1. Erősödő élénkülés. Budapest, 2004

Jelentés a magyarországi TOP 1500 exportáló feldolgozóipari cég üzleti kilátásairól

TOP 1500 - 2004/1

Erősödő élénkülés

Budapest, 2004. január

2 Erősödő élénkülés

A jelentés az 1998 - 2004 között a TÁRKI keretében folyó („TOP 1500 helyzete és kilátásai”), a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium által támogatott kutatás adatfelvételeinek eredményeire támaszkodik.

Kérdőívszerkesztés: Révész Erika Mintavétel, adatbázis, rögzítés, kitöltéskontroll: Czeglédi Tibor Adatfelvétel: Bognár Adrienn; Fáklya Éva; Urbán Ildikó és mások Az adatfelvételi munkák irányítása: Sági Matild Kutatásszevezés: Várnai Magdolna Az adatfelvétel eredményeinek elemzése: Szabó Andrea - Tóth István János

A TOP 1500 kutatás vezetője: Tóth, István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTK) e-mail: Internet:

[email protected] http://www.ktk-ie.hu/~tothij

TOP 1500 – 2004/1


Tartalom ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................................................4 1. A FELMÉRT CÉGEK FŐBB JELLEMZŐI..............................................................................7 2. ÜZLETI HELYZET, VÁRAKOZÁSOK ÉS ELŐREJELZÉSEK.........................................11 2.1. BERUHÁZÁSOK ÉS TERVEZÉSI IDŐHORIZONT ......................................................................................................... 11 2.2. FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS MUNKAERŐHIÁNY ...................................................................................................... 17 2.3. RENDELÉSÁLLOMÁNY ÉS KAPACITÁSKIHASZNÁLTSÁG .......................................................................................... 20 2.4. FORGALOM, EXPORT ÉS IMPORT ............................................................................................................................ 25 2.5. EREDMÉNY POZÍCIÓ ÉS NYERESÉGESSÉG ............................................................................................................... 34 2.6. ÁRAK ALAKULÁSA................................................................................................................................................. 37 2.7. A SAJÁT CÉG HELYZETÉRE VONATKOZÓ VÁRAKOZÁSOK ....................................................................................... 39

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................43 M1. AZ ADATFELVÉTEL EGYES JELLEMZŐI ................................................................................................................... 44 M1.1. táblázat: A cégek megoszlása a válaszadó beosztása szerint, % .................................................................. 44 M2. AZ ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ............................................................................................................ 45 M2 .1. táblázat: A Khi négyzet próba a cégek ágazatának és exportárbevételének együttes megoszlása alapján . 45

TOP 1500 – 2004/1


Összefoglaló A TOP 1500 konjunktúra mutatói 1998-2004 között, % Mutatók

1998. Dec. (TOP98/3)

2000.

2000.

Jan.

Júl.

2001. Jan.

2001. Júl.

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan

(TOP01/1)

(TOP01/2)

(TOP02/1)

(TOP02/2)

(TOP03/1)

(TOP03/2)

(TOP04/1)

(TOP0 (TOP0

A beruházási aktivitást növelő cégek aránya A létszámot növelő cégek aránya A forgalmat növelő cégek aránya A nyereséges cégek aránya Kapacitások kihasználtsága A kapacitások kihasználtságát javító cégek aránya A rendelésállomány növekedésével számoló cégek aránya A cég termékei belföldi árainak növekedési üteme Gyorsabb lesz Nem változik Lassabb lesz A cég gazdasági helyzete jelenleg Jó Közepes Rossz A cég gazdasági helyzetének várható változása a következő fél évben Javul Nem változik Romlik

1998 1999 56 36

0/1)

0/2)

2000 35(2

2000 39(3

2000 44(4

2001 41(5

2000 29(4

2001 38(6

2001 43(7

2002 31(8

2001 28(9

2002 32(8

2002 30(10

2003 37(11

2002 30(12

2003 30(13

2003 43(14

2004 37(15

48

38

40

39

51

39

-

33

-

26

-

27

-

21

-

23

-

29

83

81

77

75

80

81

78

71

65

66

60

53

46

50

47

59

58

55

82

-

87

81

82

89

80

84

77

85

75

73

69

75

71

77

77

83

8086 43

-

80-83

79-83

78-83

-

-

79-83

-

79-82

-

77-81

-

76-80

-

77-79

-

79-82

-

38

38

46

-

-

40

-

33

-

40

-

47

-

40

-

50

-

50(1

59(1

64(1

-

57(1

-

60(1

-

48(1

-

43(1

-

40(1

-

37(1

-

37(1

-

8 54 39

16 49 35

17 49 34

-

17 49 34

-

21 51 28

-

34 38 28

-

36 43 21

-

35 35 30

-

41 27 32

-

39 49 12

48 45 7

-

40 50 11

36 54 10

-

45 50 5

-

39 50 11

-

37 51 12

-

37 48 15

-

29 49 22

-

27 55 18

-

36 55 9

48 42 10

-

55 39 6

51 41 8

-

57 37 7

-

52 34 14

-

39 47 14

-

45 43 12

-

35 48 17

-

46 45 8

-

41 48 11

1: A rendelésállomány várható nagysága a következő hat hónapban, az előző év azonos időszakához képest 2: 2000 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 3: 2001 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 4: 2000 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 5: 2001 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 6: 2001 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 7: 2002 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 8: 2002-ben várhatóan a 2001-es évhez képest 9: 2002 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 10: 2003 első félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 11: 2003-ban várhatóan a 2002-es évhez képest 12: 2003 második félévében várhatóan, az előző év azonos időszakához képest 13: 2003-ban várhatóan a 2002-es évhez képest 14: 2003 második félévében, az előző év azonos időszakához képest 15: 2004-ben várhatóan a 2003-as évhez képest

TOP 1500 – 2004/1


1. A 2004 januári felvételhez a 2002-es társasági adóbevallási adatok alapján válogattuk ki az 1500 legnagyobb exporttal rendelkező feldolgozóipari céget. A TÁRKI kérdezőbiztosai összesen 303 céget kérdeztek meg telefonos interjú során. Ezen vállalatok mindegyike exportált 2002-ben és 2003-ban. A felvétel reprezentatív export árbevétel és ágazat szerint. 2. 2003 második félévben a megkérdezett vállalatok 43%-ánál nőtt a beruházások volumene a tavalyi év első feléhez képest. 2004-ben a vállalatok 37%-a számít a beruházások növelésére az előző év azonos időszakához képest, ami a beruházási aktivitás további növekedésére utal. 3. A cégek tervezési időhorizontjában kismértékű visszaesést tapasztalhatunk az elmúlt félévhez képest, ami feltehetőleg a bizonytalan makrogazdasági helyzettel és a forint árfolyam körüli bizonytalansággal függ össze. Azonban így is jelentősen kisebb a vállalati döntéseket övező bizonytalanság, mint ami a korábbi évekre jellemző volt. A több mint öt évre tervező cégek aránya 47%, miközben elenyésző (1,7%) az egy évnél rövidebb időre tervezni tudó cégeké. 4. 2004-ben várhatóan több vállalat kívánja csökkenteni, mint bővíteni a foglalkoztatottainak a létszámát. A cégek 18%-a tervezi a létszám csökkentését és 29%-uk a bővítését. Az eredmények szerint 2003 II. félévében megfordult az eddigi tendencia: a külföldi kereslet kiszámítható növekedése létszámbővítésre ösztönözte a vállalatokat. 5. 2004 januárjában a cégek 24,1 százaléka számolt be munkaerőhiányról. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozásoknál jelentette a legnagyobb problémát a munkaerőhiány. Itt a fenti arány 29,6% volt. 6. A cégek rendelésállományában is pozitív változás érzékelhető: nőtt és több mint 50% azon cégek aránya ahol a rendelésállomány várható növekedésével számolnak a következő fél évben. Ezzel véget ért a rendelésállomány csökkenés 2002 januárjától megfigyelhető tendenciája. A rendelésállomány csökkenésével a cégeknek mindössze 13%-a számol. 7.A kapacitások kihasználtságának szintjében is növekedés figyelhető meg. A TOP 1500 cég körében 2002 júliusában 77-81%-os volt, 2003 januárjában 76-80%-os, júliusában 77-80%-os a kapacitások kihasználtsága, jelenleg 79-82. A Dunántúlon található vállalatoknál az átlagosnál magasabb a termelőkapacitások kihasználtsága (82,3%). 8. A TOP 1500 körében 2003 II. félévében a nőtt a termelési szint, és 2004 első felében ennek a további emelkedése várható. 2004 első félévében várhatóan a vállalatok 46 százaléka fogja növelni a termelését, és 13 százalékuk említette a termelés tervezett csökkentését. 9. A vállalatok 37%-a számít 2004 első félévében az exportkereslet növekedésére és 19% a csökkenésre. Mind a rendelésállomány, mind az export értékesítés, mind a termelési szint várható alakulása egyértelműen az élénkülés továbbfolytatódását, erősödését jelzi az exportáló cégek körében. 10. A cégek a korábbiaknál jóval kedvezőbbnek ítélik a nyugat-európai értékesítési lehetőségek alakulását a következő félévben. 39%-uk számol javulásra és 9%-uk romlásra – ami 2002 januárja óta a legkedvezőbb adat. 11. Javulásra számíthatunk a cégek eredménypozíciója terén is. A vállalatok 83%-a számít arra, hogy 2004-ben nyereséges lesz. A többi felméréshez hasonlóan, 2004 januárjában is alacsony volt (3,4%) a veszteségre számító vállalatok aránya. TOP 1500 – 2004/1


12. A cégek jelenleg optimistán ítélik meg exportjövedelmezőségüket: ebben sokkal derűlátóbbak mint múlt év júliusában. A vállalatok 41%-a számít az export értékesítés jövedelmezőségének javulására, és 32%-uk változatlanságra 2004-ben az előző évhez képest. 13. Tavaly januárhoz képest a cégvezetők kedvezőbben látják saját cégük üzleti helyzetét, és a helyzet várható alakulását egyaránt. Tavaly júliushoz képest azonban némileg borúlátóbbak a cég üzleti helyzetének várható alakulását illetően – ami a vállalatok korábbi félévhez képest bizonytalanabb helyzetmegítélését tükrözi.

