01 A Tanács véleménye Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

Közleményszám

Tartalom

I

ISSN 1725-518X

C 144

53. évfolyam 2010. június 3.

Oldal

Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Tanács

2010/C 144/01

A Tanács véleménye Máltának a 2009‒2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról

1

2010/C 144/02

A Tanács véleménye Portugáliának a 2009‒2013-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási prog ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

2010/C 144/03

A Tanács véleménye Romániának a 2009‒2012‒es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprog ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

2010/C 144/04

A Tanács véleménye Szlovákiának a 2009‒2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási prog ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17

2010/C 144/05

A Tanács véleménye Szlovéniának a 2009‒2013-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási prog ramjáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22

HU

Ár: 3 EUR

(folytatás a túloldalon)

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

II

Oldal

Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

SZERVEITŐL,

HIVATALAITÓL

ÉS

ÜGYNÖKSÉGEITŐL

Európai Bizottság

2010/C 144/06

Állami támogatások engedélyezése az EUMSz. 107. és 108. cikke értelmében ‒ Olyan esetek, amelyek kapcsán a Bizottság nem emel kifogást (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

SZERVEITŐL,

HIVATALAITÓL

ÉS

ÜGYNÖKSÉGEITŐL

Európai Bizottság

2010/C 144/07

Euro-átváltási árfolyamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30

2010/C 144/08

A Bizottság közleménye a Bizottság 2002/40/EK irányelvének bevezetése tárgykörében (1) (Az irány elvhez harmonizált szabványok címeinek és hivatkozási számainak közzététele) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31

TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK 2010/C 144/09

2010/C 144/10

HU

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján ‒ Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség (1) . . . . . . . . . . .

32

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján ‒ Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség (1) . . . . . . . . . . .

33

(1) EGT-vonatkozású szöveg

(folytatás a hátsó borítólap belső oldalán)

2010.6.3.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 144/1

I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények)

VÉLEMÉNYEK

TANÁCS A TANÁCS VÉLEMÉNYE Máltának a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/01) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

nyomán viszonylag állandó maradt. Az import ezzel egyi dejű zuhanása a becslések szerint 2009-ben jelentősen szűkítette a külső hiányt.

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö nösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Máltának a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2) A világméretű válság elsősorban a kereskedelem csator náján keresztül érintette Máltát, míg a pénzügyi szektorra gyakorolt hatás korlátozott maradt. 2009-ben a gazdasági tevékenység zsugorodott, mivel az export, valamint a beru házások mértéke is meredeken esett, míg a magánfo gyasztás a becslések szerint a foglalkoztatás ellenálló képessége és az európai gazdaságélénkítési tervvel össz hangban végrehajtott gazdaságélénkítő intézkedések (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

A visszaesés és bizonyos 2008. évi eseti kiadásnövelő tételek eredményeképpen az államháztartási hiány 2008–2009-ben 2007-hez képest jelentős mértékben nőtt. Ebben az összefüggésben, és figyelembe véve a magas adóssághányadot, a Tanács 2009. július 7-én megál lapította, hogy Máltában túlzott hiány áll fenn, majd 2010. február 16-án ajánlást fogadott el a helyzet 2011-ig történő megszüntetésére vonatkozóan. A rendezett költ ségvetési egyenleg helyreállításán és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának javításán túl az idősödéssel kapcsolatos kiadások várható növekedését is figyelembe véve az a feladat áll Málta előtt, hogy a gazdaság jövőbeli külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének javí tása érdekében megerősítse versenyképességét. Ehhez egyrészről a humán tőke növelésére, az üzleti lehetőségek kiaknázására és a magasabb hozzáadott értékű tevékeny ségek irányába való elmozdulást célzó erőfeszítésekre, másrészről pedig olyan hatékony bérképzési folyamat létrehozására van szükség, amely lehetővé teszi a bérek és a termelékenység alakulása közötti szoros kapcsolat kialakítását.

(3) Jóllehet a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibo csátás szintjét is negatívan érintette. Ezenfelül a válság a beruházások visszaesése és esetlegesen a növekvő struktu rális munkanélküliség miatt középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsá tásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatásait. Mindezek ismeretében a potenciális növe kedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Különösen fontos, hogy Málta további reformokat hajtson végre az oktatás és a verseny területén.

C 144/2

HU


(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál-GDP a 2009. évi 2 %-os vissza esést követően 2010-ben 1,1 %-os ütemben ismét növeke désnek indul, majd a programidőszak fennmaradó részében tovább erősödik, és átlagosan 2,6 %-kal emel kedik majd.

A rendelkezésre álló információk (1) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2010-re vonatkozóan a reál-GDP-vel kapcsolatos megalapozott, azt követően pedig optimista növekedési feltételezéseken alapul. Továbbá a növekedés összetevői szempontjából a belföldi kereslet növekedésére vonatkozó előrejelzés a jelek szerint a programidőszak egésze során optimista. A program inflációs előrejelzései kissé alacsonynak tűnnek.

(5) A program 2009-re vonatkozóan a GDP 3,8 %-ára becsüli az államháztartási hiányt. A hiánynak a 2008-as, a GDP 4,7 %-át elérő szinthez viszonyított javulását az adott évben alkalmazott eseti kiadásnövelő tételek fényében kell vizsgálni. 2009-ben az államháztartás ezen tételek nélkül számított hiánya, elsősorban a válság által a közve tett adóbevételekre gyakorolt hatás miatt, növekedett. Az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott, hozzávetőleg a GDP 0,7 %-át kitevő gazdaságélénkítő intézkedéseket a hatóságok szerint a kompenzációs intéz kedések meg is haladták. A program szerint a 2010-re tervezett költségvetési politika túlnyomórészt semleges lesz, majd a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban és a túlzott hiány 2011-re való megszünte tése érdekében, 2011-ben restriktívvé válik. 2012-t illetően a feltételezett erős növekedési ütemet figyelembe véve a hiányráta a tervek szerint nagyjából stabilizálódik, ami expanzív költségvetési irányvonalat sejtet.

(6) A program 2009-hez képest a hiányráta stabilizálódását irányozza elő 2010-re, GDP-arányosan 3,9 %-os szinten. Hasonló változást irányoznak elő az elsődleges hiány tekintetében is, amelynek célértéke a GDP 0,6 %-a. A 2010. évi hiánycél első pillantásra összhangban áll a Tanácsnak a 126. cikk (7) bekezdése alapján 2010. február 16-án megfogalmazott ajánlásával. A 2010. évi költségve tésben szereplő intézkedések általánosságban semleges hatással bírnak a költségvetési egyenlegre, és egyrészt a gazdaságot támogató további lépéseket, másrészt pedig konszolidációs intézkedéseket foglalnak magukban.

A költségvetés szerint a bevételek 2010-ben a GDP 2,4 %ával nőnek majd, aminek fő hajtóerői növekvő fontossági sorrendben i. a diszkrecionális adóemelési intézkedések és a fokozott adóbehajtás; ii. az adók feltételezett emelkedése és iii. az Unió strukturális alapjaiból származó magasabb támogatásoknak köszönhetően az „egyéb” bevételek növe kedése. A kiadások az előrejelzés szerint a GDP 2,5 %-ával lesznek magasabbak, alapvetően a jelentősebb beruházások (1) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb informáci ókat is.

2010.6.3.

és az „egyéb” költségek miatt. A további gazdaságélénkítő intézkedések költségét részben ellensúlyozza az állami szektorbeli bérköltségek GDP-arányos mértékének vissza esése, amely elsősorban a kedvező bázishatásnak köszön hető (2009. évi eseti kiadások), ugyanakkor a munkaerőfelvételi korlátozásra vonatkozó politikát is tükrözi. A strukturális egyenleg, tehát a közösen megállapított módszertan szerinti, ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg a program előrejelzése szerint 2010-ben a GDP 0,25 %-ával romlik majd, ami jellemzően semleges költségvetési irány vonalat jelez.

(7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja, hogy 2011-re, vagyis a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött időpontig a GDP 3 %-a alá szorítsa vissza a hiányt, illetve hogy 2012-re többé-kevésbé stabilizálja a hiányrátát. Strukturális szempontból a költ ségvetési egyenleg 2011-ben a GDP 0,75 %-ával javul majd, 2012-ben azonban 0,5 százalékponttal visszaesik, és így még inkább eltávolodik Málta költségvetési egyen legre vonatkozó középtávú célkitűzésétől. Málta középtávú költségvetési célkitűzése a kiegyensúlyozott strukturális egyenleg elérése, amely figyelembe véve a legújabb előre jelzéseket és az adósság szintjét, a Paktum célkitűzéseit tükrözi. A program nem tervezi a középtávú költségvetési célkitűzés programidőszakon belüli megvalósítását. Az államháztartási hiány 2011. évi visszafogása a tervek szerint a kiadási hányad csökkentése révén valósulna meg, amely bőven ellensúlyozni fogja a bevételi hányad tervezett esését, míg a 2012. évi stabilitásközeli állapot az említett két hányad értékében bekövetkező további csökkenésnek köszönhetően érhető el. Ezeket a fejlemé nyeket nem támasztják alá kellően konkrét intézkedések, noha az átmeneti gazdaságélénkítő intézkedések 2010 utáni visszavonása és az állami szektort érintő munkaerő felvétel-korlátozási politika folytatása várhatóan hozzájárul majd a kiadások megszorításához. A kiadások éves növe kedése a 2010. évi 9,3 %-kal szemben 2011-ben 1,8 %-ra mérséklődik, 2012-ben pedig 2,7 %-ot ér el.

GDP-arányosan a munkavállalók díjazása, a folyó termelő felhasználás, az állami beruházások és az „egyéb” költségek mind hozzájárulnak a 2010 és 2012 között végrehajtott összes kiadáscsökkentéshez, míg a szociális juttatások, elsősorban a nyugdíjak meglehetősen erőteljes alapvető dinamikáit tükrözve stabilak maradnak. A bevételi oldalon a program előrejelzése szerint az adók 2010. évi feltétele zett emelését követően a közvetett adók GDP-hez viszo nyított aránya 2011-ben és 2012-ben is csökkenni fog, míg a közvetlen adók mértéke 2011-ben tovább nő, majd 2012-ben stabilizálódik.

(8) A költségvetési eredmények a programidőszak során a programban előre jelzettnél akár kedvezőtlenebbül is alakulhatnak. Különösen a költségvetési előrejelzések alap jául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv tűnik optimis tának, főként a 2010 utáni időszakra vonatkozóan. Az adóemelés és az adózási jogszabályoknak való fokozottabb megfelelés által a költségvetésben a 2010. évre előre jelzett adóbevétel-növekedéshez való hozzájárulás optimistának

2010.6.3.

HU


tűnik, és az adó-előrejelzések tekintetében a programidő szak egésze során kockázatot jelent. Továbbá a jelenlegi túllépéseket, az előirányzott megszorítások mértékét és a programidőszak során megvalósítandó kiadáscsökkentési célt alátámasztó konkrét intézkedésekre vonatkozó infor mációk hiányát figyelembe véve nem zárható ki a kiadási korlátok túllépése. Megjegyezzük, hogy 2010-re vonatko zóan a program kimondja, hogy „a bevételi és a kiadási összetevők tekintetében bekövetkező folyamatokat szigo rúan nyomon fogják követni, és szükség szerint további intézkedések elfogadására kerül majd sor”. (9) Az adósságráta az előrejelzés szerint a programidőszak egésze során túl fogja lépni a Szerződésben meghatározott referenciaértéket. A program becslése szerint a bruttó államadósság 2009-ben a GDP 66,8 %-ának felelt meg, szemben a 2008. évi 64 % alatti szinttel. A reál-GDP zsugorodása és a mérsékelt elsődleges hiány egyaránt hozzájárult az adósságráta növekedéséhez. Az adósságráta az előrejelzés szerint 2010-ben mintegy 2 százalékponttal tovább emelkedik majd, 2012-ben pedig 67 %-ra mérsék lődik, aminek fő okai a kedvező gazdasági növekedési feltételek és a programidőszak végére a kismértékű elsőd leges többlethez való tervezett visszatérés. A költségvetési célkitűzésekhez kapcsolódó negatív kockázatok fényében az adósságráta a programban előre jelzettnél valószínűleg kedvezőtlenebbül alakul majd. (10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek szerint a GDP növekedésének mértéke fokozatosan közelíti majd meg a válság előtt előre jelzett értéket, az adóhányadok ismét elérik majd a válság előtti szintet, és magukban foglalják a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését, azt mutatják, hogy a programban a 2012-ig tartó időszakra előirányzott költségvetési stratégia ebben a formában, változatlan politikát feltételezve nem elegendő ahhoz, hogy az adósságrátát 2020-ra stabilizálja. (11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása Máltán az uniós átlagnál jóval magasabb. A programban becsült 2009. évi költségvetési pozíció súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Magas elsődleges többletek biztosí tása középtávon és az idősödéssel kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését megfékező további reformintéz kedések végrehajtása hozzájárulhat az államháztartás fenn tarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009. évi fenntart hatósági jelentésében (1) magasnak értékelt kockázat csök kentéséhez. (12) A kiadások 2008 óta nyilvántartott túllépései, különösen a munkavállalók díjazása és az egészségügy területén a Málta költségvetési keretét jellemző egyes hiányosságokkal függenek össze. Ezek többek között a kötelező kiadási (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

C 144/3

korlátok hiánya, a költségvetés végrehajtásának hiányos ságai, a költségvetési folyamatban részt vevő független intézmény hiánya, valamint a középtávú stratégia elégtelen beépítése a költségvetés-tervezésbe. A program elismeri az erős költségvetési irányítás fontosságát, amely biztosítja a rendezett és fenntartható államháztartást, és arról tájé koztat, hogy a kormány tevékenyen keresi a költségvetési intézményi keret javításának módjait. Az eddig bevezetett intézkedések alkalmazási köre igen korlátozott: többnyire a közszolgáltatások nyújtásának igazgatását és a közigazga tási irányítási módszereket érinti. A tervek szerint új kormányzati számviteli rendszer bevezetésére is sor kerül majd. (13) Máltán javítható az állami kiadások hatékonysága, külö nösen az oktatás, az egészségügy, az állami infrastruktúra és az általános szolgáltatások terén. A kiadási hatékonyság fokozása különösen fontos, ha úgy kívánják megfékezni a kiadások növekedését, hogy közben megőrzik a nyújtott szolgáltatások színvonalát. A kiadások növekedésének a hatékonyság megőrzése mellett való megfékezésére irányuló erőfeszítések sikere lehetővé tenné a források növekedést ösztönző kiadási kategóriákba való újraelosz tását, és fokozná a költségvetési politikai eszköz hatékony ságát annak érdekében, hogy az reagálni tudjon a változó makrogazdasági körülményekre. A programban, különösen a munkavállalók díjazása és a folyó termelő felhasználás területén előirányzott kiadáscsökkentések általános célja az, hogy a kiadásokat a nyújtott szolgáltatások szintjének és minőségének változatlansága mellett racionalizálják, ennek elérése azonban igen nagy kihívás lesz. A közelmúltbeli tapasztalatok fényében, amelyek szerint a likviditási prob lémákkal küzdő vállalatok elodázhatják az adók befize tését, meg kell erősíteni az adójogszabályoknak való megfelelést, illetve az adók behajtását. A program megerő síti a kormány abbéli elkötelezettségét, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az adócsalás és a szociális juttatások igénylésével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érde kében. (14) Összegezve, a programban szereplő, 2010-re tervezett költségvetési stratégia nagy vonalakban megfelel a 126. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott tanácsi ajánlásoknak. Ugyanakkor, figyelembe véve a hiánycé lokkal kapcsolatos kockázatokat, elképzelhető, hogy 2011-ben a költségvetési stratégia nem fog megfelelni ezeknek az ajánlásoknak. Annak ellenére, hogy a tervezett strukturális javulás megegyezik a GDP 0,75 %-át kitevő javasolt mértékkel, a 2011-re vonatkozó konszolidációs terveket konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani, míg a hatóságoknak készen kell állniuk további konszolidációs intézkedések elfogadására, amennyiben megvalósulnak a GDP és a bevételek kevésbé kedvező növekedéséből, vala mint a kiadások esetleges túllépéséből fakadó kockázatok. Feltéve, hogy ezeket a kockázatokat megfelelően kezelik, és hogy a konszolidációs tervek maradéktalanul megvaló sulnak, a költségvetési stratégia a jelek szerint elegendő ahhoz, hogy az államadósság hányadát 2011–2012-re ismét csökkenő pályára állítsa, ami általánosságban megfelel a Tanács ajánlásainak. A 2012-re, az utolsó évre vonatkozóan a program a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósítása felé való

C 144/4

HU


2010.6.3.

fokozatos haladás helyett az attól való további eltávolodást tervezi, ami nem áll összhangban a Stabilitási és Növeke dési Paktum követelményeivel. A programban előirány zottnál ambiciózusabb konszolidációs ütem az államház tartás hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos magas kockázatok fényében is indokolt lenne, míg az államház tartás évközi ellenőrzésének, valamint a középtávú költség vetési keretnek a megerősítését célzó intézkedések elősegít hetnék a hiánycélokhoz kapcsolódó fenti kockázatok csök kentését.

hangba kerüljön a Stabilitási és Növekedési Paktum követelmé nyeivel. A rendezett költségvetési egyenleg megteremtésén és a hosszú távú fenntarthatóság további, az idősödéssel kapcsolatos kiadások megfékezését célzó reformok révén történő javításán túl az a kihívás áll Málta előtt, hogy a gazdaság jövőbeli külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének javítása érde kében megerősítse versenyképességét. Ehhez termelékenységnö velő intézkedésekre és olyan bérképzési folyamat létrehozására van szükség, amely lehetővé teszi a bérek és a termelékenység alakulása közötti szoros kapcsolat kialakítását.

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé nyeket illeti, a program tartalmaz minden előírt adatot, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is (1). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló, 2010. február 16-i felülvizsgált ajánlásában a Tanács arra is felkérte Máltát, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén elért eredményeket. Málta részben megfelelt ennek az ajánlásnak. Különösen a GDParányosan 1 %-os költségvetési konszolidációt megalapozó, a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetéséhez szük séges általános intézkedések részletezésére van szükség.

