2004. (X. 15.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet

54/2004. (X. 15.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest, X. kerület Kőbánya - Ligettelek: Kolozsvári utca – Harmat utca – Kőrösi Csoma Sándor út – Szent László tér - Állomás utca - Korponai utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Rehabilitációs Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Egységes szerkezetben 3. Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁS A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a Budapest, X. kerület, Kőbánya – Ligettelek: Kolozsvári utca – Harmat utca – Kőrösi Csoma Sándor út – Szent László tér – Állomás utca Korponai utca által határolt rehabilitációs területre. (2)

a)1 Jelen rendelet előírásai a mellékelt Rehabilitációs Szabályozási Tervvel, valamint a 39049/1, 39049/2, 39058, 39059 és 39060 hrsz.-ú ingatlanokat; valamint a 39052, 39053/2, 39053/3, 39053/4, 39055/2, 39055/3, 39055/4, 39055/5, 39055/7 és 39055/8 hrsz.-ú ingatlanokat érintő korrekciós tervlappal együtt érvényesek. b) A tömbönként összeállított Építészeti értékkataszter a jelen rendelet függelékét képezi (1-16. tömbök).

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv), az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) sz. Fővárosi Közgyűlési rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet, és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad.

1

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től; valamint a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

2 (4) A fővárosi védelem alatt álló épületek és épületegyüttesek esetében figyelembe kell venni az 54/1993. (1994. II. 11.) Főv. Kgy. rendeletet. (5) Az RSZT-n kötelezőnek kell tekinteni: - a szabályozási vonalat, - a kötelező építési vonalat - az építési övezeti határokat és az övezeti jellemzőket, - a kötelezően bontásra jelölt épületek, épületrészek bontását, - a védett és védendő épületegyüttesek, épületek és zöldterületek elemeit. (6) A kötelező elemektől való eltérés, jelen rendelet 2. § (1) bekezdés átmeneti időre vonatkozó szabályozását kivéve, csak ezen rendelet módosítását követően engedélyezhető. (7) A terven javasoltként jelölt építési vonalakat, a javasolt telekhatárokat és egyéb szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet módosítása nélkül engedélyezhető. Az építési és elvi építési engedélyek 2. § (1) A területen kötelező bontás, vagy funkcióváltás esetén a szabályozási tervtől eltérően építés és területfelhasználás csak átmenetileg engedélyezhető, akkor ha: a) az építés az élet- és vagyonvédelem – vagy közbiztonsági okok miatt szükséges, b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (öt vagy ennél több év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, c) amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (2) A műemléki környezetbe (MK) tartozó a 28. § (1) b) pontban felsorolt ingatlanok esetében az építési hatósági eljárás során minden esetben be kell szerezni a Kulturális Örökségvédelmi Szakhatóság állásfoglalását. (3) Ha a földmunkák során régészeti lelet, vagy emlék kerül elő a Kulturális Örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni és értesíteni kell a Budapesti Történeti Múzeumot. (4) A fővárosi védettségű ingatlanok esetében – az építési hatósági eljárás során – ki kell kérni a Fővárosi Polgármesteri Hivatal Értékvédelmi Ügyosztályának véleményét. A fővárosi védettségű ingatlanok listáját lásd a 28. § (1) c) és d) bekezdéseiben, valamint az I. számú melléklet 1. pontjában. (5) Az V. sz. mellékletben felsorolt polgári védelmi létesítménnyel rendelkező ingatlanok esetében az engedélyezési eljárás során ki kell kérni: a) a Polgári Védelmi Hatóság szakhatósági állásfoglalását, b) figyelembe kell venni a 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet előírásait. (6) A vasúti védőtávolságon (50 m) belül elhelyezkedő ingatlanok, ingatlanrészek esetében építési engedély csak a Központi Közlekedési Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulása esetén lehetséges, mely a MÁV Rt. előzetes üzemeltetői állásfoglalása alapján kerül meghatározásra. (7) A mélygarázs építésének engedélyezési eljárásakor a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

3 (8) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (9) Az építési engedélyezési eljárás során Kőbánya - Ligettelek rehabilitációs területen a kedvező városkép és beépítés megőrzése, illetve kialakítása érdekében csak olyan terv nyújtható be, mely főépítészi szakvélemény alapján került véglegesítésre. Amennyiben azt a kerületi főépítész szükségesnek tartja, a tervet kerületi szakmai tanácsadó testülettel véleményezteti. (10) Az Étv. 35. § felhatalmazása alapján a terület funkciójához, telekszerkezetéhez, beépítésének arányaihoz és léptékéhez, építészeti, értékeihez való fokozott igényű illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén elvi építési engedélyezési eljárás kötelező: a)2 a 28. §-ban és az I. számú mellékletben felsorolt védett és védendő épületegyüttesek, épületek esetében, kivéve a 39049/1, 39115 és 39116 hrsz.-ú ingatlanokat, b) a IV. számú mellékletben felsorolt ingatlanoknál a településrendezési előírások tisztázása érdekében, c) az egymástól egy szintesnél nagyobb magasságkülönbségek esetén városképi megfontolások érdekében, d) egy telken kettő vagy több épület, illetve kiegészítő funkciójú önálló épület elhelyezése esetében, e) alapfokú ellátást szolgáló telek telekalakítása esetén, f) funkcióváltás, használati mód váltás esetén, g)3épület átalakítása, bővítése esetén elvi engedélyezési vagy elvi építési engedélyezési eljárás kötelező. (11) Az RSZT-vel jelzett területekre BVKSZ által az 1. § (9) bekezdésében lehetőséget biztosító „a határérték, mint átlagérték” egy adott területre vagy tömbre történő alkalmazása a tervezési területen elvi engedélyezési eljárás keretében, a főépítész véleményének kikérése mellett alkalmazható az alábbi feltételekkel: a) közbenső telek esetében a saroktelekre adott határérték mértékéig, b) saroktelek esetében a határértéket 5%-kal meghaladó mértékig. (12) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok és az 5. § (7) bekezdése alá tartozó ingatlanok esetében a BVKSZ 1. § (9) bekezdése nem alkalmazható, így a (11) bekezdés ezen ingatlanokra nem vonatkozik. (13) Elvi építési engedélyezési eljárás során az utcaképbe, és a térszerkezetbe való illeszkedést egyaránt igazolni kell. (14) Az építésügyi hatóság az elvi engedélyben a) egyedi előírásokat tehet a telek rendeltetésére, a telekalakítás módjára, a telek beépítésének kialakítására. b) kötelező előírásokat határozhat meg az építési ütemekre, illetve feltételeket írhat elő az egyes építési ütemek közötti használatra vonatkozóan. (15) A műemléki környezetbe tartozó telkek új beépítése során – azt megelőzően – tervpályázat kiírása kötelező a 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet szerinti előírások alapján.

2 3

Kiegészítette: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től Megállapította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től

4

Engedélyhez kötött építési munkák körének kibővítése 3. § A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján építési engedély kötelessé teszi a területen az alábbi építési munkákat: a) a rendelet hatálya alá tartozó területen az összes építmény felületképzésének átalakítását, anyaghasználatának cseréjét, felújítását, színezését beleértve nyílászáróit és tetőfedését is, b) a telek közterület felé eső homlokvonalán a kerítés és kerti kapuzat bármilyen jellegű teljes, vagy részleges átalakítását és cseréjét, anyagának megváltoztatását. c) a tervezett és a felújításra kerülő épületek külső és belső homlokzatára szerelt bárminemű vezetékek, kapcsolószekrények és csatlakozó dobozok létesítését. Az ezzel kapcsolatos előírásokat és megkötéseket lásd 23. § (11) bekezdésében. Telekalakítás, kitűzés 4. § (1) A telekalakítási terv elkészítésénél a 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. §-ok (1) bekezdéseit, valamint a 8. § (17), 9. § (16), (17), 11. § (6), (17) bekezdéseinek adott építési övezetre vonatkozó előírásait és paramétereit kell figyelembe venni. (2) A kitűzési tervek elkészítésénél a terven előírt kötelező szabályozási szélességek betartandók. (3) A mellékelt RSZT-n feltüntetett (meglévő és tervezett) telekhatárok - az adott építési övezetben előírt telekre vonatkozó paraméterek betartása mellett - az RSZT módosítása nélkül az alábbi esetben változtathatók: a) telekegyesítés esetén, ha az így kialakuló telek nem nagyobb és nem szélesebb az építési övezetben előírt max. telek nagyságnál, és telekszélességnél, b) telekmegosztás esetén, amennyiben az új telekméretek az építési övezetben előírt minimális telekméretet külön-külön is elérik, c) telekhatár módosítás esetén, ha a telekméretek mindegyik telek esetében megfelelnek a rendelet előírásainak, d) alapfokú ellátást szolgáló telek kialakítása esetében a 2. § (10) bek. e) pontjának betartása mellett. (4) Nyúlványos telek a területen nem létesíthető. (5) Közcélú gyalogos átjárás esetén szolgalmi jog alakításáról, illetve bejegyzéséről legkésőbb az építési engedélyezési dokumentum benyújtásáig rendelkezni kell. (6) Amennyiben a kívánt telekösszevonással az övezetben előírt minimális telekméret nem teljesíthető, de a telekalakítással a meglévő állapotnál kedvezőbb - az előírt paraméterekhez közelítő - telekméret alakulna ki, illetve a telek egyéb paramétere kedvezőbbé válna (pl. telekszélesség), a telekösszevonás engedélyezhető. Beépítési mód 5. § (1) A területen új épület építése esetén a kialakult beépítéshez illeszkedően csak zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítés létesíthető, kivéve ott, ahol ezt az egyedi előírások másképp nem szabályozzák, lásd 9. § (2) bekezdését.

5 (2) Az adott terület beépítési karakterétől, illetve építési övezetének paramétereitől eltérő meglévő 2 vagy 3 emeletes épületek esetében - a szomszédos ingatlanok beépítésekor - 1 szintesnél nagyobb magasságkülönbség esetén az övezetre előírt szintterületi mutató betartása mellett az előírt max. szintszámtól és építmény magasságtól a városképi illeszkedés érdekében a beépítés max. 1/3-án a 2. § (10) bek. c) pontjának alkalmazása mellett el lehet térni. (3) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos ingatlantól való távolság tűzfalas kialakítás esetén min. 5 m kell legyen, egyéb esetben az OTÉK idevonatkozó előírásai veendők figyelembe. (4) 24 m-nél szélesebb telek zártsorú beépítése esetén max. a telekszélesség 2/3-ának megfelelő hosszon, hátrahúzott beépítés kialakítása is megengedhető. Ilyen esetekben a kétoldali csatlakozó zártsorú homlokzatszélesség min. 6 m – 6 m kell legyen. (5) Az utcai telekhatártól a közterület felé történő emeleti kiugrás max. 1,5 m lehet (erkély, zárterkély) és csak a 12 m-nél szélesebb utcákban megengedett. (6) A kisvárosias beépítésű lakóterületi részeken (RL2/A-X/1) a kialakult beépítéshez igazodóan a lakóhelyiségek padlószint-magassága min. 1,50 m is lehet. (7) Azon lakóövezetben elhelyezkedő meglévő lakóépületeknél, ahol az építési övezetben lehetséges max. szintszám, vagy tetőtérbeépítés városképi vagy értékvédelmi okokból nem engedélyezhető, ott a közbenső telkek esetében a lakóövezetben megengedett max. 35%-os beépítés +10%-kal, saroktelkek esetében a max. 45%-os beépítés +5%-kal növelhető. Ilyen esetekben a min. zöldfelület 30%, illetve 25% a max. beépíthetőség 45%, illetve 50% lehet. (8) A telkenként megengedett maximális lakásszám: beépíthető bruttó m2/80 m2, mely a lakáshoz tartozó összes funkciókat és járulékos területeket (közlekedő, fal, stb.) is tartalmazza. Területfelhasználás 6. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott terület a Fővárosi Szabályozási Keretterv alapján az alábbi keretövezetekbe tartozik: a) b) c) d) e) f) g)

L2/A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület L2 városias, jellemzően zártsorú lakóterület L7 telepszerű lakóterületek I intézményterület K-Eü jelentős egészségügyi létesítmények területei Z-KK közkertek KL-KT közlekedési célú közterületek

(2) A beépítésre nem szánt KL-KT közlekedési célú közterületek keretövezetbe tartozó Kolozsvári utca – Ónodi utca sarkon lévő park (továbbiakban: Állomás tér) területén a kialakult közkert jellegű területhasználat biztosítása érdekében ezen rendelet keretén belül önálló, KL-KT/X/1 jelű építési terület meghatározására került sor. (3) A területen található beépítésre szánt L2/A, L2, L7, K-EÜ és I jelű keretövezetbe tartozó területeken a beépítés jellegéből és funkciójából fakadóan ezen rendelet keretén belül rehabilitációs építési övezetek meghatározására került sor. (4) Az eltérő építési övezetbe tartozó területek határait az RSZT tünteti fel.

6

II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI A beépítésre szánt területek felhasználása, építési övezetek 7. § (1) Az L2/A keretövezetbe tartozó kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület építési övezetei: -

RL2/A-X/1 kisvárosias döntően lakóterületi építési övezet RL2/A-X/2 kisvárosias döntően munkahelyi építési övezet RL2/A-X/3 kisvárosias, vegyes lakófunkcióval keveredő intézményi építési övezet

(2) Az L2 keretövezetbe tartozó városias zártsorú beépítésű lakóterület építési övezete - RL2-X/1 városias lakóterület építési övezet (3) Az L7 keretövezetbe tartozó telepjelleggel beépült lakóterület építési övezete - RL7-X/1 telepszerű lakóterületek építési övezete (4) Az I. keretövezetbe tartozó intézményi terület építési övezetei - RI-X/1 intézményi építési övezet - RI-X/2 vegyes, lakófunkcióval keveredő intézményi építési övezet (5) A K-EÜ keretövezetbe tartozó jelentős egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgáló keretövezet építési övezete - RK-EÜ-X/1 jelentős egészségügyi létesítmények építési övezete A kisvárosias döntően lakóterületi építési övezet meghatározása 8. § (1) az építési övezet jele: RL2/A-X/1

zártsorú vagy hézagosan zártsorú min. 5.5 m max. 8,5 m

közbenső teleknél 35 % sarok teleknél 45 % közbenső teleknél 1,0 sarok teleknél 1,2

közbenső teleknél 40 % sarok teleknél 30% min. 1000 m2 max. 2000 m2

övezeti jel

beépítési mód

beépítési %

kötelező zöldfelület %

építmény magasság m2

szintterület i mutató m2/m2

telek m2

(2) A telkeken, az utcai telekhatáron új épület építése esetén az épületek, a kialakult állapotnak megfelelően csak zártsorú, ill. hézagosan zártsorú beépítési mód szerint helyezhetők el. Kivételt képez ez alól a Halom utca - Liget utca és Endre utca közötti -, páratlan oldala, ahol a szabályozási terven jelölt helyeken (38067/6 és 38067/7 hrsz.) 5 m-es előkert létesítése kötelező. (3) A telkeken a lakóterületen megengedett funkciók közül nem helyezhető el önálló funkciójú szálláshely-szolgáltató épület, kereskedelmi épület, irodaépület és parkolóház.

