1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, MOTTÓJA Az iskola hivatalos neve: Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az iskola fenntartója: Tatabánya Megy

Nevelési Terv

I. BEVEZETŐ

Tisztelt Pedagógus Kollégák, Tisztelt Olvasók! Pedagógiai programunkat olvasva Önök betekintést nyerhetnek Tatabánya Megyei Jogú Város egyik intézményébe, ahol tanulásban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő és más fogyatékos gyermekeket nevelünk a kisiskolás kortól a szakma megszerzéséig. Intézményünk a közoktatási feladatok ellátása mellett főiskolai hallgatók, gyermekfelügyelők és gyógypedagógiai asszisztensek képzéséhez kapcsolódó gyakorlat vezetését is ellátja. A pedagógiai programunk fejezetein keresztül mutatjuk meg az iskolánk szerkezetéről, életéről, szellemiségéről vallott nézeteinket. Pedagógiai programunk tükrözi nevelésfilozófiánkat, hitünket a munkánkban, a gyermekekben és elkötelezettségünket a szakma iránt. Szakmai műhelymunkánkban a szülők igénye, a ránk bízott tanulók nevelési szükséglete fejeződik ki, melyek tükrében keressük a választ az új kihívásokra, a „mit?”, „mikor?”, „mennyit?” és „hogyan?” kérdésekre. Munkánk során felhasználjuk mindazt a gyógypedagógiai ismeretanyagot, amelyet intenzív tanfolyamokon, szakmai tanácskozásokon, konzultációkon, szakirodalmakon keresztül megszereztünk. Ezek, valamint a mögöttünk álló sokéves gyakorlat birtokában merjük vállalni az egységes közös szabályozók alkalmazása mellett az elszakadást az egyenlőség, az egységesítés, az uniformizálás eszméjétől, megmutatva az eltérő arculatot, a specialitást, az egyediséget. Bízunk benne, hogy szakmai célkitűzéseink egyaránt szolgálják a szülők, a tanulóink és kollégáink igényeinek kielégítését, valamint teret ad az önmegvalósításuknak.

1

I./1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, MOTTÓJA Az iskola hivatalos neve: Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola Az iskola fenntartója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Az iskola mottója:

„Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!” /Tóth Árpád /

I./2. AZ ALAPÍTÓI OKIRAT TARTALMA

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint fenntartó, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 1967. évben Tatabánya Városi Tanács által létesített Füzes utcai Általános Iskola, jelenleg Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola számára, az 1992. évi XXXVIII. tv 88. § (3) bekezdés, valamint az 1993.évi LXXIX. tv.37. paragrafusa szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően az 58.24/2004. (III.18.) számú határozatával az alábbi alapító okiratot adja ki. 1. Az intézmény neve: Székhelye:

Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola 2800 Tatabánya, Bánhidai-ltp. 408.

Telephelyei:

2800 Tatabánya, Kós Károly út 2. 2800 Tatabánya, Alkotmány út 100.

Tagintézményei:

Speciális Szakiskola, Kós Károly úti halmozottan fogyatékosok általános iskolája

2. Az intézmény alapítója:

Tatabánya Városi Tanács VB. Tatabánya, Felszabadulás tér 4.

3. Az intézmény felügyeleti szerve: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6. 2

4. Az intézmény működési területe: Tatabánya Megyei Jogú közigazgatási területe, és vonáskörzete, illetve a speciális szakiskola esetében igény szerint Komárom-Esztergom megye területe 5. Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

6. Az intézmény gazdálkodása:

Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

7. A fenntartói ellenőrzés rendje:

Pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzést Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője rendel el.

8. Az intézmény típusa:

Közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola, speciális szakiskola)

9. OM száma:

038531

10. Az intézmény törzsszáma:

387710

11. Az intézmény évfolyamainak száma: Nyolc évfolyamos általános iskola és négy évfolyamos speciális szakiskola 12. Az intézmény tevékenységei: TEÁOR száma:

80.10 alapfokú oktatás 80.22 szakmai középfokú oktatás

a) Ellátandó alaptevékenysége:

Fogyatékos (saját nevelési igényű) tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, valamint nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

Szakágazat száma:

Szakágazat megnevezése

80122-5

80511-3

Fogyatékos (saját nevelési igényű) tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása Fogyatékos (sajátos nevelési igényű) tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Pedagógiai szakszolgálat (konduktív pedagógia, logopédia) Napköziotthonos és tanulószobai ellátás

55232-3

Iskolai intézményi étkeztetés

80222-2 80121-4 80521-2

3

55241-1

Munkahelyi vendéglátás

55137-1

Gyermek-tanuló felügyelet, készenlét

75176-8

Intézményi vagyon működtetése

75192-2

Önkormányzatok elszámolásai

92403-6

Diáksport

-

Az iskola alapfeladatait, helyi feladatait és az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének költségvetési rendeletében biztosított előirányzatokból látja el.

-

Az iskola alapfeladatát a 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény által meghatározott óraszámok és az önkormányzat 86/2001. (IV.19) kgy. sz. határozatában biztosított óraszámok alapján látja el.

-

Az iskola alapfeladataként a sajátos nevelési igényű, értelmi fogyatékosok közül ellátja a tanulásban akadályozott tanulók nevelését-oktatását.

-

Ellátja a tanulásban akadályozott testi, érzékszervi, beszédfogyatékos halmozottan fogyatékos tanulókat. Rehabilitációs tagozatában ellátja az értelemileg akadályozott testi, Halmozottan fogyatékos tanulók nevelését-oktatását.

-

-

Konduktív pedagógiai és logopédiai ellátást végez.

-

Gondoskodik a könnyített és gyógytestnevelésre szorulók ellátásról.

- 264/2000. (XI.23.) kgy. sz. határozat alapján az 5-8. évfolyamon 1-1 osztályt működtet, amelyben ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását, akik pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan, és súlyosan akadályozottak. -

Cigány kisebbségi oktatás

b) Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: -

Az alapfeladatokon túli szülői igényeket önköltséges áron szervezheti meg. Határozatlan idejű szerződések megkötésére a fenntartó előzetes hozzájárulása után az intézmény igazgatója jogosult. Határozott idejű (maximum egy év) bérleti szerződések megkötésére az intézmény igazgatója jogosult, amelyről a fenntartót utólag tájékozatni köteles. Átvett pénzeszközök fogadása: - szakképzési hozzájárulás, - támogatás, - adomány, - segély, - pályázat. 4

c, Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 13. Megszerezhető végzettségek: - Zöldség-és fűszernövény termelő (OKJ 21 6207 08) - Varrómunkás (OKJ 31 5276 03) - Vas- és fémipari előkészítő (OKJ 31 5239 03) - Parkgondozó (OKJ 21 6207 05) - Lakástextil varró, javító (OKJ 21 5276 01) 14. A feladat ellátását szolgáló vagyon helyrajzi száma, címe: 8286 Tatabánya, Bánhidai ltp. 408. 0123 Tatabánya, Alkotmány út 100. A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza. 15. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény igazgatóját.

16. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázat útján, a közgyűlés döntésétől függően 5-10 éves időtartamra bízza meg. 17. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója. A képviseleti jogot az intézmény vezetője esetenként vagy tartósan átruházhatja az intézmény bármely dolgozójára. 18. Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: az intézmény igazgatója. 19. Az intézmény maximális tanulólétszáma: Általános Iskola: 238 fő Halmozottan fogyatékosok általános iskolája: 26 fő Speciális Szakiskola: 175 fő (10 osztály) Záró rendelkezések: Fenntartói határozat száma: 170.7/2002. (VI.20) kgy. sz. Módosító fenntartói határozat száma: 223/2003. (IX.25.) kgy. sz. 58.24./2004.(III.18.) kgy.sz. Hatálybalépés időpontja: 2004. augusztus 1.

5

I./3. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE – SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE Az iskola tanulóinak 85-90 %-a tatabányai lakos. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő, hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság „farkastörvényeihez” nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan a létminimum határán élő kisnyugdíjas, rokkant nyugdíjas vagy vegetáló, munkanélküli szegény. Alkalmi munkákból, családi pótlékból, segélyekből tartják el családjukat. A biztos egzisztenciát teremtők között (számuk kb. 10-15 %) a szorgalmas, jól felkészült szakmunkás és értelmiségi egyaránt megtalálható. A változó, labilis egzisztenciális viszonyok között egyre több a szorongó, deviáns, a bizonytalanság érzésével küzdő, a szeretetre, biztonságra, védettségre vágyó gyerek. A munkahelyi közösségből kirekedt, beszűkült környezetben élő szülők számára fontos társadalmi kapcsolatot jelentő színtér az iskola, ahol az iskola vezetőivel, pedagógusaival megoszthatják nyomasztó gondjaikat. Folyamatosan nyomon követjük a családok szociális helyzetét. A kapott információkat, adatokat felhasználjuk nevelési céljaink kitűzésénél, az egyéni fejlesztő programok elkészítésénél – elsősorban a magatartás- és viselkedészavarokkal kapcsolatban – a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a családok, a szülők megsegítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, az osztályfőnöki feladatok kijelölésénél.

6

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy mi elsősorban tanulásban akadályozott tanulókat nevelünk. Törekszünk a kerettanterv követelményeihez igazodni. A jobb képességet, a dinamikusabb fejlődést mutató tanulókat szeretnénk eljuttatni az alapvizsga követelmények minimumának teljesítéséhez. Lehetőséget biztosítunk a normál tanterv szerinti továbbhaladásra azon tanulók részére, akik más fogyatékosságuk miatt az illetékes szakemberek szakvéleménye alapján kerülnek iskolánkba. Valljuk, hogy a minimális műveltség mindenkinek jár. A fogyatékos embernek is joga van a tiszta kultúrához, tiszta moralitásokhoz és a tiszta értékekhez. Pedagógiai programunkkal az emberi szabadsághoz, a kiteljesedéshez igyekszünk hozzájárulni. Ennek érdekében célunk a tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Szakképzésükkel a társadalmi, egzisztenciális esélyüket, életben való boldogulásukat segítjük.

II./1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Az intézményünkbe az alapelvek kimunkálásánál kötelező jelleggel érvényesítettük a Nemzeti Alaptantervben a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében és annak módosításában megfogalmazott elveket. Figyelembe vettük a Kerettantervek kiadásáról és alkalmazásáról szóló rendelete, valamint a közoktatásról szóló törvény vonatkozó paragrafusait. Az intézményünkben folyó nevelő-oktatómunka alapelvei: A tanulók szükségleteinek, a felnőtt életben való boldogulásának, a társadalmi és
szülői elvárásoknak megfelelően, korszerű ismeretek nyújtása a készség - és képességjellegű követelmények előtérbe állításával;
A tanítás – tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanuló különleges gondozási igényét, speciális nevelési szükségletét, és ennek érvényt kell szerezni az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával;
Az alap- és középfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítanunk kell a kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét, a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét;
Az iskolai nevelést – oktatást olyan elvek szerint kell szerveznünk, hogy az segítse az iskolák közötti átjárhatóságot, és tegye lehetővé a sikeresen fejlesztett tanulók számára a többségi iskolába való visszatérést nyomon követés és megsegítés mellett. Ugyanakkor legyen toleráns az alsó határon teljesítőkkel, a képesség sérülés szerint határesetnek ítélt tanulókkal, azok befogadásánál fejlesztésével, integrálásával kapcsolatban;
Az iskola a helyi tantervében olyan követelmények megvalósítását vállalja föl, amelyek a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésében a rendelkezésre álló időkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók; 7












A célok, követelmények megfogalmazásában, a differenciált, az egyéniesített gyógypedagógiai munka során figyelembe kell venni az intézmény több évtizedes tapasztalatát, az elért eredményeket; Az intézmény oktató- nevelő munkája során – az integritás elvét nem sértve – élünk a megengedhető gyógypedagógiai sokszínűséggel, az alternatív pedagógiai megoldások alkalmazásával és terjesztésével, a gyógypedagógiai nevelés rendszerszerű kezelésével, amely összehangoltan jeleníti meg az alkalmazott tantervet, tankönyvet, taneszközt. Az integritás elvét követve együtt dolgozunk a közoktatás rendszerében hasonló feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel; Törekszünk olyan iskola kialakítására, mely megfelelő közeget, helyszínt teremt célkitűzéseink megvalósítására. Olyan demokratikus légkört teremtünk, ahol a diák és a tanár egyaránt jól érzi magát, a társas kapcsolatok a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát. Külön program szerint foglalkozunk az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók megsegítésével, nevelési-oktatási területen speciális ismeretek nyújtásával, habilitációjukkal, rehabilitációjukkal, csoport-identitástudatuk kialakításával.

