*-'^ítjfé'us:'2'er^-%^ m-^-noh IRTA ERDÉLYI PAI. "^4 \*pí,í'^ I. CZIMLAP. (Rajzolta Góró Lajos.)

K)

*-'^ítjfé'US:'2'Er^-%^

m-^-noH IRTA

ERDÉLYI PAI

^<

"^4 \*pí,í'^ I.

CZIMLAP.

(Rajzolta

Góró

Lajos.)

,/,

,.-^AB. y

iíí'sn

r of

\^'f^'

,

.*.-•

*^í^ .'f;>J^^

i

ELOSZO.

4

kirl egvetmást més^ a tudott, hogy az erdélvi fejedelem udvarában Balassa iránt,

részvétet ébresztett

hagyomány is élt, hogy Lengyelországban bujdosott jegyzésekbl

azt

is

szerelemnek édes kulhatott ki

nak

ilv

és daliás

Ilyennek

s

módon

kirl hséges

kitn

hogy

szavú énekese volt.

föl-

bajnok

s

Milv könnyen

Balassának, a szerelmes

trubadúr-

költnek romantikus jellemképe! és fogta föl t csaknem napjainkig

S ez

látta

így

s

jellemképe

a

és

olv

dolgozta

ersen

a

ala-

látta

irodalomtörténet költészet.

megtudták,

alakját

föl

az a

magát,

tartotta

még ma is vannak védi, a kiknek fáj, hogv a Balassa ellen még életében emelt kifogások többé-kevésbbé alaposak voltak. Pedig Balassa Bálint nem vesztett vele hogy

semmit,

hogv eseménvekben gazdag életének homálvban

maradt részleteire

a

levéltárakból elkerült adatok éles fényt

St, annál jobban

vetettek.

vonzott,

fordította a figvelmet. Addig,

rózsaszín ködében mását tette ránk,

él

alakjában

áll

láttuk,

annál jobban magára

mig Balassát a romantikának egv tünemény benvo-

inkább

de mióta emberi valójának úgyszólván elénk és hívja ki figvelmnket, egv min-

den tekintetben érdemes és érdekes egyéniség vizsgálatára vagyunk késztetve. Kérdés kérdés után vár megfejtésre s a kutatás ingere az eredménv gvönvörségével egybekapcsolódva Bálintban lélektani

A

legújabb

emlegetik

?

idben

is

s

történeti vizsgálódásokra serkent.

hánvan foglalkoztak vele

Irodalomtörténetünknek

mennvit

s

álló csillagává lett,

tle

kezdjük számítani liránk és verselésünk megújhodását. Balassát hosszú

idn

keresztül vallásos költeménvei után

ismerték és magasztalták. Világi dalai közül, melyeket rideg

kora retes.

((fajtalan

Egy

kódexet

énekeknek" nevezett, csak kevés volt isme-

szerencsés véletlennek köszönjük a Radvánszky-

abban virágénekeinek új, addig csak gyjteményét, melyet az újabb kutatásoknak még

sejtett

s

gazdagítani.

Ma

talán

halvánvabbnak

látjuk

azt

sikerült a

fénvt,

EL0S20.

mely

öt a xvii. században istenes énekei alapján beragyogta,

de milv nyeresége van irodalmunknak virágénekeibl

rában véve a Balassa-kérdésnek fejldése szinte

oly

van története

is

mint

érdekes,

Balassa

s

Bálint

?

Ma-

annak költi

egyéniségének kibontakozása. Ellentétek és feltevések váltogatták

nem

egvmást, míg

trubadúr helvét

elfoglalja

id

az

megfordult felette

oligarcha,

az

a

vallásos

ziók szétfoszlottak

elttünk

s

áll a

a

költt

Az

meghaladja a szerelmeknek lángoló szív dalnoka.

s

illú-

xvi. század ers, daczos

és hatalmas daliája.

Mennél jobban ismerjük életének soká homályba merült körülményeit,

jobban

annál

Sem

látjuk lirai eg}'éniségét.

élvezzük

s

annál

tisztábban

Balassának, sem költészetének

nem ártanak meg a levéltáraknak egvre beszédesebb aktái s nem ártanak irodalmunk történetének, nem

st

ártottak

a

s

kegyeletnek

sem.

kiemelkedbbnek

annál

látjuk

t

megismerjük korát, közül;

kortársai

viszo-

által

;

egy hamis képpel szemben a tényeket és

ítélettel s

s

megragad költészetének nviltsága, érzéseinek igazsága irodalmunkban egy el-

nvainak ismerete

szintesége és

Eletében

a való-

ságot

mutatván

ságot.

S kegyeletünk nem n-e még nagyobbra, ha meghogy Bálint nem rossz, csak büszke, nem alávaló, konok s nem jellemtelen, csak könnyúvérú volt!

értjük,

csak

megközelítjük e kérdésben

be,

nem

Aszketikus és rideg kora

tulajdonított jelentséget sze-

keres világunk közelebb

relmi dalainak, a mi költészetet áll

lelki

életének

nyolásához. a

Az

pörösködések

kifakadásai

a

megértéséhez,

költi

durva kép, melyet róla

iratai, a

rajzolnak,

az a sok

képessége

s

az

lelki

szépség,

önz

mindazok eltt, kik eddig nem

értették

mes:

va2:v

elitélték.

hittek

Rideofen

rokonok

életébe

tekin-

melyet költé-

szetében birunk, öntudatossá, ékesenszólóvá és lesz

méltá-

a levéltárak adatai,

panaszok mérge

megenvhül, ha

tünk; az a gazdagság és

az igaz-

is

védelmezvé benne, nem

tekintve,

Balassa

ELOSZO.

könnyelm,

kegyetlen, pörleked, hitehagyott, ki bujdosás-

szomorú életét. Korát és körülményeit ismerve, mily kevéssé bántók mind e jelzk, s mily keveset jelentenek ma mi elttünk! Az erkölcs ugyan mindenkor ban

rejtegeti

egv

és

de

változatlan,

maguk

az

félnünk

fölfogása

törvénvek

erkölcsi

és formái

is

módosulnak.

hogv Balassa alakjának

attól,

nek megersödött

változnak,

és

st

Nincs mit

költi dicsségé-

nimbuszát az újabb kutatások megtépik,

nincs mit félnünk attól, hogy ha a trubadúr helyére a ke-

mény

oligarchát

állítjuk,

megbántjuk

a

kegyeletet,

ezután Bálint emlékét csak annál nagyobb veszi körül.

mely

ragaszkodással

Emberi elménknek emberre, szenvedélyeink-

nek szenvedélyekre, érzéseinknek érzésekre, Ítéletünknek tényekre van szüksége, fantomok ma már nem izgatnak, de

érdekel

az

ember, jelleme, jellemének titokzatossága,

tehetsége és tehetségének mértéke

—

ha történetet írunk,

egy szemernyi valóság többet ér a legszebb álomnál.

3.

A BALASSA CSALÁD CZIMERE.

(A nógrádmegyei

múzeumban rzött

kristály-bilHkomon.)

ELS

KÖNYV.

BALASSA IFJÚSÁGA.

>»»•>> »»»>.?»»»»»»3illC«.<««« 5??W<«.<.<«««« A

»»»»»»» >>»»»»»>3nic:
»»»>»»3»>»»»»»»3mcs.««««««««<:<«««t

>l»»»»»»»»»»»»»«ii'g«^^«««««< «««<««< 4.

MAGYAR KONYVDISZ A

XVI.

SZAZAD MÁSODIK FELÉBL.

L 'ÁLiNT* a Balassák közül az els, kire a xvii. szá-

zadban

szálló igévé lett

szószerint

illik.

Eldei

jelmondat: Arte

ct

Mavtc

és kortársai katonák, poli-

tikusok voltak, a kiket az egvkorúak Mars zsoldosainak neveztek.

Szí vesén

terjedelmes

arattak

birtokaikon.

a

háború mezején

is,

nemcsak

Váraikban Mars rakott fészket

s

egy jó kardcsapást többre becsültek tíz instancziánál. Nevükkel portvázások, hadi kalandok, ostromok és véres csa-

hsies tettek

ták,

*

A

és országot

nevét Balassának írom, mint az

a család, mely e nevet napjainkig írta és használta, xvl századi eldjei ugyan, és maga Bálint is, Balassy alakban is

de a család késbb a régebbi írásmódot elhagyva, a Balassa ne-

írták nevüket

;

s örökítette át nemzedékrlnemzedékre mind máig. Ez tehát ebben s abban az alakban históriai név s okszeren így is, úgy is helyes, de a Balassy forma szokatlan. Irodalomtörténetünk Balassa Bálintot ismerte és sze-

vet vette föl

Magyar Tört.

Életr. iSgg.

véd rette,

hadjáratok emléke van

történetünk

Balassa-zkták

után

kutat és a Balassa család levéltára

r-

meg Bálintnak három nagyon

be-

zötte

A szokás és a család megkötötte a Balassa nevet s bár Bálint talán többször írta magát Balassynak. mégis Balassa néven foglalt helyet Pantheonunkban, si fészkük ma is Balassa-

cses eredeti levelét.

Gyarmath, s a II. Bálint is mint gróf Balassa Bálint ismeretes. A Balassi név írva van, ejtve Balassy lehetett s volt, de ez az alak, bár helyes, még szokat-

ERDÉLYI PAL

lO

Összekötve.

a

Az

amandi

ars

mvészet,

szelíd

homlokát övezte

babérral

két

a

h

nem múló

el

terén

mvész,

nélkül

csupán

ars

és

recuperandi

ars

kivétel

divina

a

az

és

egyformán,

családjuk

egész

de

Bálint

emléke-

zettel.

közé

családjaink

Históriai

nemzetségük

tartoznak,

a

mindenkor részt kért és küzdelmek folyásában, tagjai bele-

századtól kezdve napjainkig

XIII.

vett a nemzeti

élet és

játszottak országos politikánk

szerepükben

Közéleti

lásába.

családi történetükben a

dését látjuk és érezzük. kapcsolják,

de

azt

kabar vezér Bors genealógiával

fiától

utódait

s

a

dolgát intézték.

nem

származnak, család

söket

ismer,

Detrét, Biter comest és

a

xiii.

század

Balassák mindig ott voltak, a hol az ország

A

hagyomány*

az

I.

Detrét nádornak

volt,

ennek

fia

Demeter

I.

Kékk

és

kaja Ferencz, szörényi,

Miklós, ki szintén

várát

várá-

meg,

szerzi

a

Balázs, honti fispán

;

család nagv ágának alapitója, kinek

magát elször kékki

említi,

Nógrád Gyarmat

kezdi családi elnevét

tradicziók szerint karddal foglalván el lett a

tudjuk okleveles

A

ugyanazt, a ki 1233-ban fispán volt;

ról írni;

hogy Bunger kún-

tradicziót,

történetünk könyvei tesznek tanúságot arról, hogy

ettl kezdve

fispán

emelke-

tipikus

Eredetüket a honfoglaló sökhöz

levéltára

igazolni.

elejéig visszanvúló

nemesi rend jelentségét,

a

magyar nemesség

nagy

a

nemzeti történetünk alaku-

s

fia,

V. Miklós

irta

gvarmathi Balassának. Ennek uno-

majd horvátországi bán,

a

Balassák

XVI. századi nagy lombjának törzse, a ki jelentékeny pályafutását a

A egyre

mohácsi síkon, hazájáért halva,

keménv faja ígv élt emelkedben s mindjobban gvarapítva vagyonát

Balassák

lanabb s még távolabbra mutat, mint a Balassy, mely a szokás, hagyomány, közhasználat és helynév tanúsága szerint Bálintot grammatice és historice megilleti.

fejezte be.

századokon keresztül

Tagányi (Századok,

1895. évf. 179.1.)

különbséget a Balassa névkiejtett Baldssy for-

helyesen

tett

nek

Balassy és

írott

mája

közt.

* L. 130.

és

1.

Bél Mátyás,

Notitia Nova,

i.

k.

BALASSA

jó

nevét;

Ferenczben

utódaiban ersödik

edzdik

jában

meg

aczélossá.

s

szerencséjüket

legmagasabbra,

a xvi. századnak forrongó

Ers

is

s

annak kohó-

hatalmas, szép szál em-

faj,

ifjú énekli, a

volt kötve, vagv kardjukhoz

lyes,

II

emelkedik

berek, kiknek, mint a török

egvúttal

BAI.INT.

szerencse lábukhoz

mintha annak markolatával

megragadták volna. Szenvedé-

lobogó vér, erszakos nagviirak, teljesen beleillenek

korukba, megértik annak lelkét és kihasználják helyzetüket.

Ferencz törzse egvszerre három hatalmas ágat

Menyhért

és

hajt.

János,

Imre ága mind jobban lombosodik, míg a

többi testvéré, Farkas, Ferencz, Boldizsár, Zsigmond, László,

^Magdolna és

rügyében sokat

Kata ága lombtalanul Apjuk nagv nevet s

elfagy.

nagv vagvont hagy

jelentett:

köttetésük már ekkor

is

vagv még mi akkor szintén

elszárad, a

rájuk,

szélesre kiterjedt

A

három

s

családi

össze-

hatalmas nem-

három nagy családot alapít, a Balassa-lomb befogja egv idre Mags^arés Erdélyországot. Rohamosan gazdagodnak, szerencsésen gyarapítják si és atyai vagyonukat, melvet 1527-ben Ferencz zetségek ágaival fonódott össze.

utódai

és

testvére,

Miklós,

Minden bizonytalan korban

maguk

n

a

fiú

megosztanak.

között

vagyon becse, ersebb a

tulajdon szeretete és szívósabb a földbirtokhoz való ragasz-

télyt

A

nagyobb vagyon nagyobb hatalmat jelent, tekinszerez, befolvást biztosít, jobban védi a meglévt és

kodás.

könnvebben megszerezheti a me^szerezhett. Az er s az ököl növeli a nemes úr becsét s menti vagv egvengeti a gyarapodás útját és eszközeit. A xvi. század els fele meggvengítette a királyi hatalmat. Mohács után szabadon fejldött az oligarchia s a pártot keres fejedelmek versengtek abban, hogv az oligarchákkal ersítsék

A

Balassák barátságát mind a két királv kívánja

tervszeren osztják

megosztozkodnak föl

meg

sem tnnek

a

föl

maguk

a két királyon

között is.

s

k szinte

Magvarországot

mellett,

s

Zsigmond sem Ferencz

Boldizsár és

három ers Balassa

trónjukat.

ERDÉLYI PAL

12

oldalági Balassái. Ellenben

rend

szerepre készülnek

Menyhért

János,

k

s

és

fiaik

a

század

folvama

A

Balassák

csakugyan jelentékeny pályát futnak meg.

alatt

családi vonásai, az

vedélv,

önkényre való hajlam,

kapzsiság

a

vegvesházi

és

és féken tartva, a királyi

bell,

korlátain

szinte

a féktelen szen-

nyugtalan vér az Árpádok

a

uralma

királvok

Imre els-

és

s

a

elnvomva, visszaszorítva

alatt

fegyelem

az országos törvénvek

s

senyvedett,

de

szabadabban

annál

verseng királyok alatt, kik az oligarchia ersödését sem nem tudták, sem nem akarták megakadályozni,

pattant ki a

így

korszak fejetlen és zavaros

e

furak,

köztük

s

a

kony melegágya volt. Merész emelkedésnek segítve,

és

jövendjén

egymást

családi

büszkeség

Ersen

érzetét

melv mindig sokat

érdekeire.

A

s

táplálták

a mikor egymásban régi magyar

gondozták

a

vagyonközösségének

hagyománya

családi politikáj okban.

utaik

tartott a család tekintélyére és

régi családok

átszálló

dolgoztak,

mindig egyesülnek,

de

családjuk érdekérl van szó.

is

jóté-

tartották szemöket.

növelésén

súlvuk

politikai

akárhányszor szétváltak,

zadra

is

egymással folytonos összeköttetésben maradva, min-

Vagyoni

szokást,

hatalmaskodó

a

Összetartva,

indultak.

dig családjuk nagyságán és

a

világa

Balassák hatalmi törekvéseinek

Önz

dolgozott az egyén,

önz

és

a xvi. szá-

nagylelk

nagylelk

a'

család

szempontjából. Talán nincsen olyan Balassa, kinek e korban

nem

hatalmaskodási pöre

lett volna,

sem

olyan, a melyik

atyafiságával ne folytatott volna gyakran hosszú és elkese-

redett port.

Egymás

ellen fordulva,

kodva,

pörölve

préiket. Ez az

ellen

fölfegyverkezve, vagy idegenek

gyjtötték vagyonukat, foglalva, hatalmasés

ármánynval

önz

vagyont

szívóssággal

igazgatva

vagyonszerzés a halálos ágyon majd-

nem megnemesedett, midn tött

és

a sok

keserséggel összegyj-

a családi oltárra helyezte.

Zsigmond, Ferencz

BALASSA BÁLINT. íia,

végrendeletében összes vagvonát testvéreire hagyja

nem

egvetlen

rendelkezés

ilv

sem.

történetében

Míg

az

a

élk

családnak

csak

szövetkeznek

e

s

ez

századi va-

családi

gyonuknak kölcsönös védelmére és megrzésére, addig a haldoklók megnyugodva tekintenek sírjuk fenekére, mert vagyonukat visszaszállították családjukra. András, Imre fia, Bálint, János

fia

a horvát

bán unokái

a horvát

és László,

bán testvérének, Miklósnak unokája, 1583 szeptember elsején kelt egyességükben kölcsönös kötelezettséget vállalnak arra,

hogy semiuiféle Balassa-birtokot el nem adnak, el nem idegenítenek, hogy egymással szemben viszontörökösödést kötnek ki. László, Miklós unokája, ilv értelemben hagvja meg végakaratát 1585 ápril r6-ikán, birtokait szer-

zd nak

társainak, Bálint-

és

Ferencznek, J^"

nos fiainak és András-

/ ^^z--'*'^^-^

/7

-"

/^

i/JU^%

nak, Imre fiának hagvván.

Ez

a véo-rendelet "^

,

,

5

.

BALASSA JÁNOS ALÁÍRÁSA.

Eris almája lett a két

unokatestvér rokoni

szeretetére

és

barátságos viszonvára,

mert Véghles várát ebben hagvta osztatlanul reájuk

ennek birtokáért

foivtatott

s

az

pör tette Bálintot szinte földön-

Menyhért fia, 1586 november 5-én kelt végrendeletében Írja: «mindeneket hagyom az Balassv János és András fiainak, nem nézvén azt, hogy szegénv Balassy János és András énnékem sok kárral voltának, ám Isten bocsássa

futóvá. István,

nyilatkozik,

E családi érzés midn Bálintnak

mas András

dinasztiája ellen két

meg

nékik ».

ótalmába, védelmébe

!

legmeghatóbban mégis akkor árva kis

fiát,

Jánost a hatal-

gyenge Balassa-lánv veszi

Miért viselnek egymás ellen pörös

háborút, ha úgvis egvmásnak hagvják erszakosan szerzett és furfanggal megtartott birtokaikat?

A

család

fénye,

talma, tekintélve emeléseért, a személves hiúsáo^

ha-

lesT^'^ezo^e-

ERDÉLYI PAL

14

tésére

s

ama nemes versenv

koszorújáért, a melvre 1527-ben

Menyhért, Imre és János elindultak. János a Habsburg dinasztiához, Imre a nemzeti királyhoz csatlakozott, Menyhért ellenben

egészen a maga sza-

kállára fundálta jövendjét.

Véletlenül történt-e így, vagy hajlamaikat követve, egyéniségük szerint foglaltak politikai

vagy a családi politika érdekében osztoztak-e

pártállást,

meg

hogy János Ferdi-

a pártot toborzó királvok között,

nándnál, Imre Szapolyainál védje és óvja a Balassa nevet

—

és érdeket?

alig lehet eldönteni.

követték, János nvugodtabb

biztosítékot

jobblétére.

bátorsziv nyújtani

látszott

nvugodtabb

birtokai

is

a

nélkül

szilajabb,

zaklatott

a

folytatni,

még

hazájának

jövend

at\ja életében

meg-

Habsburgokhoz, minthogy

biztosságban

könnvebb vér s

politikája vonzotta,

ott

neki a császári hatalom

állandóbb jövendvel kecsegtethette,

nemzeti fejedelem

ményi vélt

s

közelebb feküdtek

pártfoglalása

t

férfi,

Az udvar, melyet talán

szokott,

Imre

vér, egyenletesebben fejl-

BALASSA MENYHÉRT ALÁÍRÁSA.

6.

dött, önérzetes és

Talán hajlandóságukat

az

és

tudhatta

volna

azokat.

merészebb vágvú

volt,

1505-iki rákosi határozat esz-

könnvebb

s

merészebb

politikát

mint a bécsi udvar fönhatósága

alatt.

Mindvégig merész, de inkább szerencsétlen, mint könnyelm politikus volt, egvenes csapáson a

nem

járt,

híve volt

elbb

nemzeti, utóbb az idegen királynak, a mint érdeke köve-

BALASSA BÁLINT,

mint

a

telte,

és befolyást

Nagyra ment, tekintélves nevet

szél fútt.

a

mellé, veszteségei daczára

s

gyjtött; családi politikájában

volt

Leszármazóin

legszerencsésebb.

nagv vagyont

is,

legszámítóbb

a

keresztül

s

a

egyre

családja

emelkedett, utódai mindvégig belejátszottak a nemzeti történetbe

sok

azt

s

Oligarcha

kiváló

mint

volt,

O

is

az

ága gazdagította.

ó

korban annyian, de nevéhez nem

e

tapadt annvi szennv,

alakkal

mint

e

kor más hatalmaskodóiéhoz.

erszakos, gvújt és kiméletlen volt. Zsarolta jobbá-

gvait, kivált a jászokat, valószinüleg ott volt

kik

között,

János királv kincstárát

Már ekkor Ferdinánd személves

rátra,

izgathatták.

bátor ellen

szív,

—

Ö

szatirája szól,

A

mint

nevéhez s

s

a jó

kaland

Menyhért

egvaránt

hirdetett,

kard két király közt

Menvhért,

kirl

volt és

a

s

hogv

a török

ers

Conioedia

életének ez irodalmi emléke

kalandorok közé

családnak

kisérte

könnvelm

BALASSA IMRE ALÁÍRÁSA.

akarat

kit

politikai

tikusa,

szerezni.

magyar erénvek, de nem gvakorolta olv féktelen

szabadossággal,

nyabb

s

vallhatta, a mit

is

ers

akarták

hive volt, volt oka haragudni a ba-

ellenszenv

7

meg

ama támadók

a

leghitvá-

sorol.

legármánvosabb

s

legmerészebb

emlékéhez vér tapad,

összeharácsolt vagvonán

nem

jajgatás

volt

Isten

és

poli-

átok

áldása.

szerz ember fáradhatatlansága, a takarékos szkmarkúsága, a gyjt kapzsisága s az óvatos Pedig megvolt benne

gazda elrelátása.

kardú

s

ers

a

Éles

szem

s

biztos

tekintet,

súlvos

karú, ingathatatlan tervei kivitelében, de inga-

tag érdekei szerint. Azonosította

magát kardjával, melvbe

ERDÉLYI PÁL

l6

nevét tett,

beleedzette. Nevét, melv félelmet

is

melylvel a gvermeket ijesztgették, melvet együtt említ

a történet a és

rettegést kel-

s

Móré

legvakmerbb kalandorokéval, Basó Mátvással

Lászlóval.

De

Menvhért ügvesebb

Balassa

volt

hogy elkerülvén azok végzetét, nviigodtan, párnák közt végezte életét, fiát és vagvona mindezeknél

ígv történt,

s

gondozását bátvjára, Jánosra bízván végrendeletében.

ebben

szinész

is

gondjaira bízta Pedig,

ha

s

volt;

Bécsben

meg nem

meg

halt

János udvar közelében.

az

bizonyosan

hal,

Még

hség

törhetetlen

a

fiát

még

elpártol

egv-

nehánvszor Ferdinándtól.

A Balassa

testvérek között Jánosban ismerjük

föl a

m-

veltebb és öntudatosabb politikust, ki kora ifjúságától, mint

maga

írja,

felségeik udvarában és szolgálatában

ki nehéz gvanúsítások után

gében,

s

is

megmarad

ntt fel, hsé-

változatlan

egvéb forrásokon kivül fleg az udvar kegyének

köszöni vagvonát és közéleti tekintélvét. Pályafutása nagyon

nem adta magát sem vakmer és könnvelm sem bizonytalan jövendj kalandorságra, hanem megtudta rzeni királvának adott hségét nemzete szolgálatára. Benne a nemzeti érzés s az idegen királyhoz való rokonszenves;

koczkázatra,

ragaszkodás egvmást ersítve a fajára féltékeny

magyar

élt

;

szerencsésen olvadt egybe

az elrelátó politikussal,

gvar nemes a korral haladó fúrrá

lett,

a

meg tudta érteni korának szellemi haladását, mveldésben lépést tartott korával, hazája és családi körében,

a

ma-

magyar fúr politikában,

szeretetében

vitézségében és kardja forgatásában a

legjobb és legnemesebb magvarok egyike maradt.

már 1527-ben, Ferdinándhoz szeghadseregében, utóbb udvarában szolgált. Hol

Korán, úgv dött, eleintén s

látszik

merre táborozott, hol forgatta kardját, nem igen tudjuk,

de mikor a rendek 1546-ban mellette fölírnak a királyhoz,

különösen kiemelik, hogy hosszú ideig az udvarban és a királyi seregben szolgált;

maga

is,

egyik folyamodásában,

BALASSA HALINT.

ersen hangsúlyozza, hogv kora geik

udvarában

és

protektora vagy

ifjúságától

ntt

szolgálatában

st még elbb

nvosan,

volt

is

17

fel.

kezdve 1540-tl

Erre mutat Ferdinándnak

közbenjárója.

Zsigmond

6.

1540-ben

meg

nak beirta tokait,

a

is

és

közeledését és átpártolását,

a

O

köz-

mi még

BALASSA JÁNOS PECSÉTJE.

történt; Ferdinánd 20,000 frton

diósgvri uradalmat

s

a

Zsigmond-

bozóki prépostság

bir-

egvben pedig kezén hagvta Ország Lászlónak er-

szakkal elfoglalt

javait,"*^*

mond hségére

visszatér

királvának elismeri. Imre bizalmasai

képviselik.

A

viszont a királv kiköti, s

is

valóságos

idtájt a

kik

már

és

hogv Zsigkétségtelen

a királv

híve,

Erdélvben érdekeit

Balassákra Ferdinánd kegvének sugarai vilá-

M-

kézirattárában.

Magyar Tört.

t ez

közé tartozik,

* Az oklevél regestája a Mednyánszkygyjteményben, a Magyar Nemzeti

zeum

Imrének

Kis Benedek nótapöre után fölszabadultak."^

vetíthette

ama

általa test-

MenyAdonyt Tolnában, me-

Zsigmondnak, Boldizsárnak,

hértnek adja Kabát Szabolcsban és Ivek

bizo-

Balassák királvpárti

a

1540-ben kelt adománvlevele, melvben neki és véreinek

felsé-

Életr. 1899.

** A Mednyánszky-gyüjteményben. Másolata meg\an a család levéltárában, a Magyar Nemzeti Múzeumban

3

ERDÉLYI PAL

gítanak

s

köztük minden bizonvnval legállandóbban Jánosra,

ki régi, próbált híve volt

s

maradt. Jánost a királv

késbb

mind szorosabban fzte magához, nagvrabecsülésének számos jelével tntette ki s e vonzalomnak alapja valószínleg amaz érintkezésben gyökerezik, melvet az udvarában val uralkodásának

kezdetén

rá

s

nem egv alkalommal

vették igénybe szolgálatait, viszont Balassa János tötte le

s

De

lását.

kegvétl várta

az udvar

Balassá-

János sorsa eldlt, a

kötött.

Habsburgok bizton számíthattak

élt

hségét kö-

és remélte világi

bár állandóan az udvar körében

élt,

boldogu-

sohasem

lett

ers magvarnak s ez érzése magyar bátorság védjévé tette.

sima udvari emberré, megmaradt

t

nemzeti becsület és a

a

A

királvnak meglehetsen

nev

Lasso

magvar mire

spanyol

Balassa

urakról.

az

volt,

is

magát Balassát

nemzetközi udvarában egv a ki

ezért

hetvkélkedve szólott a

megfeddette

sértegette.

a

vendéget,

János úr tehát

nyílt

mezn

tisztességes katona-emberek módjára elégtételt vett magának: megverte, vagy megverette. Ezzel az ügv els

be

fele

lett

volna fejezve, de a spanvol titkon az ország-

négv kapujára kifüggesztett hirdetménven Balassát

háza

kell higgadtsággal járt el, megkérte a rendeket, hogy érdekében a királyhoz Írjanak s kérjék, hogy t a kihívás elfogadására fölhatalmazva, mentse

párviadalra hívta

htlenség

a

föl

ki.

és

Balassa

jószágvesztés büntetése

hazai törvényeink a párviadalt sújtották.

A

alól,

a

mivel

hosszas tárgya-

lások daczára, a melveket a császár a Balassákkal írásban folvtatott, Balassa

hanem

a rendek

dély birtokában

nem nvugodott erélyes

s

bele a békés elintézésbe,

támogatásával megszerzett enge-

minden közbenjárást

kedett a spanvoUal.

E

párbajról szóló

elhárítva,

megvere-

hagyományok közül

inkább azt a családtörténeti följegvzést kell elfogadnunk,

mely

*

A

szerint

János

«Híspanum duello superavit",* mint

Mednjánszky-gyüjteményben.

BALASSA BÁLINT.

Mocsárv

a ki

állítását,

úgv

nem

jelentkezett, infámiában

de Balassa gvzött. Megígy vagy úgy vagy csak legyzte ? Nem bizonyos. Ha a

Lassót

mérkzés

s

a

—

elmarasztalták. ölte-e

hogy Lassót, miután

tudja,

király rendeletét kihirdették

I9

eltt történt, csak bajnoki lándzsatörésrl

1552

lehet szó, különben Lasso Gregorinus Pállal aligha mehetett

volna

Rómába Ferdinánd

következetes eljárása és

még Ferdinánd szemében

ártott,

Ama és

követéül. Balassának e bátor és

gyzelmes

tornája valószínleg

sem.

t

kitüntetések és jutalmak, melvekben

késbb

fia,

zete az udvar

nem

Ferdinánd

Miksa, részesítették, azt mutatják, hogv hely-

körében megszilárdult. Kellett

mondani

Ivával valami bizalmasabb, ha

neki kirá-

is

meghittebb

lehet,

érintkezésének lenni, különben Ferdinánd aligha érte volna

be

azzal,

hogy

1548-ban

a

udvarban

prágai

elkövetett

botrányért egyszeren csak megfeddje. Acsádv, ki e tényt

többet

följegyzi,

tudom

;

talán

nem mond; micsoda nem a Lassóval

csak

gondolnunk?

botránvt

csinált,

nem

egyenetlenségre

volt

A

negyvenes éveket 1548-ig úgv látszik Balassa az udvarnál töltötte, talán hogv jövendjét jobban fundálja, talán hogv alkalmas idre várjon, a mikor kardkell

ját

királyának

szolgálatait

és

birtokába kerítette

Kékkt,

tradiczió szerint fegyveres

fölajánlhassa.

1547-ben már

a család régi várát,

ervel

foglalt el;

melyet a

legalább erre

mutat Szklabonyai Jánosnak a váczi káptalan eltt irásba ellenmondása

foglalt

t

ben

a

s

váczi

káptalan oklevele,

Szklabonyai János részérl

Kékk

mely-

bírásától eltiltja.

1546-ban az Ebeczkvek folytattak ellene birtokháborításért port.

Balassa a

meg nem

jelenhetvén, a

kezébe tette táplált

törvény idézetére,

le.

reménvei

mert betegen feküdt,

perdönt esküt

két

konventi tag

Talán préinek kedvezbb elintézésérl is

az

udvarhoz csatolták?

Valószínleg jobbnak

vélte,

ha a tznél marad, a királyi

hatalom parazsánál melegszik, préit onnét igazgatja. Azon-

ERDEIAI PAL

ban mégis csak elhagyja Pozsonyt, mikor ura Egerbe, e és fontos vég\^árba rendeli. Ferdinánd 1547-ben

kitn

ugyan öt esztendre békét kötött

a törökkel,

de ez a béke

is,

mint valamennyi, a fegyverszünetekkel együtt csak diplomá-

béke

cziai

nem

melvet

volt,

a

végvárak

s

a

portyázó török csa-

Eger parancsnoka, miután a várat Perényi özvegve 1548 augusztus 15-ikén Ferdinándnak átadta. Dobó István volt, ki nemsokára 1550-ben tartotta

patok

szentesítettek.

lakodalmát Balassa [i-t.

feleségbe ° testvérével,

Sulvok Sárával, Balassa tehát leend

só-

gora parancsnoksága alá került.

O j

is

Sulvok leányt vett feleségül,

Sulyok Balázsnak Anna leányát. Mikor házasodott meg,

sem, hol nával. lázs,

udvarnál-e, a hol Sulvok Ba-

mint királvi fkomornvik 1542 óta

sürüen megfordult, is

még ha nem

lakott

Pozsonyban, vagv Szabolcsban Sulvok

házánál, egvik, tfí-

tudjuk, valamint azt

mikor ismerkedett meg An-

s

Az

nem

egri tartózkodása

alatt

Sem

?

sem másik föltevéshez nem

kell

merész képzeldés, de annvi bizonvos9.

SULYOK BALÁZS

hogy 1549-ben kötötte magához Sulyok Annát, egv minden ízében

nak

PECSÉTJE.

látszik,

derék magvar leányt. Eletük késbbi folyásának ismeretébl,

egvmáshoz való ragaszkodásukból

s

gyermekeik nevelésébl

visszakövetkeztetve, szinte, igaz szerelem, vlegényét büszke

szemmel néz vágv vezethette Annát Balassa karja közé s Balassa szivében örömmel és szenvedélyes szerelemmel gondolhatott

leend

megáldotta, négv

fiú,

hitvesére. Házasságukat az Bálint,

Farkas,

ég

bven

Ferencz

László,

és

két leánv, Mária, böki Paczóth Andrásné és Anna, Paczóth

Ferenczné, koronázta frigvüket. Közülök csak két lint,

ki

1551-ben született és Ferencz 11563.1

s

fiú,

Bá-

a két leány

BALASSA HALINT.

21

nvájtott szüleiknek állandó örömet, a másik két elhalt

maga

bánatot hagvott

s

íiú

korán

után. Családi boldogságukat

gyermekeik

egymásután

szület

annak alapja

szülk egyéni vonzalmában és jellemében Sulyok Anna mély kedély, vallásában áhíta-

érzelm

komolv

kitn

séklet,

ket

szánta

korban szép

e

s

Balassák között

a

s

katona

végzetük;

és

mveltség

n lehetett, János

kivételesen

nvugodt vérmér-

itélet

éles

férfiú.

Egvmásnak

mindenre kiterjed gondosság

a

megnyilatkozott, a kitartó vonzalom

s

a törhetetlen

hség,

mely Jánost oly élesen jellemezte, boldog szövetséget s

késbbi sorsuk

ezt

alatt az

Jánost

Egerbl Szolnok

igért

szépen beváltotta.

élet

Boldogságukat aligha zavarta más, mint

melv

s

melv Annában késbb olv ékesen

az önfeláldozó szeretet,

nekik,

de

gyarapithatták,

a

volt letéve.

tos

csak

parancs,

a királvi

vára kapitányául rendelte.

E rendelet ridegségét aligha enyhítette amaz elismerés, melynek épen kineveztetése a legjobb bizonyítéka. Dobó, ez az éles szem taktikus, észrevette, hogy a Tisza-Za^yya

milyen fontos pont

meg

akarják

királyt

s

s

Dobó

stratés'iailaof

megtudta, hogy a törökök és

szállani

Ferdinánd

hihetleg

fekv Szolnok

összefolyásában

szinte

Dobó

ersíteni.

e

pontot

figyelmeztette a

elvarázsoltatta a várat, melvet

tanácsára, két kipróbált hivére, Balassa Já-

Zav Ferenczre bízott. Zav Ferencz már 1550 szeptember 24-ikén Egerbl Szolnokra tette át lakását, Balassa

nosra és

csak néhány hét múlva.

Ferdinánd 1550 október 25-ikén

tudatja ez intézkedését a pozsonyi kamarával,"^ de lassát

errl

már szeptember végén \"erancsics

építésében

az

Szolnokot

még

öt

Oláh Miklóst éves

ez év

*

értesíti."*^"*'

A

török e vár

béke megszegését akarta

látni

és

végén megszállotta.

Szolnoki kapitánysága ugyan

**

Salm Ba-

beiktatta új hivatalába, a mint

Hadtörténelmi Közlemények, 1S93. Verancsics Antal összes munkái,

nem

évf. 647. vii

k

tartott soká, talán

1.

167.

1.

egv

PZRDELYI PAL

22

éppen

félesztendeig, de

török megszállása idejére esett

a

alkalmat adott Balassának arra, hogy magát

hogv

tartotta,

nek

s

nvomában

e vállalatából

s

a várat és

a mes^szálló serege

egv hónapi táborozás után fölszedte sátorfáját elvonult. Balassa

Erdély

s

Arad felé haladó nem pogány, hanem keresztvén

mánvnval megrakodva,

járt az

tért

felé

seregzsák-

mint Verancsics

vissza, a

így

kitntethette.

Portyázásaival nyugtalanította a megszálló hadat

védit olvan készenlétben

s

föl-

panaszolja/ Lehetett bizonv abban magyartól ejtett zsákmány

de e vállalkozása

is,

pította katonai hirét

nem maradt eredmény s

nélkül. Gyara-

hogy Szolbéke tényleg megvolt kötve s

okul szolgálhatott arra,

A

nokról mennie kelljen.

Balassa, mint a király embere, tényleg megszegte a béke-

kötés föltételét. Megszegte a török szállotta,

de ostrom nélkül vonult

elvonuló csapatokat zaklatta. 155

midn

is,

el

nyarán már Horvathi-

1

nowith kapitány szerepel Zay mellett kiadott

nyaiul megnevezve.-

nem

de

k

rendtartásban

Még

királva kegyét.

kinevezésével

egvütt)

a

s

és

Imrének adomá-

nyozza a jász kapitányságot, annak jövedelmeit

már asztalnokának

irja

ama

levelében,

állomását,

hihetleg szolnoki

1550-ben neki

Szolnok kapitá-

ugyan

elvesztette

király

augusztus i-én

az

ketten vannak

Balassa

megmíg Balassa az

alóla,

a várat

mely

s

rá egy évre

által a

nógrád-

megyei Szentbe, Petven, Agárd, Bánk, Terény, Ntincs

és

Zalok helységek, Gutta, Nándor és Csesztve részbirtokok, a

Jüan és Nich falvakban fekv részbirtokok, a KülsSzolnokban lév Abony, Paladics, Tószegh, Nyáras-Apáthi helységek, Törtei és Tétén jószágok urává lett, úrrá ama javakban, melvek Werbczi Imre holta után a koronára honti

visszaszálltak tak. ^

a

s

a

Dobravina

Más módon

magyar fnemes I

168.

is

kitntette királya t,

if]ak

Veranxsics összes munkái, 1.

királyi birtokhoz

midn

ama díszcsapatának vii. k.

nem

tartoz-

reá bízta

vezetését,

2

Hadtört. Közi. 1893.

3

A

mely

évf. 658.

1.

Mednyánszky-gyjteményben.

BALASSA BALINl.

1552-ben Genuába indult, hogv üdvözölje és haza kisérje

Miksa fherczeget, Mária

mátkáját,

A

kiséret

ki

Spanyolországból

Károly

Gábor, Bebek György, Országh Kristóf,

Mihály, Perényi

Báníi István és László, Székelv Jakab, a Lukács

elkel a

volt,

ifjú

ifjú

leányát.

mint IstváníFv tudósít, Báthory

között,

tagjai

haza

hozta

V.

fherczegasszonyt,

kik az

Duna mentén Bécsbe

fia

több

és

fherczegi párt az Inn, majd

ifjú

kisérték.

Ferdinánd nagy örömmel

megrakodva értek

fogadta ket, kik gazdag ajándékkal

a

királyi udvarba.

eredményében bármilyen kimegbízatás, Balassa még sem fogadhatta

Bármilyen megtisztel

tüntet

volt

is

e

mert oda

szívesen,

s

hagynia

kellett

feleségét

ifjú

s

kis fiát

már ekkor eov esztends lehetett, s annál kevésbbé, mert jól tudta, hogv amúgv is csak rövid idre Bálintot,

ki

maradhat családja körében.

Az

öt éves

béke lejáróban volt

s

erCsakhamar

a török fokozottabb

vel készült országrésze védelmére és növelésére.

meg

is indult a hadjárat, melynek annvi fényes lapjára a magvar katonai dicsség tényei kerültek. Balassa ilyen idben aligha ült otthon, az országnak s a királvnak szüksége volt minden kardra, annál jobban János úr kipróbált, vitéz

kardjára.

tudomásunk

Nincs mívelt

érdemeket"

szerzett, legalább ez

közönséges érdemeket, garibus",

meg

a

miért

hadi

kölcsön

bocsátott

Ferdinánd király

13,500

rajnai

*

forintért

érdemeket

Századok, 18S2.

ez

évf. 72S.

alatt

mit

hogy «nem közönséges

idre

kell tenni

meritis

szükségekre

fejében

a

ama nem non vul-

ezer

12

kormány

rajnai

rendelke-

1554 május 26-ikán beirja neki Aligha kell olvan

Liptóujvárt.*

adomány

1.

hadjárat

e

melyekért, «pro

zésére,

régi

hogv

hol vitézkedett, de tudjuk,

s

forintot

arról,

elzményeiül

tekintenünk,

ERDÉLYI PÁL

24

milvenek Szolnok védelme 1552

— 1554

a

s

között minden

genuai kirándulás, mikor

véghelv

védvonal

egész

az

s

kínálkozott vitézi tettekre és hasznos szolgálatok végzésére

E

kitüntetés mérlege Balassa szolgálatainak

nveresége zott

családjának.

ostroftiok

védettebb neki úttal

ú],

a

s

bár

Liptóiíjvár,

fölötte

a

?

egvúttal nagv

s

elvihar-

eseménvek megrongálták is, török támadások vonalától félreesbb helyen változatos

s

családjának biztonságosabb otthonul kínálkozott, egy-

azonban

új

gondokat

okozott. Mert a vár elhanya-

is

állapotában tetemes áldozatot kívánt, hogv kellen megersítve s elegenden felszerelve nvugodt fészke lehessen s benne bizalommal hagvhassa hátra családját. Bálint-

golt

nak Újvár volt gyermek-reménvei tanyája bánatának okozója

gyermekeskedett,

Itt

is.

pajtásai, az újvári

kis játékait,

s

az lett itt

rség vidorabb

a család szolgálatában álló cselédség

késbbi

játszogatta

vitézei

vagv

gyermekei között. Egy-

egv kósza török csapat megjelenése vagv a régi események

ama bajnoki

eleven eladása vezethették

utóbb maga s

is

egvik

hse

lett.

hites urát váró Balassáné

mönös

fiát

a

hadi

A

nem

melvnek

bástvafokon távolba

settenkedni,

a mint egy

nehéz alabárd vagy széles pengéj kard emelgetésével próbára

karjának

ifjú

fejld

néz

egyszer láthatta kis köd-

körül

szerek

világba,

teszi

izmait.

Mikor Balassa Újvárat megkapta, már Hont és Zólyom megvék fispánja volt s nemsokára az éjszaki megyék Mikor az 1555-iki országgvülésen a királvi védelmére a rendek a nádor fvezérlete alatt némi

fkapitánva terület

lett.

állandó katonai szervezetet

delmét bízták

s s

sürgettek, a bányavárosok

portyázással igazolta

a

belevetett

bizalmat.

fispán, részint mint fkapitánv eléggé s

hozzá

vé-

megyék fkapitányságát Balassa Jánosra Balassa mindjárt a következ év elején fényes az éjszaki

még

felügyelete

s

terjedelmes fölszerelése

birtokainak

nem

sok

el

Részint mint

lehetett foglalva

igazgatása,

várainak

idt engedhettek

arra,

.

BALASSA

BAI.INT.

hogv Ujvártt ülhessen. De nem hiában fáradozott, vagyona ntt s a királv csak annál jobban szerette. Szerencsés ember

minden

volt,

is

minden egyes

Szinte megszoktuk, hogy

nvert kitüntetésrl adjunk számot is.

bö elismerés jutalmazta.

szolgálatát

után

szolgálata

ígv kell tennünk

:

a

mostan

Alig hogv a felsvidék védelmét átvette, már újabb ado-

mán vt

nvert.

Ferdinánd király 1556-ban a Chetneki László

nótapöre alkalmával fölszabadult gömörmegvei birtokokat, Csetneket,

Alsó-

Postárt,

Fels-Sajót neki és fiainak

és

adománvozza. Ezzel Balassát még szorosabban fzte családjához

egyúttal magánérdekét azonosította

s

Mert Balassa

Hontban,

Nógrádban,

ban fekv birtokaihoz csatolván

magán érdeke

javakat,

védelmezte

tánvsága idején,

a

Mikor

magáét

szerezhette

is.

meg

nem

egyszer véres

fejjel

bátor vitéz volt, bár fegvverét

Egy

ízben,

1562

Szécsény

intézett a

felé

a király javait védel-

évek

kivált a

a

török

dúlok eltt,

Merész

térített vissza.

és

kisérte szerencse.

valami

siet törökök

fkapi-

alatt,

melv

jó nevét,

nem mindi^

havában,

ápril

nvert újabb

vonalán azo-

egész

Ez

táborban szinte félelmesen hangzott, kiket

Zólvom-

Liptóban,

Gömörben

felvidéknek

a

nosult az északi megvékével.

mezte,

a

országéval.

az

cseles

ellen.

támadást

nem

Cselvetése

maga megsebesült. Nagyon fájlalom, írja Zrínyi Nádasdynak 1562 ápril 22-ikén s keseren panaszlom Balassa János derék vitézeinek megveretését azt sem tudom, hogy történhetett az s egyben sikerült,

seregét visszaverték,

«

—

—

;

felette

csodálkozom

náskodásban fáradhatatlan s

teljes

hiszen Balassa egvébként a kato-

rajta, s

kiválóan óvatos szokott lenni,

.

életében a haza és a keresztvén vallás védelmezé-

sében nálánál serényebb

alig volt valaki

d."*^

A

mikor tehette,

szívesen bocsátkozott kalandokba, hogv nevét és

zsákmányaival vagyonát

*

.

is

gyarapíthassa. Kalandjairól, vál-

Barabás, Zrínyi Miklós életére vonatkozó levelek és okiratok,

Magyar Tört.

Életr.

1899.

nyerend

i.

k.

607.

4

1.

ERDÉLYI PAL

20

bizonyára többet kellene tudnunk,

lalatairól

bbeszédebbek híre milyen

De

volnának.

nagy

ha emlékeink

hogy Balassa János vitézi másból nem,

és általános volt, tudjuk, ha

Kamuti Balázs, Zrínyi Miklós és Gyulaffi Lászlóval, ez dncomparabilis»> vitézekkel Balassa Jánost együtt említi. Hadi sikereinek legközvetlenebb következése az volt, hogy mikor a Gyulaffi Lestár följegyzésébl, a hol Túri György,

naszádosok élére kapitányt kerestek, Verancsics

Az

lotta.

ritkán,

t

aján-

udvartól távol, de királya bizalmához közel, csak

egy-egy országgylés alkalmával, vagy hivatalos do-

logban, esetleg egy-egy követségben jelent

meg

az udvar kö-

rében, mint 1561-ben, mikor Verancsics tudósítása szerint,"^ a török ellen

ban.

De

segélyt

kérni járt

kint,

valószínleg Prágá-

azért folytonosan összeköttetésben

maradt barátai-

magyar érdekeknek szószólóját, mindenkoron nagyra becsülték. Mikor 1563-ban Ferdinánd Miksát magyar királylyá akarta tenni, és pedig nem szabad választás, hanem örökösödés jogán, a frendek között csendes visszakik t, mint a

val,

ersen hangsúlyozták alkotmánvjogi jelentségét. Azok között,

hatással találkozott, kik lasztás

voltak, foglalhatott helyet Balassa

legalább

ket nem

sal állítottak

A

be

s

Miksához

folyt

le

s

bár az

ama reményeket, melyek

s

tanácskozásra meg-

a koronázásra 96 lovas-

esetleg a

egyesíteni

tudja.

magyar urak lelkesedése

nem

király

új

a

kik e nézeten

reményt fztek, hogy Magyar-

új

megvédeni,

legalább

koronázás nagy fénvnyel

között

is

szabad vá-

Boldizsár testvérével,

Bécsbe

találjuk a

hívott urak között. Mindamellett

országot

is

a

váltotta

be mind-

rendeket kecsegtették, de Ba-

lassának egyénileg Miksa csak olv jó és kegves fejedelme lett,

mint a milyen Ferdinánd király

tól a kiváló

fogadott

*

hség

hséget

Balassát,

átszállította

Verancsics összes munkái,

viii. k.

s

fiára

333.

volt, ki átvette atyjá-

Balassa viszont az atvának

1.

is.

BALASSA BÁLINT.

27

11.

AMILYEN

nehezen sikerült Mária királynénak Ferdinánd

trónraj 11 ttatása,

A

megkoronázása. mányosságból,

mint inkább

király

alkot-

az ország

választó

nem tudván szavuknak nyomatékot

de

ság,

Miksa

öntudatos

nvugodalmuk megmehté-

lelki

hogy

hangoztatták, ugyan,

sére

könnyen ment

olvan

rendek nem annvira

szerezni,

belenyugodtak

változhatatlanba

a

adni

s

király-

érvényt

Miksát nagy

s

ünnepek között megkoronázták. Harminczhét esztend

alatt,

^^^^^

10.

a

FERDINÁND, .MIKSA ÉS NEJE EMLÉKÉRME.

mohácsi veszedelemtl

1

563-ig,

nagy átalakulások mentek végbe. egységes

mely

a

két fejedelem

között

csatamezn vagy

megfáradott «

mirl

lelkét.

alá,

alatt

tudott a

s

eldlni

látta,

török

ellen

a

vérz

szívvel szo-

Habsburgok vagy

az

megöregedett vagy elhullott

a régi dicsséget visszasóhajtván adta ki

Az

új

nemzedék már csak hírbl

hallotta,

apja nagy búsan szólt d, a bécsi udvar vagy a gyula-

fehérvári aula körében növekedve, zeti

nemzedék, melv az

megoszolva,

nem

végvárak védelmi vonala mögött

erdélyi uralkodók szárnya a

a

magyar királyságot Mohács

sikeres ellentállást kifejteni rul a

Magvarország életében

Az

német pártinak vagy nem-

pártinak tudta és érezte magát. Egyik az

új

politika és 4*

ERDÉLYI PÁL

28

mveldési

másik

a

világ,

nemzeti visszahatás szolgála-

a

nem ismervén

saját

bízott a visszaállítás lehetségébe. Fajilag

még

az önálló Magvarország a történelemé,

nem

erejét,

egy volt

a

Dunántúl

s

s

de politikailag,

magyarság,

A német

és vallása által részeire esett.

a

hogy

beleszokva abba a gondolatba,

tára ajánlotta magát,

megvék

az éjszaki

urai

mveldése uralom

Bécs

szerint

lévk,

alatt

felé fordultak,

onnét nverve politikai szereplésük és társadalmi helyzetük

mveldése

jogát;

hatás alá adni.

Az

ekkor kezdte magát a bécsi

és szokása

nemzetközi udvarában

új dinasztia

német, flamand egymást

spanvol,

tarkázták

olasz,

köztük

s

a

magyar urak állandóan minoritásban maradtak. x\lkotmány és

kormánvrendszer

gvléseken elkezddött százados

jövend

megváltozott,

egyaránt

politika, hogy hárommeg; társadalmi és mível-

sérelmi

a

alapját vesse

dési törvénvei a spanvol

ország-

az

etikett

kezdtek alakulni,

szerint

hogv negyedfélszázadon keresztül Bécsbl nverjék megersítésüket. Bécsbe jártak politizálni és bevásárolni, idegen uraknak nevelték leánvaikat váraikba

telenek délvi

idegen urakat voltak kény-

s

Nemzeti szempontból az

befogadni.

udvar konzerválta a magyarság

faji,

er-

társadalmi jellegét,

iskolája a magyar politikának és diplomacziának, ott

az lett

fejldött tovább a nemzeti a török

hódoltság területe

míveldés

semlegesen,

hajolva, hol innét, hol onnét

véve

;

míg

hol

oda

társadalom

és

hol

hatást,

ide,

inkább pangott,

csakhogv épen élt. Az anvagiakban aránylag legjobb dolga volt, a török megadóztatta, de meg is védelmezte; míg a

verseng hatalmak, tották és

ott

nem

egymást új

hol egyik, hol másik, kölcsönösen ron-

és országrészüket. Vallásilag

hitfelekezetek

alakultak,

elváltak,

itt

rohamosan hódítva

és

is

mindig állva békességben egymás mellett.

kérdés

még nem

a társadalomban

téteket

lett politikai

már apró réseket

támasztott.

A

A

vallási

elvvé vagy programmá, de

magyarság

ütött az

új

s

láthatatlan ellen-

viszonyok terem-

BALASSA BÁLINT. tette határok között kezdett elhelyezkedni s lassú átalaku-

Az

lás útjára térni.

ki erszakkal,

szerével,

lekenyereztetve bele-

ki

hatalom felsbbségének gondolatába

szokott a királyi

országos gépezet

ben

oligarchák legnagyobb része megtört,

szép

ki

különösen Erdély-

megindult,

és ott

itt

a barát rendet hozott az állami életbe, az iskolák

papi

tevékenvség

kereskedelmi

mintha

látszik,

mögött az

megnyiltak, a végvárak

hajlékok

szabadabban

is

Magyarország helyén

a régi

az

;

s

mozgott;

úgy

népek

élt

a

ipari és

las-

san-lassan elhelvezkedtek volna, mintha véglegessé akarták

volna tenni

a

azt,

mi

csak

osztott politikai hatalmat

való

leten falu ide,

ideiglenes

a

:

meg-

magyar faj uralmának e terümegdlését. Mint mikor a

a

s

lehetett

megszorítását vagv

megmozdul, oda hagvja az árvízjárta si határt, ki ki amoda, dombosabb helvre építi új tanyáját, csak

néhány földhöz ragadt vagy ragaszkodó öreg

tákolja össze

dombosán fölhány ott partra a maga sárkunyhóját. A furak és nemesek, kiki világi érdeke és helvzete

csak a föld

politikai

népe,

nielven

keresztül özönlött török és német, keresztül gázolt

magvar hogy

fogott

szerint

és idegen, maradt

h

pártot,

dicsséghez.

a régi

Nem

tudta,

mit tesz, de tette ösztönbl, politikai sejtelembl,

ségbl

:

tartotta

a

magyar egvségnek

meg

ként nyelve

tradicziói, által.

hatalom nyomott,

Ezek

a

ezek

egységének megvédi

ideális

világát

emlékei, életmódja

szegény népek,

voltak

és föntartói

a

politikai

— nvelvük

faji

szük-

teremtette és és

nyelve,

f-

adó

és

kiket

Magvarország által, a

melven

melyen papjukat megértették s a melven énekeiket elzengették. Történelmi hagyománvaikban, életmódjukban, szokásaikban, házi iparukban, szenvedéseikben

panaszolkodtak,

a

és földhöztapadtságukban,

hitükben és nyelvükben lyet fölöttük s

az erdélvi

reményeikben

élt

és

sóhajtásukban,

csupán az egvséges haza,

me-

régen három részre osztott a német, a török fejedelem.

Összetartotta

ket nvomorúságuk,

ERDÉLYI PAL

30

közös sanyarúságuk, szigorú helyzetük, összeforrasztotta az

imádság és nyelv; az imádság, melyben jobb jövendért könvörögtek, és nvelvük, a melyen megértették egymást. Ez államföntartó osztálynak a

reményt

és irodalma

jövend

igazat,

és hitet adott.

Az

koruk költészete

az irodalom, melyet

hegedseik, utóbb lantosaik, papjaik, iskolamestereik, tanítóik

késbb

énekeibl, prédikáczióiból, tanításaiból, históriáiból és

könyveibl

melv egyket, táplálva nemzeti hagyománvaikat s elttük a multat s kívánttá a szebb jöven-

tanultak, ismertek és megszerettek;

gyé forrasztotta értékessé tette

dt, melyben reménykedtek. Az maradt köztük

furak váraiban

mok

s

a véghelyek

ájtatos hallgatóságában

közönsége

rség

s

az a nyelv,

;

a nyelv,

mely még közös melynek a

és uraik között, az az irodalom,

s

körében, a templo-

vitézei

a falu alatt

melyen felhangzott

meg a

volt a

maga

nemzeti kese-

az isteni jóság vigasztaló szava, az az irodalom, mely-

ben megszólalt a nemzeti érzéseknek gazdagsága irodalom és nyelv, a mely háromszáz esztendeig

a

:

az

az

magyar

nemzet lelkiismereteképen kopogtatott a három százados múltnak minden vihara alatt a magyarság szívén, az a nyelv, melyben a nemzet él, az az irodalom, mely a nemzetbe életet lehelt.

E

megváltozott viszonyok lassan-lassan áthatották a nem-

zetnek minden rétegét.

Az

ország gondjában járó osztályok,

urak és nemesek folytatták alkotmányos politikájukat, mely-

nek két nagy

czélja volt, visszakebelezni Erdélyt

s

a része-

Ezek még ekkor eszménvi törekvéseknek bizonyultak, bár Erdély utóbb a Habsburg uralom

ket

s

kiverni a törököt.

alá került

s

igája alól.

A

része

kevéssel reá az ország

is

felszabadult a török

hívek egyrésze észre sem vette a változást,

még mindig

hitt a

hogy az ország három kezdi magára ölteni.

Balassa János,

jövendben, bár felé

osztása

észre kellett venniök,

az

Ez utóbbiak közé

más

állandóság jellegét tartozott az

öreged

kitl elmúlt izgató kalandokban gyönyör-

<

BALASSA BÁLINT.

köd

JI

kinek mind súlyosabb gondok nehezed-

fiatalsága, s

tek

legelbb

magánügvei foglalták

talos és

nem

kedése még gette.

dik

a

s

török hatalom terjesz-

el; a

még

a felvidéket

egyre fenye-

Országgylési végzéseinkben évrl-évre megismétlrendek s a király óhaja, hogy a véghelyeket meg

védelmükben állandó zsoldosokat tartani. Kékk, Divény, Gyarmat az els védelmi melv Érsekújvár, Eger és Kassa között

ersíteni,

kell

véget

ért

családja alkották. Hiva-

említenem,

kellett volna

és a mit

vagyona

vállára. Világát a felsvidék várai,

Balassa várai,

vonalba

estek,

legjobban volt fenvegetve

második vonalon,

Salgó a

Csetnek,

Liptóujvár,

;

kett sem egészen

de az utóbbi

bátor-

ságos. Várainak fölszerelése és jó karban tartása sok áldozatot

családja

kívánt,

mentette

föl

gyermekeinek

komoly gondjai

alól.

sem nagyon

neveltetése

nem

így azután

is

hogyan gyarapítsa jövedelmeit. Nem erszakra s nem elször 1557-ben,

válogathatott abban,

vetemedett

egvszer

és

mikor Lipcsev Jánosnak és Orbán Balázsnak Sósk várához tartozó jobbágyait Dobravina várához foglalta, határait sértegette

s

k

míg

elhaj-

Zsarolta jobbágyait, a miért Verancsics meginti,^ a

totta.'

minek emléke járt;

országgylésen voltak, nyájait

az

Kékk

tizedét

nem

összegekben holását

panaszában

várának

hozzátartozó

s

hivatalos

a

kivetés

fejére.

Kis-

^

Folytatta

birtokainak

is föl-

királyi

hanem kisebb

megint Verancsics kor-

pöreit

Nagy-Liberthéért

és

holta után

szerint,

szállította be, a miért

vonta

1563-ban

még

a hibbeiek

a

újakat

s

kezdett.

Pethkkel

gersei

pörösködött,-^ 1568-tól kezdve rokonaival, Szklabonyai János és Balassa

Menvhért utódaival

állott

pörben

;

amaz bár ha-

talmaskodási pör, egvességgel végzdik, emez azonban

nem

tud befejezdni. Menyhért és János folytonos érintkezésben állottak s

örökölt birtokaikban

1

Tört. Tár, 1897. évf. 34.

2

Verancsics,

id.

h.

ix

k.

1.

149.

1.

is

volt valami

3

U.

4

A gr.

ott, xi.

k.

260.

közösségük. 1.

Károlyics. okmtára, in.

k. 337.I.

ERDÉLYI PAL

:

BALASSA BÁLINT.

Mikor Menyhért 1568-ban meghalt, végrendeletében Jánosra bízta István fia gyámságát és vagyonának gondozását.' János azon kezdte, hogv az apán volt követelése fejében a gyámfiú ingóságait

magánál

azzal

tartotta,

st

lefoglalta,

védve

hérten követelése van.

István tiltakozása daczára

hogy neki Meny-

eljárását,

Mikor István

kérve visszatartott javainak kiadatását

a királvhoz

fordult,

s a királv e kiadatást

tényleg elrendelte, János e rendelet ellen protestált, mert,

mint levelében

még mindig

öreg Balassa

nem

habár

hogy

a

a fiatal Balassa

heves és hirtelenkezú

oly

vagyongyjtésnek

Talán abban

még meg nem

István vele

írja,

bízott,

többen tartják még

módja

ilyféle

Az

egvezett.^

szellemében jár

nem

s

id

fölött az

elrepült.

, hanem

hogy nem egyedül

el,

veszi észre,

mások,

a régi szokást, talán tekintélyében, mely-

nek bizonvára súlva volt Bécsben

s

a pozsonyi

utóbbi ügyben talán igaza

s

kis öcscse lehetett,

volt

is

kamarán.

Az

mint

Menyhért fia, örökölt hajlandóságánál fogva erszakosabb. Bár így, bár amúgv Jánost pörei mégis csak koporsójánál hagvták el. Benne is megvolt a Balassák szerzési vágya s négv gyermekre tekintett otthon, két is

megélnek

a

maguk kenverén

dan rangjához ill módon

s

fiúra,

kik utóvégre

két leányra, a kiket maj-

kell férjhez adni és kiházasítani.

Annál inkább elkerülhette volna zsarolásait s erszakoskodásait, mert számára sem a hasznos szolgálatok tere,

sem

a

királvi

Hiszen Miksa birtokokra

hséges

adományok is

azon

szóló

szolgálatai

nemesi kúriát

írt

adományát fejében,

megersítette

Jánosnak

be Miskolczon^

Balassák kezén

ingatlan 1

2

javaikkal

lév várak együtt

A gr. Károlyi cs. okmtára, iii.k. 375.1. A családi levéltárban 1573. év alatt

s

s

s

még

zárult

hogy atyjának

kezdte,

adja Dobsinát.-' Ezenfelül pedig a

nem

kilátása

a s

gömöri 1568-ban

fiutódainak

ezenkívül

be.

egy

ajándékul

1569-ben elrendelte, hogy jószágok minden ingó

János

és

3

A

4

U.

testvére

Mednyánszky-gyüjteményben. ott.

és

gyermekei,

;fflCO,HEllOINELC; ^': ••

..ARMAlT^CONSlL^:^ .

-/-.

"-^' rwr,vSNAN]MO V:r

l{hmAC> INTERRIBILI

^VO

ETAL

NTl;^'

0B5£KvAN 5TEPKAN\/5 BAlA.

HON /MENTVM P05VIT OBVT "

'

"

.

'l^^iZHfir:]')

SrC} FEBRrnRIl H-TAT]5 5WR.

EPITAFIVW TíF^E .BALA:^.;

''015 lavde::^

-

^

.

CH!':-.

\/'

--T

CHKB

AKNC.

^

i;,

p.

\

; | 1

'

fg\ -'

t.

me morét q;isge5t

rO-;MK\

II.

Magyar Tört.

Életr. 1899.

BALASSA MEXYHERT blRKOVE.

ERDÉLYI PAL

34

Imre

fia

András

Menyhért

és

István között jog szerint

fia,

megosztassanak.

Elbb

említett

adományainak

tiszta

szándéka iránt

nem

lehetünk kétségben. Miksa mind szorosabban akarta magá-

hoz kapcsolni

hatalmas urat és családját, fiához

e

jövendre, magához

az apát a jelenre.

nem

intézkedés indítékáról Lehet,

hogy

nem

tle

is

Balassa-javak

a

De már

nyilatkozhatunk

fiait

a

az utóbbi

határozottan.

megosztására való törekvés

eredt, talán a János és István között fölmerült

ellentétek kiegyenlítésének

egyik

Lehet, hogy

aktája.

udvar lekenyerez politikájának eredménve,

hogy

az

az er-

délyi fejedelem érdekében föltetsz mozgalomtól a Balassá-

kat elvonja, de legvalószínbben mégis elzetes lépés arra,

hogy

a Balassák

javai

bonvolult tulajdonjogi viszonyok

a

megoldása után elválasztassanak

s

bne

Dobó-összeesküvés gvanuja vagv megkárosítása

nem

ág

Ez ugyan

elkobozhatok legyenek.

nélkül

két

alapján a

a

meg, de Miksa már ekkor ersen fölgerjedt

történt

Balassa

birtokai

János

így

János

ellen,

htlenségi

kit

pörbe

s

összeesküvés

gvanújába kevertek.

A zik,

Dobó-Balassa összeesküvés,

a történeti

szeren

hibás

hagvománvon

fogságot

életében

a

mint

tévedések közé tartozik alapul.

Ferdinándot

életre halálra védte

mény

a

szenvedett,

való

királyaihoz

s

Az

maradjanak.

történetírók,

Istvánífv

is

Sem Dobó,

Egerben Miksáért Erdélyben keki

sem Balassa János,

ki

hség mintaképe

volt,

történt,

neve-

elnevezése egy-

s

érdemlik meg, hogy az utókor eltt gyanú

ségben

még ma

hogv

alatt

a

egész

nem vagy bnös-

régi

klasszikus

Forgách adta név belecsúszott

és

könyveibe s daczára az újabb nyomozások eredményeinek, benne maradt ma is. Ha gyanúról

hazai történetírásunk

szólunk, annak van

tak személyére,

rl

szó

nem

némi

hanem

lehet,

az

alapja,

nem ugvan

eseménvekre

;

a

meghurczol-

de összeesküvés-

csupán misztifikáczióról, melvnek

a gva-

BALASSA BÁLINT.

nakvó Miksa

kitn

s

35

bécsi udvar

és félénk

a rövidlátó

eltt e

hazafiak áldozatul estek.

elbb nem egv

1569-ben és már

jelenség mutatkozott,

a mi a bécsi udvar figvelmét és félelmét fölkölté

ban kísért rémlátások

az ország-

;

a külföldi diplomácziából szállongó

s

hírek egv szélesen kiterjedt összeesküvés rémét lebegtették

A

gyanú Dobó Istvánra és Balassa Jánosra, Homonnayra s másokra, köztük Bocskay Györgyre, a két fintéz sógorára esett. Azt fogták rájuk, hogy a magyar

szeme eltt.

urak alatt

királvi

a

törekesznek. nyira

területet

Ez

kisértett,

gylést udvar

húznak

Erdélyhez

a

s

gvanú

hogy

az

elhalasztották

is

s

összeesküvés

az

elejére

1569

Az

miatta.

óta

uralkodása egyesíteni

részeket

erdélyi

az

Mohács

bizalmatlansága

Zsigmond

János

s

réme any-

összehívott

ország

mindig

ország-

helyzete

s

az

anyagot

elég

magában egv nemzeti irányú mozgalomra, de ennek ideje még nem érkezett el s lehetsége, mely a siker reményével fog munkához, egvenesen ki volt zárva. Tagadhatatlan azonban, hogy az országnak királypárti részében sok csendes elégületlen volt. A Habsburg házba s a külföldi segélvlvel kivert török uralmának megsznésébe vetett hit illúziója mind jobban foszladozott. A török megersí-

rejthetett

tette hatalmát, fölszerelte várait

jesztette

a

hódított

a

s

s

behódolt

állami szervezetét kiterterületekre.

segélvhadak inkább rontották, zsarolták mellett,

pozicziót

más kézre harácsoltak foglaltak el

s

;

a

népet

az idegen urak

A s

német a

török

mind több

tartottak meg hatalmukban

s

az

ausztriai

módra berendezett államháztartás inkább nyugta-

lanította,

mint megnvugtatta az kedélveket. Tagadhatatlan,

hogy a török s a lengvel ágensek és diplomaták hírei mind kedveztlenebbekké lettek, s az erdélyi fejedelem álmaiban ott lebeghetett Szent-István koronája, mely alatt az fején a keresztyén

esküvésrl szó

sem

De összeDobó részérl.

