2. 1. A megkülönbözető képesség, mint az oltalomképesség előfeltétele

1. Bevezetés A védjegy, mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítását, egymástól való megkülönböztetését, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítását szolgálja. Már a védjegynek e meghatározásában is kiemelt szerep jut a védjegy rendeltetéséből a megkülönböztető funkciónak, vagyis annak, hogy a védjegy az áruk és szolgáltatások más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére szolgál. A védjegyoltalom tárgya az 1997. évi XI. törvény, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról (továbbiakban: Vt.) szóló törvény szerint (hasonlóan más európai jogszabályokhoz) mindig egy grafikailag ábrázolható megjelölés kell, hogy legyen, 1 amely esetén az oltalmazhatóság egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb - előfeltétele a megkülönböztetésre való alkalmasság. Amennyiben a megjelölés egyéb – a Vt. által meghatározott – ok miatt

2

sincs

kizárva a védjegyoltalomból és az engedélyezési eljárás eredményeképpen oltalomban részesül, akkor is előfordulhat, hogy a lajstromozott megjelölés, vagyis immáron a védjegy a későbbiekben elveszíti megkülönböztető képességét. Dolgozatomban ez utóbbi jelenséget vizsgálom meg. 2. 1. A megkülönbözető képesség, mint az oltalomképesség előfeltétele Feltétlen kizáró ok alapján ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés a Vt. szerint, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha egyrészt kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak (kivételt képez, ha a megjelölés használat révén – akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően – megszerezte a megkülönböztető képességet), másrészt kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik,

1

Vt. 1. §

2

Vt. 2-6. §-ok

1

vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.3 Tehát a megkülönböztető képesség hiánya a Vt. feltétlen kizáró okokat nevesítő részében került kifejtésre, ami azt jelenti, hogy ezen kizáró okot nem másnak valamilyen joga fényében kell vizsgálni, hanem a megjelölésnek egy önmagában „meglévő tulajdonsága”, hogy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. A megkülönböztető képesség hiánya a lajstromozáskor természetesen nem csak a nemzeti védjegyek esetében az egyik legfontosabb feltétlen kizáró ok, s zárja ki ezzel esetlegesen a megjelölést a védjegyoltalomból, hanem minden ország védjegyjoga alapvető

követelményként

nevesíti,

hogy

a

lajstromozható

megjelölésnek

megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie. Mivel egyúttal a védjegy alapvető funkciója a megkülönböztetés, így logikailag kizárt olyan jogi szabályozás, amely ne a megkülönböztetésre való alkalmatlanságot jelölné meg az egyik legfontosabb feltétlen kizáró okként. Tehát nyilvánvaló, hogy ezt a követelményt nem csak SZTNH-nak, hanem

minden

iparjogvédelmi

hatóságnak

vizsgálnia

kell,

az

előtte

folyó

védjegyeljárásokban a rá vonatkozó jogszabályok alapján, így az OHIM-nak is a közösségi védjegyengedélyezési eljárásokban - a Közösségi Védjegyrendelet alapján. Ugyan a lajstromozhatóság egyik alapfeltételének, a grafikai ábrázolhatóságnak akár önmagában egy színmegjelölés is megfelelhet4, ha az ábrázolása világos, pontos, önálló, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és tárgyszerű, mint ahogy például egy szín esetén annak nemzetközileg elismert színkódokkal történő meghatározása vagy szavakkal történő körülírása elegendő lehet ahhoz, hogy a színmegjelölés – meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében – megkülönböztető képességgel rendelkezzen5, mégis a leggyakrabban szómegjelölés a védjegybejelentés tárgya, különösen, ha ide soroljuk a szóelemet tartalmazó ábrás megjelöléseket is. Márpedig a szavak, az átlagember számára akkor is csak szavak, ha azok jogi szempontból védjegyek, s az agyunk - ha akarjuk, ha nem - köt hozzájuk egy jelentést, 3

Vt. 2. § (2)

4

LIBERTEL-ügy, Európai Bíróság C-104/01

5

Lásd: http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/index.html (utoljára látogatva. 2011.01.28.)

2

ami idővel megváltozhat, s ha a szó védjegyként az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, illetve egyéb jellemzőjére kezd vonatkozni, akkor bizony elképzelhető, hogy védjegyként már nem fogja megállni a helyét, más szavakkal, a védjegy elveszíti a megkülönböztető képességét. 2. 2. A megkülönböztető képesség elvesztése a jogszabályok tükrében Lajstromozott megjelölés esetében néha jogvita tárgyát képezi, hogy adott védjegy a bejelentéskor ténylegesen rendelkezett-e megfelelő megkülönböztető képességgel. Ha ez nem kérdéses, akkor abban az esetben, ha a védjegy idővel elveszíti a megkülönböztető képességét, nyilvánvalóan nem törölhető a keletkezésére visszaható hatállyal, hiszen akkor még rendelkezett disztinktív, azaz megkülönböztető funkcióval, viszont ilyenkor is megszüntethető a védjegy oltalma, lehet kérni a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását. A Vt. „Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt” című fejezetében a 35.§ (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: „A védjegyoltalom megszűnik, ha a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés

a

gazdasági

tevékenység

körében

azoknak

az

áruknak

vagy

szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták vagy b) a védjegy – használata következtében – megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.” A védjegyoltalom ilyen módon való megszűnésénél az oltalom a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal ér véget,6 s „teljes körűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.”7 „A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat

6

Vt. 30.§ (e)

7

Vt. 35. § (2)

3

kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.”8 A Vt.-re nézve irányadó az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK Irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (a továbbiakban: Irányelv), amelynek 12. cikke (2) bekezdésének (a) pontja szerint a „védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegyjogosult tevékeny fellépésének elmaradása következtében a megjelölés - lajstromozását követően - a kereskedelmi forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyek tekintetében azt lajstromozták.” A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású szöveg) a VI. részben a Lemondás a védjegyoltalomról, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése cím alatt a 2. fejezetben tárgyalja a védjegyoltalom megszűnésének okait és az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontja alatt így rendelkezik: „A hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a védjegyjogosult

cselekménye

vagy mulasztása

következtében

a

megjelölés a

forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták.” A védjegyoltalom megszűnése a nemzeti és a Magyarországon érvényes nemzetközi védjegy esetében hazánk területére, a közösségi védjegy esetében a Közösség, azaz az Európai Unió egészére vonatkozik. 2. 3. A jogintézmény történetisége, a szabályozás háttere és törvényi indokolása A Vt. szerint a védjegyoltalom, ugyan a többi iparjogvédelmi jogokhoz hasonlóan időben korlátozott kizárólagos jog, de – ellentétben a műszaki szellemi alkotások záros időn belül lejáró oltalmával - tíz éves oltalmi ideje korlátlan alkalommal tíz-tíz évre megújítható. Ez a különbség is a védjegy disztinktív, azaz megkülönböztető funkciójának köszönhető, amelynek megőrzése és a használat folytán történő erősödése 8

Vt. 35. § (3)

4

mind a jogosult, mind pedig a fogyasztók érdekeit szolgálja. A védjegyek közkinccsé válását társadalmi, gazdasági érdekek sem támasztják alá. A védjegyoltalom megszűnési okaiként az oltalmi idő megújítás nélküli lejártát, a jogosult lemondását, a védjegy használat hiánya miatti megszűnését, a védjegyjogosult vállalat jogutód nélküli megszűnését, valamint a védjegy törlését szabályozó korábban hatályos védjegytörvényhez (az 1969. évi IX. törvényhez) képest, a Vt. a védjegyoltalom megszűnésével kapcsolatos anyagi jogi szabályok újjáalkotása után a korábban hatályos védjegytörvényben szereplő megszűnési okok közül megőrzi a lejáratot, a lemondást, a törlést és a használat hiánya miatti megszűnést; viszont a megkülönböztető képesség utólagos elvesztését és a megtévesztővé válást újként veszi a megszűnési okok közé (30. §). Az európai közösségi irányelv opcionális szabálya szerint ugyanis abban az esetben is megszüntethető a védjegy oltalma, ha jogosultjának magatartása miatt az üzleti forgalomban azoknak a termékeknek vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták, vagy pedig megtévesztővé vált használata folytán, különösen a termékek és szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. Ebben az esetben tehát az eredetileg oltalomképes védjegy utóbb válik az oltalomra alkalmatlanná. Ez a megszűnési ok a használat hiánya miatti megszűnéssel áll rokonságban, ezért a megszűnés nem hat vissza az oltalom keletkezésének napjára. A védjegyoltalom ilyen okokból történő megszűnésére vonatkozó szabályok megalkotását nemcsak a jogharmonizáció, hanem a versenyjog és a fogyasztóvédelem szempontjai is indokolják.9 A megkülönböztetésre való alkalmasság elvesztését tehát a törvény nem a törlési okok közé sorolja (melyek szükségszerűen a keletkezésre visszaható hatállyal semmisítik meg a védjegyoltalmat), hanem a védjegyoltalom elveszítésének külön esetcsoportjaként kezeli, hiszen más jogi helyzetről van szó az utóbb fellépő megszűnési okok beállása és a keletkezésére visszaható hatályú törlés feltételeinek beállása esetén. A keletkezésre visszaható hatályú törlés esetén ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a védjegyoltalom sohasem létezett érvényesen, míg a megszűnés megállapítása esetén marad egy múltbéli időszak, amikor létezett védjegyoltalom, tehát az abból eredő jogok is – akár utólag – érvényesíthetők. 9

A Vt. indokolása

5

„A megszűnés időpontjáról az irányelv nem rendelkezik, a német védjegytörvény szerint az – ha az eljárás sikeres -, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatályú.” A Vt. „a megkülönböztető képesség elvesztésével és a megtévesztővé válással kapcsolatos megszűnési ok szabályozása során a megszűnés időpontját a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjában határozza meg. Ha a védjegy csak részben degenerálódik, csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részére veszíti el megkülönböztető képességét, illetve válik megtévesztővé, a védjegyoltalmat megfelelő korlátozással fenn kell tartani.”10

2. 4. Külföldi kitekintés: az idevonatkozó német szabályozás Dogmatikailag helyénvalónak tekinthető, hogy a használat hiányát és a megkülönböztetésre való alkalmasság elvesztését a magyar védjegytörvény nem a törlési okok közé sorolja, hanem a megszűnés külön esetcsoportjaként kezeli. (Tisztább és jobban kezelhető ugyanis a szabályozás, ha a törlési okok egybeesnek a lajstromozási akadályokkal, s az utóbb fellépő megszűnési okok fogalmilag elkülönülnek a törléstől.)11 A német védjegytörvény, a "Gesetz über den Schutz von Marken und sonstigen Kennzeichen - Markengesetz"12 (a továbbiakban MG) 49. §-a tárgyalja az ún. Verfall (angolul: lapse), magyarul megszűnés esetét - tehát az MG is különbséget tesz a törlés és a megszűnés között -, s a (2) bekezdés 1. pontjában kifejti: Die Eintragung einer Marke wird ferner auf Antrag wegen Verfalls gelöscht, 1. wenn die Marke infolge des Verhaltens oder der Untätigkeit ihres Inhabers im geschäftlichen

Verkehr

zur

gebräuchlichen

Bezeichnung

der

Waren

Dienstleistungen, für die sie eingetragen ist, geworden ist;13

10

Vt. 35. §

11

A Vt. indokolása In: CompLex Jogtár

12

Lásd: www.markengesetz.de (utoljára látogatva 2011. 03. 22.)

13

Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva 2011. 03. 22.)

6

oder

Azaz a védjegyet törlik a lajstromból a védjegy megszűnésének megállapítása iránti kérelemre, 1. ha a védjegyjogosult tevékenysége vagy tevékeny fellépésének elmaradása következtében az üzleti forgalomban azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos megjelölésévé vált, amelyekre lajstromozták. Első olvasatra talán ellentmondásnak tűnik a „védjegyet törlik a lajstromból” szófordulat, s talán megfelelőbb is itt egy magyarázó fordítással élni, s a következőképpen fordítani ezt a részt: „a védjegybejegyzést megszüntetik”, ami az én értelmezésem szerint a gyakorlatban annyit tesz, hogy az oltalom elvesztése után a lajstromban a védjegy mellett az „érvénytelen” szó fog szerepelni. A védjegy az MG értelmében is megszűnhet részlegesen.: (3) Liegt ein Verfallsgrund nur für einen Teil der Waren oder Dienstleistungen vor, für die die Marke eingetragen ist, so wird die Eintragung nur für diese Waren oder Dienstleistungen gelöscht."14 (3) Amennyiben a megszűnési ok csak az áruknak vagy szolgáltatásoknak csak egy részébe áll fenn azok közül, amelyekre a védjegy be van jegyezve, úgy a bejegyzést csak ezen áruk vagy szolgáltatások tekintetében törlik. Az, hogy az MG az imént idézett törvényi szakaszban 15is a löschen, azaz töröl igét („gelöscht”) használja, itt szintén az előbb említett módon értelmezendő, amit a következő a megszűnés vagy semmisség miatti törlés hatásairól szóló törvényi idézet végképp érthetővé tesz a még kételkedők számára és rávilágít egy véleményem szerint fontos - inkább nyelvészeti, mintsemhogy a Vt. és az MG közötti jogi – különbségre. „§ 52 MarkenG – „Wirkungen der L ö s c h u n g wegen Verfalls oder Nichtigkeit (1) Die Wirkungen der Eintragung einer Marke gelten in dem Umfang, in dem die Eintragung wegen Verfalls g e l ö s c h t wird, als von dem Zeitpunkt der Erhebung der Klage auf Löschung an nicht eingetreten. In der Entscheidung kann auf Antrag einer 14

Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva: 2011.03.22.)

15

Markengesetz 49§ (3)

7

Partei ein früherer Zeitpunkt, zu dem einer der Verfallsgründe eingetreten ist, festgesetzt werden. (2) Die Wirkungen der Eintragung einer Marke gelten in dem Umfang, in dem die Eintragung wegen Nichtigkeit g e l ö s c h t wird, als von Anfang an nicht eingetreten.”16 Magyarul: (1) Egy védjegybejegyzés joghatásai annyiban nem tekinthetők a törlésre irányuló kereset

megindításának

napjától

fogva

bekövetkezettnek,

amennyiben

a

védjegybejegyzést megszűnés miatt törölték. A döntésben egy, az ügyfél kérelmére olyan korábbi időpont is megállapítható, amely időpontban a megszűnési okok egyike fennállt. (2) Egy védjegybejegyzés joghatásai annyiban kezdettől fogva nem tekinthetők bekövetkezettnek, amennyiben a bejegyzést semmisség miatt t ö r l i k. Tehát az MG szerinti Löschung (törlés) voltaképpen a „védjegyoltalom megszűnésének” felel meg és a „védjegybejegyzés eltörlését” jelenti valamilyen időponttól kezdődően, s így csak egyik lehetséges eset - a Verzicht (lemondás) illetve a Verfall (megszűnés) mellett. A Nichtigkeit (semmisség) azaz a – Vt. értelmében vett törlés folytán viszont a védjegyoltalom minden esetben a keletkezésére – a bejelentési napra – visszahatóan (ex tunc) fog megszűnni. Ettől eltekintve az MG és a Vt. a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése

miatti

megszűnéséről

mind

anyagi

mind

eljárásjogi

tekintetben

hasonlóképpen rendelkezik, így – mivel a két törvény összehasonlítása nem képezi dolgozatom tárgyát - az ezzel kapcsolatos eljárást és következményeit a magyar jog szemszögéből mutatom be a következő fejezetben.

