1. Az árnyék mint fizikai jelenség

KISS MELINDA:

Az inspiratív árnyék

Az árnyék jelentés- és szimbólumrendszere

részleteket kiemelve, míg másokat elrejtve,

igen gazdag, sokrétű és szerteágazó. A hoz-

vagy akár teljesen meghazudtolva.

záfűződő hiedelmek, jelentéstartalmak egy-

139

idősek az emberiséggel, így a művészeteknek

1. Az árnyék mint fizikai jelenség

is a kezdetektől részévé vált, több alkotásnak

Tudományos megközelítésben az árnyék egy

képezve tárgyát vagy eszközét. A benne rejlő

jól követhető fizikai jelenség, keletkezésének

titokzatosság és játékosság kimeríthetetlenné

szigorú optikai szabályai vannak. Elválaszt-

teszi, így mind a mai napig számos művésze-

hatatlan a fénytől, hiszen léte a fény hiányá-

ti terület számára jelent inspirációs forrást.

nak eredménye. Az árnyék három dimenziós

Vizsgálatunk szempontjából elsősorban a

kiterjedésű, vagyis egy olyan térrész, amely-

vetett árnyék játszik fontos szerepet, hiszen

be nem jut el a fényforrás által kibocsátott

ez az, amely önálló entitásként is felfogha-

fénysugár. Amennyiben a fényforrás pontsze-

tó, „tulajdonosától” akár teljesen független

rűnek tekinthető, a megvilágított test túlolda-

életet is élhet, a hozzá tartozó tárgyról, sze-

lán jól meghatározott, egyenletes árnyékkúp

mélyről új információkat adhat, bizonyos

keletkezik, amelyet egy felülettel metszve,

2014. május

megkapjuk a vetett árnyékot.1 Ha a fényforrás

mészetüknél fogva egymást definiálják. Mi-

nem pontszerű (például a tárgyhoz közelebb

kor tehát az egyikről beszélünk, óhatatlanul

álló, kiterjedtebb világítófelületű lámpa) akkor

a másikra is utalunk.

az árnyék körvonala nem lesz éles, hiszen ez

Az árnyék fogalma tudományos szempontból

esetben a világítótest minden pontja egy külön

nem csak a mindennapokban megszokott

vetületet generál, amelyek egymásra tevődve

jelenséget fedheti. Az általános értelemben

eredményezik a végleges árnyékot. (1. kép)

vett árnyékot a látható fény okozza, amely

A vetett árnyék méretét és rajzolatát a fényfor-

380–750 nm hullámhosszú elektromágneses

rás, az árnyékvető test és a leképező felület

sugárzásként határozható meg. Ezen kívül

egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedé-

létezik más hullámhosszú sugárzás is, ilyen

se határozza meg. Ha a felület sík, és merő-

például a röntgensugár, amelynek hullám-

leges az árnyékkúp tengelyére, akkor a vetett

hossza 10–0,01 nm közé esik. Bár ez sza-

árnyék geometriailag hasonló lesz a tárgy

bad szemmel nem látható, egyfajta árnyékot

sziluettjéhez, hiszen frontális vetületeként

mégiscsak generál, hiszen a röntgenfelvétel

működik. Más esetekben az árnyék a legvál-

nem más, mint a röntgensugárnak az útjába

tozatosabb módon torzulhat. Láthatjuk tehát,

helyezett testeken történő különböző mértékű

hogy mind tudományos értelemben, mind

áthatolásának leképezése.

pedig a mindennapi életben az árnyék nem létezik önmagában, fény nélkül, mint ahogy

2. Az árnyék a mindennapi életben

a fény sem létezik árnyék nélkül, hiszen ter-

A vetett árnyék fontos helyet foglal el az embe-

A vetett árnyék pontos megszerkesztésének szabályait az ábrázoló geometria tárgyalja. Ez a terület nem képezi jelen írás tárgyát.

riség történetében. A köré szerveződő mítoszok

1

140

2014. május

és hiedelmek mellett, a hasznosságát is korán

felismerték, gondoljunk csak a napórára,

Kínában például úgy tartották, hogy ilyenkor

amely az első megbízható nappali időmérő

felborul a világ rendje, hiszen a jang elve (férfi,

eszköz volt. A Bibliában is találunk rá uta-

fény) felett átmenetileg a jin (nő, árnyék) ural-

lást, amikor a napóra jelzi, hogy Isten hatal-

kodik.3 A Biblia leírásából arra következtethe-

mának kinyilatkoztatásaként még az idő is

tünk, hogy Krisztus keresztrefeszítésekor is

visszafordult. 2 (2. kép)

minden valószínűség szerint napfogyatkozás

Tudományos alappal bíró, és a hétköznapi

lehetett, amely tovább fokozta az esemény

emberre igen közvetlen módon ható jelenség

súlyát és drámaiságát.4 (3. kép)

a nap- és holdfogyatkozás, amelyeket a Holdnak és a Földnek egymásra vetett árnyékai

