0?§Aggyfi1 3g Irományszám :. j Érkezett :
itf ~:.itáá
134 58 r
2007 OKT 0 .2,
FÖLDM Ű VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTE R
S(0 /24/2007.
Járvás István úr országgyűlési képvisel ő
Fidesz-MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportj a Országgyűlés Irodaháza BUDAPES T Széchenyi rkp. 19 . 1358 Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály 91 . §-a alapján K/3738. számon hozzám benyújtott , „Válasz, de mikor?” című írásbeli kérdésére a következő választ adom. Mint arról Önt 3123/2/2007. ügyiratszámú válaszlevelemben tájékoztattam, az intervenciós gabonát raktározó üzemeltetők megnevezésére irányuló kérdések adatvédelmi aggályokat vetettek fel , ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az adatvédelm i biztoshoz fordult álláspont kialakítására . E levél másolatát – kéréséne k megfelelően – mellékelten csatolom. A választ Dr . Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úrtól megkaptuk . Ennek megfelelően az alábbiakról tájékoztatom. Mint ahogy azt az Ön részére egy korábbi írásbeli kérdésér e (K/2177 .) adott válaszomban jeleztem, az intervenciós felvásárlás kezdet i időszakában (2004-2005) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) komoly tárolóhiánnyal küzdött . Akkoriban a hazai keresleti raktárpiacon nem volt arra lehet őség, hogy a Hivatal maradéktalanu l érvényesíteni tudja az intervenciós raktárakkal szembeni követelményeket .
2
Ugyanakkor az MVH az intervenció sikeres lebonyolítása érdekében a raktárkövetelményeket illet ő en nagyfokú rugalmasságot tanúsított, és a z intervencióra felajánlott gabona mintegy 70 százalékát a felajánl ó raktárában átvette, még olyan esetekben is, ha egyébként a felajánló raktár a az intervenciós raktárakkal szembeni műszaki-technológiai, gazdasági és logisztikai követelményeknek csak a legminimálisabb szinten felelt meg . Időközben a hazai raktárpiaci helyzet megváltozott : 2005 . második félévében a mez őgazdaságban nagy lendülettel elindult a gabona raktárkapacitás bővítése, illetve elkezdődött a meglévő raktárak felújítása. Ennek eredményeként 2006 . második félévére több mint 3 millió tonna raktárkapacitással rendelkező újonnan épült tárolókat ajánlottak fel az MVH részére hosszú távú szerz ődéskötés keretében. Mindez lehetővé tette, hogy az MVH az intervenciós készletet folyamatosan olyan raktárakba tárolja át, amelye k • Mű szakilag és raktározási technológiájukat tekintve alkalmasak a z intervenciós készletek minő ségének hosszú távú megőrzésére, ami elsősorban a kukoricakészletek tárolásánál volt fontos szempont, • logisztikailag olyan helyen vannak, ahonnan a készlet országbó l történő kiszállításának relatíve alacsonyak a költségei, megfelelő kitároló kapacitással rendelkeznek, és ezáltal biztosítani tudják az uniós értékesítés zavartalan ütemét , • végül az intervenciós raktárakkal szembeni gazdaság i követelményeknek is megfelelnek, alkalmasak és hajlandóak is arra , hogy a Hivatal hosszú távú szerz ődést kössön velük. Ennek eredményeként alakult ki 2007 . áprilisára az alábbi táblázatba n bemutatott raktározási és készlet struktúra : Üzemeltet ők sz~íina a tá i c►lt e'szletriiértrt 'i é 100 .000 tonna felett 30.000 tonna és 100 .000 tonna között 10.000 tonna és 30 .000 tonna között 10.000 tonna alatt Összesen
. (elli) ' kés 'Fr' i a ~~ 1 F ~?7 1 503 222 30% 17 751 155 15% 100 1 510 579 31 % 321 1 169 918 24% 443 4 934 874 100%
3
1. A 100 ezer tonna feletti mennyiségeket tároló üzemeltetők: Üzemeltető Magtárház Raktár Beruházó És Szolgáltató KFT Tartalékgazdálkodási KHT EX-LEX Termelő és Szolgáltató KFT Trigó-Fix Kereskedelmi és Szolgáltató KFT Concordia Közraktár Kereskedelmi ZRt Agrograin Kereskedelmi ZRt Gp Trade Kereskedelmi És Szolgáltató KFT