16

Lásd: http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm (utoljára látogatva: 2011.03.22.)

8

2. 5. A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése miatti megszűnéssel kapcsolatos eljárás és következményei A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (továbbiakban: SZTNH) hatáskörébe tartozik a védjegy lajstromozásán, a védjegyoltalom megújításán, a védjegy törlésén, a védjegyoltalom megosztásán, a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartásán, valamint

a

hatósági

tájékoztatáson

túl

a

védjegyoltalom

megszűnésének

megállapítása17, illetve a közösségi védjegyrendszerre (Vt. X/A. fejezet) és a védjegyek

nemzetközi

lajstromozására

(Vt.

X/B-X/D.

fejezetek)

vonatkozó

rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is. Az SZTNH a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben – a Vt.-ben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el. Továbbá Vt. értelmében „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.) azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre és figyelemfelhívásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben”, ahogy a jogutódlásra vonatkozóak sem.18 Az SZTNH háromtagú tanácsban jár el és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt. A döntés a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását, s annak közléséről az SZTNH – a törvényben meghatározott feltételek esetén - akár hirdetmény útján is gondoskodhat, melyet hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétennie. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni. A Vt. 44. § (1) értelmében nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában külföldi személy az SZTNH hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben köteles szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével 17

Vt. 2. rész VII. fejezet 37. §

18

Vt. 38. §

9

megbízni, s ebben az esetben valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni. Védjegyügyekben a Ket.-nek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.19 Az SZTNH a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket nem hivatalból, hanem a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok alapján vizsgálja, tehát a megszűnés megállapítására irányuló eljárást kezdeményező ügyfélnek kell bizonyítania, hogy az adott védjegy elvesztette megkülönböztető képességét. A Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő. A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. Védjegyügyekben nincs helye közmeghallgatásnak.20 A jogorvoslatot illetően a Vt. a következőképpen rendelkezik: A Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak. A Hivatal védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül. A Vt. eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza többek között a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérdésében hozott - az eljárást befejező – döntését, s e kérdésben hozott - az eljárást befejező - döntését a Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.21

19

Vt. 39. §

20

Vt. 40.§

21

Vt. 46./A §

10

Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A Vt.-ben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken, vagyis azon túlmenően, hogy a Vt. előírja, hogy díjat kell fizetni, védjegyügyben külön jogszabályban a Vt. szerint előírt - a 19/2005. (IV. 12.) GKM rendeletben (a továbbiakban: Díjrendelet) - meghatározott mértékű, a megszűnésmegállapítási eljárással kapcsolatos díjat tekintve jelenleg 128 000,- forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.22 A Vt. a védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezésekről szóló negyedik részének (X./C) a megállapodás alapján tett nemzetközi bejelentésekkel kapcsolatos fejezetében a nemzetközi védjegy érvénytelenítéséről szóló 76/S. § a következőképpen rendelkezik: „A nemzetközi védjegynek a Megállapodás 5. cikkének (6) bekezdésében szabályozott érvénytelenítésén e törvény alkalmazásában a védjegy törlését és a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kell érteni.” A Vt. 75. § alapján a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése miatt a 35. § alapján a védjegyjogosulttal szemben bárki kérheti. A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül. Ha a megszűnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A Vt. 76. §-a kimondja, hogy az SZTNH a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom megkülönböztető képesség

22

elvesztése

miatti

megszűnésének

Vt. 46./C §

11

-

teljes

körű

vagy

részleges

-

megállapításáról vagy pedig a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a Vt. 73. § (5)-(7) bekezdéseit alkalmazni kell. Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés-megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. Az SZTNH ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni. A védjegyoltalomnak a megkülönböztető képesség elvesztése miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Hivatal hivatalos lapjában.23 A Vt. a védjegyügyekben való bírósági eljárásról szóló ötödik részében, a XI. az SZTNH döntéseinek felülvizsgálatáról szóló - fejezetében a 77. § (1) szerint a bíróság kérelemre (ún. megváltoztatási kérelemre) megváltoztathatja a Hivatalnak a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit, így többek között a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kérdésében hozott - az eljárást befejező – döntését is. Ugyanezen 77. § (4) szerint a döntés megváltoztatását kérheti, aki a Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak, valamint akitől az ügyféli jogállást megtagadták. (6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap. A védjegyoltalom megszűnéséről szóló jogerős határozat megszületése után a védjegyben foglalt megjelölést bárki szabadon használhatja fajtanévként.

23 Vt. 76. §

12

Amennyiben tehát a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy ilyen eljárást kezdeményezzen, az SZTNH előtti eljárás a fentiekben részletezett szabályok szerint zajlik le. Kérdés, hogy kinek állhat érdekében egy ilyen eljárást elindítani. Ehhez nézzük meg, néhány példa felvonultatása segítségével, hogy milyen közös jellemzőket fedezhetünk fel az ismert esetek elemzésekor! Ámde mindehhez először tegyünk egy kis kitérőt a nyelvészet területére, s vizsgáljuk meg egyrészt a védjegyek, mint tulajdonnevek fogalmát, azok helyesírását, másrészt a köznevesülés fogalmát! 3. A köznevesülésről árulkodó helyesírás A vonatkozó nyelvészeti szakirodalom a márkaneveket a személynevek, állatok és tárgyak nevei, földrajzi nevek, intézménynevek, csillagászati elnevezések és címek mellett a tulajdonnevek csoportjába sorolja.24 Közös nyelvi jellegzetesség a tulajdonnevek esetében, hogy szófajukat tekintve a főnév kategóriájába tartoznak, azon belül pedig az ugynevezett grammatikai főnévébe, ugyanis a mondatban mindig főnévi szerepkörben jelennek meg, még akkor is, ha több tagból állnak, mint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, valamint hogy kezdőbetűjük mindig nagy, többtagú név esetén az első nagybetű a név kezdetét jelezvén, a név többi elemének nagybetűs írásmódja pedig az elemek összetartozását jelölendő, mit például: Alfa Romeo, Pepsi Cola, Nők Lapja. A kötőjeles írásmódú tulajdonnevek több típusában is jellemző a nevet alkotó összes tag nagy kezdőbetűvel való rögzítése, pl. Coca-Cola. A tulajdonnevek kisbetűs írásmódja egyértelműen helyesírási hibának tekintendő. Védjegyek esetében azonban talákozhatunk kisbetűvel kezdődő írásmóddal, amely nem tekinthető helyesírási hibának, hiszen a védjegy szerinti megjelölést nem szorítják korlátok közé a helyesírási szabályok, pl. otpbank, raab karcher. A tulajdonnevet tartalmazó összetételek helyesírásáról megtudhatjuk még a szakirodalomból, hogy a tulajdonneveket előtagként többnyire főnevekkel és melléknevekkel kapcsoljuk össze „Ha egy tulajdonnév egy köznévnek a minőségjelzője, 24

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 135

13

a két szót külön kell írni: Renault gépkocsi, Odol fogkrém, Korona cipőbolt, Nők Lapja hetilap. Ha egy ilyen szerkezethez összetételi utótag járul, a megfelelő tagolás érdekében azt szintén külön kell írni: Renault gépkocsi vásárlás. Akkor is különírjuk a tulajdonnevet tartalmazó összetételeket, ha az utótag olyan alkalmi jelzős szerkezethez járul, amelyben a szerkezet alaptagja a tulajdonnévi elem: használt Suzuki vásár. Ez a forma elsősorban a márkaneveknél fordul elő. Ha egy tulajdonnév valamilyen jelöletlen összetételt alkot egy köznévvel (vagy rendszerint –i, -s, -ú/-ű, -jú/-jű képzős melléknévvel), akkor a két tagot kötőjellel kell összekapcsolni: Davis-kupa, Mátyástemplom, Szent István-bazilika; Geiger-Müller-számlálócső. Ha egy kötőjellel összefűzött tulajdonnévi előtagú összetételhez újabb utótag járul, a megfelelő tagolás érdekében azt is kötőjellel kell kapcsolni: Davis-kupa-döntő, Mátyás-templomrestauráció. Az esetleges előtagok ugyancsak kötőjellel kapcsolódnak – életmű-Oscardíj -, s minden további utótag újabb kötőjellel járul az alakulathoz: életmű-Oscar-díjátadás, Davis-kupa-döntő-közvetítés. Az ilyen nehézkes szerkezeteket azonban, a kevésbé esztétikus írásképet elkerülendő, célszerű körülírni: életmű-Oscar-díj átadás, Davis-kupa döntőjének a közvetítése.”25 Az előbb említett tulajdonnevet tartalmazó összetételek köznévvé válhatnak, s ezt az úgynevezett köznevesülést jelzi a kisbetűs kezdés mellett az egybeírás is, például az ádámcsutka, pálfordulás vagy röntgensugár szavaink esetében. Vagyis a köznevesülés egyfajta szóalkotási mód, amely a nyelvek fejlődésében természetes folyamat. Fenti szóalkotási módot elősegítheti a tulajdonnévnek azon tulajdonsága, hogy elsődleges egyedjelölő szerepe mellett másodlagosan csoportjelölő is, tehát aki Napóleon-t mond, az egyúttal ember-t is mond. Ugyanis a tulajdonnevet mindig valamilyen

köznévvel megjelölhető csoportba foglalhatjuk bele, hiszen tulajdonnevet csak annak adhatunk, aminek köznévi elnevezése is van. Ezen gondolat – ellentétben a közszó általánosító, s a tulajdonnév egyedítő funkcióját hangsúlyozóval - a tulajdonnevek jelentésében

meglévő általánosító jelentéselemet emeli ki.26 Ezen a tulajdonnévben meglévő általánosító 25

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris

Kiadó Budapest, 2004, p. 135. 26

Balázs János: A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. ÁNyT., 1963, p. 4152.

14

jelentéselem segítheti a vele a köznévi csoportra, fajtanévre való utalás kialakulását is, de - ha általánosabb összefüggést keresünk-, akkor a résszel az egészre való utalást is.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a személynevek esetében a leggyakoribb a köznévvé válás a tulajdonnevek között, de jellegzetes tárgyak - főként ruhadarabok -, találmányok, felfedezések, mértékegységek stb. is kaphatják nevüket megalkotójukról, feltalálójukról, vagy legelső viselőjükről, netán divatba hozójukról, 27 mint ahogy a garbó (visszahajtott, magas nyakú pulóver vagy ing) Greta Garbo svéd filmszínésznő nevéből eredeztethető, a Watt - a teljesítmény SI-mértékegysége - James Watt angol mechanikusról, a gőzgép feltalálójárót kapta nevét,28 s a dolgozatomban a későbbiekben felvonultatott példák közül ide sorolható többek között a bakelit is, vagy az előbb említett röntgensugár. De meglehet, hogy az olvasó hallott már a Caran d'Ash nevű cégről is. Ez egy francia ceruzagyár volt, ők szállítottak először Oroszországba ceruzát. A ceruza így Oroszországban „karandas” (köz)néven ismert mind a mai napig. Vagy itt van egy magyar találmány, - amit ugyan feltalálója, Bíró László29 Argentínában volt kénytelen szabadalmaztatni -, a golyóstoll, mely Biropen néven terjedt el az egész világon, amire mégis méltán lehetünk büszkék. Miután a tulajdonnév köznévvé alakult, már nem (illetve nem csak) az egyedi szellemi alkotást jelöli, nem az általa jelölt dolog „tulajdon neve”, hanem a dolgok egy fajtájának közös nevévé válik, s ily’ módon, teljesen logikusan kisbetűvel írandó. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy a főnevek német nyelvben való nagybetűs írásmódja is azonnal logikusnak tűnhet, ha a jelenséget a másik oldalról nézzük, hiszen a név – függetlenül attól, hogy tulajdonnév vagy köznév – mégis csak egy név, s mint ilyen – legalább is a német nyelvben – nagy kezdőbetűvel írandó.) Tehát míg a köznévvé alakulást a magyar nyelvben kisbetű jelzi, elmondható az is, hogy az idegen eredetű tuladonnévből keletkezett köznevek helyesírása is idővel átalakul és a magyaros (vagy a fent említett „karandas” esetében oroszos) írásmód válik rájuk jellemzővé. Az idegen eredetű fajtanévvé vált márkanevekre példákat említve a magyarban így keletkezhettek 27

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás, megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 172. 28

Lásd: www.kislexikon.hu (utoljára látogatva 2011.03.13.)

29

Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bíró_László_József (utoljára látogatva 2011.03.13.)

15

aszpirin, bakelit, celofán, cellux, cipzár, diktafon, dzsip, freon, fridzsider, frizbi, gramofon, heroin, hullahopp, hungarocell, imbiszkulcs, kerozin, legó, magnetofon, makadám, nejlon, neszkávé, nutella, pingpong, plexi, polár, postit, rotring, termosz, tetrapack, vazelin.30, veronál és zsilett szavaink is. Vannak persze olyan idegen eredetű márkanevek, ahol a közszóvá válás után sem vált jellemzővé a magyaros írásmód, ahogy a köznevesülésre ill. fajtanévvé válásra példaként gyakorta felhozott WALKMAN (ejtsd: ”vókmen”)31 vagy a GOOGLE32 (ejtsd: „gúg(ö)l”, egyesek szerint „gugli”) és a XEROX esetében történt. És ne feledkezzünk meg magyar eredetű köznevesült márkaneveinkről sem: a közértről, a mirelitről, a patyolatról és a túrórudiról, hogy csak néhányat említsünk! Természetesen jelen dolgozatomban nem vállalkozom az előbb felsorolt összes védjegyszóból köznevesült szavunk márkanévi eredetének feltárására, de néhányat kiválasztottam mind a már ismertek közül, mind pedig azok közül, amelyeket eddig e téma kapcsán még - tudtommal - nem vizsgáltak meg közelebbről.

4.1. Védjegyek a megkülönböztető képesség elvesztésének útján Tehát, ha a védjegyjogosult hagyja, hogy általánosan fajtanévként használják védjegyét, maga a védjegy válhat ily módon fajtanévvé, nyelvészetileg köznévvé, iparjogvédelmi szaknyelven szólva pedig elveszíti megkülönböztető képességét. Az itt következő védjegyek végigmentek a folyamaton; némelyikük végleg fajtanévvé vált, de vannak olyanok is, amelyeknél sikerült visszafordítani a fajtanévvé válási folyamatot, s olyanok, amelyek jó úton haladnak a fajtanévvé válás felé. A példákkal megkísérlem röviden áttekinteni azon (nyelvészeti értelemben) a köznevesülésre felhozható példákat – akár kitekintve a magyar nyelvterületről – és megvizsgálni az iparjogvédelem szemszögéből is, amelyeket már jól ismerünk. Vizsgáljunk meg tehát néhányat az imént 30

Lásd:http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegen_tulajdonnévi_eredetű,_magyar_írásmód_szerinti_írású,_köznevesült_jöve

vényszavak_listája (utoljára látogatva: 2011.03.13.) 31

Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, p. 77.