A fenti értékelés alapján és figyelembe véve az EUMSz. 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően megfogalmazott 2010. február 16-i ajánlást, Máltát felkérik arra, hogy:

Általános következtetésként megállapítható, hogy a program célok szerint az államháztartási hiány mértéke 2010-ben nagy jából stabilizálódik (a GDP 3,9 %-án), majd ezt követően 2011re, vagyis a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére javasolt időpontig valamivel a GDP 3 %-ában meghatározott referencia érték alá csökken. 2012-ben, tehát a programidőszak utolsó évében várhatóan a hiányráta is általánosságban stabilizálódik, ahelyett, hogy Málta középtávú költségvetési célkitűzése, a kiegyensúlyozott strukturális egyenleg irányába mozdulna el. A bruttó államadósság 2010-ben tetőzik a GDP csaknem 69 %-án, azt követően pedig némileg mérséklődik. A hiányráta és az adósságráta a programidőszak egésze során a tervezettnél magasabb is lehet, elsősorban i. az adók feltételezett növekedése és különösen 2010 után a kedvező makrogazdasági forgató könyv miatt, valamint; ii. figyelembe véve a közelmúltbeli túllé péseket, az előirányzott megszorítások mértékét és a program időszak során megvalósítandó kiadáscsökkentési célt alátá masztó konkrét intézkedésekről szóló információk hiányát, a kiadási korlátok esetleges túllépése miatt. Míg a költségvetésben szereplő 2010. évi hiánycélt a Tanács ajánlásának megfelelően megerősítették, fontos, hogy a stratégiát alátámasztó konkrét intézkedések kidolgozása, valamint – abban az esetben, ha a programban előre jelzett bevételnövekedés a vártnál alacso nyabb lesz, illetve megvalósul a kiadások túllépésének kockázata – további konszolidációs intézkedések elfogadása révén kezeljék ezeket a kockázatokat. Továbbá a 2012-re előirányzott straté giát jelentősen meg kell erősíteni annak érdekében, hogy össz

i. teljesítse a GDP 3,9 %-ának megfelelő, 2010-re vonatkozó hiánycélt, szükség esetén akár további konszolidációs intéz kedések elfogadásával; a hiányt 2011-ig a GDP 3 %-a alá visszaszorítani hivatott stratégiát konkrét intézkedésekkel támassza alá, és álljon készen további konszolidációs intéz kedések elfogadására abban az esetben, ha megvalósulnak az ahhoz kapcsolódó kockázatok, hogy a programban szereplő makrogazdasági forgatókönyv számottevően optimistább a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forga tókönyvnél; jelentősen erősítse meg a 2012. évi stratégiát annak érdekében, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban biztosíthassa a középtávú költségvetési célkitűzés irányába történő kiigazítást; a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó ajánlásokban előírtaknak megfelelően ragadjon meg minden alkalmat, többek között a kedvezőbb gazdasági feltételekből adódókat is arra, hogy felgyorsítsa a bruttó államadósság arányának csökkenését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé; ii. a szociális biztonsági rendszer további reformjainak végre hajtásával javítsa az államháztartás hosszú távú fenntartha tóságát, tekintettel a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások előre jelzett jelentős növekedésére; iii. erősítse meg a középtávú költségvetési keret kötelező érvé nyét és javítsa a költségvetés végrehajtásának egész évben történő nyomon követését, valamint fokozza az állami kiadások hatékonyságát, különösen az egészségügy területén. Máltát továbbá arra kérik fel, hogy a stabilitási program túlzott hiányról szóló fejezetében szolgáljon további információkkal a tervezett konszolidációt alátámasztó általános intézkedésekről.

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása (1)

Reál-GDP (%-os változás)

2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. feb.

2,1

– 2,0

1,1

2,3

2,9

BIZ 2009. nov.

2,1

– 2,2

0,7

1,6

n.a.

SP 2008. dec.

2,8

2,2

2,5

2,8

n.a.

(1) Hiányoznak mindenekelőtt az SFA-tételekre vonatkozó részletes adatok.

HU

2010.6.3.


HICP infláció (%)

Kibocsátási rés (2) (a potenciális GDP %ában)

Nettó külső finanszírozási képesség/igény (a GDP %-ában)

Államháztartási bevétel (a GDP %-ában)

Államháztartási kiadás (a GDP %-ában)

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

Elsődleges egyenleg (a GDP %-ában)

Ciklikusan kiigazított egyenleg (2) (a GDP %-ában)

Strukturális egyenleg (4) (a GDP %-ában)

Bruttó államadósság (a GDP %-ában)

C 144/5

2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. feb.

4,7

1,8

1,7

2,0

2,0

BIZ 2009. nov.

4,7

2,0

2,0

2,2

n.a.

SP 2008. dec.

4,5

2,7

2,3

2,0

n.a.

SP 2010. feb.

1,3

– 1,8

– 1,7

– 0,6

1,3

BIZ 2009 (3). nov.

2,0

– 1,0

– 0,9

0,1

n.a.

SP 2008. dec.

0,1

– 0,3

– 0,5

0,5

n.a.

SP 2010. feb.

– 4,9

– 1,1

– 3,6

– 2,2

– 1,4

BIZ 2009. nov.

– 5,1

– 2,4

– 1,8

– 1,4

n.a.

SP 2008. dec.

– 5,1

– 3,1

– 2,7

0,7

n.a.

SP 2010. feb.

40,2

41,4

43,8

43,3

42,5

BIZ 2009. nov.

40,3

41,2

41,9

42,1

n.a.

SP 2008. dec.

40,6

41,7

41,8

41,9

n.a.

SP 2010. feb.

44,8

45,2

47,7

46,3

45,3

BIZ 2009. nov.

45,0

45,7

46,3

46,4

n.a.

SP 2008. dec.

43,9

43,2

42,1

40,7

n.a.

SP 2010. feb.

– 4,7

– 3,8

– 3,9

– 2,9

– 2,8

BIZ 2009. nov.

– 4,7

– 4,5

– 4,4

– 4,3

n.a.

SP 2008. dec.

– 3,3

– 1,5

– 0,3

1,2

n.a.

SP 2010. feb.

– 1,4

– 0,5

– 0,6

0,3

0,4

BIZ 2009. nov.

– 1,4

– 1,2

– 1,2

– 1,0

n.a.

SP 2008. dec.

0,0

1,9

3,0

4,3

n.a.

SP 2010. feb.

– 5,1

– 3,1

– 3,3

– 2,7

– 3,3

BIZ 2009. nov.

– 5,4

– 4,2

– 4,1

– 4,4

n.a.

SP 2008. dec.

– 3,4

– 1,4

– 0,1

1,0

n.a.

SP 2010. feb.

– 5,4

– 3,2

– 3,5

– 2,8

– 3,3

BIZ 2009. nov.

– 5,0

– 4,3

– 4,1

– 4,4

n.a.

SP 2008. dec.

– 3,7

– 1,7

– 0,2

0,9

n.a.

SP 2010. feb.

63,6

66,8

68,6

68,0

67,3

BIZ 2009. nov.

63,8

68,5

70,9

72,5

n.a.

SP 2008. dec.

62,8

61,9

59,8

56,3

n.a.

Megjegyzések: (1) A Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését a költségvetés elfogadása előtt készítették el. (2) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. (3) A 2008–2011 közötti időszakra vonatkozóan 1,3 %-os, 0,8 %-os, 0,6 %-os és 0,6 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. (4) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. A legújabb program szerint az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések 2008-ban a GDP 0,3 %-ának, 2009-ben 0,1 %-ának, 2010-ben 0,2 %-ának, 2011-ben és 2012-ben pedig 0,1 %-ának (valamennyi érték hiánycsökkentő), a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzésében pedig 2008-ban a GDP 0,4 %-ának (hiánynövelő), 2009-ben pedig 0,2 %-ának (hiánycsökkentő) felelnek meg. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

C 144/6

HU


2010.6.3.

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Portugáliának a 2009–2013-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/02) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,






(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Portugália 2009–2013 közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabi litási programját (2).

(2) A globális válság a portugál gazdaságot egy csaknem egy évtizede tartó lassú gazdasági növekedés időszakában érte, amely strukturális hiányosságokat, és különösen alacsony termelékenységet és alacsony potenciális GDP növekedést tükrözött. A 2008. évi stagnálás után a reál-GDP 2009ben 2,7 %-kal esett vissza a – főként a beruházások és kisebb mértékben a háztartások fogyasztása terén – csök kenő belföldi kereslet miatt, a nettó kereskedelmi egyenleg viszont alapvetően nem befolyásolta a növekedést. A munkanélküliségi ráta 2009 végén 10 %-ra emelkedett. (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm (2) A program kései benyújtása jórészt arra vezethető vissza, hogy a 2009. szeptember végén tartott parlamenti választásokat követően új kormányt neveztek ki, és a 2010-es költségvetést csak 2010 márciusában fogadták el. A programot a portugál parlament 2010. március 25-én vitatta meg.

Az államháztartási hiány a gazdasági tevékenység erőteljes visszaesése és néhány ösztönző intézkedés végrehajtása miatt a 2008. évi GDP-arányos 2,8 % után 2009-ben 9,4 %-ot ért el, de ez olyan, korábban is meglévő problé mákat is tükröz, amelyeket a válság előtti években a csök kenő pálya ellenére is magas strukturális hiány jelzett. A 2009-ben a GDP 3 %-át meghaladó tervezett államháztar tási hiány és a GDP 60 %-át meghaladó, növekvő adósság alapján a Tanács 2009. decemberben határozatban álla pította meg, hogy Portugáliában túlzott hiány áll fenn, és megszüntetésére 2013-at tűzte ki határidőként. Ezzel egyidejűleg a GDP hirtelen csökkenése ellenére nagy külső egyensúlyhiány áll fenn, a GDP 9,5 %-át kitevő nettó külső finanszírozási igénnyel és a GDP 110 %-a feletti negatív nettó nemzetközi befektetési pozícióval. A külső egyensúlyhiány a romló versenyképességgel függ össze, amely nemcsak az alacsony termelékenységnövekedést, hanem az elégtelen munkaerőköltség-kiigazítást is tükrözi, elsősorban a globális piacokon a főként a munkaerőintenzív szektorokban – ahol Portugália korábban versenyelőnnyel rendelkezett – megnövekedett verseny, másodsorban a sokévi eléggé kedvező finanszírozási felté telek összefüggésében. Mindazonáltal a pénzügyi zavarok korlátok közt maradtak a válság alatt. A gazdasági teljesít mény tartós javulása jelentős kiigazítást tesz szükségessé. A hosszú távú fenntarthatóságot aláásó, egyébként növekvő államadósság visszafogásához elengedhetetlen a fiskális konszolidáció. Ugyanakkor átfogó célkitűzés, hogy a termelékenység fokozása és a tartós munkahelyteremtés révén erősödjön a potenciális GDP-növekedés. Az ilyen irányú további erőfeszítések szűkíthetnék a nagy külső egyensúlyhiányt, amely a jelentős külső adósságszolgálat miatt az elkövetkező években továbbra is jelentősen csök kenti a nemzeti jövedelmet. A külső egyensúlyhiány szűkü léséhez arra van szükség, hogy strukturális reformok és a kereskedelmi partnerekkel szembeni alacsonyabb munkaerőköltség-növekedés révén visszanyert versenyképességgel a külgazdaság felé tolódjanak el a GDP-növekedés forrásai.

(3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. Ezenfelül a gazdasági válság hatása súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államház tartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatását. Mind ezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Portugália számára különösen fontos, hogy további reformokat hajtson végre az oktatás és képzés, valamint a szolgáltatások és a hálózati iparágak versenye terén, és hogy általánosságban kezelje a munkaerő-piaci problémákat, például a szegmentációt, a gazdasági és monetáris unióval összefüggésben figyelmet fordítva a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség erősítésére is,.

2010.6.3.

HU


(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv feltételezése szerint a reál-GDP növekedése a 2010-es 0,7 %-ról 2013-ig fokozatosan 1,7 %-ra javul. A gazdasági tevékenység felgyorsulását főként a belföldi kereslet fellen dülése serkentené, ám némileg hozzájárulna a külgazdasági szektor is. A jelenleg rendelkezésre álló információk (1) fényében úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv valamelyest optimista feltételezéseken alapul, különösen a későbbi évek esetében. Az előrejelzések szerint azonban a növekedés alacsony, a kibocsátási rés pedig a teljes programidő szakban negatív marad. Középtávon különösen a háztar tások és a társasági mérlegek emelkedő adósságteherhez kapcsolódó kiigazítási kényszere miatt a programban tervezettnél korlátozottabbak lehetnek a jövedelmet és következésképpen a belföldi keresletet érintő kilátások. A tervezett exportteljesítmény döntően függ a főbb keres kedelmi partnerek (főként euroövezeti gazdaságok) tartós keresletélénkülésétől és a portugál exportőrök versenypo zíciójának javulásától. Az infláció tekintetében a program előrejelzései valószerűnek tűnnek 2010-re, de a későbbi évekre vonatkozóan optimistának bizonyulhatnak. A külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény a tervek szerint csak némileg csökken, a program későbbi éveiben a GDP 8,5 %-a körül mozog, ami a negatív nemzetközi befektetési pozíció további romlását mutatja, amely a programidőszakban megközelítheti a GDP 130 %-át, és ezt az alacsony nominális GDP-növekedés miatti „hógolyó-hatás” is erősíti.

(5) A program becslése szerint az államháztartási hiány 2009ben a GDP 9,3 %-a lesz (2). A 2008-ban a GDP 2,8 %-át kitevő hiányhoz képest bekövetkező jelentős romlás nagy mértékben a válságnak az automatikus stabilizátorok szabad működése által az államháztartásra gyakorolt hatását tükrözi, de a GDP 0,75 %-át kitevő, a kormány által az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott ösztönző intézkedések és egyéb diszkrecionális intézkedések (3) is hozzájárultak. A költségvetési hiány romlásáért leginkább a kormányzati kiadások növekedése felelős, de az a szintén nagymértékű bevételcsökkenéssel kombinálva az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 126. cikkének (7) bekezdése alapján 2009. decemberben kibocsátott tanácsi ajánlások idején vártnál sokkal (a GDP majdnem 1,5 %-ával) rosszabb költségvetési eredményhez vezetett. A programban tervezettek szerint a költségvetési politika 2010-ben restriktívvé válik a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban, és a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetése, valamint a fenntartható államháztartási egyenleghez való visszatérés érdekében.

(6) A program szerint az államháztartási hiány 2010. évi célértéke 8,3 %, amely teljes mértékben megfelel a 2010. (1) Az értékelés többek között a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzésére épül. Az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb informá ciókat (azaz a GDP- és az inflációs eredményeket) szintén felhasz nálták a kockázatelemzéshez. (2) A 2010. április 1-je előtt esedékes EDP-bejelentés adatai alapján, amelyeket a portugál statisztikai hivatal a program benyújtása után tett közzé, az államháztartási hiány a GDP 9,4 %-a. (3) Ezen intézkedések közé tartozik a standard héakulcs egy százalék pontos csökkentése 2008 júliusában és a háztartások jövedelmét támogató intézkedések.

C 144/7

március 12-én elfogadott 2010-es költségvetésben fogla ltaknak (lásd a 2. lábjegyzetet). A 2010-ben megcélzott, GDP-arányosan 1 százalékpontos hiánycsökkentést a tervek szerint háromnegyedrészt a bevételek (mégpedig a nem adójellegű bevételek) növekedése, egynegyedrészt pedig a kiadások (mégpedig a tőkekiadások) csökkenése által érik el. A 2009-re vonatkozóan elfogadott ideiglenes ösztönző intézkedések megszüntetésétől és az állami szek torban a bérek nominális befagyasztásától eltekintve a költségvetés nem tartalmaz jelentős új konszolidációs intézkedéseket. A strukturális egyenleg – azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes egyenleg – változásával mért 2010. évi költségve tési irányvonal a tervek szerint restriktív lesz, és az egyenleg a 2009. évi sokkal rosszabb hiány ellenére is mindössze a GDP-arányosan 0,75 százalékpontot épphogy meghaladó mértékben javul, ami elmarad a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban szereplő, a GDP 1,25 %-át kitevő átlagos éves költségvetési kiigazítás mérté kétől.

(7) A középtávú költségvetési stratégia fő célja, hogy a hiány 2013-ra a GDP 3 %-ában megadott referenciaérték alá csökkenjen, az EUMSz. 126. cikk (7) bekezdése szerinti, 2009. december 2-i tanácsi ajánlással összhangban. Az aktualizált változat államháztartási hiánycélja rendre a GDP 6,6 %-a, 4,6 %-a, illetve 2,8 %-a 2011-re, 2012-re, illetve 2013-ra. Az elsődleges egyenleg tekintetében szintén fokozatos javulás a cél, a 2009-re becsült, a GDP 6,4 %-át kitevő hiányról a GDP 0,6 %-át kitevő hiányra 2012-ben, majd a GDP 1,3 %-ának megfelelő többletre 2013-ban. A strukturális egyenleg a tervek szerint 2011 és 2013 között évente átlagosan a GDP közel 1,75 %-ával javul majd. A tervezett hiánycsökkentés alapjául a 2013ig összesen a GDP 3,5 %-át kitevő hatású konszolidációs intézkedések szolgálnak. Az intézkedések számos területet érintenek, amelyek közül a legnagyobb költségvetési megtakarítások a szociális transzferek (a GDP körülbelül 1 %-a), a tőkekiadások (a GDP 0,75 %-a), a közszféra bérei (a GDP 0,5 %-a) és a személyi jövedelemadók (GDP 0,5 %-a) területén valósulnak meg. A kiadások visszafo gását az elmúlt években a kormányzati szektor béreivel és az időskori nyugdíj reformjával kapcsolatosan hozott további intézkedések segítik. Ezzel szemben a kamatkiadás a feltételezések szerint 2012-ben és 2013-ban a GDP 4,1 %-ára emelkedik a 2009. évi 2,9 %-ról, mivel a GDParányos adósságráta 2008 vége és 2012 vége között várhatóan körülbelül 25 százalékponttal növekszik. Figye lembe véve azt is, hogy a GDP-növekedés fokozatosan gyorsul és a GDP-arányos adóbevételek fokozatosan térnek vissza a válság előtti mértéket megközelítő szintre, a 2011–2013 közötti hiánycsökkentés háromötödét feltéte lezések szerint a kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenése vezérli, miközben a további kétötödért a bevé telek GDP-hez viszonyított arányának növekedése felelős. Örvendetes, hogy elsősorban a kiadási oldalra támasz kodnak. Nominális értelemben a bevételek és a kiadások a programidőszak alatt évente körülbelül 4,5 %-kal, illetve 1 %-kal növekednének (az elsődleges kiadások a 2011–2013 közötti időszakban átlagban stagnálnának). A hatóságok közlése szerint a Portugália költségvetési egyenlegére vonatkozó középtávú költségvetési célkitűzés a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális hiány. Figyelemmel a

C 144/8

HU


legfrissebb előrejelzésekre és adósságállományra, a közép távú célkitűzés több mint jól tükrözi a Paktum célkitűzé seit, amelyek azonban nem érhetők el a programidőszak alatt.

