kezdeményezése, szociális ellátórendszerrel kapcsolatos együttműködés, szakmai szolgáltatókkal kapcsolatos együttműködés, cigány kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos együttműködés IPR)  Szakmai- és szakszolgáltatások Pedagógiai Szakszolgálattal, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, Szakmai Szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel. Cél: Szakmai szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása Feladat: A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés  Egészségügyi intézményekkel (orvos-védőnő) Cél: A gyermekek egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése Feladat: - Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, megszervezése - Gyermekorvosi, védőnői tanácsadása szülők és pedagógusok számára  Gyermekjóléti Szolgálattal Cél: A partneri kapcsolat erősítése. A gyermek - család problémáinak megoldása Minden gyermek járjon óvodába már három éves kortól, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok kellő anyagi támogatást kaphassanak az óvodába járás feltételeinek megteremtéséhez Gyermekvédelmi munka az óvodában Feladataink: - A gyermekek családi helyzetének évenkénti felmérése  Az óvodások száma összesen  Ebből a veszélyeztetettek száma  Hátrányos helyzetű gyermekek száma  Három vagy több gyermekes családban élők száma  Fogyatékos gyermekek száma  Csonka családban nevelkedő gyermekek száma (elvált, vagy egyedülálló)

19

       

A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok Nevelési hiányosságok Erkölcstelen családi környezet Italozó szülők Bűnöző családi helyzet Rossz lakásviszonyok Egészségügyi okok Anyagi okok Megromlott családi kapcsolat okai

 Családsegítő-és Gondozási Központtal Cél: A szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködés Feladat:  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, szervezése  Őszinte tájékoztatás, konzultáció.  Javaslatok figyelembevétele, nevelőmunkánkba való beépítése.  A védőnői szolgálat segítségével kigyűjtjük és tájékozódunk azokról a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, akik a tárgy évben elérik a 3 éves kort. A védőnők segítségét kérjük az érintett gyermekek, illetve a családok szociális környezetének megismeréséhez.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan folyamatos konzultációk, a családok helyzetének kiemelt nyomon követése.  Segítő szakemberek: A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének megvalósításához a Sarkad városban működő Pedagógiai Szakszolgálat nyújt segítséget, valamint biztosítja a felzárkóztató fejlesztést (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, alapozó terapeuta). A gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus az óvodánkban foglalkozik a gyermekekkel.  Kapcsolat a fenntartó önkormányzattal A fenntartó meghatározza munkánk feltételeit – tanügyi-igazgatási feladatok révénannak rendjét is. Cél: A kölcsönös bizalmon alapuló információcserének és együttműködésnek köszönhetően az óvoda működésének optimális biztosítása. Feladat: - A hivatali kapcsolat mellett támogató, segítő jellegű adatszolgáltatás. - Problémamegoldásban mindig a konstruktivitásra, kooperálásra törekszünk - A hatékonyságot a rendszeresség és a folyamatosság biztosítja.  Kapcsolat a Román és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal Cél: tartalmassá tenni az együttműködést újszerű formákkal, rendezvényekkel, programokkal. Feladat: - Bizalmuk elnyerése, segítő, támogató kapcsolat kialakítása.

20

- Szoros együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden óvodás korú gyermek jelenjen meg az óvodai rendszerben, - A hiányzások csökkenésének elérése.  Óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata Cél: A nevelési feladataink sokoldalú, színes megoldásához a közművelődési intézményekkel való kapcsolat elmélyítése szükséges. Feladatunk:  Az intézmények kínálataiból való válogatás  A művelődési ház, könyvtár. Kapcsolattartás formái:  Látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, rendezvényeken részvétel.

21

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék A kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. Játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A játék a valóságot tükrözi, a gyermek a tapasztalatait, élményeit játssza el, sajátos, gyakran átalakított formában, ezáltal észrevétlenül is megoldási módokat kaphat, bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. Kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet munkánkban tudatosan kell felhasználni céljaink eléréséhez. Játéktevékenység lehet spontán és általunk irányított. A játék legfőbb jellemzője, hogy önként vállalt tevékenység. A gyermek spontán manipulációjának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együtt kell érvényesülnie a fokozatosság betartásával. A gyermek sokkal több játék befogadására képes, mint amennyit kezdeményezni tud. Ha irányítás közben nem sértjük meg önállóságát, kreativitását, elgondolásait, akkor élménnyé válik a játék, érzelmeket váltunk ki vele /intellektuális, esztétikai/ Eleinte fontos a mi kezdeményező szerepünk, de később már belső indíttatásból is játszanak a felnőttel és társaikkal egyaránt.

Feladatunk: Differenciált egyéni képességfejlesztés, egyéni bánásmód, felzárkóztatás szükségessége. Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése /szokások, szabályok kialakítása./ A napirendben a játéktevékenység számára biztosítjuk a legtöbb időt /5 óra/. Legyen ideje elképzeléseinek megvalósítására, mozgásigényének kielégítésére. Megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és udvaron egyaránt fontos. Gondolunk a nagyobb mozgást igénylő játékokra és a kis pihenő "búvó helyek" létrehozására is. Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. Az udvaron is biztosítjuk a barkácsolás, ábrázoló tevékenység, szerepjáték, homokozás pancsolás lehetőségét. Játékeszközöket lehetőségeinkhez mérten tudatosan választjuk ki és így biztosítjuk a fejlesztési feladatok megvalósulását. Érdeklődésük szerint tudjanak válogatni az eszközökben. Ötletek. lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.

22

Játékfajták: Gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket és ezek az újraismétlések nagy örömet, jelentenek számára. Lehet mozgásos, manipulációs és verbális /bújik, mászik, ugrik, építő elemeket egymásra rakosgat, autót húzogat, keverget, firkál; halandzsa szövegek kitalálása./ A gyakorló játékoknak szociális hatása is van a gyermekekre. Fontos, hogy érdeklődéssel figyeljük, hallgassuk, buzdítsuk, segítsük ezekben, tevékenységekben. Építő-konstrukciós játék során az eszközök változatossága, kész és félkész eszközök alkalmazására törekszünk. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a csoport átlagos fejlettségét, összetételét, érdeklődését és az egyéni képességeket is. Építés, konstruálás közben élje át az alkotás örömét, fejlődjön kreativitása. Az építés, összerakás technikáját mindig megmutatjuk, segítjük, de nem kötjük meg a gyermek fantáziáját. Szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki, környezetük jelenségeit sajátos módon újra alkotják. Ez a játék tükrözi a gyermek egész eddigi életét, személyiségét, tehát nagyon sok egyedi vonás van benne. A szerepjáték a gyermek legintimebb tevékenysége, ezért feltétlenül figyelemmel kell kísérnünk, és tiszteletben kell tartanunk. Mutassunk példát a helyes magatartásra, ne mi irányítsuk, ne javítsuk a gyermeket, hanem egy másik szituációban mutassunk példát a helyes magatartásra. Fontos. hogy, biztosítsunk a megfelelő feltételeket, eszközöket, a helyet, segítsünk kialakítani a teret a játéknak megfelelően Fejlődik képzelete egy-egy kitalált történet eljátszásával, szervezőkészsége a játék megszervezésével, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával, elgondolásaik megértésével. Mindez fejleszti alkalmazkodóképességét és kommunikációs képességét is. A játék közben közösen felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. Szabályjátéknál legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye. Széleskörű mozgásfejlesztésre /fogócskák, bújócskák, sorjátékok, labdajátékok/ és értelemfejlesztésre ad lehetőséget /társasjáték, logikai játékok, nyelvi játékok...stb./. Ez a játék egyfajta szociális és értelmi érettséget feltételez, és ezek fejlesztését is szolgál A szabályok, betartása fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc- és sikertűrő képességüket. Képet kapnak önmaguk és társaik ilyen irányú tulajdonságairól is. Fejlődik logikus gondolkodásuk és sok matematikai, és más ismeretre tesznek szert. A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki, kötetlen öncélú formában. Ehhez a játékfajtához folyamatos gyűjtőmunka, sokféle eszköz, hely, szerszám szükséges. A gyermekek előtt kiegészítő eszközöket készítünk, játékokat javítunk, termésekből játékokat készítünk. Így keltjük fel érdeklődésüket a barkácsolás iránt. A bábozás a gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Óvodánkban szép hagyománya van a bábjátéknak. Eszközellátottságunk is változatos /zsákbábok, ujjbábok, fakanálbáb, síkbáb/. Bábjátékunk elősegíti az óvodába való beilleszkedést, és a különböző szociális problémák megoldását is egy-egy gyermeknél. 23

