MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG
Ikt. szám: SZBK /806-9/2012. Üi: Bogdán Gyula : 06-56-512-321 : 06-56-512-337 E-mail:
[email protected]
Hiv. szám: Log-K-51/2012. Ügyintézőjük: Nán Klára Melléklet: 1 pld dokumentáció
Magyar Horizont Energia Kft
1126 BUDAPEST Nagy Jenő u. 12.VI. em.
Tárgy: „Túrkeve-III.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása.
HATÁROZAT Szolnoki Bányakapitányság a Magyar Horizont Energia Kft. bányatelek megállapításra irányuló hivatkozott számú kérelmét felülvizsgálta, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bt.) 26.§ (3) bekezdése alapján bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek védneve: „Túrkeve-III.-szénhidrogén” 2. Az ásványi nyersanyag megnevezése: szénhidrogén Az ásványi nyersanyag kódja: 9020 (konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz) 3. A bányatelek földrajzi fekvése: Jász-Nagykun-Szolnok megyében Túrkeve város közigazgatási területe. 4. A bányatelek jogosítottjának -neve: Magyar Horizont Energia Kft. -székhelye: 1126 Budapest, Nagy Jenő utca 12. VI. em. : (06-56) 512320 : (06-56) 512337
5000 Szolnok, Hősök tere 6. : 5001. Szolnok, Pf.: 164. e-mail:
[email protected]
SZBK /806-9/2012. 5. A bányatelek határvonalainak töréspontjai EOV rendszerben:
Töréspont száma
Y (m)
X (m)
1
778 855,44 194 400,73
2
782 419,88 190 376,97
3
781 577,62 189 597,04
4
779 775,75 191 523,57
5
778 426,45 191 905,39
6
777 311,30 193 012,68
A bányatelek térkép -vetületi rendszere: -magassági alapszintje:
Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) Balti-felett (Bf).
6. A bányatelek területi ismertetése: 6.1. A bányatelek -területe: -fedlap: -alaplap:
8,17 km2 2.190 mtsza (Balti) 2.565 mtsza (Balti)
A bányászati jogosultság a megjelölt koordináták alatti térben, az alaplap és fedlap által meghatározott mélységben, a Kinglet védnévvel nyilvántartott, konvencionális eljárással termeltethető szénhidrogén telepekre vonatkozik. 6.2. A bányatelekkel lefedett területen nyilvántartott szénhidrogén telep sem az alaplap alatt, sem az alaplap felett nem található. 6.3. A bányatelek más bányavállalkozó jogosultságára megállapított szénhidrogén bányatelekkel az alábbiak szerint van kapcsolatban: 6.3.1. Egymást részben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.2. Egymást egészben fedő bányatelkek: nem található. 6.3.3. Szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található. 6.3.4. Megállapítás alatt lévő, szomszédos, közös határvonallal rendelkező bányatelkek: nem található 6.4. Szomszédos bányatelekre átnyúló szénhidrogén telep: nem található. 6.5. A bányatelek határain belül -a felszínen található művelési ágak: szántó, kivett helyek (Hortobágy-Berettyó főcsatorna, Malomzug-Simafoki főcsatorna, Poroszló-Kengyelfenéki (II. sz.) csatorna) 2
SZBK /806-9/2012. -a felszín tulajdonviszonyai: -a HHE Túrkeve-Dél-1 kút az MHE Kft. tulajdonában van, -a mezőgazdasági földterületek magántulajdonban vannak, a területen találhatók tanyák, -a bányatelken több ismert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda által nyilvántartott régészeti lelőhely található, -a bányatelken műemlék, lőtér, HM és BM által kivett hely nem található, -a bányatelek területe érint NATURA 2000 védett természeti-megőrzési területet. 7. A kitermelés módja: -fúrólyukas. 8. A biztonsági övezettel védett bányászati létesítmények. A bányatelken belül található, védendő bányászati létesítmények (kutak) biztonsági övezettel rendelkeznek. Azon szénhidrogén bányászati célt szolgáló berendezések részére, amelyekre kérelmező a jövőben szerzi meg a használatbavételi engedélyt, a Szolnoki Bányakapitányság által meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni. 9. A bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyisége. A bányatelekkel lefedett hagyományos szénhidrogén telepeinek kezdeti földtani vagyonát és kitermelhető ipari vagyonát, valamint a kitermelhető szénhidrogének jellemzőit az 1 sz. melléklet tartalmazza. 