32

Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 5.

(115.) évfolyam 5. szám 2010. október, itt: p. 23-24., 29-30.

16

köznévként említett Magyarország területén bejegyzett védjegyek közül a legrégebbitől a legújabbig haladva! (A megjelölést a termék megjelenési éve – zárójelben -, majd Magyarországon védjegyként való bejelentésének éve követi.) 4.1.1. ASPIRIN • (1899); 1966 – A fájdalomcsillapítás szakértője Az Aspirin műszót megalkotásakor az acetilszalicilsav és a réti legyezőfű latin nevének (Spiraea ulmaria) kezdőbetűiből képezték,33 az elnevezés végződése pedig – véleményem szerint elképzelhető, hogy a gyógynövény egyik német nevének köszönhető. A „mezők királynője” (Wiesenkönigin) néven is ismert cserje34 már a 16. század óta mély tiszteletnek örvendett a gyógynövények ismerői körében, s a névadók az A+SPIR+IN nőnemű főnévképző „in” végződésével ezt a növény iránti tiszteletet kívánhatták továbbvinni e névvel. Ugyan ez puszta népetimológiának tűnhet, ha tudjuk azt is, hogy a kémiai szaknyelvben igen gyakran használatos az –in(e) végződés (pl. kinin, lanolin). Persze ezek csak feltevések, tény viszont, hogy először a fehér fűz kérgéből vonták ki a szalicilsavat, mely amellett, hogy befőzéshez használt tartósítószer, hatékony fájdalom- és lázcsillapító. Ennek káliumsója a kálium-szalicilát (amit Kalmopyrin® néven a Richter Gedeon Nyrt. is gyárt és forgalmaz), helyette azonban ma már elterjedtebben használják az acetil-szalicilsavat, melyet elsőként az előbb említett réti legyezőfűből (Filipendula ulmaria, régebbi nevén Spiraea ulmaria) vontak ki.35 Felix Hoffmann, a német Bayer gyógyszergyár kutatója 1897-ben nyerte ki először az acetilszalicilsavat a növényből, s a hatóanyag az Egyesült Államokban 1898-tól kapott szabadalmat, s az Aspirin, mint a hatóanyag elnevezése 1899-ben lett lajstromozott védjegy, s azt Berlinben a Császári Szabadalmi Hivatalban jegyezték be a lajstromba. Még ugyanabban az évben porként megjelent a piacon. Nemsokkal sikeres bevezetése után már tabletta-alakban árulták és ezzel elfoglalta a főhelyet a háztartások házipatikáiban. A fogyasztók több mint egy évszázada élnek a kutatás eme, a fájdalomcsillapítást forradalmasító találmányával. A világ több mint 90 országában 33

Langenscheidt Dr., Florian (Herausgeber): DEUTSCHE STANDARDS, MARKEN DES JAHRHUNDERTS,

EDITIONEN GmbH, Köln, 2003, p.34. 34

Lásd: http://www.madaus.de/Spiraea-ulmaria.1258.0.html (utoljára látogatva 2011.03.22-én)

35

Lásd: http://www.terra.hu/fak/html/salix.alba.html (utoljára látogatva 2011. március 22-én)

17

válasz a fejfájásra a Bayer-féle ASPIRIN36, magyarul a BAYER aszpirinje, bár a „von Bayer”-t, azaz, hogy „Bayer-féle”, azt - legalábbis Magyarországon - a fogyasztók elfelejtik hozzátenni, vagy azért, mert tudják, hogy Magyarországon csak a Bayer féle ASPIRIN létezik, vagy, mert nem tudják, illetve nem is ismerik a gyógyszergyár nevét, azt nem kötik a gyógyszerhez, annak ellenére, hogy ezt az ismeretet az új ASPIRIN televíziós reklámok igyekeznek eljuttatni a fogyasztókhoz, ami a Bayer jelenlegi látványosan agilis védjegypolitikájának egyik elemét képezi. Erre nagy szüksége is van, de kérdés, hogy nem késett-e el vele. Önmagában az a tény, hogy az ASPIRIN az a márkanév, amit a védjegyek fajtanévvé válásával foglalkozó irodalom a jelenség klasszikus eseteként tart számon, paradox módon még nem elegendő ennek tényleges igazolására, de kihat a közfelfogásra, mint ahogy az is hatással van a megjelölés életére, hogy az az I. világháborúhoz kapcsolódó jóvátétel során az 1919-es versailles-i békeszerződés alapján a háborúban győztes országokban elveszítette a rá vonatkozó védjegyoltalmat, így azt – a heroinhoz hasonlóan – kisbetűvel kell írni Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok területén.37 Az ASPIRIN acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszercsoport megnevezéseként való használata

Magyarországon

jogsértő

és

helytelen

az

5.

osztályba

tartozó

gyógyszerészeti készítmények kapcsán 1899-ben bejelentett (lajstromszáma: 121878) hazai38 és 1966-tól kezdődően élő nemzetközi39 ASPIRIN (vagy az ASPIRIN elemet tartalmazó) szóvédjegyek lajstromozottsága okán, de a cégnek nem csak az ezirányú köznevesüléstől feladata megvédenie megjelölését, hanem, hogy ne válhasson a fogyasztók számára a fájdalomcsillapító szinonimájává.

36

Langenscheidt Dr., Florian (Herausgeber): DEUTSCHE STANDARDS, MARKEN DES JAHRHUNDERTS,

EDITIONEN GmbH, Köln, 2003, p.34. 37

Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 5.

(115.) évfolyam 5. szám 2010. október, p. 8-31. itt: p. 22. 38

Rekord M7901337 in: Publikus Iparjogvédelmi Adatbázis Család (a továbbiakban: PIPACS)

39

Rekord A312632; (A322907); (A897709) in PIPACS (lásd: http://pipacsweb.hpo.hu/)

18

A szavak vizsgálatához legkézenfekvőbb szótárhoz nyúlnunk. Nézzük meg, mit tudhatunk meg szótárakból az ASPIRIN védjegyszóról! Az eredeti írásmóddal nem szerepel idegen eredetű szóként egyik vizsgált magyar szótárban sem, viszont aszpirinként több idegen szavak szótárában40 is megtaláltam: „aszpirin [az Aspirin gyógyszerévből] orv a fűzfa (Salix) alkaloidjából első ízben a Bayer gyógyszergyár által előállított gyógyszer neve, amelyet hatóanyaga, az acetilszalicilsav megnevezésére is használnak; a hatóanyagot több különböző néven forgalmazott gyógyszerkészítmény is tartalmazza; láz- és fájdalomcsillapító.” 41 „aszpirin •• fn ~ok vagy ~ek, ~t, ~ja vagy ~je Fájdalom-, illetve lázcsillapító gyógyszer. Fejfájás ellen bevett egy aszpirint. ◊ Etim: Német jövevényszó.”42 Fenti megfogalmazások akár arra is engedhetnek következtetni, hogy az aszpirin az acetilszalicilsav tartalmú gyógyszerek gyűjtőnevévé vált, sőt a láz- és fájdalomcsillapítók gyűjtőnevévé, hiszen arra utal, hogy a Bayer cégen kívül más is gyárt aszpirint, s ez így rendjén is van, hiszen aszpirin szavunk az összes aszpirinre vonatkozik, nem tesz, nem tehet különbséget az országok, sőt gyártók között, amelyeknek nagy vagy kis betűvel írt ASPIRIN szavait a magyar beszélő számára „magyarra fordítja”, s nem tilthatjuk meg azt a szót használóknak, hogy azt a világ összes aszpirinjére használják. A magyar aszpirin szó ugyanis magában rejti mindazokat a jelentésmozzanatokat, amire egy magyar agy az [ASZPIRIN] hangalakkal kapcsolatban asszociál vagy asszociálhat. Ám paradox módon éppen ez az, ami – véleményem szerint - megmentheti az ASPIRIN védjegyszót, még akkor is, ha köznevesülése már egyrészről lezajlott folyamat Magyarországon, ugyanis az, hogy az 1950-es évektől véralvadás elleni szerként is egyre szélesebb körben kezdték használni a hatóanyagot és megjelentek a más hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapítók is a piacon, (s a ’60-as évekre a védjegyet is lajstromozták) visszafordította azt a folyamatot, hogy kizárólag a láz- és fájdalomcsillapítói jelentéssel véglegesen köznevesüljön, ugyan ez a változás még a szótárakban nem manifesztálódott. A másik úton való köznevesülés

40

Ittzés Nóra (főszerk.): A magyar nyelv nagyszótára MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006

41

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007 p. 82

42

Eőry Vilma: Értelmező szótár+ L-Zs, Tinta Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás, 2007, p. 59.

19

a gyógyszerész szakma köreit érinti, s nem tudom megítélni, hogy az mennyire előrehaladott, de a Bayer konkurenciájának nyilván az a célja, hogy gyárthasson ő is „aszpirint”. Megjegyzem, hogy német nyelvterületeten sokkal inkább tudatosan védjegyként használják az Aspirin szót a szótárak tanusága szerint, védett voltára mind az ® szimbólummal, mind a WZ (Warenzeichen, azaz védjegy) rövidítéssel utalnak: „Aspirin®, das; -s (ein Schmerzmittel)”43 (fájdalomcsillapító), „Aspirin WZ das; ‹Kunstw.›: ein Schmerz- u. Fiebermittel”44 (‹műszó›: fájdalom- és lázcsillapító) és mindenütt „egy fájdalomcsillapító” csak a sok közül, piacvezető szerepe miatt azonban számíthat „fájdalomcsillapító” jelentéssel köznevesülésére a védjegyjogosult.

4.1.2. A jól ismert GILLETTE • (1902); 1908

A védjegyjogosultak egy része különös figyelmet fordít arra, hogy megakadályozza védjegye megkülönböztető képességének elveszítését, mert a megjelölés köznevesülése számára súlyos gazdasági hátrányt jelentene és tisztában van vele, hogy a folyamat egy ideig visszafordítható. Például a védjegyjogosult hirdetésekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a megjelölésre védjegyoltalommal rendelkezik. A zsilett szót az 1950 és 1970 közötti időszakban általában a „borotvapenge” fajtaneveként használták Magyarországon, mert az USA-beli The Gillette Company-nak akkortájt csak ez a még King Camp Gillette nevéhez fűződő 1901-es születésű korszakalkotó találmánya volt kapható hazánkban. Az első ábrás 43

DUDEN Die deutsche Rechtschreibung, 24., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage Duden Band 1

Dudenverlag Mannheim Leipzig Wien Zürich, ®Bibliographisches Institut & F.A.Brockhaus AG, Mannheim 2006 44

DUDEN Das große Fremdwörterbuch Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, Dudenverlag Mannheim,

Leipzig; Wien; Zürich; 1994, p. 147

20

szóvédjegy bejelentését a cég 1908-ban tette meg Magyarországon, de azt a PIPACS nyilvántartása szerint csak 1978-ban lajstromozták. Elképzelhető, hogy ez utóbbi egy hibás rekord, mivel Magyarországon a találmányt már 1903.szeptember 26-án említik a Szabadalmi Közlönyben („Budapesten 1902. dec. 30-án szabadalmat nyert”… „Gillette King Camp üzletvezető Brooklinban – Borotva”), bár természetesen a védjegyet később is bejelenthették; minden esetre akkorra már magának a találmánynak, az újmódi borotválóeszköznek a híre szájról szájra terjedt és az végülis – a szakálldivat háttérbeszorulása után – az 1920-as években vált általánosan elterjedtté, amikorra is kialakult a tárgy végleges magyar neve, a Gillette önborotvából, zsilett borotva, majd tapadással zsilett. (Pesti Napló 1928. jan. 18.: a vámmódosításoknak az a célja, hogy kedvezzen a nagytőkéseknek, a hatalmas zsilettgyárosoknak.).45 A ’60-as években még két bejelentést tettek, valamint 1985-ben egy újabbat az előzőeknél bővebb árujegyzékkel,46 valószínűleg érzékelve azt, hogy a ’80-as évekre széleskörben elterjedt a zsilettpenge szó használata egyéb borotvapenge-márkák tekintetében is.47 Mióta azonban a GILLETTE védjeggyel ellátott más árufajták is kaphatóak, s a termékeket kiterjedten reklámozzák, a GILLETTE védjegy visszanyerte megkülönböztető képességét. 2001-től a Magyarországon érvényes GILLETTE védjegyekre a Gilette Group Hungary Kft. rendelkezik hasznosítási engedéllyel, s azzal, hogy 2005-ben a Procter and Gamble (a kiskereskedelemben dúló árverseny következményeképpen) részvénycsere akció révén felvásárolta a Gillettet, létrejött a világ legnagyobb – 60 milliárd dollár feletti – forgalmú fogyasztási cikk-gyártó vállalata48, immáron birtokolva ötvenet a világ élvonalbeli márkái közül. A cég honlapján hirdeti, hogy „P&G brings beloved brands to consumers around the world – including our 50 Leadership Brands that are among the world’s most well known household names”, azaz, hogy a közkedvelt márkákat eljuttatja a fogyasztókhoz, köztük azt az ötven vezető márkát is, melyek ott vannak a világ legjobban ismert márkanevei között.49

45

Országh László: Zsilett In: Magyar Nyelvőr, 1974, p.502-504.

46

Rekord-M8501069 In: PIPACS

47

Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi Szemle, p. 8-33.

48

Lásd: http://hvg.hu/gazdasag/20050128pg (utoljára látogatva: 2011.03.13.)

49

Lásd: http://www.pg.com/en_US/company/index.shtml (utoljára látogatva: 2011.03.13.)

