03 K SZK-2048 MÉK HK-2; HSz-2; HTr-2; HV

Tér-Háló Építésziroda 9024 Gyõr, Baross út 61-63

ALÁÍRÓLAP

1 Bakonyszentlászló Településrendezési terv 2003

:

Felelõs tervezõ:

Németh Géza TT-1 08/0065/2001

Tervezõk:

Leitner Attila É3-08-0386 Gyárfás Henriett TT-2 08-0442/03

Közlekedéstervezõ:

Mezey András K-1-1-08-0583

Kert és tájtervezõ

Rozsos Katalin SZK-2048 MÉK-08-236

Közmûtervezõ:

Kazó Pál

……………………………………..

……………………………………..

……………………………………..

……………………………………..

……………………………………..

08-0064 Elektromos tervezõ:

……………………………………..

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2;

……………………………………..

HV-2 08-0291 Gáztervezõ:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

www.ter-halo.hu

……………………………………..



TARTALOMJEGYZÉK Aláírólap: .........................................................................................................................................................1 Tartalomjegyzék..............................................................................................................................................2 Rajzjegyzék.....................................................................................................................................................4 1. Elõzmények.............................................................................................................................................5 1. A rendezési terv céljai............................................................................................................................5 2. Vizsgálati anyag......................................................................................................................................5 2.1. Bakonyszentlászló külsõ környezete ..........................................................................................5 1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása ...................5 1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai .6 2. A település fejlõdése ..............................................................................................................................6 2.1. Bakonyszentlászló rövid története.................................................................................................6 3. Humán erõforrások ............................................................................................................................. 11 3.1. Lakosságszám vizsgálat............................................................................................................. 11 3.2. Lakónépesség, Népsûrûség....................................................................................................... 12 3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás ................................................ 12 3.5. Vallási, nemzetiségi megoszlás.................................................................................................. 14 4. Gazdasági bázis.................................................................................................................................. 14 4.1. Foglalkoztatási jellemzõk ............................................................................................................ 14 4.2. Gazdasági szervezetek............................................................................................................... 14 4.3. Kereskedelmi intézmények jelenléte .......................................................................................... 16 5. A táji környezet adottságai ................................................................................................................. 17 5.1. Elhelyezkedés.............................................................................................................................. 17 5.2. Természeti környezet.................................................................................................................. 17 5.3. Domborzati, földtani adottságok ................................................................................................. 18 5.4. Éghajlat ........................................................................................................................................ 18 5.5. Vízrajz .......................................................................................................................................... 19 5.6. Természetes növényzet, talaj ..................................................................................................... 19 5.4. Épített környezet.......................................................................................................................... 19 6. Környezetvédelem .............................................................................................................................. 20 6.1. Levegõtisztaság, zaj és rengéshullámok ................................................................................... 20 6.2. Hulladékgazdálkodás .................................................................................................................. 20 7. Infrastruktúra, Bakonyszentlászló intézményi ellátottsága ............................................................... 20 7.1. Lakásviszonyok ........................................................................................................................... 21 7.2. Épületállomány ............................................................................................................................ 22 8. Vonalas infrastruktúra ......................................................................................................................... 22 8.1. Közúti és vasúti kapcsolatok....................................................................................................... 22 8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak ............................................................................................. 24 8.3. Személygépkocsik....................................................................................................................... 24 8.4. Közüzemi víz és szennyvízcsatorna, gáz- és villamos hálózat ................................................ 24 9. Humán Infrastruktúra .......................................................................................................................... 26 9.1. Körjegyzõség ............................................................................................................................... 26 9.2. Egészségügyi intézményekkel való ellátottság.......................................................................... 26 9.3. Egyéb intézmények ..................................................................................................................... 26 9.4. Oktatási intézményekkel való ellátottság ................................................................................... 26 9.5. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság.............................................. 28 10. Térkapcsolatok.................................................................................................................................. 28

www.ter-halo.hu



11. A területfejlesztés szereplõinek elvárásai és igényei Bakonyszentlászló fejlesztésérõl............... 29 11.1. Általános jövõkép ...................................................................................................................... 29 11.2. Elvárások a településsel szemben ........................................................................................... 29 11.3. Vándorlás és megítélése........................................................................................................... 30 12. A fejlesztés lehetséges irányai ......................................................................................................... 30 12.1. Az eddigi fejlõdést befolyásoló legfontosabb tényezõk........................................................... 30 12.2. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése............ 31 12.3. Bakonyszentlászló fejlesztését befolyásoló tényezõk összefoglaló értékelése, azok rendszerezése .................................................................................................................................... 35 13. Bakonyszentlászló SWOT analízise ................................................................................................ 37 14. A területfejlesztés fõ célja, irányai.................................................................................................... 38 14.1. A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere ......................... 38 2. A településszerkezeti terv leírása ........................................................................................................... 40 2.2. Településszerkezet ................................................................................................................... 40 2.3. Lakóterületek ............................................................................................................................. 41 2.4. vegyes területek......................................................................................................................... 41 2.5. Különleges területek .................................................................................................................. 42 2.6. Mezõgazdasági területek .......................................................................................................... 43 2.7. Gazdasági területek................................................................................................................... 43 2.8. Zöldterületek .............................................................................................................................. 44 2.9. Közlekedés ................................................................................................................................ 44 3. A szabályozási terv leírása ................................................................................................................. 46 3.1. Rendelet tervezet....................................................................................................................... 46 1. Tájrendezési javaslat........................................................................................................................... 80 1.1. Meglevõ tájrendezési karakterelemek........................................................................................ 80 1.2. Konfliktusok.................................................................................................................................. 80 1.3. Fejlesztési javaslat ...................................................................................................................... 81 2. Környezetalakítási javaslat.................................................................................................................. 82 2.1. Levegõtisztaság-védelem..................................................................................................... 82 2.2. Zaj és rezgésvédelem........................................................................................................... 83 2.3. Vízminõség- és talajvédelem................................................................................................ 83 2.4. Klíma...................................................................................................................................... 84 2.5. Élõvilág .................................................................................................................................. 84 2.6. Táj és természetvédelem...................................................................................................... 84 2.7. Épített környezet ................................................................................................................... 85 2.8. Hulladékkezelés.................................................................................................................... 85 3. Közlekedési javaslat............................................................................................................................ 85 3.1. Közúti közlekedés-fejlesztés, tömegközlekedés................................................................. 85 3.2. Kerékpáros közlekedés-fejlesztés ....................................................................................... 86 4. Közmûvesítési javaslat........................................................................................................................ 87 4.2. Vízellátás...................................................................................................................................... 87 4.1. Szennyvíz elvezetés.................................................................................................................... 87 4.4. Felszíni vízrendezés.................................................................................................................... 87 4.5. Gázellátás .................................................................................................................................... 87 4.6. Villamos energia ellátás .............................................................................................................. 88 5. Hírközlési javaslat................................................................................................................................ 88 6. Örökségvédelmi és régészeti hatástanulmány .................................................................................. 90 7. Intézkedési terv.................................................................................................................................... 91

www.ter-halo.hu



Elõzetes egyeztetések ....................................................................................................................... 91 Az elõzetes véleményezési eljárás dokumentumai .......................................................................... 91 A tervtanács állásfoglalása ................................................................................................................ 91 A véleményezési eljárás dokumentumai ........................................................................................... 91 Eltérõ vélemények egyeztetése......................................................................................................... 91 Mintakeresztszelvények ..................................................................................................................... 91 Önkormányzati határozatok ............................................................................................................... 91 Irodalomjegyzék.................................................................................................................................. 92

RAJZJEGYZÉK V-1 Belterület vizsgálat V-2 Külterület vizsgálat Á-1 Áttekintõ helyszínrajz É-1/A/B Szerkezeti terv É-2 Tájrendezési és környezetalakítási terv SZ-1/A; B Szabályozási terv (belterület) SZ-2/A; B Szabályozási terv (külterület) SZ-3 Szabályozási terv (Kenyeri-major) SZ-4 Szabályozási terv (Vinye) KÖ-1 Közlekedés fejlesztési helyszínrajz K-1 Közmûvek átnézeti helyszínrajza K-2 Vízellátás terve K-3 Szennyvízcsatornázás terve K-4 Felszíni vízelvezetés terve G-1 Gázellátás terve

www.ter-halo.hu

M 1:4 000 M 1:10 000 M 1:25 000 M 1: 10 000 M 1: 15 000 M 1: 2 000 M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 40 000 M 1: 10 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000



I.KIINDULÁSI ADATOK 1. ELÕZMÉNYEK 1. A RENDEZÉSI TERV CÉLJAI Bakonyszentlászló Község Önkormányzata 2002-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv elõzményeként elkészült a község településfejlesztési koncepciója, melyet a képviselõtestület az 52/2003 (V.22.) KT számú képviselõ-testületi határozattal elfogadott. A község rendelkezett egy Összevont Rendezési Tervvel, mely azonban mára elavult. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövõkép felvázolását tûztük ki célul, mely a község szerves fejlõdését biztosítja az elkövetkezendõ 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy megfelelõ feltételeket (jogi területi stb.) biztosítson a tervezett lakóterületi és gazdasági fejlesztések számára. A rendezési terv elkészítése folyamán figyelembe vettük az OTRT-ben, Gyõr-Moson-Sopron megye területrendezési terve programjában ill. Területrendezési tervében és a Gyõr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat – fejlesztési programjában, a Megyei Turizmus fejlesztési koncepcióban, valamint Veszprém Megye Rendezési tervében megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. Az illetékes államigazgatási szervek az elõzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben szintén figyelembe vettünk. Ezt követõen a tervet 2003. szeptember 18.-án bemutattuk a területi tervtanácson, melynek állásfoglalásit, ajánlásait szintén figyelembe vettük a tervezés során.

2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. BAKONYSZENTLÁSZLÓ KÜLSÕ KÖRNYEZETE 1.1. A regionális fejlõdés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Bakonyszentlászló a Nyugat-dunántúli régióban fekszik. A régió Magyarország második legfejlettebb régiója. Fejlettségét köszönheti a rendszerváltás idõpontjában kedvezõ ipari szerkezetének, szakképzett munkaerejének és Európa fejlett területihez való közelségének, azonban a régió gazdasági erejének döntõ többségét a terület nagyvárosainak köszönheti, kiemelve Gyõr gazdasági potenciálját, amely megközelítõleg a régió gazdasági erejének mintegy felét adja. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, azonban a különbség, fõleg gazdasági tekintetben itt is jellemzõ. Sajnálatosan a globalizált gazdaság jelenlegi recessziójának „köszönhetõen” az európai gazdasági fejlõdési tér egésze válságban van. Ez a hatás nem kedvez Magyarország gazdasági fejlõdésének, és így a Bakonyszentlászlót körülvevõ gazdasági környezetnek sem. A vidék is részese a viszonylagos általános fejlõdésnek, amely bekövetkezett az elmúlt idõszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlõdés fõ kedvezményezettjei a nagyvárosok voltak. Egy-két konkrét fejlesztési elem a továbbiakban hatással lehet Bakonyszentlászló fejlõdésére.A település közvetlen környékén olyan infrastrukturális fejlesztések (82-es fõút új nyomvonala) várhatók, amelyeket a település is ki tud használni.

www.ter-halo.hu



A másik hatás, amiben a település részesülhet, az a csatlakozás után megnyíló uniós fejlesztési források tömege. Amennyiben a település képes a környezõ községekkel, városokkal közös célokat determinálni, jelentõs erõforrások mozgathatók meg. 1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlõdési irányai Bakonyszentlászló lokális gazdasági életét jelentõs többségében az ipar, kisebb részben a mezõgazdaság határozta meg. Már az 1900-as évek elején fellendült az addigi agrárfaluban az ipari termelés, kõbányászat, erdõgazdálkodás, faipari tevékenység, téglagyártás. 1969-ben új téglagyár épült, 1985ben pedig megnyitották a bauxitbányát. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a téglagyár, a fûrészüzem, az erdészet és a bauxitbánya adott munkalehetõséget. Jelenleg ezen üzemek közül a téglagyár és a bánya válságban van. A nehézipar helyzete teljesen bizonytalan, mely Bakonyszentlászló tekintetében azt jelenti, hogy az itt dolgozók jelentõs része elveszítette munkahelyét, illetve a közeljövõben a maradék munkahelyek is felszámolásra kerülhetnek. Mezõgazdasággal csak kevesen foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezõgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemzõ foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégia fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentõsége mellett. Országosan a mezõgazdasági fejlesztéseket a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövidtávú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítõképessége alatt érkezik, és a kiszámítható támogatásoktól erõs és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentõs része a közlekedési feltételeket kihasználva Gyõrben dolgozik. Az ipari jellegû foglalkoztatás már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek bezárási hulláma (Gyõri Tej, Olajgyár, Gyõri Keksz, illetve a Rába folyamatos leépülése), illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban az ipari jellegû foglalkoztatók közül a helyi kis-és középvállalkozások biztosítják a legjobb megélhetést a szolgáltatások mellett. 2. A TELEPÜLÉS FEJLÕDÉSE 2.1. Bakonyszentlászló rövid története Magyarország Kézikönyvei, Veszprém Megye Kézikönyve „A község ma mintegy kétezer-egyszáz lakosú. Történelme kezdetérõl a neve árulkodik, s ez már több, mint kilencszáz éves múltat jelent. A feljegyzések szerint László király (1040-1095) alapította. Természetesen ekkor még nem, mint " szentlászló", hanem-valószínûleg a környék makktermelõ erdei miattaz Árpádkorban "Villa Pastorum Porcorum"-ként, ami a "Disznópásztorok faluja" elnevezésnek felel meg. (A makkos erdõkre ma is több " cser,' elõtagú helynév utal a környéken.) A László királlyal kapcsolatos elnevezés kialakulására nincs pontos adat, mindezidáig a legkorábbi feljegyzés a XIII. századi cseszneki vár birtokának jobbágyfalujaként említett. "Possessio Zenthlaslo" (Szentlászló-birtok), 1437 bõl. A falu németajkú Iakossága a XVIII. században külön részre települt, s így megjelentek az elkülönült Magyarszentlászló és Németszentlászló elnevezések is. A Bakonyszentlászló helynévvel 1890-tõl találkozhatunk, de a Bakonyújfalu név is megtalálható az elnevezések között. Miután a "magyar", illetve "német" megkülönböztetések tulajdonképpen értelmüket vesztették, 1892-ben a község Magyarszentlászló és Németszentlászló egyesülésével vette fel a Bakonyszentlászló elnevezést. Területének gazdasági gyarapodásához három major is hozzájárult, Kenyeri, Újmajor, és Vinye Sándor-major. A község a középkorban Csesznek várához tartozott, s innen ered a gyümölcstermesztési hagyománya is, ami elsõsorban az alma-, illetve szõlõtermesztést jelentette. (A község délnyugati oldalán ma is van " Szõlõhegy"). A vár egyik ura Török Bálint volt az, aki meghonosította a környéken a

www.ter-halo.hu



gyümölcstermesztést. Az 1500-as években a pálos rendi szerzetesek zárdája volt itt, azonban Buda elfoglalása (1541) után a falu elnéptelenedett, mert a lakosság a szerzetesekkel együtt elvándorolt. A zárda, a templom és a község is, teljesen leégett, a hely pusztává vált. A lakosság visszatérése a XVII. század közepére tehetõ, amikor is területének majd háromnegyed része az Esterházyak birtokába került. A következõ évszázad elején (1715 és 1720 között) pedig megjelentek a faluban az elsõ németajkú telepes családok. Ebben az idõszakban vált híressé a település, mint gyógyfürdõhely. Az 1660-as évek végén Lõvey Balázs evangélikus pap hívta fel a figyelmet az itt található kénes forrás gyógyhatására, 1777-ben pedig Gömöri István írt orvosi értekezést a forrásról. 1778-ban Kováts Ferenc (1746-1819) Veszprém megyei fõmérnök-poéta a bakonyszentlászlói fürdõéletérõl és kirándulásokról költeményekben emlékezett meg. A néphagyomány szerint 1707-ben, a jó néhány alkalommal Cseszneken tartózkodó kuruc tábornok, Bottyán János is itt gyógyíttatta magát. A híres generális emlékét a község ma a Vak Bottyán utca és a Bottyán János gyógyforrás nevében õrzi. A falu 1780-ban Szent László király tiszteletére gróf Esterházy Gábor által épített római katolikus templomot szentelt, amely késõ barokk stílusban épült. Ez az un. "kerek" templom, amely jelenkori formáját -török kori pusztulása miatt többszöri átépítés után- 1816-ban kapta. 1885. június 11.-én a falu leégett, a családok hajléktalanná váltak, gyakorlatilag mindent újjá kellett építeni. A hívek –a templom átépítése alatt- a szomszédos gyiróti templomba jártak. Ennek ellenére nem történt elvándorlás, sõt a település -már mint Bakonyszentlászló- 1375 fõs nagyközség lett. A falu 1896-ban kapott vasutat. A Gyõr Veszprém közötti, Bakonyon átvezetõ vasútvonal alapvetõ gazdaságföldrajzi változásokat hozott. Elindult az iparosodás, s az addig jobbára agrárfalu megélhetési viszonyai meglehetõsen javultak. A hagyományosnak nevezhetõ mészégetõ tevékenység mellett fellendült az ipari termelés, fõként a helyi téglagyártás és az erdõmûvelési, faipari tevékenység (a Vinye Sándor-majori fûrésztelep révén). E század elsõ felére tehetõ az ipari tevékenységbõl és a bányászatból (elsõsorban kõbányászatból) élõk számának jelentõ növekedése is, bár az õstermelõk még mindig több mint háromnegyed részét teszik ki a falu lakosságának. A gazdasági viszonyok javulásának különös jelentõségû újabb állomása, mikor 1930-ban villanyt kapott a község. Az iparbál élõk száma folyamatosan emelkedett, miközben maga a népesség is nõtt. 1930ban már 1584 Iakosú volt a falu. A németek fokozatosan elmagyarosodtak. 1941-ben 1648 lakosból 1632 magyar, 12 német, 1 horvát, 1 cigány és 2 egyéb származású. 1949-ben 1808 fõt számláltak, 1960-ban pedig 2014-et. A település lakossága kétezer fõ körül stabilizálódott, a legutóbbi adatok szerint 2119 fõ. Közigazgatása a II. világháború elõtti idõszakban körjegyzõség, majd ezt váltotta fel a tanácsrendszerû államigazgatás. A régi körjegyzõséghez Bakonygyirót és Fenyõfõ tartozott. Az új, mai körjegyzõség Bakonyszentlászlóból és Fenyõfõbõl áll. A községhez a következõ lakott területek tartoznak: Málé-hegy, Újhegy, Újtelep, Vinye-major, Kenyerimajor, Ördögrét, Cuhai kõbánya, Hódosér, Vasúti õrház. A szocialista rendszer évei alatt az iparosodás még inkább teret nyert a korábbi mezõgazdasági tevékenység rovására. Ebben nagy része volt az idõközben a falutól délre felfedezett bauxitbányának. Bõvítette kapacitását a téglagyár, amely 1969-tõl már 50 millió darab/év volt. Munkát ezen kívül a termelõszövetkezet, az erdõgazdaság és a vinyei fûrészüzem adott a lakosságnak. A bauxitbánya, az Erdészet, a Fafeldolgozó és a Téglagyár ma is a környék meghatározó üzemei. A község folyamatosan fejlõdött. Iskolája, óvodája, napközi otthona, orvosi rendelõje, gyógyszertára, postája, kisáruháza, mûvelõdési háza van, a takarékszövetkezet irodát nyitott.” Veszprém-megye helytörténeti lexikona „Már a XIII. században is létezett, bár a lexikonok csak 1437-tõl származtatják. Korai létezését régé-

www.ter-halo.hu



szeti leletek és régi feljegyzések bizonyítják. Eszerint elsõ neve Villa Pastorum Porcorum (disznópásztorok telepe). Késõbb, 1437-ben Zenthlaslo, 1828-ban Magyarszentlászló, 1890-ben Bakonymagyarszentlászló, 1900-ban Bakonyszentlászló. Említik Bakonyújfalu néven is. A szent kezdetû helységnevek a tatárjárás után tûntek fel. A hagyomány szerint László király - a kunok leverése után - megpihent a község határában: így keletkezett a helység neve. Ott jártára régi feljegyzések is utalnak. Szentlászló, közigazgatásilag Csesznek várához tartozott az 1400-as években. A várat a tatárjárást követõ második évtizedben építette fel a Rédei-család. l488-ban a rovásadó 17 forint. A Garaiak és Zápolya János után, Török Bálint lett Csesznek várának ura, így Szentlászlóé is. Török Bálintot nemcsak híres törökverõ hõsként, hanem híres gyümölcstermesztõként is tisztelték. Õ honosította meg Szentlászlón a gyümölcstermesztést. Nevérõl almafajtát neveztek el. A pálosrendi szerzeteseknek zárdájuk volt az 1500-as évek közepén a községben. Buda bevétele után budai és a fehérvári pasák hadjáratai és várostromai elõl a lakosság a pálos szerzetesekkel együtt elmenekült. A zárda, a templom és a község teljesen leégett. Szentlászló 1588 és 1617 között puszta, A harcok múltával lakossága lassanként visszatért. A török viszonylag nyugton hagyta, de az adót szigorúan behajtotta. Csesznek vára felszabadítása után, III. Ferdinánd császár 1655.július 12-én keltezett rendeletére a veszprémi káptalan az Esterházy családot iktatta Csesznek hatalmába, akik „türelmes” földesúrnak bizonyultak a szentlászlói protestánsokkal szemben. Bakonyszentlászlóra 1715 és 1720 között költöztek be az elsõ telepes családok. Szorgalmas munkával felépítették a – magyar falu mellett – a német falut, ettõl kezdve sokáig két részbõl állt és két nevet viselt a község. Bakonyszentlászló 1892-ben, Magyar- és Németszentlászló községek egyesítésébõl keletkezett. Az új helység lakossága 1375 fõ volt. Területének több mint 70 százalékát az Esterházyak birtokolták. A lakosság több mint 47 százaléka nincstelen agrárproletár volt 1910-ben. A Gyõr-veszprémi vasútvonal megépítése és az iparosítás hatására az 1930-as évek végén javultak a megélhetési viszonyok; 1941ben már 139 keresõ élt iparból, illetve bányászatból. Lakosainak száma 1960-ban 2014, 1968-ban 2100 fõ. A németajkú lakosság -1785 óta fokozatosan elmagyarosodott. Csak néhány idõs ember beszéli az anyanyelvet. 1885. június 11-én a falu nagyrésze leégett. Összesen 103 család vált hajléktalanná. A templomot 1892-ben bezárták egy évre, amíg kupoláját újjáépítették. Addig a gyiróti templomot látogatták a hívek. 1904-ben iskola épüll a német faluban. A korabeli lapok - a Vasárnapi Újság és a Politikai Újdonságok címû veszprémi lap - 1858. július 27-én arról számoltak be, hogy Esterházy Sándor gróf, Pántz József gyõri gõzfürdõ tulajdonosnak bérbe adta a szentlászlói gyógyforrást, aki azt "csinosan kiépítette és felszerelte". Állítólag Vak Bottyán generális is Szentlászlón gyógyította hajdan a reumáját. Bakonyszentlászló egyike a leggyorsabban fejlõdõ községeknek. Egészségháza, gyógyszertára, körzeti orvosi rendelõje, körzeti orvosa, fogorvosa, cukrászdája, emeletes iskolája, gázcseretelepe, postája, ABC kisáruháza, autóbuszjárata és iskolai napközi otthona van. Óvodát adtak át 1973-ban. Korszerûsítették a mûvelõdési házat. Az iskolát négy tanteremmel bõvítették. ABC kisáruház, új fogorvosi rendelõ és lakás létesült. A bauxitbánya központi épületét 1985. november 5-én adták át. Iroda, kultúrhelyiség, étterem épült a telephelyen. Az állami nagyberuházásban készült bauxitbányához kapcsolódó beruházásként - épült 60 db célcsoportos lakás, négy tanteremmel bõvült az iskola és 25 férõhellyel az óvoda. A garzon munkásszállót a bánya építette. A Bauxitkutató Vállalatnál is épült egy 50 személyes munkásszálló. Étterme 1968-ban készült, Benzintöltõ állomása 1966 õszétõl 1971-ig üzemelt, majd megszûnt. Az új téglagyár több mint 130 millió forint beruházással épült. Évi kapacitása 50 millió tégla. A lakosság mintegy 40 százaléka dolgozott 1968-ban a József Attila termelõszövetkezetben. A lakosság nagyobb része a vinyei fûrészüzemben, a téglagyárban és az erdõgazdaságnál talált akkor munkát. Az elsõ tsz 1952-ben alakult, 1956-ban feloszlott és 1959-ben újjáalakult. A gyenge tsz-ek közé sorolták. Ma a veszprémvarsányi Jóbarátság Tsz-hez tartozik. A felszabadulás elõtt körjegyzõség in-

www.ter-halo.hu



tézte a közügyeket. Ide tartozott Bakonygyirót és Fenyõfõ. Most önálló tanácsa van a községnek. A vasutat 1896-ban építették, a villany az 1930-as években gyulladt ki. Külterülete ekkor Máléhegy, Újhegy, Vinye, Kenyerimajor és Ördögrét. Bakonyszentlászlónak 2102 lakosa van. Hozzátartozik Fenyõfõ, ahol - több éves feltáró munka után -1985-ben kezdték meg a bauxitvagyon üzemszerû kitermelését. A község külterületi lakott helye Kenyeri, Málé-hegy és Vinye, összesen 185 lakossal.” A település a történelmi térképeken:

1. ábra: Bakonyszentlászló és környéke 1784-ben

Bakonyszentlászló az 1700-as évek végén egy két utcából álló település volt. Az észak-dél irányban futó mai Vak Bottyán utca és abból középen a templomnál kiágazó mai Szent László utca alkották a település magját. Ezen a térképen már látható a Gróf Esterházy Gábor által építtetett római katolikus templom. A mára lakott szõlõhegyi részen ekkor még házak nem álltak. Az ekkor meglévõ utak Gic, Fenyõfõ, Bakonygyirót és Bakonyszentkirály irányába vezettek ki a településrõl. Ezekre az utakra fûzõdtek fel a máig a falu díszét képezõ, szép utcaképet adó, régi parasztházak.

www.ter-halo.hu



2. ábra: Bakonyszentlászló és környéke 1830 körül

Ezen a térképen már szerepel az 1816-ban épült a falu központjában található evangélikus templom. A település szerkezete csak kis mértékben változott. Megindul egy utca kiépülése Pápateszér irányába. Illetve már megjelenik a térképen Kenyerimajor a volt mezõgazdasági major.

