ALSÓNÉMEDI BUDAPEST 2004

A KERTVÁROS DÉLKELETI AGGLOMERÁCIÓS KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

ALSÓNÉMEDI – BUDAPEST 2004.

A Kertváros Délkeleti Agglomerációs Kistérségi Területfejlesztési Társulás operatív programja a

Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával készült Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk megköszönni az operatív program készítése során az önkormányzati tisztségviselők, alkalmazottak, vállalkozók, szakmai és civil szervezetek képviselőinek aktív közreműködését! Az operatív program elkészítésében személyesen közreműködtek: Dr. György Balázs Bükk László Dönti Károly Dr. Orbán Péter Dr. Győri József Gyimesi István Háda Attila Már János Matusekné Dimov Éva Sándor László Szatmári Benő Szatmári Magdolna Vasadi István

polgármester, Alsónémedi a Kertváros Kistérség elnöke polgármester, Vecsés polgármester, Ócsa kistérségi menedzser, Kertváros kistérség Gazdakör, Üllő polgármester, Gyál településmenedzser, Vecsés Krautland Szövetkezet polgármester, Felsőpakony alpolgármester, Budapest XVIII. kerület polgármester, Bugyi vidékfejlesztési menedzser polgármester, Üllő

A program felújítását készítették:

Mentor:

Dr. Kovács Katalin

Szakértők:

Bihari Zsuzsanna Rácz Katalin

MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya 1067 Budapest, Teréz körút 13. Telefon: 06-1-413-6066, Fax: 06-1-321-2574 e-mail: [email protected]

Bevezetés: A területfejlesztési szükségessége, hatóköre

operatív

program

célja,

A területfejlesztési operatív program célja A térségfejlesztési operatív program célja, hogy a Kertváros Délkeleti Agglomerációs Kistérség Területfejlesztési Társulás és a program készítéséhez csatlakozó Vecsés város, illetve a gyáli statisztikai kistérség részére olyan program készüljön, amely: 1. az érintett települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek és vállalkozóinak bevonásával készül, 2. egyeztetett és összehangolt, 3. tükrözi a térség településeinek közös, illetve közösen vállalható egyedi törekvéseit, 4. illeszkedik a hazai és regionális fejlesztési elképzelésekhez, 5. megvalósítható, 6. mind a statisztikai kistérségre, mind az önkéntes területfejlesztési társulás tagjaira releváns. A területfejlesztési operatív program keretet nyújt a település- és térségfejlesztési politika és gyakorlat számára, 2006-ig ütemezve a térségi szintű elképzelések megvalósítását. Az operatív programban főként a közszféra fejlesztési igényei, valamint a civil szféra és a gazdasági szereplők azon törekvései jelennek meg, amelyekhez szükséges a térségi szintű együttműködés, illetve amelyekhez a térségi szereplők hazai és európai uniós támogatást szeretnének megnyerni.

A területfejlesztési operatív program szükségessége A középfokú feladatok mellett már a települési és alapfokú feladatok ellátása is feltételez települések közötti koordinációt. A területfejlesztési stratégiai gondolkodást és operatív programozást az európai uniós csatlakozást követően megerősödő és mind fontosabbá váló térségi gondolkodás és cselekvés teszi szükségessé, amelyet jelentős források hozzáférhetősége nyomatékosít. A mind fontosabbá váló települési, térségi együttműködés irányait a térségfejlesztési stratégiai program foglalja össze, az operatív program ennek cselekvési tervét fekteti le. A térségi együttműködés stratégiájának és operatív programjának elkészítése minden olyan elképzelés megvalósulását elősegíti, amely hazai vagy európai uniós pályázati forrást kíván bevonni a projekt finanszírozásába.

Az operatív program területi hatóköre A társulás jelenlegi tagsága nem egyezik meg az alakuláskor bejegyzett társult települések és budapesti kerületek körével, és nem teljesen azonos a gyáli statisztikai kistérséggel sem. Abban, hogy ez így alakult, a kistérség agglomerációs helyzete és ebből fakadó sajátosságai, a vonzáskörzeti funkciók átfedései és hiányosságai, illetve a települések közötti erős verseny játszottak szerepet: egyes települések a monori kistérséghez pártoltak (Vecsés, Maglód), mások kettős tagságot tartanak fenn a monori (Ecser, Üllő) vagy a dabasi (Bugyi, Ócsa) kistérségi társulással. A 2004. január 1.-től hatályos statisztikai kistérségi besorolás változásai részben tükrözik e kötődések erősségét, hiszen az addig a gyáli kistérséghez tartozó Ecser, Gyömrő és Maglód a monori kistérséghez csatlakozott.

©MTA RKK KÉTI Területfejlesztési Kutatások Osztálya

1

Az a tény, hogy a budapesti kerületek is tagjai a társulásnak, mutatja, hogy a szereplők mindkét oldalon tudatában vannak a kooperáció fontosságának. Az viszont, hogy csupán két budapesti kerület erősítette meg tagságát 2001-ben az eredeti háromból, illetve Soroksár és Pesterzsébet elválásával négyből, hűen jelzi e kapcsolat 1999-et követő ellentmondásosságát. Ekkor szűnt meg kitüntetett területi egység lenni az agglomeráció, ekkor szűntette be ugyanis működését a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács (BAFT), amely intézményi hátteret és nyomatékot adott a kooperációnak. A területfejlesztési törvény még nem hatályos idei változásai visszaállítják az agglomeráció jogi státusát, s ez ismét lendületet adhat a főváros, a kerületek és az agglomeráció egyébként ésszerű és szükséges együttműködésének.

1. ábra: A gyáli statisztikai kistérség települési és a „Kertváros Délkeleti Agglomerációs Területfejlesztési Társulás” tagjai Nem Gyáli statisztikai kistérség, tagja a „Kertváros” kistérségnek Gyáli statisztikai kistérség települése, tagja a „Kertváros” kistérségnek Gyáli statisztikai kistérség települése, nem tagja a „Kertváros” kistérségnek

Az operatív program készítése közben történt jogszabályi változások szükségessé tették a területi hatókör átalakítását. A Kertváros Délkeleti Agglomerációs Kistérség Térségfejlesztési Társulás az önkormányzatok önkéntes társulásával jött létre, és az alapítói települési kör miatt nem felel meg a törvény 5.§ h pontjában meghatározott kistérség definíciójának. Annak érdekében, hogy a készülő operatív program teljesítse a társulás elvárásait, s egyúttal megfeleljen az új, várhatóan életbe lépő szabályozásoknak, az operatív program készítése során kiemeljük a gyáli statisztikai kistérségre vonatkozó, illetve összesítjük és ismertetjük a térségfejlesztési társulás szintjén jelentkező problémákat, vizsgált jelenségeket, társadalmigazdasági folyamatokat.


2

Az alkalmazott módszertan Az operatív program készítése során ötvöztük az érdekeltek részvételén alapuló programkidolgozáson, a hagyományos dokumentumelemzésen és a statisztikai adatok feldolgozásán, valamint a helyi információ- és adatgyűjtésen alapuló módszereket. Első lépésként a térségre, Pest megyére, a Közép-magyarországi Régióra elkészült programokat, dokumentumokat elemeztük, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében elkészült operatív programokat, program-kiegészítő dokumentumokat, illetve az európai uniós dokumentumokat tanulmányoztuk át jelen program készítése szempontjából. Második lépésként az érdekeltek részvételén alapuló munkafázist szerveztük meg és bonyolítottuk le. A térségfejlesztési operatív program készítése során, miként a térségfejlesztési stratégia esetében, valamennyi érdekelt fél bevonására nagy hangsúlyt helyeztünk. Az operatív program megvalósulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a program tükrözze az érdekeltek szándékait, és erre akkor van esély, ha mind a térségben mutatkozó problémák feltárásában, mind a fejlesztési irányok meghatározásában, illetve a program kidolgozásában részt vesznek a helyi társadalom és gazdaság szereplői. A programdokumentum elkészítése érdekében problémafeltáró összejöveteleket, megbeszéléseket, fókuszcsoportos fórumokat hívtunk össze. Három fókuszcsoportot alakítottunk ki: 1. a térségi önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, 2. agrártermelők, 3. vállalkozók részvételével. Mindösszesen 11 összejövetelt szerveztünk meg, ebből kilenc volt sikeres, kettőt azonban a meghívottak távolmaradása okán meg kellett ismételni, s ebből csupán az egyik volt eredményes. A fórumokon, fókuszcsoportokon, munkacsoport-üléseken részt vettek száma meghaladta a száz főt. Az információk egységes szerkezetben történő összegyűjtésének érdekében az önkormányzatok, civil szervezetek, agrártermelők és vállalkozók számára összeállítottunk egy-egy adatlapot, amely a kisebb-nagyobb léptékű fejlesztési elképzeléseket volt hivatott számba venni. Emellett több interjút is készítettünk a térség gazdasági szereplőivel, civil szervezeteinek, közintézményeinek képviselőivel. A készülő program figyelembe veszi a területfejlesztési koncepciók, programok és a területfejlesztési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25) KTM rendeletet, továbbá a kötelező egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletet.


3

A KERTVÁROS DÉLKELETI AGGLOMERÁCIÓS KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

HELYZETFELTÁRÁS FELÚJÍTÁSA

I. Helyzetfeltárás I.1. A helyzet elemzése A Kertváros Délkeleti Agglomerációs Kistérség operatív programjának elkészítésében a gyáli statisztikai kistérség települései, Budapest XVIII. és XIX. kerülete, valamint Ecser vesz részt. A kistérség a Közép-magyarországi Régió középpontjában, Budapest tőszomszédságában, a budapesti agglomeráció déli szegmensében található. A kistérség történelmét, társadalmát, mindennapjait, jellegét, fejlődési potenciálját alapjaiban határozza meg földrajzi és közlekedés-földrajzi elhelyezkedése, a „helyzete”. A gyáli kistérség sajátos híd-szerepet jelenít meg azáltal, hogy a főváros közvetlen közelében, s egyúttal az Alföld kapujában, az országot természet-földrajzilag és kulturális értelemben is kettéosztó Duna partján helyezkedik el. A nyolcvanas évek végéig a térség arculatán a főváros fejlődésének hatása volt érzékelhető, fejlődését leginkább az agglomerálódás folyamatával írhatjuk le. A térség a budapesti központú, sugaras szerkezetű úthálózatra fűződött fel, gyenge helyi gazdasággal, fejletlen infrastruktúrával, és a fővárostól függő munkaerőpiaccal és gazdasággal volt jellemezhető.

2. ábra: A Kertváros és a gyáli kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése

ﬁ

¿¿

ñ ﬁ

A rendszerváltás után felgyorsult autópálya-építés következtében, különösen az M0-ás körgyűrű átadását követően, a javuló közlekedési potenciál a nagyhatárú alföldi települések számára kedvező lehetőséget teremtett a gazdasági funkciók letelepítésére, ennek nyomán a kistérség a gazdasági szuburbanizáció kitüntetett terepévé vált. A kilencvenes évek második felének fejleménye, hogy a gazdasági mellett a lakossági szuburbanizáció is felgyorsult a térségben.


4

A kedvező változások pozitív hatásaként a kistérség ma hídként köti össze a Dunántúlt az Alfölddel, az agglomerációt és Kelet-Magyarországot a fővárossal, és közvetítője a transzeurópai hatásoknak. A Vecsés határában megnyitott Ferihegy 2 repülőtér hasonló szerepet játszik, mint az M0-ás körgyűrű, feltárja a hozzá közel eső területeket a légi tranzit és háttérszolgáltatásai, főként a logisztikai funkciók számára. A térség a légi szállítmányozástól a

hajózásig (dunai kikötő) terjedő tranzit és intermodális logisztikai funkciók hordozója. A Soroksáron megépült Budapesti Intermodális Logisztikai Központ szintén e

logisztikai hálózatra fűződik fel, s a térségből elérhető a hasonló funkciót betöltő nagytétényi Harbour Park is. Emellett megfigyelhető a hazai gazdaság szempontjából fontos, országos ellátást biztosító szervezetek megtelepedése is, így már nem pusztán a Budapestről érkező hatások, valamint a tranzit és logisztikai funkciókból eredő tényezők szétsugárzása jellemző, a térség részben maga is a fejlődés gerjesztőjévé vált.

1.2. A kistérség közlekedési viszonyai

1.2.1. A térség a közlekedési hálózatban A közlekedési kapcsolatokat, a Kertváros és a gyáli statisztikai kistérségben játszott döntő szerepük okán, elsőként vesszük számba. A gyáli statisztikai kistérség azon az erősen frekventált helyet jelentő övön helyezkedik el, ahol a transzeurópai szállítási folyosók közül három is találkozik: a IV., V. és X. un. helsinki folyosó. Emellett egy negyedik folyosó, a VII. számú, maga a Duna is közvetlenül elérhető a térségből. Ezeket a folyosókat az M0 köti össze, és ez a mellette fekvő települések számára egyedülálló lehetőségeket teremt.

3. ábra: A transzeurópai közlekedési folyosók és a hazai úthálózat-fejlesztési elképzelések KASSA felé Záhony

Tornyosnémeti

POZSONY, PRÁGA felé IV BÉCS M15 felé

A

Győ Győr

M9

Parassapuszta

M1

M86 GRÁC felé

Tatabánya

M8

Nagykanizsa

M4

Szolnok

IV

RO

Lelle

M44

Kiskunfélegyháza

M6

M7

Szeged Szekszárd

ARAD felé

BELGRÁD felé

HR M56

M43 IV

Baja

Mohács Pécs Ivándárda

Békéscsaba

M5

M9 Kaposvár

ARAD, KOLOZSVÁR felé

M8 Kecskemét

M70 ZÁGRÁB Letenye felé

M4

Székesfehérvár Dunaújváros

Zalaegerszeg Bszgyörgy

M35 Debrecen

M0

Rábafüzes

V/A

Polgár

Eger

BUDAPEST

M81 Veszprém

Nyíregyháza

M3

Vác

Szombathely

SLO

V

M2

Duna

M3

Emő Emőd

Füzesabony

Sopron

LJUBLJANA, TRIESZT V felé

M30

M25

UA

LVOV, KIJEV felé

Tisza

Miskolc

SK

V

Röszke

YU

Nagylak

TEMESVÁR, BUKAREST felé

X/A

SZARAJEVÓ felé

V

Helsinki folyosók autópálya autóút épülő épülő autóút

V/C

Forrás: Közúthálózat-fejlesztés


5

Az áruforgalom szempontjából legfontosabb Hamburg-Istambul irányú folyosón található a Kertváros kistérség, a másik két közúti irány forgalma még kevésbé jelentős, ám kétségtelenül nagy fejlődési potenciállal rendelkezik. Az észak-kelet – dél-nyugat és az északdéli irányú közlekedési útvonalakon a teherforgalom növekedése még várat magára, s ezért az M0 továbbépülése dacára, a Kertváros kistérség települései a következő években megépülő szakaszok melletti településsekkel szemben jelentős helyzeti előnnyel bírnak, amely egyben versenyelőnyt is jelent. Kisebb léptékkel mérve hazai, országos jelentőségű sugárirányú útvonalak is áthaladnak a térségen (4-es, illetve 5-ös főközlekedési útvonal), valamint két autópálya-lehajtó (Alsónémedi-Gyál és Ócsa-Üllő) is segíti a térség bekapcsolódását az interregionális forgalomba, amelyet természetesen a M5-ös autópálya és az M0 körgyűrű vezet el.

Az M5-ös autópálya A közúthálózat mellett a térség életében ma is nagyon fontos szerepet játszik a kötöttpályás közlekedés. A helsinki szállítási folyosók leírásában a térségben egy, közvetlen szomszédságában további két vasútvonal halad át, amely a kombinált áruszállításban kaphat kiemelt szerepet. A kötöttpályás közlekedés nemzetközi és áruszállítási vonatkozásai kevésbé érintik a térséget, hiszen a nagy átrakók, teherpályaudvarok nem itt működnek, inkább a közúti rá- és elhordó áthaladó és célforgalom terheli meg a környéket. Három vasútvonal is biztosítja a térség kötöttpályás forgalmát. A Budapest-Vecsés-ÜllőCegléd fővonal (24-30 személyvonat járattal) egyike a transzeurópai szállítási folyosóknak, ennek megfelelően rendkívül sűrű forgalmat bonyolít. A másik két kisebb jelentőségű vasútvonal a Budapest-Ecser-Nagykáta-Újszász-Szolnok (23-28 járattal), valamint a Budapest-Ócsa-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét vonal (napi 14 járat-párral) a személyszállításban játszik fontos szerepet a kistérségben. Alsónémedi lakosai egy negyedik vonalat is elérhetnek, hiszen a településeket közvetlen buszjáratok kötik össze a ráckevei HÉV dunaharaszti állomásával. Hozzá kell tenni, hogy a vasúti forgalom jelentősége világszerte csökkenőben van, kivéve ott, ahol tömegközlekedési funkciókat is ellát. A „Kertvárosban” és gyáli statisztikai kistérségben ezt a funkciót a vasút betölti, ezért is fontos kérdés az elővárosi közlekedés korszerűsítése minden érintett település és kerület számára.


6

A vecsési vasútállomás A nemzetközi törzshálózathoz tartozó vasútvonalak korszerűsítését az EU támogatja és ennek 2007 végére el is kell készülnie, ugyanekkor a mellékvonalakét hitelből oldja meg a MÁV. A vasút-rehabilitáció során a ceglédi vonalat tették alkalmassá 140-160km/h sebesség és 22,5 tonna tengelyterhelés elérésére, a Vecsés-Albertisra közötti szakaszon a biztonsági berendezések cseréje most folyik. A lajosmizsei vasútvonalon az elővárosi közlekedés fejlesztése keretében Gyál, Felsőpakony és Ócsa állomásokat újították fel, míg az Ecser– Nagykáta-Újszász-Szolnoki vonalat EIB hitelből korszerűsítik. Tovább lendítené a térség – különösen a kerületek – tömegközlekedését, ha megvalósulna a Nyugati-pályaudvar-Ferihegy közötti gyorsvasút, illetve a körvasút. Mindazonáltal az érintett települések lakossága – a fejlesztések ellenére – panaszkodik a vasúti szolgáltatás alacsony színvonalára (hosszú menetidő, piszok, zsúfoltság). A tömegközlekedés fejlesztése szempontjából az elővárosi vasúti fejlesztések mellett meg kell említeni a Budapesti Közlekedési Szövetség évtizedek óta megoldatlan kérdését, amely az eddigieknél kulturáltabb és jobban szervezett személyforgalmat biztosíthatna a főváros és közelebbi-távolabbi ingázó zónája, valamint a gazdasági fellendülés és szuburbanizáció nyomán a budapesti agglomeráció településein létesült munkahelyek ezreinek megközelítése vonatkozásában. Külön ki kell emelni Magyarország jelenlegi és középtávon is egyedüli nemzetközi repülőterét, a ferihegyi komplexumot, melynek megerősítésére, új funkcióval történő felruházására nagy ívű tervek születtek. Az elképzelések szerint a közeli jövőben a regionális ráhordó járatokat kiszolgáló létesítménnyé válik a repülőtér. Ez a lehetőség ma valószínűbbnek tűnik, mint 2001 óta bármikor. E szerep betöltésére kétségtelenül alkalmas lehet Ferihegy és a MALÉV, de csak akkor, ha képes egy kellő mérettel bíró világszövetség tagjává válni.