21

A fent említett household name egy olyan angol szóösszetétel, aminek a jelentését témánk szempontjából érdemes közelebbről megvizsgálnunk. A wiktionary50 a következőképpen fogalmaz a kifejezés jelentését illetően: 1. „A brand name that is well known to the great majority of households” vagyis „a háztartások túlnyomó többségében jól ismert márkanév” 2. „A genericized trademark or anepronym” vagyis fajtanévvé vált védjegy avagy „aneproníma”. 3. (idiomatic) „A very well known public figure” vagyis (állandósult kifejezéssel élve) „nagyon jól ismert közéleti személyiség”. Vagyis egy household name „jól ismert márkanév” gyakorta egyúttal genericized trademark „köznevesült márkanév” is avagy másik kifejezéssel élve proprietary eponym „védett eponíma”51- egy sikeres termék idővel generalizálódott, felhígult, általánosult márkaneve vagy legalább is nagy eséllyel rejti magában a köznevesülés lehetőségét. Példaként a szótár a kleenex-et említi, amit a zsebkendő (és annak kozmetikai törlőkendő típusú változata) szinonimájaként használnak az USAban, ahol a márka neve – piacvezető volta miatt – köznévvé válva átragadt a többi zsebkendőre is. Ugyanez figyelhető meg Németországban az ott már 1953 óta sikeres, s gyakran fajtanévként használt TEMPO márkanévnél, mert a németeknél az az igazi papírzsebkendő. (A TEMPO márkanév fajtanévként való használatát a következő két szótári cikk-idézet is alátámasztja: „Tempo 1 speed Tempo (1 sebesség tempó) 2 Warenzeichen ugs. tissue (védjegy köznyelv. zsebkendő)”52; „tempo 4. WZ (Plur. nur – s; ugs.) Kurzform von Tempotaschentuch (Papiertaschentuch)”53) a tempo 4. jelentése (T.sz.-ban

csak

a

köznyelvben)

rövid

alakja

a

Tempo

papírzsebkendőnek

(papírzsebkendő). Mellesleg 1995-től (2007-ig) a Vereinigte Papierwerke Nürnberg 1929-ben piacra dobott korszakalkotó találmányára, az eldobható – s ez által higiénikus

50

Lásd: http://en.wiktionary.org/wiki/household_name (utoljára látogatva: 2011.03.13.)

51

Lásd: http://www.audioenglish.net/dictionary/eponym.htm (utoljára látogatva: 2011.03.21.)

52

Oxford-Duden German Dictionary. German - English. English - German. Chief Editors: W. Scholze-Stubenrecht,

J. B. Sykes by M. Clark. O. Thyen, Oxford University Press Inc., Third Edition, New York, 2005, p. 702. 53

DUDEN Das große Fremdwörterbuch Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, Dudenverlag Mannheim,

Leipzig; Wien; Zürich; 1994, p. 1350.

22

– papír zsebkendőre akkor bejegyzett TEMPO védjegy (ez a tősgyökeres és befutott német márkanév) is a Procter & Gamble fogyasztási cikkeket gyártó konszern tulajdonában volt. Egy „jól ismert márkanév” egyúttal többnyire jó hírnévnek is örvend, neve széleskörben ismertté válik, s mivel azt egyre többen használják, neve egyúttal ki van téve a köznevesülés, fajtanévvé válás veszélyének. (Előfordul, hogy előbb jut eszünkbe a védjegyszó, mint az árufajta neve, ahogy a magyarban például a NESCAFÉ szót használjuk az instant kávé, azonnal oldódó kávé szóösszetételek helyett, különösen ha nem is fontos számunkra a márka, mert pl. egyáltalán nem szoktunk kávézni, s így nem is tudjuk, hogy egyáltalán létezik-e a piacvezető NESCAFÉ instant kávén kívül másik neszkávé.) Elgondolkodtató, hogy az éppen vizsgált GILETTE márkanév példának okáért a 13. helyen állt a legjobb világmárkák százas listáján a 2010. évben,54 s az általam jelen dolgozatban valamilyen szinten a téma kapcsán megemlített védjegyek közül a GOOGLE a 4., a NESCAFÉ a 27., a SONY a 34., a XEROX az 59., míg a fent említett – a köznevesülésre az imént felhozott márkanév – a KLEENEX a 71., s - a szintén vizsgált POST-IT védjegy tulajdonosa - a 3M a 90. helyet foglalta el a listán. Visszatérve a GILETTE márkanévhez, elmondhatjuk, hogy újraéledésével párhuzamosan a belőle anno köznevesüléssel keletkezett zsilett szavunk viszont olyannyira elkezdett fajtanévként önálló életet élni, hogy a PIPACS-ban találunk két olyan érvényes védjegyet is, amely a 8. áruosztályban „Önborotvakészülékekre, ezekhez használatos zsilettekre és zsilett tartó tokokra” jelentett be 1988-ban egy versenytárs.55 2009-től a 8. és 21. áruosztályok tekintetében is él egy a magyar írásmóddal tárgyi védjegyből köznevesült ZSILETT szóra szóvédjegy.56 Ugyan a GILLETTE védjegy köznevesült alakjait még megtaláljuk a szótárakban is: „zsilett 1. önborotva-készülék 2. az ebbe való penge (K. C. Gilette [e: dzsilet]

amerikai

feltalálóról)”;57

„zsilett

(fn)

zsilettpenge,

önborotva

54

(rég),

Lásd:http://www.interbrand.com/en/best-global-brands/best-global-brands-2008/best-global-brand-2010.aspx

(utoljára látogatva: 2011.03.27.) 55

Lásd Record M8801774 és M880175 in: PIPACS

56

Lásd Record M0902664 in: PIPACS

57

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, p. 722.

23

borotvapenge”58, az a tény, hogy a 2007-ben megjelent Értelmező szótár+ már sem a zsilett, sem a zsilettpenge szavainkat nem említi, számomra azt sejteti, hogy félnek egy esetlegesen a GILLETTE védjegy jogosultjától érkező támadástól; persze az is lehet, hogy zs betűvel kezdődő szóként ez már egyszerűen nem fért bele a szótárba. (Ugyan ez utóbbi már egy másik téma, de a szótárak feladatára még a későbbiekben visszatérek.) 4.1.3. Tele a hűtő köznevekkel! - FRIGIDAIRE • 1920

A magyar nyelvben a frizsider szó a hűtő, hűtőgép, valamint hűtőszekrény szavaink idegen nyelvi eredetű szinonimájaként használatos.59, sőt elterjedt a szlengben a frigó szó is. A Frigidaire márkanevet az Indiában 1916-ban alapított Guardian Frigerator Company vezette be, ők kínáltak először hűtőgépeket a háztartások számára miután Nathaniel B. Wales és Alfred Mellowes feltalálták a hűtőgépet. 1919-ben a General Motors vette át a Frigidaire márkanevet és az a huszadik század 20-as éveiben annyira elterjedtté vált, hogy márkanévtől függetlenül sokan minden hűtőgépet így neveztek Amerikában. Az angolban elterjedt fridge szó is a Frigidaire vagy annak korábbi változata a Frigerator védjegyszavakból eredeztethető.60 1919-től a General Motors tulajdonában volt a védjegy, majd 1979-ben eladták a White Consolidated Industries cégnek, 1986-ban pedig megvette az Electrolux Home Products Inc. A Magyarországon 1920-ban bejegyzett M7000816 ügyszámú, 113116 lajstromszámú FRIGIDAIRE szóvédjegy, a 11. áruosztályban hűtőkészülékekre (angolul: refrigeretors) érvényes jelenleg is, s az Electrolux Home Products Inc. a védjegyjogosult. Ugyanők 1996-ban az EU területére is bejelentették ugyanezen megjelölést, s a 000071241 lajstromszámon él bővebb árujegyzékkel (a 7. és 11. áruosztályok tekintetében), mint az előbb említett magyar szóvédjegy. Az M0400377 58

Kiss Gábor (Főszerk.): Magyar szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta

Könyvkiadó, Budapest, 1999, p. 928. 59

Eőry Vilma (Főszerk.): Értelmező szótár +, Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek, szólások,

közmondások, etimológiák, nyelvhasználati tanácsok és fogalomköri csoportok I. kötet A-K, TINTA Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás: 2007, p. 419 60

Lásd: http://www.en.wikipedia.org/wiki/Frigidaire (utoljára látogatva: 2011.03.13.)

24

ügyszámú, 188718 lajstromszámú FRIGIDAIRE szóvédjegy némileg újkeletűbb, mint az 1920-as testvére, s csak az árujegyzéke bővebb, valamint a cég 1984 óta rendelkezik még a következő ábrás szóvédjeggyel is:

- szintén a 7. és 11.

áruosztályok tekintetében. Érdekességképpen megemlítem, hogy a PIPACS adatbázisban tizenegy védjegy árujegyzékében, tehát fajtanévi értelemben, szerepel a fridzsider szó, köztük más Electrolux termékek esetében is (valószínűleg az angol nyelvű árujegyzék szöveghű netán szolgai - fordításának eredményeképpen). Igazándiból a frigidaire szót olvasva, azt vagy francia jövevényszónak tekinthetjük vagy eljutunk a hideg+levegő etomológiáig, de az „a” betű esetleges képi írásmódja a fejezetcímben lévő ábrás védjegy esetében sem gátol meg bennünket abban, hogy azt fri(d)zsidernek olvassuk. (Mellesleg a francia nyelvben valóban hűtőszekrényt jelent a frigidaire, a frigo és réfrigérateur mellett.)61 Személyes megjegyzésként azt is hozzáteszem, hogy az ELECTROLUX vagy a ZANUSSI védjegyet látván - leendő vevőként - előbb éreztem magam biztonságban (iparjogvédelmi tanulmányaim megkezdése előtt), mintsem a FRIGIDAIRE védjegyet látván, egyrészt, mert akkor még utóbbit nem ismertem, mint védjegyet, s úgy voltam vele, hogy „azt, hogy ez egy fridzsider, azt magamtól is kitaláltam.” Amikor pedig már kezdtem elmélyedni az iparjogvédelemben, felmerült bennem a „Vajon kinek juthat eszébe egy ilyen védjegyet bejelenteni Magyarországon?” kérdés. Másrészt pedig, mert az Electrolux vagy a Zanussi márkanevet látván tudtam azt, hogy az egy jól ismert, értékes márka, ami garanciát jelent számomra a termék minőségét illetően. A FRIGIDAIRE márka véleményem szerint a hűtőgépipart kevéssé ismerők számára nem mond túl sokat, holott lehet, hogy akik jól ismerik, azok számára a „FRIGIDAIRE az igazi fri(d)zsider”. Úgy tűnik, senkit sem zavar, hogy a lassan matuzsálemi korba lépő FRIGIDAIRE védjegyszó úgy beépült a magyar szókincsbe is, hogy azt már emberemlékezet óta magyaros írásmóddal használjuk, teljes jogú szinonimájaként hűtő, 61

Pálfy Miklós: FRANCIA – MAGYAR KÉZISZÓTÁR, 3. jav. kiadás, Grimm Könyvkiadó Kft. Szeged 2002 p. 534

25

hűtőszekrény és hűtőgép szavainknak, úgy, hogy esetleg nem is tudjuk honnét vettük át. De kit is zavarna? A konkurenciának csak kedvez a dolog, az előbb említett három védjegy esetében pedig aztán végképp irreleváns a kérdés, hiszen mindhárom az Electrolux Home Products Inc. tulajdonában van. Mindezért a FRIGIDAIRE szót védjegyként ma már gyakorlatilag nem lehet, de látszólag nincs is sok értelme használni. És ez biztosíthatja a fajtanévvé vált fridzsider szó, a FRIGIDAIRE védjegy melletti továbbélését is, ugyanis a védjegyjogosult versenytársának nem áll érdekében, hogy a védjegyet megszüntesse, mert ha az meg is szűnne később, azt nem lenne érdemes használnia. További adalékul szolgálhat a témához, ha megnézzük, hogy a szótárakban miként szerepel a fri(d)zsider szó. A már korábban hivatkozott Eőry Vilma féle Értelmező szótár+ mellett a Kiss Gábor féle Magyar szókincstár is a hűtő, valamint hűtőszekrény szavaink szinonimájaként említi a frizsider szót, immáron nem dzs-vel, hanem zs-vel írt változatban: „hűtő (fn) frizsider, hűtőgép, hűtőszekrény, jégszekrény (rég), fagyasztó, fagyasztóláda; hűtőszekrény (fn) frizsider, jégszekrény, hűtőgép, hűtő, fagyasztó, fagyasztóláda.”62 A Bakos féle Idegen szavak és kifejezések szótárában egy szóként - a d betűt zárójelbe téve utalva a kétféle írásmódra - szerepel a fri(d)zsider szó hűtőszekrény jelentéssel,63 míg a Tolcsvai féle64 Idegen szavak szótára két külön szócikket szentel a fridzsider és frizsider szavaknak mindkettőben ugyanazon információt közölve: „fridzsider/ frizsider [lat→ném] hűtőszekrény, hűtőgép, hűtőkészülék” azaz az ismert jelentést, valamint azt, hogy a szó latin eredetű, s később a német nyelvből került át a magyarba, ami ha figyelembe vesszük, hogy a védjegy születésekor még létezett az Osztrák- Magyar Monarchia, ahol az uralkodó nyelv többnyire a német volt, s hogy maga a szó nem védjegyként ugyan, de már akkor is létezhetett, teljesen kézenfekfő.

62

Kiss Gábor (Főszerkesztő): Magyar szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999 itt: p. 373 63

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002 itt: p. 217.

64

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007 itt: p. 371., 372.

26

Természetesen egy szótár sem utal arra, hogy a fri(d)zsider védjegyszó lenne, mert ilyen írásmóddal valóban nincs levédve sehol, de hogy a Frigidaire megjelölés fajtanévvé válásával van jelen esetben dolgunk, az szerintem a leírtak alapján nem kétséges. És ilyenkor természetes, hogy a már köznévvé vált árunév mellé minőségjelzői értelemben odakerülhetnek az árufajtára jellemző márkanevek. Itt úgy gondoltam illő lenne az említetteknél több példával előállnom és szleng kifejezéssel élve „ki is gugliztam a netről egy szakit”, aki vállalja, hogy - idézem – „A nap minden napján! Non-stop, éjjel-nappal Az alábbi hűtőgép márkák szerelésével foglalkozunk: A&k, aeg, akg, amana, amica, ardes, ardo, ariete, ariston, beko, bosch, candy, casalnrete, daewoo, dimarson, dometic, dunavox, electrolux, fagor, frigidaire, gaggenau, general electric, goddes, gorenje, haier, hans, hansmark, hauser, hotpoint, hotpoint-ariston, hyundai, indesit, jura, küppersbusch, klima san, lg, liebherr, luxury design, mpm product, maytag, miele, nardi, nimbusz, panasonic, philips, polar, porkka, privileg, samsung, sharp, sibir, siemens, snaige, teka, waeco, wellington, whirlpool, zanussi, zanussi-lehel.”65 Sajnos az információt ilyen hibás – kis kezdőbetűs - formában is képes átadni nyelvünk és a helyesírási hibák ellenére sem kételkedünk abban, hogy az illető (cég) ért a hűtőszereléshez. Egy darabig úgy gondoltam, hogy ezt egy szakdolgozatban nem illik idézni, de azután úgy döntöttem, mi sem jobb alkalom ennél arra, hogy ejtsek egy-két utalást az internetnek a védjegyek fajtanévvé válásában betöltött szerepéről. Az interneten való kapcsolattartás elterjedésével egyre több beszélt nyelvi szófordulatot merünk leírni; az elektronikus levelezés, azonnali üzenetküldés (sms), internetes fórumok, internetes telefonálás (Skype) és csevegés (chat, MSN), valamint közösségi oldalak (iwiw, Facebook), sőt e-kormányzat és e-ügyintézés világában az írott és a beszélt nyelv véleményem szerint egyre közelebb kerül egymáshoz. A hagyományos levélpapíron történő levelezés fénykorában még fontos volt, hogy helyesen, sőt szépen írjon valaki, s még a telefon elterjedése után is sokáig vallottuk, hogy „a szó elszáll, az írás megmarad”, tehát jobban meggondoltuk, mit írunk le, ámde most, hogy gondolatainkat többnyire már nem papírra vetjük, s a naplóírást is felváltja a 65

Lásd: http://budapest.olx.hu/hutogep-szereles-budapest-minden-keruleteben-iid-171709126 (utoljára látogatva:

2011.03.15.)