3. Az árnyék a Bibliában

idéznek elő. Látványossága és hatása miatt a

A Bibliában az árnyék különböző jelentés-

napfogyatkozás érinti érzékenyebben a Föld

formákkal tűnik fel. Jelentheti a mulandósá-

népességét, és igen drámai eseményként ér-

got, az ideiglenességet, az állandó változást

zékeljük. Ez különösen azokban az időkben

(1Krón 29,15; Zsolt 102,12; 144,4), az üres, tar-

volt így, amikor tudományos magyarázata

talmatlan életet (Préd 6,12), az erőtlenséget,

még nem volt ismert, ezért mítoszok és félel-

tehetetlenséget (Zsolt 109,23). A halál árnyéka

mek fűződtek hozzá, kialakulását világszerte

utal a halál közelségére, veszedelemre (1Krón

rossz előjelnek tekintették. Mivel a Hold akár

29,15; Jób 8,9; 14,2; Zsolt 23,4), pusztulással

teljesen elfedheti a Napot, így a látvány azt a

fenyegető elnyomásra (Ézs 9,2). Ugyanakkor

benyomást keltheti, mintha az égitest meg-

pozitív értelemben a beárnyékolás, az árnyék-

szűnt volna létezni, ezért sok helyen a halállal

kal való beborítás Isten mindenható erejének

és az elmúlással hozták kapcsolatba. Az ókori

jelenlétét (Lk 1,35), Isten oltalmát is jelzi (Zsolt

„És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.” (2Kir 20.11, Károli Gáspár fordítása)

Chevalier, Jean – Gheerbrant, Alain: Dictionar de simboluri. Bucureşti, Artemis, 1994, 3. kötet, 404. 4 „Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.” (Mt 27, 45, Károli Gáspár fordítása)

2

141

2014. május

3

91,1). Isten árnyéka szilárd, biztos menedék

áll egymással, egy introvertált személy árnyé-

(Ézs 32,2): „mint a magas hegyen ültetett

ka tehát extrovertált és fordítva. Minél jobban

cédrus, amelynek árnyékában mindenféle

elfojtja valaki az árnyékot, az annál erősebb

szárnyas madár bátran lakozhat” (Ez 17,23).

és erőszakosabb lesz. Az árnyék nem jelent

Szent Péter az árnyékával is képes gyógyíta-

feltétlenül negatív tartalmat, azoknak a sze-

ni, ily módon az személyiségének, erejének

mélyeknek, akiknek a personájuk gonosz, mint

hordozójává, továbbítójává válik.5

például a bűnözőké, az árnyékuk ennek ellentéteként jó – ezt nevezi Jung fehér árnyéknak.

4. Az árnyék Jung személyiségelméletében

5. Az árnyék hiánya

Az árnyék Jung személyiségelméletében is

A leggazdagabb jelentésrendszer az árnyék-

megjelenik, mint a személyi tudattalan egyik

hoz mint az emberi test fizikai tartozékához

összetevője, a személyiség alsóbbrendű ré-

fűződik. Több kultúrában is az élőlények és

sze.6 Jellemvonásai ellentétesek a persona

tárgyak második természetének, személyi-

tulajdonságaival, amely a tudatos részeként,

ségének tartják. Egyes afrikai népek meg-

a világ felé mutatott oldalunkat jelenti. Az ár-

győződése szerint az árnyék a test második

nyék tehát, a közösség által elfogadhatatlan-

énje, ezért ugyanúgy kell tisztelni, mit azt a

nak tartott, elfojtott dolgokat tartalmazza, és

személyt akihez tartozik, ezért például rálépni

leggyakrabban az álmokban jut kifejezésre,

sem szabad. A kanadai indiánok úgy vélik, a

ilyenkor kerülnek felszínre titkos félelmeink és

halál pillanatában nem csak a lélek, de az ár-

vágyaink. A persona és az árnyék ellentétben

nyék is elhagyja a testet. Ha a lélek visszatér,

„Úgyannyira, hogy az utczákra hozák ki a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülök” (Apcs 5,15, Károli Gáspár fordítása) 6 Jung, Carl Gustav: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. 44. Online elérhetősége: http://mek.oszk. hu/02000/02007/index.phtml Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. március 11. 44.

az árnyékkal egyesülve újból testet ölthet.7Az

5

142

2014. május

árnyék a földi léthez való kapcsolódást jelzi, tehát akinek nincs árnyéka, az nem lehet 7

Chevalier, Jean – Gheerbrant, Alain: i. m. 3. kötet, 405.

közönséges földi halandó. Egy ősi kínai hit

lentőséget tulajdonít. A szerző a pokolban a

szerint az árnyék hiánya nem egyértelműen

holtakkal árnyak formájában találkozik, akik-

negatív és három oka lehet. Az első a test tö-

nek maguknak már nincs vetett árnyékuk.9 Kí-

kéletes áttetszősége, amely a teljes megtisz-

sérője, Vergilius is hasonló helyzetben van.10

tulás, vagy a földi lét megszűnésének a jele. A

Az élő ember árnyéka tehát a test jelenlété-

második a halhatatlanság, a harmadik pedig

nek bizonyítéka, a halálban viszont már az

a test abszolút központi pozíciója, vagyis ha a

elhunyt képviselőjévé válik.

nappal azonos tengelyen helyezkedik el. Ez

Az élő embernek árnyék nélküli, rendellenes

az állapot az uralkodók kiváltsága. Európában

állapotát dolgozza fel a francia származá-

viszont az árnyék hiánya inkább rendellenes-

sú német író, Adelbert von Chamisso Peter

séget jelez. Mivel az árnyék elsősorban a test

Schlemihl különös története (1813) című no-

vetülete, de átvitt értelemben a léleké is lehet,

vellájában. A főhős, Peter Schlemihl eladja

hiánya is e két irányban bírhat jelentőséggel.