TOP 1500 – 2004/1


1. A felmért cégek főbb jellemzői 1.1. Táblázat A legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek megoszlása többségi tulajdonos szerint 1995-2004, % A minta forrása

A felmérés dátuma

Többségi tulajdonos típusa Külföldi

Belföldi cég

Magyar magánszemély

Egyéb

Összesen

N

Adóbevallás 1992 Adóbevallás 1996 Adóbevallás 1996 Adóbevallás 1997 Adóbevallás 1997 Adóbevallás 1998 Adóbevallás 1998 Adóbevallás 1999 Adóbevallás 1999 Adóbevallás 2000 Adóbevallás 2000 Adóbevallás 2001 Adóbevallás 2001

1995. Jan.

31,0

12,2

25,3

31,5

100,0

229

1998. Jan. (TOP98/1) 1998. Júl. (TOP98/2) 1998. Dec. (TOP98/3) 1999. Júl. (TOP99/1) 2000. Jan. (TOP00/1) 2000. Júl. (TOP00/2) 2001. Jan. (TOP01/1) 2001. Jún. (TOP01/2) 2002. Jan. (TOP02/2) 2002. Júl. (TOP02/2) 2003. Jan. (TOP03/1) 2003. Júl. (TOP03/2)

38,0

20,0

33,0

9,0

100,0

299

40,3

16,7

36,7

6,3

100,0

300

47,4

12,9

32,8

7,0

100,0

302

43,1

21,1

28,6

6,8

100,0

294

46,6

17,9

30,4

5,1

100,0

313

49,2

14,9

27,8

8,1

100,0

309

49,8

17,8

26,7

5,7

100,0

315

49,4

15,9

27,8

6,9

100,0

320

54,1

17,3

20,3

8,3

100,0

287

53,4

10,7

31,4

4,5

100,0

309

53,8

12,8

28,7

4,6

100,0

327

48,6

22,4

23,0

6,1

100,0

313

Adóbevallás 2002

2004. Jan. (TOP04/1)

54,1

8,9

32,7

4,3

100,0

303

TOP 1500 – 2004/1


A TOP 1500 kutatás keretében 2004 januárjában 303 cég körében végeztünk empirikus vizsgálatot a cégek üzleti helyzetéről és rövid távú várakozásairól. A legnagyobb exportáló cégek között a külföldi tulajdon aránya stabilnak mondható az előző évekkel összehasonlítva (1.1. táblázat). A mintába került vállalatok több mint fele külföldi tulajdonban van, a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások a felmért cégek 32,7 százalékát teszik ki, miközben a belföldi magáncégek tulajdonában lévő vállalatok aránya 8,9%. A létszám és az ágazat szerinti összehasonlítás során sem találhatunk szignifikáns különbséget a megkérdezett cégek és a TOP 1500 vállalatai között (1.2. táblázat). A felvétel reprezentatív export árbevétel és ágazat szerint is (Ld. az 1. Mellékletet). A mintában a vállalati nagyság alapján legnagyobb arányban a közepes nagyságú vállalatok (50-249 fő) szerepelnek (58,1%), export árbevétel alapján pedig az 50-1500 millió forint export árbevétellel rendelkező vállalatok találhatók (29,4%).

TOP 1500 – 2004/1


1.2. táblázat A sokaság és a lekérdezett minta megoszlása ágazatcsoportok és létszám-kategóriák szerint, 2004, % Ágazatok

TOP 1500 minta

Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása Textíliák, ruházati, bőr- és szőrme termékek gyártása Fa-, papír- és nyomdaipar Vegyipar Nemesfém ásványi termékek gyártása Kohászat és fémfeldolgozás Gépipar Egyéb feldolgozóipar, hulladék-visszanyerés

13,9 13,1 5,6 12,5 3,4 15,8 31,6 4,1 100,0 (n=1500)

Lekérdezett cégek súlyozatlan 11,6 15,2 4,6 12,2 4,3 18,2 30,0 4,0 100,0 (n=303)

6,4 14,1 49,0 30,5 100,0 (n=1487)

5 8,6 58,1 28,4 100,0 (n=303)

27,6 33,6 38,8 100,0 (n=1500)

25,1 34,3 40,6 100,0 (n=303)

4,7 18,4 18,8 31,1 26,9 100,0 (n=1500)

4,6 20,5 19,5 29,4 26,1 100,0 (n=303)

Összesen Létszám kategóriák (fő, KSH adatai alapján) Nem több mint 19 20 – 49 50 – 249 250 vagy több Összesen Területi megoszlás Központi régió Dunántúl Kelet- és Észak Magyarország Összesen Export árbevétel kategóriák (millió) 100-200 200-300 300-500 500-1500 1500 vagy több Összesen

TOP 1500 – 2004/1


1.3. táblázat A felmért cégek súlya a feldolgozóiparon belül nettó árbevétel, export és foglalkoztatottság szerint 2003-ban* Felmért cégek

N

Feldolgozóipar

%

Foglalkoztatottak (ezer fő)

(1) 76,628*

(2) 298

(3) 734,1**

(4)=(1)/(3) 10,4

Nettó árbevétel (Mrd Ft)

988,182

283

12375,451***

8,0

Export (Mrd Ft)

542,336

280

7623,819***

7,1

*: 2003. December 31-i állapot **2003 január-novemberi adat Forrás: A KSH jelenti – 2004. február., www.ksh.hu ***2003 január-decemberi adatok Forrás: Gyorstájékoztató – Ipar, KSH – 2004. február., www.ksh.hu

A 2004 januári felmérés alkalmával megkérdezett vállalatok összes foglalkoztatottainak száma nem tér el jelentősen az előző felvétel értékeitől. A felmért cégek súlya a feldolgozóiparon belül a nettó árbevétel, és exportbevétel alapján némileg alacsonyabb az elmúlt években készült felmérések hasonló értékeinél. A mintába került 303 vállalat együttes nettó árbevétel és exportbevétel és alapján hozzávetőlegesen a feldolgozóipari vállalatok 7-8%-át képviselik (1.3. táblázat).

TOP 1500 – 2004/1


2. Üzleti helyzet, várakozások és előrejelzések

2.1. Beruházások és tervezési időhorizont Az alábbiakban • a beruházási volumen változását és • a tervezés időhorizontját vizsgáljuk. 2.1.1. táblázat Beruházási aktivitás érzékelése és a beruházási aktivitásra vonatkozó várakozások, 1997-2004, %* Beruházási aktivitás változása Év, felvétel neve

Nőtt / nőni fog

1997, TOP97 45.6 1997, TOP98/1 54.9 1998, TOP98/1 43.6 1998, TOP98/2 52.5 1998, TOP98/3 55.8 1999, TOP98/2 40.8 1999, TOP98/3 35.8 1999, TOP99/1 42.0 1999, TOP00/1 47.8 2000, TOP99/1 35.1 2000, TOP00/1 41.7 2000, TOP00/2 41.1 2001, TOP01/1 42.7 2001, TOP01/2 41.5 2002, TOP02/1 30.6 2002, TOP02/2 31.6 2003, TOP03/1 37.3 2003, TOP03/2 29.8 2004, TOP04/1 40.8 2000 I. félév, TOP00/1 34.9 2000 I. félév, TOP00/2 30.1 2000 II. félév TOP00/2 39.5 2000 II. félév TOP01/1 43.8 2001 I. félév, TOP01/1 40.8 2001 I. félév, TOP01/2 29.5 2001 II. félév, TOP01/2 37.7 2001 I. félév, TOP02/1 43.2 2002 II. félév, TOP02/1 27.8 2001 I. félév, TOP02/2 26.6 2002 II. félév, TOP02/2 28.0 2002 II. félév, TOP03/1 33.6 2003 I. félév, TOP03/1 29.9 2003 I. félév, TOP03/2 26.6 2003 II. félév, TOP03/2 30.0 2003 II. félév, TOP04/1 43.1 2004 I. félév, TOP04/1 37.0 * Csak azoknál a cégeknél, amelyeknél volt beruházás.

Nem változott / nem változik

Csökkent/ csökkenni fog

N

28.9 25.0 35.6 20.7 19.9 38.4 35.2 23.8 24.8 41.6 28.5 28.1 34.8 25.6 37.2 35.8 42.4 46.3 39.1 39.9 42.5 36.9 36.0 39.1 37.6 39.1 28.8 39.9 34.9 47.2 31.2 52.2 41.0 51.9 30.1 47.6

25.6 20.1 20.8 26.8 24.3 20.8 29.0 34.2 27.3 23.3 29.8 30.9 22.5 32.9 22.2 32.6 20.3 23.9 20.1 25.2 27.5 23.6 20.2 20.1 32.9 23.2 28.1 32.4 38.5 24.8 35.2 17.9 32.2 18.1 26.8 15.4

283 264 298 261 292 284 293 269 311 279 295 263 293 277 272 307 316 310 294 298 306 263 317 294 319 276 289 273 312 307 327 318 310 310 299 292

TOP 1500 – 2004/1


2004 első félévében a megfigyelt cégek körében a beruházási aktivitás növekedésére számíthatunk. Ha az egész évre adott előrejelzéseket tekintjük, akkor a vállalatok 40,8%-a tervezi a beruházási volumen növelését, és 20,1%-uk a csökkentését. Az előző félévi felméréshez képest 11 százalékponttal nőtt a beruházás növelését tervező vállaltok aránya (2.1.1. táblázat). 2004 első félévében a vállalatok 37%-a tervezi a beruházások növelését, és 15,4%-uk a csökkentését, amely azt jelzi előre, hogy az első félévben várhatóan több vállalat fogja növelni a beruházásait, mint ahányan azt 2003 első félévében tették. 2003 második félévben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok nagyobb arányban (46,9%) növelték a beruházásaikat, mint a magyar tulajdonban lévők, különösen a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő cégekhez képest, ahol ez az arány 33,3% volt. A vállalatok területi elhelyezkedése alapján nem találhatunk jelentős különbségeket. A központi régióban a vállalatok 45,3%-a növelte a beruházásokat 2003 második félévében az előző év azonos időszakához képest, Kelet-Magyarországon a vállalatok 43,8%-a, a Dunántúlon ez az arány 40,8% volt. A foglalkoztatás növelését is tervező vállalatok növelték a beruházási volumenüket a legnagyobb arányban 2003 második félévében (47,7%). Azoknál a vállalatoknál, ahol várhatóan nem fog változni a létszám ez az arány 29,6%. Jelentős különbséget figyelhetünk meg az árbevételüket 2003-ban bővítő, illetve nem bővítő nagy exportálók esetében. Azoknál a vállalatoknál, ahol nőtt az árbevétel, nagyobb arányban (50,9%) fordultak elő a beruházási aktivitást is növelő cégek, mint az árbevételük változatlanságáról vagy csökkenéséről beszámoló vállalatok körében (32,5%). 2004 első félévében a külföldi vállalatok az egész mintára jellemzőnél (37%) nagyobb arányban terveznek állóeszköz beruházást (40,8%). A belföldi cégek tulajdonában lévő vállalatoknál ez az arány alacsonyabb az átlagosnál, 30,8%. A vállalatok közötti különbségek jelentősen csökkentek ezen a téren az előző felvételhez képest. Az előző felmérésekkel ellentétben számottevő különbséget figyelhetünk meg a vállalatok között a területi elhelyezkedésük alapján: a kelet és észak-magyarországi vállalatok az átlagosnál (37%) nagyobb arányban tervezik a beruházások növelését (44,1%). Számottevően eltérő a többségében külföldi és belföldi cégek 2004-re vonatkozó beruházási aktivitása. Leginkább a külföldi tulajdonban lévő vállalatok kívánják növelni a beruházásukat (45,6%), a magyar cégek tulajdonában lévő vállalatoknál ez az arány 40,7%, viszont a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok körében az átlagosnál (40,8%) kisebb mértékben tervezik a beruházások növelését (34,4%). A beruházási aktivitásra és a kapacitásbővülésre vonatkozó kérdésekre adott válaszok is az erősödő fellendülésre utalnak. A beruházások eredményeként 2003-ban a mintabeli cégek 53,5 százalékánál nőttek a termelőkapacitások,. Ezt a növekedést a cégvezetők átlagosan 19 százalékosra tették. Az előző évhez képest 12,9 százalékponttal nőtt a termelőkapacitásokat növelő vállalatok