3. ábra: Bakonyszentlászló és környéke 1880 körül

Az 1880-as évekre már kezdett beépülni a település déli részén található kertek övezete is. Ezen a térképen szerepel elõször a falu temetõje. A fenyõfõi út mellett található régi temetõt és kálváriát mára felszámolták. Ez a térkép már elég részletes ahhoz, hogy jól kivehetõek a templomok és az Esterhá-

www.ter-halo.hu



zyak kastélya és kastélyparkja is. A térképen a Cser-hegyen található régi templom (vagy kápolna) is meg van jelenítve. Kenyerimajor területén jól kivehetõ a téglagyár, a major épületei és a házak is. Jelentõs változás a településen a vasút megjelenése. Az állomásépület ekkor még távol esett a lakott területtõl, mára azonban a vasúti megállóig kiépült a falu. 3. HUMÁN ERÕFORRÁSOK 3.1. Lakosságszám vizsgálat ÉV Bakonyszentlászló ÉV Bakonyszentlászló

1980

1985 2047

1997

1990 2068

1998 2095

1995 2182

2079

2000

1999 2066

1996 2081

2044

2042

1. táblázat: Népességszám alakulása 1980-2000.

2200

népesség

2150 2100 Lakoszsám 2050 2000 1950 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 év

3. ábra: Népességszám alakulása 1870-2000.

Bakonyszentlászló népessége jelenleg 2042 fõ, ami sajnos 140 fõvel az 1990-es legmagasabb népességszám alatt van. 1985-1990 között mutatkozó népességszám növekedés oka, a településen üzemelõ bauxitbánya, mely akkor élte fénykorát. Külön telep is létesült az itt dolgozók letelepítésére. Ekkor még jól mûködött a téglagyár is. Munkát adott ezen kívül a lakosságnak az erdészet, a fûrészüzem és a termelõszövetkezet is. A rendszerváltás óta gazdasági hanyatlásnak induló gazdasági elemek a lakosságszám drasztikus csökkenését eredményezték. Jelenleg stagnálás, enyhe csökkenés tapasztalható a népességszám tekintetében. Bakonyszentlászló „növekedési” üteme követi a megyei átlagos tendenciát. A megyében a falvakra inkább a folyamatos csökkenés, míg a városokra a növekedés jellemzõ a megyei lakosság stagnálása mellett.

www.ter-halo.hu



3.2. Lakónépesség, Népsûrûség Lakónépesség az év végén fõ GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Népsûrûség fõ/km2

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

1990

1995

1996

1997

1998

1999

2000

424 439

425 823

425 470

424 836

424 205

423 684

423 294

105,8

104,8

104,7

105

104

104

103,53

186 302

190 245

189 809

189 500

189 317

189 206

189 542

55,3

56

55,9

55,8

55,7

55,7

55,37

129 338

127 404

127 429

127 297

127 275

127 119

126 309

740

728,9

729,4

728,7

728,5

727,6

722,59

2182

2081

2079

2095

2066

2044

2042

56,7

54,0

54,0

54,4

53,6

53,1

53,0

-

67 336

66 384

67 288

67 316

68 578

-

-

60,3

60,5

60,2

60,2

61,7

-

-

203 355

203 522

170 510

170 811

171 066

-

-

156,1

156,2

234

235

235

-

-

43 192

43 294

43 297

43 542

43 816

-

-

78,7

78,9

79

79,5

80

-

2. táblázat: Lakónépesség és népsûrûség 1990-2000

A település népessége az elmúlt tíz év során csökkent, ráadásul a tíz év alatti csökkenés nem volt egyenletes, mert 1990-hez képest ugrásszerû csökkenés tapasztalható. Ez jelentõs elhelyezkedésbeli és gazdasági hátrányra utal. A népsûrûséget tekintve Bakonyszentlászló közepesen sûrûn lakott településnek számít, megfelel a népességkategóriájának megfelelõ adatoknak. 3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fõ

1995

1996

1997

1998

1999

2000

GYMS megye

4 498

4 085

3 908

3 775

3 686

3 831

GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

2 051

1 906

1 738

1 768

1 606

1 658

1 301

1 173

1 144

1 092

1 122

1 198

25

29

19

19

33

21

754

690

592

613

590

-

2 135

1 954

1 552

1 503

1 505

-

436

437

398

418

399

-

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1995-2000

Bakonyszentlászló demográfiai jellemzõi közül az élveszületések száma stabilitást mutat. A vizsgált hat év esetében a születések száma stabilan 20 fõ körül mozgott. Ezrelékes adatok tekintetében ez 10-11 ezrelék körüli mozgást jelent. Ez az átlag nagyon jó a vizsgált településekhez képest. 1995

Halálozás fõ 1996 1997 1998 1999

5 466 5 403 5 183 5 345 5 381 GYMS megye 2 051 2 710 2 573 2 682 2 638 GYMSM. köz. 1 465 1 464 1 443 1 426 1 517 Gyõr 39 27 16 21 29 Bakonyszentlászló 1 003 896 908 902 885 1000-1999 tel. 2 610 2 503 1 995 2 016 2 104 Gyõri KSH 609 528 554 623 535 Gy. külsõ gy. 4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1995-2000

2000 5 170 2 529 1 427 21 -

A halálozások tekintetében valamivel nagyobb ingadozások találhatók. A legmagasabb, kiugró érték az 1995-ös év, amikor 39 fõ halálozott el a településen. Ettõl az évtõl eltekintve a halálozási arányszámok viszonylag alacsonynak tekinthetõk. Minthogy az élveszületések és a halálozások adatsoraiból elõre jelezhetõ volt, a természetes szaporodás tekintetében Bakonyszentlászló elég kedvezõ adatokkal rendelkezik. Egyedül a már a halálozá-

www.ter-halo.hu



soknál említett 1995-ös év jelent jelentõsnek tekinthetõ eltérést a többi év adatsorihoz képest. Emellett azonban kedvezõnek tekinthetõ, hogy a természetes szaporodás terén a település évi 2-3 fõs növekedést produkál. Az adatok tekintetében elmondható, hogy a település kiemelkedik a vizsgált környezetbõl a természetes szaporodást meghatározó adottságok tekintetében. Természetes szaporodás illetve fogyás

1995 1996 1997 1998 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

1999

2000

-968

-1319

-1275

-1570

-1694,74

-1339

0

-804

-835

-914

-1032

-871

-164

-291

-299

-334

-395

-229

-14

2

3

-2

4

-

-249

-206

-316

-289

-294,89

-

-475

-550

-443

-512

-598,73

-

-173

-91

-156

-205

-135,83

-

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1995-2000

Amit azonban Bakonyszentlászló megnyert a vámon, elveszítette a réven. Ugyanis a vándorlási egyenlege messze a legrosszabb a vizsgált kategóriák közül. Amíg a többi kategória minden esetben pozitív adattal rendelkezik, addig Bakonyszentlászló adatai negatívak, méghozzá abszolút értékben a természetes szaporodás értékeit meghaladó mértékben. Összefoglalva Bakonyszentlászló demográfiai alapadottságai jók, hiszen természetes szaporodása pozitív. Ezzel Magyarországon kevés község büszkélkedhet. Ezt az adottságát azonban a településrõl való elvándorlás teljes mértékben lerontja, annyira, hogy ez a lakosságszám lassú csökkenéséhez vezet. Vándorlási egyenleg fõ 1996 1997 1998 1999 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

2000

936

637

891

1 186

949

368

526

731

921

1207

316

167

312

239

-581

-13

-18

-20

-23

-21

266

222

316

562

-

712

477

803

599

-

195

160

453

412

-

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2000

A település népességszám csökkenésért az elvándorlás tehetõ felelõssé. Amennyiben ez a folyamat megállítható a település lakosságszáma növekedésnek indul, méghozzá a legstabilabb típusúnak, hiszen a helybennmaradó lakosság fiatalabb, mint a más településrõl bevándorolt, átlag tekintetében öregebb bevándorlók.

www.ter-halo.hu



3.5. Vallási, nemzetiségi megoszlás1 Bakonyszentlászló vallási tekintetben vegyes képet mutat. Ennek oka a település történetében található, ugyanis a település jelenlegi lakosainak õsei itt élt magyaroktól és betelepített németektõl származnak. Vallás Arány Római katolikus 70% Evangélikus 30% 7. táblázat: Bakonyszentlászló felekezeti megoszlása (becsült adat)

4. GAZDASÁGI BÁZIS 4.1. Foglalkoztatási jellemzõk2 Bakonyszentlászlón az aktív keresõk száma mintegy 800 fõre tehetõ. A munkanélküliek száma 40 fõ, amely arányaiban 5%, tehát elég jelentõs. A 12. táblázatban bemutatjuk a település legnagyobb foglalkoztatóit. A táblázatban látható, hogy a gazdasági szféra foglalkoztatói a legjelentõsebbek a településen, de a település méretébõl adódóan az önkormányzati intézmények is jelentõs foglalkoztatók. Az is látható, hogy a település jelentõs része nem helyben végzi a munkatevékenységét. Az ingázók aránya a közölt adatok alapján mintegy 50 %-ra tehetõ, amennyiben a helyi cégek helyi lakosokat foglalkoztatnak. A lakossági kérdõívekbõl kiderül milyen kedvezõtlennek ítéli meg a lakosság ezt a kényszert, és mennyire kívánatosnak tartják a helybeli foglalkoztatottságot. Foglalkoztatók

Foglalkoztatottak száma

Bauxitbánya Kft.: 280 fõ Téglagyár: 30 fõ G.I.C. Kft. 25 fõ Interpakó Kft.: 40 fõ Nagyobb foglalkoztatók összesen: 350 fõ Magánvállalkozások minimum: 82 fõ Körjegyzõség: 9 fõ Idõsek Gondozási Központja 7 fõ Óvoda: 10 fõ Általános Iskola: 28 fõ Önkormányzati Intézmények összesen: Kb. 90 fõ Mindösszesen: 486 fõ 8. táblázat: Bakonyszentlászló legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2001.

4.2. Gazdasági szervezetek A gazdasági szervezetek megoszlását a 9. táblázat mutatja be. Mint a táblázatban látható az 1996-os évtõl jelentõs változás nem tapasztalható a vállalkozások számában. Általában 90 körül mozog a vállalkozások száma. Ettõl csak a 2000 év tér el, ahol kissé megemelkedett a mutató. Mûködõ vállalkozás összesen 1996 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr

29 911

1997 30 831

1998

1999

Mûködõ vállalkozások számának változása (1996 100%) 2000 1996 1997 1998 1999 2000

33 324

34 723

37 428

100%

103%

111%

116%

125%

9 059

9 440

9 908

10 244

10 997

100%

104%

109%

113%

121%

11 916

12 165

13 566

14 355

15 607

100%

102%

114%

120%

131%

1 Önkormányzati adatközlés alapján 2 Önkormányzati adatközlés alapján

www.ter-halo.hu


Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.


91

88

92

91

95

100%

96%

101%

0%

104%

3 225

3 472

3 598

3 730

4 001

100%

108%

112%

116%

124%

15 757

14 650

16 237

17 199

18 758

100%

93%

103%

109%

119%

2 152

2 296

2 477

2 708

100%

104%

111%

120%

131%

2 072

9. táblázat: Mûködõ vállalkozások 1996-2000.

A vizsgált kategóriák tekintetében Bakonyszentlászló esetében jelentõs lemaradás tapasztalható a vállalkozások számának növekedésében a megyéhez és a községekhez képest egyaránt. Az ezer lakosra vetített értékek alapján Bakonyszentlászló az utolsó helyen található. Sokkal alacsonyabb a vállalkozások jelenléte, mint a megyei községi arány. Mûködõ vállalkozások ezer lakosra 1996 GYMS megye

1997

70,30

1998

72,57

1999

78,56

2000

81,95

88,42

GYMSM. köz. 47,73 49,82 52,34 54,14 58,02 Gyõr 93,51 95,56 106,59 112,93 123,56 Bakonyszentlász10,98 11,36 10,86 10,98 10,52 ló 1000-1999 tel. 48,58 51,60 53,45 54,39 Gyõri KSH 77,42 85,92 95,06 100,54 Gy. külsõ gy. 47,86 49,70 52,73 56,53 10. táblázat: Mûködõ vállalkozások ezer lakosra 1996-2000. Társas vállalkozások Társas vállalkozások számának változása (1996 100%) 1996 1997 1998 1999 2000 1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

8 448

9 459

11 458

12 130

13 096

100%

112%

136%

144%

155%

1 679

1 908

2 186

2 437

2 725

100%

114%

130%

145%

162%

4 154

4 639

5 750

6 021

6 392

100%

112%

135%

141%

150%

10

9

12

14

14

100%

90%

120%

140%

140%

603

788

836

954

1 055

100%

131%

139%

158%

175%

4 853

5 177

6 386

6 728

7 219

100%

107%

132%

139%

149%

386

483

556

629

710

100%

125%

144%

163%

184%

11. táblázat: Társas vállalkozások 1996-2000.

A társas vállalkozások a legproduktívabb gazdasági egységek. Hiszen a társas vállalkozások esetében nem a család fenntartása a cél, hanem produktívabb gazdasági eredményeket tesz lehetõvé a jogi környezet. A társas vállalkozások esetében a település 40%-os növekedést ért el, amely az átlagosnál alacsonyabb eredmény ugyan, de a hasonló kaliberû településekhez képest nagyon jó. 2002-ben az önkormányzati adatközlés alapján 17-re emelkedett a társas vállalkozások száma, mely már 70%-os növekedést jelent és magasabb a megyei átlagnál. Egyéni vállalkozók

GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

1996

1997

1998

1999

2000

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) 1996 1997 1998 1999 2000

21 463

21 372

21 866

22 593

24 332

100%

100%

102%

105%

113%

7 380

7 532

7 722

7 807

8 272

100%

102%

105%

106%

112%

7 762

7 526

7 816

14 355

9 215

100%

97%

101%

185%

119%

76

77

76

74

78

100%

101%

100%

97%

103%

2 622

2 684

2 762

3 730

2 946

100%

102%

105%

142%

112%

10 904

9 473

9 851

10 471

11 539

100%

87%

90%

96%

106%

1 669

1 740

2 477

1 998

100%

99%

103%

147%

119%

1 686

12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1996-2000.

www.ter-halo.hu



Az egyéni vállalkozók számának növekedése átlagosnak mondható a vizsgált települések körében. Látható az adatokból, hogy a vállalkozások összesített számának jó eredményeit a társas vállalkozások számának növekedése eredményezte, ami gazdasági és foglalkoztatási szempontból is kedvezõbb, mint ha az egyéni vállalkozások növekedtek volna. 2002-re megemelkedett az egyéni vállalkozások száma is, 82-re. Az egyéni vállalkozások közül a típusonkénti megoszlás a fejlett gazdaságok arányaira emlékeztet (6.ábra). A döntõ arány a tercier szektorban tevékenykedik (szolgáltatás kereskedelem ∼84%). Az ipari termelés 0 %, a mezõgazdasági tevékenység 0 %.

16%

22% kereskedelem szolgáltatás egyéb 62%

4. ábra: Magánvállalkozások megoszlása fõ tevékenységenként

4.3. Kereskedelmi intézmények jelenléte Kiskereskedelmi boltok összesen

GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. Külsõ gy.

Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

6 847

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

16,08

16,86

14,73

16,35

17,25

17,74

2 439

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

12,82

12,33

11,58

11,82

11,79

11,46

1 339

1 423

1 644

2 079

2 295

2 515

10,51

11,17

12,91

16,33

18,05

19,91

27

27

22

22

22

21

12,97

12,98

10,5

10,64

10,76

10,28

766

779

744

750

753

731

11,38

11,73

11,06

11,14

10,98

-

2 292

2 380

2 130

2 570

2 777

-

11,27

11,69

12,49

15,05

16,23

-

536

509

431

436

442

438

12,41

11,76

9,95

10,01

10,09

-

13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1995-2000

A kiskereskedelmi bolthálózat a községek lakosságának ellátásában az egyik legfontosabb elem. Az ezer lakosra vetített adatokat tekintve 1996-ig kedvezõ helyzetben volt a település, értékei a megyei települési átlag környékén voltak. 1997-tõl ugrásszerûen lecsökkent az ellátás mértéke. Mind a számok, mind az arányok esetében látható, hogy az egységek száma ingadozik, jelenleg csökkenõ tendenciát mutat. Élelmiszerboltok száma

1995 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlász-

1996

1997

1998

Élelmiszerboltok aránya a kisker. boltokon belül

1999

2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2 214

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

5,20

5,14

4,60

5,15

4,17

4,09

1 010

972

909

965

850

843

5,31

5,12

4,80

5,10

4,49

4,45

402

377

447

586

490

496

3,16

2,96

3,51

4,60

3,85

3,93

10

10

11

10

10

10

4,80

4,81

5,25

4,84

4,89

4,89

www.ter-halo.hu


ló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.


320

317

300

308

281

278

4,75

4,78

4,46

4,58

4,10

-

825

804

664

813

699

-

4,06

3,95

3,89

4,76

4,09

-

212

211

182

202

184

181

4,91

4,87

4,20

4,64

4,20

-

14. táblázat: Élelmiszerboltok 1995-2000

Az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó boltok mutatói a kiskereskedelmi boltokhoz hasonlóak. Ebben a kategóriában az arányok alapján a bakonyszentlászlói élelmiszerboltok aránya közelít a hasonló településekhez. Ellentétben a kiskereskedelmi egységekkel, itt nem tapasztalható csökkenés, az élelmiszer boltok száma stagnál. 1995 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Vendéglátóhelyek száma 1996 1997 1998 1999

Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2000

2 337

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

5,49

5,75

4,88

5,36

5,68

5,85

970

947

898

934

962

967

5,10

4,99

4,74

4,93

5,08

5,10

432

503

456

572

638

697

3,39

3,95

3,58

4,49

5,02

5,52

9

9

9

7

9

9

4,32

4,32

4,29

3,38

4,40

4,40

329

319

314

324

352

350

4,89

4,81

4,67

4,81

5,13

-

747

824

630

752

826

-

3,67

4,05

3,69

4,40

4,83

-

196

196

183

187

192

202

4,54

4,53

4,23

4,29

4,38

-

15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1995-2000.

A vendéglátóegységek száma stagnálást mutat. A megállapítások hasonlóak, mint az élelmiszerboltok esetében, az arányok közelítõleg a hasonló települések mutatóival azonosak. 5. A TÁJI KÖRNYEZET ADOTTSÁGAI 3 5.1. Elhelyezkedés Bakonyszentlászló természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-középhegységen (nagytáj) belül, a Bakonyvidék (középtáj) Északi-Bakony (kistáj) fekszik. A település a Bakony hegység egyik legészakibb települése. Közúton Veszprémtõl 44, Zirctõl 22, Gyõrtõl és Pápától pedig kb. 36 km-re fekszik. A falu a tengerszint felett 220-260 méter magasan fekszik, nyugati és dél-keleti irányban erdõk, északi és észak-keleti irányban mezõk veszik körül. 5.2. Természeti környezet A Bakonyszentlászló és Fenyõfõ között 449 ha-on található a Fenyõfõi Õsfenyves Természetvédelmi Terület, amelyet 1954-ben nyilvánítottak védetté. Bár története, kialakulása vitatott, sok érv szól az erdõ egykori eredetisége, természetessége mellett. Természetesen a használat, az erdészeti tevékenység következtében a mai állományok már nagyrészt másodlagosak. A fenyõfõi erdeifenyveseket a Keurópai sík homokján elterjedt erdõssztyepp erdeifenyvesek képviselõjének, a Kárpát-medencében vegetációtörténeti maradványnak tekintjük. A társulás a fenyõ-nyír kor (12 000 – 15 000 évvel ezelõtt) reliktuma, amely sajátos kettõs jelleget mutat. Lombkorona- és cserjeszintje az észak- és nyugateurópai dûnefenyvesekre hasonlít, gyepszintje a meleg, száraz, pannon homokpuszták fajait õrzi. Ez a kettõsség a társulás flóraelem-összetételében is megmutatkozik. Az atlanti, boreális és montán elemek pannóniai, pannon-balkáni fajokkal keverednek. Ez a sajátos, kettõs arculat az ÉNY-i kitettséggel, az ide még eljutó szubatlanti légtömegekkel, illetve a Kisalföldrõl felhúzódó meszes homoktakaróval magyarázható. A társulás õshonos foltjai a meszeshomok-alapkõzeten létrejött, másodlagosan kialakult futóhomokon és gyengén humuszos homoktalajon állnak. A termõhelyek száraz és szélsõségesen száraz kategóriájúak, vízgazdálkodásuk rossz. A nagy mennyiségû csapadék és a fenyõtûavar miatt a felsõ talajrétegben kilúgzódás is megfigyelhetõ. Az állományok kisebb-nagyobb fátlan foltokkal tarkítottak, hézagos felépítésûek, alacsony záródásúak. A termõhely minõségétõl függõen az állomány ma3A

fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült

www.ter-halo.hu



gassága 10-15 m magas. Uralkodó fafaja a pionír erdeifenyõ hengeres törzsû, elágazó, erõs ágrendszerû, ellaposodó koronájú alfaja (Pinus sylvestris ssp. pannonica). A cserjeszint változó borítású, elsõsorban az erdeifenyõ újulata és a szélsõséges termõhelyi viszonyok miatt cserje alakban megtalálható többi fafaj (csertölgy, kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, virágos kõris, kislevelû hárs, rezgõ nyár, bibircses nyír) alkotja. A gyepszint borítása 20-25%-os, benne az alföldi homokterületeinken elterjedt homoki csenkesz gyep sok faja jelentkezik. A mohaszint változó mértékben fejlett. Az erdõállományt a taplógomba kártétele mellett a bauxitbányászat veszélyezteti. A Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület Porva Ménesjárás felé található. A település környezete a kirándulások és gyalogtúrák egyik magyarországi paradicsoma. Különösen gazdag a környék kisebb nagyobb barlangokban, amelyeknek elnevezése gyakorta utal arra, hogy a bakonyi betyárok bujdosó életében fontos szerepük lehetett. A néphit szerint az Ördögréthez közeli Zsivány-barlang és Remete-barlang Savanyú Jóska, a híres bakonyi betyár búvóhelye volt. A Vinyéhez közelebbi barlang elnevezése: Betyár-pamlag. A Kõpince-barlangot vagy Betyárbarlangot Savanyú Jóska barlangnak is nevezik. Itt csordogál a barlanggal azonos nevû Kõpince forrás, mely egyike a környék nevezetes forrásainak. Az Iszka-hegyen található a Csörgõ-kút, amely szintén a Cuha-patakot táplálja. A Keselõ-hegy oldalában 4000 éves, bronzkori földsáncok is találhatóak. A „négyezer éves földsáncok” közelében a Hódosér túloldalán van egy másik nevezetes barlang a Likas-kõ, amelytõl dél-nyugati irányban található a Pápalátó-kõ és a hozzá tartozó Sziklaeresz. 5.3. Domborzati, földtani adottságok A terület szerkezetileg a középhegységi geoszinklinális nyugati szárnyának tartozéka. A kistály domborzatát árkos-sasbérces szerkezet jellemzi. Fejlõdésmenete során ÉNy-DK–i és erre merõleges irányú szerkezeti vonalak mentén árkokra és különbözõ magasságú sasbércekre, fennsíkokra töredezett. Mai geomorfológiai képét fennsíkok, fennsíkmaradványok, az ezeket tagoló hegyközi medencék, a medencéket felfûzõ karsztos eróziós szurdokvölgyek, szélesebb, keskenyebb glacisok és pedimentek határozzák meg. Függõlegesen jól tagolt, változatos arculatú táj. Fejlett völgyhálózat jellemzi, átlagos völgysûrûsége 4,5 km/km2. Felszínét karsztos mélyedések, karsztmezõk teszik változatossá. A hegységi tömeget uralkodóan mezozoós mészkõ és dolomit formációsorozatok, kisebb részt harmadidõszaki medenceüledékek, negyedidõszaki üledéktakarók építik fel. A felszín litológiai felépítésében az alábbi kõzetek vesznek részt: dolomit, mészkõ, folyóvízi kavicsok, homokos lösz, pannóniai agyag, homok, lejtõlösz, stb. Ebbõl következik, hogy az építési nyersanyagok széles skálája fordul elõ. Ezek mellett a hegyközi medencékben és a hegységperemeken jelentõs a szén- és bauxitvagyon. 5.4. Éghajlat Mérsékelten hûvös, mérséklten nedves éghajlatú terület, melynél a magasabban fekvõ területeket a nedves éghajlat jellemzi. Az 1950 óra körüli évi napfénytartam mellett, a nyári napsütés összege 760-770 órát, a téli pedig valamivel kevesebb, mint 220 órát tesz ki. A magasabban fekvõ részeken az évi középhõmérséklet nem éri el a 8,5 °C-ot. A tenyészidõszak középhõmérséklete 16,0 °C körüli. A tavaszi fagyok április 20 körül szûnnek meg, az õszi fagyok pedig október 25-27 körül lpnek fel. Ez mintegy 190 nap fagymentes idõszakot jelent. A legmelegebb nyári nap maximum hõmérsékletének átlaga 30,0-31,0 °C körül van, a leghidegebb téli nap minimum hõmérsékletéé pedig –14,0 °C. Az évi csapadékösszeg kevéssel meghaladja a 750 mm-t, de a magasabban fekvõ vidékeken a 800 mm-t is túllépi. A téli félévben 60-70 napos hótakaróra számíthatunk, a maximális hóvastagság sokévi átlaga 45-50 cm. Az uralkodó szélirányok az észak-nyugati és északi, az átlagos szélsebesség a tetõkön 4,5 m/s körüli, a völgyekben és a hegyek szélárnyékos oldalán 3-3,5 m/s. A kistáj adottságai az erdõ- és vadgazdál-

www.ter-halo.hu



kodásnak kedveznek, éghajlata a nem hõigényes, de nagyobb vízigényû növények termesztésére alkalmas. 5.5. Vízrajz A területnek tekintélyes vízfeleslege van. Vizeit északon a Cuha-patak gyûjti össze. A vízjárási adatok erõsek karsztos jelleget mutatnak, ami különbözõ mértékben egyenlíti ki az eltérõ vízhozamokat. A kisvizek általában nyár végén és õsszel, az árvizek tavasszal és nyár elején fordulnak elõ. A vizek minõsége csak a hegységben megfelelõ, a peremi településeken erõsen elszennyezõdnek. A terület forrásokban gazdag. A hegységben összefüggõ talajvízszintet sehol sem találunk. A rétegvizek mennyisége a tározókõzet porozitása szerint 0,1-1,5 l/s.km2 között változik. A terület vízminõségvédelme, mint vízbázisé közérdekû feladat. 5.6. Természetes növényzet, talaj A Bakony - Vértes flórajárásba sorolható kistáj fõbb potenciális erdõtársulásai a gyertyánelegyes bükkösök, a mészkõ szurdokerdõk, a gyertyános kocsánytalan tölgyesek. A bükkösök feletti sziklákon sziklaerdõk, az alacsonyabb dolomitos termõhelyeken karszterdõk, a patakok mentén hegyvidéki égerligetek is fellelhetõk. Tömeges elõfordulású, típusjelzõ lágyszárúak a szagosmüge, a gombernyõ, a közönséges varázslófû, a holdviola, a gímpáfrány stb. Az erdõgazdaságilag mûvelt területeken zömmel idõs- és középkorú keménylombos erdõk díszelegnek. A mezõgazdasági területhasznosítás jellemzõbb kultúrái a rozs, silókukorica és vöröshere. A kistájat legnagyobb területi kiterjedésben (44%) mészkövön képzõdött rendzinák borítják. Erdõsültségük kb. 95%-os, vagyis közel összefüggõnek tekinthetõ. A másik jellemzõ talajtípus a területen a harmadidõszaki vagy löszös üledéken képzõdött agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Vízgazdálkodásuk kedvezõ, területi részarányuk 39%. Erdõsültségük mintegy 40%, 50%-ban pedig szántók. Néhány foltban földes kopárig erodálódtak. 5.4. Épített környezet Településszerkezet A településre az organikus fejlõdés és az így kialakult utcahálózat a jellemzõ. A jelenlegi falu magját két régebbi fõutca adja. Az 1715-1720 között betelepített német lakosság és a meglévõ magyar lakosság egy-egy fõutcát épített ki házaival. (Ezek a Vak Bottyán utca és a Szent László utca) Mindkét fõutca tölcséresen kiszélesedõ szerkezetû. A kelet-nyugati irányú mai Szent László utca tölcsértorkolatában található a falu mûemlék temploma. A falu tengelyét ma is ez a két fõutca jelenti. Ezekbõl az utcákból ágaznak le a település újabb keletû utcái. A településszerkezet másik jellemzõje a fõbb közlekedési utak mentén és a völgyekben elnyúló utcák kialakulása, mely a hegyvidéki települések általános jellemzõje. A település szerkezetét nagymértékben befolyásolta a vasút megjelenése is. A vasútállomás felé elnyúló hosszú utca és az állomás körüli két másik utca kiépülése a vasút településszerkezetet formáló vonzerejét jelzi. A település középsõ részében a falusias szerkezettõl teljesen elütõ lakótelep jellegû beépítés található. A terület a bauxitbánya megnyitása után a ’70-es években alakult ki. Az itt dolgozók lakásellátását biztosította a négy darab egyenként három emeletes panelház. A település organikus szerkezetétõl kissé elüt a ’90-es években kialakított új lakóterület. (Béke utca, Barátság utca) A hagyományoktól eltérõen beépítésre került az eddig zöld domboldalként funkcionáló terület a település magjában.

