Tanári kérdőív. A kérdőív kitölthető az interneten keresztül is: Az iskola kódja: H -... Az iskola neve:

Az iskola kódja: H - ........................................................ Az iskola neve: ..............................................................

..............................................................

Tisztelt Tanárok! Ez a kérdőív azzal a céllal készült, hogy visszajelzést kapjunk az Európa Naptár gyakorlati alkalmazásáról, és az Önök véleménye szerint fejleszthessük tovább. Előre is köszönjük, hogy kitöltik és visszaküldik számunkra a kérdőívet 2009. december 11-ig.

A kérdőív kitölthető az interneten keresztül is:

www.europadiary.eu Kérjük, hogy a kitöltött kérdőívet küldje vissza az alábbi elérhetőségek valamelyikére: Tudatos Vásárlók Egyesülete 1027, Budapest, Bem rkp. 30. II/19 Tel/fax: (06-1) 225 8136

Önről:

» Milyen tantárgya(ka)t tanít? (Kérjük, minden tárgyát jelölje be!)

q természettudományok q osztályfőnöki óra q matematika q egyéb

» Hány éves diákokkal használta leggyakrabban a naptárt? q 13 q 16 q Egyéb

q 14 q 17

q 15 q 18

» Használ más, az Európai Bizottság által kiadott oktatási anyagot? q Igen q Nyomtatott q Online

q Nem

A Tanári segédanyaggal kapcsolatos kérdések :

» Mi tetszett Önnek a legjobban ? q kvíz

q játékok/foglalkozások

q vitaindító ötletek

» Melyik foglalkozás tetszett, illetve nem tetszett Önnek? Kérjük, jelölje meg az Ön által leg-

jobbnak ítélt három foglalkozást “1”-es számmal, a három legkevésbé hasznosat pedig “0”-val!

............ Az Európai Unió

............ Pénzügyi prioritások

............ Az EU országai

............ A sikeres reklamáció

............ Alapvető Jogok Európai Chartája

............ Tudatos vásárlás

............ Internetes bűnözés

............ Az elhízás okai

............ Költségvetés és adósság

............ Energia, klímaváltozás

............ DOLCETA – Internetes fogyasztóképzési

............ Globalizáció

anyagok

Tanári kérdőív

q irodalom q idegen nyelvek q történelem q földrajz q egészség/táplálkozás q vallás/filozófia q közgazdaságtan/ üzleti tanulmányok

............ Fejlesztési segélyek

............ Menedékjog és migráció Európában –

„Nem csak számok”

Üdvözöljük!

A Naptárral kapcsolatos kérdések :

» Kérjük, jelölje meg, hogy Ön és a diákjai melyik anyagokat használták: A Naptár kalendárium oldalai A Naptár szerkesztői oldalai A Naptárban említett weboldalak Tanári segédanyag

tanár q q q q

» Mi a véleménye a naptár egyes fejezeteiről?

nagyon hasznos Az Európai Unióról q Európa és én q Jogaim, döntéseim q Egészségem, biztonságom q Környezetem q Határainkon túl q

diákok q q q q

Most, hogy kézhez kapta az Európa Naptár 20092010-es kiadását, vessen egy pillantást a hozzá tartozó tanári segédanyagra is! A Tanári segédanyag az Európa Naptár kiegészítése, a Naptár tartalmához kapcsolódó foglalkozásokat, feladatlapokat és óraterveket kínál.

jó nem használható q q q q q q q q q q q q

» Véleménye szerint mely információk volnának a leghasznosabbak (1) a diákok; (2) oktatási anyagként az Ön számára?

téma diákok számára oktatási anyagként q q Karrier Továbbtanulás q q Önkéntes munka q q Vállalkozás q q q q Pénzügyek kezelése Kultúra és nyelvek q q Egyéb (kérjük, írja ide): q q ……..............................................………

q

q

» Jövő évben is szeretné megkapni a naptárt? q Igen

q Nem

Az Európa Naptár új kiadása számos új témát is tartalmaz, mint a fenntartható élelmiszertermelés, a megújuló energiaforrások, az egészségpolitika, a globalizáció vagy a fenntartható turizmus. Ezek mellett azonban megtalálja korábbi témáinkat is, úgy mint az Európai Unió, fogyasztó- és környezetvédelmi kérdések, kereskedelem, külkapcsolatok, fejlesztési segélyek és az alapvető emberi jogok. A jelenlegi tanári segédanyagba ennek megfelelően új foglalkozások is kerültek. A Naptár megfelelő fejezetein kívül a foglalkozások kapcsolódhatnak az állampolgári ismeretekhez, a számítástechnikai oktatáshoz, az üzleti tanulmányokhoz, a közgazdaságtanhoz, a média tanulmányokhoz vagy az osztályfőnöki órához. A feladatok sokféle készség elsajátításához nyújtanak segítséget, úgy mint a kritikai gondolkodás, a kommunikáció és vitakultúra, a problémamegoldás és a csapatmunka. Ha már otthonosan forgatja a Naptárat, azt javasoljuk, nézzen utána az egyes témáknak a szövegek végén megadott honlapokon is.

A feladatlapokat úgy alakítottuk ki, hogy könnyedén fénymásolhatók és szétoszthatók legyenek a diákok között. Minden témánál utalást talál a Naptár megfelelő fejezetére. Azt javasoljuk, ösztönözze diákjait, hogy kritikusan tanulmányozzák az egyes szövegeket, és arra, hogy szükség esetén más forrásokból is tájékozódjanak a témáról, például az ajánlott honlapokról. Az egyoldalú tájékozódás problémájával a diákok naponta szembetalálkoznak akár fogyasztóként, akár jövőbeli döntéshozóként. Reméljük, haszonnal forgatja majd ezt a kiadványt, és várjuk visszajelzését a segédanyaggal és a Naptárral kapcsolatban. Kérjük, ne felejtse el kitölteni és visszaküldeni az első oldalon található kérdőívet! A szerkesztők

Tartalom Kérdőív . .........................................................1 Előszó ............................................................3 Az Európai Unió .............................................4 Az EU országai ..............................................7 Az Európai Unió Alapjogi Chartája ...............10 Számítógépes bűnözés ...............................11 Költségvetés és adósság .............................13 DOLCETA - Internetes fogyasztóképzési anyagok ...................................................16

» Javasolná az Európa Naptár használatát más évfolyamon tanító kollégáinak is? q Igen

q Nem

» Azok a kollégái, akik nem használják az Európa Naptárat, használják a Tanári segédanyag egyes részeit? q Igen

q Nem

Menedékjog és migráció Európában – „Nem csak számok”..................................16 Pénzügyi döntések........................................17 A sikeres reklamáció.....................................19 Tudatos vásárlás...........................................21 Az elhízás okai..............................................23

» Egyéb észrevétel? .............................................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................................

Energia, klímaváltozás..................................27 Globalizáció..................................................29 Fejlesztési segélyek......................................31

.............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................................

A kiadványt a Generation Europe Foundation készítette a Tudatos Vásárlók Egyesülete közreműködésével és az Európai Bizottság támogatásával.

» Az Európai Unió

Összefoglalás Befejezésül megvitathatják a diákokkal, milyen szerepet tölt be az Európai Unió a mindennapi életükben:

Az óra célja:

Felmérni a diákok ismereteit az Európai Unióról, illetve arra ösztönözni őket, hogy átgondolják saját országuk és az EU kapcsolatát, valamint azt, hogyan befolyásolja az EU a mindennapi életüket.

