2012. január 7. szombat, Attila, Ramóna 24 ÓRA
gyorskeresés
[1.] A TRANSINDEX LEGJEI
Like
3k
18
[2.] SZABADFOGÁSÚ PUBLICISZTIKAVERSENY
[3.] ERDÉLYI VÁROSTOP
HIRDETÉS Utolsó frissítés: 17:42 GMT +2, 2011. szeptember 20.
Marosvásárhely: szülők fogtak össze a Bernády iskolanévért
13:06
A vásárhelyi repülőtérről és a sóvidéki társulásról egyeztetett Borboly és Lokodi
09:54
Kovászna megye: a megyei tanács kipótolta több település költségvetését
06.01
Markó bírálja a magyar kormányt az RMDSZ mellőzése miatt
06.01
Markó: akár kormányhatározattal is létrehozzák az önálló magyar kart a MOGYE-n
06.01
Tőkés a magyarság esetében a parlamenti választási küszöb eltörlését kéri
06.01
Kolozsvár: felvonulást szerveznek a krematórium felépítése ellen tiltakozók
06.01
Örülhetnek a síelők: a hétvégén jön a havazás
06.01
Áthelyezhetik Apostu perét Kolozsvárról egy másik bíróságra
06.01
A Siculicidiumról emlékeznek meg szombaton Madéfalván
06.01
Kihirdette Traian Băsescu a regadó-törvényt
HIRDETÉS
> ARCHÍVUM
“A szülők akkor érzik lezártnak az ügyet, ha Bernády György neve felkerül az iskola homlokzatára. Tisztában vannak azzal, hogy ez egy hosszú történet, és nem egylépcsős érdekérvényesítésről van szó, de készek a végsőkig kitartani” - hangzott el ma a marosvásárhelyi gyerekek szülei és a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) közös sajtótájékoztatóján Marosvásárhelyen. Like
RSS
2
ErdelyFM - Jazz Juice
JAZZ JUICE
A Bernády György iskolanévadás ügy kapcsán összehívott tájékoztatón a szülők elsősorban annak az akciócsoportnak a tagjaiként nyilatkoztak, amely a CEMO-val együtt petíciót kezdeményezett annak érdekében, hogy a város 2-es számú általános iskolája Bernády György nevét viselhesse. A kezdeményezők valamennyi romániai magyar politikai pártot arra kérnek, hogy konkrét lépéseket foganatosítsanak az ügy érdekében. Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető igazgatója a Transindexnek elmondta: az akció célja nem az, hogy a szülők vívják ki az iskola új megnevezését, hanem nyomást szeretnének gyakorolni a romániai magyar politikusokra. “A szülők kiállása egyfajta számonkérést is tartalmaz, hiszen az elmúlt húsz évben valamivel többet is lehetett volna tenni az ügyben, hogy legyen egy magyar személyiségről elnevezett iskola Marosvásárhelyen” - fejtette ki az ügyvezető igazgató, aki hozzátette: a szülők azt követően kezdeményezték a petíciót, hogy a helyi PSD aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a 2-es számú általános iskola Adrian Păunescu nevét vegye fel. A petíció kezdeményezői felszólították az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi képviselőit, hogy a RMDSZ által nemrég kezdeményezett aláírásgyűjtést konkrét politikai érdekérvényesítési eszközökkel helyettesítsék, és sürgősen tegyék meg a szükséges politikai lépéseket, amelyekkel kiharcolhatják a 2-es iskola névadását.
SZOM BATON 13:00-14:00 FARKAS SAROLTA ÉS ZSUFFA PÉTER
07.01
Erdélyi vasút zűrzavaros pénzügyekkel: a Magyar Keleti Vasút II.
06.01
Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn…
04.01
Új regadó: több millió autó maradhat gazdája nyakán örökre
04.01
A 2012-es év belpolitikai kihívásai
31.12
2011 legjei a leghitelesebb forrásból
> ARCHÍVUM
RSS
SZAVAZÓGÉP Szoktál karácsonyi/újévi képeslapot küldeni? Igen, a hagyományos postait szeretem 69 Igen, de csak elektronikusan 58 Csak a Télapónak és az Agyalnak írok 19 Ritkán, csak ha valami nagyon megtetszik 28
“A petíciót október közepén zárja az akciócsoport. Az addig összegyűlt aláírásokat egy nyilvános kerekasztal keretén belül szeretnék átadni az RMDSZ helyi, megyei és országos képviselőinek. A szülők azon a beszélgetésen szeretnék megtudni, hogy a politikusok felvállalják-e ezt az ügyet. A konkrét határidő arra az esetre, ha az ügyben a politikusok lépni akarnak, az iskolai tanév első félévének a vége, azaz december 31.”- vázolta Szigeti. (hírszerk.)