A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében, a társas kapcsolatok alakulásában, a kommunikáció fejlődésében is. Egyik lényeges eleme a beszéd; így nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhatnak. Megtanulják a különböző érzelmi állapotok kifejezését. Dramatizáláskor a gyermek saját, vagy irodalmi élményeit játssza el kötetlen módom. Arra törekszünk, hogy minél több kellékek, jelmezek álljanak a gyermekek rendelkezésére. Ha szükséges segítjük őket a díszletek elkészítésében, a tér elrendezésében, ötletet adunk a téma kiválasztásához és attól sem zárkózunk el, hogy szereplői legyünk a dramatikus jeleneteknek. A fejődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. - Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. - Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák. - Bonyolult építményeket képesek alkotni. - Élvezik a szabályjátékokat és képesek azok betartására. - Kérés-kérdés formuláit alkalmazzák. - A már megunt játékeszközöket helyükre rakják.

Verselés, mesélés, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés A mese-vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekekhez. Szükségesnek érezzük, hogy minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában. Arra törekszünk, hogy a mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Lehetőséget teremtünk az önálló szöveg és mesemondáshoz. Elősegítjük, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket. A meséket, verseket gyakran ismételjük, többször feldolgozzuk. Lehetőséget adunk a bábozáshoz és dramatizáláshoz. Az irodalmi élmények feldolgozását elősegítjük különböző eszközök, anyagok biztosításával, barkácsolási lehetőségekkel. A mese és versmondás lényeges elemeit /testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezés/ az óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el, és gyakorolja a gyermek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötnek össze bennünket a gyermekekkel és anyanyelvünkkel. - Kiszámoló-, hintázó-, labdázó-, párválasztó-, felelgető-, csapatokban is hangoztatható tréfás mondókák. - versek, verses mesék - Mesék /magyar népmesék/ - Állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, folytatásos mesék, meseregények - Vershallgatás /főleg szép magyar verse, több alkalommal/. Mesemondás anyaga: - klasszikus magyar népmesék - más népek klasszikus meséi

24

- magyar írók értékes alkotásai - világirodalmi klasszikusok - verses mesék - novellák - önállóan is kerek regényrészletek

A nyelvi képességek fejlesztése A mese, vers, a bábozás, a dramatikus játékok fejlesztik a gyermekek nyelvi képességeit. Ezeken keresztül elsajátítják a helyes ejtést, tiszta hallást s a nyelvtanilag helyes beszédet. Mondókázás közben javul beszédhibájuk, magán és mássalhangzók kiejtésük. Mesék, versek hallgatásával, mondogatásával bővül szókincsük, fejlődik kifejező képességük. Szívesen mondanak önálló mesét és verseket. Programunk lényeges része a beszéd az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyermekek tanulási kudarcai többnyire nyelvi hátrányra vezethetők vissza. Ezért indokoltnak tartjuk az anyanyelvi kommunikációs nevelést az óvodai tevékenység folyamatába illeszteni. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik, helyettesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példával, /odafigyelés. meghallgatás beszélgetés/ kommunikációs helyzetek, megteremtésével ösztönözze a gyermekeket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket /pl. érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások/. A gyermekek beszédfejlettsége függ a családi szocializációtói, mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. A nyelvileg hátrányos helyzetű gyermekekkel differenciáltan foglalkozunk /etnikai kisebbséghez tartozók, ingerszegény környezetből érkező gyerekek/ Az anyanyelvi nevelés végigkíséri az óvoda egésznapi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását. A gyermekekre figyelő, jó beszédpéldát mutató, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermeknyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. Célunk az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése a sajátos nyelvi formák elsajátítása. A nyelvtanilag helyes beszéd a mondanivaló árnyalt megfogalmazása. Így az óvodáskor végére az önálló, rövid történet elmondása lehetővé válik. Az anyanyelvi játékok számára külön időt biztosítunk, alkalmazkodva a gyermek életkori sajátosságához, és ezeket, a játékokat beépítjük a mindennapi életbe. A súlyosan beszédhibás gyermekek fejlesztéséhez logopédus segítségét kérjük. Beszédfejlesztés és anyanyelvi nevelés lehetőségei: 1. Motoros fejlesztő gyakorlatok  Ajakgyakorlatok  Nyelvgyakorlatok  Fúvógyakorlatok  Légzőgyakorlatok  Ritmusfejlesztés

25

2. Oldó- lazító gyakorlatok A helyes egyéni alapzönge, a magánhangzók és az ideális hangmagasság kialakítása. 3. Auditív fejlesztő gyakorlatok  Hangutánzók  Hangfelismerők  A hangot, ritmust differenciálók, fonémahallást fejlesztők  A koordinációt, folyamatosságot, az aktív élőbeszédet elősegítő gyakorlatok A kéz-, láb-, törzs-, száj-, kéz- és testmotorika bekapcsolásával a finommotorika koordinálását, a helyes ejtést segítjük, a vers, a próza, ének szituációs játék, -beszéd gyakorlásával szinte valamennyi játékban. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek szívesen mondogatják a verseket, rigmusokat - Várják, igénylik a mesehallgatást - Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak - Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, és 15-20 mesét - Van kedvenc meséjük - Tudnak meséket, történeteket maguk is kitalálni - Változatos jól szerkesztett mondatokban beszél - Szókincse gazdag - Beszédritmusa folyamatos - Szövegvisszaadása pontos - Beszéde tiszta - Auditív emlékezete pontos

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének-zene az óvodai mindennapok része, bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra, körjátékokra. Zenei nevelésük komplex formában valósul meg, mert kapcsolódhat más tevékenységi formákhoz is /környezet, mese, ábrázolás/ A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozásánál elsősorban Kodály Zoltán és Forrai Katalin munkáira építünk. Ennek megfelelően választjuk ki az adott gyermekcsoport részére a készségfejlesztési feladatokat. Zenei nevelésünk anyagát a magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok képezik, melyek őrzik a népi élethelyzeteket, hagyományokat, s ezek megismertetésével biztosítjuk a kultúra átadását. Zenei nevelésünk célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. Fontosnak tartjuk a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, érzékelési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztését. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely az anyanyelvi örökséget gazdagítja. Elsődleges célunk, hogy a zenei képességfejlesztés közben a gyermekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A közös énekes játékok során a gyermekek emberi kapcsolatokat ismernek meg,

26

fejlődik esztétikai, viselkedési és magatartási kultúrájuk. Feladatunk, hogy megfelelő légkört, érzelmi motiváltságot, helyet biztosítsunk, hiszen a dal ritmusa, lüktetése mozgásra serkenti a gyermekeket. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek-, néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Megismertetjük a gyermekeket kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó, párcserés játékokkal, amelyek a gyermek néptánc elemeit tartalmazzák. Zenehallgatásunk gerincét a magyar népdalkincsből, és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokból állítjuk össze. A gyermeki lélekhez legközelebb álló témákat válogatjuk ki /növények, állatok, természet, tréfás helyzetek.../és legfontosabbnak tartjuk az élő emberi hangot.