TOP 1500 – 2004/1


aránya, és a bővülés átlagos értéke is nőtt 2,7 százalékponttal. Az árbevételt az előző félévben növelő cégek között az átlagosnál nagyobb arányban (63,7%) találhatók a termelőkapacitásokat is bővítő vállalatok. A 2004. januári felvétel a vállalatok beruházási aktivitásának egyértelmű növekedését jelzi az előző év azonos időszakához képest. A januári felvétel alapján a beruházási volumen további növekedését jelezhetjük előre 2004 első félévére (lásd a 2.1.1. ábrát). 2004 egészét tekintve is kedvezőek a cégek várakozásai a beruházások terén: a számított egyenleg mutató értéke az eddigi legmagasabb értéket veszi fel (lásd a 2.1.2. ábrát).

2.1.1. ábra A beruházási aktivitás várható változása 1997-2004, % 25 20.1

22.8 20.7

20.2

20

17 15

11.9 6.8

10

8.4 5 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Megjegyzés: Az ábrán a 'növekvő' és a 'csökkenő' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. (egyenleg statisztika = 'a növekvő'' választ adók mínusz a 'csökkenő' választ adók aránya.) Előretekintő becslés = az adott év elején, illetve az előző év végén adott becslés

TOP 1500 – 2004/1


2.1.2. ábra A beruházási aktivitás változására vonatkozó várakozások 2000-2004, % 25

20.7 21.6

20 15

15.9

14.5

9.7

12

10 5

11.9

3.2

0 -5

-4.6

-10 2000. I.

2000. II.

2001. I.

2001. II.

2002.I.

2002.II.

2003. I.

2003.II.

2004.I

Megjegyzés: Az ábrán a 'növekvő' és a 'csökkenő' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. (egyenleg = 'a növekvő'' választ adók mínusz a 'csökkenő' választ adók aránya.)

2.1.2. táblázat A beruházások megvalósítását akadályozó tényezők* 2001-2004, %

Elégtelen kereslet Túl magas tőkeköltség Hitelhez jutás nehézségei Nem elegendő profit Túlzott eladósodottság Elégtelen technológiai tényezők Egyéb

TOP01/2 % N 13,8 318 26,6 320 25,9 321 35,4 319 13,7 321 4,7 316

TOP02/1 % N 14,8 292 30,1 292 22,0 292 41,4 292 18,3 292 13,0 292

TOP02/2 % N 17,6 313 23,4 312 23,1 312 32,6 313 13,4 313 8,1 310

TOP03/1 % N 21,9 324 27,3 326 22,1 326 42,0 326 14,4 326 5,8 326

TOP03/2 % N 18,7 311 35,6 313 25,0 313 44,8 310 20,3 311 10,3 313

TOP04/1 % N 16,8 303 42,8 299 24,3 301 39,2 301 16,6 301 10,1 298

5,3

3,5

8,6

4,3

4,8

4,1

319

292

313

325

311

*

Megjegyzés: A kérdés a következő volt: Előfordul-e, hogy a tervezett beruházások megvalósítását akadályozzák-e a felsorolt tényezők. A táblázatban az „igen” válaszok arányát tüntettük fel.

A megkérdezett vállalatok legnagyobb része az előző évek tapasztalatával ellentétben a beruházásokat leginkább akadályozó tényezőként a túl magas tőkeköltséget jelölte meg az alacsony profit helyett (42,8%), amely a beruházásokat akadályozó tényezők között második leggyakrabban említett ok volt. Ez minden bizonnyal összefüggésben áll a rendkívűl magas és tartósnak igérkező jegybanki alapkamattal, amely tartósan megemeli a rövid és hosszútávú forint hitelek terheit. Csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek a beruházásokat a túlzott eladósodottság miatt halasztották el (20,3%-ról 16,6%-ra). 2004 januárjában tovább csökkent azoknak a

TOP 1500 – 2004/1

296


vállalatoknak az arány, amelyek az elégtelen keresletet és a hitelhez jutás nehézségeit jelölték meg akadályozó tényezőként (ld. 2.1.2. táblázat).

2.1.3. táblázat A tervezési időhorizont változása, 1994-2004, % Felvétel éve, neve

A cég tervezési időhorizontja

Összesen N

Nem tervez előre

Kevesebb mint egy évre

1994 (EXPORT94)

4,8

15,3

1995 (EXPORT95)

0,7

1997 (TOP98/1)

1-2

3-5 évre

Több mint 5 évre

41,9

29,3

8,7

100,0

230

5,3

36,7

32,2

25,1

100,0

196

4,0

7,1

32,0

41,1

15,8

100,0

297

1998 (TOP98/2)

2,3

3,7

26,8

40,8

26,4

100,0

299

1998 (TOP98/3)

1,7

3,1

38,8

39,8

16,7

100,0

294

1999 (TOP99/1)

1,4

6,8

32,7

41,8

17,3

100,0

294

2000 (TOP00/1)

0,6

2,6

37,5

36,2

23,0

100,0

309

2000 (TOP00/2)

1,0

4,3

28,4

34,3

32,0

100,0

303

2001 (TOP01/1)

0,6

3,8

30,5

41,3

23,8

100,0

315

2001 (TOP01/2)

1,3

3,4

28,5

45,6

21,2

100,0

316

2002 (TOP02/1)

0,0

3,9

35,7

41,3

19,1

100,0

285

2002 (TOP02/2)

4,5

5,8

33,4

28,9

27,3

100,0

311

2002 (TOP03/1)

2,5

4,4

24,6

30,6

37,9

100,0

317

2003 (TOP03/2)

1,0

2,7

19,1

21,2

56,0

100,0

304

2004 (TOP04/1)

0,7

1,7

19,1

31,7

46,8

100,0

293

évre /

Az elmúlt félévhez képest a cégek tervezési időhorizontjában kismértékű visszaesést tapasztalhatunk, ami minden bizonnyal a bizonytalan makrogazdasági helyzettel és a forint árfolyam körüli bizonytalansággal függ össze. A korábbi évekhez képest azonban így is jelentősen kisebb a vállalati döntéseket övező bizonytalanság (ld. 2.1.3 táblázat és 2.1.3. ábra). Az előző félévhez képest 9,2 százalékponttal csökkent a több mint öt évre tervező vállalatok aránya (46,8%). Ezzel egy időben jelentősen megnőtt a 3-5 évre előre tervező vállalatok aránya. A nagyon rövid távra tervező, vagy a tervezést nem alkalmazó vállalatok súlya változatlannak mondható. A megkérdezett cégeknek mindössze 0,7 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem terveznek előre, és csak további 1,7 százalékuk vesz figyelembe egy évnél rövidebb időtávot a vállalat jövőjének tervezésekor. TOP 1500 – 2004/1


A tervezési időhorizont tekintetében jelentős különbséget találhatunk az egyes tulajdonosi csoportba tartozó cégek között. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozások nagy része, 29,6%-a két évnél rövidebb időtávra tervez, míg a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál ugyanez az arány 16,6%. A magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások között az elmúlt felvételhez képest lényegesen csökkent a két évnél rövidebb időszakra tervezők aránya (36,6%-ról 24,8%-ra). A vállalatok exportárbevétele alapján nem tapasztalhattunk jelentős különbségeket, azonban a nagyobb vállalatoknak most is hosszabb a tervezési időhorizontja. Az éves exportárbevétel növekedésével csökken a több, mint öt évre előre tervező vállalatok aránya, és ezzel egy időben növekszik a középtávra (3-5 évre) tervező vállalatok aránya. A 2004 januárjában a tervezési időhorizontban tapasztalható kismértékű csökkenés oka, hogy a legnagyobb (másfél milliárd nettó exportárbevétel felett) vállalatok között 63%-ról 41%-ra csökkent a több, mint öt évre tervező vállalatok aránya. További különbségek figyelhetők meg a vállalatok területi elhelyezkedése alapján is. A központi régióban található vállalatok az átlagosnál (46,8%) nagyobb (52,1%) arányban terveznek öt évnél hosszabb időtávra. A dunántúli vállalatok esetében ugyanez az arány 43,6%.

2.1.3. ábra A legnagyobb exportálók tervezési időhorizontjának változása, 1994-2004, %

480

400

320

240 1994

1995

1997. Dec.

1998. Júl.

1998. Nov.

1999. Júl.

2000. Jan.

2000. Júl.

2001. Jan.

2001. Jún.

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

Megjegyzés: A válaszok arányainak súlyozott adatai alapján. Az egyes kategóriákhoz tartozó súlyok a következők: nem tervez előre = 0; kevesebb, mint egy évre = 0,5; 1-2 évre = 1,5; 3-5 évre = 4; több mint öt évre = 7. Az y tengelyen feltüntetett skála értéke 0-700 között változhat. Nulla lenne akkor, ha a válaszadók közül egy cég sem tudna előre tervezni, 700 pedig akkor, a minden cég több mint öt évre tervezne. A súlyok megválasztásából következően a mutató érzékenyebb a "felső", mint az "alsó" kategóriák között bekövetkezett változásokra.