Magyarország ismét egyesül. volt

s

nem

Balassa és

ERDÉLYI PAL

3Ö

A

ugyan aggódott

király

még

Balassa

a

s

1569 májusáig

«

kamara rémeket

látott

bár

s

folytonosan a legnagyobb hú-

séggel és pontossággal tudósítgatá Miksát a szomszéd török

mozgalmakról

tudomására jutott ügyekrl

a

s

zólyomi kapitányságot kifogástalan

tisztét,

s

húséggel viselte »,* bár

t

egész életét a dinasztia szolgálatában töltötte, bár

Miksa

nek

többször kitüntette,

is

a

maga

egyre szaporodó hírek-

hitt az

megbízott Kenderesiben, kinél lelkiismeretlenebb szé-

s

delgt

A

aligha ismerünk xvi. századi történetünkben.

jobb

király

érzésére

De mind

Balassát Bécsbe.

a

hallgatván,

Dobót

fölidézte

és

kett kimentette magát Dobó ;

betegségével, Balassa hivatalos dolgaival. 1568 novemberé-

ben

«hogy inkább lemond

a királynak,

írja

mert

pitányságról,

eltt többet nyomnak,

felsége

mert nem

szeretné

nyek között való elveszíteni".

hivatalát

is

zólvomi ka-

folytatása

mint az

hivatalnak felsége

által

sugdosásai

mentségei ilven

s

körülmé-

kegvét végkép

Ez alkalommal csakugyan nem ment föl, s megtartotta, st tovább is hségesen szolgálta

Hanem

királyát.

kénves

a

a

hogy rosszakaróinak

látja,

mikor

mikor

egybehívták

s

mindenáron

fel

az

országgylést 1569 január 6-ikára

udvar

az

a

gyanúba fogott urakat

akarta Pozsonyba csalogatni, hogy a gyanú

táplálékot ne nyerjen, Balassa csakugyan megjelent.

Az országgylésre

lassankint

Pozsonyba gyülekez ren-

dek megütközve értesültek az összeesküvés hírérl

hogy

e miatt a diéta

országgylést,

:iartott

fként

dolgok, hivatta

tehát

Balassát

is, s

ügyekben

ez

*

KÁROLYI 31.

az

a

1

megajánlása

s

pénzügv^i

Magához

ez irányban

véleményt

A

nem

szorították.

megjelent

az utolsó

arról,

Miksát, mert 1567 óta

Pozsonyban

tlük

Árpád,

De

védelmi intézkedések

a

adó

urak kért,

egv

nem

részét,

lehetne-e

országgylés törvényei alapján meg-

adót behajtani

ajánlott

1879)

elmarad.

s

s

a kivetett

közmunkákat

Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez.

a

várak

(Budapest.

BALASSA BÁLINT.

3/

megersítésére fölhasználni. Az urak országavúlést kértek s Miksa, miután azoknak ers alkotmányos érzületét elhallgattatni nem tudta, 1569 augusztus elsejére Pozsonyba országgylést kényszerült hirdettetni.

Mikor márczius végén

bi

elbocsátotta, Balassa

pótlás nélkül.

is

magvar urakat Bécshazament, de nem minden kár-

a királv a

Olyan kitüntet fogadtatásban

részesült,

megnyugodhatott királya kegyelmében.

teljesen

hallgatás utáni)

—

írja

írója

—

hogy udvar

«

által

órákban ismét jelenjen a friss

pedig megjelent,

egy szánra

ült,

ki-

Jf

KENDERESI FELADÓ LEVELÉNEK ZÁRADÉKA.

iMiksa visszahívta, vele kezet fogott

a déli

hogy

Egyik

Istvánffy után Bálint egyik életrajz-

Skp í^7^ 12.

«

meg

s

s

meghagyta részt

vegven az

havon rendezend szánkázásban.

a király, ki nejével és

neki,

Midn

nagyobb leánvával

kisebb leányát, Erzsébetet Balassára bízta,

Örömmel sietett Zólvomba hségesen szolgált tovább is és minden aggodalom nélkül ment újból Pozsonyba az augusztus elsején megnyilandó országgylésre, annál inkább, mert mind Dobó-

kivel egy szánon foglalt helyet.

>»*

vissza,

*

SziLÁDY Áron, Balassa Bálint költeményeihez

Magyar Történelmi Társulat

adott ki iSyg-ben

írt

bevezetésében,

melyet

a

ERDÉLYI PÁL

38

mind neki bécsi barátaik

nak,

biztonságot

nyújtottak

kel

menedéket

nekik

a leghatározottabb ígéretek-

hittek a királyi szónak,

s

Dobó

igért.

Bornemissza

prédikátorával,

megjelent,

is

Péterrel

s

mely

Balassa

megfelel

is

kísé-

rettel.

Nem

ismerték a közbejött eseményeket

Kenderesi

húséget.

s

az

ausztriai

gyanúba keverték az gyanakodó és félni kezd

súlyos

levelei

úgynevezett összeesküvket

a

s

Miksa nem tudott vagy nem akart hinni hségüknek, me-

Dobó Eger

lyet

Erdélyben szenvedett fogsá-

védelmével,

számos

gával, Balassa

kitn

szolgálatával,

mindketten

éle-

tük egész folyásával ersítettek meg. Mikor az országgylés

vége

1569 október 12-én a rendekkel, kiket a várlak-

felé,

ban maga köré gyjtött, utolsó ténynvel

nem

nav

állott

leiratát közölni kívánta, kész

Dobót,

Homon-

komoly szavakkal adott

kifejezést

el. Elfogatta Balassát

jelent megi

s

«

és

fájdalmának, hogy az ország rendéi között találkoztak olyanok,

kik

nyilt

lázadást

erdélyi

az

fejedelemmel összeesküvést forralva, támasztani."* Ügyüket, a rendek

készültek

kívánsága daczára, hogy az az országgylésen tárgvaltassék,

magukat

választott bíróságra bízta;

200 arany biztosíték

és

a

rendek

ajánlott

által

30 kezes ellenére Pozsonyban fog-

ságra vetette.

A

karok

és

rendek lehangoltan hagyták oda Pozsonyt,

Miksa széleskör nyomozást tették

indított

A

bizalmukat mindenben.

ellenére elfogattak, a rendek volt sikere, saját

érdemeik

meg, a foglyok elvesz-

királyi szóban,

melvnek

pártfogásában, melynek

és szolgálataik súlyában,

nem vettek s az országos törvények meg nem tartottak; bíráikban, kiket nem

nem

melyet

tekintetbe

erejében,

melyet

ismertek,

s

talán

maguk

és hazájuk

jövendjében, melyért vérük hul-

lásával annyit áldoztak.

*

Magyar országgy. emlékek,

v.

k.

190.

1.

BALASSA BÁLINT.

39

ITT.

A -járt.

HAZATÉR hírét

A

rendek

nvomában

annak

s

kíséretük vitték szét az elfogatás

s

mint fogyatékosabb érte-

szerint adták és vették, a

vagv a mint

vehették,

süléseiket

maguk

azt

vagv ferdítették. Balassáné talán hamarább mint rokonai András és István, eladták.

A

már akkor

rossz hír

mint

lassúbb lehetett,

udvari prédikátora,

h

a

ki

nal hazasietett,

els

aléltságból

szárnvon

is

is,

az

eseménvt

járt,

de mégis

neki

Balassa

János

elkísérte

is

s

az

ura elfogatása után azon-

hogy szegény asszonvát vígasztalhassa. Az fölocsúdva, komolv kérdéseknek kellett

nem

fölmerülni:

s

Pozsonvba

urát

toldották

meghallhatta,

is

Bornemissza.

országos rendeknek prédikált

is

kik mindketten részt vet-

hazaérkeztek

tek az országgvlésen,

megdöbbenés

mindenütt

fogja-e

a

haragja a gyanúsítottak

királv

meddig tart fogságuk, milv rettenetes bizonvítékok vannak az udvar kezéÍ5 ben bnösségük felül, hogvan kell s mint lehet ket megmenteni ? Egyelre megnyugtató volt a királv Ígérete, hogy ártatlan

családját

nvomozást

indíttat

tárgyalásával,

védelmére

s

s

nvilvános

birósáo^ot

bíz

mes:

de mit kell tenniök a jövendben

taló angvala volt

e

meggyzdése, hogv

:

maguk

?

hites

melv Istenben vetett bizalommal érdemében,

a

üofvük

tengerében Balassánénak két vigasz-

óráját. Bízott az ország

gálatai

érni,

is

Balassa János megmentésére

Az aggodalom s hite,

vagvonát

s

de

rendéiben

s

ura ártatlan

leste a szabadulás

ura múltjában és szol-

legjobban bízott

Istenében,

ki az

árvák és özvegvek jóltevje. Bízott rokonaiban, kiket szintén nagvon lesújtott, hogv a család nesztorát és büszkeségét alacsonv

st

gvanú nvomja.

folyamatban

lév pörük

Nem

kétlem,

daczára

hogv András,

István

is

mindent

elkövettek szomorú ángvuk érdekében, hogv tanácscsal és

ERDÉLYI PAL

40

:

BALASSA BÁLINT.

segítséggel állottak szolgálatára.

Ámbár András kissé óvavolt, s mint késbb Bálint-

hogy ne mondjam, félénk tal szemben, úgy most Jánossal szemben sem merhette magát kitenni. De mégis megemberelte magát s közbenjáró volt és maradt a rendeknél, kik folvtonosan ostromoltos,

ták

a

trónt

vékony

szálai

ben gyenge,

nem

áll

elfogottak

az

hamar elszakadtak Istenéhez

való

hogy

hitét

mellette,

A

érdekében.

reménységnek

volna, ha Balassáné hité-

bizodalmában ingatag és bizalmát

s

ha

ersítse a derék

f\ y^^^^ f^Lfo^

13.

"^^

BALASSA ISTVÁN ES FELESEGE ALÁÍRÁSA ES PECSÉTJE.

Bornemissza

gyermekeinek

Péter,

1562

óta

nevelje

s

De mellette volt, ersítette, bíztatta még késbb is tanúságot tett róla, hogv

házának udvari papja. és «

vigasztalta

s

csudálatos ájtatos vala az Istennek igéjének tanulásába ».">^

Adataink hiányosak,

de

aligha

hagynának bennünket

bels viszony, ama tények, me-

cserben, ha elkerülnének valaha. Mert az a

mely Bornemisszát

a

Balassákhoz fzi

s

lyek e viszonyt nyilvánvalóvá teszik, pótolják értesüléseink hézagait. Bornemissza, mióta János

* Prédikácziói

i.

része.

Sempthe,

1573.

udvarába került, mind-

HARMADIG RÉSZE

AZ

EVANGE-'ícrr

LíOMOKBOL ES E

AZ

STOLAKBOL VALÓ PANVSAGOKNAC.

P.I

^. Mcliycket az kcreütycnekncc Gyútekczetibe fioktac prédikálni

KIT AZ

minden ünnep nap.

WR lESVSNAC LEL

K£ ÁLTAL, AZ

G

E

KERESI-

GY

Y

tycnckncc iduóílrges epíetyekre,

BORNEMISZA PÉTER Rom; Az

bic az hallásból

dig az iftcn igcycncc

to.

vagyon

Magyar Tört.

BORNEMISZA PRÉDIKÁCZIÓI

Eletr. 1899.

A hallás kc-

általa.

KoLT Sempterol, 14.

:

III.

15

7y,

KÖTETÉNEK CZÍMLAPJA.

ír^ri^tl """"'f'^'

ERDÉLYI PAL

42

haláláig a Balassák

János

alatt élt.

udvarában legalább

véd

is

ha

bizonvosan,

1562 óta

szárnvuk

nem elbb, Zó-

Ivomban fogadta magához s 1573-ig, két esztend kivételével 1564 65), a mikor András mellett volt, folvtonosan udvarukban élt. János vitte magával mindenüvé, Pozsonvba amaz országgylésre, a hol elfogatott; ö adott neki is engedelmet, hogv Nagy-Szombatban a Balassa- portán pré-

—

dikálhasson, czitálták,

hanem Pétert

eme

miért

a

«nem

mert

nem

város

azért

1576-ban országgvúlés elé

aztán

mert

ágostai,

vagy más

bizonvos sakramentárius egyszer,

st

több

izben

hitet vallott,

Abstemios

papot,

Nagv-Szombatba kegyébe bevezette

új hitet valló polgárainak

is

s s

neki megengedte, hogy saját udvarházában prédikálhasson «.*

Bornemissza már ekkor semptei pap

maradt patrónusának

volt,

de János meg-

miután nvilvános helyen

s

de úgv

látszott,

prédi-

Buzgóságból

kálhatott, a Balassa-kúrián tartotta beszédeit. tette,

nem

mintha daczból tenné. Bécsbe

is föl-

idézték 1578-ban emiatt, de mikor megszökött, rövid rejtz-

ködés után megint a Balassák, elbb András, majd István

udvarában

talált

menedéket.

E kitn

tudós és nevezetes író

pártolásával a Balassák csak gyarapították irodalmunk,

ldésünk körül

szerzett érdemeiket. Családjuk az új hit és

emberei védelmében elljárt seit

:

zetes

nem egy

s

pártolta azoknak írói törekvé-

kiváló reformátort támogattak,

könyv megjelenését

1573-tól

mve-

András,

1582-ben énekeit,

tették

nem egy

lehetvé. Bornemissza

1577-tl Menyhért védelme

is

Istvánnál

is

alatt állott,

1584-ben prédikáczióit ajánlja

Istvánnak. Kívüle Sibolthi Péter

neve-

írja

Balassa

1584-ben

Vigasztaló Könvvecskéjét. S Menyhértnek udvari papja volt

ama Hevesi

Mihály, kit a Tiszán inneni kerület els superin-

tendenseképen ismertek,

A

s

annak tartottak

Balassák iránt az utókor

*

Magyar Országgy. Emlékek,

vi.

k.

is

169.

a század elején.

hálás lehet, a miért e derék

1

BALASSA BÁLINT. írókat, kivált

43

Bornemisszát olv melegen fölkarolták

nemissza minden alkalommal

A

pártfogásukat.

hol

szeretettel,

s

hálával ismeri el

protestantizmus pártolóiról

a

Bor-

meg-

emlékezik, különös melegséggel szól róluk, de senkirl sem szól

melegebben,

ról,

kit

Jánosnéról,

Sulyok Anná-

mint

Méliusz Péter,

az új hit dajkái között említ,

Szent- János

bensbb

Nagv

jelenéseiben.

hagvott

dicséretet

magvar ajánlásában; nagy

prédikáczióinak

róla

tiszteletnek

és

összeköttetésnek emlékét hag}^ta ránk «gvermecs-

ITi^EKEC^KE ,f.

mint Balassa

Kft Bornerntfia

GYERMECKEC REGEKTESE S Péter V L K A 70LA BaUfji Jler:^et

lamfne nonere

!(

T^taia: M'enf fokát JSo/(yf*

.

ZenteJtcfsec

Vram az te fzcnt Ncucd, Di" Adgyad

(Czerienec az czec fzopoc tégedet,

Vrani ó nekíc fzent Lelkedet, Szent Fiaddal efmeríenec tegeder.

vagy fzcnt Bicz ío VR" Az

irgalmas Attioc vagy.

kíczínnek gongya vifetóye vagy, St mindcnncc cíetic czac te ^ .igy> Kerlec azért ez kíczinkct cl

ne had. 15.

kék rengetésérei)

énekében,

anva

s

ifjú

érzékenv szíve édes anvjára,

énekszerz papra mutatnak. s

megújulva

Amaz

édes anyja altató

csengett

danájában

nya lebbenését érezhette.

Ha

lelkében.

írói

Balassáné szunnvadó gvermekeit Irissülve

szerzett.

nvomot Lágy kedélve

a versíró tanító hatása kétségtelen

hagyott a mindenre fogékonv és

Anna neAz istenfél

melyet Sulvok

épen BáHnt bölcseje mellett

vére, talán és ájtatos

irt

BORNEMISSZA GYERMEKDALA.

becsvágva

s

versei az

ének ritmusa, melylyel elaltatta,

\'issza

százszor

Bálint

a költészet

mes^-

kobzán,

ki

angvalának szár-

valaha Balassánénak

s

gyér-

:

ERDÉLYI PAL

44

mekeinek vígasztalóra szükségük

az

volt,

félesztend

a

Balassa János pozsonvi fogságában töltött, nagy szomorúságban hagyva övéit. A rendek kétszeri közbenjárása eredményekép, Miksa megígérte, hogy az összeesküvk ügyét a hazai törvények volt az, melyet

A

szerint fogja tárgyaltatni.

huzamosabb

foglyok attól féltek, hogy ügyük

megtudták, hogy a király Bécsbe ment

kér

ten

mikor

fog tartani, különösen akkor,

ideig el

Mind

vissza.

a ket-

hogy szabadságukat \dsszanyerjék,

levelet írtak,

Harrach Leonárdhoz közbenjárásaért. Balassa levelébl írom a következ

részt,

öntudatos ártatlanságát «

vádaskodásai

nagy

árulkodók

nem

kintve, alatt

János egyenességet,

letartóztatásomra

észszel

De

hogy geik udvarában

én, a ki

sütni,

a dicsség,

midn

nttem

föl

s

ki

az a

rám tudná

kora i:Qúságomtól fogva

szolgálatiban

s

s

a

az te-

nincs

halandó,

vádakból ellenem bármit bebizonyítani tudna azt

min

gonoszságát hiszem,

azt

fölruházott

hallatlan

a

bírták,

folvtatott

csodálkozom.

olyan józan

irigyeim

felségét

cselszövéssel

is

azzal

energiáját láttassam

Tudja uraságod, hogy

hamis

ég

s

hogy

ide-

fölsé-

istené legyen

helyemet mindig becsülettel töltöttem be

:

most,

innen-onnan közel állok a vénséghez, megfeledkezve

magamról s mind arról,

enyéimrl, egy egész élet munkásságáról s miben annyi idegen nép között és ellen fölségeik szolgálatában, dicsekvés nélkül legyen mondva, folyton

az a

törhetlen lélekkel buzgólkodtam, mindazt, életem-

nek

e szakában,

lom

útját, a

elzárva

magam

eltt a megérdemlett juta-

gyalázat bélyegével elhomályosítani vagy épen

eltemetni törekedném.""*'

Ez

ers

önérzetesen fakadt.

fejébl,

hogy a

daczára sem

*

okosan

király

és

delegált

által

talált

KÁROLYI Árpád,

id.

m.

a

93.

a

védelem

bizottság

ártatlan

embernek

S ha látjuk, minden erlködése

vádak támogatására bizonyítékokat,

I.

:

BALASSA BÁLINT.

hogv azok tisztán a Keiideresi hamisítványain nyugodtak, s mikor Kenderesi árulása kisült, azok is meg dltek, igazat kell adnunk Balassának s meghajolnunk ama bátorság

magát

melvlvel

eltt,

mint

fogoly

védelmezte.

S ebbl jellemének más oldalára is következtetést vonunk királyához való hségére, melyet késbb sem tudott még

sem megtántorítani. Bnösnek a

a szenvedett méltatlanság

k

fogság büntetés, ártatlannak, milyenek gyalázat.

Azonban

nem

a királv

fogságukat megszigorította. lat

folytatásához

s

kellett

kérésüket,

st

mindenhez, a vizsgá-

ahhoz, hogy egy véletlen Kenderesi hami-

sításairól a leplet s ezzel

Csakhogy épen

Id

voltak, kín és

is

meg

hallgatta

Miksa szemérl

ezt kivárni

a hályogot lerántsa.

nagvon nehezükre

nak a beteges, öreg Dobónak :

s

esett a foglyok-

az erteljes, nvugtalan Balas-

sának. Börtönük ajtaja

elbb-utóbb megnyílt volna, mint késbb megnvílt Dobónak, de Balassáét kinyitotta hitvesének aggodalmas és szeret gondja. Bár reik tartottak tle, s megakadályozták, hogy a foglvok feleségükkel érintkezzenek,

nem

Balassáné

kísértse azt, a

Dobónénak, hogy meg ne mit Sára megpróbált s a mi megszabadította azért volt nénje

Dobót szamosújvári börtönébl, vesztegette

készen

reit

s

kivezette

érdél vi

fogságából.

Pozsony

Balassát, a ki

álló paripájára fölkapva, legénveivel

Megalatt

Zólvomba, majd

onnét 1570 márczius elején, valószínleg 8-ikán Leng^-elországba menekült. Azzal,

hogy letartóztatása szökése következtében meg-

sznt, sem Balassa, sem a gyanúsítottak ügye

Miksa Balassa szökése hírére haragra lobbant

rl gondolkodott. Hívei

tudósításaiból

s

hamar

nem dlt

el.

kézrekerítéséértesült aiTól,

hogy Balassa az ország határán kívül, Rimanow lengyel városban egy barátjánál idz, de Balassa üldöztetése egvrészt nem vezetett volna eredményre, másrészt

nem

mutatkozott taná-

csosnak, pedig a bécsi körök gyanúsító politikájának nagyon

megfelel

lett

volna.

Azt már Bécsben

is

meg

kellett érteni.

ERDÉLYI PÁL

40

hogv

az egész összeesküvés hihetetlennek látszott a

közvélemény eltt

országi

szenv

A

kísérte.

ménvtelensége,

a

hogv hseit általános rokon-

s

mködésének

nvomozó

bizottság

fogott

befolvásolt tanuk kihallgatása

és

daczára, mindjobban megersítette a magyarság s

minden jelenség oda mutatott, hogy

Dobó

fogsága

és

Balassa üldözése

népszerségét. Litvav Tamás,

tl

magvar-

e

ered-

fölfogását

pör megkezdése,

csak rontaná a királv

Újvárat Balassa emberei-

ki

kiostromolta, élénken panaszkodik a népszertlen megés e miatt

bízatását

alább

lenézésrl

is

személvét ért megvetésrl, leg-

saját

Hosszutóthi meg-

protonotarius,

a

;

tagadta a megidézett tanúk vallomásáról fölvett kiszolgáltatását

Miksa ágensei sem

;

találták

jegyzkönvv

alkalomszer-

nek, hogy a király Balassát Lengyelország területén hatal-

mába

kerítse

szóval a

;

mikor még meg sem

elvesztette a port,

nak éreznie véletlen

kellett,

ettl

is

levelekrl van

lemmel

közvéleménv eltt Miksa már akkor

A

megfosztotta.

szó, a

indította.

hogv ütkártvájára kerül

melvek Balassáéknak

utolérni, Kenderesit

is

az erdélyi fejede-

De minden

kompromittáló

leveleit

pör, lénvege

Dobót

meg

hamisította

is

tudódván, a legnagyobb ok

iratokat,

is

lévén

s

Az

hogy

így

árulása

ki-

bizonyult."*'

csak formai elintézésre

és társait fölmentették, Balassa

legalább elintézetlenül maradt.

hamisságot

hanem Balassa

oknélkülinek

fejtve,

leg-

a

rajta érték. Kisült róla,

mohó pénzvágyból nemcsak más

várt.

egy

folytatott diplomacziai összeköttetését bizonyítanák,

nagyobb, legsúlyosabb fegyverek.

A

s

vádpontokban bizonvos

Kenderesi leveleirl. Ezek voltak Miksa kezében

könny

Miksá-

a sor

dolga egyidre

országos rendek az 1572-iki

országgylésen ismételten közbenjártak

Dobó

és társai érde-

* KÁROLYI (id. m.) e hamisításról s annak kiderüléséröl meggyzöleg igazolja SzALAY LÁSZLÓ fölfogását és védelmét, ki részint az egykorú Forgách Ferencz, részint a késbbi történetírók ellen elször védelmezi meg Balassát az t századokig,

sújtó

szörny

bn

vádja ellen.

BALASSA BÁLINT.

47

kében. Február 25-ikén megnvilt tanácskozásuk alkalmával

kerék a

Homonnayt

és

hogy Dobót bocsássa szabadon, Balassát

királyt,

fogadja

oldalra jártak közben

nak,

hséget

s

Dobó

vetel

és

volna.

rendek els

még nem

és

hogy

s

rendek

az udvar-

fogadjon

mely nem

föltétel,

hanem

nemest,

fogsá-

ártatlanul

bnös

inkább

kö-

a

alattvalót

Erre vonatkozik a király válasza, melvet a

föliratára adott

nyilatkozhatik

:

bizonyos okok miatt

meg

határozottan, de

még nem jelent meg még az országgylés

határozását

teljesítse

személvesen

a királvt engeszteldésre

mert egyikük

fogja

rendek két

beteg volt, másrészt méltán sérthette

megalázó

szenvedett

illetett

feltételeit

a föherczegeknél,

bírják.

got

Dobónál, hogy

:

megalázó

igaz,

A

kegyelmébe.

vissza

hogv

abból fog kitnni,

—

írja

azért

sem,

eltte, de igéri, hogy

el-

eltt közölni

befejezése

illenden n egfontolta

a

azt adja fiainak utasításul,

Ugyanaz nap márczius 28-ikán hogv kérjék ki a magyar tanácso-

sok véleménvét,

Dobó

s fiai

közbenjárását.*

vájjon

lem megadandó-e

és

igenl

ha

s

arra jóreményt és bíztató Ígéretet.

A

Bécsben magukat s

ez

iratukban

s

királv

április 9-ikén

közbevetik

ismételten

megint

részére a kegve-

társai

nvernek,

választ

adjanak

rendek második

járt

küldöttségük élénk

fel-

által

sürgetésre

a

elodázó választ adott, mondván, hogv

csak

ügyükben Pozsonyban tanácskozás folvik. E válasz a királyi felség vastag tévedésének szükségbl elrántott köpenyege

volt,

király

a

hiszen

tévedését

az

udvari etikett

beismerje

s

e

nem

végre

trhette, hogA" a

pozsonvi

nácskozás eredményétl tette válaszát fgorvé.

hamarkodását április

lás

25-ikén kiadta

s

vagv nem

?

—

Miksa

el-

de a kegyelemlevelet

abban, miután Dobóval a meghódo-

tényének mikéntjére idközben megegyezésre jutottak,

Dobót *

belátta-e,

ta-

és társait találjuk belefoglalva,

Magyar országgy. emlékek,

v.

k.

305

1.

de

nem

Balassát.

ERDÉLYI PÁL

48

Mennyire légbl kapott volt az összeesküvés gyanúja kiv^ált

Balassára nézve,

eseménvekbl kitnt, de mésf

az

hogv Balassa fogságában önérzetesen, ártatlanságának komolv öntudatával, szinte daczosan viselkedett mikor kiszabadult, sem bosszúra, sem elégtételre nem gondolt; s mikor társai már meghódoltak, még mindig követeldzött, elször azért, hogy felnyilvánosabbá

ha eszünkbe

lesz,

jut,

;

sége érdekében tett kiadásai megtéríttessenek, Liptóújvárt

neki restituálják

bnös

nem

kiszabadulván,

;

Zsigmondhoz, boszújának

kitl

mert

javainak

b kielégítését

kéri,

hátralékos

neki

a

küldött

Ha

megnyugtatónak.

találta

fogságában

volna,

lett

kékki katonák

azután azért,

ki;

salvus conductust

hunvászkodik

divénvi és

a

s

fizessék

zsoldját

eleve

bntudatánál fogva megegyszeren átpártol János szenvedéseinek

és

díjját

s

vagy a kegyelemlevelet vakon

örömmel írja alá. Balassa úgv viselkedett, mint rút bntl ment egyenes lélek, engedett az erszaknak, követelte ügyé-

s

nek megvizsgálását, megszökött, védelmére még

Ez

gondolt

biztonságára

saját

és

De

mint tehette.

a

személvének

egyedül

érdekeinek

s

udvar újabb Ígéretei vétele után

a bécsi

is.

még akkor is elég volna Balassa fölártatlansága ki nem derit volna. Az udvar

az egy tapasztalat

mentésére, ha

nem

akart engedni Balassa kérésének

puhították,

vus

nem

kapta

s

meg mindaddig,

puhult

conductust

1572 június

ügye

ezzel az

bár András

s

is

14-ikén

kiállítva,

jóra fordult.

látniok,

lett

nyire

h

Balassáról

*

vagv legalább

hogy

e

méltatlanul

KÁROLYI Árpád,

id.

véleményük

m.

77.

1.

el

volt

hamar-

összeesküvést.

be

kel-

megbántott fúr meny-

támasza a királvi háznak táplált

meg nem

viselkedésébl

Balassa

sal-

">^

Bécsben belátták, hogv az egész ügy kodva s gyanakvó félénkség rajzolta az Belátták,

által is

míg a kívánt

s

örültek annak,

kudarczot

vallott.

hogy

Ennek

BALASSA BÁLINT.

jutalmazni akarta. Balassát

akarta átadni fiának,

hogy

tudta,

s

E

állítani régi tekintélyébe.

újra

holta után

12

fiai

yégre

megye fispánjává

tette,

intézkedvén arról,

hogy

tö.

teljes

Nógrád-

;

jutalmazta

hségét, külön

tisztségeiben

meghagyassék.

régi

t

országgylésen hog\-

el,

RUDOLF KORONÁZÁSI

niondhatnám

elégtétel,

ezzel kár-

Újvár ostromáért

ezzel

halmozta

kitüntetéssel

hogy

záradékkal,

azzal

kegynek még nagyobb fényét sugározta reá

a

vissza kell

16,500 rajnai forintban

pedig oly

koronázó

1572-iki

az

olv sok

mint a hogyan

évig háborítatlanul bírhassák,

pótolta anyagi veszteségeiért.

Végül

egyúttal

s

mindenekeltt

öt

még

Liptóújvárt,

ráírja

kárpótolni

Jól számított a király, mikor a kipróbált

hségében

kapta atyjától,

t

hogv Miksa

kell tulaj donitaniink,

49

;

és

a

—

fiát

királvi

ez

volt

ER.ME.

kölcsönös

a

kiengeszte-

ldés.

A Rudolfot

koronázó orszáo^avlés fényérl szóló tudó-

ama

sítások meghaladják

A

názásról reánk jutottak.

melyek az 1563-iki kororendek még nagyobb számmal a Balassák, János és András

híreket,

akkor

gyülekeztek,

mint

104 lovassal

táboroztak a vár

sége

szinte

s

A

alatt.

menetben Balassa János Tótudvari ünnepek híre messze kitüntetések bségesen hullottak a Károly fherczeg komornyikja lett,

kápráztatott, a

ország

zászlaját

földre

szállott

vitte. s

a

András

Balassákra.

János királvi

Az

asztalnokká

s

fia,

Bálint, étekfogóvá neveztetett

az ki.

ifjúság

Életr. 1S99.

lév

virágában

Balassa János

ennél dicsségesebb és örömteljesebb Magyar Tört.

koronázás fényes-

id sem

életében

annak eltte, 7

ERDÉLYI PAL

sem annak utánna nem volt. Régi tekintélyét megersítve, hségét megbecsülve, magát kitisztázva és a királyi kegv fényében sérve

már

s

büszkeségét,

látva, is

még másra öregkora deleljén? vezette az udvari életbe

udvar ügvelmétöl

az

fiát

kitüntetve tudta

—

szemefényét ime be-

Fiát,

egy ünnepségen

a daliás Bálint

s

ki-

ugyan mire vágyhatott

pompás tánczával elragadta a jelen volt fejedelmi és fúri társaságot. Olyan délczeg juhásztánczot járt, hogy a komolv történetíró, Istvánffv tollát is elras^adta az arra való visszaemlékezés tánczát.

«

egész

s

—

Miután

a

kegvelmet

az ifjú

a

el

János

huszonegyesztends

pálmát oly tánczczal,

ismerünk

sajátos és külön tánczának

többi

levente

kihordták,

asztalokat

fejedelmi

nem

vendég

;

fia,

melyet a kül-

magyar táncznak, mi magunk pedig

földiek

a

leírja

az

a

s

Balassa

nvert

nyerte

Bálint

úgymond

—

nemes urak serdül i^úsága tánczra palota nagytermében. Ezek között az imént

a bajnoki fiatalság állott fel

részletesen

a

juhászok

a császár és királv

csekélv

s

gyönyörséggel

nézték t, a mint Pánt és a Szatirokat utánozta, leguggolt,

majd tánczolás közben

a

magasba szökkent, majd megint

szétterpesztett lábbal a földre dobbant."*

A tt

ves

büszke apa

lelki

szemei eltt megnyílt Bálintnak

pályafutása a királyi

tában,

virágzó

családjának .

.

mint

hadvezért,

leend

fejét,

ki új fényt

benne derít

magas látta

srégi

.

öreg Balassa jól

ret reménve

politikust,

látta,

viseljét,

nemzetségére

Az

ház hségében, hazája szolgála-

nevének dicsségére. Látta, mint

méltóságok

fe-

látott a

jövendbe, de nem tisztán; szenem lett sem politikus,

megcsalatkozott. Bálint

sem diadalmas hadvezér s dicssége mégis idevilágít hosszú három század óta. A költészet fenve sugározta be homlokát, olyan glóriával, melyrl az öreg Balassa nem is álmodott. * Hist. de rebus ungaricis, xxv. könyv.

BALASSA BÁLINT.

IV.

EGY NAGY MÉG1572-ben.

öröiii

érte az öreg Balassa atvai szivét

meg ez alkalommal is. mélyen érz szivének ékes

Bálint örvendeztette

Gyermeki ragaszkodásának

s

szavú tolmácsa az a kis könyv, melyet szerelmes szüleinek

háborúságokban való vigasztalására szerzett

Bock Mihájy német munkáját

ajánlott.

(

és

Würz

szeretettel

Gártlein vor

Krancken Seelen) magyarra fordította s Krakkóban 1572-ben ki is adta. A Füves kertecske ez a munka czime ájtatos olvasmányokat és szép elmélkedéseket foglal magában, mind megannyi jószagú és egészséges füvet, a betegségben die

—

—

megfogyatkozott lelkek megújulására. Vigasztaló, Istenben

minden szomorú lélek megalkalomszervé lett ama «szép tudomány által, mely hozzá foglaltatott)): miképen kelljen az embernek magát biztatni az nyomorúság-

való hitre indító olvasmány,

nyugtatására, de Bálint fordításában szinte

Els

nak, üldözésnek és kínnak idejében.

f

részében tizenhat

van magyarázva, azaz tizenhat valláserkölcsi

lyeknek rövid summáját az

egyes füvek

felel tételek egybefzése foglalni

:

jót vettél az Istentl,

st

többet érdemlettél volna.

is,

Isten

bocsánatot igért

a

is,

a ki

>»

memeg-

össze-

megérdemletted a bün-

Krisztusért,

hasznodra vagyon, hogy nemcsak veled szenved Krisztus

neveinek

röviden így lehet

által

Sok

tetést

«

tétel,

te

ne feledd, hogv

hogy

a

büntetés

szenvedsz

egyedül,

s

amúgy

Ne

De

is

sokat szenvedett

hogy az Isten

az emberiségért, így teéretted

is.

nem

hogy szent parancsolatában

kisért

imádkozásra

erdnek int s

felette,

s

feledd,

megígérte, hogy meghallgat, mert irgal-

Tudd meg

hogy szenvedéseid után örökkévaló boldogság következik, A könyv mas, bölcs és mindenható.

maga

azonkívül,

erkölcsi tanításaival a Balassák udvari papjára, talán 7*

'

ERDÉLYI PAL

Bornemissza Péterre mutat, hangulatot kelt

egy

kis

s

de

ajánlással

az

szinte

lírai

megírásának elzménve és indítéka maga

költemény. Jellemz Bálintra, de a Balassák csa-

BETEGH L ELKEKN

r-*

EK.

^

r^ valofwiieskertcciík'emeíí ben[ok^ fele iofzag/hes egejfeges \^ ^ fivue\taldltatnak^melij fumef^ ^ által az^elkikjnmd enne

mö

tegh]egekben,fogiatkoiafokc b<ín

^ ^

f^

*^<J^

K

be^

megeleuensdhetnekj

^V?'

/

i.^^'^t^^: Ehez^ fogUltatoi ^gtjfzep tudó mamjtTudmilltkjfiiksfp^^.ki^ lien embernehjiiagat bíj^tatnty

azjiiomorufagnak^ ívldeüT^' nck^es k^nnak^idcie-

-

ben.

Meüijet Giarmathij Balafiij Bd

-

Itm fordttot N emHbUMagiar ^fp.^^-^^[

H Axofier elmei fi^le'^nekJnA" f^^^W "^

'^'

Iporípfagokban yalo yj^^^^j^^ ^ ", » 1 taUf^rd* . ,

17.

ládi

A «FUVES KERTii

EGYETLEN PÉLDÁNYÁNAK CZIMLAPJA.

viszonyának szeret gyengédségére

bánatnak kellett

ott tanyát ütni,

is.

Milyen nagy

mikor az ártatlan család-

apát letartóztatták, mikor sorsa bizonytalanságban, szökése

,

BALASSA BÁLINT. és

rejtzködése aggodalomban tartotta

53

övéit.

Szinte

meg-

elevenedik elttünk a megcsendesedett ház, melv fölött az

anya fájdalma

virraszt.

A

gyermekek elcsendesedtek

"^ BoCKmihaí)f

s

a

altalzcrez?

tctetcNcnKicJí

-

<^^ vw^v

iS.

A

kFÜVES KERTii czímképe.

legidsebb komoly munkában, tehetsége és szeretete adományával vigasztalja szerelmes szülit a sok háborúságnak idején.

Úgy

látszik,

hog^'

e

könyvecske az öreg Balassa

ERDÉLYI PAL

homlokáról az utolsó redt

lesimította, a

is

melyet az elmúlt

három esztend viszontagságai szántottak rajta. Most már nyugodtan tekinthetett vissza, tisztán láthatta maga eltt jövendjét. Régi tisztességében megújult, gyermekeiben öröme tölt s azok jó magukviseletével táplálták terveit. O megvetette családja késbbi emelkedésének alapvagyonát megszerezte, nevének

ját,

hírt,

húségének elisme-

már csak az apjuk érdeme is elegend S hogy velük magasabbra tört, az ter-

rést vívott ki, hainak

örökségük mészetes.

lehet,

gondot

Nevelésükre

fordított,

legkitnbb emberét, Bornemissza tásukkal. Jártak-e

Ma még

sültek?

korának

egyik

meg

Pétert bízta

taní-

egyetemre vagy házi nevelésben része-

eldöntetlen kérdés. Valószín, hogv Bálint

Krakkóban tanult; apja Lengyelországban rejtezett, könyvét Krakkóban nyomatta s a családnak meg voltak ott is összeköttetései. Miért volna nehéz elgondolni, hogy felsbb oktatását ott fejezte be?

Hogv németül

könyve, hogv latinul és lengyelül

hogy

versei,

lemi világát

ban

a renaissancenak is

is

tudott,

nemcsak

nyelvét,

bizonyítják

hanem

is.

szel-

Krakkó-

ismerte, mutatja egész költészete.

megszerezhette mindezt, Bécsben

is

bizonvítja

tudott,

De

Bécsbe,

az apja ellen folyamatban volt hútlenségi pör miatt; 1572-ig

nem

volt

közelebb ez

tanácsos lehetett.

mennie,

Ha

az

míg

Krakkóban apjához

egyetem

tanulóinak

évekbl ismernk, könnyen kaphatnánk

is

névsorát

választ

e

kér-

de így bizonytalanságban maradunk, a mi nem is nagv jelentség. Hiszen nem az iskola teszi az embert! désre

is,

Bálint odahaza

kitn

körben

volt.

Anyjának ers

mély kedélye, tanítójának szigorú erkölcsi

mányos

világa

ers

alapot vethettek benne

további képzésre. S hogv lást,

zolja.

szellemi látókörének

1577-ben

írja

csakugyan

nem

hite és

és széles tudo-

minden irányú restellte a tanu-

gazdagságán kivül maga

unokatestvérének Újvárról:

is

iga-

"itt

egy

dekrétom-könyvet szerzek, nem kevés dihgencziával olva-

BALASSA BÁLINT.

som

által,

mint Cicerót').

A

szónoklatnak klasszikus mes-

terével együtt ismernie kellett a

irodalomnak többi

latin

kiválóbb alakját, Vergiliust, Horatiust,

irodalomból Marullust, Buchananust

korabeli latin

a

s

Angerianus mun-

és

káit.

Szelleme már ekkor körülbelül átérte az akkori míve-

ldés

és tanultság birodalmát

könny

kiképeztetését, oldala,

lati

sem Neki lyát

atyja a

ott,

iránvult, mint

nyomába

nem

veti,

állítja.

kevésbbé

annál

János elsszülött

Bálint

már

21

— 22

a

védelmezni hazáját

tóia befolvását s -'

tOí/a iP'tr^histh

így

fiával.

M'athícts

aL

/-^Z.

tani-

i<72.

és Jjogosult O

reménvnvel tekinthetett jövje

Az

felé.

és kirá-

eo Felfele T^tjomtac

éves korában

nagv ^-

a

Tiíjomtat tátott Kjraíy

sem

tehette

mveltségén

s

s

C'\ACO'B AlX.

Balassák

kész dalia, lelkén megrizte anyja,

jellemén apja

végházak

tudománv

a

s

vagv

neveli étnek egy fiukból

tudóst, azt

a

nevelés

vitézi és katonai

könyvek

kell lépnie,

hova sorsa

hova királya

a

a

Elete inkább

elhanvagolva.

lehetett

hogy nem egyoldalúan nyerte

kard és kopja,

a

daliaság felé

s

elgondolni. Tanulmánvainak gvakor-

jg

j^

e^tendeohcn.

uFÜVES KERT') KOLOFONJA.

elé.

otthon maradt gyermekek gondja most már kevéssé

nvomja Sulyok Annát, mindannyian növekszenek, Ferencz már a fegvverforgatásba kezdett s a két leány még nem ntt meg annvira, hogy a világba kelljen menniök. Balassáné eltt azonban már ott lebegett a jöv s aprán-

talán

ként kikészítésük foglalkoztatta. elméjét

s

«Az aranvfonalat

férjéhez

Bécsben ilyen volna.

—

nem hozatám

én vélem,

;

ezen jártatta

is

a

selymet

sok asszonvi

—

írja

Ba-

megszolgálom kegvelmednek. Bizony

jót és ennyit ennyi

Bolondság,

az

és

pénzen meg nem vettek

hogv

\Bécsbeni vétettem, hogy azt onnat ból!

apa

jártában-keltében vásárolgatta össze

csecsebecsét. lassáné

Az

ezután az

mire

a kit ezeltt ott fenn

bell (Lengyelországértékünk lészen,

nem

ERDÉLYI PÁL

;b

küldök azért Bécsbe

•

•

•

hozatnunk, mert, ha az s

gyermekeknek effélét Úristen élteti, ezek majd felnnek Jó volna

az

addig hadd készítgetünk nekik egyet-mást, mert hirtelen

nem

lehet, aztán igen

való

költség

nehéznek

is

tetszik az

egyszersmind

de így lassan-lassan egyszer is másszor is, Az anya a lányok sorsát, az »

;

eszébe sem veszi az embör.

egymás szeretetében, egymáshoz való ragaszkodásukat megrizve nttek, s hagy-

apa a fiukét egyengette

ták

a

el

elbb

szüli házat,

s

a

a testvérek

mint idejök elkövetkezett. Leg-

természetesen Bálint, az els

megkülönböztetésben

részesült

Ha

fiú.

szüli

egy

talán

részérl,

kis

senkisem

veheti rossz néven, legkevésbbé testvérei, kik büszkélked-

nek abban, hogv bátyjuk még

sem hagvta suhanczéveit, udvar tánczáért megétekfogó, bajnok és talán már egy kissé

már könyvszerz, tapsolt,

királyi

költ

—

is

el

dalia, a kit a bécsi

legalább a tanuló-szobában.

Apja méltán várt tle sokat, hiszen már ekkor is büszkén tekinthetett fiára. Arra a pálvára szánta t, a melyen

maga s

haladt, a török ellen, édes hazája

is

mint

afféle

ki eléje.

kelni

régi,

s vitézi

puritán ember, a

meg

Ismerje

védelmére nevelte,

maga

a végbeli életet

módra harczolni bármely

bejárt útját

tanuljon

s

pillanatban.

tzte

harczra

A

bánya-

s a felsvidék elrse Eger vára volt ebben az idben, középpontja ama védelmi vonalnak, mely az orszá-

városok

got a budai

E

vonal

végs

és

temesvári

keletrl

basák hadai ellen oltalmazták.

nyugatra

Szatmár

Érsekújvár mint

és

pontok között Ecsed, Tokaj, Kalló, Kassa, Szendr,

Putnok, Zaárd, Balog-Szádvár, Krasznahorka,

Ónod

s

Eger-

tl tovább Véghles, Csábrágh, Selmecz, Léva, Tapolcsány várain húzódott át. Eger e vonalnak délre kiszögell csúcsán emelkedett, mint a magyarságnak letnek bástyája, melyen a törött.

Mióta

Dobó

a

s

a királyi terü-

török hódítás ismételten meg-

nagy ostromot

diadallal

az északra torlódó török sereg hullámai

visszaverte,

hiába csapkodták

.f

^

u^

k-^J

f^^---

y ^//,^^_ ^ ^^

>!// BALASSA jANOSN* LEVELE FÉRJÉHEZ. Kredetije a család levéltárában, a

Magyar Nemieti M"

-^y^^

fK-<-'

77..^/

y^^y'/i "/^^^ -TT^y^

^^.V /

J

.J/^-

J^V

'77?.

-T^

^-^

^^.y^ r7.^^v.^

/?o<^7/

/

iw^..^ i^-..^

j<^^ 77^ W.^-.

/ /

i^-

>^^^^

^"^^-^•-^'TZ,,,,,

"

l^-^^^ 9^

-

i-v/^.

^^ ^^^ ^._

i,

á^..

^_,

^

/w-)C-" 7«iv/0/

'^'fp'i

,^f,1^^f- ^hyl'F-r--

^ruwi-

j^„^ ^"^^í<4j

j'^' ^<íyr-í

j;^.( ur^~^-<

n^

y-'i'
-í^" ^"—

-'.-

H

^.

n7.

-^ W^

^

^^^ -^^^'^

'

BALASSA BÁLINT.

e fokot, de rajta visszaverdve,

Abauj

és Borsod, nyugatra

57

gyrzve

Hont

simultak

Nógrád

és

el

keletre

1596-ig

felé.

bosszantotta a budai basát megbizható rségével és

Rueber fönhatósága

kapitányaival.

alá

tartozott,

kitn mint

ki

kassai parancsnok, bár ellenszenves politikus, a királyi had-

seregnek egyik legderekabb kapitánya, és méltán mondhatta

hogv

magáról,

nála szolgál.

mi

a

jó

katona az országban van, mind

Eger fkapitányai, 1575-tl Ungnad Kristóf

s

Salm Miklós gróf szintén a legderekabb parancsnokok voltak. A magyar ifjak hadi iskolája Eger volt s Balassa, ki maga is ott kezdte pályáját, mind a két fiát 1578-tól

Egerbe

adta, a katonai élet gyakorlati fiskolájába.

Mikor került Bálint Egerbe, pontos adat hián csak hetjük.

Némelvek

szerint

sejt-

1573-ban,* szerintünk 1574-ben,

megersítve látjuk Rudolf király amaz i575"t>en kelt adománylevelébl, melyben Balassa Jánosnak s fiának Bálintnak a hontmegyei Nagy-Thúr községben bizonvos birtokot ajándékoz. Még 1573-ban a Derens

ezt

az

adatot

csénvi István magvaszakadtával fölszabadult Salgó várát és a hozzátartozó részletezett birtokokat csak Balassa Jánosra

1575-ben már az

írja.

ifjú

vitéz

is

érdemet szerzett

a királyi

hogv ez adomány s abban Bálintnak különös megemlítése nem minden ok nélkül törkitüntetésre. Joggal gyaníthatjuk,

tént,

miután az oklevél

de az okot,

bírjuk, a kivonatból

nem

melv érdem jutalma

ben tartózkodott.

hüvelyezhetjük

volt, a

végbeli vitéz tett szert,

s

teljes

nem

szövegét

Bizonyosan vala-

ki.

melyre legvalószínbben mint

így 1574-ben már valószínleg Eger-

Elkel emberek

fiai

voltak

id-

társai,

töltésük hadi szolgálat, mulatság és kalandok, vitézi és sze-

relmi kalandok. Kint, a bársonyos g\^epen, jó lova mellett,

bajnoki játék közt, portyázásokon

kal társaságot ülve

*

vigan

CsiLLAGH MÓR, Balassa

Magyar Tört.

fbe heveredve

Életr. 1899.

telhettek

napjai.

Bálint. (Budapest, év n.) 54.

s

úrfiak-

Alacsony

asz-

1.

o

ERDÉLYI PAL

?8

bormérö házakban vagy a tábortz köri megcsendült egy-egv vándor lantos kobzán a régi dicsség, talán Tinódi históriája Eger ostromáról s az egri asszonyokról, a kik annak idejében. ott ugyan vitézködtek Az egri asszony Balassa emlékezetébe is nagvon mélyen belevésdött az egri asszony, még pedig Eger els asszonya, a fkapitány felesége, Ungnadné Losonczy Anna, talú

—

!

kinek nevérl éneket, szerelmérl annyi verset szerzett, kire

még

erdélvi fogságában

sokszor

is

20. I

óhajtva gondol vissza, kit

s

SOMOSKU VAKA.

Rajzolta Cserna Károly.)

egyik versében a magáénak mond. Losonczy életének fátumává

lett

Losonczy özvegye zsina a nógrádi

hsi

halált

halt

két hajadon leánva,

Somoskben s

a

Balassa

egyben költészetének múzsájává.

s

s

Anna

jutalmául Annát fiúsította

tartottak udvart,

vitézsége

király s

Anna

emlékéül

és

Fru-

mikor

férje

s

érdemei

megengedte, hogy apja birto-

jogon bírhassa. így közvetlen közelükben a Balassáknak Anna, mint joggal sejthetjük, már akkor lángra lobbantkait e

hatta Bálintot,

mikor az még mint

várában tartózkodott.

Ungnad

iíjú,

atyja oldalán,

Anna ugyan már ekkor

Kristóf nevét viselte,

de

Kékk

férjnél volt,

még mindig Somoskn

BALASSA BÁLINT. lakott, a

melvet csak akkor hagyott

59

el,

mikor

1575-ben

férje

Eger kapitáiivává neveztetett ki. Ungnad a várat várnagyára Fodoróczi Miklósra bízta, maga pedig átköltözött Egerbe. Talán nem járunk csalóka nvomon, ha azt hiszszük, hogy Bálintnak Egerbe szállását e körülmény is elmozdította.

Az

örök ábránd, az ifjúságnak els, varázslatos szerelme,

olthatatlan lángjával

már ekkor

ugyan nem volt egészen

égett

még mindig nagyon

egv évvel volt nála idsebb, de eléggé üde arra, hogy

Báhnt szivében. Anna

1550-ben születhetett

fiatal,

Bálintra

vessen

szikrát

így

szép

t

s

s

s

lángra

lobbanthassa. Kétségtelenül e szerelmi viszony volt Bálint

életében a szerelem

iskolája.

Eszményiséggel,

kezddött

forró szenvedélylyel

—

és

imádattal

s

önváddal végzdött,

legalább egyelre, késbb pedig visszautasítással. De ez idtájt, még legédesebb, legszebb álomba ringatta imádóját s

költvé *

tette azt.*

Természetes, ha Bálint múzsája

felé

érdekldéssel fordult. SziLÁDY írja meg elbb e szerelem történetét. Toldy csak általánosságban emlékezik meg róla, Károlyi Árpád az az irodalomtörténet

is

Anna-dalokban némi határigazítási port kezdett, gr. Nogarolliné, Harrach Anna számára akart néhány Anna-dalt lefog; Kardos Albert pedig elvonta róla leányára terelte a figyelmet. Illésy

lalni

és

JÁNOS közleményeibl kétségtelen Losonczy Annához vonzó szerelme, melyet SziLÁDY ismételten vitatott, s elesik leányának e kérdésben való szereplése, melyet elször Csillagh vont kétségbe.

Kardos voltaképen nem

elször

azért,

mert nem mondja meg

mikor, másodszor mert

elhallgatja,

:

hol

Bornemissza Péter «A keresztyéni hitnek tudományáról)) írott könyvét 1577-ben adja ki s ennek ív. rétörténhetett ez meg.

szét,

a vigasztaló könyvecskét, aug. 4-én

Ungnad Anna Máriának még pedig a következ. Kardos

kelt ajánlásában

ajánlja,

megczáfoló szavakkal ((Megolvastam a te kezed írását is, kibe kértél, hogy te neked egy jámbor tanítót szereznék, hogy jobban gyarapodhatnál az állítását

:

isten akaratjának

azért

vagy,

fképen élj.)>

te,

értelmébe

.

.

.

ezekkel

míg ez gyenge idbe

Ebbl

nyilván

megtetszik,

egyebet,

hogy 1577-ben Anna Máriának még jám-

mint az ismert adatokat máskép csoportosítja s ötletszeren fölveti Ungnad leánya nevét, melyet Bornemisszának egy ajánlásából ismert meg. Szerinte

bor tanítóra volt szüksége, nem szerelmes daliára. De ha 1577-ben még gyenge

nem Ungnad

hanem

felesége,

Ungnad Anna Mária relmének tárgya,

tesz

leánya,

volt Balassa sze-

a ki ekkortájt 14

— 15

esztends lehetett, tehát abban a korban, mikor már szerelmet kelthetett s

maga

is

szerelemre gyúladhatott. Kétség-

kívül ötletnek ötlet, de

nem

szerencsés.

idben van, 1575 nyara eltt még egészen kis gyermek volt, s Bálint 1577 tavaszán került haza erdélyi fogságából s lengyelországi rejtzködésébl. Vagy talán 1577ben szerette volna, mikor még gyenge idej volt ? S ugyan Bálintnak, ki akkor már házasságot forgatott fejében, ki 1577-ben sem látta Egernek, eszébe jutha-

színét

tott-e a

gyenge gyermek

?

S késbb, mi8*

ERDÉLYI PAL

6o

életében

Bálint

Eddig

az

szerelemnek

a

s

1575.

év végzetes fordulót jelent.

a vitézi életnek változatos g^'önvö-

rúségei között folytak napjai,

ezután

megpróbáltatások-

a

nak keser évei következtek. Egerben

vendég volt

dalia szívesen látott

a

szép és mívelt

a

fkapitánv házában

a

s

Az

ház asszonva szivesen barátkozott és mulatozott véle.

a

kép, melvet Acnigniájában a két szerelmes hattvúról raj-

úgv vélem, az

zol,

dog szerelmük

egri

rajza

napok emléke

szerelmük,

és

bol-

:

Gyakran egymásra tekintnek.

Kirl kitetszik szerelmek, Egymáshoz való jó kedvek;

Hogy

Ok Eleven

így együtt szerelmesen,

úsznának szép csendesen

szépen gondolt hasonlat,

.

.

.

szerelmes

szivek

gyöngéd, szinte regeszer vonzalmát éreztet kép.

Csupa

és

hajszálfinom vonással rajzolva

s

halvánv rózsaszínnel véko-

nvan bevont háttérben egy szerelmespár, kor szeretett volna bele

?

Hiszen Ungnad

Kristóf 1578-ban Horvátország bánjává lett,

követvén Draskovich Györgyöt báni

méltóságában, tetett ki, s ott

gyri püspökké nevezmaradt 1583-ig s leánya

ki

;

ekkor már Erdödy Tamás felesége volt s utóbb, apja után Erdödy lépvén nyomába, 1596-ig, míg férje a báni méltóságot viselte, délen

élt.

Egyébként

is,

Anna egészen fiatalon menvén férjhez, Dresser szerint 14, Illésv szerint 17 1575 eltt sem 15 sem Balassa szerelme tárgya nem

éves korában,

éves, lehe-

hogy t is hívhatták Losonczy Annának, miután édes anyja

tett.

Azt a

föltevést,

fiúsított leány volt s

nevét megtarthatta,

nem

A

fogadhatjuk

el.

fiúsítás

fleg va-

gyoni vonatkozásában bírt gyakorlati jelentséggel s ha megtartotta is Losonczy ;

Anna

apai nevét, leányát Losonczy-Un-

gnad Anna Máriának hívták jog szerint, nem egyszeren Losonczy Annának. Kár messzebb keresni a valóságot, mikor az

közelben van

a

itt

mint gondtala-

a

—

Losonczy Anna,

Ungnadné személyében. Hiszen 1575 eltt Ungnadné még B.alz.\c asszonyai korát sem érte el s az életben nem szokatlan, hogy érettebb, nöi szépségük teljességében lév asszonyok varázslatos hatást gyakoroljanak fiatal szívekre, Bálint pedig csak egy, talán két évvel volt nálánál fiatalabb. lint,

S

nemes,

kell-e több,

mint hogy Bá-

deli és kellemes

ifjú volt, s

múzsájává lette, s kell-e más bizonyíték, mint versei, melyekben e szerelemnek egész élete le van írva ? Bajos ugyan, mint Szilády írja, szerelmi versekbl tényeket halászni ki, de a tények magyarázó adatait kisérö figyelmen kívül vallomásokat költi hagyni nem lehet s nem szabad. Bálint öt költészetének imádott

olthatatlan

lánggal

láng költészetében világítja a

a

égett

ma

is

Annájáért fennlobog

e

szerelemnek ösvényét, melyen

magyar Amphion annyi könnyet

latott.

s

s be-

hul-

BALASSA BÁLINT. élik

niil

élvezik

és

a

szerelem

6l

egvniáshoz

világát,

való

jókedvükben. Bálint és Anna szerelme

1575 eltt ilven romantikus, rózsaszín ködbe burkolt szerelem lehetett. Az

«a szerzetté átkozott, rossz versek

többi,

hánvt, talán

nának az

S

fecsegbb

e virágének,

melyeket tzbe

tanúi vagy beszédesebb emlékei vol-

irodalmunkban az els verses

arról

fölvilágosít

»,

életében, a

napoknak, az els szerelmi áradozásnak.

egri szép

szerelem

nem

csak a kötetben els verse, de

Aenigma

is,

hogy

özvegvségre

hirtelen

vagv

vált,

rejtett

szó,

igéz boldogságú

zavartalan,

e

mai

szótárunk

megárvult. Azonközben, hogy boldogságban úsznak,

szerint,

egy saskeselv nagv sebesen rajtok ütött s a szebbiket, a párját elragadta, s az özvegv hattvú «rén keserves

költ

kiáltásban)).

A

rejtett

szónak

életének további elbeszélése

s

megmagvarázására

Balassa

még néhánv költeménvének

elemzése szükséges.

Az

egri szép

napoknak bájos

megtörte Balassa

idilliét

Odahagyta Egert, Békés Gáspár seregéhez csatlakozott s utána Erdélvbe indult. Miért Bálintnak táborba szállása.

tette

Losonczv

?

enyelgett

a

Anna

derék

szívesen

Balassa

barátkozott

fiával,

a

ki

örömest

és

csapatának

férje

Egernek els daliája volt, de sem s sem emészt szenvedélyét nem táplálta

egyik kiváló vitéze szerelmi

lángját,

azzal, hog^" lint

bnös

arra tért,

Anna sított

viszonvt kezdett volna vele.

A

mint Bá-

hogv Annát bnös szerelem lángjába

azonnal elnvomta Bálint szenvedélyét.

A

borítsa,

visszauta-

szerelmes hirtelen fölgerjedése ép olv könnven

bíthatta

t

könnyelm

kalandra Békés

becsvágv, hogy magát kitntesse és

seregéhez,

Anna

mint

szerelmére

vagy utóbb méltóvá tehesse. Gondolatában talán az

csá-

is

a

elbb meg-

—

hogy ha Anna özvegven marad, Ungnad már nem volt éppen fiatal, feleségévé teszi. De az egx'^szer egri fordult,

—

habár Balassa János fia is, szerinte nem volt elegend méltóság jövendje és Annája számára. Becsvágva vitte és

vitéz,

:

ERDÉLYI PAL

02

felhz

eltte

atyja

királyának

próbáljon,

csét

meggvökerezett tanítások

tegven

szolgálatot

nosság eltt megjelenjék. Talán a

iíjú

lehetett élete

most maga kínálkozott, hogy szeren-

az alkalom

s

hogv

tüzelte,

is

nem

menjen, hiszen a végbeli szolgálat csak czélja

Anna

inkább, mert

ragadták, annál

tervei

kegyében nem részesülhetett. Talán

s

föltámadtak benne

is

a nyilvá-

szüli házban lelkében s

romlatlan

létére, — m^ég alig múlt huszonnégy esztends, — erkölcsi

fölfogása

is

tiltakozott az

bnébe

házasságtörés

hogy

szólott,

S így minden ok

vigve.

a

a mellett

a mint alkalma nyílik, föltnés nélkül elhagA'ja

Az

Egert és Annát.

fparancsnok o^vanánt

hogy szerelme tárgyát

ellen,

alkalom megjött, mikor Rueber kassai beleegyezésével

a királv

Békés

vitézei között

vállalatára toborozni

titkos

s

kezdett

s

támogatása a

végházak

Egerbl egy 200 gyalomelvnek vitézségét késbb a

hadat gyjtetett.

is

gost számláló csapat indult

el,

szentpáli ütközetben Istvánííy különös dicsérettel említi

Bálint hirtelen határozott

s

föl.

Békés csapataihoz szegdött, mint

azok az ifjak, kik Szamosközv szerint a gazdag zsákmány reményétl elvakultak s engedtek a harczi szenvedély szavának.

Ha

így történt, énekei negyedikét méltán tarthatjuk

Balassa bucsúversének, melyet, Annától ván, kobzára vett.

somat,

s

talán

Ez

nem

és az

s

Egertl elszakad-

eltte való magyarázzák fölfogá-

tévedek, ha azt hiszem, hogy Bálint e

már Erdélyben, fogsága alatt elst, az Aemgmát, melyben

két énekét

szerzetté, ép úgy,

mint

a

az

Egerben kezdetét két

utóbbi

vette,

ének

is

be

mint

is

van fejezve. Éppen így

hogysem rázni.

De még

ki,

alig

:

az,

hogv

elbb

írattak

volna,

lehetne azokat magya-

egy küls körülmény

sem valószínségét

e

egy esemény befejezése után

támadt reflexió érthet meg, míg ha kalandja balul üt

mely

történet,

is

támogatja föltevé-

ez énekek, mint

késbb

sora

kerül, az Erdélyben szerzett versekkel együtt és közöttük

maradtak meg. Erdélyben már elmondhatta magáról

:

BALASSA BÁLINT. ((Bizony

nem

63

vethetek senkire egyébre,

Csak magam eszére; de meggyek ? ha erre Vett az ö szépsége. Hogy magamat érte, ejteném az trbe.

nem másért vagvok

Pedig érte és

ebbe,

-;

de Egerben még nem. Az, hogv ugyanez énekbén Anna úgy adá, mint ha számkivetésbe indulóhoz volna intézve, hogy így ír: «

búcsúját

>)

((Azért

immár nékem

következ versszak

s a

dal,

most indulnom*'

elején:

((Xem úgv megyek

nem

ktUl

el

el,

hogy lennék nálad nélkül"

fog zavart okozni, ha meggondoljuk, hogy ez helyzet-

melv

fogja föl

múltban történteket

a s

rabságáról

adja el,

s

a

történknek

jelenben

hogv ugvanezen versnek

elején

már

ír

('Szabadságomat már

magamti

elvette.

Rabságra vetette" s ígv azt

nem

képletesen,

fogja föl és írja

hanem

a valósággal

megegvezen

le.

Bálint tehát 200 aranv díjért lovasaival fölcsapott Rue-

nem könnv elhatározás után, mért megkésve indult Békés után, ki június 13-ikán Kassa alatt számba szedvén a fölgvlt hadat, Erdélvbe indult. Sem Istvánífy, sem Bethlen Farkas nem említik a Kassa alatt

berhez, valószinúleg

fölült

urak

az

különben

kit

kalandos harcz után

róla,

foíjlvul esik.

megemlítettek

mikor Békés után

Hogv

megkésett,

Békés június 28-ikán már Kereszteshadával, mikor Bálint més Erdélv határán volt.

bizonyos, hiszen

mezre Itt

Bálintot,

mert rokonszenvvel írnak

volna, siet s

között

ért

találkozott a határszélen Kornis

csapatával,

a

határon vette

ki föl

Báthory segélvére vagy kezdte

meg

Gáspár huszti kapitánv sietett;

itt

az erdélvi

Kornissal az összeütközést,

melyben Kornis, bár maga olv sebet kapott, hogy Báthorv-

:

ERDÉLYI PÁL

Ö4

hoz

sem

el

Balassa lovasait

juthatott,

pedig kevesed magával maradván, az

szétszórta.

Bálint

alatt

vonult

tovább, de újabb balszerencséjére ismét ellenségre,

Hagy-

leple

éj

másy Kristóf embereire bukkant. Hagymásy

késbben

fösvény róka, szintén

Ivek fölöttébb 2[vanúsnak

tartották.

hez

régi

húzott

vonzotta,

A késn

volna,

kihez

Kristóf, ez a

indult. Viselkedését

néme-

Mintha titkon Békés-

emléke

összeköttetéseinek

st magasabbra tör vágyak

is

izgatták

volna.

induló huszti kapitánv így találkozott a megkésett

Balassával, kinek újra csatát kellé kiállania. 200 lovas ellen szétszórt csapatának

maradványával egyenetlenül

delemre, melyben sebet kapott

trbe

hogv

így értjük meg,

s

fogságba

s

az

Aem'gma körme

vesét a saskesely hogy forgatta "Látja

Buában

maga özvegy

szállt

küz-

esett. Igv jutott

elszakított

között,

ked-

s

voltát,

magát

elszánta

Óhajtja már csak

halálát.')

V.

HADI

ELSÓ

vállalatával

Bálint

nagv

melynek késbbi fejleménvei

t

kudarczot és

atyját

vallott,

súlvosan

megnvomták. O, bár naj^v veszedelemben forííott, Báthorv kegyelmébl elkerülte azt, de apjára az események fejldése nagv veszteségeket és keser fájdalmakat zúdított. Báthorv

július

9-ikén

Szent-Pál

megverte Békést

s

htlenség megtorlására,

a

alatt

hogv maradandó példát adjon a lázadókon, az erdélyi urakon s a székelveken véres bosszút állott. A magvarországi urakat, kik neki hségi esküt nem tettek,

szabadon bocsátotta,

s

volna Egerbe, ha sebei miatt maradni, míg Balassa János

idközben fiára.

a

így Bálint

nem

is

visszamehetett

kénytelen Erdélyben

portának nagy szüksége

nem

lett

BALASSA BÁLINT.

Murád ben

szultán

tudósítja

miért

is

t

Ö5

1575 júliusában Báthoryhoz írott levelé-

arról,

segíteni

hogy Békés ellene háborúra fogja és meghagyta a hódoltság

21.

indul, lakói-

BÁTHORY ISTVÁN.

(Eredetije az ambrasi arczképgyjteményben.)

nak, hogy Békést ne segítsék. Azután így folytatja:

«a kik

pedig az országbeliek közül oda Békéshez hajlanak, mindárast levágasd ket és házuk népét rabbá tegyed, ezt pai

Magyar Tört.

Életr.

1899.

ERDÉLYI PÁL

66

rancsolom neked», továbbá: «az kik neked árulóid voltak, azok az én portámnak

nekem

is,

is

árulók voltak, akár én

ellenem vétsenek és miveljenek valamit,

akár teellened,

mindegy az))> Mikor tehát Békés hadjáratát Báthory szerencsésen leverte, a szultán e leveléhez következetesen kivánta

magyar foglyok

a

tennie, azokat

átadását.

elbb szabadon

maradhatott titokban

s

a

kellett

szultán

az Balassi

János

Báthory még ez év deczembere eltt válaszolt

a szul-

hogy

tán levelére, megírván abban,

kézben vagyon » ugyan, de kéri

itt

Ez nem

tartania.

temesvári basa útján

a

küldött parancsolatában azonnal kérte fiát.

ezt ne kelljen

bocsátotta, de Balassát, a ki

magánál

súlyosan megsebesült,

hogy

Báthory,

hogy

is

«az Balassa a szultánt,

a foglyot kiadja, emlékezteti arra,

János

fia

ne kivánja,

hogv Szulejmán

is

magvar frabokat, kiket hatalmába kerített, visszaadta János királynak és atvjának, kibl nagy tisztessége és jó híre nevekedett az magyar nemzet közt. Hogyha penig engemet te nagyságod reá kénvszerít, hogy beküldjem, szidalmas lészen köztök az én nevem és minden tekintetek a

«

elfordul én rólam

.

.

.

Könyörgök

kegvelmesen

tekintsen

meg engem

ez

az

én

nagy gyalázattul

azért

te

nagyságodnak,

könyörgésemre ;

és

mentsen

mindazonáltal mindenekbe

nagyságod jó akaratja légyen. és Mikor egv szolgánk az Balassi fiát megfogta, egv bottal hatalmas

az

császár

te

ütötte volt agvon, kibe megsiketült

és

kórság

az

is

gvá-

el, úgy annyira vagvon, hogy sem élhet, sem halhat, elvajudt.o*'*' Báthorv könyörgésének, ámbár minden igaz okkal támogatta kérelmét, hogy Balassát ki ne kelljen adnia, nem lett sikere. Hiába hivatkozott a régi hagyományra, hitük parancsolatjára s a maga szükségére, hogy Balassával egv f emberét akarja kiváltani, hiába irta meg, hogy Bálint holt-eleven, süket és a nehézség bántja,

korlatossággal üti

*

SzALAY LÁSZLÓ, Adalékok

** Id. m.

I.

k. 251.

1.

a

magyar történelemhez,

i.

k.

^27.

1

BALASSA szultán

a

Bálintot azért

is

deczember

1575

elküldi

s

15ÁI.INT.

ment, hogy

Ó7

megint

17-ikén

Amhád meggyzdjék érte

megsürgeti

Ez

csauszt.

bizonyára

hogv Bálint

róla, igaz-e,

olyan nyomorúságos, mint a milyennek a fejedelem mondja.

Ez

második levél követel

a

«Ez okon most

és határozott:

Amhád csauszt, komomeghagyván neked, hogv mondott Balassi János fiát Sárközi Mihályt a Békés háborújában elfogott tcibbi

rabszolgáink közül hozzád küldjük lyan és

rabszolgákkal egyletemben küldd azonnal tánkhoz, máskép

nem

nem

magasságos por-

cselekedvén és semmi mentséghez

nyúlván, mint melynek különben

is

nem

lészen helve

elttünk. Mert tudjad, hogy magosságos portánknál azokra

különösen

és

szükségünk,

A

Balassi

János

szükségünk van,

fiára

nagv

w"*^

szultán

kemény parancsából van

fiára

nagy szüksége van Balassi

szüksésfe,

E

fiára.

a

Bálintra,

hogv

másik,

különös hangsúlyozás

egy pillanatra Balassa Jánosra

tereli

már ezóta csupa aggodalom

keserség között

és

kelt

figyelmet

hogv nem Balassa

kifejezés ötlik elénk, az egyik,

hanem az Balassi

két

gondolatunkat,

a

ki

öreg

éli

napjait.