Zenei fejlesztés tartalma: 3-4 éves korban Hangterjedelem: 3-4 (5) hang Mondóka-énekesjáték Szöveg: játékos, ismétlődő szavak Játék, mozgás: álló helyzet, kéz-lábmozgás /körforma áll, indul/ ismétlődő játékos mozdulatok Hallásfejlesztés: magas-mély reláció, halk-hangos felismerése beszéden, éneken, zörejen; kezdőhang átvétele. Ritmusfejlesztés: egyenletes lüktetés játékos mozdulatokkal, egyszerű mozgással követik az óvónő tempóváltását, egyszerű ritmushangszerek használata /dob, bot/. 4-5 éves korban Hangterjedelem: 3-6 hang /c-c' / Mondóka, énekesjáték, alkalmi dal Szöveg: állat, virág, ünnepi, alkalmi játékszöveg Játék, mozgás: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolós, taps, utánzó mozgás. Hallásfejlesztés: magas-mély, oktáv-kvint távolságban énekeljenek, beszéljenek, tapsoljanak halkan, hangosan, dallamfelismerés dúdolásról vagy hangszerről, természet, környezet zörejeinek megismerése Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, járással, tapssal, dalok, mondókák ritmusának kiemelése, gyors-lassú beszéd, ének, mozgás: tempótartás, egyöntetű, esztétikus játékmozdulatok, dob, cintányér, háromszög, maguk készítette ritmushangszerek használata, ütemhangsúly kiemelése, ritmus-dallam visszhang, improvizálás. 5-6-7 éves korban Hangterjedelem: 3-6 hang Mondóka, énekes játék, műdal, alkalmi dal Szöveg: bővül; évszak, hagyományok, ünnepek Játék, mozgás: minél több változatos térforma, mozgás megismerése /hidas, párcsere, fogócska, kapus, fogyó-gyarapodó/ Hallásfejlesztés: magas-mély dallamvonalának térbeli jelölése, halk-hangos, gyors-

27

lassú megismerése és együtt gyakorlása; dallamfelismerés kezdő vagy belső motívumról, dallambújtatás, motívumvisszhang, sokféle zörej és zenei hang megismerése. Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, dallamritmus összekapcsolása, dalritmusok kiemelése, gyors-lassú, tempótartás önállóan, egyszerű tánclépések, dob, cintányér, háromszög önálló használata, improvizálás. Zenehallgatás: magyar népdalok, más népek gyermekdalai, műdalok, óvónők hangszeres játéka, többszólamú éneke, kánonok. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. - A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. - Élvezettel tudnak zenét hallgatni. - Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. - Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. - Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja, ezen belül résztevékenységnek tekintjük az ábrázoló tevékenységet, amely ugyanúgy alaptevékenysége a gyermeknek, mint a játék. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy minden ábrázoló tevékenység /festés, rajzolás, mintázás, kézimunka/ örömteli cselekvés legyen a gyermekeknek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy egyéni és közös élményre tegyenek szert, az óvoda mindennapi életében biztosítjuk, hogy a gyerekek gyakorolhassák a különböző technikákat. Elősegítjük, hogy a gyermek saját szintjén elgondolásai szerint, saját élményeit alkossa újra, csak akkor irányítjuk és segítjük, ha elakad. Az ábrázoló tevékenység segíti a gyerekek téri formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással a művészi rajzok, műalkotások, népi alkotások megismerésével a szépség iránti vonzódás ízlés alakulását. Igyekszünk mind több anyaggal, eszközzel, technikával megismertetni a gyerekeket /anyag, textil, termések, olló, ragasztó, gipsz, karcolás, gyűrés, különbözőnyomatok, díszítő motívumok.../. A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik a nevelés más területeihez is /konstruálás, környezetalakítás, téri viszonylatok, síkformák/. Ezáltal fejlődik a szép iránti nyitottságuk, igényességük, önkifejező képességük. Megismertetjük gyermekeinkkel községünk természeti szépségeit, műalkotásait, falunkban élő fiatal alkotóművészek munkáit /festő, szobrász/.

28

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket. - A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, színek variálása. - Barkácsolás során változatos technikákat alkalmaz. - Barkácsolás eszközeinek megfelelő használata. - Szem - kéz koordináció, és a finommotorika életkorának megfelelő - Laterális dominancia kialakulása.

Mozgás A 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosításához kell a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembevevő, aktivitást és terhelést biztosító mozgás. Maximálisan biztosítjuk a spontán mozgáslehetőségeket is. A gyermek mozgástapasztalatait rendszeresen bővítjük /járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás/. A mozgással fejlesztjük a gyermekek testi képességeit az ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére. A rendszeres mozgás, kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növekedéséhez. Az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, helyzetfelismerést, döntést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. Olyan személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint a bátorság, fegyelmezettség, kitartás. A testnevelési foglalkozásokon változatos mozgásanyagot választunk. A változatos mozgásformákhoz, gyakoroltatásukhoz megfelelő helyre és szerekre van szükség. Másképpen tervezünk az udvaron és a teremben. Az udvaron kiegészítőnek alkalmazzuk a mászókákat. A teremben a sportszerek mellett /padok, szőnyeg / változatos kézszereket is használunk /labda, babzsák, karika, kendő, bot/ Lehetőség szerint a szabadban tornázunk. Célunk, hogy sokoldalú mozgással örömet szerezzünk a gyermekek számára.

A testnevelési foglalkozások mozgásanyaga - Gimnasztikai gyakorlatok: szabad-, kéziszeres-, társas- és padgyakorlatok. Kartartások, testhelyzetek, kar-törzs és lábmozgások. - Nagymozgások: járás-, futás-, ugrás-, dobás-, fogás-, függés- és támaszgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok. - Játékok: szerep- vagy utánzójátékok: futójátékok fogásmódok változtatásával, futójátékok sorban, szétszórtan. Szabály játékok: fogójáték, sor- és váltóverseny, labdajátékok, egyéb játékok az évszaknak megfelelően. - Mindennapos testnevelés felépítése: járás, futás, kar-, láb-, törzs gyakorlatok, játékos futkározás, játék, járás- vagy légzési gyakorlatok. Egy-egy gyakorlatcsoportot kiscsoportban 6-8-szor, középső csoportban 4-6-szor, nagycsoportban 2-4-szer ismételünk meg.

29

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. - Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. - Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. - Tudnak labdát vezetni helyben. - Szem - kéz - láb koordinációjuk fejlett. - Egyensúlyérzékük fejlett. - Mozgásuk összerendezett.

Külső világ tevékeny megismerése Fontosnak tartjuk a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítását a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell az új ismereteket, átadunk, a meglévőket mélyíteni, rendezni. Eközben építünk a gyermekek spontán Érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységi, megismerési vágyára. A környezet megismerésére nevelés során kialakulnak a gyermekben a kulturált élet szokásai az elfogadott viselkedési formák, az érzelmi és erkölcsi viszonyok. A nemzeti és népi hagyományok ápolását, továbbvitelét, az ismeretek közvetítésével, közösen átélt élményekkel tudjuk megalapozni. A gyermekek az őket közvetlenül körülvevő világot érzékelik elsősorban, ezért a témák válogatása közben, a lakóhely környezeti sajátosságaihoz igazodunk. Nem elvont ismeretközlésre törekszünk, hanem arra, hogy a gyermek megszeresse, megismerje környezetét. A környezet megismerésére nevelés történhet kötött foglalkozásokon, de lehetőség adódhat spontán játékokhoz kapcsolódva, munkatevékenységbe építve, beszélgetések, séta, kirándulás során. Körül ölelik a többi nevelési területet is, több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással/testünk –család - évszak - növények - közlekedés/ Fontos, hogy ne legyünk foglalkozás centrikusak, ha csak lehet a helyszínen a természetben, szerezzünk tapasztalatokat. A témakörök feldolgozásánál az évszakok köré csoportosítunk, így tudjuk megvalósítani a tevékenységek közötti komplexitást. A gyermek óvodáskorban megismeri, megszereti környezetét, a természet szépségeit, törvényszerűségeit, a folyamatok kölcsönhatásait, később természetes módon védi környezetét. Ezért minél több rácsodálkozásra ösztönözzük őket, vegyék észre a szépet társadalmi és természeti környezetünkben. A minket körülvevő világ mennyiségi formái, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermek életkori sajátosságaihoz viszonyítva. Feladatunk: a gyermek matematikai érdeklődésének felkeltése az elemi ok- okozati összefüggések felismertetése, logikus gondolkodás megalapozása. A matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel egész nap folyamán, természetes 30