www.ter-halo.hu



Intézmények Az intézményi épületek jól karbantartottak, megfelelnek mind az építési koruk, mind az állaguk tekintetében. Felújítást nem igényelnek. A iskola, óvoda, polgármesteri hivatal a ’90-es években épült illetve felújított szép, igényesen kialakított épületek. Gazdasági épületek A legjelentõsebb gazdasági terület a bauxitbánya és a TSZ major területe. Itt több gazdasági épület is található, melyek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez kapcsolódnak. Az épületek állaga különbözõ. Vannak bontásra érett és jó állagú épületek egyaránt a területen. A terület közmûvekkel ellátott. Ipari épületek A községben jelentõsebb ipari jellegû épületek a téglagyár a bauxitbánya és a vinyei fûrészüzem területén találhatóak. A bánya és a fûrészüzem épületei viszonylag újabb építésûek, (’60-as, ’70-es évek) jó állagúak. Sok azonban közülük a csarnok jellegû és provizórikus jellegû építmény. Településképileg hátrányosan befolyásolják a falut. Ugyan ez a helyzet a téglagyár újabb épületeivel is. Ellenben a téglagyár régi épületei nagyon míves, szép téglaépületek, melyek védelmet igényelnek. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. Népi építészet, mûemlékvédelem A településen több védelemre érdemes utcakép maradt meg hagyományos parasztházakkal. Bakonyszentlászlón országosan védett mûemlék: • Római katolikus templom: késõ barokk, építési év 1779. Berendezés: faragott fa sekrestyeszekrény, népies copf fõoltár, copf szószék 18. sz. vége. Hrsz:33, Petõfi S. u. • Evangélikus templom: középkori, 13. sz.-i eredetû, barokk, építési éve: 1816. Hrsz:172, Vak Botytyán u.

6. KÖRNYEZETVÉDELEM 6.1. Levegõtisztaság, zaj és rengéshullámok A település levegõtisztasági szempontból vegyes képet mutat. Egyrészt itt a Bakony, a környezõ hatalmas erdõségek, melyek a tiszta levegõt hivatottak biztosítani a környéken, másrész itt van a téglagyár és a bauxitbánya, melyek erõsen környezetszennyezõ elemek. A közlekedés tekintetében viszonylag magas a személygépkocsik aránya is a településen, viszont nincs jelentõs átmenõ forgalom, mely terhelné a környezetet. A településen az elmúlt években bevezették a gázfûtést is, amely szintén elõsegíti a levegõtisztaság megõrzését. Mivel az ipari termelés megszûnõfélben van a településen várhatóan az ebbõl közvetlenül adódó zaj és rengés problémák nem lesznek a településen. Ugyanakkor a bauxitbánya épp most tervezi az eddigi vasúti szállítás közútra terelését a községen keresztül, amely jelentõs feszültségforrás lehet, s amelyet káros hatásai miatt egyáltalán nem támogatunk. A közlekedésbõl eredõ egyéb zaj az utak mellett lehetne jelentõs, de mivel az átmenõ forgalom alacsony ez szintén elhanyagolható. 6.2. Hulladékgazdálkodás4 A településen a lakossági hulladék gyûjtése szervezett formában történik. A hulladékot a gyõri KOMSZOL RT. gyûjti össze. A hulladékot Gyõrbe szállítják. Ennek ellenére találhatók illegális hulladéklerakók a településen. A legnagyobb a régi téglagyári gödör. 7. INFRASTRUKTÚRA, BAKONYSZENTLÁSZLÓ INTÉZMÉNYI 4

Önkormányzati adatközlés, lakossági kérdõív alapján

www.ter-halo.hu



ELLÁTOTTSÁGA

7.1. Lakásviszonyok GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Lakásállomány 1997 1998 1999

1 lakásra jutó lakos 1995 1996 1997 1998 1999

1995

1996

157391

158472

159470

160147

160940

162223

2,71

2,68

2,66

2,65

2,63

2,61

68736

68244

68746

68957

69291

69849

2,77

2,78

2,76

2,75

2,73

2,71

49139

49452

49619

49798

50033

50446

2,59

2,58

2,57

2,56

2,54

2,50

762

765

769

769

771

771

2,73

2,71

2,72

2,68

2,65

2,65

23130

23064

23638

23718

24223

-

2,91

2,88

2,85

2,84

2,83

-

75860

76352

64600

64848

65199

65802

2,68

2,67

2,64

2,63

2,62

-

15083

15201

15244

15308

-

2,89

2,87

2,85

2,86

2,86

-

14970

2000

2000

16. táblázat: Lakásállomány változása 1995-2000.

Az önkormányzati adatközlés alapján a településen 660 lakás található. Ennek ellenére a KSH statisztikai évkönyve 2000-ben 771 lakást jelzett. Az összehasonlíthatóság kedvéért a KSH adatokat közöljük, de a tervezés során az önkormányzat adatszolgáltatására támaszkodunk. A településen 6 év alatt 9 ház épült a statisztikák alapján. A lakosságszámhoz viszonyított mutató, az egy lakásra jutó lakosok száma alapján látható, hogy Bakonyszentlászló adatai az átlagoshoz hasonlóak. Ez alapján elmondható, hogy viszonylag alacsony az egyedül élõk aránya a településen. A bakonyszentlászlói együttlakási modell az átlagosan egy lakásban egy egygyerekes, vagy az egyik szülõvel együtt élõ kéttagú család.

www.ter-halo.hu



Épített lakások száma

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék 96-00 1996 1997 1998 1999 2000 96-00/99

1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

1 240

1 196

804

989

1283

5 512

2,91

2,82

1,9

2,33

3,03

13,01

549

620

267

420

558

2 414

2,89

3,27

1,41

2,22

2,95

12,76

369

229

236

318

413

1 565

2,9

1,8

1,85

2,5

3,25

12,31

3

4

0

4

0

10

3,9

5,2

0

5,1

0

14,2

212

236

101

144

-

693

3,2

3,5

1,5

2,1

-

10,11

571

434

319

450

603

2 377

2,81

2,55

1,87

2,63

-

13,90

130

139

65

101

-

435

3

3,2

1,5

2,3

3,7

9,93

17. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1995-2000

A lakásépítési kedv alacsony volt Bakonyszentlászlón. 1996-tól számítva ezer lakosra számítva 6,9 lakás épült. Ez abszolút értékben kevés ugyan, de arányaiban magasabb az átlagnál. Az alacsony építési kedv okozhatta a magas együttélési mutatót. 7.2. Épületállomány A település lakóépületei az átlag vidéki településekhez viszonyítva jó állapotúak, rendezett utcaképet adnak. A községet járva igazán leromlott állagú épületekkel nem találkozunk. Az épületeknek csak 1%-a szorul felújításra. A település lakóépület-állományára a ’60-as, ’70-es évek uniformizált házai nyomják rá a bélyegüket. Túlnyomó többségben az un. „kockaházak” uralkodnak az újabb keletû utcákban. Szerencsére vannak olyan településrészek, ahol fennmaradt egy egész utcasornyi régi parasztház. A Vak Bottyán utcában a fennmaradt háború elõtti házak kimagaslóan szép utcaképet alkotnak. A házak megkíméltek, jó állapotban vannak. A többi utcában is fennmaradt még elszórtan néhány szép régi ház. A település az új építésû házak tekintetében átlagos képet mutat. Az elmúlt tíz évben közel 40 ház épült a faluban, melyek építészeti színvonala a magyar átlagot tükrözi. A szintszámok tekintetében a falusias beépítésre jellemzõen a földszintes épületek dominálnak, de kiemelkedõen magas a ’80-as, ’90-es években épült tetõtér beépítéses házak aránya is.

Épületek építési kor szerint 1945 elõtt épült épület 1945-1990 között épült épület 1990 után épült épület Összesen: Épületek állaga

Darab-szám 102 db

%-os megoszlás 17%

458 db

77%

37 db

6%

597 db

100%

Darab-szám %-os megoszlás

Épületek szintszám szerint

Darab-szám 434 db

%-os megoszlás 73%

Pince+földszintes épület

6 db

1%

Földszint+3 emeletes épület

4 db

0,7%

Alagsor+földszintes épület

4 db

0,7%

Pince+földszint+tetõteres épület

96 db

16% 3,5%

Földszintes épület

Jó mûszaki állapotú épület

592 db

99%

Földszint+emeletes épület

21 db

Felújításra javasolt épület

5 db

1%

Földszint+tetõteres épület

31 db

5%

597 db

100%

Pince+földszint+emeletes épület

1 db

0,1%

597 db

100%

Összesen:

Összesen:

8. VONALAS INFRASTRUKTÚRA 8.1. Közúti és vasúti kapcsolatok A település egyetlen közúti kapcsolatát a 83107-es számú mellékút jelenti. Ez az út Bakonyszentkirály és Bakonypéterd ill. Románd településeknél köt ki a 82-es számú fõútra, mely a településnek a GyõrVeszprém irányú kapcsolatot jelenti. Pápa felé a 8302-es mellékúton lehet eljutni, melyre szintén Románd településen lehet rácsatlakozni.

www.ter-halo.hu



Vasúti kapcsolatot a Gyõr-Veszprém vasútvonal ad a településnek, melyen a település belterületénél vasútállomás található, valamint Vinyén is van megálló. A település nagyobb ipari létesítményei saját iparvágánnyal rendelkeznek. Hely Távolság Közúti távolság Elérhetõség Veszprém 33 km 43,9 km 55 p Gyõr 32 km 36,3 km 49 p Pápa 25 km 36,6 km 45 p Zirc 15 km 19,0 km 23 p Veszprémvarsány 5 km 10,3 km 13 p 18. táblázat: Bakonyszentlászló elérhetõsége

www.ter-halo.hu



8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak Az autóbusszal történõ tömegközlekedést illetõen naponta 15 járatpár közlekedik Gyõr és Veszprém felé. Ebbõl 10 járatpár közvetlen kapcsolatot ad, a többi csak átszállással megoldható. A lakossági kérdõívek alapján a település lakossága nincs megelégedve sem a járatok számával, sem az idõbeli beosztásával. Ez fõként a nagyszámú ingázó miatt jelent problémát. A vasúti személyszállítást a MÁV RT. biztosítja a településen. Szerepe azonban elhanyagolható a településen, hiszen naponta csak 5 –nagyon kis sebességû- vonatpár közlekedik a Gyõr-Zirc vonalon. A mindennapi közlekedési igényeket ez nem tudja kielégíteni. A belterületi utak sajnos elhanyagolt állapotban vannak. Van, ahol útburkolat sincsen. Az utak szélessége közlekedési szempontból általában megfelel. A burkolattal ellátott utak minõsége nem mindenhol elégséges, azok töredezettek és gödrökkel telik. A lakossági kérdõívek szinte mindegyike kifogásolta a településen az utak kiépítettségét és állapotát. A településen 2001-re kiépült minden közmû, újabb az útburkolatot kedvezõtlenül befolyásoló beruházás nem várható. Ennek figyelembe vételével mindenképpen célszerû az útkiépítettségre gondot fordítani a jövõben. 8.3. Személygépkocsik 1996 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Személygépkocsik száma 1997 1998 1999 2000

Személygépkocsi 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999 2000

101 687

103 660

100 112

101 684

108 265

239

244

236

240

255

37 772

39 037

38 431

38 976

42 321

199

206

203

206

223

36 062

35 898

34 237

34 449

36 320

283

282

269

271

287

392

391

390

401

417

188

187

189

196

204

13 144

13 727

13 463

14 058

-

198

204

200

205

222

50 881

45 185

43 215

43 622

-

250

265

253

255

271

8 269

8 530

8 404

8 544

-

191

197

193

195

214

19. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2000.

A személygépkocsikkal való ellátottságot nevezhetjük motorizáltsági mutatónak. A település mutatói alacsonyak. Ennek okát a lakosság viszonylag rosszabb anyagi helyzetében kell keresni nem pedig a jó tömegközlekedési ellátottságban. 8.4. Közüzemi víz és szennyvízcsatorna, gáz- és villamos hálózat Közüzemi vízhálózat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % 1995 1996 1997 1998 1999 2000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

149 994

152 510

154 280

155 639

152 966

156 918

62 206

62 519

63 745

64 449

68 147

69 648

90,50%

91,61%

50 318

50 794

50 894

51 006

44 041

45 798

102,40%

102,71%

659

660

660

660

663

664

86,50%

86,30%

85,80%

20 794

20 919

21 511

21 726

23 375

89,90%

90,70%

75 784

76 352

64 600

64 848

60 309

99,90%

100,00%

14 326

14 525

14 867

15 107

15 308

95,70%

96,30%

97,80%

95,30%

96,20%

96,70%

97,20%

95,00% 96,60%

92,73%

93,46%

98,35% 99,30%

102,57%

102,43%

88,02% 90,90%

85,80%

86,00% 86,10%

91,00%

91,60%

96,50% 97,70%

100,00%

100,00%

92,50% 95,10%

99,10% 100,00% 100,00%

20. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1995-2000.

A közüzemi vízhálózat a településen 1985-ben épült ki. A településnek saját vízbázisa van. Az üzemeltetõ a PANNON-VÍZ RT. A településen a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsonyabb, mint a többi vizsgált csoport mutatói. Ez az arány természetesen növekedni fog új lakások építése esetén.

www.ter-halo.hu



Szennyvízcsatorna hálózat, közmûolló Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1995 1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % 1995 1996 1997 1998 1999 2000

70 511

72 771

74 731

87 856

93 291

99 505 44,80% 45,92% 46,86% 54,86% 57,97%

61,30%

3 987

5 703

7 299

19 718

23 943

26 545

8,36% 10,62% 28,59% 34,55%

37,80%

42 063

42 093

42 137

42 189

38 274

40 230 85,60% 85,12% 84,92% 84,72% 76,50%

79,80%

0

0

0

0

0

0

-

1 018

1 730

3 380

8 586

9 738

-

4,40%

42 178

42 223

42 248

45 848

42 575

0

0

0

3 811

4 776

5,80%

-

-

7,50% 14,30% 36,20% 40,20%

43,60%

- 55,60% 55,30% 65,40% 70,70% 65,30%

69,30%

-

35,70%

0,00%

-

0,00%

-

-

0,00% 25,00% 31,20%

1995

Közüzemi vízvezeték hálózat km 1996 1997 1998 1999

2000

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2 546,80

2 556,10

2 580,40

2 613,10

2 654,50

2 695,30

688,9

686,7

750,8

1 488,80

1 649,00

1758,4

1 742,40

1 754,30

1 778,10

1 790,90

1 824,50

1 841,40

205

272,5

313,6

1 008,80

1 146,20

1244,2

352

352,4

352,9

354,9

355,5

358

242

231

231,8

232,2

232,6

233,2

10,6

10,6

10,6

10,6

10,6

10,6

0

0

0

0

0

0

21. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1995-2000.

A megyei statisztikákban még nem szerepelnek ide vonatkozó adatok, azonban a településen már 1998-ban megkezdték a csatornázást. Jelenleg a település háztartásainak kb. 60%-a van rákötve a rendszerre. Az üzemeltetõ a PANNON-VÍZ RT. A szennyvizek befogadója a bakonyszentlászlói szennyvíztisztító telep. Tekintettel a bakonyi természetközeli területekre a településen szorgalmazni kell a rákötések számának növelését. Ez az adat szintén az új lakóházépítések esetén fog javulni. Villamosenergia-hálózat 1995

GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló

Villamos energiát fogyasztó háztartás 1996 1997 1998 1999 2000

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya 1995 1996 1997 1998 1999 2000

174785

176500

177894

178697

180227

182611

111,05%

111,38%

111,55%

111,58%

111,98%

112,57%

74741

75387

75985

76442

76909

77939

108,74%

110,47%

110,53%

110,85%

110,99%

111,58%

55454

55719

55975

56165

56569

57036

112,85%

112,67%

112,81%

112,79%

113,06%

113,06%

797

801

802

806

807

814

104,59%

104,70%

104,29%

104,29%

104,66%

105,57%

22. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1995-2000.

A villamosenergia-hálózatba bekapcsolt lakások aránya nem éri el Bakonyszentlászlón még a megyei községek átlagát sem, ez valószínûleg a vállalkozások alacsony számából ered. A 100%-nál magasabb érték az egy lakóházba bevezetett több fázis –220; 380- és az emiatt felszerelt több villanyóra miatt van. Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1995 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

1996

1997

1998

1999

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában 1995 1996 1997 1998 1999 2000

2000

71 538

75 900

82 100

87 555

97 361

103 402

45,45%

47,89%

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

10 463

12 447

14 967

18 433

25 858

29 871

15,22%

18,24%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

43 063

44 275

44 883

45 339

46 071

46 723

87,63%

89,53%

90,46%

91,05%

92,08%

92,62%

0

0

0

0

0

23

-

-

-

-

-

3%

3 367

4 195

4 872

6 139

8 929

-

14,56%

18,19%

20,61%

25,88%

36,86% -

45 755

48 377

47 658

48 442

52 159

-

60,31%

63,36%

73,77%

74,70%

80,00%

1 253

2 312

2 728

3 557

5 670

-

8,37%

15,33%

17,94%

23,34%

37,04% -

82,40%

23. táblázat: Gázhálózat változása 1995-2000.

Bakonyszentlászló 2000-ben kapcsolódott be a gázhálózatba. Ezért 2000-ben a felhasználó lakások száma még csak 23. Mostanra (2002 nyara) azonban már a 15%-ot is elérte a bekötések aránya. Jelenleg is folyamatos a rákötés. A gázhálózatot a nagykanizsai KÖGÁZ RT. üzemelteti.

www.ter-halo.hu



Távbeszélõ-hálózat, Hírközlés GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

1995

Távbeszélõkészülékek száma 1996 1997 1998 1999

Távbeszélõ fõvonal 1000 lakosra 1995 1996 1997 1998 1999 2000

107 307

120 833

131 699

143 805

155 492

150 636

252

284

310

339

367

355

31 010

40 429

46 238

52 441

58 465

59 133

163

213

244

277

309

311

43 954

45 620

47 227

49 892

52 882

49 090

345

358

371

392

416

387

2000*

38

34

473

494

515

527

18,26

16,35

225,77

139,10

251,95

258,08

10 841

14 538

16 284

18 377

20 848

-

161

219

242

273

304

306

52 059

60 243

57 291

61 321

65 860

-

256

296

336

359

385

363

5 269

8 442

9 742

11 321

13 101

-

122

195

225

260

299

300

24. táblázat: Távbeszélõ hálózat 1995-1996

A távbeszélõkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérõszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-tõl a távbeszélõ fõvonalakat tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen 1997-ben épült ki. A szolgáltatást a veszprémi BAKONYTEL végzi. Jelenleg a lakások 68%-a rendelkezik telefonnal, ami az eddigi állapotokhoz képest már nagyon jó aránynak számít. Azonban a megyei községektõl még így is nagy a lemaradás. A kábeltelevízós hálózat 2002-ben épült ki a településen. A szolgáltatást a zirci KÁBELSZAT Kft nyújtja. Körülbelül a lakások 50 %-a van bekötve hálózatba. 9. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 9.1. Körjegyzõség A Polgármesteri Hivatal teendõit körjegyzõség keretébe látja el. A körjegyzõséghez Bakonyszentlászló és Fenyõfõ települések tartoznak, a körjegyzõség központja Bakonyszentlászló. 9.2. Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi feladatait ellátó intézményei mind helyben találhatóak. Az orvosi és fogorvosi rendelõ a Fenyves utcában található. Az állatorvos és a gyógyszertár a Hunyadi utcában van. Szakrendelõk Gyõrben Zircen, Pápán és Veszprémben érhetõk el a település lakossága számára. 9.3. Egyéb intézmények5 Bakonyszentlászlón a lakossági szolgáltatások körét a posta segíti. Az intézmény a Petõfi utcában található. A lakossági és vállalkozói pénzügyi ellátást helyben lévõ pénzintézet is elõsegíti. A helyi takarékszövetkezet a Vak Bottyán utcában van. 9.4. Oktatási intézményekkel való ellátottság Óvoda Az óvodát 2002-ben adták át újonnan a felújított, átalakított iskolával együtt, azzal egy ingatlanon található. Az alábbi táblázatban az intézmény legfontosabb jellemzõit mutatjuk be. 1995 GYMS megye GYMSM. köz Gyõr Bakonyszentlászló 5

Óvodás gyermekek száma 1996 1997 1998 1999

2000

1995

Óvodás gyermekek 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999

2000

16 937

16 561

15 925

15 644

15 266

15 301

39,77

38,92

37,49

36,88

36,03

36,15

7 652

7 481

7 271

7 132

7 034

7 069

40,22

39,41

38,37

37,67

37,18

37,30

5 116

5 017

4 780

4 674

4 499

4 499

40,16

39,37

37,55

36,72

35,39

35,62

103

108

106

102

91

91

49,49

51,94

50,59

49,37

44,52

44,52

Önkormányzati adatközlés

www.ter-halo.hu



Óvodai férõhely GYMS megye GYMSM. köz Gyõr Bakonyszentlászló

Óvodai kihasználtság

17 031

16 862

16 733

16 745

16 513

16 563

99,45%

98,21%

95,17%

93,42%

92,45%

92,38%

8 191

8 102

8 046

8 050

7 963

8 013

93,42%

92,34%

90,37%

88,60%

88,33%

88,22%

4 675

4 692

4 716

4 738

4 688

4 688

109,43%

106,93%

101,36%

98,65%

95,97%

95,97%

100

100

100

100

100

100

103%

108%

106%

102%

91%

91%

Óvodapedagógusok száma GYMS megye GYMSM. köz Gyõr Bakonyszentlászló

Egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma

1 442

1 411

1 410

1 416

1 382

1 384

11,75

11,74

11,29

11,05

11,05

11,06

652

639

636

634

622

624

11,74

11,71

11,43

11,25

11,31

11,33

419

415

417

418

409

409

12,21

12,09

11,46

11,18

11

11,00

8

8

8

8

8

8

12,87

13,5

13,25

12,75

11,37

11,37

25. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1995-2000.

Az óvoda az újjáépítése után is 100 férõhelyes lett. Az óvodás gyermekek száma jelenleg 67. Mindezek ellenére a település fiatalkorú, óvodás gyermekeinek a lakosságszámhoz viszonyított aránya magasnak mondható. Szerencsére ezen a településen átlagosan 10 fõvel több az 1000 lakosra jutó gyermekszám, mint más községekben. Az óvoda kihasználtsága 1996-tól kezdve folyamatosan csökken. Jelenleg már csak 67%-os a kihasználtság. Az óvodapedagógusok száma 2000-i változatlan volt, majd a gyermeklétszám csökkenésével a pedagógusok számát is 7-re csökkentették. A pedagógusok mellett 3 kisegítõ dolgozót is alkalmaznak. A gyermeklétszám csökkenése kedvezõen hatott az egy pedagógusra jutó gyermekek arányára. Az eddig átlag fölötti gyermeklétszám lecsökkent az átlag környékére. 2000-tõl pedig még kevesebb a gyermekszám, a csökkentett pedagógusszám mellett is csak 9,5 gyermek jut egy pedagógusra, ami jóval a megyei átlag alatt van. Általános Iskola Általános iskolai tanuló 1995 1996 1997 1998 1999 GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

2000

1995

41569

40742

40477

40238

40059

4096

98

96

95

88

95

17624

17281

16984

16746

16463

16500

93

91

90

95

87

87

12982

12749

12783

12932

12953

12953

102

100

100

102

102

102

94

191

245

248

256

250

250

91,78

117,84

118,37

123,91

1222,30

122,30

6666

6506

6460

6395

6446

-

99

98

96

95

94

94

19929

19538

16369

16398

16422

-

98

96

96

96

96 -

3930

3853

3853

3788

3681

-

91

89

89

87

84

Általános iskolai osztályterem GYMS megye GYMSM. köz. Gyõr Bakonyszentlászló 1000-1999 tel. Gyõri KSH Gy. külsõ gy.

