SÓLYOM CSABA* A szimulációs játékok szerepe a gyakorlatorientált képzés tananyagainak integrációjában (Tapasztalatok a KALYPSO, a BML, és a CORPORATION szimulációkkal) Business Simulation Games in the Integration of the Practice-oriented Higher Education Curriculum (Summary of Experiences in using the ARKHÉ KALYPSO, the Business Management Laboratory and the CORPORATION Games at the BBS FCCT) In this paper the author presents the objectives, and the roles of business simulation games in the curriculum of the full-time and part-time courses of the faculty of commerce in the integration of the education programme. The kernels of three actually used business games are presented with their main objectives within the curriculum. The application experiences of the BBS Faculty of Commerce Catering and Tourism for almost ten years are summarized in the paper. Special attention has been devoted to the interrelations of the business games and the methodological subjects of the curriculum and the tutor’s position in the teaching process. At the end some remarks have been made how to utilise up-to-date tools like e-mail, video-conferencing to extend the scope of application.
A piacgazdaság kiépülése és fejlődése a felsőoktatásban végzett hallgatókkal szemben új követelményeket támaszt. Ha megvizsgáljuk, a fiatal diplomásoknak szóló állásajánlatokat a napilapokban illetve a közgazdasági jellegű hetilapokban, a legfontosabb követelmények az alábbi pontokban foglalhatók össze: • egyetemi vagy főiskolai szakirányú diploma, • nyelvismeret, általános vagy szakirányú nyelvvizsga, és ezen belül az angol nyelv ismerete egyre inkább alapkövetelményként fogalmazódik meg, míg a második idegen nyelv ismerete emelheti ki a jelentkezőt a sorból, • számítástechnikai ismeretek, esetleg ECDL vizsga, de ezen belül elsősorban a Microsoft Office rendszer (MS Word és MS Excel) ismerete, • szakmai gyakorlati tapasztalat. Főiskolánknak ezekhez a követelményekhez kell igazodnia, ha továbbra is versenyképes akar lenni a felsőoktatási piacon. A BGF és karai eddig elért kiemelkedő versenypozíciójukat többek között annak köszönhették, hogy ezt az igényt felismerték, és tanterveik korszerűsítése során igyekeztek ezekre maximálisan figyelemmel lenni. Nyelvoktatásunk eredménye, hogy nappali tagozatos hallgatóink két nyelvvizsgával rendelkeznek, mielőtt megvédenék diplomájukat. A BGF karai egyenként százmillió forintot meghaladó összeget költöttek az elmúlt években a számítástechnikai infrastruktúra és az informatika oktatásának fejlesztésére, a hallgatók internet-hozzáférési lehetőségeinek biztosítáBGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Kereskedelemi Intézet, főiskolai docens, a Le Havre-i egyetem főiskolai karának vendégoktatója.
*
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 sára. A korábbi hagyományokat továbbfejlesztve a kredit alapú tantervek szerves része a legalább öthónapos menedzser-asszisztensi gyakorlat, a tanüzemi, tanszállodai gyakorlatokon felül, amelynek fontos célja szakmai gyakorlati tapasztalatok szerzése. Az üzleti szimulációs játékok alkalmazása a tananyag korszerűsítésének egyik olyan formája, melynek tapasztalatait szeretném közreadni ebben az anyagban. A BGF KVIF karán már összesen tíz éve foglalkozunk a kereskedelmi és az idegenforgalmi szakos hallgatók oktatásában üzleti szimulációk felhasználásával magyar, német illetőleg angol nyelven. Az itt bemutatásra kerülő három szimulációs rendszerből kettő amerikai, a harmadik pedig francia szoftvertermék.
