MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
. Ikt. szám: SZBK/809-16/2012 Ügyintéző: Bogdán Gyula : 06-56-512-321 : 06-56-512-337 E-mail:
[email protected]
Hiv. szám: Log-K-54/2012 Ügyintézőjük: Nán Klára Melléklet: 1 pld dokumentáció
Magyar Horizont Energia Kft 1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em.
Tárgy: „Méhkerék-II.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.
HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Méhkerék-II.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Békés megyében Sarkad város és Kötegyán, Méhkerék községek közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em. : (06-56) 512320 : (06-56) 512337
5000 Szolnok, Hősök tere 6. : 5001. Szolnok, Pf.: 164. e-mail:
[email protected]
SZBK/809-16/2012
5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben:
Töréspont száma
Y (m)
X (m)
1
829 276,56 162 120,94
2
832 210,18 162 121,11
3
834 830,00 160 800,00
4
834 830,00 160 000,00
5
830 500,00 160 000,00
6
829 276,56 161 250,00
A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:
Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).
6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:
9,28 km2 2.400 mtsza (Balti) 2.800 mtsza (Balti)
A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Bird’s Nest védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: -Méhkerék-I. (kőolaj és földgáz) –jogosított a MOL Nyrt 6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található.
2
SZBK/809-16/2012 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: - a Bird’s Nest East és Bird’s Nest South East gáztelepek kis mértékben átnyúlnak a Magyar Horizont Energia Kft jogosultságában álló Gyomaendrőd-Tarhos-Gyulavári kutatási terület Gyulavári blokkjára. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, erdő, kivett helyek (4223 számú, MéhkerékSarkad közút, Ősi-réti csatorna, Békéscsaba-Lökösháza vasútvonal), -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Méhkerék-1 kút az MHE Kft. tulajdonában van, -a Sarkadkeresztúr-2 (Sark-2) kút a MOL Nyrt tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, és a bányatelek területén található Méhkerék község külső településrésze, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Méhkerék-II.- szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését több kúttal biztosítják. A MOL Nyrt által üzemeltetett Méhkerék gázgyűjtőre lesznek csővezetékkel bekötve a meglévő és később fúrandó gázkutat (meglévő: Sark-2, HHE Méhkerék-1, tervezett: HHE Méhkerék-2,-3). A kútvezetékekbe metanol adagolást is terveznek, amihez a gázvezetékkel együtt inhibitor vezetéket is kiépítenek. A gázgyűjtőn szeparált gázt a MOL Nyrt. Méhkerék-Algyő DN 300-as vezetékbe adják be, és így Algyő Gázüzemben kerülhet értékesítésre. A leválasztott kondenzátumot tartálygépkocsival a MOL Nyrt.-nek kívánják átadni, és a rétegvizet likvidálják.
3
SZBK/809-16/2012 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására, a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb). 12.3. A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem.
A bányatelek és a későbbi beruházások Natura 2000 területeket nem érinthetnek.
13.2. Földhivatal.
Az igénybevevőnek a termőföld végleges, illetőleg időleges más célú hasznosításához a földhivatal engedélyét előzetesen, a tervezett tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie.
Termőföldet más célra csak kivételesen — elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével — lehet felhasználni.
Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhezkötött igénybevétel céljából lehet.
4
SZBK/809-16/2012
Időleges más célú hasznosítás meghatározott időre, legfeljebb öt évre engedélyezhető. Engedély akkor adható ki, ha a kérelemhez mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállításához készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését.
Termőföld engedélyezett más célú hasznosítása esetén a termőföldet igénybe vevőnek földvédelmi járulékot kell fizetni.
A termőföld igénybevételét az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
A bányatelken belül a tervezett tevékenységet úgy kell folytatni, hogy az az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő hasznosítását ne akadályozza.
A termőföld művelési ágának megváltoztatását — az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően — be kell jelenteni a földhivatalnak.
13.3. Örökségvédelem.
A kitermeléshez szükséges bányászati létesítményeket engedélyezése során Irodánk szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
13.4. Erdészet.
Amennyiben a tevékenység gyakorlása, vagy a tervezett felszíni létesítmények építése, illetve biztonsági övezetükhöz szükséges területrészek kialakítása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt) 77.§ b) és c) pontja szerinti erdő-igénybevétellel (termelésből történő kivonással, illetve időleges igénybe vétellel) jár, úgy ahhoz az Evt 78.§ (2) bekezdése alapján az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, mely engedélyezés a munkálatok megkezdése előtt külön eljárásban megtörténik!
Az esetlegesen szükségessé váló fakitermelés előzetes bejelentése a tervezett végrehajtás előtt legalább 30 nappal korábban megtörténik a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 42. és 43.§-ában foglaltak szerint.