módon találkoznak a gyerekek, így tapasztalatokat szerezhetnek. Óvodánkban elsősorban mikrocsoportos foglalkoztatás alkalmazásával tudjuk biztosítani a differenciáltabb feladatvégzést. Így jobban meg tudjuk figyelni a gyermek fejlettségi szintjét, munkatempóját. Igyekszünk minél több problémahelyzetet teremteni, logikus gondolkodásukat fejleszteni, érdeklődésüket ébren tartani. Arra törekszünk, hogy minél több sikerélményhez jussanak a cselekvésben és a gondolkodásban. A gyermek matematikai tartalmú tapasztalatok és ismeretek birtokába jut és azokat a tevékenységekben is alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, és felismerik a napszakokat. - Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, víz- és vízparton élő állatokat. - Környezetük növényeit felismerik. - Tudják a nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglakozását, születési idejüket. - Ismerik a közlekedési eszközöket, és az elemi közlekedési szabályokat. - Ismerik a hét napjait. - Elemi ok-okozati összefüggéseket felismer. - Gondolkodása logikus. - Mennyiség fogalma alakuljon ki. - A tárgyakat meg tudja számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. - Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat. Értik a helyeket, kifejező névutókat (alá, felé, közé, mellé stb.). - Síkidomokat, mértani testeket felismer.

Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát kötelesség teljesítését. A munka az óvodában játékos jellegű. A gyermekek a munkát éppúgy, mint a játékot örömmel végzik. Feladatunk: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételének biztosítása. Az óvodában előforduló munkajellegű tevékenységek:  önkiszolgálás (testápolás, étkezés, öltözködés),  önként vállalt naposi teendők,  alkalomszerű munka és megbízások,  környezetgondozás,  termések, falevelek összegyűjtése az udvaron,  óvodánk környezetének megóvása,

31

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - a gyerekek szeressenek közösen dolgozni, - örülnek, ha a kötelességüket teljesítik, - igényesek legyenek környezetük, önmaguk rendezettségére, - igényesen végzik a naposi munkát, - szívesen vállalkoznak egyéni munka elvégzésére, - közreműködnek az óvoda környezetének rendben, tartásában, - segítenek társaiknak, - szeretnek meglepetést készíteni társaiknak, szüleiknek,

A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, amely mozgással és játékkal alakítható és a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk : Az alap - kultúrtechnikák elsajátításához szükséges attitűdök erősítése, készségek, képességek fejlesztése. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

Feladatunk:  Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.  Szokások alakítása utánzásos minta – és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.  Spontán játékos helyzetek kialakítása, a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségeinek kiaknázása.  Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra.  Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek. - Szívesen vesznek részt tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékban, tevékenységben. - A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlett. - A részképesség – és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerültek.

32

Fejlesztőprogram Célunk: a gyermekek adottságaihoz, egyéni képességeihez mért fejlesztése, önmaga lehetőségeihez mérten az optimális szintre juttatása. Feladataink:  a gyermekek életkori és fejlettségi mutatóinak megállapítása  a hátrányok kompenzálása, korrekciós fejlesztés  fokozott együttműködés a szülőkkel A valamilyen szempontból lemaradó gyermek esetében nagyobb figyelmet kell fordítani a tanulási képességekhez szükséges pszichikus funkciók (téri orientáció, grafomotoros koordináció, finommotorika, szerialitás, vizuális és akusztikus diszkrimináció...) fejlesztésére, speciális korrekciójára, a figyelem zavarainak korrigálására, a beszéd diszfunkcióinak ( beszédészlelés, beszédértés, motorika) kiküszöbölésére, a megkésett beszédfejlődésre és a beszédhibák javítására Idejekorán észre kell venni a beilleszkedési zavarokat és a magatartási zavarokat (szorongás, hiperaktivitás, agresszió) és az okok felderítése után terápiás lehetőségekkel segítjük ezeket a gyermekeket. A mentális fejlesztést pl. mozgás – testséma - testhatárok, verbális programmal támogatjuk, sok időt hagyva a kigyakorlásra. A mozgásos játékokra épülő mozgáskoordináción keresztül, mozgásszabályozás, viselkedésszabályozás, önszabályozás valósítható meg. Minden mozgás feletti kontroll indirekt személyiségfejlesztést jelent. A mozgás közvetlenül hat a szocializációs folyamatra is, mint pl. együttműködés, siker- és kudarctűrés, konfliktuskezelés, problémamegoldás, szabálytudat, alkalmazkodóképesség, önfegyelem. A részképességek fejlődésmenetét figyelemmel kell kísérni, és a zavarokat folyamatosan korrigálni. A gyermekek képességbeli jellemzői nagymértéken befolyásolják a pedagógiai munka tervezését. Fejlesztés tartalma Fejlesztendő területek: Percepciófejlesztés  vizuális észlelés  szem-kéz koordináció  alakállandóság  hallási észlelés  taktilis észlelés  kinesztetikus észlelés  beszédkészség Megismerő funkciók fejlesztése  gondolkodás  emlékezet  figyelem  nyelvi fejlettség 33

Szocializációhoz szükséges képességek fejlesztése  magatartás  viselkedés  társas kapcsolatok  énkép Testséma fejlesztés és egyensúlyérzék fejlesztése  iránydifferenciálás  téri tájékozódó képesség Motorikum zavarai  nagymozgás  finommotorika

Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. 1. Járás:  kis és nagy lépésekkel,  különböző irányokba fordulással,  változó szélességű sávok, vonalak között,  különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. 2. Futás:  különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással,  különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással,  változó szélességű sávok között,  különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. 3 .Ugrás:  „távolugrás” (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra,  „magasugrás”,  ugróiskola, kicsiknél legegyszerűbb formában,  különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.),  szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés,  mélyugrás. 4. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban:  különböző irányokba, majd irányváltoztatással,  különböző szélességű és formájú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa ),  különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával. Egyensúlygyakorlatok: Állás  lábujjon, sarkon  fél lábon

34

Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. Kúszás egyenes padon. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya, stb.). Forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások. Szem-kéz koordináció fejlesztése Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.). Babzsák csúsztatás két vonal közé. Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. Karikadobás változó irányba vízszintes, függőleges célra változó távolságból. Kugli-játék. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. Karikába, különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. Lábbal különböző formák rajzolása, alakalmi felületen, homokba, padlóra, stb. Ugróiskola egyszerűbb és nehezített formában. Függeszkedés: átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése Gyurmázás (elsődleges az anyag megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok alakítása). Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel. Papírhajtogatás- papírfűzés, mintaalakítás. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. Mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbakig.

Testséma fejlesztés Testrészek ismerete 1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj, szemszín, kicsi-nagy…) 2. Tevékenységek és testrészek megismerését célozva: - testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által, - a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést, - utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt, - a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét, - az előzőek megismétlése csukott szemmel.