1. Az üzleti szimulációs játékok szerepe az oktatásban A gazdasági felsőoktatásban növekvő igény jelenik meg a menedzsment ismeretekkel, a hallgatók kreativitásával és ismeret szintetizáló képességével szemben. A fiatal szakemberektől ötleteket, a problémák áttekintésének képességét várja el a gyakorlat. A hallgatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy munkacsoportokban, teamekben tudjanak dolgozni. Ezekre a kihívásokra az oktatásnak fel kell készítenie a hallgatót, mert ez nemcsak ismeretet, hanem képességek kifejlesztését is jelenti. A kereskedelmi szak tanácsadó testületével végzett konzultációink eredményeként a gyakorlati szakemberek elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy nem elsősorban az oktatott szakismeretek mennyiségi növelését kell szem előtt tartanunk, hiszen ezek egy részét tréningek formájában a jövendő munkahely is pótolni tudja, hanem az ismeretek felhasználási képességét, azok gyakorlati alkalmazásának oktatására kell nagyobb hangsúlyt helyeznünk. A hallgató számára az oktatás akkor lesz hatékonyabb, ha azt is megvilágítja, hogy a módszertani szaktárgyakban tanultak miért lesznek fontosak számára szakmai munkájában. Ehhez pedig célszerű bemutatnunk számára, hogy gyakorlat-közeli problémák megoldására hogyan használhatja fel a módszertani tárgyakban (függvényanalízis, valószínűségelmélet, statisztika, operációkutatás, számvitel és mérlegelemzés, pénzügyek, vállalati gazdaságtan stb.) tanultakat. Ezzel azt is elérhetjük, hogy csökkenjen idegenkedésük az esetleg „száraznak” ítélt tantárgyak iránt. Véleményem szerint oktatásunknak a hallgató számára nemcsak elméletileg, hanem a tapasztalat szintjén is meg kell mutatnia, hogy a modern gazdaságban az információ éppen olyan fontos vállalati erőforrás, mint a tőke vagy a munkaerő, amelynek megszerzése döntő lehet a vállalat üzleti sikere szempontjából. Ennek az erőforrásnak a megszerzése időt és költséget emészt fel, és vele éppúgy gazdálkodni kell, mint a többi erőforrással. Meg kell mutatni, hogy a vállalati belső és külső információk beszerzése, kezelése, döntés-előkészítő információs rendszer működtetése miért fontos és hogyan szervezhető meg. A közgazdasági gondolkodásban és az üzleti életben egyre fontosabb szerepe van a kvantitatív elemzésnek. Lehetőséget kell tehát teremtenünk az oktatásban arra, hogy a hallgató konkrét helyzeteket elemezve, elméleti ismereteit
2
SÓLYOM CS.: A SZIMULÁCIÓS JÁTÉKOK SZEREPE A GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS... felhasználva vonjon le konkrét, illetve általánosítható következtetéseket, problémákkal és azok megoldásának igényével kerüljön szembe, és ezzel oktatásunkban a hagyományos szemlélet mellé, és részben helyébe a probléma alapú tanulás (problem based learning) elve lépjen. Az esettanulmányok ill. az üzleti szimulációk alkalmazása ezeket a célokat szolgálja.
2. Az üzleti szimulációs játék lényege, a játékok csoportosítása Az üzleti szimuláció lényege, hogy egy egyszerűsített közgazdasági modellen keresztül kezeli a valóságot, és ezen a játékosok viselkedési stratégiákat próbálhatnak ki. Konkrét helyzetekben kell dönteniük, majd döntésük következményeit egy számítógépes program kiszámolja, kiértékeli, és visszacsatolja a játékos részére. A modern informatika jóvoltából ma ez a technika nagyszámú üzleti szimulációs játékot kínál, ezért érdemes a játékokat jellegük szerint csoportokba rendezni. Az oktatás részére kínált üzleti szimulációs játékok többféle szempontból csoportosíthatók, az alábbi csoportosítások tapasztalataink megfogalmazását segítik: A szimuláció komplexitása szempontjából különböző típusok különböztethetők meg.
Komplex vállalatirányítási játékok Ezekben a hangsúly a vállalkozás komplex irányításán van. Jellemzőjük, hogy mind a termelési, szolgáltatási és áruforgalmi, mind a pénzügyi folyamatokat egyaránt modellezik. A játékosok a szimulációban árukat és/vagy szolgáltatásokat gyártanak, forgalmaznak, kapacitásokat hoznak létre és karbantartanak, esetleg értékesítik azokat, szervezik és finanszírozzák a minőség ellenőrzését, munkaerőt foglalkoztatnak stb. A pénzügyi folyamatokat illetően foglalkoznak a vevőkövetelésekkel a szállítói tartozásokkal, bankhitelt vesznek fel, illetve törlesztik a hitelt, kötvényeket és részvényeket bocsátanak ki, követeléseket faktorálnak, rövid távú tőkebefektetéseket eszközölnek. E játékok esetében a hangsúly a