II/2. AZ ISKOLA CÉLRENDSZERE Kiemelt célok: A tanulásban akadályozott és más fogyatékos gyermekek fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt lehetővé teszi, növelje önbizalmukat és kudarctűrő képességüket, a gyermekek sérülésétől függően felkészítse őket az önállóság általuk elérhető legmagasabb szintjére, az önálló életvitelre. Célunk, hogy az alapfokú és a középfokú iskoláztatás idején az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő teljes körű gyógypedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon, valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén – az iskolára vonatkozó törvényi keretek között.






Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában a differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során, Tanulásban akadályozott tanulók képességfejlesztése. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon A terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavarokat mutató tanulók fejlesztésében A hátrányos helyzetű tanulók különös megsegítése, fokozott jelentőséget tulajdonítva a gyermek- és ifjúságvédelmi munkának, Az iskolánk befejezett képzést kíván adni, így 1-12. évfolyamig neveli növendékeit, alapműveltségi vizsgára is felkészít, amely szervezését is vállalja. Több szakmában gondoskodunk tanulóink szakmai képzéséről: -




Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése, A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre, Szakmai ismeretek nyújtása, munkaerő piaci értékük növelése,

- Az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása. A személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, 8




Az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel.

Általános célkitűzések
















Az általános műveltség megalapozása, az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével. A tanulók szociális képességének, kultúrált viselkedésének, magatartásának formálása konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében. Kommunikációs készségük fejlesztése. Környezetvédő, - ellátó és – szépítő technikák birtoklása. Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. A tanulók sérülés-specifikus habilitációja és rehabilitációja. Az önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően. Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. Az önművelési igény kialakítása. A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása – a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása. Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések és azonosulások kiépítése. Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

Az általános célkitűzések teljesülésének jegyei:












Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, azonosulás a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő-óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben-felnőtt jelenléte nélkül is. Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás - az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan -, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre, reális tervek és elképzelések talaján. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotóniatűrés. Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés elkerülése. A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása. A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása. A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően. Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben. Felelősség és kötelességtudat megnyilvánulása minden színtéren, tettekben.

9

II./2. 1. A CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

Az ellenőrzést végzi Az ellenőrzés módja

Az ellenőrzés Mit ellenőriz? időszakai

Az éves ellenőrKijelölt területek. pl. MunkaközösségBeszélgetések, megfigye- zési tervben szokások, szabályok vezetők, iskolavezetés lés, feljegyzések meghatározott munkában való részvétel időszakonként Felmérőlapok, viselkeFelkért tanárok, isko- déselemzés, iskolai teljeÉvenként lavezetés sítményértékelések elemzése

Magatartás, viselkedés változásai, képességfejlődés, a szociális képesség alakulása

Iskolaszék, iskolave- Speciális tesztcsomagok, zetés, felkért tanárok, nyomon követés, felmé- 3-5 évenként szaktanácsadók rések

Értékelfogadás, azonosulás, ön- és környezetismeret, másságtolerancia, önállótanulás, társadalmi beilleszkedés

II./3. AZ ISKOLA FELADATAI











Az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségi és minőségi műveltségi tartalmak elsajátíttatása. Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése: - értelmi képességek - egyéb kognitív funkciók - beszéd - hallás - mozgás. A tanulási zavarok: olvasás, írás, számolási gyengeség esetén speciális módszerek alkalmazása. Ha bármelyik sérülés olyan súlyos fokú, hogy a csoportos foglalkozás nem kellően eredményes, egyéni fejlesztési tervek alapján egyéni foglalkozás. Felkészítés a munkavégzésre, képességektől függően az önálló életvitelre, illetve a keresőképes foglalkozásokra. Személyiségük fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, szocializációra való alkalmasság irányába. A szülőkkel történő egyeztetés alapján elősegítjük az iskolában folyó hitoktatást. Gondoskodunk – tanórai keretek között – a diákok úszásoktatásáról, hasonlóan a többi iskolához, de ennek idejét, a hatékonyság érdekében, két évre kívánjuk meghosszabbítani a jövőben. 10











Iskolánk biztosítja azon tanulók oktatását, vizsgáztatását, akiknek egészségi állapota, vagy a szakértők javaslata alapján a magántanulói státusza indokolt. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével, segélyezés szervezésével is segítjük a családokat. Szakorvosi ellátást biztosítunk, eseti gondozó, ellátó munkával járulunk hozzá a tanulók egészségügyi ellátásához, a segédeszközök beszerzéséhez és folyamatos használatának elsajátíttatásához. Tanulóink szabadidejének tartalmas eltöltésére gazdag, színvonalas programkínálattal is gondot fordítunk. Hétvégi túra, nyári tábor, színház - és mozilátogatások, kirándulások színesítik a szabadidős tevékenységeket. Gondoskodunk tanulóink iskolába járásának megkönnyítéséről iskolabusz-szolgáltatással, ügyeletet, étkezést biztosítunk, az alapvető egészségügyi szokások kialakulását, önálló tevékenységek elsajátítását, alkalmazását segítjük elő. A szakiskola vidéki tanulói részére a város kollégiumaiban elhelyezést biztosítunk. Tanulóink számára a tanulmányaik befejezése után segítséget nyújtunk az álláskeresésben, életvezetésben, nyomon követjük életpályájukat. A tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása: ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás.

Az iskola speciális feladatai a tanulói összetétel következtében











A tanulásban akadályozottak és más fogyatékosok korrekciója, fejlesztése a sérülés típusához igazodó csoportos és egyéni oktatással-neveléssel. A tanulók értelmi fejlesztése a sérülés súlyosságához rugalmasan alkalmazkodva. A jobb képességű tanulók egyéni fejlesztésének biztosítása a tehetséggondozás keretében. A gyengébb képességűek részére felzárkóztató foglalkozások, külön megsegítő stratégiák alkalmazása, illetve a követelmények rugalmas kezelése. A sérült beszéd korrekciója, fejlesztése a sérülés típusától és súlyosságától függően. Hallásgondozás és beszédnevelés a hallássérültek számára. Mozgásfejlesztés korrekciója a sérülés súlyosságához igazodva. A követelmények teljesítéséhez legalább két éves időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott. Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő készség- és képességfejlesztés, a tevékenységek bővülő körét. A szülők és az iskola között olyan kapcsolat /gondozási jogviszony / megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő.

A tárgyi környezet






Tantermek, szaktantermek, tanműhelyek, tangazdaság az életkornak megfelelő oktatást, szakmatanulást elősegítendő. Speciális oktatási segédeszközök az egyes tantárgyakhoz, logopédiához, egyéni fejlesztéshez. (emlékezet fejlesztő, taktilis -, szenzoros-, figyelem fejlesztő játékok, oktató CD-k) A napközis és szabadidős programokhoz játékok, könyvek, játék CD-k, videófilmek.

11

II./4. SPECIÁLIS MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA















Kiscsoportos és egyéni foglalkozási forma. A tanulók épen maradt képességeinek és – ezekre építetten - a sérülésből eredő funkciózavarok korrekciós jellegű fejlesztése. A tanulók adottságaihoz és korlátaihoz rugalmasan alkalmazkodó követelményrendszer. Tehetséggondozás: a jobb képességű gyerekek felkészítése a továbbtanulásra, alapvizsga letételére, városi-, megyei-, országos-, nemzetközi versenyekre. Mivel tanulóink nagy része diszlexia- veszélyeztetettnek tekinthető, az olvasás előkészítésében és tanításában is a diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs program alkalmazása (Meixner - féle), illetve terápia. A diszgráfiás tünetek kialakulásának megelőzése érdekében az írás tanítása is e program szerint. A diszkalkuliás tünetek megjelenésére számítva prevenciós eljárások bevezetése, illetve szükséges esetben terápia. Az anyanyelv tanulásának előkészítésére M. Frostig vizuális észlelést fejlesztő programja. Sindelar terápia a tanulási nehézségek enyhítésére. Konduktív terápia a mozgásfejlesztésre.

III. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDJE III./1. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN Kisiskoláskor











Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. Önkiszolgálás, önállóság kialakítása, megerősítése. A feladat- és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az élményszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez. 12








A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre – önmaga és a csoporttársak felé is.

A serdülőkor













Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól. Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása. Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról. Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Felkészülés az alapműveltségi vizsgára. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra. Egészségmegőrzés, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen.

Az ifjúkor









A felelősségtudat, kötelességtudat erősítése. Megbízhatóság a munkavégzés és a magánélet, emberi kapcsolatok terén. Kreativitás a szakmatanulásban. Nyitottság és segítőkészség az alacsonyabb évfolyamon tanuló társak iránt. Az iskolai környezet alakítása, esztétikai igényesség kialakítása környezetével és önmagával szemben. Folyamatos önképzés és önművelés igényének kialakulása. Az elfogadott együttélési szabályok és társadalmi normák betartásának igénye. A nagykorúságból adódó jogok és kötelességek megismerése és vállalása.

A célok teljesülésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában

13

III./2. A KÉPZÉS SZAKASZAI Az első pedagógiai szakasz: 1-4. osztály : alapozás A második pedagógiai szakasz: 5-8. osztály: ismeretbővítés, strukturálódás A harmadik pedagógiai szakasz: 9-10. osztály: orientáció, alapvizsga felkészítés A negyedik pedagógiai szakasz: 1./11., 2./ 11. osztály: szakképzés

III./3. NEM SZAKTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES PEDAGÓGIAI SZAKASZOK VÉGÉN

Első pedagógiai szakasz: A tanuló rendelkezzen a szakasz végére:







A tanuláshoz szükséges alapvető képességekkel, beleértve a gondolkodási képességet, emlékezetet, a motoros funkciók megfelelő fejlettségével, a fejlesztések segítségével, tér- és időbeli tájékozódás minimális készségével, A fejlesztett részképességek megfelelő felhasználásával, A kommunikációs készség olyan fejlettségi szintjével, amely nem akadályozza tanulását, az ismeretek elsajátítását, Azzal az alapvető viselkedési formákkal, amellyel az iskolai közösségbe akadálytalanul beilleszkedhet.

Második pedagógiai szakasz: A szakasz végére elérendő követelmények:




Szerezzen olyan új ismereteket, amelyek céltudatos felhasználása a gyakorlati életben az alkalmazkodást segíti elő, Képes legyen arra, hogy a tanulási technikákat irányítás mellett önállóan alkalmazni tudja, Érje el, hogy az új ismereteket önállóan szerezze meg, ezzel bizonyítva az önművelődési igényét, 14









Sajátítsa el a társadalmi beilleszkedés szabályait, és azt a mindennapi életben képes legyen betartani, Rendelkezzen olyan önfegyelemmel, amely az iskolába való beilleszkedését nem akadályozza, A már meglévő ismereteit életkori sajátosságainak megfelelő szinten képes legyen önállóan is bővíteni, Érdeklődési köre már különféle tudományterületek felé irányuljon, Tanulmányaira támaszkodva alkalmas legyen az önálló életvezetés alapjaira, Kommunikációs képessége legyen olyan szintű, hogy a társadalomba való beilleszkedés ne okozzon gondot.

