Térségek tudománya
1. Civil tudomány a Székelyföldön A következő vázlatos áttekintés arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan alakult a szűkebb székelyföldi régió, a mai Hargita és Kovászna megye (Csík, Gyergyó-, Kézdi-, Orbai-, Sepsi-, Udvarhelyszék és Erdővidék) tudományos élete az elmúlt tíz évben23. 2003 júniusában zajlott Csíkszeredában a Quo vadis Székelyföld? című konferencia, amely a régió széleskörű fejlődési stratégiáját volt hivatott kidolgozni ahhoz, hogy a távlati célként megfogalmazott autonómia megvalósulhasson. Pragmatikus folytatása a Székelyföld fenntartható fejlődését vizsgáló Sikeres Székelyföld elnevezésű konferenciasorozat. Ez csak félig tekinthető civil kezdeményezésnek, szervezői ugyanis Kovászna és Hargita megyék tanácsai, valamint a Székelyföld Fejlesztési Intézet, a Háromszék Kutatási és Fejlesztési Központ és a Hargita Népe Kiadó. Az eddigi hat tanácskozás főbb témái: magángazdaság vagy nagyüzemi gazdaság; a helyi termék szerepe; a tanügyben zajló átalakulás, a helyi kompetenciák mozgósítása, miként válhatnak a különböző oktatási intézmények a régió fejlődését meghatározó tényezőkké; a kultúra szerepe a térségfejlesztésben; az identitásépítés eszközei. A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja égisze alatt 2011-ben létrehozták a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központot (HKFK) sepsiszentgyörgyi székhellyel, azzal a deklarált céllal, hogy aktív kezdeményező-szervező szerepet játsszon Kovászna megye térségfejlesztési folyamatainak szakmai megalapozásában, szervezésében és kivitelezésében. A HKFK a KAM-mal együtt létrehozott Székelyföldi Fejlesztési Intézet Kovászna megyei szakmai bázisaként kíván működni. Sem a Székelyföldi Fejlesztési Intézet, sem a Háromszék Fejlesztési és Kutatási Központ egyéb tevékenységéről nem találtam adatot, elképzelhetőnek tartom, hogy még nem indult be az ígéretesre tervezett szakmai-tudományos munka. A létrehozó, a Csíkszeredában több mint három évtizede működő Regionális és Antropológiai Kutatások Központja kitüntetett szerepet játszik a civil tudományos kezdeményezések között. Az 1979-ben, Csíkszeredában indult, 1991-ben újjászervezett Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport szakmai kutatási program keretében foglalkozott már a Csíki-medence urbanizációs folyamataival, a kizárási és bekebelezési technikákkal a magyar-román interetnikus kapcsolatokban; az élettörténet-mesélés, mint identitásépítési módszer elemzésével; előadássorozatot szerveztek Csíkszeredában az antropológiai terepmunka módszertani kérdéseiről. Az intézet társadalomkutatói munkát, kulturális antropológiai, szociológiai, társadalomtörténeti, településtudományi, térségkutatási elemzéseket végez, valamint térségi és országos adatbázisok létrehozásában, tudományos könyvsorozatok, folyóiratok szerkesztésében van fontos szerepe. 2011. december 15-én mutatták be a Csíkszeredában a Magyar Tudomány Háza célkitűzéseit. A létrehozók (KAB Agrártudományi Szakbizottság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Hargita Megyei Fiókosztálya; Pro Geológia Egyesület; KAB Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság; KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja) az akadémiai szellemiség erősítését tűzték ki célul. Kiemelten fontosnak tartják azoknak a tudományos munkával foglalkozó szakembereknek a támogatását is, akik mögött nem áll intézményi háttér. Hargita Megye
23
A felhasznált adatok az illető intézmények és szervezetek honlapjairól származnak.
31
Tanácsa a megyeháza egyik termét ajánlotta fel székhelyül. Az intézmény még most van kiépülőben, várjuk az ígért gyümölcsök beérését. Gazdasági-vidékfejlesztő tanácskozások, konferenciák keretében civil kezdeményezésre számba vették a régióban a borvíz felhasználásának lehetőségeit (2008) vagy a székely fürdők helyzetét. Ez utóbbiak – valóságos civil mozgalom keretében – kézzelfogható eredményhez vezettek, ugyanis példás közösségi összefogással újítottak fel hagyományos székely borvízfürdőket. Ahhoz, hogy jelentős tudományos teljesítmények szülessenek, képességekkel megáldott, kiművelt emberfőkre, stabil intézményekre és ezek hátterében olyan közösségi igényre van szükség, mely anyagi, erkölcsi és politikai támogatásban nyilvánul meg. A tudomány elsősorban egyesületi keretekben működik, még akkor is, ha többnyire egyetemi oktatók, vagy különböző kulturális munkakörökben dolgozó szakemberek működtetik a civil intézményeket. Ilyen módon szervezik a tudományos életet az EME, EMKE, KAB, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi fiókjai, a Pozsony Ferenc akadémikus által létrehozott a Pro Museum Egyesület és a Kriza János Társaság által működtetett Csángó Múzeum Zabolán, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ által patronált Székely Akadémia stb. A Háromszéki civil katalógusban24 szereplő több mint 170 szervezet közül 17 (azaz 10%) folytat a kulturális, közösségszervezői mellett tudományos tevékenységet is. A Sepsiszentgyörgyön bejegyzett Amőba Alapítvány szakmai továbbképzéseket szervez tanárok, köztisztviselők számára, de az ECL, ECDL vizsgákra való felkészítés könnyítésére a szakmai tanfolyamok mellett nyelvoktatással kapcsolatos konferenciákat is. Egyesületi kereteken működik olyan tudományos munkát folytató műhely is, mint az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, mely