Az Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma -
-
Az Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy a törvényben foglalt jogi szabályozások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben Az Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma nem állhat ellentétben a jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, azt nem is szűkítheti, kivéve, ha arra a jogszabály lehetőséget ad.
Az Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya -
-
Az Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
Az intézmény neve:
Bőnyi Szent Általános Iskola
Szabályzat típusa:
Szervezeti és Működési Szabályzat
Az intézmény székhelye:
9073 Bőny, Ady Endre utca 5.
Az intézmény OM azonosítója:
030583
1
István
Király
Az intézmény KIK azonosítója:
074039
Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az intézmény vezetője:
Balogh Zsolt
Az intézmény alaptevékenysége:
Biztosítani az általános iskolai nevelést, oktatást. Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai – Bőny Községi Önkormányzattal együttműködve – menzai ellátást biztosít. Integrált módon biztosítja az enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy nem visszavezethető tartós, súlyos rendellenességgel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók gondozását. Továbbá biztosít: -
logopédiai ellátást gyógytestnevelést közművelődési szolgáltatásokat
Az intézmény szakágazati besorolása
852011 852021 852012
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 1 - 4. évfolyam ) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 5 – 8. évfolyam ) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása ( 1 – 4. évfolyam )
2
852022 855911 855912 855914 855915 910121 910122 910123 931204
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, logopédia ( 5 – 8. évfolyam ) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulók tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolai diáksport tevékenység és támogatás
További szakfeladat szakfeladat:
Az oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység nincs
Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat
Az iskola bélyegzői
Az iskolában mindegyik bélyegzőtípusból 1 – 1 darab az iskolatitkári irodában található. A bélyegzőket az elhelyezés helyéről elvinni csak az igazgató engedélyével lehetséges.
A bélyegzők lenyomatai 1. körbélyegző
2. hosszú bélyegző
3
Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Szervezeti egységek Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének a tagjai: - igazgató - igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők - diákönkormányzatot segítő pedagógus Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő, konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszéléseket. A megbeszéléseket az igazgató vezeti. Az iskolavezetőség tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltaknak megfelelően ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Igazgató Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó valamint az iskola belső szabályzatai által meghatározott módon végzi. Megbízatása magasabb jogszabályokban meghatározott módon történik és időtartamra szól. Igazgatóhelyettes Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. - Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. - Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól - Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírás valamint az igazgató közvetlen utasítása alapján végzi munkáját
A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató és az igazgatóhelyettes a vonatkozó munkaköri leírás alapján végzi munkáját, amely egyúttal a vezetők közti feladatmegosztást is rögzíti.
4
A vezetők helyettesítésnek rendje Az igazgató vagy az igazgató és a helyettes távollétében az alábbi helyettesítési rend szerint kell eljárni. A helyettesítő közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával kapcsolatos esetekre terjed ki. -
Előre látható esetben o Az igazgató távollétében a igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti őt o Ha az igazgató és helyettese halaszthatatlan ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, akkor rendkívüli esetben a szükséges intézkedéseket a munkaközösség-vezetők hozzák meg. o A munkaközösség-vezetők közötti sorrend: felsős munkaközösség-vezető alsós munkaközösség-vezető o A megbízást a dolgozókkal közölni kell
-
Előre nem látható esetben o Az igazgató távollétében a igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti őt o Ha az igazgató és helyettese halaszthatatlan ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, akkor rendkívüli esetben a szükséges intézkedéseket a következő sorrendben jogosultak meghozni felsős munkaközösség-vezető alsós munkaközösség-vezető nevelőtestület tagjai betűrend szerint
Az iskola közösségei Az iskolai közösség -
Az iskola közösségét az iskola dolgozói, a tanulók és a szülők alkotják Az iskola közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a felsorolt közösségek révén az alábbiak szerint érvényesíthetik
Az iskolai alkalmazottak köre -
Az iskolai alkalmazottak közössége az jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze
5
intézménnyel
közalkalmazotti
-
Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti
A pedagógusok közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja. - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - munkaértekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint a közalkalmazotti tanács és az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezletek legfontosabb szabályai: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van - a nevelőtestület döntéseit – ha erről más szabályozás nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza - a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet - a nevelőtestületi értekezletekről emlékeztetőt kell írni A nevelőtestületi értekezletek szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része – többnyire azonos beosztásban dolgozók – vesznek részt
6
A nevelők szakmai közösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkacsoportot hoznak létre. A munkacsoport vezetője a munkaközösség-vezető. Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek. - alsós szakmai munkaközösség - felsős szakmai munkaközösség A szakmai munkacsoportok a szakmai munkaközösségek magasabb jogszabályokban foglalt jogaival rendelkeznek. A szakmai munkacsoportok feladatai szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében ( tartalmi és módszertani korszerűsítés ) - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése - tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása - összeállítják az osztályozó-, javítóvizsga feladatait, azokat értékelik - segítik a pályakezdő pedagógusokat - javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére - segítséget nyújtanak a belső gondozónak a munkacsoport munkatervének összeállításában, a munkacsoport tevékenységéről szóló beszámolók, értékelések elkészítésében A szakmai munkacsoport az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkacsoport tagjainak javaslata alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv szerint végzi munkáját. A munkaközösség-vezetőt az igazgató egyetértésével a munkacsoport tagjai választják. Munkájuk tartalmát munkaköri leírásuk tartalmazza.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgató hozza létre, a nevelőtestületet tájékoztatnia kell.