Harmadik pedagógiai szakasz:






Az eddig szerzett ismereteit tudatosan, lényegre törően, az önálló életvezetésében alkalmazza, Tudja tudását rendszerezni, pályaorientációs képessége alakuljon ki, Társas kapcsolatai felelősségteljesek legyenek, közelítsék meg a felnőtt viselkedési formákat, Legyen alkalmas a kitartó munkavégzésre, Legyen tisztában az egészség – és környezetvédelem fontosságával.

Negyedik pedagógiai szakasz:











Rendelkezzen felelősség –és kötelességtudattal, Legyen megbízható a munkavégzés, a magánélet és az emberi kapcsolatok terén, Tudjon problémákat megoldani, legyen kreatív az élet különböző területein, Legyen nyitott és segítőkész embertársai iránt, Alakuljon ki benne esztétikai igényesség környezetével és önmagával szemben, Legyen igénye a folyamatos önképzésre és önművelődésre, Legyen képes az önálló életvitelre, Tartsa be az együttélési szabályokat, társadalmi normákat, Legyen tisztában jogaival és kötelességeivel, annak megfelelően éljen, Rendelkezzen a szakmájához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

15

III./4. KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI IRÁNYOK

Belépés feltétele

Szakképzési területek

Képzés időtartama

Textilipari: 16. életév betöltése

varrómunkás

2 év

lakástextilvarró- és javító Alapfokú végzettség, 16. életév Fémipari: betöltése vas –és fémipari előkészítő

2 év

Mezőgazdasági : 16. életév betöltése

zöldség–és fűszernövény termelő

2 év

parkgondozó

IV. AZ ISKOLA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE Az iskola a lelki egészségvédelem nagyhatású mentálhigiénés intézménye. A tanulók idejük jelentős részét töltik az iskola falai között, a tanulmányi idő hossza nő, az elsajátítandó ismeretek bővülnek, és a felnőtt szerepek egyre bonyolultabbá, összetettebbé és ellentmondásossá válnak. A mentálhigiéné lényege: a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra törekvő, kedvező irányú befolyásolása. Az iskola a fenti jellemzők miatt tehát kulcsfontosságú az egészségvédelem számára. Iskolánk speciális jellegéből adódóan kiemelt fontosságú tanulóink személyiségfejlesztése. Mentálhigiénés tevékenységünk három szintje: 1. Elsődleges megelőzés: azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszünk, amelyek egészségvesztést, (betegséget vagy viselkedési zavart) okoznak, illetve hozzájárulnak ezek kifejlődéséhez. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy
az általános egészséget segítjük elő, növelve a megbetegítő tényezőkkel szembeni ellenállást;
hangsúlyt helyezünk a specifikus betegségek megelőzésére. 2. Másodlagos megelőzés: a betegségeket és zavarokat szűrővizsgálatokkal, korai felismerésével, kezelésével igyekszünk csökkenteni.

16

3. Harmadlagos megelőzés: a betegségek okozta károsodások, maradványtünetek megszüntetése, és a további egészségkárosodás lehetőségének csökkentése a feladatunk. Ennek főbb módszerei: a rehabilitáció és a gondozás. A mentálhigiénés tevékenységünkhöz szakemberekkel rendelkezünk. Azonban a pedagógiai munkában szemléletváltásra, változtatásra is szükség van. Az oktató-nevelő munka egész folyamatát a személyiségfejlesztéshez szükséges „terápiás” légkör hassa át. Az iskolai mentálhigiénés programunk két, egymást jórészt átfedő célja:
Egyrészt a környezetből származó megterhelések, az ártalmak csökkentésére irányuló programok (ökológiai program). Itt célpont a gyermek személyiségét körülvevő rendszerek. Másrészt a gyermek megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémameg
oldó kapacitásának, személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia). Itt célpont a gyermek. A primer prevenciós programunk egy része nem közvetlenül a gyermekre, hanem a családra irányul. A családdal való szoros kapcsolattartás a szülői értekezletek és fogadóórák színterén kívül a gyakori családlátogatásokon keresztül valósul meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős problémás esetekben a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulhat, illetve a Családsegítő Központ segítségére számíthat. Azonban ezek csak áttételesen szolgálják az iskola és a család jó viszonyát. A közvetlen kapcsolat, segítségnyújtás, harmónia a két fél között szülői tréningeken, csoport- illetve esetmegbeszéléseken keresztül valósulhat meg. Nagymértékben nehezíti prevenciós munkánkat az időnként tapasztalható elutasítás, közöny. Ha nem sikerül a súlyosan veszélyeztető család megváltoztatása, akkor megpróbáljuk az iskolai kapcsolatokat (pedagógus, kortárs-csoport) olyanná tenni, hogy legalább részben pótolják a család támogatását. A tanulói közösségek elfogadó, empátiás érzékenységét erősítve segítjük elő ezt a tevékenységet. A tanulásban akadályozottságból és a szocio-kulturális hátrányból eredő súlyos személyiségzavarok és alulszocializáltság kompenzálása elsőrendű feladatunk. E tevékenységünk igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, szociológiai státuszához, egyéni fejlettségi szintjükhöz. Személyiségfejlesztő tevékenységünk részben tanórán, részben tanórán kívül, illetve egyéni és csoportos módszerekkel zajlik. Tanórák keretén belül a tanítási folyamatban az állandó visszajelzés, értékelés mellett a tananyagból adódó lehetőségekkel kiemelten élünk. Az anyanyelv és irodalom, valamint a történelem órákon lehetőség teremtődik példaképállításra, személyiségideál körvonalazására, emberi értékek felmutatására. Ember és társadalom keretén belül elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. Megteremtjük a kisebbségekhez és az etnikumhoz való toleráns viszonyt. Bemutatjuk, hogy a demokratikus együttélés megteremtése vitákkal, öszszeütközésekkel, konfliktusokkal terhes folyamat. Ezen belül az egyéni vélemények megfogalmazásának és a mások véleménye elfogadásának képességét kívánjuk elsajátíttatni.

17

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

18

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a képzési szakaszoknak megfelelően: Fejlesztendő területek Szakaszok

Első (1-4. o.)

Második (5-8. o.)

Harmadik (9-10. o.)

Kompenzálandó vonások Szociális éretlenség Kommunikációs hiányok Önkiszolgálás alacsony szintje Hiperaktivitás Viselkedési problémák Kudarctűrő képesség hiánya Feladattartás gyengesége Iskolakerülés Ízlésesség hiánya Értékek rongálása. Kommunikációs hiányok Viselkedési problémák Kudarctűrő képesség elégtelensége Feladattartás zavara A korai nemi érés, és a serdülés problémái Intolerancia Káros szenvedélyek Énképzavar, önismeret hiánya Iskolakerülés Egészségtelen életmód Kitartó munka hiánya Negatív hatások fokozott érvényesülése (különös tekintettel a kortárscsoportokra) A felelőtlen szexuális kapcsolatok következménye. Pályaorientáltság hiánya Iskolakerülés

Módszerek, eszközök, eljárások Önkiszolgálásra szoktatás. Folyamatos következetesség, gyakorlás, jutalmazásbüntetés, értékelés, ellenőrzés, kiscsoportos személyiségfejlesztő foglalkozás, szerepeltetés, szakkörök, játék, napközis foglalkozások, irányított szabadidős tevékenységek, klub. Szoros együttműködés a szülőkkel. (Súlyosabb esetekben a megfelelő intézmények bevonása) Példamutatás. A fentieken kívül egyéni és kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, esetmegbeszélések, mentálhigiénia, DADA program, szociális segítés, kapcsolattartás a szakszolgálatokkal. Etikai nevelés. Felvilágosító előadások. A reális énkép kialakítása. Önismeret elősegítése.

A fentieken kívül pályaválasztási tanácsadás. A reális énkép kialakítása. Önismeret elősegítése.

Munkafegyelem és a kitartó Célállítás, életpálya-elemzés. Lehetősémunka hiánya. Devianciák. Nega- gek és a valóság, a vágyak és a realitáNegyedik (11-12. o.) tív értékrend. Perspektíva hiánya. sok összehangolása. Folyamatos önművelés. Felkészítés a pályamódosítás lehetőségére.

19

V. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK V./1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek életében, személyiségfejlődésében fontos szerepet tölt be a közösséghez való tartozás minősége. Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű. Mikroközösségük létében, alakításában is problémák adódnak. Értékeik igen változóak, szülő-gyerek kapcsolatukban is rengeteg konfliktus fordul elő. Fogyatékosságuk kihat személyiségükre is, így a közösségi fejlettségük is elmarad ép kortársaikétól. A gyerekek az iskolai konfliktus helyzetben inkább a felnőttel szolidárisak, serdülőkorra sem igen alakul ki, hogy a gyerekközösség tagjaival vállaljanak közösséget. Az „egy mindenkiért, mindenki egyért” szelleme nem alakul ki közöttük. Nevelésünk céljai között fontos szerepet kap az, hogy a tanulókban kialakuljon a megfelelő értékrenddel, normákkal rendelkező közösséghez való tartozás és vele való szolidaritás érzése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló fejlesztő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A közösség kialakításához, formálásához elengedhetetlen a pedagógus személyes irányítása, aminek a fejlődés során egyre közvetettebbé kell válnia. A közösség összetartó erejét a tanórán kívüli tevékenységek pozitív élménye nagymértékben erősíti. Iskolánk közösségei:
Osztályok: - Csoportbontásos órák, - Szakmacsoportok szerinti bontások,
Napközis csoportok, tanulószoba,
Szakkörök,
Diákönkormányzat (ok). Feladatok az egyes pedagógiai szakaszokban: 1. Alsó tagozat /alapozó szakasz /: Cél:


Közösségek alapjainak megteremtése személyiségfejlesztéssel. 20

Feladat:
Normákhoz, szabályokhoz való viszony kialakítása. Társas kapcsolatok:
- Gyerek viszonya felnőtthöz, - Gyerekek egymáshoz való viszonya, - Az egyén közösségben elfoglalt helye, - A gyerek viszonya a mikrocsoporthoz Területei:
Tanórák, Tanórákon kívüli foglalkozások keretében,
Tevékenységhez kötődő együttműködési formák,(pl. csoportmunka, manuális fog
lalkozások, játék, osztályok közötti versenyek)
Iskolai rendezvényeken - szakaszonként mások a megoldások, Iskolán kívüli programok látogatása (mozi, színház, múzeum )
2. Felső tagozat: Cél:
A kialakult és a kialakulóban levő közösségek erősítése. Feladat:
A már megvalósult célok, tevékenységek gyakorlása.
Más intézményekből érkező tanulók beilleszkedése az osztályközösségbe. Területei:
Az osztályfőnöki órák témái és az abból adódó módszerek, eszközök. pl. beszélgetések,
Irodalmi és művészeti alkotások dramatizálása. Tanulmányi kirándulások,

Teadélutánok,
Osztályok közötti versenyek: pl. tanulmányi, tisztasági,
Díszítések (éves, karácsony előtti),
Magatartás, viselkedés sorakozásnál,
Diákjogok és kötelezettségek megismerése, gyakorlása. 3. Pályaorientációs és szakképző szakasz Pályaválasztásnál új osztályok alakulnak, ahová több intézményből érkeznek tanulók, ezért itt újra hangsúlyt kap a közösség alakítás. Cél:
Az önálló felnőtt közösségbe való beilleszkedési készség kialakítása, segítése.
Pozitív értékek mentén való szolidaritás erősítése. Feladatok:
Szokások, szabályok, normák megismertetése, elmélyítése a tanulókkal, tanulóknál,
Társas kapcsolatok kialakítása a közösségen belül,
Beilleszkedési problémákkal küzdő tanulóknak segítségnyújtás iskolán belül, és ha szükséges külső kapcsolatokkal,
Szakmai gyakorlatokon való együttműködés kialakítása, fejlesztése. Területei: u. a. mint felső tagozatban.