Pinkdáma Divatblog. Nemcsak függőknek. Gozner Gertrud és Kiss Gyöngyvér divatblogja www.pinkdama.ro
Balkánherald Az aranyozott köpőcsésze. Oszd meg Te is a Balkán-sztorid! www.balkanherald.ro
Már évek óta leszoktam róla 97 Soha nem is küldtem 60 Rengeteget, irodavezető vagyok 12 KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK
HIRDETÉS
Falusi kisvállalkozók a 20. század közepén @rubasov: Köszönöm! (...) [Karda Gabriella, 2012 január 7 12:32]
Tőkés a magyarság esetében a parlamenti választási küszöb eltörlését kéri csak nem inog a talaj? csak nem akar őfelsége is a parlamentbe kerülni? (...) [no para, 2012 január 7 12:22]
Egy külföldi élményei erdélyi magyarok között @kesztió: Erdélyi magyarként... úgyan ennek az ellenkezőjét többszörösen bizonyítottad már avval,
(...) [greg, 2012 január 7 12:17] Figyelem! Megjegyzése csak moderálás után jelenik meg. Név E-mail (nem publikus)
Egy külföldi élményei erdélyi magyarok között Saracia noastra ne omoara, De atîta mars ne doare splina, Cine iese ultimul din tara E rugat sa
(...) [Vanek ur, 2012 január 7 11:37]
Egy külföldi élményei erdélyi magyarok között Tényleg, kedves H, te mit is adsz arra a fogalomra, hogy ‘nemzet’? Például mi az a (...) [kesztió, 2012 január 7 09:58]
Egy külföldi élményei erdélyi magyarok között @bacsa: Igen, ez nagy találat! (...)
Max. 1000 leütés
[p., 2012 január 7 09:44]
3,163 people like Transindex.ro.
Dorottya
Bere czki
Ze nóbia
De rzsi
Like Create an account or log in to see what your friends are doing.
január 7
Transindex -- Holt Költők Társasága -- A FARKAS UTCA POSTAI ELNEVEZÉSE -- Egy külföldi élményei erdé 9 people recommend this.
2006. január 7. Bordi András festőművész /Héderfája, 1905. – Marosvásárhely, 1989/ a kórházi betegágyán fekve, halála (1989. aug. 11.) előtt terveiről beszélt, a következő év tavaszára képzelte a 85. életévéhez kötődő egyéni kiállítását. Erre a kiállításra már nem kerülhetett sor. Azonban most, 16 év elteltével valósulhatott meg a festő álma, ismét Bordi-festményeket láthat egybegyűjtve Marosvásárhely művészetkedvelő közönsége. A megnyitón Banner Zoltán méltatta a művész munkásságát. Bordi András életművének pontos számbavétele még várat magára. A majdan megszülető munkához értékes alapként szolgálhatnak Banner Zoltán, M. Kiss Pál, Murádin Jenő, Nagy Miklós Kund és mások könyvei, tanulmányai. Bordi András köztisztviselőként, képtárigazgatóként is elsősorban „művészember” volt és maradt. A most kiállított 140 festmény az életmű töredéke lehet. Marosvásárhelyen még legalább ennyi festmény található magángyűjteményekben és Szovátától Szatmárnémetiig sok városban őriznek még Bordi-képeket. Ezeknél is többet vittek magukkal az Erdélyből más országokba áttelepülők. /Bordi Géza: Bordi András centenáriumi kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. január 7. Több évvel a rendszerváltozás után hagyta el a sajtót egy volt középszintű pártvezető emlékidéző könyve /Tompa István, Hogyan történhetett? Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1995/, amely új megvilágításba helyezte a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem történetének, valamint a költő és tudós Szabédi László életének utolsó éveit, hónapjait. Az egyetem felállítását a Groza-kormány előterjesztésére 1945. június 1-jei hatállyal rendelte el a román király, részint azért, hogy a Kolozsvárt 1872-ben létesített magyar
Transindex -- Multikult -DELIKÁT -- Övtáskától a színházi jelmezekig 14 people recommend this. Transindex -- Életmód -- AZ ÓÉV SÍRJÁNÁL -- Szászcsávási szilveszteri tüzeskerekek: nem divatból csi 10 people recommend this. Facebook social plugin