A szülők közösségei -
Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése,kötelességeik teljesítése céljából szülői munkaközösségek működnek Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják
7
-
Az osztályok szülői munkaközösségei tisztségviselőket választják: o elnök o elnökhelyettes
-
Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály Szülői Munkaközössé elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai Szülői Munkaközösség választmánya. Az iskolai Szülői Munkaközösség választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei és elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskola Szülői Munkaközösség választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskola Szülői Munkaközösség tisztségviselőit. o elnököt o elnökhelyettest
-
-
-
-
a
szülők
köréből a
következő
Az iskolai Szülői Munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tartja a kapcsolatot. Az iskolai Szülői Munkaközösség választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai Szülői Munkaközösség választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egyszer össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: o megválasztja saját tisztségviselőit o kialakítja saját működési rendjét o az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét o képviseli a szülőket az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésében o véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az Szervezeti és Működési Szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel illetve tanulókkal kapcsolatosak o véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben
Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol a törvényi felhatalmazás alapján a következő esetekben -
A Szervezeti és Működési Szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben A szülőket érintő anyagi ügyekben
8
-
A szülői értekezletek napirendjének kialakításában Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A házirend meghatározásában Az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban Az intézmény vezetőjének megbízásával, a megbízás visszavonásával kapcsolatban Javasolhatja iskolaszék létrehozását
A tanulók közösségei -
-
-
-
Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységi körét a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az osztályközösség tagjai az alábbi tisztségviselőket választják: o osztálytitkár o képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogait az iskolai diákönkormányzatot segítő pedagógus érvényesítheti. Javaslattétel, véleményezés előtt az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérni. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a tantestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős.
9
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
Az iskolavezetés és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás Alkalmazotti közösség a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. Kapcsolattartás formája o alkalmazotti értekezlet o tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal - Kapcsolattartás rendje o Az alkalmazotti értekezletet össze kell hívni, ha azt jogszabály írja elő, továbbá, ha az alkalmazotti közösség tagjainak egyharmada kéri, vagy ha a közalkalmazotti tanács elnöke vagy az iskola igazgatója indokoltnak látja Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75%-a jelen van Az alkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, de személyi kérdésekben az értekezlet többségének kérésére titkos szavazással is dönthet Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni o Tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal Tárgyalást kell tartani, ha a közalkalmazotti tanács elnöke vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak látja A tárgyalásról feljegyzést kell készíteni, melyet a felek aláírásukkal hitelesítenek
A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje -
-
Az együttműködés formái o A szakmai munkaközösségek vezetőinek megbeszélése o A szakmai munkaközösségek együttes értekezlete Az együttműködés rendje o Értekezletet vagy megbeszélést kell tartani, ha azt a jogszabály előírja, ha bármelyik szakmai munkaközösség vezetője vagy az iskola igazgatója indokoltnak látja o A megbeszélésekről feljegyzést kell készíteni, melyet a felek aláírásukkal hitelesítenek
10
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámolása Az intézmény nevelőtestülete a következő feladatok ellátását a szakmai munkaközösségekre bízza. -
Tantárgyfelosztás előtti véleményezés A pedagógusok megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezés A Pedagógiai Program helyi tantervének részletes kidolgozását Javaslattétel az éves munkatervhez A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése A tanulók osztályozó vizsgára bocsátására javaslat
A munkaközösségek az intézmény éve munkájáról szóló beszámoló során a tanévzáró értekezleten adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről.
A nevelők és a tanulók kapcsolat
Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató tájékoztatja: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülését rendszeresen - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a pedagógus folyamatosan írásban, igény szerint szóban. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaik érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, választott képviselőik által – az iskola igazgatójához, osztályfőnökükhöz, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
Az iskolai diákönkormányzat és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái -
A kapcsolattartás bármelyik formájára szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére sor kerülhet A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, eszközeit, ha azzal nem akadályozza a mindennapi munkafolyamatokat
11
o Részvétel a diákgyűlésen o szükség szerint részvétel a diákönkormányzat gyűlésén o megbeszélés a DÖK választott vezetőivel, a DÖK munkáját segítő pedagógussal
Az iskolai sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái -
A kapcsolattartás bármelyik formájára szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére sor kerülhet Az iskolai sportkör feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, eszközeit, ha azzal nem akadályozza a mindennapi munkafolyamatokat o Részvétel a sportköri gyűlésen o Szükség szerint részvétel a sportkör vezetőségi gyűlésén o Megbeszélés az iskolai sportkör vezetőjével
A nevelők és a szülők közti kapcsolattartás formái Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül - az iskola honlapján az osztályfőnök. - osztályszülői értekezleten - fogadó órán tájékoztatja a szülőket A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatás - szülői értekezletek - fogadó óra - nyílt tanítási nap - írásbeli tájékoztató a tájékoztató ( ellenőrző ) füzetben A szülői értekezletek, a fogadó órák időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők, a tanulók és saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz vagy a Szülői Munkaközösség tagjaihoz fordulhatnak
12
Az iskolavezetés és az iskola Szülői Munkaközösség közti kapcsolattartás formái és rendje -
-
-
A kapcsolattartás bármelyik formájára szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére sor kerülhet A Szülői Munkaközösség feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, eszközeit, ha azzal nem akadályozza a mindennapi munkafolyamatokat A szülők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján juttathatják el az iskola vezetéséhez Kapcsolattartás formái o részvétel a Szülői Munkaközösség gyűlésein o megbeszélés a Szülői Munkaközösség vezetőivel Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek ( tanuló, szülő, az iskola dolgozói ) meg kell ismernie. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK KAPCSOLATAI
-
-
ÉS KÖZÖSSÉGEINEK
KÜLSŐ
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell lennie a következő intézményekkel: o a fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete o Szivárvány Egységes Bölcsőde és Óvoda o Bőny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete o Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény o Tanulói Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitáció Bizottság, Győr o Bőny Község Oktatásáért Közhasznú Alapítvány o községi társadalmi szervezetek o az egyházak o Vöröskereszt o nyugdíjas egyesület o községi sportegyesület o háziorvos o védőnői szolgálat A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az igazgató és az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn:
13
-
Az iskola épületében párt vagy párthoz kapcsolódó társadalmi szervezet nem működhet e pártokhoz kapcsolódó rendezvénynek nem adhat helyt.