vállalkozás növekedésének irányításán, a nyereséges működtetésen és a pénzügyi egyensúly fenntartásán van, miközben erősíteni kell a versenypozíciót a konkurensekkel, az importtal szemben, vagy éppenséggel különféle külpiaci lehetőségeket kell feltárni. A BGF KVIFK kereskedelmi szakon mindegyik tagozaton használt szimulációk ebbe a csoportba sorolhatók. A francia KALYPSO szimulációs játék korlátolt felelősségű társaságok irányítását szimulálja. A szimuláció modellje viszonylag egyszerű, hiszen három az életgörbe különböző fázisában levő termék gyártásával és havi forgalmazásával foglalkoznak a játékosok. A termékek keresletét jelentős szezonális ingadozás jellemzi. A játékosoknak havi, majd hónapra lebontott negyedéves döntéseket kell hozniuk. Ennek keretében havonta mintegy 15 döntési változó értékét kell meghatározniuk. Dönteniük kell arról, hogy gyártsák, vagy csak for3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 galmazzák az adott árut, meg kell határozniuk, hogy milyen marketing politikát alkalmaznak. Gyártás esetén a termékeket kétféle anyagból két munkafázisban állítják elő. Itt anyagszükségletet és kapacitásigényt kell számolniuk. Figyelemmel kell lenniük a szűk keresztmetszetekre, illetve ezek feloldására bővíthetik kapacitásaikat. Politikát kell kidolgozniuk a csúcskereslet kielégítésére, illetve a holtszezonban kapacitásaik kihasználására. Anyagbeszerzési politikát kell kialakítaniuk arra vonatkozóan is, hogy mennyire érdemes az anyagbeszerzésben kereskedelmi hitel igénybevétele bankhitellel szemben. Foglalkozniuk kell a vállalkozás likviditásának fenntartásával, a havi ÁFA elszámolás, a havi zárás információinak értelmezésével és felhasználásával. A szimuláció a játékosok teljesítményét négy kritériummal méri: • a készpénz menedzsment hatékonysága, • a termelés és készletgazdálkodás hatékonysága, • a vállalkozás jövedelmezősége és • a vállalkozás kereskedelmi teljesítménye, amelyet a piaci részesedésen és a piac lehetőségeinek feltárásán keresztül értékel a szoftver. A játékosok megtanulhatják, hogy a versenyben közös előnyök kihasználása érdekében érdemes kooperálni, valamint az ideiglenesen felesleges pénzeszközöket érdemes értékpapírba fektetni, hogy a vállalkozás tőkéjét maximálisan kihasználják. Az amerikai Business Management Laboratory (BML) szimuláció részvénytársaság vezetését, növekedésének irányítását szimulálja. A KALYPSO szimulációhoz képest az itt szereplő közgazdasági modell jóval bonyolultabb az előzőnél. A döntéshozónak itt azzal is szembesülnie kell, hogy két részben független piac létezik, a gyártott termék minősége összefügg a minőségellenőrzésre fordított költségekkel, és ezzel befolyásolja nemcsak a termékek eladhatóságát, hanem az esetleges visszáruk arányát. A vállalat értékesítési lehetőségeit a hagyományos ár, reklám, minőség mellett a termékek korszerűsége is befolyásolhatja, a termékfejlesztésre költött ráfordítás tehát költség, ugyanakkor a sikeres értékesítés fontos tényezője. Észre kell vennie, hogy a vevők értékelése egyrészt csökkenti az elérhető forgalmat, hiszen az alacsony bonitású vevőket nem szolgáljuk ki, viszont csökkenti a kétes kintlévőségeket. A vállalatvezetésnek tehát egy optimális arányt kell találnia a vevőszelekció és a kétes követelések tekintetében. Az eladó ügynökök megfelelő ösztönzése a fix és a mozgó-bér olyan arányait igényli, ahol a mozgó bér a teljes bér legalább 20-25%-át éri el. A hallgatók megtapasztalják, hogy a fix bér és a jutalék különféle kombinációja egyaránt lehet hatékony, azonban az alacsony bér és magas jutalék az erős teljesítmény kényszer mellett az értékesítési kockázat költségeinek az ügynökre történő részbeni áthárítását is jelenti. E gazdasági előny azonban a vállalathoz való kötődés csökkenésével jár együtt, tehát számolni lehet az ügynökök felmondásával. Ebben a szimulációban fontos szerepe van a logisztikai feladatoknak, hiszen a távolabbi piacon nincs áru, csak ha a logisztika gondoskodik a piac ellátásáról. E szimulációban a gazdasági tevékenységek időigényének is különös szerepe van. Az anyagbeszerzéstől, az ügynök kiképzésén keresztül a beruházások átfutási ideéig bezárólag a döntéshozónak figyelemmel kell lennie a tevékenységek időigényére. A szimulációban a gazdasági növekedés változó indexe, a változó hitelkamatok, a változó 4
