- - - Prominent Kommunikációs Bt Készítette:

BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI PROGRAM

--BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TANULMÁNY

Készítette:

Prominent Kommunikációs Bt.

2005.

Baktalórántházi kistérség befektetés-ösztönzési programja

---

Befektetés-ösztönzési tanulmány

BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI PROGRAM

--BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI TANULMÁNY

Készült a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Fejlesztési Társulás megbízásából. (A helyzetfeltáró munka információgyűjtési szakasza lezárva: 2005. április. 29.)

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Róka László, Gonda József

Készítette:


2005.

PROMINENT Kommunikációs Bt.

1


---


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ____________________________________________________ 2 Vezetői összefoglaló ________________________________________________ 3 1

2

Bevezetés ____________________________________________________ 14 1.1

A munka háttere _________________________________________________ 14

1.2

A befektetési program célkitűzése __________________________________ 14

A Baktalórántházi kistérség befektetés-ösztönzési helyzetfeltárása ____ 15 2.1

Az Észak-Alföldi Régió mint a kistérség környezete____________________ 15

2.2

A kistérség adottságai ____________________________________________ 18

2.2.1 2.2.2 2.2.3 2.2.4 2.2.5 2.2.6 2.2.7

2.3

Település- és térszerkezet ______________________________________________ Népesség ___________________________________________________________ Munkaerőpiac, emberi erőforrás__________________________________________ Közlekedés __________________________________________________________ Műszaki infrastruktúra__________________________________________________ Társadalmi, szociális környezet (életminőség) _______________________________ Környezeti állapot _____________________________________________________

A kistérség gazdaságának helyzete _________________________________ 34

2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4

Gazdasági szerkezet __________________________________________________ Ipar, feldolgozóipar ____________________________________________________ Szolgáltatások _______________________________________________________ Idegenforgalom_______________________________________________________

Vállalkozások a kistérségben ______________________________________ 44

2.5

A kistérség fejlesztésének eddigi eredményei ________________________ 47

2.6

SWOT analízis ___________________________________________________ 49 Következtetések ______________________________________________________ 50

Befektetési lehetőségek a kistérségben____________________________ 53 3.1

A befektetési lehetőségek számbavétele _____________________________ 53

3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5 3.1.6 3.1.7 3.1.8 3.1.9 3.1.10 3.1.11 3.1.12 3.1.13 3.1.14 3.1.15 3.1.16 3.1.17 3.1.18 3.1.19

4

34 39 42 43

2.4

2.6.1

3

18 19 21 26 28 31 31

Apagy ______________________________________________________________ Baktalórántháza ______________________________________________________ Berkesz_____________________________________________________________ Besenyőd ___________________________________________________________ Laskod _____________________________________________________________ Levelek _____________________________________________________________ Magy_______________________________________________________________ Nyíribrony ___________________________________________________________ Nyírjákó ____________________________________________________________ Nyírkarász ________________________________________________________ Nyírkércs _________________________________________________________ Nyírmada _________________________________________________________ Nyírtass __________________________________________________________ Nyírtét____________________________________________________________ Ófehértó __________________________________________________________ Petneháza ________________________________________________________ Puszatdobos_______________________________________________________ Ramocsaháza _____________________________________________________ Rohod____________________________________________________________

53 54 55 57 57 57 58 59 59 60 60 61 62 63 63 64 64 65 66

Mellékletek____________________________________________________ 67


2


---


Vezetői összefoglaló A Baktalórántházi kistérség befektetés-ösztönzési programja a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Fejlesztési Társulás megbízásából került kidolgozásra. A program kidolgozását és a hozzá kapcsolódó kommunikációs anyagok elkészítését a Prominent Kommunikációs Bt. végezte 2005-ben. A befektetés-ösztönzési program célterülete a 2004. január 1-től érvénybe lépett Baktalórántházi statisztikai kistérség tagtelepülései, melyek a következők: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Fejlesztési Társulás az alábbi célt fogalmazta meg: „A kistérség gazdasági fejlődésének elősegítése a külső befektetők térségbe vonzásával. -Konkrétan egy olyan befektetés-ösztönzési program valósuljon meg, amely minden településre kiterjedően felméri a befektetésre alkalmas területeket, és az így feltárt befektetési lehetőségeket különböző marketingkommunikációs eszközökön keresztül alkalmassá teszi a potenciális befektetői célcsoportok figyelemfelkeltésére.” A befektetés-ösztönzési program a fentiek figyelembe vételével a következő főbb tevékenységeket foglalta magában: 1. Befektetés-ösztönzéssel kapcsolatos helyzetelemzés készítése 2. Befektetés ösztönzési lehetőségek feltárása 3. Befektetési lehetőségek részletes bemutatása 4. A befektetés-ösztönzési dosszié összeállítása 5. Befektetés-ösztönzési CD összeállítása 6. Befektetés ösztönző tartalom elhelyezése a kistérség honlapján Jelen tanulmány az 1-3 pontban megfogalmazottak alapján került összeállításra, vagyis a primer és szekunder információk alapján összeállításra került a Baktalórántházi kistérség befektetői szemléletű helyzetelemzése, és feltárásra valamint bemutatásra kerültek a kistérség beruházási lehetőségei.

A helyzetfeltárás főbb következtetései A SWOT elemzés eredményeinek alapján megállapítható, hogy a kistérség több olyan belső, természeti adottsággal rendelkezik, melyek kihasználásával elindulhat a fejlődés útján, de kiaknázásukat számos gyengeség nehezíti. A gyengeségek egyrészt gazdasági, természeti okokra, másrészt térségen kívüli tényezőkre vezethetők vissza A kistérség legjelentősebb természeti adottsága az erdős területek nagy aránya, mely egy része védett terület, más részén pedig gazdasági fakitermelés folyik. A fafeldolgozásnak nagy hagyománya van a térségben, több vállalkozás foglalkozik ezzel, de a legtöbb üzem elavult technikai eszközökkel rendelkezik. Jövedelmezőség szempontjából fontos lenne, hogy minél Prominent Kommunikációs Bt.

3


---


feldolgozottabb állapotban kerüljenek ki a térségből a faáruk és fatermékek. A termőföldek alacsony aranykorona-értéke valamint a faipari hagyományok megléte erősítő tényezők az erdőtelepítések folytatásához, amit esetleg a tulajdonviszonyok rendezetlensége foghat vissza. Az erdős területek, a Leveleki tó és a Baktalórántházi erdő ritka természeti kincsei kirándulásra, természetbúvárkodásra csábító adottságok. E természeti adottságok turisztikai kihasználásánál lehetőséget jelentenek bizonyos nemzetközi tendenciák: a természeti értékek felértékelődése, a nyugalmas, tiszta környezetben eltöltött aktív kikapcsolódás iránti igény növekedése, ugyanakkor gyengeség az idegenforgalom szolgáltatói hátterének, a természeti turizmus infrastruktúrájának, például a kerékpárutaknak szinte teljes kiépítetlensége, illetve a célzott marketingakciók hiánya a kistérségben. A hagyományos mezőgazdasági szerkezet konzerválódása, a mezőgazdaság jelentős súlya jellemzi a helyi gazdaságot. A térség számára kihasználható lehetőséget jelenthet az alternatív mezőgazdasági termékek – különösen a méz és egyéb méhészeti termékek – iránti kereslet növekedése. Sajátos kistérségi erősség az akácerdők jelentős területe, ahol kiváló minőségű mézet lehet előállítani. Ugyancsak erősség, hogy felismerve a méhészkedésben rejlő gazdasági lehetőségeket beindult a szakiskolában a szakma oktatása, azonban szükség lenne a szakmai partneri kapcsolatok fejlesztésére és a méhészek érdekképviseletének erősítésére. Közepes adottságai ellenére a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be a térség gazdasági-társadalmi életében. A baromfitartás és feldolgozás terén - mely integrált formában működik, és a térség több gazdája is érintve, foglalkoztatva van takarmánytermesztés vagy baromfinevelés következtében – a gyártási folyamat minden eleme a kistérségben történik. Erősséget jelent az egyes mezőgazdasági területeken felhalmozott termelési tapasztalat, ellenben gyengeség, hogy a zöldség-, gyümölcstermesztés, szarvasmarha tenyésztés, méhészet esetében a helyben történő feldolgozás szintje alacsony. Növelni szükséges tehát az agrárium hozzáadott értékét a térségben. A mezőgazdaság modernizációját, szövetkezések és integrációk elterjedését, környezetkímélő, költséghatékony termelési technológiák alkalmazását segíti a Közös Agrárpolitika kiterjesztésével elérhetővé vált támogatási források. Ennek kihasználásához szükséges azonban a megfelelő szintű információáramlás, valamint a pályázat-készítési és projektmenedzseri ismeretek és tapasztalatok bővítése, mely jelenleg még kezdetlegesen, tapasztalatok nélkül működik a kistérségben. Kiemelten fontos a térség fejlődését elősegítő alapinfrastruktúrák gyenge fejlettségi szintjének felszámolása, tehát a közúti, a kommunális és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, mert ezek hiányában csak elszigetelt, pontszerű fejlesztések realizálódhatnak a térségben. Erősségként értékelhető, hogy a szennyvízelvezetés problémája az utóbbi években több településen megoldódott, és továbbra is a hálózat és a lakossági rákötések bővülése várható. A hátrányos helyzet leküzdésének legfontosabb feltétele az információszerzés lehetőségének biztosítása, és a képesség megléte a megszerzett információk feldolgozására. Az informatikai eszközök kiépítettségét tekintve gyengeséget jelent egyes településeken az Internet-hozzáférés hiánya, illetve egyes intézményekben a számítástechnikai eszközök hiánya. Erősségként értékelhető a középfokú oktatási intézmény korszerű számítógépparkja, az ott folyó informatikai oktatás és a teleházak számának bővülése a kistérségben.


4


---


A kistérség fejlődése szempontjából az emberi-erőforrások minősége és összetétele rendkívül fontos. A kistérség gyenge pontja az alulképzettség, a közép-és felsőfokú végzettségűek hiánya. A munkanélküliséget tovább súlyosbítja annak kedvezőtlen összetétele, a tartósan munka nélkül lévők magas aránya. Mindezekből kifolyólag szabad munkaerő található a kistérségben, melyet visszavezetni szükséges a munkaerőpiacra, a gazdaságba. Az inaktív és a munkanélküli népesség foglalkoztatását nagymértékben akadályozza a piacképes ismeretek és készségek hiánya. Ennek felszámolásához átképzési programok lebonyolítása, tananyagfejlesztés, valamint a szükséges infrastruktúra kialakítása szükséges. A kistérség logisztikai szerepkörének erősítéséhez jelent óriási esélyt a 2006-ig Nyíregyházát elérő M3-as autópálya, mely a jelenlegi állásfoglalás szerint a kistérség dél-keleti oldala mentén fog továbbhaladni Vásárosnamény felé. Gyengeségként említhető, hogy a térségben is – a megyei tendenciához hasonlóan –elkezdődött a fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlása, tehát a térség népességmegtartó-képessége folyamatosan romlik. Ennek okai között szerepel a munkahelyek hiányán túl a lakossági szolgáltatások hiánya. Az alapfokú iskolai oktatási intézmények több helyen bővítésre, felújításra és minőségi eszközállománnyal történő felszerelésre szorulnak, valamint az egészségügyi, szociális ellátás rendszere is hiányos. Ugyanakkor a szabadidő hasznos eltöltésére, társadalmi együttlétre irányuló igények (sportolási lehetőségek kialakítása, kultúrház, faluház létesítése) erősen megmutatkoznak a kistérségben. A térség tehát, jellemzői alapján a vidékfejlesztési beavatkozások célterülete lehet. A veszélyek között olyan tényező is szerepel, melyek nem a kistérség hatáskörébe tartoznak. Ilyen például a hazai intézményrendszer kialakításának késlekedése miatt elvesző támogatások. Ezek megakadályozása érdekében szükséges a térségi és szakmai kapcsolatrendszer bővítése, erősítése. A térség szereplői, képviselői a partneri kapcsolatokat keresve lobbi tevékenységet fejthetnek ki a makrokörnyezeti tényezők kedvezőbb befolyásolása érdekében. Továbbá fennállhat annak a veszélye is, hogy a térség tőkevonzó képességét az elmaradó infrastrukturális fejlesztések, az ökológiai szemlélethiány, a koncepciótlan fejlesztési elképzelések csökkentik, illetve a potenciális befektetőket eltántorítják befektetési szándékuktól.


5


---


SWOT analízis Erősségek •

Kedvező földrajzi elhelyezkedés, három országhatár közelsége. Baktalórántháza centrális elhelyezkedése a megye nagyobb városai között.

•

Magas a 14 év alattiak aránya a népességen belül

•

Felhalmozott mezőgazdasági termelési tapasztalat gyümölcs-, zöldség termesztés terén

•

Erdősültség szintje magas

•

Természetes növényzet érintetlensége (gyertyános tölgyes), természetvédelmi célú erdő Baktalórántházán

•

Kedvező természeti adottságok a méhészettel való foglalkozáshoz

•

A szakképzés igazodása a munkaerőpiaci követelményekhez ill. lehetőségekhez

•

Jelentős feldolgozóipari (fa-, élelmiszer-, cipő- és textilipar) hagyományok

•

Néhány olyan cég jelenléte a kistérségben, mely 50 fő felett foglalkoztat és piaci helyzete erős

•

Internet-hozzáférés a legtöbb településen biztosított. Öt településen működik teleház

•

A kistérségben termálvíz található


Gyengeségek •

Erősödik az elvándorlás folyamata

•

Magas az eltartottak aránya

•

Jellemző a jövedelmek alacsony szintje

•

A műemléki védelem alatt álló épületek többsége rossz állapotban van

•

Az általános iskolák informatikai ellátása alacsony szintű

•

Közép és felsőfokú végzettségűek alacsony aránya

•

A mezőgazdasági termelést több kedvezőtlen feltétel nehezíti : elaprózódott birtokszerkezet, termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, elavult technikai felszereltség

•

Az erdők tulajdonviszonyainak rendezetlensége

•

A méhészet feldolgozói hátterének kiépítettlensége, szervezetlensége

•

Az idegenforgalom szolgáltatói hátterének kiépítettlensége, szálláshelyek hiánya

•

A települések közötti biztonságos kerékpározás feltételei hiányoznak

•

Térségi komplex turisztikai csomagok hiánya

•

Üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje alacsony.

•

Jellemző az olyan egyéni vállalkozások magas aránya, melyek csak kevés számú alkalmazottat foglalkoztatnak

•

Hiányos közműellátottság: szennyvízelvezetés, hulladékkezelés megoldatlansága

•

Pályázatírói és projektmenedzsment kapacitások, ismeretek, tapasztalatok hiánya

•

A térség külső kapcsolatrendszerének gyenge kiépítettsége

•

Helyi társadalmi szervezetek hiánya és alacsony aktivitása

6


Lehetőségek •

• • •

•

•

•

---


Veszélyek •

Források hiányában az építészeti emlékek további pusztulása

•

Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődés

Ökológiai szemlélet hiányában a természeti értékek károsodása

•

Alternatív turizmus (öko-, kerékpárvadászturizmus) iránti igény növekedése

Súlyos talajminőségi romlás a túlzott akáctelepítések következtében

•

Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése, szociális válság kialakulása

•

A képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében

M3 autópálya megépítésével a térség elérhetősége javul, logisztikai szerepköre erősödhet

Alternatív mezőgazdálkodási termékek (méz, egyéb méhészeti termékek) iránti kereslet várható növekedése Gazdasági együttműködések (beszállítói, értékesítési hálózatok, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése

• A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek • a térség gazdálkodóinak EU tagsággal rendelkezésre álló fejlesztési források jelentős bővülése


•

A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekedése A kistérség és a megye, régió, ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbségek növekedése Az EU-s agrártámogatásokat kezelő hazai intézményrendszer megkésett kialakítása miatt a térség jelentős agrár és vidékfejlesztési támogatásoktól esik el

7


---


Befektetési lehetőségek a kistérségben A településvezetőkkel és a Baktalórántházi kistérség vezetőivel készített primer kutatás során azonosításra kerültek az egyes települések befektetési célra alkalmas, beruházási szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkező ingatlanjai, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező vállalkozásai. A kutatás alapján megállapítható, hogy a kistérség minden településén találhatók beruházási célra alkalmas lehetőségek, amelyek között a működő vállalkozások, ipari övezetek, zöldmezős beruházási célra alkalmas területek, turisztikai és szabadidős hasznosításra alkalmas ingatlanok egyaránt megtalálhatók. A feltárt lehetőségek közül kerültek kiválasztásra a kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek. Ezek rövid bemutatása a következő oldalakon található, a kiemelt befektetési lehetőségek részletes adatait tartalmazó adatlapok a mellékletben találhatóak.

Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek IPARI ÖVEZET - APAGY /AP1/ A település határában, a 41-es főút két oldalán az Apagyi Önkormányzat 60 hektár Ipari hasznosítású területet jelölt ki. A terület jelenleg nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, de az elmúlt időszakban már több vállalkozás is megvetette már a lábát a területen. Az ipari terület korábbi, illetve jelenlegi funkciójából adódóan gondozott állapotban van, környezeti szennyezés, vagy más tényezők nem befolyásolják a hasznosíthatóságát, így kiválóan alkalmas zöldmezős beruházási célokra. A termelő, szolgáltató tevékenységek végzéséhez szükséges infrastruktúrák nagy része könnyen kiépíthető a teljes területre, mivel a legtöbb közmű, illetve kommunikációs hálózat 100 méteres távolságon belül található. A terület közlekedési szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, mivel a Nyíregyháza – Beregsurány közötti 41-es számú főút mentén helyezkedik el. Ebből a főútból ágazik le a 49es számú főút is, amely Mátészalka érintésével Romániába vezet. Apagyon a 116-os számú vasútvonal is áthalad. A vonalhoz kapcsolódó iparvágány az Ipari területtől 200 méteres távolságra található. Az ipari terület jelenleg állami, önkormányzati és magán tulajdonban van, ezért a tulajdonosok képviseletét az apagyi polgármesteri hivatal látja el. A betelepülő vállalkozásokat érintő helyi adó mértéke jelenleg 1,5%, amelyből akár 70%-os kedvezményt is ad az önkormányzat, amely ily módon is támogatni kívánja vállalkozások letelepedését a területen. VARRODA – BAKTALÓRÁNTHÁZA /BA9/ Baktalórántháza belterületén a 41-es számú főúttól 500 méterre található a korábbi varroda épülete, amely 4256 m2-es ingatlanon található. A jelenleg üresen álló, jó állapotban lévő 400m2-es varroda épület mellett 1260 m2 hasznosítható területű épületben a raktár, az étkező helyiség és az iroda működött, míg a harmadik 400 m2 alapterületű épületben a szabászat és egy raktár kapott korábban helyet.


8


---


A terület közművekkel teljes körűen el van látva, azaz rendelkezésre áll a megfelelő gáz-, víz-, elektromos- és szennyvízhálózat is. Az ingatlan szilárd burkolatú úton könnyen megközelíthető. A jelenlegi tulajdonos az ingatlant adottságai miatt hátrányos helyzetűek foglalkoztatásra, inkubátorházként való működésre illetve oktatási, képzési célokra tartja leginkább alkalmasnak. DÉGENFELD-KASTÉLY – BAKTALÓRÁNTHÁZA /BA10/ Baktlatórántháza egyik legszebb és legrégebbi épülete a város szívében található, műemléki védelem alatt álló Dégenfeld-kastély. A kastélyhoz tartozó több mint 12,6 hektáros parkban több védett növényi társulás is megtalálható. A kastélyban jelenleg üres, korábban szanatórium működött benne. Az közüzemi infrastruktúrával teljes körűen ellátott épületek állaga - az elmúlt évek bizonytalan tulajdonjogi helyzete miatt – leromlott, a kastély és a hozzá tartozó épületek felújításra szorulnak. A kastély a 41-es főúttól és a 300 hektáros védett faállománnyal rendelkező „bakti erdőtől” mintegy 5-700 méterre helyezkedik található, így turisztikai, rekreációs célokra ideális adottságokkal rendelkezik. KELETI „IPARI PARK” – BAKTALÓRÁNTHÁZA /BA2/ Baktalórántháza Város határában a 41-es számú főút mentén található az önkormányzat által ipari hasznosításra kijelölt 16 hektáros terület. A jelenleg gondozott, mezőgazdasági művelés alatt álló területen a tulajdonos önkormányzat folyamatosan építi ki a vállalkozási tevékenységekhez szükséges infrastruktúrát. Jelenleg a víz-, és a szennyvízhálózat áll kivitelezés alatt. A területre vonatkozóan jelentős befektetői érdeklődés mutatkozik, amely a kedvező közlekedési adottságoknak is köszönhető, mivel a terület a 41-es főút és a 116-os számú vasútvonal között fekszik, néhány kilométerre az M3-as autópálya tervezett nyomvonalától. VAY-KASTÉLY – BERKESZ /BER1/ Berkeszen található a Vay-kastély, amely korábban gyermekotthonként működött, jelenleg pedig az otthon felszámolásával további hasznosításra vár. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, 12 hektáros parkban álló, közel 4000 m2 hasznosítható területű, klasszicista stílusban épült műemlék kastélyépület és a hozzá kapcsolódó melléképületek (700 m2) felújításra szorulnak. A jelenlegi tulajdonos a felújítás magas költségei miatt a területet jóval a becsült értéke alatt kínálja értékesítésre, de más jellegű befektetői ajánlatokat is szívesen fogad. A kastély közüzemi és kommunikációs infrastruktúrával teljesen el van látva, és a hasznosítás szempontjából további kedvező adottsága, hogy a 4-es számú főút mentén helyezkedik el, amely közvetlen összeköttetést biztosít a legkeletibb magyar határátkelőhely, Záhony és Budapest között. A főútvonal nyomvonalának megváltoztatásával a településen átmenő Prominent Kommunikációs Bt.