A működés rendje
Az intézmény működési rendje -
-
-
Az iskola épülete szorgalmi időben 7.00 órától 17.00 óráig tart nyitva. Ettől eltérő nyitva tartás az igazgató engedélyével történhet meg. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7.30 és délutáni foglalkozás befejezése közti időszakban az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia A tanítási órákat 7.55 és 13.20 óra között kell megszervezni. A tanítási órák időtartama 45 perc, melyek közt az óraközi szünetek 5, 10 illetve 20 percesek A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő 1. óra 07.55 - 08.40 2. óra 08.50 - 09.35 3. óra 09.55 - 10 40 4. óra 10.50 - 11.35 5. óra 11.45 - 12-30 6. óra 12.35 - 13.20 A tanári ügyelet 7.30 órakor kezdődik, s az utolsó órára történő becsengetésig tart. Az ügyeleti beosztást az órarendnek megfelelően a munkaközösség-vezető készíti el. Az ügyeletes tanárok száma 2 fő, akik az ügyeleti időben kötelesek a tanulók közt tartózkodni. Tanítási időben a tanuló az iskola épületét csak az ügyeletes tanár írásos engedélyével hagyhatja el. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A pedagógus tanítási órájának megkezdése előtt 15 perccel köteles az iskola épületében tartózkodni. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva kell használni. Az intézmény minden alkalmazottja, tanulója felelős: o a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért o az iskola tisztaságának, rendjének megőrzéséért o a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért
14
-
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyeletével használhatják. Az egyes létesítmények, helyiségek berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit magánhasználatra csak az igazgató engedélyével lehet elvinni. Az iskolai könyvtár működési rendjét a könyvtár működési szabályzata határozza meg. A könyvtár vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg. Az iskola helyiségeit használó személyek csak a megállapodás szerinti időben használhatják. A használókat vagyonvédelmi felelősség terheli, továbbá kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltakat.
Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére
-
Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek az intézmény területén csak engedéllyel tartózkodhatnak. Tanítási idő alatt a belépő személyt a portás fogadja, aki megtudakolja az érkezés célját, illetve az intézmény dolgozói közül keresett személy nevét. A belépő személy a keresett személy megérkezéséig a portásnál várakozik Ha a keresett személy tanuló, a portás akkor is pedagógust – elsősorban az ügyeletes tanárt keresi meg -, s csak azután keresheti meg a tanulót. Tanítási óra alatt az óráról az igazgató engedélye nélkül senki nem hívható ki. Ügynököket az iskola nem fogad A tornacsarnok használata az igazgató engedélyével lehetséges, a csarnokban dolgozó személyzettel történő egyeztetés után Az iskola épülete termeinek használata csak a fenntartó engedélyével lehetséges A bérbevevő köteles a vagyon-, tűz- és balesetvédelmi előírásokat betartani A bérbevevő az általa okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.
Tanórán kívüli foglalkozások Jelentkezés, részvétel A napközi otthonba - tanévenként előre minden év májusában és a tanévkezdés előtti augusztus hónapban, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanuló a tanév elején, szeptember 15-ig a szülő aláírásával jelentkezhet. A felvett tanuló foglalkozásokon való részvétele kötelező a mulasztás a tanrendi órákéval azonos. .
15
Az intézményben a tanulók részére az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások működnek - napközi otthon - tanulószoba - gyógytestnevelés - egyéb tanórán kívüli foglalkozás o o o o o o o o o o o o o
szakkörök tömegsport foglalkozások felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások irodalmi színpad mesevetélkedő erdei iskola nyári tábor, túra, kirándulás iskolai tanulmányi kirándulás bécsi kirándulás művészeti előadások látogatása szabadidős rendezvények látogatása hitoktatás
A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok -
A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthon működési rendjét az alsós szakmai munkaközösség tagjai dolgozzák ki, és azt a napközis házirendjükben rögzítik. A napközis házirend az iskolai házirend részét képezi.
-
Az iskolának – lehetőség szerint - a napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis csoport létszáma meghaladná a törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, o
akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
o akinek mindkét szülője dolgozik o rosszabb szociális körülmények között élnek -
A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és 16.15-ig tartanak.
-
Napközi otthoni foglalkozást az 1 – 4. évfolyamon szervezünk.
-
A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) kapnak. Igény esetén iskolai ebédet (menzát) is biztosítunk. A napközis tanulók a napközis nevelőjükkel étkeznek, a menzások a menza időbeosztása szerint.
-
16
-
A tanulók kötelesek a menzai rendet megtartani, a kulturált étkezés szabályait betartani! A rendbontó magatartás fegyelmi eljárást von maga után.
Tanulószoba A tanulószobai foglalkozás a más településről bejáró tanulóink számára kötelező, innen való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a tanulószobát felügyelő tanár engedélyével. Rendkívüli esetekben az eltávozásra az igazgató adhat engedélyt. A nem bejáró tanulók részére a közös tanulás céljából szervezünk tanulószobát. Az iskola a Szivárvány Óvoda menzáján – az ezt igénylő tanulók részére – étkezési lehetőséget biztosít Gyógytestnevelés Célja: Adott célgyakorlatokkal a prevenció elősegítése, illetve a deformitásokból származó hátrányok csökkentése. Gyógytestnevelés foglalkozáson szakorvosi vagy házi orvosi ajánlással rendelkező tanulók vehetnek részt. A foglalkozásokon a szülőkkel történő egyeztetés után a részvétel kötelező. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozáson való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanórákról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozásra történő jelentkezés a tanév elején történik, s az egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését – a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát – minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket figyelembe kell venni A tanórán kívüli foglalkozás vezetőjét az igazgató bízza meg. Foglalkozást vezethet olyan személy is, aki nem az iskola dolgozója. -
-
Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztatásra kötelezett tanulókat képességeik és tanulmányi eredményük alapján a pedagógusok jelölik ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alóli felmentést csak a szülő írásos kérelmére ad az iskola igazgatója. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal – május vagy június hónapban – osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulás rendelkezésére biztosított tanítás nélküli napok számát az iskola, éves munkatervében kell
17
-
-
-
-
-
meghatározni. A kirándulás tervezett helyét az osztályfőnökök osztályfőnöki munkatervükben rögzítik. A kirándulás helyszíne alsó tagozaton Győr-Moson-Sopron megye, a felső tagozaton a megyén kívüli helyszínként megjelölt cél lehet a NyugatDunántúli régió illetve Budapest. A tanulmányi kirándulás időtartama 1 nap. Ennél hosszabb időtartamú kirándulás költségeit a szülők fedezik. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődése kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. o Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon - ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igények és a pénzügyi lehetőségek függvényében szabadidős programokat – túrák, kirándulások, színházlátogatás – szervez. A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, melynek költségeit a helyzettől függően a szülők fedezik. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napok keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeket főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Helyét, időpontját az osztályfőnök határozza meg. Ezeken a nagyon pontosan, tudatosan megszervezett kirándulásokon ismerkedjenek meg hazánk gyönyörű tájaival, történelmi emlékeivel, bővítsék természettudományos ismereteiket. Az itt szerzett élményeket, ismereteket építsük be munkánkba. Amennyiben az erdei iskola időtartama meghaladja a három napot vagy helyszíne a tankerületen kívül esik, az erdei iskola költségeit a szülők fedezik. o Erdei iskolát minden tanévben a harmadik és az ötödik osztály számára szervezünk
-
-
Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket rendez vagy azokon más iskolákban részt vesz. Ennek sikere érdekében tehetséggondozó foglalkozásokat tart az érintett tanulóknak. A versenyek megszervezéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek. A tanulók önképzésének segítésére a Kultúrház épületében működő Községi és Iskolai Könyvtár áll rendelkezésre, amelyek működési rendjét külön szabályzat tartalmazza.