Balassa János szálka

volt

a

szolnoki

kapitánysága óta

mindig nagy

szemében, várai és csapatai sok kárt

porta

okoztak a töröknek, sok kísérletét tették hiábavalóvá, me-

megyék elfoglalására próbált. Balassa várai, Gyarmat, Kékk, Divény a bányavárosok felé hajló vilyet az éjszaki

déken

feküdtek

voltak

az

s

északra

nal fontosságát

mintegy

zárt

kalandozó

mind

a két

fél

országgylések egyre újabb

az

török

folvton

csapatoknak.

hamar megismerte

meg

útjában

E

vo-

s

míg

újabb intézkedéseket

közmunkából megertörök egyre vakmerbben s mind gyakrabban

tettek,

hogy

sítsék,

a

*

láncz,

e várakat az

SzALAY LÁSZLÓ,

id.

m.

I.

k.

253.

országos

1.

9*

ERDÉLYI PÁL

68

portyázott arra

Balassa, a mit tehetett, megtett

felé.

dent várai jó karban tartására,

s

mikor Miksától menlevelet

dolt,

katonáinak fogsága és bújdosása

váraira gon-

is

hogy kékki

kért, kérve,

elmaradt zsoldját

alatt

a

mint az 1574. országgylés összeazonnal jelentette, hogy Divénvt a maga erejébl nem

kincstár fizesse meg, ült,

még akkor

min-

a

s

tudja föntartani és megoltalmazni, mert kevés jobbágva van. ]\Iint

a

bányavárosok kapitánya, állásánál fogva

készenlétben

török mozgalmakat

mindig megtartotta

megoltalmazta.

törökök, különösen

a

budai basa, mert állandó

jó karban tartásával és

és hódítását az éjszaki

megyékre, kivált

kiterjeszthesse.

is

még

egyénileg

tett,

rontotta

is

a

várainak

éberségével,

mérkzésre mindig kész kardjával

lehetetlenné tette, hogy a török a nógrádi

városokra

vonalat áttörje

gazdag

a

g}^úlölték a zólyomi kapitányt.

törököt,

bánya-

Ez általános szemponton kívül rosszul

foglyaival

A

hol lehe-

bánt,

azokat

kínozta és csak nagy vakságért eresztette szabadon. és nag\' cseleket vetett neki, s

mint 1575-ben

megemlékezik

a

Gömörtl Nógrádig a véd vonalat Úgy látszik mindebbl,

s

s

hogy Balassát nem hiába gylölték Musztafa

kamarával

figyelte és közölte a hadi

állott,

folvton

is

Kékkben. Ez

s leirja,

Apró

mint 1562-ben Szécsény

alatt

utóbbiról Istvánífy részletesen

hogy Balassa

Kékk

várában, miután

Zólyomból oda átköltözködött, mint akarta trbe csalni a törököt. Volt neki egv Pintér Benedek nev várnag^^a, ezt

színbl

elfogatta,

megvasaltatta

és

a

lév

rabságában

török foglyok közé lecsukatta, ama koholt ok miatt, hogy számadásait

gyzte

nem

vitte rendesen.

rajzolni Balassa kegyetlenségeit

összeesküvést sztt

Balassa

ellen,

s

s

nem

börtönben

Pintér a a

végre

török rabokkal is

velük

meg-

egyezett, hogy egy török foglvot vakságuk beszerzése

mén

a budai

pasához küldenek,

czí-

a ki a pasával értekezzék,

hogy egv meghatározott napon sereget küldjön

Kékk

alá,

a melvet egv arra alkalmas helven a várba becsempésznek,

BALASSA BÁLINT.

Balassát

megölik

hatalmukba

várat

a

és

69 kerítik.

A

terv

kezdett sikerülni, a váltság ügvében járó-kel törökök többször

támadás napját is

Kékkbe

jöttek-mentek

gyanútlanul is

A

meghatározták.

jelentek Nógrád, Fülek és

eresztette a kötelet

s

orv-

török csapatok

meg

Buda rségeibl.

négvet-ötöt

de Balassa János és Pintér azon

22.

már

az

s

DIXHNV

föl

is

Pintér

le-

húztak a várba,

módon megkötöztek ket,

\Ai..\,

(Rajzolta Cserna Károly.)

míg

a

többiek a cselt

megorrontván,

Balassát

és

Pintért

átkozva dühösen eltávoztak.* Balassa Jánosnak óta egyre Írogatták s

állandóan

e

hú

Budán

rajta

és

tartották

szolgálatait

egv negyedszázad

Konstantinápolyban szemöket.

Miksa

a rovásra,

és

Murád

között ugyan béke volt, de a budai basa és a zólyomi kapi-

tány hadilábon

* IsTVÁNFFV, id

állottak,

m. XXV.

könyv.

viszonyuk

feszültebb

volt,

mint

ERDÉLYI PAL

79

eddig bármikor. Balassa jól

lomra vár

s

hogy

sejtette,

miután Temesi Imrét,

Kékk

legvitézebb hivét

egvik legelszántabb

várnagyává

A

hoz fordult segítségért.

a basa csak alka-

tette,

maga

s

a királv-

budai basa pedig, akár volt neki

egyenes állott,

sok

s

utasítása Konstantinápolyból, akár nem, lesben hogy régi gylölséget kiöntse s Balassán a törökség nagy kárát megtorolja. Az alkalom nem soká késett,

^lagyarországon híre fogoltja

hogy

hadra

ellen

hogy Békés a szultán pártköztudomású tények igazolták,

futott, kelt,

e vállalatában a király titkon támogatja,

között királyi zsoldban állók

s

részt vesznek

is

híre futott Balassa Bálint kudarczának,

nem

sokára

budai basának

a

s

;

hogy hadai

ezek az eseménvek önkénvt kínálkoztak, hogv a porta ellen-

ségén

nem

leg

gére,

személves ellenfelén

és

várt a portától utasítást,

vagy

táborba

bosszút

hanem

volt az ok,

Kékk

a saját felelssé-

Gylölete

ellen.

bosszúvágya

és

hogy egyehogv Musztafa

Bálint fogságba esése az alkalom,

nesen Balassa váraira törjön, Istvánífy

lölete és

Valószín-

talán egy bizalmas fölhatalmazásra támaszkodva,

szállott

Balassát

álljon.

már elbb hevesen gylölé, bosszúvágva Balassa

ellen,

nélkül Balassa vára ellen indította.

s

írja,

oly nagy volt

gy-

hogv hadait habozás Elbb Kékkt támadta

Temesi Imre mindent megpróbált, hogv a várat megtarthassa. Gondosan fölszerelte, az ostromokat visszaverte, de miután sem Balassától segélyt, sem meg,

löveté

falait,

s

a vár megtarthatására biztatást

nem

vár

nyújtott

nesen Divénybe vonult. is

elfoglalta,

séggel, a

kedett, lott,

nem

sem

mialatt

gyri

és

nem

kapott

A

basa

Kékkt

Forgách Simon

a

s

az

s

elegend reményt, népével

sem

csapatai túlsúlyára

s

egye-

utóbb Divényt

dunántúli nemes-

komáromi rséggel Véghles

hallgatván

összeltt

vissza

alatt késle-

Balassára, a ki támadást aján-

nem

tekintve, és

megnvugodva

megveretése

a abban az okoskodásban, hogy seregének bányavárosok bizonyos veszedelmét vonja mu^a után. «Mi

BALASSA BAI.INT.

kétségkívüli

volt,» írja Istvánftv,"*"
is

óhajtották és számra

lembe nem

Jl

a csatát

gvöze-

a

fölment sereg szemeláttára

kétkedtek." Igv a

Kékk

fölülmúlván,

ellenséget

az

mieink

Divénv s a Losonczvné kezén lév Somosk. Mindez nagvon gyorsan történt. Július 9-ikén

elveszett

és

meg Békést

verték

már

Károli Gáspár

egy hónapra

s

azt

írja

rá,

augusztus

9-ikén,

Gönczröl Kassára Kolosvári

Gergely deáknak, hogv «a melv török megveré Kékkövet

ugyanazok Somoskonek palánkját mind elégetvárak eleste nyitja meg a török hatalomnak észak

és Divénvt,

E

ték))."^"^

mely rövid

felé terjedését,

királvpárti

s

verhetett,

a

id

mi Buda

elfoglalása

még jobban meg

Balassát

Bálintot követelte, hogy azzal

De más

czélja

is

Az

felföld

szíven

s

a

De

védjére,

sújtsa

a fogolv

öreg Ba-

az

nagy kínzásokat szenvedtek.

egész eseménvre érdekes fénvt vet

eltte Balassi János

fia,

Mehemed

írott levele:

Balassi Bálint, az

«

nagv-

Ennek

Békés Gáspár-

mint árulóval az Erdélvországba haddal együtt

volt be.

De mikoron

az

elveszesse.

azt

megértette

jött

volna az budai basa,

népét mindjárt hozzáhiván és gyjtvén, míngyá-

rást elindult,

vött.

megalázta.

is

s

volt vele, foglyokat akart kiváltani,

vezérnek 1576-ban Báthory Kristófhoz

is

basa

kezeseket, a kik Ludíi oda-bassáért Balassa János keze

között voltak

ral,

folvtonos

és

akarta alázni, csapást csapás után

mért régi ellenségére, a magvar

ama

vágya

óta

gvzelem Musztafa

törökség gvülöletének tárgvát,

lassát.

annyira tágult, hogy a

magyarság közé a félhold ers éket

az erdélvi

törekvése volt. S a mellett e

a török

alatt

hogv azoknak,

Ugvanakkor

Annak eltte

mel oda küldtem,

az kik az

Balassi

hadba vannak, eszét

Janóstul

két

várat

meg

esett volt rabbá, az kit az én levelem-

Lutfi oda-bassa. Balassi

az tájba ez az Lutfi

oda-bassa es kéredzett

* Id. h.

** Századok. 1S73. évf. 295

1

Jánostól szinte volt

kezessé-

KRDELVI PAL

72

még oda

gen Budára. Ez

alatt,

hogv

megvötték

Budára, az Balassi János két várát megvették az mi felekünk. O immár, miért az várakat

az Balassi

János kínzotta

tak

oda-bassáért.

Lutfi

járt

volt,

megszabadult

a rabokat,

volt.

Azután

kezessek

az kik

Azt mondta, törekedjetek

nem

íiam szabadulásáért és én

írtam az portára, hogy most

kínzalak titokét.

ket erssen

is

vol-

az

én

Most

azt

kínozza oda-

Azért kérlek én hozzám való atvafiúságodért és

bassáért.

barátságodért, hogv miképen nagyságod Balassi Bálintot

:

az oda-bassát és az

hogv szerezz egy

kínozza,

miképen

bántja az rabokat, ne

Balassi

levelet

megszabadította

kezesseit, a

hogy nem

Balassi János,

felfogatta

is

Ludfi

Jánostól

oda-bassának, hoo^v ö mes^szabadult, és az rabokat, az kik

kezessek érette, ne kínozza és tet

E

kivánja oda többé.

•>

végre volt nagv szüksége Bálintra a portának, mely

nem

bizonvosan

hagvta annviban a dolgot, hanem sürgette

hogv megmentse

kiadatását, s

nem

megtörje

ellenségét,

a

rabokat Balassa börtönébl

kinek régi

tartozásait

ígv

kezdte

lerovogatni.

Báthorv

magyarok

István

között.

kül tért vissza

tovább

e

Amhád

1576

levelezés

Ma

neve

lett

szidalmas

csausz a foglvok és Bálint

tavaszán a

nem

azonban

Konstantinápolyba.

Báthorvak

s

a szultán

a

nél-

Folyt-e

között? Azt

megvannak Nagy Máténak, Báthory portai ágensének jelentései a Balassa-ügyben,-^' a mely nem aludott

hiszem de

el,

folvt.

is

Balassára

kedvezbb

lengyel királvlyá választása

elhúzhatta volna a foglyok

fordulatot vett pártfogójának

által. s

Báthorv egy darabig csak

Bálint kiadatását, de ha a porta

nagvon sarkára áll, talán kénytelen elbb-utóbb engedni. Ügy vélem, Báthory módját tudta volna ejteni, hogy ez esetben se kerüljön Bálint a török kezére. Öt Balassa Jánoshoz fiatalkorának emlékei s a tle vett jótétemények kötötték.

*

A

bécsi állami levéltár Turcicái között.

BALASSA

Bálintot megszerette

s

liALINT.

73

iiagyrabecsülte apja miatt és egyéni-

dicssége sem maradhatott eltte nemes barátság, melvnek melegsége Bálint

ségéért, vitézsége és költi

S az

titokban.

a

végrendeletébl kisugárzik, fogsága idejében szövdött közöt-

Az

tük.

késbb

a

megczáfolt régi hagvománv, hogv Bálint

ntt

az erdélyi fejedelem udvarában gálta,

ennek

bensbb

a

különben sem

eltorzulása. Sorsa

Hagvmásv

elfogatott,

t

is

Hagymássy ekkor Husztot

E

vitte.

helv

elég

s

embere

kit

újabb

Szolnok fispáni

esett

a

a vár

s

a

járó,

róla

könnyen' magára fordíthatta ez

is

eléggé

s

a

a

itt

mint

minden afféle

te-

szabad

Itt

ily

s

kapitánv felesége figvelmét. szóló

hírrel,

hogy poéta,

kapitánvné gondolatát.

Azt

ének e

fog-

Cliiistina nevére

ismeretség emléke.*

alatt

becsületszava köt.

magára

egy vele

gondolom, hogv s

kormánvát

török járástól

Felügvelete

csak

kit

állapotban vonhatta

ság

fejedelem

a

s

méltóságra emelt, rábízván Közép-

tisztségét.

rab tartózkodhatott,

s

kemény. Mikor

mes: Balassa rzésével.

bízta bírta

szol-

fogságnak mondai

közé került

kintetben jó kézbe tudta Bálintot, ki

Betegen

apródként

s

parancsnoka Békés meggvzetése után hü

védett volt, lett,

távol

fel

viv

volt valami

katonái

továbbra

valószinúleíi

rokonszenvre

szerzett

Balassának egvik késbbi.

Újvárból 1577 július 20-ikán kelt levelében

titkos

írással

következket olvassuk: «Más az, hog^v Hagvmásvné sem igen idegen tlem, mert az vén asszonva egv levelet

írva a

Danczka

vala az utolsó postától

írt

szolkodik,

sem

hogy

izének, és

alá,

kiben ersen pana-

rólok ígv elfeledkeztem, hogy sohasem irok,

asszonvom

régebbi ismeretségrl,

is

st

csudálkozik, úgymond."

E

levél

viszonvról teszen tanúságot, mely

Hagvmásvné és Bálint között már szinte az elfeledkezésis; más Hagvmásvné, mint Kristóf felesége, nem

hidegült

;

jöhet számításba, *

SziLÁDY azt már ebben

ségen,

Magyar Tört.

írja: is

Életr.

s

mással alig volt vagv lehetett viszonva, más valaki, mint késbbi felehogy Hagymásyné Sanyiki Krisztina is lehet.

«Lehet, hogy ez a Christina

meg van iSgg.

irva,

lO

ERDÉLYI PAL

74

mint

Sanviki rak

szarvat

csöndes

a

BALASSA BÁLINT.

:

Van

Krisztinával.

S egvébként

szatírája.

életnek valamelv

az

nevére szer-

Krisztina

a

is

íoctoIv

a

ének sem tartalmi, sem érzelmi vonatkozásában nem

zett

véleménvemnek.

ellentmondani

látszik

szerelmét most

írja,

elfeledtette,

újítja,

s

csak akkor van

ó

gyrt

küldött, melyet

tlem,

rabjátul elvett »

<'

s

Cupido

nem

ha

bánata,

szerelmesen

mégis vissza-visszatér Annájához,

elfelejtett.

Szerelmérl, inkább szerelmesérl, csókolván

megtérítette,

Bár

könyhullatásiban ren-

s

de kevéssel utóbb megint csak

deli versét egybe,-

lától

nevén

igen jó

és

tett.

örvendezni szeretjén,' gondolatában

eléggé

énekel.-^

t,

Az ének nem valami szárnvát még mindig ny-

keblére

gözné régi szerelme, melyet olv könnyen

relmérl

láthatja

Ki neki rubintos

kivette.

csapongó, mintha lelkesedésének

nem gyzött

szivében,

egvebek szerelmét

érette

elbbi szerelmének Ínségébl

ki

hogv

abban,

porkoláb homlokára,

t

sze-

ki halá-

szép Vénust kis

áldja

s

új

fiával,

Hogy

jóra hozta szerelmesemmL-l

\'étkemért gonoszul fordult dolgom.

Hogy vétettem, nem szántszándék Oka de tudatlanságom, énekli

s

a ki

elmondja

a

mea

culpát

melvnek vége rabság,

zását,

s

és új

kalandos vállalko-

elitéli

szerelme,

új

rabságából kivette és szolgáló szolgájává

Gond

"

kegyese »,

tette.

nélkül azért vígan éneklek.

Örvendek csak

igaz szerelemnek

mi kijavíthatnók, hogv csak igaz szerelmednek örvend. Mert íme alig örvend Krisztinának, nem sokára más kegvesek nevére írja énekeit; Bebek Judit, Morghai Kata, Zsuzsanna, Csákv Borbála egymásután csengenek le lantjás

ról I

"

+

feledtetik

s

A iii.

énekben. ének

II

eovmást

és es^h kes^vesét: 3

Az

4

L. a

v.

Losonczv Annát.

énekben. vi.,

vii..

xii.

és

xn. énekeket.

Mikor

e verseit

írta,

már nem Huszton,

nem

az erdélyi

ha-

udvarban

Gvulafehérvárott tartóz-

Bebek

kodott.

Judit atyja,

kapitány el,

Gvörory,

f-

erdélyi

1567-ben halt

Balassa tehát özvegy

asszonv korában ismerte Judit anyját Patócsy Zsófiát,

de

hamar

nem mikor

ajó

lovakért)) járt Er-

délyben,

hanem még fog-

sága idején; Csáky Bor-

Tholdy Mihálvné szintén az udvar körében élt, férje János Zsigmond tanácsosa volt; Morgai Kata ismeretlen, de a kör, melyben bála,

a

róluk

szintén

szóló

versek

Erdélvben,

ismeretséget.

A

helyet

n vertek,

gvaníttatja,

valószínleg az udvarnál kötött

Morghai név nem ad

útbaigazítást,

hog}'

vele

de egy 10*

ERDÉLYI PÁL

76

Marghai Annát ismerünk ama pörbl, melvet 1598 karácsony estéjén megölt férje, Szinnvei Radák András gyilkosai ellen

indított,"*'

Ugy st

utal.

lyos,

látszik,

körülmény már szintén Erdélyre

e

s

hogy Balassa fogsága nem nagyon

inkább nagyon

kellemes

lehetett.

Az

sú-

erdélyi

udvar ez idtáj t, mikor Báthory lengyel királylyá válasz-

nagyon élénk

tatott,

mind megannyi alkalom, apró

vögette

A

szert tett.

ünnepek,

volt;

regényeit,

hol

a

Bálint

hol

a

fogadtatások

járták,

kegyeseivel

szö-

bizonyára kedveltségre

Csákv Borbála nevérl

írt

is

költeményét sokan

Giróthi Péter bejegyezte Székely István króni-

tudhatták. kájába,"*'"^

s

egy más gyjteményben, a Cserevné

kódexé-

elejérl. O maga is nagyon melynek nótájára harmincznál több éneket szerzett, s szerette Tholdv Mihálynét, Borbálát is, kivel még más énekében is foglalkozott. E kör és szerelmek feledhetetlenné tették szemében Erdélyt s méltán s kedvessé fogságát, mely fell az elbb fenyeget komor felhk is elvonulóban voltak már. Báthory királylyá választása után, 1576 május elsején magát megkoronáztatta,

ben

megvan

is

szerethette

s

a xvii. század

versét,

e

helyette testvére, Kristóf ült a fejedelmi székbe. Kristóf

megtartotta jóindulatát Bálint iránt, tulajdonítja fogságából

hogy

ban a

id

ez

ez, s

szerint

porta

újra

tudjuk, de tény, s

a

következ

föltámasztotta

Báthory

s

szabadulását.

legalább neki

Hogvan

történt

hogy megszabadult

elejét

Lengyelország-

honnan csak 1577 tavaszán került haza. Talán

kívánságainak,

maga

nem

az 1576. év végét

töltötte,

iránt

való

Mehemed

szöktette

Kristóf

nem meg s

de

is

követelését

nem tudván

Bálint

kiadatása

ellentállani

sürget

akarván kedves foglyát kiadni,

küldte bátyjához

Krakkóba,

s

ígv

Erdély felelsségét egyszeren áthárította volna Lengyelországra. * Tört.

**

E

Tár, iS8o. évf. 263.

1.

krónika most az erdélyi

múzeum

könyvtáráé.

HALASSÁ UÁLINT.

Ha

77

ígv történt, az egész dolognak titokban kellett tör-

hogy Báthorv a török haragját fejére ne vonja. S ebben van is valami valószinúség, mert különben apja tudott volna róla s 1576 végén nem küldött volna megténnie,

alázó föltételek között követeket Konstantinápolyba. Miksa

Ungnad Dávidnak

udvari papja, Gerlach, pon-

tosan vezetett följegyzéseiben

1576 deczember 31-ikén a

követének,

következket lentést tett

«Mehemed basának

írja:

melvben

a portának,

elbocsátani,

ha

ságát

ha

s

ki

tavaly

E

Jánosnak mélv megaláztatását

Békes-féle

háború-

visszaadják

szabad-

övéinek

az

és

székhelvül.»*

a

szintén

esett,

basához levél-

övéivel egvetem-

az

valamennyi török foglyát

kész

neki Jánosnak,

adnak

dalmat

s

fiának,

törökök kezébe

a

Mehemed

hogy kész magát

igéri,

ben alávetni ban

je-

uramnak, hogv a magyar úr Valassian (Balassa

János), két török foglvot küldött lel,

embere

egyik

levél

és

biztos

Balassa

ig^éret

magában.

foglalja

ura-

A

hitetle-

nekhez, hitének ellenségéhez könvörög, kiket eddig szablyájával kergetett és korbácsával

vert; a király

hez könyörög, királya háta megett, egész

fiát

és

személye ellenének, egvedül csak

Valóban

szabadságáért.

tudjuk

ebben

egész

élete

ha

nem

kész megtörni

s

minden gvümölcsét, szabadon bocsátják, kész meghódolni hite, királya

húségét, elveszteni

élete

ellenségé-

hú

a

szolgájában.

az

önfeláldozásnak

eléggé bámulni ebben a és igaz

kellett

ilv

fia

mértékét

keménv magyarban,

keresztyénben, királya

Mennyit

könnvelm

fiáért,

gvötretnie

s

próbált húségú

mennvit

kellett

szenvednie, míg gyermeki szeretetének e Golgotháját megjárta.

S hiában

meg, mert mire követei Konstanti-

járta

nápolyban megalázódását volt.

Nem

lehetetlen,

hirül

vitték,

Báthoryak, István és Kristóf bírták *

SzALAY,

** L.

u.

id.

ott.

m

I

k.

243.

1.

már szabad

Bálint

hogy Balassa Jánost rá."*''^

e

lépésére a

Talán palástolni

ERDÉLYI PÁL

yS

akarták Bálint megszöktetését kártya

gése kijátszott

levelében

említett

szabaddá

az öreg Balassa

melylyel

a

Kristófot

orvanúsította,

könyörharag-

szultán

Mehemed

ha megtudja, a mivel

akarták,

ját lecsillapítani

s

a

volt,

Bálintot

hog-v

tette.

így történt-e, nem-e, de tény, hogv Balassa János megírta e szörnv levelet s ezzel magára vette királva gyanú-

hogv Bálint már ekkor Lengvelországban volt s ott is összeköttetésben maradt az erdélyi udvarral, vagv legalább egvik kegvesével, Hagymásvnéval, ki leveleit

ját,

ténv,

s

Danczka

alá küldözgette neki.

VI.

János öreg szívét egészen megtörte fia sorsa. szultánhoz küldött követsége nem maradhatott titok-

BALASSA '

ban

A

bár az udvar

s

nem

tett

ellene elhatározó lépéseket,

mintha megbocsátott volna öreg szolgája hü és nagyon sze-

ret

szívének, de a gyanút,

elhallgattatni.

Ez

mely

t

körülvette,

a gyanúsítás sziszegett feléje

nem s

sietett

az a gon-

hogy most nem sikerülne magát igazolni dolat s életének minden fáradságát elveszítené. Még az a reménye sem maradt fenn, hogy szükség esetén a török oltalma rémítette,

alá

menekül, mert Bálint elmenekülése óta reá

a

török

hódoltságban csak harag vagy neheztelés várhatott. Feleségét és családját, bujdosó

hunyta

le

fiát

és

magát

siratva, értük

aggódva

szemét 1577 tavaszán, április végén vagy május vagyonát unokaöcscsére Balassa Andrásra

elején. Családját és

bízta, kedveseit egészen,

olvan jogokat és részt

maga gyakorolt jára

tehát

vagyonát felerészben, mert ugyan-

engedett neki,

és élvezett.

a

milyeneket

minden bú öreg bajnok után könyekben tört

csak a fele

keserség, melv az

mint

Terjedelmes birtokaiból család-

maradott,

ellenben

és ki,.

BALASSA BÁLINT.

övék

az

osztatlanul

s

Nem

ugvanaz

tudott

hallgatott

a

:

gvanúsí-

ott ólálko-

fölött,

gyanú fogadta, mely

a

atyja

el

mindenütt bizalmatlansággal

gyelországból hazatért, kozott

sem

Mikor Bálint 1577 tavaszán Len-

a Balassa házon.

dott

mi életének utolsó hónapjait

koporsója és családja

lebegett

ott

A

után

holta

megkeserítette, tás

volt.

79

késbb

csak

haláláról,

atyját

talál-

kísérte.

értesült

róla,

András levelébl, vagy anyja Andráshoz írásából. valószínleg

küldött levelében

20-ikán),

július

(1577

írja

mintegv ismételve x\ndrás

szavait:

«

Ezért

bár magadnak kárt ne ha

volna,

tettél

va-

lami bizonvos reménv-

séged volt elmeneteled dolgában, mert mi

idehaza Isten kegvel-

mességébl, ha

nem

spitiót

is,

a su-

de a ve-

szedelmet ugyan

eltá-

voztattuk volna. Erre 24.

BALASSA ANDRÁS PECSÉTJE.

az kérdésre, ha Isten

oda

viszen, én

által,

Bálint úgy

volna azt

magam

felelek

szóval

mert nem igen tutum neki

hiszem, ott

hamar

A

kellett

tájékozta

magát,

s

miért

nem

tanácsával,

írja

meg

hanem

legszebben,

haza jönnie.

nem levelem mandari.»

De

miért kellett

maradnia,

mint

kellett hazajönnie.

mint atvja haláláról értesült, haza

András

Maga

meg, litteris

Lengyelországban

benn,

András tanácsolta

ezfélét

hallgatva jó említett

jött,

nem tördve

szíve

sugallatára.

levelében,

mi okért

«Az én kijövésemet gondolom, hogy

ERDÉLYI PÁL

8o

némelyek fejedelmet, ki

én

S bizony én volnék az, ha más hogy ifjú ember, olyan mansnetus

csudálják.

csodálnám,

mívelné,

nekem

elhagyja

urát,

jó

ott az

és

megváljon

s

gyönyörséges életbl

hozza; az költségtelenség penig, én

nem

társaságtól,

jó

magát ide gondra,

oly életre, ki timoris et periculi

s

nyugodalmas ide

az

attól

udvarnál volt, mind király és királyné

asszony udvara népe közt, suspitiora

és

kénvszerített jönni,

sem

plena

az

solemniákból

és az

magam

est,

tudom, hogv

jól

az jószág osztálva

.

,

.

kiben

sem valami leány szerelme, ki ifjú embert s fképpen, kinek nincsen immár kitl félni, igen megszokott indítani. Hát mi oka? Semmi sem egvéb, hanem hogy az én szegény uram atyámon való hamis suspitiót elvegyem, és az én familiámot s fképpen kegyelmedet az reátok való veszedelemtl megoltalmazzam.)) A szeretet s a kötelességtudás magja, melyet a gvermek igen ill részem jutna nekem,

szívében édes anyja gatott,

így

delemre

fogant

ültetett

s

derék Bornemissza ápol-

a

meg, így hozta haza

vesze-

Bálintot,

és félelemre.

Balassa

Bálint

nem

iellemének

egyedüli,

de nagvon

tiszteletre

méltó vonása, hogv magával mit sem tördve,

sietett övéi

védelmére. Pedig tudta

j haza. s

a

Elször

gyanú

miatt, kik

miatt,

atvja miatt, ki az

melv reá

is

Krusith,

és

atyjának,

szerették

s

egymásután

hatalmaskodás

törökök

udvarnak

ép

a fölvidék katonai

mér-

oly fejei,

sem

merültek és

föl

ellene

birtokháborítás

panaszok,

miatt,

de

az

t

hségeért s érdekeinek odaadó szolgálataiviszont mindenben kereste Bécs kegvét s annvira,

udvar tartotta ért

a

sem neki nem voltak jó emberei. Krusithot nem a magyar urak, a föld népe gylölte, ország-

gyléseinken zsarolás,

alatt állott,

másodszor

voltak ellene ingerelve.

fel

bécsi

a

tékben politikai ágensei, mint

hogv veszedelemre

udvar gvanúja

átszállott,

most kétszerte jobban

Rueber

jól,

hogy még

leányát, Ilonát

is,

mint Bálintnak egy levelébl

BALASSA BÁLINT.

tudjuk: németnek tartotta adta

Bakissa

férjhez.

irigykedve tekintett

8l

utóbb csakugyan némethez

s

Jánossal

vetélkedésben

régi

dics-

talán vaü'vona, talán katonai

rá,

talán az udvarnál bírt tekintélve miatt, talán szemé-

sége,

mindebbl eíjvütt. haragosa ama 200 aranyért,

valószíniéig

ellenséíjeskedésból,

lves

Rueber pedig Bálintnak

volt

melvet neki lekötött a Békéshez való melvet

de

a

is,

folyton

nem

le

táplálta

E

fizetett.

a

Balassák

csatlakozás dijjául,

ellen

való

gyanút,

is

a legnag^•obb

kontroverziája

óvatossággal

volt

is

az

szemébe

is

tagadni,

sem elismerni

akart nézni,

olv

s

hogy még Balassa András sem mert eleintén tan érintkezni a hazatér Bálinttal, hanem csak levél azt

nem

ha más

két ember,

sikerrel,

s

is

állott,

nviltitján

Krusithnak más

tette.

öreg Balassával, a miért Balint

Rueber pedig nem akarta sem adósságát, mivelhogy

neki

le-

Bálint

hazatérését legkevesebb 200 aranva bánta. Igv állott királva

embereivel szemben,

jövendben.

De

azt

sem tudva, mi vár

gondolnia

kellett a törökre

portyázó csapataival találkozhatott,

bl

való

miatt

kisiklása,

bizonyára

másodszor

fenekedik

a

s

is,

melvnek

mely elször Erdély-

Balassáknál

ellene.

rea a közel

Helyzetét

lév

foglyai

súlyosította,

hogv Erdélybl megszabadulván, nem haza, hanem Lengyelországba ment s Báthory István szolgálatába állott. Báthory pedig a Habsburgok, azaz Miksának a lengyel trónon gyztes

versenytársa

gondoltak

arra,

s

ígv

ellensé^íük

hogv Bálint

a

volt.

De

lengve! királvlvá választott

Báthorvnak hséget esküdvén, menekült meg hatóság alatt állott

Erdélybl

nem

itthon

s

így

a

a török fön-

portának való

ki-

szolgáltatástól.

Bálint bár e körülményeket elre tudta, jó néven,

alatt,

vette

hogy András bátyja kerülte t. Két esztendei

fenyeget veszedelmek szerencsés elkerülése milyeneknek ki volt téve és oly nagy csapás hatása a milyen t atyja halálával érte: bizonyára más

távollét

után,

még sem

s

Magyar Tört.

oly

Életr. 1899,

II

ERDÉLYI PÁL

82

S

fogadtatást

remélt

bátyja

lelk

nem

tudta bántódását elhallgatni. Júniusban

volt,

is

részérl.

miiven

a

egvenes

került haza Újvárba és csupán július 20-ikán válaszol báty-

«Az elsre, hogy

jának a második levelére. töttem,

választ

nem

semmi egyéb oka nem volt, hanem, hogv a mint és Sándorffi uram levelébl eszembe vöttem

kegyelmed

az

kegvelmed az suspitiótól éhez képest nem akarám, hogv kegvelmednek igazán ugvan fölöttébb

vala,

tartott

és

és

bátran való szabadását,* ha arra kelne az dolog, hogv ke-

sem magamat sem levelemet nem látta kegvelmed, addig, míg császárral szemben nem nézek, az én Írásommal prascidálnám; de most úo^v veszem eszemben az Pándvnak írt keorvelmed levélébi, hogv diminuáltatott az az vanus timor kegvelmedben, kit én bizon még elször sem jovallottam.o «Más az penig írja tovább hogv embernek rokonával és úgv mint fiá-

gvelmednek szabadni

kellene,

hogv

—

—

val,

ki

neki

nvavalvából kimeneked-

hagvatott és ki sok

vén most jutott haza, szembe ne merni lenni vele: non sine

est

de

causa,

mind egvben

én

s

cselekszem, az mi kegvelmednek tetszik

nem hogv ségtelen,

való

hogv Bálintnak méltán óvakodás,

s

levélben érintkeznek, többet tén

megmondta

tisztítsa

akart

s

ki lengvel

Szabadni

»

Két-

a fölöttébb

egvelre csak

A miiven

szin-

elfeledte az

els benvomás szülte rá ebben az idben. a gvanúsítástól meg-

—

minden gondolatát. A császárral hogv megvédje atyja írja meggvzze saját hségérl. Úgv látszik, hogv , lenni

királvt

:

vagvok.

azt ezt,

az foglalta el

szemben

emlékét

*

s

De

—

—

is

emlegeti.

különben sem iofen ért o mi hazahozta hogv atvját

rossz érzést.

.

zokon ez

késbb

bár

nem

.

bátvjának, a mi a szívén feküdt, ép olvan

hamar leszámolt vele

A

esett

.

nem

tanácsot adjak, kire én elég

szeretetlen

mind másban úgv iram

—

—

mint

szolgált

s

az

erdélvi

quisitor. querulor. sese excusare,

fejedelem

rokona

mentegetdzni. (XyTSz. in

13.

BALASSA BÁLINT.

83

Mar akkor

hamar felejtettek az emberek, s nem akartak emlékezni sem arra, hogv Bcálint a királv tudtával és királvi pénzen szegdött a pártfogolt Békéshez Erdélv fejedelme ellen, hogv szerencsétlenül járt s hogv életével játszott, sem arra, hogv Balassa volt,

maga

gvanú

is

alatt

állott.

is

János egész életet a királv hségében s a dinasztia szolgámint késbb, végrendeletében e gondolatában töltötte.

A

maga

latokat

fogalmazta:

«

igazolására

Gondolja meg

nek mellette való sok

meg

tekintse

sok költségemet,

meg

,

sok

szolgálatjokat,

megholt atvámnak szolgálatát az én erdélyi fogságomat

is

és

»

hogv

El akarta mondani,

a

mivel

menekülésének leplezése volt csupán

atvját gvanúsították, s

Felsége az én régi és

megnemzetem-

felújítására

felsége szolgalatjában hiában köl-

kit az

töttem és szenvedtem.

érdemeinek

kárvallásit

az én szegénv

és barátságát, tekintse

hogv

s

bár lengvel

királvt

szolgált,

lemnek rokona, húségében meg nem

erdélvi fejede-

az

ingott,

hanem

királvi

urának atvja után híve akar maradni és kardját és szolgá-

magvar hazája védelmére és a török hatalom ellen. El akarta mondani, hogv nem hívtelenségbl maradt kint Lengvelországban, hanem kényszerség-

latait föl

akarja ajánlani

bl. Atvja haragudott reá elhamarkodott vállalkozásaért

nem akart kudarcza késbb meg nem lehetett

szerelmeért kerülni,

miatt; jól

s

láng

talán szerelmi

való kötelességét.

szükségük van s

is

De

a

haza

:

jönnie

lengvel királv

feledtette

atyja

és

a török

udvarában

s

fejedelme iránt

most, hogv a viszonyok megváltoztak,

özvegv anvjának, húgainak

atvja meghalt,

ségei közül

magát

érezhette

és

után haragos apja elé

és

öcscsének reá

kiszakította magát a lengyel udvar gyönyör-

hazajött királva és hazája szolgálatára. Való-

szín, hogv atvja és a maga tisztázása után kérni akarta

a ki-

hogv örökölt javait megtarthassa s valami állást kapjon. Bécsben nem mint bujdosó vitéz akart megjelenni, hanem

rálvt,

atvja után

t

megillet, rangjához ill kísérettel.

A

koro-

ERDÉLYI PAL

84

názás

tánczosa,

daliás

Balassa János udvar kapuja eltt.

vitéz,

a

fia,

Ha

nem

kopottan

a volt eg^ri

és

ácsoroghat a királvi

csupán bocsánatért

mond magáról

könvörög, maga

étekfogó

királvi

Ítéletet,

és alamizsnáért

ok miatt úgv

ez

akart megjelenni, hogv tisztelgéseiben jogait érvénvesíteni,

jöv

szerepéhez mértéket szabni

érdeméül betudni kíséretre

láttassék.

fölszerelésre.

és

s

Békes-féle vállalatot

a

E czélból pénzre volt szüksége, Els dolga volt tehát, hogv Maga

Ruebernél maradt 200 aranvát megkaphassa. hozzá elmenni,

utóbb még

de

Pándv Zsigmond

is

úgv

akart

egvik híve,

Íratott

Rueber Pándvnak azt válaszolta, hogv ö azt a pénzt nem Balassától, hanem Békés útján írja Bálint Andrásnak in tam vette föl,
—

jöjjek és ha ki

ventusomra

nem

—

jöttem volna, gondolom, hogy az én ad-

differálta volna az fizetést,

vagv pedig talán

gondolta, hogv az obligatoria nincs Pándvnál.»*

Rueber ravaszkodott, maga akart neki gesen))

s

gét.

Kérését azzal

szül

s

a

tehát

de <ágen tisztessé-

bizonvára nyomatékkal, eszébe juttatván atyjával

való barátságát és a

arra,

írni,

Hogv

azt

is

maga érdemeit

s

annyi szerencsétlensé-

akarta támogatni, hogy a királvhoz ké-

mint a pénzt megkapja, azonnal indul.

hanem már

indulásra készen

állott.

De nem

Elment-e

várt

még

ez

maga nem írja, sem máshonnan nem derült föl eddig. Azonban valószínnek kell tartanunk, hogy csakugyan járt Bécsben. Elször azért, mert Balassa volt, a ki nem sokat töpreng, hanem a mit akar, év nvarán

Bécsbe,

megcselekszi,

sem

másodszor,

érdeke egyaránt kívánta.

mat

s

mert

atyja

Késbbi

biztonságot mutatnak

elején, 1578 február havában,

s

emléke

levelei

tudjuk,

és

családja

nagyobb nyugal-

hogy

a

következ év

hséget fogadott Rudolfnak

* 1577 július ii-ikén kelt levele a családi levéltárban.

a

BALASSA BÁLINT.

pozsonyi országgylésen. Ezt

megelzleg

beszélnie kellett

késbbi eredményekbl Ítélve, Balassának királyt meggyznie, különben sem hségi esküje,

a királvlyal

sikerit a

a

s

sem Egerben nvert

nem

loyas kapitányi kineveztetése

ke-

volna napirendre.

rült

Helyzetének

mat adott

Azon kat

tisztázása

hogy

arra,

eg^velre megnyugtatta

rendezni

kezdte, hogy az atyja után rászállott vagyont

végrendelete

János

biztosítsa.

egyenl mértékben

testvérekkel

jogo-

s

András

értelmében osztályra

való

alkal-

s

elvehesse.

ügyeit

való

volt

a

föl-

jogosítva. Birtokai közül különösen Újvár volt fontos, az a vár,

Miksa atyjának

melvet után

holta

fiainak

16,500 frtban beírt

melvet

s

tizenkét esztendre biztosított.

is

Alig

hunyta be szemét Balassa János, már volt a ki érdekldött iránta. Thurzó Elek uram, mint Istvánííy Bálintot

ersen tudakozódott

tudósította,

király

hagvja-e

Balassáknál

a

nem tudom,

nem

engedé

esztendeig

12

hogy

kanczelláriában,

«Ez

dologban

a

én

mit imputálhatna az Thurzó uram tudakozása

minekünk. Mert ne talám után

a

Újvárt.

hogy atyám halála

tudja,

fejedelem

a

bírnunk.

Újvár

»

birtokáért hiába tudakozódott Thurzó, az a Balassák kezén

maradt

s

az i^yS-ban történt osztálykor a János ágára esett

annak birtoklása

esztendn

s

ott

keresztül.

is

De nem ment minden

ság nélkül, a miskolczi

nyozásáról

maradt az elre lekötött tizenkét házat

és

szlt, melynek adomá-

Kövér Ferencz egri tizedszed Kameniczben a bérljük, Benkovith le akarta szerencsére

tenni a bérletet,

sen felfogadná.

Ah

nal baja akadt,

Kresa

egy más,

Pándvnak

a kameniczi bérletet neki kell

is

bosszú-

s

emlékeztünk,

elbecsültette,

rosyval

simán

valami ménest

tehát

itt

;

a szánoki ispán-

elhajtottak tlük, Szkhá-

egyenetlensége, támadt, szóval mindenütt

denfell nyomta

a

gond

Török

is

csak lassan

foglyaiért

s

szíve-

megint dolga akad,

elintéznie is

nev

s

min-

erélvét ugyancsak próbára tette.

gylt be

a váltságdíj,

fiasszán

ERDÉLYI PÁL

86

agáért csak czigánykodnak ott kint a törökök ják elhinni az érte kezes raboknak,

András

tehát kéri

bátyját,

nem

s

akar-

hogy kínoztatnak. Bálint

«hogy azoknak, a kik Hasszán

agáért kezesek, alól az harmadik zápfogakat vonassa ki és

mindeniken 75 -öt üttessen el három ujjnyi temérdek pálczával, de az talpokat ne bántsák, ha most ebben kedvem

nem

szegi

és

mintha mindenik fog helyett három-három

és olybá tartom,

aranyat küldene.

ménye

Ennek lett,

a kegyetlen figyelmeztetésnek ered-

mert egy késbbi levélben már

basa beküldte

rabok közös értékét

a

kéri tle. Tudósítja

a basát,

2100

frtot

is

megküldi,

nem

hogy

Andrást,

Bálint

tudósítja

arról

»

foganatja

s

ide küldi, bizony megszolgálnék

az fogakat

kész

hogyha

A

szabadulhat.

Ludfi

hogy

törökök azt tették róla

a

megszabadíthatják foglyaikat,

borjút

látták,

ugyan

bizonv a törökök találtak,

is

s

a

Hasszán agáért való

odaadni Ludfit, ellenkezleg

miatta

is

maga törökét s a hogy Ludfit ersen

a

föl, s

mit Bálint magáról

hogy csak ajándékon

hogy benne

ersen megczáfolják belátták,

ír,

harmadévi

a

e

hogy Bálintban

hírek, fiatal

mire bikát

kinek viszket szarva öklelésre készül. Valószín-

leg egy ily

öklel

levelében ezt

írja

vállalatról töri a fejét,

Andrásnak:

midn

harmadik

emost én hanemha

nagv

szégvenben akarnék forganom, úgy mehetnék el innen »... Istennek kegyelmességébl valamit akarunk próbálni.

A dik,

míg Bálint így a maga és családja dolgaival veszAndrás meg akarja házasítani. Krusith Ilonát ajánlja

úgy látszik nem is igen idegenkedik sem a házasságtól, sem Krusith leányától. «A mit Krusith leánya fell mind a két levelében tanácsol, jól értem, gondolkodtam is felle. Bizony az én szegény állapotomhoz képest én nekem per quam induribile volna, de most is neki feleségül

s

Bálint

uram csaknem megraboltam én azért, hogy meg nem akartam házasodni s félek, hogyha abban ártom magamat, hát esmét rám tör az szemfájdalom, vagy pedig inkább ugyan

BALASSA BÁLINT.

soha sem j, ha reá megyek.

eltt

nem

látszik

;

arra, a

mire az

azeltt fájtak;

egy képpen én nekem igen hasznosnak

miérthogv^ Krusithnak nagA- authoritását hallom

nem

az mostani udvarban és

De

Immár most

hajlottam és a miért a szemeim

tréfa nélkül uram, is

87

is

esnék porban pecsenyénk.

miérthogy csuda dolgok történhetnek, a mint emberek-

nek igyekezeti

az

s

idnek

változása vagyon

ha vontatód-

:

nék négy esztendeig, igen akarnám. Mert ember pátriájának vagy felesége atyjának szolgáljon inkább ? Attól nem szakadhat

el

kár nélkül Bálint

tisztessége

fog^^itkozása

nondum est kertel. Kedve is

deliberatio explicata.»

is:

és

'f}-cí

Befolvásos após

is.

haAQ.

KRUSITH ILONA ALÁÍRÁSA.

vagyonos feleség reménynyel kecsegteti, de van

ellene szól. Azzal sincs tisztában,

törne-e

Azon

tétbe e házasság lessége

—

—

az

s

igv

id

által

is

gondolkodik,

hitvesi

még nem mindent

hogy házassága

alatt

vagv nem maradna-e

rá a szemfájdalom,

szembetegsége.

dol

nem

volna,

i(/l^

25.

st néha nagv

nélkül,

és

nem

hazafias

el

a

mi

nem tle

jönne-e ellen-

érzése és köte-

tud határozni. Halasztásra gon-

meghoz,

négy

év

múlva

talán

másképpen fordulnak a dolgok. Krusith most még talán jó néven sem venné, ha közelednék feléje, hogy el ne idegenítse magától a király kegyét, olv férfit nevezvén vejének, ki a lengyel királyt szolgálta

s

az erdélyi fejedelem rokona;

azután ha megismeri Ilonát, talán szíve eszét támogassa;

talán

is

megszólal, hogv

akkorra Hagymásynét

is

elfelejti

s

ERDÉLYI PÁL

88

sem gondol reá többet.

András azonban

úgy látszik ütötte a vasat. Öcscse habozását jóra magyarázta s talán puhatolódzott is a leánvos háznál. Bálint e hírre hamaroaz

bátyjának

san levelet

ír

Nagv

hogy

kár,

e

abban szemrehányást

s

levél

eleje

megcsonkiilt.

neki.

tett

A

töredékes

szövegbl csak néhány gondolat törmelékét lehet kifejteni. Megértette András levelébl, hogv oda alá 'Korponánt hiában járt, de nem értette meg tisztán az éredménvt. Kora vasfv más ok miatt lett-e a válasz kedveztlen ? Talán valamely asszonv

kivel

fecsegett,

valami

Bálintnak

viszonva volt, talán más adta elé magát,

"S

szerelmi

nem akarnám,

—

«ha arról hogy esmég kidlnék az kosárból," írja tovább mondja keg}-elmed, hogv asszonvomnak kellene expiscálni az Krusith leánya dolgát. Az lehet és én sem értem eg}'ébre annál, de arra mi szükség nekem oda fáradnom ?»

András

levele

nem

lehetett e dologban világos,

ha Bálint

nem értette meg. Van egv kis irónia abban, a mit bátyja homálvos értelm értesítésérl mond: "az szegénv atyámpenig, hogy kegvelmed azért ir ilyen tól is hallottam obscure, miérthogv Isten éles elmével szerette kegvelmedet

s

azt gondolja

kegyelmed, hogv más embernek

kellene azt érteni, a mit kegvelmed eszében vehet. az Isten

bármiiven éles elmével szerette

tudta átlátni a helyzetet

s

megérteni

azt.

is

«

is

meg

Azonban

nem

Andrást,

a mit Bálint leg-

elször, mikor Krusith Ilonát neki szóba hozta, azonnal megIlonát nem neki tartogatják. Meg hogy t. világosan: «Bezzeg hasznosb volna, azt gondolom látott,

nem

i.

is

írta ezt

ez,

de én

hihetem, hogy ide adná, ezért penig, hogv a mint értem,

németnek tartja és igen vékonv füst konyhám is vag}'on.» Csakugvan németnek tartotta, Dietrichstein Zsigmondhoz adta feleségül. De Bálintra e kérdés még sem maradt hatás nélkül, egy dalt csalogatott ki lantjáról, melvnek versfiben Krusith Ilona neve megmaradt, mint egy epizód Bálint életébl

s

mint egv jelz költészete kronológiájában.

BALASSA BÁLINT.

A

mint említk,

volna

szerette

köttetését

Bálint

89

Krusith

húzni

e

s

Ilonával

való

össze-

vonakodásának egyik

Hagymásynéban adja, a ki ekkortájt küldte üzenetét Danczka alá régi lovagja után. Ha a kronológiát megszólaltatjuk, megtalálhatjuk Hagymásyné különösebb érdekl-

okát

dését a daliás Bálint iránt. Gvulaffi Lestár följegyzése sze-

Hagvmássv Kristóf váradi kapitánv 1577

rint

meg

temettetett

20-ikán

s

20-ikán kelt,

Bálint

el,

ideje volt látszik

meg júHus

miután tudjuk, hogy «csak most

s

június végén, az említett levelet

meg

ban kapta

áprilisban halt

levele

annak

ígv

s

Váradról Danczka

habozott

az

s

vagv régi kegvesével, ajánlotta, vallotta

»

Danczka

alá

jött haza»)

még

június-

20-ikától júniusig

április

alá eljutni. Bálint e hírre

idtl várta, hogv kinek nem rég «fejét,

elég

úgy

Krusith Ilonával, lelkét, teljes életét

fog-e házasságra lépni.

Bár

Danczka

a

alá írt levélre

Bálint válaszolt, e viszonv folvtatása azután

abban maradt,

lehet,

tetbl.

De

hogv

Kétségtelen,

András,

hogv épen Krusith Ilonára való tekinsem lett semmi.

Ilonával tervezett házasságából

talán

Bálint

fogadta.

és szónoki,

Ilona

A

róla

írt

s

Bálintra

t

félkedv-

Ilonára,

ki

költeményben "^ Bálint fellengz

inkább nvelvének

szikus zamatával, mint

mint

talán

találkoztak,

özvegv Balassáné közbenjárására

inkább hatott ez ismeretsé":, vei

és

csínjával, hasonlatainak klasz-

ers érzelmének

hevével

irta

azt,

de

bizonvítja, hogv találkoztak. Leírása, vonatkozásai és szemrehányása, mint eseménvek tanúskodnak arról, hogy az ismer-

kedés megtörtént, különben

teménvében. Ilona

leírását,

kezének megemlítését

t

ama

olvashatnók

szemének

dicséretét,

és Bálint szemrehánvását,

köl-

hófehér

hogv Ilona

langvmelegen fogadta. Ismeretségük futólagos, elválásuk

korai s

aligha

volt arra,

hogy közöttük mélyebb viszonv fejldjék,

mi elválásuk után történt, véget vetett

a

*

A

e kis

novellának,

xxiii-ikban.

Magyar Tört.

Eletr. IÍ599.

12

ERDÉLYI PAL

90

:

BALASSA BÁLINT.

melynek megindítását Hagvmásvné akadályozta, befejezését egy másik asszonv, Ungnadné

siettette,

mint maga mondja Ilonához

Bálintot a szükség,

verse befejez szakaszában, más helvre vitte

Egerbe, hol

Ungnad

szárnak

kapitánya.

lett

elején, a

mikor

Egerben

volt

évben, ról,'

Az id egybe

ellen, a

megelz

feledve

lett Ilona.

kezü Ilonát,

e

^

A

írja

Ugvanez

énekét egy bokrétá-

szerint

Ungnadnénak, Lo-

következ verse

költemények sorrendje nem mond

versben

szke

s

viselte.

csak úgy, mint két

vág, a

50 huannak is az

alatt

bánná kinevezett Ungnad még

mely minden valószínség szólott,

történt,

parancsnokságát

egy szerelmes reitökben

sonczv Annának is.-

Ez 1578-ban

vár

a

mi tudjuk, hogv

Kristóf parancsnoksága

horvát

a

s

;

írott

nap

még

Ilona szerepel,

Anna

miatt

fölkelt, s elhomályosította a fehér-

holdat,

s

Krisztinát, Juditot, Borbálát,

Katát, Zsuzsannát, a kisebb fénvú

csillagokat.

Bálint újra

hogy abból többé soha ki ne szabadulhasson, hanem elégjen lángjában, melv attól kapott e

nap vonzókörébe

jutott,

lobbot. 1

XXIV. szám.

2

XXV. és .XXVII. számok.

3

''PA

xxiii.

szám.

.
SSSggí 26.

ZÁRÓ-DÍSZ A XVI. SZÁZAD MÁSODIK

FELÉBL

MÁSODIK KÖNYV.

A KÜZDELMEK ÉVEI

27-

KÖTÉSÉNEK DÍSZÍTÉSE.

A (iFUVES KEKTi>

I.

|f|í^^iKOR

Balassa letette hségi esküjét, a királv vissza-

fogadta

kegyelmébe

rendelte. íme,

nehéz álomból ébredt

vágyai

vitézi

s

szolgálatra

teljesültek,

volna — a

s

Egerbe

mintha csak

visszaálmodott múlt folv-

maga körül. Egri vitéz s felségének végbeli hadai között az elsk egyike. Atvja után s a maga emberségébl kitn hirü vitéz, egy nagy vagvon várandósa és egy szép jövendvel kecsegtet remény él szivében. Az öntelt s duzzadó fiatalság hevétl elragadtatva, mennvivel szebbnek, kedvesebbnek s vonzóbbnak látta helvzetétl Ismét Egerben van tehát, ott a honnan atyja pálvája s az övé is tatását látja

kiindult, a

hova emlékei

a hol katonai dicsségét,

és

megújuló szerelme vonzották,

szerelmét

dozását a legalkalmasabban

s

vagvoni ügveinek gon-

remélhette.

Bálint

azok közé

emlékek érintetlenül nem hagvnak, a vágyak álomba ringatnak s az álmok magukkal ra-

tartozott, a kiket az

kiket a

nem azok közé, kik érett meggondolással, bölcsen elre látva, mindent megfontolva szokták sorsukat ip-az-

gadnak, de

gatni.

Szellemét az életnek aprólékos

bajai,

a

bölcs

ember

ERDÉLYI PAL

94

nem

kételyei az

álmok

érintették, héj ázva fent lebegett az

eszménvek régióiban,

Könny vér

ták.

•

forog, a mint

a

hova

a képzelet

szeretné,

képeiben. Egerbe

úgv

és optimista lévén, azt hitte, a világ

mert maga igaz

s

megbízott az emberekben, az életben is

inkább vágyai

és

szinte

volt,

jelennek csalóka

a

s

és

vágv vonzot-

a

s

mint

vitték,

jól fundált

jövendjének szüksége. A végbeli élet és emlékei, különösen Anna vonzották oda, els hadi tettei és feledhetetlen szerelme színterére.

A

múlton

mereng

jövt tervel

a

s

lelke eltt

késbb

bizonvosan más képek rajzolódtak, mint a melvek

bekövetkeztek, Egerben hadi dicsséget, vagvoni kérdései-

nek rendezése után nagv szerelmes

rejtek

úri életet

s

mindenek

boldogságát szövögette

felett

ábrándjaiba.

a

Az

álmok, álmok; szépek, de csalékonvak. Egerbe szállása az

els alkalommal részben csalódással, részben kudarczczal végzdött vájjon kegyesebb volt-e sorsa most, mikor életének e második tavaszán, újra merészen tört elre ?

—

Lelke

telve

volt

fakadó

jó reménységgel,

becsvágygyal,

meg sem álmodva, hogv hervasztó nvár és kora sz várnak reá s nem eszmélve arra, hogy ifjúságának duzzadó ervel,

els

virágzását

is

Nem

dér ütötte.

emlékezett arra, hogy

csupán az évek

most sincsen tovább, mint volt 1575-ben, multak válla a

hagvták nyakába akasztott terhüket. Bálint ers

itt

s

nem

érezte

ezt

—

könny

kedélylvel indult útnak,

mint az els vihart könnyen hajózta

kél megint a tengerre.

Könnven

lelke szerint csak egy

bánat

vette,

nyomta

—

mi eddig

már fejére

Anna közelében

attól

sem

kellett

s

a

hogy

s

sóvárogva

milv boldogság várt reá,

félnie,

érte,

a szerelmi bánat.

Újra Egerben, ötven huszárnak kapitánya szeretett

búcsú nélkül

át,

a

atyja

haragját

kinek vonja

egy leánv vagv egy asszony szerelme miatt!

Ungnad még Egerben elfoglalta.

A

volt,

régi emlékezetes

mikor Bálint

napok

emléke föltámadt Anna lelkében

is,

állomását

és a szerelmes

vágyak

de férje csak régi barát-

BALASSA BÁLINT.

95

mikor

ját s vitézeinek egvik legkiválóbbját látta Bálintban,

hozzá beköszöntött. Bálint az imádott asszonv mellett hamar

komoly

elfelejtette

nem

túlságosan

gai

gondjait. \"agyoni kérdések, végbeli dol-

érdekelhették,

amazokkal nem

siet.

De

annál

ezekre a béke idején úgyszólván szüksége sincsen.

jobban

kíthassa,

már

kit

elröppen órák minden virágát leszamert Anna hamarosan követte férjét Horvátországba,

sietett,

hogv

az

1578. év nvarán beiktattak.

az

Mindössze néhány

rövid hónap csábja és varázsa kápráztatta

fénynyel

nak

Mennvire

látta!

e

s

káprázatban az egész jövendt varázslatos-

eltelt

mennyire

szemét

el

hitte,

csillagában,

jövendjében,

jövendülk mondása

az utolsó szóig

bízott

hogy

a

jó

betelik rajta:

Hogy születésemben Vénus megkért engem Arra. s

a

hogy csak magának szolgáltasson velem*

—

mint eddig szerelmében szerencsésítette

mint Erdélyben annyiszor, rabul kezébe adja azt és imádott szép asszonyt. Csalódás

nem

Bálint

tudott

Anna

!

most

is,

a kivánt

S annál nagyobb, mert

szivébe bele látni; fátum,

s

annál

súlyosabb, mert egész életének tragédiáját ez az egy asszony okozta. Talán csak félreértés, hiszen \"énus csakugyan szol-

—

örömökben elég része volt de a büszke Junót, ki a házasságot megáldja, nem mondták «a jövendülk minden bizonvnyal néki». S bár horoskopja nem tanította, hogv Marsnak és vele

gáltatta

magát egész életében

vénusi

—

Plútónak arról

nak

is

is

kedvenczévé leszen

álmodozott.

önz

és

pártfogoltjai

annak édes énekljévé

szánta.

Nem

arra,

nagy bizalmában még

De Marsnak keményebb

szívtelen

hallgatnak a lant pöngetre. s

—

hogv

Öt

nem

magyar

líra

dicsségére

harczban vitézkedve, vitézsé-

gének anvagi jutalmát elvegye, sem

* VII. ének.

szivü, Plútólenni, s

sorsa szerelemre rendelte

avatta, a

a

szoktak

arra,

hogy pedánsan

KRDELVI PAL

96

számítsa

pénz és jog értékét

a

rendtartásnak

—

ridegen betzze a pör-

s

megkerülhet

fondorlattal

szakaszait.

Bár

nem emelkedett, bár nagv vagyont örökölt, gazdag emberré nem tudott lenni; mert arra rátermett, de nem tudta kihasználni, és mert azt hitte, a vitéz volt

a katonai életben

jog: nyert pör.

Balassa János hosszú életében sokat szerzett, de keveset

tisztázott,

vágva

hogv mennél

volt,

nem

urának nevezzék, de gondja

sem, hogy vagyonát rendezze.

A

volt

nagyobb

érkezése

talán

rá,

terület

mit királvától adományul,

hozománvul kapott, a mit pörrel megszerzett, is zálogos violencziával elfoglalt, mind nem elégítette ki: feleségével

jószágokra

nem

fejében zálogul adta. tot

s

tási

Az si

spekulált.

volt szabad elidegeníteni,

A

birtokot törvényeink szerint a

zálogbirtok

maga

a megszorult adós rendszerint

határidket.

Az

államkincstár

is

s

Ez

fizette

a

kama-

elmulasztotta a kiválszivesen kötött zálog-

üzleteket, mert mindig üres volt, akkor tás ideje elérkezett.

készpénz

megszorult,

ki

is,

mikor

a kivál-

volt a xvi. század telekspekulácziója

János és András, a vagyongvjtésnek módját sem vetették meg. Jánosnak befolyása, András-

a Balassák, kivált

ezt a

nak pénze lévén, ketten egvütt szép üzleteket János Újvárt Imre, vagv

magához, még

fia,

elbb Kékkt

gítségével fizette

zálogos birtokot

ki, s is

is

is

köthettek.

András segítségével válthatta zálogban kapta, talán Imre se-

utóbb Dunajeczet,

st

bizonvosan több

közös ervel szereztek. Vagyoni közös-

ségük alapja régebbrl datálódván, annál könnyebben nyert folvtatást.

Közösen

berénvi birtokot is

s

birták

Divényt

s

a jász-

így tehát János végrendeletében

Andrásnak vagvonában övével egyenl jogot. "^

biztosított

jogaiban az

és.

hihetleg egyéb vagyoni kérdésekben

közösséget tartottak.

méltán

Gyarmatot

* Századok, 1882. évf. 729.

1.

feles

részt

és

BALASSA

Ez

a

közösség

nem

is

s

is

97

ismeretlen

volt

eltt, de valamint atyjuk bízta az osztályt

BAI.INT.

teljes

Balassa-árvák

a

bizalommal és nyugodtan

elmaradott kedveseit Andrásra, az árvák

bizalommal voltak bátyjuk

iránt.

Bálint egyik levelében,

Miért kivánja pedig azt ke1577 november 22-ikérl írja gvelmed én tlem, hogv én most oda menjek, nem tudom de azt s nem gondolhatom egyéb okát az osztálv dolgánál sem értem, miért kell abban többet traktálnunk, holott :

«

;

28.

LIPTÓÚJVÁR.

(Rajzolta Cserna Károly.)

minem ers es jól

tudja,

hitlevél legven köztünk, azt kit

még

életünk

kegvelmed maga

elvesztésével

tartozunk

es

tisztességünk és hitünk megmaradásáért megállani." ról

és ez

id

szerint

nvugodtak

is

lehettek,

sem

egymást,

st

dissijniilationak

helye

oldal-

mert az unoka-

testvérek, mint bizodalmas atvafiak, kik között latioiiak

Ez

nincs,

sem

simii-

megértették

közös érdekeik megóvására tartósnak Ígérkez

szövetségre léptek. Bálint teljesen jóhiszemleg, mondhat-

nám, gvermeki bizalommal vette Magyar Tört.

Eletr.

1S99.

át s ápolta

ezt a szövetI3

ERDÉLYI PAL

9o

kezest,

nem

:

BALASSA BÁLINT.

András szinteségében bajos volna

bízni.

Bizonvára

volt olv szinte, mint a naiv Bálint, ki iránt hazajötte-

kor azonnal tartózkodó viseletet tanúsított, mert semmit

sem akart veszélyeztetni, ha kenyértörésre kerülne a dolog. Már ekkor hihetleg úgy okoskodott, hogv ha Bálint, a ki apja

többé-kevésbbé tudója

dolgainak

könnven

Lengyelországban,

kint marad magának János

volt,

kihasíthatja

örökségébl a jobb felet, s azután pörölhet Bálint, a mint akar s a meddig gvzi. Önz és rideg számítása akkor is beváhk, ha Bálint hazajön, mert atvafiságos szeretettel fogja

magához kapcsolni az árvákat s annál könnvebben elégítheti ki önzését. András csakugvan, bár az els hetek alatt tartózkodó volt

szintének pillanatban

késbb

is,

látszó szeretettel

a

leg^naefvobb

fordult

semmi veszedelem sem

András fukarságát

Bálint

nviltsáo-oral felé.

íS

elre

bár e

ismerve

fenvegetett,

és Bálint naivságát,

és

látható

volt,

hogv ez a békességes állapot csak addig fog tartani, míg az önz és erszakos osztozó társ érdekei kivánják, s András eltt a pénz mindig szebben fénvlett, mint a barátságnak bármiiven nemes ércze. János úr nagv örökségének sorsa egyedül András kapzsiságán dlt el. Könny tehát a számítás, hogv ha Balassa János félannvit szerez, mint a mennyit szerzett, de Andrásék segélye nélkül, sokkal nagyobb vagvont hagv övéire, mint a mekkorát hagyott, mikor András urat hét vármegvére terjed birtokaiba egvenl joggal beleültette. S itt alig jöhet számításba, hogv Bálint apja dolgaiba ügy, a hogy bele volt avatva, hiszen már a Dunajeczre vonatkozó osztályban

Elre

látható tehát,

ságos szeretet,

András is

a

az

is

rövidséget szenvedett.

örökösök között sem az

békesség

nem

lesz

szinte

s

atvafi-

állandó.

és Bálint folvtonos összeköttetésben állottak és

együtt intézték

ebben

sem

hogy

a

rájuk

maradt örökség ügveit.

Bálint húzta a rövidebbet.

tokok rendezésével volt elfoglalva

s

De már

András a Serédv-birúgv gondolkodhatott,

—

1)

ERDÉLYI PAL

hogy

János úr örökségének tisztázása els sorban

a

el

árvák, illetleg Bálint érdeke. Készítsen

nem

buzgón fáradozott

terhét,

magára

hetett volna, a ki lint

nem

nvugodtabban

volt ilven

András úr

nvugodt

ezalatt

nagv munka

a

E

közben

más

elkerül-

az örökség dolgában.

azonban nem egy kellemetlensége támadt,

ott lesz

önzés szövedé-

látott át ez

kén, naiviil és becsvágygyal vette

az

Bálint mindent,

hozzon rendbe mindent, tisztázzon mindent, majd az osztozkodásnál. Bálint

is

a mit

veszi a dolgokat,

Bá-

de

vérú."^

nyugodtan gondolt

a készre, az osztálv

megtevésére, a mi minden körülménvek között volna, de Balassa Jánosnak hét

vármegvében

is

nehéz

lett

szétszórt, ren-

dezetlenül elmaradt birtokait tekintve, bizonvára sokkal ne-

hezebb

lehetett.

Hibbétl Zmigrodig, Nógrád, Zólvom,

Hont, Heves, Gömör, Borsod és Szabolcsmegyékben gyel országban

fekv nagy örökségük megosztása

Liptó,

Len-

s

annál na-

gyobb felelsséggel járt Bálintra, mennél önzbb volt András, s mennél naivabb Bálint, mennél jobban be volt avatva a viszonyokba András s mennél rendezetlenebbek voltak a különféle czimen birt birtokok. birtoka, mint

Kékk

és

Balassa

Divénv,

hódolt területen feküdt;

a

romokban hevert Heves déli részén, Pest Szabolcs megvékben nvert adománvai részint vissza-

más, mint Salgó, és

Jánosnak némely

;

szállottak halálakor a íiskusra, állottak.

András uram

az

kivánta, a mihez joga volt;

részint

különféle

Bálinték

ragaszkodtak

hogy csak

a

biztosított

ingatlanokban osztozzanak. András

szabadon birtokolt

s

gát.

s

a

alatt

ahhoz,

tulajdonjogilag számukra

Balassa Jánosné hátrahagyott javaiban kivánt

pör

összes birtokokból fele részét

is fél

még

néhai

részen osztálvt

mellett egyes birtokokhoz különösen kötötte

Kameniczot

és

Dunajeczet azért kivánta,

mert

ma-

sárosi

* így többek közt Szkhárossy Györgyöt, atyja számtartóját, a ki a reá bízott javakról vonakodott elszámolni, Pozsonyban tettleg bántalmazta, miért hatalmas-

kodási pert kapott a nyakába.

BALASSA BÁLINT.

közel

birtokaihoz

Hibbéhez

Bálint

feküdt;

ragaszkodott, mert ott temették

10 1

el

atyját

s

és

mert öt gyer-

mekemlékei Újvárhoz fzték. Andrást csupán

elnv

érdekelte, Bálintot

még

Újvárhoz anyagi

az

az újabb csapás fájdalma

is

mely ket édes anyjuk halálával érte. Sulvok Anna, az ö szerelmes urának hséges hitestársa, özvegvi fátyolát elvitte magával a minden test útjára.*

sújtotta,

A

magvar protestantizmusnak egyik dajkája, a családi fészeknek rzje és védje, férjének támasza, vigasztalója és megmentje, nem soká búslakodott öreg társa után. Hiven és

Ezcc mellet az o kegyelme IMenyeis Balaísi íanos vramne,az N. Sulyoc

Ana

af2.ony,czuclaí3tosaycatQS valaaz Ülen.

ncc igeienec taoularjba. Ki imar nyiigfrk az-

okba. es mori

ei

az

Vr líienben

az 6 fzent

es

Fíabaáleíus Chríílusba kitúl fzemtl ízem be balcs tanul lmmar,veghecetlcn oruendctesiokar. 30.

szeretettel

BORNEMISSZA MEGEMLÉKEZÉSE BALASSA JÁNOSNÉRÓL.

gondozza

családját, és figyelme

nemcsak

az anva-

giakra terjed ki. Gondjai közt fgondját gvermekei képezik, nevelésükre, kikészítésükre törekszik, kis korukban renget dallal altatja,

öreg korában anyai szivének melegségével övezi

ket. Gyöngéden érz

szivét átörökíti gyermekeire, hitének és

ájtatosságának mélységét szétterjeszti egész házára. Gondja és kötelességei foglalják

el,

szeretet és vallás kisérik mind-

* Balassáné haláláról eddig csak Bornemisza Péter után tudtunk valamely valószinünek látszó dátumot, melybl azt lehetett következtetni, hogy 1573 sze eltt már meghalt. Az oklevelek azonban e következtetésnek ellene mondanak. Halála idejét két dátum határozza közelebbrl meg. Bálint még 1577 november 20-ikáról írt levelében említi, hogy anyja beteges s hogy javulásának mennyire örvend. 1578 márcziusában Ferencz az anyai örökség biztosítására ellenzi az Andrással Pozsony-

ban kötött egyességet. így Balassáné 1577—78

telén

hagyta

el

e siralom völgyét.

