1. Érvelések
Az élet kezdete mint etikai probléma
• Bioetikai kérdés, de nem csupán • Az abortusz kérdése filozófiai, jogi kérdés
1. Érvelések az abortusz vita kapcsán 2. Történeti megközelítés 3. Mai álláspontok
– Vajon a megtermékenyített petesejt éppolyan ember, mint bármelyikünk?
• Ha a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor büntethető-e a gyermek az apa helyett, mégpedig halállal? – Az anya és a gyermek életveszélye esetén dönthetünk-e az anya javára, a gyermek élethez való jogát nem véve figyelembe? – Beszélhetünk-e, „inkább élethez való jogról”? 1
2
1
Érvelés a magzat morális státuszáról • Nehéz bármilyen érvet elfogadni, ami előítéleten alapul
• A válaszadáskor több álláspont körvonalazódik, de szigorúan elmondható, hogy a végső két logikus érvelés homlokegyenest ellentétes egymással
– A magzat státuszának tisztázása a kérdés:
• (1) Konzervatív: tiltja az abortuszt • (2) A liberális: megengedi • (3) A legelterjedtebb e két álláspont között helyezkedik el: mérsékelt, amely a gyakorlathoz és a józan észhez áll közelebb 3
• Ember vagy sem?
4
2
A magzat és az anya azonos státuszú • 1. - Ha igen, akkor minden abortusz gyilkosság, még az orvosi indokkal elvégzettek is, így büntetni kell. Ez pedig a tiltott abortuszok számát fogja növelni, ezzel pedig az anyák halálozási arányát is érinti.
5
• - Bizonyított tény, hogy a tiltott abortuszpolitika ugyan csökkenti a magzati halálozást, de növeli a tiltott magzatelhajtást és az anyai halálozást (nem csak illegális abortusz estén), de összességében növeli a megmentett magzatok számát • - Ez esetben tehát a magzat és az anya élete megint nem lesz egyenértékű, a magzat státusza fontosabb tényezővé válik az anyáéval szemben 6
3
Magzat és az anya nem azonos státuszú
2. Történeti megközelítés: tiltás • Fogamzásgátlás és abortusz közötti különbséget a vallás például nem látja – A múlt század közepére minden ma ismert fogamzásgátlási technika ismert volt, gyógyszer kivételével
• 2. Ha a magzatot nem tekintjük egyenlő státuszúnak az anyával, azaz nem embernek tekintjük. • - Ebben az esetben a magzati halálozás aránya lényegesen magasabb • - Ehhez be kéne bizonyítani azt, hogy a magzat kevésbé ember, mint mi
• Ha a fogamzásgátlás tiltott volt, ennek okát az alulnépesedésben kell keresni
– Az abortuszvita tárgya éppen ennek bizonyíthatósága körül forog
• Fontos:
• A fogamzásgátlás és az abortusz tiltásában a társadalmi stabilitást látták
• A magzat státuszának tisztázása nélkül az érvek nem működhetnek 7
8
4
A történelem során inkább elítélték az abortuszt különböző okok miatt • Az 1960-as évektől vált gyakorlattá a nők reproduktív szabadságának a gondolata, fontossá vált, hogy egy család hány gyermeket kíván felnevelni, és azok megszületésének idejét is meghatározza • - gazdasági okok
• A) Tiltás demográfiai okokból – Előfordult, hogy egy közösség hatalmának, katonai és politikai erejének érdekében tiltották az abortuszt (Spártánban, Olaszo.ban Mussolini idején, a hitleri Németo.ban, Sztálin alatt a Szovjetunióban.)
• A fogamzásgátlás a magánbűnből mindenki jogává vált 9
10
5
Differenciális termékenység
Két reakció lehetséges
• Megfigyelték, hogy a társadalom fejlődésével az utódok száma csökken, de csak egyes rétegekben – Az iskolázottabbak esetében csökken, a hátrányos helyzetűeké nő
• A probléma ilyenkor az, hogy a domináns kultúra rétege fenyegetve érzi magát, bajnak látják, hogy nem a nemkívánatos rétegek termékenysége csökken (USA: a bevándorlók első hullámának rétege volt a domináns, a később érkezettek a nemkívánatos réteg) )
• 1. a politika növelheti a kívánatos csoportok termékenységét külső kedvezményekkel • 2. próbálják csökkenteni a nemkívánatos rétegek növekedését; diszkriminatív népességpolitika, náci Németo. Elítélendő.