SÓLYOM CS.: A SZIMULÁCIÓS JÁTÉKOK SZEREPE A GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS... indexe, a változó hitelkamatok, a változó anyagárak stb. teszik még élet közelibbé a döntési helyzeteket. Tekintettel arra, hogy a játékosok egy a tőzsdén szereplő részvénytársaság pénzügyeit is irányítják, ki kell alakítaniuk a finanszírozás többcsatornás rendszerét, hiszen kötvény ill. részvénykibocsátással, faktorálással hitelfelvétellel egyaránt finanszírozhatják a növekedést, de a részvénytársaság esetében fontos cél a minél magasabb részvényárfolyam elérése is. Erre viszont korlátozott mértékben lehetőséget biztosít az osztalékpolitika, a részvények visszavásárlása stb. A mintegy 60 döntési változó értékének meghatározása már komolyabb feladatot jelent. A sikeres döntéshozatalhoz során három dologra van szükség: • jó ötletekre, kreativitásra, hogy a játékos erősíthesse piaci pozícióját, • megalapozott és a lehetőségek szerint jó gyors és áttekinthető döntés előkészítő számításokra, hogy a döntés megalapozott legyen, itt léphetnek be a módszertani tárgyakban tanult módszerek és eszközök, de mindenképpen egy táblázatkezelő program, • a versenytársak és partnerek várható lépéseinek megérzésére, kipuhatolására, hogy csökkentse saját döntése kockázatát, azaz ne akkor bocsásson ki részvényt, amikor várhatóan a többiek is ezt teszik, mert így még jobban csökkenhet részvényének árfolyama. A CORPORATION szimuláció a több stratégiai üzleti egységet magába foglaló nagyvállalkozás modelljét valósítja meg, ahol a vállalkozás irányítása kétszintű döntéseket igényel. Az üzleti egységek szintjén termelési, szolgáltatási és a kereskedelmi tevékenységek, a belföldi és exportpiacok kezelése jelent döntési feladatokat, míg a nagyvállalati holding szintjén az üzleti egységek fejlesztésének finanszírozása, részvény, kötvénykibocsátás, hitelfelvétel, osztalékpolitika illetve az üzleti egységek esetleges értékesítése illetve új üzleti egységek megvétele jelenti a menedzsment döntések egy magasabb szintjét. Az első két szimulációt minden harmadik évfolyamos kereskedelmi szakos hallgató kötelezően végigviszi minden tagozaton (nappali, magyar, német, illetve 2004. szeptembertől angol nyelvű képzésben, távoktatási, illetve posztgraduális), ezt a harmadikat alternatív szakmai tárgyként vezettük be angol nyelven önként jelentkező hallgatók részére. Az első két szimulációt évfolyamonként mintegy 400–450 hallgató végzi, a harmadikat évfolyamonként 20 hallgató végzi el.
A vállalati élet egyes területeit kiemelő játékok Például csak a reklámozást, a marketingmunkát, a humán erőforrás menedzsmentet vagy a környezeti feltételek alakulását kiemelő játékok. Ilyen például a francia ARKHELLE, vagy a Prentice Hall amerikai kiadó nemzetközi szinten ismert szimulációs játékai. • A szimulációk időhorizontja szerinti megkülönböztetés ⇒ stratégiai játékok (hosszabb távú, legalább két üzleti évet felölelő szimulációk), mint például a CORPORATION, az EXECUTIVE, vagy a BML szimuláció;
5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 ⇒ középtávú, ill. éves gazdálkodást szimuláló menedzsment játékok: KALYPSO, BML; ⇒ rövid operatív irányítást szimuláló játékok; ⇒ egyes területekre koncentráló szimulációk . • A szimulációs játék működtetése szerinti megkülönböztetés ⇒ többszereplős szimulációs játékok, amelyekben a résztvevő versenyzők egyszerre konkurensei, ellenfelei és partnerei egymásnak, (KALYPSO, BML, CORPORATION) ⇒ egyszemélyes játékok, ahol a játékos csupán a számítógéppel versenyez (SIM-CITY)
3. Oktatási tapasztalataink, jövőbeli terveink a szimulációkkal 3.1. Az üzleti szimulációk helye a BGF KVIFK kereskedelmi szakának tantervében A szimulációk bevezetése feltételezi, hogy a hallgató az alapozó képzést befejezte és a módszertani tantárgyak nagyobb részét már tanulta. Tapasztalataink szerint az előbbi komplex szimulációk tehát elsősorban szintetizáló szemléletformáló szerepet játszanak, ezért elsősorban a szakmai képzés közepére illetve a képzés befejező félévében alkalmazhatók hatékonyan. A szimulációk rövid, tréningszerű alkalmazásával (koncentrált gyakorlat) a nappali oktatásban elérhető, hogy a harmadéves hallgatót a hatodik félév elején jobban „bemelegítsük” az utolsó év feladataiba és ezzel elősegítsük a kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása, a kereskedelmi informatika, operációkutatás, humán menedzsment tantárgyak problémáinak felismerését a gyakorlat oldaláról. A hallgató számára világos