TOP 1500 – 2004/1


2.2. Foglalkoztatottság és munkaerőhiány Az alábbiakban • a létszám várható változását és a • a munkaerőhiány előfordulását tekintjük át. A januári felvétel szerint 2004 első félévében a menedzserek 53 százaléka a létszám változatlan szinten tartását tervezi. Ezzel együtt azonban a januári eredmények arra utalnak, hogy megfordult az eddigi tendencia: a vállalatok nagyobb mértékben kívánják bővíteni a foglalkoztatottságukat, mint csökkenteni. A 2004. első félévében a vállalatok 29%-a kívánja növelni és 18%-a csökkenteni a foglalkoztatottaik számát (lásd a 2.2.1. táblázatot és 2.2.1. ábrát). 2.2.1. táblázat A legnagyobb exportálók megoszlása a létszám várható alakulása szerint, 1996-2004 A létszám várható alakulása Év, felvétel neve

Csökkenni fog

Nem változik

Nőni fog

Összesen

N

1996, TOP97 1997, TOP97 1997, TOP98/1 1998, TOP98/1 1998, TOP98/2 1998, TOP98/3 1999, TOP98/3 1999, TOP99/1 1999, TOP00/1 2000, TOP00/1 2000, TOP00/2 2000, TOP01/1 2001, TOP01/1 2001, TOP01/2 2002, TOP02/1 2002, TOP02/2 2003, TOP03/1 2003, TOP03/2 2004, TOP04/1

37.0 13.1 35.6 8.4 25.0 34.1 16.0 32.1 46.4 22.3 21.9 36.2 20.2 18.8 20.0 27.2 24.5 31.8 18.0

20.5 55.1 23.7 53.7 31.3 18.1 45.9 37.2 14.6 37.5 39.1 12.4 40.4 48.4 54.2 44.7 54.5 45.7 53.0

42.5 31.8 40.7 37.8 43.7 47.8 38.1 30.7 39.0 40.2 39.1 51.4 39.4 32.8 25.7 28.1 21.1 22.5 29.0

100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0 100.0

291 289 295 296 284 299 257 290 308 301 297 315 317 320 288 313 323 312 300

A létszám alakulásában számottevő különbségeket találhatunk, ha a cégeket a tulajdonosok típusa szerint vizsgáljuk. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok kívánják a leginkább növelni a foglalkoztatottak számát (31,5%), miközben ez az arány a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok esetében mindössze 23,2%. Az elmúlt felvételhez képest a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok létszámbővítési szándékai is kedvezőbbek.

TOP 1500 – 2004/1


A létszám alakulása továbbra is szoros kapcsolatban van az export árbevétel alakulásával: a létszám bővítése ott valószínűbb, ahol 2003-ban nőtt az exportbevétel. Ebben az esetben a vállalatok 43 százaléka tervezi foglalkoztatottak felvételét, míg ez az arány átlagosan csak 29%. Azoknál a vállalatoknál, ahol csökkent az export árbevétel az előző év során, a létszámbővítési szándékra vonatkozó számított egyenlegmutató negatív, és az értéke –8,8 pont. Hasonló különbségeket találunk, ha az elmúlt évi export árbevétel helyett a vállalatok nettó éves árbevételét tekintjük. A vállalatokat ágazatok szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a gépipari és a vegyipari vállalatok továbbra is az átlagosnál (29%) nagyobb mértékben kívánják bővíteni a foglalkoztatottaik létszámát (36,7% és 36,1%). Az átlagosnál kisebb mértékben a textilipari és a kohászati vállalatok (24,4% és 46,2%) kívánják csökkenteni a foglalkoztatottaik számát. Összességében azonban elmondható, hogy a TOP 1500 vállalatainál a létszám egyértelmű növekedése jelezhető előre a következő félévben.

2.2.1. ábra A létszám várható változása, 1997-2004, % 35

29.4

30 22.1

25 20

17.9

19.2 14

18.7

15 10

11 5.7

5

0.9

0

-3.4

-5

-9.3

-10 -15 1997

1998

1999

2000

2001. Jan.

2001. Júl.

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

Megjegyzés: Az ábrában a 'felvétel' és az 'elbocsátás' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. Előretekintő becslés = az adott év, az adott félév elején, illetve az előző év végén adott becslés

TOP 1500 – 2004/1


A 2004 januári felmérés alapján a vállalatok 24,1 százalékánál van munkaerőhiány. Ez az arány 8,9 százalékponttal magasabb az előző felmérés eredményénél. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozásoknál jelentette a legnagyobb problémát a munkaerőhiány, ahol ez az arány 29,6%. A munkaerőhiányról beszámoló vállalatok között jelentős arányban, 90,3%-uknál munkaerőhiány mutatkozik a szakmunkások körében, és 23,6%-uknál a szellemi dolgozók körében is. Számottevő különbség található az egyes tulajdonosi típusba sorolható cégek között: a magyar tulajdonban lévő, és munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok mindegyike említette a szakképzett munkaerő hiányát, miközben a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknak csak a 83,8%-a. Az előző félévhez képest (30,9%) nagyobb arányban számoltak be a vállalatok arról is, hogy a szakképzett munkaerő hiánya akadályozza a termelés folyamatosságát (35,3%).

TOP 1500 – 2004/1


2.3. Rendelésállomány és kapacitáskihasználtság Az alábbiakban • a rendelésállomány alakulásával és a • a kapacitások kihasználtságával foglalkozunk. A vállalati várakozások arra mutatnak, hogy 2004 első félévben pozitív változás várható az előző év első félévéhez képest a cégek rendelésállományának alakulásában. A vállalatoknak több mint a fele, 50,7%-a számolt be arról, hogy várhatóan nőni fog a rendelésállományuk a következő félévben. A rendelésállomány csökkenésére a vállalatoknak mindössze a 13,5%-a számít. Összességében 2004 első félévében a rendelésállomány egyértelmű növekedésére számíthatunk, amelyet az egyenleg statisztika radikális emelkedése (14,8 pontról 37,4 pontra) is jelez. A rendelésállomány csökkenésének 2002 januárjától megfigyelhető tendenciája véget ért, és a számított egyenleg mutató meghaladja az akkori szintet (lásd a 2.3.1. táblát és 2.3.1. ábrát). A külföldi tulajdonban lévő cégek 56,1%-ánál fog várhatóan nőni a rendelésállomány 2004 első félévében az előző év azonos időszakához képest, miközben a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásoknál ez az arány 43,3%. Szignifikáns összefüggés tapasztalható a rendelésállomány és a létszám változása között. A létszámfelvételt tervezők az átlagosnál jóval nagyobb arányban számítanak a rendelésállomány növekedésére (78,6%), és ehhez hasonlóan a foglalkoztatás csökkenését tervező vállalatok körében várhatóan az átlagosnál jóval nagyobb arányban (32,7%) fog csökkenni rendelésállomány is. A forgalom és ezen belül az export alakulására vonatkozó várakozások és a várható rendelésállomány megítélése között is szoros pozitív kapcsolatot láthatunk. Továbbá, a kisebb vállalkozások (19 fő alatt) az átlagosnál nagyobb arányban (64,3%) számítanak a rendelésállomány növekedésére. Az ágazatok között is különbségeket figyelhetünk meg: a faipari és a gépipari vállalatok várakozásai kedvezőbbek.

TOP 1500 – 2004/1


2.3.1. táblázat Rendelésállomány változása, 1998-2004, % N Időhorizont, felvétel neve

1998 I. féléve 1997 I. félévéhez képest TOP98/1 1998 I. féléve az előző félévhez képest TOP98/1 1998 II. féléve 1997 II. félévéhez képest TOP98/2 1998 II. féléve az előző félévhez képest TOP98/2 1999 I. féléve 1998 I. félévéhez képest TOP98/3 1999 I. féléve az előző félévhez képest TOP98/3 1999 II. féléve 1998 II. félévéhez képest TOP99/1 1999 II. féléve az előző félévhez képest TOP99/1 2000 I. féléve 1999 I. félévéhez képest TOP00/1 2000 I. féléve az előző félévhez képest TOP00/1 2000 II. féléve 1999 II. félévéhez képest TOP00/2 2000 II. féléve az előző félévhez képest TOP00/2 2001 I. féléve 2000 I. félévéhez képest TOP01/1 2001 I. féléve az előző félévhez képest TOP01/1 2001 II. féléve 2000 II. félévéhez képest TOP01/2 2001 II. féléve az előző félévhez képest TOP01/2 2002 I. féléve 2001 I. félévéhez képest TOP02/1 2002 I. féléve az előző félévhez képest TOP02/1 2002 II. féléve 2001 II. félévéhez képest TOP02/2 2003 I. féléve 2002 I. félévéhez képest TOP03/1 2003 II. féléve 2002 II. félévéhez képest TOP03/2 2004 I. féléve 2003 I. félévéhez képest TOP04/1

Rendelésállomány alakulása Kisebb lesz

Nem változik

8,1

33,7

58,2

100,0

285

10,2

33,2

56,5

100,0

283

4,8

29,8

65,4

100,0

292

6,9

36,0

57,1

100,0

292

10,7

39,1

50,2

100,0

281

8,2

37,9

53,9

100,0

282

19,5

31,7

48,8

100,0

287

10,8

29,4

59,8

100,0

286

11,7

28,9

59,4

100,0

308

13,2

33,2

53,6

100,0

304

7,6

28,5

63,9

100,0

302

7,3

31,9

60,8

100,0

301

9,3

33,1

57,6

100,0

311

12,6

35,3

52,1

100,0

309

12,3

24,5

63,2

100,0

318

12,3

27,4

60,4

100,0

318

20,9

36,1

43,0

100.0

289

18,5

33,8

47,7

100,0

289

16,8

40,1

43,1

100,0

304

18,2

43,3

38,6

100,0

319

22,5

40,2

37,3

100,0

302

13,3

36,0

50,7

100,0

286

TOP 1500 – 2004/1

Nagyobb Összesen lesz


2.3.1. ábra Rendelésállomány várható változása, 1998-2004, % 70 60.6 60

56.3

50.1

47.7

50 40

48.3

50.9

39.5

37.4

30

22.1

29.3

26.3 20.4

20

14.8 10 1998. I. 1998. 1999. I. 1999. 2000. I. 2000 II. 2001. I. 2001. 2002. I. 2002. 2003. I. 2003. 2004. I. félév II. félév II. félév félév félév II. félév II. félév II. félév félév félév félév félév félév

Megjegyzés: Az ábrában a 'nagyobb lesz' és a 'kisebb lesz' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük Az előző év azonos félévéhez viszonyítva.

A kapacitások kihasználtságának szintjében is növekedés figyelhető meg az előző félévhez képest. A TOP 1500 cégeinek körében 2002 januárja óta átlagosan 78-80 százalék a kapacitások kihasználtsága, a januári felmérés szerint jelenleg ennél magasabb 79-82%. Az átlagos érték növekedése ellenére változatlan az a tartomány, amelyben a legnagyobb exportálók körében a kapacitáskihasználtság mértékét becsüljük (lásd a 2.3.2. ábrát). Különbségeket figyelhetünk meg a vállalatok között az export célországuk alapján. Az átlagosnál alacsonyabb a termelőkapacitások kihasználtsága azoknál a vállalatoknál, amelyek exportjának több, mint 50 százaléka a visegrádi országokba (75%), vagy a volt KGST országokba (76%) irányul. A kapacitások kihasználtsága többségében az USA-ba (85%), illetve az Európai Unióba, különösen Ausztriába (79,8%) vagy Németországba (82,9%) exportáló vállalatoknál a legmagasabb. Régiók szerint nem figyelhetünk meg számottevő eltérést: a legalacsonyabb a kapacitáskihasználtság a központi régió cégeinél, ahol ez az arány 78,3%, a legmagasabb a dunántúli cégek körében, 82,3%. A többségi külföldi tulajdonban és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatoknál megegyezik a kapacitáskihasználtság átlagos mértéke. Nyilvánvaló

TOP 1500 – 2004/1


különbség tapasztalható azonban a 2004 első félévében elbocsátást és a létszámbővítést tervezők között (77,5% és 81,3%).