ERDÉLYI PAL

I02

Ers

haláláig.

mét

hittel és

mélv bizodalommal függesztette

sze-

Kora magvar nyel-

az Úrra, kit jóvoltáért örök hálaadással dicsért.

nem

míveltségének részese, bár latinul

ven keresetlenül

tud, de

egvszerüen fogalmazta leveleit

s

s

szinte

nyelven mondogatta imádságait. Szeret, jó szive vezette egész életében, az vitte

el

jó ura után

s

annak emléke ma-

radt ránk Bornemissza dicséretében, mert az isten igéjét csak jó

nemes szivüek tanulhatják csodálatos ájtatossággal. osztályos atvaíiak között minden tekintetben András

és

Az

kedvezbb

úr volt árvák, is

s

A

Balassa-árvák kétszeresen

mert Bálint poéta, az osztálv dolga

kárral

már

helyzetben.

András

fenyegette.

ennek tudatában

eleve

Bálinttal

az ugyanaz évi országgvúlésen megkötötte az osztály-

egyességet,

jóhiszem

mely Bálint

igazságon

az

szerint

és

fentartandó. András, bár azzal

az atyafiságos bizalom

a családi

s

s

még

a

áldozatok árán

kendzte önzését, hogy hagvományok föntartója

gyanánt mutatta magát, hamarosan rajtavesztett:

nem

a fiatalabb Balassa,

vánította

azon

föltevésen alapult, hogv az apával folytatott va-

gyoni közösség az örökösök részérl is

ket már

ezt

egvességet,

az

anvai örökséget

fogadta

is

el

mert

s

Ferencz,

érvénytelennek

nyil-

András kapzsisága az

feles osztály alá vette.

A

családi érzés-

nek összetartó hagyományát András úr rontotta meg, de a Balassa-fiúk még bíztak benne s el sem tudták képzelni,

hogy Andrásban nagv'on érzékenyen megcsalódhatnak, bár az els osztálv csalárdsáo:a óva intette ket a túlságos bizalomtól.

Andrást Ferencz tiltakozása

s

ígv csalárdságának lelep-

Nemsokára új egyesmelvlyel els kudarczáért

lezése csak egy pillanatra zavarta meg.

séget ajánlott a testvéreknek, a

csendes elégtételt vett.

május ii-ikén írták alá

A

testvérek

elfogadván

osztálylevelüket.

Bálint

azt,

1578

Újvárhoz

kötötte magát, mely jog szerint atyjuk halála után 12 évig a fiúk számára

is

le

volt kötve.

Hiában tudakozódtak Új-

BALASSA BÁLINT.

lo;

Thurzó Elek

várért az udvarnál, mint

András tehát Bálint bizalmát

lassák kezén maradt.

nverte meg, hogy Újvárt osztatlanul Bálint

meg nem

mindaddig, míg

házasodik,

fejében a lengvelországi birtokoknak és

Kamenicznek

kint fizetend

Újvárt

dik,

31.

s

A

Újvár

tette.

es

a Balassa-fiúkra

Ha

120 forinttal.

Ba-

a

azzal

kezén hagyta

megelégedett ennek

s

Zmigrod, Widrikonj fele részével

pedig

s

éven-

megházaso-

Bálint

az említett birtokokat megfelezik.

BALASSAGYARMATI BALASSA-HAZ XVHI. SZÁZADI KEPE. (Egykorú festményrl rajzolta Cserna Károly.)

Az

eo^vesséú'

méltánvos.

azonban nem volt kifogástalan

Elször

mert az úivári birtok

azért,

;

nem nem

volt volt

Kamenicz

és a lengyel birto-

kellett, falai és

védmúvei, épületei

olyan jövedelmez, mint a

kok mert Újvárra költeni

s

jó

míg ama birtokok bven mert elvben kimondta ugvan

és fölszerelése költséget kivántak,

jövedelmeztek. Másodszor azért, az örökség megosztását korlatilag

nem

s

a

vagvon elkülönítését, de gya-

vitte keresztül

szerzdés szövegében,

a

s

melvet

jól kitágított öcscsei kárára.

ígv számos

rés

maradt

a

késbb András csakugyan

Mert csupán

a

várról

szólt,

ERDÉLYI PAL

I04

nem

de a hozzá tartozó birtokok s

voltak

mind

felsorolva

^

malmok, halastavak stb. nem kerültek Azonkívül közösségben maradt Gvarmat, Biissa,

az egyes épületek,

osztály alá.

Hibbe, Székudvar

ben mondatott

ki,

stb.,

s

így a vagyon fölosztása csak elv-

de tényleg

nem

történt

meg

s

e

mel-

nem terjedt ki minden Balassa-birtokra. Harmadszor azért, mert hiányos volt s nem foglalta magában mindama jogokat és érdekeket, melyeket a Balassa-fiúk András ellenében biztosítani kötelesek lettek volna. Kimaradt például Salgó vára, a mely utóbb került lett az osztálvlevél

szóba és a dunajeczi birtok, melyre

késbb

kötöttek egyes-

séget.* Bálintot, a poétát a jelen

s

a

nagyjában

s

naivul kötött

osztályegyesség, mivel Újvár a kezén maradt, teljesen kielégítette.

Eszrevette-e Andrásban a megrontásukra hajló kap-

zsiságot

?

S ha

észre

is,

mit tördött vele

!

Mennvire könv-

s milyen nyelmüen könnyen kielégíttette magát Újvárt sem biztosította magának, s többi javaikban sem tanúsított kell óvatosságot, pontosságot. András mindenben szerencsét próbált, talán Újvárra is voltak hátsó gondolatai. Ismervén öcscseit, talán

járt

el

ebben

az

osztozkodásban,

!

*

rajta

Dunajeczet János bírta, de volt András úrnak 4000 frtja, melyet

jános a zálogösszeg kifizetésére vett kötelesek lettek volna föl. Tehát a fiúk Andrást 2000 forinttal kielégíteni, vagy András lett volna köteles 2000 frttal a fele rész jogát tlük megváltani. Azonbán András nem akart Dunajecztöl megválni, s egyszeren hallgatott róla, mikor az osztályt megtették. Mikor késbb igényük van Bálint megtudta, hogy Dunajeczre, András egyességet ajánlott módon, hogy ne a birtokot, hanem a zálogösszeget oszszák meg. Ez olyanféle ajánlat volt, mintha ma valamely oly

ingatlannak

nem

forgalmi értékét,

alapjául.

hanem

vennék az osztály Bálinték azonban ez uzsorás

kataszteri becsárát

szellem ajánlatot nem

nem

is

értettek

hozzá,

bírálták,

talán

hanem gyanút-

mas ezzel mintegy gukra szabadították András kapzsiságát, S András nem elégedett meg ezzel az elönynyel. 2000 frton megváltotta Dunajeczre vonatkozó jogát, de az összeg kifizetésével megint megsarczolta öcscseit. 1000 frtot lefizetett nekik készpénzben 1000 frtban pedig lekötötte ama 3000 frtnak a felét (1500 frtot), a melyet Bécsben a sókamaránál fizetett be. Az 1000 frt készpénz bizonyára többet ért volna, mint az átengedett 1500 frt, melynek fölvevése sok utánna járást és költséget igényelt s annál bizonytalanabb volt, mert András a 3000 frtos követelés adóslevelét nem adta ki kezébl. lanúl elfogadták,

HALASSÁ BÁLINT.

Újvárt Bálint

is

miatt

e

s

nem

gondolt

ülhetett.

Az

hetett

jövendje

elé.

képe bizonyosan

válthatni

róla lemondani.

akart

s

Újvár ura

azzal,

öcscsével könnven, bár

Újvár egészen

s

legsürgsebb kérdések úgv,

mint egri kapitánv

lint

fogja

jövre, hanem megelégedett

simán, egvezett meg,

A

nem

teljesen a

hogy Újvárban benne

nem

magához

hogv lassankint

számított,

Úgy

a

a

kezén maradt."^

hogv megoldatván, Bá-

teljes

bizalommal tekint-

Milv gondolatok rajzottak eléje?

Anna

talán

nem minden reménv-

si vagvon

tisztázása körül Bálint

ott lebegett

s

ség nélkül.

II.

Az ATYAI örökség

az

s

jLV. megfoghatatlan könnyelmséggel, András kiszámított ravaszsággal, önzéssel és öcscsei bizalmát csiinyán kijátszva,

nagy haszonnal

járt

el.

O

eléggé ravasz és képmutató volt,

hogy befonhassa bizodalmas

meg s

tudja rizni velük

szemben

nem

* 1582-ben bírói Ítélet statuálta (Szá-

zadok,

évfolyam),

1884-ikí

hogy Újvár

felerészben Andrást, felerészben a testvereket tot

és

jóakaró bátva alakját. Közöttük

lenségeskedésnek, talán

illette.

Az

1578-iki egyesség Bálin-

Újvár birtokában meghagyja, tehát

az András felerészét

ö bírja.

is

romnegyedrészben ura az öcscse részét

is

volt

meg

így há-

a várnak

s

akarta váltani, a

míre annál nagyobb reménye volt, mert Ferencz úr sem tudott a pénzzel bánni. Ferencz már 1577-ben megszorul s Király-Lehotán bírt házát és telkét 125 forinton

örökre

eladja

rikovics-gyjteraény)

s

Bálintnak (Gyuettl kezdve foly-

tonosan pénzzavarral küzd. A testvereknek 1585-ben egymás közt kötött osztályegyességükben Újvárról említés sem Magyar Tört.

Életr. 1899.

ennek daczára is s szemükben a ragaszkodó

atyjafiait

is

még nyoma

sejtik,

hogv érdekeik szem-

történik, tehát

elvégezték

sincs az el-

ezt a kérdést

egymás

között.

már elbb

Abból, hogy

Bálint ragaszkodott Újvárhoz s hogy Perencznek soha sem volt pénze, s abból, hogy 1581 márcz. 21-én még egri kapi-

tányként, 1582 június 30-án

már «Inhaber

der Herrschafft Neuheusel in Libtau» alá

magát

írja

újvári nyugtáin, azt következ-

tethetjük, hogy Bálint e dátumok között csakugyan megszerezte magának a Ferencz egynegyed részét. Ferencznél a pénz nem soká állott, mert 1583-ban Palocsay Horváth Györgytl már újra 1500 frtot vett kölcsön, abban a reményben, hogy si birtokait megkapván, adós-

mihamar gyjt) ságát

kifizetheti. (Gyurikovics-

I4

ERDÉLYI PÁL

I06

ben fognak

állani

s

ket

a

legmélyebb dacz,

a

legkemé-

nyebb harag s a legélesebb elkeseredés fogja talán rövid id múlva is, elválasztani. Bálint, hogy Újvár sorsa eldlt, a többivel édes-keveset gondolt. Neki ez volt egvetlen vágva, törekvéseinek czélja, s hogv ezt elérnie sikerült sem az elkövetkez eseménvekre, sem a múltban szenvedett károkra nem gondolt. S abból, hogv Újvár foglalta el egészen, hogv annak biztosítására fordította minden ener:

giáját:

könny

eme törekvések indokát

kiolvasni

is.

O

mint

Liptóújvár ura és egri kapitány a korabeli társadalomban

kiemelked

melv minden irányban támasztható igénveinek megfelel reménvekre jogosította. Az lehetett a terve, hogv végbeli vitéz marad, míg egyszerre olv

Újvárt magának

nem

szabadon

kénye

úr,

és

egvességükben

helyzetet foglalt

biztosíthatja

s

azután mint független

szerint fog élni.

Újvárt

magának,

el,

A

mint tehát osztálv-

bizonyos

bár

között, lekötötte, egész energiájával látott

föltételek

annak megersí-

téséhez, fölszereléséhez.

Ez idtájt Eger körül csendesebb id gvar villongás szintere

dabban intézhette

a

újvári

Dunántúl ügveit.

Andris egri kapitánvok maguk

is

lett

s

járt,

a

így

Simon Antal

török-mais

szaba-

és

Török

rendben tarthatták a lovas

rséget, mialatt Bálint újvári építkezéseire felügyelt. Düle-

dez

falait

kitataroztatta, új falakat

is

vonatott, az épülete-

ket kijavíttatta, tárházait fölszerelte, hadi szerszámokat szer-

rséget toborzott, szóval lehet jókarba iparkodott

zett,

helvezni. Persze, frt,

a

hogy minderre nem volt elég

csak egy esztendben, 1579-ben, tízannyit költött összeg abban az mutatott, hogv vezte,

az

a

300

melvet a körmöczi kamarától évenkint kapott, hiszen

idben nagy

rá, a

mely

Mindez arra

pénzt jelentett.

egri állomását ideiglenesnek tartva, azt ter-

hogy talán

szolgálatai, talán szerencsés házasság által

vagvonát meggyarapítva, Újvárban ver fészket, az egri kapitányságot átadhatja. Talán

még

s

öcscsének

Krusith Ilona

BALASSA BÁLINT. is

eszében

járt,

pártát viselt

s

lOJ

vontatodott

hiszen

Bálint konvhája

a

dolog

már nem

s

Ilona

volt olyan

füst, mint 1577-ben, mikor arról panaszkodott. Talán is

maga, mint András ápolgatta ezt

annvira

vet,

a

melv alkalmas

32.

lett

és

biztosítani,

is

a

Balassák s

végbeli

talán

kilátásba lehetett volna ilv

szolgálatot

unni

három esztendvel azeltt

1

befolvását

Annál komolvabban törekedett a

a régi ter-

VEGBELI LOVAS KATÓNAK.

összeköttetésüket gvarapitani állását

nem

volna Bálint helvzetét megkönv-

(Egykorú metszetrl másolta Richter Aurél.

nyíteni

még

vékony

a

kezdte. elhagyott,

emelni, bécsi

öreged Krusith módon helyezni. az

függetlenségre, mert

Azt

az

nem

életet,

melyet

találta fel újra 14*

;

:

ERDÉLYI PÁL

I08

nem

élménvei, benyomásai, emlékei s

bármilyen nemes ambiczióval

voltak többé a régiek,

szállott

is

másodízben Egerbe,

ama reménveiben, melyeket szolgálatához kötött. Atyja példája vonzotta, els vitézkedéseinek emlékei csábították, de Bálint nem gondolt arra, hogv az id megcsalódni kellett

változott, élet,

s

hogy

unalmassá

hadi szolgálat

mi ezeltt

a

megszilárdulása

által

unalmassá

a

vált,

nem nagvon

kedves

volt,

a végbeli

alatt a végbeli

A

vér

lobogó

a Bálint-féle

lehetett Ínyére.

királypárti

fiatalságnak

Magyarországon

intézmények idegen szellem

formái és korlátai

végházak mindennapi

A

a

rendesebbé,

is

de

unalmas állomássá

szabályai

szigora

államkincstár

volt, s így a zsold

járt ki

s

annál többet kivánt a végházaktól

lehetleg nemes

melyben pánczél,

trára vinni és

s

a

módon

rende-

ígv a véde-

A

a

s

vitézeitl.

kötelessés^e

s

müven

kapitány maga szervezte csapatát

ifjakból, jó lovakkal és jó fegyverekkel, sisak,

bot vagy szekercze lovas-legénveket

s

de annál keményebb volt a hadi artikulusok

:

legyen a fölszerelése.

ben

Az nem

a végbeli szolgálatra.

Pontosan mes^szabta, kinek mi

s

merevsége mind-

várak fölszerelése hiányos, rsége kevés

lem gyenge volt

föl

Ellenben a vitézl

hadi kamara

a

s

ugyan rendszerint üres a

a hadi

melyet csak ritkán villanyozott

lett,

jobban ránehezedett

;

s

merev

prózaiabbá tették.

egyúttal

egy-egy kaland vagy próba reménve.

sen

életét

s

örökösen meghosszabbított béke idején

végbeli élet az

artikulusok

a

rendezetté, részben közömbössé vagy

mi

a belügyi és katonai

szolgálatot

élet,

pálvák bármelvike a viszonyok

a nyilvános

s

és

új

Fél század

lehet.

is

is

kopja, szabivá,

a mellett

s

fe)

zásra kicsapni, páros

Még

kellett fegyverezni, a csapatot

helyrségi szolgálatot kellett

hegvestr (dragon

félpuska legyenek.

végezni.

küzdelemre

a

,

a

mus-

meghatározott rend-

Kalandra menni, portyákiállani

nem

volt szabad

ellenben pontosan kellett ügyelni a jó rendre, az rségekre s

a csapatok ió formájára.

HALASSÁ BÁLINT.

Atvja idejében

végbeli

a

st, mikor elször

más volt, másnak látta: a

egészen

szolgálat

Egerbe, akkor

jött

109

is

Szerencsére

fiatalság mulatságának, a vitézi élet iskolájának.

a hadi

kamara

vitézl artiknlusok intézkedéseit az élet

a

s

33. I

s

a

viszonvok

ségét némileg

MAGYAR GYALOGOS VITÉZEK.

Esvkon'i metszetrl másolta Richter .^urél.

nem

vehették komolvan

envhítve,

s

azoknak ridegmégis vala-

tették.

Az emberek

rá voltak utalva a háborúra.

védettebb vidékek lakóit martalócz-csapat,

így

végbeli szolgálatot

a

mennvire érdekessé vagv változatossá hozzá voltak szokva

s

nyáron

is

föl-fölzavarta

a

törökök,

télen

Még

a

egy-egy kósza, a

szabadjára

KKDELYI PAL

hagyott idegen zsoldosok. Minden úri házat kastélvlyá vagv várrá építettek

ték

s

s

még

szolgáikat

vitéz szolgáknak nevez-

fölfegyverezték. Fegvveresen járt úr és paraszt, csa-

Háborúban

patosan vagy kísérettel. az

is

ország,

daczára

kemény

moly,

és

a

diplomáczia

idk

szigorú

élt

s

fegyverben

Ko-

békekötéseinek.

voltak

ezek-

s

állt

ekkor ed-

zdött a magyar nemzet szívóssá, megtörhetetlenné. V^oltaképen ekkor támadt föl nálunk a lovagi kor, de ennek a középkori intézménynek nálunk és ekkor egv parancsa volt

csupán

szeretni és védeni

:

magvar

a

hazát.

Lovagja volt

S a hadi kamara komoly fegyelmet rótt a végekre, a béke és a fegyverszünet idején nyugalmat parancsolt, alkalmazkodva mindenki, kiváltságos lovagjai a végbeli vitézek.

ugyan

papiron kötött szerzdésekhez, de figyelmén kívül

a

hagyva

a viszonyokat.

gorúan

a

A

szerzdésekhez.

török

Ha

nem

ragaszkodott olv

szi-

mást nem, zsarolta a meg-

egy-egy békés városra, megtámadta a

hódoltakat, ráütött

vásáros népet, ingerelte a végeket

s

portyázásra eresztette

lovasait.

Az

némi részben váltotta be Bálint reményét, mert bármilyen unalmasok voltak is a hadi artikulusok a végházakban néha élénkebb világ volt, s Bálint élet így csak

:

maga részét. Mulatság és kalandok, néha egy-egv nagyobb igény vállalat került sorra a mindennapi szolgálat egyformaságában. Hol egy-egy kósza csapat abban

kivehette a

jól

mutatkozott a vár környékén, a melvet vissza kellett zni, hol nagyobb próbára

szállottak ki a

rancsnokai össze-összebeszéltek

egv

s

várbi. kis

A

végek pa-

takarmánv-szer-

zésre vagv a törökök bosszantására összeállva, ki-kiütöttek

váraikból.

1583

Ámbár

tavaszán

az

újra

1576-ban kötött öt esztends békét meghosszabbították,

ámbár

a

török-

magyar lovagi világ ez idtájt sokkal élénkebb volt a Dunántúl fekv végházakban az egrieknek is kijutott néha :

egy-egy

érdekesebb kaland.

S

a

vállalatok

annál

inger-

BALASSA BÁLINT.

lbbek

és

érdekesebbek voltak, mert ha kiidarczczal jártak

a hadi kamarával, ha dicsséggel:

szemben

a

felelsség kérdését

is

:

török diplomacziával

a

fölvetették, a mi a kocz-

kázatot, egyúttal a vállalkozás ingerét csak növelte.

Kevesebb koczkázattal

34.

jártak

azok

kalandok, mikor

a

\'EGBELI G\\L(i(jUbOK

(Egykorú metszetrl másolta Richter Aurél.)

maga

a török

házakban igyekeznek

adott alkalmat

mindig

pontosan

a törökök.

szeres kémszolgálatot

Nem az

királyi parancsra

élet

A

föld

végzett

egy-egv kicsapásra. tudták,

népe a

mit

a saját

királvi

A

terveznek,

vég-

hova

érdekében rend-

végházak számára.

vagy taktikai intézménvként, hanem

szükségszer parancsából történt

ez.

A

föld

népe

ERDÉLYI PAL

112

Ösztönszerleg rancsnokait jó

A

latairól.

,

végházakra támaszkodott,

a

eleve

értesítette

közös

a

végvárak között Eger

sem idegenkedett

azoknak pa-

ellenség mo-zdu-

vitézei

s

E

az eféle kalandoktól.

legemlékezetesebb volt a

s

között Bálint

vállalatok között

vásár alkalmával 1585 augusz-

tiirai

melyben azonban Bálint már nem míg i5So-ban Hatvan megostromlásában, a mint Salánki György emlékezetben hagvta, vígan vagdalkozott.

tus 24-ikén tett kitörés, a vett részt,

Hogy

lovaggal

gyaloggal Balassa

s

nvakon kötöztet

tokat feltört vala, sok törököt

hanem

Balassa,

a

házakat és pénzes bol-

formán gvakorolt, ha módjában zsákmánynyal

nvára

jól

tudta,

is

gyarapítá,

Nem

állott.

az ilyen vitézi játéktól, kopjatöréstl, lyát

vala,

nem

kor erénve, melyet török és magvar egv-

s

II.

idegenkedett

melv nevét

és tarso-

Balassa Bálint, bizo-

hogy nagvnevú se:

Tizenegy bajt egy nap vitt ers feg}' vérben, Annyiszor részesült a gyözedelmekben Es annyi kopja vitéz törésekben.

Az és

egri élet

vonzó

tózkodott,

késbb le,

s

azonban Bálintra még sem gvakorolt állandó

hatást. Eleintén

nem

ugyan, míg

Anna Egerben

részint gondjai foglalták, részint

némileg

ha

egvhangú

maradt Egerben. Lelkesedése,

szolgálata kötötte

viszonvok közt a

de meg-

is,

melvlvel szolgálatát meg-

kezdette, lassankint alább hagvott, 1582 táján teljesen

csappant. Nyugtalan vére hajtotta,

de már

delme

nem

és

volt

reményei

tar-

élesebb hangú panaszra,

igen lehetett oka

maga sem

nvugta Egerben,

nem

meg-

tudta: merre,

meg

találta

czélját a végbeli szolgálatban,

küz-

melynek

merev pontosságát mind nehezebben trhette. Almai, melveket a katonai szolgálathoz fzött, úgy

látszik,

a

nem

megmaradt ötven lovas kapitánvának, sem rangban nem emelkedett, sem vitézkedésre nem jutott nagvobb jelentség alkalma. Az udvar folytonos habozása, gyöngesége, melv a békében keresett támaszvalósultak, éveken keresztül

BALASSA BÁLINT.

nem csupán

tékot,

általánosan

Bálintot

az

is

nem

a katona-élet

távol,

elfogta

^

végvárak vitézeiben

a

az

elégedetlenség.

Anna

Hsünk

pedig

nvujt szórakozást.

természet, a kit

a

hanem

I

elégedetlenséget keltett, másokat úgyszólván

is

demoralizált.

nem

Bálintban,

I

mindennapi

a

élet

folvása

ki

tudott volna elégítni.

Az

alatt a

Egerben

míg

viszonva,

négy év

vitézkedett,

kit férje,

1578 eleje

alatt

egy

— 1582

asszonynval

június 20.,

bnös

volt

egy bizonyos Ferdinánd,"*^ a ráfogott

bn

gyanúja miatt egy idre elzött, utóbb magához visszavéve,

st bnös

regénvek,

vele új életet kezdett. Szívbéli

relmi viszonvok és merész kalandok

nem

sze-

lettek volna bán-

sem másokra Anna eltt, de Bálintra Anna eltt mindenképen sért és megalázó volt ilv bnös viszonv, vagv annak gvánúja is. Homályt vetett ama rajongásra s meghazudtolta Bálint fogadkozásait, melylyel Annája iránt viseltetett, Bálint restellte magát

tók

Bálintra

Anna eltt

s

mások

eltt,

Ungnad

aligha látta volna szivesen a nvilvá-

nosságra került viszony hsét. tethette a

végek

dett,

t

arra,

Ez

a szerelmi kaland

hogy elhagyja Egert, épen akkor,

élete az ötéves

béke

lejárta

után

és másutt keresse szerencséjét és

rencséjét,

a

midn

élénkülni

kez-

nyugodalmát.

Sze-

melyet Egerben hiában kergetett,

mat, a melyet épen Eger dúlt

kész-

nyugodal-

fel.

Távozásának oka azonban sokáig nem hagvta nyugodni.

Evekkel késbb

is

visszatér reá.

Ern

fherczeghez 1589 márczius 20-ikán beadott modásában így védekezik bátyja András rágalmai "Becsületem, sértetlen jó hirem,

nevem

folyaellen:

mellett tanúskodni

fölhívom az egész Egret, a hol, ha a négy év

alatt

egv-

nem tudjuk. Lehetett Nogarolli, a késbbi szatmári Harrach Annát birta nül. Károlyi Árpád ebben a véleményben van. Illéssy János azonban Zamarja Ferdinándban keresi azt a férjet, kinek házasságában Bálint oly nagy zavart okozott. *

Ki volt ez a Ferdinánd,

kommandáns,

ki

Magyar Tört.

Eletr. 1899.

15

ERDELVI PAL

114

köztem

szer-másszor

bajtársaim

s

egyenetlenség

között

támadt

is, az úgy ki lön mindig egyenlítve, hogv becstelenségrl szó sem volt, csak egvszer Ítéltettem el csekélv

Hogv

birság fizetésére.

pedig engem a Ferdinánddal való

viszályomért becstelennek nevez

ged

hagvom, mint

Ítéletére

:

mily igaz

a ki jól tudja

infámia ez ügvben rám bizonvult-e rültem-e, vagv kívántam

?

De

ne

mondjam

ha mindezt

az ö

kitn

feleségét,

a becstelenség kit a rá

magához

elzött magától,

:

azt

Fönsé-

vájjon bármi

vájjon az Ítéletet ke-

s

nem tudná

is

Fön-

engem minden vétek

séged, az az egy körülmény fölment

gvanúja

ez,

i

alól,

hogv Ferdinánd

bún gvanúja miatt

fogott

vele új

visszavette,

házaséletet

kezdett, a régi injúriák emlékét örök feledésbe temetvén"."^

Az évek

nagvobb szerencsétlenségek elhomályosító benyomása után nyugodtabban emlékezhetett

meg

lassú pörgése

és

Bálint e kalandról, de azon melegíben sokkal jobban

égette szivét a núsítja.

Ez

az

szemérem, mint e kési nvilatkozatban taeseménv nagyon megzavarta t, nem maga,

hanem Annája

miatt.

Bánthatta öt az

is,

hogv

az

évek egyre múltak

s

az iijúság-

nak könnvelmú napjai azonban nem akartak Bálinttól búcsút venni. Harmincz esztends már elmúlt s még mindig csak máról holnapra

élt.

Talán

nem

is a

maga

lama megvolt az ilvenre, az ötletszer,

hibájából, bár haj-

a véletlen által

életre,

hanem

szive miatt,

latos állandósággal követte

Annát.

A

nven befolyásolható lángja

nem

lobbant

ki,

köny-

melv csodá-

gyermekifjú szerelmi

hanem lappangó

parázszsal égett to-

vább, melvet az események hol elhamvaztak, hol

meg

föl-

Minden elfutó napnak megvolt a maga hatása e szenvedélvre, mely legbvebb s legerélyesebb táplálékát épen emlékeibl kapta. Miiven tiszteletreméltó e kitartás, melv a változó és szeszélves Balassát egy imádatos kép elé

élesztettek.

*

Századok, 1882.

évf.

BALASSA BÁLINT.

szögezi

s

II5

milv kárhozatos ez az állandóság, mely okává lesz

minden következetlenségnek és állhatatlanságnak és a mely megmagyaráz minden kiszámíthatatlanságot és változékonyságot. Balassa évei elmúlnak, állapota változik, viszonyai módosulnak, helvzete átalakul Losonczv Anna azonban rendület:

len tárgva

elbb álmainak

A

és szenvedélyének.

landóságát szerelme

emlékeinek, utóbb vágyainak

mit Júliáról

egész világot a

az

állítván

és

xlvii.i énekel,

maga szerelmével, úgv

állhatatosságával,

szembe-

a világ

látszik,

mú-

sz(')rul-

szóra igaz.

mindenben adatott idvel változás, bizonyos \'ég, Csak én szerelmemnek, mint pokol tüzének, nincs vége, mert égten

Isteniül

költeményében

írja

bizonvítja

s

egész

ég.

Balassa

életével.

nem írt le semmit, a mit nem érzett s ha leírta — érezte. Anna annyira elfoglalta szivét, különösen 1578 óta, annvira lekötötte, hogy abban más szerelmi láng föl nem lobbanhatott.

A

miiven

ers

vonzó maga Bálint, hódítására élete az

a ki

szentelte

Annáért

megható állandósága, ép olyan egész életét egv ni szív meg-

és

azért

s

tett

mindent

áldozatok

szakadatlan sora

musával imádja szerelme nvatkor másnak kel

föl,

csillagát,

egv

a

érthe-

s

Egy buddista

tetlen e szenvedélv ismerete nélkül.

Bálint

föláldozott.

fanatiz-

melv minden alko-

fatalista játékos lethargiájával

rakja mindenét a coeurdámára,

s

téve lassankint

ezt

el

is

játssza rajta mindenét.

Anna

iránt táplált

lemnek minden fokán meghordozva latra

emelte

Reménysége

s

ennek

t

nagy szerelme költészete

a

a

e

fenséges érze-

legnagyobb magas-

legékesebb

taniisága.

magáévá teheti. Viszonvuk, legalább Bálint részérl, állandó volt, valószín azonban, hogy Anna inkább kaczérkodott vele, mintsem komoly reménységet keltett benne föl. E szerelem jóhiszemségét Annával szemben optimizmussá nevelte, noha a küls körülmények ezt a föltétlen hitet nem igazolták. lehetett

arra,

hogy Annát

15*

!

ERDÉLYI PÁL

Il6

Anna Horvátországban mely birtokára, ták

akkor

s

Anna

t

kapitány foglalta

el,

leánya

is,

már inkább hajadon s

szivében

dolgok

házi

s

föl vala-

foglal-

Bálint talán többre

mely inkább a múlttól nyert

szívességét,

táplálékot. Hiszen

:

gazdasági

is

Ilv alkalommal, ha találkoztak

el.

magyarázta

dött

csak néha rándult

élt,

lánya, mint az egri

érzések iránt érdekl-

ha

szerelmi

és

arczán kereste

annak ébredez

kissé

Anna kétségtelenül okos asszony volt, bár talán kaczér; öreged férje oldalán ha egvkor lángra lob-

bant

is

sugarait.

leánva

szive,

a

nem

gondjai e lángot

gazdasszony

családi

és

hiszem

volt

tézkedése

alatt,

két láng egykor

távolság

a

nem

látta,

vagy

s

és

ntt,

nem

lecseng dallamos neve

lantjáról

s

mi benne

a

inkább

és

kitn

oly

ép jó-

mint akarta

mindig úgy hitte, hogy mint els egri viaz egri asszonynak hízelgett fiatalsága, áb-

rándos szerelme

hogy

Köztük

az.

Még

viszonyai

milyen könnyenhiv

a

de Bálint e ténvt

észrevenni.

új

Anna ép

mint a milyen rossz gazda Bálint,

volt,

olv okos és elrelátó, mint

fogyott,

élete,

táplálják többé.

lángol,

összeér

Annában

is

fölemészti

s

;

hitte,

ég; remélte, hogy e a

szerelmi bánatnak

minden emlékét. Milyen ábrándos, mily szépen elképzelt s mennyire jellemz e szerelem élete a hiszékeny Balassára

Az ábránd tében,

Hogy

végig kisérte

mert ábrándos

s

t

volt,

történt e katasztrófa

?

szerelmének egész történecsalódásba kellett vesznie.

Anna okosságából

s

Bálintnak

daczos kitartásából. Bálint

szerette

Annát, a közöttük

fekv

ország

nem meg

s ha egyszer fejébe vette, hogy t minden áron meg akarta nyerni. Törhetetlenül kitartott eszménye mellett, st még az sem zavarta, hogy 1582-ben 1400 forintot véve tle kölcsön, >" szürke

lohasztotta lángját, kell nyernie,

adósává

*

A

lett

annak, a ki eltt mint szerelmes dalia kivánt

Gyurikovics-gyüjteményben

BALASSA BÁLINT.

11'

csak érvén vesúlni. Mikor a kötelezvényre ráütötte pecsétjét,

ábrándos szerelem

akár az

azzal

volna.

mának

Ha

addig

bensbb

volt

hidegülnie kellett, mert

könnyelm

gavallér

az

is

missiliseit

viszonvuk,

lezárhatta

is

Anna

vonzal-

a gavallér dalia helyére

okos asszonyt már

nem

lép

érdekel-

mélyebben nem köthette le. Különben is, sem lantjának édes zenéje, sem fiatalságának naiv varázsa nem ingerelték, talán csak a mólt emléke lebegett körülte s az a tapasztalat, hogy Balassa Jánosnak nagyra men fia megrekedt az egri kapitányságban, hogy az eszményi lovag s hette,

költ megszürkült, hasonlóvá lett a többi végbeli vitézhez. Látnia kellett, hogy si vagyonát sem megbecsülni, sem gvarapítani nem tudja, hanem még tle kér kölcsönt, melyben s tudnia kellett arról a nvilt szerelmeskedésrl, a derék Ferdinánd feleségével egész Eger és a bécsi udvar tudtával, elmerült. Ez kétségtelenül a kiábrándulás erre tért, útja, nem Bálintra, hanem Annára, s mikor Bálintnak szükségképen a másik útra kellett térnie, mely lelkében keserséggel, szivében bánattal, reménységében a kedves

megcsalatkozva, a lemondás, elkeseredés és a meghasonlás felé vitte. Fatális hite,

melv Annához

kötötte, megtörött.

A

másik Annával való szerelmi kalandja, melvet eltte oly mélven restéit; a végbeli élet megszokottsága, melyet megunt; anvagi gondjai, melvek nyakára nttek:

zte Egerbl,

s

Báhnt elhagyva reményei

a véletlenre bízta

ját:

dolta,

azt

hitte,

után, mostani fájdalmai után

s

új

is

emlékei

életmód lassankint be-

els csalódása envhülést talál, a búszerz élete megmentje és annak

hogy

szerelem ellen. Báthory István,

udvara jutott eszébe,

és bánatai tanyá-

Bujdosni készült. Azt gon-

magát.

hogy kalandok, próbák

gvógvítják sebeit;

mindez tova

oda

a

mint

vonzották

mansvetus

Bécsben hamarosan értesültek arról, hogy Egert oda hagyta. Talán épen maga jelentette be távozá-

fejedelméhez.

sát

;

az ország északnyugati

részén

tett utazása

alkalmával

:

ERDÉLYI PÁL

Il8

módot talált arra, hogy akár a pozsonyi kamarával, akár Bécsben az udvarral érintkezzék. Bécsben nagyra becsült, szerették volna

ték

állott,

kitn vitéz Báthoryt, az udvar Elbb 600 — 800 tallér ajándékozásával

hogy

elkerülje.

volna t,

Annája közelébe. e

mélven égette életében

s

oda

Ez

De

ne

s

érezte

egyfell reha-

hova mindig vágyott

Anna maga

háborgassa többé

kérte,

szerelmével,

az

is

nem ment

nyert visszautasítás sebe

parancsot megszegni, sem bánatát

nem

Egerbe Ungnad

ajánlat

elhatározására,

így

talán

s

akarták le-

bármennvire számított

Bálint,

Az Annától szivét,

az

vitte volna, a

húzással szivére

vissza Egerbe;

volna

vissza helvezték

mellé 50 lovas kapitányául.'

udvar

ellenségét,

a

utóbb

kötelezni,

bilitálta

érdekükben

hiszen

visszatartani,

hogy

oly férje

hogy sem

e

feledni vagy megújítani

magát képesnek.

III.

Annál jobban

Egerbl

sietett

annál hamarább

s

is

ment

hogy Ungnad újra beleül az egri kapitányságba. Búcsút mondott tehát Ungnadék házának, mely Szabadhely városrészben- már-már újra megnyílt a visszaköltözk eltt. Bécsben, Trencsénben s az északnyugati megyékben kóborgott, amott az udvarnál járt, ^ZjL

el,

mert már akkor tudva

új állás után,

kat

nem

volt,

emitt a polgárokat zaklatta, tlük, kiváltságai-

respektálva,

birtokait járta sorba

vámot szedett :

s

jobbágvait sanyargatta,^

Hibbét, Újvárt. Valószín, hogy

föl-

kereste Véghlesen unokatestvérét Balassa Lászlót iFerencz

horvát bán testvérének, Miklósnak, unokáját)

1 Az erre vonatkozó iratokat a úr szivességéböl használtam.

cs.

és kir. udv. és

2

Szederkényi, Heves megye

tört.

3

Századok, 1890.

1898. évf. 32

évf.

169.

1.,

ii.

k.

262.

I.

—33.

11.

áll

s

levéltárból,

közvetítette

Károlyi Árpád

BALASSA BÁLINT.

IIQ

közte és András úr közt amaz egyességet, melvet

man

1583 szeptember

k

hár-

Vág-Beszterczén, András vá-

i-én

rában, Báthorv Miklós országbíró eltt kötöttek, kötelezvén

magukat, ho^v bármelv vármegvében

semmi

szín

és

ürügv

alatt el

nem

fekv

Balassa-birtokot

idegenítenek, egymást

ilvennek eladásától vagy megvételétl

eltiltják s

maguk

kö-

magszakadás esetében kölcsönös örökösödést kötnek

zött

Ez a szerzdés a három ág részérl kötve betetzése volt amaz egyességnek, melvet Bálint ugyanez év augusztusában Andrással Zólvom városában, mint Nógrád vármegyének a töröktl való félelem miatt oda áttett székki.*

A VÁGBESZTERCZEI

35

SZERZDÉS ZÁRADÉKA.

(\z okirat eredetije a családi levéltárban.)

helvén kötött. Ez egvesség

megosztoztak

s

szerint,

osztálvlevelüket ki

bár si vagvonukon vették,

is

már

közös birto-

kaikra nézve újabb intézkedésnek látták szükségét, hogy bir-

tokukat gvümölcsözbben kezelhessék sák

s

jobban értékesíthessék. Gvarmat

jobbágytelkeket

megosztván,

közösen

s

szabadabban bírhas-

várát, a hozzátartozó

bírják

továbbra

is,

egvéb birtokaikra pedig osztálvt tettek, melynek értelmében András úrnak jutottak a következ birtokok, úgvmint az :

edcsi malom, Szögv, Nagv-Csalomja birtokok és SzentLrincz puszta Bálintnak viszont a gvarmati malom, ;

Ntincz

és

Bussa birtokok jutottak

* Családi levéltár.

a sorshúzás alkalmával.

ERDÉLYI PAL

I20

:

BALASSA BÁLINT.

Azonkívül a többit barátságos indulattal

egvenl

A

emberek becslése

igaz

tettel,

és testvéri

összevetése

és

szere-

alapján két

részre osztották.*

mit az oklevél a barátságos

hajlandóságról

mond itt s ekkor még Erdekeik még nem ütköztek össze s

véri szeretetrl

:

meggyzdni

alkalma

arról,

és

test-

szószerint kell venni.

nem

Bálintnak

hogv bátyja ura csak addig

szeret rokon, míg erszénye szivével ellenkezésbe nem Bálint tehát gyanú nélkül s

mellette

tartott ki

ben

is,

még

s

volt

jut.

ragaszkodva közeledett hozzá

édes testvére,

Ferencz ellené-

mikor Ferencz osztályegvességükbe nem nvugo-

dott bele.

A

András úr

közte és öcscse között támadt egvenetlenséget

szemmel nézhette. Ferencz sem ennél, sem a másik osztálynál nem volt képviselve, st az els ellen óvást emelt, így tehát a Ferencz része egvenesen Bálint jó

kezére jutott, birtokában volt

* felet

nem

volt.

rászorulva,

ugyan, de kétségtelenül

tulajdonjoggal

Ferencz tehát vagv folytonosan Bálintra vagy

adósságot

András a sorshúzás szerint azt a kapta, melyben Térjen, Guta, Alsó-

volt

kénytelen

roncza pusztával együtt, Szent-Péter,

Nagy-Lam

csinálni

Kis-Sztraczin, ,

Puszta-patak

To-

Pettyen, Fels-Sztrehova, Lentvára, Za-

pusztával, Vámosfalu,

vod és Frész egész birtokok Olvad, Zelez, Felsö-Sztregár, a hozzávaló Thurapolya-malommal. Veresfalu, Abel-Lehota,

noncs.

Nedelistye a nagysztracsini malommal,

Kis-Parucza,

Szejboj,Boroznok,Nagy-Kürthös, Szenna, Dobrocsa, Lónyabánya, Losoncz, Polihna részjószágok, Miletincz és Halász puszták, továbbá a nagy-liberthei és nagy-

részjószágok,

ben

csalomjai malmok, mindezek Nógrádban;

biztosítására

azonkívül Haraszti, Podlusan, Illyefalva,

abban

Csab, Dacsota Hontban, Ács, Hevesben

kaiból,

lev részbirtokok voltak.

Bálintra a sors azt

lentkezö igénykeresö javára valamit tör-

a részt vetette, a melyhez Agárd, Szenthe,

vény útján kiadni kényszerülne, azt a másik fél igazságosan kárpótolja továbbá abban, hogy elbbi osztálylevelükben foglalt egyességüket megtartják s a kölcsönösen kikötött 6000 frt bánatpénzt továbbra is föntartják. Eredeti a családi levéltárban s xviii. sz. másolata

;

Kothman-Lehota, Fels- Kis-Liberthe és Nagy-Liberthe egész birtokok, azonkívül Nándor, Szél s a hozzátartozó Dorka és Bánk puszták, Kékk-Váralja, Alsó-Sztregar a lesthi malommal, Fels-Tizovnik, Alsó-Tizovnik, Madanka, Szöle, Brezova, Zalathna, Hártyán malmával és Kap-

Gergelyfalu,

Fodrosán, egy Lehota Divinalja és Váralja pusztákkal, malmokkái és erdaljai malommal, Csóka,

Tamási,

Lehotka és Sztralistye mindmegannyi Nógrádban, továbbá Nagy-Thúr a malommal, Zahóra, Kelenyen és Pribély Hontmegyétartoztak.

Osztályuk

kölcsönösen

s

birtokaik

megegyeztek

hogy ha valamelyik fél birtomalmaiból stb. történetesen je-

is,

;

ugyanott.

a

kw

András

költ

^'*'

Bálint

pénz

és

szeretet

számított,

adósságcsináló

s

hogy

kilátására.

könnyen

a

Ferencz között

a

elébb-iitóbb elégeti a testvéri

atyafi,

máris

szeretetét

mint

gyanújá-

ellentétben lévén, kétBálintra

szorosabban kötvén magához,

annál

annak

Ferenczczel szemben,

osztályos

ségbe vont atyafiságos

t

úgy

az

lángra kap

kötelékeit.

sértett

tól

úr

és

s

örökség miatt gvuUongó viszály mind ersebb

ersebb

és

í

jöv reménvében

jobb

tukmálta, hogv

annál merevebbé

tegve Ferenczczel szemben. Bálintot kápráztatta ez szinté-

nek

vonzalom

hitt

idsebb

testvér,

s

természetesnek

találta,

hogy

regnáljon a közös vagyonnal,

s

,

mint

a mellett

a közös örökségben bentülni kényelmes volt neki

s

hízel-

András azzal is növelt, hogy Újvárat a kezén hagyta. Ez a viszonv Bálint és András között még szorosabbá lett mosc említett egvességük és a család érdekében Lászlóval kötött szerzdésük által s még gett hiúságának, melyet

melegebb

lett,

mikor

Ferencz

a

nyitrai

káptalan

eltt

1584-ben Bálint pazarlása ellen óvást emelt.

Ismerve Andrásnak Bálint iránt kieszelt szeretetét,

nem

hogv 1582 derekától, mikor Bálint Egert odahagyta, iparkodott t lehetleg magához csatolni, s nem

nehéz

kitalálni,

Magyar Tört.

Életr. iS

16

ERDÉLYI PAL

122

nehéz föltenni, hogv egvebek között házasságra

néhánv évvel elbb már Knisith Ilonával

tönözte. Hiszen is

ö akarta

összeboronálni

hanem szükségesnek

Talán Ilonára

tett a házasságot tekintem.

még

pártában

sebb fogadtatást

törte

is

sem

nem

részén, szerteszét

ez

a

idtájt.

Újra legény-mulatságokon

s

a

megnvugodni tetik

s

alig bírt.

vándorlása,

sem tudta

s

látogatásait

mint szabad a

úr,

körmöczi

több-kevesebb idt

s

Az id

igénybe vette.

talán

tölt

egyben-másban

múlt, Bálint

azonban

Szerelmi versei keble' .iharait érez-

hogy ne mondjam kóborgása,

vagvoni viszonyai

szabót

s

1583-ban felesége betegeske-

ki

a

nyughatatlanságáról tanúskodik. alatt

gon-

Serédv-javak rendezése idején bizonyára

szívesen vette atvjafia segítségét

házasságra

Rendesen bekopogtat

András udvarházában,

is

a

bolyongott az ország éjszakkeleti

újvári angáriáért

dése és halála

nem

sem

királvság területén,

örült függetlenségének. az

Krusith halála után szíve-

Ilonára,

vitézi ruhát csináltatott,*

kamarához

s

gondolhatott,

is

Bécsben Walch Péter mesternél pompás

eszét,

az

volt,

lehe-

is

remélhetett,

Bálint azonban dolt, legalább

mikor hadi pálváj ától

most,

s

megvált, nemcsak észszernek,

hiszen az

ösz-

is

kifizetni

Úgv

látszik,

romlásnak indulnak,

is

épen

hogy ez

még

id

a bécsi

egyre-másra csinálja kisebb-na-

s

gvobb adósságait. András eltt bizonvára nem volt titok Bálint háborgása s talán tle kell származtatni azt a tanácsot, melynek nemsokára foganatja is lett — hogy házasodjék meg. Nyom és

eredménv nélkül

eltn

évei,

helvzetének bizonytalansága,

vagyoni romlása, szivében hordott kesersége, mind lani látszottak házasságát.

Annája

az övé

nem

számolt, hogv laza és *

lehet,

Avval immár

míg Ungnad

tisztába jött, él,

s

azzal

javal-

hogv is

le-

eredménvtelen suhancz- életén változ-

Kötelezvénye 1582 ápril 20-ikáról

Dr. Takács Sándor úr szívességébl.

Bécsben,

az

udvari

kamara levéltárában,

BALASSA BÁLINT.

Lelkében az elérhetetlen vágy az eszménv em-

tatnia kell.

lékévé, mintegy

sem nem idre s rábízta

akart

az alkalmat

nem

Bálint tesz föl

:

koczkára vetette jövendjét.

e

Nem

nem gondolta meg, hogy még eddig

sem

sors

vitte.

finomult,

komolyan gondolkodni. Hagvta magát az sorsát a véletlenre. S a véletlen meghozta

s

mélt múltjára,

A

melv elbb-utóbb Azonban Bálint sem nem tudott,

stilizált ideállá

csendes megadásra

len ötlete

I23

esz-

egyet-

sikerült.

koczkája vakot vetett minden okult,

ily

most megint más koczkára

s

szivében Losonczv Annát imádva,

de

tételére,

Dobó

mást

s

Krisztinát,

Várday Mihálynak elmaradt özvegvét, unokatestvérét

vá-

lasztja élete társául.

E

házasságot

sáékat a

Dobó

elzményei jellemzik legjobban. Balas-

családdal

rokonságon kívül rendezetlen

a

vagvoni kérdések tartották szoros összeköttetésben. Mikor

Dobó Istvánnak és Domár meghaltak, örököseik-

Miksa császár 1573 október 13-ikán

k

mokosnak, illetleg, miután

nek, Lekcsc' Sulyok Sárának és a többieknek 100.000 rénes, azaz 80.000

magvar forinton

beirta Sárospatak várát és tar-

tozékait, a tetemes zálogösszeg lefizetéséhez Balassa János,

a sógor,

A

részben Balassa András kölcsönözték a

tartozás

Balassa

miatt

metlenségük lehetett

Dobó

önz ember nemcsak

és

tenni, *

de

örököseinek sok

Ferenczczel. Ez

kötelességeinek

Sárospatakot

Mikor Balassa Ferencz az

János

s

pénzt. "^

uradalmait

nem

az

kelle-

erszakos

akart eleget

egvedül

magának

évben a nyitrai káptalan eltt óvást emel vagyona védelmére, különösen fölemlíti ama melyet néhai édes atyjok Dobó Ferencznek kölcsön adott (Szái5S4-ik

bátyja, Bálint pazarlása miatt saját 12,000 m.

frt

tökét,

zadok, 1890. évf. 691.

1.),

s

midn

1589-ben a szepesi káptalan eltt testvéri

szere-

ugyancsak Ferencz Bálintot kisegíti. Dobó Ferencz 10.000 frtnyi adósságának egy évi hasznát engedi neki át. Balassa Zsigmond, András fia, 1595-ben elismeri, hogy Dobó F. neki 10,000 frtot lefizetett. (Regestája a Gyurikovics-gyüjteményben.) Mind e késbbi okiratok arról tanúskodnak, hogy a Dobók csakugyan a Balassáktól kölcsönt vettek föl s oly nagy összeget, melyre alig lehetett máskor szükségük, mint Patak inscriptiójakor. Lásd Illéssy közleményét az "Egyetemes Phil. Közlöny)) 1896. évi folyamában. tete jeléül

16*

ERDÉLYI PAL

124

akarta biztosítani

azoknak bírásáért Sulyok Sárával, édes

s

anvjával, Krisztinával, testvérével és

áldatlan

testvérével folytatott,

Jakabbal, unoka-

harczot,- perlekedést

különösen akkor, a mikor hatalmaskodása ellen

anyja harmadik férjében

Csákv Pálban,

védt

Kisvárdai Várdav Mihályban

A

Dobó

hosszantartó

és

kompetitorok

férjében

testvére,

és oltalmazót találtak.

örökösök között folyó áldatlan pörle-

és

kedés egv pillanatra

Dobó Ferencz

javára

billent

édes-

:

anvja 1583-ban, Várdav Mihály 1583 deczember eleién meg-

Rudolf király

haltak. Krisztina, miután

után elrendelte, hogy

hit-

a

Várdavak

jegybérén kivül

és

kihalta

kisvárdai

a

várat és javadalmait bocsássa vissza, valósággal árván ma-

annál jobban rá volt szorulva egy energikus és me-

radt

s

rész

védre. Talán oltalmazójává,

lintot

szivü

maga

s

erskarú

választotta rokonai

benne vélte megtalálni

t

férht, a ki

tudja vé-

delmezni. S Bálint annál könnyebben vállalhatta szerepet,

mert magának

volt

telése

is

remélte, hogy Bálint neki

nvét a

Dobó pör

el a

e

Balassa

András bölcsen

lintot vonzotta a

erszakolni,

sült geszte-

réven támadt sürü érintkezés vetette

csak anyagi

lelki frigyet,

a

melvet Ferencz úr folyton

házasság magját, melyben egvik

váró

fél

sem keresett áldásra

érdekeik

ül

extra dominium, a

Sárospatak várába

meddig

Bá-

kielégítését.

lehetség, hogv Krisztina jussát

bele

a

származó köve-

kifogja kaparni

parazsából,

Az

szított és táplált.

is

s

ezt

el

idtl

régebbi

Dobó Ferenczen

ers-

azt az

meg

vagyonát

és

Bá-

közül

s

Dobó

ki

fogja

pereljen

neki tetszik. Talán arra

is

gon-

hogy Várdavné, kit egy öreg férj oldalán töltött házasság csak érdekesebbé tett, feledtetni fogja Annát s behegeszti szivének tíz esztends sebét. Azonkívül heví-

dolt,

tette

hogy

képzelmét,

unokatestvére

lovagjául

csap

fel

erszakos sógorral vívandó küzdelem is. Az egész esemény oly epigrammatikusnak mindig szerette a csattanós fordulatotetszett eltte s s

izgatta

lelkét

a

zsugori

és

:

BALASSA BÁLINT. kat.

A

lint

abban

ilvet

ellen,

mohón

játékos

élvezi a sakk-sekk

király,

a

Dobó Ferencz

bástyát

a

vagv remisre engedni. Ertjük ezt a játéknak ezt a fogását les

húzásokat

s

Bá-

hogy Krisztinát feleségéül tevén Ferencz úr, és a bástva, Sárospatak

a hitben volt,

lép s

12:

is,

kénvtelen lesz föladni a szenvedélyt

de ne feledjük

el,

s

értjük

hogv

a cse-

is,

játszmákat csak nagyon higgadt játékos használja siker-

rel és

könnyen zavarba jöv

nem

sem, hogv Bálint ellenfél volt.

A

ilv

nem

s

beleugrott.

sokat tudunk. Mikor egymással

sorba járta ismerseit, jó embereit

tába jöttek,

ne azt

s

Ferencz úr nem olvan

kaland tetszett neki

Mátkaságáról

szemben,

ellenféllel

játékos,

leend házasságához véleményüket. Talán nem

s is

tisz-

kikérte

annyira

házasságához, mint inkább arra, mit és hogv kelljen tennie, hoffv

leend

arra,

feleségéének

Patak

részét

hogv

a

ki

neki

visszatartott

biztosíthassa,

s

kötend házasság ellen törvénvek szerint nem emelhet-e

megnvugtató

Mindenütt

bátyjánál

által

birtokaiból

az unokatestvérek között

egyházi vagy országos kifogás.

Dobó Ferencz

hozzátartozó

és

is,

1584 végén

kinél

e

meo-kötését

frip-v

válaszra

talált,

András

Zólvomban tartózkodott szintén

tanácsolta

s

s

terve

megállapításában frésze volt. Mikor 1584 deczember elején

érték ékszert vett át leend felesége jegyajándékaul és András udvari papja kíséretében

Andrástól egy 600

megindult Patak lása,

mint

felé

a szép

Jobban

is eljut,

—

s

hiszen

talán jobban érdekelte Patak elfogla-

látszik,

Krisztinának kedves, tést szerezzen

:

özvegy szerelme.

Kétségtelennek rint kötötte.

frt

izgatta

hogv házasságát nem Patak

sorsa,

az

szive sze-

a vágv,

hogv

Dobó Ferencznek keserves meglepe-

valami olvant tegven, a minek híre Egerbe

Ungnád

a kapitán-vi

székbe újra beleült,

—

Annának tudomására jusson, hogv régi s állandó udvarlója immáron megházasodik. Zólvomtól Patakig, s talán elbb a szabolcsmegvei Várdav házig, a hol menvasszonvát föls

ERDÉLYI PÁL

120

kereste, a

kemény

téli

idben

hogv min-

elég ideje volt,

dent mégegvszer latra vessen. Talán a magábaszállás e napjaiban irta azt a szép versét (xxxiii.i,

könvörög»,

natjáért

még

talán

«

bne

kiben

egyszer

bocsá-

felgondolta

jól

mind azt, a mit tenni akart, mind azt, hogvan kell eljárnia. Deczember végén, a karácson ví szent ünnepek eltt mikor Sza-

megszállott Patakon, mint tette akárhányszor,

bolcsba vagy Erdélvbe igyekezvén, a városban megpihent.

Kiséretében

tizenöt

Dobó

inkább, mint violencziára szánt csapat.

tén Patakon volt

s

csupán,

volt

szolgája

vitéz

mindez feltnés nélkül

kiséret

Krisztina szin-

Dobó

történt.

Ferencz, a vár ura, Barsmegvében idzött, talán mint annak

fispánja hivatalos dologban, talán magánügyeit intézend. Elkövetkezett

Az

ünnepe.

a

nagv ünnep, Krisztus urunk születésének

mely

egész Patak és környéke,

egvik legersebb

s

az

legrégibb fészke volt, áhitattal, buzgó és

megszentelt érzelmekkel eltelve iparkodott a vár

nagv templomba, hogv Patak

részt

aggastyán, bizonvára

vegyen

Ferencz, "^

Czeglédi

papja,

hallgatott

András

is,

alatt épült

az isteni tiszteletben.

ez

maga végezte

tiszteletreméltó

a

az

isteni

melvet végig hallgattak a nagv gyülekezetben idegenek

szolgálatot, föl

Krisztina és néhány

papja, kit Bálint,

elre

h

szolgája

tn

sem

Balassa Bálint és fegyvertelen szolgái,

Dobó

hitnek

új

s

s

végig

Balassa

ma-

kieszelt tervük szerint,

gával hozott.

Csendben ten szolgáját

s s

néma

áhítattal hallgatta a gyülekezet az Is-

fölemelked

ájtatossággal énekelte az úrnak

dicséretét, ki eljött régi próféták jövendölése szerint e

nös világot megváltandó. alatt oszlani kezdett a

A

hivk

Várday Mihály özvegyét,

serege,

született

fogván, vele az úrasztala elé állott

*

Lampe,

Hist. ecclesiae reformatse in

b-

magasztos ének utolsó versei

midn

Dobó s

Hungária

Krisztinát kézen

bízott

et

Balassa Bálint

embereik

Transylvania, 5S8.

1.

sorai

:

TiALASSA BÁLINT.

12J

késleked templomjárók szemeláttára vele házasságra lépett. Papjuk, Balassa András udvari papja, kinek nevét nem is tudjuk, annak rendje és módja szerint össze

eltt

a

s

ket. Alig volt vége a szertartásnak, Balassa és felesége, meohitt embereiktl kisérve, a bels várba mentek s ott Balassa a várban lév rséghez beszédet intézett, is

adta

hogv Dobó Krisztinát törvényes házassággal magához kötvén, immár a várnak is urává lett, fölszólította az rséget, hogv neki is húséget esküdjenek. Egyben bezáratta a kapukat, kulcsait magához véve, vitézei az örséelmondva,

ellenszeo'ült,

get lefegvverezték, a ki

falakon

a

kivetették

vagv megfélemlítették. Eddig minden jól ment s már-már a csínv is sikerült, mert az rségben Krisztinának is voltak hivei, többi között a várnagy

kapuk rizete

sorszerint a

Azonban félreverik

minden

voltak, kik a

egvszerre

fegvveresei s

a

mások

leütik

kapurségnek

egyenesen Szikszóra ment

tette el

nappal

kell

lakatját

s

lenni,

s

itélje

urak tanácsára

tette.

mert

De

a

Balassa azon-

rsége csak azután volt,

Balassa

várat

a

s

és

Patakot

ott lakta el lakodalmát.

hogy Balassát

el,

:

perez vál-

maga köré paran-

hagvta

e

kudarcz nem keserí-

valami nagvon, különben nem késbb Kapv Sándornak, hogy

de ne

létrát

visszaadva, feleségét

De már ekkor kés

felesége szolgái kiséretében oda

A

polgárok.

fog^^a kivezette a várból, melvjiek

Ugv

kapuk

a

hidegvérét, szolgáit

el

kezdett föleszmélni.

lani,

Némelvek

nagyon veszedelmes

a helvzet

csolva, a vár kulcsait a

s

okozva

fölfordulást

várat.

túlnvomó számban vették körül

a fölriasztott

s

ban nem vesztvén karon

iszonvatos

s

szélsházak ablakain törtek be. Balassa kelep-

czébe került,

ságos volt,

a kikre

volt bízva.

megtámadják

falakhoz,

a

hihetleg azok,

kintrekedt része föllármázta a várost

harangokat

a

oldalról

támasztanak

Dobó

rség

az

s

mit

annál

tett,

írta

róla

volna

püspökök

jobban

néhány

sokat fog halés

nagv

megrkönvödött

:

ERDÉLYI PÁL

128

Dobó rsége s annál jobban neki keseredett a fölcsúfolt Dobó Ferencz. Mert tény, hogy Balassa Patak várát, mint az egyik kompetitor férje, elfoglalta

ezzel Krisztinája jo-

s

nem

gát Patakra világosan érvényesítette. Birtokba venni

különben nem tizenhatod magával ment volna várat

akarta,

felségének

akart

tenni

Dobón

húséget

is

meg

de

ellen,

rajta

fizette

egész

eo^vik fél

i.ra

mehetett és királva

csúfot

hogv

Valószinú,

tenni.

de

kaczagott,

e tréfát

meg. békéjét fegyverzörej

lehetett volna hinni,

hogv

az

De

versengésre.

béke

zavarta meg.

ellenségesked

ládok két tagjának házassági összeköttetése áldatlan

nem

sógorát,

zsiigori

ország

hogv rsége

s

pedig

esküdött,

nevetségessé

s

az

Az ünnep csendes azl

felségéé,

boszantani

akarta

akkortájt

mégis Bálint

Pedig

a vár

hogy fegyveresen pártot üssön

abba,

bele

hogv

tudva,

foglalni, jól

kegvetlen

helyett

csa-

békét hoz az és

az

kimerüléséig vívott harczra nvílt kilátás.

IV.

B

ALASSA rövid

nem sokáig idztek mely ket egvmásnak

és felesége

nap,

téli

Szikszón.

Az

a

adta, a pataki

kudarcz után szinte házasságuk allegóriája gyanánt tekint-

aet.

Sem

igazi

szenvedélv heve

de a vágvakozás sóvársága megcsappant siója

megtépve

érzelem

fölött

kísérte

nászára,

lett a

s

a szerelem illu-

Krisztinában az eszményi

els házassága prózájának emléke

nek gvötr kétségei suhantak olyan

nem volt, s nem nem hiánvzott,

melege, sem igazi fénye

tartott sokáig. Bálintnál a

vége

is.

Más

ií]ú

nép eltt, ünnepi hangulattal

magát mátkájának; Balassa

át.

A

s új

frigyé-

miiven volt a kezdete

si kastélyában vigadozó és

komolysággal

szinte lopva

s

nász-

kötelezi el

egy, balsiker ese-

tében fbenjáró kaland koczkázatának izgalmai között kö-

^

N

o c z

J

w

'^

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

SCHÖNHERR GYULA

BUDAPEST A FRANKLIN -TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA

BALASSA BÁLINT 1551—1594

ERDÉLYI PAL

BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1809

BALASSA BÁLINT. (Az alsóhrabóczi kastélyban

lev

eredeti olajfestmény után.)

HALASSÁ BÁLINT.

magához

tötte

Krisztinát.

Más menyasszony nem ment volna

fegyverüket elrejt vitézek élen

eredménvü

A

harczi lárma között kétes

miiven kivételes és merész volt

kocsiján,

lakja.

olyan kivé-

e házasság,

A

lakodalom.

nem

el

Patakról idegen ember

egv balsikerú hatalmaskodás szégyenével tovaillanó

párnak mézes heteirl az eseménvek maguk törölték

ifjú

le

s

mieltt lakodalmát

vállalatra,

teles és rideg volt a

129

a boldoíjsáo^ varázsát.

A

elre tudtak nvára

róla

akart

úgv

terv

látszik,

várták az

s

gvorsan

olv

ép

meglepetést

A

hamar befutotta az országot, kiváncsian várták annak végét,

pataki kaland híre

értesültek

Ferencz.

zólyomi várban

a

szerint,

mint

róla,

Dobó

szerezni:

a

az,

A

a kik

bizo-

kinek

Balassák,

egvbegvlve

párt.

ií^ú

balszerencse a Balassákat most

is

szorosabban fzte

egvmáshoz. Ferencz kibékült bátvjával, talán Andrással

is,

a

kevesebb oka volt neheztelni. Megsejtették vagy talán

kire

hogv egvmásra vannak utalva s feltámadt a családi összetartás hagvománva, hogv egymást szeretniök, legalább is támogatniok kell. Mintha érezték volna, hogv megértették,

kemény id következik

rájuk

Bálint

pörüket. használva,

hogy ez

önz

Ferencznek,

elismerte,

kicsinves

míg

t

foglaltatták

Bálint

osztozkodtak

A

az egve-

hogv kettejük örökségét maga

és

juttatott,

ebbl

ellenesekké

gvúlölködésük.

Kárpótlást

ajánlott

elégítheti.

Ferencz

tette

egészen s

ki

nem

azzal a béké^s jobbot

is

s

és ily érte-

megegvezésüket írásba január 9-ikén,

Zólvomban."*^ S hogv

*

lelkkbl

megszüntették minden

ket

gazdálkodás

elfogadta az egvességet

ket:

kiverték

öcscsének a jövedelembl kevesebbet

táplálkozott

lemben

;

emlékét,

netlenség és viszálvkodás

még jobban megersítsék

békességü-

Ferencz egymás között barátságosan meg-

atyjuktól

s

anyjuktól

örökölt

si

javaikon.

családi levéltárban.

Magyar Tört.

Életr. 1899.

17

ERDÉLYI PAL

130

Ez

osztály az, melvröl

«mert öcsém között siója

A

végrendeletében

és

megemlékezik:

is

köztemi az hódolt jószágnak

házasságomnak utánna ment végbe míg a Balassák összebékéltek, Dobó a fiskushoz

eseményeket J

Eladása

s

Bécsbe

divi-

».'

is

zsonvba az

BALASSA BÁLINT.

:

sietett

az udvarhoz.

föl

Po-

Elterjesztette

kérte Balassa megbüntetését. o nemcsak az , hanem a felség

s

szerint Balassa

bántalmazta és esküre kényszerítette, így a várat tényleg elfoglalta, merénylete minden tekintetben a htlenszolgáit

is

Dobó

ség jellegét viseli magán. ^

kében az egyenes

azonban,

nem

lévén érde-

hogy 1584 szeptember

igazság, elhallgatta,

még özvegysége alatt a 100.000 frt vele és Dobó Jakabbal a pataki

17-ikén Balassáné,

gos összeg fejében

nak harmadrészben birtokos társsá

lett, s

hogy ezen

zálo-

vár-

az ala-

pon Dobó Krisztina férje megkövetelhette, hogy az rség neki is hséget fogadjon. Dobó jelentésének czélzatos kiszi-

más tény nem

nezését valóságra váltva,

ménynek egyetlen

világlik ki ez ese-

rossz szándékú leírásából, csak az,

hogy

Balassa Patak várába bement, az rséghez beszédet intézett s

mikor

E

mérkzés

ellenállásra talált, a várból

nélkül távozott.

ténvek magukban véve és szárazon eladva bizonyára

nem hatottak volna olv megdöbbenten az udvarnál, mint Dobónak ersen színes és élénk eladásában, melv a megrségnek védirata s magát ment elbeszélései után készült. Ha tehát Dobó eladásának hitelt adunk, Balassa lepett

tényleg htlenséget követett

vényeink szigora

száll.

De

el,

az

s

fejére és

id

vagyonára

mást mutat, elször

hogy Dobó Ferencz még ez év folyamán deletet kap, hogy Várday Mihály özvegyének

azt,

részér adja

ki,^

másodszor

ellen megindított pereket

1

Századok, 1873.

2

Jelentését

3

Századok,

1.

évf. 314.

azt,

hogy

1,

id.

évf. 254.

1.

1

is

királyi ren-

t

megillet

a kincstár a Balassa

egymás után beszüntette.

Irodalomtört. Közi. 1S93. évf. 207.

tör-

ly

ERDÉLYI PAL

132

A

bonyolult pör aktái a kívánt

teljességben

kerültek el, ígv a pataki erszakoskodás

semmivel s

sincs bizonyítva

érv hozható

föl.

Ezek

:

ellene pedig

elseje

Dobó

még nem

Dobó vádján kívül nem egy körülmény

érdekelt volta, jelen-

tésének czélzatossága, másodika, hogv Balassa a várba ke-

vesed magával ment és bántódás nélkül távozott, harmadika, hogv az ellene indított port abban hagyták s végül

hogv

a

kamara Dobó Krisztinának Patakra

ismerte és jóval

késbb

allegált jogát el-

ugvan, de Balassát fölmentette.

Ez érdekes eseményre vonatkozó iratok magvarázásával

még jobban Ivet

már

itéltek.

elénk tárul

kortársai,

Hogv

Dobó Ferencz

rosszlelksége, me-

különösen Szamosközy, nvilvánosan

zsugori, fösvény és

önz

volt,

el-

mindenki tudta.