legyen, hogy miért „érdemes” tanulnia ezeket a tárgyakat. A bemelegítő KALYPSO szimuláció feladata továbbá a gazdasági döntések meghozatalára való szoktatás, a korábban tanult anyagok szintetizálása és alkalmazási készségének fejlesztése, a hallgatók kreativitásának fokozása, a versenyben való helytállásra ösztönzése. A szimuláció fontos feladata a szemléletformálás – a döntéshozatal korlátozott információk alapján, a bizonytalanság kezelése, a kalkuláció és intuíció szerepének felismerése a döntéshozatalban (pl. hitelkérelem, hiteltárgyalás lefolytatása), a módszertani tantárgyakban tanultak felhasználásának kikényszerítése A szimuláció további szerepe abban jelentkezik, hogy olyan komplex házi feladatok adhatók ki, amelyekhez az adatállományt egyébként nehezen tudnánk készíteni, illetve a hallgató számára külön feladatot jelenthetne az adatok megismerése, értelmezése. Ilyen pl. üzleti terv készítés a KALYPSO adatok alapján, stratégiai tervkészítés, arculati terv készítése a BML szimulációhoz, tenderpályázat készítés a BML szimulációban, vagy éves, illetve többéves üzleti beszámoló jelentés készítése a kft. taggyűlése, vagy az rt. közgyűlése részére. Ezek az 6
SÓLYOM CS.: A SZIMULÁCIÓS JÁTÉKOK SZEREPE A GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS... 5–8, illetve 15–20 oldalas dolgozatok lehetőséget adnak arra, hogy az ún. „tömegoktatás” ellenére színvonalas munkákat lehessen készíttetni és megkövetelni a hallgatóktól, egyben felkészíteni őket igényesebb szakdolgozatok készítésére. A BML szimuláció feladata a hatodik félévben a korábbihoz képest négyszeresére növekedő döntési változószám mellett a megalapozott döntés előkészítését támogató eszközök (Excel tábla, kalkulációk, esetleg lineáris programozási feladat), illetve a döntés eredményeit kiértékelő módszerek elsajátítása. E szimuláció keretei között kell a hallgatóknak stratégiai tervet, arculati tervet, tenderpályázatot, valamint többéves üzleti beszámoló jelentést készíteni. Ide kapcsolódik az rt. közgyűlésének megtervezése, a menedzsment üzleti jelentésének prezentációja és a jelentés megvédése a felügyelő bizottság kritikáival szemben. A CORPORATION multinacionális és stratégiai menedzsment szimuláció vállalatcsoport irányításának aspektusait, stratégiai üzleti egységek működtetését tanítja. A hallgatók itt a termékértékesítés és a hozzákapcsolódó szolgáltatások menedzselésének kezelését is tapasztalhatják.
3.2. A szimulációk szerepe a tantárgyak szakmai összekapcsolásában, tapasztalatok A szimulációk alkalmazásában karunkon a nappali, a másoddiplomás, a távoktatási illetve a FSZ oktatás keretében közel tízéves tapasztalat halmozódott fel. Magyar, német és angol nyelven oktatjuk a szimulációkat, illetve a francia Le Havre-i egyetem főiskolai karán. Tapasztalati mintánk nagysága mintegy 4500 kereskedelmi szakos, illetve német nyelven tanuló Turizmus és hotel menedzsment (THM) hallgatóra terjed ki. Ez a mintanagyság már lehetővé teszi általánosítható tapasztalatok levonását. Tapasztalataink szerint a hallgatók 90%-a nagyon szereti a szimulációkat. Még a távoktatásban tanuló hallgatóktól is kaptunk olyan „kritikát”, hogy a tantárgyak zömét miért nem ilyen szimulációs keretben tanítjuk, mert ez számukra érdekesebbé és könnyebben kezelhetővé tenné a szakmai tárgyak elsajátítását. Ezen álláspont mögött a munkahelyekről jövő hallgatóknak az a véleménye áll, hogy számukra az elvontabb összefüggések megértése konkrét példán keresztül könnyebb. Véleményem szerint azonban vigyázni kell arra, hogy a felsőoktatásnak el kell érnie az elvont és általánosításra képes gondolkodás szintjét és nem szabad csupán az egyedinél megragadnia. Ez, pedig óhatatlanul kijelöli a szimuláció szerepét, mint probléma felvető és alkalmazást segítő eszközét, de nem helyettesítheti az elméleti, általánosított ismeretek és összefüggések megértését és megtanulását. A szimulációk sikerét fokozza, hogy egészséges versenyszellemet ébreszt a hallgatókban, és ezzel fokozza érdeklődésüket. Fontos előnye a szimulációnak, hogy tág teret enged a hallgató kreativitásának, ötleteinek és ezzel a hallgatók differenciált kezelését teszi lehetővé, és emeli a hallgatók átlagos ismereteit. Fontos előnye a szimulációnak, hogy ösztönzi a csoportmunkát. Ugyanakkor a csoportmunka hátránya lehet, hogy elveszik mögötte az egyéni teljesítmény, azaz egy ötfős csoportban ketten dolgoznak a többi pedig lazít.