egyetem működésének folytonossága megszakadjon, részint azért, hogy az új létesítmény a béketárgyalásokon az ország kisebbségpolitikájának „helyességét” bizonyítsa. Szabédi Lászlót 1947 októberében meghívták tanárnak a Bolyai Tudományegyetemre. Az intézménynek és tanárának a sorsa ekkortól kezdve, előbb a birtokon belüliség illúziójának, majd a kisemmizettség bizonyosságának a jegyében, összefonódott. A Bolyai Tudományegyetem felszámolása érdekében összehívott gyűlésekről a korabeli sajtó, például a kolozsvári Igazság adott hírt. Szabédi László az 1959. február 27-i tanári nagygyűlés szünetében, a körülötte állók egyikének kérdésére válaszolva, megfogalmazta: nincs szándékában felszólalni, mert esetleg olyasmit mondana, „ami nem lenne a felsőbbség tetszésére”. (A történések színe és visszája, Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral, Székelyföld (Csíkszereda), 2003, 9. sz.) 1959. február 28-án a nagygyűlésen valaki ezt a beszélgetést nyilvánosan felidézte, ezután kellett Szabédi Lászlónak felszólalnia. Felszólalásának egyes kitételei zavarhatták a gyűlés szervezőit. Szabédi azt mondta többek között: „Némelyek azt mondják, hogy a főiskolások országos konferenciájának határozataiban lényegileg a B. egyetem megszüntetéséről, a Babes egyetembe való beolvasztásáról van szó” (Kántor Lajos: Szabédi egyeteme = Szabédi napjai, szerk. Cseke Péter, Komp-Press, Kolozsvár, 1998). A durván kioktatott Szabédi Lászlót újabb, önbírálatot megfogalmazó hozzászólásra beszélték rá. Az emlékezők egy része nem biztos abban, hogy az önbírálat 1959. március 1-jén valóban elhangzott. A második felszólalásban az első felszólalás „helytelen” megfogalmazásait kellett helyesbíteni. Tompa István emlékiratában jelezte, nem emlékszik arra, hogy „Szabédinak ez a hatalom előtt teljesen kapituláló szövege nyilvánosan elhangzott-e”. Mózes Huba idézte Szabédi felszólalását tanulmányában /Mózes Huba: A Szabédi-filológia árkusa = Szabédi napjai, szerk. Cseke Péter, Komp-Press, Kolozsvár, 1998/ Az egykori tartományi párttitkár, Tompa István másképpen idézte a felszólalást, feltehetően eredeti kézirat nyomán. Szabédi László ekkorra befejezte a magyar nyelv őstörténetéről szóló könyvét, s mert tudta, hogy ennek megjelentetésére nincs remény, a kézirat sorsát abszurd módon az elnyomó hatalom egyik vezető képviselőjének ajánlotta figyelmébe. A Szabédi-levél egyfajta végrendeletként olvasható. A levél bevezető sorai két különböző kiadványban máshogyan szerepelnek. Az első változat: „Titkár Elvtárs! Sietek, és talán nem fejezem ki magam a kellő pontossággal. Életem mélypontjára jutottam. Bármely órában letartóztathatnak. Ebben a kétségbeesett pillanatban engedje meg, hogy közöljem Önnel a következőket […]” (Kántor Lajos: Szabédi egyeteme = Szabédi napjai). A második változat: „Titkár elvtárs! Sietek, és lehet, nem fejezem ki magam a megfelelő pontossággal. Életem delére értem. Bármely órában elfoghatnak. Ebben a reménytelen pillanatban engedje meg, hogy a következőket közöljem önnel […]” (Kántor Lajos, Erdélyi sorskerék). Végül Szabédi könyvét /A magyar nyelv őstörténete/ 1974-ben adták ki. Valószínűleg azért, hogy a könyv megjelenése feledtesse: Szabédi László 1959. április 18-án öngyilkos lett. /Mózes Huba: A beváltott ígéret tragikuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2006. január 7. 2005 végén hagyta el a nyomdát a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó tízedik könyveként a Kézdiszentléleken született és ma is ott élő Ráduly Béla szovjetunióbeli hadifogságát megörökítő kötet Törhetetlen hittel címmel. Az 1919-ben született szerző 1945 és 1950 között volt hadifogságban. 1951. április 6-án engedték haza Ploiesti-ről, de előbb a hírhedt Szekuritáté emberei titoktartásra kötelezték volt hadifogoly társaival együtt. A rendszerváltás után Ráduly Béla elérkezettnek látta az időt, hogy megörökítse szenvedéseit és meghurcoltatását. /(Iochom): Törhetetlen hittel. Egy hadifogoly emlékei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./ [Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1958. január 7. Megjelenik a Bányavidéki Fáklya (a Román Munkáspárt Nagybánya tartományi bizottsága és a tartományi néptanács lapja) első száma. [Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1942. január 7. Gyárfás Elemér Brassóban újból ismerteti a magyarság sérelmeit a német-olasz tiszti bizottság előtt. [Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
Ügyeletes szerkesztõ: Balázsi-Pál Elõd (c) Média Index Egyesület 1999-2012 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék | Buton de panică
[hirdetés] Proviti - Kötelező biztosítás kalkulátor 2010 - 2011 Biztosítási alkusz | Keresőoptimalizálás: megszelidítjük a Google-t! [hirdetés]