Repülő Ferihegyen


7

1.2.2. A térségen belüli kapcsolatok A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok a sugárirányú országos közút- és vasúthálózatra épülnek. Az ezen kívüli, a településeket összekötő, a hajdani szekérutak nyomvonalát követő, haránt irányú közlekedési kapcsolatokat biztosító úthálózat kapacitása szűkös, minősége nem megfelelő. A tömegközlekedés megoldása térségen belül szintén kemény dió, csupán ott megoldott, ahol a sugár irányú vonat- és buszjáratok egyébként is közlekednek. Ezen kívül Dunaharaszti-Alsónémedi-Dabas útvonalon járnak buszok a Nexus-Alfa Koncessziós Kft. üzemeltetésében. Az alsónémedieknek és a bugyisiaknak komoly nehézséget okoz a gyáli középfokú intézmények elérése, oda ugyanis egyáltalán nincs tömegközlekedés, de a térség két városa, Gyál és Vecsés között sem működik ilyen szolgáltatás. A nagy kiterjedésű, népes településeken, mint Gyál, Vecsés és Üllő, különösen fontos a településen belüli tömegközlekedés működtetése. Gyál a BKV-val kötött szerződésekkel oldja meg a fővárossal összekötő és a helyi tömegközlekedés problémáját, három vonallal, a 94es, piros 94-es gyorsjárat és a 294-es járat révén biztosítja a szolgáltatást. Vecsésen a négy településrész összeköttetését kellett megszervezni, amelyet szerződéses buszokkal sikerült megoldani néhány hónappal ezelőtt. Üllőn ugyanezen társaság működteti a helyi és helyközi buszközlekedést. A fővárosi kerületek közlekedési viszonyai több rétegű megközelítést igényelnek. A kerületekben az átmenő, ki- és bevezető forgalom meghatározó jelentőségű, s emellett nagyon fontosak a közigazgatási határokon belüli kapcsolatok. Mind a XVIII., mind pedig a XIX. kerületből könnyen megközelíthető a főváros belső területe, bár a sugárirányú utak (Nagykőrösi út, Üllői út) túlterheltek. A hármas metró kiváló kapcsolatot teremt a belvárossal, a metróállomás megközelítését és a belső tömegközlekedést kiterjedt villamos(50, 42) és autóbusz- (54) hálózat biztosítja. Miként a fővárosi agglomerációban, a két fővárosi kerületben is problémát jelent a haránt irányú közlekedést biztosító útvonalak hiánya. A feltáró utak szükségességét senki nem vitatja, a hatalmas forrásigényű fejlesztések azonban egyenlőre váratnak magukra. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiányából fakadó gondokat várhatóan enyhíti majd a tervezett fővárosi körvasúti körút megépítése.

1.2.3. A közlekedési hálózat közeli jövője A közúti közlekedés területén már most is kapacitás-jellegű gondok jelentkeznek. Az ország centrumtérségébe irányuló forgalom jelentős része a „Kertváros” kistérségen keresztül jut el úti céljához. Az ország legforgalmasabb útjai között szerepel a 4-es út, melyen Vecsés határában 2002-ben az átlagos napi forgalom meghaladta a 26 ezer egységjárművet, de Üllőre is körülbelül 24 ezer jármű jutott. Az 5-ös úton Alsónémedinél 2002-ben 15 ezer, Felsőbabádnál 17 ezer egységjárművet számláltak össze. Emellett az M5 autópálya forgalma is jelentős: Budapest határában 32 ezer egységjármű/nap, Ócsán 20 ezer egységjármű/nap. Emellett a térségen belüli úthálózatnak is nagy a terhelése, az Üllő és Ócsa összekötő úton Üllőnél mintegy 6300, Ócsánál 3600, a Dóra-majornál 7300 egységjárműre átszámított forgalmat mértek, ez utóbbi mérőhelyen a teherforgalom különösen nagy súllyal bír. A forgalom növekedése országos jelenség, amelyet helyi szinten befolyásolni nem lehet, fontosabb az okozott károk minimalizálása, a veszélyeztetés (környezeti ártalmak, baleseti kockázat) mérséklése. E tekintetben javulást hozhat a települések belterületét elkerülő útvonalvezetés kialakítása. Az M5-ös autópálya matricássá tétele a forgalom jelentős részét átvette az 5-ös úttól, s a kezdeti időszakban a mellékutakon tapasztalt forgalomnövekedés is alábbhagyott, miután az autópálya díjmentességét a gyáli lehajtóig visszaállították. A térségben az M0 és a 4-es út vecsési elkerülő szakaszának 2005 év végéig történő


8

megépítése kedvezően befolyásolhatja a térségen belüli közlekedési kapcsolatokat, részben tehermentesítve a települési elkerülő utakat, valamint a belterületi úthálózatot. Mindemellett nem küszöbölhető ki a települések határába települt logisztikai és feldolgozó vállalkozások országos és nemzetközi úthálózatra eljutásának biztonságos és gyors, a lakóterületeket és a környezetet kevésbé megterhelő úthálózatának kiépítése. Ezt a célt szolgálná a 4603-as út fejlesztése, amely Alsónémedi, Bugyi és Ócsa újabb, belterületet elkerülő útja lehetne. Alsónémedi, Bugyi és Ócsa sajátos, nagy környezeti terhelést okozó problémája, hogy a kavicsbányákból a szállítás óriási zaj és rezgésterhelést ró a településekre. Bugyin ezt a problémát pl. egy rövid útszakasz pótlása megoldaná. A haránt irányú közlekedés feltételeinek megteremtése üdvözlendő, ám a fejlődés nem csupán javulást hozhat – a megnövekvő forgalom szükségszerűen rontja a levegőminőséget és csökkenti a biológiailag aktív felületet, növeli a zajterhelését és az ebből fakadó károkat. A közlekedési kapcsolatok javulásával bekövetkező és üdvözölt gazdasági és társadalmi folyamatok további forgalmat generálnak. A teherforgalom magától értetődően növekszik, hiszen az itt tárolt-termelt áruk disztribúciója is a térségből indul. A gazdasági potenciál növekedése emellett a személyforgalmat is megemeli, méghozzá két okból. Az áttelepedő, főként budapesti vállalatok jórészt hozzák magukkal korábbi munkatársaikat, csak egy kisebbség helyi munkavállaló, az új munkahelyek zömére pedig kénytelenek távolabbról munkaerőt felvenni – mindkét csatorna növeli a bejárók számát.

A térség közlekedési hálózata már a közeli jövőben további terhelésnek lesz kitéve mind a személy-, mind az áruforgalom tekintetében. Ez az úthálózat minőségének leromlásával

fenyeget, ezzel összefüggésben az igények és a kapacitások között tovább szélesedik a rés. A növekvő személyforgalom problémájának megoldása mindenképpen a sugárirányú és a térségen belül a településeket összekötő tömegközlekedés korszerűsítése, az elővárosi közlekedés hatékony szervezése, minőségi javítása, valamint a P+R feltételeinek megteremtése lehet. Az áruforgalom növekedésére gyakorlatilag passzív módon reagálhat a térség, csökkenteni nem tudja, csak negatív hatásainak mérséklése, mederben tartása lehetséges. Ennek eszköze a települések összefogásával kialakított térségi lobby lehet, hiszen olyan infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, amelyek túlmutatnak a térség erőforrásain.

I.3. Kapcsolatok, kooperációk és konkurenciák A „Kertváros”, illetve gyáli kistérséget többirányú, heterogén vonzáskörzeti kapcsolatok jellemzik. Korábban Ecser és Üllő a monori járáshoz tartozott, míg a többi település számára Dabas volt a központ. A gyáli statisztikai kistérség 1997-ben jött létre tíz településsel, majd 2004. január 1-től változott a statisztikai besorolás, ennek eredményeként a települések száma hétre csökkent. A hajdani járásközpontok szerepe valamelyest halványult, s mára elsősorban az intézményi ellátás és a közszolgáltatások területére terjed ki (szakorvosi ellátás, mentőszolgálat, középiskolai oktatás, földhivatal, rendőrkapitányság, bíróság, munkaügyi központ, stb.). A közigazgatási beosztásból fakadó térkapcsolatok mellett azonban meghatározó volt és maradt Budapest szívó hatása, mindenekelőtt a munkaerőpiacon, de érvényesül a közszolgáltatások, az intézményi ellátás, valamint a kereskedelmi és kulturális szolgáltatások tekintetében is. A kistérségben megfigyelhető a nagyobb lélekszámú települések törekvése arra, hogy az intézmények és közszolgáltatások megtelepítésével erősítsék önállóságukat, fokozzák központi szerepkörüket, lazítsák függőségüket a hajdani járásközpontoktól és Budapesttől. Gyál esetében a városi cím elnyerése (1997) e folyamat jelentős mérföldköve volt, a közszolgáltatások kínálatának szélesedésével pedig vonzereje tovább nőtt. Vecsés mikrokörzet-központtá


9

szeretett volna válni, öt településből álló (Ecser, Maglód, Gyömrő, Üllő és Vecsés,) statisztikai kistérség létrehozása révén, bár a gyáli statisztikai kistérségben is méltó szerepet tölthet be. A város emellett természetesen folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni szándékozik középfokú intézményrendszerét: az okmányirodát éppúgy megemlíthetjük, mint a korszerűsítésre váró szakrendelőt. A második települési zónában található Ócsa, a hajdani járási szerepkörű, városi rang elérését kitűző település, ahol működik okmányiroda és társadalombiztosítási kirendeltség is. Gyál, Vecsés és Ócsa egyaránt rendelkezik térségi beiskolázású középfokú oktatási intézménnyel, ám a budapesti középiskolák vonzása mellett és egyéb középfokú szolgáltatások hiányában csak részlegesen tölthetnek be kistérségi központi funkciókat. Természetesen a jövőben is fontos feladat a köz- és más szolgáltatások elérhetőségének biztosítása helyben, hiszen ez hozzájárul az életminőség javulásához. Mindazonáltal Budapest közelsége és vonzereje, az alapvetően sugárirányú, a térséget a fővároshoz fűző közlekedés és a közigazgatási beosztásból fakadó körzeti kapcsolatok egyaránt kizárják annak lehetőségét, hogy egyetlen település vállalhassa magára a kistérségi központ szerepét. Az igaz ugyanakkor, hogy a közigazgatási szerepek leosztásának fizikai helye lassan veszít fontosságából, mert az e-közigazgatás kiépítésével a végpontok elérhetőségét kell biztosítani, amely akár a térségben meglévő teleházakra is telepíthető. Az intézmények által nyújtott természetbeni szolgáltatások esetén viszont továbbra is nagy feladat az igényeknek megfelelő kapacitású és színvonalú ellátás biztosítása. Kétségtelen azonban, hogy a tervdokumentumokban (Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve) is szereplő agglomerációs várospár, Vecsés és Gyál együttesen több körzeti funkciót képes átvenni a kistérségben a hajdani járási központoktól. Az agglomeráció rendezési tervében is megjelenik a térség településeit jellemző törekvés egy valóságos vonzáskörzetek nélkül is magas minőségű kisvárosi tér kialakítására. A kiegyensúlyozott kisvárosi tér megteremtése egyfajta munkamegosztást is lehetővé tesz, illetve feltételez a települések között. Ócsa különleges természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik; a Tájvédelmi Körzet és a hozzá kapcsolódó intézmények, valamint a világörökség részét képező református templom köré szerveződő kulturális rendezvények alkalmassá teszik a települést arra, hogy a térség öko- és kulturális turizmusának központjává váljon. A szintén városi rangot elérni készülő Üllőn a SZIE kezelésében lévő Dóra-major országos jelentőségű oktatási-képzési központ kialakítására nyújt lehetőséget, amely kecsegtető fejlesztési perspektívákat nyújt a térség egésze számára. A kistérség települései, főként a „központjai” híd szerepet tölthetnek be az agglomeráción kívüli települések felé. Emellett a kistérségben kialakuló kisvárosi tér minőségi lakókörnyezetet biztosíthat mind a helyi, mind a letelepedni szándékozó lakosságnak. A „Kertvároshoz” tartozó kerületek a tervezett fejlesztések eredményeként kereskedelmi, kulturális, szórakoztató funkciókat képesek biztosítani az agglomerációs településeknek, mert átmenetet képeznek Budapest belvárosa és az agglomeráció között. A főváros fejlesztési koncepciójában megfogalmazott cél az alközpontok kialakítása és megerősítése, amely elsősorban Kispest számára jelent esélyt központi és közvetítő szerepének kiteljesítésére. A 3-as Metró Határ úti csomópontjához kapcsolódó kereskedelmi területek intenzív fejlesztése (Europark, illetve azzal szomszédos beépítendő terület) lehetővé teszi, hogy Kispest kereskedelmi, kulturális szolgáltató kerületté váljon. Az alcentrumok erősítése a kerületeken belül is folyamatos és fontos feladat (Kispest központja, Kőbánya-Kispest metróállomás környéke). A szanálások, a lakótelepek szolgáltató infrastruktúrájának megteremtése lehetővé teszi alközpontok kialakítását, illetve a magas színvonalú és kiegyenlített ellátás biztosítását.


10

A települési funkciók és pozíciók megerősítésében, az intézményrendszer fejlesztésében tapasztalható pozitív változások forrása a térségben a területhasznosítás. A területek ipariszolgáltató, illetve lakóterület céljára történő hasznosítása befektetőkért, vevőkért folytatott versenyt generál. Ebben a versenyben nem csak a kerületek és a térség települései jelentenek egymás számára konkurenciát, hanem Pest megye más települései is. Ugyanakkor növelné minden település tőkevonzását, ha térségi szinten koordináltan sikerülne a háttérszolgáltatások biztosítását megszervezni és nemzetközi szinten megjelenni a térség befektetési kínálatával.

1.4. Demográfia A Kertváros kistérséghez eltérő nagyságú, karakterű települések tartoznak. A múlt század fordulóján a gyáli statisztikai kistérség települései a 3-4 ezres falvak közé tartoztak, illetve Felsőpakony és Gyál néhány száz fős majorság volt csupán, s a mai kerületek lakossága sem érte el a tízezer főt. A múlt század első felében, sőt 1970-ig a kistérséghez és a Kertvároshoz tartozó települések, kerületek fejlődését a vasútvonalak megépítése, a modernizáció, az urbanizáció és az azzal járó agglomerációs folyamatok határozták meg. E hatás természetszerűen kevésbé érződött a közlekedési árnyékhelyzetben fekvő települések esetében. Az 1970 és 1990 közötti időszakban már meglehetősen változatos mintát mutatnak a települések demográfiai adatai, a kilencvenes évek pedig egyértelmű fordulópontot hoztak a Kertváros településein. A legstabilabb társadalommal Alsónémedi és Bugyi jellemezhető, hiszen 1900-tól 1990-ig 28, illetve 53 százalékkal nőtt a népessége. Ócsát és Üllőt szintén elkerülte a „szertelen” elővárosi fejlődés, mindkét település népessége csak megkétszereződött. Ebbe a csoportba tartozik Ecser is, bár e településen közel háromszorosára nőtt a helyben élők száma. Vecsés népessége „csak” négy és félszeresére nőtt, ám ez több mint 15 ezer fős többletet jelent. E települések mindegyike viszonylag erős, de mindenképpen karakteres társadalmi maggal rendelkezik, amely képes volt a települési identitás továbbvitelére. Gyál népessége mindössze 418 fő volt 1900-ban, ám a vasútvonal megépülését követően gyors betelepülés vette kezdetét: 1960-ban már hatezren lakták, 1970-ben 14 ezer főt, 1980-ban 18 ezer főt meghaladó lakost regisztráltak a népszámlálás alkalmával. A kerületek népessége 1990-ben volt a legmagasabb, akkor a XVIII. kerületben 91 ezer fővel, a XIX. kerületben 63 ezer fővel többen éltek, mint 1900-ban.

1. táblázat: A jelenlévő, illetve lakónépesség változása 1900-2002. Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés

Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület

Kertváros

A népesség változása (fő) A népesség változása (%) 1900-1960 1960-1990 1990-2002 1900-1960 1960-1990 1990-2002 1 071 -97 272 30,3 -2,1 6,0 1 231 469 384 38,6 10,6 7,9 446 1 590 718 189,8 233,5 31,6 5 572 11 651 3 756 1333,0 194,5 21,3 3 514 732 888 96,1 10,2 11,2 3 724 1 238 978 91,4 15,9 10,8 11 324 2 663 591 274,9 17,2 3,3

Népesség 1900 2002 3 537 4 783 3 188 5 272 235 2 989 418 21 397 3 657 8 791 4 076 10 016 4 119 18 697

26 882

18 246

7 587

139,8

39,6

11,8

19 230

71 945

952 63 401 55 353

966 28 079 7 681

209 -3 136 -10 266

84,6 1019,3 564,6

46,5 40,3 11,8

6,9 -3,2 -14,1

1 125 6 220 9 804

3 252 94 564 62 572

30,0

-2,4

36 379

232 333

146 588

54 972 -5 606 402,9 Forrás: Népszámlálás, T-Star


11

3. ábra: A népesség változása 1960-2002 25 000

1960

2001

20 000

15 000

10 000

5 000

Ecser

Vecsés

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

Forrás: Népszámlálás, T-Star

1.4.1. Migráció és természetes szaporodás – agglomerálódás és szuburbanizáció A kilencvenes évek mind a térségben, mind a kerületekben valódi fordulatot hoztak a demográfiai folyamatokat illetően. Pestszentlőrinc és Pestszentimre területén a migrációs nyereség nem tudja ellensúlyozni a halálozási többletet, ezzel összefüggésben 2002-ig 3136 fővel csökkent a kerület népessége. Kispesten 1987 óta minden évben kevesebben és kevesebben laknak. 1990-től a természetes fogyás és az elvándorlás együttesen gyors fogyást okozott – 12 év alatt több mint tízezer fővel csökkentve a kerületi lakosok száma. A kerületek népességfogyásával szemben a Kertváros kistérség Pest megyei településeinek mindegyikén növekedett a lakosok száma. Gyál és Felsőpakony esetében e folyamat mögött nem csak a vándorlási, hanem a születési többlet is szerepet játszik. A migrációs egyenleg a nyolcvanas években minden településen negatívvá vált, a kilencvenes években viszont – településenként változó években – megfordult a folyamat. A betelepülés következtében a kistérség lakosainak száma több mint kilencezer fővel gyarapodott 1990 és 2002 között. A hetvenes évek végéig tartó bevándorlási folyamat még az agglomerációs folyamatok jegyében telt, elsősorban az ország keleti megyéiből érkeztek ide s telepedtek le a fővárosi munkaerőpiacon elhelyezkedő, de Budapesten lakáshoz nem jutó emberek, döntően gyári munkások. A kilencvenes években viszont a kistérségben is megjelent a lakóhelyi szuburbanizáció, amely a fővárosi népesség vidéki településekre, térségekbe való kiáramlásával, illetve képzettebb, középosztályi egzisztenciák letelepedésével jár együtt. Ugyanakkor az is látszik, hogy a folyamat intenzitása nem vetekszik a budapesti agglomeráció attraktív természeti környezetet nyújtó (pl. a budaörsi, a pilisvörösvári) kistérségeibe irányuló szuburbanizációval.