(8) A költségvetés akár rosszabbul is alakulhat a programban előre jelzettnél. A programban bemutatott néhány bevételés kiadásoldali konszolidációs intézkedés, különösen a nem adójellegű bevételek, a tőkekiadások és a szociális transz ferek terén, adott esetben nem hozza meg a várt ered ményt, 2010-ben sem. 2011-től a programidőszak végére ütemezett konszolidációs stratégiákra jellemző kockázatok merülnek fel, amelyek az abból eredő bizonytalansághoz kapcsolódnak, hogy még el kell fogadni és végre kell hajtani a programban felvázolt konszolidációs intézkedé seket. További kockázatok kapcsolódnak néhány bejelen tett intézkedés részletezésének hiányához, különösen a tőkekiadások csökkentése tekintetében, valamint a későbbi évekre vonatkozóan némileg optimista makrogazdasági forgatókönyvhöz. A 2009-ben jegyzett erőteljes bevételki esést követően tervezett gyors bevételnövekedés és az adóbevételeknek a belföldi kereslet szerinti, kedvező rugal massága lehetővé teszi az alacsonyabb bevételnövekedést tartalmazó forgatókönyvet, ezért ez is kockázatot jelent a költségvetési célokra nézve.

(9) Az újabb gazdasági folyamatokat és a potenciális növeke désre vonatkozó előrejelzéseket figyelembe vevő, 2020-ig kitekintő középtávú adósság-előrejelzések alapján a prog ramban felvázolt költségvetési stratégia ebben a formában elegendő a GDP-arányos államadósság 2020-ig történő stabilizálásához.

(10) A bruttó államadósság a becslések szerint 2009 végén a GDP 77,2 %-ára (1) növekszik a 2008-as 66,3 %-ról, ami egyaránt jelzi a hiány jelentős növekedését és a nominális GDP csökkenését. Az előrejelzés szerint az adóssághányad a programidőszakban további 12 százalékponttal növek szik, és 2012-ben eléri a GDP 90,7 %-át, mielőtt 2013-ban enyhén csökkenne, a GDP 89,8 %-ára. Ez a pálya a magas, bár csökkenő államháztartási hiányt tükrözi, amelyhez a nominális GDP-növekedés gyorsulása társul. A „hógolyóhatás” azonban a várakozások szerint pozitív lesz a prog ramidőszak során, mivel az implicit átlagos kamatláb (2010 és 2013 között évente átlagosan 4,5 %) meghaladja a nominális GDP növekedési ütemét (átlagosan 3 %). Másrészről az adósság pályáját visszafogják a programidő szakban összességében a GDP megközelítőleg 3 %-át kitevő privatizációs bevételek. A költségvetési célokhoz kapcsolódó negatív kockázatokra és a makrogazdasági forgatókönyvre tekintettel az adósságráta a program előre jelzéseinél valószínűleg szintén kedvezőtlenebbül alakul. A bruttó államadósság aránya 2009-ben a Szerződésben meghatározott referenciaérték fölött volt, és a program szerint 2012-ig növekvő tendenciát mutat majd. (1) A 2010. április 1-je előtt esedékes EDP-bejelentés adatai alapján, amelyeket a portugál statisztikai hivatal a program benyújtása után tett közzé, az államadósság a GDP 76,8 %-át teszi ki.

2010.6.3.

(11) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen az EU-átlag alatt van, és a már elfogadott nyugdíjreformnak köszönhetően a nyugdíjkiadások kisebb mértékben nőttek. A 2009. évi költségvetési egyenleg, amely a program szerint jelentős mértékben romlott, súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Magasabb elsődleges többletek középtávon történő biztosítása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009-es fenntarthatósági jelentésében (2) közepesnek érté kelt kockázatok csökkentéséhez.

(12) A program bejelenti a költségvetési keret reformjára irányuló szándékot. Ennek egyik legfőbb eleme az éves szinten felső kiadási határértékeket megállapító, többéves költségvetési keretre való áttérés. Mindazonáltal a program a megújuló költségvetési keretet kevéssé részletezi, például az idő, az érintett intézmények vagy kiadási kategóriák, a kiadási szabályok formája, illetve eltérések esetén a végre hajtási és korrekciós mechanizmusok tekintetében. Az előzetes költségvetési tervezést érintő e változások mellett a költségvetés végrehajtására vonatkozó egységesebb jelen téstételhez vezető további változtatásokat is terveznek. Összességében ezek a törekvések két olyan területet is érintenek, ahol a portugál költségvetési keret további javí tására van szükség, nevezetesen a költségvetési politika tágabb, középtávú keretekre tekintettel történő tervezését és a kiadások alakulásának alaposabb ellenőrzését.

(13) A program elismeri, hogy az elkövetkező években a költ ségvetési konszolidáción túlmenően számos fontos szak politikai kihívással kell szembenézni, például a potenciális GDP-növekedés erősítésével és a külső egyensúlyhiány szűkítésével. A program kiterjedt áttekintést ad a múltbeli és jövőbeli intézkedésekről, amelyek célja az említett kihí vások és más szorosan kapcsolódó kérdések megoldása; ide tartozik többek között az olajtól való függőség csök kentése, a munkaerőpiac reformja, az üzleti környezet javí tása, a kutatás-fejlesztés ösztönzése vagy az exportbázis bővítése. Ha ezen intézkedések közül erőteljes költségvetési konszolidáció mellett néhányat végrehajtanak, élesen kiraj zolódik annak szükségessége, hogy biztosítani kell az állami kiadások hatékonyságát és eredményességét, vala mint az, hogy fontossági sorrendet kell felállítani a reform törekvések és az állami kiadások tekintetében. A program két olyan területet is érint, amely fontos a portugál állam háztartás számára, nevezetesen a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket és az állami tulajdonú vállalkozá sokat. Az előbbit illetően bejelentették, hogy egy átalakított (2) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez” (amelyet 2012-re terveznek) „megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”.

2010.6.3.

HU


egység fogja figyelemmel kísérni a partnerségeket. Ez elen gedhetetlennek tűnik a köz- és a magánszféra közötti part nerségeknek a jelenlegi évtizedben történt elterjedésére tekintettel, amelyek jelentős implicit kötelezettségeket idéztek elő az elkövetkező évekre (a programidőszakon túl), amelyeket számításba kell venni a költségvetés fenn tarthatóságának értékeléseiben és a hosszú távú tervekben. Az állami tulajdonú vállalkozások tekintetében a program irányításuk módosítását vázolja fel, valamint az állami tulajdonú, nem pénzügyi vállalkozások esetében az adós ságnövekedésre vonatkozó felső határt vezet be. A cél a veszteségtermelő vállalkozások által az államháztartásra rótt teher csökkentése, beleértve az állami tulajdonú vállal kozások nagy és egyre növekvő adósságállományából szár mazó rejtett kockázatok kordában tartását. A GDP-arányos államadósság további növekedéséhez vezethet az állami tulajdonú vállalkozások teljes csoportja vonatkozásában az, hogy az említett adósság nominális növekedésének éves felső határértékei, bár csökkenő pályán vannak, meghaladják a feltételezett nominális GDP-növekedést.

(14) Összességében a programban felvázolt költségvetési stra tégia nagyjából összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti, 2009. december 2-i tanácsi ajánlással. A fent emlí tett kockázatokra tekintettel azonban előfordulhat, hogy a költségvetési stratégia nem felel meg teljesen a 126. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott, 2009. december 2-i tanácsi ajánlásnak. A jelenleg tervezettnél erőteljesebb konszolidációra lehet szükség annak biztosításához, hogy a hiány 2013-ig a GDP 3 %-ában meghatározott küszöb alá csökkenjen. Jóllehet a programban tervezett átlagos költségvetési kiigazítás összhangban van az ajánlott, évente a GDP 1,25 %-ának megfelelő mértékkel, a kockázatok és a vártnál sokkal rosszabb 2009-es hiány fényében ez a költségvetési kiigazítás elmaradhat a várttól. Végül előfor dulhat, hogy a stratégia nem lesz elegendő ahhoz sem, hogy az adósságrátát csökkenő pályára állítsa. A Tanács ajánlásának megfelelően a túlzott hiány megszüntetésének biztosítása az államadósság előre jelzett gyors felhalmozó dása, valamint Portugália állandósult kiigazítási kihívásai – nevezetesen a nagy külső egyensúlyhiány szűkítése – fényében is szükséges.

C 144/9

aktualizálásaiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi aján lások végrehajtása terén tett előrelépéseket (2).

Általános következtetésként megállapítható, hogy a jelenlegi válság súlyosan érintette Portugália államháztartását. A jelenlegi költségvetési helyzet azonban korábbi költségvetési gyenge ségeket is tükröz, főként a válság előtti magas – bár csökkenő – strukturális hiányokat. Az aktualizált stabilitási program célja, hogy a teljes programidőszakra kiterjedő költségvetési konszo lidáció révén 2013-ra a GDP 3 %-a alatti államháztartási hiányt érjenek el, amellyel az adósságráta 2012–2013-ban a GDP 90 %-a körül stabilizálható. A konszolidációs kiigazítások későbbre ütemezettek, mivel 2011-re és az azt követő évekre összpontosulnak. A költségvetési konszolidáció létfontosságú, mivel a nagy külső adósság belföldi jövedelemre gyakorolt negatív visszacsatolási hatásainak már eleve kitett középtávú gazdasági növekedést tönkreteheti a növekvő költségvetési hiány és adósság. Az ambiciózus költségvetési konszolidációs pálya megvalósításához a programban felvázoltakon túlmutató erőfeszítésekre lehet szükség. Elsősorban a bejelentett intézke dések alapján már 2010-ben nehéznek bizonyulhat elérni a felvázolt bevételi teljesítményt és kiadáscsökkentést. Másod sorban fennáll annak a kockázata, hogy a feltételezettnél alacso nyabb GDP-növekedés az elkövetkező években veszélyezteti a bevételnövekedést és a GDP-arányos kiadások programban előirányzott csökkenését, veszélybe sodorva a tervezett költség vetési konszolidációs pályát. Ilyen körülmények között a jól működő középtávú költségvetési keret alapvetően fontos eszköz a költségvetési célokat fenyegető kockázatok kézben tartására, különösen az elsődleges kiadások tervezett kvázi befagyasztá sára. Ezenfelül a termelékenység és a potenciális GDP-növekedés sürgetően szükséges növekedésének alátámasztása érdekében, valamint a portugál gazdaság előtt álló egyéb kulcsfontosságú kihívások – mint a versenyképesség fokozása, a nagy külső egyensúlyhiány szűkítése és a munkahelyteremtés támogatása – kezelése érdekében kiemelkedően fontos, hogy az államház tartás színvonalának javítását a szélesebb körű reformprogram összefüggésében is előmozdítsák.

A fenti értékelés alapján és a 2009. december 2-i, az EUMSz. 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlás fényében Portugália felkérést kap arra, hogy:

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé nyeket illeti, a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (1). A túlzott hiány megszüntetéséről szóló 2009. december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásában a Tanács arra is felkérte Portugáliát, hogy stabilitási programja

i. szükség esetén további konszolidációs intézkedések elfoga dásával valósítsa meg a GDP 8,3 %-ában meghatározott 2010. évi hiánycélt; konkrét intézkedések kellő időben történő végrehajtásával támassza alá az arra irányuló straté giát, hogy a hiány 2013-ig a GDP 3 %-a alá csökkenjen; álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadá sára abban az esetben, ha a programban szereplő forgató könyv optimistábbnak bizonyul a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlást alátámasztó forgatókönyvnél, és/vagy elcsú szásra kerül sor; a költségvetési kiigazításokon túl ragadjon meg minden alkalmat – beleértve a jobb gazdasági feltéte leket is – arra, hogy felgyorsítsa a bruttó adósságráta csök kenését a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték felé;

(1) Konkrétan az állami fogyasztás és a beruházás deflátoraira, valamint az államháztartási kiadások feladatkörök szerinti bontására vonat kozó adatok hiányoznak.

(2) Portugália lényegében megfelelt ennek az ajánlásnak, bár a beszá moló nem külön fejezetben szerepelt, hanem a középtávú költség vetési stratégiáról szóló fejezetbe volt beépítve.

C 144/10

HU


ii. a költségvetési céloknak a kormányzati szektor egészében történő betartása és közép távon a kiadások kordában tartása érdekében vezessen be hatékony többéves költségve tési keretet;

2010.6.3.

fenntarthatóság szempontjából vegye figyelembe a köz- és a magánszféra partnerségeiből eredő kiadási kötelezettségvál lalásokat és kockázatokat; iv. a költségvetési konszolidációs intézkedéseket hosszú távon közös keretben kezelje azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a termelékenység és a potenciális GDP-növekedés emelésére, a versenyképesség fokozására és a nagy külső egyensúly hiány szűkítésére irányulnak, és amelyek az államháztartás fenntarthatóságának javításához is hozzájárulnak.

iii. javítsa az államháztartás színvonalát a programban felvázolt aknak megfelelően, az állami fellépések különböző területein az állami kiadások hatékonyságának és eredményességének fokozása révén; kezelje határozottan a veszteségtermelő állami tulajdonú vállalkozások kérdését; és a költségvetési

A legfontosabb makrogazdasági és költségvetési előrejelzések összehasonlítása


HICP infláció (%)

Kibocsátási rés (1) (a potenciális GDP %-ában)

A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség/igény (a GDP %-ában)





Ciklikusan egyenleg (1) (a GDP %-ában)

kiigazított

2008

2009

2010

2011

2012

2013

SP 2010. márc.

0,0

– 2,7

0,7

0,9

1,3

1,7

BIZ 2009. nov.

0,0

– 2,9

0,3

1,0

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

0,3

– 0,8

0,5

1,3

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

2,7

– 0,9

0,8

1,9

1,9

2,0

BIZ 2009. nov.

2,7

– 1,0

1,3

1,4

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

2,6

1,2

2,0

2,0

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

0,5

– 2,2

– 1,9

– 1,6

– 1,3

– 0,8

BIZ 2009. nov. (2)

– 0,1

– 2,9

– 3,0

– 2,6

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

– 0,4

– 2,1

– 2,5

– 2,5

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

– 10,3

– 9,4

– 9,3

– 9,1

– 8,7

– 8,3

BIZ 2009. nov.

– 10,3

– 8,5

– 8,6

– 8,6

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

– 10,5

– 9,2

– 8,4

– 7,6

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

43,2

39,7

40,5

41,1

41,8

42,6

BIZ 2009. nov.

43,2

43,7

43,5

43,3

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

43,5

44,1

43,6

43,6

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

45,9

49,1

48,8

47,7

46,5

45,4

BIZ 2009. nov.

45,9

51,6

51,5

52,0

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

45,8

48,0

46,5

45,9

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

– 2,7

– 9,3

– 8,3

– 6,6

– 4,6

– 2,8

BIZ 2009. nov.

– 2,7

– 8,0

– 8,0

– 8,7

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

– 2,2

– 3,9

– 2,9

– 2,3

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

0,2

– 6,4

– 5,1

– 2,8

– 0,6

1,3

BIZ 2009. nov.

0,2

– 5,0

– 4,9

– 5,2

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

0,8

– 0,6

0,4

1,1

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

– 2,9

– 8,3

– 7,5

– 5,9

– 4,1

– 2,5

BIZ 2009. nov.

– 2,6

– 6,6

– 6,7

– 7,5

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

– 2,0

– 3,0

– 1,8

– 1,2

n.a.

n.a.

HU

2010.6.3.




C 144/11

2008

2009

2010

2011

2012

2013

SP 2010. márc.

– 2,9

– 8,3

– 7,5

– 5,9

– 4,1

– 2,5

BIZ 2009. nov.

– 3,5

– 6,6

– 6,7

– 7,5

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

– 2,0

– 3,0

– 1,8

– 1,2

n.a.

n.a.

SP 2010. márc.

66,3

77,2

86,0

89,4

90,7

89,8

BIZ 2009. nov.

66,3

77,4

84,6

91,1

n.a.

n.a.

SP 2009. jan.

65,9

69,7

70,5

70,0

n.a.

n.a.

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. (2) A 2008–2011-es időszakra vonatkozóan 0,6 %-os, 0,0 %-os, 0,3 %-os és 0,7 %-os becsült potenciális növekedés alapján. 3 ( ) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. A programban nincsenek egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések, a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzésében pedig 2008-ban a GDP 0,8 %-át teszik ki, hiánycsökkentők. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

C 144/12

HU


2010.6.3.

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Romániának a 2009–2012–es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról (2010/C 144/03) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,






(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Romániának a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergen ciaprogramját.

