- p JTTUNGAROLOGISCHE D EITRAGE
Universität Jyväskylä 1995
^ riUNGAROLOGISCHE BEITRÄGE FINNISCH-UGRISCHE KONTRASTIVE UNTERSUCHUNGEN Herausgegeben von
László Keresztes Juha Leskinen Sándor Maticsák
Universität Jyväskylä 1995
© Die Verfasser Universität Jyväskylä, Humanistische Fakultät, Hungarologie-Projekt Typographie: Sándor Maticsák, Vesa Niinikangas Druck: Kopi-Jyvä, Jyväskylä 1995 ISBN 951-34-0438-2 ISSN 1237-1223
Előszó
1994 tavaszán a Jyväskyläi Egyetem Finn Nyelvtudományi Tan székének és Hungarológiai Csoportjának oktatói és hallgatói közül szerveződött egy kis kutatócsoport, amely magyar-finn-észt kont rasztív nyelvészeti vizsgálatokba kezdett. A kutatásba aktívan be kapcsolódott még néhány oktató, kutató és egyetemi hallgató más finnországi (Helsinki, Tampere, Turku, Oulu), észtországi (Tartu) és magyarországi (Budapest, Debrecen) egyetemekről is. A kutatócsoport kis munkacsoportokra, kutatópárokra tagolódott, amelyek a következő fő témákkal foglalkoztak: 1) fonotaxis, 2) lexi kológia, 3) frazeológia, a mondattan területéről pedig 4) a helyragok használata és 5) ágens nélküli kifejezések. A témákat Keresztes László irányította, aki emellett finn nyelv és hungarológia szakosok nak egy féléven keresztül két előadássorozatot tartott, az egyiket a magyar leíró nyelvtan speciális kérdéseiről, a másikat a kontrasztív nyelvészeti kutatások elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A félév vé gén 1994. április 27-28-án magyar-finn-észt kontrasztív nyelvésze ti szimpóziumot rendeztünk, amelynek előadásai alkotják ennek a kötetnek a törzsét. A kiadványba belevettük még kutatócsoportunk néhány egyéb tanulmányát is. A kötet végén található egy válogatott kontrasztív nyelvészeti bibliográfia is. A dolgozatok és szimpóziumok arra vallanak, hogy nagy érdek lődés mutatkozik a kontrasztív kutatások iránt. Afigyelemfőként a deszkriptív leírásokra összpontosul, de - mint a szimpóziumon meglepetésre kiderült - a kutatás perspektívája kiterjeszthető példá ul nyelvtörténeti kérdésekre is. A továbbiakban még a következő kérdések kidolgozását tervezzük: 1) A beszédhangok tulajdonságai és kapcsolódása; a kutatási eredmények mindenek előtt felhasznál hatók kiejtési gyakorlatok összeállításában. 2) A mellérendelő szó összetételek, szlengszavak és frazeológiai kérdések; az anyagot kü lönféle gyakorlati szótárakban lehetne felhasználni. 3) Az esetragok másodlagos használata, az ágens háttérbe szorításának módozatai és 3
fokozatai, modalitás és tagadás, időhasználat, prefixáció és aspek tus; e kérdéseknek a tisztázása megkönnyítené a nyelvtaníróknak és a nyelvkönyvek szerzőinek munkáját. 4) A vonatkozó mellékmon datok kötőszavainak vizsgálata mind mondattani, mind szövegnyel vészeti szempontból. 5) Szerintünk érdemes lenne összevetni a kü lönböző nyelvek pragmatikus szabályait, kideríteni a kulturális szociológiai összefüggéseket, továbbá kidolgozni a célnyelvek nyelvtani leírásainak és terminológiájának kialakulását és fejlődését is. Kellemes kötelességünknek teszünk eleget, amikor végezetül kö szönetet mondunk az együttműködésért a kutatás és a szimpózium valamennyi szervezőjének és résztvevőjének, különös tekintettel Tuomo Lahdelma docensre, Juha Leskinen adjunktusra, Maticsák Sándor lektorra és Marja Seilonen lektorra. Köszönet illeti a Finn Akadémiát és a Jyväskyläi Egyetemet a kutatás, illetőleg a kiadvány megjelentetéséhez nyújtott anyagi támogatásért. A Hungarologische Beiträge 3. kötete enélkül nem jelenhetett volna meg.