Kulcsszavak:

jogalkotás, Európai Unió, részvétel

Foglalkozások:

szövegolvasás, feladatlap, kutatás és beszélgetés

 Az Európai Uniót a második világháború urán hozták létre azzal a céllal, hogy elkerüljék a további háborúkat az európai országok között. A diákok szerint ez még mindig megfelelő indok az Európai Unió létezésére?  Az Európai Unió ma sok területen aktív – a fogyasztóvédelem, környezetvédelem, kutatás, világkereskedelem, nemzetközi kapcsolatok, fejlesztési segélyek és az igazságügy területén. A diákok szerint az EU hasznosan járul hozzá a társadalom működéséhez és/vagy a mindennapi életükhöz?

Kapcsolódó tantárgyak: állampolgári ismeretek, történelem Készségek:

ismeretszerzés, megértés és értelmezés

Kapcsolódó fejezetek a Naptárban:

6. és 16. oldal

Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás A diákok olvassák el a fent említett szövegrészt. Feladatlap A feladatlap egy feleletválasztós teszt, amely segítségével mérhető, hogy a diákok mennyire értették meg és sajátították el az olvasottakat. A helyes válaszok és a rövid magyarázat a hátoldalon találhatók. Beszélgetés A tanár a következő témákról kezdeményezhet beszélgetést:

A feladatlap helyes válaszai 1. Hány ország alkotja az Európai Uniót? c) 27. Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. 2. Az alábbi országok közül melyik nem az Európai Unió alapító tagja? d) Spanyolország, mely 1986-ban lépett be az EU-ba. 3. Az Európai Unió korábban úgy volt ismert, mint: a) Az Európai Gazdasági Közösség. 1992-ben nevezték át. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egy szervezet, melybe nem EUtagországok tartoznak. A közös piac az áruk, a szolgáltatások, az emberek és a tőke Európai Unión belüli szabad mozgására utal. 4. Az Európai Unió legnagyobb bővítésével 10 új tagállam csatlakozott az EU-hoz. Mikor történt ez? c) 2004-ben.

 Egyedül az Európai Bizottság kezdeményezheti új jogszabály megalkotását, de a végső döntést a z Európai Parlament és a Tanács hozza meg. Mi lehet ennek az oka? A diákok szerint számít ez valamit?  Mennyiben hasonlít és miben különbözik az EU jogalkotási folyamata a magyarországitól?  Milyen hasonlóságok és milyen különbségek fedezhetők fel az EU intézményei és a magyar közigazgatás intézményei között?

5. Az Európai Parlament tagjait: c) Az Európai polgárok választják. Ez 1979 óta működik így.

Kutatási feladat

7. Melyik európai intézmény feladata új jogszabályok kezdeményezése? a) A Bizottságé. Ez az intézmény képviseli az Európai Unió egészének közös érdekeit. Semelyik másik intézmény nem kezdeményezheti új jogszabály megalkotását.

A diákok további kutatásokat végezhetnek az Európai Unióról. Lehetséges témák:  Az Európai Unió eredete és története.  A politika azon területei, amelyekkel az Európai Unió aktívan foglalkozik. (Ezek felsorolása a http://europa. eu oldalon megtalálható. Érdemes a diákoknak – akár páronként – egy-egy témát kiosztani, amelyet később bemutathatnak az egész osztálynak, a területért felelős biztos nevével és nemzetiségének megjelölésével együtt.)  Az EU az újságok címlapján: Hogyan mutatják be a lapok az EU-t? Mely témákkal foglalkoznak a leggyakrabban?

6. Az Európai Parlamentben a képviselők a következőképpen foglalnak helyet: b) Politikai pártjuk szerinti csoportokban.

8. Melyik két európai intézmény dönt ténylegesen az új jogszabályok tartalmáról? b) A Parlament és c) A Tanács. A Parlament az európai polgárok érdekeit, a Tanács pedig a nemzeti kormányok érdekeit képviseli. 9. Mit jelent a „minősített többségi szavazás”? c) Olyan szavazási rendszer, ahol az országok méretük szerint különböző számú szavazattal rendelkeznek. További részletek itt: http://europa.eu/abc/eurojargon/index_hu.htm 10. Ha a nemzeti jog és az európai jog összeütközésbe kerül, melyiket kell alkalmazni? b) Az európai jogot. Ez biztosítja, hogy az európai szinten elfogadott jogszabályokat mind a 27 tagállam egységesen alkalmazza.

A 2009/2010-es Európa Naptár Tanári segédanyaga Nézze meg az Európa Naptárat különböző nyelveken! www.europadiary.eu


» Az EU országai

Feladatlap – Az Európai Unió 1. Hány ország alkotja az Európai Uniót? a) 15 b) 25

c) 27

2. Az alábbi országok közül melyik nem az Európai Unió alapító tagja? a) Németország b) Olaszország c) Franciaország 3.

Az óra célja:

Arra ösztönözni a diákokat, hogy jobban megismerjék az EU nemzetiségeit és ismereteiket vessék össze esetleges prekoncepcióikkal. Vizsgálják meg az előítéletek kialakulását és hatásait.

Kulcsszavak:

prekoncepciók, kulturális tudatosság, Európai Unió

Foglalkozások:

kutatás, előadás, beszélgetés

d) 30

d) Spanyolország

Az Európai Unió korábban úgy volt ismert, mint: a) Európai Gazdasági Közösség; b) Európai Szabadkereskedelmi Társulás; c) Közös piac

4. Az Európai Unió legnagyobb bővítésével 10 új tagállam csatlakozott az EU-hoz. Mikor történt ez? a) 1990 b) 1995 c) 2004 d) 2007

Kapcsolódó tantárgyak: állampolgári ismeretek, földrajz, osztályfőnöki óra Készségek:

kutatás, elemzés, önvizsgálat

Kapcsolódó fejezetek a Naptárban:

10. és 19. oldal

Ajánlott foglalkozások Feladatlap

5.

Az Európai Parlament tagjait: a) A nemzeti parlamentek jelölik; b) A nemzeti kormányok jelölik; c) Az európai polgárok választják.

6.

Az Európai Parlamentben a képviselők a következőképpen foglalnak helyet: a) Nemzetiségük szerinti csoportokban; b) Politikai pártjuk szerinti csoportokban; c) Tetszés szerint.

Házi feladat Ezt követően a diákok találják meg a helyes választ a feladatlap második részében szereplő kérdésekre! Ezek „technikai” kérdések, amelyekre a válasz a Naptárban (lásd Kapcsolódó fejezetek..) vagy az interneten megtalálható.

7. Melyik európai intézmény feladata új jogszabályok kezdeményezése? a) Bizottság b) Parlament c) Tanács

A diákoknak keressenek a sajtóból új információt az adott országról! Ezt tehetik a helyi és nemzeti sajtóból vagy akár a nemzetközi lapokból, illetve ha a nyelvtudásuk lehetővé teszik, akkor az adott ország helyi lapjaiból. A diákok sorolják fel a hírek főbb témáit.

8. Melyik két európai intézmény dönt ténylegesen az új jogszabályok tartalmáról? a) Bizottság b) Parlament c) Tanács

Végezetül a diákok reagáljanak a tanultakra!

9.

Ezt követően beszélgetést kezdeményezhet a következő témákról:

Mit jelent a „minősített többségi szavazás”? a) Ugyanazt, mint az abszolút többségi szavazás. b) Olyan szavazási rendszer, ahol az emberek meggondolhatják magukat. c) Olyan szavazási rendszer, ahol az országok méretük szerint különböző számú szavazattal rendelkeznek.

10. Ha a nemzeti jog és az európai jog összeütközésbe kerül, melyiket kell alkalmazni? a) A nemzeti jogot. b) Az európai jogot. c) Az Európai Bíróság dönt minden egyes esetben

Osszon ki minden diáknak (vagy a diákok egy csoportjának) tanulmányozásra egy-egy országot. Ez történhet úgy is, hogy a következő oldalon található kártyákat kivágja, a diákok pedig találomra húznak egy országot. A diákok ezután azonosítsák a kihúzott országot, töltsék ki a feladatlap első részét az adott országról való előzetes tudásuk, ötleteik, ismereteik alapján!