árnyékát egy furcsa, szürke embernek egy

Egyfelől utalhat arra, hogy az ilyen személynek

kifogyhatatlan, arannyal teli erszényért. Az

nincs igazi teste, tehát már nem valós, nem

üzlet eleinte nagyon előnyösnek tűnik, de Pe-

élő, hanem szellem vagy kísértet. Másfelől vi-

ternek hamarosan rá kell jönnie, hogy árnyé-

szont jelentheti azt, hogy teste ugyan van, de a

ka hiányában az emberek nem tekintik ma-

lelke hiányzik. Így tehát az az ember, aki eladta

guk közé valónak. Az árnyéka határozta meg

lelkét az ördögnek, az árnyékát is elveszíti, hi-

identitását, így azáltal hogy elveszítette, egyik

szen személyisége megszűnt létezni.8

pillanatról a másikra senkivé vált. Hogy ismét valaki lehessen, megpróbálja visszaszerezni,

6. Az árnyék az irodalomban Az irodalomban Dante Isteni színjátéka az egyik legelső mű, amely az árnyéknak, mint jelenségnek, illetve hiányának különleges je8

143

Uo. 406.

2014. május

„Megijedtem, hogy egyedül maradtam, / s vissza is néztem, mert riadva láttam, / hogy nincs több árny a földön, csak alattam.” (Dante: Purgatórium. III. 19–21., Babits Mihály fordítása) 10 „Este van most Nápolyban. Ott vetettek / tagjaim egykor árnyat; ott nyugosznak, / (mert Brindisiben halván, ott temettek): / azért ha áthat rajtam a magas nap / sugára, ne csodáld, mint nem csodálod, / hogy az egek árnyékot nem okoznak.” (Uo., 25–30, Babits Mihály fordítása) 9

de a szürke emberről kiderül, hogy nem más,

tudós író jóhiszeműségét kihasználva addig

mint maga az ördög, és az árnyékért cserébe

mesterkedik, míg felcserélődnek az eredeti

ezúttal a fiú lelkét kéri. Végső elkeseredésé-

szerepek, vagyis az ember kényszerül az ár-

ben Peter a kifogyhatatlan csoda-erszényt a

nyék státuszába, az árnyék pedig gazdag,

szakadékba dobja, hogy legalább az ördög-

művelt ember szerepében tetszeleg. Egy her-

től megszabaduljon.11 (4. kép.)

cegnő szerelmét is elnyeri, akit ráadásul azzal

Hans Christian Andersen Az árnyék (1847)

győz meg belső értékeiről és intelligenciájá-

című novellájában az árnyék önálló szemé-

ról, hogy „árnyéka”, vagyis tulajdonképpen a

lyiségként jelenik meg. Egy nagy tudású, de

tudós ember műveltségét fitogtatja, aminél ő

a földi valóságtól elszakadt író árnyéka elé-

nyilván még sokkal többet tudhat. Mire a gya-

gedetlen helyzetével, mert úgy érzi, gazdája

nútlan tudós átlátja a helyzetet, és tenni pró-

haszontalan dolgokról elmélkedik – jóság,

bálna ellene, már késő, a befolyásos pozícióba

szépség, igazság – és a realitást méltatlanul

került árnyék egyszerűen kivégezteti. (5. kép.)

elhanyagolja. Ezért önállóan próbál boldo-

7. A barlanghasonlat

gulni és gazdája álmodozó természetét ki-

A filozófiában a legismertebb árnyékhoz kaphasználva egy afrikai utazás alkalmával megcsolódó mű Platón népszerű barlanghasonlaszökik tőle, majd évek múlva, csalások és ta, amely az Állam című dialógusának hetezsarolások eredményeként, jómódúan, jól dik könyvében található. A hasonlat a léleköltözötten, magát húsvér embernek kiadva nek és a szellemnek az ideák világához való tér vissza. Az igazi sikerhez azonban hitelesviszonyát, és ahhoz való felemelkedését írja ségre és lélekre van szüksége, ezzel viszont le. A megkötözött emberek által a falon látott saját árnyék hiányában nem rendelkezik. A Peter Schlemihl történetét Georges Schwizgebel svájci animációs filmrendező is feldolgozta Az árnyék nélküli ember (2004) című filmjében. 11

144

2014. május

árnyképek jelentik azt, amit a közönséges halandók az ideák világából, vagyis a valóság-

ból felfognak. A cél Platón szerint az, hogy a

kifejezőbb lehet. Egy árnykép szabadon to-

filozófusok segítségével minden ember lát-

vábbgondolható, kiegészíthető, ezért vonzó

hasson a fényben és az igazi, teljes értékű

és figyelemfelkeltő.