12

2. táblázat: A természetes szaporodás és migráció 1980-2002 Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros

Pest megye Városok Községek Agglomeráció

Természetes szaporodás, ill. fogyás

Vándorlási különbözet

1980-1989 -154 16 128 756 -221 -200 -328

1990-2002 -232 -79 111 364 -219 -392 -1 029

1980-1989 -330 -420 -68 -1 510 -329 -547 -3 011

1990-2002 530 382 594 3 371 1 007 1 305 1 611

-3 -55 -2 047 -3 656 -5 761

-1 437 -235 -3 269 -4 072 -9 013

-6 215 -164 9 130 17 762 20 513

8 798 471 1 922 -4 956 6 235

-15 586 -5 314 -10 272 -1 555

173 769 73 799 99 970 128 084

-8 402 -24 867 -1 445 -10 617 -6 957 -14 250 1 841 -7 081 Forrás: Népszámlálás, T-Star

A fővárosi kerületek szemszögéből tekintve a szuburbanizációt, Kispest egyértelműen vesztesnek mondható, a nagy népsűrűségű kerületben inkább csak szigetekben maradtak fenn vonzó kertvárosi illetve sorházas beépítésű területek, köztük is első helyen említendő az építészeti kuriózumnak számító Wekerle-telep. E területek a kerület lakótelepein élő fiatalabb családokat éppen úgy vonzzák, mint a belső, zsúfolt kerületek gettósodó területein élőket. A lakótelepekről azonban gyakrabban húzódnak a családok a kiterjedt kertvárosi lakóövezetekkel rendelkező peremkerületek – elsősorban Pestszentlőrinc – valamint a közeli agglomerációs települések, Gyál, Vecsés és Üllő felé. A fővároson belüli szuburbanizáció hatásai elsősorban a XVIII. kerületben érzékelhetők, a kiterjedt kertvárosi részek a saját és más kerületből is vonzzák a kertes otthont keresőket. A kertvárosi szigetek és övezetek népességmegtartó hatása annak is köszönhető, hogy lehetőséget nyújtanak kétgenerációs családi házak kialakítására. A XVIII. kerület kertvárosi részeiben található alacsony komfortfokozatú, romló minőségű, kisebb alapterületű házakban élő idősebb emberek ugyanakkor szívesen költöznek a magasabb színvonalú életfeltételeket nyújtó lakótelepi épületek földszintes vagy első emeleti lakásaiba. A fővárosi kerületekből a vidék felé áramló migráció kettős arcú. A leromlott panelházakból a könnyebb és olcsóbb megélhetés, lakhatás reményében a szociális szuburbanizáció hullámain az agglomeráción túli településekre húzódnak a szegényebb családok. Ezzel szemben a lakóhelyi szuburbanizáció a kvalifikált, jobb módú családokat vonzza a közeli agglomerációba. A kilencvenes években a „Kertváros” kistérség népességnövekedését okozó lakóhelyi szuburbanizáció, szemben a budai agglomerációs kistérségek frekventált településeivel, nem az elithez és a felső középosztályhoz tartozó családokat vonzotta ide, hanem a kevesebb anyagi tőkével rendelkező, ám jellemzően magasan kvalifikált embereket, akik a vidéki, családi házas életforma kínálta előnyök mellett az ingatlanok fővárosi és budai agglomerációs szintjénél jóval alacsonyabb árát is mérlegelték akkor, amikor a kiköltözés mellett döntöttek.


13

1.4.2. Korszerkezet A Kertváros kistérségben is a migráció, valamint a természetes szaporodás, illetve fogyás dinamikája formálja a népesség korstruktúráját. A népesség korösszetétele nem pusztán a társadalom egészsége, reprodukciós képessége szempontjából fontos mutató. A társadalmi igényekhez megfelelő színvonalú ellátását biztosító intézményrendszerre és üzleti szférára van szükség, amely e program készítése kapcsán nagy hangsúlyt kap.

3. táblázat: Korszerkezet 1980-2002 Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros*


A korcsoporthoz tartozók számának változása 60 éves és idősebb 14 éves és fiatalabb 1990-2002 1980-2002 1990-2002 1980-2002

100 fiatalra jutó idősek száma 1970

1980

1990

2002

73 240 143 911 227 2 185

123 269 180 1292 368 216 405

-20 -161 83 464 -81 -100 -450

-235 -388 -92 -738 -451 -477 -2046

80,4 56,2 35,5 48,3 65,1 86,3 76,3

83,1 60,8 29,1 42,9 63,7 77,9 71,3

111,2 77,1 47,0 68,1 87,1 106,7 113,4

123,2 119,2 65,0 82,9 106,5 113,3 138,4

1781

2853

-265

-4427

66,3

61,4

90,4

106,9

94

165

-131

-285

82,9

66,0

96,3

1875

3018

-396

-4712

66,9

61,6

90,6

146,6 136,6 149,4 129,4

31918 16283 15635 26858

48303 24357 23946 39624

-1111 -5566 4455 4900

-32865 -20786 -12079 -14960

74,1 76,9 71,7 70,1

67,7 65,6 69,9 59,7

87,4 83,7 91,5 81,3

104,7 105,9 103,5 100,6

* kerületek adatai nélkül, kivéve 2002. év

Forrás: Népszámlálás, T-Star

A stabil társadalommal, kis népességmozgással jellemezhető községeket az elöregedés több évtizede tartó folyamata jellemzi, Alsónémedi, Bugyi és Ecser társadalma egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik, és ide sorolható Vecsés, Üllő és Ócsa is. Vecsés annak ellenére az elöregedés jeleit mutatja, hogy nagy népességmozgás jellemezte a várost történelme során. A múlt század eleji népességrobbanás első hulláma kihalt, s e generáció leszármazottai is már a nyugdíjas korosztályt gyarapítják, éppúgy, mint a hatvanas években letelepedettek. Vecsésről nagy számban költöztek el a nyolcvanas években, különösen a fiatal és középkorú mobil népesség, mindez tovább csökkentette az aktív népesség arányát. (Vecsésről több mint háromezren, Gyálról ugyanebben az időszakban mintegy ezerötszázan költöztek el.) Alsónémedi számai is elöregedésről árulkodnak, itt azonban a természetes fogyás mértékét nem ellensúlyozza a migráció. Üllőn hasonló a helyzet, bár méretében különbözik a két település. Bugyi és Ócsa korszerkezete csak az utóbbi években csúszott át az öregedők közé, e településeken 1997-ben még kevesebb volt az idős, mint a fiatal. A Kertváros kistérségben kifejezetten fiatalos településnek számít Felsőpakony és Gyál. Sőt e két település korszerkezete, szemben az országos és megyei folyamatokkal, a kilencvenes években folytatódó nagy ütemű migráció jótékony hatásaként – amely e térségben elsősorban a mobilabb fiatal generációk letelepedését hozta –, 1990-hez képest nem, de 1994-hez viszonyítva még javult is. Mindazonáltal ezen tényezők kevésnek bizonyultak a


14

többi településen tapasztalható elöregedés ellensúlyozására, így a kistérség összességében nem a legjobb korszerkezeti mutatókkal rendelkező térségek közé tartozik. A generációk létszámának változása a térségben az iskolarendszer kapacitásainak egy részét feleslegessé tette, Vecsésen, Bugyin és Üllőn, ugyanakkor Gyálon és Felsőpakonyban nincs megfelelő számú terem, férőhely a óvodákban, iskolákban. A nyugdíjas korosztály felduzzadása a szociális és idősgondozás területén teszi szükségessé az ellátó rendszer szükségletekhez igazítását.

1.5. A lakosság és életkörülményei A lakosságra jellemző sajátosságok vizsgálata során három, egymással szorosan összekapcsolódó témakört dolgoztunk fel. Az első a népesség képzettségi szintjének alakulása, mely azért kiemelt fontosságú, mert szoros kapcsolatban áll a jövedelmi, jóléti és további más, összetett társadalmi-gazdasági mutatókkal. A népesség jövedelmi viszonyait az adóbevallások alapján vizsgáltuk, emellett két további „jóléti” mutatót, a vezetékes telefon és a személygépkocsi sűrűségét is számba vettük. A lakásépítés volumene egy település és lakossága gyarapodásának hű képét adja, ezért az alábbiakban erre is kitérünk.

1.5.1. A népesség képzettségi színvonala A gyáli statisztikai kistérségben élő népesség képzettségi színvonala tradicionálisan alacsonyabb a Pest megyei átlagnál, és az agglomerációban is sereghajtónak számít. Mindez az agglomerálódás évtizedeiben a térségbe költözött alacsonyan iskolázott népesség, illetve a következő generációk iskolázási stratégiájának következményeként alakult ki. Összességében javuló helyzet jellemzi a térséget, hiszen a középfokú végzettségű népességgel rendelkezők aránya folyamatosan közelít a megyei átlaghoz, 1970-ben annak mindössze 80 százaléka volt, 2001-re elérte a megyei szintet. A felsőfokú végzettségűeket illetően nagy lemaradással bír a térség, s e tekintetben 1990-hez képest még nőtt is a lemaradása.

4. táblázat: A lakosság képzettségi szintje 2001 Általános Középfo- KözépfoKözépfo- KözépfoFőiskola, iskola 8 kú érett- kú érettkú érett- kú érett8 évf. ségi nélk. ségivel egyetem évf. 15-X ségi nélk. ségivel népes7-X népességből 18-X népességből ségből 26,8 25,2 17,8 6,1 30,1 29,5 20,9 36,5 21,9 14,8 4,8 41,0 25,9 17,4 33,2 23,0 18,8 6,1 37,8 27,5 22,5 30,5 25,1 19,1 5,5 34,7 29,9 22,8 30,2 23,8 18,4 6,3 33,9 28,0 21,6 30,6 22,9 19,2 7,2 34,1 26,8 22,4 27,9 23,1 22,7 8,2 31,0 26,7 26,2 30,1 23,8 19,6 6,6 33,8 28,0 23,0 23,7 24,2 25,5 10,3 26,0 27,7 29,1 23,1 18,0 29,8 14,4 25,5 20,6 34,1 21,7 17,5 31,5 16,8 23,5 19,7 35,4 24,8 19,7 27,1 12,7 27,4 22,6 31,1

Általános iskola Területi egység

1-7. évf.

Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli stat. kist. Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros

22,7 20,4 17,2 18,1 19,9 18,6 16,9 18,5 15,4 13,2 11,3 14,3


17,9 16,6 19,2 15,8

26,4 24,8 28,1 23,9

22,1 20,9 10,9 21,5 22,5 12,9 22,7 19,3 8,9 21,4 23,5 13,7 Forrás: Népszámlálás 2001

29,7 27,8 31,6 26,8


26,0 25,3 26,8 25,1

24,6 26,5 22,7 27,6

Főiskola, egyetem 25-X népességből 8,1 6,5 8,5 7,5 8,5 9,5 10,8 8,8 13,3 18,9 22,2 16,8

14,9 17,6 12,1 18,6

15

Az általános iskolai végzettségűek aránya, változó mértékben ugyan, de minden településen meghaladja a megyei átlagot, vagyis az alacsonyan iskolázottak felülreprezentáltak. A középfokú végzettségűek között a szakmunkás képzőt és szakiskolát végzettek a megyei áltag körül alakulnak, az érettségizettek csoportja – Vecsés kivételével némiképp, Bugyi esetében jelentősen – alatta marad a megyei átlagnak. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig kirívóan alacsony, a megyei átlag felénél alig valamivel magasabb a mutató, és a Pest megyei községi átlagot sem éri el egyik településen sem. Gyál városában, a térség központjában a felsőfokú végzettségűek aránya még a Pest megyei agglomeráción kívüli községek átlagát (5,7%, ill. 7,7%) sem éri el. A másik város, Vecsés sem dicsekedhet képzettségi mutatóival, bár itt némileg kedvezőbb az iskolázottság szerkezete és szintje.

4. ábra: A középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népességben 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 Agglomeráció

Ecser

Pest megye

2001

Gyáli stat. kist.

1980

Vecsés

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

5. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népességben 14 12 10 8 6 4 2


Agglomeráció

Pest megye

Ecser

Vecsés 2001

Gyáli stat. kist.

1980

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

16

A budapesti kerületek képzettségi szintje olyannyira eltér a településekétől, hogy értelemzavaró lenne az összevonás, hiszen csak statisztikai szinten lehetne átlagról beszélni, s nem tipikus állapotot írna le. A kerületekben lakók iskolázottsága lényegesen magasabb, mint a Pest megyei településeké, az agglomerációban pedig csak Budaörs és Szentendre térségében magasabb a képzettségi színvonal. A két kerület Budapesten belül már csak a mezőny második felében található, pl. a felsőfokú végzettségűeket tekintve a XVIII. kerület a 20 helyen áll a fővárosi átlag 62 százalékával, Kispest a 16 helyezést érte el az átlag 72 százalékával.

1.5.2. Lakossági jövedelmi viszonyok A gyáli statisztikai kistérségben a lakossági jövedelmek kifehérített összegei állnak rendelkezésünkre, bár a térséget alkotó településeken (különösen Alsónémedi és Bugyi községekben) ennél valószínűleg több a fizetőképes kereslet. Az utóbbi megjegyzés a mezőgazdaságból származó bevétel és jövedelem közötti különbséggel magyarázható. Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy az adózott jövedelmek különbségei nagyjából reális képet tükröznek. A kapott eredmények szerint a gyáli statisztikai kistérségben a lakosság kevesebbet keres, mint a megyei átlag, csak Vecsés éri el ezt a szintet, itt ugyanis az adózók aránya a népességből magasabb, mint a többi településen és a megyében. Jövedelmi pozícióit illetően térség egésze nem tudott előrelépni, sőt 1994-ben egy hajszálnyival jobban állt, mint 2001ben, akkor ugyanis a kistérségi jövedelem elérte a megyei szint 93,5 százalékát. A települések közül csak Üllő tudott néhány százalékot javítani jövedelmei relatív nagyságán, Vecsés pedig megőrizte helyét. Bár 1994-hez képest magasabb lett az adózó népesség aránya, a jövedelmi színvonal emelkedése csekély mértékben ugyan, de elmaradt a Pest megyei ütem mögött. Az adatokat összevethetjük az agglomeráció mutatóival, s akkor világosan láthatóvá válik a jövedelmi különbség, s mint annyiszor, ez esetben is sereghajtó a gyáli statisztikai kistérség.

5. táblázat: A személyi jövedelemadó 2001. évi bevallásaiból származtatott adatok SZJA adóalap Területi egység millió Ft Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser


1 1 1 7 3 4 8

479 769 116 570 170 086 302

Egy adózóra jutó bruttó havi jövedelem Ft/adózó

megyei átlag %-ában

%

531 614 660 762 363 658 056

71,3 79,9 88,4 83,1 84,7 96,7 103,4

40,6 41,0 39,8 39,5 40,9 42,2 42,9

Ft/lakos

72,8 80,7 92,0 87,2 86,0 95,1 100,0

27 493

78 153

90,4

32 128

89,7

41,1

1 522

87 232

100,9

39 026

108,9

44,7

35 830 39 261 32 341 41 072

100,0 109,6 90,3 114,6

41,5 42,9 40,0 43,4

86 429 100,0 91 462 105,8 80 932 93,6 94 548 109,4 Forrás: APEH SZTADI

25 28 31 29 30 34 37

Adózók aránya a népességből

934 735 503 350 319 170 462

466 021 257 447 208 574 332 878

62 69 79 75 74 82 86

megyei átlag %-ában

Egy lakosra jutó nettó havi jövedelem


17

1.5.3. A telefon- és a személygépkocsi-sűrűség E két változót a lakosság jólétét jelző mutatóként szokás használni. Ma már időszerű lenne a mobil telefont is bevenni e sorba, ám a mobil szolgáltatók mindegyike üzleti titokként kezeli a településenkénti előfizetői számát. Elsőként maradjuk a vezetékes telefonvonalak sűrűségénél, annak is az egy lakásra jutó számánál. A kilencvenes évek elején igazi ritkaságnak számított a crossbar rendszerben hívható telefonvonal a térségben, majd azért folytak tárgyalások, hogy melyik térségben építsék ki előbb a rendszert. Mára csekély területi különbséget mutat az előfizetők száma, bár még mindig mutathatók ki eltérések.

6. ábra: A 100 lakásra jutó telefonvonalak száma 1994-2002 90 80 70 60 50 40 30 20 10

Agglomeráció

Ecser

Gyáli stat. kist.

Vecsés

2002

Pest megye

1994

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

A telefonhálózat sűrűségében nagyfokú egyöntetűséget tapasztalhatunk, a térségben a megyei és agglomerációs átlag körül alakul a mutató, csak Felsőpakonyban van relatíve kevesebb előfizetés, mint a többi településen. A logisztikai funkciók megtelepedésével a vezetékes és műholdas rendszerek elterjedése várható, amely az eddiginél magasabb szintű digitális, nagysebességű távközlési szolgáltatások bevezetését teszi szükségessé a térségben, de ez nem a lakossági előfizetések, hanem az üzleti kommunikáció mutatói között jelentkezik. A kilencvenes évek közepéig a gyáli statisztikai kistérségben több volt az autó, mint a telefon, mára megfordult a helyzet, bár a személygépkocsi állomány is jelentősen növekedett. 1994-ben 100 lakásra 51 autó jutott, 2002-ben már 85! A növekedés mögött az egyéni gazdasági aktivitás és a mezőgazdasági termelés „többszörös” járműszükséglete áll. Gyakori, hogy az egyik autót személyszállításra, a másikat áruszállításra használják, és az egyéni vállalkozók áruszállítási igénye is megköveteli a mobilitást. Emellett a lakóhelyi szuburbanizáció is a járművek számának növekedésével jár, hiszen a térségben letelepedők nem adják fel fővárosi kötődéseiket, továbbra is szükséges az intenzív, és a napi közlekedésen alapuló kapcsolattartás. A motorizáció terjedésének további indoka, hogy a tömegközlekedés sem kapacitásában, sem minőségében nem felel meg a kívánalmaknak, így akik megtehetik, megspórolják maguknak a várakozás, a zsúfoltság és a piszok kényelmetlenségét.


18

7. ábra: A 100 lakásra jutó személygépkocsi állomány 1994-2002. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

Agglomeráció

Pest megye

Ecser

2002

Gyáli stat. kist.

Üllo

1994

Vecsés

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

A gyáli statisztikai kistérségben a lakosság iskolázottsága és jövedelmi szintje elmarad a Pest megyei átlagtól, az agglomeráción belül pedig a sereghajtó pozícióját foglalja el. A települések telefonellátottsága és a személygépkocsi állomány azonban megfelel a megyei és az agglomerációban tapasztalható szintnek.

1.5.4. A lakásépítés jellemzői A lakásépítés üteme hűen tükrözi az agglomerálódás, illetve a lakóhelyi szuburbanizáció jelentkezésének erősségét, mely a gyáli statisztikai kistérségben, összehasonlítva más Pest megyei kistérségekkel, főként az agglomerációéval, nem kifejezetten erős. Az agglomerációban a lakásállomány 25 százalékkal nőtt, a gyáli térségben ennek éppen felével. 1990 és 2002 között a gyáli kistérségben évente átlagosan 240 lakást építettek, miközben a budaörsiben 753, a pilisvörösváriban 421, szentendreiben 350 lakással gyarapodott a lakásállomány. A kistérségen belül a legtöbb lakást Gyálon húzták fel, itt található a térségben épített lakások több mint harmada, mintegy 1100 lakás. A legnagyobb mértékben Felsőpakonyban nőtt a lakásállomány, az ingatlanok közel ötödét az utóbbi 12 évben építették. Az új építésű ingatlanok egyben a települések legnagyobb és legjobban ellátott lakásait takarják. 19942002 között a térségben összesen 208 ezer négyzetméter lakást építettek fel, egy lakás átlagos mérete 94 négyzetméterre rúgott. A térségen belül a legnagyobb lakásokat Alsónémediben építették, ott az újonnan épített lakások átlagos alapterülete 132m2, ez 30-40 négyzetméterrel nagyobb, mint a térség többi településén. Ennél nagyobb lakásokat jellemzően a budai oldal falvaiban építettek, pl. Telkin, Budajenőn, Törökbálinton, Budakalászon.