Beszélgetés

 Mennyi előzetes ismereted volt az adott országról?  Honnan szerezted ezeket az ismereteket? (Hallomásból? Barátaidtól és a családodtól? Külföldi utazások során? A médiából?)  Az előzetes ismereteid és ötleteid a feladat végére beigazolódtak vagy tévesek voltak?  Szerinted milyen prekoncepciójuk van az európaiaknak a te hazádról? Ezek igazak vagy hamisak? A prekoncepciók jók vagy rosszak, miért?  Szerinted fontos, hogy a fiatalok többet tudjanak más EU tagországokról? Ha igen, miért és hogyan valósítható ez meg a legjobban?


Feladatlap – Az EU országai Ország: .................................................................................................................................................................. I. rész: Amit már tudsz... Írd le kulcsszavakban, mi jut eszedbe az adott országról! Ez lehet a földrajzzal, a kultúrával, a gazdasággal, az emberekkel vagy a fontos múltbeli vagy jelenbeli történésekkel kapcsolatos...

II. rész: Tudj meg többet!: Kutass és egészítsd ki az információkat! Főváros:................................................................................................................................................................. Beszélt nyelv(ek):................................................................................................................................................... Szomszédos országok:.......................................................................................................................................... Népesség:.............................................................................................................................................................. GDP (PPS-ben):..................................................................................................................................................... Helye az EU GDP rangsorában: Az EU-hoz való csatlakozás éve:........................................................................................................................... III. rész: Mi történik most? A következő feladat több információt megtudni az adott ország életéről. Utánanézhetsz az adott országról szóló híreknek a helyi vagy nemzeti sajtóban, a nemzetközi lapokban, illetve ha a nyelvtudásod engedi, az adott ország sajtótermékeiben is. Sorold fel a témákat és foglald össze a főbb aktuális híreket egy sorban! 1............................................................................................................................................................................. 2............................................................................................................................................................................. 3............................................................................................................................................................................. 4............................................................................................................................................................................. 5............................................................................................................................................................................. IV. rész: Mit tudtál meg? Reagálj az I. részben írtakra és hasonlítsd össze ezeket a kulcsszavakat azokkal az ismeretekkel, amiket megtudtál a kutatás során! Helyesek voltak a kulcsszavaid? Miért vagy miért nem?....................................................................................... Elégendőek voltak a kulcsszavaid? Ha nem, mit tennél még hozzá?.................................................................... Mit gondolsz, az élet nagyon más az adott országban, mint a hazádban? Ha igen, milyen szempontból? Ha nem, miért nem? ...............................................................................................................................................................................



» Az Európai Unió Alapjogi Chartája Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat arra, hogy gondolkozzanak el azon, mennyire tisztelnek másokat és milyen szerepet játszik egy alapjogi charta az emberek jogainak védelmében.

Kulcsszavak:

alapjogok, emberi jogok, diszkrimináció

Foglalkozások:

beszélgetés, házi feladat

Kapcsolódó tantárgyak: állampolgári ismeretek Készségek:

vita, elemzés, megértés

Kapcsolódó fejezetek a Naptárban: 22. és 26. oldal

» Számítógépes bűnözés Az óra célja:

Felmérni, hogy a diákok mennyire ismerik a számítógépes bűnözést, és tisztában vannak-e a védekezés lehetőségeivel. Segíteni a diákokat az internetes bűnözés és az „utcai” bűnözés közti különbségek felismerésében.

Kulcsszavak:

számítógépes bűnözés, biztonságos internet, biztonságos böngészés

Foglalkozások:

szövegolvasás, feladatlap, beszélgetés, házi feladat

Kapcsolódó tantárgyak: informatika, állampolgári ismeretek, osztályfőnöki óra Készségek:

önértékelés, elemzés, kutatás

Kapcsolódó fejezet a Naptárban: 50. oldal Ajánlott foglalkozások Beszélgetés Kezdje az órát egy vitával! A diákok mondják el, hogyan reagáltak, ha találkoztak valakivel, aki az öltözködését, beszédét, bőrszínét, nemzetiségét, etnikai származását, vallását, fizikai képességeit illetően „más”, mint ők. Gyűjtsék össze a táblán a „másság” különböző formáit és a kapcsolódó reakciókat! Elemezzék együtt ezeket a reakciókat: milyen „másság“ váltja ki a leginkább negatív reakciókat, melyek inkább pozitív reakciókat? Minek tulajdoníthatók a különböző reakciók? (Az egyik „másságról” kevesebbet tudunk, a másikról többet? Szerepet játszhat az ismeretlentől való félelem?) Tegyen fel kérdéseket! Szükségesek-e jogszabályok ahhoz, hogy az egyenlő bánásmód biztosított legyen minden ember számára – a másságra való tekintet nélkül - nemcsak általános értelemben, hanem a kormányok és a munkaadók által is elismerten? Házi feladat Az alapvető jogok hat nagyobb csoportra oszthatók: (1) emberi méltóság, (2) szabadságjogok, (3) egyenlőség, (4) szolidaritás, (5) állampolgári jogok és (6) igazságosság. Megkérheti a diákokat, hogy – egyénileg vagy csoportosan - írjanak esszét egy témáról ezek közül, különös figyelemmel a következőkre:     

A kiválasztott témához tartozó jogok. Mit jelentenek ezek a jogok a hétköznapi életben? A diákok szerint ezekhez a jogokhoz kötelezettségek is tartozhatnak? Ha igen, melyek ezek? Egyetértenek-e a diákok azzal, hogy ezeket a jogokat védelmezni kell, miért, illetve miért nem? Úgy érzik a diákok, hogy ezeknek a jogoknak az Európai Unió minden országában egységesnek kell lenniük? Miért, illetve miért nem?

Bevezetésképpen, illetve az alapvető jogokra vonatkozó további információkkal kapcsolatban utalhat a naptár fent említett fejezetére.

10


Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás and Feladatlap A diákok olvassák el a fent említett fejezetet! Ezután töltsék ki a következő oldalon található feladatlapot! A feladatlap célja, hogy segítsen a diákoknak elemezni, vajon olyan biztonságosan használják-e az internetet, amennyire lehetséges, és megismertetni velük a biztonságra vonatkozó tanácsokat. Beszélgetés A feladatlap kitöltése után tegyen fel kérdéseket a diákok teszteredményei alapján: vajon alkalmazzák-e a diákok az összes biztonsági tanácsot, vagy van olyan, amit ritkábban használnak? Miért? Kérdezze meg a diákoktól, melyik tanácsot értették meg a legkevésbé! Például értették-e:       

Mi történik azokkal az információkkal, amit a weben megadnak? Mi a célja egy „semleges”, internetes e-mail címnek? Mik a cookie-k (sütik) és a pop-up-ok (felugró ablakok) és hogyan működnek? Hogyan kell beállítani és használni a vírusirtó programot és a tűzfalat? Mi a hiteljelentés és hol lehet hozzájutni? Mitől „jó” egy jelszó és miért? Az online ismerősök miért maradjanak meg csak internetes kapcsolatnak?

Összefoglalás Végezetül kezdeményezzen vitát arról, hogy az internetes bűnözés mennyiben különbözik az “utcai” bűnözéstől! A fő kérdések a következők lehetnek:    

A bűnözők könnyen azonosíthatóak? Az internetes bűnözés ugyanannyira látható, mint az „utcai” bűnözés? Az internetes bűnözés ugyanannyi kárt okoz, mint az „utcai” bűnözés? A diákok voltak-e valaha internetes bűnözők célpontjai, illetve ismernek-e valakit, aki már volt? Olvastak vagy láttak már történeteket internetes bűnözőkről vagy az áldozataikról?