11
12
6
• B) Tiltás a férfiak jogainak védelmében • Elítélték abortuszt Rómában a „tulajdonos” védelme érdekében: – elrendelték az abortuszt, ha a rabszolganő gazdája a nőt csak szexuális célokra használta, de megtiltották az abortuszt és a fogamzásgátlást, ha a rabnő pénzért eladható utódot hoz a világra, azaz hasznot „termel”
• A görögöknél a fentihez hasonló volt a gyakorlat • De ez esetben nem csak az abortusz volt elfogadott, hanem a csecsemők kitevése is – Az abortuszt akkor tartották elfogadhatatlannak, ha arról az anya az apa nélkül döntött
• Ez esetben is a férfi nemzési jogát védték, hiszen nem az abortuszt ítélték el, hanem azt a tényt, hogy a nő megfosztotta a férjet a döntési jogtól 13
14
7
• Arisztotelész – A nő csupán helyét adja a magzatnak, de a nemzésében nem kap szerepet
• Nem a magzatot tekintették károsultnak, hanem az apát, a tulajdonost
• A nő biológiai egyenjogú szerepét a nemzésben csak 1875-1879 közötti vizsgálatok idején tisztázták
• Itt már látható a tény, hogy a nőt nem tekintették olyan mértékben embernek, mint a férfit
• A nő önrendelkezési jogát egy abortusz kérdés esetében tehát ennek megfelelően közelítették meg, vagyis a nő önrendelkezési jogát nem ismerték el
• Ez a történelemben sokáig így is maradt 15
16
8
• 1915-ben USA-ben indult el az a mozgalom, ami már propagálta a születésszabályozást
• A fogamzásgátlást is tiltották sokáig, a múlt század közepén Angliában és Amerikában néhány szabadgondolkodó vállalta fel népszerűsítését
– 1937-ben már törvénybe iktatták, hogy orvos adhat tanácsot fogamzásgátlásra, ha azt a nő kéri, ez esetben vényre lehetett beszerezni az eszközt
– az orvosok is többnyire ellenezték a születésszabályozást
• Az orális fogamzásgátlók használat csak a 1960 években kezdett elterjedt lenni
• A fogamzásgátlást obszcénnak minősítették 1873-ban egy konferencián (Comstock Act) és csak kizárólag orvosok számára elérhető könyvekben tárgyalták, orvosi kézikönyvekből kihagyták, fogamzásgátlási tanácsot tilos volt adni (USA, Franciao.)
– 1972- törvényben mondták ki, hogy a nem házasoknak is joguk van a fogamzásgátlók használatára
• 1973 abortusz elfogadása, az időpont nem véletlen, az amerikaiak nem tettek különbséget a fogamzásgátlás és az abortusz között 17
18
9
• D) Korlátozó abortusztörvények enyhülése – A 60-as évektől a korábban abortusz tilalmat gyakorló országokban enyhítő tendencia figyelhető meg
• C) Tiltás az anya érdekének védelmében – A tiltás oka az anya élete végett a 20 század elejéig az antibiotikumok hiánya indokolta
• Okok: • - a feminista mozgalmak, nők jogaiért harcolók • - a születendő gyermek életminőségének függvénye: prenatális diagnosztika • - túlnépesedéstől való félelem • - az abortusz végzésének orvosi biztonsága • - annak figyelembevétele, hogy a korábbi tiltás ellenére az abortuszok száma magas volt
• A 20 század elejéig veszélyes beavatkozásnak minősült, de ez az orvostudomány fejlődésével változott • Ezzel magyarázták az 1973-as (USA) legális abortuszt is a törvényalkotók • A gyermekágyi szövődményekben többen halnak meg átalagosan, mint művi vetélésben 19
20
10
• Korábban tehát a fogamzásgátlás és az abortusz nem választódott el • Az abortusz enyhítését is társadalmi okokkal indokolták nem a magzat státuszával • A mai viták viszont nem erről szólnak: az ellenzők a magzat státuszának védelmében szólalnak meg
• E) Tiltás a magzat élete védelmében • Már a pythagóreusok tiltották • De a magzat életének védelmében való tiltás csak a kereszténységgel terjedt el – A katolikus álláspont ma: mind az abortusz, mind a fogamzásgátlás tiltott, a terhesség egyetlen elkerülési módja: a nemi élet kerülése, időszakos tartózkodás, a felek beleegyezésével 21