(2) 2004 és 2008 között évente átlagosan 6,8 %-os GDPnövekedési rátával Románia a leggyorsabban fejlődő uniós tagállamok egyike volt. A növekedést a fogyasztás és a beruházások terén egyaránt élénk belföldi kereslet vezérelte, amelynek hajtóerejét a pénzügyi piacok gyors elmélyülése, a nagyfokú tőkebeáramlás és a folyamatosan növekvő jövedelemmel kapcsolatos várakozások képezték. Mindez a magas bérinflációval együtt a folyó fizetési mérleg hiányának hirtelen emelkedését okozta, amely 2008-ban a GDP 12,3 %-át tette ki. Ezen túlmenően az éveken át folytatott prociklikus költségvetési politika a költségvetési pozíció jelentős romlásához vezetett, és a strukturális hiány (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedésektől mentes egyenleg) 2008-ban a GDP 8,5 %-ára emelkedett. A kockázatkerü lésnek a pénzügyi válság alatti hirtelen fokozódása miatt a piacok egyre érzékenyebben reagáltak ezekre az egyensúly hiányokra. A tőkebeáramlás visszaesett és növekedett az árfolyamra ható nyomás, ami 2007 augusztusa és 2009 (1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

januárja között a lej összességében 30 % körüli leértéke lését eredményezte az euróval szemben. A tőkebeáramlás csökkenése, a valutaleértékelés mérlegre gyakorolt hatása és az exportkereslet erős visszaesése 2008 végén és 2009 első felében súlyos recessziót okozott, amit a GDP 7,1 %-os csökkenése jelzett 2009-ben. A Román Nemzeti Bank 2009. február és 2010. február között összesen 325 bázisponttal, 7,0 %-ra csökkentette az alapkamatot. A folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4,25 %-a köré szűkült.

(3) Az e folyamatok okozta nehézségek miatt a hatóságok külső pénzügyi támogatás (2) kérése mellett döntöttek, és kötelezettséget vállaltak egy átfogó gazdaságpolitikai program végrehajtására, amelynek célja nem csak a fent említett külső és költségvetési egyensúlyhiányok, hanem olyan strukturális elégtelenségek kezelése is, amelyek korlá tozzák a versenyképességet, valamint az előrelépést a valódi konvergencia terén. Az ország költségvetési hely zetének romlására tekintettel a Tanács 2009. július 7-i határozatában megállapította, hogy Romániában túlzott hiány áll fenn, és ajánlást tett a hiány 2011-ig történő megszüntetésére. A Tanács 2010. február 16-án megálla pította, hogy Románia eredményes intézkedéseket hozott a túlzott hiány megszüntetése érdekében, és mivel a gazdaság a vártnál erősebben romlott 2009-ben, 2012-ig meghosszabbította a kiigazítás határidejét.

(4) Bár a GDP-nek a gazdasági és pénzügyi válsággal össze függő csökkenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehéz ségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következ tében középtávon is hatással lehet a potenciális növeke désre. Ezenfelül a gazdasági válság hatása súlyosbítja a népesség idősödésének a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntarthatóságára gyakorolt negatív hatá sait. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támo gatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása, amelynek hozzá kell járulnia az államháztartás fenntarthatóságának visszaállításához is. Románia számára különösen fontos a tervezett nyugdíjre form, valamint a fizetésimérleg-támogatás programja kere tében előirányzott költségvetési irányítási és strukturális reformok elfogadása és végrehajtása. Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket kell hozni az EU strukturális alap jainak gyorsabb felhasználása érdekében, mivel ez lehetővé tenné a hosszú távú növekedésbe való befektetés fokozását anélkül, hogy veszélyeztetné a meghatározott költségvetési hiánycélok elérését. (2) A fokozódó pénzügyi nyomás fényében a Tanács 2009. május 6-án elfogadta a 2009/459/EK határozatot, amelyben a tagállamok fizetési mérlegét segítő mechanizmus keretében legfeljebb 5 milliárd EUR összegű középtávú hitelt bocsátott Románia rendelkezésére. Az EU által Romániának nyújtott támogatást az IMF (13 milliárd EUR), a Világbank (1 milliárd EUR), az EBB és az EBRD (1 milliárd EUR) hitelével összefüggésben biztosítják.

2010.6.3.

HU


(5) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése 2010-ben pozitívvá válik (1,3 %) és gyorsuló ütemben 3,7 %-ra nő 2012-ig. A jelenleg rendelkezésre álló információk és különösen a 2009. utolsó negyedévi, a vártnál rosszabb eredmény alapján úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv 2010 esetében némileg optimista növekedési feltételezéseken alapul. A makrogazdasági forgatókönyv 2011–2012-re vonatkozóan úgy tűnik, megalapozott növekedési feltételezésekre épül. Ezenkívül a romániai recesszió súlyosságához hozzájáruló külső és költségvetési egyensúlyhiányok várhatóan tovább enyhülnek. Mindazonáltal a program inflációs előrejelzései (2010-ben 3,7 %, 2011-ben 3,2 %, 2012-ben pedig 2,8 %) alacsonynak tűnnek a bérek és a munkatermelékenységnövekedés feltételezett alakulása, a nemzetközi energiaárak legújabb emelkedése és a szabályozott árak további lehet séges növekedése fényében. Másrészről az inflációs nyomást ellensúlyozhatja a lej euróval szembeni lehetséges felértékelése. A gazdaságélénkülés e korai szakaszában nehezen elérhetőnek tűnik a munkanélküliségi ráta várt csökkenése a 2009-es 8,4 %-ról 2010-ben 7,7 %-ra.

(6) A program becslései szerint a 2009. évi államháztartási hiány a GDP 8,0 %-ának felelt meg, amely a kormányzati kifizetések hátralékainak növekedése miatt valamivel túllépi a célt (7,8 %). A 2008. évi, a GDP 5,5 %-át kitevő hiányhoz képest jelentős romlást nagymértékben a válság államháztartásra gyakorolt hatása okozta. A hiány romlása főként a bevételek elmaradásának köszönhető; a legna gyobb visszaesés a héabevételek és a társadalombiztosítási járulékok terén volt megfigyelhető. Ezenfelül az uniós források felhasználása és a nem adójellegű bevételek is alacsonyabbak voltak a feltételezettnél. A kiadási oldalon a kormány a hiány növekedésének megállítása érdekében 2009-ben jelentős konszolidációt hajtott végre. Az intéz kedések közé tartozott az állami ügynökségek átszervezése és az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások csökkentése. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása azonban az év elején előirányzottnál alacsonyabb volt. Következés képpen további intézkedésekre volt szükség, például tíz nap fizetés nélküli szabadságra kötelezték az állami szek torban dolgozókat. Ezek az intézkedések 2009-ben a strukturális egyenleg GDP-arányosan 1 %-os javulását ered ményezték. A szigorú költségvetési korlátok miatt az európai gazdaságélénkítési tervvel összhangban elfogadott ösztönző intézkedések becsült költségvetési hatása korláto zott volt, azok 2009-ben és 2010-ben egyaránt a GDP 0,2 %-át tették, illetve teszik ki. A Tanács által szorgalma zott exitstratégiával összhangban, és a túlzott hiány 2012ig történő megszüntetése érdekében a költségvetési konszolidációra irányuló politikák a tervek szerint az elkö vetkező években folytatódnak.

(7) A parlament által 2010. januárban elfogadott 2010. évi költségvetés a GDP 6,3 %-ának megfelelő hiányt céloz meg. A fizetésimérleg-támogatási program keretében meghatározott szakpolitikai feltételekkel összhangban a

C 144/13

tervezett kiigazítás nagyrészt a kiadási oldalra irányul: az intézkedések a GDP körülbelül 2,2 %-ának megfelelő kiadáscsökkentést tartalmaznak. A fő kiadáscsökkentések a következők: bérbefagyasztás a közszférában és az állami foglalkoztatás csökkentése, ami a közszféra béreinek GDParányosan 0,8 %-os csökkentését eredményezi; az árukra és szolgáltatásokra fordított állami kiadások csökkentése, amely az állami szektor folyó termelő felhasználásának GDP-arányosan 0,5 %-os csökkentését teszi lehetővé; a nyugdíjak befagyasztása, amely a szociális juttatások GDP-arányosan 0,8 %-os csökkentéséhez eredményezi; és a GDP 0,2 %-ának megfelelő támogatáscsökkentés. Az intézkedések hatását részben ellensúlyozzák más területek kiadásnövelései, így összességében az elsődleges kiadások GDP-hez viszonyított arányának nettó csökkenése GDParányosan 1,3 százalékpont. Különösen a beruházási kiadások GDP-arányosan 0,2 %-os emelkedése indokolt, tekintettel az EU strukturális alapjai felhasználásának terve zett növelésére is. Az államháztartás GDP-hez viszonyított bevételei várhatóan GDP-arányosan mintegy 0,6 százalék ponttal emelkednek, beleértve a (Rompetrol-értékpapí rokkal kapcsolatos) adóhátralékok kiegyenlítéséből szár mazó (egyszeri) bevételeket, a GDP 0,5 %-át kitevő értékben. A fent leírt nettó kiadáscsökkentés és bevételnö velés elérése 2010-ben az államháztartási egyenlegnek a GDP 1,7 %-át kitevő javulását jelentené (figyelembe véve az előző évi kamatkifizetések GDP-arányosan 0,3 %-os növekedését). A kibocsátási rés szélesedését figyelembe véve ez a strukturális egyenleg jelentős, a GDP 2,25 %-át kitevő javulásának felel meg (a Bizottság szolgálatai által a programban szereplő információk alapján, a közösen megállapított módszertannal összhangban újraszámítva).

(8) A konvergenciaprogramban szereplő középtávú stratégia fő célja, hogy a hiány 2012-re a GDP 3 %-ában megadott referenciaérték alá csökkenjen, a 2010. február 16-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással össz hangban. A programban meghatározott pálya a költségve tési hiányt fokozatosan, 2010-ben a GDP 6,3 %-áról indulva 2011-ben a GDP 4,4 %-ára, 2012-ben pedig a GDP 3,0 %-ára csökkenti. Az elsődleges egyenleg hasonló mintát követ. Az (újraszámított) strukturális egyenleg a programidőszak elejére összpontosított kiigazítást tükröz. A program alapján a 2010 és 2012 közötti években az átlagos éves költségvetési konszolidáció körülbelül a GDP 1,75 %-ának felel meg, ami összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlással. A kiigazítás jórészt a kiadási oldalra épül, az elsődleges kiadás várhatóan fokozatosan csökken a 2009-ben GDP-arányosan 37,6 %-ról 2012-re a GDP 33,3 %-ára. Az államháztartási bevétel az előrejelzések szerint a 2009-ben GDP-arányosan 31,1 %-ról 2010-ben 31,7 %-ra növekszik, ezután pedig egyenletessé válik. A 2010. évi költségvetési cél elérése érdekében hozott struk turális konszolidációs intézkedések megkönnyítik a 2011. és 2012. évi költségvetési célok elérését is. A hatóságok közlése szerint Románia középtávú célkitűzése a GDP 0,7 %-át kitevő strukturális hiány. Tekintettel a legújabb előrejelzésekre és az adósság szintjére, a középtávú célki tűzés megfelel a Paktum célkitűzéseinek. A program nem tervezi a középtávú költségvetési célkitűzés elérését a prog ramidőszakban.

C 144/14

HU


(9) A 2010. évi hiány a programban előre jelzettnél rosszabb lehet, mivel a kiadáscsökkentésre irányuló néhány intéz kedés végrehajtása, mint például az állami foglalkoztatás csökkentése, társadalmilag és politikailag nehézségekbe ütközhet. Nehézséget okozhat továbbá a Rompetrol-érték papírokkal kapcsolatos visszafizetésekből származó egyszeri bevétel teljes beszedése, amely a feltételezések szerint a GDP 0,5 %-át kitevő további bevételt jelentene. A román kormány azonban a fizetésimérleg-támogatáshoz kapcsolódó program keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy további intézkedéseket hajt végre, ha a jelenleg meghatározottak nem biztosítják az ez évi költségvetési hiánycél eléréséhez szükséges megtakarításokat. Hasonló képpen előfordulhat a 2010 utáni években is, hogy a programban szereplő célok elérése nem lesz könnyű, különös tekintettel a választási ciklus államháztartásra gyakorolt potenciális negatív hatására. Egy másik potenci ális középtávú kockázat az állami vállalkozások hátraléka inak felhalmozódása, amelyet ha nem számolnak fel, negatív következményekkel lehet a költségvetés számára, ha a kormánynak valamely szakaszban be kell avatkoznia. Végezetül, a program nem határozza meg azokat az intéz kedéseket, amelyekkel a 2010-ben a GDP 6,3 %-ának megfelelő hiányt 2012-re a GDP 3,0 %-ára kívánják csök kenteni. Ez az információ várhatóan a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keretben szerepel, amelynek elfogadása 2010 májusában esedékes.

(10) A konvergenciaprogram becslése szerint a bruttó állam adósság az előző évi 13,6 %-ról 2009-ben a GDP 23 %ára emelkedik. Az adósságráta emelkedésének fő hajtóereje a hiány erőteljes emelkedése, a GDP csökkenése, a kamat fizetések növekedése és az árfolyam-leértékelésből szár mazó értékelési hatás volt. Bár jóval a Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad, az adósságráta az előrejelzések szerint a programidőszakban további 6,7 százalékponttal emelkedik, 2012-re a GDP 29,7 %-ára, amit főként a magas államháztartási hiány okoz. Ha a programban meghatározott költségvetési célokat nem érik el, az adós ságráta előre jelzett alakulása kevésbé kedvező is lehet.

(11) A 2020-ig tartó középtávú adósság-előrejelzések szerint a GDP növekedési rátája és az adóhányad csak fokozatosan tér vissza a válság előtt feltételezett értékekhez. Ez azt jelentené, hogy a programban előirányzott költségvetési stratégia ebben a formában, a politika további változtatása nélkül nem elegendő ahhoz, hogy az adósságrátát 2020-ra stabilizálja.

(12) A népesség idősödésének hosszú távú költségvetési hatása egyértelműen az uniós átlag feletti, főként a nyugdíjkia dások előre jelzett magas növekedése miatt. A programban becsült 2009. évi költségvetési pozíció súlyosbítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását. Az elsődleges hiány programban

2010.6.3.

előirányzott középtávú csökkentése és a Romániára vonat kozó fizetésimérleg-támogatási program keretében a nemzetközi pénzügyi intézményekkel megállapított nyug díjreform-tervezet végrehajtása, amelynek célja a népesség idősödésével kapcsolatos kiadások jelentős növekedésének megfékezése, hozzájárul majd az államháztartás fenntart hatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009. évi fenntartha tósági jelentésében (1) magasnak becsült kockázatok csök kentéséhez.

(13) A kereslet 2004 és 2008 közötti fellendülése idején a költ ségvetési politika erősen prociklikus volt, súlyosbítva ezzel a magánszektor gerjesztette egyensúlyhiányokat és tovább terhelve a már eleve túlfűtött gazdaságot. Mindez nagy mértékben a gyenge költségvetési tervezést és végrehajtást eredményező, általánosságban gyenge költségvetési irányí tási keretnek volt köszönhető. A váratlan többletbevéte leket általában évközi pótköltségvetések alapján költötték el, és csak kevés mozgásteret hagytak nehezebb időkre. A tőkekiadások tekintetében a visszatérő alulteljesítéshez részben az állami beruházási projektek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos gyenge közigazgatási kapacitás is hozzájárult. A román hatóságok költségvetési keretük megalapozottságának javítása érdekében az EU fizetési mérleg-támogatásához kapcsolódó program keretében kötelezettséget vállaltak a költségvetési irányítás javítására. A költségvetési felelősségről szóló törvény tervezetét benyújtották a parlamentnek jóváhagyásra. A törvényter vezet kötelező középtávú keretet hoz létre, megállapítja az év közbeni költségvetés-módosítások korlátait, szilárd költ ségvetési szabályokat vezet be és létrehoz egy költségvetési tanácsot, amely biztosítja az államháztartási kérdések független ellenőrzését. Határidőket állapítottak meg a költ ségvetési tanács felállítására (április vége) és a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keret benyújtására (május vége) vonatkozóan.

(14) A kormány számára átfogó prioritás és kihívás a közigaz gatás hatékonyságának és eredményességének javítása, központi és helyi szinten egyaránt. A nemzetközi pénzügyi intézményektől származó multilaterális támogatás kere tében javul a problémaelemzés, a költségvetési irányítási keret, a költségvetés tervezése és végrehajtása, valamint a politikák végrehajtása. Mindazonáltal további előrelépésre van szükség az állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok minősége, valamint általánosságban az üzleti környezet romlásának elkerülése érdekében. Az egyes minisztériumok teljesítményét érintő egyedi kihívások, (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

2010.6.3.

HU


C 144/15

konvergenciaprogramjának aktualizált változataiban szen teljen külön fejezetet a tanácsi ajánlások végrehajtásának. A program jelenlegi aktualizált változata külön szakaszban tárgyalja a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalma zását Románia esetében.

valamint a kormányszintű megközelítést igénylő, rendszer szintű problémák kezelése érdekében hamarosan megkez dődik a közigazgatás funkcionális átvizsgálása. Ezenfelül az adóigazgatás hatékonyságának növelése és a helyi ható ságok és az állami tulajdonú vállalkozások kiadásai feletti központi kormányzati ellenőrzés megerősítése érdekében egyedi intézkedések szerepelnek a tervek közt. A ható ságok a nem bejelentett munka visszaszorítására irányuló tervet fogadtak el, amely a munkaügyi ellenőrzés haté konyságát növelő intézkedésekre összpontosít. A ható ságok az állami oktatási és K+F kiadások hatékonyságának és eredményességének javításán is dolgoznak. Végül, a kormány konkrét intézkedéseket kíván hozni annak érde kében, hogy növelje az EU strukturális alapjainak alacsony felhasználási arányát.

Általános következtetésként megállapítható, hogy a konvergen ciaprogramban előre jelzett konszolidációs pálya ebben a formában megfelelő és összhangban van az EUMSz. 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. Mind azonáltal a 2010-re előirányzott konszolidációs intézkedések teljes körű végrehajtása elengedhetetlen a hiánycél eléréséhez. Ezenfelül a program nem részletezi kellően a 2011-ben és 2012-ben meghozandó konszolidációs intézkedéseket. A román kormány kötelezettséget vállalt tartalék intézkedések szükség szerinti meghozatalára a 2010-re megállapított hiánycél elérése érdekében. A Romániának nyújtott uniós fizetésimérlegtámogatáshoz kapcsolódó program keretében elhatározott költ ségvetés-irányítási reformok végrehajtása továbbá segítené a 2011-re és 2012-re kitűzött költségvetési célok elérését. Végül, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javítása érde kében létfontosságú a tervezett nyugdíjreform elfogadása és végrehajtása.