21

V./2. DIÁKÖNKORMÁNYZAT Egyik legjelentősebb - közösségi életet alakító és szervező – intézmény iskolánkban a diákönkormányzat. Az iskolai diákélet a közös cselekvés fóruma. Mivel tanulóink hátrányos helyzetűek, kiemelt szerepet szánunk a demokrácia –szabályok elsajátíttatására. Többségük számára befejeződik a szervezett tanulás, ha elvégzik iskolánkat. A diákélet az a cselekvési mód, amely elősegíti, hogy tanulóink a majdani felnőtt életükben jobban felismerjék a demokrácia adta lehetőségeket, szabályokat, és alkalmazkodni tudjanak hozzá, élni tudjanak vele. A diák önkormányzaton keresztül tanulóink bekapcsolódhatnak a városi Diákszövetség munkájába, ezzel is elősegítjük integrációjukat. A tanulók jogainak képviseletét a diákönkormányzat látja el. Ennek koordinálását a diákönkormányzatot segítőtanár látja el. Diákönkormányzatunk saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a tanulók közössége fogadott el. A diákönkormányzat képviselteti magát az iskolaszékben. Az iskolavezetés és a diáktanács közösen döntenek az évi diákparlament összehívásáról, annak programjáról. Az iskola diáktanácsa az osztálytitkárokból szerveződik – az önkormányzatot segítő pedagógus és az igazgató irányításával működő diákszervezet. Az osztálytitkárokat az osztály választja, delegálja a diáktanácsba, ahol érdekeiket képviselik. A diákokat érintő kérdésekben, mint a házirend, az éves programok, az értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés, rendezvények, hagyományápolás, iskoladíszítés és karbantartás, javaslattételi jogokkal rendelkeznek.

V./3. HAGYOMÁNYOK, RENDEZVÉNYEK Nagymértékben elősegítik az együvé tartozás érzésének kialakulását az iskolai rendezvények, ünnepségek, a hagyományőrzés. Ezek a következők:












Tanévnyitó ünnepély Az első osztályos és újonnan érkező tanulók köszöntése Közösség építő, egymás megismerését elősegítő év eleji kirándulások A szakképzésbe újonnan bekerült tanulók avató rendezvénye A tornanádaskai testvérintézmény által szervezett hagyományos szavalóversenyen való részvétel. Őszi szemétszüret. Mikulás ünnepség osztálykeretben. Karácsonyi előkészületként adventi gyertyagyújtások. Karácsonyi kirakodó vásár szervezése. Karácsonyi fenyőállítás, ünnepi műsor. A gyerekek és a napközis csoportok megajándékozása a karitatív szervezetek és egyéb támogatók jóvoltából. 22
















Éltes-napok: tantárgyi- és sportversenyek, kulturális bemutatók, téltemető rendezvények, farsangi bál, régi diákok találkozója. Szalagavató bál. Nőnapi köszöntések, előtte hóvirágtúra. A húsvéti ünnepek hangulati előkészítése. A Föld napján a búcsúzó osztályok fát ültetnek az iskola parkjába. Anyák napi megemlékezések 1-3. évfolyamon osztálykeretben, a felsőbb évfolyamokon a tanulók felkészítése édesanyjuk köszöntésére. Végzős tanulóink számára emlékfotók készítése. Ballagás a szakképzős évfolyamok végzős diákjai számára. Tanulmányi- és osztálykirándulások. Pedagógusnap megünneplése a szülői munkaközösség szervezésében. Az alapfokú képzésben végzett tanulók ballagása, búcsúbankettje. Évzáró ünnepély. Nyári táborok szervezése.

A fentieken kívül osztálykeretben, illetve iskolagyűlésen emlékezünk meg ünnepi műsorral, az iskolarádió külön programjával, tablókkal, faliújságokkal a nemzeti és állami ünnepekről.

VI. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSZSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Azon tanulók számára, akik az alapfogyatékosságukon túl beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. Speciális felkészültségű pedagógusaink a felmerülő problémák megoldására alkalmasak. A program tervezése igazodik a tanuló egyéni szükségleteihez, illetve a problémás szituációk megjelenéséhez, az akut esetek gyors kezeléséhez. Magatartászavaros és nehezen nevelhetők az érzelmi, akarati fogyatékosok egyik alcsoportját alkotják, akiknél az érzelmi, akarati fejlődés zavart szenved. Okai: organikus károsodás, pszichoszociális ártalmak. Tünetei:
Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, tic,
Kognitív, motoros funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség,
Emlékezet, figyelem gondolkodási műveletek hibája, hipermotilitás, kóros lassúság,
Szociális fejlődés zavarai /kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedés problémái /
Csökkent frusztrációs tolerancia, agresszió,
Autoagresszió Iskolánk tanulói fokozottan hátrányos helyzetűek, közülük többen veszélyeztetettek és halmozottan sérültek. Az okokból fakadóan három kategóriába sorolhatnánk be ezeket a gyerekeket: 23

1.) Fogyatékosságból fakadóan magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzd /organikus károsodás / 2.) Fogyatékosság foka enyhe, nagyon enyhe, a szociális háttér okozza a devianciát /szociális ártalmak: pl. munkanélküliség, csonka család, állami gondozottság, otthoni deviáns minta / 3.) Az előbbi két kategória kombinációja. Ezeket az okokat megszüntetni nem tudjuk, de segítséget nyújthatunk megfelelő életvezetési tanácsokkal, és a szociális intézményekkel történő kapcsolattartással. A fent leírt három kategória más-más segítségnyújtási módot igényel. Az iskola segítségnyújtási színterei: A. / tanóra, korrekciós órák B. / tanórán kívüli foglalkozások I. A.-fejlesztő óra, kiscsoportos foglalkozás, 10 órás oktatás, korrekciós órák I. B.-gyógytorna, látás - hallásfejlesztés, logopédia, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia II. A.

II. B.














Egyéni többlet feladatok egyénileg vagy gyermekfelügyelő segítségének bevonásával, Kiemelés az osztályból (2-3 fős csoportos foglalkozásra) Esetmegbeszélő kiscsoportok, szükség esetén a szülők bevonásával, Saját iskolapszichológus alkalmazása, az iskolai ideggyógyásszal való konzultáció Okok feltárása (terápiás kezelés a pszichopedagógus kollegák vezetésével) Házirend, iskolai szabályok következetes betartása, betartatása, (köszönés, sorakozó, ügyeleti rendszer). Iskolagyűlés, fegyelmezési eszközeink gyakorlatias alkalmazása (iskolabuszról való letiltás, kedvezmények megvonása, pl. rendezvények) Felelősség- és kötelességtudat kialakítása Ifjúságvédelmi felelőssel eseti konzultációk (naprakész információkkal szolgáljon a család szociális helyzetét illetően) Kapcsolattartás a szociális intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítővel, Lehetőséget biztosítani a szülőknek a szakemberekkel való konzultációra (ideggyógyász, pszichológus, szociális munkás, akik életvezetési tanácsokkal szolgálhatnak) Stresszoldás /relaxáció, autogén tréning, ventilláció / Törekvés a családokkal való kapcsolattartásra.

III. Az előzőekben leírtak kombinatív alkalmazása. Tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása Tárgyi feltételek: 24







Ayres-szoba, „dühöngő” kialakítása /szivacsokkal, szőnyegekkel, boksz-zsákkal / helyet adva a beszélgetésnek, stresszoldásnak Megfelelő tárgyi eszközök a sérült részképességek korrigálására Gyógytornához, logopédiához, 10 órás fejlesztéshez, egyéni fejlesztéshez megfelelő termek, eszközök, Társalgó kialakítása (szülőkkel való találkozások alkalmára).

Személyi feltételek:














Iskolapszichológus Gyermekorvos, ideggyógyász Védőnő Gyógytornász Logopédus Mentálhigiénével foglalkozó szakember Ifjúságvédelmi felelős Pszichopedagógus Tiflo- és szurdopedagógus Fejlesztőpedagógus Oligofrén-pedagógus Szabadidő szervező Etnikai oktatást végző pedagógus

VII. AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ, KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMJA Az iskolai tehetséggondozás kiemelt feladataink között szerepel. Ez különböző keretekben és színtereken valósul meg. Színterek:



Tanóra Tanórán kívüli foglalkozások

VII./1. TEHETSÉGGONDOZÁS TANÓRAI KERETEKBEN Iskolánkban a tanulók összetétele a tanulási képességeket, magatartást, szocializáltságot, neveltségi szintet, családi hátteret illetően meglehetősen heterogén. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tehetséges, jó képességű, adottságú tanulók sokirányú fejlesztésének. Ennek egyik legjelentősebb színtere a tanóra. A pedagógus sajátos felelőssége a tehetség felismerése, kibontakoztatása, gondozása. Ez tanórai keretek között az alábbi módon történhet:
Differenciált ismeretnyújtás és képességfejlesztés;
Egyéni képességekhez igazított többletfeladatok nyújtása; 25







Kiegészítő ismeretek elsajátításának biztosítása; Motiválás; Az önálló ismeretszerzés folyamatának elsajátíttatása; A tanulás tanítása.

VII./2. TEHETSÉGGONDOZÁS TANÓRÁN KÍVÜL





Napközi, tanulószoba: - egyéni képességekhez igazodó differenciált segítségnyújtás. A felsőbb évfolyamok tanulóinak kiegészítő foglalkozásai: kiscsoportos felzárkóztató, tehetséggondozó, továbbtanuláshoz kiegészítő ismeretet nyújtó foglalkozási formák a napközis foglalkozásokhoz kötötten szerveződnek.

Tehetséggondozó, képességek kibontakoztatását segítő programok: Ebbe a körbe tartozik a kiegészítő ismeretek nyújtása és a szakköri tevékenység. A kiegészítő ismeretek (fizika, kémia, biológia, életvitel, informatika, szakmai ismeretek és idegen nyelv tantárgyakból) a tempósabb haladást, fejlődést, valamint a tantárgy iránt érdeklődést mutató tanulók számára készül. A természetismeret tantárgy integrált tanterve nem tekint ki részletesebben, alaposabban az egyes tudományterületek ismeretkörei felé. A tanulók képességeihez, lehetőségeihez igazítottan bővíthetők az ismeretek, csak addig, amíg az egyes tudáselemek illeszthetők a tudás rendszerébe, alkalmazhatók és értelmezhetők a tanulók számára a köznapi, gyakorlati helyzetekben. A kiegészítő ismereteknek a továbbtanulás, továbbhaladás esélyeit is szolgálni kell. Az idegen nyelv tanítása csak az elemi társas érintkezés nyelvi formáinak megtanítását vállalhatja. A szókincs a mindennapi élet egyszerű helyzeteire, elemi problémáira, egyszerű tájékozódásra vonatkozik. A kiegészítő ismereteket tartalmazó éves tematikus tervek a munkaterv szerint készülnek a szükségletek felmérését követően. Szakkörök:













Báb Kézműves Rajz-és képzőművészet Ügyes kezek Háztartási ismeretek Csecsemőgondozás Barkács Színjátszó Rádiós Honismereti Énekkar Népi tánc 26






Szalontánc Környezetvédő Sport

VII./2. 1. A SZAKKÖRÖK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A szakkörben a gyermekek olyan nevelő – fejlesztő folyamat aktív részévé válhatnak, amely közösségben végzett munkával, egyéni képességeik felismerését, kibontakoztatását segíti, és alkalmat nyújt a kipróbálásra, a gyakorlásra. A szakkörök szervezésének célja:








A tanulók ösztönzése a szabadidő tervszerű, céltudatos, szervezett és hasznos eltöltésére Érdeklődési körük befolyásolása, a lehetőségek tágítása Saját önképzésük és önnevelésük iránti igény kialakítása, s ennek fejlesztése Azon lehetőségek bemutatása, amelyek pályaválasztásukban segíthetnek Ép képességek továbbfejlesztése, sérült képességek kompenzálása Pályaorientáció Egyéni differenciált fejlesztés

A szakkörök funkciója, feladata















A különbözően tehetséges gyerekek tényleges egyéni képességeinek felismerése, fejlesztése Az egyéniség szabad kibontakoztatásához teremt lehetőséget Olyan lehetőségek biztosítása a tanulók számára, amelyek tanórai keretben nem teremthetők meg Egyéniségük kiteljesítése az alkotó munka során Személyiségfejlesztés A közösségi nevelés hatásrendszerének erősítése Magasabb teljesítmény, igényszint elérésére való ösztönzés az életkori sajátosságok figyelembe vételével Önművelődési igény fejlesztése A gyermekek szórakozásának, játékának, egyéni kedvtelésből végzett kreatív csoportos tevékenységének indirekt befolyásolása Az önismeret megszerzésének igényét és annak elérését segíti A sikerélmény nyújtása Gyermeki ötletek érvényesítése A szakköri tevékenység hatására a kapcsolódó tantárgyak megkedveltetése A szakképző évfolyamokkal szorosabb együttműködés.