35

3. Meghatározott testrészekre koncentrálás - a különböző testhelyzetekben ( hason, hanyatt-fekve, ülve, állva térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni, - valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalnia különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak( környezet) viszonylatában. A test személyi zónájának kialakítása:_ 1. Az „oldaliság” érzékeltetése - színes szalaggal (gumipánttal ) megjelölni jobb-bal oldalt, kézen, lábon, - különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.), - lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2.A test elülső és hátsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: - az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, - feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. 3.A test függőleges zónájának érzékeltetése: - játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra vagy a lábak elé. Az előző (1.2.3.) gyakorlatok elvégzése becsukott szemmel. 4.Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal, alkalmazható). - állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. - ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. - térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkciónak, a nyelvi megfogalmazásoknak. 1.Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. 2.A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3.Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4.Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésre alkalmas mozgások 1. Fej - fejfordítás és fejkörzés, - csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, - csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert tárgy felé. 2. Törzs 36

- törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó-, majd mellső középtartásban tartott karokkal, - A karokat magas tartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 3. Karok - karkörzés előre és hátra, - karok helyzetének utánzása, - oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, - különböző karlengetések ritmusra, - oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, - oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, - karhúzás és tolás, páros munka. 4. Ujjak - a kéz ökölbe szorítása, - az ujjak ide-oda mozgatása, - ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, - a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. 5. Lábak - padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése, gyorsan és lassan, - a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, - állva láblengetés, előre, hátra, oldalt és le, - térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet combon tartjuk, - padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, - törzshajlítás bokafogással, - szökdelés váltott lábbal, láblengetés. - sarokemelés és leengedés, - a lábfej visszafeszítése ( az ujjak emelése „ pipálás”), - járás sarkon és lábujjhegyen, - a külső talp élen járás, a kar-tartás törzs mellett, - ugrálás páros lábbal, egyik másik lábon, váltott lábon, - törzshajlítás előre, - hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy nagylábujjal rámutatni az adott célpontra, - babzsák fölmarkolása lábujjal. Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni.! Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok minkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésénél megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel.

37

Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról- jobbra, jobbról-balra, fel, le, kör, diagonális, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. A szem fixációs működésének erősítése: - ismert játékok vagy tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig.(felle mozgatjuk), - egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. A perifériás látás gyakorlására igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelés feladatot adunk. 3. Vizuális zártság- egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? - Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. - Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? - Rejtett figurák megtalálása. 4. Vizuális időrendiség felismertetése. Képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először? Mi következik? 5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása - tárgyakból kirakott- gyöngyök, kockák, rudak, kártyák, minták folytatása… - rajzos-képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó), - sorminták rajzolása.

6. Vizuális helyzet- pozíció felismerése: (négymezős tábla) (pl. matematikai foglalkozásokon a szimmetria) Mágnes táblán a nevelő elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatja. 7. Vizuális memória fejlesztése: - egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, - Vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni stb. (Fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése)

38

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbbféle alak- forma méret motoros alakítása. - formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel), - padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, - padlóra rajzolt (különböző formák vagy alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2 Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása, azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó). 3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták Kirakása (lyukas tábla, de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig, először egyetlen szempont figyelembe vételét követelve, pl. csak szín, vagy csak forma, stb. kevesebb elemtől az összetettebb formákig). 4. Minták rajzolása, festése. 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, vizes homok felhasználásával. 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után. 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!” 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása az említett fejlesztési módnál főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet. 5. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával. „ Érzékelő zacskó”, „Elvarázsolt zsákocska”. - pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet, Milyen? Mérete, formája, felülete, anyaga, stb. - A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos dolgokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. Térészlelés- térviszonyok felismerésének fejlesztése Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével:

39

- rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése nélkül a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével. - A jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával, - A négy fő iránymező megismertetése az említett módon. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: - Ismert játék eszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása. - A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás, elhelyezés segítésével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette. - Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. - A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések tanítása. A hallási észlelés (auditív) fejlesztése A hangzási analízis – szintézis fejlesztése 1. Figyeltessük meg milyen hangot hallunk, amikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent. Figyeljünk a természet hangjaira. 2. Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. 3. Ritmus- visszaadás csukott szemmel. 4. Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl. baba, bögre, bogár, béka, róka, rózsa, stb. 5. Hány szót tudsz felsorolni, melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, si…, stb. 6. A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése 1. Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése: Tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresni a vizuális mintákban. Vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresni tapintással az „érzékelő zacskóból”. Egyre finomabb különbségek felismerésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. 2. Vizuális- auditív interszenzoros működés fejlesztése: Mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét és a megszólaltatott hanganyagban ismer fel az adott hangforrás képét. „Figyeljünk a hangokra!” A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást, „minek a hangja?„(Társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés). Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd hangforrás kerestetése. Vizuális kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése: Bekötött szemű gyerek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát felismerje a vizuális mintában. Mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát. Vizuális-kinesztetikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy szavak között finom különbségek megfigyeltetésére, észrevetetésére is használható.

40

Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: A gyermekeknek elmondással jelezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez. A szem-kéz koordináció fejlesztése: A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontroll fejlettségével való összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél beszéltünk. Számos gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy ezek a készségei megfelelően fejlettek ahhoz, hogy képesek legyenek alakok lemásolására, egyszerű képek rajzolására és festésére, s talán még ahhoz is elég fejlettek ezek a készségek, hogy elkezdjen írni, tanulni. Fontos tehát felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű fejlesztésre. Verbális fejlesztés A tárgyak megnevezése A lakásban, az óvodában és közvetlen környezetben található tárgyak megnevezése: - Ruházat: zokni, trikó, cipő, papucs, csizma, nadrág, farmernadrág, ruha, szoknya, ing, blúz, nyakkendő, kardigán, pulóver, dzseki, kabát, anorák, esőkabát, mellény, bugyi, fürdőruha (testséma). - Testrészek : törzs, fej, arc, szem, fül, orr, száj, ajak, fogak, nyelv, szemhéj, szempilla, szemöldök, homlok, haj, áll, orca, orrlyuk, nyak, váll, mellkas, gyomor, kar, kéz, ujjak, hüvelykujj, könyök, csukló, tenyér, körök, ujjpercek, derék, csípő, lábszár, lábfej, sarok, comb, hát, térd, ( testséma). - Cselekvések: sétál, gyalogol, menetel, szalad, szökdécsel, ugrándozik, lép, áll, elindul, mozog, elkezd, megáll, ül, fekszik, térdel, (fel)mászik, kúszik, siklik, megcsúszik, csavar, hajlít, görbít, vágtat, görbül, elterül, elnyúlik, elernyed, kanyarodik, felemel, leenged, lehúz, lesüllyeszt, lehalkít, tompít, beborul, pipiskedik, előrehalad, hátrál, taszít, hajt, húz, von, üt, ránt, dob, rúg(dalózik), keresztez, megfordul, fon, sodor, fordít, bukfencezik, csöppen(t), koppint, tapsol, kiabál, fütyül, izeg-mozog, nyit, zár, dörzsöl, csurog, morajlik, tétovázik, sürög-forog, mormol, beszélget, cseveg, fecseg, figyel, ( testvázlat, nagy-és finommozgások). Térbeli viszonyok - Irányok: fönt, lent, alatt, át, keresztül, fel, hátra, fölött, fölé, rá, felé, előre, oldalt, jobbra, balra, végig, mindenfelé, körös-körül, felől, után, körül, köré, közel ( valamihez), messzire, távol valamitől, emelkedő, felfelé haladó, süllyedő, lefelé haladó, közelebb, távolabb, keresztben, magasabban, alacsonyabban. Nagy és finommozgás készségek, testséma, lateralitás, vizuális diszkrimináció, sorozatba rendezés, stb.). - Idő most, után, előbb, később, hamarosan, nappal, éjszaka, délelőtt, délután, este, hét,

41

hónap, év, tél, tavasz, nyár, ősz, húsvét, karácsony, kezdődik, befejeződik. ( időbeni sorrendiség, nagy és finommozgások). Osztályozás - Alapformák: kör, körül, körbe, négyzet, téglalap alakú, ovális, hurkos, háromszögletű, kereszt, csillag, négyoldalú, vonal, pont, egyenes, görbe alakú, cikk-cakk, csúcs, sarok, oldal, él, hajlás, ferde. Az említett kifejezéseket mindig manuális, mozgásos tevékenységekhez kötötten használjuk - Alapszínek: Piros, kék, sárga, zöld, fekete, fehér, barna, narancssárga,, rózsaszín, bíbor( ibolya). - Méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség: nagy, kicsi, hatalmas, apró, több, kevesebb, gyors, lassú, sebes, magas, alacsony, kövér, sovány, széles, keskeny, alsó, felső, hangos, halk, csendes, édes, savanyú, kellemes, érdes, finom, tele, üres, nehéz, könnyű, lágy, kemény, azonos, különböző, hasonló, eltérő, világos, sötét, az összes, néhány, elég, egyenlő. ( sorozat, auditív vizuális, diszkrimináció, tapintás, gondolkodás, alap számfogalom).