11

Feladatlap – Számítógépes bűnözés

» Költségvetés és adósság Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat arra, hogy gondolkodjanak el az adóságot és a pénzügyeiket érintő kérdéseken.

Nevezz meg két példát a számítógépes bűnözésre és magyarázd meg, mit jelentenek! 1.

..................................................................... : ...............................................................................................

Kulcsszavak:

adósság, pénzügyi tervezés

.......................................................................................................................................................................

Foglalkozások:

szövegolvasás, feladatlap és kiegészítő feladatok, beszélgetés

2.

..................................................................... : ...............................................................................................

Kapcsolódó a tantárgyak: osztályfőnöki óra, üzleti tanulmányok/közgazdaságtan, matematika

.......................................................................................................................................................................

Készségek:

Alább található tíz tanács, amellyel megvédheted magad az internetes bűnözéstől. Jelöld be a tippek mellett szereplő négyzetet, ha már alkalmazod az adott tanácsot, alatta pedig magyarázd el, hogyan nyújtanak segítséget a védelemhez az egyes tippek! o Légy óvatos a személyes adataid megadásakor!

. ........................................................................................................................................................................

o Használj „semleges”, internetes e-mail címet!

. ........................................................................................................................................................................

o Légy óvatos a cookie-k (sütik) elfogadásakor!

. ........................................................................................................................................................................

o Blokkold a pop-up-okat (felugró ablakok) az internetes böngésződben!

. ........................................................................................................................................................................

o Tépd össze a személyes papírjaidat, mielőtt kidobod őket a szemétbe!

. ........................................................................................................................................................................

o Rendszeresen ellenőrizd a bankkivonatodat!

. ........................................................................................................................................................................

o Védd a számítógépedet vírusirtó programmal és használj tűzfalat!

. ........................................................................................................................................................................

o Használj különböző és „nehéz” jelszavakat!

. ........................................................................................................................................................................

o Ne tegyél közzé az interneten személyes információkat!

. ........................................................................................................................................................................

o Az internetes ismerősök maradjanak meg on-line ismerősöknek!

. ........................................................................................................................................................................

Pontjaid:

12

elemzés, problémamegoldás, számolás


Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás A diákok olvassák el a fent említett fejezeteket! A fejezethez tartozó fő kérdések a következők: a) Mi a kamat? b) Milyen következményei vannak az adósságnak? c) Mit gondolsz, jól intézed a pénzügyeidet? Keveredtél már adósságba? Kidolgoztad valaha a saját költségvetésedet? Feladatlapok 1. Feladatlap A diákoknak egy egyetemista költségvetését kell elemezniük. A következő kérdésekről kezdeményezhetünk beszélgetést:  Milyen döntéseket hoz a példában szereplő egyetemista?  Mik az állandó kiadásai?  A diákok szerint a példában szereplő egyetemista költ-e feleslegesen bizonyos dolgokra?  Meg kell-e mondani az embereknek, hogy mire vagy mire ne költsék a pénzüket? 2. Feladatlap A 2. számú feladatlap egy üres költségvetési táblázatot tartalmaz, amely segít a diákoknak a saját költségvetésük elkészítésében. Ez lehet:  a családjuk háztartásának költségvetése;  a családi költségvetés diákra jutó része (iskolaszerek, élelmiszer, ruhák, lakhatási kiadások, zsebpénz...);  saját személyes költségvetésük;  egy általuk szervezett iskolai rendezvény vagy esemény költségvetése. A táblázat három oszlopból áll. Az elsőben a bevételi forrást vagy a kiadási tételt a másodikban pedig a diákok által becsült összeget kell feltüntetni. Kérje meg a diákokat arra, hogy egy hónapon keresztül ( vagy egy iskolai rendezvényre vagy eseményre vonatkozóan) jegyezzék fel tényleges bevételeiket és kiadásaikat. A diákok ezután ki tudják tölteni a harmadik oszlopot, és a tényleges bevételeket és kiadásokat összevethetik a becsléseikkel.

Hány négyzetet jelöltél be?

......... /10

Összefoglalás

Hány tanácsot értettél meg?

......... /10

Kezdeményezzen vitát a következő kérdésekről!  Az egyetemista hogyan csökkenthetné a tartozását?  Nehéz-e betartani az előzetes költségvetést? Miért igen, miért nem?



13

1. Feladatlap – Költségvetés és adósság

2. Feladatlap – A te költségvetésed

Itt láthatod egy egyetemista, Anna havi költségvetését.

Ez a feladatlap segít összeállítanod a saját költségvetésedet.

Bevétel

A baloldali oszlopban sorold fel a főbb bevételi forrásaidat és a kiadási tételeidet! A középső oszlopba írd be, hogy szerinted ezek milyen összegeket jelentenek! A jobboldali oszlopba írhatod a tényleges összegeket, miután leellenőrizted őket.

Forrás

Ft

Szülők

30 000

Ösztöndíj

30 000

Diákmunka

50 000

Összes bevétel

Bevétel

Forrás

Becslés Ft

Tényleges összeg Ft

Becslés Ft

Tényleges összeg Ft

110 000

Kiadás

Tételek

Összes bevétel

Ft

Szállás

25 000

Biztosítás

1 500

Étel vásárlása

10 000

Ebéd az egyetemi menzán

15 000

Buszbérlet

9 000

Egyéb utazás

6 000

Sport

8 000

Egyéb étkezés (pl. étterem)

10 000

Szórakozás (mozi/klubok)

15 500

Könyvek/írószerek

10 000

Cigaretta

5 000

Ruhák/CD-k stb.

15 000

Előre nem látható kiadások

5 000

Összes kiadás

Kiadás

Tétel

135 000

Hogyan tudna Anna kijönni a pénzéből?

Összes kiadás

Ha ez így megy tovább, Anna havonta 25 000 Ft adósságot fog felhalmozni.  Melyik kiadását tudná csökkenteni?  Van fölösleges kiadása?  Tudná növelni a bevételeit?

14


   

Megegyeznek-e a tényleges összegek a becsléseiddel? Van-e olyan lényeges kategória, amelyről megfeledkeztél? Megegyezik a bevételi oldal a kiadási oldallal? Van-e olyan kiadási tétel, amelyet szeretnél megváltoztatni? Ha igen, hogyan?


15

» DOLCETA – Internetes fogyasztóképzési anyagok A DOLCETA 22 nyelven és 27 változatban létezik. Tanárok számára készített hasznos segédeszköz, amelyet az Európai Egyetemek Továbbképzési Hálózata (EUCEN) fejlesztett ki. Interaktív fogyasztóképzési modulokat tartalmaz a fogyasztók jogairól, a pénzügyi szolgáltatásokról és a fogyasztók biztonságáról. A modulok könnyen használhatók az órai munka során on-line vagy off-line verzióban is. A DOLCETA tartalmazza:

jelenleg

a

következőket

 Általános modul az alapvető fogyasztói jogokról, a belső piac előnyeiről és a jogorvoslati lehetőségekről.  Szakmodul a pénzügyi szolgáltatásokról (árak összehasonlítása, eszközök elosztása, termékek és szolgáltatások elemzése, személyes pénzügyi szolgáltatások, fogyasztói szempontok).  Szakmodul a termékbiztonságról.  Oktatási modul, mely kész óraterveket, oktatási módszereket, ötleteket, valamint háttéranyagokat kínál tanárok számára a fogyasztói oktatással kapcsolatos témákban.

» Pénzügyi döntések Az óra célja:

Segítséget nyújtani a diákoknak pénzügyi döntések meghozatalához.