18
-
Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolában a községben működő bejegyzett egyházak – római katolikus, református, evangélikus – hitoktatást szervezhetnek. A foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes. Az iskola a hitoktatáshoz csak a helyiséget biztosítja.
Hiányzások igazolása -
-
-
-
-
-
A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein A tanuló a tanítási óráról, kötelező iskolai foglalkozásról, rendezvényről betegség, engedély, hatósági intézkedés vagy más alapos ok miatt maradhat távol A tankötelezettség teljesítése végett a betegség miatti hiányzásról orvosi igazolást kell hozni, melyet az osztályfőnöknek kell átadni a hiányzást követő három ( 3 ) munkanapon belül. Ha ez nem történik meg, igazolatlan mulasztásnak minősül Váratlan családi esemény miatt a szülő tanévenként öt tanítási napig adhat igazolást, amelyből o egy napot legfeljebb 3 alkalommal lehet elfogadni A szülő írásos kérelme alapján a foglalkozásról az osztályfőnök engedélyével a tanuló távol maradhat. Az engedélyt az osztályfőnök köteles kézjegyével ellátni Az iskola területének elhagyása csak az osztályfőnök vagy az ügyeletes tanár írásos engedélyével lehetséges Az osztályfőnöki igazolás o A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi o A mulasztott órák összesítése után a hiányzás indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a hiányzást Igazolatlan az a hiányzás, melyről a tanuló nem hoz igazolást vagy az osztályfőnök nem fogadja el az igazolást Tanóráról történő három késés egy óra igazolatlan mulasztásnak minősül Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz ( 2 ) magatartás jegyet von maga után Ha tanulót kérelmére felvették nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni, mulasztását a fentiek szerint igazolni
19
AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÉS A ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
HAGYOMÁNYOK
Az iskola zászlója Fehér alapon a pajzs alakú iskolacímer A címer fölötti felírás: Szent István Király A címer alatti felírás: Általános Iskola Az iskola címere Pajzs alakú címer, kétharmad, egyharmad osztással. Felül kétharmad osztásban Szent István király ábrázolás. Az alsó, egyharmad osztásban nyitott könyv. Az osztásokat egy szalag vágja el, Bőny felirattal. Az iskola névadója emlékének ápolása Az iskola névadójának tiszteletére rendezett Szent István Nap, melyet minden évben a névadó ünnepséghez legközelebb eső pénteken rendezünk. Tíz évenként megemlékezésünk a Szent István Hét.
Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények -
Szent István Nap Nemzeti ünnepeinkről megemlékezés Mini B – B Játszóházak „Hétmérföldes csizmában, hetedhét határon át” mesevetélkedő Télapó Az alsósok a karácsonyt osztályszinten a szülőkkel ünneplik, majd iskolai szintű karácsonyi ünnepély Farsang Kirándulás
Kitüntetések
20
Nyolc év kiemelkedő tanulmányi munkájáért – könyvjutalom, oklevél Szent István Díj a tanév kiemelkedő tanulmányi munkájáért – oklevél, könyvutalvány - Jó sportoló – jó tanuló – serleg, tárgyjutalom A kitüntetettek elismerésüket a tanévzáró ünnepélyen vehetik át -
AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉRE ILLETVE BALESET ESETÉN /INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK/ Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye áll fenn, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban. - Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatának, valamint tűzvédelmi utasításának rendelkezéseit - Az iskola helyi tantervének megfelelően tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának, testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket és viselkedési formákat - A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott gyerekek tevékenységét folyamatos figyelemmel kísérni, a rendet megtartatni, valamint baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. - Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal járó veszélyeket, a tilos és elvárható magatartásformát. - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait o rendkívüli esemény bekövetkeztekor szükséges teendőket - A pedagógusoknak ki kell oktatni a tanulókat minden technikai jellegű feladat, illetve tanóra vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra - A balesetvédelmi ismeretek témáját, oktatásának időpontját be kell jegyezni a naplóba - Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit rendszeresen ellenőrzi. Az iskola dolgozóinak feladatai tanulói balesetek esetén
21
A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges, orvost kell hívni - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó csak annyit tehet a sérülttel, amennyit biztonságosan tud alkalmazni. Ha bizonytalan, hogy az adott helyzetben mi a teendő, feltétlenül orvost kell hívni, a beavatkozással meg kell várni az orvost. Az iskolában mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot, és azt, hogy lehetett volna elkerülni a balesetet, valamint a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket meg kell határozni, azokat végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatban iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - a tanulóbalesetet nyilván kell tartani - a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteknél jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példányát át kell adni a tanuló szüleinek - rendkívüli esetben külső munkavédelmi szakembert is be kell vonni a vizsgálatba - az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a baleset kivizsgálási eljárásában Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek részletes szabályait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét előre nem látható módon akadályozza, a tanulók és az iskola dolgozóinak biztonságát, egészségét, az épületet, annak felszerelését veszélyezteti. - természeti katasztrófa - tűz - robbantással történő fenyegetés
22
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult személlyel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult személy - igazgató - iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell - a fenntartót - tűz esetén a tűzoltóságot - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget - személyi sérülés esetén a mentőket, esetleg a rendőrséget - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelően, amennyiben az intézkedésre jogosult úgy dönt, a katasztrófavédelmi hatóságokat A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult személy utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel értesíteni / riasztani / kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportok a tűzriadó tervben meghatározottak szerint hagyják el. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért, a kijelölt helyen történő gyülekezésért a foglalkozást vezető pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell a következőkre ügyelni! - Az épületet minden tanulónak el kell hagynia, ezért a pedagógusnak a tantermen kívül tartózkodó gyerekekre is figyelemmel kell lennie - A kiürítés során a mozgásában, cselekvésében korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell - A foglalkozás helyszínét, a veszélyeztetett épületet a csoportot kísérő személy hagyhatja el utolsóként azután, hogy meggyőződött, nem maradt senki az adott területen - A tanulókat az épület elhagyása előtt és a kijelölt gyülekezési helyre érkezés után az osztálynapló alapján azonosítani kell Az igazgatónak illetve az intézkedésre jogosult személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egy időben – a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról - a kivonulási tervben szereplő kijáratok nyitásáról - közművezetékek elzárásáról - vízszerzési helyek szabaddá tételéről - elsősegélynyújtás megszervezéséről - a rendvédelmi szervek, illetve a katasztrófaelhárító szervek fogadásáról Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt személynek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
