MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
Ikt . szám: SZBK /807-14/2012. Üi: Bogdán Gyula : 06-56-512-321 : 06-56-512-337 E-mail:
[email protected]
Hiv. szám: Log-K-53/2012. Ügyintézőjük: Nán Klára Melléklet: 1 pld dokumentáció
Magyar Horizont Energia Kft
1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em.
Tárgy: „Túrkeve-IV.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.
HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Túrkeve-IV.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében Túrkeve város közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em. : (06-56) 512320 : (06-56) 512337
5000 Szolnok, Hősök tere 6. : 5001. Szolnok, Pf.: 164. e-mail:
[email protected]
SZBK /807-14/2012.
5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben:
Töréspont száma
Y (m)
X (m)
1
770 664,94 200 000,00
2
774 787,76 200 000,00
3
774 787,76 199 661,29
4
772 988,07 199 311,36
5
772 088,23 198 111,57
6
773 987,91 197 211,72
7
772 788,07 196 988,20
8
768 132,51 197 280,81
9
768 417,19 197 636,77
10
770 054,46 198 057,51
A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:
Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).
6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:
9,46 km2 715 mtsza (Balti) 1.675 mtsza (Balti)
A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Hidden, Hidden-West, North Suicide, védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 2
SZBK /807-14/2012. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: -Túrkeve-II.-szénhidrogén – jogosított a MOL Nyrt -Kisújszállás-I.-szénhidrogén, széndioxid – jogosított a RAG Hungary Kft. 6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: -a North Suicide gáztelep átnyúlik a RAG Hungary Kft Kisújszállás-I.szénhidrogén, széndioxid bányatelkére. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett helyek (Túrkevét a 46. sz. főúttal összekötő közút szakasza) -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Túrkeve-Ny-2,-5,-7,-13 kutak az MHE Kft. tulajdonában vannak, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe nem érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Túrkeve-IV.-szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését több kúttal biztosítják. A HHE Túrkeve-Ny-5 kútnál gyűjtőközpontot építettek ki, és ide van bekötve a HHE TeNy-13 kút is, és további kútbekötési lehetőség is rendelkezésre áll. A HHE TeNy-7 kút bekötése a rétegvizsgálat során jelentkező gázminőség függvénye. A HHE TeNy-5 gyűjtőközpontból a gáz vezetéken a MOL Nyrt Endrőd-III. Gázüzemébe kerül. A HHE TeNy-5,-13 gázkutak 2010.XI.16 óta termelnek.
3
SZBK /807-14/2012. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására, a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb). 12.3. A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1. Levegőtisztaság-védelmj szempontból:
A „Túrkeve-IV.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítását nem kifogásoljuk. A tervezett munkálatok során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
2. Zajvédelmi szempontból: • A bányatelek megállapításának zajvédelrni hatása nincs, ezért ahhoz előírások nélkül hozzájárulunk.
4
SZBK /807-14/2012. 3. Hulladékgazdá1kodási szempontból: • A bányatelek megállapítás a majdani kitermelés jogának bejegyzését eredményezi a vizsgált területre, de szénhidrogén-kitermelésre nem jogosít. Emiatt önmagában nincs hatással a környezetre, nem jár hulladékképződéssel, ezért a bányatelek megállapításához előírások nélkül hozzájárulunk. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: • A Túrkeve-1V. -szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapításához természet- és tájvédelmi szempontból hozzájárulunk. 5. Vízvédelmi szempontból: • A „Túrkeve-IV. -szénhidrogén” védnevű bányatelken tervezett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. • A tervezett tevékenységek során a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról ás hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. • A tervezett tevékenységek a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. • Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területünkön bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek. A bányatelek területén tervezett bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e. Amennyiben igen, úgy a megfelelő engedélyezési eljárás lefolytatatása szükséges. Az engedélyezési eljárás, illetve a bányahatósági építési engedélyezési eljárások során kiadásra kerülő határozatainkban, szakhatósági állásfoglalásainkban fogjuk az egyéb előírásainkat megtenni. 13.2. Örökségvédelem. 1. A bányatelek megállapítása ellen kifogást nem emelünk. 2. A kutatási területen tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárása során hatóságom szakhatóságként vesz részt. 3. A kutatási területen tervezett nyomvonalas létesítmények, továbbá az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházások létesítési eljárása során hatóságunk szakahatósági állásfoglalásának kiadását régészeti terepbejáráson alapuló örökségvédelmi hatástanulrnány elkészítéséhez kötheti. 4. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. 5
SZBK /807-14/2012.
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik.
Indokolás
A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-53/2012. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2012. március 9.-én beérkezett—kérelmében a „Túrkeve-IV.-szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Túrkeve blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2011. március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2.6754/2011. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint, a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.),
6
SZBK /807-14/2012. a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ), a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. ), a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni ( Bt. 26/A.§ (5) bek ) . A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2012. július 24.-én kelt, 5422-5/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indokolás: A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: • A bányatelek területén lefúrt Túrkeve-Ny-5 és Túrkeve-Ny-13 gázkutak termelésbe állítása megtörtént. • A Túrkeve-Ny-5 kútnál gyűjtőközpont került kialakításra, ide kötötték be a Túrkeve-Ny-13 kutat és tervezik bekötni a Túrkeve-Ny-7 kutat. • A Túrkeve-Ny-5 gyűjtőközponttól vezeték épült a MOL Nyrt. Endrőd-III. gázüzemébe, ahol a gázt előkészítik és értékesítik. (A gyűjtőközpontban folytatott tevékenységekre a 159-46/2011. számú határozattal egységes környezethasználati engedély került kiadásra.) • Túrkeve-Ny-7 kút kiképzése során várható inert tartalmú (CO2) gázt külön vezetéken a MOL Nyrt Kisújszállás-Ny gázüzemébe tervezik vezetni (Az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása Felügyelőségünknél folyamatban van.)