9


---


forgalom jelentősen csökkenni fog 2006. második felétől, ezáltal a kastély egy nyugodt település közepén, de az ország egyik legmeghatározóbb főútvonalához is közel fog elhelyezkedni. IPARI TERÜLET – BERKESZ /BER2/ Berkesz önkormányzata a 4-es főút – amely az Európai Unió kelet-nyugat irányú közlekedési, áruszállítási vonatkozásban is jelentős szerepet tölt be - új nyomvonala és jelenlegi nyomvonal találkozásánál a település mellett kijelölt egy 28 hektáros területet ipari illetve vállalkozási célú hasznosítás céljából. A vegyes (önkormányzati és magán) tulajdonban lévő földterületen jelenleg mezőgazdasági termelés zajlik. A terület közművekkel és vezetékes kommunikációs lehetőségekkel jelenleg nincs ellátva, de a település közelsége miatt a kiépítés megoldható. LEVELEKI TÓ KÖRNYÉKE – LEVELEK /LEV2/ Levelek község önkormányzatának tulajdonában található az a 2 darab, egyenként több mint 15 hektáros terület, amelyet az önkormányzat a település rendezési tervében hétvégi házas övezetként jelölt ki. A területet jelenleg mezőgazdasági termelésre, szántóként hasznosítják. Az ingatlan szilárd burkolatú úton megközelíthető, a környék legnagyobb jelentőségű közlekedési útvonalától a 41-es főúttól mindössze 1,5 km távolságra fekszik, a tó közelében, amely a legutóbbi időben nagyon népszerű a horgászok illetve a vízi sportot, vízpartot kedvelők körében. A terület közüzemi víz-, illetve elektromos hálózattal ellátott, a gáz-, szennyvíz-, és vezetékes telefonhálózat 800 méteres távolságra található. MŰHELYÉPÜLET – MAGY /MA3/ Magy község belterületén áll az a jelenleg raktárként funkcionáló épület, amely korábban a helyi TSZ gépjavító műhelye volt. A tulajdonos helyi önkormányzat jelenleg végezteti a 374 m2-es épület felújítását, amelynek keretében a teljes tetőszerkezet cseréje és a külső felújítás már befejeződött. A könnyűipari hasznosításra (pl. varroda, faipar) kiválóan megfelelő ingatlan 4460 m2-es telken fekszik. Az épület jelenleg 16A-s elektromos hálózatra van csak bekötve, de a gáz- és vízvezeték, valamint a szélessávú internet használatot is lehetővé tevő telefonhálózat is a telek határánál, az épülettől 15 méterre található. A terület értékét növeli, hogy az M3 autópálya tervezett nyomvonala közelében található. „BÁBAKÚT” – NYÍRIBRONY /NYII1/ A korábban semmilyen formában nem hasznosított tóparti telek a község központi, frekventált helyén, található, 5-10 méterre a közüzemi infrastruktúrák (kivéve a szennyvízhálózatot, amely még nem került kiépítésre a településen) csatlakozási pontjaitól. Az


10


---


önkormányzat tulajdonában hasznosításra kijelölt terület közvetlen szomszédjában található a nemrég átadott 300 adagos főzőkonyha, illetve épül az 50 férőhelyes óvoda. A 11,37 hektáros terület környezeti adottságai kiválóak pihésre, rekreációra. A település könnyen megközelíthető mind a 4-es, mind a 41-es főút felől, amelyek átlagosan 7,5 km távolságra vannak. A település kedvező adottságait gyarapítja, hogy a szomszédos Leveleki víztározó – amely kedvelt kiránduló és horgászhely – mindössze 3 km-es távolságra található. DARURÉTI HALASTÓ – NYÍRJÁKÓ /NYIJ1/ A Daruréti halastó és környéke egy 8 részből álló, 50.000 m2 vízfelületű tórendszert és a hozzá tartozó 60.000 m2 gyep területet foglalja magában. A tavak síkvidéki halállományban gazdagok, jelenleg is horgásztóként funkcionálnak. A tórendszer körüli rét egy része természetvédelmi terület. A területet jelenleg csak egy 250 méter hosszú szilárd burkolattal nem rendelkező úton lehet megközelíteni a település felől, amelynek mentén az elektromos hálózat is kiépítésre került. „SPORTPÁLYA MÖGÖTTI TERÜLET” – NYÍRKÉRCS /NYKÉ4/ Nyírkércsen a helyi sportpálya és a Baromfi-Coop Kft. központi telephelye mellett található a jelenleg szántóként művelt, 12700 m2 területű, önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelyet a tulajdonos értékesítésre kínál. A terület közvetlenül kapcsolódik a faluhoz, a 41-es főúttól és a 116-os számú vasútvonaltól pedig 3-3 km távolságra van. Az ingatlan jelenleg 380V-os elektromos hálózattal van ellátva, de a vezetékes gáz- és vezetékes vízellátás is megoldható a 300 illetve 150 méter távolságra lévő gerincvezetékek révén. A tulajdonos a terület értékesítését részletfizetési kedvezménnyel támogatja. „HUNGAROCELL ÜZEM” – NYÍRMADA /NYIM6/ Nyírmada belterületén található az un. „HUNGAROCELL” üzem, illetve a hozzá tarozó telephely, amely terület mérete meghaladja az 1,8 hektárt. A területen 2 épület található: egy 740 m2-es gyártócsarnok és egy 1224 m2 –es raktár. A telepen a közelmúltig folyt a termelő tevékenység, de az épületek jelenleg üresek, 2006. január 1-től átadhatóak. Az üzem infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy 100m3/ó-s gázvezeték és 60 Kw-os, 3 fázisú elektromos hálózati csatlakozása van, de a vezetékes vízhálózat és a szennyvíz-hálózat csatlakozási pontjai be vannak vezetve a telephely területére. A terület közlekedési szempontból frekventált környezetben helyezkedik el. A Nyírmada mellett elhaladó 41-es számú főút 2 km távolságra van, míg a 116-os számú vasútvonalhoz csatlakozó iparvágány 1,5 km-re található a szilárd burkolatú úton megközelíthető telephelytől.


11


---


FÉNYES TANYA – NYÍRMADA /NYIM2/ A Fényes tanya a korábban Nyírmadán működő Állami Gazdaság központi telepe volt. A település jelentős élelmiszeripari feldolgozó kapacitásokkal rendelkezett, amelynek része volt a Fényes tanyán működött 4300 m2-es konzervüzem – amelynek épülete jelenleg raktárként funkcionál -, illetve a 3200 m2-es, 3000 tonnás kapacitású hűtőház. A területen található még egy 350 m2-es raktár, amely jelenleg szintén raktárként kerül hasznosításra. Az épületek állapota a folyamatos, rendeltetésszerű hasznosításból adódóan jó állapotban vannak. A terület közüzemi ellátottságát a 400m3/óra kapacitású vezetékes gázhálózat, a helyben kiépített 3x300 A-es elektromos hálózat, illetve a helyi szennyvízhálózat biztosítja. Az ingatlan saját tulajdonú szilárd burkolatú úttal, és iparvágánnyal is rendelkezik. A komplex, a 12 hektár további bővítési lehetőséggel rendelkező telep a 41-es főközlekedésű úthoz közel helyezkedik el és az M3-as autópálya megépülésével a közlekedési adottságok tovább fognak javulni. VAY-KASTÉLY – NYÍRTASS /NYTS3/ A nyírtassi Vay kastélyban korábban a település általános iskolája kapott helyet. A jelenlegi korszerű iskola épületének megépítését követően a felújításra szoruló, több, mint 1000 m2-es kastélyt raktározási célokra használták és használják jelenleg is. A tulajdonos önkormányzat önerőből nem képes a szükséges felújítási munkálatokat elvégezni a kastélyon, ezért folyamatosan pályázik a szükséges források megszerzésére. A tervek szerint a falu központi helyén elhelyezkedő épület alsó részében közösségi tér kerül, a felső részben pedig szálláshelyek kerülnek kialakításra, amelyhez befektetők jelentkezését várják. NOVOR KFT. TELEPHELYE – NYÍRTÉT /NYIT1/ A nyírtéti önkormányzat tulajdonában álló NOVOR Kft. mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozik. A Kft. tevékenységei végzése során nem hasznosítja a teljes, 2,65 hektáros telephelyet, amely korábban a Vetőmag termeltető vállalat feldolgozóüzemének és raktárainak adott helyet. A 3 db, összességében 1236 m2 területű épületek jelenleg raktárként és javítóműhelyként funkcionálnak. A 41-es és 4-es számú főutaktól is egyaránt 6-6 km távolságra lévő telephely ipari közmű infrastruktúrával rendelkezik, valamint a folyamatban van a szélessávú internetezésre is lehetőséget biztosító fejlesztése. A Nyírtéti Önkormányzat helyi kedvezményekkel támogatja a településen történt beruházásokat, így a telephely hasznosítására vállalkozó befektetőket is. SZABADIDŐPARK – PETNEHÁZA /PET1/ Petneházán a jelenlegi labdarúgó pályával egy ingatlanon található a korábbi Strandfürdő és az azt övező ligetes terület, amely a helyi önkormányzat tulajdona. Jelenleg csak a sportpálya tölti


12


---


be funkcióját, a strandon található felnőtt és gyerek medence hasznosítása nem megoldott. Az ingatlanon találhatók a strand 100 m2 összterületű kiszolgáló épületei, amelyek egy részét felújította a tulajdonos és jelenleg a labdarúgó csapatok öltözőjeként funkcionál. A területen a vezetékes vízellátás és az elektromos hálózat rendelkezésre áll, a gázhálózat pedig 300 méteres távolságban található. A Strandfürdő vízellátását a terület határában lévő 3. számú főfolyásból biztosították korábban a megfelelő szűrések és tisztításokat követően. IPARI TERÜLET – RAMOCSAHÁZA /RAM2/ Ramocsaházán, a Nyíribrony felé vezető út mentén helyezkedik el az a 17, 52 hektáros terület, amelyet az önkormányzat rendezési tervében ipari területként jelölt ki. A terület jelenleg gondozott szántó terület, korábban pedig gyümölcstermesztés folyt rajta. Az ingatlanon semmilyen környezet- vagy talajszennyező tevékenységet nem folytattak így kiválóan alkalmas zöldmezős beruházási célokra. A területet a tulajdonos önkormányzat elsősorban mezőgazdasági feldolgozó tevékenységre ajánlja, amihez a szükséges infrastruktúra Ramocsaháza belterületének határától való kiépítéssel megoldható. HOMOKBÁNYA ÉS ERDŐ – RAMOCSAHÁZA /RAM4/ Ramocsaháza külterületén található az a részben önkormányzati tulajdonban lévő 4,24 hektáros terület, amelynek egy részét jelenleg homokbányászattal, a másik részét pedig erdőműveléssel hasznosítják. A 4105 számú út mentén fekvő terület jelenleg semmilyen közmű infrastruktúrával sincs ellátva, de mind a gázellátás, mind a vezetékes vízellátás, mind pedig az elektromos hálózat 50 méteres távolságról megoldható. UDVAR – RAMOCSAHÁZA /RAM5/ A külterületként nyilvántartott ingatlan Ramocsaháza község belterületének közvetlen határában helyezkedik el. A tulajdonos önkormányzat által főként növényvédelmi szolgáltatásokra alkalmasnak tartott ingatlan vízellátása saját kútról biztosított, a gáz és elektromos ellátás pedig 20 illetve 50 méteres távolságból kiépíthető.


13


---


1 Bevezetés 1.1 A munka háttere A befektetés-ösztönzés célterülete a 2004. január 1-től érvénybe lépett Baktalórántházi statisztikai kistérség tagtelepülései, melyek a következők: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod A Baktalórántházi kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától mintegy 30 km-re, a 41. Sz. főút mellett, Magyarország legelmaradottabb területeinek egyikén található. Baktalórántháza a kistérségen belül az egyetlen városi ranggal rendelkező település. A térségre jellemző a nagyarányú mezőgazdasági tevékenység, bár ez kedvezőtlen adottságok alacsony minőségű talajon, elaprózott földbirtokokon - mellett történik. Kismértékű az ipari termelés, a megye jellegéhez hasonlóan itt is a feldolgozóipar (élelmiszeripar, faipar és a textilipar) a domináns. A Baktalórántházi kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony, és a működő vállalkozásoknak több mint háromnegyede egyéni vállalkozás. Leginkább a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban működő vállalkozások magas aránya jellemzi a kistérséget. A kistérség elmaradottságának csökkentése csak abban az esetben lehetséges, ha a kistérség képes jelentős külső forrásokat bevonni. Ezek a külső források részben a külső vállalkozói források, befektetések bevonását jelentik. A befektetések bevonásának a külső feltételei várhatóan kedvezően változnak az elkövetkező néhány évben. A pozitív fejlemények közül a legjelentősebb, hogy az autópálya 2006-ban eléri a megyeszékhelyet, Nyíregyházát és jelentősen megközelíti a kistérséget, továbbépülését követően pedig közvetlenül érinti a kistérség déli részét. Ezáltal a kistérség megközelíthetősége drámai mértékben javul, erősítve a potenciális befektetőkre gyakorolt vonzerejét is. Ugyanakkor az autópálya közelsége (illetve a későbbiek során az a tény, hogy érinti a kistérséget) önmagában még nem generál fejlesztéseket, befektetéseket. A befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó tevékenységek közül nagyon lényeges, hogy a kistérségben (különösen a jövőbeli autópálya nyomvonalának közvetlen közelében) legyenek olyan területek, amelyek alkalmasak a fejlesztések befogadására, illetve álljon rendelkezésre a befektetők számára is értelmezhető formában információ a kistérségről és befektetési lehetőségeiről.

1.2 A befektetési program célkitűzése A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Fejlesztési Társulás az alábbi célt fogalmazta meg: A kistérség gazdasági fejlődésének elősegítése a külső befektetők térségbe vonzásával. Konkrétan egy olyan befektetés-ösztönzési program valósuljon meg, amely minden településre kiterjedően felméri a befektetésre alkalmas területeket, és az így feltárt befektetési lehetőségeket különböző marketingkommunikációs eszközökön keresztül alkalmassá teszi a potenciális befektetői célcsoportok figyelemfelkeltésére.


14


---


2 A Baktalórántházi kistérség befektetés-ösztönzési helyzetfeltárása 2.1 Az Észak-Alföldi Régió mint a kistérség környezete A Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magába foglaló régióban 1,5 millió ember él, így a régió jelenleg Közép-Magyarország után hazánk második legnépesebb régiója. Az Észak-Alföldi régió területe teljes egészében alföld, a talajok minősége számos helyen kiváló minőségű csernozjom. Itt található az egyik legismertebb magyar természeti táj, a Hortobágy pusztája, mely a legnyugatibb sztyepp. A régió mindhárom megyéjét érinti a Tisza, mely az évszázadokon átívelő, különböző jellegű természetközeli mezőgazdaság alapja. A demográfiai jellemzőktovábbi vizsgálata során kiderül, hogy az 1000 lakosra jutó élveszületések tekintetében a régió mondhatja magáénak a legmagasabb értéket (10,2‰), és a Magyarországra jellemző természetes fogyás is itt a legalacsonyabb (-2,7‰) (Területi Statisztikai Évkönyv 2003, KSH). Erre az értékre minden bizonnyal hatással van a roma etnikum magas aránya. A vándorlási egyenleg alakulása azt mutatja, hogy a régióból igen jelentős az elvándorlás mértéke (mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének „köszönhetően”). Ebben egyszerre játszik szerepet az elmaradott gazdasági helyzet, illetve az, hogy a régió egyes térségeiben még nem ért véget a foglalkoztatási átrétegződés. Érdekesség továbbá, hogy az Észak-Alföld hazánk egyetlen régiója, ahol a katolikus vallásúak nincsenek többségben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a hívők többsége református.) Amennyiben a régiók fejlettségét az egy lakosra eső bruttó hazai termékkel mérjük, kiderül, hogy az Észak-Alföldi régió az ország legelmaradottabb térsége: az egy lakosra jutó GDP 2002-ben a Budapest nélkül számolt országos átlag 84%-a, míg a teljes országos adatnak csupán 64%-a volt. A régión belül Hajdú-Bihar megye felfelé, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – mint az ország legfejletlenebb megyéje – erőteljesen lefelé húzza az átlagot. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy a 2000-től a régió versenyképessége a vidéki Magyarországgal összevetve javulásnak indult. 1. táblázat: Az Észak-Alföldi Régió fejlődési pályája az elmúlt egy évtizedben

Terület

1994

Jász-Nagykun-Szolnok megye Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföldi régió

Egy főre jutó GDP a vidéki átlag százalékában 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

97

95

94

94

89

84

84

89

88

102

96

97

95

94

90

89

95

95

76

75

74

72

70

68

68

72

70

91

88

87

86

84

80

80

85

84

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 1994-2003, KSH

Az alacsony jövedelmezőség egyik oka a gazdasági szerkezetben keresendő. A fentebb vázolt természeti adottságok egyértelműen a mezőgazdasági művelésnek kedveznek. A régió gazdaságának ma is legjellemzőbb vonása a mezőgazdasági tevékenység – az országos


15


---


átlaghoz viszonyított – túlsúlya. 2002-ben a mezőgazdaság a régió bruttó hozzáadott értékének 7,1 %-át adta, ami csaknem duplája az országos átlag 3,7%-nak. Ugyanez az iparban 31,8%, illetve 30,2%, a szolgáltatások terén pedig 61,1% illetve 66,1%. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége pedig az egyes ágazatok közül a leggyengébbnek tekinthető. Ehhez járult még a rendszerváltáskor a meglévő – csekély számú – ipari központok, üzemek leépülése Az alacsony jövedelmezőség egyik oka tehát a gazdaság kedvezőtlen szerkezete, a mezőgazdasági-élelmiszeripari profil dominanciája, és a korábbi ipari szerkezet leépülése. A mezőgazdaságon belül a régióban termelik az országon belül a legtöbb gyümölcsöt, cukorrépát, dohányt, napraforgót és burgonyát is. Az iparban jelentős az élelmiszeripar, a könnyűipar, de a vegyipar és a gépipar képviselőire is található példa: •

Samsung (elektronika) – Jászfényszaru;

•

Electrolux (elektronika) –Jászberény;

•

Carl Zeiss (optikai műszergyártás) – Mátészalka;

•

ICN-Alkaloida (gyógyszeripar) – Tiszavasvári (kapacitás-leépítés folyamatban van, várhatóan külföldre helyezi működését);

•

TEVA-Biogal (gyógyszeripar) - Debrecen;

•

Daewoo-MGM (gépipar) - Debrecen;

•

National Instruments (számítógépalkatrész-gyártás) – Debrecen;

•

Curver-Rubbermaid (műanyagipar) - Ebes;

•

GE Lighting Tungsram (elektronika) - Hajdúböszörmény;

•

Hajdúsági Iparművek (gépgyártás) – Téglás.

A szolgáltatások kapcsán gondot jelent az üzleti szolgáltatók alacsony száma, bár az elmúlt években ez némiképp növekedésnek indult. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma nem túl magas a többi régióhoz képest (66), a régió ezzel az értékkel csupán az Észak-Magyarországi régiót előzi meg. A külföldi tőke-befektetés tekintetében a régió nem versenyezhet a központi régió vagy a Közép- és Nyugat-Dunántúl értékeivel. De az észak-magyarországi értéktől már nem sokkal marad el a 2003-ig befektetett 434,7 milliárd Ft, és ez csaknem duplája például a dél-alföldi értéknek. A régión belül különösen Hajdú-Bihar vonzott nagy mennyiségű külföldi tőkét az elmúlt években. Az egy főre vetített érték még így sem túl magas, az országos átlag 849 ezer Ft-hoz képest csupán 281 ezer külföldi tőke jut egy lakosra a régióban (Területi Statisztikai Évkönyv, 2003, KSH). Ennek oka egyrészt a külföldi tőkebefektetők hagyományos telephely-választási gyakorlata, mely elsősorban a fővárosokra és a kelet-közép-európai országok esetében a nyugati határszakaszra irányul. A kevesebb befektetőért tehát a már említett kedvezőtlen gazdasági szerkezet és a műszaki infrastruktúra fejletlensége nagyban okolható.


16


---


A régió fejlettségét térségi szinten tekintve megállapítható, hogy a régióban kiterjedt külső és belső perifériák találhatóak. A külső periféria zónáját az ukrán és a román határ mente alkotja, míg belső perifériának a Közép-Tiszavidék térsége minősül. A munkaerőpiaci helyzet mutatói kedvezőtlenebbek, mint az országos adatok: a foglalkoztatottak aránya kevesebb, míg a munkanélküliek, a tartós munkanélküliek vagy a fiatal munkanélküliek aránya magasabb, mint az országos átlag. Ezen mutatók tekintetében általában Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik a legkedvezőbb adatokkal, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg a leggyengébbekkel. A kedvezőtlen adatokat magyarázza egyrészt a korábban bemutatott gyenge gazdasági teljesítmény, a vállalkozási környezet hiányosságai, másrészt pedig az elhelyezkedési nehézségek összefüggenek a régió lakosságának iskolai végzettségével is. Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy e tekintetben a régió valamennyi kategóriában elmarad a hazai átlagtól. 2. táblázat: A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása a megfelelő korú népesség százalékában, 2001.