Kulcsszavak:

költségvetés, pénzügyi tervezés

Foglalkozások:

feladatlap, foglalkozás, szövegolvasás és beszélgetés

Kapcsolódó tantárgyak: osztályfőnöki óra, üzleti tanulmányok/közgazdaságtan, állampolgári ismeretek Készségek:

elemzés, problémamegoldás

Kapcsolódó fejezet a Naptárban: 14. oldal

Ajánlott foglalkozások Feladatlap A csatolt feladatlap egyszerűsített formában tartalmazza azokat a tételeket, amelyekre az iskolai költségvetés fordítható. A diákok válasszák ki közülük azokat, amelyeket finanszírozni szeretnének a költségvetésből!

Egy nyomtatott tanári segédanyag szintén elérhető az EU összes hivatalos nyelvén.

Miután a diákok kitöltötték a feladatlapokat, olvassa fel a tételek listáját, a diákok pedig kézfeltartással jelezzék, ha az adott tételt kiválasztották, hogy kiderüljön, mit választottak a legtöbben!

www.dolceta.eu

Beszélgetés

2009 szeptemberétől további két szakmodul kerül fel az oldalra a fenntartható fejlődésről és a közszolgáltatásokról.

Ezután ellenőrizze, hogy a kiválasztott tételek összeadva nem haladják-e meg a 100 egységet! Ha túllépik a 100-at, rövid vitát indíthat arról, hogyan csökkentsék a költségvetést 100-ra.

A DOLCETA-projektet az Európai Bizottság támogatja.

Kezdeményezzen beszélgetést az osztályban a végső költségvetésről! A főbb kérdések a következők lehetnek:

» Menedékjog és migráció Európában –„Nem csak számok” Európa évszázadokig népek vándorlásának színtere volt. Ez a téma ma mindennapos a híradásokban. De kiket takarnak a szalagcímek? Mit tehetünk az EU-ban a bevándorlókkal, menedékjogot kérőkkel és a menekültekkel szembeni diszkrimináció ellen? Az EU támogatásával a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az UNHCR (ENSZ Menekültügyi Ügynökség) új, fiataloknak szóló oktatási anyagot készített „Nem csak számok: oktatási segédanyag a bevándorlásról és a menedékjogról az EU-ban” címmel. Az oktatási anyag az EU-ba érkező bevándorlók helyzetét mutatja be, rövidfilmeken és könnyen használható tanári segédanyagon keresztül.

 Kellett-e nehéz döntéseket hozni?  A diákok hány százaléka elégedetlen a végeredménnyel? Elfogadható-e, ha néhányan elégedetlenek?  A diákok szerint a valóságban az iskola vezetése meghozza ezeket a döntéseket? Összefoglalás Összegzésként kérdezze meg a diákokat, hogy az élet milyen egyéb területein kell hasonló döntéseket hoznunk (pl. családi költségvetés, nemzeti költségvetés...). Olvassák el a fent említett fejezetet! További beszélgetést kezdeményezhet arról, hogy a diákok mit gondolnak az Európai Unió költségvetéséről.

www.iom.int www.unhcr.org

16



17

» A sikeres reklamáció

Feladatlap – Pénzügyi döntések Iskolád teljes éves költségvetése 100 egység.

Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat a fogyasztóként őket megillető jogok megismerésére. Segítséget nyújtani számukra ahhoz, hogy éljenek ezekkel a jogokkal és megfogalmazzák panaszaikat.

Kulcsszavak:

reklamáció, fogyasztói jogok

Foglalkozások:

szövegolvasás, beszélgetés, feladatlap, levélírás

Lent találsz egy listát arról, mire költhet az iskolád. Minden kategóriából válassz ki egy tételt, amire a költségvetésből pénzt fordítanál, és írd a költségét a megfelelő sorba! A választásaidnak tükrözniük kell prioritásaidat és kívánságaidat – de ne feledd, az összes költség nem haladhatja meg a 100-at!

Tanári kar 1 tanár/30 diák 1 tanár/10 diák 1 tanár/10 diák

Ár

Választás

40 50 60

o o o

Kapcsolódó tantárgyak: osztályfőnöki óra, állampolgári ismeretek Készségek:

Költség

hivatalos levél írása, kommunikáció és vitakultúra

Kapcsolódó fejezet a Naptárban: 35. oldal

................. ................. .................

Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás

Oktatási segédeszközök Alap (könyvek, tábla) Bővített (számítógép, projektor...)

Étkezés Gyorsételek Egészséges ételek

5 15

o o

................. .................

A diákok olvassák el a fent említett fejezetet! Beszélgetés A diákok párokban vitassák meg a fejezet tartalmát! A következő kérdések irányíthatják a vitát:

15 20

o o

................. .................

1) Megértették-e a diákok, hogy fogyasztóként milyen jogok illetik meg őket? 2) Tudják-e, hova fordulhatnak, ha a jogaikkal kapcsolatban kérdéseik vannak? Feladatok

Biztonság Nincs védelem Őr/portás

A feladatlap a panaszok megfogalmazásához nyújt segítséget. Segít a diákoknak: 0 10

................. .................

 összegyűjteni a tényeket és a dokumentumokat;  leírni a panaszukat és megfogalmazni, mit várnak az eladótól. A feladatlap kitöltését követően kérje meg a diákokat, hogy írjanak egy hivatalos panaszlevelet! A diákok cseréljék ki egymás között és elemezzék a leveleket (lásd lent)!

Sport Nincs Labdajátékok Egyéb sportok (úszás, torna...)

0 10 15

o o o

................. ................. .................

Különleges programok Nincs Karácsonyi partik, érettségi bankettek Tanulmányutak

0 5 15

o o o

................. ................. .................

.................

ÖSSZESEN (max. 100)

18

o o


Kiegészítő feladatok A diákok vitassák meg párokban, vagy akár az egész osztállyal közösen a levelek tartalmát! A következő kérdések mentén folyhat a vita: 1) Melyek voltak a levelek erős és gyenge pontjai? 2) Volt-e lényeges különbség aközött, amit a levél írója mondani akart és ahogyan azt az olvasók értették? Mi lehetett az eltérés oka? 3) Ha különösen elégedetlen vagy valamivel, mi a legjobb, amit tehetsz? 4) Milyen egyéb módjai lehetnek a reklamációnak, és melyik a leghatékonyabb? Ha valamelyik levelet valóban elküldik egy eladónak, az osztály nyomon követheti a reklamáció folyamatát.


19

Feladatlap – A sikeres reklamáció Gondolj egy aktuális vagy múltbéli panaszodra! Használd ezt a feladatlapot panaszod megfogalmazásához és ragaszkodj a jogaidhoz! 1. Milyen termékkel, szolgáltatással vagy elégedetlen?

Mi ez (név/gyártó)?........................................................................................................................................... Mi a modell száma, ha van ilyen?..................................................................................................................... Mi a sorozatszáma, ha van ilyen?.................................................................................................................... Mikor és hol vásároltad?...................................................................................................................................

2. Mi a probléma? ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... 3. Mit tettél eddig a probléma megoldása érdekében? (Add meg annak a személynek a nevét és beosztását, akivel eddig beszéltél az ügyben!) ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... 4. Milyen megoldást vársz a problémára? (pl. Javítás? Csere? Vételár visszafizetése? Bocsánatkérés?) ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... 5. Milyen dokumentumok állnak rendelkezésedre? Nincs szükséged az összes itt felsorolt dokumentumra, de minél több megvan belőlük, annál jobb. Gyűjts össze annyit, amennyit tudsz és tartsd őket egy helyen!  Hirdetés  eredeti csomagolás  használati útmutató

  

szállítólevél számla, nyugta vagy blokk jótállási jegy

6. Kinek kell benyújtanod a panaszt?

A személy neve és/vagy beosztása:................................................................................................................. Cég/áruház neve:............................................................................................................................................. Az üzlet címe:................................................................................................................................................... Telefonszám/e-mail cím:...................................................................................................................................