Jyväskylä, 1994. december 1.
Keresztes László
4
Heikki Leskinen
Saatteeksi Kevätlukukaudella 1994 muodostettiin Jyväskylän yliopiston suomen kielen ja kirjallisuuden laitoksen opettajista ja opiskelijoista pieni työryhmä, joka ryhtyi selvittelemään kontrastiivisesta näkökulmasta suomen, unkarin ja viron kielen ilmiöitä. Myöhemmin ryhmään liittyi tutkijoita ja opiskelijoita myös muista Suomen (Helsinki, Tampere, Turku, Oulu), Viron (Tartto) ja Unkarin (Budapest, Debrecen) yliopistoista. Työryhmä on jakautunut useiksi pienryhmiksi, turkijapareiksi. Nämä ovat valinneet itselleen seuraavat pääteemat: 1) fonotaksi, 2) leksikologia, 3) fraseologia sekä syntaksin alalta 4) paikallissijojen käyttö ja 5) agentittomat ilmaukset. Töiden ohjaajana on toiminut László Keresztes, joka on myös pitänyt kaksi lukukauden mittaista luentosarjaa, toisen unkarin kielen erityiskysymyksistä ja toisen kontrastiivisen kielentutkimuksen teoriasta ja käytännön sovelluksista. Huhtikuun lopussa (27.-28. 4.) järjestettiin Jyväskylässä unkarilais-suomalais-virolainen kontrastiivinen symposiumi. Siinä pidetyt esitelmät ovat tämän teoksen runkona. Mukaan on otettu myös muutamia muita työryhmämme jäsenten tutkielmia. Teoksen loppuun on liitetty suppea unkarilais-suomalais-virolaisen kontrastiivisen kielentutkimuksen bibliografia. Tähänastinen työmme on jo osoittanut, että kontrastiivista tutkimusta kohtaan tunnetaan laajaa kiinnostusta ja että houkuttelevia tutkimustehtäviä on runsaasti tarjolla. Päähuomio kohdistuu tietenkin kielten deskriptiiviseen vertailuun, näkökulmaa voitaneen - niin kuin symposiumissakin kävi yllättäen ilmi - avartaa myös kielihistoriaan. Nykyisissä suunnitelmissamme ovat nousseet etualalle seuraavat aiheet: 1) Äänteiden ominaislaatuja äännekombinaatiot; vertailun tuloksia voidaan hyödyntää ennen muuta äänneharjoitusten laadinnassa. 2) Rinnasteiset yhdyssanat, slangi-ilmaukset ja fraasit; materiaalia tarvitaan varsinkin erilaisiin käytännön sanakirjoihin. 3) Sijapäätteiden toissijainen käyttö, agentin häivyttäminen, modaalisuus ja kielto, tempusten käyttö, prefiksaatio ja aspekti; näiden kysymysten selvittäminen helpottaa kielioppien ja oppikirjojen laatio-
5
joiden työtä. 4) Relatiivikonjunktioiden asema sekä syntaktiselta että tekstilingvistiseltä kannalta tarkasteltuna. 5) Tarpeellista on nähdäksemme vertailla toisiinsa eri kielten pragmaattisia sääntöjä, selvitellä kielenkäyttöön vaikuttavia kulttuuris-sosiologisia tekijöitä sekä seurata kunkin kohdekielen kieliopillisten kuvausten kehitystä. Mieluisa velvollisuutemme on kiittää kaikkia yhteistyökumppaneitamme. Erityisesti haluamme mainita dosentti Tuomo Lahdelman, tohtori Juha Leskisen, lehtori Sándor Maticsákin ja lehtori Marja Seilosen, joiden apu on hankkeemme eri vaiheissa ollut ratkaisevan tärkeä. Suomen Akatemialle ja Jyväskylän yliopistolle lausumme kunnioittavat kiitokset saamastamme taloudellisesta tuesta. Ilman sitä ei Hungarologische Beiträge 3. olisi voinut ilmestyä. Jyväskylässä 1. joulukuuta 1994
László Keresztes
6
Heikki Leskinen