a diákok számára szervezett különböző versenyek koordinálása és a nyelvészeti kutatások, élőnyelvi vizsgálatok, nyelvi tervezés, szakkiadványok megjelentetése mellett évenként rendez országos szakmai fórumot. A nyelvművelők éves konferenciája tavaly Csíkszeredában zajlott a Magyar Nyelv Napjai keretében. Ilyenkor minden évben átadják a Sütő Andrásról elnevezett Nyelvőrzés Díját. A legutóbbi kitüntetett a csángó oktatási program volt vezetője, Hegyeli Attila. Az Etna Alapítvány nem csupán az alternatív művészeti eseményeket (tárlatokat, találkozókat) szervez, hanem szakmai konferenciákat is, archívumot és könyvtárat működtet. Az Europrogress Egyesület kitűzött célját, a gazdasági és társadalmi felemelkedés segítését tudományos kutatás, konferenciák, előadások, tanfolyamok szervezése révén kívánja elérni. Egy speciális tevékenység, a gombagyűjtés biztonsága és a foglalatosság antropológiai vonatkozásainak kutatása állnak a mikológiai stúdiumokkal foglalkozó László Kálmán Gombászegyesület programjában. A gyakorlati képzés mellett rangos konferenciákat szerveznek, hasznos kiadványokat jelentetnek meg. Örvendetes tény, hogy a megyeszékhely mellett vidéki településeken is zajlik tudományos élet. Kiemelkedik a háromszékiek közül Illyefalva, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány révén, amely néprajzi, vidékfejlesztési orvosi, gyermekjogvédelmi, vallástanári konferenciákat szervez és lát vendégül. Ugyanitt működik az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság, amely internetes és telefonos lelki segélyszolgálatot tart fenn, konferenciákat és műhelytalálkozókat szervez. Pozitív jelenségként könyvelhető el, hogy létezik megyei tudományos vidék is. Baróton az Erdővidéki Múzeum a gazdája a Tortoma önképzőkörnek, ahol rendszeresen tartanak tudománynépszerű24
Háromszéki Civil Katalógus 2012. Kiadja a Civilek Háromszékért Szövetség, Sepsiszentgyörgy
32
sítő előadásokat, ugyancsak Baróton van bejegyezve a Dobó-Valál Egyesület, mely az erdővidéki régészeti emlékek feltárásán és tudományos feldolgozásán munkálkodik konferenciák, fesztiválok, kiállítások és kiadványok segítségével népszerűsítve az elért eredményeket. A kiskászoni székhelyű a Székely Életért Egyesület a hagyományőrzés mellett konferenciák szervezését is célul tűzte ki, a Búcsújárók Emlékháza tud ezeknek méltó otthont adni. Zabolán a Csángó Múzeum fenntartóinak tudományos-értékbegyűjtő tevékenysége emelkedik ki. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület évi rendszerességgel szervezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, melyek keretében rangos tudományos keletkutató értekezlet zajlik. Az előadásokat évente konferenciakötetben adják közre. A megyei múzeumok mindig tudományos műhelyek voltak. A könyvbemutatók, fesztiválok (pl. a szeredai Régizene Fesztivál), évkönyvek (a sepsiszentgyörgyi Acta Siculica), konferenciakötetek rangos tudományos teljesítményt eredményeznek. Csíkszentdomokoson 2012 augusztusában a Márton Áron Múzeumban konferenciát szerveztek a szentéletű püspökről, és ennek anyagát ki is adták a Verbum Kiadó és a Szent István Társulat Bodó Márta, Lázár Csilla és Lövétei Lázár László szerkesztésében. A tanulmányok szerzői jeles történészek, teológusok, szociológusok. Székelyföldről évszázadokon át elvándoroltak a tudós elmék. Elég ennek megállapításához egy sétát tenni a kolozsvári Házsongárdban. A tendencia lefékeződésében a kulturális intézmények létrejötte és megerősödése fontos szerepet játszik. Az egyik ilyen tényező a Sapientia EMTE karainak megtelepedése Csíkszeredában, a másik a BBTE kihelyezett tagozatainak a megjelenése Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön, a székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi tanítóképzők besorozása a BBTE egyetemi szintű képzés rendszerébe. Tudományszervező szerepet töltenek be a Budapesti Corvinus Egyetem, a Gödöllői Szent István Egyetem Csíkszeredába kihelyezett képzései vagy Székelyudvarhelyen a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. Nem mondható el ugyanez a székely városok oktatási piacán megjelent román magánegyetemekről. Ezek – a távoktatási rendszernek köszönhetően – semmilyen kulturális fellendítő szerepet nem töltenek be a régióban: nem szerveznek tudományos ülésszakokat, nincsenek a helyi tudományosságot fellendítő kiadványaik, a diákokat kutatómunkára sarkalló TDK-ik, szerepük csupán a diplomaszerzés üzleti alapokra helyezett, leegyszerűsített módjának a biztosítása. Van a régió könyvkiadói között több, tudományos publikációkat megjelentető vállalkozás. Ilyen Csíkszeredában a CNCSIS által elismert Státus Kiadó, Sepsiszentgyörgyön a T3 Kiadó, mely tankönyvekre specializálódott, de konferencia-köteteket is gondoz. Az 1997 őszén útjára indított Székelyföld kulturális folyóirat az egyik legérdekesebb színfolt a mai magyar folyóiratok palettáján. Nem csupán irodalmat, irodalmi tanulmányokat, kritikákat közöl (Szépirodalom, Literata Hungarica, Scripta Mundi, Szemle című rovatok), hanem betekintést nyújt a kortárs színház történéseibe (Forgószínpad című rovat), figyelemmel követi a képzőművészet alakulását (Műteremtés című rovat), megismerteti az olvasókkal az erdélyi tudományos élet „virtuális” akadémikusait (Academica Transsylvanica című rovat), népszerű tanulmányokban ismerteti közelmúltunk történelmi változásait (Ködoszlás című rovat), bátorítja a levéltári dokumentumokra „vadászó” kutatókat (Irattár című rovat), odafigyel a Kárpátokon túli csángó-magyarokra (Kelet Népe című rovat), néprajzi tanulmányok közlésével igyekszik átláthatóbbá tenni mindennapjainkat (Aranyág című rovat) – közlési teret engedve az oral history műfajának is (Ujjlenyomat című rovat). És hogy e műfaji sokszínűség „tető alá kerüljön”, arról a filozófiai, politikaelméleti tanulmányokat közlő Vox Populi című rovat gondoskodik. 33