7. Írd meg a panaszodat!

Egy A4-es oldalon fogalmazd meg a panaszlevelet az 1., 2. és 3. pontokban összegyűjtött információk alapján! Légy tömör, ragaszkodj a tényekhez, maradj nyugodt és udvarias! Ne felejtsd el megadni a neved, címed, telefonszámod és a cégnél használt ügyfélszámod, ha van ilyen! Csatold az összegyűjtött dokumentumok másolatát, az eredeti példányokat tartsd meg!

8. Teszteld a panaszod! Cserélj levelet a padtársaddal!  Érthető számodra, mi az osztálytársad problémája és mit szeretne elérni?  Jogos a követelése?  Ha a kérdéses cégnél vagy üzletnél dolgoznál, megpróbálnál megoldást találni a problémára? Miért, illetve miért nem?

20


» Tudatos vásárlás Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat a mindennapi vásárlói döntéseik során felmerülő különböző tényezők átgondolására, elemzésére és megvitatására.

Kulcsszavak:

környezet, vásárlás, költségvetés

Foglalkozások:

szövegolvasás, beszélgetés, feladatlap, feladat, kiegészítő feladatok

Kapcsolódó tantárgyak: osztályfőnöki óra, környezetismeret, közgazdaságtan Készségek:

kutatás, csoportmunka, elemzés, előadás

Kapcsolódó fejezetek a Naptárban: 68., 70. és 80. oldal

Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás A diákoknak olvassák el a Naptár fent említett fejezeteit! Beszélgetés Írja fel a táblára a következőket: „A GYÁRTÁS – CSOMAGOLÁS – SZÁLLÍTÁS- FOGYASZTÁS – HULLADÉKKEZELÉS környezeti költsége”! Kérje meg a diákokat, gondolkodjanak el azon, milyen környezeti költségek merülhetnek fel egy termék életciklusának különböző szakaszai során! Feladatlap A diákok egyesével vagy csoportmunkában töltsék ki a feladatlapot. A feladatlap kiadható házi feladatnak is. Feladat Kérje meg a diákokat, készítsenek órai kiselőadást ugyanannak a terméknek két változatáról a következők szerint!  A két termék összehasonlító elemzése.  A „preferált” termék bemutatása.  Magyarázat, hogy miért a „preferált” terméket választották. Kiegészítő feladatok Próbáljon meg gyárlátogatást szervezni, ahol a diákok megfigyelhetik a gyártási folyamat egyes elemeit (nyersanyagok, csomagolás), illetve a termelési felesleg kezelésének módjait!

Gyártás Sok tényező jöhet számításba, így például a gyártási folyamat egyes lépései, vagy az, hogy egy termék újrahasznosított alapanyagból készül-e, mennyi ipari felesleg termelődik, ez újrahasznosítható-e, illetve, hogy a gyártó tesz-e lépéseket a gyártás környezeti hatásainak mérséklésére. Csomagolás Túlcsomagolt-e a termék? Újrahasznosítható-e a csomagolás? Szállítás Messziről szállítják-e a terméket? Hogyan szállítják, légi úton, vízen, közúton vagy vasúton? Fogyasztás Sok energia szükséges a termék működtetéséhez? Állítható-e energiatakarékos üzemmódba? Van-e lehetőség kevesebb energia felhasználására? Hulladékkezelés A terméket hosszú távra tervezték vagy rövidéletű, eldobható, esetleg törékeny? Létezik tartósabb fajta is az adott termékből? A termék újrafeldolgozható, újrafelhasználható vagy komposztálható?


21

» Az elhízás okai

Feladat – Tudatos vásárlás Válassz egy terméket! Bármilyen termék lehet – élelmiszer, ruha, kozmetikum, gép, háztartási cikk vagy jármű. Ha kiválasztottad a terméket, menj el egy boltba – ha szükséges, több üzletbe is – és keress egy „tipikus” példát a termékre, és egy másikat is, amely „környezetbarát”, méltányos kereskedelemből származó vagy helyi termék! Most hasonlítsd össze a két terméket!

Az óra célja:

Az óra célja, hogy a diákok elgondolkodjanak a fiatalok körében előforduló elhízás gyakoribbá válásán és megvizsgálják a probléma lehetséges okait és következményeit.

Kulcsszavak:

elhízás, kalóriaérték, testtömegindex

Jellemzők Jellemezd mindkét terméket bármely speciális tulajdonságával!

Foglalkozások:

beszélgetés, feladatlap, válaszok ellenőrzése, kiegészítő feladatok

Eszközök:

Feladatlap és kártyák másolata minden diák számára. Minden feladatlaphoz két kártyacsomag tartozik.

A termék

B termék

......................................................................

Ár Írd le, mennyibe kerülnek az egyes termékek!

.......................................................................

Melyik termék rendelkezik jobb tulajdonságokkal?................

......................................................................

Kapcsolódó tantárgyak: osztályfőnöki óra, angol, állampolgári ismeretek .......................................................................

Minőség Hogyan állapítanád meg a termék minőségét? Tartósság? Íz? Külső?

......................................................................

Melyik az olcsóbb?................

......................................................................

- Csomagolás Jellemezd a termékek csomagolását!

.......................................................................

Melyik termék előállításának kisebb a környezeti költsége?................

......................................................................

....................................................................... Melyik termék csomagolása kevesebb?................

- Szállítás Írd le az egyes termékek származási helyét!

......................................................................

.......................................................................

- Fogyasztás Ha lehet, írd le, mennyi a két termék energiaszükséglete!

......................................................................

Melyik terméket szállították közelebbről?................

.......................................................................

- Hulladékkezelés Írd le, mit tennél a termékkel és/vagy a csomagolásával, ha kidobnád! ......................................................................

.......................................................................

Melyik termék kezelhető hulladékként a leginkább környezetbarát módon?................ Egyéb Van még olyan jellegzetesség, amely alapján össze lehet hasonlítani a két terméket? Ha igen, mik azok?........

......................................................................

Kapcsolódó fejezet a Naptárban: 64., 65. és 80. oldal

Ajánlott foglalkozások Beszélgetés Vitassa meg a diákokkal az elhízás növekvő problémáját! Írja fel a táblára, hogy a diákok szerint mik lehetnek a fiatalok elhízásának következményei (még ne térjenek ki a kiváltó okokra)! 1. Feladatlap Ossza ki a diákoknak a kártyákat és a gyémánt formájú ábra másolatát (vagy szétvágva, vagy a diákok vágják szét)! A diákok helyezzék el a kártyákat az ábrában úgy, hogy a szerintük legfontosabb ok kerüljön az ábra tetejére, a legkevésbé fontos pedig az aljára! Ha szükséges, saját kártyákat is készíthetnek. Ha befejezték az okok rangsorolását, kérje meg őket, hogy a válaszaikat írják be az ábrába. Nem kell beírniuk a kártya egész tartalmát, csak a vastagon szedett részt. Ezután a diákok alkossanak párokat vagy hármas csoportokat azokkal, akik ugyanazt az okot tartották a legfontosabbnak!

Melyik termék igényel kevesebb energiát?................

kommunikáció, kritikai gondolkodás, csapatmunka

.......................................................................

Melyik termék a jobb minőségű?................ Környezeti költségek - Gyártás Próbáld végiggondolni mindkét termék gyártási folyamatát és jegyezd fel a lényeges elemeket!

Készségek:

Problémamegoldás A következő feladat eldönteni, hogyan javíthatnának a helyzeten. A problémamegoldásnak az okokhoz kell kapcsolódniuk, azaz, ha a szülőket jelölték meg legfőbb okként, akkor a megoldásnak a szülőkre kell vonatkoznia.