Legmagasabb iskolai végzettség Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10-X) Legalább általános iskola 8. Évfolyam (15-X) Legalább középiskolai érettségivel (18-X) Egyetem, főiskola stb. oklevéllel (25-X)

Észak-Alföldi Régió 1,0 85,0 30,9 9,4

Magyarország 0,7 88,8 38,2 12,6

Forrás: Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, 6.16 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, KSH, és Népszámlálás 2001, 6. Területi adatok, 6.21 Összefoglaló adatok, KSH

Ez az elmaradás azonban nem oly jelentős, különösen a felsőoktatás területén, hiszen a felsőoktatási intézmények budapesti dominanciáját figyelembe véve, a vidéki Magyarországot tekintve nem oly kedvezőtlenek az iskolai végzettséget mutató adatok. A debreceni felsőoktatási intézmények vonzáskörzete túlnyúlik a régió határain. A Nyíregyházi főiskola hallgatói sem csak a megye, vagy a régió területéről kerülnek ki, számosan jönnek a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből is, és Szolnokon is van főiskolai képzés. A nehézség inkább az itt végzettek megtartásában van, azaz hogy tanulmányaik végeztével ne hagyják el a megyét vagy a régiót. A felsőoktatásban lévő különbségek lényegesen felnagyítva jelentkeznek viszont a kutatásfejlesztés területén, ahol a fővárosi koncentráció még az előbbinél is nagyobb. A kutatásfejlesztésben dolgozók fele Budapesten van, kutatási ráfordítások tekintetében pedig több mint 60%-os a budapesti arány (2003). A többi kutató országon belüli elhelyezkedését a vidéki egyetemi kutatóhelyek határozzák meg: az Észak-Alföldi régióban az összes kutató mintegy 1/10-e dolgozik (4 702 fő), mellyel a régió – a központi régiót nem számítva – második a DélAlföld mögött. A régió kutatóinak 3/4-e Hajdú-Biharban (Debrecenben) van, ahol a Debreceni Atommagkutatót külön is érdemes kiemelni. A régió jellegének megfelelően a kutatások jelentős hányada agrárkutatás. Az idegenforgalom adatainak vizsgálatakor is szembetűnik rögtön az ország Budapestközpontúsága. Azonban a vidéki Magyarország adatait tekintve is az állapítható meg, hogy a régió – alföldi jellegéből és országon belüli keleti fekvéséből következően – inkább a rangsor vége felé helyezkedik el 562 ezer vendéggel, melynek csaknem negyede külföldi. Az eltöltött


17


---


vendégéjszakák száma is ezt mutatja: a 2421 eltöltött vendégéjszakával csak Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot előzi meg a régió. A vendégek átlagos tartózkodási idejét tekintve pedig a legkedvezőtlenebb értékkel rendelkezik a térség. (Területi Statisztikai Évkönyv, 2003) Az Észak-Alföld legfontosabb turisztikai vonzereje a világörökség részét képező Hortobágy, az aktív turizmusra számos lehetőséget kínáló Tisza-folyó és –tó, a gyógy- és termálfürdők (pl. Hajdúszoboszló, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-Sóstófürdő). A régiónak számos olyan térsége van, mely turisták által eddig kevéssé látogatott, noha az érintetlen természeti környezet vonzó lehet a falusi turizmus kedvelői körében (pl. Szatmár-Beregi síkság).

2.2 A kistérség adottságai 2.2.1

Település- és térszerkezet

A Baktalórántházi kistérség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központi részén helyezkedik el. A 2004. január 1-től érvényes statisztikai lehatárolás alapján a Baktalórántházi kistérséghez a következő 19 település tartozik: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Berkesz, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod. A kistérségi központ szerepét Baktalórántháza, a térség egyetlen városa tölti be. A térséget szoros gazdasági kapcsolatok fűzik Nyíregyházához, Kisvárdához és Mátészalkához. A kistérség településeinek területe összesen 452,75 km2, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének 7,6 %-a, lakosainak száma 35.683 fő, a megye lakosságának 6,1 %-a. 1. ábra: A Baktalórántházi kistérség települései


18


---


A kistérség településeinek jelentős része földrajzi, gazdasági adottságit tekintve már korábban is szerves egységet alkotott. Ebben jelentős szerepet játszik a 41-es számú főútvonal, amely mintegy felfűzi a kistérség településeit a központ, Baktalórántháza körül, illetve gyorsan és egyszerűen elérhetővé teszi a kistérség lakossága számára a megyeszékhely Nyíregyházát, illetve keleti irányban Vásárosnaményt és Beregsurányt, ahol Ukrajna felé nyílik lehetőség a határátlépésre. A 41-es számú főútvonalhoz kapcsolódnak a kistérség alsóbbrendű útjai, amelyeken keresztül valamennyi település elérhető. További fontos jelentőséggel bír a kistérség számára a 49-es főút, amely Rohod határban csatlakozik a 41-es számú főúthoz, ezáltal biztosítva összeköttetést Mátészalka, illetve a csengersimai magyar-román határátkelőhely irányába valamint a 4-es számú főút, amely a kistérség északi részében, Berkesz és Nyírtass területén halad át, összekapcsolva Magyarország és Ukrajna közúti teherforgalmát. A Baktalórántházi kistérség a települések társulásában, közös feladatok ellátásában és egyéb együttműködésekben rejlő lehetőségeket a szomszédos települések közötti összekötő utak építésével kívánja támogatni, oly módon, hogy egy „körgyűrű” alakuljon ki, ami a kistérség valamennyi településének gyors és egyszerű megközelítését teszi lehetővé. Az összekötő utak építését megelőző tervezési, előkészítési munkálatok jelenleg is folyamatban vannak.

2.2.2

Népesség

A Baktalórántházi kistérség lakónépessége a Központi Statisztikai hivatal nyilvántartása szerint 2003. év végén 35 644 fő volt, ami 767 fő növekedést mutat a 2001-es Országos Népszámlálási adatokhoz viszonyítva. Ennek oka, hogy a kistérség és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetes szaporodási mutatója is sokkal kedvezőbb az országos átlagnál, valamint a halálozási ráta is alacsonyabb mint a magyarországi átlag. A kistérségre vonatkozó természetes szaporodási rátát, azaz a születések és halálozások számát 1998-2002 vizsgálva összességében a kistérségben enyhe mértékű természetes szaporodás figyelhető meg. A legnagyobb arányú a természetes szaporodási ráta Nyírmada, Rohod és Magy településeken, míg kiugróan magas természetes fogyás Apagy, Nyírjákó és Nyírkarász településeken mutatható ki. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy a legfiatalabb a népesség Besenyődön, Baktalórántházán található, leginkább elöregedett a népesség Nyíribronyban, Nyírjákón, Pusztadoboson és Laskodon. A fiatalodó korstruktúrát mutató települések némelyikénél - Baktalórántháza, Nyírmada, Ramocsaháza és Rohod – a lakosság természetes szaporodása és a fiatalkorúak többsége a roma lakosság magas arányával is összefüggésbe hozható. A legtöbb településen azonban az országos szinttől is alacsonyabbnak mondható a cigányság jelenléte. Megfigyelhető tehát, hogy a romák elszórtan, egyes településeken


19


---


többen, máshol szinte egyáltalán nincsenek jelen. A vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy a felmérés adatai – Népszámlálás 2001 (KSH) 1 - egyéni bevalláson alapulnak. 2. ábra: A Baktalórántházi kistérség népessége korcsoportok szerinti

Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod 0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

5 000

fő 0-14 év

15-39 év

40-59 év

60-x év

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

A kistérség lakosságán belül, a munkaképes korúak tekintetében néhány százalékpontos elmaradás tapasztalható mind a megyei, mind az országos átlag viszonyítva. A lemaradás a népesség természetes szaporodási rátájának ismeretében néhány éven belül várhatóan csökkeni fog. Jelentős problémát jelent azonban, hogy a természetes szaporodás egyre kevésbé képes pótolni a térségből elvándorló népességet. A vándorlási egyenleg tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozik. A belföldi vándorlási különbözet 1998-2002 közötti alakulását a Baktalórántházi kistérségben vizsgálva megfigyelhető, hogy a 2000-ig még csökkenő mértékben ugyan, de a betelepülők száma meghaladta a térséget elhagyók számát, az utóbbi években viszont már az elvándorlás a jellemző. Nagyfokú elvándorlás jellemzi Nyírkércset és Rohodot, ellenben bevándorlás következtében nő a lakosságszám Apagyon, Nyírjákón és Gyulaházán. A kistérségből elvándorlók nagy részét a képzettebb, fiatal korosztály teszi ki, akik főként a képzettségüknek, kvalitásuknak és igényeiknek jobban megfelelő munkahely reményében változtatják meg lakóhelyüket.

1

A 2001-es népszámláláskor a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint cigány, romani, beásnak vallotta magát.


20


---


3. ábra: Munkaképes korúak a teljes lakosság százalékában

Apagy Baktalórántháza Berkesz Beseny őd Laskod Lev elek Magy Ny íribrony Ny írjákó Ny írkarász Ny írkércs Ny írmada Ny írtass Ny írtét Óf ehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Kistérség össz. Sz-Sz-B. megy e Észak-Alf öldi Magy arország

48,0%

50,0%

52,0%

54,0%

56,0%

58,0%

60,0%

62,0%

64,0%

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

2.2.3

Munkaerőpiac, emberi erőforrás

2.2.3.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A népesség gazdasági aktivitására vonatkozó 2001-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és ezen belül a Baktalórántházi kistérségben a regionális és országos átlagnál is alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, magasabb a munkanélküliség, és magasabb az eltartottak aránya. A Baktalórántházi kistérség településein az összes regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalói korú népesség százalékában, 2005. januárjában meghaladja a 15%-ot. Legalacsonyabb a munkanélküliség a kistérség nyugati részén, Nyíregyháza közelében elhelyezkedő Apagyon. Legmagasabb a területi munkanélküliségi ráta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint Pusztadoboson, Besenyődön, Nyírmadán, Ófehértón és Rohodon.


21


---


3. Táblázat: A kistérség munkanélküliségi mutatói, 2005. január 2005. január

Regisztrált 180 napnál munkanélküliek régebben (fő) regisztrált (fő)

Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Kistérség összesen

Munkavállalói korú népesség (fő)

Területi mutató 2 (%)

143 263 60 87 92 269 92 109 90 154 65 590 224 94 329 212 192 167 161

36 32 16 30 6 54 23 38 14 28 6 187 41 30 117 70 64 42 68

1 582 2 460 533 436 681 1 929 616 708 639 1 476 538 3 086 1 402 709 1 711 1 244 849 971 895

9,04% 10,69% 11,26% 19,95% 13,51% 13,95% 14,94% 15,40% 14,08% 10,43% 12,08% 19,12% 15,98% 13,26% 19,23% 17,04% 22,61% 17,20% 17,99%

3 393

902

22 465

15,10%

Megyei Munkaügyi Központ illetékes kirendeltsége Nyíregyháza Baktalórántháza Kisvárda Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Kisvárda Baktalórántháza Vásárosnamény Kisvárda Nyíregyháza Baktalórántháza Baktalórántháza Vásárosnamény Baktalórántháza Baktalórántháza

Forrás: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés

Végzettségük szerint vizsgálva a munkanélküliek összetételét elmondható, hogy a kistérségben a munkanélküliek közel felét a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya kevesebb, mint a fele megyei szintnek, azonban ez abból is ered, hogy az ilyen végzettséggel rendelkezők száma viszonylag alacsony a térségben. A tapasztaltok és a statisztikai kimutatások szerint a középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők vagy el tudnak helyezkedni a lakóhelyükön illetve a szomszédos településeken, vagy elvándorolnak a kistérségből és így ők teszik ki az elvándorló népesség legnagyobb részét. A településeken a munkanélküliek összetétele arányaiban követi a kistérségi átlagokat, érdekes eltérés tapasztalható azonban Nyírkércsen, ahol úgy tűnik, hogy a képzettebb munkaerő talál nehezebben munkát, hiszen a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya kétszerese a megyei átlagnak (30%), 3%-os a felsőfokú végzettségű munkanélküliek aránya is, a nyolc osztállyal sem rendelkezők aránya pedig csak 3%.

2

Területi mutató: A regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség százalékában


22


---


4. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint a Baktalórántházi kistérségben általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettséggel 1,9%

12%

0,7% 0,2% 6,6%

általános iskolai végzettséggel 49,1% szakmunkásképző végzettséggel

29,2%

szakiskolai végzettséggel szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel főiskolai végzettséggel egyetemi végzettséggel

Forrás: KSH adatok, T-Star adatbázis (2002) alapján saját szerkesztés

A foglalkoztatott népesség szerint mind megyei, mind országos mintegy 30%-a más településekre jár el dolgozni a népszámlálási adatok szerint. A kistérség településein a foglalkoztatott népességen belül még jelentősebb a más településekre ingázók aránya, a legtöbb helyen 50% körüli, vagy a feletti, ami jól szemlélteti a kistérségi munkaerő mobilizálhatóságát. A lakótelepülésükön kívül munkát vállalók leginkább a környező városokba (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Vásárosnamény, Baktalórántháza), illetve valamelyik kistérségi településre járnak dolgozni. A felmérés készítésekor az igázók aránya Besenyődön, Laskod, Magy, Nyírjákó, Nyírkarász, Petneháza és Pusztadobos településeken volt a legmagasabb: meghaladta a 60%-ot. Az utóbbi években a kistérségbe települt vállalkozások munkaerő igényének hatására némileg módosultak az arányok, de a munkaerő mobilitási hajlandósága továbbra is magasnak tekinthető. 2.2.3.2 Jövedelmi viszonyok A havi bruttó átlagkeresetet Magyarország megyéi között vizsgálva megállapítható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legalacsonyabb, 2002-ben 95.330 Ft volt, ami az országos átlagkeresetnek a 77,8%-a. Budapesten a bruttó átlagkereset 1,7-szerese az itteninek. Legmagasabb az átlagkereset Fejér megyében, havi bruttó 121.120 Ft, 27%-kal több mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utolsó helyen áll a megyék között. Budapesten az egy lakosra jutó jövedelem 2,5-szer, az országos átlag pedig több mint 1,5-szer több mint megyénkben. A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelmet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai kistérségeiben összehasonlítva jelentős területi különbségeket tapasztalhatunk. A legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb helyzetű kistérség közötti jövedelemkülönbség 1,7-szeres. A Baktalórántházai kistérség az egyik legrosszabb helyzetű kistérség, a személyi jövedelemadó-


23


---


alapot képező jövedelem a megyei átlag 76%-a volt 2002-ben és egyik településen sem éri el a megyei szintet. Az alábbi táblázat településenként mutatja az adófizetők körének nagyságát és a vagyoni helyzetet leginkább bemutató személyi jövedelmiadó-alapot képező jövedelem nagyságát. Megfigyelhető, hogy Szabolcsbákán, Nyírtasson, Nyírkércsen, Leveleken és Apagyon még a megyei átlagtól is szélesebb az a kör, akik legális tevékenységből, rendszeres jövedelemhez jutnak, és így adófizetésre kötelezettek, legszűkebb az adózók köre Besenyődön, Magyon, Nyírmadán, Pusztadoboson és Rohodon. Összességében leszűrhető, hogy a kistérségben viszonylag alacsonyabb a munkanélküliek, az alkalmi munkából élők, esetleg a be nem jelentetten foglalkoztatottak aránya, viszont azoknak a bruttó átlagkeresete, akik személyi adó fizetésére kötelezettek, egy alacsonyabb szintet képvisel. 4. Táblázat: A Baktalórántházi kistérség településeinek jövedelmi helyzete Település

Adófizetők száma 1000 lakosra

Egy főre eső személyi jövedelemadó-alap

379 307 331 261 347 364 296 324 341 344 438 297 362 348 310 341 273 302 263 326

690 940 826 994 813 005 642 675 616 885 692 600 547 733 602 923 712 428 731 302 605 920 662 065 715 275 621 632 675 444 689 028 768 821 754 468 614 172 698 354

357

869 712

Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Baktalórántházi kistérség Sz-Sz-B megye

Forrás: KSH adatok, T-Star adatbázis alapján saját számítás

2.2.3.3 Oktatás, képzés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – úgymint az országban mindenhol - folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, a 2001. évi népszámlálás eredményei azonban mégis egy kedvezőtlen képet mutatnak. Továbbra is az országos szint alatti a lakosság iskolai végzettsége a megyében, itt a legmagasabb az általános iskola első osztályát sem elvégzettek (gyakorlatilag analfabéták) aránya, valamint itt a legalacsonyabb a legalább középfokú érettségivel rendelkező népesség aránya.


24


---


A megyében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb népességen belül (28,3%) szintén lényegesen az országos átlag alatt van (38,2%). A főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya kevesebb, mint az országos átlag kétharmada: Szabolcs-SzatmárBereg megyében a 25 év feletti népességnek csak a 8,3%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel. A Baktalórántházi kistérséget alkotó településeket vizsgálva megállapítható, hogy - egy-egy kivételtől eltekintve - a megyei átlagnál is alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Besenyődön, Pusztadoboson és Rohodon magas, 2%-on felüli az általános iskola első osztályát sem elvégzettek aránya a 10 éves és idősebb népességen belül, ugyanakkor ez a mutató a települések harmadánál az országos szinttel megegyező vagy jobb helyzetére utal. Az érettségivel és az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya csak Baktalórántházán haladja meg a megyei átlagot, itt a megfelelő korú népesség 29,4 %-nak van érettségije, és 9,4%nak diplomája. Más településeken ezek az értékek messze elmaradnak a megyei és az országos átlagtól: a középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben 17% körül alakul, ez több mint 10 százalékponttal kevesebb a megyei átlagtól, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig csak a fele a megyei szintnek. 5. ábra: A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában 100,0% 90,0%

88,8% 85,6% 84,5% 83,8%85,0% 82,3% 81,8%79,7% 81,7%82,6%81,6% 80,6% 80,9% 80,0%78,4% 79,1%78,7% 78,4% 78,2% 78,1% 74,1%

85,3%86,3%

80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

38,2%

30,0%

30,9% 28,3%

20,0% 10,0%

20,1% 19,8% 19,1% 18,4%19,5%17,0% 17,2% 17,1% 15,6% 15,7% 14,1%15,2%15,4% 14,1%13,2% 13,2%14,4% 12,6% 12,6% 9,4% 8,3% 9,4% 5,8% 5,3% 4,4% 3,4% 2,8% 4,3%4,1% 3,6% 2,8% 2,3% 4,3% 3,8% 4,0% 3,8% 4,1% 1,8% 2,2% 1,5% 3,0%

Ba Ap kt ag al ór án y th áz Be a rk Be esz se ny őd La sk o Le d ve le k M a N gy yí rib ro ny N yí rjá N kó yí rk ar ás N z yí rk ér c N s yí rm ad a N yí rta ss N yí rté t Ó fe h Pe értó tn Pu ehá sz za R t ad am ob Ba os oc kt sa al há ór za án th áz Ro i ho k Sz ist é d -S rs ég És z za -B m ke Al gy fö e ld ir M ég ag ió ya ro rs zá g

0,0%

29,4% 21,2%

10-x év es általános iskola első osztály át sem v égezte al 18-x év es legalább középiskolai érettségi

15-x év es legalább általános iskola 8. év f oly am 25-x év es egy etem, f őiskola stb. oklev él

Forrás: KSH adatok, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) alapján saját szerkesztés

A kistérség oktatási intézményékkel való ellátottsága jó, a felsőoktatást kivéve minden szinten lehetőségük nyílik a diákoknak a továbbtanulásra. Valamennyi kistérségi településen működik óvoda és általános iskola. Középfokú oktatási intézmény csak Baktalórántházán működik.


25


---


Gimnáziumi, szakközépiskola és szakiskola Baktalórántházán működik. A gimnáziumban általános tanterv mellett közbiztonsági fakultációt is választhatnak a tanulók. A szakközépiskolában közgazdasági, mezőgazdasági és informatikai képzés folyik, a szakiskolában mezőgazdasági gépész, gazdaasszony, méhész, falusi vendéglátó és határrendészeti képesítést szerezhetnek a tanulók. Az oktatott szakok többnyire megfelelnek a megyei és a helyi munkaerőpiacon támasztott feltételeknek. Jelentős lépés a méhész szak beindítása, mellyel elindult egy olyan folyamat, ami a térségben meglévő természeti erőforrás hatékony kihasználásához vezethet. A gimnáziumban esti és levelező oktatás keretében is van lehetőség az érettségi megszerzésére. Összesen 979 tanuló tanult 2002-ben a kistérség középiskoláiban, ez a középiskolás korúak (2001-ben:1369fő) 72 %-a, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden negyedik középiskolai tanuló kistérségen kívüli településen, többnyire Nyíregyházán, Kisvárdán, Vásárosnaményben, Mátészalkán tanul. A kistérség valamennyi közoktatási intézménye számítógéppel ellátott, ám az egy iskolára jutó számítógépek száma a megyei átlagosan 23 darabot csak néhány településen közelíti meg. Ezzel szemben Baktalórántházán nagyon jó oktatási infrastruktúra kínálkozik, mivel átlagosan 95 számítógép jut egy oktatási intézményre, ez több mint a megyei átlag négyszerese.