7
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A szimulációk kapcsolata a módszertani tantárgyakkal (statisztika, számvitel, operációkutatás, pénzügy, számítástechnika stb.). Itt elsősorban azt igyekszünk megmutatni a hallgatóknak, hogy a tanult módszerek hogyan használhatók és milyen eredményeket várhatnak el tőlük a döntés előkészítésben, illetve versenypozíciójuk megítélésében. A statisztikában tanult mutatók, trendszámítás, korreláció és regresszió gyakorlati felhasználására kerül sor. A számviteli információk (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow tábla) adatainak értelmezése és gyakorlati hasznosítása lehetővé teszi, hogy a hallgató megértse, neki nem kell ugyan könyvelővé, számviteli szakemberré válnia, de ahhoz, hogy jól tudja felhasználni a mérlegadatokat, azok tartalmát világosan ismernie kell és abból következtetéseket kell tudni levonnia. Hasonlóképpen említhetünk még számtalan példát a készletek értékére, az eladott áruk beszerzési értékének meghatározására vonatkozóan. A szimulációk kapcsolata a szakmai tantárgyakkal (kereskedelmi marketing, logisztika, kereskedelmi vállalatok gazdálkodása, humán menedzsment, kis üzleti vállalkozások, termék és szolgáltatás menedzsment) kétirányú: • A szakmai tárgyak oktatásában hivatkozhatunk a hallgatók szimulációbeli tapasztalataira, ezzel könnyíthetjük számukra az elméleti következtetések és a tanítandó összefüggések, mutatószámok közgazdasági értelmezését, elemzését. Így például a fajlagos fedezet, a fedezeti hozzájárulás általában, fix és változó költségek aránya, az elkerülhető és az el nem kerülhető költségek, a jövedelmezőségi, a likviditási mutatók, a tőkestruktúra illetve a teljesítmény mutatók tartalmának és használhatóságának megértését ezek a tapasztalataik lényegesen megkönnyítik. • A szimuláció keretében megkövetelhetjük olyan kalkulációk elvégzését, (pl. árkalkuláció, termékszerkezet optimalizálás, különféle költségráfordítások optimalizálása), amivel tisztázhatjuk, hogy mennyire értik hallgatóink a szakmai tárgyban tanultakat. A szimuláció során, illetve a szakmai tárgy tanításakor érdemes kitérni egyegy közgazdasági összefüggés szimulációbeli megjelenése, illetve a valóságos gyakorlati előfordulásának azonosságaira és eltéréseire. Ezzel rámutathatunk a közgazdasági gyakorlatban alkalmazható modellek valósághűségére, a modellezés hasznára és problémáira is. A szimulációk alkalmazásának fontos módszertani kérdése a szimulációk bonyolultságának problémája. Ma már a szimulációs játékok kínálata széleskörű és gyorsan bővül mind nemzetközi, mind hazai forrásokból. Konkrét képzési formához illeszkedő szimulációs program kiválasztása és alkalmazása során két szélsőséges hallgatói előítélettel kell számolnunk még akkor is, ha ez elenyésző kisebbség véleménye: • Az első, amikor a „kissé beképzelt” hallgató a szimulációt még rendesen meg sem ismerve azt a valósághoz képest túl egyszerűnek tartja, és ezért igyekszik annak szerepét lekicsinyelni. Ezt az előítéletet a tanárnak – ha tudja – érvekkel kell legyőznie, semmiképp sem szabad tekintélyelvi alapon eljárnia. Mutasson rá olyan összefüggésekre, amelyeket a hallgató nem tud, a szimulációból azonban világossá válnak.