világot érzékelhesse, ne csak annak árnyékát. Az árnyék tehát a valóságtól elszakadt,

8.1. Az árnyjáték

alacsonyabbrendű állapotot jelzi. A fény és

Az árnyjáték misztikus hangulatával, vis�-

napsütés ellenpólusaként csak egy gyenge

szafogott és mégis kifejező látványával igen

másolat, sokkal kevesebbet közöl az eredeti,

népszerű napjainkban is. Eredete az ősi Kí-

valódi értékről, mint amennyit az tulajdonkép-

nába nyúlik vissza, ahol a legenda szerint12 a

pen tartalmaz. Ez a negatív konnotáció a nyu-

császár éppen legkedvesebb ágyasát gyá-

gati kultúrában a mai napig jellemzi az árnyék

szolta, ezért alattvalói azzal próbálták enyhí-

fogalmát. (6. kép)

teni fájdalmát, hogy majombőrből kivágták az elhunyt nő sziluettjét, majd olajlámpa fényénél

145

8. Az árnyék a vizuális művészetekben

mozgatva életre keltették. Az árnyjáték gyorsan

Az árnyék tehát az éltető fény ellentéteként,

elterjedt más távolkeleti országokban is, hagyo-

szimbolisztikájában túlnyomórészt negatív

mánnyá vált és nagy népszerűségnek örvend a

jelleggel bír. Ugyanakkor, mint vizuális meg-

mai napig. Kifejezetten erre a technikára specia-

jelenés és kifejezőeszköz, rengeteg játékos-

lizálódott társulatok alakultak és napjainkban is

ságot és izgalmas lehetőséget rejt magában,

külön színházi műfajként él. (7. kép)

titokzatossága, korlátozott információtartal-

Az előadás során a bábok árnyéka egy ere-

ma ez esetben erényévé válik. Az, hogy nem

detileg selyemből, de ma már gyakran mű-

árul el mindent „tulajdonosáról”, szabad teret

anyagból készült árnyékernyőre vetül, amely-

ad a néző fantáziájának, ugyanakkor pedig,

nek másik oldalán helyezkedik el a közönség.

éppen mert nem tartalmaz fölösleges részle-

A fényforrás a bábot mozgató játékos feje

teket, koncentráltabb, lényegretörőbb, ezáltal

12 http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Shadowplay Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. 02. 13

2014. május

és a kissé előredöntött ernyő között helyez-

témáit kizárólag a mesékből merítette, a né-

kedik el. Kínai sajátosság, hogy a bábokat

met rendezőnő nem is próbált reflektálni a

előadás közben majdhogynem rászorítják

huszadik század zűrzavaros eseményeire,

az árnyékernyőre, hogy a közeli fényforrás

radikális változásaira. Fekete kartonból kivá-

okozta árnyékelmosódást kivédhessék, és

gott figuráinak testrészeit kis kapcsokkal fog-

a bábok sziluettje minél élesebb legyen. Az

ta össze, majd egy üveglapra helyezve alul-

árnyszínház Európába a 18. század közepén

ról világította meg őket, ily módon kizárólag

jutott el, elsőként Franciaországba, „ombres

a körvonalaik határozzák meg a szereplőket.

chinoises” (kínai árnyak) néven, ahol előbb

Mivel a figurák minden karakterjegyét szilu-

a királyi udvar, majd a 19. század folyamán a

ettjük hordozza, ezért az minden esetben –

montmarte-i mulatóhelyek közönségének is

a mese műfajához illeszkedően is – díszes,

kedvenc szórakozásává vált.13

csipkeszerű és egyénre szabott, hogy a szereplők egymástól jól megkülönböztethetők

8.2. Az árnyanimáció

legyenek. (8. kép) A kamera a trükkasztal

Az árnyjátékból fejlődött ki később, az 1920-as

fölött helyezkedett el, és felülről vette a fi-

években az árnyanimáció vagy sziluettanimáció

gurák

műfaja, melynek megteremtője Lotte Reiniger, német animációs filmrendező volt. Filmjeinek

14

13 Székely György: Bábuk, árnyak. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1972. 41. 14 Lotte Reiniger számos filmet készített az árnyanimáció

146

2014. május

fázisonként

beállított

mozdulatait.

technikájával, mint például a Papageno (1935), A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater, 1955), A vitéz szabócska (Das tapfere Schneiderlein, 1954), Jancsi és Juliska (Hänsel und Gretel, 1955), vagy az első fentmaradt egész estés animációs filmként számontartott Achmed herceg utazása (Die Abenteuer des Prinzen Achmed, 1926)

Reiniger és segítői különböző effekteket al-

lás úgy született, hogy egy fiatal korinthoszi

kalmaztak, amelyekhez áttetsző anyagokat,

lány háborúba induló kedvesének falra vetett

például vásznat, papírt és színezett üvegla-

árnyékát rajzolta körbe, azzal a céllal, hogy

pokat használtak, valamint szappanhabot és

az ifjú, távolléte alatt is, valamilyen formában

homokot a kissé misztikus, mesei hangulat

vele maradhasson.15 Az árnyék tehát a szere-

megteremtéséhez. A térhatás és a könnyebb

tett személyt hivatott pótolni. Ez a mítosz az

animálás érdekében több, egymás fölé he-

idők folyamán számos művészt megihletett,

lyezett üveglapon mozgatták a figurákat,

akik megfestették a nagy fontossággal bíró

valamint a háttér és az előtér elemeit. Lotte

pillanatot. (9. kép).