Mennyiség (t) 353 098 249 960 243 389 181 698 173 729 151 752 149 596
2. A 30 ezer és 100 ezer tonna közötti mennyiséget tároló üzemeltet ők: Üzemeltető Összesen (t) Glencore Grain Hungary Kersekedelmi És Szolgáltató KFT 64 947 Hajdúsági Gabonaipari ZRt 62 268 Intertrans-94 Ker. És Szolg. KFT 58 857 Búzafood 97 . KFT 58 208 Gabona-Transz Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt 54 407 Nyírség-hasso Sütőipari És Gabonaipari KFT 49 36 3 Áti Depo Közraktározási ZRt 48 175 B .C.R.E. Felikon Ingatlankezelő És Hasznosító KFT 42 13 1 Füred Holding Kereskedelmi És Szolgáltató KFT 41 728 Vencsellői Gabona Termelő, Ker . És Szolg KFT 36 178 Eu-immo KFT 35 838 Ikr-agroszer KFT 35 266 TEXT-TEMAT KFT 34 293 GABONA-TEAM Mez ő gazdasági Termelői Forgalmazó És Szolgáltató KFT 33 209 Szekszárdi Mez őgazdasági ZRt 32 508 Kalász KFT 32 21 5 Héja Gabona Kereskedelmi KFT 31 564
Köszönöm Képvisel ő úr türelmét, kérem a válaszom elfogadását. Budapest, 2007. szeptember „2E .”
Adatvédelmi Biztos
. l
'
Ügyszám: 758/K/2007-3 . Hiv. sz. : 3213/3/2007 . Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Földm űvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériu m Budapest
Tisztelt Miniszter Úr ! Ön adatvédelmi aggályok felmerülése miatt állásfoglalásomat kérte arról, hogy országgyűlési képviselői kérdésre adandó válaszként kiadható-e azon cégek neve, melyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött intervenciós raktározási szerz ődés alapján 30-100 ezer illetve 100 ezer tonna feletti mennyiségű intervenciós gabonát tárolnak . Állásfoglalásomról az alábbiakban tájékoztatom : Előzetesen engedje meg, hogy tájékoztassam arról, a személyes adatok védelmér ől és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 . évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv .) 2. - §-ának 1-pöntl. lápján személyes—adatok-- védelméhez fűződő jog—csak természetes-személyeket illet meg, és jogi személyek nem az alanyai . Mivel a fenti kérdés cégadatokr a vonatkozik, ezért ennek megválaszolása nem az adatvédelem szempontjából ítélendő meg. Cégadatok, egyéb magánadatok is részesülnek jogi védelemben, azonban ez az fizleti titok illetve az egyes eljárásfajtákra vonatkozó adatkezelés szabályozásán keresztül valósul meg . Speciális problémát jelent az egyéni vállalkozók adatainak jogi minősítése, ugyanis az egyén i vállalkozó természetes személy, tehát megilleti a személyes adatai, magánélete védelméne k joga, ugyanakkor gazdasági tevékenysége révén az egyéb, gazdálkodó tevékenységet végz ő szervezetekkel azonosan ítélend ő meg. Adatvédelmi biztosi gyakorlatomban visszatér ő probléma az országgyűlési képviselő ket megillető tájékozódási jog kérdése . A képviselői informálódási jog megkülönböztetendő a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogtól. A képvisel ő jogait illetően csak annyiban foglalhatok állást, amennyiben ez a feladatkörömet, vagyis a személyes adatok védelmét, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságát érinti . Amennyiben a képvisel ő nem képvisel ői táj ékoztatáshoz fűződő jogával, hanem a közérdekű adatok megismerésének jogával kíván élni, akkor az Avtv . szabályai alkalmazandóak az adatkérés teljesítésénél . Természetesen a nyilvános közérdekű adatokat egy országgy űlési képviselő ugyanúgy megismerheti, mint minden más állampolgár, de ezen „információszerzési mínímum"-on kívül
1051 Budapest, Nádor u . 22 . telefon : 475-7186 fax: 269-3541 e-mail : adatved@obh .hu