A szakkörbe való jelentkezést befolyásoló tényezők:



A választás lehetőségének megteremtése A gyermek saját meggyőződése 27









A szakkörvezető személyes ösztönzése Kellő kitartás a tanulóban a tevékenység iránt Megfelelő rátermettség Barátok, társak ösztönző hatása A pedagógus és a szülők irányító szerepének érvényesülése Az egyéniség, személyiség szabad kibontakozási lehetőségének felismerése.

A szakköri tevékenység és a tanórai ismeretszerző munka között szoros kapcsolat van, egymást megerősítő hatás érvényesül. A szakkörök kiválasztásánál a tanuló döntését több motívum is befolyásolja. A fenti programok szerkezete függ a tanulók és szüleik igényeitől, a rendelkezésre álló órakerettől. A tehetséggondozó program keretében kell a gyermekek egyéni felkészítését is megoldani az alapműveltségi vizsgára és a versenyekre. A szakkörök szervezésénél a széles paletta lehetőséget kínál minden érdeklődő, aktív tanuló számára egyéni képességeinek kibontakoztatására. Az ép funkciókra épített fejlesztés esetenként lehetővé teszi, hogy akár ép társaik versenyén is eredményesen szerepeljenek. Tanulóink igen eltérő képességeik ellenére megtalálhatják azt a területet, ahol legnagyobb mértékben képesek tehetségüket továbbfejleszteni. A tanulók személyiségére jó hatással van a szereplés, a siker. A szakköri és tehetséggondozó tevékenység a sérült funkciók javulását is eredményezi. A tanulók egyszerre több szakkör munkájába is bekapcsolódhatnak.

VII./2. 2. TANTÁRGYI VERSENYEK Minden tanulónak segítséget és alkalmat kell kapnia arra, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljusson. Ehhez nyújtanak lehetőséget a tantárgyi versenyek. A tantárgyi versenyek célja:









Ismeretek önálló felhasználása Képességek kibontakozása Tartalmi gazdagság megőrzése Az elsajátított ismeretek magasabb szintre hozása, elmélyítése Tevékenységet igénylő feladatok önálló megoldásának keresése A sokféle tartalmi, szervezeti, módszerbeli megoldás lehetőségének felismerése feladatonként Tehetséggondozás Pályaorientáció

Tantárgyi versenyek pedagógiai szakaszokra lebontva: Első pedagógiai szakasz /l-4. osztály /





Énekverseny Rajzverseny Mesemondó- és szavalóverseny A 4. évfolyam végén központi felmérőlapok kitöltése, megoldása 28

Második pedagógiai szakasz /5-8. osztály /









Énekverseny Rajzverseny Magyar nyelv és irodalom /helyesírási –és mesemondó- és szavalóverseny / Szavalóverseny Központi felmérők megírattatása Matematika verseny Rajzverseny Komplex tanulmányi verseny

Harmadik pedagógiai szakasz /9-10. osztály /:





Matematika Magyar nyelv, irodalom /helyesírási és szavalóverseny / Sport Kulturális versenyek

Negyedik pedagógiai szakasz / szakképző évfolyamok /




Kulturális versenyek Szakmai versenyek Sportversenyek

Hagyományos tantárgyi rendezvények:








Tantárgyi versenyek (olvasás, helyesírás, matematika, rajz, ének, vers- és prózamondás) Megyei, illetve országos komplex vetélkedőn való részvétel Megyei, regionális, illetve országos művészeti versenyeken való részvétel Országos szakmai versenyeken való részvétel Városi, megyei, regionális, országos, illetve nemzetközi sportversenyeken való részvétel Egyéb, az egyes műveltségi területekhez kapcsolódó versenyek (pl. csecsemőápolás, környezetvédelem) Tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások különösen a pályaorientációs és szakképzős szakaszokban

VII./3. ETNIKAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánkban a tanulók több mint 40 %-a a cigány etnikai kisebbséghez tartozik. Sajátos problémákkal, sajátos nevelési szükségletekkel kerülnek intézményünkbe. Fontosnak tartjuk különös megsegítésüket, ezért a kollégáink által kidolgozott, és az MKM által elfogadott fejlesztő program szerint foglalkozunk ezekkel a gyerekekkel és fiatalokkal. Az eddigi gyakorlat az asszimiláció felé tolódott el. Pedagógiai programunkkal cigány tanulóink többségi társadalomba való integrációját segítjük elő. Hagyományaikat, ősi kultúráju29

kat megismertetve, ápolva, őrizve etnikai identitásukat fejlesztjük. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy az általános emberi normákat, szabályokat elfogadják, betartsák, kialakuljon igényük és készségük a jobb életminőségre. A fejlesztés tanórán kívüli színterei, rehabilitáció alcíménél az órafelosztást 12 évfolyamra terveztük.

30

Lebontás tanórai keretekre Műveltségi területek

Anyanyelv és irodalom

Matematika

Művészetek

Ember és társadalom

Tanóra

A fejlesztés speciális tartalma

Beszédtempó, szókincsfejlesztés, Beszédkészség, kommunikáció, Magyar nyelv és helyesejtés, grammatikai struktúrák. irodalom Érzelmi életre nevelés, erkölcsi nevelés Hazafiasságra nevelés. Grammatikai struktúrák, Magyar nyelv helyesejtés, szókincsfejlesztés. Hagyományápolás, cigánykultúra, Cigány népmesék, szólások, közmondások. Magyar és cigány népköltészet eltérései. Irodalom A magyar irodalom cigányábrázolásai. A cigány irodalom története. Cigányfolyóiratok, a cigánysággal kapcsolatos riportok, könyvtárismeret. A kreativitás fejlesztése. Gondolkodási módA kezdeti hiányosságok kompenzálása. szerek A logikai gondolkodás fejlesztése. Cigány altatók, kiszámolók, gyermekdalok. Helyi zenés játékok, népszokások. Jellegzetes cigány hangszerek. Ének-zene A speciális cigány ritmus, spontán zenélés. Nagy cigányzenészek élete, munkássága. Cigány művészek a dzsesszben. Cigány motívumok a zeneirodalomban Kreativitás, ízlésformálás, személyiségfejlesztés Naiv művészi alkotások, népszokások, környezetkultúra, hagyományőrzés. Vizuális kultúra A cigányvándorlás hatása kultúrájukra. Népművészet, médiaismeret, filmesztétika Népszokások ápolása, hagyományőrzés, Cigány ünnepek jellegzetessége. Cigány drámaTánc, dráma iság. A zene, mint kifejezőeszköz. Testi és környezeti higiénia. Az életkörülményekből adódó tipikus egészségügyi problémák felismerése, gyógyítása, védekezés. Szexuális Biológia életre nevelés. Az egészséges táplálkozás. Családi és szexuális életre nevelés, erkölcs, erkölcsiség, másság, tolerancia, önismeret, társismeret Emberismeret Az ember, mint érték. A cigány családi közösség jellemzői. A környezet tárgyi értékeinek megóvása. Környezetvédelem. A környezeti veszélyek megismertetése. 31

Műveltségi területek

Ember és társadalom

Tanóra

A fejlesztés speciális tartalma Helyismeret, országismeret. A cigányság elhelyezkedése. Hagyományőrzés.

Társadalmi környe- Mondák, történetek a cigányság eredetéről. Származás, rokonnépek, családfa. zeti ismeretek Életmódbeli jellegzetességek. A lakóhely intézményeinek szerepe a cigányság életében. Társadalmi normák, szokások (tekintettel a többségi társadalom és a cigányság közti azonosságokra és különbségekre). Állampolgári ismere- A vándorlások története, a letelepedés. A cigányság magyarországi története. tek A cigányság részvétele a magyarországi szabadságküzdelmekben. Cigány holocaust. Őshaza hipotézisek. A cigányságot sújtó speciális problémák. Értékrend kialakítása. Családi gazdálkodás. Társadalom Vállalkozás a cigányság körében.

Földünk és környeze- Magyarország EuróA cigányság területi megoszlása. tünk pa Informatika

Testnevelés

Életviteli ismeretek

Számítástechnika Könyvtárhasználat

Tehetséggondozás Önművelés, olvasóvá nevelés Finommotorika fejlesztése. Gyógytestnevelés. A harmonikus mozgás fejlesztése. Mozgásnevelés, sport Tehetséggondozás. A kiemelkedés lehetőségek biztosítása az eredmények révén. Gyakorlati készségek Ismerkedés a cigány népi mesterségekkel. Önkiszolgálás. Háztartási gazdaságtan. Életvitel Az otthon tisztántartása. Baleset-megelőzés. Konyhatechnikai, barkácsolási ismeretek. Gyakorlati ismeretek Kreativitás. Pályaorientáció.

A fejlesztés tanórán kívüli színterei 1. Napközi: A napköziben a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt gondot: illemtan, viselkedéskultúra, önkiszolgálás, testi és környezeti higiénia, ízlésnevelés, egészséges életmódra nevelés, családi ünnepek méltó megünneplése, tolerancia, a másság elfogadása, önművelés, szabadidő kihasználása.
A családi munkamegosztás modellezése. Könyvtárlátogatás. Önálló munkavégzésre szoktatás. Tanulási technikák megismertetése. Személyiségfejlesztés. Kreativitás. 2. Szakkör:





A szakköri foglalkozásokon elsősorban a tehetséges gyermekek versenyekre való felkészítését és ezen keresztül a perspektíva megmutatását tartjuk kiemelkedő feladatunknak. A tervezett szakkörök ezen felül a táblázatban jelzett területek fejlesz32

tésére is lehetőséget adnak. Egy részüket interkulturális keretekben, illetve integráltan tartjuk. 3. Iskolán kívül:
Tájházak látogatása. Helytörténeti felfedező túrák

Cigány fesztiválok, rendezvények látogatása. Táncház, zenei rendezvények látogatása.
4. Rehabilitáció: A rehabilitációs, habilitációs órák bontása évfolyamszintre fejlesztési területenként a táblázat szerint. 1. évfolyam: Indulási hátrányok miatti szintre hozás, felzárkóztatás. Kommunikáció fejlesztése.
2. évfolyam: Indulási hátrányok miatti szintre hozás, felzárkóztatás. Kommunikáció, tanulási készségek fejlesztése. A hiányzások miatti felzárkóztatás. Tehetséggondozás. 3. évfolyam:


Önálló tanulási készségek kialakításának megkezdése. Személyiségfejlesztés és személyiségkorrekció. 4. évfolyam:


Önálló tanulás. Pótlás. Tehetséggondozás. Az érzelmi élet gazdagítása. Énidentitás fejlesztése. 5. évfolyam:


A tanulásban akadályozott gyermekek tanterve és a kerettanterv követelményei közötti különbségből adódó „lemaradás” kompenzálása. A kimagasló képességű gyermekek alapvizsgára való felkészítésének megkezdése. A szükséges korrekciós és kompenzációs fejlesztés. 6. évfolyam:



Felkészítés alapvizsgára. Eseti korrekció. 7. évfolyam:
Felkészítés alapvizsgára. Eseti korrekció. 8. évfolyam:
Felkészítés alapvizsgára. Eseti korrekció. Pályaorientáció. 9. évfolyam: Intenzív felkészítés alapvizsgára. Szakmaválasztási előkészületek. Egyéni és csoportos pszichológiai gondozás az iskolában tartás érdekében. 10. évfolyam:


Intenzív felkészítés alapvizsgára. Szakmaválasztási előkészületek. Egyéni és csoportos pszichológiai gondozás az iskolában tartás érdekében. A pályaválasztás segítése. 11.-12. évfolyam:


Önálló életvitelre való felkészítés. A munkavégzéssel kapcsolatos, beilleszkedést segítő módszerek megtanítása. Szakmai vizsgára való felkészítés. Klub: A kizárólagosan cigány gyermekek részére indított klub foglalkozásait hetente két órában tartjuk közösen kialakított program szerint.