Reiniger hihetetlen érzékkel készítette árnyfi-

Az esemény modern parafrázisa pedig a

guráit, és virtuóz módon animálta őket. Film-

Komar és Melamid alkotópáros festménye,

jeinek látványa a mesei jelleg mellett magán

akik a festészet születésének mintájára ironi-

hordozza a német expresszionizmus jegye-

kusan a szocialista realizmus keletkezését is

it, amely irányzat az ő pályakezdésekor

bemutatták. (10. és 11. kép.)

meghatározó volt a film műfajában. Ilyen stílusjegy például maga az árnyék, mint je-

8.4. Az ábrázolt árnyék

lenség, illetve a háttérként használt miszti-

Az árnyék helyes megszerkesztését soká-

kus tájak és a hegyes, izgága, expresszív

ig nem tekintették megoldandó feladatnak

formák.

a rajzban, festészetben, hiszen kezdetben

8.3. A festészet eredete

147

a valósághű ábrázolás sem volt cél. A perspektíva felfedezésével és tanulmányozásával

A képi ábrázolás eredete a vetett árnyékhoz

vált szükségszerűvé az árnyékok helyes áb-

kötődik. Plinius Historia Naturalis (i. sz. 79)

rázolása. Az egyik legelső, a festészet tech-

című művében írja le a festészet születésének

nikai fogásait tárgyaló írás, Cennino Cennini

mítoszát, mely szerint az első képi ábrázo-

15 Stoichita, Victor Ieronim: Scurta istorie a umbre. Bucureşti, Humanitas, 2000. 9.

2014. május

Il libro dell’arte (1437) című műve, amelyben

árnyékával történő gyógyítást örökíti meg. Itt

a szerző a testek helyes árnyékolását taglal-

az árnyéknak kettős szerepe van, egyrészt

ja, viszont különös módon a vetett árnyékról

köréje csoportosul a cselekmény, másrészt

egyetlen szó sem esik benne. Ennek oka lehet

pedig az apostolok alakjának valódiságát hi-

az, hogy még nem tudatosult kellőképpen a

vatott alátámasztani. (13. kép.)

vetett árnyék fontossága a valósághű áb-

További szintre lépnek azok a művek, ame-

rázolásban, de elképzelhető, hogy másról

lyek az árnyékot önmagában ábrázolják,

van szó: Cennini a természethű festészetről

vagyis az azt okozó test nem jelenik meg

mint a festett alakok, árnyak inkarnációjá-

a képen. Nagyszerű példa erre William

ról, életre keltéséről beszél. Ily módón kér-

Rimmer Menekülés és üldözés (1872) című

déses tehát, hogy ezek az árnyak rendel-

képe, amely egy díszes termen átfutó me-

kezhetnek-e saját vetett árnyékkal.16

nekülő alakot jelenít meg. (14. kép.)

Később a témával már behatóan foglalkoztak a

Jobbfelől üldözőinek csak vetett árnyékát

művészek, mind elméleti, mind pedig gyakor-

látjuk félig, balfelől pedig az üldözött árnyé-

lati téren. Különösen értékesek Leonardo da

ka sem látszik teljes egészében. Mivel a kép

Vinci és Albrecht Dürer, az árnyék keletke-

semmilyen információt nem szolgáltat a sze-

zésével és tulajdonságaival, például körvo-

replőkről, főleg az üldözőkről és egyáltalán

nalának élességével kapcsolatos rajztanul-

az egész helyzetről, az a kérdés is felmerül-

mányai. (12. kép)

het bennünk, hogy a jobboldali árnyék vajon

Érdekességnek számítanak azok a művek,

nem lehetne-e a baloldalinak a kiegészítése,

amelyekben az árnyéknak a megjelenített

ami azt jelentené, hogy a képen látható em-

téma szempontjából is jelentősége van, ilyen

ber saját magát üldözi. Ez a felvetés nem csak

például Masaccio képe, amelyen a már előző-

filozofikus elmélkedésekhez szolgáltathat ki-

ekben említett bibliai jelenetet, a Szent Péter

indulópontot, de fizikai ellentmondás lévén,

16

148

Uo. 53.