10. A bányatelek termelő berendezései. A „Túrkeve-III.-szénhidrogén” bányatelek ásványvagyonának termeltetését egy kúttal biztosítják. A HHE Túrkeve-D-1 kút rá van kötve a MOL Te-11 kút üzemen kívüli gáz- és metanol vezetékére, és az Endrőd-Észak gyűjtőközpontból kerül a gáz a MOL Nyrt Endrőd-III. Gázüzemébe. A HHE TeD-1 gázkút 2009.IX.25 óta termel. 11. A bányatelek határain belüli egyéb CH ipari termelő berendezések. A bányatelek területén jelenleg üzemelő egyéb CH ipari termelő berendezések nem találhatók 12. A bányászattal járó veszélyeztetés elhárításához/csökkentéséhez szükséges műszaki intézkedések, feltételek. 12.1. Művelési terv. A bányatelekkel lefedett hagyományos gázmezők szénhidrogén telepeinek folyamatos termelési célra történő igénybe vételének feltétele a hidrodinamikai egységekre kidolgozott—szükség esetén próbatermelési terv alapján történő, próbatermeltetési adatokkal alátámasztott-- a bányavállalkozó által elfogadott, és a Bányakapitányság részére tájékoztatásul megküldött művelési terv megléte. 12.2. A gáztermeléshez kapcsolódó létesítmények építése. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó mélyfúrások, kútkiképzések, valamint felszíni technológiai létesítmények (vezetékek, gázgyűjtők) építésének engedélyezése külön eljárás alá tartozik (53/2012. (III.28.) Kormány rendelet). A használatba vétellel egy időben a Bt. 32.§ (1) bekezdése, és a Vhr-ének 19/A.§ (1) bekezdése alapján meghatározott mértékű biztonsági övezetet kell kijelölni, a vonatkozó tilalmaknak és korlátozásoknak a bányavállalkozó köteles érvényt szerezni. A mélyfúrások, kútkiképzések során kiemelt figyelmet kell fordítani a földalatti átfejtődést kizáró kútszerkezet kialakítására. 3
SZBK /806-9/2012. Az olaj- és gáztermeléshez kapcsolódó felszíni technológiai létesítményeknél a technológia megválasztása során kiemelt figyelmet kell fordítani a működés biztonságának fokozásához a világszínvonalú irányítástechnikai lehetőségek felhasználására, a felszíni ingatlanok minél kisebb mértékű igénybevételével járó ellenőrzési rendszer kialakítására (műszerezés, távadás stb). 12.3. A gáztermelési tevékenység biztonsága. A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet más vállalkozóval csak szerződés alapján végeztetheti, ha az a jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedélyekkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. 13. Szakhatósági előírások. 13.1. Környezetvédelem. 1. Levegőtisztaság-védelmj szempontból:
A „Túrkeve-III.-szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítását nem kifogásoljuk. A tervezett munkálatok során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
2. Zajvédelmi szempontból: • A bányatelek megállapításának zajvédelrni hatása nincs, ezért ahhoz előírások nélkül hozzájárulunk. 3. Hulladékgazdá1kodási szempontból: • A bányatelek megállapítás a majdani kitermelés jogának bejegyzését eredményezi a vizsgált területre, de szénhidrogén-kitermelésre nem jogosít. Emiatt önmagában nincs hatással a környezetre, nem jár hulladékképződéssel, ezért a bányatelek megállapításához előírások nélkül hozzájárulunk. 4. Természet- és tájvédelmi szempontból: • A bányatelek határát a 4-5-6 töréspontok áthelyezésével úgy kell módosítani, hogy a „TúrkeveIII.-szénhidrogén” bányatelek területe a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat részét ne érintse.
A Körös-Maros Nemzeti Park valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat részét képező területen kutatási és termelési tevékenység nem végezhető.