33

A fejlesztés színterei Fejlesztési terület

Színtér

Családi életre nevelés

t. sz.

Egészséges életmódra nevelés

t. sz. n.

Testi higiénia

t. n.

Szexuális életre nevelés

t. sz. k.

Önálló életre felkészítés

t. sz. k.

Önkiszolgálás

t. n.

Ízlésformálás, művészetek

t. sz. k. n.

Tanulás, munkára nevelés

t. sz. k. n.

Tehetséggondozás

t. sz. k. n.

Tanulási készség fejleszt.

t. sz. k. n.

Beszédfejlesztés

t. sz. k. n. r.

Viselkedéskultúra

t. sz. k. n. r.

Szókincsfejlesztés

t. sz. r.

Helyesejtés

t. r.

Kommunikáció

t. sz. k. n. r.

Grammatikai struktúra

t. r.

Beszédtempó

t. r.

Erkölcsi nevelés

t. r.

Értékrend fejlesztés

t. r.

Bűnmegelőzés

t.k.

Érzelmi élet gazdagítása

t. sz. k. n. r.

Személyiségkorrekció

r.

Másság elfogadása, tolerancia

t. sz. k. n. r.

Kreativitás fejlesztése

t. sz. k. n. r.

Önismeret, társismeret

t. sz. r.

Közösségi életre nevelés

t. sz. k. n.

Együttélés szabályai

t. sz. k. n.

Demokratikus magatartás

t. sz .k. n.

Helytörténet, hagyomány

t. sz. k. n.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Szakképző

Személyiségfejlesztés, énidentitás t. n. r. Társ. és állampolgári ismeretek

t. sz. k. n.

Indulási hátrányok csökkentése

t. n. r.

Cigánykultúra és történelem

t. sz.

Jelmagyarázat: t = tanóra, n = napközi, sz = szakkör, k = klub, r = rehabilitáció 34

VIII. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása, és eközben végbemenő önreflexiós folyamat különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésben, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a tanórákon képesség szerinti kis csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a gyógypedagógiai aszszisztensek, gyermekfelügyelők. Az egyéniesítő nevelés mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül – leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszan tartó betegségben, de elsősorban a tudás elsajátításához rendelkezésre álló időben keresendő. Iskolai keretek között, kudarc kezelésére a csoportbontást alkalmazzuk, a párhuzamos tanítási modellt szervezzük. Ebben a tevékenységben az adott csoport napközi-vezető pedagógusa, a logopédus és a gyógypedagógiai asszisztens is közreműködik. Amennyiben a tanuló állapota szükségessé teszi, a lemaradás okairól szakorvossal is konzultálunk. A társuló részképesség zavarok esetén egyéni fejlesztési céllal fejlesztő foglalkozások indulnak szükség szerint, kötelező tanóra (rehabilitációs, habilitációs órák) keretében a következő területeken:
Részképesség-fejlesztés Sindelar programmal
Beszédfejlesztés-logopédiai foglalkozások /beszéddiagnosztika- és terápia /
Hiperaktivitással társuló figyelem és magatartászavarok fejlesztése
Olvasás, írás, nyelvi zavarok fejlesztése
Számolási zavarok fejlesztése Mozgásfejlesztés
A tanév elején a részképesség-zavarokat diagnosztizálása történik meg. Az elvégzett vizsgálatok alapján állítjuk össze a gyerekekre vonatkozó éves fejlesztési tervünket. A tanév végén a fejlesztés eredményének megállapítása miatt kontrollvizsgálatot végzünk.

A tanulási zavarok korrekciója, terápiája részben egyéni, részben kiscsoportos foglalkozások keretében történik, tanórán és tanórán kívül.

35

Kommunikáció A kommunikációs foglalkozások, logopédiai kezelések elsősorban a kisiskolás korosztály részére biztosítják a beszédhibák kezelését, a helyes hangképzés elsajátítását, a megfelelő beszédtempó és ritmus kialakulását, a szövegértő képesség fejlődését, a nyelvi kifejezési formák és a jelentésük összefüggésének felismertetését, a kulturált nyelvi magatartást, az önkifejezést elősegítő kommunikációt. A tanulók nyelvi képességei már az iskolába lépés pillanatában nagy eltérést mutatnak, amit az intenzív beszéd-, olvasás-, írástanulás tovább növelhet. Az egyes tanuló fejlődése, egyéni képességei, problémája csak pontos diagnosztizálással, logopédiai szűrővizsgálattal mutatható ki. A kommunikációs fejlesztő program kiscsoportra készül az állapottól függően, így tartalma, követelményei csak a csoport képességeinek ismeretében fogalmazódhat meg. A foglalkozásra a pedagógus tematikus tervet készít – a kialakított csoportok típusa szerint – féléves vagy egyéves időtartamra. A tematikus terv az iskolánk éves munkatervének része. Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztés fő funkciója, hogy a tanuló adottságához, mozgásállapotához, életkori sajátosságaihoz igazítsa a mozgástevékenységet, pótolja az esetleges elmaradásokat, a különböző mozgászavarok, sérült funkciók korrekcióját segítse elő. Színterei:





Gyógytorna (egyéni fejlesztés keretén belül) Gyógytestnevelés ill. könnyített testnevelés Egyéni sajátosságokhoz igazodó testnevelés Gyógyúszás

Matematikai felzárkóztatás A matematikai ismeretek elsajátításában az azonos életkorú, osztályfokú tanulók között is igen nagy különbségek mutatkoznak. A különböző sérülések, a kognitív funkciók működésének hiányosságai, az absztrakciós képességek alacsony szintű működése mind hozzájárul a tanulási, ismeretelsajátítási nehézségekhez. A diszkalkuliás tanulók esetében egyéni foglalkozás keretében diszkalkulia - terápiát alkalmazunk. A felzárkóztatásban az alábbi tartalmak szerepelnek nagyobb hangsúllyal:











A gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom – használat, Biztos műveletfogalom kialakítás az alapműveletek körében, A műveletek alkalmazása köznapi szituációkban, A zsebszámológép alkalmazása, A matematikai fogalmak, műveletek használata a szöveges feladatok megoldásánál, Szövegértő képesség fejlesztése, Gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések, A szabvány mértékegységek és átváltások ismerete, Egyszerű geometriai alakzatok felismerése, számítások végzése, A helyes tanulási szokások kialakítása a matematikához kapcsoltan, mint pontosság, a feladatmegoldás helyességének ellenőrzése, az eszközök adekvát használata, a tapasztalatgyűjtés és felhasználás, a tankönyv, a füzet célszerű vezetése. 36

A matematikai felzárkóztatás a hiányok pótlására, a megerősítésére, a gyakorlásra koncentrál, követve a matematika tantárgy tantervét. Az éves tematikus terv a képességek szerint szerveződő csoportokhoz készül, alapos diagnosztizálás után. Az eredmények felmérése félévkor és a tanév végén eredménymérő lapokkal, a munkaközösség által minősített formában történik. Magyar nyelvi felzárkóztatás A tanulási akadályozottságot/enyhe fokú értelmi fogyatékosságot mutató tanulók nyelvi készségeiben, képességeiben az iskolázásuk kezdetétől eltérések mutatkoznak. A különféle sérülések, funkciózavarok a nevelhetőség akadályait képezik, és gátat szabnak az intenzív szókincsbővítésnek, a növekvő igényű nyelvhasználatnak, a szóbeli, az írásbeli önkifejezés formáinak, a nyelvi rendszer fogalmi bővítésének, a helyesírási ismeretek alkalmazásának. A nyelvi készségek fejlődése, fejlesztése nélkül zavar keletkezik a társas, a társadalmi együttműködésben, az ismeretek megszerzésében, az önálló tanulásban. A felzárkóztatás elsődleges célja a nyelvhasználati tevékenységek megerősítése, majd ezt követően a grammatikai ismeretek, szövegalkotási tevékenységek fejlesztése fokozatosan bővülő, a képességekhez igazított tartalommal. A felzárkóztatás nemcsak a lemaradást, a funkciózavarokat hivatott kezelni, hanem szolgálja a tanultak megerősítését, gyakorlását, alkalmazását. A képességek szerint működő csoportok fejlesztési, felzárkóztatási terve Magyar nyelv és irodalom, a Magyar nyelv tantárgyak tantervi követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez. Természetesen a krónikus problémák / hallás-, beszédzavar, mozgássérülések / kezelése hosszabbtávú tervezést igényel Ezekben az esetekben speciális szakemberek bevonásával a Meixner-, Frostig- diszlexia-prevenciós módszereket alkalmazzuk. E program keretén belül oldjuk meg a tartósan hiányzó, vagy adott tantárgyban lemaradó tanulóink felzárkóztatását is. A fentieken túl iskolánkban idegorvos kíséri figyelemmel a tanulók mentális állapotát, szükség szerint ellátja terápiájukat.

VIII./1. GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS FELADATOK AZ EGYES PEDAGÓGIAI SZAKASZOKBAN Első pedagógiai szakasz Az első pedagógiai szakaszban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. Gondolkodási képesség fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: 37








Tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása; Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek többszempontú összehasonlítása stb.; Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és a mennyiség alapján, rendezés, pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.

A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvések elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás-kivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér – és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elöl – hátul - középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.). 38

Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. A második pedagógiai szakasz A második pedagógiai szakaszban (5-8. évfolyam) az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, a tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladata: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyező és eltérő – jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat – és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs készségek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, az okok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizálás hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb. A harmadik pedagógiai szakasz A korrektív célú fejlesztés a harmadik és a negyedik pedagógiai szakaszban (9-10. évfolyam) a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladatés munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a 39

műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, kommunikációs képességek fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a korcsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Az negyedik pedagógiai szakasz Ebben a szakaszban elsősorban tanórán kívüli foglalkozások keretében történik a tanulók korrekciós, kompenzáló nevelése.