42

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Jogi szabályozás: -1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról - Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról - A 2011 évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről - A 2/2005. (III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve - A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei Sajátos nevelési igény fogalma: Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: - Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki:  Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető.  Érzékszervi és/vagy beszédfogyatékos, vagy enyhén értelmi fogyatékos, vagy a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott.  Fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az integrálás lehetőségének további feltételei:  Beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni.  Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban, képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni.  Pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait, szobatiszta legyen, szükségleteit valamilyen szinten ki tudja fejezni.

43

Az integráció általános elvei:  Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja.  A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti.  Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt.  Csoportba való beosztás előtt az óvónők személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz a vezető óvónő figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.  A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára. Az integráció nem megvalósítható:  ha káros hatása van a SNI gyerekre, a csoportra, a nevelőkre  ha nem szolgálja a SNI gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését  ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között  ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott Befogadó szemlélet alapelvei: Minden gyermek speciális. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására. A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. A szegregációtól az inklúzióig az integráción keresztül vezet az út. Szakértői Bizottság szakvéleménynek tartalmaznia kell: - A SNI tényének megállapítását, annak okait - Az integrált nevelés lehetőségét - Nevelési javaslatokat, fejlesztési területeket - Intézmény kijelölését név szerint - Kontroll vizsgálat időpontját (1. vizsgálat után 1 évvel) Csoportszervezés elvei: Integráló csoportban maximum 15 gyerek mellett maximum 3 sajátos nevelési igényű gyermeket fogadunk (lehetőleg különböző problémával)

44

Eredményes integrálás személyi és tárgyi szükségletei: - Inkluzív, befogadó környezet, alkalmazottak, szülők, gyerekek részéről - Fogyatékosság típusának megfelelő szakember - Speciális segédeszközök (asztal, szék, mosdó, fejlesztő eszközök) - Sérülés specifikus környezet (akadálymentes rámpa, kapaszkodók) - Integráció folytatása a települési iskolában A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja:  Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) - óvodapedagógiai eszközökkel.  Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) – gyógypedagógiai eszközökkel - A hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítani, újakat kialakítani - A meglévő ép funkciókat bevonni a hiányok pótlása érdekében - Funkciók egyensúlyát kialakítani - Speciális segédeszközöket elfogadtatni, használatukat megtanítani - Egyéni sikereket segítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszteni  Befogadóvá váljon az intézmény lelkileg is. Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik: Szakértői és rehabilitációs bizottság:  diagnosztizál, javaslatot tesz, kontroll vizsgálatot végez, folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, vizsgálja az intézményi feltételek meglétét Szülő:  lehetősége a gyermekkel részt venni vizsgálatokon és terápiás foglalkozásokon. Kötelessége a gyermek fejlődése érdekében mindent megtenni. Gyógypedagógus:  értelmezi a SZB szakvéleményét, elvégzi a rehabilitációt, speciális egyéni fejlesztést, javaslatokkal segíti az óvodapedagógus munkáját, közreműködik a szülővel való kapcsolattartásban Intézményfenntartó:  helyben biztosítja az integrált nevelés feltételeit, a szakértői bizottság felé adatokat szolgáltat az integráló intézményekről. Óvoda:  a sérült kisgyermek részére is biztosítja a harmónikus, elfogadó, az eredményeket értékelő környezetet.  a gyermek iránti elvárásokat az állapotának súlyosságához, jellegéhez igazítja.  terhelhetőségét biológiai állapotához, személyiségjegyeihez igazítja. Óvodapedagógus:  individuális módszereket alkalmaz  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít  foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti 45

 nevelési helyzetek megoldása során alternatívákat keres  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez  együttműködik a szakemberekkel, javaslataikat beépíti folyamatokba

a

pedagógiai

Egyéni fejlesztési terv: A sajátos nevelési igényű gyerekek fejlődésének dokumentálásához egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a diagnózis BNO kóddal szerepel a fejlesztési tervet gyógypedagógus készíti el a TÜ 365. sz. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap nyomtatványon. Amennyiben BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet. Tartalma: - Gyermek neve, születési ideje - Óvodai felvétel ideje - Szakértői bizottság megnevezése, a szakvélemény dátuma, felülvizsgálat ideje - Diagnózis, vizsgálati eredmények - Fejlesztési ütemterv havi bontásban - Elért eredmények A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedik az óvodai csoportba, amely közösség húzóerőként hat rá.  Szívesen jár óvodába  Örömmel vesz részt speciális tevékenységekben  A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés  Gyógypedagógiai fejlesztés hatására képességei optimálisan fejlődnek.  A többségi gyermek és felnőtt közösség az együttélés során olyan humán értékekkel gazdagodik, mint elfogadás, tolerancia, segítőkészség, felértékelődik az egészség, mint érték.

46

Cigány kisebbségi feladataink: Nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelés irányelveit”. Óvodai nevelés keretében az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A cigány nemzetiségi óvodai nevelés olyan módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolakezdésre és későbbi tanulmányokra, hogy tudatosan épít a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbségekre és a hasonlóságokra, melyet magyar nyelven valósítunk meg. Célunk:  az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségeinek megfelelően a cigány kultúra megismerése, elsajátítása  a kulturális hagyományok átörökítése, ápolása  az identitástudat kialakítása és fejlesztése  az óvoda által megfogalmazott szocializációs értékek, normák tudatosítása.  tartós, személyes kapcsolat kialakítása  a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés  esélyegyenlőség biztosítása Fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - Az etnikumhoz tartozó gyermekek megtalálják identitásukat, ősi gyökereiket, nem szégyellik etnikumi csoporthoz tartozásukat, kultúrájukat, népi hagyományaikat ápolják. - Képesek meglátni a szépet, jól érzik magukat a harmonikus környezetben. Képesek egymás elfogadására, tisztelik a felnőtteket és a gyermekeket. - Az esélyegyenlőség biztosításával a fizikai, pszichikai és mentális hátrány csökken.

47

VI. A PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK 1. Óvodai felvételi-, előjegyzési napló 2. Felvételi-, mulasztási napló 3. Csoport napló 4. Gyermekcsoportok nevelési, fejlesztési terve (évszakonként) 5. Egyéni fejlődési napló (folyamatosan)

48

1- számú melléklet Eszközlista I. Játékok, játékeszközök Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Különféle játékformák eszközei Mozgásos játékok eszközei kültéri mászóka kültéri csúszda beltéri többfunkciós mászóka (Greiswald, és Tinikondi, …) labdák

2 db 1 db 1 - 1 db 50 db

Szerepjáték eszközei baba és kellékei babakocsi vasaló mini konyha és berendezései fodrászos kellékek orvosi táska barkácskészlet autó (dömper, daru, tűzoltó, mentő, rendőrségi, traktor, …) autópálya állatok (házi, vadon élő, állatkerti, vízi, … ) homokozó készlet (lapát, gereblye, vödör, dömper, daru) talicska

6 db csoportonként 1 db 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 10 db csoportonként 1 db csoportonként 1-1 db csoportonként 1 db csoportonként 5db

Építő-konstruáló játékok faépítő készlet Legó készlet szivacsépítő tüske építő Műanyag építő készlet

2 db csoportonként 2 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db. csoportonként

Szabályjátékok „Játszva megismerjük” társasjátékok Colorama Ki nevet a végén? dominó mesekártya

1 db csoportonként 1 db csoportonként 2 db csoportonként 2 db csoportonként 1 db csoportonként

Dramatizálás és bábozás eszközei 49

fejmaszkok kesztyűs bábkészlet ujjbáb készlet bábparaván Gyermek méretű kesztyűbáb

10 db 1 db 1 db csoportonként 3 db 4 db csoportonként

Barkácsolás eszközei olló (gyermekkézre jobbos és balos) ragasztó (kenőfejes, és folyékony tubusos) ragasztópisztoly (pedagógusnak) természetes anyagok

25 db csoportonként 25 db csoportonként 2 db 25 gyermek számára

2. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - tükör - bordásfal - tornaszőnyeg - akadálykészlet (bóják, karikák, rudak) - tornakarika - lépegető - szalagok, kendők - mozgáskotta - ugrálókötél - húzókötél - tornapad - testhenger készlet - ugrálózsák 3. Ének, zene, énekes játékok eszközei ritmushangszer készlet (dobok, triangulumok, cintányérok, kasztanyettek, ritmusbotok, metallofon, …) - furulya - CD-lejátszó hordozható

1 db csoportonként 3 db 1 db 1 db 20 db 4 db csoportonként 25 db 1 db 25 db 1 db 6 db 1 db 10 db.