2.2.4

Közlekedés

A közlekedési lehetőségek nagymértékben befolyásolják egy terület gazdasági és társadalmi fejlődését. A gazdaság fejlődése szempontjából lényeges kérdés, hogy a kistérség be tud-e kapcsolódni a belföldi és nemzetközi közlekedési hálózatok vérkeringésébe, hiszen ez a tényező nagyban befolyásolja a versenyképesség alakulását. 6. ábra: A Baktalórántházi közúti kapcsolatai


26


---


A közúti közlekedés fő tengelyvonalait a megyében a 4., 41., 49. számú főutak jelentik. Az utak mennyisége összességében megfelelő, a települések közti úthálózat sűrűsége meghaladja az országos átlagot. Az útállomány összetétele azonban kedvezőtlen: a 100 km2-re jutó főútvonalsűrűség a megyében elmarad az országos átlagtól, ellenben a mellékutak sűrűsége meghaladja az országos átlagot, összességében a mellékutak dominanciája a jellemző. A megyében jelenleg nincs autópálya, de a 2044/2003. (III. 14.) Kormányhatározat szerint a legfontosabb gyorsforgalmi úti fejlesztések között szerepel az M3-as autópálya 2006. végéig, Nyíregyházáig történő megépítése. A megye kedvezőtlen elérhetőségét még az autópálya megyeszékhelyig vagy az országhatárig történő megépítése sem fogja teljesen megszüntetni, hiszen hiányzik néhány főút, amely az egyes kistérségeknek az autópályához való gyorsabb kapcsolódását biztosítaná. Ebből a szempontból Baktalórántháza kedvező helyzetben van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül. A kistérség az ország észak-keleti részén helyezkedik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházától keletre eső részén, mintegy 40-50 km-re Ukrajnától, a szlovák illetve a román határtól. A térségen a 41. számú főútvonal halad keresztül Nyíregyháza – Vásárosnamény Beregszász irányába, a 4. számú főút Nyíregyháza-Záhony közötti szakasza Berkesznél és Nyírtassnál érinti a kistérséget., a 49-es számú főút – amely Rohod határában csatlakozik a 41-es főúthoz – pedig Mátészalkán keresztül biztosítja a csengersimai magyar-román határátkelőhely elérését. A megyeszékhely Nyíregyháza közúton átlagosan alig több, mint fél óra alatt érhető el, vonattal az út átlagosan közel 70 perc óra. Budapest közúton 3,5 óra alatt érhető el, vasúttal több mint 4 órás az út. Debrecen is 80 km-en belül van, tehát Hajdú-Bihar megyeszékhelyére is viszonylag hamar el lehet jutni Nyírbátoron keresztül. A kistérséget kettészelő 41. számú főúton Ukrajna és Románia közti határforgalom bonyolódik le, ebből adódóan sűrű az átmenő forgalom, de összességében még mindig az alacsony zajártalom és légszennyezettség jellemzi a térséget. Viszonylag élénk a forgalom a kistérség szomszédos vagy egymáshoz közeleső települései között. A kistérség belső térkapcsolatainak legfőbb jellemzője az úthálózat általános fejletlensége mellett, hogy az nem illeszkedik a kistérségi léthez. A Laskod-Ramocsaháza illetve Ófehértó Magy közúti távolsága mintegy 4-szerese a légvonalban mért távolságnak. A szomszédos településeket összekötik mezőgazdasági utak, de azok rendszeres igénybevétele nem jelent hosszú távú megoldást a közlekedési nehézségekre. A kistérség külső és belső kapcsolatrendszerének jellemzői alapján megállapítható, hogy az autópálya megépítésével a térség elérhetősége javul, és időben közelebb kerül a középső és nyugati országrészhez. Az M3-as autópálya jelenlegi álláspontok szerint 2006 végére fogja Nyíregyházát elérni, és utána elkezdődnek a további útszakaszépítések Nyíregyháza felől Magy és Ófehértó alatt, Vásárosnamény felé. Miután az autópálya a kistérség déli szélén halad majd át és Ófehértón kijárata létesül, így az Ófehértó-Baktalórántháza kapcsolat várhatóan erősödni fog. Az autópálya megépítésével összefüggésben a 41. úton a forgalom visszaesése is elképzelhető. Prominent Kommunikációs Bt.

27


---


A kistérségben a tömegközlekedés infrastrukturális háttere nem mindenütt megoldott, és mind a közúti, mind a vasúti közlekedés kiszolgáló létesítményei (várótermek, buszmegállók, buszöblök) fejlesztésre szorulnak. A kistérségen egy másodrendű vasútvonal halad át Vásárosnamény irányába, így csak néhány település rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel: Levelek, Ófehértó, Baktalórántháza és Nyírmada, de Magy és Pusztadobos is könnyen megközelíthető a szomszédos települések állomásairól. Teherforgalom lebonyolítására alkalmas iparvágány, átrakóhely Ófehértón és Baktalórántházán található. 5. Táblázat: A Baktalórántházi kistérség közlekedési kapcsolatai Település

Kistérség településeitől való átlagos távolság (km)

Baktalórántháza Nyíregyháza Debrecen Budapest Szatmárnémeti (Satu Mare) Nagyvárad (Oradea) Beregszász (Berehove) Csop (Cop) Ungvár (Uzhorod)

12 32 73 261 81 78 63 57 154

Átlagos utazási idő (perc) autóval vonattal

11 32 80 161 86 83 62 65 142

22 59 137 370 485 328 596 245 n.a.

Megjegyzés

Az utazási idő a határátlépés miatt változhat

Forrás: www.utak.hu, www.viamichelin.com, www.elvira.hu adatai alapján saját szerkesztés

Az autóbusz közlekedés jónak és szervezettnek mondható a kistérségben. A Szabolcs Volán járataival mindegyik település összeköttetésben van Nyíregyházával. Baktalórántháza egyfajta központi településként helyezkedik el Kisvárda, Vásárosnamény, Mátészalka, Nyírbátor és Nyíregyháza között, ebből adódóan az autóbuszjáratok sűrűsége is jellemzi. A sűrű és szervezett autóbuszjáratok a szomszédos településen történő munkavállalást segíti. A kerékpáros közlekedés környezetbarát alternatívája lehet az egyéni autós közlekedésnek, főleg a településeken belüli, 1-3 km-es utazások esetében. Napjainkban ezen közlekedési mód feltételei (biztonságos kerékpárutak, kerékpár tárolók) igen kis mértékben adottak, ezért inkább azok járnak kerékpárral, akik anyagi helyzetük okán nem engedhetik meg maguknak a rendszeres autó használatot. Településeket összekötő kerékpárútvonal sehol nincs kiépítve a kistérségben, egyedül Baktalórántházán van egy 4,5 km hosszú belterületi kerékpárút.

2.2.5

Műszaki infrastruktúra

2.2.5.1 Közműellátottság A Baktalórántházi kistérség települései az alapvető műszaki infrastuktúrát képviselő közművekkel jól el vannak látva. A térségben az ivóvízellátás megoldott, a lakások 89%-a hálózati vízzel ellátott, ez a megyei szinttel körülbelül megegyező kiépítettséget jelent. Az elektromos hálózat kiépítettsége szintén minden településen 100%-os. A vezetékes gázellátás csupán Laskodon nem teljes mértékben megoldott. Ennek oka a település belterületi útjainak közelgő felújítása, amellyel összehangoltan kívánják a gázközmű fejlesztéseket is megvalósítani. A közműellátottság terén a kistérség számára nagyobb problémát a szennyvízelvezetés kiépítetlensége jelent a kistérségben. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt


28


---


lakások aránya a megyében a kistérségek között jelentős eltéréseket mutat. A Baktalórántházi kistérségben a legalacsonyabb a bekapcsolt lakások aránya, 2002-ben 12,5% volt, negyede a Nyíregyházai kistérségben mért állapotnak. A kistérség a rendszerváltáskor rendkívül nagy infrastrukturális lemaradással rendelkezett. 2001. év végéig mindössze négy, 2002-ben hat, 2003-ban nyolc településre került kiépítésre a szennyvízcsatorna-rendszer. Tizenegy településen azonban továbbra sincs kiépítve a szennyvízcsatorna-hálózat, ami remélhetőleg a következő időszakban agglomerációnként eltérő ütemezésben megvalósításra kerül. Az alábbi térkép -Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Környzetvédelmi Programja (2003) alapján - az egyes településekre illetve agglomerációkba bevezetendő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének ütemezését mutatja. 7. ábra: Szennyvízelhelyezés agglomerációnkénti megvalósításának ütemezése

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Környezetvédelmi Programja, 2003

A működő csatornahálózatok és szennyvíztelepek legtöbbje az optimális kihasználtságtól eltérően működik, mert a lakosság részéről alacsony a rákötések száma, vagy éppen ellenkezőleg, a szennyvíztisztító telepek túlterheltsége jelent problémát. Levelek és Besenyőd, Demecser és Berkesz, Nyírmada és Pusztadobos között biológiai szennyvíztisztító telep van kialakítva, ahol a nitrogén és foszfor részleges eltávolítása is megtörténik. Ugyanilyen telep található Vaja és Őr között, melyhez Rohod szennyvízhálózata is csatlakozik. Baktalórántházán egyelőre kettős, mechanikai és biológiai szennyvíztisztító üzemel. Az energiaellátás a műszaki infrastrukturális elemek között talán a legfontosabb, hiszen mind a társadalom, mind a gazdasági tevékenységek alapvető feltétele. A kistérségi települések vezetői, lakosai a közművesítettség alacsony szintjét a térség egyik legfontosabb kezelendő problémájának tekintik, egyrészt mivel az itt élők életvitelét nehezíti, másrészt pedig hiánya akadályozhatja a gazdaság fejlődését.


29


---


2.2.5.2 Telekommunikáció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye telefonellátottsága – az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma – a legalacsonyabb az országban, annak ellenére, hogy 1990 és 2001 között a távbeszélő vonalak száma hétszeresére nőtt a megyében. A megyén belüli kistérségek közti különbségek is nagyok. Vannak olyan kistérségek, ahol nincs fővonal, így a telefonösszeköttetés rádióhullámos (ún. RLL rendszer) kapcsolat révén jön létre, ezért elektronikus adattovábbítás és fax küldési, fogadási lehetőség egyelőre nem működik. A Baktalórántházi kistérségben valamennyi településen elmarad a távbeszélő fővonalak aránya az országos aránytól, a megyei átlagot csupán Nyíribrony és Nyírkércs települések távbeszélő fővonalainak aránya haladja meg. Nagyon alacsony a telefonvonalak száma Besenyődön. A vizsgált térségben elsőként Baktalórántházán került bevezetésre az üvegszálas kommunikációs és kábeltévé rendszer, mely alkalmas adatátvitelre és internetes kommunikációra. A legtöbb településen is már megtörtént a rádiótelefonos rendszer korszerűbb távközlési rendszerre történő lecserélése, de nem mindenhol. Laskodon, Leveleken és Pusztadoboson a lakosság számára csak a rádióhullámos technológia érhető el, ami hangátvitelre alkalmas, egyelőre még csak a települések központjában, a polgármesteri hivatalba van vezetékes telefonos vonal bevezetve. 8. ábra: 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak 3 száma, 2002. 0

50

Apagy Baktalórántház Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Baktalórántházi Sz-Sz-B megye Észak-Alföldi Magyarország

100

150

200

250

300

350

211 176 182 118 202 182 165 223 178 177 227 154 182 177 179 170 168 189 158 178 219 246 305

Forrás: KSH adatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2002, Területi statisztikai évkönyv 2002) alapján saját szerkesztés

3

Előfizető szerződés alapján a ténylegesen üzemben lévő és átmenetileg szünetelő egyéni és közületi (üzleti, intézményi) fővonalak, továbbá a nyilvános állomások, valamint a távközlési szolgálati üzemi fővonalak összessége.


30


---


Szélessávú internetezésre alkalmas telefonvonallal a kistérség településeinek nagyobb része rendelkezik. Azokon a településeken ahol a vezetékes telefonvonal szélessávú internet hozzáférést még nem tesz lehetővé, mikrohullámú rendszereket használnak, és elkezdték a szükséges infrastruktúra fejlesztését, kiépítését. Teleház Apagyon, Leveleken, Nyíribronyban, Nyírjákón, Petneházán és Ramocsaházán működik. A telefonos internet szolgáltatás mellett több településen a Kábel-TV hálózattal próbálnak alternatív hozzáféréseket is kialakítani a világhálóhoz. Kábel-TV jelenleg csak Baktalórántházán működik, de Apagyon, Leveleken, Nyírjákón, Nyírmadán és Rohodon is elkezdték a hálózat kiépítésének előkészítését.

2.2.6

Társadalmi, szociális környezet (életminőség)

2.2.7

Környezeti állapot

„A nyírség természetes élővilága mészmentes, enyhén savanyú homoktalajon fejlődött ki, eredetileg olyan erdős táj, amely az erdők között gyepeknek és lápi vegetációnak nyújtott otthont. Erdőként gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek, valamint láp- és ligeterdők fordultak főleg elő, megosztva egymás között a vízellátásnak megfelelően a teret. A buckaközökben a körülményektől függően lápok, láprétek, láp és ligeterdők találhattunk, míg a feljebbi térszinteken gyöngyvirágos, még feljebb pedig pusztai tölgyeseket. A homoki gyepek a homokbuckák szárazabb részein nyílt és zárt homokpuszta gyepként fordultak elő. Néhol természetes eredetű szikesek is találhatók a Nyírségben.”- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Környezetvédelmi Programja, 2003. A Baktalórántházi kistérség eredeti növényzetét a különféle tölgyesek, lápok, ligeterdők, a homokbuckás területeken pedig homokpuszta gyepek alkották. A Baktalórántházi Erdészet információi alapján jelenleg az erdőtestek mintegy felét még mindig az eredeti tölgyesek, gyertyános tölgyek teszik ki, míg a terület másik felét telepített akácos, fenyvesek és nemesnyárasok alkotják. A fa könnyen megmunkálható, sokoldalúan hasznosítható nyersanyag, erre és a természeti adottságokra építve a kistérségben több vállalkozás fő tevékenységi körébe a fafeldolgozás tartozik. Az erdősítés mind gazdasági, mind környezeti szempontból indokolt. Hazánk vállalta a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, melynek egyik fontos eszköze az erdőterületek növelése. A megfogalmazott célkitűzések értelmében Magyarország erdősültségét néhány éven belül 25%-ra kell növelni, amiben a Nyírség is érintett lesz. Az akácfa azon túl, hogy egy rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező faanyag, így számos felhasználási módja ismert, virágporából is több kiváló minőségű méhészeti termék (méhpempő, méhviasz, propolisz) állíthatók elő. Azonban az akác túlzott telepítésének hosszú távon kedvezőtlen ökológiai vonzata áll fenn, ugyanis a talaj nitrogéntartalmát olyan mértékben megnöveli, hogy degradálja más fástársulások meglétét, „kiöli” azokat, és helyére a későbbiek során is csak nehezen lesz telepíthető más növény. A kistérség domborzati adottságai alapján szinte teljesen sík területnek tekinthető. Lejtésviszonyait tekintve 97,2% lejtése kisebb mint 1%, 2,7% lejtése 1-3 %, és csupán 0,1% lejtése 3-5%. A térségben folyó nem található, csupán a Lónyai csatornába torkolló mesterségesen kialakított főfolyások haladnak keresztül a térségen.


31


---


A Nyírségben a homok az uralkodó talajtípus. Talaj minőségi romlását a savasodás és a szélerózió (defláció) folyamata gyorsítja. A nagymértékű defláció oka elsősorban az uralkodó talajtípusokhoz helytelenül kiválasztott művelési ágakban (túlzott arányú a szántóföldi művelés erőltetése és támogatása), valamint a helytelenül kiválasztott agro-technikai módszerekben keresendők (pl. gyümölcstermesztés esetén a sorközök tárcsázása füvesítés helyett). Továbbá a defláció folyamatát erősíti a fasorok kivágása, noha a káros folyamat megállításában nagy szerepük lenne. A talajvíz körülbelül fele 3 m-en belül, másik fele 3-6 m-rel a felszín alatt található, követve a domborzati viszonyokat. A talajvíz rendszere felülről nyitott, alulról zárt. Ez egyrészt azt jelenti, hogy felülről minden szennyezés, ha szűrten is, de behatolhat a vízkészletbe, másrészt viszont függetlenül kezelhető a mélyebb rétegekben húzódó termálvíztől, mely a geotermikus potenciált adja. Baktalórántházán 825-855 méter mélységről hoznak a felszínre 45°C-os termálvizet, melyet egyelőre a strandfürdő vízellátására hasznosítanak, továbbá Petneháza területén húzódik eddig még kiaknázatlan termálvízkészlet. Több természetes tó és épített víztározó is található a kistérségben, nevezetes víztározók a Leveleki tó, a Rohod és Nyírmada között található „Csokaly tó” víztározó, továbbá öntözési vagy horgásztavak a Leveleki halastó és az Ófehértói horgásztó, valamint a nyírjákói 8 tóból álló tórendszer. A térséget a múlt századi belvízi lecsapolási munkálatok során megépített csatornarendszer főfolyásai (Ófehértó-Magy-Levelek/ Leveleki-tó, Baktalórántháza, Petneháza) és kisebb csatornák szelik át, a víztározók is ezekhez kapcsolódnak. A víztározók vízminősége a kevés vízmennyiség miatt erősen függ a meteorológiai körülményektől, és az őket ellátó csatornák szennyező- és tápanyag terhelésétől. A természetes vagy mesterséges tavak egyben víztartalékot is jelenthetnek a száraz időszakban történő és a rendszeres öntözéshez. Ez utóbbi esetben kifejezetten ügyelni kell a vízháztartás területi egyensúlyára. Az elmúlt évek támogatásainak eredményeként a megyében több kistérségi hulladéklerakó épült, azonban a hulladékgazdálkodás megyei rendszere nincs kidolgozva. Kellő összehangolás nélkül az egyes kistérségi, települési lerakók összessége nem alkot egy jól működő megyei rendszert: felesleges szállítások történnek, egyes területeken túl nagy a lerakó kapacitás, más területeken lerakók hiánya jelentkezik. A kistérségben a hulladéklerakó és a szennyvízelvezetés hiánya felhalmozza a környezeti szennyezést. Még a viszonylag rendezettebb hulladéklerakó helyeken sincs megoldva a tartósan biztonságos tárolás és a csurgalékvíz ártalmatlanítása. A Baktalórántházi kistérség környezetterhelése a fentiek ellenére általánosságban alacsonynak mondható. A térség viszonylagos fejletlensége, az alacsony fokú iparosodottság, valamint az, hogy nem turisztikai célterület a kistérség, környezeti szempontból előny, hiszen kisebb a levegő, talaj szennyezések mértéke, valamint a zajhatások is mérsékeltek. Nincs jelentős szennyezőanyag kibocsátó telep, és az alacsony népsűrűség is kevesebb terhelést jelent. A közúti közlekedés következtében a kistérség területén áthaladó 41-es főút mentén és az egyes települések átvezető szakaszain alakulhat ki magasabb szennyezőanyag kibocsátás.


32


---


A térség természeti, ökológiai értékeinek megóvását számos védett terület szolgálja, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Jelenleg a következők a kistérség védett területei: •

Baktai erdő; ősi nyírségi erdőmaradvány (340ha)

•

Magy határában a Mohos tó (20 ha)

•

Nyírjákón a Daru rét (15ha)

•

Berkeszen a Vay kastély parkja (7ha)

•

Pusztadoboson a kastély park (5,4 ha) és a Római Katolikus templom kertje (0,7 ha)


33


---


2.3 A kistérség gazdaságának helyzete 2.3.1 Gazdasági szerkezet Nemzetgazdasági ág szerint vizsgálva a foglalkoztatottakat megfigyelhető, hogy a Baktalórántházi kistérségben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősebb, mint a megyei vagy az országos átlag, ugyanakkor a szolgáltatási jellegű ágazatokban a foglalkoztatottak aránya elmarad a megyei, és az országos átlagtól. A Népszámlálás 2001 adatai szerint a települések közül Nyírkércsen (31,3%) a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, de Berkeszen, Nyírtasson, Nyírtéten, Rohodon és Szabolcsbákán is 10%-on felüli ez a mutató, ami az országos átlagnak (5,5%) majdnem a kétszerese. 9. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági áganként (%) 2001.

Ország öszzesen Észak-Alföldi Sz-Sz-B megy e Baktalórántházi Rohod Ramocsaháza Pusztadobos Petneháza Ófehértó Ny írtét Ny írtass Ny írmada Ny írkércs Ny írkarász Ny írjákó Ny íribrony Magy Lev elek Laskod Beseny őd Berkesz Baktalórántháza Apagy 0%

10%

20%

30%

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

40%

50%

Ipar, építőipar

60%

70%

80%

90%

100%

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) adatok alapján saját szerkesztés

2.3.1.1 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában lényeges szerepet tölt be a mezőgazdaság, amit a következő adatok is alátámasztanak: •

2002-ben a GDP gazdasági ágak szerinti alakulásában a mezőgazdaság hozzájárulása 8,1% volt a megyében, országosan pedig 4,3 %.