Jellemzésére legven szabad átvenni e kor egyik legavatottabb ismerjének rávonatkozó Ítéletét: «Dobó Ferencz, a

kinek bármily tagadhatatlan érdemei vannak

is

a sárospataki

iskola megalapítása körül, lelketlenségének visszataszító bi-

zonvsága

nem csupán

ezen tette

által

homályosítja elemiéke-

Ki anvját per után perrel támadván meg, úgyszólván betev falatjától is megfosztotta s míg maga bségben dúszetét.

kálkodott, azt éhezni, testvére után

is

lesbe

emelte ellene szavát, kül megkötött

nyomorogni hagyta: nem csuda, ha állt,

feladójává lett

midn

hitte,

s

talán csak akkor

hogv ellenmondása nélterhel bün súlyos

házasságaért a saját lelkét

emlékével felér bélyeget süthet reá azon törvény segélyével, melv királyi kegyelemmel enyhíttetve gazdag zsák-

mánv gyanánt

kapzsi körmei közé ejtheti vala az

az

tapodott testvér és kétszeres vérrokon

vagyonát. Szamos-

közy anyján elkövetett méltatlankodásai büntetését abban, hogy hét gyermekét, egyiket a másik után

korukban ragadta

el

tle

a halál s

látta kis-

hogy egyre örökös után

várakozott, kire anyjától rablott vag}^onát hagyhassa.

* SziLÁDY

el-

Áron Bevezetése Balassa költeményeihez,

xxii.

1.

')->^

BALASSA BÁLINT.

Ilyen volt a pör indítója, a kinek lelkiismeretéhez köny-

nyen hozzáfért, érdekeinek nagyon megfelelt, hogy sógorát lehetleg bemártsa. Ern fherczeg Dobó panaszára január

meghagyta

2i-ikén

zetbe

htlenségbe

s

a

pozsonyi kamarának,

esett

Dobó

egyben véleményt kér

el,

hogv

fert-

a

Krisztina birtokait kobozza

arról,

hogy Balassa hatalmas-

kodása megtorlására mit kell tenni. S öt nap múlva, január

már

26-ikán

leküldi véleményezésre

dását,

melvben Balassa Bálintnak

javait

adománvképpen

igazgatójához

nem

felelt

leménvt

a

fordult

A

kéri.

a saját

a

A

a

jogügyek

E

maga

terjesztette föl a

nem nvugodott meg

vé-

abban,

és a

kell eljárni.

S hamarosan megparancsolta

kamarának, hogv Balassát és

idézze meg.

kamara

kamara tanácsoltak, hanem fölfogása mellett, hogy Balassa ellen a

jogügyek igazgatója

megmaradt

koronára visszaszálló

kinek véleménve azonban

kamara február 12-ikén

korona nevében

folvamo-

ízében az udvar óhajtásainak.

jelentésével együtt, de az udvar a mit a

a

királvi

tanácsért,

meg minden

Dobó Ferencz

kamara

társait a

jöv

országgvúlésre

e dolgot a jogügyi igazgatóra bízta, a

maga nevében pedig megkereste Dobó Ferenczet, márczius 27-ikén,

hogy

a

lakodalomról és a vár elfoglalása fell rész-

letes jelentést tegyen,

hogy annak alapján kilehessen

állí-

Dobó Ferencz erre küldte föl a kamarának melvben természetesen úgy igyekezett a dolgot föltüntetni, hogy abból Balassa hallatlan vakmersége minél sötétebb színben lássék, ellenben a várrséghez még a gyanúnak árnvéka se férjen, mintha a királynak fogadott

tani az idézést.

azt a jelentést,

hségrl

csak egv pillanatra

is

megfeledkezett volna.

"*^

Ez

a

jelentés volt azután alapja az esztergomi székes fkáptalans június elsején kiállított parancsnak, melv a kamara nevében perbe szólította Balassát és társait. A míg Balassa ügye ennyire eljutott, Bálint az udvar

hoz küldött

*

Egy. Philologiai Közlöny, 1896.

évf. 846.

1.

ERDÉLYI PAL

134

jogügvek igazgatója

és a

kamara között

a

s

tekben és jelentésekben már vesztesnek

hogy Balassát

fölfogása az volt,

váltott izene-

látszott.

elriasztó példa

Az udvar gvanánt

Dobó Ferencz

törvény szigora szerint kell büntetni.

a

írás-

mértékben lehetett Hármaskönyvnek súlyos törvénveit. A Hár-

beli jelentése alapján Balassáékra teljes

alkalmazni a

maskönvv

szerint

kik bármely honlakosnak, várát, kas-

<'a

vagv más ersségét megostromolják, elfoglalják vagy

télyát

alattomosan kézre kerítik, ha a

htlenséget követnek

nyult-),

könvv kimondja, hogv

fertz

minségében

e

volna fogatni

tett

s

s

ugyancsak a Hármas-

rá alkalmazni

alatt

a

osztatlanul,

az

nem

késett adományozásért

is

sen üthette a vasat, Jelentése

nem

dik

e miatt

ki,

s

is

tinát

is

említett

maga

bn

Krisztina,

Ern

fogni.

e tekintetben ez

is

is

«

dotalitiumát,

elvesztette.

)>+

ez.

1

I.

r.

14.

I.

r.

107. ez.

hogy

E

végre azután

Er-

Bálint ellen élez-

fherczeg január 26-ikán kelt renvéleményt kér, nem kell-e Krisz-

Dobó folvamodásában

Jóllehet

nem

hanem

vádolja

az

egvszersmind a

sárospataki birtokrészét

is

sokak közé tartozott els sorban Dobó.

Áhítozott Krisztina részére,

2

az,

hogy

de mivel sokan- úgy vélekednek, hogv éppen olyan bnös s e miatt nemcsak

kis várdai

A

hanem

könyörögni Bécsben.

hanem fként

elkövetésével

testvérét is;

kellett,

hogy ügye gyorsabb tempóban haladt.

deletében külön arra

pörbe

Akár

benne maradjon Patak várában

s

hozzácsatolja Balassa birtokait.

s

vér-

jószág és fveszteség

Bálint és Krisztina elnyerjék büntetésüket, elveszítsék birtokaikat

állt.

és

aka-

ízig

htlenségi pörbe lehe-

De Dobó Ferencznek nem

büntetését. 3

kánonok

ígv Balassa Bálint

htlenség

is

czímén

akár vérfertzés

erszak,

s

bezárólag a negved

is

a házasságot"-

tiltja

és

el;'

«a vérrokonság a szent

országunk törvényei szerint dályozza és

nvilvánosan rájuk bizo-

tett

de megakarta legalább a

10.

tj.

3

II.

75.

ez.

i.

I.

S-

4

SziLÁDY,

id.

h. xxi.

r.

§. 1.

lát-

BALASSA BÁLINT.

menteni

szatot

hogy testvérét nem vádolta. Az fogékonv a finomabb érzelmekre,

azzal,

nem volt különösen nem akkor, ha azok durva lelke

volt fölmérve, de a világra mit,

mert

s

jól

tudta,

s

ára kézzelfogható haszonnal

mégis adott vala-

a külszínre

hogy vád nélkül

is,

maga

a tény

vádolja Krisztinát, nagylelknek akarván látszani, lemondott a világ

A

eltt a bakónak torz szerepérl.

jogügvek igazgatója azonban

kedéseit tartotta szem eltt

tempóban kamara is

haladt, a

fogadta

ját

s

e

rint Bálintot a

intéz-

miatt az ügy mégis lassúbb

mint ö szerette volna. Mert a pozsonvi

jogügyek igazgatójának el s

Hármaskönyv

a

jól

megokolt álláspont-

kísérlevelében mellette nyilatkozott.

E

sze-

rendes per útján történt nvilvános elmarasz-

htlenségben vétkesnek kimondani s rá a törvénves Ítéletet kiszabni s Dobó Ferencznek a maga nevében kell a port megindítani, jelentette azt is, alapján

talás

lehet csak a

hogv Dobó Balassának csak si birtokait kérheti, nem pedig az inscriptio czímén s örökösödése által negvedrészben bírt

Újvárat és gönczi

pataki,

kobozva,

Kékkt, és

továbbá, hogv ha a felség Krisztina

telkibánvai

részét

Dobónak adománvozza,

htlenség czímén

el-

a kincstár elveszti a vissza-

szerzés jogát, mert a birtokokat Krisztina,

Dobó

Istvánnak

szóló inscriptio czímén, mint örököse harmadrészben bírja.

A tek el

pozsonvi kamara mellett a szepesitl s

véleménvt kér-

úgv nvilatkozott, hogv Krisztinát, míg per útján

ez

nem

is

marasztalták,

nem

lehet pataki jogai gvakorlásában

akadálvozni, legfeljebb korlátozni, hogv

férfi

kísérettel Pa-

takra be ne léphessen.

E

véleménvek Dobó Ferencz vérmes reménveit lelohasztották, a htlenek birtokaira való igénveihez már nem nagvon bízott, de az édes bosszú még mindig sarkalta, s reméjogi

nvét élesztette, hogv a pörbehívás megtörtént;

még pedig

mindkét czímén. Az esztergomi káptalan, melvre

a

pörbe-

hívást bízták, az 1585 június i-én kelt királvi parancsnak en-

ERDÉLYI PÁL

136

gedelmeskedve Thomassanovith János barsi alesperest bízta meg az idézések kézbesítésével, a kamara pedig külön is íigvelmeztette Dobót,

alesperes

bejárva

találta

A

tudott, ott kereste föl. volt,

fel,

s

s

a barsi

elvégezte

nekik

kézbesí-

ott

szolgáit,

kit

s

neki,

ii-én terjesz-

sem állott annak útjában, hogv fbenjáró per meginduljon s Dobó Ferencz mi

ezzel

ha

le

ténvleg már úgv

is

esett

kell

mondania Sárospatakról,

melvet

bírt.

Mióta Krisztina

ellen a

és férje

mert

sógor hajszája megindult, nvugodtan ült a várban, '

magának

foglalta

st Krisztina különben Bálint nem kérte

nem

természetes, hogv a fiatalok is

hol

derék papnak ugyancsak sürgs

reménvsége ismét éledezni kezdjen. Nagvon nehezére

javait

föl-

Bornemissza Imre

jelentését a káptalan augusztus

Balassáék ellen a

volna

a

ha a június elsején kelt idézést idejében akarta

kézbesíteni; tette'

15-én

meg,

megidézést; Balassa és felesége

a

útja

biztatni

kellett

szerencsésen

nejét július

és

Velejtén

kastélvában,

nehogv

sürgesse,

megidézettek kifogásokkal

a

eltelvén,

félországot

Balassát

adatát.

az idézlevelet

Dobót nem nagvon

élhessenek.

tette

nap

60

törvénves

hogv

le,

háborgatták,

volna véorendeletében feleségének rendelt tutorát, Báthorv lengvel

István czet

meg

intse a

arra,

hogv

királvt arra,

hogv

«

felsége

Dobó

Feren-

az elvett jószágot és marháját adja

szegénv árva feleségének és hagvjon békét minden-

bl

neki». Dobó tehát Patak urának tekintette magát és nem szívesen látta, hogv a pör, a miiven sietve indult, késbb ép olvan akadozva folvt.

A tott

pataki várnak

úgvnevezett elfoglalása után megindí-

htlenségi pör elseje volt ama méltatlan

melyekkel a korona Bálintot

zaklatta,

egyike

s

pereknek, a

kevésbbé

súlvosabb. Jól ismervén a hazai törvénvkezés útját-módját, a politikai

viszonvokat

és

sógorát

Dobó

Ferenczet

:

szá-

mított arra, hogv mire az országgvlés, melvre idézve volt, összeül,

jó

darab

id

el

fog múlni

s

akkorra a nagv

fel-

1;AI,ASSA

liAI.lNT

..J '

Ifi

I

3S.

A áAKUbPATAKI VAR

UDVARA

ÍRajzoIta Dörre Tivadar

háborodás, melv a patak eset

nvomán.

szinte

meg-

döbbentleg rátámadt,

en-

gedni fog erejébl

egv

nyugodtabb

és pártatlan bí-

róság eltt magát

védheti tába arra

sikerrel

a violentiát tisz-

s

hozhatja. is,

s

hogv

Számított

Dobó,

ki

els sorban Patakot osztatlanul kívánta úgy

is

benne

ül,

nem

elkobozni

s

miután mar

amúgy sem mert Bálintnak csak si vagvo-

fogja a dolgot sürgetni,

lévén sok keresni valója, nát lehet

bírni,

azt

is

részben

részben Andrással negyedében

bírta, s

Ferenczczel felében, egyik fele a hódolt-

hogy az országgylésen annvi államügv kerül szóba, hogv ügve újabb halasztást ságon fekszik. Számíthatott arra

Magyar Tört.

Életr. 1899.

is,

^^

ERDÉLYI PÁL

138

szenved várja

minden közrejátszott

így

s

prének

szerencsés végzdését,

ben, melv a felség kegyelmével

is

hogv

arra,

fként abban

idtl

az a

reménv-

Ez okok jövbe, bár

kecsegtethette.

miatt több-kevesebb bizalommal tekinthetett a

nyugalmat nem tudott magának mert

biztosítani. S annál kevésbbé, keletkez másik per, melv vérfertígy htlenséggel vádolta, amazzal majdnem egv-

t

a házasságából

zéssel

s

idejüleg indult

meg

ellene.

\^

Az EGYHÁZ az unokatestvéreket másodfokú rokonságban jr\. levknek tekinti s házasságukat elitéli és bünteti. A magvar jog a római egvház álláspontján ráni

A

és

zsinatok

trienti

Hármaskönvv

végzései

melvet

volt,

végleg

vérfertzk de

felekezete

htlenségi keresetet

ellen

ha

late-

megersítettek.

intézkedése, melv a negvedizig való roko-

nok közt kötött házasságot vérfertzésnek mondja világos,

a

Bálint

tanítása

nem

indít,

ki,

határozott

az országos törvénvek,

tekintetbe vételével vette

s

is

el

a és

hanem unoka-

mindenképen tudatában volt annak, hogv házassága törvénvbe ütközik. Mert a protestáns zsinatoknak idevágó végzései meglehets egvértelemmel tiltják a rokonok testvérét

:

közt a házasságot,

ban térnek lási

e\.'^

Bálint

törvénvek ellen

dött,

st

melvek

vétett

csupán a rokonsági fok megállapításá-

is

nemcsak vétett,

az országos,

midn

hanem

a val-

Krisztinával megeskü-

egvházának más rendelkezései ellen

a házasság

megkötésének módjáról

szólanak.*'^^

is,

a

Es-

* Maga az 1567-iki debreczeni zsinat a vérfertzést egyenesen halálra méltó bnnek minsítette. A debreczeni hitvallás (1562) rendeli, hogy a verség iránt való tiszteletbl harmadfokon belül s vaktában ne történjék összeköttetés; épen ily értelemben határozott a körmöczi 1558. 1577. és 1580 évi konvent míg a többi zsinat, a mely ezzel foglalkozott, negyedízig tiltá a házasságot rokonok között. ** A debreczeni zsinat egyenesen megmondja, hogy lakodalmakat tartani, házasok ;

BALASSA BÁLINT.

139

küvje, legalább Dobó Ferencz jelentése szerint, titkon, hozzátartozói és bntársai elótt és a karácsonyi ünnepek alatt történt, tehát még ezzel is szaporította ama lehet

melvek házassága törvényességét fenyegették. lehet föltenni, hogy Bálint vagy környezete, bátyja

kifogásokat,

Nem

András, öcscse Ferencz, a Balassák lelkipásztora ne tudták volna az egvházi és világi törvényeket, melyek az unokatestvérek között kötött házasságnak akadályul szolgálnak

hogy milv

ne tudták volna azt sem, ismer

el

lehet

hogy

mindezt

vaktában,

szinte

az

föltételek között kö-

egyház törvényesnek. Azt sem

tött házasságot

föltenni,

tudva,

Bálint

maguk veszedelmébe

a

s

és

Krisztina

keltek

rohanva,

volna össze. Olvan féktelen szerelmi vágv egyiken sem ural-

kodott ségén

s

összeköttetésüket

kívül

mi sem

papok, kiknek

nem

nok, ha

bele

két

femberek

tudva és akarva a

fiatalt

a

és

csak

törvények szigorának

Talán arra gondoltak volna, hogy a vérroko-

?

nem

S azok

siettethette.

tanácsára hallgattak,

kergethettek

megvetésébe

érdekeiknek gyakorlati közös-

tudják rokonsági fokukat,

got köthetnek

s

jóhiszem

házassá-

Vagy

ez gyermekeiket törvényessé teszi?

hogy a vagvonilag

arra számíthattak

talán,

tudomása fölment

a törvény alól?

érdekelt felek

Egvik eset sem mutat-

kozik valószínnek, mert bár Ferencz és András, a Balassa

ágán

érdekeltek,

hozzájárultak

egybekeléséhez, de ezt a juk, róla. s

Ferenczrl jelentése

Dobó

ugvan Krisztinával leend

nem tudhogy nem tudott

ágán érdekeltekrl

szerint bizonyos,

Azonkívül a közöttük lév verség mindkettjük eltt

különösen papjuk eltt nyilvánvaló volt

szenvedett.

Miben

bízhatott

tehát

házasságot kötött unokatestvérével

:

s

Balassa,

kétséget

hogy

nem

mégis

ha sem az egvházi, sem

nem szabad (1567; XXII.) s a gönczi zsinat tételesen köztük a karácsonyi, ünnepeket (1566: XV.); s intézkedés történt arra is, hogy a házasokat kihirdessék, nyilvánosan a gyülekezet eltt eskessék és a felek rokonsági fokát megtudakolják. esketését úrnapolíon

végezni

fölsorolja az ily napokat,

18*

:

ERDÉLYI PAL

140

Vagv

?

nem

törvények szerint

az országos

tennie

annvira könnvelmü

volna szabad azt

lett

oktalan

és

volt,

hogv

rohant a veszedelembe, vagv annvira égett Krisztina

fejjel

után

t

ez

s

annvira

elvakította,

hogv vakon követte olv

koczkázatba, hol fejükkel játszanak? Kétségtelen, hogy a kinek hatalma van kötnie, hatalma

van oldania

is.

Az

egvházi törvénvek követelte föltételek

ma

alól való föloldozásra

régen

volt

is,

van

is

a fölöttes

hatóságnak joga,

nálunk már a xvi.

lehetett

században

is.

S Bálint dispensatióval köthette meg házasságát, mert egyik levelébl meglátszik, hogy arról, a mi Patakon történt, elzetes tudomása volt sok fembernek

magam

az én

fejétl

s

magam

:

«mert én

gondolatjától

nem

azt

soha

cseleked-

hanem holmi fprocator ez országban volt és mind mi hitünkön való fpapok s mind az püspökök akarat-

tem, az

jából

biztatásából indultam erre,

s

emberek eltt tisztességemre essék, ezt mondák ». Ez a levél nem mondja ugyan szószerint, hogy dispensatiója volt, de azt mondja értelme szerint. Mert a mi a holmi fprókátorok s a hitén lév fpapok és püspökök akaratjából történt — engedelmükkel történt, s

s

mind penig

hogy mind Isten eltt,

ez világi

k

-

a

mit

bona

biztatásukból

majdnem

íide,

tett,

jóváhagyásukkal

tette.

polgári és hitbéli hséggel,

S

tette

hogv mind

mind az világi emberek eltt tisztességére essék. S valóban megemlékezve arra, hogy házassága mindenképp menthetetlen könnvelmüség és vak ostobaság lett volna ez az egvetlen mód van hátra, a melvlvel házasságát megIsten eltt,

köthette

A ép

:

a dispensatio,

fpapok

olv

mii ven

és

melvet fpapjai neki megadtak.

püspökök

biztatására és akaratjából Bálint

jóhiszemséggel kötötte

jóhiszemen

Patakon Csakhogy

a a

járt el a

meg

házasságát,

mint

a

fprókátorok tanácsára, mikor

várrséget a maga hségére fölesküdtette. kamara s az udvar házasságát is olv komolvan

vették, mint a vár elfoglalásának megkísérlését.

Dobó Fe-

BALASSA BÁLINT.

rencz

számított:

biztosra

megnveri. Ez okból

ép olv keménven jelentésében

Patakra vonatkozólag

élszóval

vádolta

141

a

panaszában

tett

játékot

hihetleg

sógorát és testvérét, mint írás-

Bécsben egyelre nekii adtak igazat. A január 21-iki parancsban Ern fherczeg e fölfogást árulja el, a midn ersen hangsúlvozza, hogy a vérfertz házasbeli

ságot kötött

bozza

el

s

s

htlenségbe

s

adja

át

Dobó

esett

Balassánénak birtokait ko-

Ferencznek,

s

az ellenük

meg-

indított eljárás hasonló szellemben folyik tovább.

39. A

Látnivaló, a

kett

POZSONYI KAMARA TAXÁCSOSAINAK ALÁÍRÁSA I5S5-BOL.

hosv

egvütt,

e

vádaknak bármelvike, annál inkább

megkeseríthette az

új

házasok mézesheteit,

hogy forrásuk egy s ugyanaz: Dobó Ferencznek esztelen kapzsisága. Ez a forrás bepiszkítja a

de látnivaló az

joof

is,

és törvénvesséo

taink,

tiszta

folvamát

s

bár nincsenek rá ada-

de hiszszük, hogv az akkori közvélemény

séget Bálint esetében

s talált

talált

megróni valót Dobó

menteljárá-

sában. Ha még azt is meggondoljuk, hogy Bálint nem a maga akaratjából tette, hanem bízott a jogtudósok és fpapok tanácsában, e súlvos esetekben nem magát a köny-

ERDÉLYI PÁL

142

nyen hív költt, hanem környezetét kell vádolnunk, elélvén sajnáljuk e kemény leczkét, melyben törvényeink rei Bálintot részesítették, de megnyugtat az a tapasztalás, hogy

túlon túl yaló buzgalommal

nak érvényt

kamara

annak, ho^v a val

a

s

A

szerezni.

nem

siettek a törvény szigorá-

miben, úgy véljük, nagy része volt a

s

rendek tisztában voltak

ismerték amannak

vádlottal,

önz

a vádló-

ennek

lelkét,

könnyen hajló és meggondolatlan természetét. Szeretnk, ha hogy tanúe pörök minden irománya elttünk feküdnék ságot tehetnénk a mellett, a mi a magyar bíróságnak dicssége marad: mélyen belátó jogérzetérl. :

Balassa Bálint pedig a zólyomi várban várta a kinyiltát

Fent

a

s

azt,

Kárpátok kell közepén lassan tavaszodik,

rek nehézkesebbek, vették

hogy tott,

s

nem

máló leveleiket

zöldült,

Mikor azután

sége

útra

múlt

el

a

nyár

is.

Velejtén voltak Zemplénben, a hó végén s

késbb

az

sz

belátni, tél tar-

álló

és

Po-

bizalma-

a tavasz beköszöntött, Bálint és fele-

Igv

igazságát.

Bécsbe

s

Bejárták ismerseiket

keltek.

embe-

egyre-másra Írogathatták infor-

kamara szolgálatában

a

s

saikhoz.

maguk

Kénytelen volt

fels megyék uraihoz

a

zsonyba, az udvar

a

is.

inkább ellene, mint mellette van. Míg a

a tavasz ki

is

az

azért a róla szóló híreket adták s

de

eljuttatták Bálint fülébe

a világ

tavasz

micsoda szemmel nézték Bécsben házasságát.

derekán Királyfalván,

a

egyengették

s

Július közepén

Abauj-Szántón,

mint okleveles

nyomaink mutatják. Bálint mintha bujdosott volna. 1585-ben az újvári angáriáért sem köszönt be, hihetleg erre az évre Ferencz vette

föl.

Talán az idézés

alul akartak kibújni, talán

Bálintnak 'nvuglialan természete követelte meg^ ezt a kószáló életmódot.

Késbb

is,

mikor nagy bánat

most eléggé ránehezedett

indult,

s

hagyja.

Müven

ír,

érte,

bujdosásra

hogy nvugton ne

rövid és nyughatatlan az a levele, a mit július

22-ikén Szántóról Móricz Balázshoz tan

a sors,

kéri támogatását:

<'S

írt.

Röviden

és szakgatot-

most kérem kegyelmedet, mint

BALASSA BÁLINT.

143

régi bízott iiramot és barátomat, ne hagyja kérésemet hiában,

hanem lettem

ez mostani

szükségemben kegyehiied

az

szerint

io-azsás^

».">'

legyen mel-

is

között, a mint

\^ersei

menyeit olvasgatjuk, egvet sem találunk, melyben

költe-

e

nyug-

ez izgatott és zaklatott kedélyállapot

talan és aggodalmas,

volna fejezdni. Testi szenvedéseit soha sem fog-

ki tudott

csupán a

lalta versbe, költileg

fájdalmak törtek

lelki

ki

S most ime betegeskedett; betegsége, hihetleg e túlcsigázott lelkiállapot s meghajszolt bujdosás következménveként, már elbb meglepte s késbb mind fenyegetbbé

ajakán.

Régebben (1577-ben

kezdett válni. panaszolkodik, azért

is

hogv

nehogv

vonakodik,

lom, a betegség.

András

az

Nem

e

régi

tervezett

által

újra

leveleiben

írt

reá

törjön

kelet

baj

arról

is

házasságtól

szemfájda-

a

támadta- e

meg

mikor megházasodott? Feje fölött meggyltek a felhk, lelki és testi bajok egyformán nyomták s ez utóbmostan,

biak miatt költészetéhez

sem tudott menekülni.

S hogy minden ellene esküdjék, még bátyjával, Andrással is ellenségeskedésbe keveredett, a mely még csak fokozta, mai kifejezés szerint, idegességét.

sége

volt

felesége

:

kecsegtette. lette

;

áldott

Csak egy remény-

melv

állapota,

apai

örömmel

Felesége és öcscse Ferencz tartottak

hségüknek

ki

mel-

és szeretetüknek legszebb bizonysága az

az szinte szeretet és ragaszkodás, melv végrendeletébl

kiolvasható.

sége

lett

—

Ellenben András ez év tavaszától már ellena véghlesi

Ekkor nvilt ki Báa maga való színéhogv András úrral 1583 szep-

örökség miatt.

szeme, ekkor ismerte meg Andrást

lint

ben.

Megemlékezett

arról,

tember elsején Vág-Beszterczén

a

túlél

fél

azt,

s

megbizo-

nyos Balassa-javakra

*

köl-

hogv András egv esztendvel elbb már

csönösen biztosított viszont-örökösödést kötött tudta

javára

Századok, 1S76.

évf.

90

a

1.

ki,

tarnowi gróífal a viszonos örökösö-

ERDÉLYI PAL

144

dést megkötötte. Vág-Beszterczéért vejének, János berezeg-

nek átengedte Makoviczát

és

egyéb birtokokat. Makovicza melyeket András úr

pedig ama birtokok közé tartozott,

1569-ben Miksától 190.500 rajnai forinton

vérek

atyja, János, e

vásárban

is

érdekelt

kapott.-^^ fél volt,

s

A

test-

a

mint

DunaAndrás elhallgatta annak idején, eczbl is rész illjeti, könnyen elhallgathatta azt is, hogy ily módon megkárosította unokatestvéreit. Hihetleg Bálint hogy

maga kérte meg lassa

János

kalommal

Miklóst a közbelépésre, a ki Ba-

Istvánfify

fiai iránt való

a testvéreket

szinte érdekldésérl

nem egy

al-

most is szivesen pártolta ügyüket. kiábrándulás mindenkor nagyon bántotta

tett tanúságot, s

Bálintot

e

most egvenesen dühbe hozta. Dühét fokozta, hogy András éppen akkor támadt föl ellene, mikor neki a legnagvobb szüksége lett volna minden segít kézre. Ha még fokozni lehet a csalódás szülte keserséget, melv Bálint

volna,

szinte szivét eltöltötte, Andrásnak sikerült ezt tennie azzal, és testvérét Véghles váráhogy egyszeren kifürösztötte

t

ból és a hozzá

tartozó

birtokokból.

E

tettét

is

simán

és

álnokul, alattomosan és a törvényesség látszatával hajtotta

úgy hogv törvénveink alakiságaival sikerült az igazságot elhomálvosítani. Mennvire ravasz róka volt, s menynyire be tudta Bálint szemét kötni, milv nagy mértékben képes volt Bálintot áltatni, hazugsággal magához kötni és végre,

jóhiszemségét, igazságszeretetét fitogtatni: épen a véghlesi

pörbl tnik

ki.

András úrnak sok

turpis causája között ez

volt a legcsúnyább.

A

Balassák egvik vonását, hogy családi érdeküket és

nevük fényét kölcsönösen emeljék, a legcsúnyábban András úr támadta meg. Önz lelkét kúfár szelleme igazgatta, a família emels ez eltt sem a családi név fénye, sem kedése

*

nem

Wenzel

volt

másképen elképzelhet, hanemha

másolatai a

Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában.

általa.

I5ALASSA BÁLINT.

S míg sákra

hagvománvképen

András

:

szállították

élk vagvonára

az

keser emlékeire

lölködések

ágvon

El tudta

fenekedett.

Míg

felejteni,

túlél Balas-

a s

élk meg-

az

többi a régi

a

fátvolt tudott

tév

vele jót

a

:

át

áhítozott

gazdagodni.

akart

károsításával

lálos

Balassák íiágazatukban kihalván, vagvonii-

a régi jó

szent

kat

I45

Balassa

borítani a ha-

János

hogy emelkedését, szeren-

nvert kölcsönt, mert írásba

nak nem

meg

fizette

ket

akarta

1

1585

6-dikán végrendeletet

tett,

elsején Vág-Beszterczén

szal,

a fiakis

közeledni

halálát

hagvománváról

e

melvben

április

s

1583 szeptember

az

kötött egyességük szerint vagvo-

nának javarészét, melvnek gvöngve és

volt,

öröklött javaikban

tavaszán

megemlékezett a Balassák

Andrásnak

az atvá-

s

rövidíteni.

Mikor Balassa László érezte,

nem

foglalva

st közösen

vissza,

ellen

fiai

csés zálogos jószágait Balassa Jánosnak köszönte, tól

gvú-

vár

véghlesi

a

volt,

János fiainak hagvta. Mikor azután tavasz-

még

valószínleg

Véghles miatt

áprilisban, meghalt,

Balassák között kiütött az

egvenetlenség. Jogot

a

tartottak

hozzá András és a testvérek, mindhárman azon az alapon,

melyet kölcsönös örökösödésük ügvében, Vág-Beszterczén kelt eo^vessé ölükben

kezese

írásban

melvet

szerint,

foglaltak,

április

László véíjrendel-

s

i6-ikán Véghlesen

«súlvos

betegségében ágvához szögezve, lelkét Istennek ajánlva, tében betegen, de elméiét épen

eltt

odahívott tanúk

tett.

András úrnak nehéz Bécsbe abban

a

volt kivárni a temetés végét. Sietett

«non obscure ostendit"

s

a véghlesi vár

bírta.

bírván)),

tes-

s

fherczeg

nem

a

fherczegnek, hogy

tartozékai «optimo jure'>

mérvben,

Útja

Ern

a

volt

magyar

mint

boldogult

ö reá szállottak,

Balassa

László azt

hiában, mert május tizedikén

kanczelláriával

s

egy hét múlva

Ern a hadi

kamarával ráírat a véghlesi várnagyra, Tapolcsányi Jánosra,

hogy Balassa András urat Magyar Tört.

Eletr. 1899.

a

várba beereszsze

s

t

a

várnak ^9

ERDÉLYI PÁL

146

BALASSA BÁLINT.

:

nyugodalmas birtoklásában meghagyja. András úr be nult

nem

olyan

eresztette be,

hanem

Véghlesbe, ámbár

nem

polcsányi

hamarosan,

hajlandó addig beereszteni, míg a parancsot

Bécsben

Nem

s

nem

végre

yéletlen

nem is yolt Dobó Ferencz

András úr panaszt emelt ellene t Véghlesbe bebocsátani. hogy Tapolcsányi akadékoskodott,

küldik.

kénytelen yolt

is

dolga,

egyedül csak Andrást,

Egyik

s

Bölcsen tudta,

ingerelje.

kivetni azután

nem

lehet,

erszakosan

radt, az

ben addig

járt,

nagy pedig

azt

sem akarta

felet

magára, a várra

sik felet

mert Ta-

s

igen jól tudhatta, hogy Balassa László öröksége

zett.

yo-

azzal csúfolta ki, hoo-y

a királyi rendeleteket egy forinton yásárolta,

útján hozzá

is

is

s

illeti

hogy László végrendelkehogy a má-

is,

a várba beengedni,

hozzátartozó

a

hogy

a

birtokokra

ne

melvik Balassa beül,

azt

továbbá, hogy a melvik kint ma-

be akar

mígnem be

jól számított,

nem

jutni.

kellett

hogy

a kint

Hanem András

t

Bécs-

A

vár-

maradt Balassák

nem

eresztenie.

hagyják a beült nyugodtan.

A

András Véghlest tényleg bírja: neki eresztették féktelen szenvedélyüket András ur nyugodalmának. Napról napra nyugtalanították, hogy a vár birását reá nézve lehetetlenné tegvék. András megint mint

Bálinték

Bécshez fordult közölt s

augusztus 17-ikérl újabb parancsot esz-

Tapolcsánvihoz, hogy

minden más birtokháborító

parancs s

ki

s

hogy

megtudták,

Balassa Andrást rokonai

ellen

nem védelmezte meg sem

megv^édelmezze. Véghlest,

Ez

a

sem Andrást,

Tapolcsányi sem tudta a rendeletet Bálinték ellen foga-

András úrnak nagyon keser napokat szeis megreztek, daczára annak, hogy ugyanazon napról kapták a fherczeg parancsát. Bálinték megfogadták a fherczeg szavát, maguk tehát nem Andrást zavarták, hanem véo-hlesi jobbág^vait. Nem máskuk bántották András úr natosítani, a kik

k

hanem odatelepítették hú szolgáik közül a legvakmerbbeket, azok azután tlük telhetleg mindent elköembereit,

X

iq'-

u

ERDÉLYI PÁL

148

hogy András ne arathasson. x\ndrásnak megint csak Bécshez kellett fordulnia. 1586 április 5-ikén Ern fhervettek,

czeg a Balassa-testvéreket szigorúan meginti, hogy szolgáikat féken tartsák, öt

Ez

meg

a

hogy ha igénvük van Véghlesre,

s

világosítsák föl

s

melynek Tapolcsánvi még sem tarthatott örökké.

furfangos

az izgató

és

várnépek

itták

András

arról

jogukat törvény szerint keressék. játék,

a levét,

belátta, hogv Bálinték nekivadultak, hiába van minden igyekezete, a kamara s a kanczelláriának

ellenük

minden rendelete, nem fogják megtúrni, hogv ö a várat nvugodtan bírhassa. A miiven álnok volt velük szemben bátvjuk, olvan kim életlenek voltak k, mert nem csupán Véghlesben, hanem mindenütt antik

világ

emberein, termésén, jószágain, ménesén. Sem-

mit sem kiméltek,

Vág-Besztercze

ménesbl

s

mmdenben

kárára

alatt kiszakított

elhajtotta,

egyéb holmiból

voltak.

Bálint

Ferencz pedig 32 Szent-Miklósba

hogv Bálintot

maga

két fehér csikót a legelész

szalonna

oldal

vitetett.

s

mehet

álló szállítmánvra tette rá a kezét,

Balassáné Zethenvérl zelhetjük,

mint az

voltak,

mindenütt nvugtalanították. Váratlanul

fúriái,

rajta ütöttek

nvomában

Nem

kép-

és öcscsét akár a két csikó, akár

az oldal szalonnák anyagi értéke vonzotta volna,

nem

pe-

melv nagvon emlékeztet a magyar virtusra. András nem gvzött minden ilv esetben királvi parancsot sürgetni, a minek azonban foganatja természetesen dig egy kis hetykeség, a

nem

lett.

lasztotta

Igv azután igen rövid el

ket

s

alatt

ég

gvülölet vá-

egvmástól, a melv egvformán lángolt

ellenséges rokonokban.

ben

id

Egvforma ervel

minden egves esetben

Az

kitört,

a

égett

mind

a

az

kett-

mikor csak alkalom

mely Véghlesért közöttük folvt, elbb-utóbb a törvénves fórumok elé vitte ügvüket, s Andrásnak sikerült kivinnie, hogv \"éghles az övé maradt. S ezt a pert nem Balassa László, hanem László kínálkozott

atyjának,

reá.

áldatlan

versengés,

Zsigmondnak végrendeletével nverte meg.

•

BALASSA BAIJNT.

I4Q

...

i

f

^

A ZÓLYOMI VAR A VAROS FELÖL.

41

(Rajzolta Cserna Károly.)

VI.

BALASSA

László halála

s

a \"éghles birtokáért

megindult

versengés egy idre esett a pataki kaland és házassága miatt Bálint ellen indított pörök kezdetével. Lelke égett a

szégventl

s

a

Dobó

ellen szított bosszútól.

Komolv aggoda-

lommal látta, hogy ellenségei házasságát és a pataki kalandot htlenségnek minsítik s keseren csalódott Andrásban.

Pörei az

férhetett

András

:

országgylésig pihenhettek, Dobóhoz

nvitva állott azonban útja \"éghles

rontására,

hogv

a

nem

pusztítására,

benne összegvüleml vak indula-

ERDÉLYI PAL

tok tárgyául szerepelvén jön. lint

A hirtelen

—

egy rövid idre megcsendesül-

támadt harag hamarosan kiadta mérgét

tzhely vonzó

tartott a házi

tató hatalma, 1586 végéig,

mely

alatt Bálint a

megnyugzaklatások ell

otthon menedéket, a világ bajaiban enyhülést talán ez volt egyetlen szakasza, a

nemesebb

melv

s

talált.

alatt

Eleté-

lelkének

egyensúlyban hirtelen feltör

fele sikerrel tartotta

szenvedélyeit. Krisztina szerelme, hitvesi figyelme, ha is

Bá-

otthonában megtalálta az enyhülés és a remény napjait.

Két esztendeig

nek

s

de

boldogsággal,

a

S örömét

vel tudta körülvenni.

reményét

a

a valóság beváltotta,

s

de nagyon boldoggá tehette. Fia

emlékére

Jánosnak

nem

megelégedésnek kedvesebb derjé-

keresztelt,

s

reménység megaranyozta, ez a valóság

t

egy idre,

született, a kit a

a

ki

t

nagyapa

hasonlíthatatlan

gyönyörséggel örvendeztette meg. Az izgalmak, melyeket pörei, kalandjai

s

a «kis idegen

várása okoztak, betegségbe

»

Vas egészségét komoly veszedelem

döntötték.

ezért végrendeletet

jogainak védelmére. Betegágyán magába

gyelmes Istenének

fenyegette,

felesége és magzata javainak és

tett,

is

szállott, lelkét

ke-

ajánlva, kére azután mindenféle barátait,

és ismerseit, hogy a kinek mit vétett volna,

bizott urait

néki megbocsássanak. Végrendeletének nyugodt hangjából

magába

lelküsége

tnik

és

intézkedéseibl igazságszeretete, jó-

szállása,

komolv kötelességérzete értük minden gondja, érdekükben fejedelmi jóakaróját, a

családja

iránt

elénk. Krisztina és

aggódik

s

kéri

az

lengyel királyt, tútorait

megtekintvén és aztot

s is,

való

kis

az

fia

vitéz öcscsét:

hogy

«az egy Istent

az én feleségem

kegyel-

mének kétképpen való atyjafia, ne háborgassa semmiben, hanem kegyelme is legven egvik oltalmazója, kiért az Úristen mind jártában, költében szerencséltesse és nagyra vigye dolgát. Minden gonosz tanácson se induljon el.""^ * Századok, 1873. évf. 316.

1.

BALASSA

BAI.INT.

Ifi

Ez Utóbbi tanács magában foglalja Bálint életének egész tanulságát, egvúttal pedig minden tévedésének egvetlen s Végrendelete élete eddigi folvásának harmonikus,

föokát.

megnyugtató befejezése gvanánt tnik

föl,

minden gonosz tanácson

lógiának, a miért

egvben apo-

s

elindult

s

házas-

élete csendes boldogságáról írott vallomásnak.

Azonban Bálint nem arra született, hogv mint egv Istenhez tér nemes úr, övéirl gondoskodván, letegye az

nygét

élet

s

névtelenül merüljön

másként volt megírva kezdte az

csillagokban

a

—

árjában. Sorsa

fölépült

nem

el

újra

s

minden

Hogy még ek-

lelkét követte.

csalhatatlanok, azt

hogy szíve igaz és lelke szinte, úgv képzelte, hogv ha ennekeltte is rájuk hallgatott

kor s

ers

saját szivét és

:

szíve és szenvedélves lelke

nem

idk

Innentl azután nem indult

életet.

gonosz tanácson

az

el

tudta, de érezte,

volna, elkerülhette volna életének

nem egv

zátonvát.

Préiben némi szünet állott be, míg az országgylés sem volt kitzve, a melvre czitácziót kapott. De az esztergomi szentszék beleavatkozott,

adva

hitelt

sés^ben

él,

Musztafa

Az

meg. s

pápa

a

ama kósza hos^v

nevet

fiát

híreknek,

egvszerre

adott,

eljárást

akart

ellene

Rómában

sült,

az

Mikor errl lett. megersödött benne

V. Sixtus

Balassa

oldalról

fogta

indíttatni,

rökké

is.

törökös-

keresztelte"*

két

szentszék pörbe

esztergomi

pápa

hogv

módra

"török

is

a

s

él

elhatározás,

neki

s

támadták

házasságáért,

azért

hogv

tö-

barátaitól

érte-

hogv apja

hitét

elhagvva, katholizál. Elhatározásának indítékai ép olv rejté1

vesék az utókor eltt, mint annak

letei,

érték.

a

melyek

Mi

a

katasztrófának rész-

szivét ép e lelki szorongattatások közepette

történt közte és felesége között, úgv látszik, soha

sem fogjuk megtudni dás nagyságát, melv *

a

;

csak versei sejtetik velünk a csalóolv

Kifli fiircico bciptisnri ciirassefn,

hirtelen

úgymond

zúdult

a vádlevél.

Bálint

lelkére.

ERDÉLYI PAL

1C2

idegenségben

Krisztinát

hogv elvadult^^

JuDnisságban

és

tle,

készül

válni

találta,

midn

akkor,

látva,

s

a csellel

E

kötött házasság miatt két fbenjáró per folyik ellene.

vány groteszkségét csak helyzetének tragikuma múlja Kis

törvénytelennek akarják bélyegezni

fiát

s

lát-

felül.

apjával együtt

András Véghles miatt támad ellene, öcscsével anvagi bajok miatt meghasonlott, t magát a szükség nyomja s még az elemek is rontják. S míg eddig legalább otthonában vigasztaló feleségét és gyermekét ölelve, törökösségrl vádolják,

tudott engedni, vagy öcscsében bízva, aczélosodni érezte

föl

tetterejét,

most magára hagyva, ellenségei üldözésének

nyomasztó gondok terhe

téve,

Bálint vette

A

komolyan.

senyved.

alatt

mindennapi

életnek

az

pénz és arany értékét, mint

nem

Hanem

annál mélyebben

édes sait

leg-

a

csörgött tar-

érintették

Megtagadta

csalódások és aggodalmak.

sem

soha

gondjait

több ember, csak akkor érezte, mikor solyában.

ki-

lelki

bajai;

elfeledte

vallását,

renget dalát, Bornemissza tanítáde megtalálta az embernek egyetlen hú barátját,

anvja

—

imáit

és

egyetlen igaz menedékét, egvetlen szinte vigasztalóját: az

egy igaz

Istent. Megtalálta lelke vigaszát s elvetette

forrását:

régi

hitét;

hogy

ellene

az

szórt

új

elnémítsa, vallást tett hitérl, a szepesi káptalan,

augusztus

24-ikén az esztergomi káptalan eltt.

hogy

Mahomet követje

arról,

hogv

,

bár

most már mind egyház hívének

által

vallja

rágalmakat

majd 1586 «

Tagadta,

volna, ünnepélyesen vallást

eretnekségben

az

annak

ers

született és

hittel

magát.

Jól

a

római

tett

neveltetett,

katholikus

ezeket a feljebb-

lehet

való napokban a szepesi káptalan eltt általánosságban nyilatkoztatta,

veért

s

azért

most mégis is,

a

teljesebb

hogv akkori

lehet homályosságát végképen *

A

XXXIV., XXXV., xxxvii.

sz.

bizonyosság

nyilatkozatának

általános eloszlassa

ki-

ked-

s

énekek czímeinek kifejezései.

mindaz, a mit

BALASSA BÁLINT.

akkor elhagyott, vagy a mi a jegyz hibájából járult nyilatkozatához, helyreigazíttassék és ersíti.

leikébe,

M"*^

S

ezt újból nyilvánítja, fogadja

zólyomi vár tanuló szobájában, most vált ma-

a

Belle költészetének

sanyarúságai között.

laszttá,

;

mit belecsöpögtettek fogékony gyermek-

a

új

fön-

s

forrása fakad és himnuszainak, zsoltárfordításainak s

séges

komolv és magasztos tartalmává finomul. Az élet nyomorúsága megtanítja, hogy a saját lelkébe nézzen és Istenére tekintsen s eszmélve arra, hogy minden istenes énekeinek

mulandó,

a

mi

nem

a

reménveit, belle merít vigasztalást talál

—

épült

szikláján

hit

hitéhez köti

tle nver ert

s

Magára maradt,

van.

egyházi és világi törvényszékek készülnek ellene ben, a melv

az

benne

megnvugovást.

S most minderre nagy szüksége

nem

és

t

már

ártatlant sújtja.

fölvéteti

vénytelen

könyv

I.

ügyét s r.

tárgytalanná vált

is

nem

a hibást,

feleségét a

io6. ez. 2.

mondat, hogv

§-a

nem örökösödhetik szüli a

mely

oly Ítélettel, a

bnöst, hanem a

kis fiát,

kis

János tör-

Hármasértelmében ráolvastatta, hogy

vérfertz ágyból származott

akkor sem, ha

oly pör-

Kuthassy Gvörgv esztergomi vikárius ítéletet

s

s

s

javaiban

és

pápa törvénvesítené,

vakban való öröklésre semmi hatása

s

így a

még

jószágaiban,

mert ennek

sincs. "^"^

a

ja-

Szegénv Bálint,

megint holmi rossz tanácsra hallgatott.

Volt valami tetszets valószerség abban, hogv elhagyottságában, a zaklató támadások ell a katholikus egvház min-

denható hatalmához forduljon védelemért

s

nyai alá meneküljön. Rést ütni a kipróbált

protestantizmusán, visszahódítani gatott Bálintot,

s

ezzel

den idben nyeresége

megtér bnös

hség

közülök egyet,

Balassák a szoron-

gvöngíteni a protestantizmust

lett

min-

:

volna a katholikus egyháznak.

Egy

többet ér száz igaznál, egy katholizáló Ba-

* SZILÁDY, id. h. XXV. 1. ** Századok, 1873. évf. 320. Mag.y?.i-

is

a szentszék szár-

Tört. Életr. 1899.

1.

20

ERDÉLYI PAL

154

megérdemli, hogv érte közbe járjanak.

lássa

Kitl

eredt

—

nem tudjuk, de nem Balassáé, az valószínnek látszik ama rágalmakmelyeket ellene támasztottak s Rómáig eljuttattak. vagv kinek

e tanács

hog^ból,

<'Azt a rágalmat,

t.

i.

a gondolata

volt

hogv törökösséggel vádolták,

i

czáfo-

sem tartotta méltónak, egvszerüen csak tagadta. Énekeibl látszik, hogy a török nvelvet tökéletesen értette,

lásra

abból egyes

dalokat

xxxix. lvi. Coel. xvi.i úgy

xxviii.

tudott átültetni, hogv fordításaiból

hanem érzék

a is

költi

mi

s

a nyelvismerete,

fordításához megkívántató finomabb

Ezen jártasságához

kitetszik.

magaviseletébl a

mvek

nemcsak

nyilatkozataiból

az ellene támasztható,

s

képességéhez küls

járulhatott egv és más,

is

nálunk az akkori

idben közön-

ségesen törökösség néven ismeretes vádat inkább vagv ke-

vésbbé valószínnek mutathatta.""^ S tett

egyéb, minthogv

t

e

vád

nem

czélja

lehe-

katholikus hite mellett tanúságot

tenni kényszerítse.

Ha megmarad jed ki

rá,

csak

az

egyházi fegvelem

magát

apja hitén, a szentszék hatalma

;

törvények

országos

de

a

mikor katholikussá

felpörös volt, mint a kincstár

A

s

változtatása ismét

nem

ter-

egvúttal az

lett,

alávetette

szentszék pedig szívósabb

még

azután

rossz tanács

fordult, Bálint újra csalódott.

kivált

A

az egvházi biróságnak.

ettl már megszabadult.

s

nem

is

zaklatta,

mikor

megint visszájára

Azonkívül pedig hitének meg-

nagvobb távolságra vetette

családjától,

Andrástól, a kivel a már ismert véghlesi ügv miatt

törvénv elé

is

kellett

állania.

András úr benne ült ugvan \^éghlesben, de nem bírhatta békén a Balassa-fiúk zaklatása miatt. Törvényes ítélettel akarta tehát a várat é«; nvugodalmát biztosítani. László végrendeletét megszereznie indított

*

annak fölkutatására.

SziLÁDY,

id.

m. XXVI.

1.

A

nem

sikerülvén, eljárást

nvomozással Radecius

Ist-

HALASSÁ

BAI.INT.

ván egri püspök a garam-szent-benedeki konventet

bízta

meg, mely az 1585 október 19-ikén kelt jelentésében pontosan beszámolt annak eredményérl. végrendeletet sehol

A

sem

sikerült megtalálni.

A

legnagvobb valószínség szerint

László

nem

déssel

hagyta javait kész az

unokatestvérek versengésére,

átokul.

András

láttuk, a várba,

foglalta

is

azt

beleült,

hanem

Írásba,

mint

dig ott rabolták, a hol érték.

Az

mindenki érezte

törvénves

mind égetbbé kelt

a kérdést

s

Ern

vált.

rendeletében

után

Bálinték pe-

állapot trhetetlen voltát Ítélettel

fherczeg 1587

Istvánftyt

hosszabb kísérlet

szóbeli intézke-

meg

bízta

augusztus

eldönteni,

június

27-íkén

törvénylátással

s

megtartották

a

15-ikén

tárgyalást,

melvre András úr Beznák üg^'véddel személve-

sen jelent

meg; Bálinték Potoczkv

védjökül.

A

hogy

ti

augusztus

testvérek

elmaradásukat

országos

Kristófot küldték ügy-

7-ikén kelt levelükben*

dolgaikkal

igazolták.

«Hiszszük,

nagvságtoknál és kegvelmeteknél nvilván vagvon,

minem nagy dolgunk nekünk most itt Egren vagyon, mely nemcsak jószágunkban, hanem egész famíliánknak tisztességében járó dolog Hanem ím barátinkot küldtük föl az ti nagvságtok és kegvelmetek személve eleiben, hogv a mi nem dolgunk a mi urunkkal bátvánkkal Balassa Andrással urammal az véghlesi jószág fell vagvon, azt mi nevünkkel ti nagyságtok és kegvelmetek eleiben .

Már

terjeszszék.))

jártak

.

.

levélbl

e

egvenes úton.

is

Egerben olv fontos dolguk nem ban

meg nem

kitnt, hogv Bálinték

Eddigi nvomozásaink

jelenhettek

volt, a

volna.

szerint

mi miatt Pozsonv-

Ferencz

ugvan,

ötven huszárnak kapitánva, véghelvi szolgálatot Bálintról

nem

az a szándék,

várról

*

szó

ne

Hasonmását

1.

a bíróság

legyen.

a

II v

következ oldalon

mint

tartott,

tudjuk, mi tarthatta volna Egerben, ha

hogy

nem nekik

de

nem

eltt másról, mint a véghlesi

értelemben adták ki megbízó

y-^

/

^

:C..

o'

,

'

r

/

'K

^

"y

' C'

^ JL..

r

c

<^

'^ 7S<^l;^-v.^ ^•<í>y7'^~^'ye'

í
42.

BALASSA BÁLINT ÉS FERENXZ LEVELE A VÉGHLESI ÜGYBEN. (Eredetije a családi levéltárban.)

:

I

ERDKLVI PÁL: BALASSA liÁLINT.

levelüket, ilv értelemben allegált

maga

úgy

is

kérte, a

fherczeg

Potoczky is

I57

is,

úgy adta

holott Bálint

meg s s ket

úgy tzte ki a tárgyalás napját idézték meg, hogy nemcsak a véghlesi, hanem méi vnök

is

minden más si ellentét

nyerjen

és

szerzett

tárgyalás

e

vagvon alatt

a szeis

úgy

az újvári

és jog fölött

kiegvenlítést.

s

támadt

Bálinték

bujkálása mindjárt a tárgvalás elején kitnt, a mint a bíró-

nem csupán a véghlesi, hanem minden más kérdésben dönteni fog a fherczeg rendelete szerint. A testvérek ügvvédének kifogását András úr és ügyvédje Beznák teljesen lerombolták azzal, hogv az összes Balassapörök revíziója van napirenden, mert maga Bálint kérte az új revíziót, s nagyobb bizonvossággal fölmutatta Bálint kérvénveit, melvekben azonfelül Andrást a törvénvek megkerülésével vádolja. Az ügvvédek tehát els sorban e kérdésben kértek Ítéletet s a birák kimondták, hogy a felek kötelesek a pörök összeségében hozandó Ítéleteket elfogadni s magukat ilv iránvú tárgvalásnak alávetni. Mert a biróság egybevetve a testvérek kérvényeit s a fherczeg rendeletét, arról gyzdött meg, hogv az összes pörök revízióját Bálint maga kérte a fherczeo^hez intézett folvamodásában. Bálinték tehát az els ütközetben csatát vesztettek, a mit minden katona ember rossz ómennek szokott tartani. A biróság Ítélete ígv tehát in contumaciam szólt, legság fölvetette, hogy

alább, \"éghlest kivéve, a többi panaszokra,

s

bizonv Bálin-

tékra elmarasztaló volt. Kimondták, hogy Bálint és Ferencz

kötelesek

az okozott károkat megtéríteni,

hogy Véghlesre

nézve elutasíttatnak, hogv kötelesek, Salgó várát, Bussát és a

kékki várhoz

tartozó birtokokat, továbbá nn'nden osztatlanul

maradt birtokukat megfelezve, az Andrást illet felerészt kiadni; kimondták, hogy Bálint köteles az újvári részt

drásnak átengedni elégíteni.

Az

s

t

1584-tl az évenkinti 120

ítélet kihirdetése

frttal

Anki-

után iVndrás ügvvédje íigvel-

meztette ellenfelét, hogvha valami panasza volna, terjeszsze

ERDÉLYI PAL

líö

a bíróság elé,

:

BALASSA BÁLINT.

mire Potoczky eladta, hogy néhai Balassa

János Andrásnak Vág-Besztercze

kölcsönt adott, megbízói tehát kérik, hogy a

es

nekik

állításukat

volt

a

kiadassék

rész

Meggyzte

válaszszák

ennek fejében

kérnek terminust, hogy ez

s

megbizonyíthassák.

nagvobb

megvételéhez

András úr erre

is

készen

biróságot azzal, hogv mi-

a

után errl sem Ferdinánd adománvlevelében, sem Balassa

János végrendeletében egv szó említés sincs, Bálintéknak Beszterczéhez semmi közük sem lehet. S a biróság kényejtt meghajolva kimondani, hogy a

telen volt a tények

testvérek valaki,

ez

irányban sem formálhatnak jogot. Pedig ha

Joó János személynök, a

den dolgát tudta,

meg

ki

volt arról

Balassa Jánosnak min-

gyzdve, hogy

az Ítélet

csak formailag helyes, és mégis kénvtelen volt az Ítéletet

értelemben mondani

ily

Bálint és Ferencz véghlesi ügyben. ítélet

nem

De

végleges,

ki.

tehát

port

vesztettek

mindaketten igen

számukra

tudták,

s

a

hogv az

még mindig fönmaradt

a

reménve és a boszú, melvnek kegyetlen ostorát megsuhogtatandók voltak András úr feje fölött.

pörújítás újra

jól

az újvári

43.

ISTVANFFV MIKLÓS ALÁÍRÁSA

HARMADIK KÖNYV.

CSALÓDÁSOK.

J«í5x.ti;

RUDOLF KORABELI CZLMERES-LEVEL DÍSZÍTÉSE.

44.

I.

POZSONYI bíróság tötte a felek

a

ítélete

Balassák között eldön-

mindamellett

igazát;

sem gondolta, hogv

ez

Ítélettel a

senki

talán

is

Balassák pörei

befejezést nyertek. Ismerték a pörös atyafiakat

s

ismerték

helvzetöket és vérmérsékletöket; jól tudták, hogv Bálinték

vagvoni romlása ezzel elkerülhetetlenné

nem

meg

elégszik

bírói

végrehajtását

vérei

ellen

teljes

teend

birói végrehajtásról

nem

jelentését

Ítéletnek

az

sürgetni.

András

élénken szorgalmazta

alatt

rendeletet kapott a

jelentés tárgyában.

A

kamara

ismerjük, de tudjuk, hogv Vizkelety proto-

notáriust e kényes föladattal az

fogja

olv

kamara két nap

a

hanem

malaszttal,

ervel

irigységében

táplált

hogv

ügvét,

az irott

hogy András

vált, s

hamarosan megbízták,

évnek utolsó hónapjait

e

kedve

s

hogy

ellen való megbíza-

tással töltötte el.

A

protonotárius

fiúkról,

ban

a

csalódhatott

báránvt

épen

hírük

nem

a

tehát,

Életr. 18

s

kamarán

.

mikor milv

már egyet-mást

hallott

legkecsegtetbb

talált,

Magyar Tört.

is

a

s

a Balassa-

a királyi törvényházak-

lehetett.

Mily

dühös farkas

hihetetlennek

kellemesen kezes

helyett

látszhatott

András 21

ERDÉLYI PAL

102

eltt tak,

is s

hogv Bálinték

az a tény,

az ítéletben

megnyugod-

hajlandók voltak a protonotárius eltt az ellentétek

békés kiegyenlítésére.

Valóban csoda számba ment e nem várt fordulat. Bálint megnyugodott, legalább mindenben a barátságos egyezkedés útjára

tért

egymás után alkudott meg Andrással

s

foglalta a protonotárius

történt

e

változás

eltt András úrral

Hogv

eltt írásba egvezkedésüket.

mert

Talán,

?

nem

belátta,

boldogulhat

hogy

s

a törvénv

talán, mert meneelegend aggodalom-

;

külni akart a zaklató pöröktl, úgyis

mal nézett nótapöreinek küszöbön lév tárgyalása elé talán, mert pénzre volt szüksége s úgy gondolkodott, hogv többre megv az egyezkedéssel, mint az aktív vagv passzív ellen;

állással.

Nem

volna csoda, ha megunta volna a pörlekedést,

ha egyszer már

tisztázni akarta

volna vagvonát, hogy András

úrral ne kelljen közösködnie, az

apathiából hajlott volna a

úgy vélem, Bálint nem

mer

sem volna csoda, ha

békés kibontakozásra. Azonban

járt

egészen az egyenes úton. Szá-

hogv urabátyja, András szokott cselekedni. Belátta ugvan, hogv tanácsosabb barátságosan kiegvezni s a közösen birt vagvonból a mított,

okoskodott

maga kisebb döntött

az

részét

és

mint

kertelt,

kizárólagosan

a

birni,

hogy a házasságából mely az 1587 november

elé,

egybehítt országgylés napirendjére volt kitzve, nyilt

ellenszegüléssel

harangozni

súlyosan nyomta sanvarú helyzete,

1585-ben

eredt

elhatározásában,

nótapörök tárgyalása tanácsos

fként

azonban

kiálhtotta

a

melyrl

be. a

elejére

nem

volna

Ezenkívül

kamara már

bizonyítványt,

szegénységi

hogy

vagvona kevés, nem valami jövedelmez, azaz nem sokat ér.* Végül még arra is lehetett reménye, hogv az

t.

i.

egyezkedéssel vontatódik

a

dolog,

láthatja.

*

Egy. Philologiai Közlöny, 1896.

évf. S51.

1.

s

a

jövendt

senki

sem

BALASSA BÁLINT.

163

Vizkeletv tehát kellemesen csalódva foTOtt a munka-

mely

hoz,

az osztályos atvahak és pörös ellenfelek

men

pontról-pontra

között

tárgyalás és írásbeli egyezség

alakjá-

ban hosszabb idt vett igénybe."^ Mialatt ezek az egyezkedési kísérletek az 1587. év

szén

közvetetlenl fenveget felhk

folytak, Bálint feje fell a

oszladozni kezdettek.

Az

nek tárgyalása

tzve, bizonvos okokból, napirendre

tért fölötte

s

ki volt

1588

február

kegyelmezési rendeletét, alkalmából folyamatba csak

tény

feleségétl,

nvert

Alig értesült

róla,

egyengetését.

Nem

a

Ez

a

indulatát

kibékülés

hanem

személyesen,

megkörnyékezte Bálintot

által

Krisztinától,

Dobó Ferencz

már megkezdette ugyan

Dobó

nem-

és

házasság kötésére.

új

megfordította

eíívszerre

fherczeg kiadta

szerint ellene a házassága

pörök megszntek

tett

is

Ern

8-ikán

mely

a

volt

elválasztatott

hanem engedelmet

melvre nótapörei-

országgvlés,

a békessés: iránt,

is.

útjának jóakarói

a ki

maga

mihamar tudósította Kapy Sándort: "Mert, hogy ime nem régen Wárdaynétól elválám, az elválás után mindjárt azon nap törekedtek azon, hogv Dobóval megbékéljem, s mind magamot, szolgáimot kárunkról meg elégit. Erre penig *

Ez egyezkedésrl

gestáját

bírjuk,

következtetni, lön-külön,

tak

meg

s

ezek

oklevél

arra

re-

engednek

hogy minden kérdést kü-

egymástól és

két

elválasztva

foglaltak

kett Vizkelety eltt

írásba.

oldot-

Mind

a

kelt s az ítélet ér-

szól. .\z els november 4-ikérl azt tanúsítja, hogy Bálint a Kamenicz, Zmygrod, Wydrikon

leimében kötött egyességrl 1587

várból, illetleg birtokból reá es egynegyedrészt Andrásnak 2500 frton eladta s a pénzt fölvette: a második deczember

elejérl, arról szól,

hogy Bálint az

újvári

majorságot (úgy vélem fundus instructust) és termést (úgy vélem, az szi vetést) el- és átadta Andrásnak s ez tle fölvette. (Gyurikovits rea M. Nemz. Múzeumban.) Ez ügy-

1200 frton összeget gestái

gyei kapcsolatban

még más

két egyezsé-

gükröl tudunk, az újvári várhoz tartozó részbirtokoknak,

s

az újvári vár negyed-

megvételérl. Amazt a nyitrai káptalan eltt 1588 szén kelt bevallásrészének

ból ismerjük, a mely

szerint

Bálint ön-

Andrásnak a várhoz tartozó részbirtokait azzal, hogyha ö nem veszi, bárkinek is eladja s András ennek következtében önként és nem kényként

felajánlotta

szerítve

azokat

meg

is vette.

A

vételár

nincs kitéve. (Századok, 1890. évf. 694.

Az is

1.)

újvári várnak negyedrészére való jogát

Bálint örökáron és visszavonhatatlanul

eladja 3300 frton

(Századok,

1882.

évf.

ugyancsak Andrásnak, s így természetesnek találjuk, ha az a várnak s a jószágoknak is birtokába jut, megveszi az ingatlanoknak fundus instructusát és 731.

1.),

szi

vetését.

ERDÉLYI PAL

Ib4

f

Ugyan két

eltt

szolgája

erltettek

pispekek,

az

úgy hogy szabadon megérthettem, hogy Dobó akaratjából vagyon; mert midn csak azt mondanám reá, hogy talám, ha én akarnám

Ebbl

Dobó nem kezdené

az békességet,

is

akarni

.

.

.

most a békönnyen megértheti, hogy kész oka penig semmi sem egyéb, hanem a szolgám

ki ki

kességhez

;

csak

halála

.

.

erre

s

.

volna jó

marhám vagyon

sok pénzem,

de nekem

a békesség,

oda»."^

Dobót

tehát

nem

a

megkegyelmezés ténve hangolta a békességhez, hanem fként az a félelem, nehogy Bálint viszont keresetet indítson ellene elmaradt veszteségeiért és emberei kára és egy szolgája halála megtorlásáért. Bálint úgy látszik sem meg nem békült, sem megtorlásra nem gondolt. Sokkal

jobban

örvend

enyhet erezett,

annak,

hogy zaklatott

végre némi

lelke

semhogy újabb bonyodalmak izgalmainak

akarná magát kitenni.

Csupán egv kérdés zavarja: mit fog rozza adott

magát

el

neki,

a

jövendben? S most megint

mert

keressen. Andrással folytatott költségei, kalandjai,

szen

A

pozsonyi

denébl

Ítélet s

gondot

hogy szolgálatot

ott van,

pörlekedéseinek

villongásai,

könnvelm különben

megingatták

mire hatá-

tenni,

ez a kérdés elég

és tékozló életmódja

anvagi

zilált

is

egé-

helyzetét.

iVndrás kapzsi eljárása úgvszólván min-

kiforgatták. Újvárat

s

a lengyelországi birtokrésze-

romokban hevertek, Véghlesegyéb javai is nagyobbrészt más kezekbe

ket eladta, Salgó és Divénv

tl András

elütötte,

kerültek. Alig akadt széles e hazában csak egy talpalatnyi föld

is,

a melyet

magáénak mondhatott. Régi

független^ gazdag

csak ott van,

úr

lehessen,

hogy az udvarnál

Egyelre az megy szerencsét

szolgálatért.

külföldre

* 15S8

füstbe

márczius yikén

is

kell

álmai,

mentek,

hogy

megint

kopogtatnia valami

megfordul

a

fejében,

hogy

próbálni, kardjával pótolni, a mit

kelt levele a

Magyar Nemz. Múzeum

levéltárában.

BALASSA BÁLINT. a

fiskálisok

tól

pörein

elvesztettek.

Flandriáért

zajos,

czeghez csalogatják tallért Ígértek

verseng, de s

neki

;

l6:

Odakint

küzdelem

folvik a

egyelre

s

az

hogy

tartotta,

45.

levegben,

Azonban

szülötte földjén éljen és hal-

A

udvarhoz fordul.

a

hajlott.

is

her-

tizenkét

a diplomaczia

már háborús hírek szállingóznak

mégis jobbnak

háború-

a pármai

s

mindjárt minden katonára

is,

a lengyel trónért

Bálint egy-egy titkos gondolattal oda

jon

világ

a

szUsi

tisztséget,

melylyel

SALGO ROMJAI.

(Rajzolta Cserna Károly.)

2000

frt

járna,

nem

nyerhette

becsülik, szolgálataira

el,

azonban kardját meg-

atyja érdemeire

s

emlékezvén vala-

melyik véghelv kapitányságát ajánlják neki.

denben kedve szinte

«

—

ott

vala,

és

esett)

de

Ormándynak Ígérték

1

volt.

nem vm, Egren

Ferencz urammal együtt

A

király min-

helyemet

és

úgy rendelte,

kívántam Újvárban. Mert Palotát,

én kértem, is

Fizetésemet

tesz.

föntebbi levelében

írja

el

szerint

még

mint

azeltt, hogy

Péternek, a ki rövid

A

a

—

id

múlva

véghlesi kapitánvságot adják

azért

nem vök

ne lakjam,

fel fizetést,

kivel

hogy

megbékéllénk,

:

ERDÉLYI PÁL

l66

könnven,

igen

maga

a

kiki

miért

hasznáért,

András uram tökéletlen volta miatt egyet így hát békessége van Ferenczczel lvára lép. Megint csak elveszi

lyan készül a hadi életre.

Erdélybe kéreti

el,

küldi

Bánfihoz,

késbb maga

Sándortól

két

Két

bokor

is

kitl

teljesen

boldog reménye egészen

régi dolgát.

Az

gosait

is

hogv im

kegyelmed.))

könnyvé könnven

tette a leszámolást

veszi.

Dobót

új élet s

teremteni

újjá látszott

kiemelte a lelki izgalmak forgatagából,

kedvét és

de

leszámolni

akarna,

szakítani

minden

szonyaival, elintézni

is,

Kapy

lovakért.

«újat,

frissítheti

is

portékáját

és

hamar

kér,

komoHímvadit

és

mintha pusztán csak jövendjére gon-

magát,

viseli

dolva, a múlttal

kardját

pénzét

odajárt jó

most lettem esmét katonává, meg

Úgy

és újra a katonai pá-

hséges

gémtollat

az

kell értenünk.')

hívét, Üjszászit és

a

hogv

is.

annak

magát

visszaadta élet-

Még

régi hara-

Andrást.

bátyját,

és

t

vi-

Ez

utóbbit ki akarja elégíteni. Várja, hogy bízott emberei pénzét kihozzák jó,

s

ha

fel

Erdélybl, megkínálja

nem

veszi,

«ha felveszi

a pénzzel,

én azt mívelem,

mint bará-

az

enyémet és többször az pénzzel sem kinálom meg». A nyugalmas élet öröme átmelegíti szivét, hálára nvitja ajkát: "En az én Istenemnek

tim adnak tanácsot,

nem gvzök des.))

hogv birom

az

elég hálát adni róla, mert

immár lelkem

Mintha beteljesült volna imádsága,

kér

csendességet, lelki békességet

a

csen-

menvbéli

Ür

szavait meghallgatta

s

már nem várna más reá Repülvén

áldjalak.