Nemzeti és helytörténeti ismereteket közvetít Sepsiszentgyörgyön a 2011-től indult a Székely Akadémia című előadássorozat Kádár Gyula szervezésében. Az elhangzott előadások: Sepsiszentgyörgy korai története és népessége; Székely vértanúk; Rituális szimbólumok a székelymagyar jelképkultúra világából; Hamisították-e a Csíki székely krónikát? (egy szöveg összehasonlító vizsgálat eredményei); A Szent Korona sérülései és átalakításai 1790 és 1853 között; Székely jelképek; Ínséges évek a XIX. században; A székely határvédelmi erők története 1940-1944 között; A visszatért Erdély 1940-1944; Honvéd a Hargitán; A magyar ágyúöntő tulipán; Székely-magyar őseinkről a régészeti kutatások tükrében; Erdély Hegyalja: a Horea felkelés, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dél-erdélyi hatástörténete; Észak Erdély Autonómiájának Legendája. Összességében elmondható, hogy a székelyföldi régió kutatóiban megvan az igény a tudomány és a művelődés különböző formáinak magas szintű művelésére, ehhez a civil-társadalmi és intézményes keretek egyaránt rendelkezésükre állnak. A sok jó kezdeményezés a felaprózódás veszélyét is magában hordja. Az összehangolt, professzionális, akadémiai szintű kutatások beindításához és (vagy) fenntartásához még nagyon sokat kell tenni. Dr. Tapodi Zsuzsa
34
2. Tudományok művelése Szatmár térségében25 A mai (romániai) Szatmár megyét földrajzi helyzeténél fogva ma (gyakran) a (történelmileg) Partium néven ismert térséghez kapcsolódóan emlegetnek. Tény, hogy a Kárpát-medence észak-keleti térségében valamikor központibb gazdasági-társadalmi szerepű térség mesterséges szétdarabolódása nyomán érzékelhetőbbé vált a szellemi-kulturális központoktól való távolsága, fokozódott a kiemelkedőbb gondolkodók, alkotók (Bánhidi Antal, Csűry Bálint, Dsida Jenő) más vidékre (az országon belül vagy külföldre) távozása. A második világháborút követő időszak jellemzője – bármilyen, a hatalomtól nem ellenőrzött művelődési és/vagy tudományos tevékenység tilos és üldözött volta – gyakorlatilag az 1990-es években kialakuló nyitottabb légkörben, az európai közösséghez csatlakozni-igazodni törekvő társadalmi-politikai helyzetben oldódott, oldódik mindmáig. A térségben élő magyarság számára is lehetővé vált, hogy magyarságtudatát szabadon megvallja, ápolja, az országon belül közelebbi-távolabbi térségben élő nemzettársaival, s akár más államokban élőkkel is, és természetesen más etnikumú polgárokkal is kapcsolatot tartson, a közművelődést előmozdító, vagy tudományfejlesztő szellemi alkotóműhelyeket kezdeményezzen, illetőleg ilyenek tevékenységébe bekapcsolódhasson. A térség gazdasági-társadalmi fejlődése vonatkozásában fontosan tartjuk, hogy az iskolaköteles fiatalság középfokú képzése keretében a tanulók a térségben több magyar tannyelvű elméleti líceum26 közt válogathatnak, nagyon gyenge a kínálat a szakközépiskolában, elenyésző (vagy nem is létező) a szakmai (ipari) képzésben. A megyeközpontban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem két kara működtet kihelyezett tagozatot, a Politikatudományi Kar helyi közigazgatás szakjának kihelyezett tagozatán román és magyar tannyelvű csoportok is működnek, a Pszichológia és Neveléstudományok Kar egyetemi rangú szakja, az óvodai és elemi iskolai oktatás pedagógiája nappali és távoktatásos (levelező) szakot is működtet. Több (román tanítási nyelvű) kart működtetnek Szatmárnémetiben, így az aradi Vasile Goldiş Egyetem27, s kihelyezett tagozatot működtet a kolozsvári Műegyetem és a Közgazdasági és Kereskedelmi Akadémia is. A térség közművelődése, és a (magyar identitású) polgároknak a tudományos életben való részvétele tekintetében a térségben két alapvető jelenséget állapíthatunk meg: 1) Szatmár értelmiségében (is) az 1990-es változások folyamatában megfogalmazódott igények közt hangsúlyozott fontosságú volt a felzárkózásra törekvés, a hiányzó történelmi, társadalomtudományi, magyarságtudományi ismeretek pótlása. Intézményes szellemi műhely létesítését kezdeményezték a megyeközpontban működő történelemtanárok, s ugyanezt a célt szolgálták más (egyéni) kezdeményezések, „egyéni alkotó műhelyek” is. Többen különféle színvonalú és mélységű kutató tevékenységet kezdeményeztek, végeztek. Az egyetemi tanulmányokat az országban vagy külföldi egyetemen folytató fiatalok közt többen választott szakjukban tudományos kutatásokban vettek részt, az alapképzésük folytatására, a mesteri képzés elvégzésére, néhányan a doktori tudományos fokozat megszerzésére is vállalkoztak. 25
A szerző Szatmár és térségében teljeskörűen veszi számba a tudományos eredményeket – nem marad meg a civil szféra keretei között. 26 Szatmárnémetiben: Kölcsey Ferenc Főgimnázium; Hám János Római Katolikus Iskolaközpont; Református Teológiai Líceum, Nagykárolyban: Kalazanczi Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum. 27 Magánegyetem.