19

6. táblázat: A lakásépítés paraméterei 1990-2002

1990 1742 1800 791 6067 2757 3197 6476

2002 1889 1935 1015 7189 3110 3525 6988

Lakásállomány változása (%) 1990-2002 108,4 107,5 128,3 118,5 112,8 110,3 107,9

22830

25651

112,4

3114

12,1

1154 35599 27073 86656 339736 174424 165312 198440

1248 38924 26811 92634 402266 203143 199123 247814

108,1 109,3 99,0 106,9 118,4 116,5 120,5 124,9

123 4508 789 8534 56730 27189 29541 41966

9,9 11,6 2,9 9,2 14,1 13,4 14,8 16,9

Lakások száma (db)

Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros


Épített lakások 1990-2002 szám (db) 204 146 197 1100 446 465 556

aránya (%) 10,8 7,5 19,4 15,3 14,3 13,2 8,0

Forrás: T-Star, Főszinform

A budapesti kerületek építési adatait a nagyságrendbéli eltérések miatt nem célszerű összevonni a Kertváros Pest megyei településeinek adataival. A két kerületben a nyolcvanas években építették meg az ország utolsó nagy lakótelepeit, azt követően kifejezetten kevés, elsősorban családi, illetve sorházas ingatlan épült.

8. ábra: Az 1994 és 2002 között épített lakások átlagos alapterülete 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 Agglomeráció

Pest megye

Kertváros

XIX. kerület

XVIII. kerület

Ecser

Gyáli stat. kist.

Vecsés

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

40

Forrás: T-Star 1994-2002


20

1.6. Gazdaság A gyáli statisztikai kistérség a piacgazdaság küszöbére gyenge gazdasággal, viszonylag széles, a szürke és a fekete gazdaságban tevékenykedő, egyéni utakat járó vállalkozói csoporttal érkezett. Már a nyolcvanas években is fontos szerepet játszottak az országos főutak mellett létrehozott raktárbázisok a térség gazdaságában, amelyek főként a mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemágaiként működtek. Az autóút-hálózat és autópálya fejlesztések jótékony mellékhatásaként a kereskedelmi-szolgáltató és logisztikai funkciók megtelepedése tipikussá vált. Ez több szempontból is szerencsés fejlemény, hiszen az alföldi jellegű, nagyhatárú településeken van hely az adóbevételt hozó, nagytömegű, nem kvalifikált munkaerőt foglalkoztató funkciók letelepítésére.

1.6.1. A betelepülők Elsőként említjük a logisztikai vállalkozásokat. A kilencvenes évek elején Gyálon a Mc Donald’s hazai, majd közép-európai regionális raktára, a Hungarorak épült fel. Európa egyik meghatározó logisztikai szolgáltatója, a Tibbett&Britten Soroksárról telepítette át tevékenységét Üllőre, míg a K-Sped hazai szállítmányozó cég helyben nőtt fel e funkciók kiszolgálása révén. Az Auchan központi raktárát Üllőn alakítják ki, míg a Tesco Gyálon valósítja meg e beruházását. Alsónémediben a Penny-Market Kereskedelmi Kft. és a REWE Magyarország Kft., illetve a CBA hazai kereskedelmi lánc raktárai, központjai találhatók. A térségben két business park is működik: az egyik Gyálon, ahol a ProLogis hozta létre az M5-Gyál Business Parkot, a másik Vecsésen, ott a Lincoln csoport invesztált az Airport Business Parkba. A nemzetközi tőkével nem vetekedő nagyságú szállítmányozó cégek is megjelentek a térségben, pl. a felsőpakonyi ipari parkba települt át Algyőről a Primatrans.

Hungarorak

Üllői Auchan

Pro-Logis az autópályáról


21

A tranzit és logisztikai funkciók mellett a térségben termelő tevékenység is letelepedett. A nagytömegű, relatíve olcsó munkaerő, a jó megközelíthetőség vonzotta a világ olyan jelentős vállalkozásait, mint a TYCO, a Thomas and Betts, a Natsteel Electronics, vagy éppen a JIT Electronics. A gyorsan felépített, könnyű szerkezetes gyártócsarnokokban, esetenként bérelt telephelyen működő vállalkozások hatalmas volumenű elektronikai összeszerelést jelentő szerződéses munkákat vállaltak fel, esetenként több száz embert foglalkoztattak. A T&B vecsési telephelyén közel 700 főt alkalmaztak csúcsidőszakban, a munkások közel 80 százaléka a fővárostól távolabbi településekről naponta ingázott a vecsési telephelyre. Bugyin, az egykori Telefongyár helyén elektronikai szerelési anyagokat gyárt a német OBO Bettermann Kft., a cég a gyártás mellé a dél-kelet európai regionális ellátó központját is itt építi fel.

Az OBO Bettermann bejárata

A budapesti agglomeráció által nyújtott alacsony termelési költségek vonzóak voltak a kilencvenes évek jelentős részében, hiszen nyugat-európai szintű termelékenységet nyújtottak, az ottani költségszint harmadáért. Az ezredforduló időszakára azonban újabb, még vonzóbb termelési színterek kerültek fel a világtérképre: Kína, Vietnám, újabban pedig Románia – ahol a magyar bérszínvonal negyedéért, harmadáért vállalnak munkát az alkalmazottak. Ezzel magyarázható, hogy a kilencvenes években megtelepedett vállalkozások egy része mára továbbállt, mint pl. a Natsteel a XVIII. kerületből, vagy a Thomas and Betts, amely Kecskemétre költözött, míg a TYCO a kereskedelmi funkciókat Budapesten tartotta, termelést azonban Bicskén és Esztergomban folytat. Újabb csoportot képeznek a dunai kavicsbányászatra települt vállalkozások. A Wienerberger építőipari Rt-hez kapcsolódó Semmelrock Kft. 1998-ban Ócsán nyitotta meg a beton térkő burkolatokat gyártó üzemét. Az LB-Knauf részben az alapanyagra, részben a közeli budapesti piacra telepítette vakolatgyártó kapacitását, amikor Vác után Bugyin is beindította a termelést. A cég azóta tovább terjeszkedett Magyarországon és Horvátországban is. A KK Kavicsbeton Kft. termelésének súlypontját a nyersanyagbázis mellé telepítette, Monorról Bugyira helyezve térkőgyártó üzemét, ahol magas építőelemeket és transzportbetont is előállítanak. A mintaterem Monoron található, s itt transzportbeton értékesítéssel is foglalkoznak, az értékesítés központja azonban Budapesten maradt. A közeli piac motiválhatta a kecskeméti autópálya építő gépeket forgalmazó GÉPÁSZ áttelepülését is.


22

1.6.2. A helyi gazdasági szereplők A gyáli kistérségben nagyobb hazai gazdasági szereplő kevés maradt, elsősorban a privatizált állami vagy szövetkezeti utódszervezetek között találunk jelentősebb tőkeerejű vagy foglalkoztatási kapacitású vállalkozást. Hazai tulajdonú maradt az Ecseren található, sikeresen működő műanyag feldolgozó, a Politoys. Az ócsai FÉG Konvektorgyár, amely több mint 400 embernek ad munkát, mára teljes egészében külföldi tulajdonba került. A Brunner Fémmegmunkáló Kft. helyi, a szakember képzésbe is bekapcsolódni szándékozó középvállalkozássá nőtte ki magát. A térségben működő gazdasági vállalkozások túlnyomó többsége egyéni vállalkozás. A térségben erős a vállalkozói hagyomány, különösen a zöldségágazatban, amely több évszázados múltra tekint vissza. Az ipari-szolgáltató vállalkozások gyarapodása a nyolcvanas években már élénkülés jeleit mutatta, hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy a térség az agglomerációban minden vonatkozásban a sereghajtók közé tartozik. Az egyéni vállalkozók aránya a gyáli statisztikai kistérség minden településén meghaladja a megyei átlagot, ez azonban nem a magas vállalkozási hajlandóságból fakad (hiszen a vállalkozássűrűség még a Pest megyei községek átlagát sem éri el), hanem a jelentős foglalkoztatási kapacitással rendelkező gazdasági szervezetek hiányából. A Kertvároshoz tartozó kerületekben a térséghez képest magas a vállalkozássűrűség, a budapesti 140-es értékhez viszonyítva azonban már nem ez a helyzet. Az egyéni vállalkozások arányáról is ugyanezt mondhatjuk el, mindkét kerületben kedvezőbbek a vállalkozási mutatók, mint az agglomeráció településein.

Porlakk festés a SzaniterEcser Kft üzemében

A térség gazdaságában sajátos színfoltot jelentenek az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások. A térség legrégebbről ismert feldolgozott terméke a vecsési káposzta, amely hosszú története során most érkezett el oda, hogy a márkatermékek sorába kerüljön. Napjainkban Vecsésen több tucat kisebb-nagyobb savanyító-üzemet tartanak fenn, s továbbra is működik a kilencvenes évek elején német befektetőnek értékesített vecsési savanyító üzem. Szintén Vecsésen működik a MAVAD vad vágóhídja. Nem szabad megfeledkeznünk az 1992ben alapított, Gyálon működő, magyar-svájci tulajdonban lévő Eisberg Marketing Kft-ről sem, amely hosszú ideig az egyetlen zöldsaláta keverék gyártással foglalkozó cég volt az országban. A cukorkák gyártásával foglalkozó gyáli Fundy előbb holland, majd anyavállalati fúzió után olasz tulajdonba került, a hazai piacra bevezetett márkanév azonban megmaradt. A Fundy termékeket most a (Perfetti) Candy Plus Magyarország Kft gyártja.


23

1.6.3. A logisztika a térség gazdaságában A logisztikai funkciókat két módon közelítettük meg. A szállítás, raktározás tevékenységi ágba sorolt vállalkozások és a teherszállító járművek térségi eloszlását néztük meg. A logisztikával kapcsolatos tevékenységet folytató cégek 44,4 százaléka a Közép-magyarországi régióban található, amely a szokásosnál nagyobb területi koncentrációt jelez, hiszen országos átlagban a vállalkozások 39 százaléka működik ebben a régióban. A gyáli statisztikai kistérségben működő 131 főként tárolással és disztribúcióval foglalkozó cég a Pest megyeinek 8,4 százaléka, s ez lényegesen nagyobb, mint a térség részesedése az összes vállalkozásból (5,8%). A térség gazdaságában kifejezetten magas a logisztikai besorolású vállalkozások részesedése, az összes működő vállalkozás 15,4 százaléka ebből az ágazatból kíván megélni, miközben ennek országos aránya 1,3%!. A Kertvároshoz tartozó Ecser és a két kerület ezeken arányokat lefelé húzza. A kistérségben a tranzittal és raktározással foglalkozó egyéni és társas vállalkozások száma 412, az összes működő vállalkozások 9,2 százaléka.

7. táblázat: A vállalkozások összehasonlító adatai Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros Pest megye Városok Községek Agglomeráció

Működő vállalkozások száma db ezer lakosra 380 79,4 244 46,3 223 74,6 1 598 74,7 580 66,0 715 71,4 1 617 86,5

Jogi személyi Egyéni Logisztikai Nem lassú teherjárségű vállalkozások művek 100 vállalkovállalkozások aránya száma zásra jutó száma 20,3 62,1 9 108,9 18,9 60,7 6 129,1 20,6 55,2 7 55,6 17,2 53,6 33 52,1 15,3 59,8 20 55,7 13,0 58,9 23 77,6 18,4 54,1 33 66,4

5 357

74,5

17,2

56,1

131

67,9

334 9 824 7 133 22 648 93 015 51 376 41 639 67 814

102,7 103,9 114,0 97,5 84,1 92,9 75,4 98,1

17,1 20,5 20,7 19,7 20,0 20,5 19,4 21,8

56,9 48,5 47,6 50,1 54,0 53,5 54,6 49,9

11 177 93 412 1 676

48,2

50,4 48,1 53,3 50,1

Forrás: T-Star 2002, Cég-kód-tár 2003

A teherszállító járműállományra vonatkozóan nincs kerületi adatunk, ezért a Pest megyei településekét szemrevételezzük. A térségben összesen 4402 teherszállító gépjárművet tartanak nyilván, ebből 605 a lassú jármű, mely a Pest megyei állomány 8, illetve 13 százaléka. A vállalkozásokra jutó teherszállító járművek száma Alsónémedin és Bugyi kifejezetten magas, ennek egy részét a település méretéhez képest nagy arányú tranzit tevékenység indokolja, a másik részét viszont a mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges járműpark magyarázza. A nagyobb településekre települt szállítmányozó cégek a járműállományban kisebb mértékű súlyt képviselnek, mégis a térség minden településén kimutatható a tehergépjármű állomány felülreprezentáltsága.


24

1.6.4. Az agrárium a térség gazdaságában A mezőgazdaság a térség egészét, jövőbeli perspektíváját tekintve nem tartozik a kiemelkedő súlyú és erejű ágazatok közé. Ami mégis fontossá teszi, hogy Alsónémediben és Bugyin napjainkban is a falvak identitásának alapja, és emellett jelentős számú társadalmi csoport számára a megélhetés egyetlen, magától értetődő, életformaként vállalt útja. A sovány homokos talajon a nagytáblás intenzív szántóföldi gabonatermesztés ráfizetéses ágazat, viszont az intenzív kertészeti kultúrák budapesti piacon értékesítő évszázados hagyománya – természetesen modernizált formában – máig jövedelmező módon él tovább. Emellett Vecsésen a savanyítás – szintén a fővárosi keresletből megélő – évszázados hagyománya mélyen gyökerezik a mértékadó sváb társadalomban. A tradíció azonban erősen megkopott, ma már nem a helyben, a zártkertekben, néhány holdas szántón termelt káposztát savanyítják a helyiek, hanem tradicionális termővidékekről vásárolják fel az alapanyagot. Évtizedes káposztatermelő-savanyító üzleti kapcsolatok működnek Bugyi és Vecsés gazdálkodói között, viszont a nagyobb mennyiségeket napjainkban már Szabolcs-SzatmárBereg megye olcsó gazdaságai biztosítják.

Zeller, káposzta Alsónémedi határában

A tematikus fórumokon nagyfokú bizonytalanság volt érzékelhető a tekintetben, hogy az EUcsatlakozás után miként alakul a mezőgazdasági termények piaca. A térségi termelők egyértelműen kiálltak amellett, hogy a föld nagy érték, nem elsősorban azért, mert jó áron tovább lehet adni valamilyen telephelynek, hanem azért, mert a földművelés az egyetlen, amihez igazán értenek, megélnek belőle, és sokuk reménye szerint ez gyermekeik jövője is. A zöldségkertészek legnagyobb gondja a tapasztalatok szerint az, hogy bizonytalanná váltak eddigi piacaik. A legutóbbi időkig főként a nagybani piacon, valamint a budapesti csarnokok és kerületek piacain, valamint a zöldség-gyümölcs szaküzletekben értékesítették az európai színvonalon, a kereskedelmi követelményeknek megfelelő minőségben termelt főként szántóföldi, kisebb mennyiségben fóliás zöldségeket. Az utóbbi néhány évben azonban az egyéni termelők többsége számára beszűkültek a tradicionális értékesítési csatornák, az általuk értékesített zöldség és gyümölcs mennyisége jelentősen lecsökkent. A nagybani piac sokat veszített vonzerejéből, a termelők egybecsengő tapasztalata szerint hiába jó minőségű az áru, ©MTA RKK KÉTI Területfejlesztési Kutatások Osztálya

25

nagy-, illetve kiskereskedelmi csomagolású, ott mégsem tudják eladni, s hiába nőtt a zöldség-gyümölcs szaküzletek száma, a forgalmazott mennyiség kevesebb lett. Ebben a kistérségben ugyanis elemi erővel jelent meg az áruházláncok és bevásárló központok nyomott árainak konkurenciája. Mint értékesítési csatorna, az egyéni termelők számára aligha jöhetnek szóba az áruházláncok, hiszen azok az érintettek tapasztalatai szerint egymás ellen játszszák ki a termelőket és irreálisan alacsonyra szorítják az árakat. S ha egyszer sikerült megszerezni a rendszeres vagy alkalmi szállítás lehetőségét, akkor az elhúzódó fizetési határidő sújtja a termelőket. A kritika az élelmiszeripari felvásárló cégekkel szemben is megfogalmazódott.

Agrártradíció jele az utakon

A kertész vállalkozók kiszolgáltatottságát csak összefogásuk csökkenthetné, a termelői együttműködéseknek azonban a kistérségben nincsen hagyománya. Ennek ellenére a termelői kooperációk elmélyítésére az utóbbi évek termelési-értékesítési kockázatai nyomán majd minden településen történt kezdeményezés, melyet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási alap, a SAPARD és az azt felváltó AVOP is támogat. A térségben egyelőre egyetlen előzetesen elismert TÉSZ található, melynek tagjai előbb telephelyet alakítottak ki, s most hűtőházat építenek, a piac generálásban azonban még nem értek el nagy sikereket, bár szisztematikusan hozzáláttak a piacépítéshez is. Összességében a térségben nem reménytelen a mezőgazdasági termelés helyzete, különösen a kertészeti ágazaté, hiszen a tapasztalatokkal bíró, ám jellemzően alacsonyan iskolázott termelők rendelkeznek részben új vagy nem régi gépekkel és céleszközökkel a termelés folytatásához, illetve tervbe vették gépállományuk további korszerűsítését, fejlesztését. A régi piacok megőrzése és újak meghódítása azonban már nem lehetséges professzionális marketing eszközök bevetése nélkül, éppen ezért viszonylag kicsi a termelési vagy a piaci integrációból kimaradó kistermelők túlélési esélye, éppen ezért továbbra is szorgalmazni és támogatni kell összefogásukat. A térségben a mezőgazdasági termelőkre nagy szerep hárul a természeti környezet viszonylagos egyensúlyának megőrzésében, hiszen a termelés feladása esetén még nagyobbak lennének a nem művelt, parlagon hagyott területek, ami ebben a térségben a homokos talaj végső eróziójához vezethetne, egészen az elsivatagosodásig.


26

1.6.5. A kistérség ipari-szolgáltató vállalkozásainak tapasztalatai A kistérségben működő vállalkozások sűrűsége Pest megyei mércével mérve nem magas, az agglomerációhoz viszonyítva kifejezetten alacsony. A vállalkozások legfontosabb piaca Budapest, bevételeiknek csak kisebbségét biztosítják a helyi vagy a regionális megrendelésekből, ugyanakkor a személyi szolgáltatásokat űző vállalkozások a tapasztalatok szerint jobban függnek a helyi fizetőképes kereslettől. A térség szolgáltatási palettáján szegényes a kínálat, különösen a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő jogi, közgazdasági, egészségügyi szolgáltatások területén. Részben a bizalomhiány, részben a fizetőképes kereslet korlátozott volta miatt inkább a jobban fizető budapesti piacon próbálják meg értékesíteni tudásukat a térségbeli szakemberek, míg a helyi foglalkoztatók a nagyobb tudásúnak, tapasztalatúnak vélt fővárosi szakemberekhez fordulnak, s nem helyben keresnek szakembert. A program készítése során szervezett tematikus fórumok legfontosabb tapasztalata az, hogy a legnagyobb érdeklődést a pályázati lehetőségek váltják ki az érdekeltekből, ám a támogatások felhasználásának szabályai (elsősorban az utólagos finanszírozás) miatt nagyon kevés lehetőséget látnak arra, hogy nagyobb összegű támogatást, vagy támogatást élvező projekt megvalósítását nyerjék el a pályázatokon. A térség vállalkozói üzleti ügyeikben kevéssé számítanak sorstársaikra, a tapasztalatok szerint csekély az együttműködés közöttük még akkor is, ha néhány ház vagy utca választja el őket egymástól, vagy éppen a szomszédos településen folytatják tevékenységüket. Ennek okaként legtöbben az információhiányt jelölték meg, az információt terjeszteni kívánók ugyanakkor az érdektelenségre panaszkodnak. Egyöntetű tapasztalat viszont, hogy a térségi szereplők meglehetősen keveset tudnak arról, miként kapcsolódhatnának a térségben vagy a közelben letelepedő transznacionális vállalatok üzleti tevékenységéhez. A beszállítói kapcsolatok kialakítása esetleges, szinte véletlenül, ismerősökkel folytatott magánbeszélgetések alkalmával jutnak olyan információkhoz, ami lehetővé teszi, hogy bekerüljenek a lehetséges partnerek közé. A helyi gyökerű vállalkozások megerősödésében fontos szempont, hogy miként tudják menedzselni az egymás közötti és a külső üzleti környezettel való gazdasági kapcsolataikat.