7 Kivétel az Állomás utca és Liget utca, ahol önálló funkciójú szolgáltató, illetve kereskedelmi épület vagy irodaépület is elhelyezhető. (4) A lakóépületeken belül a földszinti vagy alagsori helyiségekben a lakófunkción kívül, csak a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari funkció, és saját garázs helyezhető el. (5) A lakóépületen belüli kiegészítő szolgáltató funkciók vagy lakófunkciótól eltérő önálló szolgáltató funkciójú épület létesítése – úgy az új épületeknél, mint funkcióváltáskor – előzetes környezetvédelmi hatósági eljárás keretében tisztázandó. (6) Új telek kialakítása esetén a telkek legkisebb területe 1000 m2, a legnagyobb max. 2000 m2 lehet. Az alapfokú ellátást szolgáló (oktatási, egészségügyi, szociális), vagy a sportolási célra használt telkek maximális telekmérete 4000 m2 lehet. Ez utóbbi kialakítása a 2. § (10) bekezdése szerinti eljárás keretében történik. (7) A telkek legnagyobb beépítettségi mértéke közbenső telek esetében 35%, saroktelek és átmenő telek esetében 45%, oktatási funkciójú telek esetében 20%, kivételt ez alól csak az 5. § (7) bekezdésében előforduló esetek képeznek. A 45%-os beépítésű átmenő telek utólag nem megosztható. (8) A legkisebb építménymagasság 5,5 m, a legnagyobb építménymagasság a területre jellemző erősen kiemelt alagsoros beépítéshez történő igazodás érdekében 8,5 m, szintszám minden esetben max. P(A)+F+1+TT lehet. Kivételt képez a Liget utca 32-38. szám közötti szakasza (hrsz.: 39148, 39149, 39150, 39151), ahol új épület építése esetén a max. szintszám P(A)+F+2+TT, a max. építménymagasság 11,5 m lehet. (9) A kötelező legkisebb zöldfelület mértéke közbenső telek esetében 40%, saroktelek esetében 30%, oktatási funkciójú telek esetében 45%, kivételt ez alól csak a 5. § (7) bekezdésében előforduló esetek képeznek. (10) A telkeken csak teljes közművesítettség megléte esetén lehet épületet elhelyezni, vagy rendeltetést megváltoztatni. (11) A telkeken a terepszint alatti beépítés mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot. (12) A telkeken közbenső telkek esetén a szintterületi mutató értéke maximum 1,0, saroktelkek és átmenő telkek, valamint a Liget utca 32-38. közötti közbenső telkeinek esetében maximum 1,2. (13) A telkeken a BVKSZ 24. § (6) bekezdés szerinti melléképítmények helyezhetők el. (14) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést telken belül kell megoldani. Felszíni parkoló kialakítása esetén a parkoló fásítása kötelező. Azon meglévő - megmaradó beépítéssel rendelkező ingatlanok esetében ahol ez nem lehetséges, a gépjármű elhelyezése az OTÉK szerint előírt 500 m-es körzetben, vagy helyi parkolási rendeletben előírt feltételek mellett oldandó meg. Erre vonatkozóan lásd még a 22. § (5), (6) bekezdését. (15) A telkeken lakóépület melletti kiegészítő funkciójú önálló épület építése a 2. § (10) bekezdése alkalmazása mellett megengedett. (16) Két vagy több épület elhelyezése egy telken csak az 1000 m2-nél nagyobb telkek esetében engedhető meg a 2. § (10) bekezdés alkalmazása mellett, az építési hely határvonalán belül. (17) Telekösszevonás az építési övezeten belül csak 2000 m2-es telekterületig és 40 m-es telekszélességig megengedett.

8

A kisvárosias döntően munkahelyi építési övezet meghatározása 9. § (1) Az építési övezet jele: RL2/A-X/2

zártsorú, hézagosan zártsorú min. 5,5 m max. 11,5 m

közbenső teleknél 35 % sarok teleknél 45% közbenső teleknél 1,4 sarok teleknél 1,7

közbenső teleknél 35 % sarok teleknél 25 % min. 1000 m2 max. 2000 m2 vagy kialakult állapot

(2) A telkeken az utcai telekhatáron új épület építése esetén az épületek a kialakult állapotnak megfelelően zártsorú és hézagosan zártsorú beépítési mód szerint helyezhetők el. Kivételt képez a Kolozsvári utca, ahol az RSZT-n jelölt helyeken - új épület építése esetén - 5 m-es előkert biztosítása szükséges az építési vonalon történő zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítés mellett. (3) A telkeken elsősorban védőtávolságot nem igénylő munkahelyi tevékenységhez, raktározáshoz szükséges építmények, vagy egyéb, kereskedelmi, kisipari és szolgáltatói funkciójú építmények helyezhetők el a meglévő lakófunkció mellett. Új lakófunkció csak a bruttó szintterület max. feléig (0,7, illetve 0,85) és elsősorban a telekbelső felé nyílóan engedélyezhető, akkor, ha a környezeti zajhatárértékek számítással igazolva betarthatók. (4) A (3) bekezdésben meghatározott funkciók létesítése esetén a terület jellegéhez és rendeltetéséhez történő illeszkedés igazolását az építési hatóság környezetvédelmi tervben kérheti. A környezetvédelmi terv, ki kell térjen a tevékenység (technológia) leírása mellett a környezetvédelmi előírások érvényesítésének feltételeire ill. a konkrét intézkedések körére is. (5) A közbenső telkek legnagyobb beépíthetőségi mértéke: 35%, a saroktelkeké 45 % lehet. (6) A legkisebb építménymagasság 5,5 m, a legnagyobb építménymagasság 11,5 m, szintszám max. P(A)+F+2+TT lehet. (7) A telkeken csak teljes közművesítettség megléte esetén lehet épületet elhelyezni, vagy annak funkcióját megváltoztatni. (8) A legkisebb kötelező zöldfelület mértéke közbenső telek esetében 35%, saroktelek esetében 25%, amit a szabályozási terv szerinti helyen egybefüggően a lakóterülettől elválasztó telekhatár mentén többszintes növényállománnyal kell kialakítani. (9) A telkeken a terepszint alatti építmények aránya nem haladhatja meg a telek területének 55%-át. (10) A szintterületi mutató mértéke közbenső telek esetében max.: 1,4, saroktelek esetében max.: 1,7 lehet. (11) A telkeken a BVKSZ 24. § (6) bekezdésében jelölt melléképítmények nem helyezhetők el. (12) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezését telken belül kell megoldani. Felszíni parkoló kialakítása esetén a parkoló területének fásítása kötelező. Azon meglévő-megmaradó beépítéssel rendelkező ingatlanok esetében ahol ez nem lehetséges, a gépjármű elhelyezése az OTÉK szerint előírt 500 m-es körzetben, vagy helyi parkolási rendeletben előírt feltételek szerint oldandó meg.

9 (13) Új épület építése esetén kiegészítő funkciójú, önálló épület építése megengedett a 2. § (10) bekezdés alkalmazása mellett. (14) A területen meglévő lakóépület esetében annak átalakítása, bővítése is megengedhető, amennyiben az RSZT nem jelöli bontásra. (15) 1000-1500 m2 közötti telkeken - az építési hely határvonalán belül - 2 épület, 1500 m2 fölött több épület is építhető a 2. § (10) bekezdés szerinti eljárás alkalmazása mellett. (16) Telekösszevonás max. 2000 m2-ig és max. 50 m-es telekszélességig megengedett. (17) 1000 m2-nél kisebb telek a területen nem alakítható ki. A kisvárosias, vegyes, lakófunkcióval keveredő intézményi építési övezet meghatározása 10. § (1) Az építési övezet jele: RL2/A-X/3

zártsorú vagy hézagosan zártsorú min. 7,5 m max. 12,5 m vagy egyedi szabályozás szerint

max. 45%

min. 35%

egyedi szabályozással (19. §)

elvi eng. eljárás szerint

(2) A telkeken új épület építése esetén az épületek zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítési mód szerint helyezhetők el. (3) Az építési övezet területén a lakófunkció mellett elsősorban közösségi, kulturális, oktatási, igazgatási, ellátási, irodai, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató funkció helyezhető el. Nem építhető parkolóház, benzinkút, autószerviz. (4) A (3) bekezdésben meghatározott funkciók elhelyezése esetén a terület jellegéhez és rendeltetéséhez történő illeszkedés – úgy az új épületeknél, mint funkcióváltáskor – előzetes környezetvédelmi hatósági eljárás keretében kell tisztázni. (5) A telkeken új épület építése esetén az utcai telekhatáron az épületek csak zártsorú illetve hézagosan zártsorú beépítési mód szerint helyezhetők el. (6) A telkek legnagyobb beépítettsége 45% lehet, kivéve ott, ahol ezt az egyedi szabályozás korlátozza. (7) Az építménymagasság megállapítása a mellette lévő épületekhez, vagyis a kialakult beépítéshez illeszkedően esetenként külön-külön eljárás keretében, egyedileg történik. Ezzel kapcsolatban lásd még a 2. § (10), és 5. § (2) bekezdését. (8) A telkeken csak teljes közművesítettség megléte esetén lehet épületet elhelyezni, vagy annak funkcióját megváltoztatni. (9) A telkeken a terepszint alatti építmények aránya nem haladhatja meg a telek területének 55%-át.

10 (10)4 Az építési övezeten belül a szintterületi mutató értéke, illetve az építménymagasság telkenként az illeszkedésnek megfelelően változó. Meghatározása esetenként külön, a III. fejezet Egyes telkek beépítésére és használatára vonatkozó egyedi előírások 19. § (3), (4), (16), (17), (18), (21) bekezdése szerint, a 2. § (10) bekezdése alapján meghatározott eljárás keretében történik, de nem lehet több 2,5-nél. (11) A telkeken a BVKSZ 24. § (6) bekezdése szerinti melléképítmények nem helyezhetők el. (12) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést telken belül kell megoldani részben felszíni parkolókban, részben épületben vagy terepszint alatt. A felszíni parkolókat fásítottan kell kialakítani. 3,5 tonnánál nehezebb gépjárművek számára járműtároló vagy önálló parkoló terület nem alakítható ki. (13) A telkeken kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el. (14) Az építési övezet területének nagyobbik része műemléki környezetbe tartozik, melyre vonatkozó további előírásokat lásd 2. § (2) és a 29. § (1) bekezdéseiben. (15) Az építési övezet területén lévő alábbi műemléki környezetbe tartozó telkekre vonatkozó egyedi előírásokat lásd 19. § (2) (3) bekezdéseiben (Szent László tér 2-3-4., hrsz. 39049/1 és Szent László tér 23., 24. hrsz.: 39115, 39116.) (16) Az építési övezet területén lévő jelenleg ipari funkciójú, de átalakulás alatt álló ingatlanokra vonatkozó egyedi előírásokat lásd 19. § (1) és (4) bekezdéseiben (Halom utca 10-16., hrsz.: 39088), (17) bekezdésben (Liget utca 6-8-10., hrsz.: 38996, Liget utca 13., hrsz.: 39055/8), valamint (20) bekezdésben (Halom utca 3-5., - Endre utca – Füzér utca, hrsz.: 39075). A városias lakóterület építési övezetének meghatározása 11. § (1) Az építési övezet jele: RL2-X/1

zártsorú vagy hézagosan zártsorú min. 7,5 m max. 13,5 m

közbenső közbenső teleknél teleknél 40% 35% sarok teleknél sarok teleknél 50% 30% közbenső teleknél min. 2,0 1000 m2 max. sarok teleknél 2,2 2500 m2

(2) A telkeken az utcai telekhatáron új épület építése esetén az épületek a kialakult állapotnak megfelelően csak zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítési mód szerint helyezhetők el. (3) A telkeken elsősorban lakófunkciójú épületek építhetők. A lakóterületen megengedett funkciók közül a területen nem helyezhető el parkolóház. (4) A lakóépületeken belül a földszinti vagy alagsori helyiségekben csak a lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari funkció helyezhető el.

4

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től; valamint a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

11 (5) A lakóépületen belüli kiegészítő funkció vagy a lakófunkciótól eltérő önálló funkciójú épület kialakítása - úgy az új épületeknél, mint funkcióváltáskor – egyedi környezetvédelmi hatósági eljárás keretében tisztázandó. (6) Új telek kialakítása esetén a telkek legkisebb területe min. 1000 m2, a legnagyobb max. 2500 m2 lehet. (7) A telkek legnagyobb beépítettség mértéke közbenső telek esetében 35%, saroktelek esetében 50%. (8) A legkisebb építménymagasság 7,5 m, a legnagyobb építménymagasság 13,5 m, szintszám max. P(A)+F+3+TT lehet. (9) A kötelező legkisebb zöldfelület mértéke közbenső telek esetében 40%, saroktelek esetében 30%. (10) A telkeken csak teljes közművesítettség megléte esetén lehet épületet elhelyezni, vagy rendeltetést megváltoztatni. (11) A telkeken a terepszint alatti építmények aránya nem haladhatja meg az 55%-ot. (12) A telkeken közbenső telkek esetén a szintterületi mutató értéke maximum 2,0, a saroktelkek esetében 2,2. (13) A telkeken a BVKSZ 24. § (6) bekezdés szerinti melléképítmények helyezhetők el az alábbi korlátozásokkal: a) napkollektor és parabola antenna csak az udvari homlokzat felé b) antennaoszlop csak 6 m magasságig. (14) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést telken belül kell megoldani. Felszíni parkoló létesítése esetén a parkolót fásítottan kell kialakítani. Azon meglévő – megmaradó beépítéssel rendelkező ingatlanok esetében ahol a telken belüli gépjármű elhelyezés nem lehetséges, a gépjármű elhelyezése az OTÉK szerint meghatározott 500 m-es körzetben, vagy helyi parkolási rendelet keretében előírt feltételek szerint oldandó meg. Erre vonatkozóan lásd még a 22. § (5), (6) bekezdését. (15) A telkeken lakóépület melletti kiegészítő funkciójú önálló épület építése nem megengedett. (16) Két vagy több épület elhelyezése egy telken csak az 1000 m2-nél nagyobb telkek esetében, az építési hely belső határának figyelembevételével lehetséges a 2. § (10) bekezdés alkalmazása mellett. (17) Telekösszevonás csak 2500 m2-es telekterületig és 40 m-es telekszélességig megengedett. A telepszerű lakóterületek építési övezetének meghatározása 12. § (1) Az építési övezet jele: RL7-X/1

szabadon álló

kialakult állapot

kialakult állapot

kialakult állapot

kialakult állapot

kialakult állapot

(2) Az építési övezet területén új épület építése nem lehetséges. (3) A területen terepszint alatti építmény nem létesíthető. (4) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést 500 m-es körzetben, vagy helyi parkolási rendeletben előírt feltételek szerint kell megoldani.