IX. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE Iskolánk veszélyeztetett tanulóinak száma évek óta meghaladja a tanulólétszámunk 30 %át. Az iskola többi tanulója fogyatékosságánál fogva, valamint szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetben vannak. Az iskolai gyermekvédelem az első jelzőrendszer a gyermek problémáinak észlelésére /éhség, kék foltok, kialvatlanság, szorongás, agresszivitás, ellátatlanság /. A halmozódó gyermekvédelmi problémák, valamint a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek számának évről - évre történő növekedése miatt szükséges a korai felismerés és azoknak minél hatékonyabb kezelése. 1997. április 22-én az Országgyűlés elfogadta a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. Ennek hatékony alkalmazása csak professzionális prevencióval érthető el. Figyelembe véve tanulóink otthonának elképesztő sivárságát, a szülők életmódja /hatajtós, komfort nélküli lakások, árnyékszék, munkanélküliség, ruházatuk piszkos volta /, mindez nagyfokú, mindennapi odafigyelést igényel. Gyakori probléma az iskolában a tankötelezettség megszegése. Itt szükségessé válik a rendszeres családlátogatás, hivatalos pártfogó segítsége, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatnak és Gyámügynek is feladatai vannak e téren. Az elmúlt időszakban gyakori problémát jelentett azon gyermekek és családok ügye, ahol a szülő egyedül neveli gyermekét, gyermekeit, amellett pedig több műszakban jár dolgozni. Ennek következménye a gyermekek gyakori csavargása. A veszélyeztetett tanulók családjában általában mindkét szülő alkoholfüggőségben szenved. A munkanélküliség általános jelenség, ami maga után vonja a rossz anyagi körülményeket. Bár nincsenek meg hozzá a feltételek, mégis jellemző a gyermekek magas száma /sok család számára az iskoláztatási támogatás, illetve a gyermekek után kapott támogatás az egyetlen bevétel /. Gyakori az élettársi kapcsolatok váltakozása, és a válás. A szülők alacsony iskolai végzettsége miatt az iskola iránti érdektelenség, a tudás értékének lebecsülése jellemző rájuk. Komoly nevelési problémát okoz, hogy az általános iskola alsóbb évfolyamain - a fenti családokhoz tartozó - gyerekek dohányozni kezdenek, s már serdülő koruk elején alkalmi ivókká válnak. A speciális szakiskolában a dohányzó tanulók száma 80 %-ra tehető, gyakran kerülnek kapcsolatba az alkohollal, esetenként a droggal /főleg az állami gondozottak /. Tanulóink olyan társadalmi veszélynek vannak kitéve, amelyek közül sokakat a velük legygyakrabban kapcsolatban álló felnőtt szakemberek, tanárok is alig ismernek. Elsősorban a drogfogyasztásról van szó. A tanárok feladata nem csupán az információ átadása, /DADAprogram /a gyermekek és fiatalok ismereteinek gyarapítása, hanem az egészséges életvitel 40

kialakítása is. A társadalmi körülmények csupán hajlamosítanak, de semmiképpen sem meghatároznak, determinálnak. A problémák feltárása után a gyermekvédelmi tevékenység feladatai:


























Probléma felismerés, okok keresése, prevenció (t. iv. of.) Családlátogatás, a családokkal szoros kapcsolat kialakítása, tanácsadás a szülőknek (iv. of.) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megkeresése (of, iv.) Jelzés a családgondozó, hivatásos pártfogó, GYIVI felé (of. iv.) Szülők problémás magatartásának bejelentése az illetékes gyám- és gyermekvédelmi hatóságnak (iv.) Javaslat az intézeti elhelyezésre (iv.) Egyéni bánásmód, szorongások oldása (of, t, gyf) Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése (of. ig.) Orvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése (of. ig. iv.) Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolat, (of. ig.) Gyermekvédelmi kerekasztal-beszélgetések a hatékony együttműködés elősegítés érdekében (iv.) Pályázatok, ösztöndíjak benyújtása (of. t. iv.) A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások pénzbeli és természetbeli - felkutatása, a hozzájutás elősegítése. (iv. of.) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a tanulók eredményeit, a rendszeres iskolába járást, ennek hiányában eljárást kezdeményez. Szoros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és az iskola vezetésével. Esetmegbeszélő kiscsoportok kezdeményezése.(iv. t, ig., of, gyf, ) Segíti az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket a szabályok, normák elfogadásában. Partner a cigány kisebbséggel foglalkozó kollégával. (iv. nn. szi.) Folyamatosan figyelemmel kíséri a diákok otthoni életformáját, ellátását, pihenését, szabadidő eltöltését. (nn. szi. gyf.) Segítséget nyújt a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátáshoz. (ig.) Védő - óvó intézkedéseket kezdeményez (iv.) A tanév elején statisztikai lap segítségével végzi a helyzetelemzést, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, vidéki és cigány tanulók felmérését, és alakítja ki éves munkatervét. ( iv.) A rendőrség gyermek- és ifjúságvédelmi szakreferensével kapcsolatot tart. (iv.) Utógondozás, pályaválasztás (iv. ig. of.)

/Jelmagyarázat: ig. = igazgató, of. = osztályfőnök, t. = tanár, iv. = ifjúságvédelmi felelős, nn. = napközis nevelő, gyf. = gyermekfelügyelő, szi. = szabadidő szervező /

Veszélyfajták:






Alkohol Drog Dohányzás Korai és nem biztonságos szexualitás Szerencsejáték 41







Hatalom, kisebbek terrorizálása Homoszexualitás és aberráltság kamaszkorban Tinédzser-prostitúció Gyermekbűnözés

Ami ezekben közös: veszélyes mértékben hozzá lehet szokni bármelyikhez, vagy egyszerre többhöz is. A nevelő- oktató munkában hangsúlyos szerepet kap a veszélyeztetett gyermekek körében végzett kompenzáló- korrigáló tevékenység, a szocializációs munka. Mindezek nélkül a gyermekek társadalomba való beilleszkedése szinte lehetetlen. Iskolánk két új feladatkörével megbízott pedagógus közül az egyik a cigány tanulók fejlesztésével foglalkozik, másik kollégánk az iskola szabadidős programjait szervezi és koordinálja. Mindketten kiemelten kezelik a veszélyeztetett tanulók tartalmas szabadidejének eltöltését. A foglalkozásokba bevonják ezeket a tanulókat. Erősítik identitásukat, megismerik kultúrájukat, nyelvüket. Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is ösztöndíjat pályázunk meg különböző alapítványoknál / Magyar Külkereskedelmi Bank Rt - Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, Soros Alapítvány, Cigány Oktatási Alapítvány /. Az elmúlt időszakban 65 tanuló részesült ösztöndíjban. Ez az eredmény egyre több tanulót ösztönöz az iskolában jobb tanulásra és aktívabb munkára. A gyermekvédelmi munka kiemelten fontos feladat. Ma még lehet, hogy sok esetben csak a kialakult veszélyhelyzetet tudjuk megállapítani, az elkövetkezőkben azonban egyre inkább a prevencióra, a megelőzésre kerülhet majd hangsúly.

X. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉG A munkahelyi közösségekből kirekedt, szociális nehézségekkel küzdő családok számára gyermekük nevelésében egyik legfontosabb szintér az iskola, a tanórán kívüli napközis, tanulószobai és szabadidős foglalkozások biztosításával. Az otthoni körülmények hatására, egyre több a szorongó, deviáns, a bizonytalanság érzésével küzdő, biztonságra, szeretetre vágyó gyermek. Sajnálatos tény, hogy egyre több szülő nem tudja befizetni az étkezési hozzájárulást sem. A családok szociális helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérjük. A kapott információkat felhasználjuk a szociális ellátó tevékenység érvényesítésénél, a gyermekvédelmi munka tervezésénél, a napközis és tanulószobai, valamint a szabadidős programok szervezésénél. A tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái: Napközis csoportok Napközis ellátásban részesülhet az iskola valamennyi tanulója, igény és rászorultság alapján. Az intenzív fejlesztés érdekében elutasítást csak indokolt esetben alkalmazunk. A napköziotthonos ellátás iskolánk alapfeladatai közé tartozik, és a következőket biztosítja:
Tanulóink egészséges és biztonságos tanórán kívüli elhelyezését,
A kultúrált szabadidő eltöltéséhez szükséges időt, helyet, tárgyi és technikai feltételt,
Az étkezés megszervezését,
A házi feladat elkészítését, gyakorlást és tanulást. 42

A nevelő feladatai Felkészülés és tervezés (éves, havi, és heti terv), Az önálló tanulás elemeinek elsajátíttatása, megtanítani a gyereket tanulni, Segítség a házi feladatok elkészítésében, a munka megszervezésében, ellenőrzésében,
A gyerekek játékkultúrájának fejlesztése, Szabadidő szervezése,

Az egyéni fejlődésük figyelemmel kísérése, Társas kapcsolatuk ismerete,

Együttműködés a családdal, az iskola nevelőivel, a gyermekvédelmi felelőssel,
Adminisztráció. Minden tanulócsoportnak 40-60 perc áll rendelkezésére, melyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel.




A napköziben a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt figyelmet:
















Egészséges életmódra nevelés, Testi higiénia, Önkiszolgálás, Ízlésformáló művészetek megismertetése, Tanulásra, munkára nevelés, Tehetséggondozás, Tanulási készség fejlesztése, Beszédfejlesztés, Viselkedéskultúra, kommunikáció, Érzelmi élet gazdagítása, Másság elfogadása, tolerancia, Kreativitás fejlesztése, Közösségi életre nevelés, együttélés szabályai, Helytörténeti és állampolgári ismeretek, Indulási hátrányok csökkentése.

Iskolánkban a tanulók összetétele miatt különös gondot kell fordítania bűnmegelőzésre. Színterei:
Osztályfőnöki óra,
Napközis foglalkozás,
Kihelyezett előadások szervezése,
Kapcsolattartás a rendőrséggel, gyermekvédelmi szakemberrel,
Családlátogatás, folyamatos kapcsolattartás.
Pályaorientációs tevékenységek Az intézmény jellegéből adódóan lehetőség van arra, hogy a 8. osztály elvégzése után szakmát is tanuljanak diákjaink. Képességeik ismeretében más szakmák elvégzésére is orientáljuk őket. Adottságaik szerint a választható pályákról, foglalkozási ágakról és hozzá vezető utakról rendszeres tájékoztatót adunk. Segítünk a reális elképzelések kialakításában. 43

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon Tanulóink nehéz szociális helyzetére való tekintettel naprakészen nyomon követi a gyermek és ifjúságvédelmi felelős a szociális juttatások rendszerét. A támogatásokról, juttatásokról, kedvezményekről felvilágosítást ad. Az iskola külső kapcsolata révén rendszeresen kapnak különféle juttatást:
Tanszer, Ruhanemű,

Élelmiszer-csomag, Játék,
Ösztöndíj,

Utazási kedvezmény, Ingyen iskolabusz,

Étkezési hozzájárulás,
Gyermekvédelmi támogatás. Kapcsolatfelvétel a Pedagógiai Szakszolgálattal és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottsággal Szoros szakmai kapcsolatban állunk a fenti intézményekkel, melyek rendszeresen figyelemmel kísérik tanulóink fejlődését. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása A szociális rászorultság alapján a gyermek és ifjúságvédelmi felelős méri fel az iskoláztatási támogatásban részesülő tanulók számát. A tankönyvtámogatás odaítélésének szempontjait a tantestület határozza meg évente. Táborozási hozzájárulás





Iskolánk alapítványa segít gyermekeink táboroztatásában Üdülési csekk, Diákönkormányzat támogatási formái, Szponzorok.

Ösztöndíjak Tanulmányi ösztöndíj: a cigány tanulók számára elnyerhető támogatás Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon A tanulóink szociális helyzetéből adódóan olyan pályázatokat részesítünk előnyben, amelyek javítják az oktatási feltételeket, és a tanulók hátrányos helyzetét enyhíti:
Taneszköz-tár bővítés,
Képességfejlesztő játékok
Mozgásfejlesztő játékok,
Könyvtár,
A szakképzés feltételeit javító berendezések, gépek.

44

XI. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének
ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választ
mányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata:



A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, Illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének

érdekében.

b) Szülői értekezlet: Feladata:



A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; A szülők tájékoztatása: -

Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 45

-




az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata:


a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap. Feladata:




Hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, Ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, Tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata:



A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A kollégiumi nevelővel való együttműködés formái: A kollégiumi ellátást általában két okból veszik igénybe:



A tanuló lakhelye távol van az iskola székhelyétől, így gondot okoz a mindennapos bejárás, Az objektív és szubjektív családi körülmények, problémák miatt ésszerű a tanulót kiemelni környezetéből egyéni boldogulása, továbbtanulásának biztosítása érdekében, hogy nyugodt környezetben szakmát szerezhessen. (Ezen okból helyi lakos is lehet kollégista.)