35
Végigtekintve a különböző szakokban doktori fokozatot szerzettek során, igen jelentős különbséget állapíthatunk meg az 1990-es évek előtt állapot és a mai között. Míg akkor a megyében három (magyar) tudományos címmel rendelkező polgár volt, ma számuk huszonhat, tanulmányait végző doktorandus hat, s befejezetlen állapotban várakoznak öten. Ezen a csoporton kívül a térség értelmiségében vannak kutató (alkotó és feldolgozó) tevékenységet folytatók, akik bár tudományos munkával foglalkoznak, nem törekszenek tudományos cím megszerzésére. 2) A másik fontos jelenség a térség elhagyása, az elvándorlás, néhány esetben az országon belül, és mind többen a határokon túl, más európai országokba. Ez a jelenség nyilvánvalóan érinti a tudománnyal foglalkozókat is. Egykori diákjaink közül több tudományos fokozatot szerzett, külföldi egyetemen (magyar, német, belga, cseh. kanadai, amerikai egyesült államokbeli) oktatóról, európai kutató intézetnél, jelentős vállalatok dolgozó, kutató munkát végzőről tudunk. (Ez a réteg nem képezi vizsgálódásunk tárgyát.) Vizsgálódásunknak azonban a következőkben kizárólagosan a térségünkben élő és alkotó magyar értelmiség műveltségteremtő és tudományos tevékenysége jellegét és mértékét kívánjuk áttekinteni. A 90-es évek változási folyamatának első szellemi alkotó műhelye a történelemtanárok által Szent István Kör néven létrehozott közművelődési munkacsoport volt, melynek elsődleges célkitűzése a helytörténeti, nemzettörténeti ismeretterjesztés fejlesztése, a magyarságtudat erősítése volt, másrészt tevékenysége révén tompítani kívánta a régióban élők történetében, közös múltjában gyökerező feszültségeket, ezért a havi rendszerességgel megtartott előadásain a kör tagjai, és/vagy a meghívott előadók, a történelem oktatásával, kutatásával, ismeretterjesztéssel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (történészek, irodalomtörténészek, egyháztörténészek) múltunk neves eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel foglalkoztak/foglalkoznak. A (főként orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi középkáderek által létesített, (de más foglalkozásúak felé is nyitott) Szentgyörgyi Albert Társaság orvosi szakkönyvtárat létesített, Szatmárnémetiben megszervezte az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya 7. tudományos ülésszakát. A megyeszékhelyen négyen rendelkeznek az orvostudományok doktora tudományos fokozattal, ketten disszertációjuk megvédése előtt állnak, valamennyien kutató munkásságukkal közreműködnek szaktudományuk fejlesztésében. A társaság „Otthonom, Szatmár megye” címen könyvsorozat indítását kezdeményezte, célkitűzésül tűzve közművelődési és más helytörténeti tárgykörű munkák kiadását28, ezáltal is ösztönözve a szakmai kutató munkát. A könyvsorozat keretében jelent meg Csirák Csaba több színháztörténeti és a szatmári színjátszással foglalkozó, illetőleg színészeket bemutató munkája.29 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) mintegy másfél évtizede Szatmárnémetiben gyakorlatilag minden évben olyan konferenciákat, évfordulós tanácskozásokat30, megemlékezéseket szervez, amelyek a tárgyukat képező személyiségek, ezek munkássága, alkotásai, a hozzájuk kapcsolódó történelmi-irodalmi események kapcsán kötődnek Szatmárhoz, a térséghez,
28
A Szatmáron élő szerzők 1990-2012 között megjelent munkáira vonatkozóan lásd: Bura László: Két évtized könyvtermése Szatmárban I és II. In Művelődés 2012/8 és 2012/9 számokban.
29
Csirák Csaba kötetei: A szatmári színjátszás otthonai (2003), Színházi élet Szatmáron 1898–1918 (2009); 50 év krónikája. Az 1953-ban Nagybányán alakult együttestől a Harag György Társulatig (2003), Hatvan év I-II. (2013), illetőleg Színházi arcképek (2005), Színházi arcképek: Kapáló Magda, Czintos József, Péter Attila Zsolt (2006), Színházi arcképek (2008). 30 Az EMKE felelőse és rendezvényeinek a szervezője Muzsnay Árpád újságíró.