12 (5) A területen található közcélú zöldfelületre vonatkozó további előírásokat a 25. § (3) bekezdése tartalmazza. Az intézményi építési övezet meghatározása 13. § (1) Az építési övezet jele: RI-X/1

kialakult állapot

kialakult állapot

kialakult állapot

kialakult állapot

max. 2,0

kialakult állapot

(2) A telkeken új épület építése nem, csak a meglévő épület bővítése megengedett a max. szintterületi mutató mértékéig. (3) A telkek csak intézményi funkcióra használhatók. (4) A szintterületi mutató értéke a területen max. 2,0 lehet. (5) A BVKSZ 36. § (5) bekezdés szerinti melléképítmények közül a telkeken csak: a) Közmű-becsatlakozási tárgy b) max. 6,00 m magas zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést 500 m-es körzetben, vagy a helyi parkolási rendelet keretében előírt feltételek szerint kell megoldani. (7) Az építési övezet területének egy része műemléki környezetbe tartozik, melyre vonatkozó további előírásokat lásd 2. § (2) és 29. § (1) bekezdéseiben. A vegyes, lakófunkcióval keveredő intézményi építési övezet meghatározása 14. § (1) Az építési övezet jele: RI-X/2

hézagosan zártsorú max. 18,5 m

max.

min.

60% max. 3,0

35% kialakult állapot

(2) A területen az utcai telekhatáron új épület építése esetén az épületek csak hézagosan zártsorúan helyezhetők el. (3) A területen az intézményi funkció mellett lakófunkció is megengedhető. (4) A telkek legnagyobb beépítettség mértéke 60%. (5) A szintszám max. P(A)+F+4+TT, az építménymagasság max. 18,5 m. (6) A kötelező legkisebb zöldfelület mértéke 35%.

13 (7)5 A telkeken a terepszint alatti építmények aránya nem haladhatja meg a telek területének 80%-át. (8) A szintterületi mutató értéke max. 3,0. (9) A BVKSZ 36. § (5) bekezdés szerinti melléképítmények közül a telkeken csak: a) közmű-becsatlakozási tárgy, b) kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő és c) max. 6,00 m magas zászlótartó oszlop helyezhető el. (10) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést telken belül kell megoldani. Azon meglévő – megmaradó beépítéssel rendelkező ingatlanok esetében, ahol ez nem lehetséges, a gépjármű elhelyezése 500 m-es körzetben, vagy a helyi parkolási rendelet keretében előírt feltételek szerint oldandó meg. (11) Az építési övezet egy része műemléki környezetbe tartozik melyre vonatkozó további előírásokat lásd 2. § (2), 29. § (1) és 19. § (9) bekezdéseiben. (hrsz.: 39130, 39129) (12) A jelenleg ipari funkciójú átmeneti szabályozás alá tartozó REMIX területe Főváros által védett épületegyüttes részét képezi, melyre vonatkozó további egyedi előírásokat lásd a 19. § (1), és (9) bekezdéseiben, valamint a 33. § átmeneti rendelkezéseinek (1) bekezdésében. (REMIX, Szent László tér 19-20. hrsz.: 39131/1, 39131/3) (13)6 A Szent László tér 2-3-4. és Füzér utca 19/b., 21/a., 21/b., sz. alatti (39049/1, 39049/2, 39058, 39059 és 39060 hrsz.-ú) ingatlanokra vonatkozó előírásokat a 19. § (2) bekezdése tartalmazza. A jelentős egészségügyi létesítmények területei építési övezetének meghatározása 15. § (1) Az építési övezet jele: RK-EÜ-X/1

szabadon álló kialakult állapot

max. 40% max. 2

min. 40% kialakult állapot

(2) A telken új épület építése nem, csak a meglévő épület bővítése lehetséges, de csak kizárólag az alaprendeltetés és az azt kiegészítő, kiszolgáló vagy ahhoz kapcsolódó funkciók elhelyezése érdekében. (3) A telek megosztása nem megengedett. (4) A telek legnagyobb beépítettség mértéke max. 40% lehet. (5) A szintterületi mutató értéke max. 2,0 (6) A kötelező legkisebb zöldfelület mértéke: min. 40%. (7) A telken terepszint alatti építmény a védendő kert miatt nem létesíthető. (8) Az OTÉK szerint előírt gépjármű elhelyezést részben telken belül részben 500 m-es körzetben, vagy helyi parkolási rendeletben előírt feltételek mellett kell megoldani.

5 6

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től Megállapította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től

14

Építmények elhelyezése, kialakítása és átalakítása 16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen bármely meglévő épületet/építményt felújítani, bővíteni, átalakítani csak az 1. § (3) bekezdés, valamint a terv függelékét képező Építészeti értékkataszterben jelölt “Különleges értékek”-ben felsoroltak figyelembevétele mellett lehet. (2) Tetőkialakítás a) a területen új épület építése, illetve a meglévő épület átalakítása vagy új tető kialakítása elsősorban magastetős kialakítással történhet, b) az új magastető hajlásszöge és iránya - megközelítőleg legyen azonos az épület közvetlen közelében álló szomszédos épületével, hajlásszöge ugyanakkor ne legyen több 45°-nál, c) az új fedésű, vagy új kialakítású magastető héjalása csak természetes anyagból készülhet, nem alkalmazható műcserép és mű-, vagy hullámpala fedés, d) teljes vagy részleges lapostetős megoldás csak tetőterasz létesítése mellett engedélyezhető, e) kétszintes tetőmegoldás vagy manzárdtető a területen nem alakítható ki. (3) Tetőtérbeépítés csak a jelen rendelet szerint, az alábbi feltételek mellett létesíthető, a) ha az RSZT nem tiltja b) védett vagy védelemre javasolt épületek esetében esetenként csak külön eljárás keretében engedélyezhető a 29. § (3), (4), (5) bekezdései szerint, elsősorban az épület kert felé eső, vagy udvari oldalán. (4) Emeletráépítés a) az építési övezetek szerinti szintszámig, illetve építménymagasságig akkor létesíthető, ha az RSZT nem tiltja b) védett vagy védelemre javasolt épület esetében az RSZT-n jelölt helyeket kivéve emeletráépítés nem lehetséges. (5) Átalakítás A mellékelt szabályozási tervben meglévőként jelölt épületek átalakítása esetén bármely, az épület megváltoztatását eredményező beavatkozás során biztosítani kell, hogy az épület tömegében, homlokzatmagasságában és színezésében is illeszkedjék a környezetében lévő épület(ek)hez. (6) Bővítmény a) a meglévő, megmaradó épületeknél bővítmény létesítése esetén, – az új épületek kialakítására vonatkozó előírások érvényesek, b) egyéb bővítmény kialakításának feltételeit az illetékes építési hatóság – jelen rendelet keretei között – esetileg állapítja meg. (7) Kiegészítő funkciójú önálló épület vagy mélygarázs építése a területen csak akkor lehetséges, ha azt az építési övezeti előírások nem korlátozzák. a) Mélygarázs építése minden olyan esetben megengedett, amikor nem veszélyezteti az előírás szerinti zöldfelület nagyságát és minőségét, nem akadályozza vagy nehezíti a szomszédos telek beépíthetőségét, rendeltetésszerű használatát, állékonyságát és fejlesztési lehetőségét, valamint nem okoz előnytelen városképi megjelenést.

15 b) Védendő kerthez vagy védett, illetve védendő épülethez tartozó ingatlanon mélygarázs nem építhető, c) Új intézmény, iroda építése esetén mélyparkoló építése kötelező, d) Utcai építési vonalon álló önálló garázs/garázssor a területen nem létesíthető, kivéve ingatlanonként 1 esetben az épített kerítésbe elhelyezett garázst, amennyiben a garázskapu szélessége a 3 m-t nem haladja meg. (8) Kerítés a) oldalhatáron álló vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén a kialakult beépítési karakterhez igazodóan a közterület felőli oldalon tömör kerítés, előkertes beépítés esetén áttört kerítés építése ajánlott, b) a tömör kerítés magassága az egyes utcákban, illetve az utcaszakaszokon kialakult magasságnak megfelelő kell legyen, de nem lehet több, mint 4 m. (9) Az épületek és a hozzátartozó kerítések és kapuzatok részleges átalakítása esetén az épületegyüttest egységes elvek alapján, egységes anyaghasználattal és formában, valamint egységes színezési koncepció szerint kell kezelni. (10) Tűzfalak A területen a beépítés jellegéből adódóan továbbra is fennmaradó III. sz. mellékletben felsorolt magas tűzfalak esetében a felújítás során vagy vadszőlővel történő befuttatása, vagy a felület díszítő festése, vagy architektonikus díszítése kötelező. Az ezzel kapcsolatos eljárást lásd a 32. § (4), (5) bekezdéseiben. (11) Kiegészítő funkciójú önálló épület építése hátsó telekhatáron, csak az ily módon már kialakult tömbök esetében lehetséges. Egyéb általános rendelkezések 17. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a) új pavilon és más hasonló jellegű létesítmény, bővítmény - telefonfülke, hírlap és virágárusító pavilon és nyilvános WC kivételével - sem közterületen, sem építési telken nem helyezhető el. Kivételt képez az Állomás tér, ahol vendéglátás céljára szolgáló pavilonok is elhelyezhetők. Ezzel kapcsolatban lásd még a 18. § (3) bekezdésének b) és c) pontját, valamint a 25. § (3) bekezdését. b) önálló funkcióval sátor, lakókocsi és más hasonló létesítmény sem közterületen, sem építési telken nem helyezhető el - kivéve ha az eseti /alkalomhoz kötött, ill. rövid időre szóló/ ideiglenes engedély alapján kerül elhelyezésre. c) medence építése az övezeti előírásoknak megfelelően, az illetékes hatóságok engedélyével az építési telkeken megengedett, de felülete nem számítható be a min. zöldfelület területébe. d) üvegház, fóliasátor az építési telkeken nem helyezhető el.

(2) Reklám

16

A területen közterületen vagy közterületről láthatóan csak a környezet léptékéhez (homlokzatfelület max. 5%-ig, de egységenként max 2 m2) és arculatához illeszkedő hirdetőberendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer, stb. helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között, a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján kialakított egységes koncepció részeként a) 2 m2-t meghaladó "óriás reklám", "óriás poszter" ideiglenesen, meghatározott időre csak építési terület takarására – létesíthető, b) önálló reklám közpark, közkert, zöldterület területén nem helyezhető el. (3) Közterületi egyéb létesítmény a) A területen az utcai árusítás tilos, kivétel: vendéglátó létesítmény előtti ülőfogyasztás céljára - külön eljárás keretében - engedélyezett közterületi nyitott terasz. b) A területen mobil árusítóhelyek működtetése csak akkor engedélyezhető, ha a mobil árusítóhelyeket üzemen kívüli időben a területről eltávolítják c) A területen, közterületen vagy közterületről láthatóan utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján kialakított egységes koncepció részeként, az illetékes szakhatóságok egyetértésével, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között helyezhető el d) A területen fellelhető emlékhelyek, szobrok, táblák, művészi alkotások helyreállítását, ill. azok közvetlen környezetének megfelelő rendezését az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében - esetileg határozza meg. (4) Kültéri antenna a) Közterületen vagy közterületről láthatóan szabadon álló antenna a rehabilitációs területen nem helyezhető el. b) Épületen antenna a rehabilitációs területen max. 6 m-t meg nem haladó magasságig helyezhető el. (5) Zászlótartó oszlop Közterületen, vagy közterületről láthatóan szabadonálló zászlótartó oszlop csak az egyes övezetek előírásai szerint, és max. 6 m magasságig helyezhető el. III. FEJEZET EGYEDI ELŐÍRÁSOK Egyes terekre, utcákra és tömbökre vonatkozó egyedi előírások 18. § (1) Kolozsvári utca A 4., 7., 10. és 13. tömbök Kolozsvári utcai oldalán a Kolozsvári utca kiszabályozásáig új épület építése esetén 5 m-es előkert létesítendő az RSZT-nek megfelelően mindazon telkeken, ahol e kiszabályozás még nem történt meg.

(2) Ónodi utca

17

a) Az Ónodi utca Liget utcától a Kolozsvári utcáig tartó szakaszát városépítészeti és kertépítészeti eszközök segítségével üzletutca jelleggel kell kialakítani. b) Az Ónodi utcát szegélyező ingatlanokon a Liget utca - Kolozsvári utca közötti szakaszon új épület építése esetén a földszintek kialakítása az utca felé csak a közterületről is használható kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási funkcióval történhet. (3) Állomás tér a) A közkert jellegű használat megőrzése érdekében a közlekedési keretövezetbe tartozó Állomás téri park az RSZT-n jelöltek szerinti önálló építési területet alkot (RKL-KTX/1). b) Az Állomás tér fentiek szerint meghatározott területén pavilonok nem helyezhetők el. c) A teljes Állomás téri területre és környezetére olyan komplex közterület-fejlesztési tanulmányterv elkészítése szükséges, melynek keretében meghatározható a városképi megjelenés, valamint végiggondolható és eldönthető a közkert és a parkoló jellegének kialakítása a terület közvilágításának, térburkolatainak, berendezési tárgyainak stb. egységes esztétikai értéket biztosító összehangolása. (4) Szent László tér A tér teljes területére olyan városépítészeti, valamint közterületi tanulmányterv készítése szükséges, melynek keretében lehetőség nyílik a tér funkcionális kapcsolatrendszerének, térfalainak, köz- és díszvilágításának, térburkolatainak, a park berendezési tárgyainak, stb. egységes esztétikai értéket biztosító összehangolására. (5) 10., 13. és 15. jelű tömbök E három tömb 50 m-nél mélyebb közbenső telkeinél – a tömbbelsőben megtartandó vagy kialakítandó összefüggő zöldfelület érdekében - új épület építése esetén a telkek tömbbelső felőli 1/3-a nem beépíthető. (6) Gyalogos elsőbbségű utcák A Szent László teret északról határoló, a Halom utca és Bánya utca között elhelyezkedő, valamint a 14. tömbön átvezető, a Kőrösi Csoma Sándor utat a Liget utcával összekötő (39134) hrsz.-ú belső utcát (továbbiakban: „Liget köz”) városépítészeti és kertépítészeti eszközök segítségével gyalogos elsőbbségű utcaként kell kialakítani. (7) Hölgy utca: a) új ipari jellegű funkció az utcára nyíló telkeken és telekrészeken a továbbiakban nem engedélyezhető b) a jelenleg ipari funkciójú telkeknél: - közbenső és saroktelkek esetében funkcióváltás, - átmenő telkek esetében vagy csak a Hölgy utcai oldalon funkcióváltás és egyúttal a teherforgalom megszüntetése, vagy a Hölgy utcai telekrész leválasztása szükséges. (8) Halom utca: a) a kialakult helyzet szerinti helyeken Halom utca 11/a (hrsz.: 39067/7), és 11/b (hrsz.: 39067/6) új beépítés esetén előkertes kialakítás kötelező b) a Halom utca 7. (hrsz.: 39068/2) alatti óvoda előtt az ingatlan részét képező parkoló csak az óvoda részére használható c) a Halom utca 3-5. és 7. sz. alatti telkek (hrsz.: 39075, 39068/2) közterület jelleggel parkolóként használt területe az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítandó.