22
11
• A korai kereszténység még a görög hagyományokhoz állt közelebb. • Az emebryo a lélek vegetatív részével bír, csak az első mozgás után mondható, hogy megörökölte a racionális lélekrészt is • Tertullianus a 3. században nem osztotta Arisztotelész fenti tanát, szerinte a racionális lélek már a fogantatással jelen van, de az ő vélekedése ekkortájt még kisebbséget képviselet • Ágoston: az átlelkesült embryot megölni gyilkosság, a nem átlelkesültet megölni még nem az • A 13. században Aquinói Szent Tamás tovább erősítette ezt: a nem átlelkesült magzat megölése, kisebb bűn, mint az átlelkesülté
23
Késleltetett átlelkesülés tana • A lélek ezek szerint akkor költözik az embryoba, ha az már emberi formával rendelkezik, emberi szervei már kialakultak, mert nem emberi testben emberi lélek nem létezhet • Az átlelkesülés előtt a magzat élő, de csak mint egy növény, állat, még nem emberi lélekkel • A magzat az élet fiziológiai szintjén van, de spirituálisan még nem létezik, nem emberi személy • Ez a tan a 17.-18. századig maradt; mikoroszkóp: a spermiumot egyesek mini emberi lénynek látták: teljes emberi formával 24
12
3. Mai álláspontok • Performizmus tana • Az egyedfejlődés puszta növekedés, kiindulópontja egy parányi ember formájú élőlény, minden szervvel rendelkezik és már a spermiumban megtalálható
• • • •
Három álláspont körvonalazódik A) konzervatív B) liberális C) mérsékelt
• 1708-ban a performalista elmélet mellett fogalt állást az egyház, de az első mozgás előtti abortuszra nem vonatkoztatták teljes szigorral 25
26
13
Konzervatív álláspont
Liberális álláspont • A magzat emberi jogokra csak életképessé válásakor vagy élve születésekor tesz szert • Ezelőtt jogilag és erkölcsileg nem tekinthető embernek, noha biológiai értelemben már az • Ez a felfogás a fejlődő embryo és a későbbi magzat, újszülött közötti különbségekre hivatkozik • A helyes abortuszpolitika ezen álláspont szerint a passzív, ha az anya abortuszt akar végeztetni, akkor annak tiltása az ő személyiségjogának korlátozását jelenti egy morális értelemben még nem ember személyiségjogával szemben • Ezért ilyenkor az anya kívánságát kell figyelembe venni
• Az egyedi emberi élet a fogamzással kezdődik. A megtermékenyített petesejt morálisan éppolyan ember, mint mi • Elpusztítása éppoly bűn, mint egy felnőtt megölése • A fejlődő embryo és a későbbi magzat és csecsemő hasonlóságára lapozzák érvüket • Az abortuszt ezért tiltani kell 27
28
14
Mérsékelt álláspont
Szélsőséges érvelés
• A kettő között helyezkedik el • A méhen belüli fejlődés során van egy szakasz, melyen túljutva a magzat erkölcsi személy lesz, e szakasz után az embryo morális értelemben ember, de előtte még nem az
• A mérsékeltek szerint nehéz egyenértékűen negatívan értékelni a spirált használó anyát és a csecsemőt megölő anyát • De ez fordítva is képtelenség • Az újszülött megölése nem lehet rosszabb, mint a spirál használata
29
30
15
Konzervatív álláspont és kritikája • Az abortusz erkölcsileg elfogadhatatlan, az élet a fogamzással kezdődik • Ellenvetések • 1. az élet sejtszerű és szervezeti formáinak megkülönböztetése • - definiálni kéne az emberi élet fogalmát • Az emberi élet elpusztítása bűn. Emberi élet alatt érző, kommunikáló cselekvő lény státuszát értik, erkölcsi személyre gondolnak. 31