2.3.2. ábra A kapacitáskihasználtság becsült arányának alakulása 1997-2004-ben, %

87 86 85 84 83 82 % 81 80 79 78 77 76 75 1996

1997

1998. 1998. 1999. 2000. 2000. Júl. Nov. Júl. Jan. Júl.

2001. 2001. 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan. Júl. Jan.

2004 első félévében várhatóan a vállalatok 47,3 százalékánál maradnak még kihasználatlan kapacitások és a cégek 10,5 százaléka számolt be arról, hogy a kelleténél kisebb kapacitásokkal fog rendelkezni (2.3.4. ábra). A 2003 júliusi felméréshez képest csökkent a következő fél évben várhatóan a kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok aránya. A központi régió vállalatai közül az átlagnál kevesebben (42,5%) jeleztek kapacitás-felesleget az első félévre vonatkozóan. Legkevésbé a külföldi (41,3%) és leginkább a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatoknál (58,3%) maradnak kihasználatlan kapacitások a következő félévben. A létszámleépítést tervező vállalatoknál az átlagosnál jóval magasabb kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező vállalatok aránya, 60,8%.

TOP 1500 – 2004/1


2.3.2. ábra A következő félévben várhatóan kapacitástartalékkal rendelkező cégek aránya 1999-2004-ben, % 60

55

54.8 52.5

50

53.1

48.6

47.5 46.1

46.4 45

47.3

43.2 43.7

40 1999. Júl. 2000. Jan. 2000. Jún. 2001. Jan. 2001. Jún. 2002. Jan. 2002. Júl. 2003. Jan. 2003. Júl. 2004. Jan.

TOP 1500 – 2004/1


2.4. Forgalom, export és import A következőkben • a termelési szint és export rendelésállomány elmúlt féléves és • várható alakulásáról • valamint a folyó termelés importigényességéről lesz szó. A TOP 1500 körében 2003 második félévében nőtt a termelési szint 2002 második félévéhez képest (lásd a 2.4.1. ábrát). A vállalatok 51,5 százalékánál nőtt az elmúlt félévben a termelés szintje. 2004 első félévében várhatóan a vállalatok 46,2 százaléka fogja növelni a termelését, és 12,9 százalékuk említette a termelés tervezett csökkentését. A számított egyenlegmutató 26,9 pontról 33,3 pontra növekedett, ami azt jelenti, hogy a termelési szint növekedési ütemének kismértékű javulása figyelhető meg továbbra is a TOP 1500 vállalatai körében. A termelési színvonal jelentős növekedésére azok a vállalatok számítanak, amelyeknél nőtt az export-rendelésállomány. Ezek a vállalatok az átlagosnál közel kétszer nagyobb arányban (65,4%) számoltak be egyidejűleg a termelési szint növekedéséről is. Ehhez hasonló összefüggést figyelhetünk meg, ha az előző évi árbevétel növekedését vizsgáljuk. A termelési szint növekedése az előző évek tapasztalatához hasonlóan 2003 második félévében is a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokra volt a leginkább jellemző: 57,4 százalékuknál nőtt a termelési szint, szemben a magyar magáncégek tulajdonában lévő vállalkozásokkal, ahol ez az arány mindössze 40,7% volt. Azonban ha a 2004 első félévére adott előrejelzéseket tekintjük, akkor ezzel ellentétes eredményt tapasztalhatunk: legnagyobb arányban a magyar cégek tulajdonában lévő vállalatok kívánják növelni a termelésüket (55,6%), miközben a külföldi tulajdonban lévő vállalatok 50,6%-a várja a termelési szintjük növekedését. Az elmúlt félévben a központi régió vállalatainál nőtt a termelés a legnagyobb arányban (52,6%), de számottevő különbségeket nem találhatunk a vállalatok között a területi elhelyezkedésük alapján. Az előző felmérésekkel ellentétben a termelési szint eltérően változott a különböző méretű vállalatoknál. A vállalati méret növekedésével folyamatosan csökken a termelési szint növekedéséről beszámoló vállalatok aránya. A legkisebb (19 fő alatti vállalatok) 60 százalékánál, miközben a 250 fő feletti nagyvállalatoknak mindössze a 43,5 százalékánál nőtt a termelés 2003 második félévében. Hasonló eredményre jutunk, ha a vállalati csoportokat az éves nettó árbevétel alapján képezzük. Az átlagosnál nagyobb mértékben a legkisebb (200 millió forint éves nettó árbevétel alatt) vállalatoknál nőtt a termelési szint az előző félévben (57,1%). A 2004 első félévére vonatkozó előrejelzések tekintetében kevésbé jelentős regionális különbségeket figyelhetünk meg a vállalatok között. A központi régió vállalatainak 48,7% százaléka számít a termelési szint növekedésére, miközben a kelet-magyarországi térség vállalatinak a 46,3% százaléka és a dunántúli vállalatok 44,2 százaléka.

TOP 1500 – 2004/1


A TOP 1500 vállalatai körében az export rendelésállomány növekedési üteme nőtt az előző félévhez képest (lásd a 2.4.1. ábrát). A vállalatok 36,7 százaléka számolt be arról, hogy az export rendelésállományuk szintje magasabb az elmúlt év januárjához képest, 19,2 százalékuk pedig arról, hogy alacsonyabb. A vállalatok területi elhelyezkedése alapján nem találhatunk számottevő különbséget az exportállomány változása tekintetében. A központi régió vállalata körében az átlagosnál mindössze 3,9 százalékponttal nagyobb arányban vannak olyan cégek, amelyeknél nőtt az export rendelésállomány szintje a tavalyi évhez képest. Nem tapasztalhatunk jelentősebb különbséget akkor sem, ha a vállalatokat a tulajdonosok típusa alapján vizsgáljuk. A rendelésállomány legkevésbé a legkisebb (200 millió éves árbevétel alatti) vállalatoknál nőtt az elmúlt év januárjához képest (21,4%). A 1,5 milliárd forint éves árbevételt is meghaladó vállalatoknál ez az arány majdnem kétszer nagyobb, 42,1%. A felsorolt indikátorok szoros kapcsolatban állnak a cégekre vonatkozó egyéb forgalom és export adatokkal, valamint a rövid távú üzleti tervekkel.

2.4.1. ábra A termelési szint és az export rendelésállomány változása, 2000-2004, % 75 65 55 45 35 25

61.8 52.9 36.8 32.6

52.8

52.8

50.9 46.8

41.6 40.2

40.5 32.3 38.5

30.3 24.2

23.7 18.4

15 5

14.2

9.1

8.7

26.6 16.9 14.7

33.3 29.9 17.5

-1 -5 1999 Júl. 2000. Jan. 2000. Júl. 2001. Jan. 2001. Jún. 2002. Jan. 2002. Júl. 2003. Jan. 2003. Júl. 2004. Jan. Export rendelésállomány az előző félévben Termelés az előző fél évben Várható termelés a következő félévben

Megjegyzés: Az ábrában a 'nőtt/nőni fog' és a 'csökkent/csökkenni fog' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. 2002. júliusától a várható export rendelésállomány helyett a jelenlegi rendelésállományra vonatkozó kérdés szerepel.

TOP 1500 – 2004/1


A fenti eredmények alapján 2004 első félévében a TOP 1500 vállalatainak termelési és értékesítési mutatóinak egyértelmű javulására számíthatunk, és várhatóan tovább fognak csökkenni a vállalatok közötti regionális és a tulajdonosok típusa alapján megfigyelhető különbségek. A termelésre és a rendelésállományra vonatkozó eredmények azt jelzik előre, hogy a 2003 első félévében elkezdődött fellendülés tovább folytatódik, és a mértéke várhatóan meg fogja haladni az elmúlt félévben tapasztalt növekedési ütemet.

2.4.1. táblázat A termelési szint és az export rendelésállomány változása, 2000-2004, %

Év, felvétel neve

Termelés a felvételt megelőző félévben 2001, TOP01/1 2001, TOP01/2 2002, TOP02/1 2002, TOP02/2 2003, TOP03/1 2003, TOP03/2 2004, TOP04/1 Várható termelés a felvételt követő félévben 2001, TOP01/1 2001, TOP01/2 2002, TOP02/1 2002, TOP02/2 2003, TOP03/1 2003, TOP03/2 2004, TOP04/1 Export rendelésállomány a felvételt megelőző félévben 2001, TOP01/1 2001, TOP01/2 2002, TOP02/1 2002, TOP02/2 2003, TOP03/1 2003, TOP03/2 2004, TOP04/1

Növekedni fog / Nőtt

Nem fog változni / Nem változott

Csökkenni fog / Csökkent

Össz. /

N

71.6 53.8 49.6 34.6 46.6 41.3 51.5

18.6 30.9 24.9 29.8 25.2 34.3 26.9

9.8 15.3 25.4 35.6 28.2 24.4 21.6

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

317 320 292 312 326 313 301

58.5 63.4 49.8 46.6 40.4 44.1 46.2

33.9 25.9 32.7 37.1 42.9 38.4 40.9

7.6 10.6 17.5 16.3 16.7 17.5 12.9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

316 320 292 313 324 312 303

63.1 57.4 44.5 35.6 30.1 37.2 36.7

20.5 25.7 25.2 37.9 48.4 40.3 44.1

16.3 16.9 30.3 26.5 21.4 22.5 19.2

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

312 319 286 306 322 305 286

A megkérdezett cégek 57 százalékánál nőtt 2003-ban a devizában számított export árbevétel a 2002-es év árbevételéhez képest, és 26,6 százalékuknál csökkent. Ez az eredmény sokkal kedvezőbb, mint amire a vállalatok 2003 júliusában számítottak: akkor a vállalatok 39,3 százaléka jelezte előre az export árbevétel növekedését. A 2004 egészére adott előrejelzések szintén a vállalatok optimista várakozásait tükrözik. A cégek többsége (61,2%) a 2004-es devizában

TOP 1500 – 2004/1


számított exportárbevétel növekedésére számít, és mindössze 13,1%-uk jelezte az exportárbevétel várható csökkenését. A vállalatvezetők 51,5 százaléka jelezte, hogy várhatóan nőni fog az idei év első felében az előző év azonos időszakához képest a cég termékei iránti összes kereslet, és 50 százalékuk jelezte az export kereslet várható növekedését is. Mindkét eredmény jelentősen kedvezőbb az előző felméréskor tapasztaltaknál: 2003 júliusában a vállalatvezetők 40,8%-a jelezte az összes kereslet növekedését és 44,2%-uk az export kereslet csökkenését. Az előző félévhez képest jelentősen csökkent az összes kereslet csökkenésére számító vállalatok aránya is. A menedzsereknek mindössze a 9,4%-a szerint fog csökkenni a cég termékei iránti összes kereslet 2004 első félévben. Az összes kereslet változása független a vállalatok tulajdonosi típusától. Az exportkeresletre vonatkozó várakozásokat hasonlóan nem befolyásolja a vállalatok tulajdonosi szerkezete: a külföldi tulajdonban lévő vállalatok 50,3 százaléka, és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalatok 49 százaléka számít az exportkereslet növekedésére. A vállalatok mérete alapján szintén nem figyelhetünk meg számottevő különbségeket. A gépipari és az ásványfeldolgozó vállalatoknál az átlagosnál (50%) nagyobb arányban fog nőni várhatóan az export kereslet (62,2% és 69,2%%), és az élelmiszeripari vállalatoknál pedig az átlagosnál jelentősen kevesebben számoltak be az export kereslet várható növekedéséről (38,2%).