23
-
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról a közművezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről
A rendvédelmi illetve a katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a vezetőik igénye, utasítása szerint kell cselekedni. Az utasításokat az iskola minden dolgozójának kötelező betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett órákat a nevelőtestület által meghatározott, a fenntartóval egyeztetett szombati napon be kell pótolni.
A gyermekek egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok -
-
-
A tanuló kötelessége o Óvja saját és társai testi épségét o A tanév első napján sajátítsa el, a tanév folyamán alkalmazza az egészséget, biztonságot védő ismereteket o Az iskolában tisztán, ápoltan jelenjen meg o Tartsa be, társaival próbálja betartatni a balesetet megelőzését szolgáló szabályokat o Jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát vagy társait veszélyeztető helyzetet észlel o Azonnal jelezze valamelyik pedagógusnak, ha rosszul érzi magát vagy valamilyen sérülés érte o Rendkívüli esemény kapcsán tartsa be az intézményi előírásokat o Tornateremben gyermek csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat o Testnevelés órán az utcai ruházat helyett sportruházatot kell viselni o Olyan tárgyat, amely veszélyezteti a gyermek és társai testi épségét, tornaórán nem szabad viselni Iskolai foglalkozásokon csak az iskola leltárában szereplő eszközök használhatók. Amennyiben a pedagógus általa behozott eszközt kíván használni, annak meg kell felelni a biztonsági szabályoknak A tanulók egészségi állapotának ellenőrzését, szűrését az iskolaorvos végzi az alábbi területeken o fogászat évente két alkalom o belgyógyászati vizsgálat kétévente o szemészeti vizsgálat kétévente
24
-
A védőnő elvégzi a tanulók tisztasági szűrővizsgálatát legalább három alkalommal, de rendkívüli helyzetben ennél gyakrabban Az iskola és az iskolához tartozó területen tilos a dohányzás
A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját.
25
Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; - eltiltás az adott tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatokat már megállapították. A tanköteles korú tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő - kizárás az iskolából, mely tanköteles korú tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos A fegyelmi eljárás lefolytatásáról az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.
26
A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha -
a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. -
A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;
27
illetve
o
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.
A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló - közeli hozzátartozója - osztályfőnöke illetve osztálytanítója - napközis nevelője - felsős tanuló esetén volt osztálytanítója - a fegyelmi vétség sértettje - akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.
A kiadmányozás rendje Az iskola igazgatója kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait - A tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést - Az egyéb szabályzatokban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat - Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket - Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIL központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn - A közbenső intézkedéseket - A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
28
Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje -
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
29
Munkaköri leírások
Pedagógus munkaköri leírása A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül végző alkalmazott, akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem illet meg, közfeladatot ellátó személy. A pedagógus feladatai általában -
-
-
-
A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési törvény, a kiegészítő rendeletek, a pedagógiai szakmai útmutatók, módszertani anyagok, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató illetőleg a felettes szerv igazgatója útmutatásai alkotják. Nevelőoktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, melyek az intézmény rendeltetése szerint az oktató-nevelő munkából az egyes munkaköröknek ( tanító, tanár, napközis nevelő ) megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében, alkotó módon részt vállal o a nevelőtestület újszerű törekvéseiből o a közös vállalások teljesítéséből o az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből o az iskola hagyományainak ápolásából o a tanulók folyamatos felzárkóztatásából o a tehetséggondozást szolgáló feladatokból o pályaválasztási feladatokból o a diákönkormányzat tevékenységéből o az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből Tanítási ( foglalkozási ) órán minőségi munkát vége Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel
30
-
-
-
-
Az oktató-nevelő munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel Egyes adminisztratív és szervezeti feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé. illetve érvényben levő jogszabályok tesznek kötelezővé Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösségvezető véleményezésével bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át is használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatnia. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napom belül kijavítja. A témazáró dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó óráin.
A pedagógus kötelességei A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben a következő kötelességei vannak: - A nevelést, oktatást a türelmesség elve alapján végezze - Kísérje figyelemmel, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje - A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse - A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke fejlődése érdekében intézkedést tart szükségesnek - A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon - Nevelő-oktató tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan nyújtsa - A gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A pedagógus jogai A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg - A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit megválaszthatja - A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket - Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját - Minősítse a tanulók tudását - Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez
31
-
-
-
A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, vegyen részt pedagógiai kísérletben, tudományos kutató munkákban Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói munkásságát elismerjék.