18

Egyes telkek beépítésére és használatára vonatkozó egyedi előírások, kötelezések 19. § (1) Az ipari jellegű funkció megszüntetésére kerül sor az RL2A-X/1 kisvárosias lakóterület védelme érdekében az alábbiak szerint a következő ingatlanokon: a) legkésőbb jelen rendelet elfogadásától számított 3 éven belül: -

Füzér utca 36/b Füzér utca 25. Hölgy utca 42. Korponai utca 3.

- Liget utca 11. -

Liget utca 16. Liget utca 36. Ónodi utca 4. Ónodi utca 7.

hrsz.: 38999 (Fenyves Gmk.) hrsz.: 39055/5 (Fenyves Gmk.) hrsz.: 38965/2 (Herkoherko Kft.) hrsz.: 38972/8 (csak a Burifood Rt. Hölgy utcai telekrészén a Hölgy utca lakóutca jellegének védelme érdekében) hrsz.: 39055/7 (a Hollóházi Porcelángyár kötelező telekalakítás utáni területén) hrsz.: 39066 (Medix Markt Kft.) hrsz.: 39150 hrsz.: 39171/1 hrsz.: 39165

b) legkésőbb jelen rendelet elfogadásától számított 10 éven belül: Fűzér utca 46 Halom utca 8/a Halom utca 10-16. Szent László tér 19-20.

hrsz.: 38992 (Fimvill, Főkefe) hrsz.: 39092 (Szimker) hrsz.: 39088 (Fékon) hrsz.: 39131/1, 39131/2 (Remix)

c) Az ipari jellegű funkció ideiglenes fennmaradásáig az a) és b) pontokban felsorolt ingatlanokon a 33. § Átmeneti rendelkezéseinek (1) bekezdése érvényes. (2) Szent László tér és Füzér utca közötti gyalogos átjáró (9. tömb) A Szent László tér 2-3-4. sz. (hrsz.: 39049/1), valamint a Füzér utca 19/b (hrsz.: 39060) alatti telkek beépítése csak e 2 telken átvezetett, időben korlátozott használatú, közhasználat céljára átadott terület kialakítása mellett lehetséges az alábbi feltételekkel: a) A Szent László tér 2-3-4. (hrsz.: 39049/1), a Fűzér utca 19/b és 21/b (hrsz.: 39060, 39058) szám alatti telkek beépítése a gyalogos átjáró kialakításának kötelezettsége mellett csak összehangolt koncepció szerint történhet. 7 b) A Szent László tér 2-3-4. szám alatti telkek (hrsz.: 39049/1, 39049/2) az RSZT-n irányadóként jelölt helyen, vagy önálló funkcióhoz igazodóan megosztható, de ugyanakkor össze is vonható a Füzér utca 19/b., 21/a. és 21/b. szám alatti telkekkel (hrsz.: 39058, 39059, 39060). 8 c) Az övezetben megadott max. 3,0 szintterületi mutató a 39049/1, 39049/2, 39058, 39059 és 39060 hrsz.-ú telkek esetében alkalmazható, az RSZT-n jelölt – jellemzően a Halom utcai iskola felé eső részen – az iskola, a magas épületek városias beépítéséhez 7 8

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től

19

d)

e)

f) g) h) i)

j) k) l) m)9

történő megfelelő városképi csatlakozása érdekében. A terület Füzér utca felé eső részén, a 21/a., 21/b. (hrsz.: 39058, 39059) szám alatti telkeken a jellemző, az utcaképet alakító Füzér utca 19/a. és 27/a (hrsz.: 39042, 39055/4) ingatlanok kialakult homlokzati magasságainak átlagolásával kell az utcaképi illeszkedést biztosítani. A Szent László tér beépítésekor a térfal zárását részben zártsorú, részben hézagosan zártsorú beépítéssel kell biztosítani. Hátrahúzott előkertes beépítés - a Halom utcai iskola beépítési vonalához illeszkedően - csak az RSZT-n jelzett helyen, a Polgármesteri Hivatallal szemközti szakaszon lehetséges. A Szent László tér 1. szám alatti általános iskola (hrsz.: 39051) Állomás utca és Kőrösi Csoma Sándor út felé feltáruló tűzfalait az új beépítésnek takarnia kell, ugyanakkor sem az Állomás utca felé, sem az új sétány felé tűzfallal a Szent László tér 2-3-4. (hrsz.: 39049/1) és Füzér utca 19/b (hrsz.: 39060) alatti telkekre kerülő új beépítés nem nézhet. A Szent László tér 2-3-4. (hrsz.: 39049/1) műemléki környezetbe tartozik, melynek beépítése előtt tervpályázat kiírása kötelező a 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet szerinti előírások alapján. Az időben korlátozott használatú gyalogos átjáró szélessége nem lehet kevesebb 6 mnél. A gyalogos átjáróval érintkező Állomás utca menti ingatlanok kertjeit úgy vizuálisan, mint környezeti szempontból az adott helyzetnek megfelelő kertészeti, ill. kertépítészeti eszközök segítségével védelemben kell részesíteni. Az Állomás utcai ingatlanok kölcsönös tulajdonosi megegyezés esetén megnyithatók a gyalogos átjáró felé, de csak abban az esetben, amennyiben ennek megoldása sem a védett házsor városképi kialakítását nem rontja, sem a szomszédos telkek lakófunkcióját nem zavarja. A közhasználat céljára átadott területekre néző homlokzatok úgy alakítandók ki, mintha azok közterülettel határosak lennének. A gyalogos átjáró mentén elsősorban olyan városrészközponti funkciót szolgáló igényes vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató funkciók helyezendők el, melyeknek feltöltése kiskapacitást és korlátozható időtartamot igényel. A Szent László tér 2-3-4. (hrsz.: 39049/1) és Füzér utca 19/b (hrsz.: 39060) telkén építendő épületek földszinti kialakítása úgy az utcák felé, mint az átjáró felé is csak közösségi funkcióval (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás) történhet. A gyalogos átjáró mentén történő beépíthetőség előfeltétele az érintett telkek alatti mélygarázs megépítése, ahol a saját parkolási szükségleten túl további egy garázsszint is építhető az Önkormányzattal kötött külön megállapodás szerint. Amennyiben a gyalogos átjáró kialakítása több ütemben történik, úgy a további telkek önállóan is beépíthetők, ha az előírás szerinti parkolás ezen telkeken belül, vagy a parkolási rendeletben szabályozott módon megoldható.

(3) Szent László tér 24. - Liget utca 19. hrsz.: 39116 Szent László tér 23. - Liget utca 21. hrsz.: 39115 a) A Szent László tér 24. sz. alatti telek területén a Szent László tér és Liget utca között az RSZT-n jelölt helyen, korlátozott időtartamú, közhasználatú gyalogos átjárás kialakítása ajánlott 9

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től

20 b)10 A Szent László tér 23., 24. szám alatti (hrsz.: 39115, 39116) telekalakításra kerülő ingatlanok felépítményeit úgy kell kialakítani, hogy azok építménymagasságai a vonatkozó övezeti szabályoknak megfeleljenek, és nem haladhatják meg a Szent László tér 22. szám alatti (hrsz.: 39114) épület párkány- és gerincmagasságát. c) A Szent László tér 24. (hrsz.: 39116) összevonható a szomszédos Szent László tér 23. alatti (hrsz.: 39115) telekkel. d) A Szent László téri park védelme érdekében e két ingatlan gépkocsival történő megközelítése - bármilyen megosztáson is esnek keresztül – csak a Liget utca felől lehetséges. 11 e) A szintterületi mutató értéke max. 2,3 lehet. f) A műemléki környezet részét képező két telek beépítésekor tervpályázat kiírása kötelező a 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet szerinti előírások alapján. g)12 Az övezetben meghatározott max. 45 %-os beépítettség az átjárók vízszintes vetületének beszámításával max. 60 % lehet. h) Az előírt zöldfelület kialakítható oly módon, hogy a 25 % aktív zöldfelület feletti rész az OTÉK vonatkozó előírásai szerint valósuljon meg. i) A gépkocsik terepszint alatti elhelyezésének érdekében a terepszint alatti építmény 15 % mértékkel meghaladhatja a g) pontban meghatározott beépítés mértékét. (4) Halom utca 10-16. - Bánya utca 9-11. (hrsz.: 39088) A terület átalakulását és új rendeltetését, részletes szabályozását meglévő – megmaradó épületeinek felhasználását, a telekalakítás módját, vagy új beépítését a 2. § (10) bekezdés alapján meghatározott elvi engedélyezési eljárás keretében egy ütemben kell meghatározni az RL2/A-X/3 jelű építési övezetre jellemző határértékek és az itt alkalmazható funkciók betartása mellett. a) A szomszédos Külkereskedelmi Főiskola területe (hrsz.: 39087/2) bővülési szándék esetén összekapcsolható a telekkel, illetve annak egy részével. b) Abban az esetben, ha az RSZT-n megmaradónak jelölt épületek megtartása mellett történik a terület funkcióváltása, úgy a területre kötelezően előírt zöldfelületet a kötelező bontások helyén lehet kialakítani. c) Abban az esetben, ha a jelenlegi ipari funkciójú telek funkcióváltása meglévő (nem védett) épületeinek bontásával járna, úgy: - a telek tömbbelső felé eső 1/3-a nem beépíthető - az utcai frontokon (Halom utca, Bánya utca) új beépítés esetén csak hézagosan zártsorú beépítés alkalmazható, - az utcai telekhatáron egy-egy épület hossza a 22,0 m-t nem haladhatja meg. d) a szintterületi mutató értéke a kisvárosias beépítéshez igazodóan max. 1,2 lehet. (5) Szent László tér 22. – Liget utca 23. (hrsz.: 39114) a) A megfelelő településkép érdekében a telek Liget utcai oldalán vagy második épület, vagy új kerítés építendő. b) Második épület építése esetén szint alatti mélygarázs építése kötelező. (6) Liget utca 17. 10

(hrsz.: 39117)

Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től Módosította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től 12 A 19. § (3) bekezdés g)-i) pontjait megállapította: 60/2005. (XII. 21.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. I. 1-től 11

21 A megfelelő településkép érdekében a telket övező kerítés helyett azon szakaszokon, ahol új épület nem épül új kerítés építendő. (7) Szent László tér 25. (hrsz.: 39119) Bánya utca 19. (hrsz.: 39110) Liget utca 28. (hrsz.: 39109) A beépítési karakter megfelelő biztosítása érdekében e saroktelkek beépítési és zöldfelületi paraméterei azonosak a közbenső telkekre vonatkozó paraméterekkel. (8) Ónodi utca 5. (hrsz.: 39164) A telek alatt húzódó nagyméretű borpince megfelelő kihasználhatósága érdekében egyedi építési engedélyezési eljárás keretében szintterületi mutatóra vonatkozó kedvezmény adható. (9) Szent László tér 19-20. (hrsz.: 39131/1, 39131/3) a) A telkeken a 33. § (1) bekezdése szerinti 10 éves átmeneti időszak időtartama alatt is biztosítani kell: - a zártsorú beépítésű intézményi keretövezetben előírt minimális 20%-os zöldfelületet, - a gépkocsik elhelyezésének telken belüli biztosítását, - a két telek közös hátsó, „Liget köz” felőli gazdasági bejáratánál a lakókörnyezetet zavaró látvány megszüntetését, épített kerítés + zárt kapuzat kialakítását, - az építési övezetben meghatározott max. beépítettségi mutató elérése érdekében szükséges bontásokat. b) A főváros által védett épületegyüttes részét képező két telken a meglévő épületek bontása és új beépítés esetén az alábbiak szerint kell eljárni: - a két telken álló épületek átalakítása, bővítése esetén, vagy új épületek építésekor biztosítani kell a szomszédos 39131/2 hrsz. alatti ingatlan önálló megközelítését a Szabályozási Terven jelölt telekszabályozás szerint; - a két telek összevonható; - a beépítést mindkét telken úgy kell megoldani, hogy ne alakuljon ki városképet zavaró tűzfal; - a Halom utcai telekhatáron elhelyezett épület(ek) esetében a fővárosi védelem alatt álló Szent László téri térfal egészéhez igazodva a maximális építménymagasság 12,5 m, a maximális szintszám pedig P+F+3+TT lehet; - a Halom utcai földszinten garázs nem létesíthető; - az új beépítésre vonatkozó terveket elvi építési engedélyezési eljárás során kétlépcsős eljárás keretében kell kialakítani, melynek során a védett épületekre és épületegyüttesekre vonatkozó 29. §-t, valamint a fővárosi védettségű ingatlanokra vonatkozó 2. § (4) bekezdést figyelembe kell venni. (10) Liget utca 33/b

(hrsz.: 39136/6)

a) Az építményben működő gáznyomás-szabályozó városképi okokból földbe süllyesztendő. b) A gáznyomás-szabályozó lesüllyesztése után telke körülkerítés nélküli parkosított közterületként használandó. (11) Liget utca 46.

(hrsz.: 39180)

a) A meglévő csarnoképület megmaradása esetén, az épület védelme érdekében a telek beépítettsége - az átlagostól eltérően, de a szintterületi mutató betartása mellett - a meglévő állapothoz igazodhat.

22 b) Új épület építése esetén a védendő utcaképhez történő illeszkedés érdekében a telekre az RL2/A-X/1 paraméterei érvényesek. (12) Második épület építendő az utcai fronton a meglévő épület mellé, a telken álló épület és a szomszédos épület beépítési magasságához illeszkedve, hézagosan zártsorú beépítési mód mellett az alábbi telkeken: Állomás utca 26. Hölgy utca 18. Hölgy utca 17. Hölgy utca 21.

(hrsz.: 39047) (hrsz.: 38952) (hrsz.: 39011) (hrsz.: 39009)

(13)13 Az általánostól eltérően kisebb beépítettség (20%) és nagyobb minimális zöldterület, (sportterület) (45%) kialakítása kötelező az alábbi lakóövezeten belül elhelyezkedő oktatási funkciójú telek esetében: Halom utca 7.

(hrsz.: 39068/2)

(14) Hölgy utca 9/b. (hrsz.: 39015/1) Az épület a szomszédos épületek kialakításához igazodóan átépítendő. Az átépítés során az utca felől új kapubehajtó létesítendő. (15) Állomás utca 86a. (hrsz.: 39015/2) Az ingatlanon lévő szolgalmi jog megszüntetendő, - amennyiben a Hölgy utca 9/b hrsz.: 39015/1 számú ingatlan telke összevonásra kerül az Állomás utca 8/b hrsz.: 39015/3 számú telekkel, vagy - ha a Hölgy utcai 9/b hrsz.: 39015/1 számú ingatlan megfelelő kapubehajtóval kialakított homlokzati átalakítása megtörténik. (16) Füzér utca 30. -

(hrsz.: 39004)

a telek csak hézagosan zártsorúan építhető be a telken az utcai telekhatáron legalább 2 épület építendő a telek hátsó 1/3-a nem beépíthető Füzér utca 28. (hrsz.: 39005) sz. alatti beépítéshez történő igazodás érdekében ezen az oldalon a max. beépítés 1/3-ának megfelelő mértékig 3 emeletes épület is építhető a szükséges parkolók elhelyezése csak mélyparkolóval megengedett a földszint kialakítása az utca felé csak közterületről is használható közösségi funkcióval történhet (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás stb.).