2014. május

Escher abszurd ábrázolásaihoz hasonló han-

gulatot és feszültséget is kölcsönöz a képnek

ezt a lehetőséget, a fekete-fehér filmek látvány-

Az árnyék expresszív ábrázolásának egyik

világának a témától függetlenül is meghatározó

legnagyobb mestere Giorgio de Chirico, a

eleme az árnyék, amely a színek hiányában

metafizikus festészet jeles művelője. 1910 és

kiemelkedő hangsúlyt és szerepet kap. Kivá-

1919 között készült műveinek meghatározó

lóan alkalmazza ezt a vizuális megoldást film-

eleme az árnyék, amely egyes képein szokat-

jeiben Orson Welles, sajátos feszültséget és

lanul nagy felületeket borít be. Épületek, osz-

drámaiságot teremtve. (16. kép)

lopsorok, emberek árnyékai jelennek meg bi-

Robert Wiene Dr. Caligari című filmjéből szár-

zonyos esetekben akár úgy is, hogy a hozzá-

mazó képkockán a hatalmasra nőtt árnyék

juk tartozó test nem látható. Ezáltal a művész

mindezeken túl a szereplő belső világának,

titokzatos hangulatot, fenyegető feszültséget

valódi énjének kivetítéseként is él. Megmutat-

teremt, amely bevallottan célja. Meggyőződé-

ja, hogy mi játszódik le a doktorban, és átfor-

se, hogy több titok van egy napsütésben sétá-

málja a szereplőről alkotott véleményünket,

ló ember árnyékában, mint a múlt, jelen és jövő

felfedve, hogy tulajdonképpen egy közveszé-

vallásaiban együttvéve.17 Képei gyakran ellent-

lyes őrülttel van dolgunk. (17. kép)

mondanak a perspektíva jól ismert szabályai-

Egy másik, szintén korai alkotás, Friedrich

nak, így is erősítve a titokzatosságot. (15. kép)

Murnau Nosferatu című filmje, amelynek híressé vált képsorain ugyancsak egy hatal-

8.5. A filmben

mas, félelmetes árnyékot láthatunk. Felmerül

Az árnyék túlhangsúlyozása tehát kiváló ki-

a kérdés, hogy vajon a vámpír árnyékát, vagy

fejezőeszköz lehet. A film műfaja is kiaknázza

magát a vámpírt látjuk-e. A vetület torz alakjából

17

149

Uo. 149. oldal

2014. május

arra következtetnénk, hogy ez egy vetett árnyék,

de a vámpírok nem közönséges földi halandók,

sorozatához fotózott, és az egyik fénykép al-

így árnyékuk sem lehet, tehát amit látunk, az va-

ján tisztán látható a tó tükrére vetülő kalapos

lószínűleg a vámpír maga. (18. kép)

sziluettje. A kép azért is érdekes, mert Monet nagyon kevés önarcképet festett, ez a fotó

8.6. A fotográfiában

viszont annak is tekinthető, hiszen a művész

A fotográfia úgy is felfogható, mint a múló

személyes jelenlétének lenyomatát tartalmaz-

árnyékok örökre történő rögzítése. William

za. Másfelől pedig bizonyítottan a festő „tekin-

Henry Fox Talbot, a sokszorosíthatóságot biz-

tetének” is felfogható, amint éppen kiválaszt-

tosító pozitív-negatív eljárás feltalálója, eleinte

ja a megfestendő tájat. Ennek a gesztusnak

habozott is, hogy találmányát fotográfiának

azért is lehet fokozott jelentősége, mert Mo-

(fényfestészetnek) vagy szkiagráfiának (ár-

net egyike volt azon festőknek, akik felismer-

nyékfestészetnek) nevezze18, hiszen kép és

ték a látás fontosságát a kéz virtuozitásán túl.

inverzének játéka új jelentéstartalommal ru-

Hasonló helyzetben készült Alfred Stieglitz fo-

házza fel a fény-árnyék viszonyt.

tója is azzal a különbséggel, hogy itt maga az

Valószínűleg mindannyian készítettünk már

„önarckép” alkotja a kép fő témáját. (19. kép.)

olyan fényképet amelyen szándékosan vagy

Különlegesnek számít Kertész André 1927-

véletlenül, saját árnyékunk is megjelent. Az

ben készült árnyék önarcképe is, ugyanis pro-

ilyen jellegű képek ugyanazt a már említett

filt látunk, ami nem a megszokott önarckép

izgalmas helyzetet teremtik meg, amikor in-

beállítás, az árnykép esetében azonban

formációt kapunk egy, a képen meg nem je-

nyilvánvalóan felismerhetőbb és szemé-

lenő személyről. Ilyen képet készített Claude

lyesebb megfogalmazást eredményez. Az

Monet, aki vízi tájakat megjelenítő festmény-

önarcképnek árnyék segítségével történő

http://www.luminous-lint.com/s01/photographer/ William_Henry_Fox__Talbot/A/ Utolsó ellenőrzés dátuma:2014. 02. 15

megjelenítése egy elvontabb, rafináltabb

18

150

2014. május

eredményt hoz, ahol az esztétikai erénye-

ken túl, a képen szereplő személy elkerül-

állapotból kifejlődhetett a világ. (21. kép)

heti a túlságosan direkt közlést és a maga-

Duchamp, a ready-made atyja is tevékeny-

mutogató attitűdöt. (20. kép)

kedett az árnyék-fotózás területén. Felismer-

A fotózás másik területe, ahol az árnyéknak

hető, hétköznapi használati tárgyak vetett

nagyon fontos szerepe van, a tárgyfotózás.