(15) Összességében 2010-ben a programban felvázolt költség vetési stratégia nagyjából összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. Mindazonáltal az államháztartási hiány rosszabb lehet a 2010-re előre jelzettnél, különösen néhány tervezett reform végrehajtá sának társadalmi és politikai nehézségei miatt. Ha ezek a kockázatok bekövetkeznek, végre kell hajtani a hatóságok általi kidolgozás alatt álló tartalék intézkedéseket. Figye lembe véve, hogy a programból hiányoznak a konkrét konszolidációs intézkedések, lehetséges, hogy 2011-től a költségvetési stratégia nincs teljesen összhangban a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. A program mindenekelőtt nem részletezi a költségvetési célok elérése érdekében 2011-ben és 2012-ben megho zandó kiegészítő konszolidációs intézkedéseket. Ez az információ várhatóan a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési keretben szerepel, amelynek elfogadása 2010. május végéig esedékes. A 2010–2012-es időszakban összességében a programban szereplő költségvetési forgatókönyv a GDP 1,75 %-ának megfelelő átlagos éves költségvetési kiigazítást tükröz, amely összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással, de ugyanazon kockázatoknak van kitéve, mint a költségvetési célok.

A fenti értékelés és a 2010. február 16-án az EUMSz. 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően adott ajánlás alapján, valamint a fenntartható konvergencia biztosításának szükségességére tekin tettel Románia felkérést kap arra, hogy: i. szigorúan hajtsa végre a fizetésimérleg-támogatáshoz kapcsolódó program részeként 2010-re vonatkozóan egyez tetett költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és szükség esetén tegyen további korrekciós intézkedéseket a 2010-es államháztartási hiánycél eléréséhez. A román hatóságokat felkérik továbbá, hogy a 2010. május végéig elkészítendő középtávú költségvetési kerettel összefüggésben részletezzék a költségvetési konszolidációs intézkedéseket, amelyek szük ségesek a programban 2011-re és 2012-re meghatározott költségvetési célok eléréséhez;

(16) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé nyeket illeti, a program a nem kötelező adatok tekinte tében részben hiányos (1). A program alapjául szolgáló alapfeltételezéseket továbbá nem külön táblázatban mutatják be, ahogyan azt a magatartási kódex javasolja. A Tanács a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetésére vonatkozó, 2010. február 16-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásaiban arra is felkérte Romániát, hogy

ii. a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadásával és végrehajtásával javítsa a költségvetési keretet, és különösen vegye figyelembe a költségvetési tanács által végzett elemzést a költségvetési politika kialakítása és végrehajtása során; iii. fogadja el és hajtsa végre a nyugdíjtörvény-tervezetet, amely hozzájárulna az államháztartás hosszú távú fenntarthatósá gának jelentős javításához.



2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. március

7,3

– 7,0

1,3

2,4

3,7

BIZ 2009. november

6,2

– 8,0

0,5

2,6

n.a.

KP 2009. június

7,1

– 4,0

0,1

2,4

n.a.

(1) Különösen a ledolgozott órák számát érintő foglalkoztatási adatok és az államháztartási kiadások feladatkörök szerinti bontására vonat kozó adatok hiányoznak.

HU

C 144/16

HICP infláció (%)


Nettó külső finanszí rozási képesség/igény (a GDP %-ában)









2010.6.3.

2008

2009

2010

2011

2012

KP 2010. március

7,9

5,6

3,7

3,2

2,8

BIZ 2009. november

7,9

5,7

3,5

3,4

n.a.

KP 2009. június

7,9

5,8

3,5

3,2

n.a.

KP 2010. március

9,5

– 1,7

– 3,3

– 3,7

– 2,7

BIZ 2009. november (2)

10,0

– 2,2

– 4,4

– 4,3

n.a.

KP 2009. június

8,7

0,5

– 2,5

– 2,9

n.a.

KP 2010. március

– 11,2

– 3,9

– 3,9

– 3,9

– 3,7

BIZ 2009. november

– 11,8

– 5,0

– 5,1

– 5,2

n.a.

KP 2009. június

– 11,9

– 6,3

– 5,4

– 5,2

n.a.

KP 2010. március

32,8

31,1

31,7

31,9

31,8

BIZ 2009. november

32,8

31,6

31,8

32,0

n.a.

KP 2009. június

33,1

33,2

33,7

34,2

n.a.

KP 2010. március

38,4

39,1

38,1

36,4

34,8

BIZ 2009. november

38,4

39,4

38,6

37,9

n.a.

KP 2009. június

38,5

38,3

37,8

37,0

n.a.

KP 2010. március

– 5,5

– 8,0

– 6,3

– 4,4

– 3,0

BIZ 2009. november

– 5,5

– 7,8

– 6,8

– 5,9

n.a.

KP 2009. június

– 5,4

– 5,1

– 4,1

– 2,9

n.a.

KP 2010. március

– 4,8

– 6,5

– 4,5

– 2,6

– 1,6

BIZ 2009. november

– 4,8

– 6,2

– 5,0

– 3,9

n.a.

KP 2009. június

– 4,7

– 3,6

– 2,4

– 1,4

n.a.

KP 2010. március

– 8,5

– 7,5

– 5,2

– 3,2

– 2,1

BIZ 2009. november

– 8,5

– 7,1

– 5,5

– 4,6

n.a.

KP 2009. június

– 8,2

– 5,3

– 3,3

– 2,0

n.a.

KP 2010. március

– 8,5

– 7,5

– 5,2

– 3,2

– 2,1

BIZ 2009. november

– 8,5

– 7,1

– 5,5

– 4,6

n.a.

KP 2009. június

– 8,2

– 5,3

– 3,3

– 2,0

n.a.

KP 2010. március

13,6

23,0

28,3

29,4

29,7

BIZ 2009. november

13,6

21,8

27,4

31,3

n.a.

KP 2009. június

13,6

18,0

20,8

22,0

n.a.

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programok szerint, ahogy a Bizottság szolgálatai a programokban szereplő információk alapján újraszámították. (2) A 2008–2011 közötti időszakra vonatkozóan 5,1 %-os, 3,4 %-os, 2,9 %-os és 2,5 %-os becsült potenciális növekedés alapján. (3) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül. Forrás: Konvergenciaprogram (KP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

2010.6.3.

HU


C 144/17

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Szlovákiának a 2009–2012-es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/04) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,






(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Szlovákiának a 2009–2012-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját.

(2) A 2003–2008-as időszakban a reál-GDP átlagosan 7 % feletti növekedési rátájával Szlovákia a fellendülési szakaszban az egyik legjobban teljesítő uniós tagállam volt. Ebben az időszakban a megalapozott makrogazdasági politikák révén elkerülték a nagyobb makrogazdasági egyensúlyhiányt, így lehetővé vált, hogy Szlovákia 2009. januárban bevezesse az eurót. Ennek ellenére a szlovák gazdaságot nagy kereskedelmi nyitottsága miatt erősen befolyásolta a válság. A reál-GDP a becslések szerint 4,7 %-kal esett vissza 2009-ben, és a szomszédos országok valutáinak leértékelődése Szlovákia reál effektív árfolya mának további felértékelődését vonta maga után.

gyengül Szlovákia külső versenyképessége, ezért fontos, hogy az államháztartási hiány hiteles és fenntartható csök kentése a hatóságok következő évekre vonatkozó stratégi ájának kulcseleme legyen.

(3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csökke nése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szint jére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beruházások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő struk turális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államháztartás fenntartható ságára gyakorolt negatív hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Szlovákia számára mindenekelőtt fontos, hogy olyan reformokat hajtson végre, amelyek a vállalkozásokra nehezedő szabá lyozási és adminisztratív terhek csökkentésére, a munkaerőpiac működésének javítására, és – többek között a bérek visszafogása révén – a kereskedelmi partnerekhez képest költség-versenyképességi pozíciójának javítására irányulnak.

(4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál-GDP növekedése 2010-ben 1,9 %, 2011-ben 4,1 %, 2012-ben pedig 5,4 % lesz. A jelenleg rendelkezésre álló információk (2) fényében úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2010-ben megalapozott, 2011-ben és 2012-ben pedig optimista növekedési feltételezéseken alapul.

A program későbbi éveire vonatkozó előrejelzések nem feltétlenül tükrözik a költségvetési konszolidációs stratégiák megalapozásához szükséges mértékű óvatosságot, különös tekintettel a jelenlegi válság utáni környezetben a szokat lanul nagy fokú bizonytalanságokra. A program inflációs előrejelzése a feltételezett élénküléssel összhangban 2011re körülbelül 1 százalékponttal magasabb a Bizottság szol gálatainak 2009. őszi előrejelzésében szereplőnél, a munka nélküliségi ráta csökkenését pedig gyorsabbra becsüli.

A válság hatásainak megfékezése érdekében a hatóságok teljes mértékben hagyták működni az automatikus stabili zátorokat, és az európai gazdaságélénkítési tervvel össz hangban 2008. novemberben és 2009. februárban válság ellenes intézkedéseket fogadtak el (a GDP 0,5 %-át kitevő mértékben 2009-re és 2010-re egyaránt). A 2009-ben várhatóan a GDP 6 %-át kitevő államháztartási hiány fényében a Tanács 2009. december 2-i határozatában megállapította, hogy túlzott hiány áll fenn, és ajánlást tett a hiány 2013-ig történő megszüntetésére. A szomszédos országok valutájának átmeneti leértékelődése és a válság során fokozódó költségvetési egyensúlytalanságok miatt

(5) A program becslései szerint az államháztartási hiány 2009ben a GDP 6,3 %-ára emelkedik a 2008-ban a GDP 2,3 %át kitevő szintről. Az automatikus stabilizátorok teljes mértékű működése 2009-ben jelentős bevételcsökkenéshez és a szociális kiadások nagymértékű emelkedéséhez veze tett. A kormány által az európai gazdaságélénkítési terv

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_en.htm

(2) Az értékelés figyelembe veszi a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését, és az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb informáci ókat is.

C 144/18

HU


keretében elfogadott ösztönző intézkedések nem befolyá solták a hiányt, mivel finanszírozásuk a kiadások költség vetésen belüli átcsoportosításával történt. Néhány válságke zelő intézkedés 2010-ben is fennmarad. A Tanács által szorgalmazott exitstratégiával összhangban, valamint a túlzott hiány megszüntetése és a költségvetési egyenleg fenntarthatóbb szintre hozása érdekében a kormány a programidőszak elejére ütemezi az államháztartás konszo lidációját, 2010-től kezdődően.

(6) A program 2010-ben a GDP 5,5 %-ának megfelelő állam háztartási hiányt céloz meg. A kiadás GDP-hez viszonyított aránya várhatóan GDP-arányosan 1,1 százalékponttal esik, ami az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások terén megtakarításokat, a közszféra béreinek visszafogott emelését és az állami beruházások csökkenését tükrözi. A GDP-hez viszonyított bevételek az előrejelzés szerint GDParányosan 0,3 százalékponttal csökkennek, ami az adóked vezmények és a munkához kapcsolódó juttatások átmeneti növelését, továbbá az állami vállalatoktól származó oszta lékok csökkenését tükrözi. A tervezett intézkedések várha tóan GDP-arányosan körülbelül 1 százalékponttal csök kentik az államháztartási hiányt. A 2010. évi költségvetési cél a strukturális egyenleg (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) nagymértékű, GDP-arányosan mintegy 1,25 százalékpontos javulásával számol, ami összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében adott tanácsi ajánlással.

(7) A program költségvetési stratégiájának fő célja, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen 2012ben, azaz egy évvel hamarabb a Tanács által a túlzott hiány esetén követendő eljárásban ajánlottnál. Az államháztartási hiány várhatóan a 2010. évi GDP-arányos 5,5 %-ról 2011ben és 2012-ben 4,2 %-ra, illetve 3,0 %-ra csökken. A 2010 és 2012 közötti hiánycsökkenés kétharmada előre ütemezett strukturális javulást tükröz (a közös módszer tannak megfelelően a programban szereplő információk alapján számítva), a maradék egyharmad pedig a kedvező ciklikus folyamatok eredménye. A strukturális javulás fő hajtóereje a kormányzati fogyasztás és a tőkekiadások tervezett jelentős csökkentése. A program alapján a 2010–2012 közötti években az átlagos éves költségvetési konszolidáció – a közös módszertannak megfelelően újra számítva – körülbelül a GDP 1 %-ának felel meg, ami össz hangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás kere tében kiadott tanácsi ajánlással. A konszolidáció a tervek szerint a 2012 utáni években is folytatódik annak érde kében, hogy közeledni lehessen a középtávú költségvetési célkitűzés, a strukturális értelemben véve kiegyensúlyozott költségvetés eléréséhez. Tekintettel a legújabb előrejelzé sekre és az adósság szintjére, a középtávú célkitűzés több mint megfelelően tükrözi a Paktum célkitűzéseit. Mindazonáltal elérését a program nem tervezi a programidő szakon belül.

(8) A 2010. évi költségvetés a programban előre jelzettnél valamivel rosszabbul is alakulhat. Különösen a kiadási oldalon vannak bizonytalanságok, előfordulhat ugyanis, hogy néhány intézkedés nem biztosítja a várt megtakarítást

2010.6.3.

(például az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások csökkentése). Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok egyenlegére vonatkozó előrejelzések optimistának tűnnek, figyelembe véve a válságnak az ezen szervek bevételére gyakorolt feltételezett hatását 2010-ben. A költségvetési célokat érintő bizonytalanság a későbbi években nagyobb. A program 2011 és 2012 vonatkozásában optimista makrogazdasági feltételezéseken alapul, ami azt jelenti, hogy a bevételek a vártnál kedvezőtlenebbül is alakul hatnak. A kiadási oldalon tervezett intézkedéseket, külö nösen a kormányzati fogyasztás csökkentéséhez kapcsoló dóakat tovább kell részletezni a konszolidációs terv hite lességének növelése érdekében.

(9) A stabilitási program szerint a bruttó államadósság a 2008ban a GDP 27,7 %-át kitevő szintről 2009-ben 37,1 %-ra emelkedett. Az emelkedés a magas hiányt és a reál-GDP 2009. évi jelentős szűkülését tükrözi. Bár az adósságarány jóval a Szerződés szerinti referenciaérték alatt marad, az előrejelzések szerint 2010-ben és 2011-ben tovább nő, elérve a GDP 42,5 %-át, majd némileg csökken 2012-ben, a GDP 42,2 %-ára. Az adósságráta valószínűleg kevésbé kedvezően fog alakulni, mint azt a program várja, külö nösen 2010 után, amikor a költségvetési konszolidáció kockázatait annak lehetősége is növeli, hogy a reál-GDP növekedése a programban feltételezettnél kedvezőtlenebbül alakul.

(10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősö désével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt jelzik, hogy a programban tervezett költségvetési stra tégia önmagában, változatlan politika mellett nem elegendő a GDP-hez viszonyított adósságarány 2020-ig történő stabilizálásához.

(11) A népesség elöregedése hosszú távon az EU-átlagnál vala mivel jelentősebb mértékben befolyásolja a költségvetést, főként a nyugdíjkiadások következő évtizedekre előre jelzett viszonylag magas növekedése miatt. Ezenkívül a 2009. évi költségvetési egyenleg súlyosbítja a népesség elöregedésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költség vetési hatását. A programban előirányzottaknak megfele lően középtávon magasabb elsődleges többlet elérése, a strukturális reformok, valamint a nyugdíjrendszer reformja hozzájárulhatna az államháztartások fenntarthatóságával a kapcsolatos, a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelentés ében (1) magasnak értékelt kockázatok csökkentéséhez. (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

2010.6.3.

HU


(12) Szlovákia fiskális politikája jól meghatározott és részletes hároméves költségvetési keretre épül. Mindazonáltal a középtávú kiadási célok jórészt indikatívak és jellemző a nagymértékű módosításuk, ami idővel aláássa a hiteles ségüket. A stabilitási program 2010. évi aktualizált válto zata többéves kiadási korlátok bevezetésével erősítené meg a keretet, amelyek az államháztartás nagy részét érintenék, negatív gazdasági sokkok esetére pedig mentesítési zára dékot irányoz elő. A program javasolja továbbá az állam adósság felső határának bevezetését az alkotmányba, és a költségvetés–végrehajtás év közbeni ellenőrzésének javí tását. Az államháztartás intézményi hátterének megerősíté sére irányuló erőfeszítések örvendetesek, ezért ezeket ösztönözni kell. Mivel azonban a javaslatok még nagyon kezdeti szakaszban vannak, inkább kiegészítő erőfeszí tésnek tekintendők, mint a konszolidációs stratégia hajtóe rejének.

(13) A szlovákiai állami kiadások összetétele javításra szorul. A szomszédos országokhoz képest az állami beruházások aránya az összes állami kiadásban alacsony (a GDP 2 %a). A K+F-re, az oktatásra és a környezetvédelemre fordított kiadások az uniós elvárásokhoz és a regionális versenytár sakhoz képest szintén alacsonyak. Mindezek ismeretében az állóeszköz-felhalmozásra fordított kiadások tervezett csökkentése a programidőszakban aggodalomra ad okot. Ez egy olyan felzárkózó gazdaságban, mint Szlovákia, nem feltétlenül fenntartható, és nem is kívánatos. A program a kormányzat hatékonyságának fokozása érde kében számos intézkedést tervez, többek között a központi közigazgatás átszervezését a minisztériumok egybeolvasztá sával, a közbeszerzés és az állami tulajdon kezelésének centralizálását és az információs technológia jobb felhasz nálását az állami szolgáltatásokban. Ezek az intézkedések jó irányba haladnak, de még korai szakaszban vannak.

C 144/19

eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlással. Mindazonáltal a bevételi és a kiadási célokat is kockázatok övezik, külö nösen 2011-ben és 2012-ben, amely évek vonatkozásában a makrogazdasági paraméterek feltételezett értéke magasnak tűnik. Ezenkívül a konszolidációs terv hiteles ségének növelése érdekében a programban szereplő intéz kedések további részletezésére van szükség.