8
SÓLYOM CS.: A SZIMULÁCIÓS JÁTÉKOK SZEREPE A GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS... • A második típus a „kishitű” hallgató, aki bár tisztában van az elméleti anyaggal, elméletileg ismeri az összefüggéseket, de nehezen ismeri fel őket a szimuláció gyakorlatában. A tanárnak itt kérdésekkel kell segítenie a hallgatót, hogy észrevegye az összefüggéseket, de sohase adjon kész megoldási receptet. Törekedjen arra, hogy a hallgató ismerje fel a helyzetet, növelje ezzel kreativitását, sikerélményét és tegye lehetővé, hogy e tapasztalatokkal a hallgató gazdagabb legyen. Olyan bonyolultságú szimulációt válasszunk, ahol a hallgatók legfeljebb 15–20%-a essen ebbe a két problémás körbe. A tanár a szimulációban játékvezető, tanácsadó (tutor) legyen. Tekintse a szimulációt keretnek, és a hallgatók felkészültségi szintjéhez illeszkedve adjon a szimulációhoz kapcsolódó olyan feladatokat, (tender, bérkövetelés, környezetvédelmi probléma, balesetek) amelyekkel nehezítheti a játékot, fejleszti a hallgatók alkalmazkodó képességét, kommunikációs készségét. Fontos, hogy a tanár folyamatosan kiértékelje az egyes szimulációs eredményeket, és ezzel csatoljon vissza a hallgatók felé. A kontaktórának ez az egyik legfontosabb része. A döntést nem kell mindenáron az órán meghozatni a hallgatókkal. Megfelelő informatikai eszközökkel (pl. e-mail) elérhetjük, hogy a hallgatók döntéseiket jobban előkészítsék és erre több időt kapjanak. A játékvezető tanár fontos feladata, hogy a hallgatók munkájában felmerülő lazaságok elkerülését a szimulációba illesztett eszközökkel biztosítsa. Ilyen pl. a döntés késedelmes beadása esetén a céget a játékvezető progresszív pénzbüntetéssel sújtja, így a hallgatói csoport fogja fegyelmezni renitenskedő tagjait. Alapelv legyen, hogy minden hiba – akár a hallgató, akár a játékvezető követi el – következményekkel jár. Ha a játékvezető vét hibát, a hallgatói csoport ez ellen a játékvezetőhöz címzett levélben követelést nyújthat be, a követelés jogossága esetén a játékvezető jóvátételt fizet a cégnek. Ha a helyzet bonyolult és a hallgatói csoport nem tudna megegyezni a játékvezetővel, válasszanak „kamarai választott bíróságot” azaz egy másik tanárt, aki hivatott a vita eldöntésére. Fontos, hogy a szimuláció valóságot közelítő keretébe helyezzünk el minden konfliktuskezelést és annak megoldását. Kiemelten fontosnak tartom az írásbeliség megkövetelését. Ezzel elérhetjük, hogy a hallgató meggondoltan fogalmazzon, bizonyítsa állítását, és gyakorolja az írásbeli kommunikáció, a levelezés megfelelő udvarias és tárgyszerű formáját. Vitás, nehezen eldönthető esetben még arra is volt példa, hogy a képzésvezető tanár, mint független választott bíró döntött a játékvezető és egy cég vitájában. A fenti elvek megvalósításával elérhetjük, hogy a hallgatóban szélsőségektől mentes, öntudatos, kiegyensúlyozott és demokratikus magatartás-minta erősödjön meg, ami szerintem hosszabb távon egy EU-polgár számára egyedül célszerű magatartás. A szimulációs tantárgyak érdemjegyeinek megállapítása során gondolnunk kell arra, hogy az üzleti versenyben elért eredmények a jegyhez szükséges pontszámnak csupán 40–45 %-át tegyék ki, hiszen a versenyben egy kis szerepe a szerencsének is mindig van, lehetőséget kell adni a kevésbé gyors felfogású, de kreatív, szorgalmas hallgatónak is jó jegy megszerzésére. Célszerű tehát pontozni azokat a komplex házi feladatokat, amelyek kiegészítik a szimulációs döntéseket, illetve elemzik, értékelik az elért eredményeket.
