Fizikai kémia. Tantárgy neve Fizikai kémia 1

Fizikai kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC ) szakmai törzsanyagának fontos része. A három féléves anyag teljesítésével 20 kreditet (előadások:12, szeminárium jellegű számítási gyakorlatok:3, laboratóriumi gyakorlatok:5) lehet összegyűjteni, az összes órák száma 18. Az előadások összes óra száma: 9, a gyakorlatoké (szeminárium jellegű számítási gyakorlatok): 3, a laboratóriumi gyakorlatoké: 6. Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Fizikai kémia 1. KEB1401 3 4 3+0+0 kollokvium KEB1003 Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak, változásainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. A termodinamika oktatásának célja annak megértetése, hogyan lehet az anyagi rendszerek tulajdonságait, változásait leírni általános érvényességű törvényekkel, pusztán csak makroszkopikus paraméterek segítségével, figyelmen kívül hagyva az individuális atomi tulajdonságokat. A hallgatók ismerjék a reverzibilitás és irreverzibilitás meghatározó jegyeit. 2. A tantárgy tartalma TERMODINAMIKA A gázok tulajdonságai. A tökéletes gáz. A gáz állapot, gáztörvények. Reális gázok. Molekuláris kölcsönhatások. A van der Waals egyenlet. Kritikus állapot. A megfelelő állapotok tétele. A termodinamika első főtétele. A munka, hő és energia közti kapcsolat. A termodinamika első főtétele. A belső energia. Mechanikai munka. Térfogati munka. Az entalpia. Termokémia. (Standardentalpia-változás. Fizikai változások entalpiája. A képződési entalpia. Kémiai változások entalpiája. Hess-tétel. Born-Haber ciklus.) Az anyagok hőkapacitása. Kirchoff törvénye. A belsőenergia-változást és az entalpiaváltozást befolyásoló tényezők. A Joule kísérlet. A Joule-Thomson hatás. A Cv és Cp kapcsolata. Az adiabatikus kiterjesztés munkája. A kinetikus gázelmélet alapjai. A termodinamika második főtétele. Az önként végbemenő (spontán) változások. Az entrópia termodinamikai és statisztikus mechanikai értelmezése. A Clausius-féle egyenlőtlenség. Néhány fontos folyamat entrópiaváltozása. A termodinamika harmadik főtétele. Termikus folyamatok hatásfoka. (A hőerőgépek hatásfoka. A Carnot ciklus. A hűtés energetikája.). A Helmholtz- és Gibbs-függvény, szabadenergia, szabadentalpia. A standard reakciószabadentalpia. Az első és második főtétel egyesítése. Nyílt rendszerek és az összetétel változásai. A kémiai potenciál és tágabb jelentése, fugacitás.

Tiszta anyagok fizikai átalakulásai. Fázisdiagramok. (Fázishatárok. Egykomponensű rendszerek fázisdiagramjai.) Fázisstabilitás és fázisátmenet. (A hőmérséklet és nyomás hatása a fázisstabilitásra. A fázishatások elhelyezkedése a fázisátmenetek osztályozása.). Egyszerű elegyek fizikai változásai. Az elegyek termodinamikai leírása. (Parciális moláris mennyiségek. Az elegyedés termodinamikája. Folyadékok kémiai potenciálja. Folyadékelegyek. Kolligatív tulajdonságok.) Illékony folyadékok elegyei. (Gőznyomásdiagramok. Hőmérséklet-összetétel diagramok. Elegyek desztillálása.) Reális elegyek és oldatok. (Az oldószer aktivitása. Az oldott anyag aktivitása.). Fázisok, komponensek és szabadsági fokok. A fázistörvény. Kétkomponensű rendszerek. (Folyadékfolyadék fázisdiagramok. Korlátozottan elegyedő folyadékok desztillációja. Folyadék-szilárd fázisdiagramok.) Kémiai reakciók. Spontán kémiai reakciók. (A szabadentalpia minimuma. Reakciók egyensúly összetétele). A termodinamikai és a gyakorlati egyensúlyi állandó kapcsolata. A körülmények hatása az egyensúlyra. A Le Chatelier elv. A nyomás hatása az egyensúlyra. Néhány fontos reakció jellemzése. (Fémek előállítása oxidjaikból, sav-bázis egyensúlyok, az ATP termodinamikája.) 3.Évközi ellenőrzés módja A hallgató feladatmegoldó, ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének szóbeli értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozat írása. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. Országh I.: Termodinamika: KLTE jegyzete. Debrecen, 1987. Liszi J., Schiller R., Ruff I., Varsányi Gy.: Bevezetés a fizikai kémiába. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1983. C. Dillard és D. Goldberg: Kémia. Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolatkiadó. Budapest, 1982. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Riedel M.: Fizikai kémia, Budapest, 1997. Szabó K.: Fizikai kémia. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. 2004. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk.