(15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé nyeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (1). A túlzott hiány megszün tetéséről szóló 2009. december 2-i, a 126. cikk (7) bekez dése szerinti ajánlásában a Tanács felkérte Szlovákiát arra is, hogy a stabilitási program aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a Tanács ajánlásainak végrehaj tása terén tett előrelépéseket. A program megfelel ennek az ajánlásnak.

Általános következtetésként megállapítható, hogy a programban bemutatott költségvetési stratégia nagyjából összhangban van a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiadott tanácsi ajánlással. A program – méltánylandó módon – jelentős, előre ütemezett költségvetési konszolidációt irányoz elő azzal a céllal, hogy a hiány a GDP 3 %-a alá csökkenjen 2012-re, azaz a Tanács által meghatározott határidőnél egy évvel korábban. A költségvetési előrejelzéseket azonban a program későbbi éveire vonatkozó optimista növekedési feltételezések miatt kockázatok terhelik, és a kiadási oldalon tervezett megtakarítások eléréséhez konkrétabb intézkedésekre lehet szükség. A költségvetési keret megerősítésének szándéka örvendetes, de azt konkrét intézkedé seknek kell követniük.

A fenti értékelés alapján és a 2009. december 2-i, az EUMSz. 126. cikke szerinti ajánlás fényében Szlovákia felkérést kap arra, hogy: (14) Összességében 2010-ben a programban felvázolt költség vetési stratégia összhangban van a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. 2011-től fennáll annak a kocká zata, hogy nem valósul meg a programban felvázolt ambi ciózus konszolidációs pálya, és hogy a költségvetési stra tégia nem lesz teljesen összhangban a 126. cikk (7) bekez dése szerinti tanácsi ajánlással.

i. a költségvetésben tervezettek szerint hajtsa végre 2010-ben a hiánycsökkentő intézkedéseket, és a következő évekre konkrét intézkedésekkel támassza alá a konszolidációs pályát a túlzott hiány lehetőleg 2012-ig, de legkésőbb 2013-ig történő megszüntetésének biztosítása érdekében;

ii. az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása céljából folytassa a nyugdíjrendszer reformját; A program ambiciózus tervet vázol föl, amellyel a 2009ben a GDP 6,3 %-ának megfelelő államháztartási hiányt a GDP 3,0 %-ára kívánják csökkenteni 2012-re, azaz egy évvel a Tanács által 2013-ra meghatározott határidő előtt. A 2010-es költségvetési cél elérése a strukturális egyen legben a GDP körülbelül 1,25 százalékpontjának megfelelő javulást jelentene. A 2010–2012 közötti időszakra előre jelzett, a GDP 1 %-a körüli átlagos éves strukturális kiiga zítás összhangban van a túlzott hiány esetén követendő

iii. hajtsa végre a költségvetési keret további megerősítését célzó intézkedéseket, különös tekintettel a kötelező többéves kiadási korlátok bevezetésére. (1) Különösen a készletek változásaira és az értéktárgyak nettó beszer zésére vonatkozó adatok hiányoznak.

C 144/20

HU


2010.6.3.



HICP infláció (%)


Nettó külső finanszírozási képesség/ igény (a GDP %-ában)







2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. január

6,4

– 5,7

1,9

4,1

5,4

BIZ november

6,4

– 5,8

1,9

2,6

n.a.

KP 2009. április

6,4

2,4

3,6

4,5

n.a.

SP 2010. január

3,9

1,2

2,6

3,7

4,1

BIZ november

3,9

1,1

1,9

2,5

n.a.

KP 2009. április

3,9

2,2

3,6

4,1

n.a.

SP 2010. január

8,9

– 1,1

– 2,9

– 3,0

– 1,0

BIZ 2009. november (2)

9,2

– 0,8

– 2,1

– 3,0

n.a.

KP 2009. április

6,5

3,5

1,7

1,0

n.a.

SP 2010. január

– 5,3

– 4,2

– 3,2

– 2,7

– 1,9

BIZ november

– 5,6

– 4,8

– 4,3

– 4,2

n.a.

KP 2009. április

– 5,8

– 4,2

– 2,9

– 2,6

n.a.

SP 2010. január

32,5

32,8

32,5

32,3

31,7

BIZ november

32,5

31,3

31,4

31,4

n.a.

KP 2009. április

33,4

32,1

31,6

31,8

n.a.

SP 2010. január

34,8

39,1

38,0

36,5

34,7

BIZ november

34,8

37,5

37,5

36,9

n.a.

KP 2009. április

35,6

35,1

34,5

34,1

n.a.

SP 2010. január

– 2,3

– 6,3

– 5,5

– 4,2

– 3,0

BIZ november

– 2,3

– 6,3

– 6,0

– 5,5

n.a.

KP 2009. április

– 2,2

– 3,0

– 2,9

– 2,2

n.a.

SP 2010. január

– 1,1

– 4,5

– 3,6

– 2,3

– 1,1

BIZ november

– 1,1

– 5,0

– 4,7

– 4,1

n.a.

KP 2009. április

– 0,9

– 1,7

– 1,7

– 1,0

n.a.

SP 2010. január

– 4,9

– 6,0

– 4,7

– 3,3

– 2,7

BIZ november

– 5,0

– 6,0

– 5,4

– 4,6

n.a.

KP 2009. április

– 4,1

– 4,0

– 3,4

– 2,5

n.a.

SP 2010. január

– 4,2

– 6,0

– 4,7

– 3,3

– 2,7

BIZ november

– 5,2

– 6,2

– 5,4

– 4,6

n.a.

– 3,8

– 4,4

– 3,5

– 2,6

n.a.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

KP 2009. április

HU

2010.6.3.



C 144/21

2008

2009

2010

2011

2012

SP 2010. január

27,7

37,1

40,8

42,5

42,2

BIZ november

27,7

34,6

39,2

42,7

n.a.

27,6

31,4

32,7

32,7

n.a.

2009.

KP 2009. április Megjegyzések:

(1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programoknak megfelelően, ahogy a Bizottság szolgálatai a programban szereplő adatok alapján újraszámították. (2) A 2008–2011 közötti időszakra vonatkozóan 4,7 %-os, 3,6 %-os, 3,2 %-os, illetve 3,6 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. (3) Ciklikusan kiigazított egyenleg, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül. Egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések a legújabb program alapján: a GDP 0,7 %-a 2008-ban, hiánynövelő, a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint 2008-ban és 2009-ben is a GDP 0,2 %-a, mindkettő hiánycsökkentő. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

C 144/22

HU


2010.6.3.

A TANÁCS VÉLEMÉNYE Szlovéniának a 2009–2013-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról (2010/C 144/05) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősíté séről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és külö nösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, tekintettel a Bizottság ajánlására, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően, A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT FOGALMAZTA MEG:

(1) A Tanács 2010. április 26-án megvizsgálta Szlovénia 2009–2013-as időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. (2) A válságot megelőző években Szlovéniában erőteljes gazdasági növekedés volt tapasztalható, amelynek fő hajtó erejét a dinamikus export és a beruházások jelentették. A gyors bővülés 2008 utolsó negyedévében torpant meg, amikor a világméretű válság rendkívül súlyosan és megle hetősen hirtelen elérte a szlovén gazdaságot, Szlovénia fokozott nyitottsága miatt elsősorban a kereskedelem csatornáján keresztül. A gazdasági lassulás a túlhevüléssel és a versenyképesség csökkenésével kapcsolatosan felme rülő kockázatok által jellemzett időszakot követően némi gazdasági kiigazításhoz vezet: 2008 vége óta az euroöve zethez képest vett inflációs különbözet és a külső hiány egyaránt fokozatosan csökken, sőt, ez utóbbi 2009-re megközelíti az egyensúlyi helyzetet.

annak érdekében, hogy maradéktalanul kihasználhassa a globális gazdaságélénkülés előnyeit. Ehhez a bérek és a termelékenység alakulásának megfelelőbb összehangolá sára, illetve strukturális reformok végrehajtására van szükség. (3) Bár a tényleges GDP-nek a válság során megfigyelt csök kenése jórészt ciklikus, a válság a potenciális kibocsátás szintjére is negatív hatással volt. Emellett a válság a beru házások visszaesése, a hitelhez jutás nehézségei és a növekvő strukturális munkanélküliség következtében középtávon is hatással lehet a potenciális növekedésre. A gazdasági válság hatása továbbá súlyosbítja a népesség idősödése által a potenciális kibocsátásra és az államház tartásra gyakorolt hatásokat. Mindezek ismeretében a potenciális növekedés támogatása céljából elengedhetetlen a strukturális reformok ütemének felgyorsítása. Szlovénia esetében különösen fontos a termelékenység növelése és a fajlagos munkaerőköltség visszafogása, többek között azáltal, hogy reformokat hajtanak végre az innováció és a kutatás, valamint a munkaerőpiac területén. (4) A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv azzal számol, hogy a reál-GDP a 2009. évi 7,3 %-os (a statisztikai hivatal 2010. március 1-jén közzétett becslése szerint 7,8 %-os) csökkenéshez képest visszatér a növeke dési pályára, és 2010-re eléri a 0,9 %-ot, majd a program időszak további éveiben átlagosan 3,2 %-os ütemben emel kedik tovább. A rendelkezésre álló információk fényében (2) úgy tűnik, hogy a forgatókönyv 2011-ig valós, azt követően pedig optimista feltételezéseken alapul. A foglalkoztatás szint jének előre jelzett csökkenése és ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta növekedése a vártnál kedvezőtle nebbül is alakulhat a következők miatt: i. az átmeneti munkaerő-piaci támogatási rendszerek fokozatos megszün tetése, hacsak ezt, szükség esetén, nem követik olyan akti válási és képzési politikák, amelyek elősegítik a munkaerőátcsoportosítást és a munkavállalók átképzését, valamint ii. a minimálbér 2010 és 2012 közöttre tervezett fokozatos emelése. A program inflációs előrejelzései valószerűnek tűnnek.

A gazdasági visszaesés, valamint az európai gazdaságélén kítési tervvel összhangban hozott gazdaságélénkítő intéz kedések és az erőteljes beépített kiadási dinamika eredmé nyeképpen a szlovén költségvetési pozíció gyorsan romlott. Az államháztartási hiány meredek emelkedése nyomán, miután az a GDP 1,8 %-ának megfelelő 2008. évi értékről 2009-ben a becslések szerint 5,7 %-ra emelke dett, a Tanács 2009. december 2-án úgy határozott, hogy Szlovéniában túlzott hiány áll fenn, amelynek megszünte tésére 2013-at tűzte ki határidőül. A rendezett államház tartásnak többek között a nyugdíjrendszer további reformjai segítségével történő helyreállításán túl a szlovén gazdaság előtt álló legfőbb kihívás az ellenálló képes ségének javítása és versenyképességének visszanyerése

(5) A program becslése szerint az államháztartás hiánya a GDP 1,8 %-ának megfelelő 2008. évi értékről 2009-ben 5,7 %-ra emelkedett Míg a GDP-arányos kamatkiadások az előrejelzés szerint jellemzően változatlanok maradtak, az elsődleges egyenleg jelentősen romlott. A fent említettek szerint ez az automatikus stabilizátorok működésének, a szociális juttatások természetéből fakadó erőteljes dinami kának és az állami szektor bérköltségeinek, valamint különböző diszkrecionális intézkedéseknek, többek között

(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o. Az ebben a szövegben említett doku mentumok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/ economy_finance/sgp/index_hu.htm

(2) Az értékelés a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzését, vala mint az azóta rendelkezésre bocsátott egyéb információkat veszi figyelembe.

2010.6.3.

HU


a kormány által az európai gazdaságélénkítési tervvel össz hangban elfogadott, a GDP mintegy 1,5 %-át kitevő válság kezelési intézkedéseknek tudható be. A program szerint a tervezett költségvetési politika 2010-ben némileg, azt követően pedig erőteljesen restriktívvé válik, ami össz hangban áll a Tanács által szorgalmazott exitstratégiával, és a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetését célozza. (6) A program 2010-re vonatkozó tervei szerint az államház tartás hiánya a GDP 5,7 %-án stabilizálódik. Tekintettel a kamatteher meredek emelkedésére, az elsődleges hiány a tervek szerint 0,7 százalékponttal esik vissza, kicsivel a GDP 4 %-a alá. Önmagában tekintve a 2010-re vonatkozó költségvetési stratégia nagy vonalakban megfelel a Tanács által 2009. december 2-án elfogadott, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlásnak, amelynek értelmében a 2010-re tervezett konszolidációs intézkedéseket a terveknek megfelelően kell végrehajtani. A bevételi oldalt érintő diszkrecionális intézkedések – nevezetesen egyrészről a társasági adó további csökkentése és a társadalmilag hátrányos helyzetű személyeknek nyúj tott további adókedvezmény, másrészről pedig a jövedéki adók további növelése és a (még pontosításra és elfoga dásra váró) felülvizsgált széndioxid-kibocsátási adó – jellemzően semleges költségvetési hatással bírnak. Mind azonáltal a bevételek az előrejelzések szerint GDParányosan 0,8 százalékponttal nőnek majd, szemben a 2009-re becsült eredményekkel, köszönhetően a közvetett adóbevételek feltételezett növekedésének (1) és az „egyéb” bevételek enyhe erősödésének. A kiadási oldalon tervezett 2010. évi intézkedések – többek között az állami szektor béremelésének újabb elhalasztása, a szociális juttatásokra, köztük a nyugdíjakra vonatkozó kevésbé nagyvonalú inde xálási szabályok és az alacsonyabb tőketranszfer – várha tóan a GDP 1,25 %-ának megfelelő megtakarítást jelen tenek majd a változatlan politika forgatókönyvéhez képest, ugyanakkor a kiadások természetéből adódó erőteljes dina mika miatt a tervek szerint az elsődleges kiadási hányad még így is kissé megemelkedik 2010-ben. Mindezek alapján a strukturális egyenleg – azaz a ciklikusan kiigazí tott, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, a közösen megállapított módszertannak megfelelően számí tott egyenleg – a 2009. évi GDP-arányosan 0,25 százalék pontos csökkenést követően várhatóan csupán kismér tékben, 0,25 százalékponttal javul majd. (7) A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja, hogy a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak megfelelően 2013-ra a GDP 3 %-a alá szorítsa vissza a hiányt; a meghatározott hiánycél 2011-ben a GDP 4,2 %-a, 2012-ben 3,1 %-a, 2013-ban pedig 1,6 %-a. A középtávú konszolidációs stratégia az elsődleges kiadások széles körű korlátozásán alapul. A program nagy vona lakban utal a stratégiát alátámasztó intézkedésekre, ezeket azonban még részletesen meg kell határozni és el kell fogadni. Az intézkedések alapja az állami szektor fokozott (1) A 2010-re és a 2011-re vonatkozó költségvetésben kifejtettek szerint az energetikai termékekre kivetett jövedéki adókra várhatóan kedvezően hat az eladott ásványolaj-mennyiség emelkedése, a héabe vételek pedig a 2009-hez képest alacsonyabb héavisszatérítések miatt növekedni fognak.

C 144/23

hatékonysága, valamint a közszolgáltatások nyújtásának és a szociális védelemnek a racionalizálása. Ezenfelül a program költségvetési előrejelzései az átmeneti ösztönző intézkedések 2010-ben kezdődő fokozatos visszavonását követően magukban foglalják azok végleges megszűnését is.

A program előrejelzése szerint a 2010 és 2013 közötti időszakban az éves átlagos strukturális javulás valamelyest alacsonyabb lesz a GDP-arányos 0,75 százalékpontnál, ami általánosságban összhangban áll a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlással. A kiigazítás egyenetlenül oszlik el a programidőszakon belül, ugyanis a restriktív költség vetési irányvonal 2011-re és 2013-ra összpontosul. A program megerősíti, hogy Szlovénia középtávú költségve tési célkitűzése a 2005. évi eredeti célokkal összhangban a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiánnyal jellemzett költségvetési pozíció elérése. Figyelembe véve a legújabb előrejelzéseket és az adósság szintjét, a középtávú célki tűzés, annak ellenére, hogy az államadósság nem éri el a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket, láthatóan nem veszi kellően figyelembe a népesség idősödéséből fakadó rejtett kötelezettségeket. A program hiánycéljainak megfelelő strukturális egyenlegek arra engednek következ tetni, hogy a középtávú költségvetési célkitűzés nem való sítható meg a programidőszakon belül.

(8) A költségvetési eredmények a programban előre jelzettnél akár kedvezőtlenebbül is alakulhatnak, és ennek valószínű sége a programidőszak előrehaladtával egyre nő. A közve tett adók 2010-re előre jelzett tekintélyes mértékű emel kedését a programban foglalt intézkedések csupán részben látszanak alátámasztani, és a magánfogyasztással kapcso latos visszafogott kilátásokat tekintve az előrejelzés opti mistának mondható. A kiadások növekedése az elmúlt években meghaladta a tervezett mértéket, és ez a helyzet a jövőben is előállhat. 2011-től nagyobb a kiadási célok túllépésének kockázata, mivel az alapvető intézkedések pontos meghatározására és elfogadására még nem került sor, és ezek közül néhány várhatóan a szociális part nerekkel folytatott egyeztetések eredményétől függ majd. Ezenfelül az előirányzott megszorításokat az elmúlt években tapasztalt erőteljes természetszerű kiadási dina mika fényében kell vizsgálni, különösen a bérköltségek és a szociális juttatások (ideértve a nyugdíjakat is) esetében, amelyek a tervek szerint jelentősen hozzájárulnak majd a hiány csökkentéséhez. A tőkekiadásoknak a programidő szak egészére vonatkozóan előre jelzett figyelemreméltó csökkentése az EU strukturális alapjaiból származó támo gatások fokozottabb igénybevételét türközi, ami a felvevő képességben mutatkozó hiányosságokat tekintve komoly kihívást jelenthet. A bevételi oldalt érintő kockázatok a 2011 utáni időszakra vonatkozó optimista makrogazda sági forgatókönyvhöz kapcsolódnak.