1.6.6. Turizmus esélyei a térség gazdaságában A gyáli kistérségben az idegenforgalom nem tekinthető húzóágazatnak, leginkább az átmenő forgalomra építhet, fejlesztési célterületként éppen ezért csak kevéssé jelenik meg. Ennek részben az az oka, hogy a térségben a tárgyi örökség nagyon kevés, s az idegenforgalmi fejlesztéseknek határt szab, hogy a térség legfőbb értékét természeti kincsei, a veszélyeztetett növények, állatok háborítatlan élőhelye adja, a cél ezek megóvása, a tömegturizmustól is, az idegenforgalom oktatási céllal erdei iskolák, tanösvények kialakítása mentén haladhat. Ebben a kistérségben ugyanakkor – szemben például a dabasival – jól kiaknázzák az átmenő vendégforgalom lehetőségeit mind a 4-es, mind az 5-ös út melletti vendéglátó-ipari vállalkozások. E vállalkozások jelentősége az elkerülő utak megépülése után némiképp csökkenni fog, bár vélhetően lesznek, amelyek áthelyezik tevékenységüket az új útvonalak mellé. A térség legszebb építészeti öröksége a Világörökség részét képező ócsai Prémontrei Bazilika, amelyet a nyolcvanas években a református egyház példaszerűen felújított, ennek eredményeként elnyerte az Europa Nostra-díjat. Ócsán további látnivaló a két beltelkes Öregfalu, a Pincesor és a kopjafás temető, valamint a térség legjelentősebb és leglátogatottabb rendezvénye, az Ócsai Kulturális Napok. A két-háromszáz évvel ezelőtt betelepített pusztaságokon a


27

helyi közösségek által épített templomok váltak műemlékekké, ezen kívül kastélyok (Felsőbabád, Bugyi), néhány monarchia-korabeli épület, eredeti stílusát őrző parasztház található a térségben, amelyek jórészt felújításra szorulnak. A térség programkínálatában a lovas turizmus kiemelkedő helyet foglal el, részben lovagoltatás, lovas túrák szervezésével a lovas-tanyákon, részben regionális, országos és nemzetközi lovas- és fogathajtó versenyek bonyolításával (Üllőn és Vecsésen). Emellett növekvő rekreációs célú forgalmat generálnak a horgásztavak is. A programkínálatban megjelenik Gyál várossá nyilvánításának napja, amit egész napos kulturális-szórkoztató rendezvénnyel tesznek évről-évre emlékezetessé. Alsónémediben idén negyedik alkalommal rendezték meg a falunapokat, szeptemberben a búcsú, októberben a szüreti felvonulás és bál, valamint a káposztaünnep nyújt lehetőséget a helyben élők aktivizálására, illetve a turisták térségbe vonzására. Hosszú hagyományokra tekint vissza a bugyisi szüreti felvonulás és bál, míg az új hagyományok kialakítása terén az évente megrendezésre kerülő káposztafesztivállal Vecsés jeleskedik.

Ócsai égerláp

Ócsai turjános

A Turinform iroda működtetésére mezo-régiós együttműködés alakult ki, és felmerült az igény az önkormányzatok részéről is egységes turisztikai kínálat megjelenítésére. A dabasi, a monori és a gyáli kistérség összefogott és összehangolt program-, szálláshely és vendéglátóhely kínálata már jelentősebb vonzerőt képes kifejteni, így akár többnapos vagy hétvégi kiránduló turizmus is megélénkülhet.

A Galopp-major egyik épülete


28

1.6.7. A térség gazdaságának tőkeereje A gazdaság erejét a társasági adózó vállalkozások jegyzett tőkéjén mérjük, e mutató, bár nem a legbeszédesebb, több évre visszamenőleg rendelkezésre áll. 1994-ben a gyáli statisztikai kistérség településein 5,3 milliárd Ft volt a cégek jegyzett tőkéje, öt év alatt 22,3 milliárdra gyarapodott, újabb két év alatt további 3,8 milliárd Ft érkezett a térségbe. A kerületeket külön vesszük szemügyre, hiszen más nagyságrendet képviselnek, elsősorban Pestszentimre és Pestszentlőrinc, hiszen ott már 1994-ben is 16,9 milliárd forintot tett ki a cégek jegyzett tőkéje, s ez 1999-re 28 milliárd forintra emelkedett. A Kispesten felhalmozott tőke bőven ráfér az ábrára, mivel a leggyengébb gazdaságú kerületek közé tartozik, kisebb tőkeellátottsággal csak Pesterzsébet és Soroksár rendelkezik, Soroksár önállósodása előtt az utolsó helyen állt a XIX. kerület.

9. ábra: Tőkefelhalmozás a gyáli kistérségben 1994-2001 (millió Ft) 13 000 12 000

1994

1999

2001

11 000 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 XIX. kerület

XVIII. kerület

Ecser

Vecsés

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

0

Forrás: APEH Társasági adóbevallások

Pest megyei viszonylatban a gyáli statisztikai kistérség veszített pozíciójából, hiszen a megyében nagyobb ütemű volt a tőkefelhalmozás. A különbség a külföldi tőkevonzó képességen múlott, Pest megyében 22-szeresére, a gyáli kistérségben csak 13-szorosára növekedett a külhoni tulajdonú tőke összege. A hazai tőke viszont 2001-ben két-és-félszerese volt a 1994. évinek. A gyáli statisztikai kistérségben a 21 milliárdos tőkenövekmény 62 százaléka, 13 milliárd Ft a külföldi befektetésekből származik, ennek közel kétharmada Alsónémedire esik. A hazai tulajdonú tőke 8 milliárd forintos növekedéséből 3,7 milliárd Alsónémediben, 3,4 milliárd Gyálon allokálódott. 2001 óta a térségben több nagy beruházás is megvalósult, ezért azóta némiképpen megváltoztak az erőviszonyok. A hivatalos adatokra még várni kell, de biztosan állíthatjuk, hogy a két város, Gyál és Vecsés, valamint Üllő és Alsónémedi gazdasága tovább erősödött.


29

Napjainkra a térség településeinek gazdasága gyakorlatilag két külön világból áll. Az egyik világot a betelepülő transznacionális vállalatok, logisztikai, kereskedelmi, szolgáltató cégek, kisebb részt termelő üzemek alkotják, a másikba az előbbitől szinte függetlenül létező helyi gyökerű vállalkozások kerülnek. A helyi vállalkozói réteg különös, sajátos identitásképző funkcióval bíró csoportját alkotják a savanyítók és a kertész vállalkozók, akik évszázados gazdálkodói hagyományokra építhették fel egzisztenciájukat. A kistérség jelenlegi és jövőbeli gazdasági lehetőségeit meghatározza: a kistérség agglomerációs fekvése: • az ország legnagyobb fizetőképes kereslete melletti helyzete, amely input és output piacot is biztosít a helyi gyökerű vállalkozóknak és vállalkozásoknak, • az ország gazdasági központja munkalehetőséget kínál a térségieknek is; a kistérség kedvező közlekedés-földrajzi fekvése, amely lehetővé teszi: • az összes tranzit és logisztikai funkciók kiaknázását, s a kombinált áruszállítás 3Rje (rail, road, river) mellé a negyediket is hozzátehetjük (repülőtér), • a kistérség maga egyike legyen a hazai és az európai kereskedelmi-szolgáltatólogisztikai központoknak; • kialakuljon egy új, nagy kiterjedésű hinterlandja a térségnek, amely az itt létesülő munkahelyek vonzására épül; hogy mennyire sikerül a helyi gyökerű vállalkozásoknak egymással és a betelepülőkkel gazdasági kapcsolatokat generálni; hogy ki tud-e lépni az alulképzett munkaerő kínálatú térségek közül, s képessé válni innovatív tevékenységek befogadására.

1.7. Foglalkoztatás

1.7.1. A kistérség foglalkoztatási kínálatának változása A gazdaság átalakulása az utóbbi egy évtizedben jelentősen átszabta a térség munkahely kínálatát. A térség, mint korábban említettük, kevés nagy foglalkoztatót örökölt, ezért a kilencvenes évek elejének válsága során „csak” néhány ezer munkahely szűnt meg. Az egész országban a munkahelyek száma közel 800 ezerrel, mintegy 23 százalékkal csökkent. Pest megyében viszont, és csak az agglomerációban, növekedett a munkahelyek száma. Sőt, a gyáli statisztikai kistérségben a foglalkoztatási kapacitások az agglomerációt meghaladó mértékben, 14 százalékkal bővültek. A térségen belül a munkahelyek száma településenként nagyon eltérően változott. 1990-hez képest Felsőpakony, Bugyi és Ócsa gazdasága gyengült, hiszen 2001-ben e három településen, a gazdaság újraépülését követően is, több mint 1100 fővel kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak, mint egy évtizeddel korábban. A többi településen viszont több mint háromezer munkahelyet hoztak létre 1990-hez képest, ennek közel fele Vecsésen, több mint negyede Üllőn, 17 százaléka Gyálon és 8 százaléka Alsónémediben. A munkahelyek száma a térségben, az agglomerációs fekvés folytán – hiszen nagyrészt a főváros munkaerőpiacát volt hivatott ellátni –, mindig kevesebb volt, mint a munkavállalók száma. 1990-ben a munkavállalók kevesebb mint fele, 2001-ben már közel 60 százaléka találhatott volna helyben munkát. (Ezt az arányszámot a munkaerőpiac eltartó képességének nevezzük.) A munkahelyek számának növekedése mellett viszont csak kis mértékben növekedett a helyben foglalkoztatás, vagyis továbbra is nagyon sokan eljárnak.


30

Alsónémediben például az eljárók harmada „feleslegesen” jár el, hiszen található helyben is munkahely, Vecsésen ez az arány 27%. Sőt, nem csak ebben a térségben, hanem az agglomerációban minden megerősödő gazdaságú településen növekedett a „feleslegesen” eljárók aránya. Miért nem lakóhelyükön vállalnak munkát az emberek? Az ingázási szokások nagyon nehezen változnak, s a helyben lévő munkahelyi kínálat sem feltétlenül felel meg a keresletnek, nem beszélve a bérszínvonal különbségeiről. Az emberek a meglévő, megszokott munkahelyet csak indokolt esetben cserélik fel, ezért a térségben újonnan teremtett állások betöltése, mivel a szabad munkaerő kevés, bejárók foglalkoztatását teszi szükségessé.

8. táblázat: A munkaerőpiac eltartó képességének változása a térségben Területi egység

Eltartó képesség: „Feleslegefoglalkoztatottak száma/ sen” eljárók helyi munkahelyek száma változás 1990 2001 változás 1990 2001

Munkahelyek száma 2001 db

%

Bejárók száma 2001

%

változás

Bejárók/helyi munkahelyek száma 1990

fő

2001 változás %

Alsónémedi

1 692

245

67,9

88,8

20,9

13,8

32,8

625

331

13,8

36,9

23,1

Bugyi Felsőpakony Gyál

1 620

-220

80,4

83,1

2,7

11,3

14,4

281

22

11,3

17,3

6,0

353

-150

44,7

33,3

-11,4

19,8

9,5

101

-122

19,8

28,6

8,8

3 414

534

34,4

43,7

9,3

10,9

11,5

901

-9

10,9

26,4

15,5

Ócsa

2 071

-738

78,7

63,7

-15,0

23,9

16,6

541

-311

23,9

26,1

2,3

Üllő

2 085

849

30,9

52,2

21,3

7,0

17,7

709

429

7,0

34,0

27,0

Vecsés Gyáli stat. kistérség Ecser

5 172

1 522

43,6

68,1

24,5

11,2

27,3

2 070

1 133

11,2

40,0

28,8

16 407

2 042

48,1

59,5

11,4 12,6 19,0

5 228

1 473

12,6

31,9

19,3

653

114

37,4

47,8

10,5

15,9

20,7

283

53

15,9

43,3

27,4

Pest megye 281 999

-7 582

67,7

67,7

0,0

24,4

24,3 101 240

-3 047

24,4

35,9

11,5

Városok

169 818

-1 594

77,4

78,8

1,4

26,7

28,5

61 527

2 386

26,7

36,2

9,5

Községek Agglomeráció

112 181

-5 988

57,2

55,8

-1,4

21,9

19,7

39 713

-5 433

21,9

35,4

13,5

193 671

20 146

66,1

70,4

4,3

27,5

29,5

81 133

8 877

27,5

41,9

14,4

Forrás: Népszámlálások

A folyamat jó követhető a lakóhelyén foglalkoztatottak és a bejárók számának és arányának alakulásán. 1990-ben a munkavállalók valamivel több mint harmada vállalt helyben munkát, 2001-ben 41 százaléka. A helyiek ötöde „feleslegesen” ingázik, hiszen van helyben is álláslehetőség. A „nettó” 2042 új munkahelyre 1473 bejáróra van szüksége a térségnek, vagyis helybéli munkaerővel csak az új álláshelyek 28 százalékát töltötték fel! Korábban, 1990-ben a helyben lévő munkahelyeknek csak mintegy 13 százalékára kellett külső munkaerőt alkalmazni. A térségi munkahelyek számának gyarapodása mellett növekedett a helyben foglalkoztatottak aránya, a két növekedési ütem azonban nincs szinkronban, ezzel magyarázható, hogy 2001-ben a munkahelyek közel harmadára naponta bejáró munkavállalókat vettek fel.


31

10. ábra: A munkaerőpiac eltartó képességnek változása 1990-2001. (munkahelyek száma/foglalkozatottak száma) 100 90 80 70 60 50 40 30

Pest megye

Ecser

Vecsés

Agglomeráció

2001

Gyáli stat. kist.

1990

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Bugyi

Alsónémedi

20

Ez a jelenség minden agglomerációs településen jelentkezik, sőt a lakossági szuburbanizációval összefüggésben meg kell említeni, hogy a fővárosból kiköltözők sem adják fel a munkahelyüket, ami további ingázást generál. Ezek a folyamatok megerősítik a helyi gazdaságot, egyúttal felerősítik az agglomerációs települések híd szerepét, amelyet Pest megye távolabbi, munkalehetőségekben szűkös térségei felé tölt be.

1.7.2. Ingázási kapcsolatok A rendelkezésre álló adatok szerint s gyáli statisztikai kistérségben lakó foglalkoztatottak 60 százaléka a lakóhelyétől távol vállalt munkát. A legnagyobb arányban Felsőpakony, Gyál, Üllő és Vecsés településekről kerekednek fel nap-nap után. A gyáli statisztikai kistérség fővárossal közvetlenül nem határos településeiről az ingázók zöme, mintegy 78 százaléka Budapestre jár. Összességében a Kertváros településeiről 12766 fő keresi a kenyerét a fővárosban. Ehhez képest a térségen belül csekély a munkaerőmozgás, az eljárók 6,7 százaléka a bejárók ötöde lakik a kistérségen belül, ez 1105 fő ingázását jelenti. A kistérségen és a fővároson kívülre jár a foglalkoztatottak 15 százaléka, ugyanakkor onnan érkezik a bejárók több mint fele. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gyáli statisztikai kistérségben élénkebb a települések kapcsolata más településekkel, mint egymással. Ha e jelenség okait keressük, akkor a korábbi agglomerációs, fővárostól erősen függő helyzetet okolhatjuk leginkább. A térség központjai Monor és Dabas városok voltak, a közigazgatási és egyéb középfokú szolgáltatások elérhetőségét ezekben az irányokban szervezték meg. A gyenge gazdaság sem generált munkaerő vagy árumozgáson alapuló kapcsolatokat a jelenlegi térségen belül. Nem csoda hát, ha az 1997-ben alakult kistérségben csekély kapcsolódások keletkeztek akár a gazdaságot, akár a közszolgáltatásokat nézzük.


32

11. ábra: Az eljárók aránya 1990-2001 90 80 70 60 50 40 30

Agglomeráció

Ecser

Pest megye

2001

Gyáli stat. kist.

1990

Vecsés

Üllo

Ócsa

Gyál

Felsopakony

Alsónémedi

Bugyi

20

A munkaerővonzás földrajzi kiterjedését illetően van némi bizonytalanság, amely abból fakad, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy Alsónémedire, Bugyira, Felsőpakonyba és Ócsára mennyi budapesti jár dolgozni. Azt tudjuk, hogy a bejárók 21 százaléka a térségből, 23 százaléka a fővárosból érkezik, ebből következik, hogy a bejárók 56 százaléka máshonnan jön.

fő

48

17,1

82,9

80

104

432

183

572

14,7

20,9

25,8

27,6

59,5

51,5

46,5

24,1

14,8

53,5

23,6

85,2

Más településekre eljárók

217

Budapestre eljárók

47

Térségen belülre eljárók

67

Budapestre eljáró

11 135 13 269

Gyáli kistérségbe eljárók

3 10 15

4 4

52,3 71,7

2 070 4

77 8 43

471 28,3

Vecsés

Üllő 709 9

24 16 2 3

% %

541 19 26 12 15

82 5 34 5

fő %

901 7

2

3 177

101

Ócsa

5 1 2 4

72 1 6 95

281 4

Felsőpakony

Bugyi

625 839 610 808 303 721 619 490

Gyál

Bejáró Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli kistérségből bejáró Budapest Gyáli kistérségből bejárók Budapestről járók Más településekről bejárók

Alsónémedi

Területi egység

Eljáró

9. táblázat: Ingázási irányok a gyáli statisztikai kistérségben 2001

fő 43 100 109 195 250 288 120

fő 612 354 608 4298 1119 1919 3856

% 5,1 16,4 13,5 3,7 14,5 11,0 2,7

% 72,9 58,0 75,2 81,0 65,0 73,3 85,9

% 21,9 25,6 11,3 15,3 20,5 15,7 11,4

Forrás: Népszámlálás 2001


33

Az egyes települések a szomszédos, illetve távolabbi térségekkel kerültek kapcsolatba. Alsónémedibe és Ócsára sokan érkeznek a dabasi kistérségből (Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Újhartyán), míg Bugyi Apaj, Dunavarsány, Kiskunlacháza és ezek szomszédos településeiről fogad ingázókat. Vecsésre és Üllőre a vasútvonal mentéről érkeznek legtöbben, de Vecsésnek lényegesen nagyobb a „hinterlandja”, szinte az összes monori kistérségi településről vállalnak munkát a városban, és a nagykátai térség több települése is szerepel a listán. A legnagyobb számban Monorról járnak be a térségbe, mégpedig Vecsésre és Üllőre (510 fő), de Dabasról is 310 fő ingázik, elsősorban Alsónémedibe és Ócsára. A két hajdani járási központba járók száma ennél lényegesen kevesebb, hiszen Dabasra csak 85 fő, Monorra 106, Ecserrel együtt 113 fő jár át. A budapesti kerületekben az ingázási kapcsolatok nagyságrendekkel különböznek az agglomeráció településein tapasztaltaktól. Mindkét kerület munkaerő-kibocsátó, azaz a kerületben nem találhat munkát minden munkavállalójuk. Ez azért nem jelentkezik problémaként, mert a kerületi lakosok zöme nem is szándékozik a kerületben dolgozni, a foglalkoztatottak 61-72 százaléka jár el, ez mintegy 45 ezer embert érint. A két kerületben helyben lévő mintegy 48 ezer álláshely felét kerületi lakosok, másik felét bejárók töltik be. Összességében több mint 70 ezer ember lépi át a kerületi határokat, hogy eljusson a munkahelyére.