9
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A szimulációk alkalmazásának fontos kérdése a hallgatói kiscsoportos munka. A hallgatók három-ötfős csoportjai alkotják a cég vezetőségét és ők a döntéshozók a szimulációban. A csoportmunka olyan előnyeit érdemes itt kihasználni, mint a csoport szinergia. Nagy veszélyforrás a nagyobb létszámú csoportoknál, hogy egy-két fő dolgozik a többi „drukkol neki”. Tanári feladat, hogy különböző ellenőrző módszerekkel a lazsálókat is munkára szorítsa, illetve a csoportteljesítmény mellett mérje az egyéni teljesítményeket is. Ennek jó eszköze, hogy a hallgatók a szimuláció fogalmaiból és a modell összefüggéseiből tesztet írnak a szimuláció kézikönyve alapján. Ezzel kikényszeríthetjük a megfelelő hallgatói felkészültséget, amelynek különösen az alacsony kontaktóraszám mellett van jelentősége. Az egyéni teljesítmény további mérési eszköze a helyszíni aktivitás, prezentáció, esetleges egyéni házi feladat egy-egy elemzési részfeladatra. A „lazító drukkerek” megmozgatására jól hasznosítható eljárás, ha nekik például egy dömpingvád ellen kell védekezniük. A szimulációkban célszerű felhasználnunk azokat a modern informatikai eszközöket, amelyek elsősorban a távoktatásban jobb kontaktóra kihasználást tesznek lehetővé. A döntések és a házi feladatok e-mail formában történő fogadása, az eredmények e-mail-hez csatolt fájlként küldése, tapasztalataink szerint nagyon hasznos és segíti a tanári terhelés egyenletesebbé tételét, bár nem csökkenti a tanár összterhelését. Az internet adta további lehetőségek egyike a videokonferencia megvalósítása, amelyre a francia főiskolai partnerrel folytatunk sikeres kísérleteket. Itt a Microsoft Netmeeting illetve a VRVS videokonferencia rendszer adhat olcsó és közvetlen beszélgetést lehetővé tevő eszközöket.
3.3. Összefoglaló értékelés, további feladatok A nappali és a távoktatás pontszámai ill. érdemjegyei összehasonlítása alapján azt mondhatjuk, hogy a szimulációban a távoktatás hallgatói általában nem gyengébbek, sőt esetenként jobbak a nappali hallgatóknál. Érdemes a hallgatókkal kérdőíves értékelést készíteni a szimulációról. Ez jó eszköze a minőség ellenőrzésének és egyben a javítás irányába adhat javaslatokat. Néhány további ötlet, feladatok • A szakmai tárgyak és a szimuláció kapcsolatának további elmélyítése pl. a tender, EU pályázati forma és tartalom bemutatása, ami a pályázati rendszer fontosságát tudatosítja a hallgatókban. • A szakma-specifikus szimulációk bevezetésével (élelmiszer, ruházat, tartós fogyasztási cikk) a kereskedelem specialitásait vihetjük be a szimulációba. • Közös szimulációk a partnerfőiskolákkal. Ezt a BGF KVIFK és PSZFK hallgatói a Le Havre-i egyetem főiskolai karával minden évben egyszer elvégzik. • A játékvezető tanárok belső továbbképzése a követelmények egységesítése az oktatási módszerek technologizálása érdekében. Ennek két lépcsőjét tartom fontosnak: ⇒ készítsünk pontos forgatókönyvet elsősorban a rövid egyhetes tréningre, és ezzel biztosítsuk, hogy a játékvezető tanárok azonos értékelési rendet kövessenek.
10
SÓLYOM CS.: A SZIMULÁCIÓS JÁTÉKOK SZEREPE A GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉS... ⇒ szervezzük meg a játékvezető tanárok tapasztalatainak kölcsönös cseréjét, mert ebből kölcsönösen tanulnak maguk is. Oldjuk meg a kidolgozott pluszfeladatok írásbeli rögzítését és szétosztását a játékvezetőknek. Ezzel a szimulációhoz kapcsolódó feladatok sokrétűségét biztosíthatjuk. • Újabb speciális szimulációk (logisztika, humán menedzsment) meghonosítása a kredit alapú tantervek rugalmasságának fokozása céljából.
Irodalom J. R. SMITH, P. A. GOLDEN: Airline. Prentice Hall. J. R. SMITH, P. A. GOLDEN: Corporation. Prentice Hall R. C. HENSHAW, J. R. JACKSON: The Executive Game. Irwin Publishing, RONALD L. JENSEN: Business Management Laboratory. Irwin Publishing, Emory University. SÓLYOM CS., G. CADIOU: ARKHÉ KALYPSO Enterpreneur’s Handbook. BBS CCCT, Université du Havre. SÓLYOM CS., ZILAHY GYULA: Az üzleti menedzsment boszorkánykonyhája. BGF KVIFK főiskolai jegyzet. SÓLYOM CS.: ARKHÉ KALYPSO Simulation der Leitung einer GmbH. BGF KVIFK főiskolai jegyzet. SÓLYOM CS.: Fallstudien aus dem Geschäftsbereich. BGF KVIFK főiskolai jegyzet SÓLYOM CS.: Üzleti vállalkozások (ARKHÉ KALYPSO). BGF KVIFK főiskolai jegyzet.
11