TOP 1500 – 2004/1


2.4.2. táblázat Az export forgalom indikátorai 1998-2004, %

Export árbevétel alakulása 1999-ben 1998-hoz képest Export árbevétel várható alakulása 2000-ben 1999-hez képest Export árbevétel várható alakulása 2001-ben 2000-hez képest Export rendelésállomány szintje 1999 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2000 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2000 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2001 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2001 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2002 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2003 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2003 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Export rendelésállomány szintje 2004 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2000 I. félévében az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2000 II. félévében az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2001 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2001 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2002 I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2002 II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2003. I. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2003. II. félévben az előző év azonos időszakához képest Várható export kereslet 2004. I. félévben az előző év azonos időszakához képest

Növekedni fog / Nőtt

Nem fog változni / Nem változott

Csökkenni fog / Csökkent

Össz.

N

57,8

16,2

26,1

100,0

303

64,8

21,8

12,1

100,0

307

71,2

20,8

8,0

100,0

312

54,2

24,2

21,6

100,0

310

57,2

25,8

17,0

100,0

306

63,1

20,5

16,3

100,0

312

57,4

25,7

16,9

100,0

319

44,5

25,2

30,3

100,0

286

35,6

37,9

26,5

100,0

306

30,1

48,4

21,4

100,0

322

37,2

40,3

22,5

100,0

305

36,7

44,1

19,2

100,0

286

57,4

36,2

6,4

100,0

312

59,3

36,0

4,7

100,0

300

59,4

34,8

5,8

100,0

313

60,1

32,4

7,5

100,0

321

48,1

40,3

11,5

100,0

284

42,5

40,9

16,6

100,0

308

40,1

42,9

17,0

100,0

317

44,2

37,8

18,0

100,0

310

50,0

38,3

11,7

100,0

300

TOP 1500 – 2004/1


A nyugat-európai értékesítési lehetőségek nagymértékű javulására csak a cégek 3,8%-a számít, azonban kis mértékű javulást, illetve a helyzet változatlanságát 34,7% és 52,2%-uk jelezte előre. Ezek az arányok is javulást jeleznek a 2002. júliusi felmérés óta. A különböző export árbevétellel rendelkező cégek kilátásai megegyeznek e tekintetben. Ezzel ellentétben számottevő különbség figyelhető meg a tulajdonosok típusa szerint. A külföldi tulajdonú vállalatok vezetői az eddigi tapasztalatokkal ellentétben kisebb arányban (36,1%) számítanak a nyugat-európai értékesítési lehetőségek javulására, mint a magyar cégek tulajdonban lévő vállalatok vezetői, ahol ez az arány 50%. Az egyes gazdasági szektorokban tartozó cégek menedzserei is eltérően vélekednek. Az átlagosnál (38,5%) gyakrabban számítanak javulásra a gépipari (46%) cégek, és az átlagosnál kevésbé az élelmiszeripari vállalatok (31,3%). Az előző félévhez képest azonban minden vállalati csoporton belül nőtt a nyugat-európai értékesítési kilátások javulására számító vállalatok aránya. Összességében elmondható, hogy a TOP 1500 vállalatai a nyugat-európai értékesítési lehetőségek és az export kereslet javulására számítanak a következő félévben.

2.4.3. táblázat A Nyugat-Európa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható változása 1999 - 2004, %

Év, felvétel neve

A Nyugat-Európa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható alakulása

Összesen

N

Egyenleg

Javul

Nem változik

Romlik

1999, TOP98/3

44,5

49,7

5,8

100,0

301

38,7

2000, TOP99/1

43,5

45,2

11,3

100,0

290

32,2

2000, TOP00/1

47,7

46,4

5,9

100,0

311

41,8

2000, TOP00/2

43,9

50,0

6,1

100,0

294

37,8

2001. I. félév, TOP01/1

47,9

44,6

7,5

100,0

307

40,4

2001 II. félév, TOP01/2

41,7

46,8

11,5

100,0

312

30,2

2002 I. félév, TOP02/1

31,5

53,3

15,2

100,0

275

16,3

2002. II. félév, TOP02/2

28,3

55,2

16,5

100,0

290

11,8

2003. I. félév, TOP03/1

28,1

57,5

14,4

100,0

320

13,7

2003. II. félév, TOP03/2

29,0

58,8

12,2

100,0

301

16,8

2004. I. félév, TOP04/1

38,5

52,2

9,2

100,0

291

29,3

TOP 1500 – 2004/1


2.4.3. ábra A várható export kereslet és a Nyugat-Európa felé irányuló értékesítési lehetőségek várható alakulása 1998 - 2004, % 65 51

55 45

41.8

38.7 32.3

% 35

54.6

53.6

37.8

40.4

52.6

36.6

30.2

38.3 25.9

25

16.3

15

23.1 11.8

13.7

26.2

29.3

16.8

5 1998. Dec.

1999. Júl.

2000. Jan.

2000. Júl.

2001. Jan.

2000. Jún.

2002. Jan.

Várható értékesítés Nyugat-Európa felé

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

Várható export kereslet

Kérdések: ”Megítélése szerint, hogyan alakulnak majd x-ben cégének Nyugat-Európa felé irányuló értékesítési lehetőségei?” (nagy mértékben javulnak / kis mértékben javulnak / nem változnak / kis mértékben romlanak / nagy mértékben romlanak) “Véleménye szerint 2001 első félévében az előző év azonos időszakához képest a cég termékei iránti export kereslet mértéke várhatóan …” (nőni fog/nem változik/csökkenni fog) Megjegyzés: Az ábrán a „javulni/növekedni fog” és a „romlani/csökkenni fog” válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk.

A folyó termelés importigényességében kismértékű növekedés várható 2004-ben a cégek becslései alapján az elmúlt felméréshez képest. A legnagyobb exportálók 6,4 százaléka számít a cég folyó termeléséhez kapcsolódó import arány csökkenésére, 12 százalékuk pedig annak a növekedésére. Ennek megfelelően folyó termelés importigényessége tovább nőtt a TOP 1500 körében : a folyó termelés importtartalma átlagosan 42,3%, amely 5,5 százalékponttal magasabb, mint a tavaly januári felvétel alkalmával. A folyó termelés importtartalma eltérő az ágazatok szerint. Az átlagosnál magasabb a vegyipari (51,2%), a textilipari (57,4%) és a gépipari (47,2%) vállalatok között, és az átlagosnál jelentősen alacsonyabb az élelmiszeripari vállalatoknál (17%). A többségében külföldi kézben lévő vállalkozások folyó termelésének importigényessége számottevően magasabb (52%), mint a magyar magánszemélyek (29,6%) és a magyar cégek (32,9%) tulajdonában lévő vállalatoknál. A folyó termelés importaránya növekszik az éves nettó árbevétel növekedésével: a legalább 1,5 milliárd forint nettó árbevételt elérő cégeknél 49,8% az importarány, miközben a 200 millió forintnál kevesebb éves nettó árbevétellel rendelkező vállalatoknál ez az arány mindössze 32,9%.

TOP 1500 – 2004/1


2.4.3. táblázat A folyó termelés importigényének alakulása és várt alakulása 1998 - 2004, % Évek

Felvételek

Nőtt / Nőni fog

Nem változott / nem változik

Csökkent / Csökkenni fog

1998

TOP98/3

21,3

69,8

8,9

1999

TOP98/3

18,9

71,4

9,7

TOP99/1

19,8

69,2

11,1

TOP00/1

24,0

66,3

9,7

TOP99/1

16,7

71,6

12,0

TOP00/1

18,8

73,2

8,0

TOP00/2

16,7

74,7

8,6

TOP01/1

21,6

72,3

6,1

TOP01/1

18,1

70,5

8,6

TOP01/2

14,7

74,6

10,7

TOP02/1

15,0

79,1

5,9

TOP02/1

14,6

76,1

9,3

TOP02/2

12,0

81,9

6,1

TOP03/1

11,9

81,8

6,3

TOP03/2

6,8

86,1

7,1

TOP04/1

12,0

81,6

6,4

2000

2001

2002

2003

2004

TOP 1500 – 2004/1

Összesen (N) 100,0 (258) 100,0 (259) 100,0 (253) 100,0 (276) 100,0 (250) 100,0 (276) 100,0 (269) 100,0 (310) 100,0 (315) 100,0 (319) 100,0 (289) 100,0 (288) 100,0 (309) 100,0 (319) 100,0 (308) 100,0 (299)


2.4.5. ábra A folyó termelés importtartalom arány-változás becslése 1998-2004-ben, % 20 15

14.3

15.5

9.2

10.8

12.4

10

9.5

8.1 4.4

5.9

9.1 4

5

5.3

0

5.6

5.6

-0.3

-5 1998

1999 Előremutató becslés I.

2000

2001

2002

Előremutató becslés II.

2003

2004

Visszatekintő becslés

Megjegyzés: Az ábrában a 'nőtt/nőni fog' és a 'csökkent/csökkenni fog' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük. Előremutató becslés 1 = az adott év elején, illetve az előző év végén adott becslés Előremutató becslés 2 = az adott év nyarán adott becslés Visszatekintő becslés = az adott év végén, illetve a következő év elején adott becslés

TOP 1500 – 2004/1


2.5. Eredmény pozíció és nyereségesség A következőkben • •

a cégek mérlegpozíciójának, export jövedelmezőségének várható alakulásáról lesz szó.