27

blog-írás, az adatvédelem – tágabb értelemben véve az intimitás védelme -, s így az üzleti érdekek, a szerzői és egyéb iparjogvédelmi jogok védelme is, az úgynevezett virtuális biztonság kérdése egyre inkább előtérbe kerül. Véleményem szerint a márkanevek köznevesülésének folyamatát elősegíti az internet elterjedése, s az előbb említett általa létrehozott trend, a gyakorta helytelenül leírt márkanevek látványával, s azok ezáltali terjesztésével. Nem hiszem, hogy emiatt szükség lenne a Vt. 15. §-ának változtatására, amely nem tiltja meg egy kereskedőnek vagy szerelőműhelynek az általa árusított, javított márka feltüntetését szolgáltatása reklámozásakor, ugyanis elviekben az az elvárt védjegyhasználat mikéntjére is kitér, de követendőnek tartom az olyan kezdeményezéseket, mint például amikor egy internetes keresőfelületet és reklámfelületet üzemeltető cég üzletpolitikája kizárólag az adott márka védjegytulajdonosa számára engedélyezi a márka kulcsszóként való megjelenését vagy hirdetések elhelyezését az adott márkával kapcsolatban az internetes felületen.66

4.1.4. Mi szigetel itt? - BAKELIT (1909); 1956 Leo Baekeland belga származású vegyész és vállalkozó a XIX. század végén vándorolt ki Amerikába, majd első találmányából, a Velox nevű fotópapírból meggazdagodva, - amelynek újdonságát az adta, hogy azt nem csak természetes, hanem mesterséges fényben is elő lehetett hívni, jelentősen megkönnyítve ezzel a fényképészek munkáját a kidolgozási fázisban -, egy pompás birtokra költözött, ahol saját laboratóriumot alakított ki, s más vegyészekkel karöltve megpróbálták kidolgozni a sellak szintetikus megfelelőjét. Az ötletet az adta, hogy akkoriban drámai módon felszökött a sellak ára, mely gyantaszerű, természetes anyag elektromos szigetelőként volt elterjedt akkortájt, s élénk kereslet mutatkozott iránta. (A sellak a műgyanták megjelenése előtt fontos, sokféle célra használt anyag volt, napjainkban már csak antik bútorok és értékes hangszerek felületkezelésére alkalmazzák. E célra alkoholos oldata, a politúr szolgál.67) Az addig egy dél-ázsiai Laccifer lacca nevű rovar váladékából nyert gyantaszerű anyagot már előtte is próbálták szintetikussal helyettesíteni; Baekelend

66

Egan, Lisa és Mukherji, Gautam: Virtual security In: Intellectual Property Magazine August 2010, p. 18 .

67

Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sellak (utoljára látogatva: 2011.03.12.)

28

olyan bonyolultabb, mesterséges szigetelőanyag előállítását tűzte ki célul, amely fedőrétegként használva oldószerrel hígítható, de gumiszerűen formázható is. Végül sikerült kifejlesztenie egy fenolok és formaldehidek vegyületéből kialakított szintetikus gyantát, amelyet bakelitnek (BAKELITE) nevezett el. A fűtött vasedényt, amelyben a hőre keményedő műanyagot állították elő, és képes volt szabályozni a fenolformaldehid reakciót, „bakelizer”-nek hívták. A rendkívüli, akkoriban „ezerféleképpen felhasználható anyagként” ismertté vált szintetikus műanyagjának ipari méretekben történő gyártásához Baekeland 1909-ben fogott hozzá. Kitűnő szigetelő tulajdonságai a telefonok, fényképezőgépek, tollburkolatok, egy darabból öntött tárgyak (gombok, hamutartók, stb.) gyártásán kívül különösen alkalmassá tették elektromos készülékek, elsősorban rádiók és ventilátorok előállítására. A bakelit megjelenése – többek között ideális formálhatósága révén - gyökeresen megváltoztatta számos iparilag előállított termék esztétikai tulajdonságait, s fenti okoknál fogva először tette lehetővé a történelem folyamán a fogyasztási cikkek tömeges előállítását, áttörést hozva ezzel a formatervezés és design területén. Hasonló típusú ún. fenol -formaldehid gyantákat a mai napig széles körben használ az ipar, így Leo Baekeland forradalmian új találmányáról joggal elmondható, hogy elhozta a „plasztik-korszak” beköszöntét a műanyagokat téve a XX. század egyik főszereplőivé.68; 69 A BAKELITE mint védjegy 1956-ban a Madridi Megállapodás alapján vált érvényessé Magyarországon, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy magyar bakelit szavunk keletkezése ennek a védjegynek a köznevesülése útján történt. Sokkal inkább valószínű az, hogy maga az anyag, melyet feltalálója nevéből eredeztethető fantázianévvel láttak el – amely név (tehát a Bakelite/ Bakelit) több országban a mai napig egyúttal védjegyoltalom alatt is áll - vált idővel köznévvé – s nem csak Magyarországon. Ezt támasztják alá a következő szótári bejegyzések is, ahol a német esetében utalást találunk a jogvédettségre is: „Bakelit®, das, -s (nach dem belgischen Chemiker Baekeland) (ein Kunststoff)” (a belga kémikus Baekeland neve után)

68

Charlotte & Peter Fiell: Design kézikönyv, Fogalmak, anyagok, stílusok, TASCHEN GmbH /VINCE Kiadó, 2007

p. 36-37. 69

Lásd: http://www.amsterdambakelitecollection.com/index.php (utoljára látogatva: 2011.03.15.)

29

(műanyag)70; illetve „bakelit• fn -, ~ot vagy ~et, ~ja vagy ~je Préselhető, törékeny műanyag Bakelitből van a régi vasaló fogantyúja. ◊ Etim: L. H. Baekeland belga vegyész nevéből keletkezett nemzetközi szó”71. Ha az idegen eredetű szavak közt keressük bakelit szavunk jelentését a szótárban, az egyértelműen a már köznevesült alakot jelzi: „bakelit [L.H. Baekeland belga vegyész nevéről] 1. fenol és formaldehid alapú műgyanta, műanyag (→fenoplaszt,→rezit, →rezol) 2. hagyományos hanglemez; bakelizál műsz bakelittel impregnál”72 olyannyira, hogy találunk toldalékos és képzett szót is (ld. bakelizál) ugyanezen tővel, tehát egyértelmű a fajtanévvé válás. A szó elsődleges jelentése maga az anyag, a másodlagos, s talán mégis ismertebb, annak az eredetileg ezen anyagból készült adattároló lemeznek a neve, amely szintén egy fontos technikai vívmány, ugyanis már véletlen elérésű volt. (Nem kellett végighallgatni az első két számot a harmadik számért, egyszerűen oda kellett tenni a tűt. Ennek analógiájára született meg a mágneslemez, amely a gyors adatelérést volt hivatott megvalósítani. Itt jegyzem meg, hogy a bakelit lemez már bizonyította, hogy legalább 100 évig megtartja a rajta tárolt információt.)73 A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején jelentek meg azok a mikrobarázdás, zene tárolására is alkalmas korongok, amelyeket még bakelitből készítettek, de azok még nagyon törékenyek voltak; ez az időszak nagyjából egybeesik a szóvédjegy magyarországi bejelentésével. Ekkor kezdték el a PVC egyik speciális vegyületét is használni: az új anyag kiszorította a bakelitet, de a név megmaradt legalábbis Magyarországon, mert külföldön a lemezt "vinyl"-nek hívják (a polivinilkloridból).74 Tehát ugyan ellentmondásnak hangzik, de a bakelit (mármint a lemez) már nem is bakelitből van.

70

DUDEN Die deutsche Rechtschreibung, 24., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage Duden Band 1

Dudenverlag Mannheim Leipzig Wien Zürich, ®Bibliographisches Institut & F.A.Brockhaus AG, Mannheim 2006 71

Eőry Vilma: Értelmező szótár+ A-K, Tinta Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás, 2007, p. 75.

72

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007 itt: p.109.

73

Lásd: http://www.rentit.hu/cikk/44/az-adattarolas-fejlodese.aspx (utoljára látogatva: 2011.03.20.)

74

Lásd: http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=23399&a_id=316395&h_id=69767 (utoljára

látogatva: 2011.03.20.)

30

A bakelit szó fajtanévként, anyagnévként való használatára felhozhatóak még a néhány védjegy árujegyzékében található anyagnévi meghatározások, mint például: 1 „bakelit hanglemezek gyártásához használt anyagok, bakelit hanglemezek felújításához használt anyagok,”75” 9 „Kompaktlemezek, műsoros hangszalagok, műsoros bakelit hanglemezek” (angolul: pre-recorded vinyl records)”76 „hangfelvételeket tartalmazó bakelit lemezek, kazetták és optikai lemezek; magnetofonszalagok;”77 17 „Burkoló-, csomagoló-, és szállítóanyagok műanyagból, bakelitből, bakelit és műanyag kombinációjából, préselt műgyantából.”78; „csomagolások bakelitből”79 41 „felvételek gyártása filmezéshez, televíziózáshoz, DVD-khez, kompaktlemezekhez és bakelit lemezekhez.”80. A 2008-ban az 1. áruosztályban bejegyzett BAKELITE EPOXY közösségi szóvédjegy (007349301) a németországi Hexion Specialty Chemicals GmbH tulajdonában van, amely cég több védjegy esetében is a német iserlohni Bakelite AG jogutódjaként van bejegyezve, aminek a honlapjáról közvetlenül81 a MOMENTIVE honlapjára jutunk, amely a Hexion vállalattal egyesülve 2010-től alkot egy konszernt.

4.1.5. Fénymismásolás - XEROX • 1970

75

Rekord 007230675 In: PIPACS

76

Rekord 006793228 In: PIPACS

77

Rekord 003877123 In: PIPACS

78

Rekord M7601133 In: PIPACS

79

Rekord M7202795 (115937, a TETRA PAK szóösszetétel védjegy) In: PIPACS

80

Rekord 007152416 In: PIPACS

81

Lásd és vesd össze: www.bakelite.de és http://ww2.momentive.com/home.aspx (utoljára látogatva: 2011.03.20.)

31

A jelenleg is érvényes M8000171 ügyszámú, 122069 lajstromszámú XEROX szóvédjegyet 1970-ben jelentették be Magyarországon az 1., 3., 9. és 16. áruosztályokban,82 a 000207035 lajstromszámú 1996-ban az 1., 2., 7., 9., 16., 35., 36., 37. és 42. áruosztályokban bejelentett XEROX közösségi szóvédjegyet 2000-ben lajstromozták, a fenti színes, háromdimenziós 006589535 és 006584809 lajstromszámú közösségi védjegyet pedig 2008-ban jelentették be és lajstromozták a 2., 9., 16., 35., 37. és 40. osztályokban. Mindegyik imént felsorolt védjegy jogosultja az USA-beli Xerox Corporation, mely cég számos további olyan érvényes nemzeti és közösségi, valamint a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv értelmében Magyarország területén is érvényes új - többnyire 2010-ben bejelentett - védjeggyel rendelkezik, amelyik tartalmazza a XEROX szóelemet, mint például XEROX Freeflow, XEROX ECONCIERGE, XEROX OFFICENOW!, XEROX KNOWLEDGE AS A SERVICE, XEROX ENTERPRISE DOCUMENT SERVICES, POWERED BY XEROX, XEROX PROACTIVE CONSUMABLES MANAGEMENT, XEROX SECURE ACCESS UNIFIED ID SYSTEM, XEROX EXTENSIBLE INTERFACE PLATFORM, XEROX ILEASE, XEROX NUVERA, XEROX Sentinel, Xerox Document Elite, Xerox DocuClick, Xerox Premier Partners, XEROX Scan to PC Desktop, XEROX One at a Time vagy a XeroxTermOnline. Viszont érdekes adalék, hogy a xerox szó – a PIPACS általános keresőbe való beírásakor, védjegyek esetén - megjelenik egyes védjegyek árujegyzékében is a következő módokon: - a 9. áruosztály esetében „Elektronikus kereskedelmi felszerelések, mint xeroxok, faxgépek, computer hardware és software, telefonrendszerek, hangfelvevő és lejátszó gépek, lézer-nyomtatók- és osztályozók, xerox- és faxgépekhez állványok, dobok, árokvonók, korona-szerelőszalagok, hőhengerek és fuzerek, ezen felszerelések részei és alkatrészei.” (megjegyzem, hogy ezen védjegynél fenti áruosztály-idézet angol

82

Árujegyzék: 1. Por alakú, folyékony és szemcsés anyagok, mint vegyi termékek gépeknek működtetéséhez és

karbantartásához 3 Tisztító, fényesítő, súroló és koptató készítmények. 9. Másoló gépek, készülékek és műszerek képeknek adására, vételére és rögzítésére, bemutató készülékek, feljegyző készülékek, optikai készülékek, fényképészeti készülékek, részeik és szerelvényeik. 16. Nyomdatermékek, papírcikkek, kartoncikkek, irodaszerek, irattartók, papiros, papírszalag lyukkártyákon, indexkártyákon és nyilvántartó kártyákon történő adatrögzítéshez.