.......................................................................

Melyik termék a jobb?................ Összegzés Melyik terméket vásárolnád meg? . ....................................................................................................................... Melyik termék kedvezőbb környezetvédelmi szempontból? .................................................................................

22



23

Kiegészítő feladatok Ahhoz, hogy a diákok valóban cselekvő állampolgárként viselkedjenek, ösztönözze őket arra, hogy a valóságban is megpróbálják végrehajtani a megoldási javaslataikat! Javasolják, például, az iskola vezetésének a menza kínálatának felülvizsgálatát, végezzenek felmérést a diákok sportolási szokásairól, elemezzék a menza menüjének kalóriatartalmát, készítsenek egy szórólapot a szülőknek vagy írjanak a parlamenti képviselőjüknek.

1. Feladatlap – Az elhízás okai Miért ekkora probléma az elhízás?

2. Feladatlap A feladatlap segítséget nyújt a diákoknak ahhoz, hogy elemezzék egy heti bevásárlás költségét és a vásárolt élelmiszerek tápértékét. A diákok kitölthetik ezt a saját maguk számára vagy az eredményt megvitathatják az egész osztállyal. A vita főbb pontjai a következők lehetnek: vajon a drágább élelmiszerek táplálóbbak, kényelmesebbek, feldolgozottabbak, kalóriadúsabbak... Kártyák

24

A kormány hibája – ellenőrizniük kellene a reklámokat és azt, mi kerül az ételeinkbe. Azt várják, hogy megváltoztassuk a szokásainkat, miközben ők nem változtatnak.

A gyártók hibája – rendelkezniük kellene némi felelősségérzettel - olyan anyagokat is felhasználnak, amelyekről tudják, hogy ártalmasak, mert csak a pénzzel törődnek.

Az áruházak hibája – forintok ezreit költik a termékeik elhelyezésére, hogy kísértésbe ejtsenek – nem törődnek a következményekkel.

A szülők hibája – ők veszik az ételt a gyerekeiknek – tudniuk kell, mi a jó nekik, mégis vásárolnak édességet, rágcsálnivalót és kólát.

Az egyén saját hibája – a gyerekek kikönyörgik a szüleiktől, hogy megvegyenek dolgokat – a szülőknek pedig nincs nyugtuk, csak ha engednek.

A reklámok hibája – csábítóan kínálják a gyorsételeket és sosem reklámoznak olyan terméket, ami valóban egészséges.

Az iskola hibája – többet kellene tanítani az étrendről és a táplálkozásról, hogy tájékozottan választhassunk – megfelelő ismeretek nélkül hogyan válasszunk?

A kormány hibája – nem hagynak elég időt a testedzésre – úgy gondolják, hogy az elméleti tantárgyak fontosabbak, mint az egészségünk.

Az egyén saját hibája – nem mozgunk eleget – szívesen nézünk TV-t és játszunk a számítógépen. Ha eleget mozognánk, nem híznánk el.



25

» Energia, klímaváltozás

2. Feladatlap – Költségelemzés

Az óra célja: Ehhez a feladathoz szükséged lesz a családod múlt heti bevásárlásának számlájára. Elemezd a számlát úgy, hogy különválasztod a különböző típusú élelmiszerek költségeit! A szabály szerint minél lejjebb haladsz a táblázatban, annál feldolgozottabb élelmiszereket találsz, annál több energiát használtak az elkészítésükhöz, annál kevesebb a tápértékük és annál több üres kalóriát tartalmaznak.

Ár

Az összes kiadás %-a

Alapélelmiszerek (feldolgozatlan zöldség, gyümölcs, tejtermék, gabonafélék, hüvelyesek, hús, hal…) Feldolgozott élelmiszerek (fagyasztott/konzerv élelmiszerek, felvágottak, gyümölcslé...)

reggeli

Foglalkozások:

gabonafélék,

szövegolvasás, házi feladat, beszélgetés

Kapcsolódó tantárgyak: természettudományok, állampolgári ismeretek, háztartástan Készségek:

Add össze az ezekbe a kategóriákba tartozó összes vásárolt élelmiszer árát!

Kategória

Ösztönözni a diákokat arra, hogy többet tudjanak meg a klímaváltozásról és gondolkodjanak el, hogyan mérsékelhetnék a hatásait. Kulcsszavak: klímaváltozás, környezet, energia

értékelés (önértékelés), problémamegoldás, ismeretek összefoglalása

Kapcsolódó fejezetek a Naptárban: 70., 74. és 82. oldal Ajánlott foglalkozások Szövegolvasás A diákok olvassák el a fent említett fejezeteket! Olvasás közben gondoljanak ki öt kulcskérdést, amit majd feltesznek a padtársuknak (pl. Mi a leggyakoribb üvegházgáz? Nevezz meg három megújuló energiaforrást!). Olvasás után a szerepek megcserélődnek, így a diákok tesztelhetik egymás klímaváltozásról szóló tudását és ismereteit.

Előkészített ételek

Feladatlap

Gyorsételek, édességek, kekszek, szénsavas üdítők Egyéb (nevezd meg)

A diákok töltsék ki a feladatlapot, azután pedig vitassák meg a viselkedésük megváltoztatásával ideális esetben, illetve reálisan elérhető lehetőségeket! A tanácsok közül hányat szándékoznak megfogadni? Mit gondolnak, mennyire könnyen fog ez sikerülni? Beszélgetés

Összes kiadás Sok szempontot veszünk figyelembe az élelmiszervásárlásnál, így például átgondoljuk, hogy az élelmiszer:  elegendő sok embernek?  sokáig eltartható?  könnyen elkészíthető?  magas tápértékű?  sok cukrot vagy sót tartalmaz?  túlcsomagolt?

A kitöltött feladatlapok és az olvasmány alapján beszélgetést kezdeményezhet a fogyasztói társadalomról általában. A beszélgetés először történhet kis csoportokban, ahol minden csoport összegzést készít a vitáról. Az összegzés tartalmazhatja, hogy mit tartanak a legfontosabb kérdésnek az emberek viselkedésével és felelősségével kapcsolatban egy fogyasztói társadalomban (pl. olyan kérdések kerülhetnek szóba, mint a „Hogyan ösztönözhetnénk több embert és vállalatot arra, hogy felelősen tegyenek a klímaváltozás mérsékléséért?”). Kiegészítő feladatok További órai foglalkozások és könnyen feldolgozható ismeretterjesztő anyagok találhatók a következő weboldalakon, amelyek külön iskoláknak szóló részt is tartalmaznak: www.managenergy.net/kidscorner/ www.climatechange.eu.com

Az élelmiszer mely kategóriájára költöttetek a legtöbbet?..................................................................................... Szerinted ezeknek az élelmiszereknek az előnyös tulajdonságai arányban vannak az árukkal? Miért vagy miért nem? ............................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................

26



27

Feladatlap – Energia, klímaváltozás Lent találsz egy listát arról, mit tehetsz az energiafogyasztásod csökkentése és a klímaváltozás mérséklése érdekében. Minden tétel alá jegyezd le annak konkrét (mérhető) hatásait! Segítségül használd a Naptár megadott fejezeteit! Még több választ – és ötletet – találsz a következő weboldalakon: www.managenergy.net/kidscorner/ www.climatechange.eu.com

» Globalizáció Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat arra, hogy gondolják át a globalizáció fontosságát a mindennapi életben. Ismerjék meg a nemzetközi kereskedelem alapfogalmait!

Kulcsszavak:

globalizáció, WTO, közös vagy belső piac

Foglalkozások:

szövegolvasás, feladatlap, beszélgetés

Kapcsolódó tantárgyak: közgazdaságtan, üzleti tanulmányok, osztályfőnöki óra

Tekerje le!