Elvén, imádjalak

Vétek nélkül. Kit jól gyakorolván

Haljak meg, nyugodván

Bnöm Reménvsége levelében

is

(lxiv.)

kívül.

van már néki

Kapy Sándornak,

s

örömmel

hogy ha

Isten

súgja

élteti,

meg kara-

BALASSA BÁLINT.

r

IÖ7

még, ha másképen nem, a szive után. hogv merészen sztt tervét elharangozza, kérve-kéri, hogv: «de ha én uram és igaz atyámfia vagy: ne szóljon kegvelmed senkinek semmit. X^alóban érthetetlen-e ez a változás, hogy ím tervek, remények és álmok derítik föl a csendes és derült napok csonyra nagv

De

mintha

óráit

Bálint

?

lesz

féhie,

még mindig

a régi

rózsaszín ködén keresztül

látja

s

tapasztalatlanságnak

a

és nézi a világot;

sz, szerelemrl, nagy uraságról álmodik

s

nem

ábrándot

jut eszébe,

hogy balszerencséje eddig még mindig szétszaggatta költi képzelmének szivárvánvos szövedékét. Honnan merítette

melv vigasztalannak

az ert,

gy

Szinte állanak

s

helvzetébl kiemelte

hogv eltte már csak

látszott,

kalandos ifjsága

?

a létlenlét évei

vagvona romjain, szerelmi csalódásai

házassága,

talan

látszó

és annyi

és

boldog-

próba után a

kényszer megalázkodás, a sorsába való apathikus beletördés és a keser lemondás várhat rá. Azonban e keménvfájú Balassán nem a modern életnek nyárspolgárias felfogása uralkodott. Harminczhét viharos esztend után is dalia, fiatal szív levente és ers kar vitéz lévén, ha eo-y és más eseménv elhomálvosította is egv idre reményeit, ha

könnvelmen

dokra

ki-kiszállt

pazarolta is,

vagvonát

is

ha szivét

a

s

merész kalan-

csalódások bánattal,

heves

vérét a vezeklés keserséo-g-el és nvus^talan természetét az élet

bajokkal

megingatlan tavaszt

várt

s

;

szive

is:

fölvette

kellett fakadnia,

varázsolt

szeme

elé,

az

melv virágzó újra

ébred

és

újra

Azonban

hite

—

ennek

] a

és illatozó szív

kikeletet

ifjúságának ta-

!

Balassánál ez a csodás hatalom az

terhét

élet

eljövetelében..

bízott

ers

karja

ép,

az

megifjodásnak mégis mélvebb és hatalmasabb ösz-

csodás

tönbl vaszát

terhelte

maradt

igaz

szerelem.

hozzá küldötte

Vénus

Cupidót

nagv

xxx\'i.

nem

lehetett más, mint

követséggel ,

s

ha

e

hamarosan

költeménvbl.

»

ERDÉLYI PAL

i68

Pet

mely

elveszett,

Gáspárnénál, Balassa

els soron

az

belle

kiolvashatnék szerelmét

új

' :

;

a

jelentette,

Ha

helytartója iránt.

okát

sietség

ismernénk

is

talán

:

Cupido követsége

is.

Júlia, Vénus Ungnad Kristóf Losonczv Anna özve-

szerelmét

ú]

sógorasszonyánál

István

kívül többet

szép

észbe veszszük, hogy

1587 november elején meghalt,

ígv

s

gyen maradt, ha észbe veszszük, hogy az elébbi versek eltt mit

mond

az az ismeretlen íródeák, a kinek kéziratában versei

ránk maradtak,-

emlékezünk

s

s

ha az liv. ének szép

arra,

^ulta-An]iájn-]2iT2i

hogy Anna mily állandó

igaz

s

sze-

relme volt Bálintnak, mióta ez érzést ismerni megtanulta lehetetlen

Ungnad özvegyében nem

nek vidámítóját, nását,

íme

Bálint lelké-

szerelmének újra való fellobba-

szóban forgót szerzett,

megelz

«hogy az

az életrajzi ténynek,

hogy

annak,

új

fakasztotta,

költemény íxxxv.i, melvet

felesíge idegensíge miatt, az rigi

költi kifejezése

szeretin kezdett szivében megindulni,"

s

meg

mely szivének ime már harmadik tavaszát

a

akkor

régi, igaz

látni

hogy Anna

iránt szerelemre gyulladt

bánat fogyasztja, mert semmi módját sem

hogyan

oltsa

szerelme lángját.^ S

míg

látja

azon

itt

rimánkodik, hogy «nverhetetlenre ne gyulaszsza» az áruló

Cupido, a következ, elveszett versben, már nagy sietséggel

megy hozzá vigasztalja

harmadikban Cupido már szép Júliával t. Vénus ezzel mintegy fogadását váltja be, s

a

hogv most már, miután békével megszabadult 1 Petöné, Csórón Dorottya, testvére volt Csórón Annának, Balassa Istvánnénak. 2 «Ezek után már a kik következnek,

azokat mind kiket házasságában, kiket a feleségitül

való

elválása

után szerzett.

3

attól, a

kitl

Régi szerelmemnek nagy tüze

Hamuvá vált vala szinte, De mi nem tudom mi löle. Hogy bennem meg fölgerjede. Elvált hív

szeretm miatt

Jobb részre a virágénekeket inkább mind Júliáról, mely nevére azért keresztelte a szerelmesét, hogy a régi poétákat ebbe is kövesse, kik közül Ovidius Corinnanak, Johannes Secundus (Hagiensis) Júliának, Marullus Neaereanak nevezte sze-

Fetreng,

retit.

Úgy türem szivem

Új bánat nagy kénnal fogyat De nem is látom semmi módját. Mint oltsam szerelmem lángját ;

;

Mert mint mérges Kibül nyíl-vas ki

sem

nyíllal

nem

élhet,

ltt vad,

szakad.

sem

halhat

fájdalmát.

BALASSA BÁLINT.

már megszabadult

már

a ki

s

nagv búskodó keserves régi hozzá fölgerjeszti

E három

i

,

mindig igaznak

a kit

édes

Júlia

Krisztinától

szerelmével^

hogv ezután jobban megbecsülje.

inti,

s

vadult,

is

hívét,

költt ismét megáldja

a

ismert,

el

169

költemény lelkének fölmutatásával egyeztessük

melyek Ungnad haláláról s Krisztinától való elválasztása felöl rövid nehánv hó alatt szárnyra keltek: s nem fogunk kételkedni sem abban, hogy Bálint ismét Annára gerjedett, sem abban, hogy a Julia-dalok Loössze

ama

híreket,

sonczv Annának szólottak. Bálintot, ez a desítette

ragadta magával

érzés

az

nagy szerelem fordította meg

féktelen

le

Ez

indulatait.

mes korszakán, nem

elméjét,, csen-

Anna, életének

csupán múzsája

szonya, istennje, hite, bizodalma, re-

menye

A

hajósnak a Stella Maris. ség

s

sziklája!

a hit

\/

mint a tengeri

és boldogsága,

Milv

e küzdel-

hanem védó

lett,

remény-

^ Cy^-^^^/' ^^"^^ '^'""^

csalódás!

'

46.

BALASSA BÁLINT ALÁÍRÁSA.

Bálmt újra és keservesen csalódott, mint minden idealista, a kinek nagy eszményeit bös élet

közöm-

a

nvugtalan világ ki szokta játszani!

a

s

asz-

Az események

szerencsésen találkoznak.

Mind

a ketten

majdnem egyidben, s mintha e ténvben a végzetnek úgy szólván int szava hangzanék Mintha a dönt szabadok,

s

!

események csak hogv a jövend emlékeik

azért

találkoztak

volna

útját

megjelöljék,

régi

ket

összefzi

s

a szerelemre.

Anna,

még mindig vonzó

nyok

dalia.

kétszer,

csodálatosan^

szerelmük

a xvi. század

szokása szerint és

jelenség lehetett

Háromszáz esztendvel azeltt

háromszor

is

férjhez

mentek.

Az

s

szépségük

nem

élet rajok

ségre rendelte azokat. Érdekességük

Eletr. 1899.

edzett

a kora hervadásra és bús özvegv-

nyert az argumentum senectutis Magyar Tört.

asz-

Bálint

az asszo-

nézve a sokszoros gyönyörség forrása, egészséges, és tartós

hevíti,

még mindketten fogékonyak

szonyai között

még mindig

ilv

által

nem és

vesztett,

inkább

Anna Bálintnak 22

p:rdelyi pal

170

igaz és szinte lirája szerint

még méltán

szépség fonnája

Bálint

kapuközben reá

kiált

!

talált,

fel

a

lehetett szép. Oli

midn

ixxxviii.l,

mint kegyes képében (értsd

vonzó jelenség gyanánt) gyászöltözetben

talos,

S ha költi

leírását talán tiilozottnak tartjuk

eléggé vonzónak kell

hogy

is,

Tüzes

szemét

ajkai közül apró

czol

fia-

tnt.

még mindig

ha arra gondolunk,

kivált

szemöldök

szivárvánvos

árnyazta,

cseng

fénves fekete haja koszorúzta piros orczáját, édesen

módja,

:

szerelemnek tüzénél bizonyosan ragvogóbbnak

régi

tetszik.

Ítélnünk,

eléje

egy

gyöngyszemú fogsor

magaviselése,

tekintete

villogott

el. Udvari

könnyen

lebilincsel,

tán-

vadászásában, mint egy Diána, hódító. Édesség, nyá-

s

jasság ömlik el arczán, kegvesség

üjakán

.

.

.

íme

a régi-új

szemében

édes beszéd

s

kegyes, Bálint Annája.

dalokban következetesen visszatér jelzk,

A

Julia-

melyek Anna

a

küls szépségeit, természetét és erkölcsi tulajdonait illetik, mind egv rendkívül rokonszenves, mondhatnám hódító asszony

arczképét

csupán költi,

tánczra,

vadászásra,

kinek dicsséges

festi,

és az ecsetre."*^

íme

Bálintot

különösen annak

módon

hevített

a

s

részérl,

a

Ez

szerelem.

a a

a

alak,

kit

egyenes derekú,

édes

szép

megigézte

szonv méltó a leraagvobb hódolatra lemre,

az

s

az

szokott

lovaglásra

orczája

nem

vadászó Diána leírása

hanem egyenesen

méltó a dalra

rajzol,

A

adják.

!

Ez

julia,

az asz-

leghevesebb szerekit

oly rendkívüli

az asszony a

maga

érett

szépségében, fiatalkori bubájának arczán felejtett varázsával és

vül

amazonra emlékeztet deliségével, nehezebben hedaliát

is

megragadott volna.

évek számát, egv ids volt *

Ne

Bálinttal,

keressük nála az valamivel ko-

talán

Két Diana vagyon talám ez világon, mely hasonló ez hozzá

?

Diána módjára megeresztve haja, kezében dárdája,

Könny

zöld ruhája, oldalán két

íjjá,

szép aranyos puzdrája.

Képe. keze, szeme, teteme, termete, olyan mint Diánának mely hasonlatosak

Beszéddel, énekkel, magaviseléssel

Mulatságnak

örül, s

néha lóra

is

ül

k

mindkett,

:

I

ligy

vadásznak. (XLI.)

BALASSA BÁLINT.

ne a mai társadalom elméletei szerint mérlegeljük, negyven éves asszony ma is akárhányszor férjhez megv;

rosabb a

I7I

;

ne vizsgáljuk szépségét, Bálintnak tetszett

s

azt véljük, ez a

fdolog. Okoskodásaink helyett emlékezzünk vissza ragyogó szépségére, hódító egyéniségére, míveltségére, a mint Balassa

költeményeibl elénk szökken,

és sajnálkozzunk azon,

hogv

megfelel festményen nem csodális sohasem az a dönt, hány évesek, hanem az, hány szivet dobogtatnak meg! Anna egvet, a Bálintét, ugyan megdobogtatta. Régi ezt a szép Julia-Annát

Az

hatjuk.

asszonvoknál különben

szerelme föltámadt, olthatatlan lánggal égett

A

zóbb szenvedélvlyel fonta körül kegyesét.

meg

százszor édesebben csendül szor édesebbek, hangja

meg

dalokban

e

s

a

legmagasabbra bennük

megszeretjük e költészetet

egy nemes

és forró

s

kiérezzük belle

szenvedély történetét

hanem

történetileg

szólal

emelkedik.

Nem

is.

igaznak

is

csupán tartjuk

Bálintot most e szerelem tartja lekötve, minden

azt.

Anna

dolata tosul.

E

minden reménye benne összpon-

felé vonja,

cziklusban szive viszontagságainak paza-

gazdag költi emlékeit hagyja ránk.

rul

gon-

szenvedélynek rendkívüli gazdagságú érzehni ská-

láját végigjárja és e

és

ragyogóbb.

mvésziesen

és

Megértjük,

költileg szépnek,

Julia-Anna név

és képzelete

mélyen

a legárado-

költeménvei száz-

lantján,

csengbb

Lirája gazdagon és nemesen,

s

Elete

ismeretére

költeményei élvezésére pótolhatatlan veszteség, hogy e

viszonynak intimebb ismeretét nélkülöznünk nyit

maguk

hetünk

:

a

versek elárulnak

s

kell.

adatainkból

szerelmük történetének ez

újabb

A

meny-

kihüvelvez-

epizódját

csak

nagy általánosságban rajzolhatjuk meg.

Annát sem

Balassa,

sem

lírájának fénye és szenvedélye

nem kápráztatja el. A régi, a megközelíthetetlen még egyelre gyászfátyolába, késbb kaczérságba lózva

is

s

burko-

marad eltte. Bármennyire köösszekulcsolt kézzel, hajlott térddel és fvel

továbbra

nyörgött

ideál

is

talány

22*

ERDÉLYI PAL

172

Júliának

hogy

(xl.

i

bármennyire

;

imádja

Júliát

sen gerjedt

voltát bármint

len

milv

srn

vidám

küldözgeti

tekintet,

alig változott,

hirdeti

és

látja

megmaradt

mind csak

az,

bármily heve-

(xlvii.i;

szerelmeséhez

is

kegyetlen

a

néki

(xlvj; szerelmének véghetet-

szivében

föl

is

dolga

fégi szerelme

ixliii.);

a hódító

:

Vénus

kegyes,

a régi

bár-

leveleit

Annának. És

Júlia,

a

helvtartója Bálint,

kit

régi szerelmének új és csodás föllángolása, újra és elragadó

költészetre

kinek elméjére a

gyújtott,

sok

új

vers,

hangya fészkére úgy forr, gerjed ixl.i: nem veszi hogv Júlia- Annát megindítani nem tudja. Pedig ez relem szinte a romantika példatárába

mint észre,

a sze-

nem csupán

való,

emlékezetre méltó voltáért, hanem költi jelentsége miatt

De

is.

Júlia

münkben

nem azzá,

vált

késbb,

romantikus,

volt

nem csoda

Nem

Balassa szivét és énekeit.

ha

hát,

értette

a

mi

sze-

nem értette meg meg könvörgését,

nem értette meg Comoediáját. Mert Bálintot ez a szerelem nem csupán lírikussá tette, hanem drámaíróvá is. Az els magyar nyelv szerelmi dráma Balassától való a

verseit,

mi irodalmunkban, s a hsn itt is Júlia, a hs Credulus, tehát minden bizonvnval senki más, mint maga Bálint. melyet

Töredéke,

egy

szerencsés

véletlen

valami

rideg

könvvtáblából hozott fölszínre, elárul annvit, hogv Credulus és Júlia

értés

tör

között valamelv a

ki,

melv

miatt

intrika

Credulus

konkolvhintt keménven meg akarja a

drámai

következtében haragra

fenvíteni.

gvúl

félres

Van-e ennek

mozzanatnak valamely történeti alapja? S mi

következése

a

drámában

s

a

a

megfelel-e a dráma megoldása

történeti hségnek? Kérdések, s rájuk sem sem viszonvuk ismerete nem ad feleletet. a

a töredék,

"•^

E munka

függelékében bvebben fogom megmagyarázni, miért tartom én a Comoedia szerzjének, melynek itt hasonmásban bemutatott négy levélnyi töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével foglalkoztam, juttatta Knauz Nándor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum könyv*

Balassa

tárába.

Bálintot

BALASSA BÁLINT. yulia

Bálintnak

udvarlását,

eleintén

szerelmi

173

kitör köszöntését ömlengéseit,

némi örömmel fogadta

is

magá-

ha talán

st,

ha

lángját,

olthatatlan

—

állhatatos

(xxxix.i,

valamennyire viszolénytelenül

felhatal-

Cupido hiába

s

/ele

egyfell

:

édes-

lelkének fajdal-

II.)

ingyen sem (U.

olta.

érezte,

Mily

ott.i

szenvedélyesen

nilv

m

búj-

szerelmet

íUandóbb

fordul felé, enye-

ják szivét; talán hí^a, sai

BALASSA BÁLINT COMCEDIÁJÁNAK TÖREDÉKE. Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában.)

daliára:

komoly

',

ígyetlen példánya a

de ismeri csapo-

de mint ke-

társat

^^xw állandó érzéssel

foglalta el a

11

ette

t

békülékenyvégre

egyszer

náját

szelíddé, 3t.

költ-

ez fékezte

Azonban

a

mily

'Vndrás úr ellen való a

megtorlás vágya,

dúlt.

A

lelkében

egy idre

ervel

föl-

leis^ázott

tört ki

belle

addigf nyomva. Kitört

mikor szabadították.

Alig kell

emhteni,

hogy erre

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

indulatait föla szerepre a

ERDÉLYI PAL

172

Júliának

hogy

bármennyire

ixl.i;

imádja

Júliát

sen gerjedt

szivébe

föl

is

ixliii.i;

voltát bármint

len

milv

srn

vidám

tekintet,

alig változott,

költészetre

is

néki

régi szerelme

mind csak

az,

bármily heve-

.ir>iinAlí-

vép-hetet-

(

;

kegy

a

megmaradt

szerelmének

régi

látja

küldözgeti

dolga

és cs

új

gyújtott,

kin(

hangya fészkére úgy for hogv Julia-Annát meginc relém szinte a romantik emlékezetre méltó voltáé

De Júlia nem volt mnkben vált azzá, nei

is.

Balassa szivét és énekeit

nem értette meg szerelem nem csupán lii Az els magyar nyelv verseit,

mi irodalmunkban, tehát

s

minden bizonvny melyet

Töredéke,

egy

könyvtáblából hozott

tör

fc

között val

lus és Júlia

értés

a

a

ki,

melv

konkolvhintt keménve a drámai

mozzanatnak

következése a

történeti

drámáb

ííoldása

hségnek ?

öredék,

a

sem viszonvuk ismeret E munka

bvebben fogom megmagyarázni, miért tartom én Comocdia szerzjének, melynek itt hasonmásban bemutatott négy levélnyi töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével foglalkoztam, juttatta KxAUZ Nándor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum könyv*

Balassa

tárába.

Bálintot

függelékében a

BALASSA BÁLINT. julia

Bálintnak kitör köszöntését (xxxix.

udvarlását,

eleintén

173

szerelmi

ömlengéseit,

némi örömmel fogadta

is

olthatatlan

—

állhatatos

,

ha

lángját,

st, ha talán magá-

valamennyire viszocénytelenül xgti:

bá

,

r,qm voJna. He ho még mofl" íTiicrc feul VüU^yakrüti aU

uiaai 32 iulii hé^a í loc nem vo^tc íiibad a?sía

ve^«m cíemi fói Syivmuf BKÍ: Egvcb íúkícgcj?rc d menni ? CR £ iJ.^bíL.

lkfcgCiVolt.yairi'sn i^íntcn ölV/ir^ Jtíí;ni

aiop.

/ele

,

iDiJ/íCizfiala^kar

Gkí: Occ vígych mayd csaít-n^Ki Hiondam íTsi. Nagy fen., A'aMfa.n^ercír^T vs^ l

vale^-ii

ugy€crctOiCc> hogy.maítul

lelkének

fajdal-

ingyen sem

érezte,

(U.

olta.

cs?,lof,asnyík.

iaha

egyfell édes-

:

II.)

i

m

foífcvolrtft' ki ügy*n ri« ktelkedet volsa í"c gyanakjodot volna fona S'ci-eíojcho.^ i CR£: Ok ncjkúi bvzpny igtn bclor. Jíigazliigyan^ykcdík: deazininek ^rmber ^i?oayos jclcí lattya. annaíi« n»f)ub boloudi;5;j hamcgfcn>-vc?5ic»cbcn. BKIíí-v^liyon tnclivík jcirÜ! irmcred, hogv i.uh~ ínak bctdoíí tc-f^cd Sylvanusí C'RE, Micsoda nagy-jb jeikcJ arsrialjh^lacorohogy IiMi?! > h$ c$ tsa-k rca tCí^encck^- i?-,oaácri c}ffordiriy:-:'ftitt ci tekeredvén cIcIcíti menten; rnitgytnm;45ftlK? liicsoda oiy Ví;k, ki a'nnai: okst c^cae ne vcgyt^f B R I SV Nyg vsíyns incíy almos / ioíkcíiy íllic;^cny, f taild mcg^nzkemtidct Htéhct^c micl aírhodnak néha cs.cródnck magokba az ácfcimucík HaUíó urím íia, v&Uy.on csak moíl; Jcc^doíte hc>z.íad?iiíy kemény ípnni íutia Tc-

Mily

ott.i

szenvedélyesen

nily

nemfd-

búj-

szerelmet

illandóbb

&h s- foi V^yhogy nem njöad hogy

«z horgon vsgv^on a/cfcto

Cupido hiába

s

g/afcrafi.b-a.i'

felhatal-

fordul felé, enye-

,

.

szivét; talán hí-

íják

de ismeri csapo-

,ra,

daliára:

gi

komoly

',

nem

de mint

társat

ke-

állandó érzéssel

,

u

foglalta el a költö-

ette

t

békülékeny-

szeliddé, 3t.

végre

egyszer

náját

ez fékezte

Azonban

milv

a

?

Jccníóti-eiiikab-vabha

hol trécselt ^lairal,

s-k'-

s

í\ndrás úr ellen való

Seuívcl rc^d^vallyoíi. nc"^rctko^oíc kcgycíröetek tgy« ;.';

a

lattá öogy>ylvaniiiíainya|*sko'dot

megtorlás vágya,

dúlt.

ladde balg^tag^jmin* vagy/jn ádolögh > CR£U. No' had -arcni r*ap sl acmn/íigáik

A

lelkében

föl-

'•'alfia?

C

egv idre leigázott

«

ervel

álddi^j

tört ki

belle

addig nyomva. Kitört

mikor indulatait szabadították.

Alig kell

említeni,

hogy erre

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

föl-

a szerepre a

u

k

ERDÉLYI PAL

172

Júliának

hogy

(xl.)

bármennyire

;

Júliát imádja

sen gerjedt

voltát bármint

len

milv

srn

vidám

néki

mind csak

(xlv.i;

az,

bármily heve-

szerelme

i'égt

szivében

föl

is

dolga

ixliii.i;

szerelmének véghetet-

1

küldözge

tekintet,

alig változott,

a

megm

régi szerelmének új

költészetre

gyújtott,

hangya fészkére úg\

dolgot nitnl 'i'»a^r3JiB;vW

sj:

mely

iüg,

O

Jtáí.ofgy^/'-

!;vS(riirrtÍf^M>a tiJtó*^:í>.^ít*Jv«

/

hogv Julia-Annát mt

líalaltS merg.ó

relém szinte a rom;

jcT.ú m«r«g5;tl a? a.'yí^avckxt,, iííkct

emlékezetre méltó

V'

im

kící./

hafiíAí-iolcóábHt.kcsí-

ez uí 3 n .n t cm lU ke r n sgy f n c ny o ffif Kíinnsfij , í nv tl!^á^ko^^al tyf!-crr.;rha fahíca/-' |j6it 4.<>e2ikii ivj^y íicrn , ne fuppticai/ az.oft úi.lft

De Júlia nem mnkben vált azzá,

is.

^

Balassa szivét és éne

!•;

hogy outhozzaá^'aytí^rn, rí^ntm k-^^y-tTihír h---í;

nem értette szerelem nem csupár Az els magyar nyel verseit,

i

mi irodalmunkban, tehát

s

melyet

Töredéke,

értés

között

julia

tör

ki,

a

e;

a

meh

íUim

ar cltcfo

B

kíkT3fv,?lt|

k i íi

,.*háncnT veid

:

.i-n i-u

vaUiia vá^y^*gy-4G>iog.ötT

Jom mit be^ellifíC) fcrg&gy Boc

Nem

latOAÍc as^tubilí^smítiímíyjtl,

nt\h6hik

i

föint rus kapál

^

-«k«U

hségnek

E munka

DoveoDen togom megmagyarázni, miért tartom én melynek itt hasonmásban bemutatott négy levélnyi töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével foglalkoztam, juttatta Knauz Nándor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum könyv*

tárába.

függelékében

Bálintot a

thil^öí

iáei«f.r'á

jr>s'nriokaí4^ugyaratníígJ>fe?liötíJ ,/f-,vir&Ua2 íar-'

mef. A2fiagycKrfa,issi4igkcsii«my3

sem viszonvuk ismére Balassa

5ÍAC-P?rrt

kt^lvedöi:

, k^" 7)yóió^ íulianak ,-'£ ne^oadaiy^5í«r bAfoüfcjí híLmJdíoun:k<mrii reád, cskemenyíbvaVfeol-

jrnrp

Tiif^

történeti

,.ío£

ok nclkúí való h^2« 15 g^an lift gati^sh láff-f

ez

íiií'gh.,e:nf>e.íí.is::r-is

il

következése a dráma

teíclcr^

H E. Latodc, ^p^ áaiog iftcúií ío

foti)ak,,,5i«eg v'cí^Sl fVfCíTi-ctr

a drámai

mozzanatna

hi^c^

tsiAfíí.'C

konkolvhintöt kemén^

a

iíJjcri hárr-iífat

eí urán mtUctte'íUPolcík VáJr;. ügJ^an tíí

ne böiíOíiclüsiíodgyÁl

könvvtáblából hozott kis és

mkrí Ivopjf

fTf^it-nís

mf>r^rclfnes ^oaifui

minden bizon\

fe^rckri/

Coniocdia szerzjének,

cc.ííí:^

BALASSA BÁLINT.

kitör köszöntését

Bálintnak

Júlia

szerelmi

udvarlását,

ömlengéseit,

némi örömmel fogadta

eleintén

173

is

(xxxix.j,

olthatatlan

—

állhatatos

lángját,

ha talán

söt,

ha

magá-

valamennyire viszocénytelenül s

skkO,f

ít»«?>K fjiís-fccf^

ící-'bt: ly.,

í« fecreí .rifcV-tioziad'.,

*:úc\ e ko%fti(^f:\

r-s

V r íscn

1

i í

yt

*CRe:

n.

állandóbb /ele

nagy

egyfell édes-

:

(U.

olta.

rnu

íagy

kc»vfs5is:iri

sfúg 7 el fn ?t clfe'Ái ^^h a

>

i

A/ tep Diana ít 1 H-i-

,

*./

vaí5á-éí^

m

»^ ^ n^* '^ a s r(;Tfvi*

€<0

hogj

iull^

ijÍGls ^-t%f

n

i Ll L. TíHí. -ri

kM

í>jnítii. ug3' e!&

fordul felé, enyeszivét; talán hí-

de ismeri csapo-

gi

daliára:

trifdc,'.

S^áCoT

,

..v^íumÜ^T

komoly

^lirií.

ta

nem

h

e

e/ fele ¥^r i „

•

b v.

eJeiífí.-," •??n.^v*'n«w5!,^^(l-

fáfits^-sajf r.t od;

:

'

•fiiig. -b-iirí-en.g.-erae-

mii

t

békülékeny-

egyszer

náját

•^.'•itííí.eiJrí--

át.

^x^f^^k

Azonban

a

4.

Ázcnar I.Q 5

a

milv

megtorlás vágya,

dúlt.

€

végre fékezte

ez

i\ndrás úr ellen való

Ur^bír.i:? fóí£:i^í-L'4oi. kt'acrti^

f>>im Sí r6;\ín/a.. kei aiíarerars tik>i'.>.

költ-

foglalta el a

ette

k ogf ie.nvliíl.

¥^hn

ke-

állandó érzéssel

szeliddé,

teiKiJía ero? sivúférS v-.*gy í ÉríFt gv 6 cr wj, m a«4 d -r í^ E

társat

s»eí^*rs ri

inkaó: tJegcMirt;^ min:

de mint

:«;..iáiéic!6É

'.

í{

Mily

ott.)

^a,

',

íoc iáíom hoí>y

érezte,

szenvedélvesen

nilv

íják

íflíi

szerelmet

ingyen sem

vagy

búj-

lelkének fajdal-

II.)

got^^t3rít*3^íl íí^mcfttv«-ofJ^0,t'eÍ6-:.t??«(i»

felhatal-

Cupido hiába

A

lelkében

egv idre

ervel

cá-

föl-

leisrázott

tört ki

belle

addig nyomva. Kitört szabadították.

Alig kell említeni,

mikor indulatait fölhogv erre a szerepre a

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

,

172

ERDÉLYI PÁL

Júliának

hogy

íxlj;

imádja

Júliát

sen gerjedt len

voltát

bármennyire

is

'xliii.i;

szivében

föl

bármint

dolga

mind csak

néki

szerelme

régz-

(xlv.,;

az,

bármilv heve-

szerelmének véghetet-

1

mily sürún küldözge

vidám

tekintet,

a

of cn fcm kepféicn íem t tíctien fcm icheteflen dolgot tüJcd nem.k vanok} hanem csak

megm

alig változott,

régi szerelmének új

költészetre

gv'

gyújtott,

relém szinte a rom; V'

De Júlia nem mnkben vált azzá, is.

^

Balassa szivét és éne

nem értette szerelem nem csupár Az els magyar nyel verseit,

i

mi irodalmunkban, tehát

minden

Töredéke,

s

bizon^

melyet

e;

könyvtáblából hozott lus és Júlia

értés

tör

között a

ki,

-s

meh

.

hai-^íri Icgysjfs §&«

ronyéínom veÉat, nyaval/a<*»£, f bánom horg az Igaz §€tdcm •mint vailai'Cnnjrifekk,bm\i.n:o<^

hangya fészkére úg^ hogy Julia-Annát m< emlékezetre méltó

ne4-eg7cn cltcnf.á

ha

íiívcm íítrentíilcainam, dt fninrhogj^-ncai fegithetlck fsm kot^ycbbíthctUk femtUiVcl

'

azt 5S bahom. Azcrt iaüad, meti cngcm.csak ivcaban igyekezel hozzad hayíání R4 &z Iften mind az ir»erinyei ÍRijnd azfoidifok. fícpfcgókec hozzíjoü illend teffntfecttcl tj';líicétte, mi doloj^hegyfeávcdctazkcgyeíitgf>. ben rcfecLleDnc írtí > Nem tudodci hogy oly Éjnten 9Z ^cpfrg az kcgyciíég liclkuí , mmí az écp kutjo forrás vl^ neíkíJ, i mint azáep fiatií 20I0 ág gyümölcs nelkúi. Haaztíartod, hogjr 2ícm erdcmiccí az te fjcrtltnsdetvafn bar ne §6rcscngcrne?, cs:ik ítngtd ezt, hogy
GRE

.

boc luiid

IS , rnt:gt5 es&kjícur£kitt;lytiívggcl az en ícrejrncfóctj í ha *c^clmcíed , nem Ithc" tf^k, legyek íírtan ciak rabod mixelek i L* Kern kel tírugyínis ft^^rtÉcínclyí-díc'iTi éöigítlatod íchi rabfagod si-ar kipcTetí*n-, ^oi^a^a

U

.

i-aöj* Icgy, c?álcr,eííeín

hsgy beket

:.

degíddii^

konkolyhintt kemén^

írccáelí'sbtnr tajíún iiíOÍtis vaiakí íncghi^toct jiogy t'g^gyí vágvu rtk , í mi rjujarc gyAni'fagbán

a drámai

cíik hiiZiin'ii ki-.tíccsegi;

mozzanatna

következése a

történeti

a

dráma

hségnek

Air-*i[

Uk

mert ing^szctnbcr.

Cupitic cí Venu> fT\,ífarfgyaJSsr^escricdc* sí*djVCi<^aüíC, é:l

n;e^ycv!:,

CKEU.

sem viszonvuk ismére E munka

függelékében ooveDoen logom megmagyarázni, miért tartom én Bahntot a Comoalia szerzjének, melynek itt hasonmásban bemutatott négy levelnyi töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével foglalkoztam, juttatta Knauz Nándor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtíalassa

BALASSA BÁLINT. [iilia

Bálintnak szerelmi

udvarlását,

eleintén

kitör köszön ^'^'^eV ömlengéseit,

némi örömmel fogadta

is

I

XXXIX.

ha

lángját,

olthatatlan

—

állhatatos

,

st, ha talán magá-

valamennyire viszoíénvtelenül

mf rí ha te eí m^gf.éís ms?J íí^V mTárídfcktikrferiíúgbcn, ííiiHv ií Gap ncikul

Cupido hiába

5

f<;í^?eiríí8prtfií,

btjgy

ho2Z«m acm eng^éíeícdÉ^Érp itrlien^k 5iv€£ ü V«n~* mikor íícgirm,

kerr.cí?íiud

ian; ft ntuCf** mg) úiol

e
ingyen sem érezte, lU.

olta.

viisgoj^

«i?^nck

;ha mind ctak S/l /* ii^ij V>y hakisílan tokcilcrlfnrof

s ffiít fii:4t:i',3ra„

i^toks

m

fordul felé, enyeszivét; talán hí-

íják

meg «ranáp.rj3crcimtíi

kevaflíagonííatí igazat

abívan icgcdít, ne/hci^ís mint srrJi

I

ra,

de ismeri csapo-

gi o

daliára:

ci; ííc p.if

komoly

',

ACTUS

IIL

SCENA

nem

l»kr;,l<íi2

t

ke-

szelíddé,

:

át.

nsk lü fiísppa^i vítik.
költ-

békülékenyvégre

egyszer

náját

Na-ppaí vigyon 32 frlciícn nyuágára K aiiít bajitafok., a? hfiíak-

mind nyulak

társat

állandó érzéssel

fog^lalta el a

ette

Jo íe?f IníeVoi, Feleleiüeke.s veseh E'hoíu!. ^

de mint

IIL. n

C^ YL'/ANUS

Mily

ott.

szenvedélvesen

nilv Abíín-

édes-

lelkének fajdal-

II.)

?

,

egyfell

:

búj-

szerelmet

állandóbb ,-ele

líBí€.r'iif*Í5«fú

felhatal-

ez fékezte

Azonban

milv

a

íVndrás úr ellen való a

h*.Uk,barrfe3kbcke'/c)nyifgöSn" fiak: csik ígícaul a ek cm h^gy fe.rj ryiíl ff Áifeppai mnuicniír.í r!yü'^o4a.iís;jín. jserr.miít-

megtorlás vágya,

,

dúlt.

K

eo:v

ervel

lelkében

idre

föl-

leio;ázott

tört ki

belle

addig nyomva. Kitört

mikor indulatait szabadították.

Alig kell

említeni,

hogy erre

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

föl-

a szerepre a

172

ERDÉLYI PÁL

Júliának

hogy

Júliát

sen gerjedt len

mily

imádja is

srn

dolga

ixuii.,;

néki mind

régi szerelme

szivében

föl

voltát bármint

vidám

íxlv.i;

csak

az,

bármily heve-

szerelmének véghetet-

1

küldözge

tekintet,

szerelmének

költészetre

a

megm

alig változott,

régi

bármennyire

íxl.i;

ííPíiVof

«

%1c

-i

f'Cf íkm.íy/^fecn

egek. IDe

m lyci

új

gyújtott,

hangva fészkére úor^ hogy Júlia- Annát m<

^e

'1 Mpgij Koíiklsíí, Kíeíieríhcn

r/cí:fák,-Kik.

t^JímVii \tnn'-^,, liidgy8f?:>5 cmxm íiin^ef r^. Ki Utoa- £^ít;&£H-^ Ho^.ig/ h&liyai. ysí^^ín * hx&i

relém szinte a rom; emlékezetre méltó

V'

De Juha nem mnkben vált azzá, is.

^

nem

afcarJi,^

ft?

b

kh.c5cr..üí&ri-L.ibst*ihiE

Balassa szivét és éne

nem értette szerelem nem csupár Az els magyar nyel verseit,

i

fvTCengení hágr; Mi kca-?í;i.:bbitheí; t^mitüi íeliáít kerk.k ^.KsífnPítyí^jv^ríSí.Kefer kcno-mat, Mi C!i/hi£h&'i .'í-m iig/í ^iCT s'nfj-ílr 5J- ípí s2 mire kikéire y^%y},

^!A.f|-?;m i;.e|j>!;

.:it

tAíÁj O f m g i>d fii ^-^y.?. f é%H \gi£' Ott Kiyi?,5»í»*:?Jh2fna*? Sum liclyí-í-orl-oitj

:U'

5ii

>.?

mi irodalmunkban, tehát

s

minden bizouA

Töredéke,

melyet

e, '

- ',

könyvtáblából hozott lus és Júlia

értés

tör

között

ki,

a

neve, Kíí

í'okiu.k scivúlí

*

Ldkí-ni

h7t

ödg

.•^N K'. ..-f

V 3 n ir &.

bfíönmeg vtíiotn, Dcjo

ioigsJitoni,

X^dvcíe r»tl.j «*-£g>' acm S.^ip löltasvAiinam, 1 csSnc-jc ho^í-.ara , Meg kíg/chnc^íj .nt;iiP.'íi.: Hogy regen solge-íom, Lv^sncjucáimoíav K
^

meh

konkolyhintöt kemén^ a

drámai

mozzanatna

következése a dráma a

történeti

K'ZgytdcFigt'ftrtí Ertc íit

Mint ítp

i^gjf

^?:kbíü,

fe4f

k&AiTíy

i<í^ysi:»tnící; íio>:xg

hségnek

sem viszonvuk ismére E munka függelékében ooveDoen logom megmagyarázni, miért tartom én Balassa Bahntot a Comocdia szerzjének, melynek itt hasonmásban bemutatott négy levelny. töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével fogalkoztam. juttatta Knauz Nándor hagyatékából a Magyar Nemzeti Múzeum könyv-

BALASSA BÁLINT. yulia

állhatatos

Bálintnak kitör köszöntését ixxxix.í,

udvarlását,

eleintén

17.^

szerelmi

ömlengéseit,

némi örömmel fogadta

is

—

ha

lángját,

olthatatlan

ha talán magá-

söt,

valamennyire viszoíénytelenül

nem

tobbeí csík parancsóIjTi cieg

tv^4r
Mciy >a4c s\

a?<»

ninxv£ft-« fvirf^ro volníi -

D

£: v^ele

p4ríy« *>íigit', oen* oly iTa^yri t«r*

II.

í»«k uáficikfi/Aing

Mcgszckíte

;

hogy

ti

(U.

m

ú%t-

Mily

ott.)

fordul felé, enyeszivét; talán hí-

íják

Icihca tgv kcíücno nsiam, atkcd aüiiaTn cn «íf ha imtz kafarkö E^f q<í tA tiém clvctrt-.

érezte,

szenvedélvesen

nilv

C A L.

-Ic^tírz-laií^^^ tt.ak\

lelkének fajdal-

I

olta.

íicihríS^-ifrhvtrüÉ'?^
hft íí;j.>«ih vtíI^.Ua isJivd'Utv iljfogíis fjiaai.

egyfell édes-

:

ingyen sem

n^tfcíaívRZsgebc. DIE tírtv^ Tik íiisirík .bf pjzíg &c^, vayp.a nic4^ fijgöéinaTOG AL. Mirfck bcFCÜcs \ *D!£. AtrU-r icögciiclj-

CAL De

búj-

szerelmet

állandóbb i

toé m«g4iJ mihtfcz: Eroélyiifk j^/oiozat ad/t' fofí.

Cupido hiába

s

ftiínkitt-

felhatal-

^a,

de ismeri csapo-

gi o

daliára:

,

komoly

-,

nem

s? cpórjtc

MefíV cl-

—

Istíf;

;ette

-

t

TUS nn. sc£ísA

ni.

K>^ck^Ir^s^•fe^dt^o7.iT^-S^ílvítUííh!»

békülékeny-

szeliddé,

Hc^y

ét.

költ-

el a

végre

egyszer

náját

A.C

ke-

társat

állandó érzéssel

n fodalta íífi.v^t?i.M

de mint

ez fékezte

Azonban

a

mily

András úr ellen való o^Líiri

vegrt; SIC trionv%y3u

hot^y

h n^m Cn

a

megtorlás vágya,

dúlt.

kolmiíOilag, vagy kttjacsci^rstsír kos,-

A

lelkében

föl-

egv idre leigázott

ervel

tört ki

belle

addig nvomva. Kitört

mikor szabadították.

Alig kell említeni,

hogv erre

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

indulatait föla szerepre a

— 172

ERDÉLYI PÁL

Jiiliának

hogy

imádja

Júliát

sen gerjedt len

mily

srn

vidám

(xliii.,;

szivében

föl

is

voltát bármint

dolga

néki mind

csak

az,

régi szerelme ^xlv.

;

bármily heveszerelmének véghetet-

1

küldö2

tekintet,

C"^R€EnUl^',

szerelmének

költészetre

ínrirt

nem

tn? ííer-

fedc^hedeáfelótccm Nuvj? ol^r tuok ,-m£ly valaha ki ncm-cknik .SVl.. Ml doiog, rílimoorc leral? Mit garazJsíkoíJ»J V':W?n CiVsiCi Nfiii €isk gar*z<í'»íkí>doííí a? hitótkn í lókeUctltti

i

gyújtói

hangya fészkére ú hogy Júlia- Annát

i

relém szinte

Csskliflr,

me^

alig változott,

régi

bármennyire

^xl.i;

a

guba góniórrtí, rríöj'w me<'ii vonpuk .IgubaC mai hatan iia-rancrn gondoi^ S Y L. VaFa. ntt*it? veUyon mi b$ncífíVd volt v«Í3h» í« licm jámbor ,'hogy igy parvarkodol CRED. Ifói banision; mc^ÁZ kcrdóde > vay bbgjf ncín tU'ioci Te íioz^4d cn ugy Iniffitn ítií nt n-»á^ambezL-t f aho< kípcfttanecsoti.skcrdetctmíuíed IDUH meg luí biratomü'i
roi

emlékezetre méltó

;

De Júlia nem mnkben vált azzá is.

Balassa szivét és verseit,

\

ér

nem értette nem csupa

szerelem

:

Az els magyar

nvt

mi irodalmunkban, tehát

minden

roiCii cnnekenn mcYv:ífrk esrcnde^ig vaio í^di^síatomníkiriindcü í r-dtt'-ítM" bt'icf el ve.^í*Tted tuiem: hojy cdirf.f.<:i jUycnsriiiífltaít iayt*m ,

:

bizon

i

Töredéke,

melyet

t

3i'i

^

hitte voíír^- ^oty cirgcrncr i ilivcrt ja fáríoflaí t ^-. !.._ . t- Jr:_j_-7 ?..^^ ;.. -1..,

könyvtáblából hozott lus és Júlia

értés

tör

között

ki,

konkolyhintöt a

drámai

a

mel

kémén

mozzanatní

baTaifjj itSkcUctísJaníborfag? SYL. gáíyo,skodgjííl,ha!.díncg,im

megmond-...,

Uitnugj^ aiígadiolctetbenní j ha crdecnlskc b6cíinatot vngy tic-ríj- E.gykar Dimecavti t>al-

következése a drámí a

történeti

hségnek

sem viszonvuk ismére *

E munka

Balassa

függelékében uiii

Bálintot

en

a Cow/oí-rfm szerzjének, melynek itt"' hasonmásban' bem utatott legy levelny, töredékét a véletlen szerencse épen most, mikor Balassa életével fogalkoztam, juttatta Kxauz Nándor hagyatékából a Magyar

Nemzeti Múzeum könyv-

"

BALASSA BÁLINT.

kitör köszöntését (xxxix.

Bálintnak

Júlia

udvarlását,

ömlengéseit,

szerelmi

némi örömmel fogadta

eleintén

olthatatlan

—

is

állhatatos

,

lángját,

ha

ha talán magá-

st,

Qg\-Q^^ pillanatra megfeledkezve valamennyire viszo-

ról

nozta

is

:

—

togatta

nem

ezzel a további udvarlásra önkénytelenül

s

mazta

nem

gondolt reá komolyan

Bálint

mélyebb

iránt

másfell bánatra

mát, érte való

inkább csak nevette

taszította;

noha

kínját, s

vele

is

:

lelkének

fájdal-

érezte,

magában gúnyolta.

mikor így énekel

milv

(U.

hogy még sem okul. Anna nem fordul

nem

ott.)

Mily

szenvedélvesen

lát,

szeret,

s

szerelmet

egyfell édes-

tisztán

a

buj-

ingyen sem

ílvii.)

látta,

jól

felhatal-

Cupido hiába

állandóbb

és

mutatott. Talán kaczérkodott

gette,

s

felé,

enye-

komoly gondok nyomják szivét; talán hízeleg hiúságának a költ állhatatossága, de ismeri csapo-

legni

dárságait

;

tud,

visszaemlékezik

talán

régi

a

daliára

:

de mint

komoly társat kehanem állandó érzéssel

tapasztalt, óvatos és takarékos asszony, res, a ki szivét

táplálni

is

nemcsak

földeríteni,

tudja.

Ez a csalódással fenveget szerelem foglalta el a költnek jóformán minden gondolatát, ez tette t békülékenynyé s míg reménve volt, hogy Annáját egyszer végre csakugvan magáévá teheti, ez tette szeliddé, ez fékezte meg szenvedélyeit és bosszúálló kedvét. Azonban a milv váratlanul engedett föl szivében az András úr ellen való harag, ép olyan ervel tört ki belle a megtorlás vágya, mikor szerelmi ügve rosszabbra fordult. A lelkében fölhalmozódott szenvedély, melyet Júlia egv idre leigázott és magára irányított annál nagvobb ervel tört ki belle a

:

alkalomadtán, mennél jobban és

égetett

ott

szabadították.

és

akkor,

Alig kell

el

nvomva. Kitört a mikor indulatait fölhogv erre a szerepre a

volt addig

a hol és

említeni,

legalkalmasabb alak Balassa András

volt.

ERDÉLYI PAL

174

11.

Az ENGESZTELÖDÉSNEK áldó szelleme hiába J~\. 1587 végén Bálintot, ha Andrásra

békít hatalmát;

tette

vezen

az

rá és viszonyaira,

Nem

elsuhant.

Ítélet,

neki

volt

elég

szül sem

diadal

sem Bálint engedékenysége. Durva

hanem izgalmas küzdelemre

nem

volt edzve,

feje fölött

pozsonyi

a

lelke

nem

várhoz tartozott negyedrésznvi jussát szinte

erre^

ha más arra okot

s

kezdte a visszavonást. Mikor öcscsével min-

adott,

den a legjobb rendben ment, mikor öcscse még át:

terjesz-

természete, zsugori,

gyarapodott az idvel, mely

ádáz lelke

nem

ki

meg

események hiába alakultak kedha András a régi maradt. Pedig

az maradt; ha változott, csupán rossz

is

is

szállotta

is

az újvári

árán alul engedte

megszégvenült sikereitl és hogv kielégíthesse

szemérmetlen üzérkedéssel lobban-

fekete vére indulatait,

konok Balassa vért. A villám Üjvár miatt csapott le. « András kissé uzsorás módra járt el,» mondja egvik már többször említett történetírónk, « mikor 3300 frtért veszi meg a megszorult rokontól azt a részt, mely a királyi inscriptio szerint is 4125 frton

totta lángra Bálintban a

volt

András úrnak ez rendszer,

ez

miután Újvár zálogsummája 16,500

kiváltandó,

elkeseríti

bántja az,

ilv

természet

üzleteit

Bálintot

olvassuk

tovább

hogy bátvja még más dologban

Ez

akadékoskodik.*)

a

más dolog

*

mi már ismerjük. Nála

melyet fukarsága eléggé magvaráz.

—

frt»

az

— is

újvári

«

Ha már

még jobban fösvénvkedik, építkezésre,

fölszerelésre stb. fordított költségek visszatérítése.

Még

az

öregek, Balassa János és felesége, Újvárt egészen jó karba

más épületeket emeltek, tataroztak Bálint maga is bven költött a várra, 1579-ben

helyezték, istállókat s

javíttattak.

*

KÁROLYI Árpád,

id.

s

m. Századok, 1882.

évf. 731.

1.

BALASSA BÁLINT.

többet fordított

3000

frtnál

drás

Újvárat

ját

kellett

ki

volna

Ítélet kötelezte,

nem

O

fizetnie.

nem

Mikor tehát An-

czélra.

e

ha mást

átvette,

I75

is,

Bálint

3000

írt-

azonban, bár erre királvi

vállalkozott másként, csak úgy,

ha a

kamara

az építkezést megbecsüli és arról hiteles becsleve-

let

ki.

állít

Bálint ebbe

beleegyezett

is

kamaragróf küldetett

czei

beruházásokat

a

föl-

"^^

is

arra,

kipattant a Balassa-természet, sal

erre a beszter-

Csak ebben akadékoskodott-e, vagv egvebekAndrás úr? De már ez egy eljárása is elegend hogv a békés egvezkedés megszakíttassék. Bálintban

becsülje.

ben

hog\'

ki,

s

másképen

is

le

s

megmutatta, hogy András-

tud számolni. Senki sem csodálkozhatik

megbánta engedékenvségét, s András úr ellen fokozott ervel támadt fel. Bécsbe ment s Ern fherczegnél eredményesen kért pörújítást, mert a fher-

azon, ha erre Bálint

czeg törvénvlátással Kazaházi Joó Jánost bizta meg,

a ki a

következ év (1588 márczius elsejére már a terminust is kitzte. Más oldalról pedig Ferenczczel neki mentek Újvárnak

s

megismételték a véghlesi villongást.

ha ismerte

is

a feleket

csupán res judicatát

s

a

láthatott,

s

volt

is

más

czélja,

csak

biróság,

annál inkább, mert Bálint

ekkor sem jelent meg, még csak ügvvédet sem

Nem

A

pörben dúló szenvedélveket,

az,

vallott. '•'^

hogv Andrást bosszantva,

Bálintnak van egy töredékben megmaradt levele b. Réva}' Ferencz trebosztói (Közölte Ipolyi Rimái államiratai és levelezése, gi. 1.) E levélbl sem a kelet éve, sem a czímzett neve ki nem olvasható de a tartalomból kitnik, hogy Balassa Ferenczhez Íratott, s a dátum 1129. Februarii ex arcé Besztercze annot *

levéltárában.

:

:

:

után a hiányzó évszám 1588-ra volna kiegészítend. Erre mutatnak a következ sorok «A kamaragróf, az beszterczei, ha eddig oda nem küldött is böcsülleni, azt :

tudom, hogy odaküld. Azért ne csak a kerítést, hanem minden épületet, valamit szegény anyám és mi építettünk, úgy mint az istállót és kerteket mit, böcsültesse meg mind kegyelmed, azaz 3000 váltóig, ha lehet. Talám meg is lehet penig, ha Kegyelmed az böcsüllöket jól tartja." A mit az 1588 márczius 7-iki levelében is, hogy bátyját ki akarja fizetni, itt is említi «a pozsonyi út helyett mehessek Lyptóba és az jószágom árát tegyem le az bátyámnak". Ez a pozsonyi út a márczius i-ére hirdetett revízió- tárgyalásra vonatkozik, melyre, mert az osztálylevelek Erdélyben vannak, a mint írja, jó prókátort kér. Maga ugyan nem volt akkor Pozsonyban, de el akart menni. Ez alapon a levél keltének eddig nem pótolt évét i58S-ra kell tenni. :

** V.

ö.

idézett 158S február 2g-iki levelét.

'

ERDÉLYI PÁL

176

Természetes, hogy in con-

a kiegyenlítést húzza, halaszsza.

tumaciam megint csak ehnarasztalták. BáHnt taktikát váltott, ezután már a csrés-csavarás útjára lépett. András és Zsigmond vádaskodása ez idtl de

kezdve jogosultságot nyer,

vádak

éle

hogy

kerüli,

szokása

elfelejti,

hogy

tot,

bíróságot

új

Szemére

kicsorbul.

múltra vonatkozólag a

hogy

vettették,

helyett

igaz

szó köti a férfit, s

a

a törvényt

hazugságot

hogy mindig

mondani,

kér orvosla-

nem meri magát vinkulum

mégis

hogy alattomossága szerint hazugságot kovácsol, ténveket ferdíti és gyermekes költésével, féktelen kép-

alá vetni,

a

zelmével

be

fonja

a

kitanulta és megjárta a törvényes

den

útját,

de

példát adott,

András

hogy

csak azóta,

st

sietett

Tény,

fherczeget.^

hogy

Bálint

csrés-csavarásnak mintisztelt

urabátyja erre jó

erre az útra rákényszerítette. Persze,

öcscsét viszont

pörbe

hívni

s

hogy

Bálint

az

meg is kapta. Ez újabb összeroppanásuk a bíróság eltt ilv módon szintén Bálint kárára lett. Talán nem sokat tördött azzal, hogy elmarasztalják.

idézést

Lelkét más gyönvörség izgatta. Rázúdította vészes indulatait

mer

meg

Újvárra. Öcscsével közösen csinálták próbát.

lefoglalta

((Kikergette

nemcsak

Andrást illet

a

félrészt

várból

a

maga

eladott

András negyedét,

rátette kezét

is,

ezt a vak-

provisorát,

hanem

az

annak mindenféle

hogy bosszúja teljesebb legyen, hozzá szintén ragaszkodó s bátyjánál semmivel sem higgadtabb vér öcscse, Ferencz, feltörette Andrásnak a vár-

jövedelmére, ingóságaira,

s

ban lév lakosztályát, földulatta holmiját, megitatta vel borait », 3 szóval a két

rult

öcs alaposan fölcsúfolta András

Azután Bálinték beleültek

urat.

a várba

s

az újvári

nyomo-

jobbágyokat hallatlan kegyetlenséggel és zsarnoksággal

2

Az 1588 márczius 14-ikén kelt itélet a családi levéltárban. KÁROLYI Árpád, id. m. Századok, 1882. évf. 736. 1.

3

U.

1

vitézei-

ott.

:

BALASSA BÁLINT.

I77

annyira sanyargatták, hogv azok elköltözéssel fenyegetztek.

Persze

e

sürgs intézkedéseket és szigorú hadi kamara haladéktalanul elrendelte a

hírekre i^ndiás

büntetést kért

a

s

vizsgálat megindítását. Bálinték pedig nevették a mulatsá-

nem

got,

gondolván

is

hogy miután

arra,

erszakoskodást meg lehet

a vár

felségéé, az

állapítani.

Bizonyára nagy okai voltak, hogy András ellen föllobbanjon

s

nem

de

hogy lobogó vérét Újvár megrázásával hanem els fúriájában vitte

kiszámítva,

András úr

vét

mint

ellen.

kiszámított

a

A

hirtelen harag

szilaj

ked-

mégis többet

ér,

alattomosság. Ez a különbség Bálint Bálmt neki rontott Újvárnak, András

és

András

ki

akarta húzni Bálint alól

között.

csillapítsa

a

gyékényt; amaz nviltan

'és

c^ 47.

BALASSA ANDRÁS ALAIKASA-

szembe nézve, emez titkon

és praktikával

intézte

Balassa János halála (1577' után Újvár évre

tizenkét

volt

beírva.

Ez id

örökösök villongásai között

folvt

a

utolsó évei

a

melvek közül

le,

dolgait.

hóknak még Balassa a

most

tárgyalt év (1588) a leggyászosabb pusztítást látta. Lassankint tehát közeledett a kiváltás ideje, a

különösen érdekldött, a melytl tak,

s

melvre

a

véjrül

a

mely

András

érthetleg tartot-

a fiúk

kamara

iránt

türelmetlenül

is

várt.

A

viszonyok úgy alakultak, hogv az udvarnál nem ismertek az újvári kérdésben más megoldást, minthogy az viszszavétessék.

András

ajánlott Újvárra

már régebben tetszett,

mert

Magyar Töit.

tanácscsal

friss

Véghlesért,

a

melyre

Az fherczeg már elbb

is

a

úr

Életr. 1899.

szüksége

volt.

a

szolgált,

ajánlat is

cserét

hadi kamarának annál

jobban

alkudozott V^éghles 23

:

ERDÉLYI PÁL

178

pörleked Balassákkal megalkudn nem tudott. így azután mikor András birói itélet alapján az egyharmados Zay László mellett, ki a megváltást már elbb sem ellenezte, a várnak osztatlanul birtokában ült az alku és csere könnyen ment. A szerzdés nagyon kedvezen ütött ki, a fiskus is, st András úr is nagyon meg volt azzal elégedve,"*^ majdnem úgy látszott, hogv e várakde

visszaváltására,

a

nak régtl húzódó odiózus ügye lekerül ilyenképen egymaga

lett

tán furcsán kipenderitve

összegét

már

föl is

a

napirendrl. András

volna Újvár ura. öcscseurait kur-

onnan.

A

fherczeg

a fölülfizetés

komáromi katonaság részére András úr pedig történendket. Nemsokáig kellett vár-

vette

s

a

fölállítandó sörgvár építésére fordította;

módon

sunvi

leste a

csak addig, míg az alku hire Bálint fülébe jutott.

nia,

Mikor

Báhnt

forásról

e

olv

értesült,

ervel támadt

Andrásra, hogy az pénzét komolyan félteni kezdette alku visszavonásáról erre rábírható

tek

meg

nvitrai

de

volt.

violencziát

is

lehet,

a bécsi

dissidiis et violentiis

az

A

követnek

el.

A

idegennek adja a

meg nem

azonban

dominorum az

els támadást megrémült jó

kamarát,

hogv a fiskus bontsa hogyha Újvár csakugyan András úré

Bálinték emberölést,

kedés

mely

meghaladta.

föl

sítja,

a

ellen,

püspök az istenre kéri

infinitis

a ki

az

Bálinték pusztító hadjáratot kezd-

a véghiesi birtok

újvári

az

s

nem

fherczeggel,

traktált a

s

midn

azt,

Balassaí tudó-

egyezséget,

mert

félni

leszen, a kizárt

vagy Isten tudja miféle gonosztettet

püspök ismételve fölség,

ajánlotta,

hogy Újvárt

mert máskülönben az ellenséges-

szüntethet.

'*'">'

Egy

ideig foglalkoztak

is

hogy e veszett s hogy a pénzes lUésházv is visszautasította, megint elvették András úr szerzdését s azt valósították meg. Újvár ilv módon

ott

fent

e

gondolattal,

de

hírét költött várhoz senki

mikor

sem mer

*" Föltételei a Századok 18S2. évfolyamában. ** KÁROLYI, u. ott.

látták,

nyúlni,

BALASSA BÁLINT.

András

Véghles

úré,

a fiskiisé lett

179 s

a hadi

kamara oda-

rendelte Tanhauser Erik kapitányt. Balassa János örökösei

ugyan

protestáltak

ez

ellen

az

inscriptio

sikertelenül. Kifogásaikkal elutasíttatván,

9-ikén

rendeletben

kelt

kezéhez

letett

vegyék

föl.*

fölhivattak,

gatta

Újvár

október

hogy

sorsa

ezzel

eldúlt,

csapás

az

országbíró

maguk

részét

de az újvári lett

pö-

végük.

is

Annája kikosa-

:

Amaz ki,

1589

16,500 frtnyi zálogösszegbl a

idben másik nagy érte Bálintot

azonban

az

röknek még jó hosszú idn keresztúl sem Újvár elvesztésével egy-

razta.

ellen,

vagvonából

emez

for-

szivét törte ösz-

Mily végzetes találkozása

sze.

eseményeknek, vagv van

az

talán közöttük valami össze-

függés

Ezt inkább csak

is?

sej-

tenünk, mint értenünk lehet.

A

miiven

meg

totta

mohó örömmel

Bálint Júlia-Anna

iránt táplált

nagy szerelmét,

olv sötét kétsés^beeséssel

gadta

fo48.

eseménvt.

lesújtó

a

újí-

A milyen csodálatosan állandó

FORGACH ZSIGMOND CZIMERE.

(Balassa Campianus-fordításán=ik czímlapjáról.

>

ebben az egv szerelemben, oly könnven érthet meg-

volt

rázkódtatása. Mennvire hiját érezzük e szerelem történeté-

nek, mikor a hirtelen fordulatról

Mindössze radt s

csak

a

ténv bizonvos,

meg akarunk

emlékezni.

hos-v az özveg^ven

ma-

Anna szeretetbl Forgách Zsigmondhoz ment nül

ezzel

egyszer

mindenkorra véget vetett Bálint

remé-

nyeinek.

Mind *

a

ketten

a

maguk

útján

haladtak,

de

útjok

Másolata a családi levéltárban. 23*

ERDÉLYI PAL

löO

Össze

nem

Anna

után;

Bálint

ért,

Anna

kergetve

ábrándjait

korábbi

ki-

he-

s

vesebben ostromolt, emez mind hidegebben

nem

magát

Amaz mind

ábrándjait feledve

régi

ábrándulására emlékezve, menekült elle.

törte

viselkedett:

meg

könyörgéseit, leveleire sem üzenetben, semmi választ nem tett ilv.i, már csak sem azért könvörög, hogy az feledkezzék meg róla 'LVI.) s mikor semmi biztatót nem talál, háborúit és szive fájdalmát számlálván kéri Istent, hogv kétségbeeséstl oltalmazza ílxv.). Költeményeibl egyszerre vész ki e szomorú vég szerelmi regénv viszhangja. Érdél vben jó hamar hallgatta

levélben

lovakért járván, leszámolt a lehetetlenséggel

többé Júlia nevét versül.

még egy jellemz

és

De

nem

s

említi

az utolsó Júlia- versben ilviii.i

költi hasonlatban árulja

el

haszon-

talan szerelmét: Mint az lepentöcske gyertyaláng kézibe magát akartva üti. Nem gondolván véle, hogy gyertyaláng heve mégis égeti, süti: Szivem is ekképen Júlia szivében magát örömmel fti.

A

hasonlat vége a költeményben nincs megírva, de az

mely igazságaiban kérlelhetetlen és következetes, az abban foglalt elzményhez híven befejezte Balassa hasonélet.

latát.

Bálint

csút

lepentöcske

a

mondván

igen szeretett:

hazájának, barátainak «

ebbl

eltávozott

megírja

még,

Illésházv

mindazoknak,

s

bú-

a kiket

Krakkó feléw."*^ mint Illésházynak maga írta Ba-

nem

:

akart hozzá

hogv négy

levele.

megírván

lxxiv.i

az országból

András jószágai után nagvon

Kristóf özvegye

*

s

s

:

pedig, csak egyedül lóra ülve, éjszaká-

Elbujdosott, mert, a lassa

jutott

összes jószágait átadván testvérének Balassa

Ferencznek; maga

nak idején

sorsára

vagy bujdosónak való énekét

zarándoknak

Századok, 1898.

jár,

nül

esztendeig

évf.

22—23.

11.

s

mert Ungnad

menni.

Levelében

j

Magyaror-

nem

:

:

;

BALASSA BÁLINT.

szagba

megfenyegeti

s

mint

lelkében

a

dúló

megáldaná Annát, ha volna meg búcsúzó énekében

bosszú kívánja

nem

Andrást,

löl

írta-

talán lelke szerint

s

el (Isten) annak is háládatlanságát, most erre vett engem régi rabját

Felejtsd

A

ki

Ámbár

vigan felölem világát

élje

Csak én bennem

Ezek

a

nem

lemondás,

mét magával

viszi,

olts

a leszámolás igéi

lángját

nagy

;

I

szerel-

bár nagy Jiaiiiisság és Jiáládatlauság

más

kergetik a földnek

meg nagy szerelmem

szélére (lxxii.i, miután

Szent-Lrincz

napjától (augusztus lo. Szent-Bertalan napjáig (augusztus 23./ i

remete módjára, havasok aljában ténfereg

(lxxi.i azt a

nagy

elhatározást forgatván megbúsult elméjében, a melyet azután

nap

Szent-Mihály

eltt

10^16.)

megvalósított:

tetejét

neki vágjon

való

harmadhétben

(szeptember

hogy édes hazájától búcsút véve, magánosan, elhagyja nagy Krivánnak zúgó erdségét, havas s

annak nevét,

nem gondol sem énekelt,

sem

a

az idegen

Zsófiára,

szép

bécsi

mire, az egriekre, a jo ruhás

édes hazájára,

szép

kérdi

i'igy

már

kívánna,

kirl még két hónappal elbb Zsuzsannára,

oktáván a sovány böjtben »,

czolt «a kurta

Nem

világnak.

mint üdvösségét, bús lelke

kit,

kivel

vígan tán-

nem gondol sem-

legén vekre,

csak Annára és

Az

utolsó szó, a mi

Magyarországra.

ajkán fohászként elhangzik

Oh

kedves nemzetem, hazám, édes felem

Kivel szerelmetes mind tavaszom Keseregj,

sírj,

s

telem

velem

kiálts Istenedhez

!

:

;

Nálad, hogy szeretlek, légyen e vers jelem. illeti, mintha minden fájdalomnál, azt mélyebben a csapást a szivét érte, érezné, hogy búcsút kell mondani édes hazájának

hazáját, édes

nemzetét

mely

I

ERDÉLYI PÁL

l82

III.

Az IDEGENBE bújdosó Balassát távolba vesz útján köl^/~jL tészetének mind máig ég fénye kisérte. Keble viharait zordonan magába zárva s úttalan utakon hordva elvide költeményei

hette,

rzik nagy

keresztül

és

háromszáz esztendn

vergdéseit

és lirája dicsségét.

maradtak

itt

szive

Mint az üstökös, fényt hagyott maga után; ha közönséges bújdosó

csillag,

ménykarú

a feledésbe merül,

csökönös

és

daliái

ma

s

nagy

kevesebbet ismernénk. Azonban költ

mébl

a xvi. század ke-

egygyel

közül

urai

kegyel-

Isten

volt,

adománynyal fölszökött borús korának magasabb egére s onnan világít le ránk. Földi pályáját földöntúli pálya váltja, a nyomorult zaklatásokért dicsségre kél s bár túzbe hányta verseit, "^ lirája híven rzi emlékezetét. Egyéb irói munkásságának inkább csak töree kivételes

s

dékét (Comcediája négy nyomtatott levelében) vagy lékét

Jephtes Históriájáról

fa

hogy

jük; vita tárgya, ténetét

A

s

vallásosságig

szellem

a

lelki

ötletszeren

Lukréczia tör-

Campianust fordítani kezdette. világi

érzelmektl

az

elmélved költi

fejldésnek nagy útja van

s

nem

lírikus,

változik.

fejldésében nagy utat ne len

feljegyzésben) ismer

írta-e Eurialus és

hogy

bizonyos,

Campianusig, a

lírától

szóló

em-

Nincs nagy

futott volna

be,

s

a

nincs

ki

egvet-

költ sem, kinek költi fejldését életének küls

lírai

körülményei nélkül tehetsége

is

nagy

érteni

magvarázni lehetne. Balassa

s

átalakuláson

megpróbáltatásai mélyítik és

ment

át

s

küzdelmei

tisztítják költészetét;

és

életének

ismerete magyarázza tehetsége forrongását és emelkedését.

Korán kezdett gazdag

* LXXV.

élményeit

verselni,

dalra

a

kész

szerelem ajkára

hangolta

könnyen

líráját s

vehette.

BALASSA BÁLINT.

Azonban költi termésének

e kora

183

eddig inkább

virágait

csak sejtjük, semmint bírjuk. Nehéz elképzelni,

hogy

lirai

költ egyszerre a maga hogy Balassa kész költnek mutatkozott. Bálint is megírta az els gvönge verseket, de nem azokat, melyeket a kimint a

fejlettségében álljon elénk,

adás mint gyermekségétl házasságáig szerzetteket megjelöl.

Ez

harmincz ének bátran sort

a

deák uram miatt meg gel,

hogv Balassának

kell

állhat

elégednünk azzal

sük."*' Sem rl nem szabad lemondanunk.

sem

s

Pál

a kötelesség-

nyomozni megkisértremény-

fiatalkori verseit

e kötelességrl,

többivel

a

az arra vonatkozó

Balassának kimagasló költi

egyénisége, dalainak hasonhthatatlanúl édes zengése kortársait és az utódokat egyaránt lebilincselte. Kéziratos emlékeink-

ben

a

kedves Balassa-versek közül többet

majd azok rendre elkerülnek részesülni,

meg

lehet

még

lappangó költeménvekkel.

s

is

ismerünk

s

ha

tüzetes vizsgálatban fognak

gazdagítani Balassa líráját eddig

A

Vásárhelyi kódex név alatt

ismert daloskönyvben Balassa fiatalkori versei közül való-

nak tartom

számút, melv 1572-bl, datálva

a xiii.

* Balassának erdélyi fogságában volt egy Pál nev deákja, a ki ezt írva is

hagyta.

(Irodalomtört.

Közi.

1893. évi.)