A 2004 januári felmérés szerint a vállalatok 76,9 százaléka volt nyereséges, és 14,3 százaléka veszteséges 2003-ban. Ezen a téren nem tapasztalhatunk jelentős változást: a vállalatvezetők ezzel megegyező eredményre számítottak a júliusi felmérés alkalmával is. A menedzserek 82,9%-a mondta azt, hogy cégük 2004-ben várhatóan nyereséges lesz, és mindössze 3,4%-uk számolt veszteséggel (lásd a 2.5.1. táblázatot). A vezetők várakozásai jelentősen javultak az elmúlt felvétel óta, amely leginkább az egész évre adott előrejelzésekben mutatkozik meg: a számított egyenlegmutató 12,1 százalékponttal nőtt 2003júliusa óta (lásd 2.5.1. ábrát).

2.5.1. táblázat A cégek megoszlása eredményesség szerint 1997-2004, % Év

Felvétel

Mérleg pozíció

Összesen N

1997 1998

1999

2000

2001

2002

2003 2004

TOP98/2 TOP98/3 TOP99/1 TOP98/2 TOP98/3 TOP99/1 TOP00/1 TOP00/2 TOP99/1 TOP00/1 TOP00/2 TOP01/1 TOP01/2 TOP00/1 TOP00/2 TOP01/1 TOP01/2 TOP02/1 TOP01/1 TOP01/2 TOP02/1 TOP02/2 TOP02/1 TOP02/2 TOP03/1 TOP03/2 TOP03/1 TOP03/2 TOP04/1 TOP04/1

Nyereséges 78,9 79,1 79,0 88,1 81,9 78,8 78,8 79,2 85,1 80,3 76,1 83,9 80,1 86,6 80,7 82,2 80,2 82,6 89,6 83,9 76,5 75,3 85,1 72,5 68,8 70,8 74,8 76,5 76,9 82,9

Null-szaldós 2,7 3,7 3,1 7,8 8,0 3,1 4,2 1,0 8,0 7,2 2,3 3,2 2,5 10,4 11,8 7,6 2,2 4,1 7,8 9,5 6,4 1,9 9,4 13,9 11,7 4,3 16,4 14,1 8,8 13,8

TOP 1500 – 2004/1

Veszteséges 18,4 17,3 17,9 4,1 10,0 18,1 17,0 19,8 6,9 12,5 21,7 12,9 17,4 2,9 7,5 10,2 17,6 13,3 2,6 6,6 17,0 22,8 5,4 13,6 19,4 24,9 8,8 9,4 14,3 3,4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

299 301 290 294 299 293 312 308 288 304 309 317 322 307 309 314 323 292 307 317 281 312 285 309 324 310 317 309 294 298


A nyereségességre vonatkozó várakozások tekintetében különbséget figyelhetünk meg a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok között. Az előző felvétellel megegyezően a külföldi tulajdonú vállalatok esetében a számított egyenleg mutató jóval magasabb (86,4 pont), mint a magyar tulajdonú, különösen a magyar cégek tulajdonában lévő vállalatoknál, ahol ez az érték 59,3 pont. A vállalatok között e tekintetben az elért nettó exportárbevétel alapján nincs jelentős eltérés. A központi régió vállalatai az átlagosnál (82,9%) nagyobb arányban számoltak be arról, hogy várhatóan nyereséggel fogják zárni a 2004. évet (86,5%).

2.5.1. ábra A cégek eredmény pozíciójának változása, 1997-2004, %

90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40

83.7

84 78.2 71.9

73.2

87 77.3

79.7

67.8

60.5

67.1 69.3

59.5

66 58.9 49.4

1997

1998

1999

Előretekintő becslés I.

79.5

2000

2001

Előretekintő becslés II.

2002

62.6

45.9 2003

2004

Visszatekintő becslés

Megjegyzés: Az ábrában a 'nyereséges' és a 'veszteséges' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit közöljük Előretekintő becslés 1 = az adott év januárjában adott becslés Előretekintő becslés 2 = az adott év júniusban/júliusban adott becslés Visszatekintő becslés = az adott év végén, illetve a következő év januárjában (1997 esetében júliusában) adott becslés

TOP 1500 – 2004/1


2.5.2. ábra Az exportjövedelmezőség alakulása és várható alakulása 1999 - 2004, %

30

20,3

20

22,9

9,9

18,2

15,3 5

10 0

22,3 22,5

10,5 -11,9

1,6

1,3

-0,9 -14,4

-10

-11,8 -18

-20 -30

-31,7 -42,4

-40

-43,6

-50 July, 1999

Jan., 2000

July, 2000

Jan., 2001

June, 2001

Jan., 2002

July, 2002

Jan., 2003

July, 2003

Jan., 2004

Az adott évre vonatkozó várakozások Az elmúlt év eredménye

Megjegyzés: Az ábrán a 'javult / javuló' és a 'romlott / romló' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk.

A TOP 1500 körében a 2004 évre vonatkozó várakozások nagyon kedvezőek és sokkal pozitívabbak, mint egy, vagy két éve januárban (lásd 2.5.2. ábrát). Az exportjövedelmezőség terén a vállalatok 4,3 százaléka jelentős javulásra, és további 35,8 százaléka kismértékű javulásra számít 2004-ben. A legtöbben (38%) azonban továbbra is a helyzet változatlanságát jelezték előre. Az elért nettó árbevétel alapján nem találunk különbséget a vállalatok között. A tulajdonos típusa szerint viszont számottevő különbségek figyelhetők meg. A magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozások vezetői az átlagosnál kisebb mértékben (34,6%) jelezték előre az exportjövedelmezőség javulását, a külföldi tulajdonú vállalatok ennél valamivel nagyobb arányban (42,2%).

TOP 1500 – 2004/1


2.6. Árak alakulása A következőkben • a cégek belföldi és külpiaci árak várható alakulásáról valamint • a cégek fő termékeinek második félévben várható árváltozásáról lesz szó. A cégvezetők 38 százaléka számít a belföldi és ennél kevesebben (22,7%) a külpiaci árak növekedésére. A belföldi áraik növelésére a tavalyi évhez képest a vállalatok 17 százalékponttal nagyobb arányban számítanak, a külföldi árak növelésére számító vállalatok aránya változatlan az elmúlt felvétel óta. Mind a belföldi, mind a külföldi árak esetében a vállalatok legnagyobb része a fő termékük értékesítési árainak változatlanságát tervezi előre (49,4% és 65,3%). Összességében a fenti adatok alapján elmondható, hogy a belföldi értékesítési áraknak az előző félévhez képest jelentősebb növekedésére lehet számítani 2004-ben (ld. 2.6.1. ábrát). Azon vállalatok várakozásai szerint, ahol az árak növelésére számítanak, az árak növekedési üteme gyorsulni fog a következő félévben. A belföldi árak növekedési üteme várhatóan meg fogja haladni a külföldi árak növekedési ütemét. A 2004 januári felmérés alkalmával a vállalatvezetők 38,6 százaléka jelezte a belföldi árak növekedési ütemének gyorsulását, illetve ez az arány a külföldi árak tekintetében 25 százalék. A vezetőknek csak a 12 százaléka számít arra, hogy a fő termék belföldi árának növekedési üteme lassulni fog. Ez alapján jelentős változásra számíthatunk: az egyenlegmutató 18,5 ponttal nőtt a júliusi felvétel óta. Jelentős eltéréseket találhatunk ágazatonként a fő termék árának alakulásában. Az átlagosnál (38%) többen számítanak a fő termék belföldi árának növekedésére az élelmiszeripari (48,5%) és ásványfeldolgozó (61,5%), kevesebben a textilipari (26,7%) és a vegyipari (21,4%) cégek körében. Nem figyelhetünk meg számottevő különbségeket a 2003-as exportárbevétel alakulása szerint. Az egyetlen jelentős eltérés azon vállalatok körében tapasztalható, ahol 2003-ban nőtt az exportárbevétel: itt az átlagosnál (25%) kevesebben számítanak a fő termékük külföldi eladási áraik gyorsulására (20%). A Dunántúlon található vállalatok tervezik a legnagyobb arányban növelni a belföldi eladási árakat. Az elmúlt félévben a dunántúli vállalatoknak mindössze 13,1 százaléka növelte a belföldi árait, a következő félévben viszont várhatóan 40,9 százalékuk fog áremelést végrehajtani. A keletés észak-magyarországi vállalatok kisebb arányban (31%), és az átlagosnál (38,6%) kisebb mértékben (30,8%) fogják várhatóan növelni a belföldi eladási áraikat. Nem figyelhető meg jelentős különbség a belföldi árak estében, ha a vállalatok nagyságát tekintjük csoportképző ismérvnek.

TOP 1500 – 2004/1


A külföldi tulajdonban lévő vállalatok a következő félévben az átlagosnál (38%) kisebb arányban (36%), kívánják növelni a fő termékül belföldi eladási árait. Ezzel ellentétben a magyar cégek tulajdonában lévő vállalkozások vezetői az átlagosnál nagyobb arányban (48%) tervezik a belföldi áraik növelését, és a magyar tulajdonú vállalatok esetében magasabb lesz az áremelkedés mértéke is. A fenti eredmények eltérnek a megszokottól: a külföldi tulajdonban lévő vállalatok kisebb mértékű áremelést terveznek a következő hat hónapban.

2.6.1. ábra A fő termék árának várható alakulása és növekedési üteme, 2000-2004, % 60

57.1

55.3

50 42.1

40

20

35.4

25.4

30

19.2

-10

8

7.3

0

-4

0

-12

19.7 15

16.7 12.9 6.4

18.9

31.2 26.6

27.3

24

10 0

32.4

23

3

21.3

13.9 8.6

10.1 5.6 1.9

8.1 5.5

17.9 10.7

-6.3

-20 2000. I. félév

2000. II. félév

2001. I. félév

2001. II. félév

2002. I. félév

2002. II. félév

2003. I. félév

2003. II. félév

Belpiaci árak változása

Külpiaci árak változása

Belpiaci árak növekedési üteme

Külpiaci árak növekedési üteme

2004. I. félév

Megjegyzés: Az ábrán a 'nőni fog' és 'csökkenni fog', valamint a 'gyorsabb lesz' és a 'lassabb lesz' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenlegek értékeit közöljük.