•

A megyében működő vállalkozások 6,2%-a a főtevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdálkodási besorolású, míg országosan ez az arány: 3,4%.

•

A gazdasági ágak főbb csoportjai szerint vizsgálva a beruházásokat, megállapítható, hogy a megyében több beruházás irányult mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra (5%), mint országos szinten (3,4%).


34


---


2002-es adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 623,3 hektárnyi összes földterületének 82%-a termőterület, aminek 77%-a mezőgazdasági területként volt hasznosítva. Ez a regionális szinthez hasonlítva kevesebb (regionális szinten a termőterület 85 %-a van mezőgazdasági területként hasznosítva), az országos szinthez viszonyítva átlagos arányú mezőgazdasági földmegművelést jelent. Mind megyében, mind a kistérségben jelentős területeken folyik gyümölcstermesztés, a kistérség erdővel borított területének aránya jóval magasabb az országos átlagnál, a művelés alól kivont terület aránya pedig nagyon alacsony. A megye jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében. A mezőgazdaság struktúrájában a munkaigényes ágazatok dominálnak. Az éghajlat számos növénykultúra termelésére kiváló lehetőségeket nyújt. Így alakulhattak ki azok a tradicionális jellegzetes termékek (szabolcsi alma, nyírségi burgonya, napraforgó, dohány, szatmári szilva), amelyek termőhelyi körzetében speciális szakismeret halmozódott fel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja az ország összes gyümölcstermésének több mint felét. A megye gyümölcstermésének 91%-a alma, de jelentős még a megyében a szilva és a meggy termelés. A megye almatermelése adja az ország összes almatermelésének 72%-át. A gabonafélék közül jelentős a rozstermelés (a megyék közül itt termelik a legtöbbet), a napraforgó-, kukorica-, burgonya- és a dohánytermelés. Jelentős konzervipari feldolgozó-kapacitás épül a fejeskáposzta, paradicsom és uborkatermelésre. Az állattenyésztésen belül a megye területarányától jóval nagyobb arányban részesedik a juhállományból (az országos 16,5%-a), ezt követi a baromfitenyésztés aránya, míg a szarvasmarha és sertéstenyészés aránya alacsonyabb a területaránynál. (A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó juhállomány a megyében a legmagasabb, 48 db az országos 19 db-bal szemben.) A megyeihez hasonló módon a kistérség mezőgazdaságát is a rendkívüli mértékben elaprózott birtokszerkezet, az alacsony jövedelemtermelő képesség, a viszonylag elavult technikai felszereltség, mindezek következtében alacsony versenyképesség jellemzi. A rendszerváltás és kárpótlás során az egyben művelt területek gyakorlatilag elaprózódtak. Az agrárágazat tulajdonosi és szerkezeti struktúrája az 1990-es évek elején, a földtulajdon teljes körű privatizációjával teljesen átalakult, az állami gazdaságok területén új típusú vállalkozások jöttek létre. A szétaprózódott birtokokon többnyire magánszemélyek vagy kis és közepes egyéni vállalkozások működnek. Persze voltak olyan gazdák is a térségben, akik igyekeztek csoportosan kiválni az egykori termelő szövetkezetekből, és tudatosan törekedtek földjeik megnagyobbítására, gépek vásárlására és termelési technológiájuk fejlesztésére. A legtöbben mégis kényszerből, termelési eszköz, tőke és szaktudás nélkül kezdték el a gazdálkodást. Mindezek következtében az átlagos birtokméret 1-5 ha körül mozog, és az 50 ha feletti táblák aránya a gazdaságoknak csak 1,1%-át teszik ki. A kisebb mezőgazdasági cégek, egyéni vállalkozók vagy őstermelők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. Két termelő és értékesítő szövetkezet működik a kistérségben, az egyik Laskod és Petneháza gazdáit összefogó Haszonbérlő és Termékforgalmazó Szolgáltató Szövetkezet, aminek 899 tagja van és 1340 ha földterületet művelnek, a másik Nyírmadán a Felső-Nyírségi Szövetkezet.


35


---


A kistérség gazdasági szerkezete hagyományos, mezőgazdasági jellegű. Az itt lévő jellegzetes nyírségi homoktalajok 10 aranykorona értékűek vagy alig valamivel a felettiek, de van olyan település, ahol az átlag nem éri el a 8 AK-t. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a mezőgazdasági területek minősége átlagosan 12,31 AK értékű, ezzel elmarad az országos 18,15 AK-s átlagtól. 6. Táblázat: Földterület átlagos aranykorona értéke

Település Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod

Aranykorona érték 8 13 14 n.a 13 n.a. 10 8 10 10 10 9 n.a n.a 9 6 7 10 7

Forrás: A Baktalórántházi Kistérség felzárkóztatási, fejlesztési programja, Belmont-B Tanácsadó Bt., 2004.

A fenti táblázat adatai a mezőgazdasági területek átlagos aranykorona-értékét mutatják a térségben. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvántartása szerint a térség egységesen 15 AK értékkategóriába tartozik, a felmérés során megadott eltérő értékek egyrészt a kitöltő szubjektivitása, másrészt pedig a földterület heterogén minőségére vezethetőek vissza. A homokos talaj vízvezetése nagy, víztartó képessége csekély. E kedvezőtlen adottságokhoz társul a talajvíz gyökérzóna alatti mélysége, amely elérhetetlenné teszi a növény rétegvízből történő vízfelvételét. Ebből eredően csak azok a gazdálkodók érnek el biztos termést, akik öntözik mezőgazdasági területüket. A kistérségben az öntözéshez használható vizet részben felszíni vizekből (pl. Leveleki víztározó), részben felszín alól nyerik ki. A rossz talajadottságokat az alacsony termőképesség és szervesanyag tartalom (kevesebb, mint 50t/ha) mellett tovább gyengíti a futóhomok. Különösen Nyírkércs területe érintett, melyet szinte teljes egészében futóhomok borít, de Nyíribrony, Ramocsaháza és Laskod jelentős része is futóhomokos. 2.3.1.2 Zöldség-gyümölcstermesztés, állattenyésztés A kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma, a meggy, de a kisebb termelési hagyományokkal rendelkező szilva és dió is igen jól megterem. Egyre többen foglalkoznak meggy telepítésével, ahol azonban figyelembe kell venni, hogy a gyümölcs optimális szedési ideje


36


---


körülbelül két hét, a hirtelen keletkező nagy mennyiségű gyümölcs felvásárlására és tárolására megfelelő nagyságú hűtőkapacitás szükséges. Fontosabb felvásárlóhelyek Apagyon, Baktalórántházán, Nyírtasson és Nyírmadán működnek. Ugyancsak jelentős a takarmánynövényekkel (főleg kukorica, rozs, tritikálé) való foglalkozás. A kistérségre nem kifejezetten jellemző a kertészeti termelés, kedvezőbb termelési feltételek csak a káposztafélék termeléséhez mutatkoznak. Az ipari növények közül a kevés vizet igénylő napraforgó és burgonya a jelentősebb, melyek felvásárlását és tárolását a volt Cereol Rt Nyírbátori üzemében végzik. Szintén jellegzetes nyírségi mezőgazdasági tevékenység a dohánytermesztés, aminek a kistérség több településén is nagy hagyománya van. A megművelt mezőgazdasági területek körülbelül felét szántóföld, 6,5%-át gyümölcsös, 2,4 %-át kert, és alig egy százalékát szőlő teszi ki. 7. Táblázat: Fontosabb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok

Tenyésztett haszonállatfaj

Az állatfajt fontos helyi tenyésztett állatként említett települések száma

Juh Sertés Baromfi (liba, pulyka) Szarvasmarha Kecske Ló Hal

15 11 10 (4,1) 7 3 2 1

Termesztett növény

Kukorica Alma Napraforgó Tritikálé Dohány Káposzta Rozs Burgonya Búza Kalászos Meggy Karfiol Paprika Paradicsom

A termesztett növényt fontos helyi termékként említő települések száma 17 8 7 7 5 6 7 4 5 4 2 1 1 1

Forrás: A Baktalórántházi Kistérség felzárkóztatási, fejlesztési programja, Belmont-B Tanácsadó Bt., 2004.

A hagyományos nagyüzemi állattartás lényegében megszűnt. A fenti táblázatból látható, hogy a legtöbb településen juh, sertés, és baromfitartás folyik. A térségben működő Baromfi-Coop társulás kiváló példája a baromfitenyésztés és feldolgozás integrátori szerepkörének. A nyírségi társulás keltető üzemeket, feldolgozókat működtet és takarmánytermelést is végez közel 4000 hektár föld területen. A termelési lánc két láncszemét – a takarmány alapanyag termelést és a csirkék, pulykák utónevelését- környékbeli mezőgazdasági termelők végzik. A termelési lánc a közelmúltban történt kisvárdai telep megvásárolásával vált teljes körűvé. A baromfihús feldolgozása a Master-Good Kft. legújabb, legkorszerűbb élelmiszergyártó technológiával felszerelt üzemében történik Petneházán.


37


---


2.3.1.3 Erdőgazdálkodás A Baktalórántházi kistérségben a mezőgazdasági területek mellett 10881,7 hektár nagyságú földterületet borít erdő, ami 30,4%-os erdősültséget jelent. Ezzel a Baktalórántházi kistérség a megye második legerdősebb kistérségének nevezhető a Nyírbátori (36,3%) után. Különösen Baktalórántháza (56%), Magy (60%), Ófehértó (37%) és Nyírkarász (35%) erdőssültségi foka tekinthető magasnak. A Baktalórántházi erdő országos jelentőségű védett természeti terület, hiszen az őshonos fafajták (kocsányos tölgyes, tölgyes-gyertyános társulás) ritka természeti értékeket képviselnek. Emellett nagyarányú a telepített akác és nyárfélékből álló erdőtestek. A kistérségben illetve annak határain húzódik nemcsak Magyarország, hanem Európa legnagyobb akácosa, melynek a minőségi fatermelés illetve a méz és mészkészítmények termelése szempontjából van óriási jelentősége. Az árbócakác fájából extra hosszúságú, 6-8 méteres épületfa is nyerhető, amivel a különleges megrendelői igények is teljesíthetőek. A Nyírerdő Rt-hez tartozó Baktalórántházi Erdészet gazdag vadállománya és az erdészet területén lévő 301 hektárnyi természetvédelmi célú erdő természeti szépsége egyre több kirándulót vonz a térségbe. 8. Táblázat: Az erdősültség statisztikai körzetenkénti alakulása 2000-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Statisztikai körzet Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Kisvárda-Záhonyi Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyháza-Újfehértói Tiszavasvári Vásárosnaményi Összesen:

Összterület (km2) 317,99 246,56 696,40 528,34 624,74 377,41 695,94 1.438,15 381,66 629,45 5.936,64

Erdőterület (ha) 9.669,3 1.444,5 6.048,5 6.723,5 8.721,4 6.082,2 25.275,9 14.520,4 3.021,2 10.579,1 92.086,0

Erdősültség (%) 30,4 5,9 8,7 12,7 14,0 16,1 36,3 10,1 7,9 16,8 15,5

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdőgazdálkodási koncepciója, 2001

Az erdősítésekhez szükséges csemeték neveléséhez az erdészet 137 hektár törzskönyvezett akácmag-termelő elit állománnyal rendelkezik, amelyből évenként átlagosan 80 mázsa vetőmagot gyűjt be, amit megmunkálva, vetésre kész állapotban forgalmaznak. Az erdészet biztosítja az ország akácvetőmag-szükségletének 70-80 százalékát, és külföldön is keresett az ebből nevelt akáccsemete. Az erdészetnek két helyen van összesen 69 hektárnyi csemetekertje. 2.3.1.4 Méhészet Az erdei fák közül legfontosabbak a méztermelésben az akác és a hárs. Az akác – amelyből Európában egyedülállóan magas minőségű méz állítható elő – a hazai erdőültetvények 22%-át, a megyei erdőültetvények 47%-át teszi ki. Ez a nagyszerű természeti adottság azonban a gyenge érdekképviselet miatt nincs kellően kihasználva. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik a harmadik legtöbb méhcsaláddal, 73000 darabbal, csak Borsod-Abaúj –Zemplén és Somogy megyék előzik meg. A Nyírség akácosa a legjobb méhlegelők között van számon tartva. A Baktalórántházi kistérségben 24000 ha mézelő akácos található, ez mintegy 20%-át teszi ki a nyírségi akácosnak. A térségben jelen lévő Prominent Kommunikációs Bt.

38


---


hatalmas kiterjedésű akácerdő egyedülálló adottságokat jelent a méhészetnek, méztermelésnek. Az adottságokkal ellentétben jelenleg a kistérségben csak 2 méhész foglalkozik főállásban, 107-en pedig hobbiból méhészkedéssel. A Baktalórántházán működő Vay Ádám Gimnázium és Szakközépiskolában már iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben is folyik méhészeti oktatás, a megszerezhető végzettségek méhész szakmunkás és méhegészségügyi felelős. Ezek eredményeként a helyi tudás, szakértelem fejlődése valamint a méhészet, mint alternatív mezőgazdasági tevékenység terjedése, fejlődése várható. Egy hektár akácosra 5-10 méhcsalád telepíthető, jelenleg az adott kapacitás nincs teljesen kihasználva, hiszen kb. 5800 méhcsalád gondozását végzi 109 méhész, holott a megkérdezett szakértő véleménye szerint a környékbeli akácosok még kb. 3000 méhcsalád legelését tudnák biztosítani. Az éves termelt megyei mézmennyiség mintegy 2200 tonna, ebből a kistérségi méhészek részesedése 12% (260 tonna). A kistérségben értékesítési tendenciái a következők: a méz értékesítésének a 95%-át tesz ki a felvásárlóhoz (King Apis Kft. - Nyírbátor, Arany Nektár Kft.) történő hordós eladás, 5%-ban folyik házi eladás, és egyáltalán nem jellemző a termelői palackozás és értékesítés. A megyéből a nyírbátori King Apis Kft foglalkozik Németországba és Finnországba irányuló exportértékesítéssel, valamint a méz és egyéb méhészeti termékek eladásának segítésére nyíregyházi székhellyel szerveződött termelői és értékesítési szövetkezet. A hazai értékesítés igen nagy gátja, hogy a kereskedelmi láncok olyan feltételeket támasztanak, amiket a kistermelők nem tudnak teljesíteni, például az azonos minőség garantálása vagy a just-intime beszállítás teljesítése. A méhészek legnagyobb problémája, hogy nincs egy olyan szervezet, mely a finanszírozási és értékesítési hátteret biztosítaná, és a fejlesztésekhez szükséges alaptőkét szerezne. 2.3.1.5 Alternatív mezőgazdasági tevékenységek A kistérségben a Master Good Kft. szabad tartásos módon nevelt és kizárólag növényi eredetű tápanyagot felhasználó takarmányozásos termelési technikáival ugyan megmutatkoznak az öko gazdálkodás jegyei, de tulajdonképpen nincs nagy hagyománya bármiféle alternatív mezőgazdasági tevékenységnek. A méhészet is nevezhető tágabb értelemben alternatív mezőgazdasági tevékenységnek, de ennek bio változata, költséges volta miatt nem jellemző nemcsak kistérségben, de országos szinten sem. A környéken gyermekláncfű, muhar, zsurló gyűjthető, illetve 20 hektár telepített bodza található, a gyógynövénytermesztés gyűjtés, és feldolgozás azonban mégsem történik tudatos, szervezett formában.

2.3.2

Ipar, feldolgozóipar

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos ipari foglalkoztatotti létszámnak a 4,7%-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 2,8%-át adta, kevesebbet a megye országon belüli területi (6,4%)és népességi (5,8%) arányától.


39


---


Az egy lakosra jutó ipari termelés értéke alapján vizsgálva a megye teljesítményét a 2000-2002. között rendelkezésre álló adatok szerint az ipari termelés volumenindexe az országos átlagot meghaladó, gyorsuló növekedést mutat. A kistérségben a foglalkoztatottak arányát nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy a megyei, regionális és országos szintekhez képest csekély mértékkel ugyan, de nagyobb szerepet tölt be az ipar a foglalkoztatásban. Laskodon és Ramocsaházán a foglalkoztatottaknak több mint fele ipari dolgozó. A Baktalórántházi kistérségben az ipari szerkezet a megyeihez hasonlóan alakul. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a 49 főnél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96%-át a feldolgozóipar teszi ki, kevesebb mint 4%-át állítja elő az energiaszektor, míg bányászati termelés nincs a megyében. A kistérségben is erőteljesen feldolgozás-orientált az ipar Alapvetően a könnyűipari tevékenységek és a mezőgazdasági termékfeldolgozás a jellemzőek, főleg fakitermelés, fafeldolgozás, élelmiszeripari és a textilipari (textil, ruházati, bőrtermékek gyártása) tevékenységek dominálnak. Az alábbi táblázatokból látható, hogy számos cég működik az említett iparágakban, melyek közül néhány erős piaci helyzettel rendelkezik, és foglalkoztatási szempontból is meghatározó a kistérségben. Ilyen például Apagyon a hűtőüzemek, a nyírkércsi székhelyű Baromfi-Coop társulás, a Papp-Ker Kft. Nyírtasson, vagy a Ricosta cipőgyár Ramocsaházán, illetve a nyírmadai szövőüzem. 9. Táblázat: Élelmiszeripari vállalkozások a Baktalórántházi kistérségen

Település neve Apagy

Baktalórántháza Berkesz Laskod Levelek Nyíribrony Nyírkércs

Nyírmada Nyírtass Ófehértó Petneháza

Vállalkozás neve Nyírelit Frucht Kft. (gyümölcs hűtőház) Ében-Trade Kft. (hűtőház) Gemini Trade Kft. (savanyító üzem) Roberto Pékség (sütőüzem) Centrális Mg. Kft.(léüzem) HASSO KFT (malomipar) Baromfi-Coop Kft. NYÍR ARANYTOJÁS KFT (tésztagyártás) REMEK 1 SÜTŐÜZEM (sütőüzem) Rox-Food Kft. (élelmiszertartósítás) Olmos és Tóth Kft (sertéstenyésztés) Baromfi-Coop Kft. (baromfi/mezőgazdaság) Rohod-Hús Kft. (sertés/mezőgazdaság) Master-Good Kft. (baromfifeldolgozás) Baromfi-Coop Kft. (baromfi/mezőgazdaság) EVIKER (pékség) Papp-Ker Kft. (konzervgyártás) Deka-HYB Kft (állattenéysztés) Lédús Kft. (mezőgazdaság) Master-Good (baromfifeldolgozás)

Foglalkoztatottak száma 120 49 15 11 9 33 5 18 6 40 15 3 70 120 86 32 n.a. 10 10 90

Forrás: A Baktalórántházi Kistérség fejlesztési felzárkóztatási programja, Belmont-B Tanácsadó Bt., 2004.