5. Vízvédelmi szempontból: • A „Túrkeve-III. -szénhidrogén” védnevű bányatelken tervezett tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és a földtani közeg 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. • A tervezett tevékenységek során a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról ás hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.
4
SZBK /806-9/2012. • A tervezett tevékenységek a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásainak betartásával végezhetők. • Környezetszennyezéssel járó, az illetékességi területünkön bekövetkező bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni Felügyelőségünknek. A bányatelek területén tervezett bányászati tevékenységek megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e. Amennyiben igen, úgy a megfelelő engedélyezési eljárás lefolytatatása szükséges. Az engedélyezési eljárás, illetve a bányahatósági építési engedélyezési eljárások során kiadásra kerülő határozatainkban, szakhatósági állásfoglalásainkban fogjuk az egyéb előírásainkat megtenni. 13.2. Örökségvédelem. 1. A bányatelek megállapítása ellen kifogást nem emelünk. 2. A kutatási területen tervezett egyes létesítmények engedélyezési eljárása során hatóságom szakhatóságként vesz részt. 3. A kutatási területen tervezett nyomvonalas létesítmények, továbbá az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházások létesítési eljárása során hatóságunk szakahatósági állásfoglalásának kiadását régészeti terepbejáráson alapuló örökségvédelmi hatástanulrnány elkészítéséhez kötheti. 4. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az „ex lege” természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik. 14. Ásványvagyon változása. A bányavállalkozó hidrodinamikai egységenként köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az MBFH Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4.§ (1) bekezdés szerint az első fokú eljárás díjának 50 %-a (65.000,- Ft---kódszám: A 044), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) 10032000-01417179-00000000 számú számlájára átutalni, és az erről szóló igazolást (befizetési bizonylat) a fellebbezéshez csatolni. Jelen határozat, amennyiben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezik ellene, a 16. napon jogerőssé válik. Indokolás A bányavállalkozó Magyar Horizont Energia Kft. Log-K-51/2012. ikt. számú –a Bányakapitányságra 2012. március 9.-én beérkezett—kérelmében a „Túrkeve-III.-szénhidrogén” bányatelek megállapítását kérte a Szolnoki Bányakapitányságtól. A kérelmező a kutatási tevékenységet a Túrkeve-Vésztő kutatási területen, a Túrkeve blokk részterületen a Szolnoki Bányakapitányság által kiadott, 2011. március 10-ig érvényes kutatási engedély alapján 5
SZBK /806-9/2012. végezte. A kutatási tevékenységről készült zárójelentést a Szolnoki Bányakapitányság SZBK/2.6754/2011. ikt. számú határozatával elfogadta. Azóta nem merültek fel olyan információk, amelyek a földtani vagyon mennyiségét megváltoztatták. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert a kérelemhez a benyújtás időpontjában joghatályos Vhr. 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a Bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat), a kutatás befejezése után kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 26/A.§ (2) bekezdés a) pontja szerint, a bányavállalkozó volumetrikus módszerrel végzett készletszámítással igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik, a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírásban mutatta be a kitermeléshez szükséges, már megvalósított vagy tervezett termelő berendezéseket, kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, MOL meglévő létesítményeinek igénybe vétele, tervezett fejlesztések), ezen határozattal megállapított bányatelek korábban megállapított bányatelket nem fed, a kérelmező mellékelte a joghatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet. Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy bányatelek megállapítása önmagában nem jogosít a terület igénybevételére (Bt. 26/A. § (1) bek.), a bányatelek megállapítása nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát (Bt. 26/A. § (4) bek.). Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogénbányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosit, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani az OTÉK (ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni (Bt. 37. § ). a bányatelek tulajdonosa nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére (Bt. 22. § (7) bek. és Bt. 26/A. § (3) bek. ) Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányatelek határain belül csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Tervvel egyező szénhidrogén termelés folytatható (Bt. 27. § (1) bek. ),
6