2 db 1 db pedagógusonként 1 db csoportonként

4. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei - képes mesekönyvek, leporellók, verses kötetek - Diavetítő - vetítővászon - diafilmek

50 db 1 db 1 db 50 db

5. Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök - formaegyeztető játék - kirakó (puzzle) - mozaik játék - tapintós játékok (dominó, torony, kocka) - tapintó - memória játék - dominó

1 db csoportonként 5 db csoportonként 2 db csoportonként 1db csoportonként 1 db csoportonként 5 db csoportonként 2 db csoportonként 50

- íráselőkészítő-játék - Mi hiányzik? - mozaik kirakó - párosító játék - logikai készlet - Okos kocka - mini-mat készlet - DVD-k CD-k (hangok, környezet, ..)

2 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 2 db csoportonként 10 db csoportonként 1 db 1 db 3 db

6. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök rajzolás eszközei, anyagai - színes ceruza készlet (három oldalú is) - rajzlap - grafit ceruza - zsírkréta - filctoll készlet - tábla

10 db csoportonként 50 db gyermekenként 1 db gyermekenként 10 db csoportonként 10 db csoportonként 1 db csoportonként

festés eszközei, anyagai - 12 színű gombfesték - 12 színű tempera - festőecset

10 db csoportonként 10 db csoportonként 25 db csoportonként

mintázás eszközei, anyagai - gyurma (plasztilin, só-liszt, hőre keményedő) - gyurmakés - gyurmakinyomó szett

10 db csoportonként 10 db csoportonként 1 db csoportonként

képalakítás - magvak, természetes anyagok - kartonok - színes papírok - mintalyukasztó

gyermek számára minden gyermek számára minden gyermek számára 5 db csoportonként

kézimunka - tű - cérna - fonal - színes gyöngyök - textil

5 db csoportonként minden gyermek számára minden gyermek számára minden gyermek számára minden gyermek számára

7. A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését, a környezetvédelemre nevelést elősegítő eszközök, anyagok - élősarok állvány 1 db csoportonként - nagyító 8 db csoportonként

51

8. Munka jellegű tevékenységek eszközei - takarítóeszközök (gyermek méretű seprű, lapát, felmosó) - kerti szerszámok (gyermek méretű kapa, gereblye, talicska, locsoló)

1-1 db csoportonként 3 db. csoportonként

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök DVD lejátszó televízió digitális fényképezőgép

1 db 1 db 1 db

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések - fűzögető, válogató játék

2 db

Fogyatékos gyermekek nevelésének egyéb speciális eszközei 1. Beszédhibások Tükör 120x180 cm 1 db

52

2. sz. melléklet Óvodai Integrációs Program (IPR) működésének éves cselekvési terve Célok:

 Minden HH és HHH gyermek 3 évesen óvodába kerüljön  Az óvoda körzetében valamennyi HHH 3-7 éves gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő, fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez  Az egyéni fejlesztések eredményeként év végére 5-10%-os fejlődés legyen mérhető  Kommunikációs képesség fejlesztése, szókincs bővítése  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  Csökkenjen az óvodai igazolatlan hiányzás  Óvodáskor végére minden gyermek rendelkezzen az iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességekkel, készségekkel Tevékenység

Felelős

Határidő

Eredménymutató

Az óvodai nyitvatartási idő felülvizsgálata

Molnár Imréné

09.01.

A napi 10 órás nyitvatartási idő a szülők munkába állását nem akadályozza Meghatározásra kerülnek a helyzetelemzésre épülő intézményi célok Elkészül az éves munkaterv

Helyzetelemzés elkészítése

Az éves intézményi célok Alapján az éves munkaterv elkészítése Partnerhálózattal kapcsolatfelvétel, Közös találkozó szervezése

09.10.

09.15.

Keletkezett dokumentum Éves intézményi munkaterv Helyzetelemzés IPR célok listája

Ellenőriz IPR önértékelő

Molnár Imréné

IPR és munkaterv Molnár Imréné

09.30.

Háziorvos, Védőnő, a Gyermekjóléti Szolgálat, Általános Iskola, Szakmai és Szakszolgálatok. Az intézmények együttműködési megállapodást hoznak létre

Együttműködési tervek Fotók Jegyzőkönyvek

Molnár Imréné

53

Tevékenység

Felelős

Határidő

Eredménymutató

Családlátogatás, mely a Helyi Óvodai Nevelési Programban szabályozott Havonta ill. szükség esetén fogadóóra, ahol tájékoztatjuk a szülőket gyermekük fejlődéséről Nyílt napok szervezése Szülői értekezlet Szülői Szervezet tagjainak megválasztása Óvodai rendezvények:  Színházi előadások,  Karácsonyi játszóház  Mikulás  Karácsony  Farsang  Anyák napja  Tanévzáró, ballagás Egészséges életmódra nevelés a szülők bevonásával Védőnő előadása a gyermekbetegségek megelőzéséről

Mindhárom óvónő

Augusztus

A Helyi Pedagógiai Program Integrációs Programjában, a „Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés” fejezet szabályozásának kedvező teljesülése

Tevékenység

Keletkezett dokumentum Csoportnaplók bejegyzései Családlátogatás tapasztalatai

Ellenőriz

Folyamatos

Mindhárom óvónő

Folyamatosan

A szervezési feladatokban a HHH gyermekek szülei is szerepet vállalnak

Fotók

Molnár Imréné

Mindhárom óvónő

Évente 3 alkalommal

A HHH gyermekek szüleinek részvétele az előadásokon

jegyzőkönyvek

Molnár Imréné

Felelős

Határidő

Eredménymutató

Keletkezett dokumentum

Ellenőriz

54

Egészségügyi Szűrővizsgálatok - általános - szakorvosi

Védőnő Háziorvos

Szükség szerint

Minden gyermek részt vesz a szűrésen

A gyermek Egészségügyi Szűrővizsgálatok lapjai

Molnár Imréné

A Gyámügyi előadó nyilvántartása alapján a HHH gyermekek felmérése Óvodai felvételük biztosítása

Gyámügyi előadó Molnár Imréné Mindhárom óvónő Mindhárom óvónő

05.30.