(17) Közérdekű funkcióváltás Mindkét alábbi terület átalakítását és új rendeltetését, részletes szabályozását, védett épületeinek felhasználását és a hozzájuk illeszthető új beépítést a 2. § (10) bekezdés alapján meghatározott elvi engedélyezési eljárás keretében két ütemben kell meghatározni az RL2/A-X/3 jelű építési övezetre jellemző határértékek betartása mellett, az alábbi megkötésekkel: a) a Liget utca 6-8-10. szám alatti telken, (hrsz.: 38996) - az ipari használatú telephely megszüntetése után, - a védett épületek megtartása mellett, - közösségi használatú kulturális sport és zöldterület kialakítása javasolt. - a szintterületi mutató értéke a kisvárosias beépítéshez igazodóan max. 1,2 lehet;

13

Módosította a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

23 - az új funkcióra és beépítésre vonatkozó tervek kialakítása során a védett épületekre vonatkozó 29. §-t, valamint a fővárosi védettségű ingatlanokra vonatkozó 2. § (4) bekezdést figyelembe kell venni. b)14 a Liget utca 13. szám alatti telken (hrsz.: 39055/8) - a telek Liget utca 11. (hrsz.: 39055/7) szám alatti szomszédos telekkel való egyesítése és újra megosztása során kialakuló sportpálya telke a Halom utca 1. (hrsz.: 39051) szám alatti iskola területével összevonandó, - a „sportterületen” a beépítés mértéke max. 20 %, a kötelező zöldfelület mértéke min. 20 % lehet. (18) Korponai utca 17. - Állomás utca 2. (hrsz.: 38942) a) városképi okokból a telek RSZT-n jelölt Állomás utcai oldalának leválasztása ajánlott, ahol vagy emeletráépítés révén vagy új épület építése révén 3 emeletes saroképület építhető. b) az így leválasztott telek egyedi paraméterei: beépítettség: szintterületi mutató: zöldfelület: építménymagasság: beépítési mód:

max. 50% max. 2,2 min. 30% min. 13,5 m – max. 16,5 m az Állomás utca 4. felőli oldalon hézagosan zártsorú a Korponai utcai oldalon zártsorú

c) amennyiben e telekrész leválasztására nem kerül sor, úgy a telek Állomás utcai bejelölt részén a b) bekezdés paraméterei, a telek további területén az RL2/A-X/2 paraméterei alkalmazandók, d) a leválasztásra jelölt saroktelken túli Korponai utcai oldalon új beépítés esetén csak hézagosan zártsorú beépítés alakítható ki min. 2 helyen történő megszakítással.

(19) Harmat utca 7. (hrsz.: 39173) a) a telek összevonható a szomszédos Harmat utca 5. sz. alatti (hrsz.: 39172) telekkel b) új beépítés esetén a Liget utca felé tűzfal nem alakítható ki, ezért a Harmat utca 9. sz. felőli oldalon (hrsz.: 39180) vagy csak hézagosan zártsorú, vagy a szomszédos 9. sz. alatti épület tűzfalával azonos magasságú csatlakozás alakítható ki. (20) Halom utca 3-5. – Endre utca – Füzér utca (hrsz.: 39075) Az ingatlan átalakulása, új funkció kialakítása esetén az új beépítést, a telekalakítás módját a 2. § (10) bekezdés alapján meghatározott elvi engedélyezési eljárás keretében két ütemben kell meghatározni, az RL2/A-X/3 jelű építési övezetre jellemző határértékek és az ott meghatározott funkciók betartása mellett, az alábbi megkötésekkel: a) a terület a Szabályozási Terven javasolt telekosztással megosztható, de egyben is tartható, b) a beépítés mindkét esetben és mindhárom telket határoló utca felé csak hézagosan zártsorúan történhet; c) amennyiben e nagyméretű telek egyben marad, úgy az utcai telekhatáron egy-egy épület hossza a 22,0 m-t nem haladhatja meg, 14

Módosította a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

24 d) az utcai frontok földszintjén garázs egyik utca felől sem alakítható ki, e) a szintterületi mutató értéke sarokteleknél max. 1,7, a beépítettség mértéke max. 45%; közbenső telkek kialakítása esetén a szintterületi mutató max. 1,4, a beépítettség max. mértéke 35% lehet; f) kötelező zöldfelület mértéke minden esetben min.35%; g) szintszám max. P(A)+F+2+TT lehet. (21)15 Füzér utca 25. (hrsz.: 39055/5), Füzér utca 27/a. (hrsz.: 39055/4), Füzér utca 27/b. – Liget utca 9/b. (hrsz.: 39055/2), Liget utca 9/a. (hrsz.: 39055/3), Liget utca 11. (hrsz.: 39055/7), Liget utca 15/a. (hrsz.: 39053/3), Liget utca 16/b. – Halom utca 15/b. (hrsz.: 39053/4), Halom utca 13/b. (hrsz.: 39053/2) és Halom utca 15. (hrsz.: 39052). Új beépítés esetében az épületek megfelelő városképi csatlakozása érdekében a telkek Füzér utca, Liget utca és Halom utca felé eső (utcafronti) részén a homlokzatmagasságot és a beépítési mutatókat az övezeti előírások figyelembevételével az érintett ingatlanokra készített egységes beépítési terv alapján kell meghatározni. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek 20. § (1) A KL-KT keretövezetbe tartozó közlekedési célú közterületek építési területén belüli RKL-KT-X/1 jelű közkert jellegű terület (Állomás tér) (2) A Z-KK keretövezetbe tartozó zöldterületek közkert területe RZ-KK-X (Szent László tér, hrsz.: (39126). Közlekedési és közműterületek általános előírásai 21. § A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület a helyi közutak, a közterületen megvalósuló gépjármű-várakozó helyek, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, továbbá az egyéb közművezetékek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

15

Megállapította a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

25

Közlekedési területek szabályozása 22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési célra létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak, a jelen tervnek és a szakági előírásoknak megfelelően szabad. (2) A közlekedési területeket, azok szabályozási szélességeit az RSZT tünteti fel. (3) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közvilágítást, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne zavarják. A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak az illetékes közlekedési hatóság hozzájárulásával lehetséges. (4) A terv területén lévő gyűjtőutak és lakóutak szabályozási szélessége nem változik, a kialakult szabályozási szélességét meg kell tartani: a) Gyűjtőutak Állomás utca Kolozsvári utca Korponai utca

19 m 15 m 19 m

b) Lakóutak Bánya utca, Endre utca, Füzér utca, Halom utca, Harmat utca, Hölgy utca Liget utca Ónodi utca

15 m 19 m 22 m

(5) A gépjárművek elhelyezését új épületeknél, minden esetben telken belül, régi épület átépítésekor vagy saját telken, vagy 500 m-es körzetben kell biztosítani. (6) Olyan engedélyköteles építési tevékenységhez, amely többlet parkoló-igénnyel jár, csak a teljes körűen megoldott parkolás mellett adható építési engedély. A megoldást helyszínrajzzal és számítással igazolni kell. (7) A 39115 és 39116 hrsz.-ú telkeken (Szent László tér 23-24.) új épület építése esetén a parkolást terepszint alatt kell megoldani, a bejárat csak a Liget utca felől lehetséges. (8) A 39172 és 39173 hrsz.-ú telken (Harmat utca 5-7.) telekegyesítés esetén, a saját parkolási szükséglet kialakításán túl, egy további parkolószint is kialakítható, mely nem számít be a bruttó szintterületbe. (9) A 39131/1 és a 39131/3 hrsz.-ú telkeken (Szent László tér 19-20.) az átmeneti időszakban is a gépkocsi elhelyezést telken belül meg kell oldani. (10) A közterületi parkolóhelyek megtartandók: a) b) c) d)

a Polgármesteri Hivatal körül, a (39129) hrsz.-ú közterületen, a Kolozsvári utcában a Harmat utcától nyugatra eső területen, a Korponai utcában.

(11) A terület utcái mentén egy-, ill. kétoldali leállás biztosítandó, kivéve a (12) bekezdés szerinti utcákat. (12) Közút melletti merőleges parkolás a (39166) hrsz.-ú Ónodi utcában és a (39134) hrsz.-ú közterületen („Liget köz”) biztosítható. (13) Autóbusz tömegközlekedéssel a Halom utca Állomás utca és Kőrösi Csoma Sándor út közötti szakaszán; az Állomás utcán; a Korponai utcán; a Liget utca Korponai utca és Bánya utca közötti szakaszán; a Bánya utcán és a Kőrösi Csoma Sándor út vonalán kell számolni.

26 (14) A teherforgalmat a területen az alábbiak szerint kell szabályozni: a) a teherforgalom megengedett: Kőrösi Csoma Sándor úton, Korponai utcában, Kolozsvári utcában b) cél- teherforgalom megengedett: Füzér utcában, Halom utcában a Liget utca és Kolozsvári utca között, Liget utcában, a Füzér utca és Harmat utca között, Endre utcában a Füzér utca és Halom utca között, Bánya utcában a Liget utcától délre, Harmat utcában, a (39134) hrsz.-ú utcában („Liget köz”). c) teherforgalom kitiltandó, kivéve BKV: Állomás utcában, Halom utcában az Állomás és a Kőrösi Csoma Sándor út között. d) teherforgalom kitiltandó, forgalomcsillapítás alkalmazandó: Halom utca Állomás utca és Liget utca közötti szakaszán. e) teherforgalom kitiltandó: Bánya utcában, a Kolozsvári utca és Liget utca között, Hölgy utcában, Ónodi utcában. (15) Kerékpáros nyomvonalat kell kijelölni a Kőrösi Csoma Sándor út és az Albertirsai út között a vasúti aluljárón és az Ónodi utcán önálló nyomvonal építéssel. Közművesítés, közműlétesítmények Általános előírások 23. § (1) A közművezetékek és létesítmények elhelyezését a közműelrendezés előregondolásával kell biztosítani. Az utak szabályozási szélességében a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A villamos és a hírközlési kábeleket a járdák alatt kell vezetni, hogy a zöldsávok és a fasorok helyét és telepítését ne akadályozhassák. (2) A tervezési területen új építmény csak teljes közműellátás biztosításával engedélyezhető.

27 (3) A meglevő és a tervezett közműhálózatok: a vízvezeték, az egyesített rendszerű csatorna, a villamosenergia-, a távhő-, és a gázvezeték, továbbá a hírközlési hálózatok és építményeik számára a helyigényt közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben az érintett közművek számára a helyigényt szolgalmi jogos vezetéssel kell megoldani. A szolgalmi jogot az illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, felhagyott közművezeték csak indokolt esetben maradhat a földben, melynek eltömedékelését szakszerűen kell megoldani. (5) A közműfejlesztési munkálatokat a közös kivitelezés érdekében össze kell hangolni. (6) Útépítésekkel és útrekonstrukciókkal egyidejűleg a közművek építését, ill. rekonstrukcióját el kell végezni, a tervezett kapacitások ellenőrzésével. (7) A telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. (8) Az építmények felújításakor meg kell építeni a föld alatti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia és a hírközlési hálózatok bekötő vezetékének a csatlakozási helyét, hogy az épületek falának utólagos megbontása nélkül lehessen minden hálózatnak az épületekhez csatlakozni. (9) Az épületek felújításakor – lehetőség szerint - az elavult belsőgépészeti hálózatnak a felújítását is el kell végezni, hogy biztosítani lehessen az épületben levő összes fogyasztó számára a teljes komfort megvalósítását. (10) Védett épület homlokzatán és a tetőszerkezetén szükséges bárminemű építési és szerelési (villamos, épületgépészeti és hírközlési) munka építési engedélyköteles. (11) A meglévő, a felújításra kerülő és a tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozódoboz helyét az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve azok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A csatlakozódobozok formáját, színét, helyét az épület jellegéhez és a homlokzat színéhez igazodva, azoknak alárendelten kell megválasztani, illetve kialakítani. Harsány, feltűnő színű dobozok a homlokzaton nem helyezhetők el. A tervezett és a felújításra kerülő épületek elvi építési engedélyében ezeket a feltételeket meg kell határozni. (12) A föld feletti megjelenésű közművezetékek és berendezések közterületi elhelyezésekor a területfelhasználás során figyelembe kell venni az ökológiai és az esztétikai követelményeket. Vízellátás (13) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. (14) A tűzcsapokat a védendő épülettől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb elhelyezni nem szabad. A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a Fővárosi Vízművek Rt. Hálózatüzemeltetési Osztályával egyeztetni kell. Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglévő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. (15) Az ingatlanokon úszómedence csak vízforgató berendezéssel üzemeltethető.

28 Vízelvezetés (16) Szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha a szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. A határérték feletti szennyezettségű vizeket a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. (17) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolófelületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó egyesített rendszerű csatornába. Zöldbeton felület ilyen esetben nem létesíthető. Villamosenergia ellátás (18) A rekonstrukcióra, ill. átépítésre kerülő villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatok csak föld alatti vezetéssel építhetők. (19) A rehabilitáció során városképi és esztétikai szempontból a 0357 és a 0359 ELMÜ nyilvántartási számú transzformátorok kiváltásához az átalakuló 10. és a 15. tömb új épületeinek egyikében kell a helyet biztosítani. (20) A tervezési területen új transzformátor csak épületben, az épületek földszintjén, ill. a pincetérben helyezhető el. A transzformátor kapcsolóterének megközelítését és a hozzáférhetőséget biztosítani kell. Az állomás kapcsolóterére és a transzformátorhoz bejövő és kimenő villamos-kábelekre a szolgalmi jogot be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (21) Új közvilágítási hálózat építésekor és a meglévő hálózat rekonstrukciójakor csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (22) Az arculatformálás és az összhang megteremtéséhez a rehabilitációs területen a közvilágítási hálózat továbbfejlesztése és új lámpatestek felállítása csak közvilágítás fejlesztési tanulmányterv alapján történhet, a városrendezési szempontok figyelembevételével. (23) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Vezetékes gáz- és távhőellátás (24) A Liget utcában haladó, 1967. évben épült NA 150 mm-es nagyközép-nyomású gázvezeték építésének, ill. használatbavételének időpontjában az MSZ-7048-63. szabvány volt érvényben. Az építéskori szabvány előírásai alapján a nagyközép-nyomású gázvezeték védőtávolsága 5,0 m. A Fővárosi Gázművek Rt. a szabvány előírásait elfogadja, mely szerint a zártsorú frontra történő beépítésnek nincs akadálya. (25) A rehabilitáció során a városrendezési szempontok érdekében, a Liget utca 33/b. szám alatti, 39136/6 hrsz.-ú telken lévő épületben üzemelő gáznyomás-szabályozó földbe süllyesztése szükséges. (26) A területen meglévő Halom utcai föld feletti vezetésű távhő-vezeték elbontandó. A kiváltandó vezeték pótlását föld alatti vezetéssel kell megoldani.