többletjogosítványai is vannak . Mivel a képviselői kérdés az Országgyűlés ellenőrzési funkciójához kapcsolódó, az Alkotmányban nevesített jogintézmény, ezért alkalmazása a hatalmi ágak elválasztása körében vizsgálandó, és terjedelme a hatalmi ágak közti alkotmányo s viszony függvénye. Annak megítélése, hogy az országgy űlési képvisel ő a tájékozódási jo g illetve az interpelláció, kérdés jogintézménye által pontosan milyen információszerzés i jogosultságokkal rendelkezik, és a rendelkezésére bocsátott adatokat hogyan használhatja fel , túlmutat a hatáskörömön . Ezzel kapcsolatban annyi elmondható, hogy az Alkotmánybíróság a 3/2004. (II.17.) határozatában áttekintette az interpelláció és a kérdés jogintézményéne k szabályozását, sajátosságait . Az interpelláció vonatkozásában - az interpelláció nyilvánossá g előtti megtárgyalására tekintettel - az AB kimondta : mind az interpelláló képvisel őnek, mind az interpelláltnak ügyelnie kell arra, hogy az interpellációs eljárás során ne sérüljenek alapjogok , jogszabályi előírások. Ha tehát a konkrét kérdésre adandó válasz nem fogalmazható meg olya n általánosságban vagy olyan módon, hogy ne sértsen alapjogot, illetve ne kerüljön veszélybe a z alkotmányos feladat ellátása, akkor az interpellált a választ e konkrét kérdés tekintetébe n megtagadhatja . Az AB szerint az írásbeli kérdés intézménye során a választ a kérdez ő képviselő kapja meg, amely egyebekben nem képezi az Országgy űlés jegyzőkönyvének rés zét (mint az írásbeli interpelláció esetében), hanem csak a jegyzőkönyv irattári mellékletét, és nem kell a képvisel őknek megküldeni, tehát szűkebb körben ismerhető ek meg az információk. Alláspontom szerint amennyiben a kérdésre adott választ nyilvánosságra hozzák — amint ez a jelenlegi, egyébként helyes gyakorlat szerint az országgy űlés honlapján keresztüli közzététellel meg is történik - , akkor a kérdés esetében is irányadóak az interpellációnál elmondottak . Hasznos annak áttekintése, hogy a raktár-üzemeltetők adatai és az intervenciós raktározás i szerződések mennyiben ismerhetőek meg bárki által, tehát mely adatkör nyilvános . Az Avtv. 19. §-ának (1)-(2) bekezdése arra kötelezi a közfeladatot ellátó szerveket, hog y biztosítsák feladataikra vonatkozóan, de különösen az állami költségvetésre és anna k végrehajtására, az állami vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötöt t szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását , illetve ezeket az adatokat közzé- vagy más módon hozzáférhet ővé tegyék. Ezzel összhangban a Ptk . 81 . §-ának (3) bekezdése a közérdekb ől nyilvános adatok vonatkozásában az alábbiak szerint rendelkezik : „Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve a z európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érint őjuttatással, kedvezménnyel . az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával , az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érint ő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekb ől elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre , továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez ne m akadályozza meg a közérdekb ől nyilvános adat megismerésének lehet őségét. " Tehát a fenti rendelkezések alapján mind a közérdekű adatok, mind a közérdekből nyilváno s adatok szabályozásának szempontjából elmondható, hogy az állami költségvetés terhére – a szerződő fél gazdasági tevékenysége keretében – kötött szerz ődésekre vonatkozó adatok