40


---


10. Táblázat: Textilipari vállalkozások a Baktalórántházi kistérségben

Település neve Apagy Levelek Nyírmada Ófehértó Ramocsaháza

Vállalkozás neve

Foglalkoztatottak száma

Tex-Coop Kft. (varroda) Levelek Rt. (konfekcióipari bérmunka) Zunifer Kft. (szövőüzem) GLENG BT (cipőipar) RICOSTA (cipőipar)

12 60 160 30 200


Az erdőgazdálkodásra épülő fakitermelés és fafeldolgozás is fontos szerepet tölt be a kistérség gazdaságában. A nagyobb fafeldolgozó cégek inkább import szibériai fenyőfát, a kisebb cégek pedig a helyben is kitermelhető akácfát munkálnak meg. A helyi fafeldolgozó üzemek egy része a fát csak kezeletlen vagy kis mértékben kezelt állapotban értékesíti, holott gazdasági szempontból a helyben történő, minél teljesebb körű feldolgozás lenne kívánatos. A kitermelt fatömeg jelentős része vékony, illetve vastag tűzifa. E választékkör jelenlegi felhasználására 60%-ban háztartásokban, 30%-ban üzemekben és 10%-ban közösségi létesítményekben, fűtőművekben kerül sor. A lakossági felhasználás a ’90-es évek közepén a gázberuházások miatt ugyan visszaesett, de a földgáz áremelkedése miatt a lakosság továbbra is stabil felvevőpiac jelent. Mivel a biológiai eredetű tüzelőanyagok a jövőben várhatóan sokkal nagyobb szerepet fognak betölteni a hőenergia-ellátásában, e választékcsoport jelentősége csak növekedhet. A rönkválasztékok értékesítése jelenleg nem probléma, várhatóan a jövőben sem lesz az. A fafeldolgozásban a legnagyobb gondot országosan is a sarangolt iparifa választékok (papírfa, forgácsfa) feldolgozása jelenti. Mivel értékük önmagában alacsony, a fuvarköltségek pedig magasak, fontos, hogy minél rövidebb távolságon belül legyenek értékesítve, illetve feldolgozva. Exportértékesítést csak a Nyírerdő Rt folytat, magot, akácfacsemetéket, nevelőkarókat, parkettát, bútoranyagot, bányászati anyagot szállítanak külföldre. Az innen származó akácrönkök képezik Hollandiában a gátak alapjait, de hasznosítják lavinafogóként az Alpokban is. 11. Táblázat: A térség faipari, fafeldolgozó vállalkozásai

Település neve Baktalórántháza Levelek Magy Nyírmada Nyírkércs Nyírmada Ófehértó Rohod

Vállalkozás neve K-DIMEX Kft (faipar) SOLNESS KFT (faipar) NYÍRERDŐ RT (erdőgazdálkodás) Kirilla Miklós (parkettakészítés) Borovika (fenyő, fűrészárú) ARBO-2000 Bt (fafeldolgozás) ARBO-2000 Bt (fafeldolgozás) IND TRADING SERVICE (fafeldolgozás) Szilágyi Bútor Bt. (favázak/bútoripar) Humani-Q Kft. (fajátékok/faipar) Doka és Társa (fafeldolgozás) Hotisz fa (fafeldolgozás) NTSZ KFT (fafeldolgozás) ARBO 2000 BT (fafeldolgozás) LHIVEN KFT (fafeldolgozás)

Foglalkoztatottak száma 30 40 14 3 6 25 10 5 3 8 15 5 20 20 5



41


2.3.3

---


Szolgáltatások

A szolgáltatások szerepe egyre nő a fejlett országok gazdaságában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságában is jelentős szerepet töltenek be a szolgáltató ágak. 2001-ben a megye GDP-jének 62,2%-a származott a szektorból, ami csak kis mértékben marad el az országos, 64,4%-os szinttől. A működő társas vállalkozások számát gazdasági ágak szerint vizsgálva megállapítható, hogy Budapest és Pest megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb a kereskedelem, javítás területén működő vállalkozások száma, az összes megyei vállalkozásoknak közel 40%-a, ami jóval meghaladja a 25%-os országos átlagot. Ellenben, a szolgáltatási ághoz tartozó oktatás és egészségügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás, valamint a pénzügyi tevékenységet folytató társas vállalkozások aránya nagyon alacsony a megyében, összesen 27%, szemben az országos 44%-kal. Az elmúlt egy évtizedben a megyében a kereskedelmi egységek száma többszörösére bővült, eleinte a kis üzletek tömeges megjelenésével, majd a nagy áruházláncok betelepülésével. A kereskedelmi egységek száma kiugróan magas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mind a kiskereskedelmi üzletek, mind a nagykereskedelmi raktárak számát tekintve. 12. Táblázat: Kiskereskedelmi üzletek a Baktalórántházi kistérségben, 2002.

Megnevezés

Kiskeres- Ebből élelmiszer kedelmi jellegű üzlet és üzlet áruház

Apagy Baktalórántháza Berkesz Besenyőd Laskod Levelek Magy Nyíribrony Nyírjákó Nyírkarász Nyírkércs Nyírmada Nyírtass Nyírtét Ófehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Baktalórántházi kistérség

Élelmiszer jellegű üzletek aránya az összes kiskereskedelmi üzleten belül

35 59 7 5 8 45 8 11 7 23 11 56 21 7 25 21 12 19 17 397

10 12 4 3 5 14 4 7 3 11 4 17 10 4 11 6 5 12 7 149

15,0 13,7 7,3 7,2 7,4 15,2 8,0 9,6 7,2 9,7 13,3 11,7 9,6 6,2 9,1 10,6 8,8 12,4 12,9 11,1

28,6% 20,3% 57,1% 60,0% 62,5% 31,1% 50,0% 63,6% 42,9% 47,8% 36,4% 30,4% 47,6% 57,1% 44,0% 28,6% 41,7% 63,2% 41,2% 37,5%

9533

2604

16,3

27,3%

24101 163400

6362 36529

15,5 16,1

26,4% 22,4%

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSZZESEN

Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet

Forrás: KSH adatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2002, Területi statisztikai évkönyv 2002) adatok alapján saját számítások


42


---


Az élelmiszer jellegű az összes kiskereskedelmi üzleten belül az üzletek több, mint egyharmada, több településen elérheti az 50% feletti részesedést. Hiány mutatkozik azonban egyéb szaküzletekből, mint például gépjárműalkatrész szaküzletek, cipő-, és bőráruszaküzletek, számítástechnikai szaküzletek, optikai üzletek, melyek inkább csak a nagyobb településeken Baktalórántházán, Apagyon, Leveleken és Nyírmadán vannak jelen. Az üzleti szolgáltatások a gazdaság fejlettségéhez képest is csupán szerény mértékben és elaprózott szervezetekkel, és túlzott mértékű nyíregyházi koncentrációval vannak jelen. A kistérségben a pénzintézeti fiókok száma 11, ahol főként lakossági ügyek intézését szolgálják. A 2005. márciusában átadott Kistérségi Üzleti Szolgáltató Központ nagy segítséget nyújt a helyi kis- és középvállalkozások számára. A központ kiemelt szolgáltatásai közé tartozik a határmenti üzleti adatbázis működtetése, a pályázati tanácsadás valamint a kultúrált üzleti tárgyalásokhoz, konferenciákhoz szükséges eszközök, és helyiségek biztosítása. A fejlődő üzleti szolgáltatások ellenére a vállalkozóknak legtöbb üzlet ügyük intézéséhez Nyíregyházára kell járniuk.

2.3.4

Idegenforgalom

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmi adottságai bár sokszínűek, többnyire nem jelentenek nemzetközileg is versenyképes vonzerőt, elsősorban a belföldi, illetve a szomszédos országokból érkező turizmushoz nyújtanak lehetőséget. Annak ellenére, hogy a legtöbb turisztikai vonzásadottság a megye keleti részén összpontosul, a vendégforgalom több mint 50%át Nyíregyházán regisztrálják. Ennek okai között szerepelhet a minőségi turizmus feltételeinek és a hatékony marketingtevékenységnek a hiánya. A minőségi turizmus feltételeinek egyik összetevőjét jelentő szállodai férőhelyek részesedése az összes kereskedelmi szálláshelyen belül (12,3%), jelentősen elmarad az országos átlagtól (32,2%). A magánszálláshelyeken belül a falusi szállásadás férőhelyeit tekintve a megye csak 1,3%-kal részesedik az országos kínálatból, míg a fizetővendéglátás terén még rosszabb a helyzet, a megye csupán a magyarországi férőhelyek 0,2%-val rendelkezik. A Baktalórántházi kistérségben számos műemlék jellegű épület, többnyire templomok, kastélyok, kúriák találhatóak, melyek közül néhány, megfelelően felújítva turisztikai vonzerő is lehetne. Ezek az épületek az utóbbi évtizedekben vagy kihasználatlanok voltak, vagy ha funkcionált valamilyen tevékenység folytatására, állaguk folyamatos megőrzése, karbantartása többnyire elmaradt, ebből kifolyólag többségük állapota folyamatosan romlott. Pusztadoboson a Jármi kúria és Leveleken a Molnár kúria felújítása megtörtént az elmúlt öt évben. A Baktalórántházi Dégenfeld kastély épülete jelenleg kihasználatlan, az önkormányzati tulajdonlás megszerzése folyamatban van. Nyírkércsen a Jármi kúria a felújításra, Berkeszen a Vay-kastély a hasznosításra váró épületek közé tartozik. Pusztadoboson, Berkeszen és Baktalórántházán az épületegyüttesekhez tartozó parkok természeti értékeket képviselnek. Nyírtasson tervezik felújítani a klasszicista stílusban épült Vay kúriát, mely felújítását követően a faluházi funkciókat széleskörűen betöltené: teleházzal, vendégfogadóval, helytörténeti múzeummal és egyéb közösségi helyiségekkel. A Laskodi református templomban található 16. századi alakos és 18. századi növénymintás freskók művészeti értéket, a laskodi platán és


43


---


korzikai fenyves pedig páratlan természeti élményt nyújtanak az idelátogatóknak. Említést érdemel még a Nyírkarászi földvár, mely nem turisztikai, sokkal inkább régészeti jelentőségű terület. A kistérségbe látogató turistákat leginkább a Leveleki tó nyújtotta pihenési, horgászási, táborozási lehetősége vonzza, valamint a Nyírségi erdő vadállománya, kiváló vadászati területe jelent nagyobb vonzerőt. Petneházán Erdei Iskola működik a Szigeti Tanyán, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a természeti értékekkel. A Baktalórántházi Strandfürdő főleg a helyi lakosságnak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalom fejlesztési koncepciója és stratégiai programja kistérségekre lebontva, megfogalmazza a lehetséges turisztikai kínálatokat exkluzív és egyéb termékekre csoportosítva, illetve a fejleszteni szükséges részszolgáltatásokat. A Baktalórántházi kistérségre vonatkozóan a következő ajánlások kerültek megfogalmazásra. 13. Táblázat: A Baktalórántházi kistérség lehetséges turisztikai kínálata

Exkluzív termék

Egyéb termék

Részszolgáltatás

• Gyógy turizmus

• Termál turizmus,

• Információ

• Öko turizmus

• Wellnes turizmus,

• Vendéglátás,

• Sport turizmus

• Vízi turizmus,

• Gasztronómia és bor

• Falusi vendéglátás,

• Szállás

• Lovas turizmus,

• Rendezvények

• Horgászat,

• Idegenvezetés

• Vadászat,

• Ajándéktárgy-gyártás

• Ifjúsági turizmus,

• Kereskedelem, vásárlás

• Kerékpáros turizmus Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalom fejlesztési koncepciója és stratégiai programja, 2003

A kistérségben a kereskedelmi és a magánszállások terén hiány mutatkozik. Apagyon egy 14 férőhelyes panzió, és Leveleken egy 150 férőhelyes kemping működik, melyekben 2002-ben összesen 702 vendég szállt meg. 2003-ban a közismert Fenyves Csárda étterem Baktalórántházán 50 férőhelyes panzióval bővült, melynek forgalmáról nem álltak rendelkezésünkre adatok. Szálloda, turista és ifjúsági szálló, valamint üdülőházak nincsenek a kistérségben. Fizetővendéglátás egyelőre sehol nem működik a kistérségben, falusi szállásadás pedig csak Leveleken.

2.4 Vállalkozások a kistérségben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2002-ben 36220 vállalkozás működött, az ország összes vállalkozásának 4,25%-a, ami alacsonyabb, mint a megyei területi és népességi aránya. A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma is az országos átlagnak csupán 71%-a (Szabolcs-SzatmárBereg megyében 59, míg országosan 83 működő vállalkozás jutott ezer lakosra). A megyei kistérségek közül a Baktalórántházi kistérségben a legalacsonyabb ez a mutatószám, mindössze 35 vállalkozás jut ezer főre.


44


---


9. Ábra: A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma településenként, 2002

47

Apagy Baktalórántháza Berkesz Beseny őd Laskod Lev elek Magy Ny íribrony Ny írjákó Ny írkarász Ny írkércs Ny írmada Ny írtass Ny írtét Óf ehértó Petneháza Pusztadobos Ramocsaháza Rohod Baktalórántházi Sz-Sz-B megy e Észak-Alf öldi Ország öszzesen

45 24 14 30 24 29

44 35 35 40 40

29 27 29 22 23

29 54 35

0

10

20

30

40

62 64 50

60

85 70

80

90


A kistérségben a vállalkozói aktivitás nagyon csekély, legalacsonyabb Besenyődön, ott ezer lakosra csak 14 vállalkozás jut, de több településen is 30 alatti ez a mutató, azaz még a megyei érték felénél is kevesebb. Önmagában a vállalkozások alacsony száma még nem jelent problémát, sokkal inkább a működő vállalkozások gyenge versenyképessége. A működő vállalkozások közül az egyéni vállalkozások arányát tekintve megállapítható, hogy a kistérségben a vállalkozások több mint háromnegyede választja ezt a vállalkozási formát, ami magasan meghaladja az országos (55%) és a megyei átlagot (65%). Ez a foglalkoztatás szempontjából jelent gondot, hiszen a munkaerő-kínálatot csak kis mértékben képesek felszívni. Következésképpen a társas vállalkozások aránya alacsony a kistérségben. Berkeszen, Nyíribronyban és Pusztadobosan 10% alatti a társas vállalkozások aránya. A társas vállalkozások gazdálkodási formáit tekintve kedvezőbb a kép. A társas vállalkozásokon belül a szükséges induló tőke nélkül alakítható betéti társaságok aránya a kistérségben 50%, míg a korlátolt felelősségű társaságok aránya 39%, a szövetkezeteké 6%. Megyei szinten a bt-k aránya 56%, a kft-ék aránya 36%, a szövetkezeteké 2%. Az induló tőke nélkül alakítható formák aránya tehát kisebb a megyei átlagtól, az induló tőkével alakítható társasági formák pedig a megyei átlagtól nagyobb mértékben vannak jelen a kistérségben. Ebből a szempontból a vállalkozási formák összetétele inkább az országos arányokat közelíti, és a megyeitől erősebb, kedvezőbb képet mutat.


45


---


10. ábra: Az egyéni és társas vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül Ország öszzesen Észak-Alföldi Sz-Sz-B megy e Baktalórántházi Rohod Ramocsaháza Pusztadobos Petneháza Ófehértó Ny írtét Ny írtass Ny írmada Ny írkércs Ny írkarász Ny írjákó Ny íribrony Magy Lev elek Laskod Beseny őd Berkesz Baktalórántháza Apagy 0%

10%

20%

30%

40%

50%

Egy éni v állalkozás

60%

70%

80%

90%

100%

Társas v állalkozás


A fenti statisztikai adatokból a szövetkezetek nagyarányú működése is kiolvasható, amit a primer kutatás eredménye tovább pontosít. Két ÁFÉSZ bolt működik Baktalórántházán és Berkeszen, Laskodon és Petneházán a Haszonbérlő és Termékforgalmazó Szolgáltató Szövetkezet (HASZTESZ) fogja össze a két település gazdáit. TÉSZ-ként működik Nyírmadán a Felső-Nyírségi Szövetkezet. Ezen kívül mezőgazdasági szövetkezetként működik Laskodon és Szabolcsbákán egy-egy, Ófehértón két szövetkezet. Gazdasági ágak szerint vizsgálva a működő vállalkozásokat megállapítható, hogy a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászati ágban működő vállalkozások aránya közel kétszerese (19%) a megyei szintnek (10%), az országosnak pedig négyszerese (5,5%). Az iparban, építőiparban működő vállalkozások aránya nagyjából a megyei és az országos arányhoz hasonlóan alakul, körülbelül a vállalkozások egyötöde. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem és javítás terén működő vállalkozások aránya azonos nagyságot mutat az országos szinttel. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás terén nagyobb a vállalkozások aránya (8-9%), mint a megyében (6%). Mivel a kistérségben nagyon alacsony a kereskedelmi szálláshelyek száma, ezen gazdasági ágazat magas aránya a vendéglátóegységek magas számával indokolható.


46


---


Az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatási ágazat nincs erősen jelen a térségben, az ilyen jellegű tevékenységet folytató vállalkozások aránya 14%, a megyében (22%), országos szinten (32,6%). A gazdasági szerkezet ilyen irányú eltérése mögött a korábbi gazdasági szerkezet lassúbb átalakulása, illetve a gazdálkodások alacsonyabb tőkeellátottsága húzódik. A kistérségben a vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe a megyeihez hasonló módon épül fel, főleg az 1-9 fős mikro és kisvállalkozások dominálnak, de figyelemre méltó a közepes méretű vállalkozások aránya, mely valamivel nagyobb, mint a megyei átlagos szint: A 10-49 fős cégek aránya a kistérségben 9%, míg a megyei átlag 7%. A térségben 13 vállalkozás van, mely 50-249 alkalmazottat foglalkoztat, ez a kistérségi szinten a vállalkozások 4%-a, a megyei –azonos nagyságú – vállalkozásokhoz (196 db) viszonyított aránya pedig még a kistérség lakossági arányát is meghaladja. 2002-ben a kistérségben nem volt 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozás, a megyében 30 ilyen cég működött.

2.5 A kistérség fejlesztésének eddigi eredményei 1995-ben jött létre a Közép-Nyírségi Fejlesztési Egyesület, az Egyesülethez tartozó önkormányzatok, települések fejlesztésére. Az Egyesület működtet egy irodát az operatív teendők végzésére, pályázatírásra, projektmenedzselésre. 2003-ban a kistérségekre vonatkozó, módosuló előírások következtében az Egyesület mellett a Közép-Nyírségi Önkormányzati Fejlesztési Társulás is megalakult Baktalórántházán. Alapító tagok: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Gyulaháza, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Ramocsaháza, Rohod, Szabolcsbáka. 2004. január 1-jén csatlakozott Nyírmada és Pusztadobos önkormányzata. A Társulás jelenlegi elnöke Simon József, Ramocsaháza polgármestere. A Társulás célja a kistérség általános felzárkóztatása a megyei illetve országos fejlettségi szintre, gazdasági, infrastrukturális, valamint társadalmi és kulturális fejlesztések átfogó koordinálása és szervezése. Ezen célok megvalósítása érdekében a társulás folyamatos kutató és elemző munkával megkísérli teljes körűen és összefüggéseiben is feltárni a térség természeti, gazdasági és társadalmi adottságait, a fejlődés lehetőségeit, a legszükségesebb fejlesztési területek irányait. Mindezek keretében a Társulás tényfeltáró és helyzetelemző tanulmányokat, fejlesztési projekteket készít, illetve készíttet és képi médiák útján széleskörű publicitást biztosít a térség értékeinek bemutatására. A társulás tagjai – a Társulás céljával összhangban – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati feladatok közül az alábbiakat ruházták át a Társulásra: • Településfejlesztés; • Vízrendezés; • Csatornázás; • Közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban; • Közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; • Közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása. Prominent Kommunikációs Bt.

47


---


Az operatív feladatok ellátása Baktalórántházán történik a Kistérségi Üzleti Szolgáltató Központban található Kistérségi Irodában, mely a Társulás létrejöttével párhuzamosan 2003ban kezdte meg működését. Jelenleg 4 főállású munkatárs foglalkozik közös pályázatok készítésével, vidékfejlesztéssel összefüggő szakmai rendezvények szervezésével, illetve részt vesznek ilyen jellegű rendezvényeken. Törekednek annak elérésére, hogy a kistérség érdekei a megyei, a regionális és az országos prioritások között helyet kapjanak. A Társulás majdnem mindegyik településén történtek fejlesztések az elmúlt években, melyek elsősorban az alábbi területekre koncentrálódtak: •

Infrastrukturális beruházások (utak aszfaltozása, szennyvízhálózat és csatornahálózat fejlesztése).

•

Közoktatási intézmények fejlesztése (óvodák, általános iskolák fejlesztése, bővítése, oktatási, informatikai eszközök beszerzése)

•

Lakossági szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (polgármesteri hivatal felújítása, egészségügyi intézmények felújítása, idősek otthona építése, szabadidős létesítmények, sportpályák építése)

A jelenleg folyamatban lévő és előkészítés alatt álló fejlesztések is hasonló szükségletekre reagálnak, de a lakossági szolgáltatások, valamint az oktatási és szociális intézmények fejlesztése mellett előtérbe kerültek a technikai fejlesztések, illetve a közműellátást javító fejlesztések, a szennyvízhálózat, a szilárd hulladéklerakók bevezetésére irányuló törekvések. Ez utóbbiak legtöbbször a szomszédos településekkel együttműködve kerülnek végrehajtásra. Több településnél jelenleg van folyamatban településrendezési terv készítése. A projektek megvalósítása előtt álló legnagyobb akadályt az önkormányzatok forráshiánya jelenti, ugyanis ennek hiányában megnehezül az önerő biztosítása, valamint a projektek megvalósításához elengedhetetlen dokumentációk (tervek, tanulmányok, engedélyek) elkészíttetése.


48


---


2.6 SWOT analízis Erősségek •

Kedvező földrajzi elhelyezkedés, három országhatár közelsége. Baktalórántháza centrális elhelyezkedése a megye nagyobb városai között.

•

Magas a 14 év alattiak aránya a népességen belül

•

Felhalmozott mezőgazdasági termelési tapasztalat gyümölcs-, zöldség termesztés terén

•

Erdősültség szintje magas

•

Természetes növényzet érintetlensége (gyertyános tölgyes), természetvédelmi célú erdő Baktalórántházán

•

Kedvező természeti adottságok a méhészettel való foglalkozáshoz

•

A szakképzés igazodása a munkaerőpiaci követelményekhez ill. lehetőségekhez

•

Jelentős feldolgozóipari (fa-, élelmiszer-, cipő- és textilipar) hagyományok

•

Néhány olyan cég jelenléte a kistérségben, mely 50 fő felett foglalkoztat és piaci helyzete erős

•

Internet-hozzáférés a legtöbb településen biztosított. Öt településen működik teleház

•

A kistérségben termálvíz található


Gyengeségek •

Erősödik az elvándorlás folyamata

•

Magas az eltartottak aránya

•

Jellemző a jövedelmek alacsony szintje

•

A műemléki védelem alatt álló épületek többsége rossz állapotban van

•

Az általános iskolák informatikai ellátása alacsony szintű

•

Közép és felsőfokú végzettségűek alacsony aránya

•

A mezőgazdasági termelést több kedvezőtlen feltétel nehezíti : elaprózódott birtokszerkezet, termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, elavult technikai felszereltség

•

Az erdők tulajdonviszonyainak rendezetlensége

•

A méhészet feldolgozói hátterének kiépítettlensége, szervezetlensége

•

Az idegenforgalom szolgáltatói hátterének kiépítettlensége, szálláshelyek hiánya

•

A települések közötti biztonságos kerékpározás feltételei hiányoznak

•

Térségi komplex turisztikai csomagok hiánya

•

Üzleti infrastruktúrák és szolgáltatások szintje alacsony.