Szaktanár munkaköri leírása Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: - Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít az új tankönyvek alapján illetve a körülményeket figyelembe véve - A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőnél kötelező - Az általa használt eszközök mennyiségét és minőségét megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik - Írásbeli munkáira gondot fordít - A tanulók számára témazáró dolgozatokat előre jelzi - A házi feladatot a tanulókkal közösen javítja - Ügyeletet, helyettesítést vállal - Személyi adataiban történt változást az igazgatónak azonnal jelenti - Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót, és gondoskodik arról, hogy tanmenete, tankönyv a helyettesítő pedagógus rendelkezésére álljon - Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező - A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozásokon, értekezleteken, rendezvényeken vesz részt - Oktató tevékenysége során ellátja a tehetséggondozást, a tehetség kiválasztás feladatát, tevékenységét - Elvégzi a lassabban haladó tanulók felzárkóztatását - A nevelés, oktatás balesetmentes körülményeit megteremti - A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza
32
Tanító munkaköri leírása
A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia -
A rábízott osztály tanulóinak sikeres nevelése, oktatása Az osztály órarendjének elkészítése A napló pontos vezetése A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása Javaslatot tesz figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját osztályában) Az általa tanított tantárgyakra éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, a szakmai követelményeket figyelembe véve A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő pedagógusnál kötelező Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik Írásbeli munkáira gondot fordít A tanulók számára a témazáró dolgozatokat előre jelzi A tanulók füzetét rendszeresen ellenőrzi A házi feladatokat közösen javítja a tanulókkal, azokat értékeli Ügyeletet, helyettesítést vállal Személyi adataiban történt változást az igazgatónak haladéktalanul jelenti Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező A tanítási időn kívül – a tanév programjának megfelelően – szakmai tanácskozásokon, értekezleteken vesz részt Oktató-nevelő munkája során ellátja a tehetséggondozást, a tehetség kiválasztását Elvégzi a lassabban haladó tanulók felzárkóztatását A nevelés-oktatás biztonságos és balesetmentes feltételeit megteremti, azokat megőrzi A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, melyekkel az igazgató megbízza
33
Munkaköri leírás az osztályfőnök részére Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési tempójához igazítja a fejlesztő munkáját. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai a következők -
-
-
-
Nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét és konfliktusait a szülői házban és a kortárscsoportban Rendszeresen figyelemmel kíséri osztályának tanulóit a tantárgyi és nem tantárgyi tanulási folyamat során. Bukásra álló tanuló szüleivel felveszi a kapcsolatot, a szaktárgyat tanító pedagógussal együtt próbálnak megoldást keresni a bukás elkerülésére. Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyen osztálya tanulóinak jelentős része is részt vesz. Figyeli a hiányzásokat. Igazolatlan hiányzás esetén az előírásoknak megfelelően jelzi a mulasztást az igazgatónak Koordinálja osztálya szabadidős tevékenységét Munkájáról félévente beszámol a nevelőtestületnek Az osztályfőnöknek mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában o kultúraközvetítőként o fejlesztőként o a csoport vezetőjeként o értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott gyerekek életét, munkáját Kötelessége, hogy a szülőket tájékoztassa a házirendről, a gyermekek iskolai teljesítményéről Gondoskodik arról, hogy a szülők megválasszák az osztály szülői munkaközösségének az elnökét és helyettesét Feltérképezi, hogy kik azok a szülők, akik segítséget tudnak nyújtani a tantárgyi és nem tantárgyi tanulásban, pályaválasztásban, iskolai szabadidős programokban, közművelődési programok szervezésében Információkkal kell rendelkeznie az osztályon belüli konfliktusokról, belső vetélkedésekről, az uralkodó értékekről Felelősséget kell vállalnia tanítványai viselkedéskultúrájáért, személyi biztonságáért és egyéb problémák megoldásáért
34
Munkaköri leírás a munkaközösség-vezető részére Közvetlen felettese az iskola igazgatója Megbízza az iskola igazgatója 1 évre Főbb felelősségek és tevékenységek - Felelős a munkaközösség szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért - Feladata az intézmény és a munkaközösség tervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása - Éves munkatervet készít - Az igazgató megbízásával bizonyos szakmai területeken ellenőrzést végez - Részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, rövid jelentéseket készít - Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését Különleges felelőssége - Személyzeti feladatok o Munkaerő fejlesztési elképzelések megfogalmazása o Továbbképzési javaslatok megfogalmazása o Értékelésben való közreműködés felelőssége -
Tervezés o Az iskolai munkatervhez kapcsolódási pontok megfogalmazása o Fejlesztési tervek előkészítésében közreműködés
-
Technikai döntések o Munkaközösségi események időtervének, tematikájának előkészítése o Tanulmányi versenyek lebonyolítási rendjének kialakítása
-
Bizalmas információk o Kötelessége a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása o Kollégákkal kapcsolatos információt bizalmasan kezeli o A minősítések során megfogalmazottak hivatali titkot képeznek
Ellenőrzési feladatok
35
-
Órarendjétől függően óralátogatásokat végez Ellenőrzi a munkaközösség munkatervének időarányos megvalósulását Részt vesz a mérések szervezésében és lebonyolításában Részt vesz a munkaközösség tagjainak értékelésében Elvégzi az igazgató által rábízott egyéb ellenőrzéseket
Munkaköri leírás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős részére A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: -
-
-
-
-
Tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyhez, intézményhez fordulhatnak A pedagógusok, a szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján. Veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető ok feltárása érdekében – családlátogatást végez az osztályfőnökkel együtt Folyamatosan tartja a kapcsolatot a gyermekvédelmi szolgálat szakemberével
A gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszélésen vesz résztA tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, vagy szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására Részt vesz a továbbképzéseken Figyeli a jogszabályok módosulását, azokról tájékoztatja kollégáit Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról
36
BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT Az intézményi működés ellenőrzésére és a feladatok szabályszerű végrehajtása érdekében az alábbi IGAZGATÓI UTASÍTÁS irányítja az intézményt, mint az SzMSz melléklete
I.