Ki volt ez a Pál, a ki ura után NagyBÁNKAI és Ilosvai históriáit forgatta s nevét, urát és naiv hitét a xxiii. zsoltár

néhány sorának följegyzésével egy ily könyven ránk hagyta ? A kor szokása, hogy a deákot keresztnéven szólították, a Balassa környezetében lév Pálok valamelyikére utalnak. A pataki eskü vön vele volt egy Paulus Hunyadi Transylvaniena kinek végrendeletében 300 frtban hagyja Fels-Esztergárt, s hihetleg azonos azzal a Hunyadival, a kirl 1588-ban sis,

megírta,

hogyan járjon

együtt erdélyi dolgaiban.

el

Ujszászival

Egy Pál deák

1585-ben Móricz Balázshoz ír levelet (M. Nemz. Múzeum), a kivel Balassa is

íme két Pál, ember s Balassa

levelezésben állott. lök egy erdélyi

s

köz-

szolga-

latában

volt,

ez-e

is

van.">^->^

az a deák, a ki urát

fogságában is szolgálta már ? Mennyivel jobban le volnánk kötelezve e Pál deáknak, ha urának verseit hasonló gonddal gyjtögette, másolta volna, mint tette egy másik inasa, Hartyáni Imre. ** A kódex Balassa korát öleli föl

els ismertetje és fölfedezje Szabó Károly szerint (Századok,

énekeiben, s

1879. vin. f. 94. 1.) a xxxi., lxiv., cxvi. énekek s a xiii. Balassától valók s még ezen kívül 16 énekre van gyanúja. Valószín azonban, hogy közöttük nem egy akad, a melyik nem állja ki a komolyabb kritikát. kell

De

majd

e

fontolandó

e veszteség kilátásával is el

Azok a meghogy Balassa széltében utánozták, hogy

munkát

végezni.

körülmények,

dominált s t e meghatározásoknál csak problematikus fogódzókba lehet kapaszkodni azok mel:

lett

a tények mellett, hogy a kódexben öt

ERDÉLYI PÁL

184

Erre

egy

az

énekre

mert Balassa

kel,

azért

lirai

gondolok

különösebb érdek-

meg-

pályájának kezdetét látszik

Huszonegy éves koráoan a ki ilyen szépen ír, annak csakugyan gyermekségétl fogva számíthatjuk költi határozni.

próbálkozásait.

Ránk maradt költeményei másolójának

jegyzésébl az a legderekabb

hogy gvermekségétl

adat,

kezdve poétának ismerték. Balassa lírájának keit ez említett

hogy

a

egy éneken kívül

föl-

nem

e korai

termé-

ismerjük. Szerencse^

radványi kódexben szerelmes énekeinek gazdag gyj-

teményét

s

annak alapján költnknek egy

kitn

kiadását

Balassának örök emléke, irodalmunknak egvik leg-

bírjuk."*'

s hogy az énekek nagyrészt Balassa korára mutatnak, elég alapot nyújtanak a további összevetésekre. * A kódexet Deák Farkas szerencsés keze halászta ki a báró Radvánszkyaknak radványi kastélyában rzött becses gyjteménybl, 1874-ben, a Magyar Történelmi

varians van,

zólyomi kirándulása alkalmával. Jelentésében (Századok, 1875. évf. csak röviden sorolja föl a kódexet: "Balassa Bálint elveszettnek tartott szerelmes verseinek gyjteményét», melyrl Thaly Kálmán írt ismertetést a Századokban (1875. évf. i 32. lap), s ugyanott ö mutatta be elször a kódex énekeit. Sem Deák Farkas, sem Thaly nem gondoltak a kódexnek bibliográfiai ismertetésével, st SziLÁDY Áron, az énekek kiadója, sem adott összefoglaló leírást, bár jegyzeteiben híven követi s idézi. nÉnekes könyveink a xvi. és xvn. században" czímü Társulatnak VIII.

107.

f.

1.)

—

dolgozatomban (Magyar Könyvszemle,

magam

is

1899. ^^f. 267.

1

),

mert még nem láthattamj

csak rövid fölsorolására szorítkozhattam.

A kódex SziLÁDY Áron lapszámozása szerint negyedrétben 184 lapot tartalmaz, félbrbe van kötve és czímkéjén s a kötet hátára ragasztott papíron: "Balassa Bálint Verseinek Fragmentumiu fölírás olvasható. Hátul csonka, itt a veszteség ki nem számítható, közbül hiányos, a 128. lap után csak néhány levél szakadhatott ki. Négy kéz írta. Az els másoló (AJ munkája jóformán az egész könyv, a második (BJ csak az 56. üres lapra vetett néhány probatio calamit a harmadik kéz fCJ az Obsidio Szigetianából másfél éneket és Zrínyi Idylljeit másolta, a negyedik kéz (DJ a kötet végén negyedfél lapot. Balassa verseinek megrzéséért hálánk az els (AJ másolót illeti. Ki volt ez ? Szilády szerint Hartyáni Imre, a ki nyilván panaszkodik Balassa írásának nehéz olvasása miatt, a ki Balassának diákja, inasa volt, kirl Balassa végrendeletében is megemlékezik, hagyván neki egy zabola lovat, pej paripáját egy ezüst csákánynyal egyetemben, ki mer ezüst, aranyozott. Hartyáni Imre ;

tehát

már elbb a költ szolgálatában

állott s így

érdemelhette

ki

ura szeretetét

Szilády föltevését megersíti, mondhatnám teljesen eldönti a következ észrevétel. A kódex másolója (Hartyáni) uráról mindig harmadik niegsalditja jfúliát, a felé személyben emlékezik meg könyörög Istennek (lxx.) megyén, kit szinte egy kapu közben talál el, s kivel így szól (xxxviii.) kit (t. i. a verset) egy cziterás leányról szerzett (Coel. x.) stb. vagyis teljesen bele találta magát a bizalmaskodó inas, az ura verseit magyarázó deák szerepébe akkor, a mikor a könyvet másolta, tehát urát harmadik személyben kellett említenie. Ez az eljárása annyira következetes, hogy még a latin czímet (sonuiinvi proponit, xxi.) s annak

hsége

és képességei által.

:

;

;

;

—

'

kA

2'ú

V 2^k f^°^'"' ajándéka

^^^ö, de

,^a

iro-

/

^^ *

mvaló ebbl, hogy a a harmadik személy-

l szolgailag dolgozott, ',^tiatnók, bizonyos fele-

'^^ /V''^*' feltnik, hogy a ^ Li-é az magnw gonk e két hiányos ad :

m

gondolt enck nótámit a másolótól ép s

II

az

ssára,

magam

gon-

az íróra, a kit

éneke, s annak versénekeké. Hartyáni

/'

II.

llynak egykoron nagy Vben (Énekek Három

könyvekbe,

2s ifii

st még

tehát általánosan

4 lissza

el

könyvébe hihe-

mind az énekes nótai> a maiiuLan má,*-^ Hártyámban gazdája, t'Vi^ A-Íq van, a magíiw gon?-erzö,

^->-^

/

^.

..

CV*^

gondolt s>jinauii

!

p

/ 'a_>

^

t

.

Hartyáni Imrét, az

.-r

a

//

jy

.

l .y

íV>'^^'*-'t>I *

U.*

>^

<-/

t

-' **

/.^r» V -.

atT

2hC

.'

•

állott

határozottan ornemissza ajánlására

;J^?^

ín'

nagyon közel

osítások

nem régebben, két nem találkozunk

^keveset tud. Mert az ,^l(issi Bálint gyermek'^^

;,

egy virágének
//V_ meddig akarsz engem

Vy e^Vjm a7/;oW í/

/síz^aw-

\dvösségemnek Istenen,

'í^-*'^"*

útbaigazító,

st néha

énekek szereztetése .%,§}' a másoló Balassáiegyzések az

Hartyáni

els amaz

haréne-

ukat. szóval részletes ;

is

általánosan, hogy

ünket a késbbiekrl.

Mindez arra mutat, sabb viszony kötötte, áig, a mikor az csak ásan és érte való sok >ót.

Talán összekötte-

24

^-^y Jc^fíif^fvi^L- (^

:'P/ lU/yúj

K-ú^^

'

'ttei-íoiy-lsL

nC}-><^i' JUHtt,

Áj^^MÍ^ í^v^f: '^\'^ .íK^itk

^^

,-A>í(^

fS^-i-yx*

94^. V -'.-'A 'X

P<J

\tV*rv

.^^

A DALASSA-KODKX CZIMLAP (A

l:-')d(í\

eredetije báró

Radvánszky Antal

radv,

_

,^lW

X.-

^^^^ -^^ ^'^^ L^f^.k^^^^^

»

i84

Erre

BalaV^

mert

kel,

e^Vf£

egy

az

Husz^^;:

határozni.

Q^ ^ Jj AÜJi^

^41^0 ^-^ :^ ^:^^

.

Jifi^Ltfyi

annak csakugya-. / , / próbálkozásait. ''^^^^ ^^^^'^^

^'

^/,

,.

•:^-^-'

'

-

^/^'^*^^

keit ez említett

/

'".

^

,

•

variáns van.

s hogy a *-.. tanai- a további towóKKi' 'A^,,^^J tanak össze / '^'^ * A kódexet Deák^ '^ -^ radványi kastélyába" lyában

/-'

_

107.

zóly ólyomi 1.)

csak

Századokban

/

^ ^^XA^A^^^Aj "^ AZ¥ ^ y> ^' í^'l^ll^ "-^CT \

.

í--^

Tw//'^^^^'^

-^

i^

;'^^^

/?C á-^ "^^ *^^ d

.

*^ í/ / / -^ iv.' ^ * vr7.>l -^^^^S^fff^

^^

•-™*'

r /.

, /f .'(*

'.^ t-^v^Vj

->»

A f" * K^^ í«^i

L^f,

,

/iC**,-iV^W

^^

re

szerelmes versein,

tott

/

^

-• •^-''

-

^

íj

•

Jiló ^^*>í-Lc

^^^

,A^'%

birjuL- Balassa-^

•

/

hogy a radványi^-,-^ , ke. 2.V..-/' rztj teménvét s ann'' / r\^ r\{ '1^

f.

7

,'

kezdve poétánál

VIII.

y-

.

>^ .^'' ^^ .^K

az^^^ ^> ^4 i/l^^r.i'^^\^^X^

jegyzésébl

Társulatnak

,

fi-

(1875. é\

Sem Deák Fark.' st Sziládv

keit.

telesével,

"

jegyzeteiben híven kö-

magam

is

•^

•^'^

dolgozatomban (Mag>

f /^*

csak rövid

kódex SziLÁDY ^ ^^ /" íelborbe van kötve iotve es /" és'

.^

^,^^

/J'^^

/ ./ /./

j i

lint

Verseinek

az 56.

lap^^

üres

Obsidio Szigetianából a kötet végén negyedt^ másolót illeti. Ki vol Balassa végrendeletéi* páját egy ezüst csáká tehát

már elbb

dönti a

megyén,

a k

és képességei

következ

személyben

>*-

_

/

'

ész

emlékezi

kit szinte

egy

verset) egy cziterds

le

a bizalmaskodó inas, könyvet másolta, te

—

annyira következetes,

II- A-*^^-*

^

,y^y^%.^^ r^-w^>vt^ '*-'

.A^

^

•

.

ü 'J

í

-*r^twv,-

/

C//

^^ -r^i^PP^ .^ sjjl^ -'

'

'

^

€/%*~^

•

A"

f^t^^ ^

y/'^

dik Balassa írásának

hsége

je^C^

Fragm.xr^^;^ ^íí^lfw-'

számítható, közbül his**^^''^ kéz írta. Az els más

csak

'

*"'

*-

A

^'

/f ««^

'

'Kid fCt-Kv Ce-w'^'»<^(Épt^>^

É

W^

C^í^^

tc*^

^^-^

^^^ /d>CÍ.U^ ,

'

.

'

BALASSA BAI.INT.

nagyobb büszkesége

a radványi

I05

kódex

s

azonfelül

kés, de

hatalmas igazolása költi dicsségének, drága ajándéka

iro-

fordítását is (álmát beszéli cl) így konstruálja. Nyilvánvaló ebbl, hogy a másoló szerényen a háttérben marad s uráról, a költrl csak a harmadik személyben nyilatkozhatik, s nyilvánvaló az is, hogy mint másoló nem szolgailag dolgozott, hanem bizonyos öntudatossággal, bizonyos szabadsággal, mondhatnók, bizonyos felelsséggel írta a maga könyvét. így nézvén a másoló helyzetét, feltnik, hogy a és az Li-é: az magrtHí gonVI. ének «ad notam»-ja: az mag«/« gondolt nótájára els személyben van fogalmazva. Siessünk e két hiányos ad dolván nótájára

magyar

—

—

notamot

kiegészíteni,

hogy

teljes

értelmet nyerjenek: «az

magam

gondolt ének nótá-

így magyarul is, értelmesen is van mondva, a mit a másolótól ép úgy, mint a szerztl, méltán elvárhatunk. kAz magam gondolt* s «az magam gondolváni) els személyben, ime a másolóra mutat, s nem Balassára, az íróra, a kit

jára"

alakra.

harmadik személyben emleget. Hartyáninak van maga gondolt éneke, s annak versformája tökéletesen ugyanaz, mint a Balassa-féle vi., li. és lxviii. énekeké. Hartyáni Imrétl az li. zsoltár átdolgozása: « Háborúsága Dávid királynak egykoron nagy valai kezdösorral, legelször a Bornemissza-féle Énekes könyvben (Énekek Három Rendben, 1582.) jelent meg, s onnan a késbbi protestáns énekes könyvekbe, st még a Kájoni-féle katholikus gyjteménybe is bejutott. Ez az ének tehát általánosan el volt terjedve s énekíróink a nótáját is megszerették. Bornemissza könyvébe hihetleg ama közelség révén került, a melyben mind az énekszerz, mind az énekes könyv szerkesztje Balassához állott. Ily módon a «magnw gondolt nóta» a má-

nem Balassára vonatkozik, s mert e nótának a vélt Hartyániban gazdája. Bornemisszában protektora, a késbbi írókban számos követje van, a magam gondolt nótát Balassa helyett a másolónak tulajdonítjuk s a vélt Hartyáni Imrét, az

solóra s

els kéz

urát, ezzel a magyarázattal, s nótája elismerésével igazoljuk.

van abban, hogy a kódex másolója nagyon közel állott egyéb jegyzetek és fölvilágosítások határozottan megjelölik Hartyáninak urához való viszonyát. Valószínleg Bornemissza ajánlására vette magához, 15S2 táján, vagy az után rövid idvel. Hogy nem régebben, két okból lehet következtetni. Az els az, hogy a korábbi évekbl nem találkozunk nevével, a második az, hogy Balassának régebbi verseirl keveset tud. Mert az XXX. énekekrl csak annyit tud: ezek az énekek, kiket Balassi Bálint gyermekségétl fogva házasságáig szerzett, jóllehet kett hijja. Az egyik egy virágének nAz irgalmas Úristene) nótájára, kinek az kezdeti így volt: aVajjon meddig akarsz engem

SziLÁDYnak

Balassához.

I

teljesen igaza

Az énekek

fölé

írt s

—

másik egy könyörgés a Palatics nótájára, ki az Nyiri Báthori IstvánUgnótnénál is volt. így kezdetik el: uLáss hozzám idvösségemnek Istene «, az elveszett. Az ezután következ énekekhez írt felvilágosító, útbaigazító, st néha bíráló megjegyzések azt árulják el, hogy a másolónak az egyes énekek szereztetése idejét és körülményeit megtudni módjában állhatott, tehát, hogy a másoló Balassákcsergetni)),

nál

és

hoz házassága alatt és után fér' ^zött közelebb. Hogy ily megjegyzések az els harmincz énekhez nem jutottak, aíoól azt következtetjük, hogy Hartyáni amaz énekeknek egyszeren csak másolója volt, keletkezésüket, alkalmukat, szóval részletes vonatkozásaikat nem ismerte, csak annyit tudott róluk s azt is általánosan, hogy házasságáig szereztettek. Annál körülményesebben értesít bennünket a késbbiekrl, st nála nélkül nem egy fontos dolog ment volna feledésbe. Mindez arra mutat, hogy Hartyáni Balassához 1582 után került s urához bizalmasabb viszony kötötte. Mellette maradt hosszú idn keresztül, talán egészen bújdosásáig, a mikor az csak egyedül indult útnak. Ha ekkor el kellett is urától válnia, hálásan és érte való sok

gonddal

eltelve, folytonos

Magyar

Tört. Életr. 1899.

figyelemmel

kellett követnie a bujdosót.

Talán összekötte-

24

löö

ERDÉLYI PAL

mely addig Balassát

dalmunknak,

és

fként

költészetét

nyomtatásban megjelent Istenes Enekei-höl ismerte. Költeményei életének három nagy mozzanatáról hetesben dött

is

maradt

vele,

Hogy késbb mivé

legalább egy ideig.

— olyanhoz,

a magyar

lett

'

máshoz szeg-

a kit Balassa nevével jó reményben köszönthetett. És itt eltnik nyelv másik ékessége: Rimái János, a xvii. századnak kitn magyarja,

az államférfi és költ.

A Radvánszky-kódex Th.m.y

is

i4S-ik

nagybecs följegyzést olvasunk, melyet Ez a bejegyzés, az utána következ versek. kiadatlan, mind azt mutatják, hogy a kódex

lapján egy

közölt. (Századok, 1875. évf 30.

1.)

Rimainak 32 verse, legnagyobb része másolójának Rimáihoz is nagyon közel kellett állania. A ki tudja, hogy aminden szerzése szinte itt nincsen, mert mind könyvestül a Tiszába ejtettetek volt» a ki tudja, hogy Balassa még éltében mit mondott Rimáiról s mit tartott verseirl a ki arról is tudott, hogy Balassa Rimáit arra kérte, hogy halálát megénekelje s azt is följegyezte, hogy ezt Rimái véghez is vitte egyikhez oly közel állott, mint a másikhoz, Balassa után Rimái szolgálatába szegdött. Hartyáni tehát még Balassa életében átköltözött új gazdájához, hogy a Balassa Rimái barátsága és költi dicsségük ;

;

;

:

—

megrzje legyen. Új ura szolgálatában, régi urát siratva, máurának régi urát sirató énekét: uBocsásd szent lelkedetn, melyet a többi ének után helyezett. A kódexbl ez az ének hiányzik, lévén a végén csonka. Hartyáni Imre volt tehát Rimainak ama szándékában, hogy Balassa énekeit kinyomozza, a legilletékesebb s a legjobb segítje. Vájjon nem e szándék vezette-é Hartyáni tollát, mikor a kódexet írta ? Talán nem a véletlen müve, hogy ugyanaz a gyjtemény, mely e költeményeket megrizte, a Radvánszky-könyvtár, Rimái iratait is fentartotta a mi korunkra. Rimainak Balassával való viszonya nincs kiderítve még, bár kétségtelen, hogy nemcsak a bámult költ és a törekv ifjú irodalmi összeköttetése, hanem melegebb baráti érintkezés volt közöttük. Rimái Gergely Balassa Jánosnak, fia István, Bálintnak volt hü, vitézl és odaadó embere s Bálint az atya s a fiú érdemeit elismervén, szolgálataikat jutalmazandó, Istvánnak 1586 tavaszán a nyitrai káptalan eltt a liptómegyei Dovaló falubeli kházát és a nógrádi Alsó-Esztergár faluban öt jobbágytelket ajándékozott (Századok, i8go. évf 692. 1.) Mily rokonság fzte e Rimáit Jánoshoz, eddig nincs megállapítva, de mindenesetre közeli rokona lehetett. A Balassák és Rimaiak összeköttetése tehát régebbi, nemzedékrl nemzedékre átszálló s utóbb a két költö-ivadék barátságában megnemesed viszony alapjává lett. Hogy ebben Hartyáninak része, és pedig jelentékeny része lehetett az elzmények után nagyon valószínnek látszik A mit Rimái fogadott, hogy Balassa írásait kinyomozza s a jövendnek átaladja: nem maradt puszta fogadás. Istenes Énekeit a saját énekeivel együtt 1604-ben, Váradon meg is jelentette. De a kódex krónikása, tanúja és

solta új

:

is összegyjtette s kiadás alá készítette. Ha arra emlékezünk, hogy az Istenes Énekek kiadásában ugyanazt a szokást találjuk, a mit a kódexben, hogy t i. a kiadó az egyes énekeket c;''mükben kommentálja, s ha arra gondolunk, hogy a kódex másolója az Istenes énekekrl úgy emlékezik meg, mint a melyek más könyvben vannak szinte lehetetlen arra nem gondolni, hogy a Hartyánikézirat az els Balassa-kiadás apparátusa gyanánt készült. A kódex többi írója a Balassa-kérdés szempontjából semmi jelentséggel nem bír. Balassa énekeit a Magyar Történelmi Társulat megbízásából Szilády Áron adta ki 1879-ben. (Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. A M. Történelmi Társulat megbízásából szerkeszté, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta Szilády Áron. Buda-

arra tanít, hogy szerelmi verseit

:

+

3 -(- 254 -\- 2 \) A kódex többi része még kiadatlan. kódex mostanig a báró Radvánszkyak radványi könyvtárában riztetik.

pest, 1879. 8-r. Liii

Maga

a

BALASSA BÁLINT.

szélnek; daliás,

könnyelm

zett versekben,

cziklusban

s

Annája

187

fiatalságáról,

ég

iránt

a házasságáig szer-

nagy szerelmérl

végül vallási elmerültségérl

kekben. Eletének pontosabb ismerete

s

a Júlia-

Éne-

az Istenes

kódex

a radványi

sorrendje alkalmat és módot nyújtanak arra, hogy az egyes

költeményeket közelebbrl

idszakokra tartozó határozva,

ti

egymásutánban,

bizonyos idrendi

sorrendje

nem

köl-

szinte

bemutathassuk.

tehetsége evolucziója szerint

meg-

is

A

kódex

mivel a másoló eltt Balassá-

véletlenség,

könyve feküdt. Újonnan elkerült leveleibl nvert értesüléseink igazolni látszanak a kódex kronológiáját az els harmincz versre is,"^' a melyek fejnak

a

maga kezévé]

49. A

írt

KRISZTINA NEVÉRE ÍRT ÉNEK KEZDOSORAI. (A Balassa-kódes

lapján.)

3.

ldésének ez els korára esnek, tendre terjednek: Egerbl való tát,

Erdélyben

s

Az Acnig7na lushoz

s

a

töltött éveit és hazatér-

kódexben

s

áll,

melyeket az erdélyi czik-

Tartalma szerint méltán kezdi

elválását.

ének Hagvmásynéhoz

A

szólt,

a

sort,

jelenti,

sze-

számú Oiristiiia nevére írt ki e névrl, lévén leányneve

ii.

Sanyiki Krisztina, igényt tarthat reá, miután Írójára

formált Danczka alá küldözgetett leveleiben. *• E leveleket az Irodalomtört. ** Id. h.

els

a kiadásban egyaránt

a

mert meséje szimbolikus módon metaforában

relmesétl való

esz-

le.

amaz énekek élén számítunk.

három

távozását, Békés hadjára-

Lengvelországban

tének els éveit foglalják

verse,

körülbelül

s

Közlemények

1899.

évi

*">^

A

is

ív.

igényt

ének-

folyamában mutattam be. 24*

ERDÉLYI PAL

ben magáénak mondja Annát, és búcsúzás idején

Íratott,

a

kitl elbúcsúzik,

1575 június derekán.

s

a válás

A

«bucsú-

azért immár néköm mat úgy adá, mint számkivetésre", el köll most indulnom", «nem úgy megyek el» kifejezések magát az elválás tényét jelentik, a melv az Aenigmában metaforikus módon van eladva. Ez a rejtett szóban búcsúzó ének szerelmi fogadkozással zárul s a iii. énekben «

—

—

ez Ígéretnek beváltásakép szerelmének állandó voltát, sze-

relmesére való gyakori emlékezését énekli, szerelme szima végtelen szimbólumát,

bólumaként

gvúrjét küldi:

gyrm, majd jutsz asszonyodhoz. Ki viszen tégedet csókolni szájához,

Eredj édes

Óh hogy nékem ahhoz. Nem szabad most mennem

A

Padovana nótájára" írt ének v. az ad voltával is a mvelt, irodalom szeret és olasz

«Gianeta

notam

olasz

mveldési ben az (régi)

én vigasztalómhoz.

a

hatást mutató erdélvi udvarra fordul,

kihez

kegvese,

az

ezt

énekét

írta,

a

<'jóra

melvhozta

szerelmesével vétkeért gonoszra fordult dolgát", mert

meggvzdött, hogy vétkezett.

Kegyese

szolgalatja

nem

hogy tovább

is

tudatlanságból, kivette

esik

nem

rabságából,

szántszándékból szolgájává

tette,

hiába, szerelmével ajándékozza, csak

szolgálja.

nyomán a Krisztinára írt Amolyan szabad rab

E

költemény ténybeli adalékai

vers társaul tekinthet. lett,

a

kit

csupán becsületszava

Mint ilven szabad rab került az udvarhoz, hol Gyulafehérvárott, hol Medgyesen a fejedelem körében tartózko-

köt.

dott.

Itt

hölgveivel,

alkalma

nyílt s

Bebek

Judit,

zsanna

nev

e fiatal

megismerkedni

szép leányok,

Erdély

mindmegannyi kegyesek^

Morghai Kata, Csáky Borbála szép

virág foglalták

legszebb

el

szivét

s

és

egy Zsu-

ajzották föl

líráját.

Lelke ismét

új

szerelemtl beteges,

írja

a vi.

versben,

:

BALASSA BÁLINT.

melynek fibl gyógyító piros

orvosa.

ajkán jeles

tekintet sée

Bebek

elégr

tréfa

tnik

Judit

fakad

s

ki,

szerelmének

új

mint szép liliomszál,

magas,

Egvenes,

""

189

édes beszéd

ömlik,

E

mozdulatlan a dereka, mikor tánczol.

és

ok

hooy Bálint meofszeresse

arra,

tle: megénekelje

mikor

s

bátor szépelvált

neki szerelmét ajánlja:

s

Távozván attul, a ki szerelemre gerjesztett engemet. Utána való nagv bánatomban éneklem ezeket. Ajánlván néki szolgálatommal együtt nagy szerelmemet.

E

de

nagv,

rövid

hamar vége

szerelemnek

mert nemsokára már Morghai Katáról, egy

szakadt,

kegyesrl

új

nem szenvedélyes, hanem játszi, szeretkez verset Hogy a jövendmondók szerint \"énus még születésekor

énekel,

megkérte

s

erkölcsével Vénust annvira megnyerte, hogy e

szeszélyes istenn szolgálatait jutalmazandó:

Az mint hogy mostan

megajánelékoza,

is

Rabul egy szép szüzet én kezembe ada. Mondván szolgálatodnak ez is egy jutalma. :

Katája

szép

és

tréfás,

de nagyon ártatlan,

ez vétek

s

minden szépségnek jeleit, s kívánja. A Kata után való vágyódásnak e hevesebb megnyilatkozására, három más ének következik a kódexben, melyekben a 'VIII., IX., X. benne,

írja

Bálint, rajta látja

hozzá fogytáig jó

legven, azt

I

Ha

visszautasított szerelmes panaszát halljuk.

tehát

nem teljesült vágyból fakadtnak véljük, s kek helvét nem puszta véletlennek tekintjük tigv naszt a

:

ének *

is

Morghai Katára

Bebek

Judit,

(a

e

pa-

az énee

három

nagyon ártatlanra vonatkozhatnék.

Bebek Györgynek

i

és

Patócsy Zsófiának négy leánya közül a harmadik, s atyja 1567-ben meghalván, ez idétt árva, anyja s testvérei társasagában könnyen megfordulhatott az udvarnál, a hol Bálintnak ékes liliomszál

szépségével

E

rövid

erre

hamar szemet tartó

ideig

idre

az

kell

Szilády,

arra,

(lvhi.) jó

hamar

láng

szúrhatott.

kilobbanását

tennünk, nem,

mikor

Erdélyben

lovakért,

mint járt

ERDÉLYI PAL

190

A XI.,

XV. versek keletkezése alighanem

XII., xiii., XIV^,

ama hónapokra

esik,

BALASSA BÁLINT.

:

midn

Erdélvt odahagyva,

udvarába ment Lengyelországba,

István

mi

a

Báthory

1576 pün-

kösd táján történhetett. Morghai Kata utáni vágyódása és iránta táplált érzelmei talán hamarabb elsimultak s ama négy versen kívül nem hagytak liráján nvomot. Uj kegyes

szeme,

új

szépsége igézte meg, Csáky Borbáláé,

virágszál

kinek nevére a xiv. számü éneket szerzetté. talán

levél,

az

els irodalmunkban,

korra nézve. Utolsó sorában Ki

irta

nem

—

?

E

vers költi

között

ismertek

:

tudhatod, hiszen mert látszanak könyveim ez levélben

—

szabad kételkednünk. Levél, a melvet Erdélybe Csáky

Borbálához a

az

írt,

ki

Tholdy Mihálynak

volt

felesége

;

levél,

mely onnan kelhetett, a hol a szomszédjában lév vers «Az lengyel ének Bisztj Vegjala nótára*) szerez-

(XV.):

Lengyelországban;

tetett,

levél,

a

melyben

elpanaszolja

melvnek O az orvosa; levél versben, szerelmi vallomás és hségi fogadkozások az Erdélyben elhagyott kegyeshez. árvaságát, búbánatát,

szerelmi

betegségét,

Gyönyörségem, mert minden reminségem nékem csak benned vagyon, Mi oka ? nem tudom, hogy mind éjjel-nappal szivem téged gondoljon, Tégedet óhajtson,

te felöled szóljon és

Balassa e költi levelét

s

az

csak tégedet várjon?"*^

Ad

apes czímú xv. költe-

ményét már Lengyelországban .írta, s megelzleg útközmár -idegen földön a xiii. számút, "kit egy szép leány

ben,

*

E

költemény a kódexen kívül két

helyen maradt rnég reánk. Szilád y említi, hogy "Székely István Cronikájának azon csonka példányába, mely most a Székely Múzeumé, is,

azolta

dona

is

volt,

együtt ezt

is

s

a xvi. század végén

erdélyrészi birtokosok tulaj-

1579

körül egyéb versekkel

bejegyezte Giróthi P.d

gunk a Székely Nemz.

Múzeum

s

ma-

tulajdonát

tév Vasady-kódexben, mely

szintén minden ízében erdélyi vonatkozású kézirat, megtaláltuk ez Adhortationak, mint Giróthi említi, egy variánsokkal különböz följegyzését. Hogy Erdélyben szerették Balassát, e két emlék tanúsítja,

hogy ö maga

szerette azt a versét,

maga

ad róla bizonyságot, midn harminczhat versét írja ennek nótájára.

,

^/

r~^

JC

^^

,^^*^

^.

^^/

>-r^

S^

^.^^ -^-^ /-^ ^'^^-^r^

'-

'í-^'JtN.^^'*-^

50.

AZ

<(AD APES)'

KÉZIRATA.

(A Balassa-kódes 29-ik lapjánj

ERDÉLYI PAL

nevével

ki

s

ritkán


lakta földérl

ki

bizonytalan hirt

és

gondolkodva,

mint az anvja után rívó

után

vész,

kirl

szerzett",

róla

hall»),

könyeit hullatja,

kedve nincs, olyan mint

miatt

szive

szarvasíi,

nem

s

mert búra

él,

utojsó kegyes emléke bármiiven

mámoros,

könny

ír

él

csak

árva,

Az

jutott.

erdélyi

lelkében, egv

is

órájában az borivóknak való énekkel egy

húron pendül dalában éneket

mélyen

hal,

idben meg-

téli

száradt ág, özvegy gerlicze, pusztában felejtett

remete módra teng

úgy

ixii., szolgáival

<'Susannám» nevére. Talán

vigan lakván, csapongó

nem

kell

keresnünk

e

Zsuzsannát, mint azt sem, kivel a Tifingral utczában, Tiefer

E Zsuzsannák csupán keresztnevükön voltak ismeretesek már az idejében is; mulatságszerzk ifjú bajnokok számára, kikrl Cupido Grabeni, Bécsben 1589-ben szeretkezett.

jó szavú

gyermekek

víg

éneklése

közben, szerelmes tán-

czokban szokott gondoskodni. Kikkel mulatván, szerelem

búcsút vesz tle,

poharak között

— E

ezt az

könnv

jó

a

búszerz

borokkal töltött

aranyos

szívvel hirdetheti,

hogy

napot Isten örvendetességre serkentgeti

kicsapongó,

szilaj

jókedv és hangos múlatás,

mint szabadsága napjának földerülése, az

Erdélybl

s

néki.

föl

e

gond-

mámoros hangulat oka mi egvéb

talan szeretkezés és tett,

s

a török

félelmétl megszabadult,

a hir,

lehe-

hogv

mikor már

nyugodtan elmondhatja: Meghordoztuk hiában az sok bút, legyen már tlünk távul. Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, tánczoljunk távozzunk ;

[bánatunktul,

mikor gát,

újra a

maga ura

aggodalmait,

lett

félelmét

örömében nagy áldomást ivóknak való nótáját

nvörú

idejét,

örömmel

tölti

xi.

s

tart. ;

Erdélvt odahagyandó, rabsá-

leteszi

E

s

a

hangulatban

áldja a szép

a

reménv

a

jövendre.

írja

a

Bor-

pünkösdnek gyö-

mikor megkapja az emlékezés el

duzzadó

fiatalság

a

múltra,

s

:

BALASSA BÁLINT.

Bálint inie

örömmel

fékezetlen

I93

vett búcsút

Erdélvtöl

ment Lengyelországba, a hol könvez szemmel írogatta Csáky Borbálához szóló szerelmes leveleit, egyet versben,

s

Ha bvebben

a többit talán prózában.

országban való mnlatását,

ismernök Lengvel-

megtudhatnók

azt a kegvest

számú énekekben megemlékezik, de

kirl a XVI.

és xvii,

talán akkor

sem vétünk, ha

még

darabot

e két

az erdélyi

ntolsó szerelem elhangzó akkordjainak tekintjük.

eredetijében

nunk

a

is,

eltt

xviii.

még

hét

A

kódex

énekre kell gondol-

:

Szerzem ez nyolcz verset víg és szabad elmével, Gyülisben indulván jó ruhás legényekkel,

Hozzám

hasonlókkal.

Vitéz ifiakkal

Nem

E

kehegö vénekkel.

nyolcz énekét, melynek utolsóját a kiadás xviii. da-

rabjából ismerjük,

maga

foglalja össze,

mint egy hangula-

bennük «erl, Mikor történt ez?

tának, egy dalszerz

kedvének termékeit,

hogy megszabadult

az

szerelemti ».

s

De

1577 tavaszán, a mikor odahagyta Lengyelországot.

idtájban nem

is

ért rá,

emlékének megtisztításán

hogy szerelemre gondoljon és

:

ez

apja

jövendje alapozásán dolgozott.

Mikor az 1578 február 2-ikán megnyílt országgylésre ment, hogy esküjét megadja: szabadon a szerelemtl, vigan és bizakodva jövendjében, mikor kiröpül karvaly módjára felleng, mikor jó ló, jó madár, hamar agár, ifjak társasága, éles szablya, vitézek közt bujdosó pohár után hetvkén és jó reménységtl duzzadó szív^^el indult a gylésbe akkor:

tájt,

len,

1578 elején szerzetté a xviii. dalt

vele az

ismeret-

vagy elveszett hét vigadó verset.

Bármily jó tanács hirdetje is nyugodtan akar élni, óvja magát XIX.

s

énekében

titkos

szerelmérl

e versében, a

szerelemtl,

énekel,

énekeket szerelemrl való gondolkodásában, Magyar

Tört. Életr. 1S99.

hogy

a

xx.

a ki

már

a

és xxi.

növekv

gyöt25

ERDÉLYI PAL

194

relém közt is

st

a

xxi-ben magát elszánva titkos helyen

mint

szerelmét kesergi. Titkos helyen,

mikor

E

írja,

1578-ban egv

szerelmes

szerelmi dalok újra Losonczv

nevét nvilván

egvikük Ilonát

A t

megfordult.

énekh, a kivel bátvja

a

xxiv.

számút,

rejtkben volna.

Annához

xxv. és

megvallják

(XXVI.)

helyen

szólanak, kinek

kinek kezében

xxvii.i,

xxiii-ik,

a

melv Krusith

össze akarta házasítani; a

XX VIII., melv a xxx. számúval együtt indifferens, mind a három ide, a második Anna-cziklus korába esik. A xxix. ének múzsáját nehéz kiérezni. Az idpont meghatározása segíthetne

a

bajon, de az az általános meghatározás,

a házasságáig szerzett énekek egvike,

nem

nem

nvújt

hogy

alapot,

s

maga a költeménv sem. Mert hogv szerelmeséhez menni módjában nincs, irigvektl szép violánvújt

alapot

jához jutnia nehéz, bízta

:

hogv az

életét,

hírét,

nevét csak reá

Losonczy Annára s Egerben kalandja volt, a ki-

ezek egvaránt vonatkozhatnak

arra az ismeretlenre, a kivel

nek felszarvazott

egyik

férjét

másik Zamaria Ferdinándban

historikusa Nogarolliban, a

látta.

Különben

ez a dal

nem

még

az a

tartozik Balassa lírájának gvöngyei közé.

Daliás ifjúságának költi terméséhez tartozik

—

három ének, jxxxi xxxiii.i, melv közül egynek csak kezdsorát ismerjük, egy Ladoni Sára nevét rejti, s a harmadik, kiben bne bocsánatjáért könyörgött akkor, hogy házasodni szándékozott.

De

ezek csupán a konvenczionális

felfogás szerint tartoznak ide, a

melv házasságát

az ifjúság

könnyelm korának bezárásaként tekinti. Hangjuk, világuk és bens természetük természetes átmenetet mutatnak Istenes Énekeihez,

maradandó

ama három keserségben gazdag évnek

alkotásaihoz,

bánattal gazdagon repült

melv el.

feje fölött

annyi gonddal és

;

BALASSA BÁLINT.

195

IV.

HÁZASSÁGA

után

alatt és

költeményeinek pontos

kelt

kronológiáját megállapítani

medd

és fölösleges kisér-

Költeményei innentl önként

let volna.

és

maguktól oszol-

nak meg istenes és szerelmes énekekre. Mindenik

mert szintén formálja dalba

elárulja születése titkát, állapotjait

melybl

jellemzetessé

s

fakadt. Ily

jobban

ki s

A

cziklust, a Coelia-dalokat

elsket egymástól gondot

volna

egybeírni

kerültek bele

e

s

!

miatt

verseket,

írt

a

Júlia-

az

világi

az

utóbbiakra kevesebb akarta volna

énekeit

énekeket külön kötetbe szándé-

az istenes

s

a

érdekelnek ben-

is

az istenes énekeket;

s

választja,

is

Mintha csupán

fordít.

összegyjteni kozott

el

szenvedélyt,

a

kódex másolója élesen meg-

különbözteti a házassága ideje alatt

iVnna

lelki

istenes és szerelmes énekei két

mint egyenkint.

így,

tenni

tudja

módon

nagy cziklusban alakulnak nünket

éneke

A

kiadásba

más forrásból

tehát

nem szabad annak

sorrendjét irány-

adóul tekintenünk.* *

A

kódex és a kiadás viszonyát ez

Kiadás (1

«

— Lxiii. — LXX. sz. LXXI — LXXIII. sz. sz.

I

— LXXV.

LXXIV

«

LXXVI. sz.

«

LXXVII

« i(

kódex

— 102.

2

1.

LXIV

((


— 128.

«

rendje,

158.

«

számítva,

<

—

«

XII. SZ.

II

II

XIII

II

«

XVI. sz.

I

XI. SZ.

— 144.

I38

«

II

«

129— 13S. 145

— 146.

122

— 125.

— XV. sz.

II

"

—

II

—

—

— Lxxiii.

szerelmi

Lxxvi. hazafias, lxxvii

i

— x\i.

—

—

néhány indifferens éneket nem a

Júlia-cziklust

s

a

Coelia-

bár egymástól elválasztva, de majdcsak nem egymás után helyezi. Az els csoportban fölvett istenes énekek (lxii LXX.) hangjuk és tartalmuk szerint különböznek a második csoportban föl-

—

vettektöl (lxxvii II

A kiadásban a xxxiii xxxvii. sz. házassága idejére esik, a xxxviii l\iii. a lxx. istenes énekek, Júlia-cziklus, a lxii Lxxi

lév

istenes, Ca-l.

Látni való tehát, hogy lxi\' lxx. és lxxvii

cziklust,

— XC.SZ.

Coel.

— xc.

Lxxxív istenes énekek a kódexben nincsenek meg, e szerint tehát a kódex sor-

— 122.

LXXXV— LXXXVIIl.SZ.il

II

a kiadásban

117

«

II

lxxxniii

125

«

sz.

— LXXXI\^SZ.

LXXXIX

ének)),

a Coelia-cziklus.

összeállítás tünteti föl

lxxi\—

énekek,

— lxxxvi.

LXXVII. dinkább istenes, hogj'

istenes,

szerelmes

— lxxxiv.);

sokkal mélyebb és

él

míg amazok

fájdalom hirdeti,

emezek nyugodtabb, inkább szemléld, mint szenved hangulat tükrözi, mintha azok a fájdalom hatása alatt, ezek annak emlékébi, bizonyos rezignáczióból fakadtak volna. Ily módon a szerelmi énekek Júlia- és Coelia-cziklusa mellett az

25*

ERDÉLYI PÁL

196

A

kódex házassága idejébl szép sorban öt énekrl tudósít. Ezek a xxxiii., « kiben bne bocsánatjáért knyörgett akkor, hogv házasodni szándékozott »; a xxxiv., melyet akkor

szerzett,

«hogv

a felesíge

eszébe kezdte venni));

a

xxxv.,

idegenségét és hamisságát a

melyet akkor

szerzett,

felesíge idegensíge miatt az régi szeretin kez-

ohogv az

mely akkor Íratott, "miIde számítjuk a kódex elhelyezése

dett szivében megindulni)); a xxxvii.,

kor a felesígétül

elvált)).

szerint a xxxvi-ikat,

Ez énekek

elseje

1586 végén

kelt.

melynek csupán kezd sora ismeretes.

1584 deczember 25-ike eltt, az utolsója Az els költi kedvének naiv periódusát

h

C 51.

FELJEGYZÉS BALASSA TÖBBI

MÜVEIRL

(A Balassa-kódex 99. lapján.)

zárja

az

be,

kér

utolsó

a

Júlia-cziklust

nem

vezeti be.

ama

Bnbocsá-

köteked, hol meg csapongó szerelmi költemények közé, melyekben kegyeseit, fként Annáját, énekli. Ha csakugyan ez volt búcsúdala a legényélettl, a miben a kódex után nem kételkedünk, ez lett egvben els himnusza. Ezzel a szomorú natot

énekkel

új

éneke már

tartozik

húrt ajzott lantjára,

melyrl

víg, hol

az édes szerelem-

nek cseng akkordjai három keserves esztendre elnémultak.

istenes

énekeknek

elválasztani giákét,

:

is

két sorozatát lehet

a vallásos ódákét és

ele-

amazokat az egykorúak hymnu-

soknak, ezeket cantióknak nevezték. Dog-

matikus énekei közül a poenitentiások az els, a szentháromságról szólók a második csoporthoz tartoznak,

HALASSÁ BÁLINT.

Nem

csodálkoznánk

kívül többet

nem

lantja

három nehéz esztend terméazonban nem szabad, a kódex hall-

könnven elfogadva,

nem

zendült

föl.

számúakat tartalmi

évek terméséül

kódex Sára

írója

találkozott

s

hogy

hinni,

idö

ez

alatt

— lxviii.

bels okoknál fogva határozottan ez tekinteni. Az Egy könyörgés (lxii.), a

kell

z//,

csak

talán

könvörgést

szerzett a

azt

Istenes Énekei VözxA a lxii

s

szerint

nevére

néhánv költeményén

ha e

azon,

lehetne e

séhez csatolni. \^iszont gatását

I97

is

kivéve,

a

Ládoni

nem

ilyennel

könvörg énekét nem

búnbocsánatért

tette ilyennek. Szerintünk

mert

azért,

tekin-

Balassa lirájának új hang-

új\

nemét hirdet. Ez új énekben Istenéhez fohászkodik, mikor körülvette szörny veszedelem, könyörög hozzá, hogy rút

szégventl

óvja,

áldja

meg

kevélv ellenségei gyalázatától.

vitézséggel

A

chananus xxvii. zsoltára után dolgozta példája,

Dávid

király,

is

s

mentse meg

következt át,

Bu-

(lxiii.) s

mint nagv

megszabadításért könyörög:

Rágalmazó nyelvtl, Alellenségtl

Ments meg uram engemet, Mert hazug tanúkkal Keserves szókkal

Káromolják éltemet.

Az

t

körülvev szörnv veszedelem,

ség, a rút szégyen, a

zések a házasságát

rágalmazók

követ

s

élete

méltatlan

Ferenczre, a törökösség vádjára,

stb.

a kevély ellen-

káromlói

perek idejére.

kérhetett

egy

Dobó

mutatnak, az 1585

1586. évek eseményei által teremtett helyzetre, a

csakugvan méltán

kifeje-

kis

—

melyben

csendességet,

lelki-

amaz énekében, a mely protestáns és katholikus énekes könvvekben s kéziratokban századokig élt. Balassának kevés szebb himnusza van ennél, s e kietbékességet iLxiv.

len

és zaklatott

I

idben

búsuló

szív\"el

s

bujdosó elmével

esengve kért lelkibékesség után érzett vágya lelkének

ret-

:

ERDÉLYI PÁL

198

tenefes háborúságát árulja

háborúit

számlálja

tán

el.

Ez

szive

és

idötájt,

1586 végén, mél-

fájdalmát

hogy kétségbeeséstl oltalmazza s így idre kell tenni. A mit abban énekel

kéri

s

Istent,

a lxv. éneket

ez

is

Látod engem sok háború mind elborított. Veszedelem mindenfelöl körül befogott, Nag}^ hatalma csak te reád immár szorított, Emberi segítségtl, niindentöl megfosztott,

A

talán szó szerint is igaz.

den

búját-baját,

minden szégyenét

Már

letlenül hisz Istenében.

ének

«

s

mégis

megszabadult

így

bvebb

bne

az

örök

bocsánatáért könyörög

id

gyümölcsei,

ama kemény

kedves

által

kárhozattól,

szóval kérleli Istennek haragjátw.

mindannyian egv

mél-

s

Ide való a lxvii.

hogy hozzáfordulása

Istennek,

és hálálkodik lett

amabban

is,

min-

rendü-

és veszteségét, de

szinte koldusbotra jutott

állapota után.

tán esenghetett régi jeles és Lxviii.

lxvi. énekben elkesergi

és

emebben Ez énekek reményte-

len idé, a mikor Balassa zött vadként lopta életét, sem otthona, sem védelmezje nem volt, ellenben mindenfell korának ellenség körnvezte. Az id elborult fölötte s sötét és rideg világát ismerte föl a saját helyzetében,

bár a maga keserveit

nemzeti keserség és szégyen énekeit érezték

A vét

XVI. századnak is

és

így,

ki

azokból.

nyomasztó hangulata búsította az

szi-

és sorsa egyénileg a nemzeti életnek kicsiben való

tükre volt zet

s

énekelte, kortársai a közhangulat, a

;

s

e

szerencsés találkozás avatta Balassát a nem-

kora lirikusává.

A

xvi. század Balassa

dalaiból

is

mert hangja líráján nvert kifejezést: Balassa

megérezhet, s Bálint kora költjévé

lett.

Lelki állapotának szinte rajzát

Étiekéiben

s

mintegy

új

Jeremiás

maga

el,

meg

Istenes

siratja életét és veszte-

ségeit. Vitézi neve, világi szerencséje

megaláztatása után ismeri

adja

és

emberi méltósága

hogy sokszor

és

meggondo-

BALASSA BÁLINT.

199

latlanúl vétkezett, szerencsétlenségeit

téseként

fogja

föl

magába

s

Ür

az

méltó bünte-

míg bnösségében

szállva,

keserségeit panaszolja, kegyelemért az Istenhez könvörög.

Szemét

az égre emelve, a

ersítve, vallást

natát

bocsánatért

ménvében

hitérl,

Mennyit

esenkedik.

együgy szegénynek

>^l^^í-^^^ í?.k muftit

kellett elveszítenie,

;-;

\

'

u

•

'5iS

''

^^^'^'^'

s

'

Az

?íví^ iirfínei

és

hogv

mennyország

a

vigasztalást?

iáia; :\fii

bnbá-

bízva,

nyugalomért

lelki

magát

érezze

fölemel

találjon

érdemében

Jézus

tesz

latdk

re-

egri

vitéz,

Sfffííír^

Aízentí

f :. Atí-Íc

veid. héroy v oít^a /írMl«í'i{í''í:ipVá-t>k. ;" --. " v^

^"^^ bad«,.- JtfthyorV'ig Uttv/t,

..vftíxííbí kJ

Igv

i;'viCY4r4vfÖ!C|

véreknek TUtívát.,.

-.',

-^^

.?vcd-aif-i4.tíTkezék,-=ü< jzde- eV

Ygcny,

52.

AZ ISTENES ÉNEKEK LEljKEGIBU KEANK MAKAUT TOKEUEKE. (NAGVVAKAU, (A Magyar Nemzeti

a

törökver bajnok,

vallomásban tisztulás útja.

Mú/enmban rzött

ez

bnösnek

nak képesítve az életben fölemel,

a

különben

s

Balassa,

és vezekel.

töredelmes

Ez

a költészetben egvaránt.

a

meg-

a

bnös

vétkezk alig

lélek s

A bn-

vallomás megkönnyebbít, a

a

reménvség megépít:

szerencsétlen

tozik,

magát

bnhdés,

a

ben megersödik,

A

kemény

a

tartja

IU4Ú.)

I

Katharzisra csak a legnagyobb jellemek van-

nek Golgotája hit

egyetlen példányról.

a

történhetett

a

tisztult

lélek

hité-

még mélvebbre sülyed. megtérk közé tar-

ritka

volna

meg, hogv életé-

:

!

ERDÉLYI PAL

200

nek

keser korszakában

e

telén szenvedélyeit

ságain

látva,

s

nem

rágalmazták, és

ellenségei

erszakos

korának

jók

a

magát

verte

keresztül

s

útjára

nem

lett

vál-

renegáttá, mint

szembe

szállott

fék

és

Nagv

térjen.

egész

az

Mikor minden elhagvta, megtalálta az árvák gondviseljét; mikor sehonnan sem várhatott segítséget, a segedelemnek örökforrásához menekült s mikor semmiben sem talált vigaszmint az elvakult szenvedélyek

világgal,

teszik.

;

talást

:

A

meglelte a \ágasztalások Istenét kortársak és

kor hangulata pontról-pontra meg-

a

egyezik Balassa istenes

Az egvkorú

gával.

mséggel

hirdetik

Tanításuk

emel a

és

énekeinek imént vázolt

ezt

a

rideg

ó-testamentomi

okoskodásukban

Krisztus

érdemeért

tudják

ki föl-

megbocsát

megegyeznek

Bármennyire

hirdeti,

a régi és az új vallás

nem

szempontjaikat

a

E

elhagyni.

dogmaivá, rideggé és szükkörvé

miatt

rideg

felekezeti

tanításuk

és felekezeti szín-

válik,

vonalát elhagvni képtelen. Balassa költészete

magasabban

benne nincs semmi íelekezetiség, hanem telve van

vallásossággal,

imádásával. épít,

fölfogást.

egv igaz Isten im adására serkent, a

az

megvigasztal,

megtér bnösnek.

szárnyal,

lelkivilá-

irodalom emlékei csodálatos egyértel-

bizalommal, az Isten szeretetével

hittel,

Naiv,

megnvitja

a

szinte,

igaz

paradicsom kapuját

mely

a

hittel,

és

táplál

boldoggá

keres

s

és

teszi

a

szerencsétlen,

sorsüldözött

Ez

magyarázza, hogv a protestáns hitben nevel-

a jelenség

kedett

s

katholikus

s

hitben

vigasztalást

meghalt

sziveket.

Balassának

istenes

énekei három századon keresztül vegyesen szerepelnek min-

den felekezet

könyvében. írójuk

énekes

tehát osztatlan tetszésben részesültek, keresték, énekei eltt meghódoltak. a fölemelkedés

és a

rendületlen

költeményei

az író vallását

Mert hit;

és

a

a

mi bennük

nem

isteni

mi bennük meg-

ragadó: az ájtatos léleknek csodálatos ereje; a mi bennük ihletre

kelt:

az

isteni

nagyság átérzése,

mindez nem a

:

BALASSA BÁLINT.

felekezetek

dogmák,

és

értelmében van lyén fakad

a

;

A

írva.

20I

hanem az emberek s a szivek mi bennük istenes : a lélek mé-

mi bennük ének

egy nagy poéta gazdagsága.

:

Benne és költeménveiben a x\"i. századnak mély és komolv vallásossárát, isteni félelmét s a költi lélek sza-

í-^.

Kwgos

ELOG

vitóxt

lA

Spedabilú ac Maotjifci j

Domini

y

\

A LE N T

I

Nli

B Xl ASS A j

dg Gyétrmnt, |)?íl

£s amaz. jó- emlékezeti

Milicis

cPoecx

1

culj

,

IV ^/^tiíllmi. Ú^U^ I^mzett's '

' ,

N riKUM BALASSAM

\imáiJaííosnj:í 'HZ.

hazjtfáíi^/cs

IV'A^L E

ÁMa^j^

\

Johannes Rimainus, >

á

íellyeí

BAlint

Vái\%di

di/io-fí^rí}2t

S

''"'

ísteneü'eneicv

^' f-

,

nermjetedheu.

hi-uiUJd

BALAS<

SA,

fi

i

.

í.

íitfifotsátúít.

'onbaa^Fabcr Mii áluli'ííj^?.

53.

AZ ISTENES ÉNEKEK LEGRÉGIBB

REÁNK MARADT TELJES KIADÁSÁNAK CZIMLAPJA

ÉS AJÁNLÓLEVELE. (A Magyal Xenizeti

Múzeum könyvtárában rzött

egyetlen példányról.)

badságát és szabad szárnvalását látjuk. Azt a mély

melv megmozdítja mely a

a

a

sziklát,

századot jellemzi,

protestáns

szellem

szabadszárnyalást,

melv

azt

a

komolv

bens

irodalmunkban és

hitet,

vallásosságot,

melvet

lelkiszabadságot,

öt kortársai fölé emeli.

Gyönyören zeng énekeiben Életr. 1899

a

fakasztott

emelkedik költeményeinek

Magyar Tört.

azt

s

Mert

azt

a

föléje

küls gazdagságában.

a vallásos

korszak hangulata 26

:

ERDÉLYI PAL

J02

és

szelleme

det

;

mi

a

fáján

Más

szóval

lirája

:

korának,

hanem

általános

érték.

mint

tényt,

e

vallásosságot

hir-

hár-

volt,

harmónia gyanánt zengett. Balassa szent köl-

nem csupán

inkább

helyett

mélyén öntudatlan malaszt

szivek

a

isteni

tészete

dogma

uralkodik,

id

az

az

utókornak

is

Semmi sem

Ítélete

az

és

szólt.

mutatja távolság,

a

mely t korától és társaitól elválasztja. Kora és az utána következ századok egyformán Balassa hatása alatt állanak

;

túl

i8o6-ig tizenöt kiadását ismerjük eddig,

Istenes Énekeinek a szatmári béke évéig húsz, azon-

átélvén a vallásos énekügynek

Az id csupán

koztak.

zad

látja

a

t

magyar nyelv ékességének és ismerte. Modern korunk mennyível tisztábban társai felett vallásossága Ismerjük el, hogv az a

I

kornak

uralkodó

az

lantján,

de lássuk

hangulata volt,

mennyivel nemesebben,

meg

talál-

szentesítette és igazolta a xvi. szá-

melv Balassát

Ítéletét,

hirdette

egyes énekei,

könvveiben változatlan szeretettel

énekes

felekezet

s

minden küzdelmét, minden

tisztábban és

meg

azt

igazabban csendült

mint ama derék papok és tanítókén,

a

kiknek a magyar nvelv egyházi énekköltészetet köszönhetjük,

s

legyen elttünk tisztában az

is,

hogy míg azok

eltt az énekszerzés inkább eszköze volt a

emelésének istenes

Balassában az énekírás maga volt

:

ének az

a

esztendeje, költészetének szüksége

könny

fiatalsága

játszi

s

szólalhasson

meg

czél

a

dalokból kiemelkedve,

az

a

szikra,

szigorú

e

és

arra,

könnyelm

mint a parázs,

több a

Bennük már meg vannak

költé-

szetének nemes és állandó vonásai, de szivének nagy

dalmakra volt szüksége, hogy költészete mélyüljön

ben gyarapodjék. Egy-egy dala ha ^kedvesen is

az

hogy örök emberi

volt

Csapongó szerelmei

lantján.

dalaiban több

dallam, mint a harmónia.

megindítja

:

lantján igazi költészetté nemesült.

Bármilv komor és megalázó volt életének

három

áhítat

vallási

olvasóját,

költészete

ha

érinti

érezteti

is

fáj-

és ércz-

és

ha

Istentl

BALASSA BÁLINT.

melyek házassága eltt mint föltárják igaz és nagy tehetsé-

nvert tehetségét, mégis e dalok keltek),

20^

inkább elzárják,

a

gét.

Virágok, melyeknek

föl

lepkék, melyeknek szivárványos színei a nap fénvében

;

A

csillognak, ragyognak,

egy-egy röpke szell kapja

illatát

meg vannak

lirának

a

maga

álta-

lános formái az érzésekben és

azok kifejezéseiben,

meg van '

nyelvi és költi készlete, tar-

Keí}AlTtleiptttes^hllíiosvitéx.Vr/fítk

GYARMATI B'^AUA.SSA BA-

talmi általánossága és költi

A

gvakorlata.

rl

tehetséget erszínvonalról

az általános

az egvéniséo' emeli föl

magasabbra,

nél

gyobb e

értékkel,

annál a

s

konvenczióból

/

men-

s

fit

.

.

VV

na-

^

•'RIMÁI

költnek

fímxqrr

IANmD'SN'AK;.,

i

ig9zh3za ükn&k %

kell kiszál-

és a'

Msi^yn

nyelv ^étékcrséjíéncfc.

lania,

mint a sasnak az

erdk '-.

páthosza,

a

és

az

e' kis

]

formáíiaii"

|

élet mélvülése, tehát a szén-

ereje

Mofianujjobban

ki-bocsáttattsk|.

darai közül. Fejldését a lelki

vedély

|

1

ISTENES ENHKF,.

rétek alacsonyröptú ma-

és

•

'

•*

\

»»

érzések

mvészi forma

colcsvaratt;

tökélye, tehát a nvelv és verselés gazdagsága és a

költi

kifejezés igazsága, tehát az

^Tucf

egj^báii

Mibál/ á!u52»

f6;f*''

el-_.-,^a

adás naivsága és szintesége 34.

határozza meg. Balassa Bálint

AZ ISTEXES ÉNEKEK KOLOZSVÁRI

1677-IKI

KIADÁSÁNAK CZÍMLAPJA.

költészetén ez évek mélv és

nevezetes nvomot hagvtak. érezni tanult.

Az

búcsút kellett vennie.

A

a

a

A képzelt bánatok helyére a valódi fájdalom húzó-

dik, az ifjúság szerelmi el,

és

hamar

felhk feje fölé torlódnak, komoly nagy érzések uralkod-

mint

hatalmasabb szenvedélyek

nak lelkén.

A költ magába mélyedt, mintegv

i^ú évek játszi kedélvü Múzsájától

könny felhk

regényét az élet szomorújátéka nyomia

helyére villamos, barna felhk nyomulnak. 26*

ERDÉLYI PAL

204

Az Aenigma elmés himnuszáig

megelz

a

s

mint dicssége lépcsjén, Balassa fokonkint emel-

rajtuk,

Az Annához

kedik.

énekek ott

énekekig milv változás

a penitencziás

Minden költeménye jobb, mint

elénk.

tárul

ettl

s

kér

bnbocsánatot

parabolájától

s

az

visszaemlékezések, az erdélvi virág-

írt

énekek

elemzett istenes

itt

bvebb beszéd,

szkebb

itt

jelzik

útját.

Míg

szavú, ott inkább csillogó,

már tüzes amazokban szenvedélyesen ír, emezekben már maga a szenvedélv beszél a könnyed, elmés és keresetlen versek nyomán az erteljes és tömör harmoniájú

itt

;

;

énekek fakadnak. Sötét, szomorú

világ fogja

körül,

ebben

legszebb istenes énekeit; lelkének háborúságában meg-

írja

Dávid királyt és a kegyelem Istenéhez fordul vigasztalásért, megnvugvásért és bocsánatért. Ekkor zendlnek érti

meg

líráján

a

énekei

vallásos

századnak komor és

xvi. :

katharzisának

tanúi,

ers harmoniájú

mély

hitének

osz-

dicsségének korunkig él hirdeti. Az élet megalázta, a de költészet fölemelte; mert tehetsége, mint a pálma, az élet súlya és nyomorúságai alatt edzdött és

lopai és költi

gyarapodott.

mak

árnyat

Az

ellene

vetettek

költészete igazolják

t

pörök

indított

alakjára,

de

és a rászórt rágal-

istenes énekei és

lelke érintetlenségével

hogy abban énekelhette

a szerencsétlen

kora ellen

idben

zaklatott

emelkednek, mert

szive fájdalmaival. Életrajzi fontosságra

tanúságot tesznek mellette saját

és

mély

s

megértetik,

fogantak, a mikor igazán

:

Az én

keserves életem

!

Gyötrettetik az én lelkem

;

Gyalázatban tisztességem.

Siralomban az én szemem,

Ha héjjáz nyal.

Balassa lírája

kora fölött:

E

a

már

istenes

(lxvi.)

énekeiben oly magasan

júlia-cziklusban

még

dalok a kódexben közvetlenül a

énekek után sorakoznak,

a xxxviii.

feljebb

szár-

házasságát illet

számútól,

a

melyben

BALASSA BÁLINT

20:

mutatására megsalditja Júliát », az lviii. számúig, « Cupido mely után nem említi többé Júliát versül."^ Júlia alakja köré irodalmunkban egész legenda fon(3dott, melvnek gubóját a legújabb eredmények bonyolítják le. A kódex tanúsága szerint, mikor a feleségétl A'Néfcaí Cupido mutatta l Tiiinieies Nagyságos mléz elvált, f - .. .# w Ú R it A K , meg neki Júliát, hogv A Ti 6 y Aü '

f

.

.

.

búskodó, hívét által

keserves,

Ígérete

M

BALÁSSA

régi

teljesítése

bAuntnak

megvidítsa íxxxvii.í;

és

megmutatta neki egv ka-

puközben

(XXXVIII.

találván,

dallal

XXXIX.

tötte

tz

salamandra

R

köszön-

azután

;

Néhai N€m%*tes

rá-

s

bi-

hogv mint

zonygatta,

sem

I

Ama* jó emléke^étií

kivül,

és a*

látta

vadászat

megénekelte

teményét

el

ISTENES "ÉNlEHi

hogy

s

formában ki*hii>iMmtta^^

köl-

FüsK6ü tander^r

küldötte olv

Júliának, a ki

t»

közben,

(xli.) is

Magyar nyelvekét

ö

mikor meg-

íxL.i, s

l

IGAZ HAZA-FIAINAK,

a

élhet Júlia szerelme

nélkül

M A

i

JÁNOSNAK

betivel

Mijiály

iÍo^:^t^h

szép,

Cupido Vénusnak

nézhette

(xli.),

a

kirl

a 55.

fülemilének énekel

AZ ISTENES ÉNEKEK LEGUTOLSÓ KL\DASANAK

ixlii.í,

CZÍMLAPJA.

kinek szerelmérl egv baáradozik

rátjával ixLVi.), lal

lép

a

kit

többi Bálint

daynétól

énekébe elé.

vin.

f.

Az

is.

a

94.

1.)

kinek

a

édes

elválasztatott

* Ide tartoznak a évf.

ixlv.),

annyi

és

örök

gyötrelmes

szerelmét

Júlia e szerint a szigorú levele, s

melvben

énekli

érzelemmel fog-

hogy Wár-

örül,

már karácson vra

évek után

a

szive

Szabó Károly által bemutatott Júlia-dalok (Századok, (Magyar Könyvszemle. 1877. évf. 73.

és egy töredék.

1

)

után 1879.

ERDÉLYI PAL

20b

nagy uraságot igér magának, ének ezzel a Bálint

Anna

levéllel teljesen egyet jelent

miatt bujdosott

megszabadult, tle

nem

el,

tudjuk

el Is vadtilt, de

s

— 1589-re

esnek

Anna özvegysége és Anna iránt fölújult

már

ki az: f.ki akko7'

gyakorta juta

arra

szerint,

e

xxxvii.

ha tudjuk, hogy

A

szabad többé Júlia kilétét keresnünk.

1588

A

elárulja Júlia kilétét.

az

eszébe))^

Júlia-dalok

idre,

melyre

a

Bálint fölszabadulása esik. Tehát e dalok

nagy szerelmének drága emlékei.

régi

—

A

pseudo-Annák, kik egri vitézkedése idejére (1578 82.1 esnek, akár Harrach Anna, akár mások, csupán kegyesei

nem

voltak, múzsáivá

végzete

lett

Még

lettek

múzsája egy Aiuia

;

íme, Balassa sorsa mily csodásra fordul.

is.

sajognak régi sebei

s

Anna

új

sebet üt szívén

küzdött a nagy világgal, mely ellene támadt,

megküzdeni

dott

Ez

volt.

tény

a

volt, s ez

csodásan

ékesen

tu-

Júlia- Anna

Elárulja,

szóló.

meg-

nem

de

melvnek napja

a kis világgal,

;

hogy

Balassa a szív embere volt, hogy csélcsap kalandjai, köny-

nv

szerelmei, gazdag sorban elvonult kegyesei között

fölött csak

Anna

egy

iránt.

csodálatosan

igaz,

és

egyetlen szerelmet érzett és táplált:

Júlia-Anna

uralkodott

megelevenednek

fölötte

cziklus

e

ezt

s

tudva,

költeményei,

a

melyekbl szenvedélye föltámadását, lángralobbanását és hevét már ismerhetjük. Ezek a versek, Júlia fátyolának beszédesekké válnak; a bennük rejl

föllebbentésével,

eddig csupán találgatott életrajzi s

elárulják

elször Bálintnak egész valóját

zelmeit, másodszor azt,

s

elemek megvilágosodnak

hogy mind

megbvöl

ér-

dalok kivétel nélkül

e

annak az egy szenvedélynek rapszódiái. Igazolják Bálintot,

a

kit

a

hagyományokhoz ragaszkodó

történeti iskola tik

elbújdosását,

magát.

*

Anna

E

állandó hívének

melvre

csalódásai

daloknak mély költészete

ToLDY Ferencz, a magyar

irodalom-

régi

tartott,"^^

s

megérte-

fájdalmában elszánta ez egyetlen

költészet kézikönyvében s egyebütt.

s

komoly

BALASSA BÁLINT.

207

hsévé avatja Balassát s egyben szerelmi liránk kitnségévé. Nemcsak a xvi. századnak els költje, hanem világi és szerelmi költészetünknek is legkiválóbb

szerelem

alakjai közé tartozik.

A

megpróbáltatások éveiben mélyült

kedélyvilága, tisztult érzései

szerelmi dalokban

is

erej szenvedély

hatalmassá vált liraisága e

s

kifejezést nyert.

táplálták liráját, a

még ersebben adná

hangot mintha

Szerelemmel

telt el

Duzzadó er és nagymelv a már megtalált vissza.

az utolsó csepp véréig

e

s

nagy

és

uralkodó hatalom ránvomja bélyegét minden költeménvére.

Ez

gazdaggá képzeletét, hogy a klasszikus mithologia

teszi

képeit,

renaissance

a

majdnem

lira

újra föltámasztott

szonvra halmozza,

a kit

bókjait,

lovagi

a

fölfogásnak

n-kultuszát arra az egy asz-

szépségében,

kelt asszonvi mivoltában olv mászásra emelt forró

vére

zései,

vágya és reménye Anna körébe vonták

lobogásával

emésztette magát.

a

s

idegenbe. Andrással és préivel valahogy férni,

Anna

de

nélkül

nem

s

mikor

csak

re-

és gon-

a távol

megtudott

maradása

volt

kiért

Gondolatai, ér-

ményében megcsalatkozott, ugyané vágyak, érzések dolatok fájdalma, szégvene és kesersége zték t volna

vágyat

deliségében,

;

az

élet

keserves meglepetéseit zúgolódva fogadta és hitében meg-

ersödve

trte,

de

hogy Annában

csalódnia

kellett,

e

veszteség megtörte. Szinte lelkét tette föl erre az egv aszszonyra, a kit szívébe fogadott és szíve szerint megírt köl-

jövendnek vidám és szép Annát

teményeiben lelke e

a

is

a

átadott.

h

Balassa

mvészi

és okos magyar asszonv

tipusaként állította bele multunk és költészetünk világába.

Anna

deliségével,

dvetlen kötve.

nélkül

szívével

Bálint

és

szépségének vonzó

hatalmával

és

ke-

nemzeti líránkban örökre Bálinthoz van

Anna, mint Petrarca

már nem képzelhetk.

és Laura,

egymás

ERDÉLYI PÁL

208

V.

ISTENES és szerelmi énekei még nincsenek kimerítve a keser évek s a reménytelen szerelem korának eddig ének

tárgyalt emlékeivel. Liráján több szerelmi és

keblébl

dosása

A

sem.

alatt

Coelia-cziklus

dogmai versek, néhánv más után

és

alatt

A

keltek.

csupán néhányszor

villan

és

énekével

mint

eltnt kortársai

eltnt,

alól

nem

az ájtatosság, az isteni félelem

Balassa az

s

psalmusok

a

és

bujdosása

orma

Krivány

szeme

utódok

elöl

fényt vetve

alakja,

föl

halt ki búj-

együtt, a

fakadt

is

is,

távol

a

idegenség és a messzi múlt szürkeségébe,

nem hogy magát

E

villanások fénye

mutogassa,

hanem hogv

útját jelezze.

hull rá az elfeledtetés és a feledni vágyás számzöttjére, a ki

keser

bánatát

erd mélyébe

rengeteg

a

és

rejti

a

kietlen ksziklák közé zárja.

Bujdosása,

a

esztendeig tartott.