•

Jellemző az olyan egyéni vállalkozások magas aránya, melyek csak kevés számú alkalmazottat foglalkoztatnak

•

Hiányos közműellátottság: szennyvízelvezetés, hulladékkezelés megoldatlansága

•

Pályázatírói és projektmenedzsment kapacitások, ismeretek, tapasztalatok hiánya

•

A térség külső kapcsolatrendszerének gyenge kiépítettsége

•

Helyi társadalmi szervezetek hiánya és alacsony aktivitása

49


Lehetőségek •

• • •

•

•

•

---


Veszélyek •

Források hiányában az építészeti emlékek további pusztulása

•

Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődés

Ökológiai szemlélet hiányában a természeti értékek károsodása

•

Alternatív turizmus (öko-, kerékpárvadászturizmus) iránti igény növekedése

Súlyos talajminőségi romlás a túlzott akáctelepítések következtében

•

Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése, szociális válság kialakulása

•

A képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében

M3 autópálya megépítésével a térség elérhetősége javul, logisztikai szerepköre erősödhet

Alternatív mezőgazdálkodási termékek (méz, egyéb méhészeti termékek) iránti kereslet várható növekedése Gazdasági együttműködések (beszállítói, értékesítési hálózatok, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése

• A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek • a térség gazdálkodóinak EU tagsággal rendelkezésre álló fejlesztési források jelentős bővülése

2.6.1

•

A térségen belüli települések közötti fejlettségi különbségek növekedése A kistérség és a megye, régió, ország többi kistérsége közötti jövedelmi különbségek növekedése Az EU-s agrártámogatásokat kezelő hazai intézményrendszer megkésett kialakítása miatt a térség jelentős agrár és vidékfejlesztési támogatásoktól esik el

Következtetések

A SWOT elemzés eredményeinek alapján megállapítható, hogy a kistérség több olyan belső, természeti adottsággal rendelkezik, melyek kihasználásával elindulhat a fejlődés útján, de kiaknázásukat számos gyengeség nehezíti. A gyengeségek egyrészt gazdasági, természeti okokra, másrészt térségen kívüli tényezőkre vezethetők vissza A kistérség legjelentősebb természeti adottsága az erdős területek nagy aránya, mely egy része védett terület, más részén pedig gazdasági fakitermelés folyik. A fafeldolgozásnak nagy hagyománya van a térségben, több vállalkozás foglalkozik ezzel, de a legtöbb üzem elavult technikai eszközökkel rendelkezik. Jövedelmezőség szempontjából fontos lenne, hogy minél feldolgozottabb állapotban kerüljenek ki a térségből a faáruk és fatermékek. A termőföldek alacsony aranykorona-értéke valamint a faipari hagyományok megléte erősítő tényezők az erdőtelepítések folytatásához, amit esetleg a tulajdonviszonyok rendezetlensége foghat vissza. Az erdős területek, a Leveleki tó és a Baktalórántházi erdő ritka természeti kincsei kirándulásra, természetbúvárkodásra csábító adottságok. E természeti adottságok turisztikai kihasználásánál lehetőséget jelentenek bizonyos nemzetközi tendenciák: a természeti értékek felértékelődése, a nyugalmas, tiszta környezetben eltöltött aktív kikapcsolódás iránti igény növekedése, ugyanakkor gyengeség az idegenforgalom szolgáltatói hátterének, a természeti turizmus infrastruktúrájának, például a kerékpárutaknak szinte teljes kiépítetlensége, illetve a célzott marketingakciók hiánya a kistérségben. Prominent Kommunikációs Bt.

50


---


A hagyományos mezőgazdasági szerkezet konzerválódása, a mezőgazdaság jelentős súlya jellemzi a helyi gazdaságot. A térség számára kihasználható lehetőséget jelenthet az alternatív mezőgazdasági termékek – különösen a méz és egyéb méhészeti termékek – iránti kereslet növekedése. Sajátos kistérségi erősség az akácerdők jelentős területe, ahol kiváló minőségű mézet lehet előállítani. Ugyancsak erősség, hogy felismerve a méhészkedésben rejlő gazdasági lehetőségeket beindult a szakiskolában a szakma oktatása, azonban szükség lenne a szakmai partneri kapcsolatok fejlesztésére és a méhészek érdekképviseletének erősítésére. Közepes adottságai ellenére a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be a térség gazdasági-társadalmi életében. A baromfitartás és feldolgozás terén - mely integrált formában működik, és a térség több gazdája is érintve, foglalkoztatva van takarmánytermesztés vagy baromfinevelés következtében – a gyártási folyamat minden eleme a kistérségben történik. Erősséget jelent az egyes mezőgazdasági területeken felhalmozott termelési tapasztalat, ellenben gyengeség, hogy a zöldség-, gyümölcstermesztés, szarvasmarha tenyésztés, méhészet esetében a helyben történő feldolgozás szintje alacsony. Növelni szükséges tehát az agrárium hozzáadott értékét a térségben. A mezőgazdaság modernizációját, szövetkezések és integrációk elterjedését, környezetkímélő, költséghatékony termelési technológiák alkalmazását segíti a Közös Agrárpolitika kiterjesztésével elérhetővé vált támogatási források. Ennek kihasználásához szükséges azonban a megfelelő szintű információáramlás, valamint a pályázat-készítési és projektmenedzseri ismeretek és tapasztalatok bővítése, mely jelenleg még kezdetlegesen, tapasztalatok nélkül működik a kistérségben. Kiemelten fontos a térség fejlődését elősegítő alapinfrastruktúrák gyenge fejlettségi szintjének felszámolása, tehát a közúti, a kommunális és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, mert ezek hiányában csak elszigetelt, pontszerű fejlesztések realizálódhatnak a térségben. Erősségként értékelhető, hogy a szennyvízelvezetés problémája az utóbbi években több településen megoldódott, és továbbra is a hálózat és a lakossági rákötések bővülése várható. A hátrányos helyzet leküzdésének legfontosabb feltétele az információszerzés lehetőségének biztosítása, és a képesség megléte a megszerzett információk feldolgozására. Az informatikai eszközök kiépítettségét tekintve gyengeséget jelent egyes településeken az Internet-hozzáférés hiánya, illetve egyes intézményekben a számítástechnikai eszközök hiánya. Erősségként értékelhető a középfokú oktatási intézmény korszerű számítógépparkja, az ott folyó informatikai oktatás és a teleházak számának bővülése a kistérségben. A kistérség fejlődése szempontjából az emberi-erőforrások minősége és összetétele rendkívül fontos. A kistérség gyenge pontja az alulképzettség, a közép-és felsőfokú végzettségűek hiánya. A munkanélküliséget tovább súlyosbítja annak kedvezőtlen összetétele, a tartósan munka nélkül lévők magas aránya. Mindezekből kifolyólag szabad munkaerő található a kistérségben, melyet visszavezetni szükséges a munkaerőpiacra, a gazdaságba. Az inaktív és a munkanélküli népesség foglalkoztatását nagymértékben akadályozza a piacképes ismeretek és készségek hiánya. Ennek felszámolásához átképzési programok lebonyolítása, tananyagfejlesztés, valamint a szükséges infrastruktúra kialakítása szükséges.


51


---


A kistérség logisztikai szerepkörének erősítéséhez jelent óriási esélyt a 2006-ig Nyíregyházát elérő M3-as autópálya, mely a jelenlegi állásfoglalás szerint a kistérség dél-keleti oldala mentén fog továbbhaladni Vásárosnamény felé. Gyengeségként említhető, hogy a térségben is – a megyei tendenciához hasonlóan –elkezdődött a fiatal, szakképzett munkaerő elvándorlása, tehát a térség népességmegtartó-képessége folyamatosan romlik. Ennek okai között szerepel a munkahelyek hiányán túl a lakossági szolgáltatások hiánya. Az alapfokú iskolai oktatási intézmények több helyen bővítésre, felújításra és minőségi eszközállománnyal történő felszerelésre szorulnak, valamint az egészségügyi, szociális ellátás rendszere is hiányos. Ugyanakkor a szabadidő hasznos eltöltésére, társadalmi együttlétre irányuló igények (sportolási lehetőségek kialakítása, kultúrház, faluház létesítése) erősen megmutatkoznak a kistérségben. A térség tehát, jellemzői alapján a vidékfejlesztési beavatkozások célterülete lehet. A veszélyek között olyan tényező is szerepel, melyek nem a kistérség hatáskörébe tartoznak. Ilyen például a hazai intézményrendszer kialakításának késlekedése miatt elvesző támogatások. Ezek megakadályozása érdekében szükséges a térségi és szakmai kapcsolatrendszer bővítése, erősítése. A térség szereplői, képviselői a partneri kapcsolatokat keresve lobbi tevékenységet fejthetnek ki a makrokörnyezeti tényezők kedvezőbb befolyásolása érdekében. Továbbá fennállhat annak a veszélye is, hogy a térség tőkevonzó képességét az elmaradó infrastrukturális fejlesztések, az ökológiai szemlélethiány, a koncepciótlan fejlesztési elképzelések csökkentik, illetve a potenciális befektetőket eltántorítják befektetési szándékuktól. Ezt kiküszöbölendő, nagyon lényegesek tehát az összehangolt belső fejlesztések, a belső kohézió erősítése a települések, az önkormányzati intézmények és a gazdasági szereplők között, valamint egy egységes, erős kistérségi megjelenés elérése.


52


---


3 Befektetési lehetőségek a kistérségben 3.1 A befektetési lehetőségek számbavétele Jelen fejezet az egyes településeket és a településeken található befektetési lehetőségeket mutatja be a polgármesterek és az ingatlanok tulajdonosai által szolgáltatott adatok alapján. A kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek részletes adatait tartalmazó adatlapok a mellékletben találhatóak.

3.1.1

Apagy

Apagy község Nyíregyházához közel, a Közép-Nyírség keleti felében helyezkedik el. A 41-es főút (Nyíregyháza-Bergesurány) és a 116-os számú vasútvonal (Nyíregyháza-Várásrosnamény) is áthalad a településen. Apagy népessége meghaladja a 2400 főt, amelyből 1400 fő felett van a munkaképes korú lakosok száma. A településre legjellemzőbb mezőgazdasági termékek a kukorica, dohány és az alma. A jelentősebb vállalkozások főként a bútorgyártással, mezőgazdasági termények feldolgozásával, tárolásával illetve kereskedelmével foglalkoznak. További vállalkozások Apagyra települését támogatandó az Önkormányzat a 41-es számú főút mentén jelölt ki egy 60 hektáros ipari övezetet, ahol már jelenleg is több vállalkozás működik. Az ipari övezetbe a település vezetői továbbra is várják a zöldmezős beruházásaikhoz helyet kereső befektetőket. A település természeti értékei közül kiemelkedik a Horgásztó és környéke. A település szennyvízhálózaton kívül minden közüzemi infrastruktúrával ellátott. Apagy honlapja: www.apagy.hu

Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: IPARI ÖVEZET A település határában, a 41-es főút két oldalán az Apagyi Önkormányzat 60 hektár Ipari hasznosítású területet jelölt ki. A terület jelenleg nagy része jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, de az elmúlt időszakban már több vállalkozás is megvetette már a lábát a területen. Az ipari terület korábbi, illetve jelenlegi funkciójából adódóan gondozott állapotban van, környezeti szennyezés, vagy más tényezők nem befolyásolják a hasznosíthatóságát, így kiválóan alkalmas zöldmezős beruházási célokra. A termelő, szolgáltató tevékenységek végzéséhez szükséges infrastruktúrák nagy része könnyen kiépíthető a teljes területre, mivel a legtöbb közmű, illetve kommunikációs hálózat 100 méteres távolságon belül található. A terület közlekedési szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik, mivel a Nyíregyháza – Beregsurány közötti 41-es számú főút mentén helyezkedik el. Ebből a főútból ágazik le a 49es számú főút is, amely Mátészalka érintésével Romániába vezet. Apagyon a 116-os számú


53


---


vasútvonal is áthalad. A vonalhoz kapcsolódó iparvágány az Ipari területtől 200 méteres távolságra található. Az ipari terület jelenleg állami, önkormányzati és magán tulajdonban van, ezért a tulajdonosok képviseletét az apagyi polgármesteri hivatal látja el. A betelepülő vállalkozásokat érintő helyi adó mértéke jelenleg 1,5%, amelyből akár 70%-os kedvezményt is ad az önkormányzat, amely ily módon is támogatni kívánja vállalkozások letelepedését a területen.

3.1.2

Baktalórántháza

Baktalórántháza város a Közép-Nyírség egyik városa Nyíregyháza és Vásárosnamény között. A település mellett halad el a 41-es főút, illetve a 116-os számú vasútvonal, valamint itt találkoznak a környező városokból és falvakból induló buszjáratok útvonalai is. A közel 4000 fős lakosságú város a Baktalórántházi kistérség vezető települése, itt működik a Kistérségi Üzleti Szolgáltató Központ is, ahol a kistérségi települések ügyeinek menedzselését végzik. A településre jellemező mezőgazdasági termékek a kukorica, triticale, szántóföldi zöldségek, az alma és a meggy. A városban több jelentős vállalkozás is működik. Ezek fő tevékenységi körei a fafeldolgozás, kábelgyártás, mezőgazdasági termény feldolgozás és tárolás, az erdőgazdálkodás, valamint a kereskedelem. Baktalórántházán több befektetői érdeklődésre számot tartó ingatlan és vállalkozás is található, amelyek között megtalálható a turisztikai látványosságként is jelentős Dégenfeldkastély, az önkormányzat által kijelölt ipari övezet, valamint több jelenleg is működő, de kihasználatlan kapacitásokkal rendelkező üzem, raktárak, és egyéb, termelésre, raktározásra és kereskedelemre alkalmas telephelyek. A település természeti értékei közül kiemelkedik a több mint 300 hektányi védett területet is magába foglaló „Baktai erdő”. Az épületek között a Református templom valamint a Dégenfeld-kastély élvez műemléki védettséget. A város infrastruktúrája fejlett, minden közmű és kommunikációs hálózat kiépítésre került a településen. Baktalórántháza honlapja: www.baktaloranthaza.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek: VARRODA Baktalórántháza belterületén a 41-es számú főúttól 500 méterre található a korábbi varroda épülete, amely 4256 m2-es ingatlanon található. A jelenleg üresen álló, jó állapotban lévő 400m2-es varroda épület mellett 1260 m2 hasznosítható területű épületben a raktár, az étkező helyiség és az iroda működött, míg a harmadik 400 m2 alapterületű épületben a szabászat és egy raktár kapott korábban helyet.


54


---


A terület közművekkel teljes körűen el van látva, azaz rendelkezésre áll a megfelelő gáz-, víz-, elektromos- és szennyvízhálózat is. Az ingatlan szilárd burkolatú úton könnyen megközelíthető. A jelenlegi tulajdonos az ingatlant adottságai miatt hátrányos helyzetűek foglalkoztatásra, inkubátorházként való működésre illetve oktatási, képzési célokra tartja leginkább alkalmasnak.

DÉGENFELD-KASTÉLY Baktlatórántháza egyik legszebb és legrégebbi épülete a város szívében található, műemléki védelem alatt álló Dégenfeld-kastély. A kastélyhoz tartozó több mint 12,6 hektáros parkban több védett növényi társulás is megtalálható. A kastélyban jelenleg üres, korábban szanatórium működött benne. Az közüzemi infrastruktúrával teljes körűen ellátott épületek állaga - az elmúlt évek bizonytalan tulajdonjogi helyzete miatt – leromlott, a kastély és a hozzá tartozó épületek felújításra szorulnak. A kastély a 41-es főúttól és a 300 hektáros védett faállománnyal rendelkező „bakti erdőtől” mintegy 5-700 méterre helyezkedik található, így turisztikai, rekreációs célokra ideális adottságokkal rendelkezik.

KELETI „IPARI PARK” Baktalórántháza Város határában a 41-es számú főút mentén található az önkormányzat által ipari hasznosításra kijelölt 16 hektáros terület. A jelenleg gondozott, mezőgazdasági művelés alatt álló területen a tulajdonos önkormányzat folyamatosan építi ki a vállalkozási tevékenységekhez szükséges infrastruktúrát. Jelenleg a víz-, és a szennyvízhálózat áll kivitelezés alatt. A területre vonatkozóan jelentős befektetői érdeklődés mutatkozik, amely a kedvező közlekedési adottságoknak is köszönhető, mivel a terület a 41-es főút és a 116-os számú vasútvonal között fekszik, néhány kilométerre az M3-as autópálya tervezett nyomvonalától.

3.1.3

Berkesz

Berkesz Kisvárda és Nyíregyháza között elhelyezkedő Közép-Nyírségi település. A közel 1000 lakosú település a 4-es főúton közvetlenül elérhető, a községet elkerülő szakasz 2005. folyamán kerül átadásra. A településre leginkább jellemző mezőgazdasági termékek a zöldségfélék, a kukorica, búza és az alma. A település legjelentősebb vállalkozásai baromfi tenyésztéssel és mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak.


55


---


A település további gazdasági ágazatok meghonosítása céljából a település határában, a 4-es főút jelenlegi és a települést elkerülő, építés alatt álló nyomvonalának találkozása mellett ipar hasznosításra jelölt ki területet, ahová várják a telephelyet kereső befektetőket. E mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat szintén beruházók jelentkezését várja a tulajdonában lévő, jelenleg üresen berkeszi Vay-kastély és a hozzá tartozó park hasznosítására, amely műemléki védelem alatt áll. Berkesz közüzemi infrastrukturális ellátottsága teljes körű, a szennyvízhálózat is kiépítésre került. Berkesz honlapja: www.berkesz.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek: VAY-KASTÉLY Berkeszen található a Vay-kastély, amely korábban gyermekotthonként működött, jelenleg pedig az otthon felszámolásával további hasznosításra vár. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, 12 hektáros parkban álló, közel 4000 m2 hasznosítható területű, klasszicista stílusban épült műemlék kastélyépület és a hozzá kapcsolódó melléképületek (700 m2) felújításra szorulnak. A jelenlegi tulajdonos a felújítás magas költségei miatt a területet jóval a becsült értéke alatt kínálja értékesítésre, de más jellegű befektetői ajánlatokat is szívesen fogad. A kastély közüzemi és kommunikációs infrastruktúrával teljesen el van látva, és a hasznosítás szempontjából további kedvező adottsága, hogy a 4-es számú főút mentén helyezkedik el, amely közvetlen összeköttetést biztosít a legkeletibb magyar határátkelőhely, Záhony és Budapest között. A főútvonal nyomvonalának megváltoztatásával a településen átmenő forgalom jelentősen csökkenni fog 2006. második felétől, ezáltal a kastély egy nyugodt település közepén, de az ország egyik legmeghatározóbb főútvonalához is közel fog elhelyezkedni.

IPARI TERÜLET Berkesz önkormányzata a 4-es főút – amely az Európai Unió kelet-nyugat irányú közlekedési, áruszállítási vonatkozásban is jelentős szerepet tölt be - új nyomvonala és jelenlegi nyomvonal találkozásánál a település mellett kijelölt egy 28 hektáros területet ipari illetve vállalkozási célú hasznosítás céljából. A vegyes (önkormányzati és magán) tulajdonban lévő földterületen jelenleg mezőgazdasági termelés zajlik. A terület közművekkel és vezetékes kommunikációs lehetőségekkel jelenleg nincs ellátva, de a település közelsége miatt a kiépítés megoldható.


56


3.1.4

---


Besenyőd

Besenyőd Levelek mellett, Baktalórántházához közel, a Közép-Nyírségben helyezkedik el, a 41-es főút mellett. A település lakossága közel 900 fő, amelyből 401 fő munkaképes korú. Besenyőd jellegzetes mezőgazdasági termékei a dohány és az alma. A helyi vállalkozások is jellemzően az előző termékek termelésével foglalkoznak, de működik konyhakerti növény termesztő vállalkozás is. Besenyőd kommunális infrastruktúrával teljesen ellátott település.

3.1.5

Laskod

Laskod a Közép-Nyírségben helyezkedik el 10 km távolságra Baktalórántházától és a 41-es számú főúttól. A több, mint 1100 fős lélekszámú településen a munkaképes korú lakosság száma kb. 460 fő. Laskod legjellegzetesebb mezőgazdasági termékei az alma, a káposzta és a kukorica. A helyi vállalkozások főbb tevékenységi köre a cukrászat, pékáru és sütemény gyártás, a szállítmányozás és a libatenyésztés. Laskodon több olyan ingatlan is található, amelyek további vállalkozások számára nyújtanak kedvező lehetőséget a rendelkezésre álló földterület és raktárkapacitás révén. Laskod nevezetességei közé tartozik a Platánfa, a települést övező vadászati célokra kitűnő erdők, valamint a műemlék református templom. Laskod infrastrukturális ellátottságában a szennyvízvezeték és a vezetékes telefonhálózat jelent hiányosságot.