(9) A bruttó államadósság a program becslése szerint a 2008. évi, a GDP 22,5 %-ának megfelelő értékről 2009-re jelen tősen megugrott, és elérte a GDP 34,4 %-át (a statisztikai hivatal 2010. március 1-jén közzétett becslésében szereplő alacsonyabb nominális GDP-érték fényében a 2009. évi bruttó államadósság GDP-arányosan mintegy 1 százalék ponttal magasabb is lehet). Az emelkedés fő kiváltó oka az

C 144/24

HU


elsődleges hiány növekedése és a jelentős mértékű SFAtételek, amelyek a pénzügyi szektor támogatását célzó újra tőkésítést és a likviditási műveleteket tükrözik. Az előre jelzett adósságállomány várhatóan a programidőszak egésze során a Szerződésben foglalt referenciaérték alatt marad, 2012-re azonban főként az elsődleges hiányok és a nominális GDP-re vonatkozó javuló kilátások nyomán több mint 8 százalékponttal a GDP 43 %-ára nő, 2013ra pedig az elsődleges egyenlegtöbblethez való visszaté résnek köszönhetően mérsékelt visszaesést mutat majd. Figyelembe véve a költségvetési célkitűzésekhez kapcso lódó kockázatokat és az ezeket erősítő, a pénzügyi szektor támogatásából fakadó SFA-tételekkel kapcsolatos bizonyta lanságot, az adósságállomány a programban előre jelzettnél kedvezőtlenebbül is alakulhat.

(10) A középtávú adósság-előrejelzések, amelyek azt feltételezik, hogy a GDP-növekedés fokozatosan helyreáll a válság előtt tervezett mértékre és az adóhányad visszatér a válság előtti szintre, és amelyek magukban foglalják a népesség idősö désével kapcsolatos kiadások előre jelzett növekedését is, azt mutatják, hogy a programban tervezett költségvetési stratégia önmagában, változatlan politika mellett néhány évre stabilizálná az adósságrátát, de nem akadályozná meg, hogy 2020-hoz közeledve visszatérjen az enyhén növekvő tendenciához.

(11) A népesség idősödésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása nagymértékben meghaladja az EU átlagát, főként a GDP-arányos nyugdíjkiadásoknak a következő évtizedekben viszonylag jelentős növekedése miatt. A programban becsült 2009. évi költségvetési pozíció súlyos bítja a népesség idősödésének a fenntarthatósági résre gyakorolt költségvetési hatását.

A elsődleges többlet középtávú elérése és a többek között az idősödéssel kapcsolatos kiadások jelentős növekedését megfékező strukturális reformok végrehajtása csökkentené az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos, a Bizottság 2009. évi fenntarthatósági jelentésében (1) magasnak ítélt kockázatokat. Utóbbihoz megfelelő alap ként szolgálhat a kormány 2010 februárjában elfogadott, a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó exitstratégi ájában szereplő tervezett kétlépcsős nyugdíjreform.

(12) A gördülő kétéves központi kormányzati költségvetések elfogadása és a helyi önkormányzatok összes adósság állományára vonatkozó felső korlát a szlovén költségvetési keret elismert pozitív jellemzője. Ennek ellenére a költség vetési irányítás még javítható. A gördülő kétéves költség vetés egyik hiányossága például az, hogy a második évre meghatározott célokat a következő évi költségvetésben (1) Az államháztartások fenntarthatóságára vonatkozó, 2009. november 10-i tanácsi következtetésekben „a Tanács felhívja a tagállamokat, hogy a soron következő stabilitási és konvergenciaprogramjaik során irányítsák figyelmüket a fenntarthatóságot célzó stratégiákra”, továbbá „felkéri a Bizottságot, valamint a Gazdaságpolitikai Bizott ságot és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy – a következő fenntarthatósági jelentéshez megfelelő időben – további módszereket dolgozzanak ki az államháztartások hosszú távú fenntarthatóságának értékeléséhez”, amelyet 2012-re terveznek.

2010.6.3.

felülvizsgálhatják. Továbbá a 2006–2008. és bizonyos mértékben a 2009. évi költségvetés végrehajtása rámutat a kiadási korlátok túllépésének kockázatára. 2009-ben Szlovénia a költségvetési keret megerősítését célzó intéz kedéseket – teljesítményalapú költségvetés-tervezés és egy független költségvetési tanács felállítása – vezetett be, és továbbiak várhatók, nevezetesen a költségvetési számvitel javítása és egy költségvetési szabály létrehozása. Követke zetes végrehajtás esetén ezek a kezdeményezések elősegít hetik a tervezett költségvetési konszolidációt.

(13) A programban előirányzott kiadásalapú kiigazítás feltétele az állami szektor hatékonyságának növelése és a közszol gáltatások nyújtásának, illetve a szociális védelemnek a racionalizálása. A kiadási hatékonyság fokozása különösen fontos, ha úgy kívánják megfékezni a kiadások növeke dését, hogy közben fenntartják a nyújtott szolgáltatások szintjét.

E célból számos kezdeményezés született, többek között az egységes tájékoztatási rendszerre és a szociális juttatá sokkal kapcsolatos egyablakos ügyintézésre, valamint a közszolgáltatási előírások újraértelmezésére vonatkozóan, minőségi szempontokat figyelembe véve, és lehetőség szerint az igénybe vevők nagyobb mértékű társfinanszí rozásával. A program várakozásai szerint a gazdaság foko zatos talpra állásával együtt ezek az újítások 2011-től kezdve csökkenteni fogják a GDP-arányos szociális kiadá sokat. A bevételi oldalon a 2006. évi adóreformnak, amely fokozatosan csökkentette a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértékét, fokozatosan megszüntette a munkabért terhelő adót, valamint beruházási adókedvez ményeket vezetett be, az volt a célja, hogy erősítse a munkaerő-kínálatot növelő ösztönzőket és lendületet adjon a tőkeképzésnek. A 2010. évi költségvetésben további adókedvezményt vezettek be az alacsony jövedel műek számára. Ezeket a változtatásokat részben a jövedéki adókból származó magasabb bevételek fedezik, amelyek a program értelmében a jövőben tovább emelkednek majd, ezáltal az adóterhek a jövedelmekről, különösen az alacsony bérűek jövedelmeiről fokozatosan a közvetett adók irányába tolódnak el. Az adózás területén tett további kezdeményezések az adók hatékonyabb beszedését célzó, az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelmet elősegítő új rendelkezésekre vonatkoznak.

(14) Összegezve, a programban meghatározott, a 2010. évre vonatkozó költségvetési stratégia nagyjából megfelel a 2009. december 2-i, a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásnak. Ugyanakkor, figyelembe véve a fenti kockázatokat, elképzelhető, hogy 2011-től a költségvetési stratégia nem áll majd teljesen összhangban ezekkel az ajánlásokkal. Mindenekelőtt részletesen ki kell dolgozni, el kell fogadni és végre kell hajtani a 2011 és 2013 közötti időszakra előirányzott általános konszolidációs intézkedé seket, a programidőszak egészére vonatkozó konszolidá ciós terveket pedig meg kell erősíteni, hogy kezelni lehessen a kedvezőtlenebb GDP-növekedésből és a kiadási vagy a bevételi oldalon előforduló eltérésekből fakadó kockázatokat. Ezt a megerősítést a hosszú távú fenntartha tósággal kapcsolatos fenti kockázatok is indokolják. Figye lembe véve a kockázatokat, a 2010 és 2013 közötti

2010.6.3.

HU


időszakra vonatkozó átlagos költségvetési kiigazítás elma radhat a Tanács által javasolt, GDP-arányosan 0,75 száza lékpontos értéktől. (15) Ami a stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelmé nyeket illeti, a program az előírt és a nem kötelező adatok tekintetében részben hiányos (1). A 126. cikk (7) bekezdése szerinti, a túlzott hiány megszüntetéséről szóló 2009. december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte továbbá Szlo véniát, hogy stabilitási programja aktualizált változataiban külön fejezetben tárgyalja a tanácsi ajánlások végrehajtása terén tett előrelépést. Szlovénia ennek az ajánlásnak álta lánosságban eleget tett. Általános következtetésként megállapítható, hogy a program szerint az államháztartás hiányának mértéke 2010-ben a GDP 5,7 %-án stabilizálódik, majd a kiadásokon alapuló és inkább az időszak végére összpontosított konszolidációnak köszönhetően fokozatos csökkenésnek indul, és 2013-ra, a Tanács által a túlzott hiány megszüntetésére kijelölt határidőre jóval a GDP 3 %-a alá csökken. A bruttó adósságráta a tervek szerint a GDP 34,4 %-ának megfelelő 2009. évi értékről 2011-ig tovább nő majd, ezt követően pedig hozzávetőleg a GDP 42 %-án stabilizálódik. A hiány mértéke és az adósságráta a program időszak egészében a tervezettnél magasabb is lehet. Ennek való színűsége az idővel nő, és a következőkkel áll összefüggésben: i. a 2010-re vonatkozó optimista bevételi előrejelzések és a 2011 utáni időszakra vonatkozó optimista növekedési feltételezések; ii. a kiadási korlátok esetleges túllépése, tekintettel a tervezett megszorítások mértékére, illetve különösen a munkabéreknek és a szociális juttatásoknak, köztük a nyugdíjaknak az elmúlt években megfigyelt erőteljes dinamikájára; és iii. az a tény, hogy a kiadások megfékezését célzó intézkedések teljes körű meghatározása és elfogadása még várat magára, valamint hogy ezek közül néhány a szociális partnerekkel folytatott egyezte tések eredményétől függ majd. Mindazonáltal a kiadásnövekedés tervezett visszafogásának elősegítése érdekében a kormány a kiadások fokozott ellenőrzését és a költségvetési keret erősítését célzó intézkedéseket fogad el. Ezenfelül az állami szektor haté konyságának növelésére és a közszolgáltatások nyújtásának és a szociális védelemnek a racionalizálására irányuló, tervezett kezdeményezések szintén ezt a célt szolgálják. Még ha a tervezett költségvetési konszolidáció teljes körű és következetes végrehajtása 2013-ig az elsődleges többlethez

C 144/25

való visszatérést feltételezi is, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illetően továbbra is komoly kockázatokkal kell számolni. Egy ambiciózusabb középtávú költségvetési célki tűzés meghatározása, valamint az idősödő népességgel kapcso latos költségek jelentős növekedésének megfékezését célzó, már meghirdetett indexálási változtatás és további nyugdíjreform elfogadása és végrehajtása lehetővé tenné e kockázatok keze lését. Utóbbihoz megfelelő alapként szolgálhat a tervezett kétlépcsős nyugdíjreform. A rendezett államháztartás helyreállí tásán túl a szlovén gazdaság előtt álló legfőbb kihívás ellenálló képességének javítása és versenyképességének visszanyerése annak érdekében, hogy maradéktalanul kihasználhassa a globális gazdaságélénkülés előnyeit. Ehhez a bérek és a termelékenység alakulásának megfelelőbb összehangolására, illetve strukturális reformok végrehajtására van szükség. A fenti értékelés alapján és a 2009. december 2-i, az EUMSz. 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásra is figyelemmel Szlovénia felkérést kap a következőkre: i. szigorúan hajtsa végre a 2010-re előirányzott konszolidációs intézkedéseket, és 2013-ig a kiadások megfékezését célzó, jelzett intézkedések teljes körű meghatározása, elfogadása és végrehajtása révén a terveknek megfelelően szorítsa vissza a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá a 126. cikk (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásban foglalt átlagos éves költségvetési kiigazítással összhangban, valamint álljon készen további konszolidációs intézkedések elfogadá sára abban az esetben, ha megvalósul az abból fakadó kockázat, hogy a programban foglalt makrogazdasági forga tókönyv derűlátóbb a 126. cikk (7) bekezdése szerinti ajánlás alapjául szolgáló forgatókönyvnél; ii. tegyen erőfeszítéseket a kiadások ellenőrzésének és a többéves költségvetési tervek végrehajtathatóságának foko zása érdekében, valamint javítsa az állami kiadások haté konyságát és eredményességét; iii. tekintettel az idősödő népességgel kapcsolatos kiadások előre jelzett jelentős növekedésére, hajtson végre további nyugdíjreformot, és határozzon meg ambiciózusabb közép távú költségvetési célkitűzést, amely kellően figyelembe veszi az idősödő népességgel kapcsolatos rejtett kötelezettségeket.



HICP infláció (%)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

SP 2010. jan.

3,5

– 7,3

0,9

2,5

3,7

3,5

BIZ 2009. nov.

3,5

– 7,4

1,3

2,0

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

3,5

– 4,0

1,0

2,7

n.a.

n.a.

SP 2010. jan. (4)

5,7

1,0

1,5

2,5

2,7

2,7

BIZ 2009. nov.

5,5

0,9

1,7

2,0

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

(1) Különösen a nettó külső finanszírozási képességre/igényre vonatkozó adatok hiányoznak.

HU

C 144/26


Nettó külső finanszírozási képesség/ igény (a GDP %-ában)









2010.6.3.

2008

2009

2010

2011

2012

2013

5,7

– 3,4

– 3,9

– 3,2

– 1,5

0,1

5,7

– 3,3

– 3,3

– 2,8

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

4,4

– 2,3

– 3,5

– 3,1

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

BIZ 2009. nov.

– 6,0

– 0,7

– 0,1

– 0,5

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

42,4

42,4

43,2

42,9

42,7

42,5

BIZ 2009. nov.

42,4

43,2

43,2

42,9

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

42,7

41,9

42,4

42,4

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

44,2

48,1

48,9

47,1

45,9

44,2

BIZ 2009. nov.

44,2

49,5

50,2

49,9

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

43,6

47,1

46,4

45,8

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

– 1,8

– 5,7

– 5,7

– 4,2

– 3,1

– 1,6

BIZ 2009. nov.

– 1,8

– 6,3

– 7,0

– 6,9

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

– 0,9

– 5,1

– 3,9

– 3,4

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

– 0,7

– 4,6

– 3,9

– 2,3

– 1,1

0,4

BIZ 2009. nov.

– 0,7

– 4,8

– 5,1

– 4,9

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

0,2

– 3,6

– 2,2

– 1,6

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

– 4,3

– 4,2

– 4,0

– 2,8

– 2,4

– 1,6

BIZ 2009. nov.

– 4,5

– 4,8

– 5,4

– 5,6

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

– 2,9

– 4,1

– 2,3

– 2,0

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

– 4,3

– 4,2

– 4,0

– 2,8

– 2,4

– 1,6

BIZ 2009. nov.

– 4,5

– 4,7

– 5,4

– 5,6

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

– 2,9

– 4,1

– 2,3

– 2,0

n.a.

n.a.

SP 2010. jan.

n.a.

34,4

39,6

42,0

42,7

42,1

BIZ 2009. nov.

22,5

35,1

42,8

48,2

n.a.

n.a.

SP 2009. ápr.

22,8

30,5

34,1

36,3

n.a.

n.a.

SP 2010. jan. BIZ 2009. nov.

(2)

Megjegyzések: (1) Kibocsátási rések és ciklikusan kiigazított egyenlegek a programokból, ahogy a Bizottság szolgálatai a programban szereplő adatok alapján újraszámították. (2) A 2008–2011-es időszakra vonatkozóan 3,3 %-os, 1,2 %-os, 1,2 %-os, illetve 1,4 %-os becslés szerinti potenciális növekedés alapján. (3) Ciklikusan kiigazított, az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg. A legújabb program szerint nincsenek egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések, a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése szerint pedig 2009-ben a GDP 0,1 %-ának felelnek meg és hiánynövelők. 4 ( ) HICP inflációs előrejelzések helyett CPI előrejelzések. Forrás: Stabilitási program (SP); a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzése (BIZ); a Bizottság szolgálatainak számításai.

HU

2010.6.3.


II (Közlemények)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Állami támogatások engedélyezése az EUMSz. 107. és 108. cikke értelmében Olyan esetek, amelyek kapcsán a Bizottság nem emel kifogást (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 144/06)

A határozat elfogadásának időpontja

2010.1.27.

Állami támogatás hivatkozási száma

NN 65/09

Tagállam

Egyesült Királyság

Régió

Northern Ireland

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

City of Derry Airport – Additional costs

Jogalap

Articles 17(1) and 24(1) of the Airports (Northern Ireland) Order 1994

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés, Regionális fejlesztés

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás, Kedvezményes kamatozású kölcsön

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 19,36 millió GBP

Támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

—

Gazdasági ágazat

Légi közlekedés

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Department of Regional Development Northern Ireland Ports and Public Transport Division Room 319 10-18 Adelaide Street Belfast BT2 8GB UNITED KINGDOM

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

C 144/27

HU

C 144/28



2010.3.24.


N 37/10

Tagállam

Ciprus

Régió

—


Θέσπιση καθεστώτος φορολόγησης χωρητικότητας για τις διεθνείς θαλάσσιες μεταφορές (Introduction of a tonnage tax scheme in favour of internati onal maritime transport)

Jogalap

Ο περί εμπορικής ναυτιλίας (τέλη και φορολογικές διατάξεις) νομός του 2010


Támogatási program

Célkitűzés

Szektorális fejlesztés


Adókulcscsökkentés

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 1,5 millió EUR


—

Időtartam

2010.1.1–2019.12.31.

Gazdasági ágazat

Tengeri és partvízi szállítás


Department of Merchant Shipping, Kyllinis Str. Mesa Geitonia 4007 Limassol CYPRUS

Egyéb információ

—



2010.3.30.


N 65/10

Tagállam

Egyesült Királyság

Régió

—


Amendments to the Renewables Obligation Certificates (ROCs) scheme

Jogalap

s 32 of the Electricity Act 1989 (1989 Chapter 29), as amended by ss 37-40 of the Energy Act 2008 (2008 Chapter 32). Implemented by the Renewables Obligation Order 2009 (No 785) to be amended by Rene wables Obligation Order 2010



Célkitűzés

Környezetvédelem


Nem piaci körülmények között lebonyolított tranzakciók

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 2,298 millió GBP

2010.6.3.

HU

2010.6.3.



100 %

Időtartam

2010.4.1–2020.3.31.