A kollégiumban elhelyezett tanuló érdekében a szaktanárok és osztályfőnökök, illetve a kollégiumi nevelők közötti kapcsolattartás formái:




Rendszeres kölcsönös tájékozódás (telefonon, személyesen, ellenőrzőn keresztül. A kollégiumi nevelő részvétele a szülői értekezleteken, rendezvényeken. Az osztályfőnök „családlátogatása” a kollégiumban. 46

XII. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

XII./1. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS 1) Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2) Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3) A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: Pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, Tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. 4) A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:

A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:









A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására. A szülőkkel való kapcsolattartásra. A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. A tanítási óra felépítése és szervezése. A tanítási órán alkalmazott módszerek. A tanulók ellenőrzése, értékelése. A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. 47











Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. Az etnikai program megvalósításában való részvétel. A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.

b) A tanulók iskolai munkáján belül:







A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A helyi tantervben és szakmai programban előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, a gyakorlati munkavégzésre. Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente öszszeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, szakmai programja, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) A pedagógusok körében Az iskolai klíma vizsgálata. (Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató.


SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Kétévente) Felelős: igazgató.


A pedagógusok értékorientációs vizsgálata.(Ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató.


b) A szülők körében A szülői elégedettség mérése:


Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) 48

Felelős: osztályfőnökök. Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., a 6. és a 8., valamint a 10. évfolyamon és az első szakképző év végén.(Háromévente). Felelős: igazgató.


c.) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:

Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 8. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos és középiskolai osztályokban. (Évente) Felelős: osztályfőnökök.


A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején, 9. és 12. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök.


A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.


Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók.


Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:
Olvasás, szövegértés: a 2., és a 4. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők.
Olvasás, szövegértés, nyelvi ismeret: az 5. a 7. és a 9. évfolyamon évente Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők.
Matematika: a 6. és a 8. 10. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők.
Testi fejlettség (testnevelés): a 4. a 7. és a 9. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

49

2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki:





az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:















Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).

5.a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - végzik. b) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma





Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e: 50

-

a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,

-

a tudományosság elvének,

-

a tanulók életkori sajátosságának?

Az óra felépítése és szervezése







Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai?

Az órán alkalmazott módszerek













Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

A tanulók munkája és magatartása









Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása


Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? 51











Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága?

Az óra eredményessége








El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, öszszefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

c) A pedagógusok munkájának értékelése














A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola). A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. 52






Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással).

Személyes példamutatás.



A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.

Munkafegyelem, a munkához való viszony.










A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.

A vezetői feladatok ellátása.





A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal.




Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése.



A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. 53

Szakmai felkészültség.






Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése.





A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése.






A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények.

6.a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:








Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:




Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 54

7.a) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik. b) Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik. A tanuló figyelme:
koncentrált, kitartó, rendezett, kevéssé tartós, nem rendszeres,

képtelen a figyelemkoncentrációra. megértése, felfogásmódja: gyors és biztos,
lassú, de biztos,

lassú és bizonytalan, gyors, de felszínes.
emlékezése:
könnyen, értelmesen jegyez meg,
könnyen, mechanikusan jegyez meg,
rosszul, nehezen jegyez meg. megfigyelőképessége:
átfogó, lényegre irányuló,
egy területen alapos,
erősebb irányításra szorul. munkatempója: gyors,

normál,
lassú. fegyelmezettsége:
önmaga fegyelmezésére képes,
passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen,
fegyelmezetlen, rendbontó. gondolkodása:
fejlett kombinatív készség, logikus következtetés,
irányításra szorul, kissé lassú,
összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes. érdeklődése:
sokoldalú, tartós,
egyoldalú, tartós,
kialakulatlan, változó. tanulásmódja:


könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, 55


nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, nehezen, kevés eredménnyel tanul.
kifejezőkészsége:




szóban fejlett, pontos, írásban fejlett, pontos, nehézkes, pontatlan.

A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában
törekvő, készséges, megbízható, gondos, hangulata szerint változó, felületes,

megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő. társaival szemben:
a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív,

érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó. önértékelése: megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom
szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság,

az önbizalom hiánya, belső gyengeség. érzelmi élete:
vidám, lelkes, optimista, lobbanékony,
kiegyensúlyozott, tartózkodó,
szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő. akarati vonások:
kitartó, szava álló, állhatatos,
változó szorgalmú, biztatást igénylő,
akarati erőfeszítésekre nem képes. reagálása jutalmazásra és büntetésre:




tartósan, mélyen érinti, eredményes, kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, menti magát.

c) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

XII./2. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Az intézmény minőségbiztosítással kapcsolatos programját lásd a mellékelt intézményi Minőségirányítási Programját (MIP).

56

XIII. OKTATÁSI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉS

A tantermekben lévő padok, székek a tanulók életkorának megfelelő méretűek, de állaguk miatt már egy részüknél indokolt a csere, annak ellenére, hogy tanulóink vigyáznak rájuk. Az évek óta „nyomott” dologi költségvetési keret csak minimális fejlesztést, „tűzoltó” jellegű beszerzéseket tett lehetővé. A tanári asztalok, székek cseréje is időszerű. A tantermek egy részében 4 éve sikerült új táblákat felszerelni, de szükséges ezt a többi osztályban is elvégezni.

A könyvtár nem rendelkezik elegendő tároló szekrénnyel, polcokkal. A könyvvásárlásra fordítható keret évente 6-8 könyv vásárlását teszi lehetővé. Szakkönyvvásárlás, szakmai folyóiratok előfizetése nagyon korlátozott.
Az audiovizuális eszközeink egy része elavult, nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű oktatástechnikai felszerelés. Az ünnepségek műsorának hangosítására rendelkezésre álló eszközeink is fejlesztésre szorulnak. A tantárgyakhoz szükséges eszközök, felszerelések elavultak, fejlesztésre szorul
nak. A földrajzi térképek cseréjét folyamatosan végezzük, tekintettel az elmúlt évek változásaira. Ez nagy anyagi ráfordítást igényelt.
A taneszközök egy részénél a tanulók anyagi helyzete miatt olyan eszközöket is iskolánknak kell beszerezni, amelyek más iskolában természetesen a tanulókra hárulnak /olló, ragasztó, rajz- és technika órákhoz szükséges felszerelés stb. /.
Iskolánk jellegéből adódóan különös körültekintéssel kell a szemléltetőeszközöket és a segédanyagokat kiválasztani, hiszen tanulóink kognitív funkciói sérültek, s a tanulásban a szemléltetésnek, érzékeltetésnek, tapasztalásnak sokkal nagyobb szerep jut, mint ép társaik oktatásában. Ezért elengedhetetlen e segédeszközök beszerzése.
Az egyéb fogyatékosok speciális ellátása / pl. gyengénlátók, nagyothallók, mozgássérültek, beszédfogyatékosok / az előzőekben említet eszközökön túl még egyéb segédeszközöket, vizsgáló- és kezelő berendezéseket, felszerelést igényel.
Az egyéni fejlesztés és differenciálás érdekében folyamatos kontrollvizsgálatokra, pedagógiai diagnosztizálásra van szükség. Kiképzett szakembereinknek ehhez megfelelő vizsgálati eszközökre, tesztanyagra van szüksége. Bár az előzőekben felsorolt eszközszükséglet nagy anyagi ráfordítást igényel, úgy gondoljuk, hogy pedagógiai munkánk, fejlesztő tevékenységünk csak akkor lesz hatékony, s tanulóinknak csak abban az esetben lesz esélyük a társadalmi beilleszkedésre, a munkaerőpiacon konvertálható tudás megszerzésére, ha ehhez az optimális feltételek mellett végezhetjük speciális kompenzáló és korrigáló tevékenységünket.


A pedagógiai program megvalósításához, a kerettanterv követelmények teljesítéséhez szükséges eszközök jegyzékét lásd a mellékletben.

57

XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola első ízben 2001. szeptember 01. napjától szervezi meg oktató-nevelő munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tantervet 2001. szeptember 01. napjától az 1., az 5. és a 9. évfolyamon vezetjük be, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 4 tanévre, azaz 2001. szeptember 01. napjától 2005. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A 2005-2006-os tanév során a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie, és szükség esetén, e pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell bevezetni. A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósítását. A negyedik, hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik. A nevelőtestület átfogóan elemezze legalább háromévente (2001-ben, 2004-ben, 2007-ben) a pedagógiaim programban leírtak megvalósulását. A pedagógiai program módosítása

A pedagógiai program módosítására:
az iskola igazgatója,
a nevelőtestület bármely tagja,
a nevelők szakmai munkaközösségei,
az iskolaszék és az SZMK,
az iskola fenntartója tehet javaslatot 58

A szülők és a tanulók pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve a diákönkormányzat képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a szakértői véleményezés után a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:










Az iskola fenntartójánál, Az iskola irattárában, Az iskola könyvtárában, Az iskola nevelői szobájában, Az iskola igazgatójánál, Az igazgató-helyetteseknél, A nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, Pedagógiai Szakszolgálat, A szülői munkaközösség

XV. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK







Az iskola Alapító Okirata SZMSZ Külső kapcsolataink Kötelező taneszköz-jegyzék

59

XVI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskola összevont diákönkormányzata ____________-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Tatabánya,2004.május 25. …………………………………. az általános iskolai diákönkormányzat vezetője

………………………………. a speciális szakiskola diákönkormányzatának vezetője

A pedagógiai programot az iskolaszék 2004…………… ei ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt Tatabánya,______________ …………………..………………………. az iskolaszék elnöke A pedagógiai programot a nevelőtestület május 25-ei ülésén elfogadta. Kelt: Tatabánya,_________ ………………..………………………… igazgató

60

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ

1

I./1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, MOTTÓJA

2

I./2. AZ ALAPÍTÓI OKIRAT TARTALMA

2

I./3. AZ ISKOLA TANULÓNÉPESSÉGE – SZOCIOLÓGIAI HELYZETKÉPE

6

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

7

II./1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

7

II/2. AZ ISKOLA CÉLRENDSZERE

8

II./2. 1. A CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

10

II./3. AZ ISKOLA FELADATAI

10

II./4. SPECIÁLIS MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA

12

III. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDJE

12

III./1. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI CÉLOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN

12

III./2. A KÉPZÉS SZAKASZAI

14

III./3. NEM SZAKTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK AZ EGYES PEDAGÓGIAI SZAKASZOK VÉGÉN

14

III./4. KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI IRÁNYOK

16

IV. AZ ISKOLA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE

16

V. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

20

V./1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

20

V./2. DIÁKÖNKORMÁNYZAT

22

V./3. HAGYOMÁNYOK, RENDEZVÉNYEK

22

VI. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

23

VII. AZ ISKOLA TEHETSÉGGONDOZÓ, KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMJA 25 VII./1. TEHETSÉGGONDOZÁS TANÓRAI KERETEKBEN

25

VII./2. TEHETSÉGGONDOZÁS TANÓRÁN KÍVÜL

26

VII./2. 1. A SZAKKÖRÖK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

27

VII./2. 2. TANTÁRGYI VERSENYEK

28 61

VII./3. ETNIKAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

29

VIII. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK

35

VIII./1. GYÓGYPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS FELADATOK AZ EGYES PEDAGÓGIAI SZAKASZOKBAN 37 IX. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE

40

X. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉG

42

XI. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 45 XII. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

47

XII./1. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS

47

XII./2. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

56

XIII. OKTATÁSI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉS

57

XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

58

XV. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ CSATOLANDÓ MELLÉKLETEK

59

XVI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

60

TARTALOMJEGYZÉK

61

62