• Manapság a megtermékenyítet petesejtet elpusztítását, bár biológiailag emberi életet jelentenek nem tekintik bűnnek • Vérvételkor emberi sejtek milliói pusztulnak • A megtermékenyített petesejt bár biológiailag ember fejlődik belőle, még csak egy sejt • Egyetlen sejtet elpusztítani tehát éppúgy nem bűn mint a vérvétel során több millió elpusztítása sem az 32
16
Konzervatív válasz az ellenérvre
A potenciális argumentum
• A zigóta aktuálisan tényleg csak egy sejt, potenciálisan azonban már erkölcsi személy, gondolkodó ember • A zigótát nem azért kell védeni ami most, hanem, ami lesz • Ez a potenciális argumentum, amelynek a konzervatív érvelésben kitüntetett szerepe van
• Egy vérsejt elpusztulása nem problematikus, mert az csak egy sejt, nem lesz belőle semmi, főleg nem ember • A zigóta bármi is jelenleg, ember lesz • Ezért jobban védendő, mint egy közönséges sejt • Erre az érvre 2 féle válaszreakció lesz
33
34
17
• 1. ha jelenleg potenciálisan ember, akkor most még nem az, jelenleg tehát még nem ember, csak az lesz. Tehát ha csak potenciálisan ember, akkor csak potenciálisan vannak emberi jogai.
• 2. túl messzire visz ez az érvelés: – az abortusz elfogathatatlan, mert meggátolja a zigóta emberré fejlődését, ugyanezért mindennemű fogamzásgátlásnak is rossznak kell lennie, mert az is meggátolja a fejlődési folyamatot
• Ha az argumentum következetes volna, akkor elvetné a fogamzásgátlást is az abortusszal együtt 35
36
18
Az emberi státusz kritériumai
A) Életképessé válás mint kritérium • Az abortusz addig végezhető el, amíg életképessé nem válik a magzat
• A) - Életképesség • B) - Ratio, észbeli fejlettség • C) - Élve születés
• Ez előtt lehet abortuszt végezni, de utána nem • az életképességet általában az embryo méhen kívüli életben maradási esélyéhez kötik • Ma már 500 gr súlyú magzat is életben maradhat inkubátorban • Tehát az életképesség az orvostechnika fejlettségétől függ. Régen csak 1000 gr felett tudtak babákat inkubátorban nevelni. • Az életképesség határa tehát nehezen definiálható! 37
38
19
• Az életképesség: statisztikai fogalom, vagyis önkényes
• Az sem zárható ki, hogy a jövőben már megtermékenyített petesejtet inkubátorban nevelnek ki
• Kalkulációja: az az időpont, amelyet bizonyos (nagy) százalékú megszületett magzat túlél
• Ekkor majd az életképesség a fogamzással fog kezdődni? • Köv. • Annak eldöntése, hogy a magzat mikortól ember nem függhet az orvostechnika fejlettségétől! 39
• De ez változó országonként: más a fejlett országokban és más a szegényebbekben • Az ember meghatározása és jogok meghatározása technológia és statisztika alapján nem határozható meg 40
20
B) Az öntudat és a racionalitás, mint kritériuma az emberi státusznak
Problémás! • Probléma 1. • Erkölcsi személyek lehetnek nem emberek is:
• A legnépszerűbb liberális álláspont • „Milyen lények életét kell morális kötelességből védeni?” • Az embert
– a vallások istenei, angyalai, mitológiai figurák – Olyan lények, akiket emberként tisztelünk
• Probléma 2. • De biológiailag élő emberről kijelenthető, de nem személy az, pl. agyhalott
– de ez nem bizonyul elegendő válasznak
• Elkülönítik a (i) biológiai értelemben vett embereket a (ii) morális értelemben vett emberektől, ezek erkölcsi személyek
• Erkölcsi védelmet tehát erkölcsi személyek érdemelnek, függetlenül attól, hogy biológiailag emberek-e 41
42
21
• Mitől lesz egy lény erkölcsi személy? • Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy élete ugyanolyan védelemben részesüljön , mint az általános emberé? • Racionalista kritérium szerint: • - az tesz egy lényt emberré, ha van öntudata, gondolkodásra, kommunikációra, szabályok betartására képes, vágyat képes érezni saját léte iránt