3.1.6

Levelek

Levelek a Közép-Nyírség keleti részén, Baktalórántháza közelében található. A közel 3000 lakosú település vasúton a 116-os (Nyíregyháza-Vásárosnamény) vonalon, illetve közúton a 41-es főúton közelíthető meg. Levelek legfontosabb mezőgazdasági termékei a paradicsom, a paprika, a káposzta, dohány, kukorica, alma és a kalászosok. A településen található vállalkozások fő profilja a növénytermesztés, műgyanta gyártás, valamint a mezőgazdasági termények tárolása, hűtése és kereskedelme. A településen működő vállalkozások egy része a 41-es út kedvező közlekedési feltételeit kihasználva jelenleg is a főút mellett működik. További vállalkozásoknak a főút mellé települését támogatandó az önkormányzat további területeket jelölt ki ipari célú hasznosításra, amelyek kiválóan alkalmasak zöldmezős beruházások megvalósítására.


57


---


A település természeti értékei közül kiemelkedik a Leveleki tó és környéke, amely mellett 150 férőhelyes kemping is működik. A tó kiválóan alkalmas horgászatra és vízi sportokra. A tó mellett található 30 hektáros területen az önkormányzat a tóhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kíván befektetői tőke segítségével kialakítani. A településen a közüzemi és kommunikációs hálózatok teljes körűen kiépítésre kerületek. Levelek honlapja: www.levelekiek.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: LEVELEKI TÓ KÖRNYÉKE Levelek község önkormányzatának tulajdonában található az a 2 darab, egyenként több mint 15 hektáros terület, amelyet az önkormányzat a település rendezési tervében hétvégi házas övezetként jelölt ki. A területet jelenleg mezőgazdasági termelésre, szántóként hasznosítják. Az ingatlan szilárd burkolatú úton megközelíthető, a környék legnagyobb jelentőségű közlekedési útvonalától a 41-es főúttól mindössze 1,5 km távolságra fekszik, a tó közelében, amely a legutóbbi időben nagyon népszerű a horgászok illetve a vízi sportot, vízpartot kedvelők körében. A terület közüzemi víz-, illetve elektromos hálózattal ellátott, a gáz-, szennyvíz-, és vezetékes telefonhálózat 800 méteres távolságra található.

3.1.7

Magy

Magy Ófehértóhoz, Máriapócshoz és Baktalórántházához is egyaránt közel, a Közép-Nyírség keleti részén helyezkedik el. A településtől kb. 3 km-re halad a 41-es főút. Az 1000 főt meghaladó lakosságú településen a 116-os Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal is áthalad. Magy legfontosabb mezőgazdasági termékei a dohány, az alma, a káposzta, a kukorica valamint a kalászosok. A helyi vállalkozások fő tevékenységei az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, a szállítmányozás és a kereskedelem. A település határában, az M3-as autópálya nyomvonalához közel fekvő területen az önkormányzat ipari területet jelölt ki, amely infrastrukturális szempontból alkalmas további vállalkozások Magyra telepedésére. Magy természeti értékei a Mohos tó valamint az azt körülvevő erdő. A településen a szennyvízhálózaton kívül minden közüzemi és kommunikációs infrastruktúra kiépítésre került. Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: MŰHELYÉPÜLET Magy község belterületén áll az a jelenleg raktárként funkcionáló épület, amely korábban a helyi TSZ gépjavító műhelye volt. A tulajdonos helyi önkormányzat jelenleg végezteti a 374 m2-es épület felújítását, amelynek keretében a teljes tetőszerkezet cseréje és a külső felújítás már befejeződött. Prominent Kommunikációs Bt.

58


---


A könnyűipari hasznosításra (pl. varroda, faipar) kiválóan megfelelő ingatlan 4460 m2-es telken fekszik. Az épület jelenleg 16A-s elektromos hálózatra van csak bekötve, de a gáz- és vízvezeték, valamint a szélessávú internet használatot is lehetővé tevő telefonhálózat is a telek határánál, az épülettől 15 méterre található. A terület értékét növeli, hogy az M3 autópálya tervezett nyomvonala közelében található.

3.1.8

Nyíribrony

Nyíribrony a Közép-Nyírség északi felében a 41-es és 4-es számú főutak között, mindkettőtől 6-6 km távolságra helyezkedik el. A közel 1200 lakosú dinamikusan fejlődő település legfontosabb mezőgazdasági termékei a kalászosok, és a zöldségfélék, valamint az állattenyésztés. A település vállalkozásai állattenyésztéssel (baromfi és mangalica), fafeldolgozással, szállítmányozással és kereskedelemmel foglalkoznak. A településen több műemléki védelem alatt álló templom, valamint a Jármy-Jordán kastély található. Nyíribronyban a szennyvízhálózaton infrastruktúra kiépített.

kívül

minden

közüzemi

és

kommunikációs

Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: „BÁBAKÚT” A korábban semmilyen formában nem hasznosított tóparti telek a község központi, frekventált helyén, található, 5-10 méterre a közüzemi infrastruktúrák (kivéve a szennyvízhálózatot, amely még nem került kiépítésre a településen) csatlakozási pontjaitól. Az önkormányzat tulajdonában hasznosításra kijelölt terület közvetlen szomszédjában található a nemrég átadott 300 adagos főzőkonyha, illetve épül az 50 férőhelyes óvoda. A 11,37 hektáros terület környezeti adottságai kiválóak pihésre, rekreációra. A település könnyen megközelíthető mind a 4-es, mind a 41-es főút felől, amelyek átlagosan 7,5 km távolságra vannak. A település kedvező adottságait gyarapítja, hogy a szomszédos Leveleki víztározó – amely kedvelt kiránduló és horgászhely – mindössze 3 km-es távolságra található.

3.1.9

Nyírjákó

Nyírjákó Bakatlórántházától északra a Közép-Nyírség északkeleti részén található. Nyíjákónak vasútállomása nincs, a 41-es főúttól pedig 4 km-re helyezkedik el. A közel 1000 fős település jellegzetes mezőgazdasági termékei az alma, a kukorica, a káposzta és a meggy. A helyi vállalkozások fő tevékenységei a mezőgazdasági termelés, a földmunkavégzés és a kábelhálózat kiépítés. A helyi infrastruktúra a szennyvízhálózaton kívül teljes körűen kiépítésre került.


59


---


Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: DARURÉTI HALASTÓ A Daruréti halastó és környéke egy 8 részből álló, 50.000 m2 vízfelületű tórendszert és a hozzá tartozó 60.000 m2 gyep területet foglalja magában. A tavak síkvidéki halállományban gazdagok, jelenleg is horgásztóként funkcionálnak. A tórendszer körüli rét egy része természetvédelmi terület. A területet jelenleg csak egy 250 méter hosszú szilárd burkolattal nem rendelkező úton lehet megközelíteni a település felől, amelynek mentén az elektromos hálózat is kiépítésre került.

3.1.10 Nyírkarász Nyírkarász az Északkelet-Nyírség közepén, Baktalórántháza, Kisvárda és Vásárosnamény között helyezkedik el. A 4-es főút a településtől 8 km távolságra halad. Nyírkarász lakossága megközelíti a 2500 főt, amelyből közel 1300 fő a munkaképes korú. A település mezőgazdasági termékei a dohány, alma, meggy, kukorica, rozs és a búza. A település külterületén jelentős az erdőterület aránya, amelyre a helyi vállalkozások is alapozzák fafeldolgozási tevékenységeiket. Nyírkarászon több vállalkozások számára is alkalmas terület, és épület található, közöttük zöld mezős beruházásra alkalmas ipari terület, raktárcsarnokok, volt TSZ műhelyek és telepek is találhatók. Nyírkarász nevezetessége a régészeti szempontból jelentős Földvár, valamint a műemlék Római és Görög katolikus templomok. Nyírkarászon a szennyvízhálózaton kívül minden kommunális infrastruktúra kiépítésre került.

3.1.11 Nyírkércs Nyírkércs a Közép-Nyírségben található, közel Baktalórántházához, 4 km-re a 41-es főúttól. A közel 1000 fős dinamikusan fejlődő település jellegzetes mezőgazdasági termékei az alma, a kukorica, a kalászosok és a káposzta. Jelentős az erdősítés is a község külterületein. A helyben működő vállalkozások fő tevékenységei a baromfi keltetés és nevelés, takarmánykeverés és értékesítés. Nyírkércsen egyik építészeti ékessége a Jármi kúria, amelyben sokáig a községháza is helyett kapott. A község infrastrukturális ellátottsága jó, szennyvízhálózattal még nem rendelkezik.


60


---


Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: „SPORTPÁLYA MÖGÖTTI TERÜLET” Nyírkércsen a helyi sportpálya és a Baromfi-Coop Kft. központi telephelye mellett található a jelenleg szántóként művelt, 12700 m2 területű, önkormányzati tulajdonú ingatlan, amelyet a tulajdonos értékesítésre kínál. A terület közvetlenül kapcsolódik a faluhoz, a 41-es főúttól és a 116-os számú vasútvonaltól pedig 3-3 km távolságra van. Az ingatlan jelenleg 380V-os elektromos hálózattal van ellátva, de a vezetékes gáz- és vezetékes vízellátás is megoldható a 300 illetve 150 méter távolságra lévő gerincvezetékek révén. A tulajdonos a terület értékesítését részletfizetési kedvezménnyel támogatja.

3.1.12 Nyírmada Nyírmada az Északkelet-Nyírség középső részén helyezkedik el, Baktalórántháza és Vásárosnamény között. A települést közvetlenül érinti a 41-es főút és a 116-os (NyíregyházaVásárosnamény) vasútvonal. A több, mint 4500 fős település mezőgazdasági termelésének jellegzetes termékei az alma, a meggy, a sütőtök, a kukorica, a burgonya és a dohány. A településen működő vállalkozások főbb tevékenységei a fafeldolgozás, léalma gyártás, takarmány és terményfeldolgozás, csomagolóanyag gyártás, aktív szén előállítás. A Nyírmadán korábban működő állami gazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozó és raktár telepek ma is jelentős értéket képviselnek. A település kiemelkedő látnivalója a műemléki védelem alatt álló Református templom és a Papp-kúria. A település közüzemi és kommunikációs infrastruktúrával teljes körűen ellátott. Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek: „HUNGAROCELL ÜZEM” Nyírmada belterületén található az un. „HUNGAROCELL” üzem, illetve a hozzá tarozó telephely, amely terület mérete meghaladja az 1,8 hektárt. A területen 2 épület található: egy 740 m2-es gyártócsarnok és egy 1224 m2 –es raktár. A telepen a közelmúltig folyt a termelő tevékenység, de az épületek jelenleg üresek, 2006. január 1-től átadhatóak. Az üzem infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy 100m3/ó-s gázvezeték és 60 Kw-os, 3 fázisú elektromos hálózati csatlakozása van, de a vezetékes vízhálózat és a szennyvíz-hálózat csatlakozási pontjai be vannak vezetve a telephely területére. A terület közlekedési szempontból frekventált környezetben helyezkedik el. A Nyírmada mellett elhaladó 41-es számú főút 2 km távolságra van, míg a 116-os számú vasútvonalhoz csatlakozó iparvágány 1,5 km-re található a szilárd burkolatú úton megközelíthető telephelytől. Prominent Kommunikációs Bt.

61


---


FÉNYES TANYA A Fényes tanya a korábban Nyírmadán működő Állami Gazdaság központi telepe volt. A település jelentős élelmiszeripari feldolgozó kapacitásokkal rendelkezett, amelynek része volt a Fényes tanyán működött 4300 m2-es konzervüzem – amelynek épülete jelenleg raktárként funkcionál -, illetve a 3200 m2-es, 3000 tonnás kapacitású hűtőház. A területen található még egy 350 m2-es raktár, amely jelenleg szintén raktárként kerül hasznosításra. Az épületek állapota a folyamatos, rendeltetésszerű hasznosításból adódóan jó állapotban vannak. A terület közüzemi ellátottságát a 400m3/óra kapacitású vezetékes gázhálózat, a helyben kiépített 3x300 A-es elektromos hálózat, illetve a helyi szennyvízhálózat biztosítja. Az ingatlan saját tulajdonú szilárd burkolatú úttal, és iparvágánnyal is rendelkezik. A komplex, a 12 hektár további bővítési lehetőséggel rendelkező telep a 41-es főközlekedésű úthoz közel helyezkedik el és az M3-as autópálya megépülésével a közlekedési adottságok tovább fognak javulni.

3.1.13 Nyírtass Nyírtass az Északkelet-Nyírség nyugati részén helyezkedik el, a 4-es főút mellett, közel Kisvárdához. A közel 2300 fős település legjelentősebb mezőgazdasági termékei az alma, meggy, uborka, és az eper. A település legjelentősebb vállalkozásai a mezőgazdasági termékek nagyüzemi termeltetésével, kereskedelmével, konzervgyártással, valamint a só feldolgozással foglalkoznak. A település jelentős építészeti értékei a Római katolikus templom és a Vay-kastély. Nyírtasson a közüzemi infrastruktúra teljes körűen kiépített, a kommunikációs hálózat fejlesztése pedig folyamatban van. Nyírtass honlapja: www.nyirtass.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: VAY-KASTÉLY A nyírtassi Vay kastélyban korábban a település általános iskolája kapott helyet. A jelenlegi korszerű iskola épületének megépítését követően a felújításra szoruló, több, mint 1000 m2-es kastélyt raktározási célokra használták és használják jelenleg is. A tulajdonos önkormányzat önerőből nem képes a szükséges felújítási munkálatokat elvégezni a kastélyon, ezért folyamatosan pályázik a szükséges források megszerzésére. A tervek szerint a falu központi helyén elhelyezkedő épület alsó részében közösségi tér kerül, a felső részben pedig szálláshelyek kerülnek kialakításra, amelyhez befektetők jelentkezését várják.


62


---


3.1.14 Nyírtét Nyírtét a Közép-Nyírségben, Nyíregyházához közel a 4-es és 41-es főutaktól egyaránt 4,5 km távolságra. A településen több, mint 1100-an laknak, akikből 630 fő a munkaképes korú lakosság száma. Nyírtét jellegzetes mezőgazdasági termékei a dohány, a paprika, a kukorica és a gabona. A helyi vállalkozások fő tevékenységei a dohánytermelés, a mezőgazdasági szolgáltatások és a kereskedelem. A település vonzerejét a romlatlan természeti környezet, a hagyományokon alapuló gazdálkodási formák, a kulturális programok, valamint a műemléki védettségű református templom adja. A község infrastrukturális ellátottsága jó, szennyvízhálózattal még nem rendelkezik. Nyírtét honlapja: www.nyirtet.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: NOVOR KFT. TELEPHELYE A nyírtéti önkormányzat tulajdonában álló NOVOR Kft. mezőgazdasági termeléssel és szolgáltatással foglalkozik. A Kft. tevékenységei végzése során nem hasznosítja a teljes, 2,65 hektáros telephelyet, amely korábban a Vetőmag termeltető vállalat feldolgozóüzemének és raktárainak adott helyet. A 3 db, összességében 1236 m2 területű épületek jelenleg raktárként és javítóműhelyként funkcionálnak. A 41-es és 4-es számú főutaktól is egyaránt 6-6 km távolságra lévő telephely ipari közmű infrastruktúrával rendelkezik, valamint a folyamatban van a szélessávú internetezésre is lehetőséget biztosító fejlesztése. A Nyírtéti Önkormányzat helyi kedvezményekkel támogatja a településen történt beruházásokat, így a telephely hasznosítására vállalkozó befektetőket is.

3.1.15 Ófehértó Ófehértó a középnyírségi kistérségben, Baktalórántházához és Máriapócshoz közel helyezkedik el. A település közelében halad a 41-es út, illetve a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal, amelynek állomása is van Ófehértón. Az M3 autópálya tervezett nyomvonala elhalad a település mellett, és felhajtó is kiépítésre kerül. A település teljes lakónépessége meghaladja az 2700 főt. A helyi mezőgazdaság jellegzetes termékei a dohány, az alma, a meggy, a káposzta és a kukorica. A település területén jelentős nagyságú erdőterület is található. Az Ófehértón működő vállalkozások főbb tevékenységei a fafeldolgozás, állattenyésztés, és a mezőgazdasági termelés és feldolgozás. Ófehértó nevezetes épülete a műemléki védelem alatt álló Római katolikus templom. A településen a szennyvízhálózaton kívül minden kommunális infrastruktúra kiépítésre került.


63


---


3.1.16 Petneháza Petneháza az Északkeleti-Nyírség középső részén, Bakatlórántházához közel, a 41-es úttól 7 km-re helyezkedik el. A közel 2000 lakosú település jellegzetes mezőgazdasági terméke az alma. A település vállalkozásai nagyüzem baromfi feldolgozással, és mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. A településen található Református templom műemléki védettségű épület. A település számos természeti szépségével a Szigeti tanyán működő erdei iskolában ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Petneházán a szennyvízhálózaton kívül minden közmű kiépítésre került. Pertneháza honlapja: www.petnehaza.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőség: SZABADIDŐPARK Petneházán a jelenlegi labdarúgó pályával egy ingatlanon található a korábbi Strandfürdő és az azt övező ligetes terület, amely a helyi önkormányzat tulajdona. Jelenleg csak a sportpálya tölti be funkcióját, a strandon található felnőtt és gyerek medence hasznosítása nem megoldott. Az ingatlanon találhatók a strand 100 m2 összterületű kiszolgáló épületei, amelyek egy részét felújította a tulajdonos és jelenleg a labdarúgó csapatok öltözőjeként funkcionál. A területen a vezetékes vízellátás és az elektromos hálózat rendelkezésre áll, a gázhálózat pedig 300 méteres távolságban található. A Strandfürdő vízellátását a terület határában lévő 3. számú főfolyásból biztosították korábban a megfelelő szűrések és tisztításokat követően.

3.1.17 Puszatdobos Pusztadobos az Északkelet-Nyírség középső részén, a 41-es főút mentén, Baktalórántháza és Vásárosnamény között helyezkedik el. A település teljes lakónépessége közel 1500 fő, amelynek több mint fele a munkaképes korúak aránya. A település jellegzetes mezőgazdasági termékei a gabonafélék, a kukorica, az alma és a meggy. A külterületi részeken jelentős az erdősített területek aránya. A helyi vállalkozások tevékenységei főként a mezőgazdasági termelésre koncentrálódnak. Pusztadobos kommunális infrastruktúrával teljesen ellátott település. Pusztadobos honlapja: www.pusztadobos.atw.hu


64


---


3.1.18 Ramocsaháza Ramocsaháza a Közép-Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén található település. A 4-es számú főút a községtől 4 km-re halad. Ramocsaháza közel 1600 fős lakosságából több, mint 900 fő a munkaképes korúak száma. A település jellegzetes mezőgazdasági termékei a kalászosok, a káposzta, és az alma. A településen meghonosodóban van a bio alma és a bio meggy termesztése is. A helyben működő jelentős vállalkozások fő profilja a cipőgyártás, és a növénytermesztés. A település építészeti értékei a Mikecz-kúria és a református templom, amelyek műemléki védettség alatt állnak. Ramocsaházán a szennyvízhálózaton kívül minden közmű kiépítésre került. Ramocsaháza honlapja: www.ramocsahaza.hu Kistérségi szinten kiemelt befektetési lehetőségek: IPARI TERÜLET Ramocsaházán, a Nyíribrony felé vezető út mentén helyezkedik el az a 17, 52 hektáros terület, amelyet az önkormányzat rendezési tervében ipari területként jelölt ki. A terület jelenleg gondozott szántó terület, korábban pedig gyümölcstermesztés folyt rajta. Az ingatlanon semmilyen környezet- vagy talajszennyező tevékenységet nem folytattak így kiválóan alkalmas zöldmezős beruházási célokra. A területet a tulajdonos önkormányzat elsősorban mezőgazdasági feldolgozó tevékenységre ajánlja, amihez a szükséges infrastruktúra Ramocsaháza belterületének határától való kiépítéssel megoldható.

HOMOKBÁNYA ÉS ERDŐ Ramocsaháza külterületén található az a részben önkormányzati tulajdonban lévő 4,24 hektáros terület, amelynek egy részét jelenleg homokbányászattal, a másik részét pedig erdőműveléssel hasznosítják. A 4105 számú út mentén fekvő terület jelenleg semmilyen közmű infrastruktúrával sincs ellátva, de mind a gázellátás, mind a vezetékes vízellátás, mind pedig az elektromos hálózat 50 méteres távolságról megoldható.

UDVAR A külterületként nyilvántartott ingatlan Ramocsaháza község belterületének közvetlen határában helyezkedik el. A tulajdonos önkormányzat által főként növényvédelmi szolgáltatásokra alkalmasnak tartott ingatlan vízellátása saját kútról biztosított, a gáz és elektromos ellátás pedig 20 illetve 50 méteres távolságból kiépíthető. Prominent Kommunikációs Bt.

65


---


3.1.19 Rohod Rohod az Északkelet-Nyírség középső részén, a 41-es és 49-es út találkozásánál, Baktalórántházához közel helyezkedik el. A több mint 1300 lelkes településen jellegzetes tevékenység a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozó tevékenységek. Rohodon több, rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkező, zöldmezős beruházásra alkalmas terület is található, amelyek hasznosítását a település önkormányzata is támogatja a rendelkezésére álló eszközökkel. Rohod nevezetessége a műemlék Református templom. A település kommunális infrastruktúrával teljesen ellátott.


66


---


4 Mellékletek A befektetési lehetőségek adatlapjai


67

- - - Prominent Kommunikációs Bt Készítette:

Recommend Documents