Tekerd le a fűtést az otthonodban 1 °C -kal! ............................................................................................................................................................................... Csukd be a fűtött szobák ajtóit és ablakait! ...............................................................................................................................................................................

Készségek:

elemzés, kritikai gondolkodás


Ajánlott foglalkozások

Fürdés helyett zuhanyozz! ...............................................................................................................................................................................

Feladatlap

Gondolkodj, mielőtt kinyitod a hűtőt – ne hagyd sokáig nyitva az ajtaját! ...............................................................................................................................................................................

Adja fel házi feladatnak a Naptár fent említett fejezetének elolvasását és a feladatlap kitöltését! A feladatlap segítséget nyújt a diákoknak abban, hogy megértsék a nemzetközi kereskedelem fontos szerepét a mindennapi életükben, és egyben felméri, hogy a diákok mennyire vannak tisztában a nemzetközi kereskedelem kulcsfogalmaival.

Kapcsolja ki!

Kapcsold le a lámpát, amikor tudod! ............................................................................................................................................................................... Húzd ki a mobiltelefon töltőjét, ha a telefon már feltöltődött! ............................................................................................................................................................................... Kapcsold ki a TV-t, a sztereót és a számítógépet! Ne hagyd őket stand-by üzemmódban! ...............................................................................................................................................................................

Hasznosítsa újra!

A használt üvegeket dobd a szelektív hulladékgyűjtőbe! ............................................................................................................................................................................... Újratölthető üveget vigyél az iskolába dobozos ital vagy eldobható műanyagpalack helyett! ...............................................................................................................................................................................

A feladatlap utolsó kérdésére –„Lehetséges volna a hazád számára, hogy egyoldalúan megtiltsa áruk behozatalát a fent felsorolt országok valamelyikéből?” – adandó válasz a nem. Az EU tagállamok egy közös piac részei; egyoldalúan betiltani a behozatalt valamely országból nemcsak az EU szabályainak megszegését jelentené, de nem is volna célravezető, hiszen az áruk behozhatók egy szomszédos EU tagállamba, onnan pedig a határokon szabadon átvihetők. Beszélgetés Ez az utolsó kérdés a globalizációról szóló vita kiindulópontja lehet. A beszélgetés a következőkre vonatkozhat:  Megtalálhatók a nemzetközi kereskedelem termékei a környezetedben? Ez jó vagy rossz?  Hogyan kapcsolódik a nemzetközi kereskedelem a globalizációhoz?  Mik a globalizáció előnyei és hátrányai?  Szerinted az előnyök ellensúlyozzák hátrányokat, vagy fordítva?  Hogyan növelhetők az előnyök és csökkenthetők a hátrányok?

Bevásárláshoz vigyél magaddal bevásárlószatyrot vagy használd a régi eldobható nejlonzacskókat! ...............................................................................................................................................................................

Sétáljon!

Sétálj, biciklizz vagy használd a tömegközlekedést, ha iskolába, különórára vagy haza mész! ...............................................................................................................................................................................

28



29

» Fejlesztési segélyek

Feladatlap - Globalizáció Nevezz meg öt hétköznapi terméket, amelyeket nem a hazádban gyártottak! Keresgélhetsz a táskádban vagy a zsebeidben, a ruháid között, az asztalodon, a konyhában vagy a nappalitokban. Minden termék mellé írd oda a származási helyét!

1. 2. 3. 4. 5.

Az óra célja:

Ösztönözni a diákokat arra, hogy elgondolkodjanak a fejlesztési segélyek különböző formáiról és azok jelentőségéről.

Kulcsszavak:

globalizáció, fejlesztési segély, sürgősségi segély, kereskedelem

Foglalkozások:

szövegolvasás, feladatlap, beszélgetés

Termék

Származási hely

......................................................................

......................................................................

......................................................................

......................................................................

Kapcsolódó tantárgyak: közgazdaságtan, földrajz, osztályfőnöki óra

......................................................................

......................................................................

Készségek:

......................................................................

......................................................................

......................................................................

......................................................................

Megvehetnéd ugyanezeket a termékeket egy helyi gyártótól is? q Igen q Nem Ha igen, miért vettél inkább külföldi terméket?...................................................................................................... .............................................................................................................................................................................. Érdekel, mennyire biztonságosak ezek a termékek? Miért igen vagy miért nem?................................................ .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. Magyarázd meg a következő fogalmakat!: Kereskedelmi hiány és többlet.............................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. Kereskedelmi tömb................................................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................. Világkereskedelmi Szervezet................................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................. Kétoldalú kereskedelmi megállapodások..............................................................................................................

elemzés, kritikai gondolkodás


Ajánlott foglalkozások Feladatlap Kérje meg a diákokat, hogy házi feladatként olvassák el a Naptár fent említett fejezetét és töltsék ki a feladatlapot. A feladatlap igazolja, hogy a diákok megértették-e a szöveg lényeges pontjait és arra ösztönzi őket, hogy elemezzék az olvasottakat. Beszélgetés Ezután beszélgetést kezdeményezhet arról, hogy a diákok milyen jelentőséget tulajdonítanak a nyolc Millenniumi Fejlesztési Cél egyes pontjainak és miért döntöttek így. A vita főbb kérdései a következők lehetnek:  Van olyan cél, amely természeténél fogva fontosabb, mint a többi?  Vannak olyan célok, amelyek fontosabbak pusztán azért, mert több ember életét befolyásolják?  Vannak olyan célok, amelyek más célok teljesítésének előfeltételéül szolgálnak? További két témát is beleszőhet a beszélgetésbe:  Milyen mértékben fontos a fejlesztésben az infrastruktúra – az utak, az elektromos hálózat és a ivóvízellátás rendszere?  Az oktatás alapvető fontosságú, vagy második helyre tehető az egyéb sürgős vagy életet fenyegető problémák után?

..............................................................................................................................................................................

Összefoglalás

Kereskedelmi akadályok.......................................................................................................................................

Összegzésképpen a diákok írjanak egy fogalmazást a következő témában: „Fejlesztési segélyek: megfelelő célra fordítják a pénzt?”

.............................................................................................................................................................................. Behozatali vámok.................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. Lehetséges volna a hazád számára, hogy egyoldalúan megtiltsa áruk behozatalát a fent felsorolt országok valamelyikéből? Miért vagy miért nem? .............................................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................................

30



31

Feladatlap – Fejlesztési segélyek Az olvasmány alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! Az EU hány országnak folyósít fejlesztési segélyt? .............................................................................................................................................................................. Miben különbözik a fejlesztési segély a sürgősségi segélytől? .............................................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................................. A Millenniumi Fejlesztési Célok Ki tűzte ki őket?..................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................. Kikre vonatkoznak?............................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................. Mi a céljuk? .......................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................. Itt olvashatjátok a nyolc Millenniumi Fejlesztési Célt. Jelöld meg, hogy szerinted melyik a három legfontosabb és indokold a válaszod! .................................

Véget vetni a súlyos szegénységnek és éhínségnek

.................................

Megvalósítani a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást

.................................

Előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget

.................................

Csökkenteni a gyermekhalandóságot

.................................

Javítani az anyák egészségét

.................................

Küzdeni a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen

.................................

Biztosítani a környezeti fenntarthatóságot

.................................

Globális partnerség a fejlesztés érdekében

Indoklás: ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................ ........................................................................................

Próbáld ki a Fejlesztési Játékot!

Vegyél részt egy afrikai fejlesztési programban és találd ki, milyen konkrét problémákkal kell szembenézni és milyen megoldás segíthet! www.mathiasandamadou-thegame.eu

........................................................................................

32


Tanári kérdőív. A kérdőív kitölthető az interneten keresztül is: Az iskola kódja: H -... Az iskola neve:

Recommend Documents