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra 1996 1997 1998 1999 2000

84

Általános iskolai tanuló egy osztályteremre

2338

2306

2329

2332

2363

2365

18

18

17

31

20

20

1146

1142

1148

1155

1174

1176

15

15

15

24

16

16

664

661

651

659

668

668

20

19

33

35

23

23

13

13

13

14

14

14

14,69

18,84

19,07

18,28

17,85

17,85

417

434

431

266

379

16

15

15

24

17

17

1107

1085

909

911

782

18

18

18

18

21

21

246

241

148

152

204

16

16

26

25

18

18

26. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1995-2000.

Az ezer lakosra vetített adatok alapján a Bakonyszentlászlóhoz hasonló lakosságszámú települések adatainál jóval nagyobb a gyermeklétszám a településen. Az osztálytermek száma 1998-ig 13, majd 14, mely 2002-ig változatlan. Az osztálytermek és az általános iskolai tanulók hányadosa alapján látható, hogy Bakonyszentlászló osztálytermei jóval magasabb kihasználtságúak voltak, mint a hasonló települések. A hasonló lélekszámú települések esetében átlagosan minden osztályterem esetében négy, majd két fõvel kevesebb tanuló található. Ennek következtében szükség volt az iskola bõvítésére. 2002-ben adták át a felújított és bõvített iskolát, mely 300 férõhelyes lett. Jelenleg 245 tanulója van. Az iskola rendelkezik napközis ellátással, amit a településrõl dolgozni eljárók magas aránya indokol. A napközis ellátásban 100 tanuló részesül. Az oktatási feladatokat 23 pedagógus látja el, mindegyikük rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges képesítéssel. A kisegítõk száma 5 fõ. Az iskola szolgáltatásait 20 Fenyõfõrõl bejáró tanuló is igénybe veszi. www.ter-halo.hu



Bakonyszentlászló azok közé a szerencsés települések közé tartozik, melyeknek 1995 óta nem csökkent, hanem emelkedett a gyermeklétszáma. Továbbtanulási szokások6 Az általános iskolások döntõ többsége Gyõrben, Zircen és Veszprémben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következõképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 30 % Szakközépiskola 30 % Szakmunkásképzõ 40 % 27. táblázat: Továbbtanulási szokások (becsült adat)

9.5. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság Könyvtár Önkormányzati könyvtárak egységei 1000 db 1995 1996 1997 1998 1999 2000 GYMS megye GYMSM. köz. 1000-1999 tel Gyõr Bakonyszentlászló

Önkormányzati könyvtárak egységei 1000 lakosra 1995

1996

1997

1998

1999

1 886

1 941

1 935

1 935

1 960

1 954

4 430,00

4 561,60

4 553,90

4 553,90

4 625,20

2000 4 605,70

799

799

592

592

580

604

4 227,00

4 210,30

3 125,40

3 125,40

3 066,10

3 174,20

250

244

161

161

155

-

3 713,00

3 681,60

2 393,30

2 393,30

2 262,50

-

643

694

829

829

855

833

5 047,00

5 446,00

6 513,10

6 513,10

6 728,60

6594,94

10

10

10

10

10

10

4805,38

4810,00

4773,26

4840,27

4892,36

4892,36

28. táblázat: Könyvtárak 1995-2000.

A statisztikai adatok alapján a település könyvtára az ellátás mennyiségében ha nem is vetekedik a gyõri értékekkel, de a községek adatait magasan túllépi. Átlagosan 1800 db könyvvel több az 1000 lakosra jutó könyvek száma. A község központjában lévõ mûvelõdési ház a községközpont fejlesztésének részeként átépítendõ, felújítandó. 10. TÉRKAPCSOLATOK

3%

5%

17%

Gyõr 49%

Veszprém Zirc Pápa Budapest

26%

5. ábra: Bakonyszentlászló lakosságának rendszeres személyi mozgása7

6

Önkormányzati adatközlés

7

A lakossági kérdõíves felmérés alapján www.ter-halo.hu



A település lakossága által kitöltött kérdõívekbõl, jól le lehetett szûrni, mely települések felé orientálódik a lakosság. Bakonyszentlászló térkapcsolatai elsõsorban Gyõrhöz kötik a települést. A mozgások 49%a ide irányul. A legtöbben a munkahelyet, bevásárlási lehetõségeket, szórakozást, egészségügyi szolgáltatásokat és nem utolsó sorban az oktatást jelölték meg, mely ehhez a városhoz köti õket. Ugyanezen szolgáltatások igénybevételére Veszprémbe már csak a mozgások 26%-a köti a települést. Ezek az adatok utólagosan –a Veszprém-megyébõl való kiválás után- is alátámasztják a település GyõrMoson-Sopron-megyéhez való kötõdését, és érthetõvé teszik, hogy miért csatlakozott a megyénkhez 2002 év õszén. A környezõ települések közül Zirc az, mely fõleg az idõsebb korosztályok számára vonzó, mint bevásárló és ügyintézõ hely, illetve viszonylag sokan járnak ide egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A fent említett településeken kívül Pápa is elõfordult néhányszor, mint a bevásárlások helyszíne. A Budapest felé irányuló mozgások az egészségüggyel, oktatással és szórakozással kapcsolatosak. 11. A

TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLÕINEK ELVÁRÁSAI ÉS IGÉNYEI BAKONYSZENTLÁSZLÓ FEJLESZTÉSÉRÕL

11.1. Általános jövõkép Bakonyszentlászló Településfejlesztési Koncepciójának elkészítéséhez szükségesnek tartottuk a település életének meghatározó személyiségeinek véleményének kikérését. A véleményalkotást kérdõíves módszerrel oldottuk meg, és statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A Polgármesteri Hivatal által kiküldött kérdõívek közül 32 db kérdõív érkezett vissza. A kérdõívben feltett kérdések egy része a szakmai fejezetekben, másik része jelen fejezetben a település jövõképét feltáró részben található meg. Megkértük a válaszadókat, hogy fogalmazzák meg egy mondatban, milyennek látnák szívesen 10 év múlva településüket. Szép, tiszta, rende- Munkahelyet biztosító Virágzó turizmussal, Életképesen fejlõdõ Jó úthálózattal, zett, parkosított településnek (az ipari, szálláshely és vendég- település, megfelelõ ,infrastruktúrával településnek gazdasági és mezõgazda- látó szolgáltatásokkal intézményi ellátottság- rendelkezõ településsági szektorban egyaránt) bíró, szórakozási gal nek lehetõségeket nyújtó településnek 29 15 11 9 7 29. táblázat: Bakonyszentlászló jövõképe

Az 29. táblázatban feltüntettük a válaszokban elõforduló motívumokat. Természetesen itt a válaszok összesített eredményét közöltük. A fentiekbõl látható, hogy a legfontosabbnak az esztétikus faluképet találják a válaszadók. Több válaszban ez úgy fogalmazódott meg, egy kifejezésbe öntve, hogy, mint a “osztrák kisfalvak” településképe olyannak szeretné látni települését. Az indoklások alapján minden bizonnyal a munkahelyi bejárással járó kellemetlenségekbõl, fáradtságból, idõkiesésbõl is elege lett a válaszadóknak ill. a munkaképes lakosságnak, mert nagyon sokan vágytak a helybeli munkalehetõségekre. Sokan mások a turizmusban látják a település jövõjét, felvirágoztatását. 11.2. Elvárások a településsel szemben A kérdõívben feltettük a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jelenleg melyik vonását tartja legjellemzõbbnek a településnek. A 30. táblázat a település jelenlegi funkcióit mutatja be 1-5-ig terjedõ osztályozás alapján, ahogyan a település lakossága látja. A település legjellemzõbb funkciójának érdekes módon a mezõgazdasági funkciót tartják, pedig a településen viszonylag kevesen foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Majdnem ilyen erõsnek ítélik meg a település alvó települési jellegét. Ez azzal magyarázható, hogy a bánya és a téglagyár leépítésével sokan kénytelenek Gyõrben vagy más közeli városban munkát vállalni. Elég sokan látják még a település ipari, gazdasági jellegét is jellemzõnek, habár ez a

www.ter-halo.hu



funkció inkább az elõzõ évtizedben jellemezte erõsen a települést. A kistérségi, regionális központi szerepét ill. kulturális funkcióját a településnek elhanyagolhatónak ítélik meg. Jelleg Érték

Jelenleg Mezõgazdasági Alvó település Regionális Kistérségi köz- Ipari, gazdasági Kulturális közjellegû település központ pont település pont 3,28 3,25 1,27 2,22 2,63 1,9 30. táblázat: A települési mai legjellemzõbb funkciója

Gazdasági jövõkép Típus Érték Helyezés

Turizmus Erdõgaz- Háztáji gaz- Háziipar Intenzív növényterdálkodás dálkodás mesztés 38 69 82 87 89 1 2 3 4 5 31. táblázat: A Bakonyszentlászló gazdasági jövõképe

Biogazdálkodás 94 6

Modern ipar 99 7

A 31. táblázat a gazdasági jövõképrõl kialakult elképzeléseket mutatja be. A kérdésfelvetéskor arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Így a legjobban preferált ág a legkevesebb pontértéket kapta. Bakonyszentlászló esetében a leginkább elképzelhetõnek tartott fejlesztés a turizmus lehet. Ezt a gondolatot támasztja alá a Bakony és a több tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület közelsége. A második helyezést a környékre régóta oly jellemzõ erdõgazdálkodás kapta meg. Ennek oka lehet, hogy a településen van a székhelye a bakonyi erdészeti részvénytársaságnak és a közigazgatási terület erdõben bõvelkedik. A háztáji gazdálkodás, háziipar harmadik és negyedik helye, ill. a modern intenzív növénytermesztés ötödik helye nem véletlen, hiszen a településen az ipar visszaesésével sokan rákényszerültek ezek mûvelésére. Ez a gazdálkodás azonban csak nagytáblás mûvelés esetén gazdaságos. A biogazdálkodás és a modern ipari tevékenység a jövõbeni gazdálkodási elképzelések szempontjából nem releváns. 11.3. Vándorlás és megítélése Az idegenek megítélése terén kizárólag a turistákat várják a megkérdezettek teljes bizalommal. Szintén egyöntetû földtulajdont szerezni kívánó külföldiek megítélése is. Külföldi földtulajdonosok megjelenését 84%-ban nem tartják kívánatosnak. Ezekkel ellentétben mind a turisták, mind a külföldi, de letelepedni szándékozók megítélése vegyes a településen. A városból kitelepedõket a válaszadók 74%-a kedvezõen fogadja, 26%-a pedig nem tartja kívánatosnak. Érdekes a külföldi háztulajdonosok megítélése a településen. 50-50% a kedvezõ és kedvezõtlen fogadtatás aránya. 12. A FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI 12.1. Az eddigi fejlõdést befolyásoló legfontosabb tényezõk Domborzati adottságok: A település a Bakony hegységben fekszik. A terület talajadottságai, illetve a domborzati lehetõségek miatt kiválóan alkalmas erdõgazdálkodásra, mezõgazdasági tevékenységre, bauxit bányászatra és egyéb ipari tevékenységre egyaránt. Ezeknek az adottságnak köszönhetõen hoztak létre a területen téglagyárat, fûrészüzemet, mezõgazdasági majort és bauxitbányát, melyek a település lakosságának megélhetését ez idáig biztosították. A domborzati adottságok és a természeti környezet segítették elõ, hogy jelen pillanatban magyarországi településekhez képest rossz közlekedési adottságai ellenére jelentõs helyzeti energiából adódó elõnnyel rendelkezik. Fekvés: A település jelen pillanatban Magyarország egyik legdinamikusabban és legstabilabban fejlõdõ térségének peremén fekszik. Az eddigi fejlesztési gócok azonban csak a nagy nagyvárosok és környékük ill. a közlekedési folyosók.

www.ter-halo.hu



Közlekedési adottságok: Mint azt említettük, a település domborzati adottságainak is köszönheti, hogy csak egy kis forgalmú vasút és mellékutak érintik. 12.2. A települést érintõ területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja 2000-ben kezdték el készíteni és a múlt évben fogadták el a megye és kistérségei stratégiai programját. A program az uniós elvárásoknak megfelelõen stratégiai dokumentum. A program prioritástáblája a következõ:8 Veszprém megye és kistérségei stratégiai programjának cél- és eszközrendszere:

Stratégiai célok 1. MEGYEÉPÍTÉS A megyén belüli együttmûködési szintek bõvítése

2. VIDÉKFEJLESZTÉS A periférikus térségek leszakadásának megállítása

3. MEGYE GAZDASÁG A telephelyi tényezõk kínálatbõvítése, a helyi-térségi gazdaság aktivitásának fejlesztése

4. RÉGIÓSZERVEZÉS Regionális együttmûködés élénkítése, azok szervezésében aktív szerepvállalás

5. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS A környezeti állapot megóvása, a fenntartható fejlõdés elvének érvényesítése

Intézkedések – prioritások lebontása fejlesztési területek szerint, a kapcsolódó programok / alprogramok megjelölésével – 1. prioritás

2. prioritás

3. prioritás

4. prioritás

5. prioritás

ÉLETMINÕSÉG

EMBERI ERÕFORRÁS

GAZDASÁG ÉS INNOVÁCIÓ

KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA

REGIONÁLIS EGYÜTTMÛKÖDÉS

Intézkedések: Intézkedések:

Intézkedések:

Intézkedések:

Intézkedések:

„esély” „ép test” egészségügy (3) „támasz” szociális ellátások (7) „otthon” Lakásügy (1/3) „ép lélek” kultúra (16)

8

esélyegyenlõség (3) „alapozás” közoktatás (3) „szakma” szakképzés (3) „felsõfok” felsõoktatás (1/5)

„húzóerõ”

„oxigén”

„jószomszéd”

gazdaság (13)

környezetmegõrzés (7)

intézményrendszer (1)

„gazda”

„szemét”

„civil”

mezõgazdaság (13)

hulladékgazdálkodás (4)

non-profit szféra (1)

„vendég”

„rend”

turizmus (6)

épített környezet (4)

„jövõ” K+F (8/3)

közlekedés (4)

Veszprém Megye és Kistérségei Stratégiai Programja I. kötet www.ter-halo.hu

„úton”



„vezeték” ellátó rendszerek (5/3) „info” informatika (3)

Prioritások - Intézkedések – Programok 1. Prioritás: Az életminõség javítása intézkedései

1. Intézkedés: – „ép test” – Az egészségügy fejlesztése 1. Program: A megelõzés rendszerének komplex kiépítése és mûködtetése 2. Program: Egészségügyi ellátások fejlesztése 3. Program: Gyógyszerellátás 2. Intézkedés – „támasz” – A szociális ellátás feltételeinek javítása 1. Program: Szociális alapellátások fejlesztése 2. Program: Szociális szakellátás fejlesztési programja 3. Program: Szociális intézmények rekonstrukciós programja 4. Program: Szociális intézmények mûködési feltételeinek fejlesztése 5. Program: Fogyatékosügyi program 6. Program: Gyermekjóléti alapellátások fejlesztési programja 7. Program: Gyermekvédelmi szakellátások fejlesztési programja 3. Intézkedés – „otthon” – Lakáshelyzet javítása 1. Program - A megye lakáshelyzetének javítása 1. Alprogram: Vizsgálatok, felmérések végzése. 2. Alprogram: Információs adatbázis létrehozása, tájékoztatási szolgálat kialakítása.

3. Alprogram: Kiegészítõ források biztosítása megyei alapok létrehozásával 4. Intézkedés – „ép lélek” – Az életminõség javítása a kulturális értékek által. 1. Program: Egyházi épületek felújítása 2. Program: Kastélyok, kúriák felújítása 3. Program: Mûemlékileg védett (templom-, vár és egyéb) romok védelme és bemutatása 4. Program: Történelmi településközpontok, mûemlék-együttesek felújítása 5. Program: Mûemléki és helyi védettségû épületek felújítása 6. Program: Múzeumi épületek rekonstrukciója 7. Program: Múzeum-marketing ..8. Program: A múzeumi hálózat megújítása, bõvítése. ..9. Program: Könyvtár-informatika fejlesztése 10. Program: A Megyei Levéltár fejlesztése 11. Program: Mûvelõdési házak revitalizációja, felújítása, technikai, telematikai felszerelése 12. Program: Kulturális intézmények fejlesztése 13. Program: Megyei kulturális értékleltár készítése, kiadása 14. Program: Mûvészeti intézmények és csoportok, egyéni alkotók támogatása. 15. Program: A helyi hagyományok ápolása - az identitások erõsítése

www.ter-halo.hu



2. Prioritás: A humánerõforrás fejlesztése intézkedései 1. Intézkedés – „esély” – Esélyegyenlõség megteremtése a közoktatásban 1. Program: A hátrányos helyzetû kistelepülések tehetséges tanulóinak támogatása 2. Program: A középfokú kollégiumi rendszer fejlesztése 3. Program: A hátrányos helyzetû (tanulási képesség és szociális helyzet) tanulók közoktatásának fejlesztése. 2. Intézkedés – „alapozás” – A közoktatás kiemelt elemeinek tartalmi és infrastrukturális fejlesztése 1. Program: A nyelvoktatás fejlesztése 2. Program: A közoktatás értékelési, ellenõrzési rendszer fejlesztése 3. Program: Közoktatás tartalmi és infrastrukturális fejlesztése 3. Intézkedés – „szakma” – A szakképzés fejlesztése 1. Program: A szakképzési infrastruktúra fejlesztése. 2. Program: A hátrányos helyzetû fiatalok beilleszkedését javító intézményhálózat fejlesztése. 3. Program: A szakképzés eredményességének fejlesztése 4. Intézkedés – „felsõfok” – A felsõoktatás fejlesztése 1. Program - A Veszprémi Egyetem fejlesztése 1. Alprogram: VE-Röntgen laboratórium 2. Alprogram: VE-NMR Laboratórium akkreditálása 3. Alprogram: VE-Olaj-Laboratórium akkreditálása 3. Prioritás: A gazdaság és innováció fejlesztése intézkedései 1. Intézkedés – „húzóerõ” – Iparfejlesztés; versenyképes, stabil gazdaság, , mezõ- és erdõgazdaság fejlesztése, a turizmus fejlesztése 1. Program: Stratégiai programok 2. Program: Az inkubátorházak ..3. Program: Ipari park – fejlesztési program ..4. Program: Ipari területek létesítése az induló, letelepülõ és inkubátorból kiköltözõ vállalatoknak 5. Program: A vállalkozási tanácsadási rendszer fejlesztése 6. Program: Az egykori katonai repülõterek hasznosítása. (Air cargo, turisztika, cégek személyszállítása, logisztika, ipari parkok kiszolgálása) 7. Program: Környezetvédelmi ipar megtelepítése 8. Program: Az információtechnológiai szektor fokozottabb meghonosítása. (hardver, szoftver és tartalom), államigazgatási alkalmazása ..9. Program: Biotechnológiai fejlesztés és alkalmazás 10. Program: A Balaton part háttériparának és szolgáltatásának fejlesztése 11. Program: A kis és középvállalkozásokon alapuló beszállítói szektor fejlesztése 12. Program: Szolgáltatások (személyi szolgáltatások, IT tartalomszolgáltatás: marketing, igazgatás) 2. Intézkedés – „gazda” – Agrárgazdaság fejlesztése 1. Program: Zonális támogatási rendszer kiépítése 2. Program: Horizontális támogatási rendszer kiépítése

www.ter-halo.hu



3. Program: Erdészeti fejlesztési program 4. Program: Erdõ felújítási program 5. Program: Erdõsítési program (erdõterületet mennyiségi, minõségi védelmi funkciók) 6. Program: Vadgazdálkodási program 7. Program: Halászati fejlesztési program 8. Program: Biológiai alapok, génvagyon fenntartásának, fejlesztésének programja. 9. Program: Termék feldolgozást és értékesítést fejlesztõ programok 10. Program: Mezõ- és erdõgazdálkodás mûszaki fejlesztési programja 11. Program: Ültetvénytelepítési program 12. Program: Meliorációs beruházási program 13. Program: Kistérségi, falufejlesztési program 14. Program: Tájjellegû termékek fejlesztése 15. Program: Hús- és élelmiszeripari klaszter 16. Program: Fa- és bútoripari klaszter 3. Intézkedés – „vendég” A turizmus fejlesztése 1. Program: Falusi- és ökoturizmus fejlesztése 2. Program: Egészségturizmus 3. Program: Meglévõ turisztikai kínálat korszerûsítése, szûk kapacitások feloldása 4. Program: Belföldi turizmus fejlesztése 5. Program: Turisztikai vonzerõfejlesztés 6. Program: Turisztikai szolgáltatások színvonalának javítása 4. Intézkedés – „jövõ” – Kutatás-fejlesztés 1. Program: Koordinációs Kutató Központ fejlesztése 2. Program: Tudásfejlesztés és hálózatépítés 3. Program: Agrárcentrum fejlesztés 4. Program: Akkreditált laboratóriumok létrehozása 5. Program: A nemzetközi, tudományos és technológiai kapcsolatok erõsítése. 6. Program: EU 5 keretprogram. 7. Program: Balaton kutatás 4. Prioritás: A környezet és infrastruktúra fejlesztése 1. intézkedés – „oxigén” – A környezeti állapot védelme, megõrzése és fejlesztése 1. Program: Levegõminõség védelem javítása 2. Program: Zaj- és rezgésvédelem fejlesztése 3. Program: Védett természeti értékek rehabilitációja 4. Program: A biodiverzitás megõrzése nem védett területeken 5. Program: Roncsolt területek rendezése 6. Program: Környezetbarát ipar 7. Program: Felhagyott iparterületek rehabilitációja 2. intézkedés – „szemét” – Hulladékkezelés fejlesztése, bõvítése 1. Program: Regionális hulladékkezelési Program 2. Program: Korszerû hulladékgyûjtési kapacitás kiépítése 3. Program: Ipari termelési hulladék kezelése 4. Program: A vörösiszap-kazetták rekultivációja 3. intézkedés – „rend" – Az épített környezet fejlesztése www.ter-halo.hu



1. Program: A településrendezési tervellátottság javítása 2. Program: Az épület (lakóépület) állomány mûszaki állagának és esztétikai minõségének javítása 3. Program: A közterületek állapotának javítása 4. Program: Közmunkaprogramok kiterjesztése az épített környezet állapotának javítására 4. intézkedés – „úton” – Közlekedésfejlesztés 1. Program: Gyorsforgalmi utak fejlesztése 2. Program: Közúthálózat fejlesztése 3. Program: Településeket elkerülõ utak fejlesztése 4. Program: Kerékpárút fejlesztési program 5. Program: Vasúthálózat fejlesztése 5. intézkedés – „vezeték” – Ellátó rendszerek fejlesztése 1. Program: Vízellátás, vízvédelem 2. Program: Szennyvízelvezetés és kezelés 3. Program: Megújuló energia hasznosítása 4. Program: Energiahatékonysági fejlesztése 5. Program: Erõmûvek rekonstrukciója 6. Intézkedés – „info" - Az információs kultúra és technológia fejlesztése 1. Program: Információs infrastruktúra fejlesztés 2. Program: Elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése 3. Program: Informatikai fejlesztések az oktatás és továbbképzés területén 5. Prioritás: Regionális kohézió erõsítése 1. Intézkedés: – „jószomszéd” – Kistérségi intézményfejlesztés, felkészülés az EU-tagságra 1. Program: Az elõcsatlakozási alapokhoz kapcsolódó intézményfejlesztési és koordinációs feladatok kistérségi lebontása A 2. Intézkedés – „civil” – A civil szféra szerepvállalásának erõsítése 1. Program - Civil koncepciók kidolgozása, megyei és kistérségi feladat kihelyezés, A program az EU elvárásoknak megfelelõen készült el. Gyakorlati jelentõsége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthetõ bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. 12.3. Bakonyszentlászló fejlesztését befolyásoló tényezõk összefoglaló értékelése, azok rendszerezése A jelenlegi helyzet értékelését a települési kérdõívek alapján az alábbi táblázatban soroltuk fel. A kérdõíves felmérés természetesen nem tükrözi hûen a lakosság hozzáállását, de áttekintõ képet nyújt a településen élõk véleményérõl. Arra kértük a válaszadókat, hogy sorolják fel és rangsorolják településük elõnyeit és hátrányait (32. táblázat). Bakonyszentlászló elõnyei közül legtöbben a település természeti adottságait emelték ki. Nagy elõnynek érzik a Bakony közelségét, az ebben rejlõ turisztikai, sportolási, idegenforgalmi lehetõségeket, a jó levegõt, csendes nyugodt környezetet. Kedvezõen ítélik meg ezek mellett a közmûvekkel és intézményekkel való ellátottságot.

www.ter-halo.hu

ELÕNY


Területi elhelyezkedés

6

Közlekedés

8

Természeti környezet

49

Infrastruktúra

14

Települési környezet

10

Közlekedés Elhelyezkedés

HÁTRÁNY


Infrastruktúra Idegenforgalom Munkalehetõségek Lakosság Mûvi környezet

Városok közelsége Kis átmenõ forgalom Jó tömegközlekedés (gyakori buszjáratok) Bakony közelsége, szép természeti környezet Csendes nyugodt környezet Jó levegõ Jó klimatikus viszonyok Potenciális sportolási, turisztikai lehetõségek Jó infrastruktúra (közmûvek) Széleskörû intézményi ellátottság Beruházásra alkalmas területek Mûvi környezet meglévõ értékei Családias hangulat, falusias környezet

A Gyõr-Veszprém tengelybõl kiesik (82-es út) Kis átmenõ forgalom 37 Gyõrtõl való távolság (periférikus helyzet) Rossz közlekedési viszonyok Utak rossz minõsége Kulturális, szabadidõs tevékenységek hiánya 31 Vendéglátó létesítmények hiánya Kis idegenforgalom 8 Szálláslehetõségek hiánya Munkalehetõség hiánya 21 Bánya, erdészet, téglagyár leépítése Idegenekkel szembeni befogadó készség rossz 5 Elöregedõ település Mûemlékek nincsenek eléggé megkímélve 8 Bauxitbánya környezetromboló hatása Illegális hulladéklerakók 32. táblázat: Bakonyszentlászló elõnyei és hátrányai