32

megfelelőjében83 sehol sem szerepel a xerox szó)84, „Office machines and apparatuses, including printers, photocopiers and Xerox machines and apparatuses, parts and accessories thereof;”85 (itt viszont már a magyar megfelelőben fénymásoló-gépek szerepel a Xerox machines fordításaként); - a 16. áruosztály esetében „xeroxpapír”,”xerox paper”, „Xerox paper”86; „Xeroxhoz és faxgépekhez

használatos

papír,

fényezett

vagy

fényezetlen,

valamint

diapozitivok”,”Paper for Xerox and fax machines, glazed or unglazed, and slides”;87 „heating-cylinders and igniter for xerox machines;”88. Tehát a xerox szó hol jelzőként, hol a másológép szinonimájaként, azaz fajtanévként jelenik meg. Elképzelhető természetesen, hogy pusztán az eredetileg valószínűleg angol nyelven kapott árujegyzék fordításakor kellett volna figyelmesebben eljárnia a képviselőnek a védjegybejelentési kérelem benyújtásakor, bár egyszerűen az ügyfél instrukcióját követve is benyújthatta így az árujegyzéket, ill. a konkurenciának az a szándéka is megbújhat mögötte, hogy felhíguljon ezáltal a XEROX védjegy. Továbbá elképzelhető, hogy egy védjegyjogban járatlan fordító megfelelőnek, a magyarban meghonosodottnak találta a xerox szót a nyelv aktuális állapotát figyelembe véve. Ezt a lehetőséget támasztják alá a következő szótári bejegyzések: „xerox n, xerox (eljárás)”89

83

“Electronic commercial apparatus and instruments, as copiers, teleprinters, computer hardware and software,

telephone systems, sound recording and playing apparatus, laser printers and sorters, racks, drums, crown assembly lines, thermo-sensitive rollers, parts and accessories thereof.” 84

Lásd Record M9203505 (136383) In: PIPACS

85

Lásd Record M7701309 (119470) In: PIPACS

86

Lásd Record M0400340 (183073), M0400944 (182631), M0300410 (178579) és M0104031 (173085) In: PIPACS

87

Lásd Record: M9203505 (136383) In: PIPACS

88

Lásd Record M9203505 (136383) in PIPACS

89

Országh László: Angol-magyar nagyszótár második kötet X. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1990, p. 1071

33

„xerox [kszeroksz; a Rank Xerox angol márkanévből] 1. fénymásológép 2. fénymásológéppel

készített

másolat;

xeroxoz

fénymásológéppel

másolatot,

sokszorosítást készít”90 „xerox ang(gör), nyomd 1. elektrosztatikai úton, szelén félvezető rétegekkel működő fénymásoló berendezés 2. az így készült másolat”91 „xerox (fn) másoló, fénymásoló, sokszorosító gép, másolat, fénymásolat”92 „Xerox Corp.: fénymásoló és sokszorosító berendezéseket gyártó amerikai nagyvállalat. Székhelye: Stamford, Connecticut állam (Egyesült Államok). 1906-ban alapították. Az iparág vezető vállalata a világon. Termékskálájába tartoznak még szövegfeldolgozó rendszerek és számítógépek kiegészítő berendezései. Több mint 30 országban működnek leányvállalatai, köztük a legjelentősebb érdekeltség a londoni székhelyű Rank Xerox Ltd.”93 „xerox •• fn ~ok, ~ot, ~a (idegen) 1. Fénymásoló berendezés. Új xeroxot kapott az iskola, ezzel gyorsan, nagy mennyiséget lehet másolni. Xeroxszal sokszorosította a tanár a feladatokat. 2. Fénymásoló géppel készült másolat. Rosszul olvasható a xerox, másold le még egyszer! 3. (bizalmas) Az a helyiség, ahol a fénymásoló berendezés van. Leszaladt a tanáriból a xeroxba a dolgozatok másolatáért. ◊ Szin: 1. fénymásoló, xeroxgép 2. xeroxmásolat 3. fénymásoló ◊ Etim: Az angol Xerox márkanév köznevesülésével keletkezett.94 Úgy gondolom, a tények elhallgatása lett volna a szótárírók részéről, ha az utóbb idézett szótári cikkben a védjegy köznevesülésének tényét bizonyító, a köznyelvből merített példákat kihagyták volna egy esetleges polgári pertől tartva, hiszen a magyarban a xerox szó helyett - idegen hangzása és nehézkes kiejtése miatt – úgyis 90

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 1091

91

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002 p. 716.

92

Kiss Gábor (Főszerk.): Magyar szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta

Könyvkiadó, Budapest, 1999, p. 919. 93

Wiesel Iván (Főszerkesztő): Világgazdasági kisszótár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1984 p. 444.

94

Eőry Vilma: Értelmező szótár+ L-Zs, Tinta Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás, 2007, p. 1779.

34

többnyire szinonimáit használjuk fajtanévként (ahogy a fridzsider helyett is inkább a hűtőt használjuk), tehát ha esetleg felmerülhetne, hogy a szótár az iménti példákkal támogathatná a márkanév köznevesülését, ez paradox módon a védjegyjogosultat nem érinthetné hátrányosan, már csak azért sem, mert a szócikk a XEROX védjegy voltáról is tájékoztat. 4.1.6. POST-IT • (1970); 1990 A MAGYAR Superbrands című újságból, amely - egyfajta szemszögből áttekintést ad Magyarország vezető márkáiról, megtudhatjuk, hogy „a 3M vállalat csaknem ötvenezer, különböző terméket gyárt, s az irodai termékeik közül a legsikeresebbet, a Post-it® öntapadó jegyzettömböt 1980-ban mutatták be először. Az USA-beli vállalat Magyarországon 1960-ban kezdte tevékenységét és 1990-ben alapította meg budapesti 100 százalékos tulajdonú leányvállalatát, amivel élen járt a multinacionális cégek között.”95 Az újság kitanítást ad arról is – a „kulisszatitkokba” beavatva az olvasót -, hogy „a Post-it® nem egy termék neve (vagyis nem fajtanév!), hanem a 3M által feltalált, és az eredeti sárga szín mellett, ma számos színben és formában létező öntapadó jegyzettömb 3M által gyártott változatának márkaneve.” Ebből véleményem szerint a feltalálás része igaz csak a dolognak, finomabban szólva: valóban igaz, hogy „egy élelmes 3M-munkatárs által kifejlesztett, nem túl erős ragasztó felhasználásával egy kutató „ideiglenesen-tartós” könyvjelzőt hozott létre, vagyis egy teljesen új termékkategóriát”, de nem gondolom, hogy egyet kell értenünk azzal, hogy a post-it „nem egy termék neve.” Ugyanis maga az újságíró sem tudta a - post-it-on kívül – egy szóval megnevezni, hogy mi maga a termék, legalább is én a „könyvjelzőt” nem sorolnám ide, mert ezen a magyar olvasó szerintem mást ért. Ahhoz, hogy a „könyvjelző” akár elfogadott egyszavas szinonimája lehessen a Post-it note, azaz „ragasztós papír fecni” szóösszetételnek, feltalálásának teljes történetét ismernie kellene az ezen márkával ellátott árucikk leendő vásárlójának és eladójának is, ami röviden a következő: 95

MINŐSÉGI MEGOLDÁSOK a MINDENNAPOKRA In: MAGYAR Superbrands 2007, Áttekintés Magyarország

vezető márkáiról p. 4

35

1970-ben a már említett 3M munkatárs, Spencer Silver kémikus, a cég kutatólaboratóriumában egy erős ragasztó előállításán dolgozott, ámde csak egy kevésbé erős ragasztót sikerült kikísérleteznie. Amikor két papírlapot szétválasztott, melyeket ezzel a ragasztóval kent be, felismerte, hogy a papír csak az egyik oldalon ragad. Ezzel nem ment sokra. Négy évvel később egy kollégájának - aki egy templomi kórus tagja volt briliáns ötlete támadt. Énekes könyvéből mindig kiestek a könyvjelzők, ezért Spencer ragasztójával bevonta azokat. Mintha csoda történt volna, a könyvjelzők nem estek többet ki és az eltávolításuk során a papír sem sérült. Megszületett a ragasztós papír fecni, mely napjainkban az egyik legnépszerűbb irodai eszköz, s többek között valóban használható akár könyvjelzőnek is.96 A POST IT, amely kifejezést nyelvtanári tapasztalatom szerint a német fiatalok egyértelműen szinonimaként használják a „Klebezettel” - „ragasztós cetli” jelentésű – szóra (lásd: „Post-it® Klebezettel”)97, a magyarban a szótár szerint az „öntapadós jegyzetcédula és tömb” jelentéssel bír, ahol a szótár mind az angol „poszt it” kiejtésre, mind pedig az eredeti ’ragaszd ki’ jelentésre is utal.98 A POST IT megjelölés Magyarországon való levédése egyrészt szóvédjegyként, másrészt ábrás szóvédjegyként a cég magyarországi leányvállalatának megalakulásával 1990-ben kezdődött, több ábrás szóvédjeggyel kiegészítve az eredeti szóvédjegyet. Véleményem szerint elmondható, hogy az 1990 óta eltelt húsz évben a POST IT valóban egyre inkább „az öntapadós jegyzetcédula és tömb” szinonimájává kezd válni, s a kiskereskedők körében is elterjedt, hogy ezen árufajta más védjeggyel ellátott áruit is postit-nak nevezik, s tapasztaltam, hogy más márka esetében is ezt írják fajtanévként a számlára az áru megnevezéséhez kézi számlatömb esetében, vagyis a beszélt nyelvben már korábban elterjedt (ott nem merül fel az írásmód kérdése, s egy szóként értelmezi a beszélő) és az írott nyelvben is kezd elterjedni különféle írásmódokkal.

96

Lásd:

http://www.xperimania.net/ww/hu/pub/xperimania/news/world_of_materials/accidental_discoveries.htm

(utoljára látogatva: 2011.03.13.) 97

Oxford-Duden German Dictionary. German - English. English - German. Chief Editors: W. Scholze-Stubenrecht,

J. B. Sykes by M. Clark. O. Thyen, Oxford University Press, Third Edition, p. 1423. 98

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 825.

36

4. 1. 7. A védjegynek megtiltani nem lehet, hogy szó legyen, ha használják az emberek Végezetül újra idéznék néhányat a 15. oldalon az idegen eredetű fajtanévvé vált márkanevekre általam már példaként említett – de közelebbről még nem vizsgált szavak közül azon célból, hogy e fejezetben bővebb elemzés nélkül bemutassak olyan, főként

szótári

forrásokat,

amelyek

védjegyszóból

való

köznevesülés

általi

keletkezésüket támaszthatják alá. Tisztában vagyok ugyanis azzal, hogy az - ezeket a szavakat tudatosan használó - iparjogvédelmi szakemberek néhányat az általam felhozott példák közül – részben „jogosan” - továbbra is kizárólag védjegynek tekintenek, nem pedig magyar szónak (holott a védjegyek is szavak, többnyire műszavak), mint például a jakuzzi, dzsip, legó, neszkávé, nutella, tetrapack szavainkat is. (A megjelölés után lásd a bejelentés évét (zárójelben), majd a legkorábbi magyar védjegy lajstromozási évét.)

JACUZZI 199099 „jakuzzi [az olasz Jacuzzi családnévi eredetű cégnévből] kis medencében, fürdőkádban működő melegvizes pezsgőfürdő”100 JEEP (1946), 1976101 „jeep → dzsip [ang] nagy teljesítményű, személyszállító terepjármű”102 „dzsip (fn) terepjáró103 „dzsip – terepjáró” ”104

99

Lásd Record M9005262 (132223) In: PIPACS

100

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 504.

101

Lásd Record M7600609 (118280) In: PIPACS

102

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 271., 506.

103

Kiss Gábor (Főszerkesztő): Magyar szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta

Könyvkiadó, Budapest, 1999, p. 153.

37

LEGO 1973105 „legó [a dán Lego márkanévből] kisméretű, egymásba illeszthető műanyag kockaelemekből álló építőjáték”; „legoland a világ egyes városait, építményeit, más alakjait bemutató, legóból épített szabadtéri bemutatópark”106 A Google internetes keresőbe beírva legózik szavunkat mintegy kilencezer találatot kapunk; többnyire ilyenkor a „LEGO játékkal játszik” jelentésben szerepel, de egy internetes szleng szótárban a következő kifejezést találtam: „legózik - Elemes bútort szerel, előregyártott elemeket összeállít. Asztalosok és faipari szakemberek körében elterjedt szleng. - Hogyhogy Béla nem jött ma? - Á, minden éjjel legózik egy konyhabútor stúdiónak, mióta fejébe vette, hogy vesz egy új kocsit.”107

NESCAFÉ 1956108 Az etimológiai szótár a szavak eredet szerinti csoportosításánál, mely a szótári rész címszavainak mutatója, a nescafé szót – ugyan a védjegyéhez közeli nescafe írásmóddal - a 12. fejezetben a tulajdonnévi, személynévi eredetű szavak közé sorolja az ádámcsutka, herkópáter, mirelit, rekamié, szendvics és még sok más szó társaságában, miután korábban már a következő tájékoztatást adta annak eredetéről: „nescafé [1962 tn., 1994] ’vízben gyorsan oldódó, szemcséssé sűrített kávé’ Nemzetközi szó, tulajdonnévi eredetű német márkanév. A vízben azonnal oldódó kávékivonatot gyártó Nestlé cég nevének első három betűjéből és a francia café ’kávé’ főnévből

104

Lásd: http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar (utoljára látogatva: 2011.03.22.)

105

Lásd: Record M7300915 (116902) In: PIPACS

106

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 616.

107

Lásd: http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=legózik (utoljára látogatva: 2011.03.22.)

108

Lásd: Record A189879 (189879) In: PIPACS

38

keletkezett összetétel. Nyelvünkben ritkábban a magyarosított neszkávé alakban is használatos [1979].”109 „nescafé – vízben gyorsan oldódó kávésűrítmény”110 „nescafé [neszkafé] vízben gyorsan oldódó, szemcsés kávésűrítmény (a svájci Nestlécég nevéből)”111 „Nestlé Alimentana S. A.: svájci élelmiszeripari nagyvállalat. Székhelye: Vevey. Alapját 1867-ben vetette meg Henry Nestlé. A cég több más vállalattal lépett fúzióra, 1947-ben egyesült az Alimentana AG-vel, jelenlegi nevét azóta viseli. A világ második legnagyobb

élelmiszeripari

vállalata

(1982).

Különböző

gyermektápszereket,

tejtermékeket, sűrített tejet, csokoládét, mélyhűtött ételeket, gyógyszereket, kozmetikai cikkeket gyárt. A Nemzetközi Hálókocsitársasággal (Wagon-Lits) közösen több európai országra kiterjedő éttermi hálózatot üzemeltet. Érdekkörébe tartozik a levesporairól nevezetes Maggi-csoport. A Nestlé Alimentana növekedéséhez jelentősen hozzájárult a gyorsan készíthető kávé, a Nescafé feltalálása. A vállalatnak több mint 40 országban működnek leányvállalatai (1980).”112 „nescafé jelentése neszkávé, Nestlé gyártmányú porkávé”113

NUTELLA 1964114 „Receptje máig titkos. Olaszországban az átlagfogyasztás 800 gramm személyenként. Az első üveg 1964. április 20-án gördült le az albai üzem gyártósoráról. 109

Zaicz Gábor (Főszerkesztő): Etimológiai szótár, Magyar szavak és toldalékok eredete, A magyar nyelv

kézikönyvei XII., Tinta Könyvkiadó, Budapest 2006 p. 983 és p. 567 110

Lásd: http://www.idegen-szavak.hu/keres/nescafé (utoljára látogatva: 2011.03.06.)

111

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002, p.448.

112

Wiesel Iván (Főszerkesztő): Világgazdasági kisszótár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1984, p. 304.

113

Országh László: Angol-magyar nagyszótár második kötet X. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1990, p. 18.