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása


1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. A hallgatók legyenek képesek a termodinamikai ismereteket alkalmazni az elektrokémiai cellákban lejátszódó folyamatokra. Ismerjék meg, hogy bizonyos külső tényezők (hőmérséklet, koncentráció, elektromos potenciál, stb.), hogyan befolyásolják a transzport folyamatokat, vagyis a részecskék mozgását a gáz- és folyadék fázisban. A hallgatók tudják értelmezni a reakciósebesség fogalmát, legyenek képesek egyszerűbb sebességi egyenleteket megoldani, ismerjék az elemi lépések szerepét a bruttó folyamatokban. Tudják reakció-kinetikai alapokat felhasználni az összetett reakciók kinetikai jellemzésénél. Ismerjék meg milyen szerkezeti és energetikai változások történnek a reakció pillanatában, tudják alkalmazni erre a pillanatra termodinamikai és reakciókinetikai ismereteiket. Legyenek képesek szintetizálni termodinamikai, egyensúlyi elektrokémiai, anyag-transzporttal kapcsolatos és reakciókinetikai fogalom-rendszerüket az elektrolizáló és áramtermelő cellák szerkezetének, működésének elsajátításánál. 2. A tantárgy tartalma ELEKTROKÉMIA. Egyensúlyi elektrokémia. Ionok termodinamikai sajátságai oldatokban. Ionaktivitások, Debye-Hückel elmélet. Elektrokémiai cellák. Elektródok típusai, redoxi-félreakciók. Standard-elektródpotenciálok, elektromotoros erő. Az elektródpotenciál felhasználása gyakorlati problémák megoldására. TRANSZPORT FOLYAMATOK. A transzport folyamatok általános jellemzése. A hővezetés. Diffúzió (Fick I. törvénye, kristályos sók oldódása, Fick II. törvénye). A viszkozitás. Elektrolitok áramvezetése (alapfogalmak, Kohlrausch törvénye, Ostwald-féle higítási törvény, vándorlási sebesség, mozgékonyság, átviteli szám). REAKCIÓKINETIKA. A kémiai reakciók sebessége. Tapasztalati reakciókinetika. Kísérleti módszerek a sebességi egyenlet meghatározására. Integrált sebességi egyenletek. Egyensúly közeli reakciók. A sebességi állandó hőmérséklet függése. A sebességi egyenlet értelmezése. Elemi reakciók. Egymást követő elemi reakciók, sebességmeghatározólépés. Steady-state közelítés. Előegyensúly. Michaelis-Menten mechanizmus. Unimolekuláris reakciók.

Az összetett reakciók kinetikája. Láncreakciók, robbanások. Fotokémiai reakciók. Polimerizáció. A katalitikus reakciók típusai. Az oszcilláló reakciók és a bistabilitás alapjai. REAKCIÓK MOLEKULÁRIS DINAMIKÁJA. Ütközési elmélet. Diffúziógátolt és energiagátolt reakciók. Anyagmérleg egyenlet. Az aktivált komplex elmélete. Potenciális energiafelületek. DINAMIKUS ELEKTROKÉMIA. Elekrtódfolyamatok. Elektromos kettősréteg és modelljei, Galvani-féle potenciál. Az elektródfolyamatok kinetikája. Az elektrokémiai polarizáció, a túlfeszültség és típusai (átlépési túlfeszültség, Tafel-egyenlet, diffúziós túlfeszültség.) Az elektrokémiai folyamatok. Elektrolízis. Áramtermelő galváncellák. Akkumulátorok. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió, korrózióvédelem. 3. Évközi ellenőrzés módja A hallgató feladatmegoldó, ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének szóbeli értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozatot írnak. 4.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai -

5.

Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Országh I.: Termodinamika: KLTE jegyzete. Debrecen, 1987. M. J. Pilling, P. W. Seakins: Reakciókinetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Liszi J., Schiller R., Ruff I., Varsányi Gy.: Bevezetés a fizikai kémiába. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1983. C. Dillard és D. Goldberg: Kémia. Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolatkiadó. Budapest, 1982. Kiss L.: Bevezetés az elektrokémiába. Nemzeti Tankönyvkiadó: 1997. Inzelt Gy.: Az elektrokémia korszerű elmélete és módszerei. I. II. Tankönyvkiadó, 1999. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Szabó K.: Fizikai kémia. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. 2004.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk



1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének felhasználásával. A hallgató ismerje meg az anyag egyik különlegesen fontos szerveződési szintjének, a nanoméretű kolloid részecskék világának szerkezetét, tulajdonságait, szerepét az iparban, a környezetben, a mindennapi életben. Értelmezésükhöz alkotó módon alkalmazza a termodinamikai, reakció-kinetikai, elektrokémiai ismereteit. Ismerje meg a radioaktív sugarak keletkezésének lehetőségeit, a sugárzás törvényszerűségeit, energetikai vonatkozásait, a maghasadás szerepét az energia termelésében. Az előadások további célja az atomenergiával kapcsolatos reális kép kialakítása. 2. A tantárgy tartalma KOLLOIDKÉMIA. Kolloid állapot általános jellemzése. Inkoherens rendszerek. A diszperz rendszerek. Diszperz rendszerek jellemzése (diszperzitásfok, alak, eloszlás). A kolloid rendszerek állandósága. Kolloid rendszerek előállítása. Aeroszolok. Habok. Emulziók (előállításuk, emulgeátorok, stabilitásuk, gyakorlati alkalmazásuk). Szolok, szuszpenziók (előállításuk, stabilitásuk, a DLVO elmélet alapjai, a koaguláció, a szolok és szuszpenziók tulajdonságai). Asszociációs kolloidok, (fogalmuk, csoportosításuk, tulajdonságaik, kritikus micelláris koncentráció, az asszociáció elméleti értelmezése, a micellák szerkezete, mérete az asszociációs kolloidok gyakorlati jelentősége). Makromolekuláris kolloidok /polimerek/ (fogalmuk, méretük, alakjuk, moláris tömeg szerinti eloszlásuk, moláris tömegük meghatározása, ülepedésük, viszkozitásuk). Koherens rendszerek. A gélek fogalma, tulajdonságai, szerkezetük. Pórusos testek. Határfelületi jelenségek. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületen. Fiziszorpció, kemiszorpció, adszorpciós izotermák. Adszorpció szilárd-folyadék felületen. Adszorpció nemelektrolit oldatokból. Adszorpció elektrolit-oldatokból. Az elektromos kettősréteg jellemzői. Az ioncsere-adszorpció. RADIOKÉMIA. Az atommag szerkezete, tulajdonságai. A radioaktivitás, az atommag bomlásának típusai., kinetikája. A sugárzás kölcsönhatása az anyaggal. Fúziós reakciók. Nukleogenezis. Hasadásos magreakciók. Atomreaktorok típusai, működése és radioaktív hulladékai. A radioaktivitás környezeti vonatkozásai. A radioaktív izotópok alkalmazásai. 3.

Évközi ellenőrzés módja

A hallgató feladatmegoldó, ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozat írnak. 4. 5.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: Kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988. Fejes P., Hajdu É., Kókai M.: Radiokémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Nagy Lajos Gy.: Radiokémia és izotóptechnika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. Kiss I. – Vértes A.: Magkémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. Rohrsetzer S.: Kolloidika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Shaw, D. J.: Bevezetés a kolloid- és felületi kémiába. Műszaki Könyvkiadó, 1986. Szántó F.: A kolloidkémia alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. Patzkó Á.: Kolloidika alapjai, JATE Szakképzés, Phare, 1997.

6. A tantárgy tárgyi szükségletei Az előadásokat audiovizuális eszközökkel ellátott, légkondicionált előadóteremben tartjuk.