6 5 3 19 16 11 1 5 7 6 1 4 6 12 2 8 7 8 15 16 3 5 18 3 3 2 3 2 3

A hátrányok közül a munkalehetõségek hiányát tüntették fel a legtöbben a kérdõíveken. Az ipari üzemek bezárásával megszûntek a helyi munkalehetõségek, az emberek ingázni kényszerülnek. Ezt az eddig helyben dolgozók nagyon kedvezõtlenül ítélik meg. Hasonlóan rossznak látják a közlekedéssel kapcsolatos jellemzõket. A település nagy hátrányának tekintik a közlekedésileg árnyékos helyzetet, azt, hogy kiesnek a 82-es út nyomvonalából. Nem elégedettek a vasúti járatok gyakoriságával és az utak állapotával. A közmûvek kiépítését nem követte az utána elvárható útépítés. Ezeken felül szintén nagy hátránynak tekintik a szórakozási, kulturális lehetõségek hiányát, azt, hogy egyáltalán nem rendelkezik az idegenforgalom által megkívánt szálláshelyekkel és vendéglátó létesítményekkel a település. Jellemzõ a negatív tulajdonságok felsorolásánál, hogy több kategória rendelkezik magasabb pontszámmal, mint a pozitív tulajdonságok esetében. Érdekes a település mûvi környezetének megítélése a lakosság körében. Sokan felismerték az értékes épületállományt, mûemlékeket, rendezett parkokat, mint települési elõnyöket. Azonban többen is megemlítették, hogy odafigyeléssel még több érték megõrizhetõ lett volna a településen. A természeti környezettel kapcsolatban többen megemlítették a bánya kedvezõtlen, természetkárosító hatásait, meddõhányók tájképet romboló létét és a több helyen elõforduló illegális szemétlerakókat.

www.ter-halo.hu



13. BAKONYSZENTLÁSZLÓ SWOT ANALÍZISE A SWOT analízis alkalmas egy adott területi egység adottságainak rövid, összefoglaló jellegû bemutatására. A táblázatban a belsõ adottságok, jelen esetben Bakonyszentlászló erõsségit és gyengeségeit mutatjuk be. A veszélyek és lehetõségek a külsõ környezetre, tehát Északnyugat-Dunántúl fejlõdésének következményeit mutatja be. Erõsségek

Gyengeségek

Lakossági hozzáállás Az önkormányzat településfejlesztési tervet készíttet, amely alapját képezheti a jövõbeli fejlesztéseknek A település lakosságának van jövõképe A lakosság fele képes lenne befogadni a letelepülni, üdülni A lakosság másik fele kedvezõtlen fogadtatásban részesíti a szándékozókat településre betelepülni szándékozókat Humán adottságok Átlagos népsûrûség Csökkenõ, stagnáló lakosságszám Pozitív természetes szaporodás Negatív, magas vándorlási egyenleg Magas születési és alacsony halálozási arányszámok Magas az öreg korcsoportok aránya Gazdasági adottságok Elhanyagolható munkanélküliség A munkavégzés többségében nem helyben történik. A vállalkozói szerkezet pozitív irányban strukturálódik át Alacsony a vállalkozások aránya A vállalkozások számának dinamikus növekedése Alacsony a kiskereskedelmi boltok aránya Jelenleg felszámolás alatt állnak a nagy foglalkoztatók A társas vállalkozások számának dinamikus növekedése Az alapellátást biztosító élelmiszerboltok aránya alacsony Vállalkozási kedv gyors növekedése A turizmus alapinfrastruktúrája hiányzik (minõségi étterem, szálló) Helyi vállalkozások szerkezete Környezetvédelem, táji, települési adottságok Természetközeli tájadottság Veszélyes hulladék gyûjtése nem megoldott Alacsony a motorizáltsági szint Nincs döglerakó hely A kommunális hulladék – elszállítás megoldódott Illegális szemétlerakók Természetvédelmi területek nagy száma Bauxitbánya, téglagyár általi környezetszennyezés Csatornahálózat kiépült Bauxitbánya, téglagyár tájképileg kedvezõtlen megjelenése Vonalas és Humán Infrastruktúra Csatorna hálózat kiépült Vasúti tömegközlekedés nem kielégítõ A gázvezeték- hálózat kiépítése megtörtént Rossz utak Jó intézményi infrastruktúra. Közlekedésileg árnyékos helyzet Helyi pénzintézet Speciális intézmények jelenléte Lehetõségek Veszélyek Bakonyszentlászló fejlõdõ térségben fekszik A nagyobb vállalkozások elsõsorban a városokat választják telephelyül Barnamezõs beruházásokra alkalmas potenciális területekkel rendelkezik A természetközeli adottságok felértékelõdése A mezõgazdaság válsága 82-es út várható új nyomvonala érinti a települést A vállalkozások a jobb elérhetõséggel rendelkezõ telephelyeket választják Gyõr, Veszprém, Pápa elérhetõ közelségben fekszik A környezeti adottságok alkalmassá tehetõk a turizmus A városi üzemek bezárásával nõhet a munkanélküliség. megjelenésére Jogosultság a rurális gazdaság Uniós támogatására 33. táblázat: Az elõkészítõ fázisban meghatározott elõnyök és hátrányok

www.ter-halo.hu



A 33. táblázatban bemutatott adottságok alapján látható, hogy a feladatok döntõ többségére az önkormányzatnak csak közvetett ráhatása van. Mindenképpen fontos azonban, hogy az önkormányzat elérje, hogy a településen átvezessék a tervezett 82-es út nyomvonalát. Amennyiben a település a kormányzati döntések következtében több normatív támogatáshoz jut, illetve az SZJA helyben maradó része növekedik, több forrást tud indukálni a helyi ipar, és ezáltal a foglalkoztatás és az adóbevételek növelésére. Vállalkozásbarát önkormányzati rendszer segíthet az újabb vállalkozások megtelepedésében. 14. A

TERÜLETFEJLESZTÉS FÕ CÉLJA

,

IRÁNYAI

.

BAKONYSZENTLÁSZLÓ CÉLRENDSZERE Cél Program

Virágzó község A. Gazdaságfejlesztés

B. Lakosság-centrikusság

I. Infrastruktú- II. Ipartelepítés I. Közérzet javí- II. Kommunikáció Alra tása program

C. Környezet és településkép I. Településkép

II. Környezetvédelem

FELADATOK 1.

Mûvi értékvédelem a település egészén

2.

Útfelújítás

3.

Iparterületek Közösségi intézkialakítása mények fejlesztése Munkahelyteremtés Gazdasági mar- Faluszépítés keting

Kommunikáció a lakossággal

Általános településmarketing

Virágosítás, parkosítási program

Úthálózat és csapadékvíz levezetés megoldása Felkészülés az Vendéglátó-ipari Munkalehetõségek Stratégiai együttmû- Szálláshely informatikai alapinfrastruktúra teremtése ködés a környezõ szolgáltatás, fejlesztésekre letelepedésének településekkel idegenforgaösztönzése lom ösztönzése 34. táblázat: Bakonyszentlászló célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

Szennyvízcsatornázás

Illegális szemétlerakók megszüntetése Szelektív hulladékgyûjtés bevezetése

14.1. A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere A település célpiramisánál látható, hogy bizonyos kulcselemek több területen is megtalálhatók. Ezek az utak javítása, faluszépítés –marketing – kommunikáció és a turizmus fellendítése. Ezek olyan intézkedések, amelyek többcélúak, alaprendeltetésükön túl több célnak is fontos elemei. A településfejlesztés alapfilozófiája, hogy ezen elemek fejlesztése a legfontosabb, ezért ezeket nevezhetjük kulcsprioritásnak, vagy vezérprojektnek. A tervezett 82-es út adottságait kihasználva beszállítói jellegû ipari egységek telepedhetnek le. Ezeknek szükségük van megfelelõ kiszolgálásra (étterem, szálloda), illetve munkaerõre. A munkalehetõségek megállíthatják a településrõl történõ elvándorlást. A természeti és települési értékek védelme, az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások megteremtése szintén munkahely teremtõ és elvándorlás csökkentõ hatású. Természetesen mindegyik részcél esetében szükséges a projektek teljes tervezése és kidolgozása.

www.ter-halo.hu



II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET BAKONYSZENTLÁSZLÓ ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ TESTÜLETÉNEK ............... /2004. (.............) SZ. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRÕL

Bakonyszentlászló község Önkormányzatának Képviselõ testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza:

1. Bakonyszentlászló község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH02-02-10 számú tervdokumentációjának É-1/A; B számú, M=1:10.000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzõt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselõtestület elé.

Határidõ: folyamatos Felelõs: Jegyzõ

Kelt: Bakonyszentlászló, 2004. év ................. hó ...... nap

................…. Polgármester

.................. Jegyzõ

www.ter-halo.hu


2.


A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZET A község településszerkezetének fejlesztésekor és a település általános fejlesztési elképzeléseinek kialakításakor figyelembe vettük a már meglévõ –a területhasználatot jelentõsen befolyásoló- adottságokat. Meglévõ és a település életét, fejlõdését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • a bauxitbányát, annak üzemi területét és bányaterületét, a megkutatott ásványvagyont • a téglagyár üzemi területét és a mögöttes agyagbányát ill. a megkutatott területeket • a mezõgazdasági tsz majort és az abban folyó állattartást • a mûanyag nyílászárókkal foglalkozó termelõ vállalkozást (kisebb üzemet) a volt szeszgyár területén • a Vinyén mûködõ fûrészüzemet és mellette a már megjelenõ idegenforgalom és turizmus kiszolgáló létesítményeit, területeit • a kisebb területigényû, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó G.I.C. Kft.-t és a tüzép telepet. Az elõzetes megbeszélések során a település önkormányzata és a település egyéb szereplõi ismertették jövõbeni elképzeléseiket a településen, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: • a bauxitbánya elõreláthatóan legalább 2007-ig még a településen üzemel. A belterület északkeleti határán található központi üzemi terület növelését nem, csak a bányászattal érintett területek növelését tervezik. • A téglagyár szintén fennmarad és üzemel a rendezési terv távlatában, de területi igénye nincs, bõvítést nem tervez. • Kenyeri-major területén a jövõben sem szûnik meg az állattartás, továbbra is várhatóan átlagosan 450-500 db növendék marhát tartanak majd a területen. A major tulajdonosa újabb takarmánytároló épületek és mezõgazdasági épületek építését is tervezi, mely várhatóan területigénnyel jár majd. A volt téglagyári területet kereskedelmi gazdasági területként kívánják hasznosítani. • a mûanyag nyílászáró üzem elõre láthatóan szintén üzemel majd a jövõben is a településen, de fejlesztésére a tulajdonos tervei szerint saját teleken belül elegendõ a terület. • Vinye területén a fûrészüzem a továbbiakban is üzemel. A környezõ területek a tulajdonosaik szándékai szerint különleges idegenforgalmi területek lesznek, melyek a turizmus és idegenforgalom által generált igények kielégítésére szolgálnak. • a G.I.C. Kft. szintén fennmarad a továbbiakban, és saját tulajdonú területein lakóterületi fejlesztéseket kíván megvalósítani. A telephely (gazdasági terület) bõvítését nem tervezik. A lakóterületi fejlesztések várható helyei a tervek szerint az alábbiak: • A Rákóczi utcával párhuzamosan új utca nyitása • A Török Bálint utca és a Dózsa György utca összekötése mentén lakótelkek kialakítása • A Török Bálint utca és a Nádas utca összekötése, és ennek mentén a 033, 033, 038 és 041 hrsz.ú mezõgazdasági területek egy részének felhasználásával új lakóterület kialakítása • A Sárdosi utca kétoldali beépítése A tartalék lakóterületi fejlesztés helye a Fenyõfõ, Vinye felé vezetõ út nyugati oldalán található erdõterület a település déli részén. A település jelenlegi és várható központjában a Petõfi és a Vak Bottyán utcák által határolt tömböt településközpont vegyes területként jelöltük ki. A gazdasági területek fejlesztésekor a meglévõ nagyméretû gazdasági területekre való tekintettel csak kisebb léptékû bõvítést tervez a település. Ennek helye a Bauxibánya üzemi területe és a László Király utca által határolt tömbbelsõ. A különleges területek tekintetében a már említett idegenforgalmi fejlesztési terület mellett (Vinye) több helyen jelölt ki a település sport és szabadidõs területet. Ezek a sportpálya és környéke, a Kenyeriwww.ter-halo.hu



major területén található kispuskás lõtér és külterületen az erdészház területe, a Hódos-éri turistaházak ill. az Ördög-rét területe. Ezen felül különleges terület még a temetõ és a bányászati területek. Összességében a településszerkezet domborzati viszonyok adta jellegzetessége, a völgyekben futó utcák szerteágazó, pókhálószerû kialakítása továbbra is fennmarad. A fejlesztési elképzelések közül a Török Bálint utca, Nádas utca és a bánya melletti út körút jellegû megfogalmazása bír szerkezetalakító jelentõséggel, amely egyrészt az egyes településrészek jobb összeköttetését biztosíthatja a jövõben, másrészt a tervezett új településkapu (a 82-es út új nyomvonalának tervezett csomópontja) felõl a település különbözõ részei felé irányuló forgalom elosztása is megoldható. A zöldterület-fejlesztés a meglévõ zöldfelületek igényes kialakítását, a vízfolyások menti zöldfelületek rehabilitációját és új közparkok, zöldfelületek kialakítását jelenti. 2.3. LAKÓTERÜLETEK A lakóterület fejlesztése a tervek szerint ütemezetten, a várható igényekhez igazodóan történik a településen. I. ütem: A Sárdosi utca kétoldali beépítése II/a. ütem: A Török Bálint utca és a Dózsa György utca összekötése mentén kialakítható kb. 18-20 db építési telek. A közmûvek a Török Bálint utcából folytatólagosan kiépíthetõk. Az északi szél elleni védelem és a látvány ill. településkép védelme szempontjából szintén javasolt a területet észak felõl védõerdõsávval, védõfasorral lehatárolni. A Török Bálint utca beépített szakasza mögött már jelenleg is található védõfasor. II/b. ütem: A Rákóczi utcával párhuzamosan kialakítandó új utcában kb. 40 db lakótelek alakítható ki. A terület közlekedési kapcsolatai és közmûves ellátása a Jókai utca felõl megoldható. A tájba illesztés és az északi szél elleni védelem szempontjából mindenképen javasolt egy védõerdõsávval vagy legalább egy védõfasorral határolni a területet északi és nyugati irányból. III. ütem: A Török Bálint utca és a Nádas utca összekötésével kialakuló lakóterületen kb. 70 telek kialakítására van mód. A terület a Hunyadi utcáról (török Bálint utca folytatásával) és a László Király utcáról (Nádas utca folytatásával és a 410-es hrsz.-ú úttal) tárható fel. A közmûellátás szintén innen valósítható meg a meglévõ hálózat bõvítésével. A terület beépítésének tervezésekor arra törekedtünk, hogy a természetes vízfolyások mentén megõrizzük a fákkal, bokrokkal ligetesen betelepült réteket. Ezek a területek a továbbiakban is beépítetlenek maradnak. 2.4.

VEGYES TERÜLETEK

A településközponti funkciók a Petõfi utca és a Vak Bottyán utca által határolt tömbben találhatók, itt egységes építészeti koncepció alapján egy igényes kialakítású településközpont létrehozása a cél a jelenleg meglévõ épületek részbeni funkcióváltásával, bõvítésével, illetve új épületek (tornaterem, többfunkciós sportcsarnok, faluház stb.) építésével. (Ezek számára a 31/3, 32/1 és a 34, 35 hrsz.-ú területek állnak rendelkezésre.) Mindenképpen javasoljuk a tervezett fejlesztéseket egységes építészeti koncepció alapján, beépítési terv és közterületrendezési terv készítésével alátámasztva megvalósítani. A terület központi fekvésû, jól megközelíthetõ, közmûvekkel ellátott. A itt mûködõ és a tervezett funkciók indokolttá teszik a jövõben magasabb beépíthetõség és nagyobb építménymagasság lehetõségét.

www.ter-halo.hu



2.5. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területeken belül a településen megkülönböztetjük a különleges temetõ területet, sport és szabadidõs területet , különleges idegenforgalmi, különleges hulladéklerakó és különleges bánya területet. A temetõ a település szélén a Zrínyi utcában található. Rendezési terv távlatában bõvítést nem igényel. A domboldal lankáin található temetõ szépen gondozott, igényesen kialakított, fásított, rendezett terület. A településen jelenleg két sportpálya található. A László Király utca szépen gondozott, szintén igényesen kialakított terület. A sport és szabadidõs fejlesztéseket e terület köré tervezi a jövõben a település. A jelenlegi és a fejlesztési területeken a sportoláshoz, szabadidõs tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek, és épületeik számára (sportcsarnok, sportpályák, kemping stb.) biztosít helyet a település. Itt a régi strand esetleges felélesztésével, szálláshelyekkel komplett idõtöltést biztosító szabadidõközpont létesíthetõ. A másik sportpálya település déli részén a József Attila végén található. A terület körül a látványvédelem és a szántóföldek felõli jobb lehatárolás (szél és por elleni védelem) miatt szintén fasor telepítését írtuk elõ. Ezen kívül különleges sport és szabadidõs területként funkcionál a település külterületén (Kenyerimajor) található kispuskás lõtér, melyet a település és a terület tulajdonosa továbbra is ezen funkciójában kíván megtartani. Külterületen az Ördög-rét területét, az erdészház területét, a Hódos-éri turistaházak területét és az erdészet erdei iskolája területét (Vinye) jelöltük különleges sport és szabadidõs területnek. Ezeken a területeken a sportoláshoz, szabadidõs tevékenységhez, kempinghez, turista és kerékpáros forgalomhoz kapcsolódó tevékenységek, és épületeik számára biztosít helyet a település. A területek megközelítése jó, természeti környezetük nagyon szép. Területeiket a Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület és a Fenyõfõi Õsfenyves Természetvédelmi Terület erdei övezik. A település ezeken a különleges területeken kívül Vinye területét jelölte ki különleges idegenforgalmi területként. Itt a település a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás, sport és szabadidõs tevékenységek, táborok, kemping és a kapcsolódó létesítményeik számára biztosít helyet . Emellett a területek alkalmasak a Természetvédelmi Területek védett területeit látogatók kiszolgálására, esetleges természetvédelmi táborok mûködtetésére stb. A településen különleges bányaterületek a bauxit bánya és agyagbánya üzemi területei és nyersanyag lelõhelyei. Ezen területek egy részét, melyen már kitermelés nem folyik mára rekultiválták, vagy jelenleg rekultiválás alatt vannak. A bauxitbánya 0234/26,27,12,13,16 hrsz.-ú területeire részletes rekultivációs terv készült. A meddõhányókat, felszíni mûvelésû bányákat az erdészettel együttmûködve nagyrészt növényzettel betelepítették. Jelenleg a Fenyõfõ I., XIII., XIV., XVIII., XIX. jelû bányaterületeken folyik bauxit kitermelés. Az agyagbánya területén még rekultivációs munkálatok nem folytak, itt folyamatos az agyagtermelés. A bauxit szállítás a továbbiakban is csak vasúton javasolt a településrõl a lakóterületek zavarása nélkül. A bányaterületeken a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények, bányák, nyersanyaglelõhelyek helyezhetõek el. A bauxit bánya és agyagbánya üzemi területe közmûves ellátása kialakultnak tekinthetõ. A lakossági törmelék lerakására a településen a Kenyeri-major területén található régi agyag gödröt jelöltük ki a településen. A közelmúltig ezen a területen került elhelyezésre a települési szilárd és kommunális hulladék. A kommunális hulladék elszállítása mára már megoldott a településen. A vízelvezetés megoldása után a régi szeméttelep továbbra is alkalmas lehet a lakossági építési és egyéb nem szenynyezõ, környezetre nem káros hatású törmelékek (nem kommunális hulladék) lerakására.

www.ter-halo.hu



2.6. MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK Meglévõ mezõgazdasági üzemi terület a Kenyeri-major területén üzemelõ tsz telep, ahol jelenleg is mezõgazdasági tevékenység (terménytárolás, terményfeldolgozás, nagy számú állattartás, mezõgazdasági gépek tárolása és javítása) folyik. A mezõgazdasági üzemi területfejlesztés helye az ezzel a területtel szomszédos 099/7 hrsz.-ú terület. Itt a mezõgazdasági tevékenység, terménytárolás, takarmánytárolás, terményfeldolgozás stb. ill. állattartási, állattenyésztési tevékenységek számára biztosít a jövõben helyet a település. A meglévõ és tervezett mezõgazdasági üzemi területeken a látvány és településkép védelem érdekében a jelenlegi állami mellékút felõli részeken telken belüli védõfásítást kell telepíteni. A település mezõgazdasági hasznosítású külterületét nagyobb részben szántók, kisebb részben rétek, legelõk alkotják. Ezekkel a területekkel kapcsolatban a NEP javaslatai alapján annyi változás történik, hogy a szántóterületek egy jelentõs részét erdõtelepítésre javasolt területeket jelöltünk. A természetes vízfolyás mentén található rétek a tervek szerint változatlanul maradnak. A belterület déli határában ezen kívül egy nagyobb foltban – a használatnak megfelelõen –kert területek kerültek kijelölésre. A kert területeken jelenleg szõlõ, zöldség és gyümölcstermesztés folyik. Gyümölcstermesztés folyik ezen kívül a település északi részén a Dózsa és Rákóczi utca folytatásában található 08/13 és 08/11 hrsz.-ú területeken. 2.7. GAZDASÁGI TERÜLETEK A gazdasági területek két nagy tömbje Kenyeri-major területe és a bánya központi telephelye és a László Király utca által határolt tömb területe. Kenyeri-major területén a 82-es fõút tervezett új nyomvonalának kiépítésével kedvezõ közlekedési adottságú területek alakulnak ki. Kereskedelmi gazdasági területek lesznek a volt téglagyár területei. Itt a település és a terület tulajdonosai különbözõ vegyes termelõ-szolgáltató kisebb-nagyobb vállalkozások, esetleg úti kiszolgáló létesítmények, benzinkút megtelepedésének kívánnak helyet biztosítani. Az így kialakuló 14 hektáros terület alkalmas változatos méretû telephelyek kialakítására. (Ebbõl a 14 hektárból kb. 8 ha az újonnan kialakításra kerülõ gazdasági terület, és 6 ha a már meglévõ telephelyek területe) A 090/1 hrsz.-ú terület feltárására egy szerviz út kiépítését javasoljuk a közlekedési konfliktusok elkerülése érdekében. A terület közmûves ellátása a meglévõ közmûhálózat bõvítésével megoldható. A belterület melletti kereskedelmi gazdasági területeken a lakóterületeket nem zavaró kisebb termelõ, szolgáltató vállalkozások, üzemek letelepedését várja a település. A fejlesztési terület megközelíthetõsége jó, a jövõbeni belsõ feltárása a tervezett települési gyûjtõútról jól megoldható. Kisebb kereskedelmi gazdasági területeket jelöltünk Vinye területén. Ezeken a gazdasági területeken különbözõ kisebb-nagyobb termelõ, feldolgozó, szolgáltató tevékenységek, kisüzemi, ipari létesítmények megtelepedését várja a község vezetése. A lakóterületek és Vinyén az idegenforgalmi területek közelsége miatt csak csendes, nem szennyezõ telephelyek kialakítása engedhetõ meg. Ipari gazdasági terület a téglagyár és a major területe (összesen kb. 18 ha). Ezeken a területeken a nagyobb méretû termelõ vállalkozások, zavaró hatású létesítmények, állattartó épületek és egyéb nagyüzemi mezõgazdasági létesítmények is letelepedhetnek, ill. mûködhetnek. A település kiemelt célként kezeli benzinkút telepítésének elõsegítését a 82-es út új nyomvonala mentén, ez szintén ebben a térségben megvalósítható. A területek víz és elektromos áram ellátása már jelenleg is megoldott. Egyelõre a szennyvíztisztítást egyedileg oldják meg a már itt mûködõ vállalkozások, gázvezeték pedig még nincs a területen. A településtõl való kis távolság miatt azonban aránylag kevés ráfordítással a területek beköthetõk a gáz- és csatornahálózatba is, viszont az itt mûködõ zavaró tevékenységek, már nem érintik a lakóterületeket.

www.ter-halo.hu



A kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági területeken a látványvédelem, településkép védelem szempontjait szem elõtt tartva telken belüli kötelezõ védõfásításokat kell kialakítani. 2.8. ZÖLDTERÜLETEK A településen jelenleg kiépített zöldfelület a Vak Bottyán park és a Vak Bottyán utca hosszában elhúzódó Hõsök tere területe. Mindkét zöldfelület szépen, igényesen parkosított, gondozott része a településnek. Mindkét terület önkormányzati tulajdonú. A település fejlesztési elképzeléseit figyelembe véve, a jövõben szükséges lenne azonban e parkokon felül is még több, színvonalas növényállománnyal fedett, rendezett közpark, zöldfelület, fásított terület kialakítása. Ennek tervezett helyei: • a Vak Bottyán tér folytatásában a patak mentén található területek parkosítása egészen az Ady Endre utcáig. Itt a vízfolyás mentén kialakítható egy kellemes gyalogút vagy sétány padokkal. Ezek a területek jelenleg mezõgazdasági hasznosításúak. • a Vak Bottyán út végében található buszforduló és környéke szintén alkalmas lenne egy a Hõsök teréhez hasonló színvonalú közpark kialakítására. A terület jelenleg rendezetlen, bár már megkezdõdött a tervszerû fásítása. • a település északi részén tervezett lakóterületek kialakítása során az újonnan kialakítandó telkek között a vízfolyások mentén szintén meg kell õrizni a réteket vagy már ligetes, természetesen befásult területeket, lehetõleg az eredeti növényállománnyal. • a település központi részén található un. Irtás területét is a településkép célszerû szabadon hagyni. A zöldfelületeken kívül a településen több helyen javasoljuk védõfasorok kialakítását. Ezek a tervezett fasorok a lakóterületek védelmét és elhatárolását szolgálják a mezõgazdasági és gazdasági területektõl. Fontos szerepük van a látványvédelemben, a szántóterületekrõl felszálló por kiszûrésében, a gazdasági területek zajának tompításában és az északi szél elleni védelemben egyaránt. Ilyen fasort célszerû telepíteni a Rákóczi utcával párhuzamos új utca lakótelkeinek nyugati oldalára, a Török Bálint utcáról és annak folytatásáról nyíló telkek északi végébe, a László Király utcáról nyíló telkek északi oldalára és végül a Táncsics utca folytatásában tervezett tartalék lakó és gazdasági terület közé. Fontos, hogy a leendõ növényzettelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemzõ növénytársulásokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. A vasútállomáshoz vezetõ hársfasor a Vasút közben mindenképpen megtartandó és védelemre érdemes. Külterületen a országos erdõtelepítési programnak megfelelõen több helyen kijelöltünk erdõtelepítésre alkalmas gyengébb minõségû mezõgazdasági szántóterületeket. 2.9. KÖZLEKEDÉS A települést jelentõs mértékben érinti a 82. sz. állami fõút új nyomvonalának kiépítése. A községet jelenleg is keleti irányból kerülõ út Csesznek felõl érkezne és a vasút mellett haladva hagyná el a települést így az út tervezett korrekciója közelebb kerülne a települési belterülethez. A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentõs elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak felfejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezõgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. Bakonyszentlászlót érintõen a következõ utak megépítése indokolt: • A Fenyõfõ-Vinye közötti 83118. sz. állami összekötõútból déli irányba kiindulva a Hódos-ér keleti partján haladva Porvával biztosítana közvetlen közúti kapcsolatot.

www.ter-halo.hu



• A 83118. sz. állami összekötõ útból és a Fenyves utca folytatásából kiinduló útak keleti irányba teremtenének kapcsolatot az újonnan épülõ 82. fõúttal. • További településközi kapcsolatot biztosítana Bakonygyiróttal a 83107 sz. összekötõút folytatásából kiinduló településközi út. • Nyugati irányba teremt kapcsolatot a tervezett Bakonyszentlászló-Pápateszér összekötõ út, melyrõl kisebb kerülõvel Bakonytamási is elérhetõvé válik. • A településtõl északra elhelyezkedõ Giccel és az itt húzódó 88. sz. állami fõúttal biztosítana közvetlen kapcsolatot a Csehi-erdõn keresztûl, meglévõ földutak kiépítésével a tervezett településközi öszszekötõ út. Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A telepüés frekventált turisztikai területen fekszik ezért szükséges ilyen jellegû útvonalak kiépítése, kijelölése. A Bakony természeti szépségei vonzzák a látogatókat ezért elengedhetetlen, hogy a közeljövõben biztonságos útvonalon kerékpárral is könnyedén megközelíthetõ legyen. • Észak-dél irányba Bakonygyirót irányából érkezõ kerékpárosnyomvonal a település belterületi útjait felhasználva Porva és Borzavár irányaába halad tovább. Ez a nyomvonal regionális jelentõsség kerékpáros összeköttetést teremthet Gyõr és a Balaton között. • A Cuha-völgyének természeti értékeit feltáró Szintén déli irányba haladõ kerékpáros nyomvonal is elsõdlegesen a turisztikai célokat szolgálja. • Kelet-nyugati kerékpáros kapcsolatot biztosít a Réde irányából érkezõ és Pápa felé haladó nyomvonal amely Vinye területét érinti. A vasútvonal korrekciója elvi jellegû javaslatként szerepel a tervben, melynek a terv távlatában történõ megvalósulása kis valószínûséggel bír.

www.ter-halo.hu



3. A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA 3.1. RENDELET

TERVEZET

Bakonyszentlászló község Önkormányzatának ........./2004. számú rendelete Helyi építési szabályzat Bakonyszentlászló község Rendezési Tervéhez Bakonyszentlászló község képviselõtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következõ helyi építési szabályzatot (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

Általános elõírások Az elõírások hatálya és alkalmazása 1.§ /1/Jelen rendelet hatálya kiterjed Bakonyszentlászló község teljes közigazgatási területére. /2/A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányamûveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – mûtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerûsíteni, bõvíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû hatósági elõírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben elõírtaknak szabad. /3/Jelen rendelet csak TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

Szabályozási elemek 2.§ /1/A szabályozási terv, valamint jelen rendelet elõírásai kötelezõ és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. /2/I. rendû kötelezõ szabályozási elemek • az építési elõírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre • a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettõl elválasztó vonal) • a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) • területfelhasználási módok határa • építési övezet határa • beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa • 10 éven túli szabályozási vonal • készítendõ részletes szabályozási terv határa • telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határa • telken belüli kötelezõ védõfásítás

www.ter-halo.hu



/3/II. rendû szabályozási elemek a /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek. • irányadó telekhatár • építési hely határa /4/Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. /5/ A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervein a K jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti.