29

Hírközlés (27) Teljes épület- és homlokzatfelújítás, továbbá hálózat-rekonstrukció során a föld feletti vezetésű hírközlési hálózat légvezetékes, légkábeles és az épületek falán vezetett falikábeles megoldásait meg kell szüntetni, és át kell építeni föld alatti vezetésű kábelre. (28) Ha a terület környezetében lévő lakótelepi magasházakra telepített meglévő és tervezett bázisállomásokról a lefedettség nem teljesíthető: a) elsősorban a bővítés a meglevő állomások felhasználásával történjen, b) másodsorban a padlástérben történő elhelyezéseket kell előnyben részesíteni, c) ha a fentiek nem teljesíthetők, úgy az építési engedély kiadásának a feltételei: - településképi és látványtervi vizsgálat készítése a helykiválasztáshoz, és - az önkormányzattal történő helykijelölési eljárás lefolytatása. (29) Az épületek utcai homlokzatára műholdvevő parabola-antenna nem helyezhető el. (30) A rehabilitációs területen huzamos idejű emberi tartózkodásra szolgáló gyermekintézmény és egészségügyi intézmény 300 méteres körzetében távközlési célokat szolgáló torony, tartószerkezet sem szabadon, sem épületre szerelve nem helyezhető el. Közterületek használata 24. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozó helyek stb.) építése közvilágítási műtárgyak elhelyezése illemhely létesítése kültéri nyilvános távbeszélő állomás elhelyezése hirdető-berendezés elhelyezése szobor, díszkút elhelyezése postaláda, hulladékgyűjtő térfigyelő rendszer építési munkákkal kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárolás ideiglenes jelleggel.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni előírások: a) a közterületen illemhely max. 12 m2 alapterülettel, csak úgy helyezhetők el, hogy biztosíthatók legyenek a szükséges közmű-becsatlakozási, forgalomtechnikai feltételek, b) a megállók várakozóhelyein csak áttört, ill. átlátszó anyagokból kialakított beállók kialakítása lehetséges. Zöldfelületek 25. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület közkertje: a Szent László tér (hrsz.: (39126)), RZ-KK-X. A tervezési terület zöldfelületei:

30

- a Kolozsvári utca és Ónodi utca sarkán lévő Állomás tér (hrsz.: (39204)), RKL-KT-X/1, - a 39122 hrsz.-ú és - a 39136/1 hrsz.-ú telek szabályozási terven jelölt, állandóan növényzettel fedett közterülete. (2) A Szent László tér (RZ-KK-X) zöldterületén a 24. § (1) bekezdésének b), f), h) és i) pontjában foglaltakon kívül a pihenés (sétaút, pihenőhely) építményei helyezhetők el. A zöldterület 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (3) A tervezési területnek a Szent László téren kívüli közcélú zöldfelületein a (2) bekezdésében említetteken kívül elhelyezhetők még a testedzést szolgáló építmények (pl.: gyermekjátszótér). (4) A tervezési területnek a Szent László téren kívüli közcélú zöldfelületein a legkisebb zöldfelületi borítottság nem lehet kevesebb 50%-nál. (5) A közkertben és az egyéb közcélú zöldfelületeken közhasználat elől területet elzárni nem lehet. (6) A tervezési területen fokozott gondot kell fordítani a faállomány megóvására, a zöldfelületek védelmére. A területen fa kivágása, - a gyümölcsfa kivételével - csak előzetes engedély kiadása után történhet meg. A fa pótlásáról a vonatkozó rendelet szerint kell gondoskodni. (7) A terület, illetve egy-egy telek engedélyköteles rendezésekor (építés, felújítás, bontás, használati mód változtatás stb.) az építési övezetre vonatkozó minimális zöldfelület kialakítását biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a minimális zöldfelületeket fokozatosan, a bruttó szintterületre vetítve arányosan kell biztosítani. (8) A területen a munkahelyi övezet és a lakóterület határán a munkahelyi övezet telkein az övezetre előírt legkisebb zöldfelületek nagyságát egybefüggően többszintes növényállománnyal fedetten kell kialakítani. (9) Az egymás melletti eltérő funkciójú telkek esetében a területek határvonalán térhatároló növénytelepítés kötelező a magasabb környezeti terhelést kibocsátó oldaláról. (10) A rendezett terepszint alatti épületrészek felső födémét növényzettel fedett tetőkertként kell kialakítani. A beszámítható zöldfelületet az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. (11) A meglévő fasorokban a fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemző fafajához (fafajaihoz) igazodóan azonos fafajjal történjen, előnevelt faegyedekkel. (12) A parkolókat fásítva kell kialakítani. A parkoló fásítására az OTÉK 42. § (7) bekezdése vonatkozik. (13) A Szent László tér és a Füzér utca közötti új gyalogos közterület létesítését, valamint a Szent László tér és a Liget utca között kialakítandó, időben korlátozott gyalogos átjáró környezetét kertépítészeti eszközökkel gazdagítva kell kialakítani. (14) Az Ónodi utca Kőrösi Csoma Sándor út és Kolozsvári utca közötti szakaszát egységes utcaburkolati, utcabútorzati, növénytelepítési és parkolási terveket is tartalmazó kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani a kerékpárút biztosításával.

31

Zöldfelületi védelem 26. § (1) Kerületi védelemre javasolt a Szent László tér zöldterülete. Területének csökkentése nem engedhető meg. Faegyedeinek kivágása kizárólag a fa biológiai pusztulása, valamint baleset- és fertőzésveszély esetén engedélyezhető, kertészeti szakvélemény alapján. (2) A szabályozási tervlapon fővárosi vagy kerületi védelemre javasolt kiemelkedő, vizuális és kondicionáló hatású értékes faegyedek, fasorok kivágása kizárólag a fa biológiai pusztulása, valamint baleset- és fertőzésveszély esetén engedélyezhető, kertészeti szakvélemény alapján. A védendő faegyedek, fasorok listáját lásd a II. sz. mellékletben. (3) A szabályozási tervlapon jelölt értékes kertek, kertrészek kerületi védelemre javasoltak. a) Területük csökkentése – csak kivételes esetben – kertészeti szakvéleménnyel alátámasztva engedélyezhető. b) A védelem indokoltsága a kerületi értékvédelmi rendelet alátámasztó anyagának elkészítésekor felülvizsgálandó. (4) A tervezési terület Szent László téren kívüli közcélú zöldfelületeit értékes faegyedeivel védeni kell. Faegyedeinek kivágása, területének csökkentése csak kivételes esetben – kertészeti szakvéleménnyel alátámasztva – engedélyezhető. (5) Zöldterület, valamint a szabályozási terven jelölt értékes kert, kertrész felújítása, rekonstrukciója csak kertészeti terv alapján engedélyezhető. (6) Védett, illetve védendő épület zöldfelületi környezetét az épület jellegével összhangban kell kialakítani, illetve fenntartani. Környezetvédelem 27. § (1) A tervezési területen csak az övezeti besorolásnak megfelelő, környezetet nem zavaró és nem szennyező tevékenység folytatható és tartható fenn. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen lévő üzemek környezetvédelmi célú beruházására korszerűsítésére, technológia-váltására irányuló építés - a szakhatóságok véleménye és az építési hatóság eseti mérlegelése alapján engedélyezhető. (3) A rendelet hatálya alá tartozó terület szennyeződés érzékenységi besorolása „B” érzékeny terület a 33/2000. (III. 17.) kormányrendelet alapján. Ipari funkcióból lakófunkcióba vagy intézményi funkcióba történő átváltáskor, illetve technológiaváltást megelőzően az építési engedélyhez a környezeti állapot feltárása és minősítése szükséges, különös tekintettel a talaj, talajvíz minőségi állapotára. Ezen esetekben a engedélyezési eljárásba a környezetvédelmi hatóságot be kell vonni. (4) A levegőtisztaság-védelme a) A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény üzemeltethető és létesíthető, amelynek légszennyezőanyag-kibocsátása az előírt határértéket nem lépi túl. b) A levegőszennyezésre fokozottan érzékeny oktatási, egészségügyi létesítmények közvetlen szomszédságában 1. veszélyességi fokozatú szennyezőanyag-kibocsátó tevékenység nem engedélyezhető. Az ilyen jellegű tevékenység megszüntetéséről a rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 3 éven belül gondoskodni kell. c) A tervezési területen diffúz légszennyezéssel és bűzhatással járó tevékenység nem folytatható.

32 d) A tervezési területen épületet elhelyezni, vagy funkcióját megváltoztatni csak a gázellátás, vagy a távhőellátás biztosításával egyidejűleg lehet. e) A tervezési területen hulladék, kerti avar stb. égetése tilos. (5) Zaj-és rezgésvédelem a) Az övezetekben a zajterhelési (immissziós) határértékeket a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. rendelet 1-3. sz. mellékletei szerint kell megállapítani: •

közúti eredetű zaj határértéke: - a Kőrösi Csoma Sándor úton, a Kolozsvári és Korponai utcákban nappal 65 dB, éjjel 55 dB, 1. kategória esetén nappal 60 dB, éjjel 50 dB, - az Állomás utcában - a többi lakóutcában 2. kategória esetén 3. kategória esetén

•

nappal 60 dB, éjjel 50 dB nappal 55 dB, éjjel 45 dB, nappal 60 dB, éjjel 50 dB,

üzemi eredetű zaj határértéke: 1. kategória esetén 2. kategória esetén 3. kategória esetén

nappal 45 dB, éjjel 35 dB nappal 50 dB, éjjel 40 dB, nappal 55 dB, éjjel 45 dB.

(1. kategória: K-EÜ; 2. kategória: L2/A, L7, Z; 3. kategória: L2, I keretövezetek.) b) A tervezési terület BVKSZ szerinti övezeti átsorolásából eredő szigorúbb zajterhelési határértékek betartásáról a rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 3 éven belül gondoskodni kell. c) Az üzemi eredetű zajforrásokat a lakóterülettől távolabbi telekrészen (a közutak közeli telekrészen) javasolt telepíteni, illetve működtetni. d) Lakó- és középületek helyiségeiben a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 4. sz. mellékletében, a fokozott figyelmet igénylő munkahelyeken a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) sz. SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt emmissziós zajhatárértékek érvényesek. e) Rezgés-immisszió tekintetében a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM sz. együttes rendelet 4. sz. mellékletében foglaltak, az adott épület jellege szerint veendők figyelembe. f) A határértéket meghaladó zajterhelésű utcákban (Kolozsvári utca, Korponai utca, Kőrösi Csoma Sándor út) - meglévő és megmaradó, zaj- és rezgésterheléstől védendő épületek, épületrészek passzív akusztikai védelmét biztosítani kell, - új zaj- és rezgésterheléstől védendő épület csak a határérték túllépésének környezetvédelmi hatósági engedélye birtokában létesíthető.

33

(6) Hulladékgazdálkodás a) Az új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Az illegális hulladéklerakások megszüntetéséről a tulajdonosoknak gondoskodni kell. b) A tervezési területen hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható. c) Kezdeményezni kell a területen a szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetését a kommunális hulladék veszélyesnek minősülő komponensei elkülönítése érdekében. d) A veszélyes hulladékok kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet. (7) Föld- és vízvédelem a) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) végzése során biztosítani kell: - a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli ártalommentes elhelyezését, - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel stb.), - a megmozgatott föld vizsgálatát, szükség esetén kezelését. b) Mélygarázs építése esetén a létesítmény a talajvíz szintjének káros mértékű megváltoztatását (pl.: pincevizek megjelenését) tartósan nem okozhatja. c) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb, a talajt, felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) anyag ideiglenesen sem helyezhető el. d) Terület feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. e) A területen a talaj és talajvíz szennyezettsége esetén a terület kármentesítését a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet alapján kell elvégezni. f) A tervezési területen keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizek engedhetők, a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) kormányrendelet előírásai szerint.

V. FEJEZET A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A védelem alatt álló, valamint védelemre javasolt épületek, épületegyüttesek, egyéb értékek 28. § (1) Meglévő védelem a) Műemlék (M) Szent László r.k. plébániatemplom, 1894-98 Lechner Ödön, Tandor Dezső, Szent László Gimnázium, 1914

hrsz.: 39124

34 Lechner Ödön – Vágó József

hrsz.: 39182

b) Műemléki környezet (MK) A Szent László r.k. plébániatemplommal szomszédos ingatlanok (hrsz.: 39049/1, 39047, 39119, 39116, 39115, 39114, 39113, 39122, 39123, 39127, 39130) A Szent László Gimnáziummal szomszédos ingatlanok (hrsz.: 39135, 39136/1, 39136/2, 39136/3, 39136/4, 39136/5, 39152, 39177, 39178, 39179, 39180, 39185) c) Főváros által védett épület A lista a mindenkor hatályos a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló, többször módosított 54/1993. (1994. II. 1.) sz. Főv. Kgy. rendelet figyelembevételével változhat. Fűzér utca 37-39. volt Krauszmann Ferenc-féle Első Magyar Részvényes Szalámigyár, 1912

hrsz.: 39077

Kőrösi Csoma Sándor út 38-40. városi ház, 1910-11, Jónás Dávid és Zsigmond

hrsz.: 39185

Liget utca 6-8-10. volt Hermann Antal-féle hordógyár, 1910-11

hrsz.: 38996

Liget utca 29. magasföldszintes kisvárosias lakóház, 1895 épületszobrászati díszítések: Marchenke Vilmos,

hrsz.: 39142

d) Főváros által védett épületegyüttes A lista a mindenkor hatályos a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló, többször módosított 54/1993. (1994. II. 1.) sz. Főv. Kgy. rendelet figyelembevételével változhat. - Állomás utca 2-26. (hrsz.: 38942, 38939, 38949, 39015/2, 39015/3, 39007, 39006, 39005, 39042, 39043, 39044, 39045, 39046, 39047) - Halom utca 15-13/a. (hrsz.: 39052, 39053/2, 39053/4) - Hölgy utca 9/b-21. (hrsz.: 39015/1, 39014, 39013, 39012, 39011, 39010, 39009) - Hölgy utca 14-28. (hrsz.: 38950, 38951, 38952, 38953, 48954, 38955/1, 38955/2, 38956, 38957) - Szent László térrel érintkező ingatlanok (hrsz.: 39119, 39116, 39115, 39114, 39113, 39123, 39131/1, 39131/2, 39127, 39130) (2) Javasolt műemléki védelem

35

- Kolozsvári utca 2. BKV áramátalakító, 1910 körül

hrsz.: (39204)

(3) Javasolt fővárosi védelem a) Önálló épület - Endre utca 16. a Krauszmann Ferenc-féle Első Magyar Részvényes Szalámigyár kiegészítő része, 1920-as évek

hrsz.: 39080/2

- Endre utca 18. a Krauszmann Ferenc-féle Első Magyar Részvényes Szalámigyár tisztviselői lakóháza, 1920-as évek

hrsz.: 39081

- Hölgy utca 32. Magasföldszintes polgárház, Schöntheil Richárd, 1905

hrsz.: 38966

- Kolozsvári utca 39-43*. városi ház, 1928 Györgyi Dénes és Padányi Gulyás Jenő

hrsz.: 39171/2

- Kőrösi Csoma Sándor út 24-26.* Fővárosi Bajcsy Zsilinszky Kórház Gizella rehabilitációs osztály, eredetileg Terhes nők otthona és szülőotthona Dr. Kotsis Endre, Sinkovits Lajos, 1928.