árnyékából komponált képeket, majd ezeket

A szobrász Brâncuşi például úgy tartotta,

festménybe átültetve gondolta tovább. Az ár-

hogy csak ő maga tudja helyesen lefotózni

nyék-önarckép témája is megihlette, amelyet

munkáit, ugyanis azok értelmezésében nagy

ő is profilból, de rajzban készített el, és amely

szerepet tulajdonított mind az önárnyéknak,

aláírás-szerűen, illetve a művész egyéniségé-

mind a vetett árnyéknak.19 Ezért inkább ki-

nek lenyomataként a róla kiadott könyv borí-

tanulta a fotózás és előhívás technikáját, de

tóján szerepelt. (22. kép. )

nem engedte hogy mások készítsék el a ké-

A 20. század második felének művészetében

peket, még akkor sem, ha általa is elismert

Az árnyék a 20. századi alkotók műveiben

és nagyrabecsült művészekről volt szó. Tény,

is fontos helyet foglal el, ilyen például Chris-

hogy az így készült fotók a szobrok doku-

tian Boltanski vagy Andy Warhol. Alapvető

mentálása mellett egy új alkotás értékével

különbség kettejük ilyen vonatkozású mun-

bírnak, hiszen szó szerint és átvitt értelemben

kássága között az, hogy míg az előbbi az

is sajátos megvilágításba helyezik a tárgyat.

árnyékok esetlegességét és ezáltal egyedisé-

A világ kezdete című művéről készült fotón a

gét veszi kiindulási pontnak, addig az ameri-

tojásalakú márvány mintegy megduplázódik

kai művésznél a tőle jól ismert sorozatgyártó

a posztamens felületében történő tükröződé-

megközelítéssel találkozunk.

se és vetett árnyéka által. Ilyen formán néző-

Boltanski az árnyékot a fotogáfiával rokonítja,

ként valóságosan is elindulni látjuk azt a fo-

hiszen mindkettő fénnyel való írás, rajzolás.

lyamatot, amelynek során a sejtelmes kezdeti

Egy párizsi kiállításának anyagát, hatalmas

19

151

Stoichita, Victor Ieronim: i. m. 197.

2014. május

méretű fotókat más nagyvárosokba is el sze-

retett volna juttatni, de a nagy és sérülékeny

árnyék-önarcképet is készített egy hatalmas

rámák szállítása rendkívül körülményes és ne-

szitanyomat formájában, amelyen a megnyúlt

hézkés lett volna. Elhatározta, hogy a továb-

árnyék mellett részben a művész arca is lát-

biakban olyan tárgyakkal szeretne dolgozni,

ható. Az arc és árnyéka közötti viszony a Dr.

amelyek annyira könnyűek és aprók, hogy

Caligari-snittre emlékeztet, ugyanis az ábrá-

akár a zsebében is elférnek.20 Így választot-

zolt személynek több lehetséges oldalát, sze-

ta témaként az árnyékot és első ilyen jellegű

mélyiségét mutatja meg. (25. kép)

installációját 1984-ben mutatta be Rotter-

Kumi Yamashita21 kortárs japán alkotóművész

damban, amelyet aztán több sorozat követett.

műveinek jelentős része szintén az árnyék

Az egyik legérzékenyebb a Gyertyák című,

témája körül forog. Hétköznapi tárgyak, vagy

amelyben az apró papírsziluetteket gyertyá-

egyszerű anyagokból erre a célra készült for-

val világította meg, így a táncoló láng az ár-

mák vetett árnyékaival ábrázol, esetében a

nyékokat is mozgásra bírta. Egyik változatát

tárgy kisebb jelentőséggel bír, mint az árnyék.

a párizsi Salpêtrière templomban állította ki,

Az árnyékok meglepő formákat öltenek, a mű-

ezáltal az alkotás a keresztény szimbolika tük-

vész technikája kifinomult, már-már hihetetlen

rében új értelmezést kapott. (23. és 24. kép)

eredményeket ér el általa. Műveiben lenyűgö-

Andy Warhol Árnyékok című műve 66 darab,

ző, hogy a fény és árnyék fizikai lehetőségeit

nagy méretű, azonos grafikájú szitanyomat-

maximálisan, rendkívül rafináltan, okosan és

ból áll, amelyek csupán alapszínűkben és

frappánsan használja ki. (26. kép)

felületkezelésükben különböznek. A mintázat felnagyított fotórészlet, amely valós ár-

Kiss Melinda Budapesti Kommunikációs és

nyékokat ábrázoló képből származik. Warhol

Üzleti Főiskola Animáció szakjának oktatója.

Boltanski, Christian – Gumpert, Lynn – Jacob, Mary Jane: Lessons of Darkness. Museum of Contemporary Art, Chicago, 1988. 67.

21

20

152

2014. május

http://kumiyamashita.com Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. március 11.