Az állattartásra vonatkozó elõírások 3.§ /1/Az új állattartó épületek létesítési szabályait és az állattartás egyéb szabályait külön állattartó rendeletben kell a településen meghatározni. /2/Nevelési, oktatási intézmény telkétõl, egészségügyi intézmény, temetõ, valamint élelmiszer elõállítására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló építménytõl 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület létesítése tilos. /3/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû tervlapján Mü-1 jellel jelölt mezõgazdasági üzemi területen csak olyan állatlétszám és állatfajta engedélyezhetõ, melynek védõtávolsága 500 métert nem lépi túl.

Építési engedélyhez kötött tevékenységek 4.§ /1/A 46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. §-ában felsoroltakon túl a következõ építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetõk: a./építési telken, illetve területen elhelyezett, közterületrõl látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítése, festése, felszerelése. b./a közterületrõl látható épülethomlokzaton, illetve tetõfelületen parabola antenna elhelyezése. c./külterületen mindenfajta kerítés létesítése /2/Külterületen a kerítés anyaga fa, élõsövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok nem helyezhetõek el.

Övezeti besorolások 5.§ /1/A szabályozási és övezeti terv Bakonyszentlászló közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés: Beépítésre szánt területek: lakóterület falusias lakó kisvárosias lakóterület vegyes terület településközpont vegyes terület gazdasági kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület ipari gazdasági terület különleges terület sport és szabadidõs tevékenység területe

Rajzi jel:

Lf Lk Vt G ksz G ip K sp www.ter-halo.hu



idegenforgalmi terület temetõ terület bánya terület hulladéklerakó terület Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közmûterületek kiszolgáló út gyûjtõút gyalogút településközi út állami mellékút közmûterület parkoló terület vasút terület erdõterületek gazdasági célú erdõ védõ erdõ zöldterület közpark mezõgazdasági területek mezõgazdasági üzemi terület szántó terület rét, legelõ terület kert terület gyümölcsös terület vízgazdálkodási területek vízfelület

K if Kt Kb Kh

KÖ KÖ gy KÖ gya KÖ t KÖ ám KÖ k KÖ p KÖ v E Ev Z kp MÜ M sz Mr Mk M gy V

Védõtávolságok 6.§ /1/ A fenntartást akadályozó létesítményeket, építményeket elhelyezni:

• folyóvizek, csatornák, árkok mentén a partéltõl számított 6 méteres sávon /2/A 20 kV-os és 35 kV-os nagyfeszültségû vezetéknél külterületen a tengelytõl mért 6 méteres védõtávolságon belül, belterületen a tengelytõl mért 2,5 méteres védõtávolságon belül építmény nem helyezhetõ el. /3/A település 1000 méteres védõtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bûzös, fertõzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthetõ. /4/A bányaüzemi területek levegõvédelmi övezetén belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény nem helyezhetõ el. /5/A vasúti vágány 50 méteres védõtávolságán belül épület, építmény csak a kezelõ (Közlekedési fõfelügyelet Vasúti felügyelet szakhatóság) hozzájárulásával helyezhetõ el. /6/A szennyvíztisztító mû 150 méteres védõtávolságán belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény nem helyezhetõ el. /7/ A nagylétszámú állattartásra szolgáló mezõgazdasági üzemi terület (állattartó telep) 500 méteres védõtávolságán belül lakóépület nem helyezhetõ el.

www.ter-halo.hu



A telekalakítás szabályai 7.§ /1/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntetõ jellel, vagy a kettõ együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti elõírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetõk be. /2/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 tervein ’K’ jellel ellátott méretek, telekosztások a kialakult állapotot jelentik. /3/A falusias lakóterületeken telket összevonni 50 méteres telekszélességig lehet. Kivételt képez ez alól a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervlapján jelölt I., II., III., IV., V., VII., VIII., és IX. jelû tömb, ahol telket összevonni csak 25 méteres utcafronti szélességig lehet. /4/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási tervein a közút céljára történõ lejegyzés által érintett részeken a meglévõ terület, telek –amennyiben az jelenleg is megfelel az övezeti elõírásoknak- a jelölt telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetõ. Ilyenkor a beépítésnél a kialakítandó telek paramétereinek figyelembe vételével kell az épületeket elhelyezni.

A létesítmények elhelyezésének szabályai 8.§ /1/Azokon a területeken, ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervei telek beépíthetõ és nem beépíthetõ területének határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak a beépíthetõ területen belül (azaz általában az utcafront felõli telekrészen) lehet. A terveken jelölt beépíthetõ telekrész határán kívül esõ telekrészen csak az eredeti terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhetõ el. /2/Ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határvonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elõ-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. /3/Oldalhatáron álló beépítés esetén • kelet-nyugati fekvésû teleknél az északi oldalhatáron • dél-kelet – észak-nyugati fekvésû teleknél az észak-keleti oldalhatáron • észak-kelet – dél-nyugati fekvésû teleknél az észak-nyugati oldalhatáron • észak-déli fekvésû teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. /4/Az építmények közötti legkisebb távolságok 14 m-nél nagyobb telekszélesség esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezõen betartandóak. A 14 m-nél kisebb telekszélességek esetében az építmények közötti megengedett legkisebb távolság egyedi tûzoltó szakvélemény alapján csökkenthetõ. /5/Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképítményt (pl. garázst) a fõ funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron lehet elhelyezni. /6/Azokon a helyeken, ahol a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.

www.ter-halo.hu



A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 9.§ /1/Az építési övezeti elõírásoktól eltérõen kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelõ övezeti tényezõt, ha az jogszerûen vagy jóhiszemûen valósult meg a HÉSZ közreadása elõtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. /2/Ha a beépítési százalék magasabb a telken a megengedettnél, akkor a telken meglévõ épület felújítható, átalakítható, de a beépítettség nem növelhetõ. A szintterület növelése a tetõtér beépítésével lehetséges. Amennyiben a telken lévõ épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyezõ nagyságú épület építhetõ, az elõ- oldal- és hátsókerti követelmények valamint a tûztávolságra vonatkozó elõírások figyelembe vételével. A megengedett maximális építménymagasság az övezetben elõírt méret. /3/ Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévõ épület elbontásra kerül, maximum az eredeti épülettel megegyezõ nagyságú épület építhetõ. Az építési hely kötelezõ határa az eredeti épület helyének határa, kivéve, ha a szabályozási terv más építési helyet, vagy építési vonalat nem jelöl. A megengedett maximális építménymagasság az eredeti épület építménymagassága. /4/Az övezeti elõírásoknak nem megfelelõ, kialakult építménymagaságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti elõírásoknak megfelelõ építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. /5/Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó elõírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzõen kialakult telekméreteknek megfelelõen – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó elõírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-al térhet el. /6/Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti elõírásoknak a telek a beépítési mód, beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthetõ. /7/Már kialakult tömbbelsõ estén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól max. 10 méter eltérés engedélyezett.

A közmûvekre vonatkozó rendelkezések 10.§ /1/Útépítésnél, útrekonstrukciónál a csapadékvizek elvezetésérõl, a közmûvek kiépítésérõl, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. /2/Mindennemû építési tevékenységnél a meglévõ és megmaradó közmûvezetékek vagy közmûlétesítmények védelmérõl gondoskodni kell. /3/A közmûvekkel kapcsolatos mindennemû egyéb építési tevékenység során az ágazati elõírásokat és a vonatkozó szabványokat kell figyelembe venni. /4/A teljes közmûvel nem rendelkezõ területeken a közmûvek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. /5/A település belterületén az ivóvízhálózaton 200 méterenként tûzcsapot kell elhelyezni. /6/A szabályozási elõírások során a teljes közmûvesítettség nem foglalja magában a zárt csapadékvíz elvezetés meglétének követelményét. /7/Új lakóterületek, lakóutcák kialakításánál a közmûvek védõtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület szabályozási tervet kell készíteni.

www.ter-halo.hu



Mûvi értékvédelem 11.§ /1/ Az Országos Mûemlék Jegyzékben szereplõ védett mûemlék a településen: • Római katolikus templom: késõ barokk, építési év 1779. Berendezés: faragott fa sekresztyeszekrény, népies copf fõoltár, copf szószék 18. sz. vége. Hrsz:33, Petõfi S. u. • Evangélikus templom: középkori, 13. sz.-i eredetû, barokk, építési éve: 1816. Hrsz:172, Vak Botytyán u. /2/Ezen mûemlékileg védett objektum mûemléki környezetébe az alábbi hrsz.-ok tartoznak • Római katolikus templom mûemléki környezete: a 328., 330., 331-337., 170., 171., 173., 175., 181., 18-25., 28-30., 31/3., 32/1,3,4., hrsz.-ú területek. • Evangélikus templom mûemléki környezete: a 27., 31/5,6., 617/2,4,5., 619 hrsz.-ú területek. /3/Helyi védelem alatt áll az alábbi objektum: • Kápolna 0453/2 hrsz. /4/ A helyi építészeti jellegzetességek megõrzése céljából a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervlapján jelölt I.-IX. jelû tömbökben a Vak Bottyán utca és László Király utca utcaképe helyi védettség alá tartozik. A védelem alapját jelentõ tömeg, tetõforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem elõtt tartani: • homlokzati nyílásrend: az épület homlokzatán a kapu a nyugati ill. déli végén helyezkedjen el • nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól • díszek: attika padlástéri szellõzõk az ablakok osztását követik • törekedni kell a tetõhajlásszögek idomulására • a tetõhajlásszöge 38° és 45° között kell hogy legyen • pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellõzõnyílás • a védett utcakép felõli épületrész tetõgerincének mindig az utcára merõlegesnek kell lennie • a védett utcakép felõli homlokzaton nem helyezhetõ el erkély, tornác vagy tetõtéri beépítés esetén tetõablak • az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tûzfalas homlokzattal • a beforduló tag építmény magassága max.4,0 m. lehet • az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetû és fa hatású illetve színezetû nyílászárók alkalmazandóak /5/A helyi védelem alatt álló épületeket meg kell õrizni eredeti formájukban, meg kell tartani a tetõidomot, nyílásrendszert, részletképzéseket, homlokzati tagolásokat, anyag és színhasználatot. /6/A védett építmények belsõ átalakítása során szintén meg kell õrizni az épületbelsõt eredeti formájában, meg kell tartani a részletképzéseket, anyag és színhasználatot stb. /7/ Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, részletes felmérési tervdokumentáció készítendõ. /8/ A helyi védelem szabályait a település helyi értékvédelemrõl szóló rendelete határozza meg, melyet a rendezési tervvel egyidejûleg kell megalkotni. /9/A közigazgatási határon belül az alábbi régészeti lelõhelyek ismeretesek: 1. Evangélikus templom (172hrsz) 2. Cserlápa (0335/1hrsz) 3. Põhegy (03/1hrsz) 4. Osztályok (033hrsz) 5. Sásos-rét (058hrsz; 061/5hrsz) 6. Vasútállomás-faluhely (482hrsz; 486/2hrsz; 220hrsz; 96/1hrsz; 96/3hrsz)

www.ter-halo.hu



7. Cserfi-tói nagyerdõ (0365hrsz) 8. Vinye-major I. (0179hrsz) 9. Vinye-major Csikóvár (0179hrsz) 10. Vinye-major II. (0182/3hrsz) 11. Kesellõhegy I. (0203hrsz) 12. Kesellõhegy II. (0196hrsz; 0198-0199hrsz; 0203hrsz) 13. Kesellõhegy III. (0196hrsz) 14. Õsfenyves (0234/25hrsz; 0292/4hrsz; 0296hrsz; 0297/2hrsz; 0368/18hrsz) 15. Malomerdõ (0226hrsz) 16. Hódos éri erdészlak (0262/10hrsz) /10/Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelõhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelõhelyek a településen a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervlapján régészeti lelõhely határa jellel határolt területek. /11/A nemzeti kulturális örökség védelmérõl szóló törvény értelmében a település teljes közigazgatási területén leletbejelentési és leletbeszolgáltatási kötelezettség érvényes. /12/Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elõ a felfedezõ köteles a régészeti emléket veszélyeztetõ tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

Táj-és településkép védelem 12.§ /1/A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,15-0,60 méter között legyen. A már túlnyomórészt meglévõ, kialakult beépítésû lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. /2/Az elõkertek mélysége a meglévõ épületek többségéhez igazodjon. Új beépítés esetén az elõkert mélysége minimum 5 méter legyen. /3/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervlapján meghatározott I.-IX. jelû tömbben az épületeket kötelezõen az SZ-1 jelû tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. /4/Általános esetben csak magastetõs épület engedélyezhetõ 30-45 fokos tetõhajlásszöggel. Kivételesen ettõl el lehet térni eseti engedély alapján. Eseti engedélyt önkormányzati tervtanács adhat. /5/Melléképítmény kivételével tetõhéjalásra szürke pala és hullámpala nem alkalmazható. /6/A település területén sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegû építmény csak eseti, alkalomhoz kötött és határozott idõre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhetõ el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli idõben a területrõl el kell távolítani. /7/A település területén meglévõ növényzetet kivágni (tervszerû ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a hatályos jogszabályoknak megfelelõen lehet. /8/Új épület létesítésekor a helyi építési hatóság –ha indokoltnak látja- kérheti elvi építési engedély készítését. /9/A település belterületén található fasorokat, zöldfelületeket, vízfolyások illetve holtágak mentén futó zöldfelületeket, növénysávokat igényesen, tervezetten kell kialakítani. /10/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervlapján védendõ fasorként megjelölt gesztenyefasor (a vasútállomáshoz bevezetõ út mentén) fáit kivágni nem lehet, a beteg vagy hiányzó fákat pedig az adott fajtával pótolni kell. /11/A településkép védelme szempontjából és a tájba, környezetbe illeszkedés elõsegítésére a TH-0202-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervlapján jelölt helyeken a kötelezõen telepítendõ fasorokat és telken belüli védõfásításokat ki kell alakítani. /12/A település területén gerendaház nem létesíthetõ.

www.ter-halo.hu



/13/A település területén az épületek homlokzatán szerelt kémény csak a hátsókert felõli épülethomlokzaton helyezhetõ el, oly módon, hogy az utca felõl az ne legyen látható. /14/A településkép védelme érdekében a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervlapján jelölt kilátás és látványvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhetõ el. /15/Külsõ szerelt gázkémény utcáról látható módon, lakó- és vegyesterületeken belül az épületeken nem helyezhetõ el

Természetvédelem 13.§ /1/Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Fenyõfõi Õsfenyves Természetvédelmi Terület 0296., 0292/3,4., 0293/3,4., 0292/1., 0234/16,13,12,11,24,26,19,22., 0236/2 hrsz.-ú területei és a Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület 0203 hrsz.-ú földrészlet egyes területei. /2/A természetvédelmi területeken bármilyen beavatkozás esetén az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóságok hozzájárulása szükséges. /3/Mûvelési ág változása a természetvédelmi területeken nem engedélyezhetõ. /4/A természetvédelmi területeken valamint a természetvédelmi terület védõövezetén belül vegyszeres növényvédelem nem alkalmazható.

Környezetvédelem 14.§ /1/A településen a levegõtisztaság-védelem biztosítása érdekében a 21/2001. (II. 14.) Korm. r. alapján az illetékes szakhatóságok közremûködésével egy többlépcsõs zónarendszert kell kidolgozni. Helyhez kötött légszennyezõ források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok elõírásait be kell tartani. Az ökológiailag sérülékeny területeken létesítendõ légszennyezõ anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM e. r. 2. számú mellékletének megfelelõen kell megállapítani. /2/A tervezési terület az üzemi tevékenységbõl származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöMEüM rendelet 1. sz. melléklete alapján a 2. terület-felhasználásba tartozik, kivéve az üdülõterületeket, melyek az 1. sz. terület-felhasználásba tartoznak. A zajkibocsátási határértékeket ennek megfelelõen kell megállapítani. /3/ A tervezési terület a közlekedésbõl származó zaj szempontjából a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1-3. sz. mellékletei alapján a 2. valamint a 4. számú terület-felhasználási kategóriába tartoznak. A település területén építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet. /4/A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel (lakó, vegyes) határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemrõl. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemrõl, és a zajt csökkentõ berendezés elhelyezésérõl. /5/A zaj kibocsátója és a levegõ szennyezõje indokolt esetben mérésre kötelezhetõ. /6/A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. /7/Építési munkáknál a terület elõkészítése során a termõföld védelmérõl, összegyûjtésérõl és megfelelõ újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során pedig biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termõföld minõségében kárt ne okozzanak. /8/Teljes közmûvel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkezõ szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

www.ter-halo.hu



/9/Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. /10/Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közmûvesített telek esetén kezdhetõ meg. /11/A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirõl és alkalmazásuk szabályairól a 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet rendelkezik. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Vízminõség-védelmi kategóriájának megfelelõ minõségû szennyvíz és csapadékvíz vezethetõ. /12/A lakóterületek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos elõírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a 204/2001 (X.26) Kormányrendelet által elõírt küszöbértékek. /13/Bakonyszentlászló közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szennyezõdés érzékenységi besorolása szerint „A ” fokozottan érzékeny kategóriájú terület. /14/Az elszikkasztásra kerülõ szennyvíz és csapadékvíz nem eredményezheti a földtani közegben a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti „A” szennyezettségi határérték túllépését.

Övezeti elõírások Beépítésre szánt területek

Lakóterületek 15.§ Általános elõírások: /1/Épületek elhelyezése: • már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elõ- és oldalkert méreteknek az utcában már jellemzõen kialakult méretekhez kell igazodni. • új beépítésû területeken az elõ-, oldal- és hátsókert méretek meghatározásánál az OTÉK 35.§ –ban foglaltak az irányadóak /2/Az oldalhatáron álló beépítés esetén az elõkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességû építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhetõ. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében csak oldalhatáron álló beépítés alkalmazható. /3/A lakóterületek övezeti tagolását a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási tervlapja tartalmazza. /4/Az újonnan kialakított falusias lakóterület övezeteiben az oldalkertek szélessége min. 6 m, a hátsókertek mélysége min. 10 m. /5/Az új lakóterületen belül melléképítmény csak a fõ funkciót hordozó épülettel megegyezõ oldalhatáron helyezhetõ el. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fõ funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképítmény esetében nincs. Állattartás céljára szolgáló épület maximum 30 m2 hasznos alapterületig létesíthetõ /6/A falusias lakóterület (FL) jellemzõen alacsony laksûrûségû, összefüggõ nagy kertes, általában egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület, vagy két egylakásos lakóépület helyezhetõ el. A részletes övezeti elõírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

L f-1

O 30/50 4,5 18/50/900

Megengedett használat

0,5

jelû építési övezet Lakóépület

www.ter-halo.hu



Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 18 m Mélység: 50 m Terület: 900 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,5 m Védettség Régészti lelõhely: 033hrsz

L f-2

O 30/50 4,5 18/80/1500

0,5

jelû építési övezet


Nem valósítható meg

A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Személygépkocsi várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke A megengedett szennyezettségi határértékek A telek legkisebb méretei A beépítési mód Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség A beépítettség legnagyobb mértéke

Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs Teljes közmûvesítettség Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. 50 % A HÉSZ 14 §-a szerint Szélesség: 18 m Mélység: 80 m Terület: 1500 m2 Oldalhatáron álló, magastetõs 0.5 30 %

www.ter-halo.hu



A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,5 m

30/50 L f-3 O L f-3v 4,5; 4,0 16/80/1300

0,5 jelû építési övezet


Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 16 m Mélység: 80 m Terület: 1300 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VII. tömbben csak a telek utcafronttól számított elsõ 60 méteres sávjában lehet. A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VI. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: (Lf-3) - 4,5 m; (Lf-3v) – 4,0 m Védettség Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 164/2hrsz; 167-168hrsz; 169/1-2hrsz

L f-4 O L f-4v 4,5; 4,0

30/50 15/35/550


0,5


Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egész-

www.ter-halo.hu



ségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 15 m Mélység: 35 m Terület: 550 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt V. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: (Lf-4) - 4,5 m; (Lf-4v) – 4,0 m Védettség Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 39/2hrsz; 40-42hrsz; 46-50hrsz; 52/1hrsz; 53hrsz

L f-5

O 20/60 4,5 20/100/2000

0,5




A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Személygépkocsi várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke A megengedett szennyezettségi határértékek A telek legkisebb méretei

A beépítési mód

Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs Teljes közmûvesítettség Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. 60 % A HÉSZ 14 §-a szerint Szélesség: 20 m Mélység: 100 m Terület: 2000 m2 Oldalhatáron álló, magastetõs Épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú

www.ter-halo.hu



tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VII. tömbben csak a telek utcafronttól számított elsõ 60 méteres sávjában lehet. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 20 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,5 m Védettség Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 170hrsz Mûemléki környezet: 170hrsz; 175hrsz; 181hrsz

L f-6

O 20/60 4,5 14/K/1500

0,5



Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 60 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 14 m Mélység: kialakult Terület: 1500 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VIII. tömbben csak a telek utcafronttól számított elsõ 60 méteres sávjában lehet. A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VIII. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 20 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,0 m Védettség Mûemléki környezet: 328hrsz; 330-337hrsz Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 332-349hrsz; 351-352hrsz

www.ter-halo.hu


L f-7 O L f-7v 4,5; 4,0


20/60 14/K/1000



Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 60 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 14 m Mélység: kialakult Terület: 1000 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt I. tömbben csak a telek utcafronttól számított elsõ 50 méteres sávjában lehet. A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt I., IV. és V. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 20 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: (Lf-7) - 4,5 m; (Lf-7v) – 4,0 m Védettség Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 58-62hrsz; 67-81hrsz; 82-87hrsz; 120hrsz, 122/1-2hrsz; 123/5-6hrsz; 124-145hrsz; 147153hrsz; 154/156hrsz; 160hrsz; 163/1-2hrsz

www.ter-halo.hu


30/50 L f-8 O L f-8v 4,5; 4,0 500


0,5



Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: min. 500 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt II. és III. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: (Lf-8) - 4,5 m; (Lf-8v) – 4,0 m Védettség Mûemléki környezet: 617/2hrsz; 617/4-5hrsz; 619hrsz Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 110-112hrsz; 115-116hrsz; 118hrsz

L f-9

O 30/50 4,5 16/30/600

0,5




A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások

Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs Teljes közmûvesítettség

www.ter-halo.hu



Személygépkocsi várakozás és tárolás

Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 16 m Mélység: 30 m Terület: 600 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,5 m

30/50 L f-10 O 0,5 jelû építési övezet L f-10v 4,5; 4,0 14/60/850 Megengedett használat

Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 14 m Mélység: 60 m Terület: 850 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt XI. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: (Lf-10) - 4,5 m; (Lf-10v) – 4,0 m Védettség Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 590hrsz; 596hrsz; 601-603hrsz; 608-610hrsz; 615/1hrsz; 617/1hrsz

www.ter-halo.hu


L f-11

O 30/50 4,5 16/50/800


0,5



Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: 16 m Mélység: 50 m Terület: 800 m2 A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 4,5 m

L f-12

O 30/50 4,5 K/K/K

0,5




A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Személygépkocsi várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke A megengedett szennyezettségi határértékek A telek legkisebb méretei

Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs Lakóépület Teljes közmûvesítettség Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. 50 % A HÉSZ 14 §-a szerint Szélesség: kialakult Mélység: kialakult Terület: kialakult

www.ter-halo.hu



A beépítési mód Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség A beépítettség legnagyobb mértéke A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót hordozó épület estén)

L f-13

K K

K/K K/K/K

0,5

Oldalhatáron álló, magastetõs 0.5 30 % Minimum: 3,5 m Maximum: 4,5 m



Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs Lakóépület A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke Kialakult A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: kialakult Mélység: kialakult Terület: kialakult A beépítési mód Kialakult Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0.5 A beépítettség legnagyobb mértéke Kialakult A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Kialakult hordozó épület estén)

L f-T

Templom

/7/Az övezet kizárólag a templom elhelyezésére ill. egyházi jellegû építmények (pl. harangláb) elhelyezésére szolgál. A kialakult telekterület nem változtatható.