36
konkrétan: Ady Endre, Dsida Jenő, Kölcsey Ferenc, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, II. Rákóczy Ferenc, Móricz Zsigmond, Jakabffy Elemér. Ezek a konferenciák és tanácskozások olyan szellemi alkotó műhelyek, amelyek munkájában a (kevés kivétellel) nem a térségben élő, hanem Erdélyből, Magyarországról, a Kárpátmedencéből meghívott szakemberek, kutatók értekeznek a tanácskozás tárgyát képező íróról, költőről, közéleti személyiségről, a vele kapcsolatos kutatásuk valamilyen – sok esetben a szaktudományban is új szempontot felvető – eredményéről, sajátos meglátásukról. A konferenciák előadásai és értekezései a szervező Muzsnay Árpád gondozásában az EMKE és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kiadásában tanulmánykötetekben jelentek meg 31. A Szatmár Megyei Múzeumban alkalmazott kutatók intézményes szellemi alkotó műhelyt alkotnak, akik szaktudományuk területén – történelem, régészet, néprajz, biológia, irodalomtörténet – a Tudományos Kutatás Országos Hatósága által minősített kutatók és publikációs tevékenységet végeznek. Az említett szakterületeken kutató és publikációs tevékenységet végző magyar kutatók32 az intézményen belül nem alkotnak különálló kutató csoportot, kutatásuk és szakmai tudományos tevékenységük (magyarul és/vagy román, német, angol nyelven közzétett) eredményei, tanulmányaik33, a szaktudományok értékei. A Szatmár Megyei Múzeum évenként megjelenő kiadványsorozata (Satu Mare – Studii şi Comunicări; magyarul: Szatmár – tanulmányok és közlemények) bölcsészettudományi, művészeti, illetőleg régészeti sorozatában román nyelven és/vagy magyar nyelven írt tanulmányokban számolnak be a szaktudomány elméleti, esetenként konkrét gyakorlati vonatkozású kérdéséről. Megemlítendő a múzeumi munkaközösség az utóbbi években úgynevezett történelmi és kulturális kalauz sorozata (többnyire Szőcs Péter szerkesztésében), három nyelvű (román–magyar– angol) kis falumonográfiákat szerkesztett a következő helységekről (a falvak betűrendjében): Börvely, Csanálos, Csenger, Csomaköz, Érkávás, Kálmánd, Kányaháza, Kaplony, Hadad, Majtény, Szaniszló, Szilágypér, Szopor, Turc, Túrterebes. Szőcs Péter szerkesztésében jelent meg három szerző (köztük a szerkesztő) munkája, éspedig egy háromnyelvű – román, magyar és angol – tanulmánykötet, Szatmár egyházi építészete.34 Szellemi alkotó műhelyként működött (egy bő évtizedig) a Szatmári Római Katolikus Püspökség keretében a dr. Schupler Tibor által kezdeményezett ún. „történelmi fórum”, képzőművész, egyháztörténész, szociológus, könyvtáros értelmiségiek munkaközössége, amely célul tűzte egy31
( Muzsnay Árpád szerk.:) Sajtóértekezlet. Szilágyi Domokos és költészete negyedszázad távlatából. VI. Szilágyi Domokos Napok. (2001); Jakabffy Napok. Kis nemzetek a harmadik évezredben. – Kárpát-medencei tudományos tanácskozás. VI. Jakabffy Napok. (2001); Évfordulós tanácskozások. Ady Endre, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, II.. Rákóczi Ferenc, Móricz Zsigmond, (2002–2004) [Szatmárnémeti, 2005]; „Istennel, hazáért és szabadságért” „Cum Deo pro Patria et Libertate” Rákóczi-ünnepségek 2003 [Szatmárnémeti, 2003]; Évfordulós tanácskozások 2006. Kisebbségpolitika tegnap és ma – VIII. Jakabffy Napok – Az 1956-os forradalom és Erdély művelődési élete; „Mit nékem az igazság?” – Páskándi Napok 2006 – [Szatmárnémeti, 2007]; „Mítosz vagy valóság” Irodalmi tanácskozás és megemlékezés a 130 éve született Ady Endréről. (2007); Évfordulós tanácskozások 2007 „Az élő Rákóczi”. Dsida Napok 2007. [h.n. é.n.]; .Évfordulós tanácskozások 2008. „Párhuzamos Sajtóértekezlet” – irodalmi tanácskozás és megemlékezés Dsida Jenőről, Páskándi Gézáról és Szilágyi Domokosról – „Kárpát-medencei magyar egység megosztottság” – IX. Jakabffy Napok – Reneszánsz és Kölcsey. [Szatmárnémeti, 2008]; Ady Endre és Móricz Zsigmond- tanácskozás. Szatmárnémeti 2008– 2009. [ Szatmárnémeti, 2009]; 32 Dr. Szőcs Péter Levente történész, dr. Gindele György régész, drd. Szilágyi Levente néprajzos, dr. Sike Tamás biológus, drd. Kereskényi Sándor irodalomtörténész. 33 Román nyelvű szakfolyóirat(ok)ban és külföldön (Magyarországon) megjelenő szakfolyóiratban is közölnek. 34 Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura eclesiastică din Satu Mare – Szatmár egyházi építészete – Ecclesiastical Arhitecture of Satu Mare. Editura Muzeului Sătmărean. Satu Mare, 2008.