TOP 1500 – 2004/1


2.7. A saját cég helyzetére vonatkozó várakozások A következőkben • a cégek saját helyzetének megítéléséről és • e helyzet következő fél évben várható változásairól lesz szó. A 2004 januári felmérés alapján a TOP 1500 vállalatai a korábbiaknál kedvezően ítélik meg saját helyzetüket (lásd a 2.7.1. táblázatot és ábrát). 27,3 százalékról 36,1 százalékra nőtt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek jelenlegi helyzetüket ’jónak’ ítélik. Emellett jelentősen csökkent azoknak a vállalatoknak az aránya is, amelyek ’rossznak’ tekintik a vállalat helyzetét (17,1 százalékról 8,6 százalékra). Ezek alapján a számított egyenlegmutató nagymértékű javulást mutat. A következő fél évre vonatkozó várakozások pozitív előrejelzéseket adnak. Azonban a vállalatok legnagyobb része (47,8%) itt is a helyzet változatlanságát jelezte előre, de a vállalatoknak jelentős része (40,8%) számít a helyzet kismértékű vagy jelentős javulására. Összességében a vállalatok lényegesen jobbnak gondolják a jelenlegi helyzetüket, mint fél évvel korábban és további javulásra számítanak 2004 első félévében (lásd 2.7.1. ábrát).

2.7.1. táblázat A megkérdezett cégek helyzetének megítélése 1998-2004, %

A cég jelenlegi helyzete

TOP98/2 TOP98/3 TOP99/1 TOP00/1 TOP00/2 TOP01/1 TOP01/2 TOP02/1 TOP02/2 TOP03/1 TOP03/2 TOP04/1

Jó

Közepes

Rossz

Összesen

N

Egyenleg

41,9 47,7 35,6 39,9 35,9 45,1 39,4 36,7 37,2 28,5 27,3 36,1

53,0 45,0 51,9 49,5 53,6 49,5 49,7 50,9 48,1 49,4 55,1 55,3

5,0 7,3 12,5 10,5 10,5 5,4 10,9 12,4 14,7 22,1 17,1 8,6

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

298 302 295 313 306 317 322 291 312 326 312 302

36,9 40,4 23,1 29,4 25,4 39,7 28,5 24,3 22,5 6,4 10,2 27,5

TOP 1500 – 2004/1


2.7.1. ábra A saját cég helyzete és a helyzet rövid távú (fél év) változására vonatkozó várakozások 1998 - 2004, %

60 50 40 30 20 10 0 1998. Jan.

1998. Júl.

1998. Dec.

1999. Júl.

2000. Jan.

A cégek helyzete

2000. Júl.

2001. Jan.

2001. Júl.

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

A cégek üzleti helyzetének változása a köv. fél évben

Megjegyzés: Az ábrán a javuló (jó) és a romló (rossz) válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk.

A külföldi tulajdonban és a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozások vezetői között a cég saját helyzetének megítélésében a korábbi felvételekben is kimutatott eltérés növekedését figyelhetjük meg a januári felvétel alapján (2.7.2. ábra). Mind a külföldi, mind a magyar tulajdonban lévő vállalatok megítélése jelentősen javult az elmúlt félévhez képest. A külföldi vállalatok vezetőinek 49,4%-a tartja jónak a cége jelenlegi helyzetét, ez az arány a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalakozások esetében 20,4%. Hasonló eredményeket kapunk abban az esetben is, ha a következő félévre adott várakozásokat hasonlítjuk össze, azonban ebben az esetben kisebb a vállalatok közötti különbség. Cégük saját helyzetét a következő hat hónapban a vegyipari cégek vezetői az átlagosnál (40,8%) a gépipari és a kohászati vállalatok nagyobb arányban (46,7% és 47,3%) látják jónak. A gépipari vállalatok a jelenlegi helyzetüket is jobbnak gondolják az átlagosnál. A központi régió vállalatai gondolják leginkább kedvezőnek (44%) a jelenlegi helyzetüket, őket követik a dunántúli vállalatok (39,4%), miközben a kelet- és észak magyarországi vállalatok vezetőinek mindössze 28,5

TOP 1500 – 2004/1


százaléka gondolja ’jónak’ a vállalata jelenlegi gazdasági helyzetét. Nem találunk számottevő különbséget azonban abban az esetben, ha a következő hat hónapra adott várakozásokat vizsgáljuk.

2.7.2. ábra A cég saját helyzetéről alkotott vélemény a külföldi és a magyar magánszemély tulajdonában lévő cégeknél 1998 - 2004, %

60

52.5

54.5

51.6

50 37.5

41.8

45.7 46.2

30

45.7 37

40 22.7

28.3

32.9

25.3 19.1

20

16.9

24.5

10.5

27.7

13.6 13.4

10

6.1

10.1

0

-2.7 -9.6

-10 -20 1998. Júl.

1998. Dec.

1999. Júl.

2000. Jan.

2000. Júl.

2001. Jan.

2001. Júl.

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

Külföldi többségi tulajdon Magyar magánszemély többségi tulajdon

Megjegyzés: Az ábrán a javuló (jó) és a romló (rossz) válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk.

A vállalatok mérete alapján számottevően eltérnek a cégek várakozásai. A kevesebb, mint 50 dolgozót foglalkoztató vállalatok az átlagosnál nagyobb mértékben (53,4%) számítanak a cég helyzetének javulására a következő hat hónapban. A legalább 250 főt alkalmazó cégek esetében ez az arány jóval alacsonyabb, mindössze 34,9%. Hasonló eredményre jutunk, ha a vállalatokat méret szerint nem a foglalkoztatottak létszáma, hanem az elért nettó árbevétel alapján rendezzük sorba (2.7.3. ábra).

TOP 1500 – 2004/1


2.7.2. táblázat A megkérdezett cégek helyzetének várható alakulása, 1998 - 2004, %

A cég gazdasági helyzetének változása a következő hat hónapban Felvétel

Jelentősen javul

Kicsit javul

Nem változik

Kicsit romlik

Jelentősen romlik

Össz.

N

Egyenleg*

TOP98/2 6,0 47,2 43,1 3,3 0,3 100,0 299 49,6 TOP98/3 6,4 41,6 41,9 9,4 0,7 100,0 298 37,9 TOP99/1 2,7 46,6 38,7 10,6 1,4 100,0 292 37,3 TOP00/1 4,2 51,1 38,9 5,5 0,3 100,0 311 49,5 TOP00/2 4,0 46,9 41,6 7,3 0,3 100,0 303 43,3 TOP01/1 4,4 52,4 36,5 6,0 0,6 100,0 315 50,2 TOP02/1 1,4 37,2 46,7 11,1 3,7 100,0 289 23,8 TOP02/2 2,3 42,3 43,2 10,0 2,3 100,0 310 32,3 TOP03/1 1,9 33,0 47,6 13,0 4,4 100,0 315 17,5 TOP03/2 5,2 40,6 45,5 7,3 1,4 100,0 310 37,1 TOP03/2 4,7 36,1 47,8 9,4 2,0 100,0 299 29,4 *: A jelentősen javul és a kicsit javul válaszok aránya összegének és a kicsit romlik, jelentősen romlik válaszok aránya összegének különbsége.

2.7.3. ábra A cég saját helyzetének várható változásáról alkotott vélemény a kis és a nagy cégek csoportjában 1998 - 2004, %

80 70 60

68.9 57.4 52.5

50 40

59.5

50.6 53.3

37.2 32.7

30

32.5

51

43.8

44.1

42.8

38.5 33.3

31.5

21.9

23.5

20

20

36.5

33.8

37.5

22.1 13.7

10 1998. Júl.

1998. Dec.

1999. Júl.

2000. Jan.

2000. Júl.

2001. Jan.

2001. Júl.

Kis cég

2002. Jan.

2002. Júl.

2003. Jan.

2003. Júl.

2004. Jan.

Nagy cég

Megjegyzés: Az ábrán a '(jelentősen) javuló' és a '(jelentősen) romló' válaszok arányainak különbségeit mutató egyenleg értékeit ábrázoljuk. Kis cég = legfeljebb 50 foglalkoztatott Nagy cég = több mint 250 foglalkoztatott

TOP 1500 – 2004/1


Mellékletek

TOP 1500 – 2004/1


M1. Az adatfelvétel egyes jellemzői A felvétel során 303 céget kérdeztek meg a TÁRKI kérdezői 2004. januárjában. A kérdőíveket leggyakrabban a gazdasági igazgató, az ügyvezető igazgató, vagy a főkönyvelő válaszolta meg (lásd az M1.1. táblázatot). M1.1. táblázat: A cégek megoszlása a válaszadó beosztása szerint, % A válaszoló beosztása a cégnél Controlling igazgató Elnök-vezérigazgató Gazdasági igazgató Ügyvezető igazgató Kereskedelmi igazgató Főkönyvelő Műszaki igazgató Termelési igazgató Egyéb vezető Összesen

% 2,0 1,3 31,0 19,1 7,3 27,1 2,3 2,0 7,9 100,0 (N=303)

TOP 1500 – 2004/1


M2. Az illeszkedésvizsgálat eredményei Az illeszkedésvizsgálatnál a vizsgált nullhipotézis és alternatív hipotézis az alábbiak szerint írható fel: H0: P(Ci) = Pi, i=1,2,....,k (∑i=1,...k Pi=1) H1: P(Ci) nem minden i-re egyenlő Pi-vel Ahol P(Ci) egy ismérv n elemű mintában előforduló Ci kategóriájának valószínűsége, Pi pedig az adott kategória valószínűsége a sokaságban. Az illeszkedésvizsgálathoz szerkesztettünk egy változót, amely a cégek ágazatának és exportárbevételének együttes megoszlását mutatja. Ennek segítségével khi négyzet próbával teszteljük a minta és a sokaság eltérését. Az adott változó esetében teljesül a szokásos nPi ≥ 5 követelmény. A próba végrehajtásához a meghatározott szabadságfok és kiválasztott szignifikancia szint melletti felső kritikus értéket kell meghatározni, amit a χ21-α (v) ad meg. Ebben v a próbához tartozó szabadságfok (v=k-1) α pedig a kiválasztott szignifikancia szint. Vizsgáljuk meg a nullhipotézis érvényesülését 5%-os szinten!

M2 .1. táblázat: A Khi négyzet próba a cégek ágazatának és exportárbevételének együttes megoszlása alapján VALTOZÓ A SÚLYOZÁSHOZ Kategória 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Összesen

Megfigyelt esetek 16 19 26 20 10 4 13 24 5 8 24 31 35 56 6 6 303

Várható megoszlás 15.4 26.3 22.1 17.9 9.4 7.6 13.6 24.5 3.9 6.4 22.7 25.1 33.6 62.1 6.4 6.1

Reziduális .6 -7.3 3.9 2.1 .6 -3.6 -.6 -.5 1.1 1.6 1.3 5.9 1.4 -6.1 -.4 -.1

Statisztika Khi- négyzet Szabadságfok Szignifikancia

7,602 15 0,939

Megjegyzés: Mivel χ21-0.05 (15) =25,0 táblázatos érték nagyobb, mint a kapott empirikus χ2 értéke (7,602), ezért a két eloszlás egyezését állító nullhipotézist elfogadjuk.

TOP 1500 – 2004/1

1. Erősödő élénkülés. Budapest, 2004

Recommend Documents