Gazdasági ágazat

Energia


UK Department for Energy and Climate Change (DECC) Renewables Obligation, Area A 3 Whitehall Place London SW1A 2AW UNITED KINGDOM

Egyéb információ

—



2010.4.19.


N 81/10

Tagállam

Németország

Régió

—


Bund: Änderung der Steuerermäßigung für Biokraftstoffe 421-40304/ 0025

Jogalap

§ 50 Energiesteuergesetz vom 15. Juli 2006 (BGBl. I S. 1534; 2008, 660; 2008, 1007), zuletzt geändert durch Gesetz vom 17. Juli 2009 (BGBl. I S. 2444)



Célkitűzés

Környezetvédelem


Adókulcscsökkentés

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 52 millió EUR Tervezett támogatás teljes összege 281 millió EUR


—

Időtartam

2009.1.1–2012.12.31.

Gazdasági ágazat

Feldolgozóipar


Bundesministerium der Finanzen Dienstsitz Berlin Wilhelmstraße 97 10117 Berlin DEUTSCHLAND

Egyéb információ

—


C 144/29

HU

C 144/30


2010.6.3.

IV (Tájékoztatások)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG Euro-átváltási árfolyamok (1) 2010. június 2. (2010/C 144/07) 1 euro = Pénznem

USD

USA dollár

JPY

Japán yen

Átváltási árfolyam

1,2218 112,36

Pénznem

Átváltási árfolyam

AUD

Ausztrál dollár

1,4641

CAD

Kanadai dollár

1,2848

DKK

Dán korona

7,4403

HKD

Hongkongi dollár

9,5217

GBP

Angol font

0,83345

NZD

Új-zélandi dollár

1,8058

SEK

Svéd korona

9,5668

SGD

Szingapúri dollár

CHF

Svájci frank

1,4148

KRW

Dél-Koreai won

ISK

Izlandi korona

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,3686

NOK

Norvég korona

7,9220

CNY

Kínai renminbi

8,3448

BGN

Bulgár leva

1,9558

HRK

Horvát kuna

7,2620

CZK

Cseh korona

25,779

IDR

Indonéz rúpia

EEK

Észt korona

15,6466

MYR

Maláj ringgit

HUF

Magyar forint

PHP

Fülöp-szigeteki peso

57,089

LTL

Litván litász/lita

3,4528

RUB

Orosz rubel

38,0630

LVL

Lett lats

0,7090

THB

Thaiföldi baht

39,818

PLN

Lengyel zloty

4,1008

BRL

Brazil real

RON

Román lej

4,1873

MXN

Mexikói peso

15,7618

TRY

Török líra

1,9317

INR

Indiai rúpia

57,4060

275,88

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

1,7230 1 497,50

11 314,93 4,0234

2,2491

HU

2010.6.3.


C 144/31

A Bizottság közleménye a Bizottság 2002/40/EK irányelvének bevezetése tárgykörében (EGT-vonatkozású szöveg)

(Az irányelvhez harmonizált szabványok címeinek és hivatkozási számainak közzététele) (2010/C 144/08)

ESzSz

(1)

CENELEC

A szabvány hivatkozási száma és címe (Hivatkozási dokumentum)

A helyettesített szabvány hivatkozási száma

EN 50304:2009 Villamos tűzhelyek, rezsók, sütők és grillek háztartási használatra. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 60350:1999 (Módosítva) + A1:2005 (Módosítva) + A2:2008 (Módosítva))

EN 50304:2001 2.1. megjegyzés

A helyettesített szabvány alkalmazásának megszűnési időpontja 1. Megjegyzés

Az időpont lejárt (2009.12.1.)

(1) ESzSz: Európai Szabványügyi Szervezet: — CEN: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25500811; Fax +32 25500819 (http://www.cen.eu), — CENELEC: Avenue Marnix 17, 1000 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË, Tel. +32 25196871; Fax +32 25196919 (http://www.cenelec.eu), — ETSI: 650 route des Lucioles, 06921 Sophia Antipolis, FRANCE, Tel. +33 492944200; Fax +33 493654716 (http://www.etsi.eu).

1. megjegyzés:

Az alkalmazás megszűnésének időpontja általában az európai szabványosítási szervezet által meghatározott visszavonási időpont („dow”), de ezen szabványok alkalmazóinak figyelemmel kell lenniük arra, hogy kivételes esetekben ez más is lehet.

2.1. megjegyzés: Az új (vagy módosított) szabvány alkalmazási területe ugyanaz, mint a helyettesített szabványé. A megadott időponttól kezdve a helyettesített szabvány nem szolgáltat alapot az irányelv alapvető követelményeinek való megfelelőség feltételezéséhez. 3. megjegyzés:

Módosítások esetén a hivatkozott szabvány az EN CCCCC:YYYY, ennek korábbi módosí tásai, ha voltak ilyenek, és az új, megadott módosítás. A helyettesített szabvány (3. oszlop) ezért az EN CCCCC:YYYY-ból és annak korábbi módosításaiból áll, ha voltak ilyenek, de az új, megadott módosítás nélkül. A megadott időponttól kezdve a helyettesített szabvány az irányelvvel összefüggésben tovább nem alkalmazható.

MEGJEGYZÉS:

— A harmonizált szabványokat az Európai Szabványügyi Szervezetek angol nyelven fogadják el (a CEN és a CENELEC a francia és a német nyelvet is használja). Ezután a harmonizált szabványok címét a nemzeti szabványügyi testületek fordítják le az Európai Unió összes többi hivatalos nyelvére. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a Hivatalos Lapban közzétételre szánt címek helyes fordításáért.

C 144/32

HU


TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 144/09)

Tagállam

Finnország

Érintett útvonal

Helsinki–Savonlinna–Helsinki

A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépé sének napja

2010. október 1-jétől

Az a cím, amelyen a közszolgáltatási kötele zettség szövege és az azzal összefüggő informá ciók és/vagy dokumentumok térítésmentesen beszerezhetők

Ministry of transport and communications (Közlekedési és Hírközlési Minisztérium) Kirjaamo PB 31 FI-00023 Valtioneuvosto Helsinki SUOMI/FINLAND E-mail: [email protected] Fax +358 916028596 Internet: http://www.lvm.fi

2010.6.3.

2010.6.3.

HU


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 144/10)

Tagállam

Finnország

Érintett útvonal

Helsinki–Varkaus–Helsinki

A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépésének napja

2010. október 1.

Az a cím, amelyen a közszolgáltatási kötelezettség szövege és az azzal összefüggő információk és/vagy dokumentumok térítésmentesen beszerezhetők


C 144/33

C 144/34

HU


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére (EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/C 144/11)

Tagállam

Finnország

Érintett útvonal

Helsinki–Savonlinna és/vagy Helsinki–Varkaus útvonal

A szerződés időbeli hatálya

2010. október 1–2013. december 31.

A pályázatok benyújtásának határideje

A közszolgáltatási kötelezettség közzétételének napjától számítva 61 nap

Az a cím, amelyen a pályázati felhívás szövege, valamint a nyilvános pályázati eljárással és a közszolgáltatási kötele zettséggel összefüggő információk és/vagy dokumentumok térítésmentesen beszerezhetők


2010.6.3.

2010.6.3.

HU


V (Hirdetmények)

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/12/10 Cselekvő Ifjúság Program 4.5. alprogram – A fiataloknak, illetve az ifjúsági munkában és ifjúsági szervezetekben részt vevőknek szóló tájékoztató tevékenységek támogatása (2010/C 144/12) 1. Célkitűzések és leírás A pályázati felhívás célja olyan projektek támogatása, amelyek elősegítik az európai dimenzióval rendelkező, fiataloknak és ifjúsági vezetőknek szóló tájékoztató és kommunikációs tevékenységeket. A javasolt projek teknek nemzeti és európai szinten egyaránt elő kell segíteniük a minőségi információk terjesztését, és növelniük kell a fiatalok információkhoz és különféle kommunikációs csatornákhoz való hozzáférését. A projektek hosszú távon arra irányulnak, hogy ösztönözzék a fiatalok közéleti részvételét, és hozzásegítsék őket ahhoz, hogy aktív, felelős európai polgárként bontakoztassák ki képességeiket. Ez a felhívás projektek részére biztosít támogatást. Előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek legjobban tükrözik a Cselekvő Ifjúság Program állandó prioritásait: — a fiatalok részvétele, — kulturális sokszínűség, — európai polgárság, — hátrányos helyzetű fiatalok részvétele. Előnyben részesülnek ezenkívül a felhívás alábbi éves prioritásait tükröző projektek: — médiaműveltség, — a fiatalokat érintő globális kérdések, mint például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a migráció és a millenniumi fejlesztési célok (1). A projektek végső kedvezményezettjei a fiatalok és az ifjúsági szektorban – ifjúsági szervezetekben és struktúrákban vagy a regionális és helyi hatóságok keretein belül – dolgozó személyek. 2. Támogatható pályázók Pályázatot nonprofit szervezetek nyújthatnak be. Ezek lehetnek: — nem kormányzati szervezetek, — regionális vagy helyi szintű közjogi szervezetek, vagy — nemzeti ifjúsági tanácsok. (1) További információk: http://www.undp.org/mdg/basics.shtml

C 144/35

C 144/36

HU


Kizárólag azok a szervezetek pályázhatnak, amelyek a programországok valamelyikében a pályázatok benyújtására kijelölt határidő időpontjában legalább két (2) éve hivatalosan bejegyzett szervezetként működnek. A programországok a következők: — az Európai Unió tagállamai (1): Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyol ország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia; — az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei: Izland, Liechtenstein és Norvégia; — az előcsatlakozási stratégiában részesülő tagjelölt országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek, valamint általános feltételeknek és rendelkezéseknek megfelelően: Törökország. A projektben legalább két (2) különböző programországból származó partnernek (a pályázót is beleértve) kell részt vennie, amelyek közül legalább egynek (1) európai uniós tagállamnak kell lennie. Ez a pályázati felhívás az információ és a kommunikáció területén működő magánszervezetek előtt is nyitva áll, amennyiben ezek a szervezetek nem profitorientált alapon vesznek részt a projektben. Ezek a magán szervek csak társkedvezményezetti (partneri) minőségben vehetnek részt ebben a pályázati felhívásban, és nem nyújthatnak be pályázatot projektvezetőként (pályázóként). 3. Támogatható tevékenységek és pályázatok A projektnek az ifjúságpolitika és a nem formális oktatás területéhez kapcsolódó, nonprofit jellegű tevékeny ségeket kell tartalmaznia. A projekteket 2011. január 1. és 2011. március 31. között kell elkezdeni. Időtartamuk legalább 12 hónap, de legfeljebb 18 hónap lehet. Csak a kijelölt határidőn (2010. szeptember 10.) belül beküldött, a hivatalos pályázati űrlapon, az EU hivatalos nyelveinek egyikén hiánytalanul kitöltött, gépelt formában benyújtott pályázatokat veszik figye lembe. A pályázatot egyetlen külön csomagban, egy példányban (egy eredetiként) kell beküldeni. A pályá zaton szerepelnie kell a dátumnak és a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásának (eredeti aláírásokra van szükség). A pályázati űrlappal együtt be kell nyújtani egy hivatalos levelet a pályázó szervezettől, a pénzügyi és működési kapacitását igazoló dokumentumokat, valamint a pályázati űrlapon említett összes többi doku mentumot. A pályázóknak a kiadásokat és bevételeket tekintve egyensúlyban lévő költségvetést kell benyújtaniuk, és tiszteletben kell tartaniuk az uniós társfinanszírozásra vonatkozó felső határt, amelyet a projekt teljes támogatható kiadásainak 80 %-ában állapítottak meg, valamint a 100 000 EUR meghatározott maximális támogatási összeget. 4. Elbírálási szempontok A támogatható pályázatok értékelése a következő szempontok alapján történik: Minőségi kritériumok Az értékelési eljárás során elérhető összpontszámból a minőségi kritériumok 80 %-ot tesznek ki (4-es együttható). — A projekt kapcsolódása a felhívás célkitűzéseihez és prioritásaihoz (30 %) E tekintetben a következő szempontokat értékelik: a) a projekt megfelelősége a Cselekvő Ifjúság Program szempontjából; b) a projekt megfelelősége a pályázati felhívás céljai, prioritásai és témái szempontjából. (1) A tengerentúli országokból és területekről (TOT) származó személyek, vagy adott esetben az ilyen székhelyű közjogi vagy magánjogi intézmények jogosultsága a Cselekvő Ifjúság Program tekintetében a program szabályzatától és a velük kapcsolatban lévő tagállamra vonatkozó szabályoktól függ. A tengerentúli országok és területek jegyzéke az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozat („tengerentúli társulási határozat”) 1.A. mellékletében szerepel (HL L 314., 2001.11.30.): http://eur-lex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2001D0822:20011202:EN:PDF

2010.6.3.

2010.6.3.

HU


— A projekt és a benne szereplő munkamódszerek minősége (50 %) E tekintetben a következő szempontokat értékelik: a) a projekt hatóköre, más szóval multiplikációs hatása, és különösen fenntartható hatása, valamint hosszú távú életképessége; b) a munkaprogram magas színvonala a tartalom és a módszertan, az egyértelműség és a következetesség szempontjából; c) a tevékenységek és az elkészített termékek transznacionális és többnyelvű jellege; d) a fiatalok aktív részvétele a projektben; e) a projekt láthatósága, valamint az eredményeinek terjesztésére és kiaknázására irányuló intézkedések minősége; f) a partnerség színvonala, és különösen a feladatok egyértelműsége, a partnerek együttműködésben betöltött tényleges szerepének leírása, valamint a partnerek tapasztalata és indítékaik a projekt létre hozására; g) a költségvetés összhangja a munkaprogramban tervezett tevékenységekkel. Mennyiségi kritériumok Az értékelési eljárás során elérhető összpontszámból a mennyiségi kritériumok 20 %-ot tesznek ki (1-es együttható). — A projektben szereplő résztvevők és projektszervezők profilja és száma (20 %) a) a projektben részt vevő partnerek száma és a partnerségben érintett országok száma; b) a projektben közvetlenül érintett fiatalok és ifjúsági munkások száma. 5. Költségvetés A pályázati felhívás alá tartozó projektek társfinanszírozására elkülönített teljes költségvetés körülbelül 1 000 000 EUR-ra tehető. Az Ügynökség által nyújtott pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg egy-egy projekt teljes támo gatható költségeinek 80 %-át. A támogatás maximális összege 100 000 EUR. Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet. 6. A pályázatok benyújtásának határideje A pályázatokat legkésőbb 2010. szeptember 10-ig kell elküldeni a következő címre: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency „Youth in action” programme — EACEA/12/10 BOUR 4/029 Avenue du Bourget 1 1140 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË — postai úton, a postai bélyegzőn szereplő dátum alapján, — expressz futárszolgálat útján, a futárszolgáltatást biztosító cég általi átvétel dátuma alapján (a pályázati űrlapnak tartalmaznia kell az eredeti átvételi elismervény másolatát). Nem fogadhatók el a faxon vagy e-mailben benyújtott pályázatok. 7. További információk A részletes pályázati útmutató és a pályázati űrlapok megtalálhatók az alábbi internetes címen: http://eacea. ec.europa.eu/youth/funding/2010/call_action_4_5_en.php A pályázatokat az erre a célra készült pályázati űrlap felhasználásával, a megfelelő mellékletekkel és a kért információk megadásával kell benyújtani.

C 144/37

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

2010/C 144/11

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján ‒ Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemel tetésére (1) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V

Oldal

34

Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

2010/C 144/12

HU

Pályázati felhívás ‒ EACEA/12/10 ‒ Cselekvő Ifjúság Program ‒ 4.5. alprogram ‒ A fiataloknak, illetve az ifjúsági munkában és ifjúsági szervezetekben részt vevőknek szóló tájékoztató tevékenységek támo gatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(1) EGT-vonatkozású szöveg

35

2010-es előfizetési díjak (áfa nélkül, rendes szállítási költségeket beleértve) Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

az EU 22 hivatalos nyelvén

1 100 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, nyomtatott kiadvány + éves CD-ROM


1 200 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány


770 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, havi CD-ROM (összevont)


400 EUR/év

A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványa (S sorozat), közbeszerzés és ajánlati felhívások, CD-ROM, heti 2 kiadvány

többnyelvű: az EU 23 hivatalos nyelvén

300 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, C sorozat – versenyvizsga-kiírások

a vizsgakiírás szerinti nyelv(ek)en

50 EUR/év

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának, amely az Európai Unió hivatalos nyelvein jelenik meg, 22 nyelvi változatára lehet előfizetni. Az L (jogszabályok) és a C (tájékoztatások és közlemények) sorozatot foglalja magában. Valamennyi nyelvi változatra külön kell előfizetni. A 920/2005/EK tanácsi rendelet értelmében, amelyet a Hivatalos Lap 2005. június 18-i L 156. száma tett közzé, és amely előírja, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni, illetve ezen a nyelven kihirdetni, az ír nyelven kiadott Hivatalos Lapok értékesítése külön történik. A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványára (S sorozat – közbeszerzés és ajánlati felhívások) történő előfizetés mind a 23 hivatalos nyelvi változatot magában foglalja egyetlen többnyelvű CD-ROM-on. Kérésére az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetéssel a Hivatalos Lap különféle mellékleteit is megkaphatja. Az előfizetők a mellékletek megjelenéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt „Az olvasóhoz” című közleménynek köszönhetően értesülnek. A CD-ROM-formátumot 2010 folyamán DVD-formátum váltja fel.

Értékesítés és előfizetés A különböző, térítés ellenében kapható kiadványokra – például az Európai Unió Hivatalos Lapjára – való előfizetés a Kiadóhivatal forgalmazó partnereitől szerezhető be. A forgalmazó partnerek listája a következő címen található: http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm

Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu) közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogához. Erről a honlapról elérhető az Európai Unió Hivatalos Lapja, valamint tartalmazza a szerződéseket, a jogszabályokat, a jogeseteket és az előkészítő dokumentumokat is. További információt az Európai Unióról a http://europa.eu internetcímen találhat.

HU

01 A Tanács véleménye Máltának a es időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról 1

Recommend Documents