Lk

SZ 30/50 K 3000

1,5


/8/A területen a jellemzõen közepes laksûrûségû, általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló telkeket tartalmazó övezet. A kisvárosias lakóterületen telkenként max. kettõ többlakásos lakóépület, helyezhetõ el. Megengedett használat

Lakóépület Lakosságot nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület www.ter-halo.hu



Lakosságot nem zavaró kisipari építmény Helyi szintû igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Sportépítmény Különálló garázs Nem valósítható meg A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármû számára önálló parkolóhely, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: min. 3000 m2 A beépítési mód Szabadon álló Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1.5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: kialakult

www.ter-halo.hu



Vegyes területek 16.§ /1/A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû szabályozási tervlapján Vt jellel jelölt településközpont-vegyes területeken a következõ övezeti elõírások érvényesek:

V t-1

Z 40/40 7,5 700

1,0



Lakóépület Igazgatási épület Kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató épület Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület Kulturális létesítmények, könyvtár, faluház A helyi lakosság biztonságát szolgáló építmények: polgárvédelem, tûzoltóság, rendõrség, Nem valósítható meg Melléképítmény, önálló parkoló, önálló garázs A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 40 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: min. 700 m2 A beépítési mód Kialakult beépítési módnak megfelelõ A fõ funkciót hordozó épületet a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû lapján jelölt VI. tömbben a megadott építési vonalra kell helyezni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1,0 A beépítettség legnagyobb mértéke 40 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum. 7,5 m (lakóépület estén max. 4,0 m, tornaterem funkció esetén max. 9,0 m) Védettség Mûemlék: 33hrsz Mûemléki környezet: 18-25hrsz; 28-30hrsz; 31/3hrsz; 32/1hrsz; 32/34hrsz; 27hrsz; 31/5-6hrsz; Egyedi helyi védett épület: 31/5-6hrsz Helyi utcaképi védelem alá tartozik: 1-2hrsz; 3/1-2hrsz; 4-7hrsz; 8/1hrsz; 9-14hrsz; 18-25hrsz; 28hrsz; 30hrsz; 31/3hrsz; 32/1hrsz,32/3hrsz

www.ter-halo.hu



Gazdasági területek 17.§ /1/A kereskedelmi, gazdasági terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. szolgáltató létesítmények elhelyezésére kijelölt terület. /2/A G ksz jelû övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. /3/ A kereskedelmi gazdasági területek esetében a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2, Sz-3 és Sz-4 jelû szabályozási tervein jelölt helyeken, telken belüli kötelezõ védõfásítást kell telepíteni. A részletes övezeti elõírásokat a következõ táblázatok mutatják:

G ksz-1

SZ 30/50 9,5 20/50/1000

1,0



Nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladhatják meg a lakóterületekre elõírt maximum értékeket) A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás Parkoló Igazgatási és irodaépületek Raktárépületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: min. 20 m Mélység: min. 50 m Terület: min. 1000 m2 A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: min. 10 m Oldalkert mélysége: min. 6 m Hátsókert mélysége: min. 15 m Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1,0 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 9,5 m

G ksz-2

SZ 50/20 9,5 20/50/1800

1,5


/4/A Gksz-2 jelû övezetekben a terület telkeinek és az útjainak kialakításakor 12 méternél keskenyebb szabályzási szélességû közlekedési terület nem létesíthetõ. A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-3 jelû szabályozási tervén jelölt IX. tömb feltáró útját a 099/6 hrsz.-ú vízfolyás mentén kell kialakítani.

www.ter-halo.hu




Nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladhatják meg a lakóterületekre elõírt maximum értékeket) A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás Parkoló Igazgatási és irodaépületek Raktárépületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 20 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: min. 20 m Mélység: min. 50 m Terület: min. 1800 m2 A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: min. 10 m Oldalkert mélysége: min. 6 m Hátsókert mélysége: min. 15 m Az övezetben épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû lapján jelölt IX. tömbben a 82-es országos fõút irányadó nyomvonalától számított elsõ 50 méteres sávjában nem lehet. Egyéb elõírások Az övezetben a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-1, Sz-2, SZ-3 és SZ-4 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 50 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 9,5 m

G ksz-3

SZ 15/50 6,5 K


0,5

jelû építési övezet Nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladhatják meg a lakóterületekre elõírt maximum értékeket)

www.ter-halo.hu



A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás Parkoló Igazgatási és irodaépületek Raktárépületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: min. kialakult A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: min. 10 m Oldalkert mélysége: min. 10 m Hátsókert mélysége: min. 10 m Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5 Egyéb elõírások Az övezetben a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció Sz-2 és SZ-3 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A beépítettség legnagyobb mértéke 15 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 6,5 m /5/Az ipari gazdasági terület elsõsorban zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek ill. ipari gazdasági létesítmények elhelyezésére kijelölt terület. /6/A G ip jelû övezetben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

G ip-1

SZ 50/20 K 30/60/1800

1,5



jelû építési övezet Ipari gazdasági tevékenységi célú épület, építmény ill. zavaró hatású ipari építmény. A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás Parkoló Igazgatási és irodaépületek Raktárépületek Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen

www.ter-halo.hu




Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 20 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Szélesség: min. 30 m Mélység: min. 60 m Terület: min. 1800 m2 A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: min. 10 m Oldalkert mélysége: min. 10 m Hátsókert mélysége: min. 10 m Az övezetben épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû lapján jelölt X. tömbben a 82-es országos fõút irányadó nyomvonalától számított elsõ 50 méteres sávjában nem lehet. Egyéb elõírások Az övezetben a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 50 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum: 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: kialakult

G ip-2

SZ 9,5

30/25 1800

1,0



Egyéb elõírások


Mezõgazdasági tevékenységgel (terménytárolás, terményfeldolgozás, állattartás, növénytermesztés stb.) kapcsolatos épületek, építmények Igazgatási és irodaépületek Mezõgazdasági gépek tárolására alkalmas épületek A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-3 jelû tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli védõfásítást kell telepíteni. A védõfásításnak zártnak, többszintesnek, elegyesnek kell lennie és gyorsan növõ fa- és cserjefajokból kell állni. A területeken olyan állatfajtát, állatlétszámot és technológiát lehet megengedni, mely az 500 méteres védõtávolságot nem lépi túl. Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szenny-

www.ter-halo.hu



víz az élõvizekbe ne kerülhessen Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 30 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: min. 1800 m2 A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: min. 8 m Oldalkert mélysége: min. 6 m Hátsókert mélysége: min. 10 m Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 1,0 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 7,5 m Személygépkocsi várakozás és tárolás

Különleges területek 18.§ /1/A különleges területek a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, Sz-2, Sz-3 és SZ- jelû tervlapján K jellel ellátott területek.

K sp-1

O 20/60 6,5 1000

0,5



A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények Sportlétesítmények Kemping A terület fenntartásához szükséges épületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke A be nem épített terület 60 %-a A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A beépítési mód Oldalhatáron álló, magastetõs A telek legkisebb méretei Terület: min. 1000 m2 Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 20 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 6,5 m

K sp-2

SZ 10/70 9,5 2000

0,2


www.ter-halo.hu




A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények Sportlétesítmények A terület fenntartásához szükséges épületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Teljes közmûvesítettség Személygépkocsi várakozás és tárolás Tekintettel az egyedi adottságokra az OTÉK 42. §ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 30 %-át kell csak telken belül kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke A be nem épített terület 70 %-a Egyéb elõírások A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást kell telepíteni. Az övezetben épületet elhelyezni TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû lapján jelölt X. tömbben a 82-es országos fõút irányadó nyomvonalától számított elsõ 50 méteres sávjában nem lehet. A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A beépítési mód Szabadon álló, magastetõs A telek legkisebb méretei Terület: min. 2000 m2 Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,2 A beépítettség legnagyobb mértéke 10 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum: 9,5 m

K sp


/2/A K sp jelû különleges sport és szabadidõs területek elsõsorban turista pihenõhelyek kialakítását szolgálják. Megengedett használat



A turista és kerékpáros forgalom kiszolgáló létesítményei. A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények Sportlétesítmények Vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények Kemping és kiszolgáló létesítményei A terület fenntartásához szükséges épületek Szociális létesítmények Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

www.ter-halo.hu



A zöldfelület legkisebb mértéke A megengedett szennyezettségi határértékek A beépítési mód A telek legkisebb méretei Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség A beépítettség legnagyobb mértéke A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót hordozó épület esetén)

K if –1 (idegenforgalmi)

SZ 30/50 7,5 1500

A be nem épített terület 70 %-a A HÉSZ 14 §-a szerint Szabadon álló, magastetõs Terület: min: 1000 m2 0,2 20 % Minimum 3,5 m Maximum 4,5 m



A turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei Vendéglátó létesítmények Tábor, kemping és a kapcsolódó létesítményeik A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények Lakóépület A terület fenntartásához szükséges épületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A beépítési mód Szabadon álló, magastetõs A telek legkisebb méretei Terület: 1500 m2 Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 7,5 m

K if –2 (idegenforgalmi) Megengedett használat

SZ 30/50 6,5 1000

0,5


A turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei Vendéglátó létesítmények Tábor, kemping és a kapcsolódó létesítményeik A pihenést és sportolást, testedzést, szabadidõs tevékenységet szolgáló épületek, építmények Lakóépület

www.ter-halo.hu



A terület fenntartásához szükséges épületek A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A beépítési mód Szabadon álló, magastetõs A telek legkisebb méretei Terület: 1000 m2 Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 % A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 6,5 m

Kh


/3/A hulladéklerakó területén a településen keletkezõ szilárd hulladékot, építési törmeléket stb. lehet elhelyezni. A kommunális hulladék nem helyezhetõ el a területen. A terület beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága max. 4,5 m. A terület kialakításánál a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. Törvény elõírásait kell figyelembe venni. Az övezetben a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelû tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védõfásítást kell telepíteni.

K b (bányászati terület)

jelû övezet

/4/A bányászati terület TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 és SZ-3 jelû tervlapján K b jellel ellátott nyersanyag lelõhelyek és bányászati telephelyek, ill. bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. A bányatelkek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszûnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. /5/A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelõhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján telekalakítási és építési tilalmat rendelhet el.

K b –1 (bányászati terület) Megengedett használat

SZ 30/30 K 5000

1,0 jelû építési övezet A bányászathoz kapcsolódó üzemi létesítmények, üzemi épületek A terület fenntartásához szükséges létesítmények

www.ter-halo.hu



A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Gépjármû várakozás és tárolás A zöldfelület legkisebb mértéke A megengedett szennyezettségi határértékek A beépítési mód

A telek legkisebb méretei Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség Egyéb elõírások

A beépítettség legnagyobb mértéke A megengedett építménymagasság

K b (bányászati terület)



A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Gépjármû várakozás és tárolás A megengedett szennyezettségi határértékek A beépítési mód

A telek legkisebb méretei Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség Egyéb elõírások

A beépítettség legnagyobb mértéke A megengedett építménymagasság

K t (temetõ)

Teljes közmûvesítettség Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. 30 % A HÉSZ 14 §-a szerint Szabadon álló, Elõkert: min.: 5,0 m Oldalkert, hátsókert: min. 6,0 m Terület: 5000 m2 1,0 A bányatelkek határai közt fekvõ ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. 30 % Minimum: 3,5 m Maximum: kialakult

A bányászathoz kapcsolódó üzemi létesítmények, üzemi épületek A terület fenntartásához szükséges létesítmények Teljes közmûvesítettség Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A HÉSZ 14 §-a szerint Szabadon álló, Elõkert: min.: 5,0 m Oldalkert, hátsókert: min. 6,0 m Terület: 5000 m2 0,5 A bányatelkek határai közt fekvõ ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. 10 % Minimum: 3,5 m Maximum: 6,5 (fúróberendezések kivételével)

jelû övezet

www.ter-halo.hu



/1/A temetõ területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhetõ el. A fõ funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetõs épület helyezhetõ el. /2/A temetõ kerítése csak természetes anyagból (kõ, tégla, fa) készíthetõ. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésû és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. /3/A temetõben lévõ sírjelek magassága nem haladhatja meg kõ esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temetõ területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet betartása kötelezõ. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési- és közmûterületek 18.§ /1/A közlekedési és közmû elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fõ- és gyûjtõ utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. /2/A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, Sz- 2, Sz-3 és Sz-4 jelû szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegû, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintû úttervek alapján határozhatók majd meg. /3/Az utak területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a biztonságos közlekedés feltételeinek fenntartása mellett az út kezelõjének hozzájárulásával és a vonatkozó ágazati szabványok, elõírások betartásával lehet. /4/A közlekedési területen elhelyezhetõek az OTÉK 26. § (3) bekezdésében foglalt létesítmények. /5/A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelõjének hozzájárulásával lehet. /6/A területen az útkategóriák alábbiak: KÖ ám Állami mellékút 30 m KÖ gya Gyalogút 3m KÖ gy Gyûjtõút 14 m KÖ Kiszolgáló út 12 m KÖ v Vasút terület 10 m KÖ k Kizárólagos közmû terület KÖ p Parkoló terület KÖ t Településközi út 22 m Gyalogút (B X.): • a Vak Bottyán és Zrínyi utakat a volt temetõn keresztül összekötõ tervezett út • a Kereszlaposi-árok mellett tervezett út • a 646/1 hrsz.-ú út • a 31/3 hrsz.-ú területre tervezett út A belterületen települési gyûjtõút (B V.): a Török Bálint utca és folytatása • a Rákóczi utcával párhuzamosan kialakított új utca • a Jókai Mór utca utca • a László Király utca • a László Király utca és a vasúti terület között tervezett új utca • Vak Bottyán utca www.ter-halo.hu


• • • • • • • •


Hunyadi utca Nádas utca és folytatása a 486/2 hrsz.-ú utca a Bauxitbánya központi telephelyét átszelõ tervezett utca Fenyves utca Béke utca és folytatása az 566/126 hrsz.-ú utca és folytatása a 0279/8 hrsz.-ú út

Településközi út (K VIII.): • a Pápateszér felé vezetõ út melynek tervezett nyomvonala a: 0311, 0319, 0349, 0407 hrsz.-ú utak nyomvonalában vezet • a Bakonytamási és Gic felé vezetõ út, melynek tervezett nyomvonala a: 07 hrsz.-ú út nyomvonalában vezet • a Bakonygyirót, Veszprémvarsány felé vezetõ út, melynek tervezett nyomvonala a: 086/1, 0417hrsz.-ú utak nyomvonalában vezet • a Bakonyszentkirály felé vezetõ út, melynek tervezett nyomvonala a: település észak-keleti közigazgatási határán vezet • Réde felé vezetõ településközi utak mely közül az egyik tervezett nyomvonala a 0155/1, 0155/2, 0148 hrsz.-ú utak nyomvonalában vezet, másik tervezett nyomvonala 0242/3, 0158/44,45, 0166 hrsz.-ú szántóterületeken, 0157/1, 0153/2, 0151 hrsz.-ú erdõterületeken vezet keresztül, harmadik tervezett nyomvonala pedig Vinyérõl indulva a közigazgatási határ nyomvonalán halad. • a Porva és Zirc felé vezetõ út, melynek tervezett nyomvonala a Hódos-ér és az erdõgazdasági utak nyomvonalán halad déli irányban. Állami mellékút (K V.): • a Bakonygyirót felõl Bakonyszentkirály felé vezetõ 83107 sz. állami mellékút • a Fenyõfõ felé vezetõ 83118 sz. állami mellékút Kizárólagos közmûterület: • vízmûvek területei a 0368/2, 0368/4, 03/2 hrsz.-ú területek • vízmû kutak területe a 0368/12 hrsz.-ú terület • szennyvíztisztító mû területe • a 032 hrsz.-ú terület egy része a tervezett lakóterületi fejlesztések megvalósulása után • a 099/3 hrsz.-ú terület Kenyeri-major területén (gáztartályok területe) /7/ A kizárólagos közmû területen csak közmûveket és a hozzá kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni. /8/A közlekedési területek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. /9/Az utcaképi védelemmel érintett utcaszakaszokon a közmûvek csak felszín alatt vezethetõk. /10/A településen zárt csapadékvíz elvezetést kell kiépíteni az alábbi utcákban: • Jókai utca (a Rákóczi utcáig terjedõ szakaszán) • Vak Bottyán utca (a 7 és 22 házszámig)

www.ter-halo.hu


• • • • • • • •


Hunyadi utca László király utca Petõfi utca József Attila utca Ady Endre utca Nádas utca Rózsa utca Fenyves utca (a Szabadság utcáig tartó szakaszán)

Zöldterületek 19.§ Z kp

jelû övezet

/1/Zöldfelület az állandó növényzettel fedett közpark területe. /2/A közpark területén elhelyezhetõek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását szolgáló létesítmények (térbútorok, játszóterek) illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. /3/Az övezetben maximum 2% beépítési százalék mellett 3,0-3,5 m-es építménymagasságú építmény építhetõ szabadon álló módon. /4/A zöldterületen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés elõírásait alkalmazni kell. /5/A zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kõ, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetõek el. Az itt elhelyezendõ építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható.

Erdõterületek 20.§ /1/A területen az alkalmazott kategóriák az alábbiak: E Gazdasági célú erdõ Ev Védõ ill. védett erdõ /1/A gazdasági célú erdõ területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdõ rendeltetésének megfelelõ építmény helyezhetõ el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. /2/A védõerdõ területe elsõdlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védett és védõerdõ területén építmény nem helyezhetõ el.

Mezõgazdasági területek 21.§ /1/A területen a mezõgazdasági területek alkalmazott kategóriái az alábbiak: M sz Szántóterület Mr Rét és legelõ területe Mn Nádas, mocsár M gy Mezõgazdasági gyümölcsös terület Mk Mezõgazdasági kert terület /2/Az általános mezõgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érõ telken építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. Az 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhetõ.

www.ter-halo.hu



/3/Mezõgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezõgazdasági épület került elhelyezésre. /4/A mezõgazdasági kert területek elsõsorban a szõlõ- és gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. Ezeken a területek az OTÉK 29.§ elõírásait kell alkalmazni. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. /5/ A mezõgazdasági gyümölcsös területek elsõsorban a gyümölcstermesztés területei. Ezeken a területek az OTÉK 29.§ elõírásait kell alkalmazni. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegû épület nem helyezhetõ el. Az övezetben mûvelési ág változtatás nem engedélyezhetõ. /6/A rét és legelõ mûvelési ágú területeken építményeket nem lehet elhelyezni. A rét mûvelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

M k-1

SZ 4,5

8/70 K

0,2



Lakóterületen megengedett melléképítmények, mezõgazdasági termény és szerszámtároló Lakóépület csak a meglévõ bõvíthetõ, új nem építhetõ Egyéb elõírások A TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelû tervén jelölt helyeken új lakóépületet elhelyezni tilos. A lakóépületek a beépítettség 8%áig, de max plusz 25m2 tel bõvíthetõk. A közmûvesítettségre vonatkozó elõírások Elektromos ellátás Ivóvíz A szennyvíztárolást, egyedi szennyvíztisztítást olyan zárt módon kell megoldani, hogy a szennyvíz az élõvizekbe ne kerülhessen Személygépkocsi várakozás és tárolás Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármû-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. A zöldfelület legkisebb mértéke 70 % A megengedett szennyezettségi határértékek A HÉSZ 14 §-a szerint A telek legkisebb méretei Terület: K A beépítési mód Szabadon álló Elõkert mélysége: K Oldalkert mélysége: K Hátsókert mélysége: K Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 8% A megengedett építménymagasság (a fõ funkciót Minimum 3,5 m hordozó épület estén) Maximum 4,5 m

Egyéb területek 22.§ /1/Az egyéb területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezetõ árkok medre és partja tartoznak. /2/A területen az egyéb területek alkalmazott kategóriája az alábbi: www.ter-halo.hu


V


vízfelület

/3/A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetõek el. Záró rendelkezések

Hatálybalépés 23.§ /1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. /2/Jelen rendelet elõírásait a hatályba lépést követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelû szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. /3/Jelen rendelet hatálybalépésével a 11/1994(XI.24.) és a 3/2000(II.10.) számú rendelettel módosított 2/1986(IV.30) számú rendelet az ÖRT-rõl hatályát veszti.

.....................................

..........................................

jegyzõ

polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Bakonyszentlászló, 2004 ......................................................

..................................... jegyzõ

www.ter-halo.hu



III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1 . T Á J R E N D E Z É S I J AVAS L A T A település tájképi potenciálja kedvezõ, ez azonban, sérülékenysége folytán, csak kompromisszumok és ellensúlyozó mûszaki és építészeti eszközök alkalmazásával optimalizálható. 1.1. Meglevõ tájrendezési karakterelemek Elhelyezkedés, domborzat A település földrajzi fekvése szempontjából a Magas Bakony táj, Fenyõfõ-Bakonyszentlászló homokvidéki tájrész része. Lankásabb részei a Pápai Bakonyalja kistájhoz, magasabban fekvõ részei az ÖregBakony kistájhoz tartoznak. Területhasználat Bakonyszentlászló tájszerkezetében alapvetõen a domborzat és az erdõterületek dominálnak. A terület erdõsültsége 60,3%. Az erdõk területe összesen 2538 ha, melybõl 169 ha egyéb részlet. Az erdõterületek rendeltetésének tekintetében 12% a védõerdõk, 11% a védett erdõk és 1% az oktatási-kutatási erdõk és 27% a gazdasági célú erdõterületek aránya. A fafajok tekintetében 19% a bükk, 13% az akác és 41% a tölgy és cser aránya. Jelentõs a fenyõk jelenléte is a területen, 18,3% az erdei fenyõk aránya. Erdõgazdálkodási tevékenység az erdõterületek 97%-án folyik. A kezelõ a Bakonyerdõ Rt a tulajdonos túlnyomó részben a kincstár. A Bakonyi bauxitbánya felhagyott területein 2002-ben megkezdõdtek a rekultivációs tevékenységek. Jelenleg 31 ha erdei fenyõ került elültetésre. Az erdõterületek várhatóan az erdõtelepítésre jelölt területek majdani beerdõsülésével még növekedhetnek. Erdõtelepítésre a gyengébb minõségi osztályú szántóterületeket jelöltük ki, az Erdészet javaslatai alapján. Bakonyszentlászló tájszerkezetében alapvetõen négy tájszerkezeti elem dominál. A beépítésre nem szánt terület jelentõs hányada erdõterület, mely várhatóan a jövõben még növekedni fog. A rétek és legelõk aránya ennél alacsonyabb kb. 20 % külterületen. A rétek inkább a vízfolyások mentén, a legelõk a szántóterületek között találhatóak. A fennmaradó mezõgazdasági területek (kb. 20%) szántó mûvelési ágban hasznosulnak. Vízfolyások Bakonyszentlászló területét az itt átfolyó Cuha-patak és a Hódos-ér, ill. még néhány kisebb-nagyobb vízfolyás teszi nagyon változatossá, gazdaggá. A település külterületét alkotó vizek természet közeli élõhelyek, melyeknek megõrzése kiemelten fontos feladat a településen. Meg kell õrizni a rétek, gyepek, vizek érintetlenségét. Meg kell tartani, és lehetõleg növelni kell a nem erdõsült részeken a vízfolyásokat kísérõ erdõsávok, ligetek, rétek területét. 1.2. Konfliktusok A gazdaság résztvevõinek eltérõ érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elõ. Ezeket a konfliktusokat két csoportba sorolva ábrázolja a tájrendezési tervlap (É-2). A település legjelentõsebb konfliktushelyzete a bányászat és a természetvédelem között élezõdik ki. Ezen rendezési terv a hatóságok által jóváhagyott, érvényben levõ, a NORD-PANNON Bányászati Tervezõ Kivitelezõ és Szolgáltató Kft. által készített rekultivációs terv által érintett területek (bauxitbánya) rendezésével nem foglalkozik, meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy a bányászati tevékenység jelenléte, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek alapvetõ céljai és érdekei egymást kizárják. Meglátásunk szerint ez érvényes a már rekultiváció alá vont területekre is. Javasoljuk, hogy a bányászattal közvetlenül és közvetetten érintett jelenlegi természetvédelmi területek védettségét vizsgálják és indokolt esetben bírálják felül, hiszen a védettségi fokozatba soroláskor meglevõ ökológiai

www.ter-halo.hu



adottságok és feltételek ezeken a területeken jelenleg (és várhatóan még évtizedekig) nem állnak fenn, az eredetileg védett társulás nem létezik a területen. A település külterületén nagy számban találhatóak ipari ásványvagyont rartalmazó megkutatott területek, melyek a bányászati tevékenységgel érintett területekhez hasonlóan érintik a természetvédelmi területeket, az esetleges bányanyitásokkal tovább csökkenne az oltalom alatt álló természeti területek célja. 1.3. Fejlesztési javaslat Területhasználat változása A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek rovására növekszik. Mind a lakóterületi fejlesztés helye, mind a gazdasági területfejlesztés helye szántó mûvelési ágú területeket vesz igénybe. A fejlesztési területek kialakításakor törekedtünk arra, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévõ ilyen funkciójú területekhez szervesen kapcsolódjanak, mert így a természet közeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. A település teljes közigazgatási területe tájképvédelmi terület, ezért az új lakóterületek és a mezõgazdasági, kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidõs területek szabályozási elõírásai során – a kötelezõ telken belüli védõfásítás elõírásával, védõfasor kialakításának elõírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elõsegíteni. Elsõrendû fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Az intenzív mûveléssel érintett terület javaslatunk szerint csökken, növelni kell az erdõk rétek arányát (lásd tájrendezési tervlap). A mezõgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek, gazdasági területek kialakításával csökken. Nagyobb arányú csökkenést csak az erdõtelepítésre javasolt területek erdõként való kialakítása jelent. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók ill. a tsz mûvelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ elõállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elõsegítheti a környezetkímélõ gazdálkodás elterjedését is. Az állattartás számára a település a mezõgazdasági üzemi területeken biztosít helyet, ahol annak védõtávolsága már nem érint károsan lakott területeket. A településen található nagyobb erdõterületek és a kisebb erdõsávok állami- és magántulajdonban vannak. Mindenképpen fontos ezen erdõfoltok megõrzése és fenntartása tájesztétikai és ökológiai szempontból egyaránt. Az erdõterületek növelését is célszerûnek tartottuk külterületen, mert a terület szántóföldjei nem jó minõségûek. Az erdõtelepítésre javasolt területek a meglévõ erdõterületekhez csatlakoznak. Az erdõtelepítések megvalósulásával a fõ közlekedési útvonalak mellé nem szükséges a jövõben védõfasort telepíteni. A telepítendõ erdõk nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió ellen a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. A zöldfelületi rendszer fejlesztése A zöldfelületi rendszer minõségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezõbbé és vonzóbbá tételéhez. A községben jelenleg két helyen található szépen kiépített közpark, melyek ápolt, gondozott zöldfelületek. A legnagyobb összefüggõ települési zöldfelület a Petõfi utca végében található. Mindkét terület megtervezett zöldfelületi rendezéssel, rendszeres karbantartással alkalmassá tehetõ játszótér, települési közösségi tér, közpark befogadására is. E mellett azonban mindenképpen szükség van a rendezési tervben jelölt helyeken is a megfelelõ minõségû közparkok kialakítására is, melyekre a település lakossága körében is igény mutatkozott. A település központját egységes közterület-rendezési terv alapján javasoljuk egy urbánus színvonalú községi centrummá fejleszteni, amely magában foglalja a területen belüli zöldfelületek igényes kialakítását is, amellett, hogy javaslatot ad a burkolatok, közmûvek, utcabútorok stb. kialakítására.