A tervezett tevékenységgyakorlása, valamint a létesítmények építése során–eltérően a dokumentációban megfogalmazottaktól–nem csak az uniós támogatással telepített erdők igénybevételének elkerülése célszerű, hanem ez a célkitűzés vonatkozzék a bányatelek területén található összes erdőre.
Szintén a dokumentációban megfogalmazottaktól eltérően elsősorban nem az érintett Nemzeti Park Igazgatósággal kell egyeztetni amennyiben a munkálatok erdőt érintenek, hanem – a fent leírtaknak megfelelően – erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság előzetes engedélyének beszerzése szükséges.
Felhívom a figyelmet, hogy erdő engedély nélküli igénybevétele, előzetes bejelentés nélküli fakitermelés erdővédelmi bírságot megállapító erdészeti hatósági eljárást von maga után! 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM 5
SZBK/809-16/2012 rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik.
Indokolás
A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-54/2012. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2012. március 9.-én beérkezett—kérelmében az „Méhkerék-II.-szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Vésztő blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2011. március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2.675-4/2011. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint, a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán 6
SZBK/809-16/2012 belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. ), a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni ( Bt. 26/A.§ (5) bek ) . A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2012. augusztus 24.-én kelt, 73667-005/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indokolás: A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: –A bányatelek kijelöléséhez egységes környezethasználati engedély nem szükséges. –A Magyar Horizont Energia Kft. 3D szeizmikus kutatás eredményeképpen szénhidrogén tároló telepet találtak, amelyet a Sarkadkeresztúr-2 és a Méhkerék-1 fúrás igazolt. A kérelmező bányászati jogának érvényesítéséhez szükséges a bányatelek meghatározása, ezért kérte a Bányakapitányságtól a területre a „Méhkerék-II.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítását. – A tervezett bányatelek területén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben kihirdetett Natura 2000 területek – jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek - találhatóak (DélBihari szikesek, területkód: HUKM 20019). –Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kor. rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.
7
SZBK/809-16/2012 A 8.§ (2) bekezdés szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel – a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. –A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) 42.§ (2) bekezdése értelmében gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről. A Tvt. 43.§ (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. –A Natura 2000 területek bányatelekként való megállapítása, a várható kutatási, termelési tevékenység zavaró hatása, a fokozott emberi jelenlét a védett természeti értékek károsodásával, védett és fokozottan védett fajok élőhelyének megszűnésével, a biodiverzitás, a védett fajok és életközösségek életterének csökkenésével járna. -A Natura 2000 területeken a bányászati tevékenység a területek védelmi céljaival nem összeegyeztethető, ezért a tervezett bányatelek – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően – a Natura 2000 területeket nem érinthet. –A tervezett beruházás vízgazdálkodási érdeket nem sért. –A bányatelek megállapítása – a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendeletben foglaltak szerint – nem környezeti hatásvizsgálat, illetve nem egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység – a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett – a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, így a „Méhkerék-II.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapításához hozzájárultam. Tájékoztatásul az alábbiakra felhívom a figyelmet: 1. A tervezett kutató fúrások létesítésének engedélyezési eljárásában az I. környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság szakhatóságként vesz részt, a kút létesítésére vonatkozó előírások a fenti eljárásban kerülnek meghatározásra. 2. A szénhidrogén kutak termelésbe állítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 3. számú mellékletének 13. és 95. pontjaiban szerepel, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik, ezért a kutak termelésbe állítása előtt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél előzetes vizsgálati eljárást kell a kérelmezőnek tárgyi ügyben lefolytatnia. a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Körzeti Földhivatala szakhatóságként 2012. július 2.án kelt 10.123-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételeket a határozat rendelkező része 13.2. pontja tartalmazza. Indokolás: A megkeresést és a benyújtott dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a meglévő kutak mellett további új kutak, gázgyűjtő állomás, gáz- és metanol szállítására alkalmas csővezeték kerül kialakításra. Ezzel a termőföld időleges és 8