hrsz.: 38135

b) Hagyományos összefüggően megmaradt kisvárosias beépítésű épületegyüttes, utca, utcaszakasz - Bánya utca 1-21. (hrsz.: 39099, 39100. 39101, 39102 39088, 39107, 39108, 39109, 39110, 39112, 39113) - Bánya utca 2-20. (hrsz.: 39158, 39157, 39156, 39155, 39154, 39153, 39147, 39146, 39144, 39142) - Liget utca 24-28. (hrsz.: 39105, 39106, 39109) - Liget utca 25-33. (hrsz.: 39111, 39140, 39139/1, 39142, 39144, 39110) (4) Javasolt kerületi védelem a) Hagyományos, összefüggően megmaradt kisvárosias beépítésű utca, utcaszakasz

36 - Füzér utca 30-38. 1890-1930 között

(hrsz.: 39004, 39003, 39002, 39001, 39000, 38999, 38998)

- Füzér utca 42-46. 1890-1910 között

(hrsz.: 38994, 38993, 38992)

- Hölgy utca 30-42. 1880-1905 között

(hrsz.: 38960, 38965/2, 38966, 38967, 38968, 38969, 38970)

- Liget utca 42-44-46. (hrsz.: 39178, 39179, 39180 Ónodi utca 8-10. és 39176, 39177) 1880-1930 között b)16

Önálló épület - Halom utca 9. emeletes munkáslakóház, Dura Tamás, 1897.

hrsz.: 39068/1

- Liget utca 40. „Tűzhely” alapítvány bérháza, Jakab Árpád, 1900.

hrsz.: 39152

- Korponai utca 4. Gotschlig Ágoston egykori Rum, Ecet és Likőrgyára, Dura Tamás, 1898.

hrsz.: 38965/1

- Korponai utca 12. Strassenreiter Ferenc hentesmester háza, Sorg Antal, 1889.

hrsz.: 38945

- Ónodi utca 5. Bochán Károly és Arthur Bornagykereskedők lakóépülete, műhelyépületei, borpincéje, 1898.

hrsz.: 39164

c) Részleges védelem

16

- Endre utca 6/a - Hölgy utca 33/a. saroküzlet eredeti vasportállal és felső kovácsoltvas ráccsal, 1892.

hrsz.: 38985/1

- Ónodi utca 3.*

hrsz.: 39163

Módosította a 10/2006. (III. 1.) sz. rendelet. Hatályos: 2006. III. 1-től

37 emeletes lakóház földszintje Dura Tamás, 1892. (5) A fővárosi védelem alatt álló, illetve fővárosi vagy kerületi védelemre javasolt kisvárosias beépítésű utca, vagy utcaszakaszon belül a) az értékes, egyedileg is védelemre érdemes épületek felsorolását lásd az I. számú mellékletben. b) az I. számú mellékletben nem szereplő, így egyedileg nem védett ingatlanok esetében a 29. § (5) bekezdése szerint kell eljárni. c) a *-gal jelölt védett, vagy védendő épületeknél a telken értékes kert, fa, vagy facsoport található. Ezen épületek védelme a természeti értékkel együtt értendő. Ezzel kapcsolatban lásd még az I., illetve II. számú mellékletet. Megjegyzés: * A védendő épületekre, épületegyüttesekre vonatkozó adatok, háttéranyagok az Építészeti értékkataszter című, tömbönként összeállított kötetekben találhatók meg. ** Azon beépítések, melyek védelmi javaslatát a főváros nem fogadja el, értelemszerűen kerületi védelemre javasoltak. *** A *-gal jelölt épületek telkén értékes, védendő kert, fa, vagy facsoport található, melyre vonatkozó előírásokat lásd 26. § (3) bekezdésében.

A védett építményekkel kapcsolatos teendők szabályozása 29. § (1) A műemléki környezethez tartozó területen, illetve a műemléki védettségű ingatlanok a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. évi LXIV. sz. tv. 24. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. (2) A fővárosi védelem alatt álló épületekre és épületegyüttesekre a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló, többször módosított 54/1993. (1994. II. 1.) sz. Főv. Kgy. rendelet vonatkozik (3) A Ligettelek helyi karakterének megőrzése érdekében a területen nem alkalmazható a környezettől idegen lépték, formai, vagy szerkezeti megoldás és anyag. a) a beépítés szabályainak alkalmazása során elsősorban a kisvárosias környezethez történő illeszkedésre, illetve az ezzel összekapcsolódó harmonikus tömegkialakításra, ugyanakkor a mai, korszerű építészeti és homlokzati megfogalmazásra és a természetes anyagok alkalmazására kell törekedni, b) blokkos és házgyári technológia, előregyártott betonelem, hullámlemez, vagy vaslemez kerítés és kapu, hullámpala, bitumenes zsindelyfedés vagy betoncserép a területen nem alkalmazható, c) a védett illetve védelemre javasolt épületek tetőkialakításai, homlokzatai, kerítései, kerti kapuzatai, nyílászárói eredeti anyaghasználattal és lehetőleg eredeti állapotuknak megfelelően állítandók helyre. - Műanyag ablakok, ajtók alkalmazása ezen épületeknél sem külső, sem belső homlokzat esetében nem lehetséges. - Amennyiben az eredeti fa nyílászárók műanyag nyílászáróra történő cseréje már megtörtént, úgy ezeket egy újabb felújítás, vagy bővítés során az eredeti anyaghasználattal és formai kialakítással kell helyreállítani.

38 - Amennyiben az eredeti tervek rendelkezésre állnak, úgy a helyreállítás azok felhasználásával történjen. (4) Védett, illetve védendő utcák, utcaszakaszok, valamint védett épületek esetében a) a meglévő épület átalakítása, bővítése csak a 2. § (10), (12), (13) bekezdése szerint elvi engedélyezési eljárás keretében történhet. b) tetőtérbeépítés elsősorban a belső udvar, vagy kert felőli oldalon ajánlott. (5) Védett, illetve védendő épületegyüttesen belüli, egyedileg nem védett, építészeti értéket nem képviselő meglévő épület bontása esetén új épület a jelen rendelet és mellékletei, valamint a mellékelt szabályozási terv alapján, az alábbiak szerint létesíthető: a) az utcai telekhatáron álló elbontásra kerülő épület utcai építési vonala kötelező, a többi irányadó építési vonalként értelmezendő. Az illetékes építési hatóság - kerületi főépítészi vélemény alapján - az új épület építési vonalait (elhelyezését, kontúrját, tömegalakítását, stb.) – az utcakép védelme, illetve az új épületnek a környezethez való illeszkedése érdekében elvi építési engedélyezési eljárás keretében határozza meg, b) az új épület legnagyobb építmény magasságát (tömegének méreteit) a meglévő bontandó és a szomszédos épületek méretei alapján, valamint az övezeti előírások együttes alkalmazásával kell meghatározni. Amennyiben a fenti előírások együttes érvényesítése ellentmondásra vezetne, a beépítés módját (jellemzőit) az illetékes építési hatóság – a kerületi főépítészi konzultáció és vélemény után - jelen rendelet keretei között írja elő. (6) A 28. §-ban, valamint az I. számú mellékletben felsorolt egyedileg védett, illetve védendő ingatlanok esetében az I. fokú építésügyi hatóság bármely, a külső megjelenést érintő átalakítás, bővítés teljes felújítás vagy funkcióváltás során az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti: a) az egész épületre kiterjedő tudományos és műszaki dokumentáció elkészítését, b) a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, c) az eredeti formai és szerkezeti megoldások, valamint anyaghasználat megtartását, helyreállítását. (7) A következő ingatlanoknál az eddigieken túl, biztosítani kell a rendelet függelékét képező Építészeti értékkataszterben "Különleges értékek" cím alatt felsorolt meglévő, eredeti értékes burkolatok, gazdag belső díszek, asztalos, lakatos, üveges és kerámiamunkák, vagy egyéb belső részletek, műtárgyak műemléki igényességű megőrzését, helyreállítását, vagy restaurálását is: Állomás utca 4. Állomás utca 18. Állomás utca 24. Állomás utca 26. Hölgy utca 13. Hölgy utca 16. Hölgy utca 40. Szent László tér 1. Szent László tér 22.

hrsz.: 38939 hrsz.: 39043 hrsz.: 39046 hrsz.: 39047 hrsz.: 39013 hrsz.: 38951 hrsz.: 38970 hrsz.: 39051 (csak a Füzér utca 23. sz. alatti lakóházi rész) hrsz.: 39114

(8) A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt

39

a) épületek homlokzati felújítása, átszínezése csak a közterületről látszó homlokzat egészére vonatkozó, a legközelebbi szomszédos épület(ek) homlokzati színezéseit is ábrázoló színezési tervbe illesztve valósítható meg, b) épületegyüttesen belüli homlokzati felújítás, átszínezés csak az adott utcaszakasz egészére vonatkozó színezési terv által meghatározott színtartományon belül valósítható meg. Ennek megvalósíthatósága érdekében a védett és védendő épületegyüttesek esetében színezési terv elkészíttetése szükséges. (9) A védett épületek, vagy védett épületegyüttesen belüli épületek homlokzati felújítása során: a) csak a szilikát alapanyagú - lélegző, páraáteresztő festékek felhasználása a megengedett. Nem alkalmazható sem Acryl alapanyagú műanyagfesték, sem kőporos fröcskölt vakolat, b) a párkányok vízszintes homlokzati felületén csak vakolt, profilírozott húzott párkánykialakítás alkalmazható, c) a homlokzatra szerelendő bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozódoboz esetében a 3. §, valamint a 23. § (11) bekezdése szerint kell eljárni. (10) A védett, és védelemre javasolt építmények valamint építményrészek – amennyiben lehetséges – megtartandók és jó karban tartandók. Védett vagy védendő építményrész bontása, ill. szerkezet cseréje esetén a bontás előtti állapotot dokumentálni kell, melynek során részletes fotódokumentáció is készítendő, majd az eredeti állapot visszaállítandó. VI. FEJEZET EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE Elővásárlási jog 30. § (1) A Kőbányai Önkormányzatot a terület rehabilitációja érdekében a következő ingatlanok esetében elővásárlási jog illeti meg: Füzér utca 31. Füzér utca 33. Liget utca 13. Ónodi utca 1. Ónodi utca 5.

hrsz.: 39073 hrsz.: 39074

a Szent László téri bölcsőde városképi és városfejlesztési okokból történő áthelyezése érdekében hrsz.: 39055/8 a Halom utcai általános iskola bővítése érdekében hrsz.: 39162/2 városképi és városfejlesztési okokból hrsz.: 39164 az épület és az udvar alatt húzódó óriási borpince kihasználása érdekében

(2) Az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Településrendezési kötelezések

40 31. § (1) Építési telek kialakítása céljából, illetve bármely a területen utcai homlokzattal rendelkező épület, illetve építmény elbontására kiadott bontási engedély jogerőre emelkedésétől 2 éven belül az ingatlanok tulajdonosait beépítési kötelezettség terheli. (2) A településkép előnyösebb kialakítása érdekében beépítési vagy kerítésépítési kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat jelen rendelet hatálybalépését követő 3 éven belül: Füzér utca 30. Liget utca 17.- Halom utca 10. Szent László tér 22.- Liget utca 23.

hrsz.: 39004 hrsz.: 39117 hrsz.: 39114

(3) A településkép előnyösebb kialakítása érdekében beépítési vagy kerítésépítési kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat jelen rendelet hatálybalépését követő 6 éven belül: Endre utca 5. Kolozsvári utca 5/a. Kolozsvári utca 9/a. Liget utca 34. Liget utca 36. Liget utca 38.

hrsz.: 38987 hrsz.: 38975/1 hrsz.: 38977/2 hrsz.: 39149 hrsz.: 39150 hrsz.: 39151

(4) A településkép javítása érdekében vagy helyrehozatali, vagy beültetési kötelezettség terheli a következő ingatlanok szabadon maradó tűzfalait: Állomás utca 6. Állomás utca 14. Bánya utca 19-20. Halom utca 3-5. Hölgy utca 14. Liget utca 40. Liget utca 1/c Ónodi utca 2. Szent László tér 22.

hrsz.: 38949 hrsz.: 39005 hrsz.: 39131/1, 39131/3 hrsz.: 39075 hrsz.: 38950 hrsz.: 39152 hrsz.: 38957 hrsz.: 39167 hrsz.: 39114

(5) A (4) bekezdésben jelzett helyrehozatali, vagy beültetési kötelezettség a terület rehabilitációjával vagy az épület felújításával azonos időben kell történjen, amire az önkormányzat az érintett tulajdonosokkal külön megállapodást köt. (6) Beültetési kötelezettség terheli az alábbi telkek lakótelekkel érintkező beépítetlen telekhatárának sávját, melyen térhatároló célú, többszintes növényállomány (cserje és lombkoronaszint) telepítéséről kell gondoskodni: -

a munkahelyi építési övezet összes telkénél a lakótelekkel érintkező beépítetlen telekhatársávot Füzér utca 46 . hrsz.: 38992 Liget utca 11. hrsz.: 39055/7

41 (7) A (6) bekezdésben jelzett beültetési kötelezettség az érintett telek tulajdonosát terheli, melyet az építési, ill. átépítési, felújítási tevékenységgel egyidejűleg, ill. a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig és ennek feltételeként kötelező az előírt módon teljesíteni.

VII. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 32. § (1) A jelen szabályozási előírások alapján a 19. § (1) bekezdésében megszüntetésre javasolt termelőüzemek legkésőbb jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3, 5, vagy 10 éven belül folytathatják csak tevékenységüket az alábbi feltételekkel: a) építési engedély csak a területen meglévő tevékenység környezetet zavaró és károsító hatásainak csökkentését eredményező, vagy a szociális ellátást, illetve a tervezett funkcióváltást szolgáló beruházások építési munkáira adható. b) amennyiben az engedélyeztetésre benyújtott épület-, építmény-, építményrész nem a rendelettel összhangban lévő funkcióváltás végrehajtása érdekében létesül, úgy az építési engedélyezési eljárás során az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 20. § e) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. c) az ipari funkció megszűnése után az adott építési övezetre vonatkozó építési előírásokat kell alkalmazni. (2) A 19. § (1) bekezdésben nem megjelölt telephelyek esetében az építési engedélyezési eljárás során a rendeletben előírt övezeti jellemzőket kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33. § (1) Jelen önkormányzati rendelet 2004. november 1-jén lép hatályba. Szabályozási előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult építésügyi hatósági eljárásban kell alkalmazni. (2)17 Az elviekben kiadott főépítészi állásfoglalásokban rögzített beépítési paraméterek és feltételek a rendelet hatálybalépését követő egy évig érvényesek.