SZBK /806-9/2012. a bányatelek adatainak változásait 30 napon belül a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni (Vhr. 12. § (5) bek. ), a bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni ( Bt. 26/A.§ (5) bek ) . A bányatelek megállapításához a szakhatóságok közül a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként 2012. július 24.-én kelt, 5437-7/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.1. pontja tartalmazza. Indokolás: A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: • A bányatelek területén lefúrt Túrkeve-D-1 gázkút termelésbe állítása megtörtént. A kút a MOL Nyrt. TE-11 gáz- és metanol vezetékére került rákötésre és az Endrőd Gázüzembe termel. (Az előzetes vizsgálati eljárás Felügyelőségünknél lefolytatásra került, hat. sz.: 445-20/2009.) • A „Túrkeve-Ill. - szénhidrogén” bányatelek területe a 4-5-6. töréspontokkal határolható területen érinti a Körös-Maros Nemzeti Park, valamint a Dévaványa környéki gyepek (HUKM20014) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek Natura 2000 hálózat területét. • A védett, valamint Natura 2000 területen végzett bányászati célú kutatás/termelés a védett és Natura 2000 területek fenntartási céljaival nem összeegyeztethető. • Az előírt módosítás a „Túrkeve-III. - szénhidrogén” bányatelek területének kis részét érinti, a már termelésbe állított HHE-Túrkeve-D- 1. kút üzemeltetését nem érinti. • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése „A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely — a 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel — a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza.”. • A GF/2012/0011/A. rajzszámú térképen a Hortobágy-Berettyó „Túrkeve-Ill. - szénhidrogén” bányatelekre eső része, és a bányatelek Hortobágy-Berettyótól délre eső része (a 4-5-6. töréspontok által határolt terület egy részének kivételével) tévesen védett természeti területnek van jelölve. • A Körös-Maros Nemzeti Park területének helyrajzi számos listáját a Körös—Maros Nemzeti Park létesítéséről szóló 3/1997. (I. 8.) KTM rendelet tartalmazza. • A Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. • A tervezett tevékenységek során a földtani közegbe, felszíni- ás felszín alatti vízbe szennyező anyag kibocsátás nem történik. • A feltárás során a termelőfúrásokat és a kitermeléshez kiépítésre kerülő kútállomány helyét minden esetben olyan ponton jelölik ki, ahol a felszín alatti ivóvíz készleteket, illetve azok védelmi övezetét nem érintik. • A tervezett bányatelken a létesítési és üzemeltetési munkálatok során alkalmazott technológia biztosítja, hogy a felszín alatti vízkészletet szennyeződés ne érje, szennyező anyagok használata csak műszaki védelem mellett történik. • A bányászati tevékenység során a felszíni vizeket nem veszélyeztetik. Vezetéképítés során felszíni vízfolyás keresztezése általában alulkeresztezéssel, védőcsőben történik. Szakhatósági eljárásunkban - a benyújtott tervdokumentáció (CD) alapján - megállapítottuk, hogy a „Túrkeve-Ill. szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítása az előírt kikötéseink teljesítése esetén levegőtisztaság-védelmi,zaj védelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi szempontból nem kifogásolhatók, hatáskörünkbe tartozó jogszabályokkal nem ellentétesek. 7
SZBK /806-9/2012. a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda szakhatóságként 2012. június 29.-én kelt VI-P-001/3310-2/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétellel járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. A hozzájárulásban szabott feltételt a határozat rendelkező része 13.2 pontja tartalmazza. Az állásfoglalásának indoklásában található: A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Továbbiakban: Kötv.)10. (1) és (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. Továbbá a Kötv.19. (1), (2) és (3) bekezdése alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal beleértve az ásványi vagyon kitermelést is- a régészeti lelőhelyeket - az e törvényben meghatározottak kivételével - el kell kerülni. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, akkor a Kötv. 22. (1) bekezdése alapján a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 19. (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3 d) pontja értelmében a beruházáshoz kapcsolódó létesítmények engedélyezési eljárása során, hatóságom az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. A Kötv. 20. (2) bekezdése, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 2 §-a alapján a régészeti szakfeladatok elvégzésére a területileg illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok Kossuth L. tér 4., régészeti osztályvezető:Dr. Csányi Marietta 0620 456’7000) jogosult. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Körzeti Földhivatala szakhatóságként 2012. július 23.-án kelt 10.186/3/2012. sz. ügyiratban foglalt hozzájárulásában feltétel nélkül járult hozzá a bányatelek megállapításhoz. Indokolás: A szakhatósági állásfoglalás kiadásnak jogi akadálya nem volt, a döntésemet a rendelkezésemre álló adatok, és a 2012. június 26-án megtartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hoztam meg. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 8. (1) bekezdése alapján, „ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenyég végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld iqénybevételével történjen.” A Tfvt. 8. (2) bekezdése alapján „a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény nem akadályozza.” Jelen szakhatósági állásfoglalásom nem jelenti a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését. A rendelkező részben előírtak az alábbi jogszabályokon alapulnak: az 54/2008. (III.20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontján a 2. pontban megadott kódszám, a Bt. 26.§ (1) pontján a 6.1. pontban megadott fedlap és alaplap értékek, ami a kérelmező adatszolgáltatása alapján került megállapításra, a KFBSZ-ről szóló 2/2010. (I.14.) KHEM rendelet 39.§ (1) bekezdés alapján a 12.1. pont, a Vhr.12.§ (2) bekezdésen a 12.2. pont, a Vhr. 21.§ (5) bekezdésen a 12.3. pont, 8
SZBK /806-9/2012.