AZ ELLENŐRZÉS TÍPUSAI, TERÜLETEI
1, A belső ellenőrzés célja 1.1.A belső ellenőrzés fogalma A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, amely magában foglalja: - a tényleges állapotot és a szükséges állapot összehasonlítását - különbségek észlelését, rögzítését - a tapasztalatok értékelését, a helyzet megítélését - következtetések levonását, döntések előkészítését, a jobbító intézkedések megfogalmazását 1.2.A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés többcélú tevékenység, az alábbi irányultsággal - biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a munkavégzés tartalmáról, színvonaláról - jelezze a követelményektől való eltérést - feltárja a hiányosságokat - megalapozza a döntések előkészítését - biztosítsa az intézmény szabályos működését 2. Az ellenőrzés típusai
37
2.1. Tárgy és tartalom szerinti vizsgálatok Tárgyát tekintve az ellenőrzés lehet: - átfogó ellenőrzés, az adott tevékenység egészére irányul - célellenőrzés: egy adott részfeladat, azon belül egy vagy több mefhatározott probléma feltárására irányuló vizsgálat - témaellenőrzés: több érintettnél ugyanazon témára irányuló összehasonlító vizsgálat - utóellenőrzés Tartalma szerint az ellenőrzés lehet: - pedagógiai ellenőrzés: az teljesítményekre irányuló - gazdálkodási ellenőrzés
oktató-nevelő
munkavégzésre,
a
tanulói
2.2. A gazdálkodási ellenőrzés fő területei -
II.
eszközgazdálkodás: a kihasználtság mértéke készlet- és energiagazdálkodás: beszerzések és felhasználások összhangja, a takarékosság megvalósításának vizsgálata vagyon- és biztonságvédelem
VEZETŐI ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉG
1. Az intézményvezetői és hatásköri ellenőrzés 1.1.Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Ellenőrzési joga mindenre kiterjed Az intézmény vezetőjének ellenőrzési feladatai: - biztosítsa a belő ellenőrzési rendszert - határidőket adjon - megkövetelje a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését - megtartsa, megtartassa az értékelő megbeszéléseket - elrendelje a következetes számonkérést és intézkedéseket - határidős feladatok teljesítése 1.2.Az igazgatóhelyettes ellenőrző tevékenysége Ellenőrzési feladatai: - jogszabályok, határozatok, vezetői utasítások betartása - pedagógusok munkafegyelme - határidők betartása
38
-
tanmenetek minősége foglalkozások, tanítási órák eredményessége felzárkóztató, tehetségfejlesztő tevékenység a tanulók munkájának, füzeteik vezetésének értékelése pedagógusi ügyelet az iskolai rendezvényeken a feladatellátás minősége tanügyi dokumentáció nyilvántartások, statisztikák, értékelések az intézményi tulajdon védelme egészség-, baleset-, tűzvédelem
1.3.A munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladatai -
III.
a tanterv színvonalas megvalósítása, a reális követelményrendszer kidolgozása tanmenetek tantervhez igazodó, határidőre történő elkészítése munkaközösségi munkaterv összeállítása, megvalósítása versenyek meghirdetése, megszervezése, lebonyolítása tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások színvonalas megtartása szertárak fejlesztése, gondozása, leltározás, selejtezés taneszközök karbantartása, fejlesztése anyagok célszerű, takarékos felhasználása
AZ ELLENŐRZÉS RÉSZTVEVŐINEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
1. Az ellenőrzést végzők kötelességei - köteles bejelenteni az ellenőrzést - a tények alapján tárgyilagosan értékel - felelős megállapításai megalapozottságáért, helytállóságáért - titoktartásra kötelezett - ismerteti megállapításait az ellenőrzöttel - írásbeli nyilatkozatot kér az ellenőrzöttől a tapasztalatok elfogadásáról vagy elutasításáról, annak indoklásáról 2. Az ellenőrzött személyek jogai - meggyőződhetnek az ellenőrzés jogszerűségéről - megismerhetik az ellenőrzés megállapításait - kifejthetik észrevételeiket 3. Az ellenőrzött személyek kötelességei - biztosítsák az ellenőrzés lehetőségét - működjenek együtt az ellenőrzővel - ne tévesszék meg az ellenőrzést végzőt
39
IV.
az ellenőrzés megállapításaiban megismert hiányosságokat szüntessék meg
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat személyzeti hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára
A Községi és Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata 1. A könyvtár Neve Székhelye Működési helye
Községi és Iskolai Könyvtár Győr-Moson-Sopron megye Bőny, Ady Endre u. 5. Bőny, Szabadság u. 33.
Működtető neve, székhelye
Szent István Király Általános Iskola Bőny, Ady Endre u. 5.
A fenntartó a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – elsősorban az 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről című törvény alapján határozza meg a működési szabályait, irányítja és ellenőrzi a könyvtár tevékenységét, biztosítja a könyvtár működéséhez szükséges személyi és anyagi feltételeket. 2. A könyvtár Alapítási éve Alapító okirat száma A könyvtár jogelődje
1998 21/1998 Községi Könyvtár
A Községi és Iskolai Könyvtár szakmai és módszertani tanácsot a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtártól kér. 3. A könyvtár feladatai Mint nyilvános könyvtár a település közgyűjteményi könyvtárként a lakosság általános tájékozódásához, művelődéséhez, a tanuláshoz, szakmai munkához, az igényes szórakozáshoz szükséges dokumentumok és szolgáltatások biztosítása a feladata. 4. Alaptevékenysége - általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a település lakosainak, iskolai könyvtári tevékenység ellátása az általános iskola számára - könyvtári dokumentumokat gyűjt, őriz, feltár és szolgáltat - dokumentum és információcserét biztosít - biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásának elérését
40
-
gyűjteményét folyamatosan fejleszti gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja
5. A könyvtár gyűjtőköre, állománygyarapítása, az állomány nyilvántartása Kézikönyvtári állomány:
Általános és szaklexikonok Általános és szakenciklopédiák Szótárak (különös tekintettel az iskolában tanított idegen nyelvek szótáraira) Fogalomgyűjtemények Kézikönyvek, összefoglalók Adattárak (kronológiák, válogatással) Atlaszok, térképek (válogatással) Nem nyomtatott ismerethordozók (CD-ROM-ok, DVD-ROM-ok, anyagi helyzettől függően, erős válogatással. Elsősorban helyi használatra.)