17

Megállapította: 14/2005. (III. 25.) sz. rendelet. Hatályos: 2005. IV. 1-től

42

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Budapest, X. kerület Ligettelkek I. ütem; Kolozsvári utca – Korponai utca – Állomás utca – Halom utca által határolt terület Rehabilitációs Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 38/2001. (IX. 18.) sz. és 38/2004. (VI. 24.) sz. rendelettel módosított 8/2000. (II. 15.) számú Kőbányai Önk. rendelet, valamint a Budapest, X. kerület, Ligettelek II. ütem; Kolozsvári utca – Harmat utca – Kőrösi Csoma Sándor út – Halom utca által határolt rehabilitációs terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Rehabilitációs Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 50/2001. (XII. 18.) sz. és 38/2004. (VI. 24.) sz. rendelettel módosított 38/2001. (IX. 18.) számú Kőbányai Önk. rendelet.

Andó Sándor Polgármester A kihirdetés napja: Budapest, 2004. október 15. A hatálybalépés napja: Budapest, 2004. november 1.

Dr. Neszteli István Jegyző

43

I. SZ. MELLÉKLET AZ ÉPÜLETEGYÜTTESKÉNT VÉDETT, VAGY VÉDELEMRE JAVASOLT KISVÁROSIAS BEÉPÍTÉSŰ UTCÁN, UTCASZAKASZON BELÜL ELHELYEZKEDŐ EGYEDILEG IS VÉDETT, VAGY VÉDENDŐ ÉPÜLETEK LISTÁJA 1.

Fővárosi védelem alatt álló épületegyüttesen belüli értékes épületek: - Állomás utca 4.* Fried Jeremiás villája Schöntheil Richárd, 1904.

hrsz.: 38939

- Állomás utca 6. - Hölgy utca 12. háromemeletes bérház, Schöntheil Richárd, 1911.

hrsz.: 38949

- Állomás utca 8/a.- Hölgy utca 9/a. Koltay Kálmán sertéskereskedő háza Dura Tamás, 1885.

hrsz.: 39015/2

- Állomás utca 10. magasföldszintes polgárház, ma Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Kulturális Központja Dura Tamás, 1893. (csak a baloldali L alakú épület)

hrsz.: 39007

- Állomás utca 12. koraeklektikus polgárház Dura Tamás, 1884.

hrsz.: 39006

- Állomás utca 18.* szecessziós lakóház Schöntheil Richárd, 1905-1906.

hrsz.: 39043

- Állomás utca 20. emeletes bérház Schmidt Ferenc, 1895.

hrsz.: 39044

- Állomás utca 22.* Fáczányi István villája Sorg Antal, 1927.

hrsz.: 39045

- Állomás utca 24.* dr. Müller Ede főorvos villája Dura Tamás, 1896.

hrsz.: 39046

44 - Állomás utca 26.Szent László tér 5. Almássy Balogh Albin lakóháza Anton Hanischky, 1873.

hrsz.: 39047

- Füzér utca 19/aÁllomás utca 16. Hermann Antal hordógyáros bérháza Dura Tamás, 1895-96.

hrsz.: 39042

- Füzér utca 23. szecessziós lakóház

hrsz.: 39051

- Füzér utca 28.- Állomás utca 14. eklektikus bérház Dura Tamás, 1895 körül

hrsz.: 39005

- Halom utca 13/a. ún. elsüllyedt romantikus lakóház 1870 körül

hrsz.: 39053/4

- Halom utca 15. Tihanyi József hentesmester bérháza, 1870, 1895.

hrsz.: 39052

- Hölgy utca 11. dr. Adler Adolf ügyvéd villája 1895 körül - Hölgy utca 13.* Payr Egon építész villája 1895 körül - Hölgy utca 14. volt fürdőépület és gőzmosoda, később Medichkémia, majd EGIS gyógyszergyár Schöntheil Richárd, 1900 emeletráépítés 1950 után - Hölgy utca 15.* Tóth György sertéskereskedő villája Dura Tamás, 1887., 1904. - Hölgy utca 16. Löwy Károly gabonakereskedő lakóháza Schöntheil Richárd, 1905-1906.

hrsz.: 39014

hrsz.: 39013

hrsz.: 38950

hrsz.: 39012

hrsz.: 38951

45 - Hölgy utca 17.* villajellegű lakóház, 1890 körül - Hölgy utca 18. Szekrényessy Károly sertéskereskedő háza 1895. Schöntheil Richárd, 1905. (átalakítás) - Hölgy utca 19.* szecessziós villa Strasser Ulrik, 1910.

hrsz.: 39011 hrsz.: 38952

hrsz.: 39010

- Hölgy utca 21. koraeklektikus lakóház Dura Tamás, 1889., 1894.

hrsz.: 39009

- Hölgy utca 22. emeletes munkás lakóház, 1880 körül

hrsz.: 38954

- Hölgy utca 26. földszintes polgárház Pucher István, 1895.

hrsz.: 38956

- Szent László tér 1. általános iskola, volt Halom utcai polgári és elemi leányiskola Szabó Gyula, 1905.

hrsz.: 39051

- Szent László tér 25.* Halom utca 24. szecessziós polgárház, ma r.k. plébánia Sorg Antal, 1913.

hrsz.: 39119

- Szent László tér 22.- Liget utca 23. hrsz.: 39114 szecessziós bérház, 1910. (csak a Szent László tér felőli U alakú épület) - Szent László tér 21.- Bánya utca 23. koraeklektikus polgárház 1885 körül (csak az utcai épület)

hrsz.: 39113

- Szent László tér 29.* hrsz.: 39123, 39122 Kőbányai Polgármesteri Hivatal Hőnig Rezső, 1894-96. dr. Viola Rezső, 1900, 1924. (bővítés, emeletráépítés)

46 - Szent László tér 34. általános iskola, volt Kőbánya ligeti elemi népiskola Feszl Frigyes, 1874. 2.

hrsz.: 39127

Fővárosi védelemre javasolt épületegyüttesen belüli értékes épületek: - Bánya utca 2. - Kolozsvári utca 25. emeletes munkáslakóház Schöntheil Richárd, 1908.

hrsz.: 39158

- Bánya utca 4. földszintes lakóház Dura Tamás, 1889.

hrsz.: 39157

- Bánya utca 8.* emeletes modern villa Kolény és Balázs, 1928.

hrsz.: 39155

- Bánya utca 10.* magasföldszintes lakóház Dura Tamás, 1890 körül

hrsz.: 39154

- Bánya utca 12.* magasföldszintes polgárház 1890 körül

hrsz.: 39153

- Bánya utca 13.* magasföldszintes polgárház 1890 körül

hrsz.: 39107

- Bánya utca 14. magasföldszintes polgárház Dura Tamás, 1889.

hrsz.: 39147

- Bánya utca 18. - Liget utca 27. földszintes lakóház saroküzlettel Schusbeck Pál, 1893.

hrsz.: 39144

- Halom utca 10-16. hrsz.: 39088 koraeklektikus magasföldszintes Bánya utca 9-11. épület (csak a Bánya utca 11. sz. alatti korai rész) - Liget utca 24.* emeletes lakóház egykori fürdőépület

hrsz.: 39105

47

3.

- Liget utca 25.* magasföldszintes lakóház, emeletes udvari műhellyel, 1905 körül

hrsz.: 39111

- Liget utca 26. korai lakóház üzlettel Schmidt Ferenc, 1885.

hrsz.: 39106

- Liget utca 28.- Bánya utca 17.* magasföldszintes lakóház 1870., 1882.

hrsz.: 39109

- Liget utca 30.- Bánya utca 16. Keller Nándor bodnármester emeletes lakóháza Dura Tamás, 1895.

hrsz.: 39146

- Liget utca 31. szecessziós lakóház Lékai András, 1915.

hrsz.: 39140

- Liget utca 33/a.* magasföldszintes polgárház Sorg Antal, 1911.

hrsz.: 39139/1

Kerületi védelemre javasolt épületegyüttesen belüli értékes épületek: - Füzér utca 32.* zeneiskola 1880, majd 1890 körül

hrsz.: 39003

- Füzér utca 34/a. emeletes munkáslakóház Lemberger Alfréd, 1895.

hrsz.: 39002

- Füzér utca 38/b. magasföldszintes polgárház Grátz Dániel, 1900.

hrsz.: 38998

- Füzér utca 42. romantikus eredetű lakóház 1870 körül

hrsz.: 38994

- Füzér utca 44. magasföldszintes polgárház Grátz Dániel, 1903.

hrsz.: 38993

- Füzér utca 46. Kommer és Székely egykori Fém és Bronzárú gyára (csak a Füzér utca felőli emeletes szárny)

hrsz.: 38992

48

- Liget utca 42. későromantikus lakóház, 1875 körül

hrsz.: 39178

- Ónodi utca 5. Bockán Károly és Artúr bornagykereskedők lakóháza, műhelyépületekkel, borpincével, 1894.

hrsz.: 39164

- Ónodi utca 8. magasföldszintes polgárház, 1890 körül

hrsz.: 39176

- Ónodi utca 10. földszintes sarokház üzletekkel Carl Heinrich, 1884. Schusbeck Pál, 1896.

hrsz.: 39177

- Hölgy utca 34. magasföldszintes polgárház Grátz Dániel, 1896.

hrsz.: 38967

- Hölgy utca 38. romantikus eredetű lakóház 1870 körül, emeletráépítés, 1880.

hrsz.: 38969

- Hölgy utca 40. magasföldszintes polgárház Schusbeck Pál, 1897.

hrsz.: 38970

Megjegyzés: A *-gal jelzett épületek esetében a telken értékes kert, fa, vagy facsoport található (lásd. II. számú mellékletet)

49

II. SZ. MELLÉKLET ZÖLDFELÜLETI VÉDELEM Védendő faegyedek: - Halom utca 11/a. - Halom u. 10-16.* - Kolozsvári utca 39-43.* - Kőrösi Csoma S. út 24-26.* - Liget u. 24.* - Liget u. 25/a* - Szent László tér 24.* - Szent László tér 29.*

hrsz.: 39067/7 1 db platán/100, Ulmussp/100 hrsz.: 39088 1 db platán hrsz.: 39171/2 10 db platán hrsz.: 39135 6 db platán, 1 db ostorfa hrsz.: 39105 1 db vadgesztenye hrsz.: 39111 1 db platán hrsz.: 39116 1 db zöld juhar hrsz.: 39122 1 db platán, 1 db ostorfa

Védendő fasorok: - Kolozsvári u. menti parkoló kétoldali ostorfasor - Szent László tér kétoldali idős platánsora

hrsz.: (39204) hrsz.: (39126)

Értékes kertek: - Állomás u. 4.* - Állomás u. 18.* - Állomás u. 22.* - Állomás u. 24.* - Bánya u. 13.* - Bánya u. 12.* - Bánya u. 8.* - Endre u. 7/a-7/b - Endre u. 10. - Füzér u. 21/a - Füzér u. 29/b - Füzér u. 33. - Füzér u. 32. - Szent László tér 25.* - Kolozsvári utca 39-43.* platán) - Hölgy u. 13.*

hrsz.: 38939 hrsz.: 39043 hrsz.: 39045 hrsz.: 39046

(vadszőlővel befuttatott tűzfalak) (egyedi hangulat) (Abics alba/7) (vadszőlővel befuttatott falak, élővizű kút) hrsz.: 39107 (egyedi hangulat, vadszőlővel befuttatott falak) hrsz.: 39153 (jelentős méret és növényállomány) hrsz.: 39155 (jelentős méret és növényállomány) hrsz.: 38988 (egyedi hangulat) hrsz.: 38980 (egyedi hangulat) hrsz.: 39059 (Acer platonnoides/60) hrsz.: 39072 (Populus sp./50) hrsz.: 39074 (jelentős méret és növényállomány) hrsz.: 39003 (még eredeti, feltöltés előtti terepszinten elhelyezkedő, mélyfekvésű hátsó kert) hrsz.: 39119 (egyedi hangulat) hrsz.: 39171/2 (szép idős faegyedek, 10 db hrsz.: 39013 (még eredeti, feltöltés előtti terepszinten lévő, mélyfekvésű hátsó kert, 3 db Asculus Rippocastanu)

50

- Hölgy u. 15.* - Hölgy u. 17.* - Hölgy u. 19.* - Hölgy u. 35.* - Kolozsvári u. 21.* - Korponai u. 9. - Kőrösi Csoma S. út 24-26.* növényállomány,

hrsz.: 39012 (még eredeti, feltöltés előtti terepszinten lévő, mélyfekvésű hátsó kert) hrsz.: 39011 (3 db Aesculus hippocastanus/50,60) hrsz.: 39010 (3 db Aesculus hippocastanus/50,60) hrsz.: 38983 (egyedi hangulat) hrsz.: 39096 hrsz.: 38960 hrsz.: 39135 (jelentős méret és 6 db koros platán, 1 db koros ostorfa)

- Liget u. 14/b* - Liget u. 24.* - Liget u. 33.* - Liget u. 34.* - Ónodi u. 3.*

hrsz.: 39065/2 hrsz.: 39105 (egyedi hangulat, 1 db idős vadgesztenye hrsz.: 39139/1 hrsz.: 39149 hrsz.: 39163 (jelentős méret és növényállomány, egyedi hangulat)

Megjegyzés: A *-gal jelzett védendő természeti értékek esetében az épület is védett, vagy védelemre javasolt.

51

III. SZ. MELLÉKLET VÁROSKÉPILEG JELENTŐS HELYZETŰ TŰZFALAK

Állomás utca 6. Állomás utca 14. Bánya utca 19-20. Halom utca 3-5. Halom utca 9. Hölgy utca 14. Liget utca 1/c Liget utca 40. Ónodi utca 2. Szent László tér 22.

hrsz.: 38949 hrsz.: 39005 hrsz.: 39131/1, 39131/3 hrsz.: 39075 hrsz.: 39068/1 hrsz.: 38950 hrsz.: 38957 hrsz.: 39152 hrsz.: 39167 hrsz.: 39114

52

IV. SZ. MELLÉKLET ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÖTELES NEM VÉDETT INGATLANOK

Bánya utca 6. Füzér utca 30. Füzér utca 31. Füzér utca 33. Halom utca 8/a Halom utca 8/b Halom utca 10-16. Liget utca 5. Liget utca 11. Liget utca 22. Liget utca 36. Liget utca 38. Kolozsvári utca 29. Kolozsvári utca 31.

hrsz.: 39156 hrsz.: 39004 hrsz.: 39073 hrsz.: 39074 hrsz.: 39092 hrsz.: 39098/1 hrsz.: 39088 hrsz.: 39008 hrsz.: 39055/7 hrsz.: 39087/2 hrsz.: 39150 hrsz.: 39151 hrsz.: 39160 hrsz.: 39161

53

V. SZ. MELLÉKLET POLGÁRI VÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK Állomás utca 6. Füzér utca 46.* Füzér utca 48.* Füzér utca 19/a Füzér utca 37-39. Hölgy utca 48. Hölgy utca 21. Korponai utca 9. Liget utca 2. Liget utca 1/c. Liget utca 30. Liget utca 40. Ónodi utca 3. Szent László tér 20.

hrsz.: 38949 hrsz.: 38992 hrsz.: 38991 hrsz.: 39042 hrsz.: 39077 hrsz.: 38972/1 hrsz.: 39009 hrsz.: 38960 hrsz.: 38960 hrsz.: 38957 hrsz.: 39146 hrsz.: 39152 hrsz.. 39163 hrsz.. 39131/3

54

55