114

Lásd: A281788 (281788), A513113 (513113) In: PIPACS

39

Azóta az ízletes, kenhető, csokoládés mogyorókrém, kicsik és nagyok életét egyaránt megédesíti nap, mint nap az egész világon. Olyannyira, hogy a Nutella fogyasztása szokássá vált, egyszerű márkanévből a termékkategória gyűjtőneve lett, mely szócikként a szótárakba is bekerült. A Nutella ma már több, mint egy egyszerű élelmiszer, egy nassolnivaló. Ebből a felismerésből született az olasz szlogen: "Che mondo sarebbe senza Nutella" - Milyen lenne a világ Nutella nélkül?”115 (Megjegyzem, a védjegyjogosult Ferrero S.p.A. 009316878 bejelentési számú szóvédjegyét 2010-ben lajstromozták az EU területére, a nutella szó ugyanis valószínűleg az eddigi ábrás szóvédjegyekből vált ismertté Magyarországon.)

TETRA PAK 1972 „tetrapack [gör→ném] gasztr ital tárolására, szállítására és kitöltésére alkalmas, papíralapú, négyszöghasáb formájú v. háromszög alapú doboz”116 „tetrapack [e: tetrapak] gör +ném, gazd tejtermékek tetraéder v. négyszöghasáb alakú eldobó csomagolása”117

Láthatjuk, hogy fenti védjegyek fajtanévvé válására felhozható példák felderítéséhez is gyakorta – mint az előzőekben is - a szótárakat vettem górcső alá az internetes példák mellett, mert míg az internet az aktuálisan zajló nyelvi folyamatokat is tükrözi, a papír alapú szótárak a már lezajlott változásokról adnak inkább számot a köznevesülést illetően. Nézzük meg, milyen szerepük lehet a szótáraknak a védjegyek köznevesülésében!

115

Lásd: http://www.ferrero.hu/nutella/ (utoljára látogatva: 2011.03.23.)

116

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007, p. 1024.

117

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002, p.666.

40

4. 2. A szótárak feladata és szerepe A szótárak az egyes szavakhoz kapcsolódó ismereteket, elsősorban a szavak jelentését tárgyalják. A szótári jelentés egy rövid meghatározás az adott szó értelméről, vagyis annak megfogalmazása, hogy milyen más szavakkal váltható ki az eredeti kifejezés. A szavak meghatározásánál a szókincs egyes elemeit váltogatva használjuk fel a szókincs minden eleme jelentésének meghatározására. Ebben az értelemben minden szótár tekinthető egyfajta – tágabb értelemben vett - szinonimaszótárnak, így amikor valaki egy szótárt tanulmányoz, valójában azt tudhatja meg, hogy az adott szót hogyan fejezhetjük ki más szavakkal (kétnyelvű szótár esetében a célnyelv szavaival). Az előző gondolatmenetbe látszólag egyedül a helyesírási szótárak nem illenek bele, hiszen azok a szavak megfelelő írásmódjáról informálják az olvasót, de szerepük nem mindig korlátozódik a gyakorlatban kizárólag a helyes írásmódról való tájékoztatásra. A szótárhasználat célja minden esetre vagy saját nyelvünk vagy egy idegen nyelv tanulása, azaz mindig egyfajta nyelvtanulás, a nyelvről való információszerzés, s mint ahogy már azt dolgozatom bekezdésében említettem: a szavak, az átlagember számára akkor is csak szavak, ha azok jogi szempontból védjegyek, az agyunk - ha akarjuk, ha nem - köt hozzájuk egy jelentést, megmagyarázza őket másik szóval, szavakkal, s ez a kapcsolt jelentés az idők során megváltozhat, s elképzelhető, hogy egy egyébként védjegyként számon tartott szó az általa védett áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, illetve egyéb jellemzőjére kezd vonatkozni. Mivel a szótárakat tanulásra, információszerzésre használjuk, szakkönyvnek tekintjük őket, s a belőlük szerzett információ igazságtartalmában, megbízhatóságában, relevanciájában többnyire nem kételkedünk, így ha egy szótár fajtanévként határozza meg a védjegyben szereplő megjelölést, akkor – hacsak nem vagyunk az iparjogvédelemben valamelyest járatosak – hajlamosak vagyunk kételkedés nélkül elraktározni, „megtanulni” a megszerzett információt. Mégis úgy gondolom, hogy nem feltétlenül a szótárírók feladata, hogy egy szó jogi vonatkozásáról kitanítást adjanak, s praktikus okoknál fogva ez nem is várható el tőlük. Konkrét példát említve a Hessky Regina féle Német – magyar kéziszótár118 118

Hessky Regina (főszerkesztő): Német – magyar kéziszótár, Deutsch – Ungarisches Handwörterbuch, Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt. – Grimm Könyvkiadó Kft., 1. kiadás, 2000

41

megjelenését közel egy évtizedes korpuszgyűjtő munka előzte meg, mely az adott szavak célnyelvi előfordulását vizsgálta, ahol a gyűjtést többek között lelkes germanisták végezték, s még így is évekig csak a szótár egyik kötetének megjelenésére futotta az anyagi forrásokból, s mire a szótár megjelent, a nyelv átment néhány változáson. Bármennyire törekednek a szótárak az utóbbi néhány évtizedben a gazdaság változásából fakadó eme fontossá vált extra információtartalmát egy adott szónak feltüntetni, ez a legjobb indulattal sem sikerülhet nekik teljes mértékben, ezért aztán kicsit sántító hasonlattal élve - úgy vannak vele mint közútfenntartó a döcögős úttal: idejében, a dolog – jelen esetben az út – elején „elejét veszik” a jövőben őket fenyegető támadásoknak, s kirakják a „veszélyes utat jelző táblát”, s úgynevezett védőmondatokat gyártanak a saját jogi védelmükre avagy egy-egy igazán egyértelmű nagy kátyú esetében külön is jelzik azt. Az úgynevezett védőmondat alatt azt az esetlegesen a szótár (tágabban a Vt. alapján még felsorolt kézikönyv-típusok) elején található jogi nyelven fogalmazott bekezdést értem, amely a valószínűsíthetően jogvédett szavakat is tartalmazó ilyen típusú szakkönyvek szerzőit hivatott védeni a jogosultakkal szemben az esetleges jogi támadásoktól, illetve felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy milyen formában jelzi (vagy sem) a szakkönyv a benne található szavakkal kapcsolatos iparjogvédelmi információkat. Kutatásaim során eddig a következő védőmondatokkal találkoztam: „A műben megjelenő áruk, árunevek mellett szokás szerint nem tüntetjük fel az azokhoz esetleg kapcsolódó iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, származási jelzés, eredetmegjelölés) tényét. Az ilyen nemű utalás hiánya semmiképp nem értelmezhető oly módon, hogy az adott áru vagy név ne állna iparjogvédelmi oltalom alatt.”119,120,121

119

Bárány Margit (szerk.) Akadémiai Helyesírási Szótár Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009

120

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004 121

Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002

42

Azt tapasztaltam, hogy a magyar nyelvű szótárak a fenti védőmondatot alkalmazzák. „This dictionary includes some words which have or are asserted to have proprietary status as trade marks or otherwise. Their inclusion does not imply that they have acquired for legal pusposes a non-proprietary or general significance nor any other judgement concerning their legal status. In cases where the editorial staff have some evidence that a word has proprietary status this is indicated in the entry for that word (by the abbreviation® or WZ)122 but no judgement concerning the legal status of such words is made or implied thereby.”123,124,125 Magyarul: „Jelen szótár tartalmaz bizonyos szavakat, amelyek védjegyként vagy más módon védettséget élveznek vagy ilyenként vannak számon tartva. A szótárban való jelenlétük sem nem utalás arra nézve, hogy nincsenek levédve vagy általános jelentéssel bírnak és jogi célokra felhasználhatóak lennének, sem nem másfajta ítélet jogi státuszukat illetően. Amennyiben a szerkesztő munkatársak biztosak a szó jogvédettségében, arra a szótári címszóban utalnak (az® vagy WZ rövidítéssel) de ez még adott szavak jogi státuszára nézve semmifajta ítéletet nem jelent, s nem akként értendő.” A fenti az angol nyelvű szótárirodalom elterjedt védőmondata, de a zárójeles kiegészítéssel német megfelelőjét is megtaláljuk az angol nyelvű német szótárban: „Namen und Kennzeichen, die als Marken bekannt sind und entsprechenden Schutz genießen, sind durch die Zeichen® oder WZ gekennzeichnet. Handelsnamen ohne Markencharakter sind nicht gekennzeichnet. Aus dem Fehlen der Zeichen® oder WZ

122

Oxford-Duden German Dictionary, German -English. English –German. Chief Editors W. Scholze -Stubenrecht J. B. Sykes by M. Clark. O. Thyen, Oxford University Press Inc., New York, 2005 123

A S Hornby: Oxford Advanced Learner’s Dictionary of Current English (Editor: Jonathan Crowther), Oxford

University Press (first published 1948), Fifth edition 1995 124

Oxford-Duden German Dictionary German-English . English-German Chief Editors W. Scholze-Stubenrecht J.B. Sykes by M. Clark . O. Thyen, Oxford University Press, New York 2005 125

Parkinson, Dilys (Editor): Oxford Business English Dictionary for learners of English, Oxford University Press,

Oxford, New York 2008

43

darf im Einzellfall nicht geschlossen werden, dass ein Name oder Zeichen frei ist. Eine Haftung für ein etwaiges Fehlen der Zeichen® oder WZ wird ausgeschlossen.” Magyarul: „A védjegyként ismert, megfelelő védettséggel rendelkező nevek és megjelölések az® vagy WZ jelzéssel vannak ellátva. A márkajellemzőkkel nem rendelkező kereskedelmi neveket nem jelöli a szótár. Az® vagy WZ jel hiányából semmiképpen nem következik, hogy egy név vagy megjelölés szabad. Mindenfajta az® vagy WZ jelek esetleges hiányából fakadó felelősség kizárt.” A következő védőmondat pedig általánosságban a német nyelvű szótárakra jellemző: „Warenzeichen, Gebrauchsmuster und Patente sind in diesem Werk, soweit feststellbar, als solche gekennzeichnet. Es wird aber empfohlen, vor Benutzung von bestimmten Zeichen für Waren beim Deutschen Patentamt in München anzufragen, ob hierfür ein Schutz besteht.”126 Magyarul: „Védjegyek,

használati

minták

és

szabadalmak,

amennyiben

az

esetükben

megállapítható, ebben a műben ekként vannak feltüntetve. Ajánlott viszont bizonyos áru-jelzések használata előtt a müncheni szabadalmi hivatalnál megérdeklődni, hogy fenáll-e oltalom.” Mint említettem, előfordul, hogy a szótár nem (vagy nem csak) védőmondattal jelzi a jogvédett szavak szótári előfordulását, hanem külön jelzéssel látja el azokat. Így az egyik német szinonimaszótárban127 használt rövidítések között szerepel példának okáért az ® jel „als Markenzeichen geschütztes Wort”, azaz „védjegyként levédett szó” jelentéssel, tehát valószínűsítettem, hogy a szótár tartalmaz védjegyeket és kíváncsi voltam, melyek az e szerint valamely – valószínűsíthetően főnév – szinonímájaként használt szavak. Egy ilyen találat bizonyítékként szolgálhatna arra, hogy egy adott védjegyet pl. egy köznév szinonimájaként használnak, vagyis valójában az már 126

Wahrig: Deutsches Wörterbuch  Bertelsmann Lexikon Verlag GmbH, Gütersloh / München 2000

127

Duden: Das Synonymwörterbuch. Ein Wörterbuch sinnverwandter Wörter. 3., völlig neu erarbeitete Auflage,

Duden Band 8, Bibliographisches Institut & F. A. Brockhaus AG, Mannheim 2004, p.13.

44

köznevesült (még ha jelzi is a szótár a védettséget), s a Kühlschrank (hűtőszekrény) mellett példának okáért megtaláltam a Frigidaire® védjegyszót két másik – egy tájszó és egy régies – szó kíséretében. A Duden helyes kiejtést taglaló szótárában128 számtalan védett szóval találkoztam, úgymint pl. az Aspirin®, Asplit®, Bakelit®, Frigidaire®, Gilka®, Gillette®, Jeep®, Nescafe®, Walkman®, Xerox®, ahol jelezték a védettséget. Tehát van olyan szótár, ahol az ® szimbólum jelzi a védettséget, magyarázatában rejtve el a védőmondatot: „Das Zeichen ® macht als Markenzeichen geschützte Wörter (Bezeichnungen, Namen) kenntlich. Sollte dieses Zeichen einmal fehlen, so ist das keine Gewähr dafür, das das Wort als Handelsname frei verwendet werden darf.”129 Azaz magyarul: „® jellel jelzi a szótár a védjegyként védett szavakat (megjelöléseket, neveket). Ezen jel esetleges hiánya még nem bizonyítja, hogy a szót kereskedelemben használatos névként szabadon használni lehetne.” Előfordul, hogy nem (vagy nem csak) szimbólummal, hanem egy rövidítéssel jelzik külön a védjegyeket, a védőmondatot a rövidítés magyarázatban rejtve el. A német DUDEN féle idegen szavak szótárában az úgynevezett különös fontosságú jelek között szerepel a WZ ellipszis alakú formában, a következő magyarázattal: „Als Warenzeichen geschützte Wörter sind durch das Zeichen WZ kenntlich gemacht. Etwaiges Fehlen dieses Zeichens bietet keine Gewähr dafür, dass es sich hier um ein Wort handelt, das von jedermann als Handelsname frei verwendet werden darf.”130 Magyarul:

128

DUDEN: Das Aussprachwörterbuch Duden Band 6 Dudenverlag Mannheim, 2004, p.171., 174., 182., 342., 364.,

365., 441., 794., 845. 129

DUDEN: Rechtschreibung der deutschen Sprache, 21., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage, Herausgegeben von der Dudenreaktion, Auf der Grundlage der neuen amtlichen Rechtschreibregeln, Duden Band 1, Dudenverlag Mannheim Leipzig Wien Zürich, 1996, p. 11. 130

DUDEN: Das große Fremdwörterbuch Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, Dudenverlag Mannheim, Leipzig; Wien; Zürich; 1994 p. 15

45

„A védjegyoltalommal rendelkező szavakra a WZ jelzés hívja fel a figyelmet. Ezen jelzés esetleges hiánya még nem jelenti azt, hogy olyan szóról van szó, mely bárki által kereskedelmi névként szabadon használható.” Két évtizedes idegennyelv oktatói tapasztalatom azt mutatja, hogy a két - nem csak Magyarországon - leggyakrabban oktatott világnyelv, az angol és a német nyelv szavait tartalmazó szótárak írói jobban ügyelnek a védett szavak feltüntetésére, vagy legalább is használják a védőmondatok egyikét, mint a magyar nyelven íródott szótárak - és a Vt. szerinti egyéb kézikönyvek - szerkesztői. Természetesen az is előfordulhat, hogy mindezidáig a világnyelven íródott szótárak szerzőinek sokkal többször kellett védjegyjogosultak kérésére bizonyos, egyébként akár létező, de köznévvé vált védjegyszavakat az eredeti elképzeléstől eltérő módon feltüntetniük a szótárban vagy adott esetben teljesen kihagyniuk az adott szótárból a védjegyjogosultak érdekeinek megfelelve ezzel. Mert a védjegyjogosult az, aki lépéseket tehet és kell, hogy tegyen ahhoz, hogy megvédje védjegyét, s piaci érdekeit a jövőre nézve, nemcsak – sőt elsősorban nem - a szótárakkal szemben. 4. 3.