7
SZBK /807-14/2012. • A Túrkeve-Ny-2 kutat — a tervek szerint — vízbesajtoló kúttá képezik ki. Ehhez a vízkezelő rendszert a Túrkeve-Ny-5 gyűjtőállomáson alakítják ki, ahonnan a víz elszállítható, vagy egy 2,5 km-es vízvezetéken juttatják a rétegvizet a Túrkeve-Ny-2 kúthoz, visszasajtolásra. (Az előzetes vizsgálati eljárás Felügyelőségünknél lezárult, hat. sz.: 119-8/2012.) • A bányatelek megállapítás olyan elvi jog, amely az ásványi nyersanyag jövőbeli kitermelését, illetve a bányatelek jogosítottjának ehhez fűződő kizárólagos jogát biztosítja, ezért önmagában nincs hatással a környezetre. • A tervezett tevékenységek során a fö1dtani közegbe, felszíni- és felszín alatti vízbe szennyező anyag kibocsátás nem történik. • A feltárás során a termelőfúrásokat és a kitermeléshez kiépítésre kerülő kútállomány helyét minden esetben olyan ponton jelölik ki, ahol a felszín alatti ivóvíz készleteket, illetve azok védelmi övezetét nem érintik. • A tervezett bányatelken a létesítési és üzemeltetési munkálatok során alkalmazott technológia biztosítja, hogy a felszín alatti vízkészletet szennyeződés ne érje, szennyező anyagok használata csak műszaki védelem mellett történik. • A bányászati tevékenység során a felszíni vizeket nem veszélyeztetik. Vezetéképítés során felszíni vízfolyás keresztezése általában alulkeresztezéssel, védőcsőben történik. Szakhatósági eljárásunkban - a benyújtott tervdokumentáció (CD) alapján - megállapítottuk, hogy a „Túrkeve-IV. szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása az előírt kikötéseink teljesítése esetén levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szempontból nem kifogásolhatók, hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek. a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2012. június 29.-én kelt VI-P-001/3378-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.2 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Továbbiakban: Kötv.)10. (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Továbbá a Kötv.19. (1), (2) és (3) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal beleértve az ásványi vagyon kitermelést is- a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, akkor a Kötv. 22. (1) bekezdése alapján a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3 d) pontja értelmében a beruházáshoz kapcsolódó létesítmények engedélyezési eljárása során, hatóságom az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. A Kötv. 20. (2) bekezdése, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 2 §-a alapján a régészeti szakfeladatok elvégzésére a területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok Kossuth L. tér 4., régészeti osztályvezető:Dr. Csányi Marietta 0620 456’7000) jogosult. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Körzeti Földhivatala szakhatóságként 2012. július 18.-án kelt 10.184/3/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. Indokolás: A szakhatósági 8
SZBK /807-14/2012. állásfoglalás kiadásnak jogi akadálya nem volt, a döntésemet a rendelkezésemre álló adatok, és a 2012. június 26-án megtartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hoztam meg. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 8. (1) bekezdése alapján, „ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenyég végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld iqénybevételével történjen.” A Tfvt. 8. (2) bekezdése alapján „a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozza.” Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám, a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra, a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont, a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont, a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont, a Ket. 72.§ (1) bekezdés db) pontján a 13. pont, a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. Az eljárás során a MOL Nyrt irat betekintési jogát 2012. VII. 4.-én gyakorolta, de a határozatot befolyásoló észrevételt nem tett. A rendelkező rész 6.4. pontjában tett megállapítás a beterjesztett dokumentáció 7, 8, 9 ábráin alapszik.. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. 9
SZBK /807-14/2012. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Szolnok, 2012. szeptember 17.
dr. Molnár József bányakapitány sk
A kiadmány hiteléül:
Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök
10
SZBK /807-14/2012. 1 sz. melléklet. Túrkeve-IV- szénhidrogén bányatelek konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége
Tároló neve
kezdeti földtani vagyon
ipari vagyon
Mm3
Mm3
Hidden
287,7
201,4
Hidden West
192,5
134,7
North Suicide
144,5
101,2
624,7
437,3
összesen Fluidum jellemzők: Földgáz (9030)
Rétegvíz:
összetétel (M%)
C1
64,572 – 98,345
C2
0,193 – 2,497
C3
0,056 – 1,762
CO2
0,696 – 28,270
N2
0,631 – 1,651
relatív sűrűség
0,5672 – 0,8871
fűtőérték
26,61 – 33,72 MJ/m3
összes só pH
11,14 – 55,83 kg/m3 6,74 – 7,39
11
SZBK /807-14/2012.
A határozatot kapják (tértivevénnyel): Kézbesítés útján: 1.
Magyar Horizont Energia Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet
2.
MOL Nyrt KTD EÁKT Hatósági és Társ. Kapcs. 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. + bányatérkép RAG Hungary Kft, 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. +bányatérkép
3.
Tájékoztatásul kapják (tértivevénnyel): 1.
JNSZMKH Szolnoki Körzeti Földhivatala, 5001 Szolnok, Pf-8
Tájékoztatásul kapják hivatali kapun: 1. 2.
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 5002 Szolnok, Pf-25. – hivatali kapu–KOTIKTVF CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. –hivatali kapu -CSMKHOI
Jogerőre emelkedés után kapják (tértivevénnyel): 1. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 2. Irattár.
12