• Tehát: • Egy magzat nem érdemelne több védelmet, mint egy fejlett idegrendszerű felnőtt állat • De ez problémás • Állítás: erkölcsi személy csak az öntudattal rendelkező ember lehet , szélsőséges – ilyen tulajdonságokkal néhány éves gyerekek sem rendelkeznek • Az elv alapján a csecsemők megölését se helytelenítsük • De ez annyira szemben áll az érzéseinkkel, hogy ezt inkább elvetjük
• A magzat nem ilyen, sőt a csecsemő sem 43
44
22
C) Születés mint kritérium • Hogy egy emberi lénynek jogai lehessenek meg kell születnie • Veleszületett jogok • De:
• Tehát a racionális öntudat nem feltétele, hogy jogilag felelős emberről beszéljünk • Ezen kritérium szerint újszülöttek megölése erkölcsileg indokolható lehetne, hisz nincs öntudatuk, ezért nem fogadható el
45
– A legtöbb ország gyakorlata nem tekinti ugyanolyan jogú embernek a magzatot mint az újszülöttet
• A magzatnak születés előtt nincs neve, a kort a születéstől számítják, nem a fogantatástól, az abortált magzatról nem állítanak ki okiratot, nem temetik el 46
23
• Ellenérv: • - a mai orvostechnika lehetővé teszi a magzat méhen belüli vizsgálatát • Ez alapján tudjuk, hogy fiziológiailag nincs különbség a születés előtt egy órával a magzat és az újszülött között • Hogy az élethez való jog a születéssel kezdődjön nagy különbséget kéne látni a két állapot között • De nincs
• A magzat jogai nem függhetnek attól a fizikai tértől, amiben tartózkodik • Sőt, ha a magzat méhen belüli megölhető, akkor a méhen kívülit is, hiszen nincs közöttük fiziológiailag eltérés
47
48
24
• Három álláspont alakul ki a példa alapján:
Az élve születés kritériuma
• 1. a támadásra védekezéssel fel kell készülni
• • • •
A nők önrendelkezési jogán alapuló érvelés Absztrakciós kísérlet A) Jane English példája - egy orvost egy elmebeteg elrabol és az agyából törölni akarja orvosi tudását hipnózissal, tehát tönkreteszi a hátralévő életét, karrierjét. Az orvos csak úgy kerülheti ezt el, ha megöli az őrültet. Az őrült megölését itt megértjük.
• Az abortusznál analógiásan meg kéne értenünk a tinédzserek abortuszát is 49
• 2. el kell kerülni a támadást, úgy hogy nem megyünk olyan környékre, ahol az előfordulhat • 3. ha már megyünk olyan környékre, akkor vigyünk védekező eszközöket • 4. de csak akkor ölhetjük meg a támadót, ha ellene másként védekezni már nincs jogunk • Csak akkor öljük meg, ha a támadó valóban meg akarja ölni az áldozatot • Ez esetben csak egy megengedett abortusz lehet ha az anya életét kell megmenteni 50
25
B) Absztrakciós kísérlet • Judith Jarvish Thomson példája • - arra ébredsz, miután elraboltak álmodban, hogy egy eszméletlen hegedűművész fekszik melletted akinek halálos vesebetegsége van • Rád van kötve, te látod el a veseellátását, egyedül te vagy erre anatómiailag alkalmas • Ha lekapacsolnák rólad ezzel megölnék a hegedűművészt • A művész veséje 9 hónap múlva meggyógyul, majd akkor le lehet rólad kapcsolni
• Kérdés: morálisan kötelező-e ebbe belemennünk, testünket , vérkeringésünket adnunk? • Thomson válasza: nem • Ha valami felett jogunk van akkor az a saját testünk feletti jogunk. 51
52
26
• Kérdés: morálisan kötelező-e ebbe belemennünk, testünket , vérkeringésünket adnunk? • Thomson válasza: nem
• Analógiásan: – a magzat nem az anya része, hanem az anya testének használója , egy embernek egy másik ember testét használni csak akkor van joga, ha a másik ember ebbe beleegyezik
• E nélkül senkinek nincs joga a másik ember testének használatára, akkor se ha az élete fenntartásáról van szó
• Ha valami felett jogunk van akkor az a saját testünk feletti jogunk. 53
54
27
• A szervátültetésnél ez a gyakorlat működik.