37
részt a megye területén található, az egyház tulajdonát képező nemzeti és egyetemes szellemi és tárgyi értékek megmentésének és megőrzésének elvi és gyakorlati módozatain való munkálkodást, másrészt kezdeményezte a tárgyi hagyományokhoz kapcsolódó, illetőleg az egyházmegye neves személyiségeinek munkásságát elemző, bemutató munkák (tanulmánykötetek) megírását, kiadását. Az értékek mentése és védelme céljából a szatmári püspökség összegyűjtette az egyházmegye területén létezett, gyakorlatilag szétdúlt könyvtárak35 maradékát, valamint a plébániákon kallódó értéket képviselő könyveket, s létrehozták az új püspöki könyvtárat, ennek Műemlékkönyvtár36 részlegét, a kaplonyi ferences37 és a nagykárolyi piarista könyvtárat38.Muhi Sándor két kötete – Szatmárnémeti római katolikus templomai; A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomai. Nagykároly I. esperesi kerület – a térség templomépítészeti és festészeti–képzőművészeti emlékeit leltározta fel és értékelte. Muhi Csilla munkája – A szatmári Székesegyház története és képzőművészete – pedig a püspöki templom értékeit mutatja be és értékeli.39 Az 1990-es évek végén az Erdélyi Múzeum-Egyesület térségi tagjai (és szimpatizánsai) elhatározták, hogy a megyeszékhelyen létrehozzák az egyesület bölcsészettudományi (nyelv- és történelem) tagozatának szatmári fióktagozatát, a kezdeményezés érdemi önálló alkotó műhellyé válása a helyi közművelődési és közéleti tevékenységek átfedései következtében megfeneklett, gyakorlatilag elakadt.40 Tudományt is művelő értelmiségi műhelyek Szatmárnémetiben (1999-től): A Babeș-Bolyai TE kihelyezett tanárképző (2004-től óvodai pedagógus és tanítóképző) tagozatát. A 15 éve alakult felsőoktatási tagozaton megalakulásától kezdődően többségükben doktori fokozattal rendelkező (és doktorandus) oktatók és óraadók működtek, illetőleg működnek.41 Az egyetemi tagozat kerete (évfolyamonként egy-egy csoport) folytán magától értetődően több tanárt magába foglaló egyetemi katedrák, szakmai csoportosulás működését nem teszi lehetővé, következésképp a tanárok szakmai-tudományos együttműködés céljából más helységekben (egyetemeken) működő kollégákkal keresnek és tartanak kapcsolatot. Tulajdonképpen „egyszemélyes” alkotó műhelyekként működnek. A térségben élő és működő (tudományos fokozattal rendelkező) szakemberek – történész, régész, biológus, kémikus, közgazdász, jogász kutatóknak – helyzete hasonló, egyszemélyes műhelyként foghatók fel még akkor is, ha tagjai vonatkozó szaktudományra szakosodott központi 35
Az egykori püspöki könyvtár, a káptalani könyvtár és a szemináriumi könyvtár a szatmári ferences és a nagybányai minorita, a nagykárolyi és a máramarosszigeti piarista könyvtár. 36 A biztonságosan őrzött könyvtárban az 1800 előtti könyveket és kiadványokat helyezték el, szakszerű leltározásukat a PPKE szakemberei végezték. A könyvtár katalógusa Emődi András: A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Műemlékkönyvtára Régi Állománya. Katalógus. (Varadinum Scriptum Kiadó. Nagyvárad, 2010) címen jelent meg. 37 A könyvtár katalógusa: Magyar Árpád, Zvara Edina (összeállította:) A kaplonyi ferences rendház könyvtárának régi állománya. Katalógus. (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009) címen jelent meg. 38 Feldolgozása az előbbiekhez hasonló módon folyamatban van. 39 Mindhárom kötet Szatmárnémetiben jelent meg, a Muhi Sándor kötetei 2000-ben, illetőleg 2002-ben., a Muhi Csilláé 2000-ben. 40 A nyelv- és irodalom szakosok által megteremtett szakkönyvtár – az EME Szatmári fióktagozatának a könyvekbe beragasztott lógójával – a tulajdont tanúsító jegyzőkönyv elkészítése mellett az akkor (még) Tanítóképző Főiskola tanári karának és könyvtárának használatába került. 41 Dr. Bura László, dr. Lovas János (magyar nyelvészek), dr. Végh Balázs Béla (magyar irodalom), dr. Glodeanu Gheorghe (román irodalom), dr. Szabó-Thalmeiner Noémi (pedagógia), drd. Starkné Nagy Gabriella (pedagógia), dr. Baranyai Tünde (matematika), drd. Hadházi Attila (angol), dr. Barabási Tünde (német-angol), drd. Kardos Melinda (lélektan), dr. Gindele György (történelem), dr. Coca Lia (zene); a rajzot–kézművességet Muhi Sándor I. fokozatos rajztanár tanítja.