Jelen publikáció a „VIADUKT – Vizuális anya-

Holzhey,

Magdalena:

De

Chirico,

Köln,

nyelvünk, a digitális technológiák és az új

Taschen, 2005.

média hatásai a kreatív iparágakra és a tár-

Jung, Carl Gustav: Bevezetés a tudattalan

sadalomra” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-

pszichológiájába. Online hivatkozás: http://

2012-0050 azonosítószámú pályázat kereté-

mek.oszk.hu/02000/02007/index.phtml Utol-

ben végzett kutatás eredménye. A támoga-

só ellenőrzés dátuma: 2014. március 11.

tás forrása az Új Széchenyi Terv Tudomány-

Stoichita, Victor Ieronim: Scurta istorie a umbre.

Innováció alprogramja.

Bucureşti, Humanitas, 2000. Székely György: Bábuk, árnyak,.Budapest,

Források jegyzéke

Népművelési Propaganda Iroda, 1972.

1. Nyomtatott és digitális szakirodalom

Walter, Ingo F.: Art of the 20th Century. Köln,

Keresztyén Bibliai Lexikon. Budapest, Kálvin

Taschen, 2005.

Kiadó, 1993.

2. Egyéb források:

Boltanski, Christian – Gumpert, Lynn – Jacob,

http://kumiyamashita.com Utolsó ellenőrzés

Mary Jane: Lessons of Darkness. Museum of

dátuma: 2014. március 11.

Contemporary Art, Chicago, 1988.

http://www.luminous-lint.com/s01/

Bendazzi,

Giannalberto:

Cartoons:

One

Hundred Years of Cinema Animation. Bloo-

Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. 02. 15

mington and Indianapolis, Indiana University

http://www.nationmaster.com/encyclopedia/

Press, 1994.

Shadow-play

Chevalier, Jean – Gheerbrant, Alain: Dictionar

2014. 02. 13

de simboluri. Bucureşti, Artemis, 1994.

Dante: Purgatórium. Fordította: Babits Mihály.

Haag, Herbert: Bibliai lexikon. Budapest, Szent István Társulat, 1989.

153

photographer/William_Henry_Fox__Talbot/A/

2014. május

Utolsó

ellenőrzés

dátuma:

1. KÉP Az árnyék kontúrjának alakulása pontszerű és nem pontszerű fényforrás esetén

2. KÉP Fali és modern, vízszintes napóra

3. KÉP Napfogyatkozás

154

2014. május

4. KÉP Georg Cruikshank és Adolf Schrödter illusztrációi (1824, 1836) Peter Schlemihl történetéhez

5. KÉP Günther Grass illusztrációja Andersen Az árnyék című novellájához

155

2014. május

6. KÉP Platón barlanghasonlata – Jan Saenredam (1565–1607) metszete

7. KÉP Hagyományos kínai és kortárs árnyjáték

156

2014. május

8. KÉP Képkockák Lotte Reiniger (1899–1981) filmjeiből

9. KÉP Murillo: A festészet eredete. 1660–1665, olaj. Vasari, Giorgio: A festészet eredete. 1573, freskó, Vasari ház, Firenze.

157

2014. május

10. KÉP Daege, Eduard: A festészet eredete. 1832, olaj.

11. KÉP Komar és Melamid: A szocialista realizmus eredete. 1982–83, olaj.

12. KÉP Leonardo és Dürer árnyéktanulmányai (1492, 1525)

158

2014. május

13. KÉP Masaccio: Szent Péter az árnyékával gyógyít. 1426–27, freskó, Firenze.

14. KÉP Rimmer, William: Menekülés és üldözés. 1872, olaj

159

2014. május

de

15. KÉP Chirico, Giorgio: Egy utca misztériuma és melankóliája. 1914, olaj. De Chirico, Giorgo: Ariadne. 1913, olaj.

16. KÉP Képkocka Orson Welles Az aranypolgár című filmjéből (1941).

160

2014. május

17. KÉP Képkocka Robert Wiene Dr. Caligari című filmjéből (1920)

161

2014. május

18. KÉP Képkocka Friedrich Murnau Nosferatu című filmjéből (1922)

162

2014. május

19. KÉP Monet, Claude: Tavirózsák. 1920, fotó. Stieglitz, Alfred: Árnyékok a tavon. 1916, fotó.

20. KÉP Kertész, André: Önarckép. 1927, fotó.

163

2014. május

21. KÉP Brâncuşi, Constantin: A világ eredete. 1920, márvány. (A művész fotója.)

164

2014. május

22. KÉP Duchamp, Marcel: Ready-made árnyékok. 1918, fotó. Duchamp, Marcel: Önarckép. Könyvborító Robert Lebel Sur Marcel Duchamp című könyvéhez, 1959.

23. KÉP Boltanski, Christian: Árnyékok. 1984, installáció. Rotterdam. Boltanski, Christian:: Gyertyák. 1986, Salpêtrière templom, Párizs.

165

2014. május

24. KÉP Boltanski, Christian: Gyertya. 1987, Párizs.

25. KÉP Warhol, Andy: Árnyék. 1981, szita. Warhol, Andy: Árnyékok. 1978, installáció, szita.

166

2014. május

26. KÉP Kumi Yamashita installációi, 1995–2010.

167

2014. május