nyilvánosak, ez alóli kivételek az Avtv . 19 . §-ának (3) és (7) bekezdése szerinti esetekbe n állapíthatóak meg . Azok a magánosok és gazdálkodó szervezetek, akik illetve amelyek az állammal bármifél e üzleti kapcsolatba kerülnek, kötelesek gazdasági tevékenységük adatainak nyilvánosságr a kerülését eltűrni, mégpedig olyan mértékig, hogy a közvagyonnal való gazdálkodás, a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen . Vagyis az állami szervekkel kötött szerz ődések mindazon adatai nyilvánosak, melyek titokban maradásához az érintettnek nem f űződik jogszerű érdeke . Álláspontom szerint e nyilvános adatkörbe tartozik például a szerz ődése s összeg, a .szerződés feltételei, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatok . Ezek azonban csak annyiban lehetnek nyilvánosak, amennyiben nem eredményezik a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekr e vonatkozó adatokhoz való hozzáférést . Nem a dokumentumot, szerző dést, hanem az abba n lévő adatokat kell adatfajtámként meghatározni, és egy adott dokumentum többféle adato t (személyes adat, közérdekű adat, üzleti titok) is tartalmazhat . Az intervenciós rendszer m űködtetése közfeladat, az ezzel kapcsolatos tevékenységeket ellát ó szervek pedig közfeladatot ellátó szerveknek min ősülnek, tehát e tekintetben i s alkalmazandóak a fent megjelölt jogszabályok . Amennyiben valamely jogilag méltányoland ó okból indokolt az intervencióval kapcsolatos adatok nyilvánosságának korlátozása, akkor err ől törvényben kell rendelkezni az adatfajták meghatározásával . Az agrárpiaci rendtartásról, a gabona intervenciójáról szóló törvényekben ilyen nyilvánosság-korlátozó szabály nincs . A mező gazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007 . évi XVII : törvény (a továbbiakban: Mvhtv .) tartalmazza az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, és hatálya kiterje d a piacszabályozási intézkedésekre, ezen belül az intervenciós eljárással kapcsolatos adato k nyilvántartására . Az intervenciós tárolás, a raktározási szerz ődések megkötése intervenció s intézkedéshez kapcsolódó járulékos tevékenység, ami azonban az Mvhtv . szerinti intézkedésnek nem min ősül. Emiatt az Mvhtv . a raktározási szerződések megismerhetőségére vonatkozó speciális szabályozást nem tartalmaz, és csupán a Ptk . és az Avtv. fent idézett rendelkezései adnak iránymutatást . Ennek megfelelő en valamennyi intervenciós raktározás i szerzodes---a szerződo-féléknevet-is beleértve bárlc áltaLmegisrnerhetóf nyilváries, -verve-avalóban üzleti titoknak min ősülő információkat . A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által alkalmazott és a honlapján közzétet t szerződés-minta és az általános szerz ő dési feltételek a törvényi el őírásokon túlmen ően korlátozzák az adatnyilvánosságot, ezért szükségesnek tartom az ezirányú gyakorla t módosítását . Az ASZF 13 .4. pontja szerint a raktározási szerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos minden adatot bizalmasan kezelnek a felek, azokat illetéktelenek részér e hozzáférhető vé nem tehetik, nyilvánosságra nem hozhatják . Természetesen a szerződő felek meghatározhatják, hogy mit tekintenek üzleti titoknak , azonban nem vállalhatnak olyan szerz ődéses kötelezettséget, miszerint a szerz ő dés teljes tartalma üzleti titoknak minősül, mert ez nincs összhangban az adatnyilvánosságot el őíró jogszabályokkal . Annak megítéléséhez, hogy a raktárak tárolókapacitása, a tárolt gabon a mennyisége beletartozhat-e az üzleti titok kategóriájába, további információk lennéne k szükségesek. Annyi mindenesetre elmondható, hogy a szerz ődéses összeg, a tárolási díj nyilvános, és ebb ő l következtetni lehet a tárolókapacitásra is .
Qsszegezve az elmondottakat, álláspontom szerint az intervenciós raktározási szerz ődések mint közfeladatot ellátó szerv által, közpénz-felhasználásával, közérdekű tevékenység tárgyába n kötött szerz ődések alapvető en nyilvánosak, de egyes adatok, melyek titokban maradásához a z érintetteknek valóban jogszer ű érdeke fűződik, üzleti titoknak tekinthetőek.
Budapest, 2007 . április °°
Üdvözlettel