A védjegyjogosult teendői A Vt. indokolása alapján „a védjegyjogosult a megjelölést jogosulatlanul

használókkal szembeni fellépéssel háríthatja el azt, hogy a védjegy elveszítse megkülönböztető képességét.”131 A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, amely jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ példának okáért a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;132 tilos többek között a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.133 Aki ilyen módon használja a védjegyet, védjegybitorlást követ el; s ezzel együtt hozzájárulhat magatartásával az adott védjegy fajtanévvé válásához, hiszen a védjegyet fajtanévként kezdi használni. 131

A Vt. indokolása In: CompLex Jogtár

132

Vt. 12. § (2) a)

133

Vt. 12. § (3) e)

46

Vele

szemben

a

védjegy

jogosultja

különböző

polgári

jogi

igényeket

támaszthat,134melyek közül a védjegybitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyásának követelése és a bitorló további jogsértéstől való eltiltása lehet az a szankció, amelyik a védjegy fajtanévként való használatának a jövőre nézve elejét veheti.135 Talán, ha idejében felfigyel a védjegy tulajdonosa az effajta védjegybitorlásra és figyelmezteti konkrét példát véve alapul a kiskereskedőt, aki a számlára „post-it”-ot avgy „postit”-ot ír akkor is, ha nem „post-it” márkájú öntapadós cetlit adott el, akkor megfordíthatja a köznevesülés útjára lépett védjegy sorsát? A Vt. tartalmaz egy olyan fontos előírást, amely a védjegy fajtanévvé válásának, „felhígulásának” megakadályozását szolgálja; ez a védjegynek kézikönyvben való megjelenítésére vonatkozó szabálya a 13.§-ban a következőképpen jelenik meg: „13. § Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.”136 E kérdésről az irányelv nem rendelkezik, a közösségi védjegyről szóló rendelet 10. cikke és számos nemzeti jogszabály – így például a németországi – viszont igen. „10. cikk: A közösségi védjegy megjelenítése szótárban Ha a közösségi védjegynek szótárban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékében szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a mű kiadója a közösségi védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – a védjegy megjelenítése során gondoskodni annak feltüntetéséről, hogy lajstromozott védjegyről van szó.” Láthatjuk,

hogy

a

jogszabályok

a

védjegytulajdonos

cselekményéhez,

mulasztásához, azaz helytelen viselkedéséhez kötik a megkülönböztető képesség megszűnésének megállapíthatóságát. Itt azonban a hanyagság, azaz a szükséges 134

Vt. 27. § (1)

135

Szalai Péter: A védjegy megkülönböztető képességének elvesztése In: IJVS. 5. (115.) évf. 5. szám p.31.

136

Vt. 13. §

47

cselekedetek elmulasztása is lehet ilyen viselkedés, tehát nem csak aktív, hanem passzív viselkedésről is szó lehet. De mit tegyen a védjegyjogosult, hogy ne jusson el addig, hogy védjegye bekerülhessen egy szótárba köznévi jelentéssel? Elmodható, hogy fontos eszköz a védjegyjogosult számára - védjegye megkülönböztető képességének elvesztését megelőzendő - fellépnie a védjegybitorlás ellen, különösen abban az esetben, amikor az adott terméket vagy szolgáltatást más gyártó vagy szolgáltató úgy jelöli meg a védjeggyel, mintha a védjegy szóeleme az adott termék fajtaneve volna. Amennyiben a védjegy már bekerült egy kézikönyvbe oly módon, hogy az egy adott terméktípust azonosít az oltalom alatt álló megnevezéssel, akkor – bár ez nem védjegybitorlás a kézikönyv és írói részéről – a védjegyjogosultnak jogában áll ez ellen is fellépnie. A védjeggyel, mint a vállalkozások egyik arra hivatott eszközével, amit a gazdasági versenyben jól lehet használni a marketing és a reklám területén, ügyesen kell gazdálkodni; mivel a fogyasztók tájékozódását szolgálja, bizony nem mindegy hogyan szolgálja azt és, hogy jól szolgálja-e, tehát azt a hatást érjük-e el példának okáért a reklámmal, amit szerettünk volna. Az egyik ide kapcsolódó alapelv, hogy ne generalizáljuk a védjegyet! Értem ezalatt, hogy alapalakban hagyjuk csak szerepelni a megjelöléseket, mert az olyan szavak, mint például a nem is oly’ régi SILAN reklámban a „szilanizál”, bizony a köznevesülés felé hatnak.

5. Összegzés A jogszabályi rendelkezések, az ismertetett nyelvészeti vonatkozású irodalom és a bemutatott példák alapján összegzésképpen a következőket mondhatjuk: A védjegy megkülönböztető képességének elvesztése révén végbemenő fajtanévvé válása nyelvészeti értelemben vett köznevesülési szóalkotási mód. A védjegy köznevesülését elősegíti azon tulajdonsága, hogy elsődleges egyedjelölő szerepe mellett másodlagosan csoportjelölő is. A tulajdonnevet, jelen esetben a védjegyet, többnyire 48

valamilyen köznévvel megjelölhető csoportba, szűkebb értelemben véve egy, az árujegyzékben lévő árufajtához, szolgáltatástípushoz soroljuk be, hiszen ahogy tulajdonnevet is csak annak adhatunk, aminek köznévi elnevezése is van, úgy védjeggyel is csak olyasvalamit védhetünk le, ami besorolható valamilyen áruosztályba, azaz áru- vagy szolgáltatáscsoportba. Természetesen, ha nem létezett előtte még ilyen árukategória, példának okáért új találmány védjeggyel való levédéséről lévén szó (legyen az akár egy újfajta anyag, technikai vívmány), akkor előfordulhat, hogy a névvel új (áru)kategóriát teremtünk, paradox módon azonnal elősegítvén ezzel a megjelölésünk esetleges későbbi fajtanévvé válását. Előbbi gondolatmenet alapján azok a védjegyek, amelyek valamely – többnyire szabadalmaztatott – új találmányt védenek, mint terméket, nagyobb valószínűséggel köznevesülhetnek, válhatnak fajtanévvé, mint azok, amelyeknél a megjelölést nem lehet vagy nehezebb egy konkrét árufajtához kötni. Ezért lehet kiút az új termékek bevezetése a már a köznevesülés útjára tévedt elnevezés alatt és ezért élhet tovább egy sokféle terméket gyártó cég márkaneve, mint az általa gyártott korszakalkotó találmányé (mint például a SONY walkmenje, aminek neve idővel fajtanévvé vált) vagy egy olyan márkanév, amit inkább egy fogalommal, mintsem konkrét árufajtával asszociálunk, ahogy például tesszük ezt a KODAK esetében, ami - véleményem szerint - számos más szempontból hosszú életre számíthat. Mindezekhez hozzáteszem még, hogy a fajtanévvé válás egy közismert, ámde nem túl gyakori védjegyjogi jelenség és mivel keveseknek áll érdekükben megszüntetni más cég már köznevesült védjegyét, így az ilyen jogesetek is nagyon ritkák, viszont éppen ezért gyakran előfordul, hogy a védjegyszó együtt él a belőle időközben köznevesüléssel keletkezett fajtanévvel, aminek szinonimaként való szótárba kerülése a márkanév fajtanévvé válásának többnyire már nem az előre jelzése, hanem magát a jelenséget tükrözi.

49

6. Irodalomjegyzék

Jogszabályok A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény („Vt.”) Az Európai Unió Tanácsának 207/2009/EK számú rendelete a közösségi védjegyről („Közösségi védjegyrendelet”) A Bizottság EK rendelete a közösségi védjegyrendelet végrehajtásáról („Végrehajtási rendelet”); A Bizottság EK rendelete a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) előtti eljárások díjáról („Díjrendelet”); Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK Irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről ("Irányelv") A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény („Ket.”) Az Európai Unió Tanácsának a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/104/EGK EU irányelve; A Vt. indokolása Markengesetz

Hatósági, bírósági határozatok LIBERTEL-ügy, Európai Bíróság C-104/01

Szakirodalom Balázs János: A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében. ÁNyT, 1963, p. 4152.

50

Egan, Lisa és Mukherji, Gautam: Virtual security In: Intellectual Property Magazine August 2010, p. 18. Fiell, Charlotte & Peter: Design kézikönyv, Fogalmak, anyagok, stílusok, TASCHEN GmbH /VINCE Kiadó, 2007 p. 36-37. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, p. 77. Langenscheidt Dr., Florian (Herausgeber): DEUTSCHE STANDARDS, MARKEN DES JAHRHUNDERTS, EDITIONEN GmbH, Köln, 2003 Országh László: Zsilett In: Magyar Nyelvőr, 1974, p.502-504. Szalai Péter: A védjegy megkülönböztetőképességének elvesztése In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 5. (115.) évfolyam 5. szám 2010. október, p. 8-31. Zakariás, Egon; [közread. az] Ungarische Handelskammer Komitee für Warenzeichen und Verpackung: Warenzeichenrecht - Warenzeichenwirtschaft Warenzeichenkunst: Vorträge der Internationalen Konferenz "Trade Mark '78" Budapest, Magyar Kereskedelmi Kamara Védjegy- és Csomagolási Bizottsága, 1979

Kézikönyvek Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 2. átdolgozott kiadás, 2002, p. 217., 666., 716., 722. Bárány Margit (szerk.) Akadémiai Helyesírási Szótár Akadémiai Kiadó, Budapest, 2009 DUDEN Das Aussprachwörterbuch Duden Band 6 Dudenverlag Mannheim, 2004, p.171., 174., 182., 342., 364., 365., 441., 794., 845. DUDEN Die deutsche Rechtschreibung, 24., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage

Duden

Band

1

Dudenverlag

Mannheim

Leipzig

Wien

Zürich,

®Bibliographisches Institut & F. A. Brockhaus AG, Mannheim 2006 DUDEN Das große Fremdwörterbuch Herkunft und Bedeutung der Fremdwörter, Dudenverlag Mannheim, Leipzig; Wien; Zürich; 1994, p. 15, 147., 1350.

51

Duden Das Synonymwörterbuch. Ein Wörterbuch sinnverwandter Wörter. 3., völlig neu erarbeitete Auflage, Duden Band 8, Bibliographisches Institut & F. A. Brockhaus AG, Mannheim 2004, p.13. DUDEN Rechtschreibung der deutschen Sprache, 21., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage, Herausgegeben von der Dudenreaktion, Auf der Grundlage der neuen amtlichen Rechtschreibregeln, Duden Band 1, Dudenverlag Mannheim Leipzig Wien Zürich, 1996, p. 11. Eőry Vilma (Főszerk.): Értelmező szótár +, Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek,

szólások,

közmondások,

etimológiák,

nyelvhasználati

tanácsok

és

fogalomköri csoportok I. kötet A-K, TINTA Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás: 2007, p. 75., 419. Eőry Vilma (Főszerk.): Értelmező szótár +, Értelmezések, példamondatok, szinonimák, ellentétek,

szólások,

közmondások,

etimológiák,

nyelvhasználati

tanácsok

és

fogalomköri csoportok II. kötet L-Zs, TINTA Könyvkiadó, Budapest, Első kiadás: 2007, p. 59., 1779. Hessky Regina (főszerkesztő): Német – magyar kéziszótár, Deutsch – Ungarisches Handwörterbuch, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. – Grimm Könyvkiadó Kft., 1. kiadás, 2000 Hornby, A. S: Oxford Advanced Learner’s Dictionary of Current English (Editor: Jonathan Crowther), Oxford University Press (first published 1948), Fifth edition 1995 Ittzés Nóra (főszerk.): A magyar nyelv nagyszótára, MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2006 Kiss Gábor (Főszerkesztő): Magyar szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999, p. 153., 373., 919., 928. Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás megjelent A magyar nyelv kézikönyvtára c. sorozatban, Osiris Kiadó Budapest, 2004, p. 135 Országh László Angol-magyar nagyszótár második kötet X. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1990, p. 18., 1071. 52

Oxford - Duden German Dictionary, German -English. English –German. Chief Editors W. Scholze -Stubenrecht J. B. Sykes by M. Clark. O. Thyen, Oxford University Press Inc., New York, 2005 Parkinson, Dilys (Editor): Oxford Business English Dictionary for learners of English, Oxford University Press, Oxford, New York 2008 Pálfy Miklós: FRANCIA – MAGYAR KÉZISZÓTÁR, 3. jav. kiadás, Grimm Könyvkiadó Kft., Szeged 2002, p. 534 Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Osiris Kiadó Budapest, 2007 p. 82., 371., 372., 504., 506., 616., 825., 1024., 1091., Wahrig: Deutsches Wörterbuch  Bertelsmann Lexikon Verlag GmbH, Gütersloh/ München 2000 Wiesel Iván (Főszerkesztő): Világgazdasági kisszótár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1984 Zaicz Gábor (Főszerkesztő): Etimológiai szótár, Magyar szavak és toldalékok eredete, A magyar nyelv kézikönyvei XII., Tinta Könyvkiadó, Budapest 2006, p. 983 és p. 567

Internetes források (előfordulásuk sorrendjében) http://www.sztnh.gov.hu/vedjegy/vedj_modszertan/index.html www.markengesetz.de http://www.patentanwaltskanzlei.de/markeng/markeng3.htm www.kislexikon.hu http://hu.wikipedia.org/wiki/Bíró_László_József http://hu.wikipedia.org/wiki/Idegen_tulajdonnévi_eredetű,_magyar_írásmód_szerinti_ír ású,_köznevesült_jövevényszavak_listája http://www.madaus.de/Spiraea-ulmaria.1258.0.html 53

http://www.terra.hu/fak/html/salix.alba.html http://hvg.hu/gazdasag/20050128pg http://www.pg.com/en_US/company/index.shtml http://en.wiktionary.org/wiki/household_name http://www.audioenglish.net/dictionary/eponym.htm http://www.interbrand.com/en/best-global-brands/best-global-brands-2008/best-globalbrand-2010.aspx http://www.en.wikipedia.org/wiki/Frigidaire http://budapest.olx.hu/hutogep-szereles-budapest-minden-keruleteben-iid-171709126 http://hu.wikipedia.org/wiki/Sellak http://www.amsterdambakelitecollection.com/index.php http://www.rentit.hu/cikk/44/az-adattarolas-fejlodese.aspx http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=23399&a_id=316395&h_id =69767 www.bakelite.de http://ww2.momentive.com/home.aspx http://www.xperimania.net/ww/hu/pub/xperimania/news/world_of_materials/accidental _discoveries.htm http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=legózik http://www.idegen-szavak.hu/keres/nescafé http://www.ferrero.hu/nutella/

54