• A két példa esetében közös:
• A szülő a gyereknek nem adja kötelesség szerint a veséjét, hanem elébb dönt. Nagyon nemes tett, ha a szülő megteszi. De a döntésnek csak az ő erkölcsi alapja szab határt, az ő szabad döntése. • A magzat megtartása éppen ezért az anya döntése. 55
– a magzatot épp olyan tudatos racionális lények tekinti, mint minket és mégis elfogadhatónak tartja az abortuszt
• Az abortuszkérdés tehát nincs megoldva azzal, hogy kijelentjük a magzatról , hogy ember, pedig sokan ezt állítják 56
28
• A két érv azt igyekszik igazolni, hogy a magzat ember léte ellenére indokolható az abortusz
• Az élve születés a magzati jogok megszerzésének kezdete azért mert ekkor különül el testileg a magzat az anyától
• Az önvédelemből való emberölést is elfogadjuk • Ha el is fogadjuk, hogy az abortusz emberölés, mégis indokolható olykor speciális körülmények esetén, annak ellenére, hogy a magzat racionális ember éppúgy mint, mi 57
58
29
• Ezután a nő már védheti testi integritását anélkül, hogy kárt tenne a magzatban, előtte azonban nem. • De • Az anyának az abortusszal nem a magzat megöléséhez van joga, hanem ahhoz, hogy a magzatot a méhéből eltávolítsák, testi integritását helyreállítsák, ami sajnos ma még a magzat pusztulásával jár ma. 59
• A test helyreállításhoz van joga de ahhoz nincs, hogy a lényt megölje. • • A jogának sajnos következménye ma, hogy a magzat elpusztul. • De ha az orvostudomány odáig jut, hogy a magzatot sértetlenül inkubátorban nevelheti akkor annak majdani a lekapcsolásához a nőnek nincs joga csak ahhoz, hogy eldöntse az inkubátorban és nem a méhében nőjön a gyermek.
60
30
Ellenérvek a thomsoni érv ellen • 1. A példák abszurditása maga • 2. Felelősség argumentum
• 4. A szándék argumentum – nem a hegedűművész halála volt az elrablott szándéka – az anyák sok esetben nem a testi integritásuk miatt abortálnak hanem valami egyéb miatt, pl. szegénység elkerülése, és ennek az elkerülésnek a negatív hozadéka a magzat halála
– - az elrabolt és a művész nem rokonok; – az anya okozza a magzat függőségi állapotát, – a példában a művész vesebaját nem az elrabolt okozta
• 3. A természetességi érv:
• A példa akkor volna helyes ha a magzatokat kiemelnék és majd ha már letelt a 9 hónap éppen megkapnák az anyák, ha valóban csak a testi integritásuk miatt vállalnák az abortuszt
– a terhesség természetes folyamat a példák erőszak eredményei – vagyis ami természetes az elfogadható- de ez megingatható az alapján, hogy mi a természetes 61
62
31
• Thomson érve csak a nemi erőszak áldozataira lesz tehát elfogadható érv • A thomsoni példa tanulsága • - egy ember egy másik ember testét csak annak beleegyezésével használhatja (1978 McFall esete) még akkor is ha az ő testi függőségért a másik ember a felelős még akkor is, ha két ember egymásnak közeli rokona, még akkor is ha az egyik a másik halálát akarja 63
• Erkölcsileg ilyen esetekben elítéljük – aki nem segít a másiknak, – de jogilag senki sem kényszeríthető saját teste vagy annak egy részének használatba adására akkor se , ha az számára csekély kockázattal jár
• De hozzátenném, hogy erkölcsileg nagyon is nagyra tartjuk azt, aki nem mond nem-et a segítségre pedig jogilag megtehetné!!!! 64
32