1.7.3. Az ingázás rövid és középtávú folyamatai A térségben az úthálózat fejlesztése hozhatja a legnagyobb változásokat a gazdaságban, a települések munkaerő kínálatában, így a jelenlegihez képest számottevő átrendeződés mehet végbe. Mára árverseny alakult a drágább budapesti kerületek és az M0 nyugatabbra fekvő települései, valamint az újonnan feltárt területek ingatlanárai között. Ilyen körülmények között valószínűsíthető, hogy a legdinamikusabb, növekedésre képes vállalatok, amelyek kinövik a telephelyüket, a kiválóan megközelíthető M0 mentén választanak újat maguknak, illetve vonzóvá válnak e területek a telephelyet kereső új létesítményeknek. A térségbe tereli a vállalkozásokat az is, hogy az M0 melletti települések ipari-szolgáltató területei Dunaharasztiig szinte beteltek, és a nyugatról kelet felé terjeszkedő tőke a „spill over” hatás következtében továbblép a következő szakaszra. A következő szakasz pedig már a gyáli statisztikai kistérség. A térségben foglalkoztatottak összetétele sajátosan alakul. A fővárosból kitelepedő vállalatok a korábbi munkatársai többnyire megtartják munkaviszonyukat, csak éppen messzebb járnak dolgozni, ez több bejárót jelent. A letelepedő új vállalkozások munkaerőigényüket a tapasztalatok szerint csak kisebb részben elégítik ki helyi munkaerővel, hiszen a térségben csekély a munkanélküliség, az itt kínált bérek pedig többnyire alacsonyabbak annál, hogy a munkavállalók meglévő fővárosi munkahelyeiket feladják a helyiért cserébe, ezért a munkahely kínálat növekedéséhez képest csekély mértékben csökken az ingázás. Az új vállalatok arra kényszerülnek, hogy munkatársaik nagy részét Pest megye távolabbi területeiről toborozzák, a vezetők, felsőfokú végzettséget igénylő pozíciókat betöltők pedig gyakran Budapestről járnak ki, s ez jelentősen megemeli a bejárók számát a térségben. A társadalmi folyamatokat illetően a szuburbanizáció hatását kell kiemelni, amely képzett, főként fővárosból kitelepülő középosztályi családokat érint, akik jellemzően megtartják jól fizető budapesti állásaikat, s a naponta ingázók népes táborát gyarapítják. Ők jellemzően nem használják ki a tömegközlekedés meglévő kapacitásait, saját autóikkal járnak be a városba.


34

1.7.4. A humán erőforrások jellemzői A gyáli statisztikai kistérségben a munkaerőpiaci kínálat képzettségi szerkezete némileg eltér a megyei átlagtól. A legfeljebb általános iskolát végzettek, valamint a szakiskolai és szakmunkás végzettségűek aránya magasabb a Pest megyei átlagnál. Az érettségizettek csoportjának súlya átlagos, a felsőfokú végzettségűeké viszont kifejezetten alacsony, a térség egyetlen településén sem éri el a megyei szintet. Mindez nem mai történet, a népesség képzettségi struktúrájában évtizedek óta nyomon követhetjük a jelenséget.

10. táblázat: Foglalkoztatottak iskolázottsága 2001 Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros

Pest megye Ország

Általános iskola 8. Középiskola, Általános iskola 8. évfolyamánál érettségi nélkül, évfolyam alacsonyabb szakmai oklevéllel 0,8 25,6 35,5 1,4 34,6 31,7 0,8 31,9 27,6 0,8 27,0 32,2 1,4 26,6 31,8 0,7 27,5 30,9 0,5 20,7 31,5

Középiskola, érettségivel

Egyetem, főiskola stb.

29,4 25,2 30,4 32,0 30,8 32,6 35,4

8,7 7,1 9,2 8,0 9,4 8,3 11,9

0,8

25,9

31,8

32,2

9,3

0,7 0,4 0,5 0,6

16,5 16,0 15,1 18,6

29,9 21,2 19,4 23,8

38,9 43,0 43,8 40,1

14,1 19,4 21,2 17,0

32,8 32,5

16,1 18,3

0,7 0,8

21,4 28,9 19,6 28,8 Forrás: Népszámlálás 2001

Korábban már elemzésre került a népesség képzettségi struktúrája, s ott ugyanezt tapasztalhattuk, ám a mértékek némileg eltérnek egymástól. A két adatsor között a különbséget az okozza, hogy ebben az alacsony képzettségű nyugdíjas réteg már nem jelenik meg. Ezért fordul az elő, hogy az érettségizettek a munkaerőpiacon a megyeivel megegyező súllyal szerepelnek, s a szakképzettek aránya örvendetesen megemelkedett. A képzetlenek aránya továbbra is magas, az országos szintet meghaladóan széles ez a réteg, mégis lényegesen alacsonyabb a mutató értéke az aktívak között, mint az összlakosságon belül. A felsőfokú végzettségűeknél nem tapasztalhatunk javulást a statisztikában, akkor sem, ha csak az aktívak jellemzőit vizsgáljuk, a munkavállalók között az egyetemet, főiskolát végzettek aránya a megyei átlag 60 százaléka alatti, éppúgy mint a népességen belül. A foglalkoztatás ágazati szerkezete csak kevéssel tér el a megyei és az országos arányoktól. A munkavállalók foglalkozása és beosztása sem sokban különbözik, egy árnyalatnyival több a mezőgazdasági és az ipari, építőipari foglalkozású, s kevesebb a beosztott szellemi és szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó, ám kifejezetten kevés a vezető és értelmiségi foglalkozású. A gyáli kistérségen belül azonban rendkívül jelentős eltérések tapasztalhatók. A két tradicionális parasztfaluban, Alsónémedin és Bugyin a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya négy-ötszöröse, és agrártevékenységet végzők részesedése hétszerese az országos átlagnak, Pest megyei viszonylatban tíz-tizennégyszeres eltéréseket tapasztalhatunk. Ócsán a kifejezetten nagyüzemi méretű állami gazdaság utódszervezeteiben és Üllőn a Dóra-majorban foglalkoztatottak az átlagosnál szintén hangsúlyosabbá teszik az agrárium részesedését a település munkaerőpiacán.


35

11. táblázat: A foglalkoztatás ágazati szerkezete 2001 Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros

MezőgazIpar, Szolgáldaság és építőitatásban erdőg.-ban parban foglalkoztatottak aránya 23,8 25,1 51,1 25,9 28,7 45,4 1,1 35,5 63,4 0,9 33,3 65,8 5,5 30,9 63,6 2,0 31,2 66,9 2,0 33,1 64,9

Pest megye Ország

Vezető, értelmiségi

Egyéb szellemi

10,3 9,2 12,8 12,5 12,6 11,6 15,6

15,1 12,8 18,6 20,8 18,4 20,4 22,2

foglalkozásúak 15,2 14,8 17,3 18,0 17,8 18,2 17,8

aránya 22,4 20,4 1,2 0,6 4,1 1,7 2,2

29,1 34,6 40,1 38,1 36,0 35,1 33,8

7,9 8,2 10,0 9,9 11,1 13,0 8,4

SzolgálMezőIpari, tatási gazdasági építőipari

Egyéb

5,2

31,9

62,9

12,9

19,8

17,5

4,6

35,5

9,8

0,7 0,5 0,4 1,8

30,9 24,3 22,4 26,0

68,4 75,2 77,2 72,2

16,7 22,4 24,9 20,4

25,9 27,9 28,9 25,9

16,7 17,0 17,1 17,1

0,5 0,5 0,3 1,6

33,3 25,1 22,4 27,3

6,9 7,2 6,4 7,7

3,2 5,5

32,2 32,9

64,6 19,0 21,0 61,6 20,5 20,3 Forrás: Népszámlálás 2001

16,8 15,8

2,0 3,1

32,3 31,5

8,9 8,8

1.7.4. Munkanélküliség A térségben a „szabad” munkaerő, a regisztrált munkanélküliek száma valamivel több, mint ezer fő volt 2002-ben, mely az aktív korú népességhez képest 2,4%. A munkanélküliség a térségben viharos gyorsasággal érte el mélypontját és viszonylag hamar „normalizálódott” a mértéke. A kilencvenes évek elején a budapesti gazdaság összeomlásával, a helybeli mezőgazdasági nagyüzemek szétesésével és a telephelyi ipar leépülésével együtt magasra szökött a munkanélküliség a térségben.

12. táblázat: A munkanélküliség alakulása 1993-2002. Területi egység

Munkanélküliek száma (fő) 2002

A regisztrált munkanélküliek a 18-59 éves népesség százalékában 1993 1997 2002

Alsónémedi

46

7,2

2,5

1,6

Bugyi

64

14,1

8,2

2,1

Felsőpakony

53

10,2

5,1

2,8

318

7,3

4,8

2,4

Gyál Ócsa

174

9,9

7,2

3,2

Üllő

151

6,8

4,5

2,5

Vecsés

223

6,0

4,1

2,0

1029

7,8

5,0

2,4

36

4,8

3,2

1,8

Gyáli statisztikai kistérség Ecser Pest megye

15824

7,7

4,8

2,4

Városok

7694

7,1

4,6

2,3

Községek

8130

8,4

5,0

2,4

Agglomeráció

8264

6,8

3,9

1,9

Forrás: T-Star


36

Elsőként természetesen a budapesti munkaerőpiac regenerálódott, így azokon a településeken javult gyorsan a helyzet, ahol az ingázók más munkahelyet találtak. A mezőgazdasági szervezetek szétdarabolódása után a foglalkoztatási képességük nem javult, csökkentett létszámmal más szervezeti keretek között, illetve az őstermelés, egyéni vállalkozás formájában folytatták tevékenységüket az agrártermelők. A számottevő helybéli iparral bíró települések (Bugyi és Ócsa), magas munkanélkülisége csak a kilencvenes évek végére csökkent le – a regionális és helyi gazdaság újjáépülése ugyanis ekkorra érte el a településeket, s ennek következményeként kezelhető szintre süllyedt a munkanélküliség. A helyi gyökerű vállalkozások foglalkoztatási kapacitása a térségen belül korlátozott, ezért csak kevesek számára teremtett munkahelyet, így a munkanélküliség problémájának megoldásában kevésbé játszott szerepet. A munkahelyek számát döntő módon a betelepedő vállalkozások munkaerőigénye növelte meg.

1.8. Infrastrukturális ellátottság

1.8.1. A közművek kiépítése A gyáli statisztikai kistérségben 1990-ben a közműhálózat meglehetősen hiányos ellátást biztosított a térség lakosainak. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy az önkormányzatok 1990 és 2002 között a legnagyobb összegeket a közműhálózatok fejlesztésére fordították.

13. táblázat: A közműhálózat építés 1990-2002 Területi egység Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser XVIII. kerület XIX. kerület Kertváros

Pest megyei települ Városok Községek Agglomeráció

Közműhálózat hossza2002 víz 23 23 24 113 73 42 96

csatorna 62 34 17 96 86 47 75

394

gáz

Közműépítések 1990-2002

Az 1990 óta épített hálózat aránya víz csatorna gáz 75,2 100,0 36,2 76,5 95,6 100,0 100,0 100,0 100,0 44,8 91,8 66,4 100,0 100,0 54,8 0,0 100,0 100,0 11,8 71,1 21,2

39 47 26 136 84 66 121

víz csatorna 17,3 62,0 17,6 32,5 24,0 17,0 50,6 88,1 73,0 86,0 0,0 47,0 11,3 53,3

gáz 14,1 47,0 26,0 90,3 46,0 66,0 25,6

417

519

193,8

385,9

315,0

49,2

92,5

60,7

21 329 160 904

15 279 204 915

33 278 132 962

6,6 19,3 0,9 220,6

15,0 84,6 15,5 501

11,6 88,8 5,1 420,5

31,4 5,9 0,6 24,4

100,0 30,3 7,6 54,8

35,2 31,9 3,9 43,7

7526 3150 4376 4616

4512 2139 2373 2920

8916 1864,2 3787,1 3703 435,3 1565,2 5213 1428,9 2221,9 5147 1095,1 2332,9 Forrás: T-Star, Főszinform

6739,6 2221,0 4518,6 3603,6

24,8 13,8 32,7 23,7

83,9 73,2 93,6 79,9

75,6 60,0 86,7 70,0

A lakossági és intézményi fűtést olcsóbbá és kényelmesebbé tette a vezetékes gáz bevezetése, ennek érdekében nagy erőfeszítéseket tettek mind a települések, mind a helyi lakosok. Mintegy 315 km új gázcsövet fektettek le a térségben, s így már 519 km vezeték húzódik a földben. 1990-ben a vezetékes ivóvízhálózat Ócsán és Felsőpakonyban még egyáltalán nem létezett, de Alsónémediben és Bugyin is a vezetékek háromnegyedét, Gyálon pedig valamivel kevesebb mint felét az utóbbi 10 évben fektették le, egyedül Üllőn nem volt szükség a vízvezeték-hálózat bővítésére. A térségben összességében 194 km vízvezetéket építettek ki 2002-ig, megduplázva a hálózat addigi hosszát. A szennyvízcsatorna és tisztítók ©MTA RKK KÉTI Területfejlesztési Kutatások Osztálya

37

megépítése nagyon költséges és sürgető feladat volt, hiszen 1990-ben mindössze 31 km hosszú volt a csatornahálózat, s az is jószerivel a lakótelepeken épült meg. 2002-ig 386 km szennyvízvezetéket ástak földbe a térségben, ennélfogva már több a csatorna, mint a vízvezeték, így teljesen bezárult a hálózatok hosszával mért közműolló. A térségben három helyen épült tisztító, Alsónémedi és Bugyi csupán a saját településére méretezett kapacitást épített ki, Ócsa viszont ellátja a környező dabasi kistérségbe tartozó településeket is. Gyál, Vecsés és Üllő pedig a kerületekkel együtt a felújított dél-pesti szennyvíztisztítóba vezeti el az összegyűjtött folyékony hulladékot.

1.8.2. A közmű rákötések alakulása A közmű rákötések aránya a térségben a gerinchálózat kiépítése után folyamatosan növekszik, a vizet a lakások közel 90 százalékába, a csatornát mintegy felébe kötötték be 2002-ig. A vízfogyasztás és a szennyvíztermelés hányadosaként számolt közműolló lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat, mint a hálózatok hosszának hányadosaként számolt érték. Hozzá kell tenni, hogy a csatornahálózatokat 2002-2004 között építették ki a települések teljes területén, ezért az adatok ma már kedvezőbbek, mint amit a hozzáférhető statisztika mutat, és például Gyálon 2004-re már elérték a 90 százalékos rákötési arányt. A települések közös tapasztalata, hogy a csatornahálózatra a rákötések kisebb arányúak, mint a víz esetében, mert az gyakorlatilag megduplázza a vízfogyasztás kiadásait, amit többen nem vállalnak, megelégednek a derítő vagy szikkasztó nyújtotta lehetőséggel és az alkalmankénti szippantással. A bevezetett talajterhelési díj arra ösztönzi a lakosságot, hogy vállalja a csatornadíj megfizetését, hiszen a kivetett „adó” és a szennyvízszippantás költsége már magasabb lehet, mint a csatorna használatáé. A vízfogyasztás és elvezetett szennyvíz statisztikáiból elkülönítettük a háztartásokat és a nem lakossági fogyasztókat, hiszen a közületi fogyasztók másként viselkednek. Mint láthatjuk, a térségben a vezetékes vízszolgáltatás túlnyomó többsége lakossági, a szennyvíz esetében viszont már megjelenik a cégek és intézmények saját kutakból vett vízének tömege is, amelyet azután a közcsatornán vezetnek el.

14. táblázat: A rákötések alakulása és a közműolló 2002 Bekötött lakások aránya (%) Területi egység

Alsónémedi Bugyi Felsőpakony Gyál Ócsa Üllő Vecsés Gyáli statisztikai kistérség Ecser


vízhálózat

csatornahálózat

Háztartások Közműolló a fogyasz- Közműolló: 1000 tás szerint (%) vízfogyasztásám vízvezetékre nak aránya jutó csatorna háztarnem (%) hossza (m) tások háztartások 2002 2002 2002 2002 95,8 82,6 200,0 2 696 87,0 67,2 85,0 1 478 93,5 105,8 33,3 708 88,0 31,0 90,9 850 84,0 38,0 104,9 1 178 91,5 41,3 14,3 1 119 80,9 43,3 24,3 781

1997 83,8 38,3 83,3 77,3 28,0 77,3 99,0

2002 93,7 65,5 87,0 87,2 69,5 99,8 98,9

1997 0,0 6,4 0,0 8,0 0,0 0,0 18,7

2002 75,3 43,8 84,7 46,5 39,2 60,3 44,0

74,9

88,8

7,8

50,3

86,5

45,0

56,2

1 058

95,7

92,1

19,7

63,2

89,6

78,3

321,4

714

82,1 85,3 80,1 88,4

90,8 91,7 90,0 96,0

22,7 38,5 12,9 30,6

42,3 78,1 48,6 73,2 36,0 84,0 52,5 75,8 Forrás: T-Star

44,7 50,2 39,0 50,2

115,9 141,3 64,4 111,8

600 679 542 633


38

Összességében a gyáli statisztikai kistérségben kiépült a teljes infrastrukturális hálózat, amelynek kapacitásai megfelelnek a jelenlegi igényeknek. A települések zöme azonban kisebb-nagyobb mértékben növelni szándékozik népességét, ezért a közeli jövőben várhatóan további parcellázásokra kerül sor. A lakosság növekedése mellett még fontosabb az ipari-szolgáltató területek infrastrukturális ellátottságának biztosítása. A térségnek kifejezetten jó kilátásai vannak külső tőke letelepítésére, ám éles verseny folyik a peremkerületek és az agglomeráció többi településével. Ebben a versenyben a lassan nivellálódó árak mellett az elérhető és tálcán nyújtott szolgáltatások válnak fontossá.

1.9. A környezet állapota Elöljáróban összegzésként elmondhatjuk, hogy a gyáli statisztikai kistérség és a Kertváros kistérség környezeti állapota átlagos: nem tartozik a szennyezett területek közé, bár problémák itt is adódnak. Ahhoz, hogy a lakosok komfortérzete megfelelő legyen és az önkormányzatok megelégedjenek a fennhatóságuk alatt lévő terület környezeti állapotával, további költséges infrastrukturális fejlesztések szükségesek.

1.9.1. A környezetvédelem A környezetvédelem kulcskérdése az együttműködés, hatékony környezetvédelem ugyanis elképzelhetetlen helyi, kistérségi, regionális és országos, sok vonatkozásában pedig nemzetközi szintű együttműködések nélkül. Az önkormányzatoknak az új irányelvek szerint környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programot kell kidolgozni. Ebben a térségben is fontos kérdés, hogy a települések felvállalják-e a térségi szinten koordinált környezetvédelmet. Mindezt elkerülhetetlenné teszi az a tény, hogy a térségben rendkívül érzékeny a természeti környezet, ennélfogva nagy a veszélye annak, hogy a biológiailag aktív felületek csökkennek az ipari és szolgáltató, a logisztikai területek és a kavicsbányászat következtében. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében nem csak a gyáli kistérség önkormányzatai közötti koordináció szükséges; a közös szennyvíztisztítók és hulladéklerakók fenntartása vagy a kavicsbányászat, illetve a le- és felszálló repülőgépek környezetet fenyegető hatásainak kivédése érdekében a térség határain kívül eső városokkal és falvakkal is összhangba kell hozni az erőfeszítéseket.