Ismeretközlő irodalom: A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet kisközép- és nagyméretű alapszintű elméleti és történeti összefoglalói (válogatással) Bőny településre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok (teljességre törekedve) A tantervi követelményrendszernek megfeleltetett alapszintű irodalom, valamennyi tárgyból (válogatással) A lakosság várható igényeihez igazodó ismeretterjesztő művek (barkács, hobby, szakácskönyv, kertészkedés, szabás-varrás, stb.) Szépirodalom:
A magyar irodalom klasszikusai A világirodalom klasszikusai Kortárs magyar szerzők művei Kortárs külföldi szerzők művei Szórakoztató irodalom Lírai, drámai, prózai antológiák Tematikus antológiák Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések Általános- és középiskolai kötelező és ajánlott olvasmányok (válogatással, 4-5 pld)
Könyvtári szakirodalom: A könyvtáros munkáját és a dokumentumok feldolgozását segítő szakirodalom Könyvtári jogszabályok, irányelvek, szabályzatok, stb. kiadványok (válogatással) Pedagógiai szakirodalom:
41
A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományainak gyűjteménye a lehetőségekhez mérten válogatva gyarapítandó. A nevelés és oktatás általános elméletével foglalkozó kézikönyv jellegű művek Közneveléssel kapcsolatos kiadványok A nevelés és oktatás általános elméletével foglalkozó művek A családi életre neveléssel és a személyiségformálással, valamint a helyes magatartással (ill. magatartászavarokkal) foglalkozó alapvető irodalom A helyi tanterv megvalósításához szükséges tankönyvek, dokumentumok Az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana és a személyiséglélektan alapművei A neveléslélektan kérdéseivel foglalkozó művek Gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó dokumentumok A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: Ismeretközlő irodalom, középszintű, a tanult tárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítő irodalom Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók Feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek Egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom Pedagógiai módszertani szakirodalom Gyűjtőkörből kizárt dokumentumok: Egy-egy tudományágat felsőfokon tárgyaló szakirodalom Egyetemi, főiskolai jegyzetek, tankönyvek Kéziratok (kivéve a településre vonatkozókat) A könyvtár gyűjtőköre dokumentumtípusok szerint Írásos nyomtatott dokumentumok: Könyvek és könyvjellegű kiadványok Időszaki kiadványok Egyéb írásos dokumentumok (térképek, atlaszok, kisnyomtatványok) Audiovizuális ismerethordozók: Videokazetták, hangkazetták (helyi használatra) Számítógéppel olvasható ismerethordozók, programok: CD-ROM-ok, DVD-k (helyi használatra)
A könyvtár gazdálkodása
42
A könyvtár nem önállóan gazdálkodó szervezet. A működés anyagi feltételeit Bőny Község Önkormányzat Képviselő-testülete biztosítja.
6. A könyvtár működésének személyi feltételei -
a könyvtáros főállású könyvtárosként végzi feladatát könyvtár vezetője tevékenységéről a működtető intézmény vezetőjének tartozik felelősséggel a könyvtár vezetője nevelőtestületnek a tanévzáró értekezleten köteles beszámolni
7. A könyvtár használata 1. szolgáltatások - könyvtárlátogatás - a könyvtár helyben használata - az állományfeltáró eszköz használata - információ a könyvtár és a könyvtári rendszer használatáról - nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzése - könyvtárközi kölcsönzés 2. Az 1. pontban felsorolt szolgáltatások a beiratkozottak részére ingyenesek 3. A könyvtárhasználónak a beiratkozáskor a következő személyes adatokat kell közölnie és igazolnia: név, anyja neve, születési ideje, helye, lakcíme, személyi igazolványának vagy útlevelének ( amennyiben rendelkezik ilyennel ), tanuló esetében diákigazolvány száma 4. A kölcsönzés szabályai - A nyomtatott könyvtári dokumentumok kölcsönzési ideje négy hét, azaz 28 nap - A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható - A kölcsönzési idő nem hosszabbítható meg, ha csak egy példány van a könyvtár birtokában, s a kölcsönzési idő alatt annak előjegyzését kérték - Videofilm kölcsönzésének ideje egy hét, azaz 7 nap - A könyvtárhasználó köteles a kikölcsönzött dokumentum épségére vigyázni. Amennyiben a kölcsönzött dokumentum állapota a kölcsönzés alatt oly mértékben megrongálódott, hogy annak további használata nem lehetséges, a könyvtárhasználó gondoskodik a dokumentum pótlásáról vagy annak kereskedelmi árát megtéríti. 5. A könyvtáros a beiratkozott olvasók, látogatók és a kölcsönzött dokumentumok számát naprakészen nyilvántartja. 6. A könyvtáros az elrendelt időpontban és módon statisztikai adatszolgáltatást végez 7. A könyvtár nyitva tartása - hetente négy alkalommal, összesen 22 óra
43
8. Záró rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat állapotáról, a szükséges módosításokról a könyvtárat működtető intézmény vezetőjének javaslata alapján a fenntartó gondoskodik. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat egy példányát kapja: - Szent István Király Általános Iskola - Községi és Iskolai Könyvtár könyvtárosa
44
Az intézményi dokumentumok nyilvánossága -
-
Az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a Házirendről az iskola igazgatójától és az iskola igazgatóhelyettesétől kérhető tájékoztatás A Házirendről az iskola nevelőtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást Az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak, mindenki számára elérhetők, megtekinthetők A pedagógiai Program a következő helyeken található meg: o az iskola irattárában o az iskola igazgatójánál vagy igazgatóhelyettesénél o az iskola könyvtárában o az iskola honlapján
A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépése -
A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba
A Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata Az SzMSz felülvizsgálatára sor kerül -
Jogszabályi előírás alapján Módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak illetve tanulóinak nagyobb csoportja vagy a szülői szervezet A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának eljárása megegyezik a megalkotás eljárási rendjével
45
Legitimáció
46