www.ter-halo.hu



Ezen kívül az utcaképeket rendkívül pozitívan befolyásolják néhány utcában az utakat kísérõ fasorok, melyek közül egyet – a vasútállomás utcájában - védelemre is javasoltunk. Fontos lenne, hogy minden új utca kialakításánál gondot fordítsanak megfelelõ út menti fasorok telepítésére is. A tervezett és meglévõ közparkok kialakításakor a növénytelepítéseket csak gondos elõkészítõ munka után szabad elvégezni. A fejlesztési területeteken az eddigi mezõgazdasági – szántó - funkciót kereskedelmi gazdasági különleges sport és szabadidõs, idegenforgalmi és lakó funkció váltja fel. A terület-felhasználási funkciók miatt felvetõdik az itt megvalósuló létesítmények megfelelõ környezetbe illesztésének, illetve a közlekedési területekrõl való látványvédelmének követelménye. Ennek a követelménynek a kielégítése céljából a tervezési területen belül a TH-02-02-10 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 és SZ-4 jelû szabályozási tervén jelölt helyeken védõfasor és telken belüli védõfásítás telepítését írtuk elõ. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra és környezetre jellemzõ növénytársulásokat telepítsenek. Fasorok esetében a következõ fafajok telepítését javasoljuk: a területen honos tölgy, korai juhar, kislevelû és/vagy nagylevelû hárs, vadgesztenye, gyertyán. Fûz és nyárfa alkalmazását a fasorok esetében azok rövid élettartama miatt kerülni kell. Fasorként nem telepíthetõek tájidegen tûlevelû fafajok illetve a termésükkel vagy virágukkal erõsen szennyezõ fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. A közparkok, egybefüggõ nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemzõ növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illõ fajokat kell alkalmazni. Elõtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. Javasolt fák: tölgy, kõris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió illetve a vízpartok közelében fûz. Tûlevelû fafajok (boróka, fekete fenyõ, erdei fenyõ, görög jegenyefenyõ, szurkos fenyõ) alkalmazása csak a közparkokban engedhetõ meg. Az összefüggõ zöldfelületek és a telken belüli védõfásítás kialakításakor mindenkor háromszintû (fa, cserje, gyep) növényzettelepítés javasolt. Cserjék közül az alábbi fajok alkalmazása javasolt: galagonya, vadrózsa, fagyal, pukkanó dudafürt, gyalogakác, sóskaborbolya, fehérsom, húsos som, mogyoró. Helyi védelem A vasútállomáshoz vezetõ hársfasor a Vasút közben mindenképpen megtartandó és védelemre érdemes.

2 . K Ö R N Y E Z E TA L A K Í T Á S I J AVA S L A T 2.1. Levegõtisztaság-védelem A tervezési területen és környékén a levegõ tisztasága megfelelõnek minõsül. Távlati célként a levegõminõség szinten tartását jelöljük meg. Határértéket meghaladó emisszióforrás tudomásunk szerint nincs a területen, létesítése és üzemeltetése a jövõben sem engedhetõ meg. A településen mûködõ agyagbánya és a bauxitbánya bányamûvelésû és üzemi területei jelenleg hatással vannak ugyan a levegõ minõségére, de pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A területen tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet elõírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezõanyag kibocsátását a létesítés elõtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. Az uralkodó szélirányt figyelembe véve a tervezett gazdasági területekrõl és mezõgazdasági üzemi területetekrõl kibocsátott szennyezés nem érinti ugyan a lakóterületeket, de ezek kibocsátása javaslatunk szerint akkor sem haladhatja meg a lakóterületekre meghatározott értékeket.

www.ter-halo.hu



2.2. Zaj és rezgésvédelem A tervezési területen jelenleg nincs üzemi tevékenységbõl származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülõ létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemrõl szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendeletben foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendeletben foglaltak szerint az országos fõközlekedési, gyûjtõ- és lakó utak mellett az új tervezésû és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek az alábbiak: Határértékek (LTH) az LAMkö megítélési szintre

Sorszám

1.

2.

3.

4.

Kiszolgáló út, Üdülõ-, lakóátmenõ forgaépületek és lom nélküli út közintézmémentén nyek közúti forgalomtól Zajtól védendõ területek elzárt területeken, pihenésre kijelölt közterületeken

Üdülõterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerû beépítésû) Lakóterület (nagyvárosias beépítésû), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Gyûjtõút, öszszekötõút, bekötõút, egyéb közút, vasúti mellékvonal és pályaudvara, repülõtér, helikopter állomás mentén

Autópály, autóút, I és II rendû fõút, autóbusz pályaudvar, vasúti fõvonal és pályaudvara, repülõtér, és helikopter állomás mentén

nappal 6-22 ó

éjjel nappal 22-6 ó 6-22 ó

éjjel nappal éjjel nappal 22-6 6-22 ó 22-6 ó 6-22 ó ó

éjjel 22-6 ó

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidõs-rekreációs, idegenforgalmi és üdülési tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. 2.3. Vízminõség- és talajvédelem A szennyvízcsatornázás az elmúlt években teljes mértékben kiépült. A település egyedi szennyvíztisztító mûvel rendelkezik. A csatornahálózat kiépülésével megszûnt az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti víz szennyezõdés és hosszútávon a víz- és talajminõség javulása várható a településen. A tervezési területen az új fejlesztések csak a teljes közmûvesítettség kiépítésével vagy egyedi szennyvíztisztítókkal valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövõbeni védelme biztosított.

www.ter-halo.hu



A településen dögkút nincs, a dögszállítást az ATEV végzi. A növénytermesztésben csak megfelelõ ellenõrzéssel és optimális vegyianyag tartalmú mûtrágyákkal folytatható a mesterséges talajjavítás. A természetvédelmi területeken vegyszeres növényvédelem, talajjavítás nem engedélyezhetõ. Ösztönözni kell, hogy minél nagyobb területen terjedjen el az un. biogazdálkodás, mivel az így termesztett növények piacképesebbek, s egyúttal a környezetterhelés is csökken. A település területe talajvédelmi és felszín alatti víz védelmi szempontból kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség védelmi övezetbe tartozik. A területen ivóvízbázis és karsztos területek találhatóak. A közigazgatási terület az északi részen található szántóterületek kivételével felszíni karsztos területek ill. olyan területek, melyek alatt 100 méteren belül karsztos rétegek találhatóak. A Fenyõfõ-Vinye összekötõ úttól délre esõ területek domborzati adottság tekintetében talajeróziónak kitett, erózióveszélyes, 5-15%-os lejtõkkel rendelkezõ területek. A magasabb hegytetõk pedig 15%-nál nagyobb lejtésû területek. A szélerózió tekintetében Bakonyszentlászló szintén veszélyeztetett területnek tekinthetõ. Az északi részeken található szántó és rét területek széleróziónak kitett területként vannak nyilvántartva. Ez a szélerózió veszély a javasolt erdõtelepítésekkel a jövõben megszûnik. 2.4. Klíma A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhetõ változást. 2.5. Élõvilág A tervezett fejlesztések a terület élõvilágára –tekintettel az eddigi mezõgazdasági felhasználásra- hatással vannak ugyan, de a településen – védõfasorok, fásítások telepítésének elõírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél. 2.6. Táj és természetvédelem Bakonyszentlászló területének nagyobb részét a bakonyi erdõterületek adják, így az egybefüggõ erdõségek védelme a legfontosabb feladat, összefüggésben a település területén mutatkozó jelentõs mértékû turistaforgalom káros mellékhatásainak csökkentésével. További fontos feladat a meglévõ egyéb természeti értékek ill. erdõterületek, legelõk, vízfolyások és azok mentén a rétek, ligetes erdõk megõrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévõ erdõk, rétek döntõ fontosságúak a táj karakterisztikájának megõrzése szempontjából. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása és erdõk telepítése. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévõ erdõk, legelõk, rétek megtartása, illetve az erdõterületek növelése a szántóterületek rovására. A növényzettelepítésnél a zöldfelületalakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos • a kerülendõ a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendõ növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani • háromszintû növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep) Mivel a település területe, élõvizekben is bõvelkedik a fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra. A gazdasági jellegû fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A tervezett fejlesztések a lehetõ legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegõszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelõ védõterületek, védõzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. Helyi védelemre javasolt természeti érték a településen nincs.

www.ter-halo.hu



2.7. Épített környezet Az épített környezet kialakításakor tekintettel kell lenni az adott természeti környezetre, az épületek kialakításakor igényes anyaghasználatot kell megvalósítani. Az utcaképi védelemben részesített területeken meg kell õrizni a hagyományos beépítési módokat, anyaghasználatot, épülettípusokat. 2.8. Hulladékkezelés A kommunális hulladék elszállítását a területen is a KOMSZOL Rt. végzi. A hulladékot Gyõrbe szállítják. Hosszabb távon megoldandó a szelektív hulladékgyûjtés is. Dögtér és kijelölt törmeléklerakó nincs a településen. A természetközeli élõhelyek, védett területek közelsége miatt a megjelenése a jövõben sem kívánatos. Az esetleges illegális szemétlerakókat a jövõben fel kell számolni, az itt felgyülemlett környezetszennyezõ anyagokat el kell távolítani. A lakossági veszélyes hulladék szállítása jelenleg nem megoldott. Az átmeneti tárolás fejlettebb formáját jelentené hulladékudvar létrehozása a községben, ahol a szelektív és zárt tárolást meg lehet oldani. A jelenleg éves rendszerességgel van szervezett lomtalanítás, ez az esetlegesen bõvülõ igények esetén évi több alkalomra bõvíthetõ.

3 . K Ö Z L E K E D É S I J AVAS L A T A község fõ közlekedési kapcsolatait a meglévõ állami mellékutak adják. A 83107-es számú állami mellékút észak felé Bakonygyiróton keresztül illetve dél felé Bakonyszentkirályon keresztül kapcsolatot ad a településnek a 82-es számú fõúttal. Ezeken az utakon érhetõ el a településrõl a két megyeszékhely Gyõr és Veszprém. A 83118 sz. állami mellékút, zsák jelleggel Fenyõfõ felé ad kapcsolatot a településnek. 3.1. Közúti közlekedés-fejlesztés, tömegközlekedés A legfontosabb regionális és egyben helyi érdekû útfejlesztés a 82-es Gyõr-Veszprém irányú fõútvonal új nyomvonalának kialakítása a település határában. A tervezett új nyomvonal Veszprémvarsány településen elhagyja a régi nyomvonalat és Bakonygyirót, ill. Bakonyszentlászló érintésével halad tovább Csesznek felé. Bakonyszentlászló közigazgatási határában a téglagyár és vasút közötti területen halad, majd a volt tsz majort délrõl megkerülve a jelenlegi 83107 sz. (Bakonyszentlászló - Bakonyszentkirály) állami mellékút nyomvonalán halad tovább. Tervezett településközi utak a településen: • Meglévõ, kiépített útvonal a 83107 sz. állami mellékút, mely Bakonygyirót ill. Bakonyszentkirály felé ad településközi kapcsolatot. • Szintén meglévõ és kiépített településközi út a Fenyõfõ és Vinye felé vezetõ 83118 sz. állami mellékút. Ezzel kapcsolatban felmerült elképzelés az út települést elhagyó szakasza vonalvezetésének javítása. A ma meglévõ két jelentõs 90°-os kanyart kiküszöbölendõ az út nyomvonalát a Vak Botytyán utca végétõl célszerû lenne részlegesen áthelyezni a Vinye felé vezetõ régi út nyomvonalára. Az új nyomvonal a 83118 sz. állami mellékút és a bánya magánútjának keresztezõdésében térne vissza a mai nyomvonalra. • Meglévõ nyomvonalú, de jelenleg nem kiépített út a tervezett településközi út Pápateszér település felé. A tervezett út a Jókai Mór utca folytatásában a meglévõ mezõgazdasági utak kiépítésével kerülne kialakításra. • Veszprémvarsány felé szinté a meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalán javasoltunk egy településközi kapcsolatot adó út kiépítését, melynek kiindulópontja a téglagyár melletti meglévõ út. Ez a tervezett út Veszprémvarsány számára közvetlen kapcsolatot jelente az új 82-es úttal, ill. Bakonyszentlászló számára az eddigi nagy kerülõ helyett – Bakonygyirót és Románd érintése nélkül – sokkal rövidebb utat jelente a közeli nagyobb település elérésére. www.ter-halo.hu



•

Bakonyszentkirály felé, mivel azt a települést kikerüli a 82-es út nyomvonala szintén az eredeti nyomvonal egy részének felhasználásával tervezünk egy településközi utat, mely a település északi közigazgatási határán fut. • A Réde felé vezetõ településközi út nyomvonalának jelen tervben két alternatívája van. Az egyik alternatíva szerint a településközi út a központi bányaüzem északi végébõl indul ki és meglévõ mezõgazdasági utak nyomvonalán halad Réde irányába, majd Bakonyszentlászló közigazgatási területét elhagyva a 8217 sz. állami mellékútba csatlakozik. A másik változat szerint a település központi területébõl a Fenyves utca és a László Király utca csomópontjából indul ki. A Fenyves utcából a bánya üzemi területét elhagyva leágazik észak-kelet felé, Réde irányában, majd szintén a 8217 sz. állami mellékútba csatlakozik. • Vinye felõl szintén tervezi a település egy településközi út kialakítását Réde felé, mely út egyúttal Fenyõfõ község számára is közvetlen kapcsolatot ad majd az új 82-es fõúttal. Az út tervezett nyomvonala a közigazgatási határon halad észak-keleti irányba. • Porva felé vezetõ, jól használható úttal sem rendelkezik jelenleg a település. A Porva felé vezetõ településközi út nyomvonala a tervek szerint Fenyõfõ község felé is egy rövidebb kapcsolatot adna. A 83118. sz. Fenyõfõt és Vinyét összekötõ településközi útból kiindulva déli irányba haladna. A Hódos-ér nyomvonalát követve a patak keleti oldalán vezetne majd az út Porva irányába. A tervezett településközi utak egyeztetést igényelnek a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságokkal. Vasúti közlekedés tekintetében a település viszonylag kedvezõ helyzetben van, mivel a településen átvezet a Gyõr-Veszprém irányú 11 sz. vasúti mellékvonal. A napi vonatpárok száma 6 db, Bakonyszentlászlóig az alig 40 km-es út menetideje egy óra. Annak ellenére tehát, hogy vasúttal rendelkezik a település, a kevés járatszám és a hosszú menetidõ miatt a napi utazási forgalomban csak kis szerepe van. Annál kedveltebb azonban a turisták és a kirándulók részérõl a vasút. A hétvégéken és szünnapokon tehát nagy forgalmat bonyolít le a vasútvonal. Kedvezõtlen azonban, hogy a vonalon a vinyei, porvai megállók kiépítettsége nem megfelelõ. Nincsenek kiépítve a megállókban sem váróhelyek, sem esetleges esõbeállók. A tömegközlekedés jelenleg a lakossági vélemények alapján nem mondható kielégítõnek a településen. A mennyiségi és minõségi igényeket nem elégíti ki a jelenlegi szolgáltatási színvonal és a napi 10 járatpár, minõségi javulás azonban csak hosszú távon várható, ezt a jelenlegi mûszaki körülmények nem teszik lehetõvé. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeken egyelõre nincs szükség új buszmegállók létesítésére. A tömegközlekedés útvonala annyiban változik meg a településen, hogy a 82-es út kiépülésével, már nem Bakonygyirót felõl – a Hunyadi utcán keresztül - érkeznek majd be a járatok a Bakonyszentlászlóra, hanem a 82-es út felõl. 3.2. Kerékpáros közlekedés-fejlesztés Bakonyszentlászló jelenleg nem rendelkezik kiépített kerékpárúttal vagy kerékpáros nyomvonallal sem a település belterületén, sem a külterületén. A Veszprém - megyei rendezési tervben és a GyõrMoson-Sopron - megyei területfejlesztési koncepcióban - szinkronban a település elképzeléseivel azonban több regionális és helyi szintû kerékpáros nyomvonal kiépítése szerepel. A tervezett kerékpárutak az alábbiak: •

Regionális jelentõségû kerékpárút a Gyõr-Pannonhalma-Románd-BakonygyirótBakonyszentlászló-Porva-Borzavár-Zirc-Veszprém-Balatonalmádi útvonal kijelölése és kiépítése.

•

Szintén jelentõs regionális jellegû kerékpárút a Szombathely-Celldömölk-Külsõvat-PápaBakonyszûcs-Fenyõfõ-Vinye-Bakonyszentkirály-Kisbér útvonal kijelölése és kiépítése.

www.ter-halo.hu



A mûemléki és természeti környezet látványosságait is érintõ tervezett nyomvonalak valószínûleg kedvelt kerékpáros útvonalak lennének nem csak a külföldi, de a hazai turisták számára is

4 . K Ö Z M Û V E S Í T É S I J AVA S L A T A település közmûellátása megoldott. A szennyvízhálózat közelmúltban épült ki. Lakossági rákötések jelenleg is folyamatban vannak. Vízi közmû hálózatokat az üzemeltetõ nyilvántartásából vettük át. 4.2. Vízellátás A település vezetékes ivóvízellátása az Észak-Bakonyi Regionális Vízmûrendszer K-i ágáról biztosított. A domborzati viszonyoknak megfelelõen Bakonyszentlászlót három, Fenyõfõt egy újabb nyomászónájú hálózat látja el. A Bauxitbánya üzemi területének önálló vízbázisa és hálózata van. A település egyes részein nyomáshiány van (pld. Bánya lakóházaknál ill. Sárdos részen). Jelenleg folyamatban van a korábban a Bánya által üzemeltetett hálózati egységek ill. létesítmények Pannon-Víz Rt. részére történõ átadása. Javasoljuk a fejlesztési területek ellátását is figyelembe vevõ hidraulikai ellenõrzõ méretezés elvégzését. Ennek alapján lenne mérlegelhetõ, hogy az egyes zónák nyomásszintjét meghatározó tározó térfogatokat nem kell-e növelni. 4.1. Szennyvíz elvezetés A településen szennyvízgyûjtõ hálózat és tisztító telep üzemel. A szennyvíz rendszer üzemeltetõje is a Pannon-Víz Rt. A fejlesztések teljes megvalósulása idejére felül kell vizsgálni a szennyvíztisztító telep kapacitását különös tekintettel a biológiai terhelésre. A gravitációs hálózat bõvítésével esetleg szükséges átemelõ építésével a fejlesztési területek kommunális szennyvize elvezethetõ. A Bánya önálló szennyvíz rendszerrel és tisztítóval rendelkezik. Jelenleg nem tervezik a települési rendszerhez való csatlakozást, azonban környezetvédelmi szempontból mindenképpen a közös tisztítóban történõ szennyvízvezetés a megnyugtató megoldás. Ezért erre törekedni kell. A településeken új telek alakítása csak a szennyvíz csatorna telek elõtt történõ kiépítésével egyidejûleg, a lakás használatba vétele pedig csak az épület csatornahálózatra való rákötése után történhet. 4.4. Felszíni vízrendezés A települések csapadékvizei az út menti árkokon keresztül természetes völgyekbe (Fenyõfõ) kerülnek, ill. társulati kezelésû vízfolyásokba. A belterületi árkok több helyen magán területen épületek közé szorítva üzemelnek, szakszerû fenntartásuk szinte lehetetlen. A dombvidéki településeken a lejtõ irányú vízelvezetõ rendszerek a fejlesztési területeken is megoldhatók. Javasoljuk a meglévõ rendszerek felülvizsgálatát, tekintettel arra, hogy a lakóépítési területek kialakítása meder áthelyezéseket is feltételez. A fejlesztési területek kialakítása során részletes hidrogeológiai vizsgálatok elvégzése szükséges az esetleges fakadóvizek kezelése, és felszín alatti áramló rétegvizek feltorlódásának elkerülése érdekében. 4.5. Gázellátás Bakonyszentlászlõ községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A települések bár újabban Gyõr-Moson-Sopron megyéhez tartoznak, gázszolgáltatás szempontjából viszont a KÖGÁZ szolgáltatási területe.

www.ter-halo.hu



A településnek önálló nyomásszabályozója van a település szélén a Dózsa György u.-ban. A nagyközépnyomású vezeték Románd felõl éri el a települést DN 80 méretû vezetékkel. A nyomás szabályozótól D 110 méretû vezeték indul. A fejlesztések, új telekosztások vonatkozásában egyeztettünk a KÖGÁZ RT Nagykanizsai Hálózati Osztályával, a meglévõ hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán feltüntettük, a KÖGÁZ nyilatkozatát csatoljuk. A KÖGÁZ-nyilatkozat szerint a lakóterületek gázellátása a meglévõ hálózatról biztosítható. A gázellátás vagy közvetlenül, vagy vezeték-hurkolással megoldható. A kereskedelmi és gazdasági területek gázellátásáról csak a konkrét igények ismeretében lehet nyilatkozni. Fenyõfõ település és környzetének gázellátására tanulmánytervek készítése van folyamatban, amelyek mûszaki tartalma a Gázszolgáltató elõtt sem ismertek. A kiépítendõ vezetékek anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m. 4.6. Villamos energia ellátás A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségû • 20kV-os és 35kV-os • szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A tervezett új igényeket a meglévõ transzformátorok várhatóan ki tudják elégíteni. A 20 kV-os szabadvezeték biztonsági övezete kettõs felfüggesztésnél belterületen a 11/1984 számú IPM rendelet szerint a legszélsõ vezetéktõl számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésû 20 kV-os kialakítás esetén az oszlop tengelyétõl számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az ÉDÁSZ Rt. engedélyezi. Közvilágítás: A fejlesztésre szánt területek világítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerû. A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: 4 lux. Megvilágítás középegyenletessége legalább: 0,2 Megvilágítás határegyenletessége legalább: 0,1 Közepes fénysûrûség értéke legalább: 0,3 Fénysûrûség hosszegyenletessége legalább: 0,4 Lámpatestek káprázási osztálya: K2 A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendõ. A közmûvek egymástól való távolságát az MSZ 7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítésérõl az MSZ 151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és elõírások betartása is kötelezõ. A László király utca Jókai és Hunyadi utcák közötti szakaszán a villamos vezetékek csak földkábelben vezethetõk.

5 . H Í R K Ö Z L É S I JAVA S L A T A MATÁV Rt. a telefonellátás tervezését csak igénybejelentés után kezdi meg. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen, oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat.

www.ter-halo.hu



A jövõben a telefon és a kábeltévé nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezhetõ. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minõsége megfelelõ. A település területén adótorony nem került elhelyezésre, de a szomszédos községek területén található tornyok megfelelõ lefedettséget biztosítanak. Ezeken felül a település rendelkezik Internet kapcsolattal is. A kábeltévé hálózat szintén megfelelõ minõségben látja el a települést, a jövõben azonban célszerû lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelõen átalakítani a hálózatot.

www.ter-halo.hu



6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS RÉGÉSZETI H A T Á S TA N U L M Á N Y

www.ter-halo.hu



7. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzésérõl a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település közigazgatási területére (kül- és belterület) az ÁNTSZ közegészségügyi javaslatai alapján a helyi állattartásra ás állattartó épületekre vonatkozó rendelet elkészítése. - Az újonnan beépítésre kerülõ területekre vízrendezési terv készíttetése - A helyi védetté nyilvánított objektumokra helyi értékvédelmi rendelet kidolgozása.

Határidõ: folyamatos Felelõs: jegyzõ

Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, építési elõadó, jegyzõ - A védõerdõ sávok és a tervezett közparkok és közlekedési Határidõ: folyamatos zöldfelületek szakszerû kiépítése a TH-02-02-10 számú Felelõs: polgármester, építési elõadó tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - A külterületen és a belterületen az eddig a lakosság által Határidõ: folyamatos illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék Felelõs: polgármester, jegyzõ elhelyezésének felszámolása. Az eddig felhalmozott hulladék elszállítása és a terület rekultiválása. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése - A lakossági törmeléklerakó szakszerû kialakítása a volt szeméttelep helyén - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv Határidõ: folyamatos elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan Felelõs: polgármester, építési elõadó beépítésre kerülõ területekre - Részletes közterület rendezési terv készíttetése a László Határidõ: folyamatos király utca Fenyves utca és Jókai utca közötti szakaszára Felelõs: polgármester, építési elõadó - Környezetvédelmi program elkészítése Határidõ: folyamatos Felelõs: polgármester, jegyzõ Elõzetes egyeztetések Az elõzetes véleményezési eljárás dokumentumai A tervtanács állásfoglalása A véleményezési eljárás dokumentumai Eltérõ vélemények egyeztetése Mintakeresztszelvények Önkormányzati határozatok

www.ter-halo.hu



Irodalomjegyzék Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. fõszerkesztõ: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 –. Magyarország Vármegyéi és Városai, szerk. Dr. Borovszky Samu én. Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Gyõr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Gyõr A koncepcióban szereplõ adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Gyõr-Moson-Sopron Megyei évkönyveibõl (1995-2001.) származnak.

www.ter-halo.hu

03 K SZK-2048 MÉK HK-2; HSz-2; HTr-2; HV

Recommend Documents