1.9.2. Felszíni és felszín alatti vizek A rendszerváltás után valamennyi érintett önkormányzat kiemelt feladatának tekintette a vízvezeték-hálózat kiépítését, illetve bővítését. A térség települései saját fúrt kutakkal működtetik a rendszert, több településen a Gyáli Vízközmű Társulat látja el ezt a feladatot. A helyi kutak vízhozama megfelelő, helyenként vasas-mangános, ami vastalanító beiktatását teszi szükségessé. A térségben a vízművek nem kapcsolódnak rendszerré, még akkor sem, ha a hálózatot ugyanaz a cég működteti (Bugyi és Alsónémedi). A csatornázottság terén még nagyobb lemaradást kellett és sikerült pótolni az elmúlt évtizedben. A nem megfelelő szennyvíz-ártalmatlanítás következtében a települések alatti vizek minősége drámaian romlott, mára az ásott kutak vize emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált, magas szervesanyag, nitrát és nitrit jelenléte miatt. Környezetvédelmi szempontból esszenciális a keletkezett szennyvíz ártalommentes elhelyezése. Erre háromféle technológiai megoldást alkalmaznak a kistérség önkormányzatai: a)

élővízbe vezetik (Gyál, Üllő, Vecsés megfelelően kezelt szennyvize – a most felújított Dél-Pesti Szennyvíztisztítóból – a Dunába kerül.)


39

b) a Duna-Tisza csatornába engedik (Ez a helyzet Alsónémedi esetében, mivel azonban a csatorna öntisztulása nem olyan gyors, mint a folyóvizeké, nekik rendkívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük s télen-nyáron egyaránt csak I. osztályú tisztított szennyvizet bocsáthatnak ki.) c) nyárfás öntözésre használják (A keletkezett szennyvízből ebben az esetben csak bizonyos alkotóelemeket vonnak ki, mert a többit az elárasztott növények hasznosítják. Valamennyi társulásos formában megépített és üzemeltetett tisztítómű ezen az elven működik.) A felszín alá került egykori Duna-meder peremét tekintélyes kavicsréteg borítja, ami keresett építőipari alapanyag. A kavicsbányászat azonban veszélyezteti a talajvíz minőségét és áramlási viszonyait. Az elhagyott bányagödrökben keletkezett talajvíztavak már a levegővel érintkezve is szennyeződnek és mivel a talajvíz a közlekedőedények elve alapján áramlik a mélyben, ez a szennyeződés a legváratlanabb helyeken bukkanhat fel. A kavicsvagyonnal rendelkező települések (a gyáli térség határain belül Bugyi, Ócsa és Alsónémedi, azon kívül pedig Kiskunlacháza, Délegyháza és társaik) napjainkban keresik a közös érdekképviselet lehetőségét. Mivel a földben rejlő ásványvagyon állami tulajdon, csak úgy tudják elejét venni a mértéktelen bányászatnak, ha megtiltják azt, ez azonban kevésnek bizonyult, s így Alsónémedi, Bugyi és Ócsa területén a helyi szándékok ellenére nyitnak újabb és újabb bányákat. Az önkormányzatok számára egyetlen lehetőség maradt, az érintett területeket helyi védettség alá helyezni, ám ezt nem minden esetben szándékoznak megtenni.

1.9.3. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodási törvény prioritásai értelmében a keletkezett szemetet lehetőség szerint minél nagyobb arányban újra kell hasznosítani, amit nem lehet visszaforgatni, azt el kell égetni; a megfelelően szigetelt lerakóban való elhelyezés csak az utolsó a sorban. A községi és városi önkormányzatok ebből a szempontból egymásra utaltak, hiszen uniós előírásoknak megfelelő szeméttelepet nem tarthat fenn minden település. A kommunális hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és megfelelő elhelyezéséről a helyi önkormányzatok kötelesek gondoskodni, s ezért a szolgáltatásért az érintett háztartásoknak fizetniük kell. A budapesti kerületek hulladékát Pusztazámorra szállítja a Fővárosi Közterületfenntartó Rt. A gyáli statisztikai kistérség települései a hulladék elhelyezése tekintetében három megoldás közül választhatnak: a)

saját szeméttelepükre viszik (Ilyennel csak Ócsa rendelkezik, mivel a telepek nem kellően szigeteltek és amúgy is lassan betelik, előbb-utóbb más megoldást kell választania.) b) a gyáli regionális lerakóba szállítják (A kistérség települései közül egyelőre Alsónémedi, Gyál, Vecsés és Felsőpakony él ezzel a lehetőséggel. Ezt a legszigorúbb uniós előírásoknak is megfelelő – többszörösen szigetelt és monitoring-rendszerrel, valamint feldolgozóval ellátott – lerakót az osztrák ASA cég építette 2000-ben.) c) a Társulás határain kívül eső szeméttelepeken helyezik el (Maglód vagy Dabas, mindkét helyen több önkormányzati működteti a lerakót.) Az ipari hulladék elszállítását tekintve szabad a piac. A helyi önkormányzatok csak olyan vállalkozásokat fogadnak be, amelyek igazolni tudják, hogy gondoskodnak a náluk keletkezett – esetenként veszélyes – hulladék rendszeres elszállításáról és megfelelő elhelyezéséről. Az építési és bontási hulladék lerakásának megszervezésére pályázati lehetőség nyílott európai uniós támogatással a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP) keretében. A térségen belül a veszélyes hulladékot a gyáli lerakó


40

fogadja, a Pest megyei településeken kívül az érintett budapesti kerületek is oda hordják a hulladékot, saját sitt-telepe csak Bugyinak van. Az illegális szemétlerakás, ami leginkább az erdős határrészeket fenyegeti, a kistérség egészének közös gondja. A legnagyobb tételt a bontási törmelék alkotja, de veszélyes hulladéknak számító autógumikat, a forgalmas utak mentén pedig műanyag palackokat is eldobálnak. Az esetek többségében nem helybeliek, hanem a fővárosból érkezők a vétkesek, más eszköz híján, az eldobált hulladék rendszeres összegyűjtését kell megszervezni. Gyál és Felsőpakony ezen túlmenően közös mezőőri felügyeletet is szervezett, hogy a határon tetten ért szemetelők ne mutogathassanak a szomszédba. A szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem megoldott, ugyan a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket minden településen megépítik és a lakosság oda hordhatja a papírt, műanyag palackot, sörös és üdítős fémdobozt, színes, illetve fehér üveget. Ezt a megoldást azonban az önkormányzatok nem tartják véglegesnek, inkább a lakosság szelektív gyűjtésre szoktatásának eszköze, ezek kapacitása kevés arra, hogy a lakosságnál keletkező szelektíven gyűjthető hulladékot mind elszállíthassák. A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítására a térségben még nincs kezdeményezés, az ASA már szállít el újrahasznosító összegyűjtött hulladékot, de nem teljes körű az újrahasznosítás. Maga az ASA is tervez szelektív hulladék feldolgozót. Hulladékgyűjtő udvar Ócsán működik.

1.9.4. Zaj, rezgés, levegőszennyezés A zajártalom és a levegőszennyezés fő forrásait a közlekedés és az ipari üzemek jelentik, de a szomszédok számára a lakóhelyi csendháborítás és a nagyobb léptékű állattartás is igen zavaró lehet. A gyáli statisztikai kistérségben a települések a fővárosba áramló és az onnan kifelé tartó közúti forgalom hatásainak is ki vannak téve, emellett a Budapestet elkerülő gépkocsik áradatát is megszenvedik. Egyedül Felsőpakony számít a csend szigetének, zsákfalu lévén csak a helybéli érdekeltségek közlekednek a településre vezető egyetlen úton. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a települések, amelyek belterületét kettészeli az ott áthaladó felsőbbrendű út (Vecsés, Üllő, valamint Gyál, Alsónémedi, Ócsa ), és azok, amelyek közigazgatási területén az aktív kavicsbányák közelsége miatt szinte állandó a kamionforgalom (Bugyi, Ócsa, Alsónémedi). Ez a szállítási mód különösen nagy környezeti terhelést jelent, hiszen nemcsak falrepedést okozhat, hanem az útburkolatot és a közműveket is rongálhatja. Alsómémedi és Ócsa területéről mára sikerült kitiltani ezt a forgalmat, és Bugyi útjain sem közlekedhetnek éjjel kamionok. A közúti közlekedés zaja részben a kerekek súrlódásából, részben a légellenállásból fakad. Az előbbi hatást úgy lehet kivédeni, ha az utat a lakóházak szintjénél mélyebben vezetik, míg az utóbbi ellen a zajvédő falak is segítenek. Mivel ezek a feltételek egyetlen érintett településen sem adottak, a megnyugtató megoldást az elővárosi közlekedési szövetség hatékony működése és fejlesztése, az M0-ás megvalósítása és a veszélyeztetett települések belterületét elkerülő útszakaszok megépítése jelentheti. Az M0-ás út továbbépítése, a Vecsést és Üllőt elkerülő 4-es útszakaszok megépítése két éven belül várható. A haránt irányú közlekedés és a belterületet terhelő átmenő forgalom kivédésére Alsónémedi, Bugyi, Ócsa, Üllő útvonalon a 4603-as út megépítésére volna szükség. A környezet szempontjából a vasúti személy- és teherszállítás a legideálisabb megoldás, bár a pályatesthez közel lakók valószínűleg más véleményen vannak. A Budapest-Lajosmizse vonal nem villamosított, ezért dízel szerelvények közlekednek rajta, s ezek elég zajosan működnek. Ráadásul a sorompóval nem védett kereszteződésekhez közeledve kürtölniük kell a masinisztáknak, amit az ott élőket szintén zavarhatja.


41

Nosztalgia vonatozás Bivallyal a 100 éves lajosmizsei vonalon

A gyáli statisztikai térség két települését közvetlenül érinti a Ferihegyi repülőtér közelsége; Vecsés és Üllő is a repülőgépek le- és felszállópályára való kapcsolódásának útvonalába esik. A gépek fordulása nemcsak a zajszint megemelkedését jelenti, hanem olykor kerozinszennyezéssel is jár. A rendszerváltás óta némileg változott a helyzet: az elavult keleteurópai gépparkot jóval csendesebb nyugati járművekre cserélték, a privatizáció azonban legalább egy évvel visszavetette az érdekelt települések és a repülőtér között folyó egyeztető tárgyalásokat. A helyi önkormányzatok számára ez azért nagy probléma, mert településfejlesztési elképzeléseiket a fennálló helyzethez kell igazítaniuk. A beépített területek fölött közlekedő repülők számára ugyanis elő lehet írni bizonyos határértékeket, a pótlólagos zajvédelem többletköltségei azonban a frekventált helyen építkezőket terhelik.

1.9.5. A természeti értékek és a zöldfelületek védelme A természetvédelem sehol sem önfenntartó, az üzlet a kapcsolt szolgáltatásokban rejlik. Ócsán két szervezet foglalkozik ilyen feladatokkal: egy magánvállalkozás, amely a Nemzeti Parkkal kötött szerződés értelmében üzemelteti a helyi tájházat, valamint egy civil egyesület, amely egy információs irodán keresztül igyekszik fellendíteni a község idegenforgalmát. Míg az előbbi nyári kézműves táborok szervezésével népszerűsíti a természetközeli életmódot, az utóbbi olyan programokat kínál, amelyekben a kultúrtörténeti emlékek és a Tájvédelmi Körzet értékeinek megtekintése egyaránt szerepel. A turisták áradata egyelőre még nem fenyegeti a védett terület természetes tűrőképességét; annál nagyobb gond viszont a lopás és az esztelen károkozás. A belterületi parkokra mindenütt nagy gondot fordítanak. Ócsa példája, ahol az elöregedett gömbakácok helyébe olcsó és igénytelen pusztaszil-csemetéket ültetnek, azt bizonyítja, hogy a fásításnak a szűkös költségvetési keret sem lehet akadálya. Bár olyan település is akad, ahol civil kezdeményezésre épült meg a községi játszótér, a legtöbb helyen ezt a munkát is az önkormányzat vállalta magára. A virágosítás eredményei a kertekben és az utcákon egyaránt szemmel láthatók.


42

1.10. Humán infrastruktúra, intézményi ellátottság Az alapfokú egészségügyi, oktatási és szociális intézmények elérhetőségének és működtetésének feladatát az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, emellett színesíthetik a palettát más fenntartású intézmények is. Ebben a térségben is az egészségügyi magánrendelések jelentenek alternatívát a közfinanszírozású ellátás mellett. A középfokú szakellátások biztosítása, elérhetővé tétele viszont sok nehézségbe ütközik.

1.10.1. Egészségügy Az egészségügyi alapellátást a háziorvosi rendelés, a fogászat és a védőnői szolgálat jelenti. A térség minden településén van már gyermekorvosi rendelés, fogászat. A térség lakosai szakorvosi rendelőt Gyálon, Vecsésen, Monoron és Dabason találnak, a problémát ezek tömegközlekedéssel történő megközelítése jelenti, a haránt irányú közlekedés ugyanis nem megoldott a térségben. A térségen belüli városok szakorvosi rendelőintézetei felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A térség települései csatlakoztak a betegirányítási rendszerhez, ám ezzel nem minden esetben elégedettek. A kistérség községeinek lakóiért szükség esetén Dabasról (Alsónémedi, Bugyi, Ócsa) vagy Monorról (Üllő) jön a mentő. Az egészségügyi intézményekhez tartoznak a bölcsődék. A térségben Gyálon, Vecsésen és Üllőn működik egy-egy bölcsőde 25-35 férőhellyel. Egyik településen sem elégséges az intézmények kapacitása, a beíratott gyereket száma meghaladja férőhelyek számát. Gyálon felmerült annak az ötlete, hogy az ottani bölcsőde bővítésével fogadják a környező településekről is a gyermekeket, ugyanis nehézkes egy új bölcsőde megnyitása, és a környező települések autóval járó szülei „letehetnék” a gyerekeket munkába menet, és hazafelé igyekezvén pedig felvehetnék őket. Az ötlet eddig ötlet maradt.

1.10.2. Oktatás A demográfiai folyamatok eredményeként főként fiatal családok költöztek be a térségbe, ezért elsőként az óvodák és iskolák váltak szűkössé a gyermekszámhoz képest. A szabad óvoda- és iskolaválasztás lehetősége a férőhelyek szükséges számát és azok kihasználását kevésbé kiszámíthatóvá teszi. A körzetbe tartozó gyereket kötelező felvenni, a más körzetből jelentkezők esetében ez lehetőségként merül fel, ha van szabad kapacitás. A költségvetési támogatások a rendelkezésre álló tér és maximális létszámkorlát figyelembe vételével csordogálnak a fenntartókhoz, ám a normatíva a település nagyságától függően képes finanszírozni az ellátást. Gyálon kevesebbet, Alsónémedin és Bugyin többet kell hozzátennie az önkormányzatnak, hogy megfelelő szinten biztosítani tudják az alapellátást. Mivel a kistérségből Budapestre hordják a gyerekek egy részét, az önkormányzatok nem szívesen fizetik ki más településről járók kiegészítő támogatását. Bugyi kivételével valamennyi településen van egy réteg, akik budapesti óvodába vagy iskolába járatják gyermekeiket. Ez azonban nem föltétlenül kényszermegoldás; a választást a továbbtanulási esélyek növelésének vágya (a kerületekben több kéttannyelvű iskola is működik) és kényelmi szempontok (az ingázó szülők napi útvonalába esik) is magyarázzák. Bejárókat az agglomerációs települések iskoláiban is találunk, létszámuk azonban meg sem közelíti a fővárosba ingázó tanulókét. Azokat a gyerekeket, akik Bugyi Vány és Ürbő nevű külterületeiről érkeznek, a helyi önkormányzat buszbérlet vásárlásával segíti. Felsőpakony és Alsónémedi kivételével mindenütt több óvoda működik, rendszerint tagóvodai szervezetben. Az óvodaépületek döntő többsége egy más kor igényei szerint készült, s a szükségleteknek megfelelően bővítették – Pakony óvodája így kapott új


43

épületszárnyat a kilencvenes években és további bővítések szükségesek. Minden igényt kielégítő, modern óvodával Vecsés, Üllő és Gyál rendelkezik. Alsónémediben két épületben és a legkorszerűbb pedagógiai elveknek megfelelő, integrált nevelési programmal működik az óvoda, ahol más település részképesség-problémával küzdő gyermekét is ellátják. Az agglomerációs települések óvodái különösen Gyálon, Ócsán és Üllőn túlzsúfoltak, de Alsónémedin is jelentkezik kapacitáshiány. Az óvodák finanszírozásának rendje ma már nem teszi érdekeltté az intézményeket többlet gyermeklétszám felvételében, mert csak a területarányosan meghatározott létszám után kaphatják meg a normatív támogatást. További problémát jelent az intézményeknek, hogy a gyerek egy évvel tovább maradhatnak az óvodákban, és ez a most felvehető kiscsoportosok létszámát lecsökkenti. Különösen a kisebb intézményekben a tiszta korosztályokkal szemben ma már egyre inkább a vegyes csoportokat részesítik előnyben. Emellett a gyermek szakszolgálatok megszervezése problémát jelent az intézményekben. Logopédust vagy fejlesztő pedagógus alkalmazását teszi szükségessé a részképesség problémákkal küzdő gyermeket számának növekedése, amit közös szervezéssel vagy saját kolléga továbbképzésével oldanak meg. Minden óvoda elkészítette pedagógiai programját és több pályázott a minőségbiztosítás megszerzéséért is. Az óvodák pedagógiai programjában megjelennek a környezettudatos, egészséges életmód szerinti nevelés elemei, hangsúlyosabbá vált a képességek fejlesztése (zene, tánc, képzőművészet, sport). Gyálon 2004-ben megkezdődik egy új óvoda építése 368 millió forintos állami támogatás segítségével. A községekben rendszerint egy-egy általános iskola működik, Bugyin kettő, az egyik a jóval kedvezőbb finanszírozási lehetőségekkel rendelkező egyházi intézmény. A két városban viszont négy-négy található. Ezek mindegyike hagyományos nyolcosztályos intézmény, ha diákjaik száma mégoly különböző is. A tanulói létszám növekedésével párhuzamosan lépésről lépésre bővítették ezeket az intézményeket, ahol azonban erre nem volt lehetőség, ott ma is több épületben szétszórva tanulnak a gyerekek. Új vagy teljesen felújított iskolát csak Vecsés, Üllő és Bugyi lakói mondhatnak magukénak.