38
(esetleg országos) egyesületnek, intézménynek (Kriza János Néprajzi Társaság, Anyanyelvápolók Szövetsége, Erdélyi Kárpát-Egyesület, Erdélyi Magyar Közgazdász Egyesület, Partiumi Műemlékvédő Egyesület, stb.), avagy az intézmény (általában csak névleges) helyi csoportjának.) Az egyetemi munkaközösség tagjai a szakterületükön végzett kutatómunka mellett sajátos pedagógiai kutatási területnek tekintik a közel egy évtizede bevezetett ún. bolognai rendszer működését / működtetését a felsőfokú oktatásban. A szatmárnémeti egyetemi tagozat alapító tagként részt vesz a CHERD-HU42 kutató munkájában, nemzetközi konferenciáin, tanulmányaival a konferenciaköteteiben. Az egyetemi tagozat tanárai elméleti és gyakorlati (pedagógiai, szociológiai) kutatásaikba bevonják a hallgatókat is, részt vettek és vesznek ún. határokon átnyúló (ún. HU–RO) kutatási programokban, képzésekben (és konferenciákon), ezek keretében szakkönyveket írtak, írnak. Szakmai és pedagógiai vonatkozású tudományos munkásságuk eredményeit egyetemi tanulmányi útmutatókban43 és módszertani - tudományos könyvekben44 összegzik. A tárgyi néprajz vonatkozásában sajátos terület a tasnádi fazekasság45 hagyományainak az összegyűjtése és feldolgozása, az egykori nagykárolyi fésűsmesterség46 műhelyének, eszközeinek, munkafolyamatainak feltárása és bemutatása, valamint az avasfelsőfalusi gubások, a szatmári kötélverő mesterség, a (halódó) szitakötés és a mézeskalács mesterség hagyományainak feltárása és bemutatása47. Tárgyi vonatkozású a Szatmár megyei népi táplálkozás48 kutatása és elemzése is. A szellemi néprajz tárgykörébe tartozik a Szatmárban gyűjtött szólásokat és közmondásokat49, illetőleg a betlehemezés szokását Szatmárban50, valamint mezőfényi gyermekmondókákat és hiripi népmeséket51 bemutató kötet. A szellemi néprajz tárgykörébe tartozó gyűjtő–kutató–elemző munka eredményei azok a népdalgyűjtemények, amelyeket Bura László és Fejér Kálmán a korábbi évtizedekben végzett gyűjtéseik anyagából válogattak és közöltek.52 A nyelvtudomány területén Bura László három szakterületen munkálkodott. Az alkalmazott nyelvészetet művelte nyelvművelő írásai közlésével. A napi sajtóban közölt cikkeiből gyűjteményes kötetet is összeállított53. Több tanulmányban foglalkozott mesterségek – a különböző fafeldolgozó 42
A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen alapították magyarországi, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai és romániai egyetemek és szakemberek. 43 Olosz Etelka–Olosz Ferenc: Matematika – tanulmányi útmutató az I. évfolyam részére. (2001), Baranyai Tünde: Tanulmányi útmutató. Matematika (2002), Fejér Kálmán: Szolfézs példatár – népi dallamok (2002), Muhi Sándor: Rajzoljunk együtt. Módszertani útmutató az óvodai és elemi iskolai képzőművészeti neveléshez. (2000), Végh Balázs Béla. Gyermekirodalom. Tanulmányi útmutató (2000), Bura László: Magyar nyelv I. Tanulmányi útmutató (2001). 44 Olosz Etelka–Olosz Ferenc: Matematika és módszertan. Tankönyv a tanítóképző diákjainak. (1999, 2000, 2001, 2003), Stark-Nagy Gabriella: Óvodapedagógia és játékmódszertan. (2010), Szabó-Thalmainer Noémi: A pedagógiai kutatás alapjai (2010), Baranyai Tünde–Tempfli Gabriella: Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei matematika órákon. (2010). Baranyai Tünde: Aritmetika tanító- és óvóképzős hallgatók számára (2012), Szabó-Trahlmeiner Noémi: Metszet. Az erdélyi magyar állami óvó- és tanítóképzés húsz éve egy vizsgálat tükrében. (2010), Végh Balázs Béla: A gyermekirodalom változatai. (2007), Fejér Kálmán: Szolfézstankönyv I. osztály. (2006) 45 Bura László–Vass Márton: A tasnádi fazekasság. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok. (Budapest, 1991). 46 Cziker András: A nagykárolyi fésűsmesterség művelőinek története. Nagykároly, 2011. (A fésűsmester család utolsó, egykor aktív tagja rekonstruálta a műhelyt és elkészített minden, a mesterségben használatos munkaeszközt, stb.) 47 Bura László: Nevek tanúsága, szakmák emléke. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005. 48 Bereczki Orbán Zselyke: A Szatmár megyei népi táplálkozásról. Szatmárnémeti, 2008. 49 Bura László: Szatmári szólások és közmondások. Csíkszereda, 2008. 50 Nagy István: Hopp Istók, jó estét. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2001. 51 Végh Balázs Béla: Mezőfényi gyermekmondókák. Hiripi népmesék. Hajdúböszörmény, 2010. 52 Bura László–Fejér Kálmán: Rózsát hintettem a gyalogútra. Szatmár vidéki népdalok. (2004), Uők.: Felsütött már az Esthajnali csillag. Szatmár vidéki népdalok. (2011). 53 Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. Nyelvművelő írások. Identitás. Szatmárnémeti, 2001.