SZBK/809-16/2012 végleges más célú hasznosítása valósul meg, ezért a tevékenység a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) hatálya alá esik. A Tfvt. 8.§ (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.” Tfvt. 9.§ (1) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra (időlegesen vagy véglegesen) felhasználni, Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. A Tfvt. 10.§ (1) bekezdés: más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A bányatelek területe a Gyulai Körzeti Földhivatal illetékességi területén jelentős nagyságú, 9,28 km2 területet érint. Ezen terület átlagosnál jobb minőségű termőföldet is magába foglal, ezért írtam elő a Tfvt. 11.§ (2) bekezdése alapján, hogy az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt. 2.§ f) pontja szerint az átlagos minőségű termőföld értékét az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga adja. A Tfvt. 14.§ (1) bekezdése szerint a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. A földvédelmi járulék fizetési kötelezettséget a Tfvt. 21.§ (1) bekezdése írja elő. Ha a termőföld földhivatali engedély nélkül kerül felhasználásra, akkor a földvédelmi járulékon kívül földvédelmi bírságot is kell fizetni. Mivel a tervezett létesítmények elhelyezése, kialakítása termőföldek időleges vagy végleges igénybevételével jár, ezért a fentiek alapján előírt kötelezettségek mellett adtam ki a szakhatósági állásfoglalásomat. a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2012. június 27.-én kelt VI-P-001/3332-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.3 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A tervezett bányatelek területén régészeti lelőhelyeket (Kötegyán 7. lelőhely, KÖH azonosító: 67517, Méhkerék 17. lelőhely, KÖH azonosító: 33226, Méhkerék 18. lelőhely, KÖH azonosító: 33231, Méhkerék 33. lelőhely, KÖH azonosító: 33247, Sarkad 187. lelőhely, KÖH azonosító: 50762, Méhkerék 69. lelőhely, KÖH azonosító: 50193, Méhkerék 27. lelőhely, KÖH azonosító: 33241, Méhkerék 26. lelőhely, KÖH azonosító: 33240, Méhkerék 25. lelőhely, KÖH azonosító: 33239, Méhkerék 23. lelőhely, KÖH azonosító: 33236, Méhkerék 39. lelőhely, KÖH azonosító: 64601, Méhkerék 40. lelőhely, KÖH azonosító: 54602, Méhkerék 24. lelőhely, KÖH azonosító: 33237, Méhkerék 41. lelőhely, KÖH azonosító: 54603, Méhkerék 42. lelőhely, KÖH azonosító: 54604, Sarkad 172. lelőhely, KÖH azonosító: 50695, Sarkad 173. lelőhely, KÖH azonosító: 50696, Sarkad 171. lelőhely, KÖH azonosító: 50694, Sarkad 170. lelőhely, KÖH azonosító: 50693, Sarkad 168. lelőhely, KÖH azonosító: 50692, Sarkad 260. lelőhely, KÖH azonosító: 50857) tartunk nyilván. A kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 19. (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkákkal járó fejlesztésekkel el kell 9
SZBK/809-16/2012 kerülni. A Kötv. 22. (1) bekezdése értelmében, ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében, a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók cl. Megállapítottam, hogy a bányatelek megállapítása örökségvédelmi érdeket nem sért, ezért az engedély megadásához — a rendelkező részben szereplő feltétellel — hozzájárulásomat megadtam. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága szakhatóságként a 2012. július 3.-án kelt I-G-001/06686-2/2012. számú ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.4. pontja tartalmazza. A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám,
a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra,
a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont,
a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont,
a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont,
a Ket. 72.§ (1) bekezdés db) pontján a 13. pont,
a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.
A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. Az eljárás során a MOL Nyrt irat betekintési jogát 2012. VII. 4.-én gyakorolta, de a határozatot befolyásoló észrevételt nem tett. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet.
10
SZBK/809-16/2012 A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Szolnok, 2012. szeptember 17.
dr. Molnár József bányakapitány sk A kiadmány hiteléül:
Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök
11
SZBK/809-16/2012
1 sz. melléklet. Méhkerék-II.- szénhidrogén bányatelek konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége
Tároló neve
kezdeti földtani vagyon
ipari vagyon
Mm3
Mm3
Bird’s Net @Méhkerék-2
135,85
81,51
Bird’s Net @Méhkerék-3
176,60
105,96
Bird’s Net @Méhkerék-2
144,12
86,47
456,57
273,94
összesen Fluidum jellemzők: Földgáz (9030)
Rétegvíz:
összetétel (M%)
92,78 – 93,09 6,32 – 6,5 0,59 – 0,72
C1…. C3 CO2 N2
relatív sűrűség
0,6397 – 0,6405
fűtőérték
32,63 – 32,82 MJ/m3
összes só
0,3 – 6,23 kg/m3
12
SZBK/809-16/2012 A határozatot kapják: Kézbesítés útján (tértivevénnyel): 1.
Magyar Horizont Energia Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet
2.
MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társ. Kapcs. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. + bányatérkép
Tájékoztatásul kapják (tértivevénnyel): 1. 2. 3.
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, 5701 Gyula, Pf-99. BMKH Gyulai Körzeti Földhivatala, 5701 Gyula, Pf-41 B-KMKH Erdészeti Igazgatósága, 6001 Kecskemét, Pf-130.
Tájékoztatásul kapják hivatali kapun: 1.
CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. –hivatali kapu -CSMKHOI
Jogerőre emelkedés után kapják (tértivevénnyel): 1. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 2. Irattár.
13