Fizikai kémia gyakorlat 1. KEB1402 3 1 0+1+0 gyakorlati jegy KEB1401(E) Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A szeminárium jellegű gyakorlat feladata a fizikai kémiai ismeretek gyakorlása, reproduktív és produktív alkalmazása, az ellenőrzés és értékelés. A számítási feladatok szorosan kapcsolódnak az előadások anyagához, segítik annak megértését. A számítási feladatok célja a logikus gondolkodás, a matematikai készségek, a grafikus értékelés képességének fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma Feladatok az ideális gáztörvényekre, a Dalton törvényre és a van der Waals egyenlet alkalmazására, a kritikus állapot vizsgálatára. A differenciál-számítás gyakorlása. Integrálszámítás gyakorlása. Feladatmegoldások a termokémia első főtételére. Feladatok a második főtételre. Tiszta anyagok és elegyek halmazállapot-változásaira vonatkozó feladatok. Feladatok a sav-bázis egyensúlyokra. 3. Évközi ellenőrzés módja A hallgató feladatmegoldó, nehezebb ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének szóbeli értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni

feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozatot írnak. A hallgatók a szemináriumon nyújtott problémamegoldó teljesítménye egyfajta visszajelzést ad a tananyag évközi elsajátításáról és felkészültségük szintjéről. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező ill. ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémiai feladatok és megoldásuk. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998. Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem sokszorosítója. 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.



1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A szeminárium jellegű gyakorlat feladata a fizikai kémiai ismeretek gyakorlása, reproduktív és produktív alkalmazása, az ellenőrzés és értékelés. A számítási feladatok szorosan kapcsolódnak az előadások anyagához, segítik annak megértését. A számítási feladatok célja a logikus gondolkodás, a matematikai készségek, a grafikus értékelés képességének fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma Ionerősség, aktivitási koefficiens számítása. Az elektropotenciállal, elektromotoros erővel, elektrolízissel kapcsolatos feladatok. Feladatok az oldhatósági szorzatra. Reakciókinetikai feladatok megoldása. 3. Évközi ellenőrzés módja A hallgató feladatmegoldó, nehezebb ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének szóbeli értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozatot írnak. A hallgatók a szemináriumon nyújtott problémamegoldó teljesítménye egyfajta visszajelzést ad a tananyag évközi elsajátításáról és felkészültségük szintjéről 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 5. A kötelező és ajánlott irodalom P. W Atkins: Fizikai kémiai feladatok és megoldásuk. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998.

Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi Egyetem sokszorosítója. 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott előadóteremben.



2. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A szeminárium jellegű gyakorlat feladata a fizikai kémiai ismeretek gyakorlása, reproduktív és produktív alkalmazása, az ellenőrzés és értékelés. A feladatok szorosan kapcsolódnak az előadások anyagához, segítik annak megértését. A számítási feladatok célja a logikus gondolkodás, a matematikai készségek, a grafikus értékelés képességének fejlesztése. 3. A tantárgy tartalma A kolloidok típusaira vonatkozó feladatok. Adszorpcióra vonatkozó feladatok. Részecskeméret-eloszlás meghatározása. Ülepedési sebesség meghatározás. Radioaktivitással és magreakciókkal kapcsolatos feladatok megoldása. 4. Évközi ellenőrzés módja A hallgató feladatmegoldó, nehezebb ismereteket értelmező, rendszerező, vitákban résztvevő teljesítményének szóbeli értékelése a szeminárium-jellegű gyakorlatokon történik. Az otthoni feldolgozásra kiadott számítási feladatok elkészítésének ellenőrzése. Az előadás anyagából meghatározott számú (általában három) zárthelyi dolgozatot írnak. A hallgatók a szemináriumon nyújtott problémamegoldó teljesítménye egyfajta visszajelzést ad a tananyag évközi elsajátításáról és felkészültségük szintjéről 5. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai 6. A kötelező és ajánlott irodalom Rohrsetzer S.: Kolloidika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Kiss I. – Vértes A.: Magkémia, Akadémiai Könyvkiadó, 1979. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. 7. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása Audiovizuális és szemléltető eszközökkel ellátott tanterem.