Minden HHH gyermek nyilvántartásba kerül Minden HHH gyermek felvételre kerül

Jegyzői határozat

Molnár Imréné Jegyző

Mindhárom óvónő

folyamatos

Mindhárom óvónő

folyamatos

Az óvodai igazolatlan hiányzások csökkentése Az óvodai hiányzások vezetése Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszer működtetése Az új HHH gyermek befogadása az intézményi befogadási tervnek megfelelően Az óvodába lépő új HHH gyermek komplex állapotfelmérése Anamnézis felvétele

05.30. folyamatos folyamatos

Nincs igazolatlan hiányzás a HHH gyermekek körében A HHH gyermekek rendszeresen járnak óvodába Az új HHH gyermekek 90%-a november végére szívesen és rendszeresen jár óvodába Valamennyi új HHH gyermek komplex állapotfelmérése megtörténik

Határozat az óvodai felvételről Mulasztási napló A HHH gyermekek hiányzásának naplója

Molnár Imréné Molnár Imréné

Mulasztási napló

Molnár Imréné

Bemeneti mérés

Molnár Imréné

55

Tevékenység

Felelős

Határidő

Eredménymutató

A tehetséges HHH gyermekek képességkibontakoztatása Óvodai kulturális programok szervezése

Mindhárom óvónő Mindhárom óvónő Mindhárom óvónő

Tanév vége

Eredményes iskolakezdés, képességkibontakoztatás

Folyamatos

A HHH gyermek részére biztosítjuk az ingyenes részvételt A HHH gyermek részére biztosítjuk az ingyenes részvételt

Egyéni lemaradásokból adódó hátrányok kompenzálása

Mindhárom óvónő

Folyamatos

Környezetbarát eszközök, fejlesztő eszközök vásárlása Továbbképzésen való részvétel

Mindhárom óvónő

Folyamatos

Intézményi IPR Önértékelés elkészítése

Mindhárom óvónő

Ismeretek elsajátítása közvetlen tapasztalatszerzéssel (kirándulások, megfigyelések)

Folyamatos

Minden HHH gyermek részére biztosítjuk a részvételt Önmagához képest fejlődik A HHH gyermekek tervszerű, tudatos egyéni fejlesztésének megvalósításával az alapvető készségek biztosítják a sikeres iskolakezdést Esztétikus csoportbelső

Keletkezett dokumentum Értékelőlap beszámoló Fotók Fotók

Molnár Imréné Molnár Imréné Molnár Imréné

DIFER mérőlapok

Molnár Imréné

Fotók

Molnár Imréné Molnár Imréné

pályázatfüggő Az IPR eredményes megvalósításához való kompetenciák bővülnek

Tanúsítvány

06.30.

IPR Önértékelés

Elkészül az IPR Önértékelés

Ellenőriz

Molnár Imréné

56

3.sz. melléklet KÖTEGYÁNI ÓVODA

BEÓVODÁZÁSI/BEFOGADÁSI FOLYAMATTERV TÁBLÁZAT Óvoda megnevezése: Kötegyáni Óvoda Lépés sz.

1.

2.

3.

Feladat

Befogadás

Komplex állapotfelmérés Igazolatlan hiányzások minimalizálása

Készítette: Mátyási Sándorné

Jóváhagyta: Molnár Imréné

Ellenőrzi: Molnár Imréné

Érvénybe lépés: 2010.09.01. visszavonásig

Oldal száma: 1.

Tevékenység

Sikerkritérium/ várható eredmény

Felelős

Határidő

Költség

Mindhárom óvónő

08.01-től, ill. a 3. életév betöltésekor

Mindhárom óvónő

09.01-től

Mindhárom óvónő

09.01-től

Családlátogatások óvodába kerülés előtt, „anyás” beszoktatás a gyermekek és szüleik igényeihez igazodva

Részletes anamnézis felvétele minden új gyermekről Családias óvodai légkör kialakítása, közös programok szervezése. jelzőrendszer

Zökkenőmentes óvodai beszokás

A családi háttér, a családi nevelés megismerése A szülők szívesen hozzák gyermeküket az óvodába

57

Színházi előadások

4. Programok szervezése a gyermekek számára

Egészségnap

Kulturális élménynyújtással értelmi, érzelmi nevelés, kulturált viselkedés Az egészséges életmód és táplálkozás gyakorlása

Mikulás ünnepség

Ünnepi hangulat, élménynyújtás, az ajándékozás öröme

Karácsonyi játszóház

Esztétikai élmény szerzése, kézügyesség fejlődése, szépérzék fejlesztése

2. folyamatosan Mindhárom óvónő

Mindhárom óvónő

Január-február

Mindhárom óvónő

dec.06.

Adventi időszak Mindhárom óvónő

58

3. 5.

Programok a szülők és gyermekek számára

Hagyományok: Karácsonyi ünnep

Farsang

Érzelmi nevelés, ajándékozás öröme Közös szereplés, sikerélmény az együttjátszással, tánccal

Mindhárom óvónő

december

Mindhárom óvónő

február

Anyák napja

Érzelmi nevelés, az összetartozás öröme

Mindhárom óvónő

Április-május

Családi kirándulás

Minél több szülő tevékeny részvétele

Mindhárom óvónő

május

Gyermeknap

Minél több szülő tevékeny részvétele

Mindhárom óvónő

Évzáró ünnepély Ballagás

A szülők büszkék gyermekeikre, pozitív érzelmi hatás

Mindhárom óvónő

Gyermek - szülőóvodapedagógus kapcsolata erősödik

Mindhárom óvónő

Közös kirándulások, a szűkebb környezet felfedeztetése

59

május

Május vége

Okt. - máj. folyamatosan

6. Rendezvények szülők számára

4. Szülői értekezletek

Fogadóórák

Óvoda – iskola átmenet programjai

7. Az óvodai beíratás támogatása

Minél nagyobb részvétel, kölcsönös tájékoztatás

A szülő tájékoztatása gyermeke fejlődéséről A gyerekek zökkenőmentes, sikeres iskolai beilleszkedése.

Mindhárom óvónő

Negyedévente

Mindhárom óvónő

A tanév során Negyedévente ill. havonta

Molnár Imréné

Decembertől folyamatos

Molnár Imréné

január

Adatgyűjtés lakossági nyilvántartás alapján

Minden 3 éves gyermek összeírásra kerül

Kapcsolat felvétel a védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálat előadójával

Összevetés a lakossági Nyilvántartással, tájékozódás a gyermekvédelmi helyzetről

Molnár Imréné

február

Minden 3 éves gyermek beiratkozása, Minden HHH gyermek bekerül az óvodába

Molnár Imréné

május

Beiratkozás

60

Érvényességi záradék Nevelési programunk határozatlan időre szól. 1999. szeptember 1-én lépett hatályba. Szakértőként véleményezte: Dr. Becsei Józsefné Ipszilon Pedagógiai Intézet, Békéscsaba 1998. 07.13. Jóváhagyta: Kötegyán Község Önkormányzatának képviselő testülete 1998. 08.11.i ülésén. Véleményezte: Szülői Szervezet 1998. 08.12. Elfogadta: Nevelőtestület 1998.08.12. Módosítására nevelőtestületi döntés alapján az alábbi esetekben kerül sor:  Az intézmény szerkezeti felépítésében változás történik  Törvényi változások esetén  Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  Egyéb érdekegyeztetőfórum módosítást javasol Pedagógiai programunk felülvizsgálatát elvégeztük:  2004 – ben törvény által előírt teljes felülvizsgálat  2013 – ban törvényi változások és az intézmény szerkezeti felépítésében történt változás miatt

61

Legitimációs záradék A nevelő testület a Helyi Pedagógiai Program módosítását 2013. február 4-én megtartott értekezletén ………..-os arányban elfogadta. Kötegyán, 2013. 02. 04.

--------------------------------Erdősné Marik Mónika óvodapedagógus

-----------------------------------Mátyási Sándorné óvodapedagógus

------------------------------------------------------Molnár Imréné Óvodavezető

Az alkalmazotti közösség a Helyi Pedagógiai Program módosítását 2013. február 4én megtartott értekezletén ………..-os arányban elfogadta. Kötegyán, 2013. 02. 04.

---------------------------------------Erdődi Imréné dajka

--------------------------------Kövesdi Mária dajka

---------------------------------------------Molnár Imréné óvodavezető

62

Véleményezési jog a Szülői Szervezet nevében:

------------------------------------------Halmosné Erdődi Anita

---------------------------------------Lakatosné Csiki Klára

Hatályba lépés: A jelen Helyi Pedagógiai Program módosítását Kötegyán Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. február …..-i ülésén megtárgyalta, és a …..,…./……...sz. határozatával egyetértését fejezte ki.

Kötegyán, 2013. február

------------------------------------Nemes János Polgármester

---------------------------------------Dr. Tóth Albert Jegyző

63