Vecsési Dorfschule

A diákok továbbtanulási arányai és a tanulmányi versenyeken elért eredményei azt bizonyítják, hogy a térség iskolákban folyó oktatás színvonala nemigen marad el a fővárosiakétól. Idegen nyelvet (rendszerint angolt és/vagy németet), valamint számítástechnikát mindenütt oktatnak; több helyen a zenei (Gyál, Üllő, Vecsés) és a művészeti képzés (Bugyi) a fő profil. A települések közül Üllőnek és Gyálnak zeneiskolája, Ócsára és Felsőpakonyra dabasi vagy budapesti vendégtanárok járnak Vecsésen önálló ©MTA RKK KÉTI Területfejlesztési Kutatások Osztálya

44

épület nélkül, mind a négy általános iskolában folyik zeneiskolai képzés 1991 óta, az iskola igazgatója szeretne egy saját iskolát. Kisegítő tagozatot Ócsán és Gyálon indítanak, mivel a többi iskolában is egyre több a részképesség-zavaros és az olvasási nehézségekkel, illetve magatartási problémákkal küszködő gyerek, logopédusra, fejlesztő pedagógusra és pszichológusra mindenütt nagy szükség van. Napközire inkább az alsósok körében van igény. A végzős diákok szinte kivétel nélkül továbbtanulnak, a gimnáziumot és a szakközépiskolát részesítik előnyben, szakmunkásképzés a térségben alig folyik. Az agglomerációban működő középiskolák általában közgazdasági, kereskedelmi vagy informatikai képzést kínálnak, így bizonyos értelemben vetélytársai egymásnak. Ócsán – közös intézményi keretben – az egyetemi-főiskolai továbbtanulást segítő négy- és hatosztályos gimnázium, valamint kereskedelmi, marketing és üzleti adminisztráció speciális képzést nyújtó szakközépiskola működik, ahová összesen több mint 400 tanuló jár. Az 1952ben alapított „Bolyai” szakmai és építészeti értelemben egyaránt az utóbbi években újult meg s vívott ki rangot magának az agglomerációban. A gyáli Eötvös József Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola viszont, amelyet 1988-as alapítása után két éve vett saját kezelésébe a város azt az előnyt kínálja mintegy 200 diákjának, hogy 6-tól 20 éves korukig egy oktatási intézményben tanulhatnak. Az óvodák és iskolák mellett a szülők adóforintjaira és támogatására is számító alapítványokat hoztak létre, s ezek a felszerelési tárgyak biztosítása mellett a tehetséges diákok megjutalmazását, az oktatás körülményeinek javítását is felvállalják. Az óvodások és a tanulók ingázása a budapesti kerületek és az agglomeráció települései között, vitát generál az önkormányzatok között. Természetesen pénzről van szó, arról a többlet támogatásról, amelyet az önkormányzatok biztosítanak az intézményeknek. Ez a vita folyamatos a XVIII. kerület és a vele gyakorlatilag összenőtt Gyál esetében. Mivel a hirtelen megnövekedett népességű város óvodái túlzsúfoltak és négy általános iskolája, valamint általános iskolai osztályokat is indító szakközépiskolája nem tud mindenkit felvenni, a kényszerhelyzetben lévő szülők inkább Pestszentimrére és Pestszentlőrincre íratják gyermekeiket. Eddig azok az iskolák fogadtak gyáli tanulókat, amelyek a városhoz közel esnek, könnyen megközelíthetők, vagy – mint a Podhorszki János Általános Iskola – olyan kicsi a körzetük, hogy különben nem tudnák a rendelkezésre álló férőhelyeket betölteni. Összesen mintegy 300 gyáli diák jár a kerület iskoláiba. A XVIII. kerületi önkormányzat most azt szeretné elérni, hogy az érintett települések önkormányzatai valamilyen arányban járuljanak hozzá a fővárosban tanuló bejáró gyerekek után járó állami normatíva kiegészítéséhez.

1.10.3. Szociális szolgáltatások A helyi önkormányzatok kezében a segélyek jelentik a szociális támogatás fő eszközét. A bugyisi és az üllői tapasztalatok egybecsengenek: mindenütt a rendkívüli segélyek a leggyakrabban folyósított ellátások. Mivel a pénzbeli juttatások meghatározott jövedelmi kategóriákhoz kötődnek, azok, akik csak néhány forinttal lépik túl ezt a határt, kiszorulnak az ellátottak köréből. A térségben a családsegítővel közös szervezeti keretben működik a gyermekvédelmi szolgálat. Üllő és Gyál családsegítő központja külön épületben, Ócsáé viszont, amely Alsónémedin, Bugyin és Inárcson is tart fenn egy-egy irodát, a helyi művelődési házban kapott helyet. (Egyfajta társulásként működik az üllői szolgálat is, amely a székhelytelepülésen kívül Ecser, Vasad, Gomba, Bénye és Káva lakóit is ellátja.) A gyermekvédelem és a családsegítés


45

szervezeti összekapcsolása már csak azért sem szerencsés, mert az egyik kötelező, a másik pedig csupán önkéntes feladat. A gyermekvédelmi törvény értelmében ugyanis a veszélyeztetett kiskorúak védelembe vételéről, sőt szükség esetén átmeneti vagy végleges elhelyezéséről mindenütt gondoskodni kell, míg a krízishelyzetben lévő, kapcsolattartási problémákkal küzdő vagy pályaválasztási gondokkal szembesülő családok támogatása sokkal inkább a helyi lehetőségek függvénye. Ebből a szempontból kétségtelenül a városok esélyei a legjobbak, hiszen Gyálon nevelési tanácsadó is segíti ezt a munkát. Az idősek gondozása a térségben háromféle ellátási formát jelent: házi segítségnyújtás, étkeztetés és napközi. A gyáli statisztikai kistérségben leginkább az étkeztetés megoldott; Gyálon, Üllőn és – az utóbbival társult – Ecseren a családsegítő szolgálat ezzel együtt a házi segítségnyújtás feladatát is ellátja. Idősek napközi ellátást nyújtó klubja Gyálon és Vecsésen működik, az utóbbi városban kettő is, 25, illetve 60 időset tudnak fogadni. Ócsán az önkormányzat kezelésében működik egy a megye szenvedélybetegeit fogadó tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon 115 férőhellyel.

1.11. Civil szervezetek A rendszerváltást követően új minőségű, új értékek mentén szerveződő közösségi életre teremtődött igény, ám a helyi identitás meg- vagy újrafogalmazása a nyolcvanas évek vákuuma után nem volt könnyű feladat. A közösségszervező, a helyi hagyományokat felélesztő vagy újakat teremtő, a településfejlesztés iránt elkötelezett szervezetek jöttek létre, és a régi, országos szervezetek újjáéledtek. A civil szerveződések számára gyakran még a hely sem biztosított, ahol összejöveteleiket megtarthatják, ahol szervezhetik programjaikat. A térség szinte minden településén megfogalmazódott méltó közösségi színtér iránti igény. Ezt az igényt Gyálon egy igazán nívós fejlesztéssel oldották meg, az impozáns kialakítású új Közösségi Ház megépítésével. Vecsésen a József Attila Művelődési Házat újították fel, de Alsónémediben és Üllőn új intézmény létrehozásán gondolkodnak.

A gyáli Közösségi Ház

A civil szerveződések működési költségei azonban nem biztosítottak, mindeddig legfontosabb bevételi forrásaik a települési önkormányzatok szerény támogatásai voltak. A pályázatokon elnyerhető támogatások szinte kizárólag programok finanszírozására fordíthatók, gyakran még azt adott program szervezésének költségeit sem lehet elszámolni ezek terhére. Talán új fejezetet nyit az Nemzeti Civil Alap, az idén a térségi civil szervezetek figyelmét külön felhívták az adódó lehetőségre, reméljük a benyújtott pályázataik sikeresek lesznek. A kistérségben működő civil szerveződések jellegüket, tevékenységi körüket tekintve változatosak. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi csoportjai és a mozgáskorlátozottak egyesületei a szociális, egészségügyi, sport és szabadidős tevékenységeket az érdekérvényesítéssel összekapcsoló, mindenhol aktív munkával jelen lévő szervezetek. Vecsésen a közösségi identitás magvát adó eminens sváb kisebbség


46

szerveződései központi szerepet töltenek be a város civil életében. A fúvós zenekar, a tánccsoport rendszeres fellépései és a csere-szereplések más sváb vagy más nemzetiségi csoportokkal a civil szervezetek közötti kapcsolattartás szép hagyományát folytatják. Mindezidáig Üllőn és Ócsán indult meg a civilek közötti helyi párbeszéd, együttgondolkodás: Üllőn az önkormányzat rendszeresen találkozik a Civil Kerekasztal keretében a település szervezeteivel, az ócsai Civil Fórumot a művelődési házat is üzemeltető Egressy Kht. fogja össze. Gyálon az intézmények és civil szervezetek fórumán felmerült az igény a civil szervezetek helyi összefogásának megszervezésére. Vecsésen az önkormányzati testület és a civil szervezetek vezetői között hagyományosan jó párbeszéd alakult ki, ennek fontos eleme a német kisebbség markáns jelenléte a testületben. Példaértékű kezdeményezés indult Üllőn, ahol a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának felkarolását vállalta magára a helyi mozgáskorlátozottak egyesülete, amely érdekvédelmi, segítő szervezetként indult, ám alkalmazkodva a helyi és környékbeli igényekhez, a kilencvenes évek végén elindította foglalkoztatási tevékenységét. Mint egyedüli tulajdonos, létrehozta az Üllői Civil Kht-t, amely immár két éve végzi sikeresen a foglalkoztatást. A Civil Központ pedig a már említett funkcióin túl egyben e tevékenységnek is helyet biztosít. A közhasznú társaság mára Vácott, Szentmártonkátán, Inárcson és Tápióbicskén működtet telephelyet, közel 300 megváltozott munkaképességű embernek ad

munkát. Fő profiljuk a bérmunka jellegű szolgáltatás, ezen kívül azonban egyre bővül saját tevékenységük köre: ezek a mozgáskorlátozottak egyesületének támogató szolgálatára ráépülő gondozási, szállítási, információs és tanácsadási tevékenységek. A Civil Kht. csomagoló részlege Gyálon is működik mozgáskorlátozottak egyesülete, de nem foglalkoztatnak, Ócsán viszont két vállalkozás is ad munkát csökkent munkaképességűeknek, a Luxin Kft. és a Munkabíró Bt., az utóbbi cég közel 80 főt foglalkoztat a településen. Az önkormányzatot hasonló lehetőségek beindításával megkereső budapestiek ajánlatát a helyi mozgáskorlátozottak egyesülete azért is vetette el, mert a két jól működő vállalkozás mellé nem annyira konkurens harmadikra, mint inkább a meglévő két vállalkozás fejlesztésére, támogatására lenne szükség. Sokkal nagyobb és más jellegű igények is lennének a településen, mint amelyeket e két cég jelenleg ki tud elégíteni.


47

1.11. SWOT elemzés Erősségek Térszerkezet: •

•

Mind a nemzetközi, mind az országos szintű közút- és vasúthálózat szempontjából kiváló közlekedési adottságok, a nemzetközi tranzit funkciók koncentrációja Híd szerep a főváros és az Alföld, illetve Nyugat- és Kelet-Magyarország között

Természeti adottságok, környezetvédelem: • • •

Az Ócsai Tájvédelmi körzet egyedülálló növény- és állatvilága, helyi védettségű területek több településen A közműolló bezárult, folyamatosan zárul Korszerű térségi hulladéklerakó működik

Gyengeségek Térszerkezet: • •

Valódi térségi központ hiánya Gyenge térségen belüli kapcsolatok: Budapestre felfűződő úthálózat, haránt irányú közlekedési kapcsolatok kapacitása kevés, minősége rossz, elkerülő utak hiánya

Természeti adottságok, környezetvédelem: • •

• •

Magas a 17 AK alatti termőföldek aránya Magas a mesterséges felszín aránya, kicsi a biológiailag aktív felület Veszélyeztetett vízbázis Gyakori az illegális szemétlerakás

Gazdaság:

Gazdaság:

• • • •

• • • •

•

Tranzit és logisztikai funkciók erősek, tőke letelepedését segítik elő A fizetőképes budapesti piac közelsége Tradíciókra építő, sikeres agrártermelés Mezo-régiós kooperáció a turizmus területén A gazdaság foglalkoztató képessége nő

Társadalom:

• • •

•

A transznacionális nagyvállalatok nem integrálódnak a lokális gazdaságba Forráshiányosak a helyi KKV-k Kevés a kooperáció a KKV-k között A főváros elszívja a képzett munkaerőt Az agrártermelés piac problémákkal küzd

Társadalom:

Kedvező demográfiai folyamatok • Az iskolázottsági szint növekedése, alacsony munkanélküliség • Szuburbanizáció kedvező hatásai •

Nagy arányú bevándorlás miatt alacsonyan integrált társadalom Gyenge a civil szféra Elöregedés jellemez több települést

Lehetőségek Térszerkezet: •

• •

Térszerkezet:

Az M0-ás körgyűrű és a 4-es út Vecsést és • Üllőt elkerülő szakasza megépül A repülőtér és a dunai kikötő fejlesztése • A vasúti és elővárosi közlekedés fejlesztése

Természeti adottságok, környezetvédelem: • • • •

• • • • •

A nem művelt termőterületek növekednek Az élénk ingatlanpiac miatt a termőföldet telkesítik, ipari vagy lakóterületté válik Az extenzív földhasználat nem terjed e A környezetvédelmi beruházások elmaradnak

Gazdaság:

A térség alkalmas nagy volumenű beruházá- • sok, tematikus parkok fogadására A KKV-k és az agrártermelők csoportjában • együttműködés formális keretek között is • Vállalkozássegítő központok alakulnak EU-s források hozzáférhetővé válnak

Társadalom:

A térségben a megnövekedett és tovább növekvő forgalom az úthálózatot és a környezetet túlterheli A biológiailag aktív felület tovább csökken

Természeti adottságok, környezetvédelem:

• Az extenzív földhasználat bővül • Tájrehabilitáció lehetővé válik A Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlása kormányzati támogatást élvez • Termálvíz •

Gazdaság: •

Veszélyek

Rövid idő után kivonulnak a térségből a befektetők komparatív hátrányok miatt A helyi KKV-k elveszítik versenyképességüket az akut tőkehiány miatt Az agrárvállalkozások nem tudják végrehajtani a termék-, piac- és technológiaváltást

Társadalom:

A felxibilis oktatás-szakképzés intézmény- • rendszerének kiépítése Non-profit centrumok és PPP intézményrend- • szer kiépítése

A társadalmi integráció megreked, a leszakadó társadalmi csoportok szegregálódnak A képzettség és az ismeretek hiánya az innováció gátjává válik


48

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS: A TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM CÉLJA, SZÜKSÉGESSÉGE, HATÓKÖRE ......................................................................................................................................................... 1 A területfejlesztési operatív program célja..................................................................................................... 1 A területfejlesztési operatív program szükségessége...................................................................................... 1 Az operatív program területi hatóköre ........................................................................................................... 1 Az alkalmazott módszertan............................................................................................................................. 3 I. HELYZETFELTÁRÁS .................................................................................................................................... 4 I.1. A HELYZET ELEMZÉSE................................................................................................................................... 4 1.2. A KISTÉRSÉG KÖZLEKEDÉSI VISZONYAI........................................................................................................ 5 1.2.1. A térség a közlekedési hálózatban ........................................................................................................ 5 1.2.2. A térségen belüli kapcsolatok............................................................................................................... 8 1.2.3. A közlekedési hálózat közeli jövője....................................................................................................... 8 I.3. KAPCSOLATOK, KOOPERÁCIÓK ÉS KONKURENCIÁK ...................................................................................... 9 1.4. DEMOGRÁFIA ............................................................................................................................................. 11 1.4.1. Migráció és természetes szaporodás – agglomerálódás és szuburbanizáció ..................................... 12 1.4.2. Korszerkezet ....................................................................................................................................... 14 1.5. A LAKOSSÁG ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEI .......................................................................................................... 15 1.5.1. A népesség képzettségi színvonala...................................................................................................... 15 1.5.2. Lakossági jövedelmi viszonyok........................................................................................................... 17 1.5.3. A telefon- és a személygépkocsi-sűrűség ............................................................................................ 18 1.5.4. A lakásépítés jellemzői ....................................................................................................................... 19 1.6. GAZDASÁG ................................................................................................................................................. 21 1.6.1. A betelepülők ...................................................................................................................................... 21 1.6.2. A helyi gazdasági szereplők ............................................................................................................... 23 1.6.3. A logisztika a térség gazdaságában ................................................................................................... 24 1.6.4. Az agrárium a térség gazdaságában .................................................................................................. 25 1.6.5. A kistérség ipari-szolgáltató vállalkozásainak tapasztalatai.............................................................. 27 1.6.6. Turizmus esélyei a térség gazdaságában............................................................................................ 27 1.6.7. A térség gazdaságának tőkeereje ....................................................................................................... 29 1.7. FOGLALKOZTATÁS ..................................................................................................................................... 30 1.7.1. A kistérség foglalkoztatási kínálatának változása .............................................................................. 30 1.7.2. Ingázási kapcsolatok .......................................................................................................................... 32 1.7.3. Az ingázás rövid és középtávú folyamatai .......................................................................................... 34 1.7.4. A humán erőforrások jellemzői .......................................................................................................... 35 1.7.4. Munkanélküliség................................................................................................................................. 36 1.8. INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁG .......................................................................................................... 37 1.8.1. A közművek kiépítése .......................................................................................................................... 37 1.8.2. A közmű rákötések alakulása.............................................................................................................. 38 1.9. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ........................................................................................................................... 39 1.9.1. A környezetvédelem ............................................................................................................................ 39 1.9.2. Felszíni és felszín alatti vizek ............................................................................................................. 39 1.9.3. Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................................... 40 1.9.4. Zaj, rezgés, levegőszennyezés............................................................................................................. 41 1.9.5. A természeti értékek és a zöldfelületek védelme ................................................................................. 42 1.10. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG .......................................................................... 43 1.10.1. Egészségügy ..................................................................................................................................... 43 1.10.2. Oktatás ............................................................................................................................................. 43 1.10.3. Szociális szolgáltatások.................................................................................................................... 45 1.11. CIVIL SZERVEZETEK ................................................................................................................................. 46 1.11. SWOT ELEMZÉS....................................................................................................................................... 48

Ábrák jegyzéke

1. ábra: A gyáli statisztikai kistérség települési és a „Kertváros Délkeleti Agglomerációs Területfejlesztési Társulás” tagjai 2 2. ábra: A Kertváros és a gyáli kistérség közlekedés-földrajzi elhelyezkedése .................................... 4 3. ábra: A népesség változása 1960-2002.................................................................................... 12 4. ábra: A középfokú végzettségűek aránya a 18 évesnél idősebb népességben.............................. 16 5. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népességben ............................... 16 6. ábra: A 100 lakásra jutó telefonvonalak száma 1994-2002 ........................................................ 18 7. ábra: A 100 lakásra jutó személygépkocsi állomány 1994-2002. ................................................ 19 8. ábra: Az 1994 és 2002 között épített lakások átlagos alapterülete.............................................. 20 9. ábra: Tőkefelhalmozás a gyáli kistérségben 1994-2001 (millió Ft) .............................................. 29 10. ábra: A munkaerőpiac eltartó képességnek változása 1990-2001. ............................................ 32 11. ábra: Az eljárók aránya 1990-2001........................................................................................ 33

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A jelenlévő, illetve lakónépesség változása 1900-2002................................................. 11 2. táblázat: A természetes szaporodás és migráció 1980-2002....................................................... 13 3. táblázat: Korszerkezet 1980-2002 ........................................................................................... 14 4. táblázat: A lakosság képzettségi szintje 2001 ........................................................................... 15 5. táblázat: A személyi jövedelemadó 2001. évi bevallásaiból származtatott adatok......................... 17 6. táblázat: A lakásépítés paraméterei 1990-2002 ........................................................................ 20 7. táblázat: A vállalkozások összehasonlító adatai......................................................................... 24 8. táblázat: A munkaerőpiac eltartó képességének változása a térségben ....................................... 31 9. táblázat: Ingázási irányok a gyáli statisztikai kistérségben 2001 ................................................. 33 10. táblázat: Foglalkoztatottak iskolázottsága 2001 ...................................................................... 35 11. táblázat: A foglalkoztatás ágazati szerkezete 2001 .................................................................. 36 12. táblázat: A munkanélküliség alakulása 1993-2002................................................................... 36 13. táblázat: A közműhálózat építés 1990-2002 ........................................................................... 37 14. táblázat: A rákötések alakulása és a közműolló....................................................................... 38

ALSÓNÉMEDI BUDAPEST 2004

Recommend Documents