a Ket. 72.§ (1) bekezdés db) pontján a 13. pont, a Bt. 25.§ (2) bekezdésen a 14. pont.
A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja alapján járt el. A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A földgáztároló telep beterjesztett dokumentációban szereplő földtani készlete (201 Mm3) nem egyezett meg a kutatási zárójelentésben jóváhagyott földtani készlettel (217,2 Mm3), ezért a 2012. III. hóban készült művelési terv alapján az anyagmérleggel számított, mindkét adatnál kisebb földtani készlet figyelembe vételével a beterjesztésben szereplő 201 Mm3 adatot fogadtuk el. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg az 53/2012. (III. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. Az eljárást a Bányakapitányság a Ket-ben előírt határidőn belül lefolytatta. Az engedélyes a Bt. 43§ (9) bekezdése alapján felügyeleti díjat fizet. A Szolnoki Bányakapitányság jelen határozatát a közigazgatási ügy érdemében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésben foglaltak szerint, a Bt. 26.§ (3) bekezdés által biztosított hatáskörében eljárva, a 267/2006. (XII.20.) Kormányrendeletben megállapított illetékességgel adja ki. A fellebbezés alapja a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdésében foglaltak. Szolnok, 2012. szeptember 17.
dr. Molnár József bányakapitány sk. A kiadmány hiteléül:
Bogdán Gyula bányafelügyeleti főmérnök 9
SZBK /806-9/2012.
1 sz. melléklet. Túrkeve-III- szénhidrogén bányatelek konvencionális szénhidrogén telepében található ásványi nyersanyagok mennyisége, minősége
Tároló neve
kezdeti földtani vagyon
Kinglet
ipari vagyon
Mm3
Mm3
201
152
Fluidum jellemzők: Földgáz (9030)
összetétel (M%)
C1
83,885
C2
4,873
C3
3,122
CO2
3,398
N2
1,735
relatív sűrűség
0,6996
fűtőérték
37,93 MJ/m3
Kondenzátum:
fajsúly
Rétegvíz:
összes só pH
0,7103 t/m3
5,6 kg/m3 5,17
10
SZBK /806-9/2012. A határozatot kapják: Kézbesítés útján (tértivevénnyel): 1.
Magyar Horizont Energia Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 12. VI. em. + melléklet
Tájékoztatásul kapják (tértivevénnyel): 1.
JNSZMKH Szolnoki Körzeti Földhivatala, 5001 Szolnok, Pf-8
Tájékoztatásul kapják hivatali kapun: 1. 2.
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 5002 Szolnok, Pf-25. – hivatali kapu–KOTIKTVF CsMKH Kulturális Örökségvédelmi Iroda, 6701 Szeged, Pf-902. –hivatali kapu -CSMKHOI
Jogerőre emelkedés után kapják (tértivevénnyel): 1. MBFH Bányászati, Gázipari és Építésügyi Főosztály, 1590 Budapest, Pf-95+bányatérkép 2. Irattár.
11