39
mesterségek, kötélverők, szitakészítők, fazekasok, stb. – szaknyelvének a kérdéseivel54, több könyvében pedig a névtan különböző területein végzett kutatásainak anyagát és elemzését közölt55. Több évtizedes gyűjtő munka eredménye a megye több mint kétszáz településének történeti és jelenkori földrajzi neveit (helyneveit) leltározó kötetei56. Művelődéstörténetünk adósságát törlesztik azok az iskolatörténeti tanulmányok57, amelyek a térség középiskoláinak és társadalmi szerepének az eddig ismert kerettörténetüket meghaladó, másrészt eddig lényegében nem ismert intézmény bemutatását tűzték célul, illetőleg feltárták az ún. polgári iskolai tanítónőképző (közel négy évtizedes) működését, amely – amint azt a feltárt dokumentumok tanúsítják – tulajdonképpen két tagozattal (nyelvtudomány – történelem és matematika – természettudomány) működő hároméves felsőfokú tanintézmény volt. Ugyanehhez a témakörhöz csatolhatjuk a 17-19. századi középiskolák és az 1773-ban megszűntetett jezsuita rendház könyvtárainak állományát bemutató könyvtártörténeti munkát58, valamint a 17-19. századi középiskolák diákságát (névsorát, adatait) bemutató munkát.59 A társadalomtudományok, konkrétan a jog- és az államigazgatás elméleti kérdéseivel (is) foglalkozik Szatmáron a jogtudományok doktora, Varga Attila, a Sapientia kolozsvári karának a docense. Tankönyvet60 ír, mivel tanít a BBTE Politológia Kara kihelyezett közigazgatási tagozatán, ugyanakkor tanulmányokat közöl speciális szakterülete a kisebbségjog61 és az alkotmányjog62 témakörében. A közgazdaságtudomány elméleti kérdéseiről román nyelvű munkákat ír Schlotz Béla63, aki tanít az aradi Vasile Goldiş Egyetem Közgazdasági Kara szatmári kihelyezett tagozatán. A reáltudományok közül a matematikai elméleti kérdésekkel foglalkozik dr. Kiss Sándor64, biokémiai kutatásokkal dr. Átyim Pál65, a növény és állatvilág biológiai problémáival a Nagykárolyban élő Karácsonyi Károly66. A tudománytörténeti munkák közé sorolhatjuk a egy-egy neves matematikus, kémikus, teológus – egyházjogász életpályáját bemutató életrajzi munkákat. Ilyenek a matematikus Maurer Gyula, Radó Ferenc és Weszely Tibor, a kémikus Bodor Miklós és az egyházjogász püspök, Scheffler János életpályáját bemutató munkák.67 54
A szatmári kötélverő mesterség szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 58. (Budapest,1993); Nevek tanúsága, szakmák emléke. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2005. 55 Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. (1997., 2., bővített kiadása:2011.); Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti (Satu Mare) (1500–2000). Csíkszereda, 2007.; Szatmári helynevek I. Magyar Névtani Dolgozatok 182. (Bp.,2003), Tövisháti helynevek. Magyar Névtani Dolgozatok 189. (Bp., 2004). 56 Szatmár megye helynevei (földrajzi nevei) I-II. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008. 57 Bura László: A Szatmári református kollégium és diákjai 1610 – 1852 (Kolozsvár, 1994); Uő.: Iskolavárosunk Szatmárnémeti. Csíkszereda, 1999. 58 Bura László: Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII. századtól a XIX. század közepéig. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004. 59 Bura László: Szatmári diákok 1610-1852. Szeged, 1994. 60 Varga Attila: Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek. Sapientia, Kolozsvár., 2003. 61 Varga Attila: Nulla pax sine iustitia. Kisebbségjogi írások. Státus, Kiadó, Csíkszereda, 2000. 62 Varga Attila: Román alkotmányjog. (Státus, Csíkszereda, 2007). 63 Schlotz Béla: Investiţii. Eficienţa economică a investiţiilor.(2007), Uő.: Ecomomia firmei. (2009). 64 Kiss Sándor: Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata. Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 2008. 65 Átyim Paul: Biochimia proteinelor. Casa Cărţii de Ştiinţā, Cluj, 2007. 66 Karácsonyi Károly: Flora şi vegetaţia judeţului Satu Mare (1995), Karácsonyi, Karol: Conservarea biodiversităţii i octorirea naturii. Editura Daya, Satu Mare, 2010.; Ardelean Gavril – Karácsonyi Károly: A hajdani Ecsedi-láp és Ecsedi-síkság. Editura BION, Satu Mare, 2002. 67 Kiss Sándor: Matematikus a XX: század viharában. Maurer Gyula életpályája. Kolozsvár – Marosvásárhely, 2003; Uő: A matematika vonzásában. Radó Ferenc matematikus életpályája. H.n. (Szatmárnémeti), 2011; Uő: A Bolyaiak
40
Szatmár térsége és a (szak)tudományok kapcsolata témakörében nem foglalkozunk az ún. helytörténeti írások (munkák) kategóriájába sorolható munkákkal. Az utóbbi két évtizedben megjelent sok írás értékelése mennyiségük és minőségük folytán, hasonlóképp a számos ún. falumonográfiáé68, illetőleg falutörténeté a jelen keretünket meghaladó elemző tanulmányt igényelne. Összefoglalásként megállapítható, hogy a Szatmárban élő és működő, szaktudományuk területén kutató-, illetőleg elméleti tudományos munkát végző értelmiségiek az elmúlt huszonkét év folyamán a maguk szakterületén figyelmet érdemlő szakmunkákkal, alkotásokkal is jelentkeztek mind a humán, mind a reál tudományok területén. Bura László
vonzásában. Weszely Tibor matematikus életrajza. Szatmárnémeti, 2011; Bura László: Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2004, Uő: Boldog Scheffler János. Szatmárnémeti, 2010. 68 A műfaj követelményeihez igazodók: Bura László: Csanálos (2001), Uő.: Erdőd nyolc évszázada (2010); Kiss Kálmán: Egri község. Kismonográfia. Partiumi Füzetek 31. Nagyvárad, 2004.
41