Bevezetés a fizikai kémiai mérésekbe KEB1408 4 2 0+0+2 gyakorlati jegy KEB1401 Sarka Lajos Főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A gyakorlat célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető mérési módszereket, az egyszerűbb eszközöket készségszintjén tudják használni. Megtanulják a hibatényezők mérlegelését, a hibaszámítás alapjait. A gyakorlat munkafegyelemre, a munkaidő átgondolt, célszerű kihasználására, a balesetvédelmi előírások betartására ösztönöz. 2. A tantárgy tartalma A mérési hibák. A hibaszámítás alapjai. Tömegmérés. Sűrűségmérés Mohr-Westphal-féle mérleggel. Sűrűségmérés piknométerrel. Fagyáspont-csökkenés mérése. Viszkozitás mérés Ostwald-féle viszkoziméterrel. Áram- és feszültségmérő használata. Elektromos vezetés mérése konduktométerrel. pH-mérés mérőműszerrel. Mérés spektrofotométerrel. Optikai forgatóképesség mérése polariméterrel. Törésmutató mérése refraktométerrel. 3. Évközi ellenőrzés módja Zárthelyi dolgozatok iratása, a laboratóriumi jegyzőkönyv ellenőrzése. Az osztályzat alapját a mérési eredmények pontossága, azok bemutatása, a diszkusszió, a jegyzőkönyv formai kivitelezésének színvonalat és a zárthelyi dolgozatokra kapott érdemjegy képzi. 4.

A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: -

5.

Kötelező és ajánlott irodalom Bevezetés a fizikai kémiai mérésekbe. Debreceni Egyetem, Fizikai Kémiai Tanszék. Baltazárné Vass Katalin: Fizikai kémiai gyakorlatok. ELTE. 1993. Kovács Barna, Kunsági–Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997.

6.

A tantárgy tárgyi szükségletei A gyakorlatot 12 személyes, a gyakorlatokhoz szükséges műszerekkel, eszközökkel vegyszerekkel felszerelt laboratóriumban tartjuk.


Fizikai kémia labor KEB1404 5 3 0+0+4 gyakorlati jegy KEB1403 Hargitainé dr. Tóth Ágnes habilitált főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A gyakorlat célja az, hogy a hallgatók az előadásokon elhangzott ismereteket, törvényszerűségeket elmélyítsék, kísérletileg igazolják és a gyakorlatban alkalmazzák. A gyakorlat új, önálló ismeretszerzésre is ösztönöz. A gyakorlat további célja az, hogy több oldalról rávilágítson arra, hogy egy konkrét elméleti probléma milyen mérési módszerekkel közelíthető meg, a mérésekből az adatok feldolgozása és értékelése után milyen információk nyerhetők. A gyakorlat a körülmények gondos figyelembe vételére, a hibatényezők mérlegelésére, a munkafegyelem és a balesetvédelmi előírások betartására, a munkaidő átgondolt, célszerű kihasználására ösztönöz. Fejleszti az anyagismeretet és a kísérletező készséget. 2. A tantárgy tartalma Disszociációhő meghatározása semlegesítési hő mérésével, kalorimetriásan. Kevéssé oldódó só oldhatóságának meghatározása vezetőképesség mérés alapján. Indikátor pK illetve protonállódási állandó meghatározása spektrofotometriásan. Gyenge sav disszociációs fokának és disszociáció-állandójának meghatározása konduktometriásan. Egyensúlyi állandó meghatározása extrakciós módszerrel. Ezüstamminkomplex összetételének és stabilitási állandójának meghatározása. Jodid-perszulfát reakció tanulmányozása. Savkatalízis vizsgálata cukorinverzió kinetikájában. Etil-acetát hidrolízisének kinetikája. Oszcillációs reakció vizsgálata. Redoxi potenciál mérése. Kritikus micellaképződési koncentráció meghatározása. Ioncserés adszorpció vizsgálata. Radioaktív sugárzás és az anyag kölcsönhatásának vizsgálata. 3. Évközi ellenőrzés módja A gyakorlat anyagából a hallgatók zárthelyi dolgozatokat írnak. Az osztályzat alapját a mérési eredmények pontossága, azok feldolgozása és tárgyilagos, reális diszkussziója, a jegyzőkönyv formai kivitelezésének színvonala és a zárthelyi dolgozatokra kapott érdemjegy képezi. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: 5. A kötelező és ajánlott irodalom Debreceni egyetem TTK Munkaközösség: Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Hargitainé Tóth Ágnes: Fizikai kémiai mérések. Oktatási segédanyag. Nyíregyházi Főiskola, 2004. Kaposi Olivér.: Bevezetés a fizikai kémiai mérésekbe. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Kovács Barna, Kunsági–Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, 1997.

Peintler Gábor (szerkesztő): Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok. Szegedi Egyetem, Szeged, 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása A gyakorlatokat 12 személyes, a mérési gyakorlatokhoz szükséges műszerekkel és eszközökkel, vegyszerekkel felszerelt laboratóriumban végzik.

Fizikai kémia. Tantárgy neve Fizikai kémia 1

Recommend Documents