1593

1589

nyara végén

események

lUésházynak

mint

tért

sze abba

elre

igazolták

elején vissza.

elre

el

hazáját és

hogy az

Véletlen-e,

mondott jövendölését,

tésben

nem

tudjuk,

de

az

vagy

számze-

tényleg valamelv ok miatt kellett négy esztendeig élnie,

négy

megírta,

hagyta

bizonyos, hogy

a

mint

úgy cselekedett. Ez Balassára vall s arra, hogy számzetése idejének elre való meghatározására valamely komolv ok késztette. Mikor csak egvedül, lóra kapva elvág-

írta,

tatott,

elbb

kétségtelenül is

Lengyelországba

ki akart bujdosni.

fogadta a vándort

s

az

szeret otthont. Merre

tartott,

hova már

Lengyelországnak idegen földje

adott neki barátságos jár,

a

mit

csinál,

nem

és

vendég-

tudjuk,

egy-

elre nyugalmat nem találva, jár városról- városra, rengeteg erdbl rengeteg erdbe. Tavaszszal vágyva nézi a fölfelé húzódó vándormadarakat, szszel a hazája felé szálló darvakat. Megfogyatkozott reménysége miatt gyámoltalan éle-

BALASSA BÁLINT. folvtat

tet

209

reménysége megfogyatkozásának

s

moltalan életének okát

gyönyörségét

látta,

Annában kitl

a

látja,

ígv

s

Malgrn-

megfosztotta.

Isten

magában

diánt mondja, fohászkodással és úton járva kesereg

könyhullásában gondol

s

gyakori

nem

Megjárja a régóta

lxxxvii.

szerelmesére,

helyeket,

látott

gyá-

kiben eddig minden

fölmegy Dancz-

kába, a hova annak idején egy másik özvegy asszony kül-

alatt

szerelmes

utána

dözgette járt,

S

leveleit."*^

ha

már Danczka

ellátogathatott a keleti tenger partjára.

A

Kár-

magyar fiú eltt ez a tenger is lehetett az Oczeaniini, a mely mellett lxx. énekét elfohászkodta. Kegyelmes Istenéhez töredelmes vallomással megtérve könvörgi, hogv az Isten szent fiáért adja meg

pátok

alatt vitézkedett felföldi

neki a reménységet, viselje gondját és áldja

A

hullatotl

Ta\-aszízal viráora

Sok

jódat

Ügy Te írta

fejét.

szép harmatot

Miként

1591-ben

meg

Uram

:.

!

hullasd reám

régi szolgádra.

ezt a versét a tenger mellett.

vándorútjának,

Hihetleg

bujdosásának legtávolabbi

ez

volt

Az

angliai út legendáját az újabb kutatások

pontja.

egv sajtóhiba

már megdöntötték. Méltán lehetett csodálkozni azon, hogv ez útnak sem költeményein semmi hatása, sem másutt semmi nyoma nincs. A tenger partja, a mint a rátüreml hullámokat visszamegjavításával

fordítja, visszafordította Balassát

is,

közelebb húzódik és Krakkóban talál.

Ugy

látszik,

Deák Farkas

* ritica

itt

várja be a

a Stcphaiicis Mosclio-

(Gedani, 15S2.) czímü

mnek

egyik

példányán, mely most az Erdélyi Múzeum tulajdona, egy Júlia-töredéket fedezett fel.

(Magyar Magyar Tört.

Könyvszemle, Életr.

1S99.

1S77.

a ki dél felé, hazájához

nyugodalmasabb négy esztend

szállást

lejártát,

a

Ismerve a könyvek vándorlását, ugyan semmit nem bizonyít, de megersíti azt, hogy Danczkát most is fölkereshette, 73.

1.)

ez az

adat közvetetlenül

évf.

2^

ERDÉLYI PAL

mely újra megnyitja neki elhagyott hazáját. Itt, e kedves lengvel földön, emlékezik vissza néhai jó emlékekkel fejedelmére, Báthoryra, kinek nevét a lxxxv. énekének

b

versfibe

foglalta.

írta,

lelki

ellenséggel.

fogni

s

A

keseredett szívvel

is

vanitatum vanitas értelmét

magát Istenére

A

dogságát. gát

Ezt a költeményét

Istenhez kiáltva buzgó könyörgéssel, éjjel-nappal víván

mert csak úgy reményli bolhízelked világtól, mely ma-

bízza,

hirtelen elmúló,

kívántatja,

elfordul,

s

tudja

föl

mint

szomjú

a

szarvas,

kit

úgy keresi lelke Istenét. Számkivetett, nyavalyás, megromlott lévén, buzgó imádsággal, ers reménységgel borúi Ura elé, hogy ne hagyja fogyni bizo-

vadász rettentett,

dalmát iLXXXiv.i,

még másik

együtt

költeménye két

zsoltárokéi

cxLViii.

Ezek

E

szállott és Istenéhez

szontalanság nagy

vele

liv.

(az

emelked

megtanította

élet

igazságának fölismerésére

a szerencse forgandó, s

Az

szüleményei.

gulatának

átdolgozása

zsoltár

s

és

hihetleg lengyel földön termett.

is

magába

az

is

xlii. psalmus)

la

s

az

remélni jobb jövendjét.

embernek

A

túrni

s

világha-

a

arra,

kell

han-

hogy

balsorsát

lxxxviii. ének a saját éle-

tébl e tétel igazolásaként fölhozott példának tekinthet. Ez az ének jellemz és határozott Balassa rezignáczióját ;

föltámadó reménységével latait

élete

Dátumát

a

folyásának

deríti, az

rövid

életnek gazdag tapaszta-

történetével

kiadás helyreigazítja

s

foglalja

össze.

annál könnyebben

így

illeszthet be Balassának a lengyel földön kelt énekei sorába,

melyet hihetleg egy lengyel ének, a lxxvii. nyitott meg. Fohászkodás ez az Isten áldásáért, megismerése, követése, a

benne való

hit

és

megnyugvás

és az

t

illet

dicséret

van benne kifejezve. Eletének bujdosás tanúja,

e

nem

szakaszát

igen

éveibl szórványosak.

költészete

is

csak

hogy lelkiháborúsággal

ismerjük.

Legszintébb

keveset tud

indult

útnak

róla. s

x\dataink

a

és

meghitt

Csak

annyit,

hogy lassan-lassan

:

BALASSA BÁLINT.

beletördött sorsába. Inkább

211

mint

rejti,

fciltárja

útját,

leg-

melyen keresztül szivébe lássunk. Tompa, komor bánat nyomja, melv végül maga megadásba megy át s utoljára a reménység színeit csillogtatja. S mi megértjük szivét, melv mindig szinte följebb egy kicsinyke rést mutat,

Útja,

volt.

kiáltva

mint

a

indul

végül, a mint

elzokogja és

szenvedélveit

szimbólumához:

gába két

rengetegbe fájdalmait

Szentháromság hinniuszában

a

az Istenhez, a vitézség forrásához tet

a

megenyhül

mint lassankint

a

s

viharzó

a

Krisztushoz és a szere-

:

Szentlélekhez fölemelkedik,

a

a

ma-

szállás, megbánás és kiengeszteldés útja volt. A lelelnvomó szerelmi csalódásból is odajutott, a hova a

világi szerencsétlenségek

néhez.

Csalódva

csapásai

nem

mindenben,

kellett érnie

alatt

csalódhatott

:

Iste-

egvben

Istenben. íme, a xvi. század mély vallásossága ígv hatja át a

szerelmes daliát

Balassa Bálintot. fájdalomnak, istápja,

a

veszteségnek,

szerencsétlenségnek

orvosa és megvigasztalója

nagvhatalmú letét

kemény karú és vastag koponvájú Minden világi, vitézi, vagvoni és szívbeli is,

Isten,

kell

félni

a kit

egyetlen

végtelen irgalmú és a

megismerni,

ítéletének

és

a

kinek szigorú

a

szigorúságát

Íté-

penitenczíával

kell meCTenofesztelni."*"

A

gúnvolódó

Anna hogv is

ez

id

alatt

egvre

csak egyszer

amaz átkozott szereztek, el

kiáltotta

nevet, annak

egy-egv távoli vonatkozású szó vagv sor is

fülébe

mikor

Júlia- Anna

elfeledje.

még

maga minden erejével azon volt, még szívébe vésett betit Költeménvei között egyet sem találunk, a mely Annára való emlékezésérl beszélne, legföllebb

nevét, a

visszhang

írja

le.

Vagv

ötlik elénk.

rossz versek, a melyeket,

tzben megégetett? Vagv

mert neki sok bút

talán csak

nem

hozzánk, elvesztek, mint annvi más költeménve

* Irodalomtört. Közi., 1898. évf.

Nevét

az i\nna-elegiák lettek volna

jutottak ?

ERDEI.YI PAL

212

Ténv, hogv költeményei között Annára vonatkozó több szerelmi verset

nem

föl

ismerünk, bár a Coelia-cziklust a

kódex kiadója Annáénak

elbb

koznék, jóval

Ungnadné

Egerben vitézkedett és kerülgette. Tény, hogy

csakugyan

abban

kelhetett,

rá vonat-

idben,

az

Horvátországban

mellett,

férje

Ha

vallja.

mikor

a

meg

ö

lakott,

Ferdinánd rózsás kertjét

a derék

kódexben a Júlia-daloktól nincsenek távol a Coelia-cziklus versei, hogy új név választása nem zárja ki a régi kegyest. A mint Annát Johannes Secundus után Júlia néven nevezhette, nevezhette volna Angerianus után Cceliának is, hogv annál jobban követhesse ebben

a

Ténv, hogy ez éne-

a régi poéták módját.

is

föltn, hogv sem e szerelemben, sem ez énekekben nem érezzük azt az éget szerelmi lángot, a mely a Júlia-dalokban lobog. Más érzelem, más hangulat uralkodik bennök, nyugodalmasabb

kekben

de az

szerelmét zengi,

is

is

szenvedély, fáradtabb fantázia és csendesebb eladás. Hig-

ha

gadtabb, körül

mint

Coeliát,

tn Azt

szabad

az

hogy

is,

mondani,

hogy

itt

elhatározásában mondott,

Anna személvén

van.

sem említeni annak, szerelmi

ismerve,

nem

el

a

ott,

élvezi

a

nem

indítékon

nem

kívül

föl-

kivánja versül említeni.

a kifejezés

Nem

szerelem vette

a Júlia

akarja

súlya,

mit nagy

a

néven,

hanem

Júlia-

többé

még

nevét

kiben csalódott.

Nem

a

említi

tehát

néven sem, hanem egyszeren agyonhallgatja.

Coelia

mégis

E bels

Júliát.

Júliát többé

kell gondolni,

öregesebb

Anna

is

a

6

szerelmes s

Coeliát

boldog

Cupidóval

kergette

ki\

ott

fejének keserves válás rendelt,

s

gyönyörségét

cziklus

sincs fel,

ix.

hogy

feddik,

a vi-ikban siralmas szállását hányja

szinteségét

vélem,

úgy

A

is

Ezt,

is.

másutt kell keresni,

szerelem

Coeliát,

és kell keresni.

hasonlítja,

/lazájából

ír,

fogadni

karjaiban.

lehet

ország;ban

Júliához

hol

férje

új

verset

lehet

Ha

Lengyel-

énekében

—

holott

nyugalma miatta; a

melyet szegény

azon panaszkodik, hogy

BALASSA BÁLINT.

21

a szönixíi válds, végtelen kinvalhis szivét örökké sérti;

a

ii-ikban Coeliáról jut eszébe régi iiagx szerelnie ; a iii-ikban áldja Coeliát,

E

hogy veszend voltában megsegéllette.

lirai-

eladott ténvek arra mutatnak, hogy Coelia nem Anna,

lag

hanem valamelv lengyel szép kionka

és

a

leány

lengvel

cziterás

Hannuska Budons-

leánv,

Személve

földije.

és

valódi neve szerint ismeretlen, de költi néven és titokza-

tosságában

nem kevésbbé

gyes,

Balassának

a

ki

O

érdekes alak.

nagy

még

szívét

az utolsó ke-

Régi,

hevítette.

nagy szerelmének megújuló emlékei mellett szenvedélyes vére

De nem

Júliához hasonlított. Júlia- Anna

pótolni.

csupán

t

képes

volt az egyetlen

sem

feledtetni,

örökeszménv

A

kegvesek számát növeli.

a

sem

mert

meg,

azért ragadta

Coeliára vágvik, a ki talán

Ccelia

s

valami

cziklusban

burkolt, epikúri bölcselkedés lappang, a milyenre a Júlia-

énekekben nem

hogy

ez

szenvedélv

a

érzelem,

varázslatos

érzett Coelia

iránt

is,

hevítette

is

nem

hanem

az a

hogv Bálintot

ugvan,

Elárulják

találunk.

még Lengvelországban

szerelem,

a

s

azt

hevülékeny

ábrándos,

vér játéka volt.

is,

és

Szerelmet

mint szerelmes volt annvi

más ke-

gyesébe, de inkább a bécsi Zsuzsannát, a Zsófiát, a cziterás lányt találta

meg

feredó Coeliájában,

gyeseket,

hogv Annát ne

szívében,

emlékeiben

és

boldogságnak

elérhetetlen

is

említsük.

rajongó ;

mint az erdélyi ke-

Ccelia,

Anna megmaradt

vágvakozásában a mint

szép

a

régi,

valóság,

szent, sem sem hivalkodó, sem képmutató nem volt kegyeseivel nem kérkedett, de el sem hallgatta szívbeli kalandjai hseit. A szép, szerelmes lánvnak ölel karjai köénekbe foglalta iifoisó zül sem bontakozott ki, hanem szerelmét, a melvlvel Coeliát körülvette. Ez a viszonv hímzi virágait arra a szürke lepelre, melv az idegenben bujdosó Bálintot tekintetünk ell elfedezte

ölébe ült és érzékeit csiklandozta. Bálint sem aszkéta,

:

.

Mialatt

t

nap-y szeiiiénne

az

ideijén

.

.

orszáa^nak

távol

ERDKLYI

2T4

tain

öcscse Egerben vitézkedett és küzdött

kergette,

szegénvség

ajtaján kopogtató

harczban (1588 október énekelt

PAI.

8-ikáni,

az

Részt vett a szikszói

ellen.

melvet Tardv Györgv meg-

ez alkalommal:

s

Embörségét vitéz módra mutatá Törököket mellette lecsapkodá,

;

Sarkantyúval lovát ö megfogdosá,

A

volt,

mert

a jól

Balassa néven kívül apai örökségébl

mást

alig

Erre a

hangzó

sok török közül magát ö kirúgá.

dicsségre nagy szüksége

vitézi

Vékony füst

tudott megmenteni.

konyháját baráti kölcsö-

nökkel ftötte, lapos tarsolyába eladogatott javaiból szerzett pénzt s

magát

még sem

nyével biztatta, de

dönfutó

pénzben

jövend

és hitelezit

bátyját istápolni

1480 frtot

s

a

volt olyan szegény,

ne

tudta

Dobónál

lév

át neki."^

Az egymástól elválasztott két nem volt veszedelmes András lUTa.

Bálint teljesen

el

hazulról

;

föl-

10,000 frtos

adósság egy évi J^amatját engedte

kadt

hogv

1589-ben kész-

volna. kint

remé-

restitutiója

Balassa

fiú

már

többé

nem

sza-

ügyei, pörei, emlékei, testvérei és kis

fia

haza-haza hozták egy-egy rövid látogatásra. Ilyenkor inkább

lopva és titkon

tnt volna úgy

aligha

tnt.

mint nyiltan

járt,

Ha néhánv

összeköttetésben fordult.

vendégkép. Különben

szem ell, mint

a

hogv tényleg

kétségbevonhatatlan adatunk

hogy Bálint

azt kellene hinnünk,

meghasonlásban

el

és

töltötte el idejét. állt

Krakkóban

öcscsével

s

lelki

De

keserségében

talán,

volna, teljes

tudjuk, hog\' állandó

idnkint itthon

ütött tanyát, talán,

körében jobban érezte magát,

nem

hogy

is

meg-

ott régi barátai

hogy közelebb legyen

még folyamatban lév ügyei voltak. "^>' és újvári violencziák nyomán indítható pö-

hazájához, a hol

A

véghlesi

* Gyurikovits reg.

**

Oda

szállított

el-

borainak vámja elengedéseért folyamodik 1593 május ii-ikén.

BALASSA BÁLINT.

még nem voltak biztosítva, az újvári kérdés sem st Losonczv Anna is pörben állt vele, szó-

rök ellen

dlt még val

21^

el,

szükséges

itthon

hoírv

volt,

folvó

ügveit

szemmel

PVSILLI CHRISTIANORVM EXERCITVS, Contra

LEGIONEM TVRCICAM Obtenta ad oppidumSixo in Vngariá, Anno Chnrti M. D- LXXXVUI. DlB VIII OCTOBRIS:

^uthore T)eo fummo exercltuum T^r'tnctpt: CAESARÉ RO Süli

.

"

D ' .

i'

LPHÜ

11.

- -/íVí

Vv

R-ccenfente

ver

Salom. Frcnzciio Vradíl. P .LCsf. 55

kisérhesse

forgalma

A SZIKSZÓI CSATA

s

volt,

Krakkó, e czélra

EGYKORÚ LEÍRÁSÁNAK CZÍMLAPJA,

melvnek Magvarországgral élénk nagvon alkalmas lehetett. Fként

a

Liptójvár sorsa érdekelte váltása tot

ért.

nem ment

a Balassa fiúkat,

olvan gyorsan

s

melynek

vissza-

abban vizsgálat vizsgála-

i5go-ben az újvári birtokokban

tett

károk meg-

KKDKLVI PAL

2Ib

küldtek

vizsgálására

fizetend

hogv azok értékét

bizottságot,

ki

Bálint

váltságdíjból

Ferencz

és

a

kárára

levon-

eddigi

értesü-

hassák.

Mit végzett léseink

adandó

véleménvt

nak

Ferencznek

és

3-ikán

jus

tiltakoztak.*

Imre

is,

színpadáról.

\"ele

két

hogy Bálint

is,

Zsigmond, András

és

noha András úr a

is

másik aktor

letnt

1592-ben

folvt,

nagy alakjával együtt

a

folyt

s

élet

földi

Balassák

a

s

mi

a

s

fiai,

elköltözött e is

Fe-

és

mit má-

a

kamara megtilt

a

Újvár ügve tehát még mindig

még tovább prének

többet

rendeletében

kelt

Balassa

ellen

ezen

hogv 1593 elején Bálintüdvben támasztott követelései s

Újvárt zálogba akarták vetni,

1591-ben

rencz

sürget,

De tudunk

tárgyaltatnak.

azt

nem tudjuk. Tudjuk, hogv a kamara 1592 még mindig Újvár visszavétele tárgyában

szerint

27-ikén

július

nem,

mit

bizottság,

a

folvása

történet

Igv a Balassa-pörök nagy zivatará-

elvesztette régi érdekét.

nak hullámai lassan-lassan elsimultak volna, ha András újabb szelet

nem

támadni abban

támasztanak. Apjuk szelleme látszik törekvésben,

a

tergomi szentszék

elbb

hogv

királyi

a

kis

Jánost

értelmében az atyai

Ítélete

Megfeledkeztek azonban

elüssék.

kegyelmet kapott,

a

nem

kevésbbé javait. a

"^-^^

békét,

azzal,

hogv

k

végrehajtani

maguk

a

foglalják

Hatalmaskodásuk csak egv de

esz-

az

örökségtl

melvlvel szem-

s

Ítéletét

föl-

melvnek következtében

ben

szentszék

fiai

hogy Bálint már

arról,

az ellene fölvett pöröket megszüntették a

is

leg-

lehetett, el

a

kiskorú

pillanatra zavarja

máris kiindulója késbbi

meg

visszavonásnak,

a

melyet az atva halála után János ellen fölszínre vetettek. Balassák fölött az id gyorsan halad s a Balassa-pörök

A

lassan-lassan feledésbe merülnek.

néha-néha föllobbant

is,

Ha

a régi viszályok

hamarosan kilobbant.

* Regesta a Gyurikovits-gyüjteményben. ** Századok, 1873. évf. 254. 1.

A

üszke

jótékony

BALASSA

id már

2lJ

BÁI.INT.

szövögetni kezdi a feledés

leplét,

jövend korok szeme ell

háborúságot

a

eseménveket

készít

el, melyek

a

melv

e

csúnya

elborítsa

s

új

Balassákat rehabilitálják.

Volt-e erre szükség? Talán nem. Hiszen a kortársak eltt

hsei egyaránt ismeretesek voltak s a hozzájuk hasonló pörlekedk között nem voltak annyira felötlk. S az utókor, mennél tisztábban látja e zordon a villongások rugói és

idnek

folvását és embereit, annál

Ha

fölöttük.

mégis

gyománv

és a

Balassa fiúkban

és a

Bálint fölé a daliás és

nyekben

komolv

a

BALASSA BÁLINT PECSÉTJE.

hsök emlékének

kitn

és

vitéz

költ nimbuszát

e

gvöngéd dajkái

hsöket

a két

história

el,

bízták

árasztották.

A

ránk

s

hagvo-

Balassa fiúra is

a

új

fény

sugárzik, a melvet

legnagvobb elismeréssel jegyzett

megörökítvén dalia voltukat

és

hsies

Életr. 1899.

a föl

halállal

kiengesztelvén

mindent, a mit életükben magukra vontak.

Magyar Tört.

a

romantika eltt az ezután következ esemé-

róluk: hazájukat védve, kezükben karddal, haltak

csupán a ha-

romantika szempontjából volna elfogadható.

Az eseménvek

mány

mutatkoznék,

szüksége

56.

kevésbbé törhet pálczát

28

ERDÉLYI PÁL

2lS

VI.

Krakkóban éldegélve

BÁLINT

s

Cupidótól Campianushoz

fordulva leste az ügyeirl, övéirl

hazájáról

Öcscsével állandó összeköttetésben

híreket. levelei,

s

emberei

részint bízott

embereit

mondban, kiket talan eltt

1592-ben a

h

Pándy

és

megjutalmazott. Pándy,

">"

Ezek

berek ugvan

nak

azt

y&—,,„^^^^

Tokaj között,

/y^

véghlesi

-

mérges folyamodását, melyet

kereken megírt

Ern

ügyben. ^"^ Talán

a híreket,

melyek

Fe-

tánvságot viselt. Talán O Pándy hozta haza Bálint-

.

öcscsével egvütt adtak be

a hol

és

rencz úr 1591 óta kapi-

PANDY ZSIGMOND ALÁÍRÁSA.

a

köz-

lekedhettek Krakkó

-,

57.

em-

a jó

srn

^^^^

'

is

Kalanthnak pedig 1593-ban a

s

nógrádi Kis-Straczin jószágát adományozza.

-tj^-v^'

kinek

már elbb

Plostyént 400 frton beírja,

végzett efféle szolgálatokat,

^

Zsig-

szolgálataik elismeréséül a szepesi káp-

tett bevallásával liptói

részint

Ilven jó szolgáit és hú

által.

Gvörgyben

Kalanth

gvanítiiik

állott,

érkez

fherczeghez az

Kalanth

a török

vitte

háborúról

s

a

újvári és

meg neki azokat Dunán túl folvt

harczokról szárnyra keltek. Mennél jobban közeledett számzetésének maga által megszabott határideje, annál srbbek voltak a török harcztérrl szóló hírek s mennél több hír

jutott

február táját,

hozzá,

el

27-én

állítja

májusban

csatlakozik.

*

ki

bort

hon van, kardot köt diadala,

annál

jobban nvugtalankodott. újvári

szállít

Krakkóba

alatt

az

visszafoglalása,

Regesta a Gyurikovits-gyüjteményben

** Századok, 1882. évf. 750.

angáriáról s

1.

szóló

1593

nvug-

szre már

és az alsó-magyarországi

Tieífenbach

Divénv

az

itt-

hadsereghez

szi hadjáratnak egyik az

vitézségéhez

van

^

BALASSA BÁLINT. kötve.'

Divényt annak idején Musztafa pasa

atyjától

s

Bálint most régi tartozását rótta

A

szerzésével.

kt,

gyermekéveinek egy részét

Losonczy Anna

a hol

mely Fülek

a többi várat, a

s

védvonalon

feküdt,

Tieífenbach, gel

s

a

írja

is,

elhatározta,

sereggel

Nógrád között

és

st Füleket Istvánífy,^ nem

hogy

hatalmába

is

akarván

járt-e

a

hogv

Paczóthokat,

a

hogy vele

a további

fölment

is

kérte

átadását

E

közben

1594-re,

az

elre,

megsértdötten

és

vége

év

január

hú

kérdést

szorgalmazta.

Bálint az újvári

21-ikén

haragra gyúlva,

fölvévén,

angáriát

önérzetében

visszament Krakkóba.

megtagadott

szolgálataitól

várainak

visszafoglalt

Rimay János Epicedionjának, a Bálint utolsó megörökít munkája latin czímében olvassuk, lassát

öcscsét,

határozzon. Talán Bécsbe

újra

s

hogy

Fölkereste

barátait.

jó

újvári

az

vag>'

eltelt

jó

most

de

régi,

s

vissza.

látszik,

gyönyörködj ék,

fiában

teendkrl

más okból

és

folyamán Balassa, vagv

tél

atvaíiait,

kis

török

a

ellenség-

az

nem, nincs róla értesülésünk. Valószínnek nem. Sorba látogathatta

és

kerítette.

Kassára vonul

szállásra

téli

egvütt

Kék-

el

töltötte

iránt szerelemre gyiiladt

mostoha idvel egyszerre küzdeni

A

el

vár vissza-

le a

diadalmas sereg egymásután foglalta

a hol Bálint

Somoskt,

foglalta

elismerés

hadjáratát hog\" és

Bavitéz

tetteinek jutalom nélkül való hagyása egészen elkedvetlenítették a

vitézi

élettl

tete és a költészet

és

csak

békít hatalma

hogv ismét fegyverbe öltözzék Esztergom falai alatt.

1

Habardy László

egri

ellenállhatatlan

s

hazaszere-

adott neki arra kedvet,

megjelenjen az ostromlott

kanonok misekönyvében a kalendárium naplószerü

föl-

egyzéseket tartalmaz. Ezek egyike 1593 november 21-ikéröl így szól: uNuntiatum est, Divin a Valentino Balassi esse recuperatum, eodem die penes Zechen nostri castra

Turcarum invaserunt

(Tudomány-Tár,

et in

1842. évf. xi. 129

fugám converterunt,

— 130.

2

XXVII. könyv.

3

Generosi ac Magnifici Domini

caesi

sünt

illic

ad 300 Turci.

11.)

\'alentini

Balassa

de

Gyarmath ad

Castra.

ERDELVI PAL

220

Rimay bizonvára körülménvesebben ismerte kat,

hogy

duzzogó Achillesrl imetten megemlékezett.

e

Azok azonban vábbra

tartóztatni

tudtak

oly

mély

és

állandó

hogv hirtelen való fölháborodását

táplálni és

is

nem

Bálintra

gyakorolni,

hatást

a viszonyo-

t a közelg

to-

tavaszi hadjárattól vissza-

képesek lettek volna. Sokkal mélyebben szerette

hazáját és sokkal hevesebben gylölte régi ellenségét,

sem

hogy t a bécsi udvar hálátlansága haza ne hozta volna. Nvugtalan lelkének szüksége volt újabb izgalmakra s haza vágyó lelkének kedvez alkalomra, s denképen jól bevált. Régóta pihent mulatságra, vitézi foglalkozásra

meg

találta volna

nagv hadjárat min-

a

karjának

vágya

volt

ama nagy

jobban, mint

s

munkára,

mindezt hol

táborban, melyet

nemzet lelkesedése a török ellen Esztergom alá gyjtött? Az a reménvség, hogv a kontvos ellenségtl megtisztíthatják a magvar földet, az szi hadjárat sikereitl tüzelve, a haza fölszabadítására lázba hozta az egész ma-

a

CTvarságot.

szágban,

minden utoljára.

Thurzó

mind felgylt. Bálint

is

fölkészült

Fehér vörfölyös

kamokából

legényeket fogadott és

az or-

félretévén

csináltatott

s

a

török ellen vívandó Bálint

harczok színterén. Ferencz az északkeleti seregnél, a nyugatinál.

Mialatt

Hatvannál

vonúlt,

a

Ferencz megsebesült,

Pálffy

Esztergom megszállására

törököt s

mire

megverték a

megszálló

a

sereg

már

a

s

gyzelem

kapitány megsebesülése Esztergom tott,

most

zászlaja

sietett a baj esi táborba-.

Balassa hú ott volt már

a két

s

Krakkónak

neheztelést, újra hátat fordított

alá jó ruhás

Mind

hogy valami nemes, úr van

írja,

vár

alá

s

ez híre

föl-

ütközetben s

a tokaji

Bálinthoz

elju-

ostromához készült.

Május 7-ikén volt az els támadás. Két nap múlva a második s i6-ikán a harmadik ostrom, akkor az alsó várat, ekkor az új kastélyt foglalták el, melyet a törökök a Szentet procinctus. (Év nélküli bártfai nyomtatvány a xvi. század czímlap fordítása Szilády bevezetésében, xxxix. 1.

Strigoniensia iter

végérl.)

A

latin

BALASSA BÁLINT.

Genefoíí ac Magníficí

DomínI

VALENTINI BALASSA DE GYAR:^ MATH^ AD.CaSTRA StRí GONIHNSI^ iter&procinóluSí

V

ÍJcfls

BahfiiiS

bniiierftjm rlun^círtccflórom in

a^tr^

tioncmPatricVy Jiícruifcw^iillí/i^ lindicandamconfluxijjej,

mambis ob

dcncgatospro'Jlitéefidci boncrcs

antlatornm rctcntopr^vno Mani ptóris

mminm

^ laborum cx4 cjjct infinfus a
tamcn Vatrice ccrtamínc bt^us^i^pollme quo^ illUi-s

anímumfrpij^ivié miti^ant^y Officio ita^i refumtOy

Marti tandem reconciUatur*

dám maniis

incntOYUm bndiíluc pctitis

^

Stri^onicnfibth bt for^

cajircnfi apparatu circumfifís

adpropín^Uítt^ Suptros Jupplicipmc oraf^ utmafculirina-> nitni

bi^orcm refiduum at^i Martíjfpiritiis rcUc^uiasíic cot

hcarcUcccti.^ íitghriccalackuatns.^^

^mcecurruUmpofi^ *

laudumpcrpctiiarum orbita SolíwiCAri/iiafwmfin^ 4at, CT f^oc paélo {Itt Vairicefahtan effujifui crucris

ttis^

^artciiifécmctita)mortaIiúmzmmort(í%s quo^^ duQ tcr mins attingatn '^.^y

(A

RIMÁI JÁNOS EPICEDIONÁNAK CZIMLAPJA. Magyar Tud. Akadémia könyvtárában rzött példányróL)

ERDÉLYI PAL

220

ó

AZ NAGYSÁGOS GYARMATHI Balafsa Balmínac Eztergam aía VALÓ KESiVLETí, KESjVLETIBEN való Imádfága, f-Mit példázott légyen az o Feiér vörfolycs

Kamokából

iáual

tfináltatott Záfilóia, kin

Hirpha-

Dauid Király vagyon térdén teleped-

uc öfiuc fogott

f-tel

emelt kft ke^

zciuelírua.

f i^dnoídmiBotfíSd meg Wr Iftcn iífiúrágom. nac véckéc.

BALASSA BÁLINT.

Tamás hegyén

221

Május 19-ikén, csütörtökön,

csináltak.

a vizi-

város ellen indítottak ostromot, melyet a törökök visszaver-

A

tek.

német g}^alogság mind

a két szárnyon meghátrált

s

a

támadás eredménytelenül, de fájdalmas veszteségekkel végzdött. Kiircz, a németek hadnagya, Tapolcsányi, a kitn vitéz

mások

és

meg

hullottak

Balassa Bálintot

Dobokay

halálos sebet,

el

szerint

ágyúgolyó, Thurzó csak annvit Balassa Bálint

is

sebes

.

ír

szerelmes társának, hogy

a

bent a halálosan megsebesült Bálint

riad,

h

jezsuita virraszt és lázas ajkáról egv

haló szavait.

noka,

Amaz Dobokay

utolsó

ki

ágvékán kapott

a két lábát elvitte az

háborúnak keménv emmegújuló ostrom hadi lármája föl-

a

s

szerint

mind

.

.

S míg Balassa sátora körül berei járnak-kelnek

ostromban. Ekkor ltték

az

Istváníiy

is.

napjainak,

fölött

egv

tanítvánv

fiatal

lesi

el-

Sándor, a vágsellyei ház szó-

szenvedéseinek

és megváltatá-

sának megható történetét Campianus kiadásához írt, Forgách Zsigmondnak szóló ajánl(')levelében ránk hagvta,"^ emez * « Semmiképen el nem mulathatám, hogy amaz nagy elméj és emlékezet,

ugyanazon Pinkösd havának huszonhatodik napján, keresztyéni módra meg-

mun-

gyónván, utolsó órájához szépen készült. Reá hallgattam arra is, mikor az mi idvözít királyunknak és az ö szent anyjának, az szepltelen szz Máriának kegyes ájtatos szókkal magát teljességgel

jó Balássa

Bálint

káját, kire

az

ö

elkezdett

írott

boldog kimúlása után

nagyobb részét el is véakadék, kinek gezte volt, csak kevés levén hátra benne, hogy ez úton is véghez nem vinném ;

ö

valakik

könyvecskéjét

olvasandanák,

"bizonyos, igaz, tökéletes ítéletet tennének

felle teni

:

minem

idejében tott,

nagy buzgósággal és

ájtatossággal

volt

felgerjedve,

életének

micsoda

is-

utolsó

hitet

tar-

oltalmazott és micsoda hitnek val-

lásában atta

is

meg

lelkét az ö

teremt

Kinek én nemcsak hallott, hanem ugyan látott bizonysága vagyok. Mert minek utánna fejedelme hivségébe, hazája szerelme mellett 1594 esztendben Pinkösd havának közepiben, Esztergom vára ostromán halálos sebekbe esett volna, beteg ágyában, Esztergom városában gyakran nála voltam és véle sokat beszéllettem. Ott voltam akkor is, mikor Istenének.

ajánlotta.

Jól

téz ember,

értette az éles

minem

tisztelettel

elméj

vi-

tartoznék

Asszonyának, úgymint az vitéz magyar nemzetnek, Istene és szent ha eltt kiváltképpen való szószólójának. .Mert mikor az gyóntató lelkiatya, látván fáj.

dalmai miatt való nagy kínját, biztatná, hogy minden reménységét Istenbe vetné, arra is intené, az több szép mondási között imilyen arany sententiát kezde mondani Krisztus megholt én érettem és én hogy kételkedjem ? Te katonád voltam, Uram és az te seregedben Jártam. » Campianus Edmondnac' Tíz Magiarul irot okai (Bécs, 1607.), az ajánés

:

lás 6

—

S.

lapja.

.

ERDÉLYI PAL

222

Rimay János, a költ-tanítvány, a ki mestere dicsségének hséges és gondos sáfárja volt. Dobokav a kereszt erejével envhitette és vigasztalta meg a zaklatott élet daliát, Rimay

:k:S5)-S^i«^:>i'^^<£5iöi¥

AMPI iC A=i EDMOND-^ÍÍ ÍN V S

NEVEfc.í

lESVS

ft?ALAT VITEZKEDET THEO nem régen Angliat§ logufnak cs ^ ban az koznfcighes kcrefzticn ,

korona^ori ic kikben azt ag«ia (utíokra az Angliai tudós Acadcmicufok hiicrt

marryromf.ggai

Fiz Magiárui trotokai

,

;

^ ^^

^ f\^ í^

nac,my vitte ttt arra hogy egiedúJ az CftJ rgliéz Anghabán lakozó Caiuinmaknac CVÍÍ 30, Hiínec dolgában bayt mec rt ic» ,

p^ g^

oicn küldeni.

^JLASSA 3Kéícc fegicíec

'BALlNTTOL^m

minden koion mincíen em

bemecii k' (lJctec okát kÍDannia,a. j^j^> bennetec lakozó remcnféghrdl es hit Tj^ lÓJ

való eicglí

Viennx

Auftríje,

m(f^,V-jr,f

1w

^ 58.

«^

^^

Typis MarparetliT For

AnnoM DC VH <É*« *^

^ ^ -^

1^1 j^^ ^'

V ^.'

BALASSA CAMPIA.NUS-FORDÍTÁSÁNAK CZÍíMLAPJA.

(A Magyar Nemzeti

Múzeum könyvtárában rzött

jövend dicsségének

Amaz

^^

tételre,

a miiltra,

fényét rajzolta homályosuló szemei elé.

jövre nézve nyugtatta meg amaz fölemelte a hitnek boldogító szavával, emez

emez

megkönnyítette és

egyetlen példányról.)

a

megersítette és boldoggá

;

tette a halhatatlanság

reményével.

.

BALASSA BÁLINT.

egyénisége

Balassa varázsos

magvar sziveket

tartja a

rúséggel tölgyfa

három század

óta

és lelkeket és folytonos

lelkesülket.

a költészetéért

táplálja

223

mert

levélbl van koszorúja fonva,

fogva

gvönyö-

Babér-

vitéz

volt

és és.

amint kiuankozottis, ki kellet vol na mentii de bogy eddigh mulatót icghtób cs cggietlen cgi cka ez, hogy Nagifagodat varca, NagifaNagifagodnac taftocca maghát god neuc es oltalma alat akart az cmbcrcc kozi forgani. azzal jkart :

.-

Aggia az FelícghcS hogy mind Nagifaghodnac f, mindazoknac kic cct forrhatni es

dichickcdni. lítcn

oluafni füghiac, lelki cppulctirc ei

roc

yducfséghéf e legicn.

Amcn.

Vgian azon Tekintetes Vinak^ Kclz. i^olgaía.

Dobokay 59.

DOBOKAY AJÁNLÓLEVELÉNEK (A bécsi Campianus-kiadás

költnek

született,

s

e

is

VÉGS

halhatatlanságot

el

SORAL

15. lapja.)

koszorút fénv

mezején, hazáját védve, hullott történetében

Sándor.

és

övezi,

mert a harcz

mert szerelmi liránk

érdemelt.

A

hagyomány

énekszerz nevével; kiérezte életébl a romantikus vonásokat és megérezte szivének nagyságát s költészetének igazságát. Mint

két nagy jelzvel ékesítette, a dalia és az

ERDÉLYI PÁL

224 vitéz

és

a

csatatéren

érdemelt, mint a

költ

szabadsághs már koszorút mvész túlélte korát s megnverte

elesett és

jövendt. Körülötte

harsánvszavú

mögötte

és

énekszerzöi

hegeds

századnak

szigorú

e

A

sorakoznak.

ének

és lantos

ájtatos

haza-

és

vallási

és

dal

és

virág-

ének, mint összefoglaló czimek födik és jelentik

az

egész

fias

a

lira.

kornak Sztárai

nagv s

világi

a

érvénvesül

irányokban

Batizi

liráját.

és

velük együtt a papok és tanítók, a névrl ismert

s

a névtelen énekszerzk mindannvian a diadalmas

s

a

hitet

új

veszedelemben forgó régi hazát éneklik. Egyéniségük

beleolvad

a

zordon korszaknak általános hangulatába, me-

nemzeti

lyet a

érzés és vallási

csodás

áhítat

összeforrása

Övék a toll és a könyvsajtó hatalma; az úri rend s a mvelt városi nép számára írnak s a magyar föld józan mívelinek énekelnek. Az ó-testamentomban nem csupán hitük forrását, hanem nemzeti történetünknek nyomasztó

jellemez.

példatárát mutogatják

Dávid

;

zsoltáraiból

bnösség,

a

a

megadás és a fölemelkedés igéit fordítják magvar énekbe, mely az egész századon keresztül uralkodik. Dicséretek és zsoltárok teremnek, egvaránt kifejezve a hazafias

mak

s

lett,

de az egyes költk

lás

a vallási elmerülés hangulatait

apostolain

kívül

utódjaik, a lantosok lira s

is.

más

a is

Börtöndalok,

világi

a

írt.

deákok

és daliák,

megszólalnak

a népies költészet,

a

gazdagodott.

A

a

folyton zeng a népies

a

szerelmi

házassági, a

tudós rend üldöz

énekes-rend költészetét czéh tekintélye

s

is

minden

ígv csupán

virágének fejldhetett szabadon.

mint a népi költészet általában, ez

mögött

s

hegeds énekek,

Az

Az új valhegedsök és

háttérben maradnak.

valószínség szerint nyomta

val

irányuk uralkodóvá

;

énekek teremnek, melveket

és mesterségesen

aggodal-

század

is

az

lírájának

De

egyének föláldozásáez

általános irányai

markáns egyéniségeket hiában keresünk, kórusban csupán a hangtömegek dinamikáját halljuk,

a

lirai

a

mely

BALASSA BÁLINT.

minden vokál szólamot. Líránk fölolvad az általánosságban, melytl költink hatást és irányt fogadnak el, vagy a melv miatt elvesztik egyéniségüelnyom

kérlelhetetlenül

A

ket.

protestáns himnusz, mely egyben nemzeti ének

elnyomja

a lantnak

A

Ma

akkordjait

idk

népies készségek

a

s

távolában a xvi. század

lirá-

részben ismerhetjük, részben rekonstruálnunk

kell.

evönsébb ját csak

tört

is,

szavát.

az

mit költi emlékeinkben bírunk, aránytalanul nagy töme-

gében

múköltészet terméke

a

nemzeti

igen

s

világában

naiv

élet

kis

része az, a mi a

eredeti

fakadt,

nemzeti

és

költészet gyanánt.

Balassa erteljes és hatalmas egvéniségét legjellemzb-

ben

A

mutatja.

lirája

mint

nem tr-

saját útján járva

a

hette a mindennapi élet korlátait, költészetében

is

kedvvel

temperamentumát nem ismerve, élete és költészete egyaránt rejtély maradna elttünk. Heves vére ragadta a maga kivételes útjára, melyet

indult a saját Istene után. Kivételes

naiv volt

lélekkel

egyben költészete

szetébe,,

könnvelm

zések,

komolv

keser

csalódások,

iskolája

is.

Elete belejátszik

szerelem,

megadó bnbánat hogy kisérték

költészetét, mint a

iskolája

költé-

kalandok, vidám és csapongó szeretkeállhatatos

és

szenvedések

fájdalmak és

i\

járt.

izgató

és

életét.

ers

küzdelmek, hit

táplálták

Saját szíve törté-

netét írva és énekelve, lirája épen olv szokatlan és vonzó,

mint ben,

a

miiven volt

maga. Temperamentumát sem életé-

sem költészetében nem tagadta meg,

lenül és szabadon

élt,

s

Lantjáról kegyeseinek neve és szivének

végbeliek

a

Zsuzsanna fias

s

istenes

dicsérete,

borivóknak

való

nagy drámája, ének,

a

bécsi

a lengyel cziterás lánv, a török ének, a haza-

bujdosónak

dalok,

a mily függet-

ép oly szabadon énekelt.

való

énekek hangzottak

;

ének,

zsoltárok,

dogmai

és

tárgyainak e gazdagsága és ver-

seinek merészsége csaknem olv szokatlannak tetszett, mint az,

hogv Magyar Tört.

az

él nép nvelvétl

Eletr. 1899.

és a

paraszti

daltól

kért 2Q

ERDÉLYI PÁL

220

Az

kölcsön szókat, kifejezéseket, versformát és módot. átkozott virágénekek,

gos

érzelmek

világi

énekei szólaltak

a gylölt, fajtalan énekek, a

">^

a

s

meg

el-

hívsá-

gonosz indulatra kelt szerelem

lantján, a tábor tüze körül és a soka-

dalmak közönsége eltt. Ugyanolv szólamok

és kifejezések,

virágos nvelv és szerelmes szók olvashatók költeményeiben,

milyeneket a népies

máig megrzött

lira

és természetesen szólnak.

nemesebben,

mégis

de

A népies szebben

s

énekei szabadon

költészethez hasonlóan,

gazdagabban,

és

szóval

múvésziesebben. Példája szokatlan és merész, hangja szabad,

világa

szívnek

örök

ismert

és

természetes, indítékai az emberi

szenvedélyei,

verselése

nyelve magyaros és keresetlen, és

és

új

nemzeti jellem. Mvészi, mert

könny

és

érzi a

mfajok

zenei,

mvészi

szóval költészete

titkát, stilje

egyaránt jellemz a szerelmi dalban, az istenes énekben, a lutrikámos versekben, a hazafias költeménvekben

mert

lantja

tonai és tárt és

végbeli

hangulatait s

mindazt, a mi korát a mulatozást,

életet,

dogmát. Istenes

keserg,

és

felöleli

és világi,

szonyok ték

és

ember

a Júlia-verseket,

becsülték. és

a

katona

valót, a

Öreg

a és

a

a

azt

sóvárgó

megérthette

végek

fiatal,

a

szer-

dicséretét,

vándor a bujdosókét, az

deákok

ka-

dévajkodó és

Az énekeskönvv

megbecsülte mindenféle hallgatója.

mulató a borivóknak

és víg,

szeretkez

úgv tudta megénekelni, hogv

kesztje istenes énekeit,

nemzeti,

érdekelte,

a szerelmet, a zsol-

komoly

mulató és elmélked,

;

a

asz-

török éneket szeret-

pap és katona, komolv

szerelmes leány mind megtalálja a néki tetsz

A

köznép megérti, az úri rend nem találja póriasnak, mindenki eg^vformán (jvönvörködhetik költészetében,

verset.

mely magyaros dicssége,

mert

és

mvészi. Balassa

az egyéniséget

lirája

a xvi.

század

fölszabadítja a kor nvüge,

az emberi és szívbeli világot a földöntúli és aszkéta fölfo-

* Ethnografia, 1899. évf

BALASSA BÁLINT,

gás

alól,

népies

mert szerencsésen

él

az

alak,

mert szabad

lira kapcsolatát,

versformákat

talál és

meg

találja

teremt

s

és

a

mköltészet

fejldésre alkalmas

mert fölemeli

és

népies nvelvet. Líránk történetében

kiben a liraiság szabadon,

megnemesíti

els nagy

az

mvésziesen

szellemben megnyilatkozott. Újító és úttör,

nemzeti

és

mint minden

géniusz; példa és minta, mint minden, a mi eredeti.

nagy irányokban haladt

általános,

szabadon fejldhetett és nemzeti

^L.

Uc.Q L ^; 4/..

a

nemzeti

iránvban

^ .^J

és a

\^^^^

lira,

Eltte utána

haladhatott

^^^ ^^

.

.

,

^

^

60. A

BALASSA-KÓDEX BÁLINT UTOLSÓ ÓRÁJÁRA ÉS RIMAVRA VONATKOZÓ FELJEGYZÉSE. (A kódex 148. lapján.)

Kivételes

azonban

na^vsátía

magára

álló

tüneménv

maradt líránkban Amadéig, Horvát Ádámig és Csokonaiig. Líránk voltaképen vele kezddik és Csokonaiban és Petfiben

tetz.

Balassának

a

protestáns

lira,

Csokonainak

a

klassziczizmus és Petfinek a szentimentahzmus alól kellett

magyar géniuszt és lírát fölszabadítani, s a mint az ötvenes években Petfit, s a század elején Csokonait, úgv utáa

nozták a XVII. században Balassát öntudatlanul, de

modorossággal. Néhány világi énekét is

árulták a

ponvván

;

még

föltn

e század elején

Istenes Kiiekei a Rimav-kiadás nyo29*

;

ERDÉLYI PÁL

228

mán

i8o6-ig

ismert kiadásban

35

relmi költeményei

ményeinkbl átmennek

XVI.

keresztül

hatásával

századának

lelke

vágott, korát

a^

a

fejldés

Benne

I

százada

fölött virrasztva,

elé

annak minden ósdiságát.

késbb

meg, mert az újítókat

értette

Istenes Énekeit

nem

magasztal-

ismerték

el.

hú tanítvánv gondolatában,

talán megfordult a

míg Balassa

mútét

élén

költészetében

él,

és elhagyta

szerelmi és világi dalait hivatalosan

Mindez a

s

lirai

szokás megbecsülni, mert nn'g ták,

versek

talentumával és korunkig

és ^világa

Kora azonban nem

a Balassa-

és

kivételes

modern

megelzte

szólamok

felett.

változatlan

ékessége

-

hagyománv három húséggel rködik daliás íme a magyar nyelvnek

költi dicssége

századi

lenyúló

I3alassa

nép költi készletébe

a

századon alakja és

hiányozhattak.

Sze-

gyjte-

terjedtek; kéziratos

nyomtatott énekeskönyveinkbl

és

nem

versek

kéziratban

forogtak kézen. ^

aggodalommal

leste az orvosi

sikerét.

A

költnek mind

sebészek keze

nyugalommal

a

két lábát amputálni kellett

s

még

a

öntudatánál volt és nagy lelki

alatt teljesen

Minden reménv-

túrte a fájdalmas mútétet.

sége hiábavaló volt. Balassa érezte, hogy

meg

kell halnia

* Balassa Bálint és Rimái yános Istenes Eneki. Kiadások i. Lcse, 1604. 12-r. (Rimay János princeps-kiadása ?) 2. Várad (?) 1640 3. Bártfa, Kloesz J. 1630 között. Magyar Könyvszemle, 1878. évf. 4. Várad, 1646. (M. Nemz. Múzeum. 272. 1.) 5. Kassa, 1665. (Székesfehérvártt a püspöki könyvtárban. M. Könyvszemle, 1878. évf. 336. 1., 1879. évf. 122. 1.) (M. Nemz. Mú6. Pozsony, 1676. zeum.) Kolozsvár, 1677. (M. Tud. Akadémia. M. Könyvszemle, 1879. évf. 7. 289. 1., 1882. évf. 89. 1.) — 8. Bártfa, 1679 (Mednyánszky-ktár. Xéhrén. M. Könyvszemle, 1882. évf. 90. 1.) — 9. Kolozsvár, 1681. (Erd. Múz.) — 10. Lcse, 16S3. (Lugossy József gyjteményében volt.) 11. Kolozsvár, 1681. (Erd. Múzeum.) — 12. Debreczen, 1692. (Pozsonyi evang. fögiran. ktár.) — 13. Lcse, 1693. (^I- Tud. Akad.) 14. .wii. sz. (Rimaszombati prot.gimn. M. Könyvszemle, 1882. évf. 93. 15. Lcse, 1700. (M. Nemz. Múzeum.) 16. Kolozsvár, 1701. (Lugossy gyjteményében volt.i 17. Debreczen, 1702. (Debreczeni ref. kollégium)— 18. H. n. 1702. (M. Tud. Akaémia.) 20. Lcse, 1710. (Szilády 19. Lcse, 1704. (Erd. Múzeum.) említi a Bevezetésben.) — 21. Lcse, 1712. 22. Lcse, 1720. 23. Buda, 1728. 24. Lcse, 1730. 26. Kolozsvár, 1731. — 27. Buda, 1741. 23. Pozsony, 1730. — 28. Debreczen, 1744. 29. Debreczen, 1744. (Más kiadás.) — 30. Pozsony, 1776. :

—

—

— —

—

—

—

—

—

1

)

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

31.

év

Vácz, 1777. n.

—

35.

—

32.

Pozsony

Pozsony, 1790. és Pest, 1806.

—

33.

Pozsony, év

n.

—

34. x\iii. sz.

hely és

i

BALASSA BÁLINT.

nvugodtan

és

ers

hittel

készült a halaira.

dort rendelte mellé a szerencsés véletlen,

szív ben

jezsuitát,

a ki öt

megnyugodván,

kis fiára, a

I

)()bokav

ezt

gvöngéd

nehéz óráiban megersítse. Lelké-

földi

gondjait

intézi

el.

nvolcz éves Jánosra gondol. Levelet

fherczeghez, melvben

a

Sán-

fiát

Elsben

is

Mátvás

ír

atvai pártfogásába ajánlja,

s

leve-

-^ 6l. A

HIBBEI TEMPLOM.

(Rajzolta Cserna Károly.

Dobokayra bízza. Aztán megírja Béza verseibl penitencziás énekeit, keserg tanítvánvát magához méltónak vallván, halála megéneklésére kéri, s keresztyéni módra meggvónván, pünkösd havának huszonhatodik napján utolsó lét

órájához szépen készült.

azután

meghalt

a

toll

a

hs,

—

s

Kezébl

mert náluk

az édes szavú

elbb élni nem

kihullott

nélkül

költ.

a

kard. tudott,

ERDÉLYI PAL

2^0

:

BALASSA BÁLINT

Hibbén temették el apja és anvja mellé. Rövid id múlva odatemették a tokaji kapitánvt, Ferenczet is. Gvermekét nagynénjei vették oltalBalassa

mukba, korában

k

Bálint holttestét

taníttatták

Rimav megírta

a

hol

Félbenhagyott mvét,

meghalt.

okainak fordítását,

Boroszlóban,

Dobokay végezte be

sirató énekét,

írásait

Az id gyorsan

nes Énekeit kiadta.

s

tizenhat

éves

Campianus Tíz adta ki 1607-ben.

kinyomozta

és

Iste-

halad, bölcsen itél és

minden sebet behegeszt, Balassának is igaz birája lett. Régi nag}* haragosa, Dobó, összeharácsolt vagvonát fiára, Jánosra hagyta s utolsó könyvét Dobokay Forgách Zsigmondnak ajánlottan adta ki, Losonczy Annánál szerencsés vetélytársának. Nagy szívét, nagy dicsségét nemzedékek után

nemzedékek áldják

és

hirdetik:

mert Balassa hsi

halálra és költi halhatatlanságra született.

26.

A

CAMPIANUS-KIADÁS ZÁRÓDÍSZE

FÜGGELÉK. BALASSA BÁLINT ARCZKEPE. Balassa

\an, nielv

örököse, Balassa

arczképe u Balassák alsohrabóczi csa-

nlajtestés

Bálint

képtárában

ládi

Emma

bárón,

férjezett

O

József félszázadja

közölte a kép feliratát, meh" a most elkerült vásznon

már meglehetsen elmosódott. Ezt ráltatta

Mag\ar Tud. Akadémia restauErrl közölte az Atheníeum illu>/trált nagy

a

másolatot vett róla saját képes terme számára.

s

Nagy Miklós,

de fölirat

azonban

története, 3

nélkül

feliratáról

^

>

képmagyarázó

a

volt tudomása. Ide írom a kimaradt tVUiratot,

czikk

czember havában a Balassák

Múzeum

számára átvettem.

Fölirása

math, capitaneus Agriensis, Strigoniensis

assultu

in

levéltárát

családi

ez

:

nem

írójának

elmondok egyet-mást

s

a képrl, melyre én tettem figyelmessé az akadémiát,

in

utolsó tagja és

Ragályi Ferenczné tulajdo-

Thewkewk

nát képezi. Eddig ismeretlen volt. habár ismertette.'

család

kihalt

férfiágön

a

a

midn

1894 de-

Magyar Nemzeti

\"alentinus

Balas

Gyar-

a

exercitu Mathiae ajxhiducis chyliarcha,

depugnationis

Turcis

trajectus, gloriose

pro

patria occubuit 1594, íctatis su;e 33.

A míg

Kékk

ké]i

várában, a Balassák

si fészkében

volt mindaddig,

egyéb zemplénmegyei kastély északkeleti saroktermében

azt báró Balassa Lstván a család képtárával, levéltárával és

reliquiákkal

kastélyába állította

egyetemben 1870 táján Also-Hrabóczra, át

f()l

nem

A

szállította.

családjának becse> ereklyéit

s

képtárát, fegyvereit

s

könyv-

kép között. Balassa Zsuzsanna, a kassai Menyhért. Eerencz bán, András fkomornyik,

tárát. Itt láttam a tr>bbi családi

konviktus

alapítója,

Bálint gróf és Eerencz a tokaji kapitány képeivel együtt,

II.

kivül a család többi tagjának

arczképei

1

2 3

iigysd^rn.

fcstf.si

Hirnök, 1S43. 14. sz. Vasárnapi Újság, 1897. évf. A magyar nemzet története,

i.

v.

képét.

II.

András. Eerencz és

iwtdra

cs

kiáUitásra

sz. k.

439. lap

s I.

ezeken Bálint

mindenben meg-

FÜGGELÉK.

232

egyeznek, kiállítású is

van

még abban i?, hogy felírással vannak ellátva. Ugyanolyan Menyhért lovasképe is, csakhogy tetemesen nagyobb, ennek Balassa Ferencz képe alatt olvassuk

fölírása.

Francíscus Balas a

:

Gyarmath capitaneus Tokajiensis ... in i;)roeiio occubuit 1594. íetatis suse 29.; 11. András képe alatt: «Bello transylvanico clarus militiae geA híres <«obíit 1567. aetatis suae 62. nerális'); Menyhért képe alatt: »

kik a család

Balassák,

oly makacsul

s

fényének emelésére és vagyona gyarapítására

annyi szerencsével

mködtek,

együtt vannak a családi

képtárban, melyre a Balassa család nagy gondot fordított. Családi képtáruk emlékét már egy 1582-böl ismert adatunk rzi, mely két szobában 16 képrl szól.* Az sök képei mellé megfestették az utódokat is, vagy az utódok képei elé, a családi büszkeség s a történelmi nimbusz emelésére, megfestették az söket. E képek nem mind egy kor vagy fest mvei s értékük sem egyenl. 11. Bálint képe sokkal magasabban áll, ezt mvészi ízlés ember festhette a xvii. század végén, míg a képe, kezdetleges és nehézkes többiek, kivált ez említett négy munkája, kik a xvi. és xvil. századokban festk talán vándor nmnka, Fels-Magyarországon és Erdélyben olyan srn megfordultak. A vándor festk divata még e század els felében is fent volt, nemesi kúriáink s fúri kastélyaink képes termeit tlük való képek díszítik. \'^irágzásuk a xviil. században tetz, mikor Bécsnek kulturális és társadalmi hatása Mária Terézia uralkodása alatt a magyarság zömét, fként a nyugati megyéket s a német mveldéssel mindig sziv^esen kaczérkodó felvidéket hatalmába kerítette. E képek legnagyobb része,

s

mint az Eszterházyak, Erddyek. PálfFyak s a Balassák családi képei, nem annyira mint mvészeti, hanem mint történeti és mveldési emlékek becsesek. Történeti jelentségüket az ábrázolt személy szerepe éélete szabja meg, mveldéstörténeti vonatkozásukban fleg a korukbeli divat és viseletre bírnak fontossággal. e tekintetben

kültniösen az

is I.

nevezetes, de minket abban

Balassák képtára a két Bálint,

most

Bálint arczképe érdekel.

P21s pillanatra let a XVII.

A

fként

szembetn, hogy

századra mutat

;

Bálint arczképén a ruházat, vise-

szembetn

az

is,

hogy

három

az említett

Balassa (Ferencz, Menyhért és az I. Bálint) képei külsségeikben azonosak ama Balassa András képével, a ki a xvii. század elején (.clarus militiíe generális') volt. Ily módon alig lehet kétségünk

XVI. századi

abban, hogy

annak

is

az

Bálintnak ez a képe tényleg a xvii.

els

felében, a mire a

kosztüm

utalt.

században

A

kérdés ez

készült, :

máso-

a fest eltt Balassának egy lat-e, vagy íiktiv arczkép ? Más szóval él Balassa, ki a családi havalamely XVI. századi képe állott-e, vagy hasonlított ? feltnen poétához szerint a tudat gyomány vagy :

*

Magyar Könyvszemle,

1899. évf. 415.

1.

FÜGGELÉK.

235

Arczképünk, azt hiszem, másolat, még pedig oly képrl véve, melv Bálint életében, 1584 táján készült. Fölirata és a benne olvashatcV magyarázó adatok értelmezése visz erre a gondolatra. A fölirás azt mutatja, hogy a kép oly idbl való, mikor már szükséges volt megkülönböztetni els Bálintot a másodiktól, mikor már feledés fenyegette az elsnek életrajzi adatait, de a mikor még határozottan emlé-

még

keztek életének

fbb

eseményeire.

Bálint életrajzának e képen közölt adatai másként alig volnának ért-

hetk

bennük lév tévedést sem lehet véletlennek tudni be s indohogv a többi kép fölirata sem megbízható. Menyhért halála éve a képen egy esztendvel korábbra van téve. Ferencz is fiatalítva van. Mert Ferencz 1594-ben már legalább harmincz esztends volt. hiszen I5b4-bl. egv zálogolási oklevélben már Balassa Jánosnak már mindkét fia föl van sorolva. Bálint képének adatai sem érthetk, ha a föliratot ügy olvassuk, hogy 1594-ben harminczhárom esztends korában halt meg. Születése napját pontosan ugyan nem tudjuk, de évét igen és irodalmunk, minden valószínség szerint helyesen, 1551-ben állapodott meg. így tehát mikor Esztergom ostrománál elesett, 43 éves volt. Ez a kép nem is ábrázolhatta a s

a

kolni azzal,

43 éves Balassa Bálintot, azt, a kit kalandjai, bujdosása, szegénysége üldöztetése megtörtek, a ki bár még fiatal volt, már is egy s viharos életnek és lelki szenvedéseknek vénít hatalma alatt tette a fiatalság

De

zománczát.

— — elveszí-

annál inkább ábrázolhatja a

33

éves

harminczhárom éves korában, vlegény volt, vagy új házas, Dobó Krisztinának, Várday Mihály özvegyének mátkája, vagy férje. S talán nem kell bvebben fejtegetni, hogy az arczkép és mátkasága között micsoda összefüggés van. Természetes, hogy Krisztinának, mátkájának vagy fiatal feleségének ajánlhatta azt. Bálintot, a ki 1584-ben,

Ily alkalomra

gyöngédsége,

azaz

nem a legújabb idk privilégiuma s nem valami önkényes. Talán több egv-

arczképet festetni s

e magy^arázat

szerü véletlennél,

hogy

István nemességre emelt

ajándékozott meg.

ez s

idbl

h

oly festt ismerünk, a kit Báthorv

szolgálatai jutalmául házzal és

szlvel

E

fest 1579-ben n3-ert adománvlevelében Turbulya Tamásnak van nevezve.* Van e képen valami vonzó, a szemeknek álmatag, szinte lágy kifejezése, a fiatalkor teljessége, a duzzadó ernek dísze s a hiúság tetszeni vágyása, úgy hogy a kép e vonásaival nagyon beillik mátkasága és szerelmi gyöngédsége emlékének. íme valószínnek látszik, hogy Bálint még életében lefestette magát, 1584 táján, a mikor 33 éves volt s Báthory István festje által, a kit eg^-kori jó fejedelme nemessé tett. Ez a kép lehetett a XVII. századi másolat alapja, melyen a xvii. századi kosztüm, s a halá*

Századok, 1880.

Magyar Tört.

évf. 834.

Eletr. 1899.

1.

"^O

FÜGGELÉK.

234

dátuma a másoló adaléka. Ez a kontár, nem lévén tudója annak, hogy Bálint 1594-ben 43 éves volt, így nem tartotta szükségesnek bvebben magj'arázni, hogv nem «3etatis suae 33 » occubuit, hanem hogy «setatis suíe 33 » fit dcpictus. A kort meghatározó adat nem lozása

Bálint

halálára,

hanem

életének

mikor magát Krisztina számára Bálint útja

amaz

hamar

arra

az

évére

vonatkoztatandó,

a

lefestette.

elvált Krisztináétól,

s

Krisztináé

is

a Balassák

melynek utódainál volt férje képe ránk maradt. Balassa András és fia Zsigmond egyformán érdekelt felek voltak Bálint ellen, s András a családi gylölséget vagyr)nával együtt testálta Zsigmondra, ki e tekintetben sem volt méltatlan atyja hagyományához. Bálint képe. még ha birtokába került is, ez idszakban legalább aligha számithatott kegyeletre. Az id ellenben ez ellentétet Zsigmond utódainál már elmosta vagy kiegvenlíthette s a régi harag emlékét Bálintnak egyre gyarapodó költi nimbusza is feledtette. A Balassákban mindig ers volt a családi összetartozás érzése, s a régi magyar szokás és jog, melv a család jó nevére és vagyonára nézett. Ily idben merülhetett föl,

ágától, a

talán

hogy

\'alamely

kedvez alkalom

családi képtárukat gyarapítsák,

k(")zbenjöttével.

ama

gondolat,

ekkor gondoltak seikre

s

különö-

sen a XVI. századi nagy Balassákra, kik a család büszkeségei és dics-

Ekkor már szükség volt a képmagyarázó föliratokra, de már nem emlékeztek pontosan az sök életének évszámaira, ekkor már meg kellett különböztetni a két Bálintot, s ekkor már könnyen összezavarhatták I. Bálint korát és halála évét ama másolaton, melv a Krisztinának ajánlott eredeti után készült. Ez az eredeti Bálint fiára, Jánosra, majd utóbb János gyámolító testvéreire, Annára és Máriára szállhatott. Tlük, vagv utódaiktól kérhették el s arról másoltathatták sége voltak.

azt

képet,

a

a

melvról

a

xvi. század

hatalmas

poétájának

érdekes

alakját megismerhettük.

A COMCEDIA TÖREDÉKE. Az

a

Töredék, melvról

Balassának

Julia-Annája

iránt

való

sze-

relme rajzolásánál {172. 1.) röviden megemlékeztem, irodalmunk történetének egyik nagvjelentségú és rendkívül becses újdonsága. Már magában véve az, hogy Balassának ismeretlenül lappangó mvérl

bennünket a legérdekesebb ereklyévé teszi hogy drámai m, körülménv még jobban fokozza. E töredék megtalálása tehát minden ízében elsrend irodalmi esemény gyanánt tekintend. A legjobbkor került el, hogy munkámban még fölhasználhassam, de késn arra. hogy elzetesen bemutathattam volna. Itt s ez alkalommal. tudósít

értékét ez a

:

;

:

FÜGGELÉK.

235

ha másra nem, kötelezettnek érzem magamat arra, hogy könyvészeti ismertetését adjam s kifejtsem azokat az okokat, a melyek miatt Balassiénak kellett azt tartanom.

A fpap meg

Knauz Nándor köny\-tárában lappangott, s a tudós maga sem érdekldvén iránta, másnak sem igen mutatván

töredék talán

—

mindezideig meghatározatlan maradt. Dobrovvszky AGOST-tól,

Knauz könyvtárát megvásárolta,

a ki

tulajdonába,

került

itt

s

Magyar Xemz. Múzeum Hogy érdekldtem iránta,

jutott a

én kezembe.

az

Q

levél versóján (b) olvasható verstermészetesebb, mert a ben azonnal a Balassa híres echós énekére ismertem.* Ez az egy tény a legfigyelmesebb vizsgálódásra indított, s ennek eredményét röviden

annál

a

következkben foglalhattam

A

össze.

C

nyolczadrétben a

tc'a-edék

C Eltte két ívnek (A, BJ szükség szerint még két ívet f D, EJ tételezhetünk C5 leveleket

C4,

a

s

négy

ívnek

levelét,

a

jelzett

C

terniónak utolsó, Cs levelét íoglalja magában. kellett lenni

JV., scena III. folytatása

s

a

utána legalább

s

mert a Cs-on minden valószínség szerint f()l,

kezdd létezett

actus \". fel-

vonás egy íven nehezen férhetett el. Ily módon a rekonstruált kötet 40 számozatlan lapra terjedhetett, czímlap, elszó és ajánlás nél32

—

kül

1580

Nyomdai

is.

—

kiállítása

meghatározzák.

A

bártfai

a

termékei

90. között készült

nyomdára mutat, melynek az ha szabad így mondani,

e töredéket,

töredék hasonmásának közlése egyébként e kérdésnek

további kutatását minden szakember számára lehetvé csak az a kérdés, hogy a

munka mikor

Íratott

s

teszi.

mikor került

Már most sajtó alá

?

hogy Ungnadnénál is alá \erseit, egyik-másik Balassa nem rejtette véka melynek világos rejtette el drámáját sem, a nem valószínleg volt czélzata az v'olt, hogy Júlia-Annát ama koholmányoknak valódi értéke fell, melyet Sylvanus-Galeotto róla terjesztett, fölvilágosítsa. Ily módon tehát e dráma életrajzi jelentségre emelkedik, a melynek törtéTudjuk

a

radványi kóde.x

írcijának

becses

följegyzéseibl,

;

kcmnyelm

neti hátterét Balassának lása tehették,

többször

Ungnad tartott.

esett

Ez

alatt

az

tisztázza.

vallomásaival

*

Lrv-.

id

volt

alatt

Esdeklését

\

—

fogadkozásait költeményeibe foglalt

s

magát ment apológiáját drámáminden valószínség szerint hamagyarázat azonban csak úgy állhat meg,

egészítette

meg, tehát 1588

szám. Dialógus.

komoly szándékú udvarlása 89-re esett, 1589 széig tehát szüksége arra, hogy magát

kibújdosása eltt 1588

ki

s

— 89-ben,

ban marosan ki is adta. Ez a ha minden kétséget kizáróan Okaink erre a következk írta

szerelmeskedései és pazar-

miatt Anna-Júlia bizonyára

Bálintunk

gondolkodóba. s

élete,

okok, a melyek

oly

halála után

Anna eltt

ég

mind

kiadás 82

s

igazolni

— 85

tudjuk

Balassa

szerzségét.

lapjain. -?o*

FÜGGELÉK.

22,b

1.

A

Dialógus, a drámába sztt vers, a radványi kódex írója szeNehéz volna föltenni, ismervén a xvi. szá-

rint kétségtelenül Balassáé.

zad irodalmát és viszonyait, hogy a Balassa versét valami idegen szerz alkalmazhatta volna bele a maga drámai mvébe, de annál egyszerbb

hogy a Comoedia írója saját versét használta fel müvében. Hog}- azonban a föltételnél tovább menjünk: a töredék szövege sokkal jobb, mint a kódex szövege. Példákkal nem terhelhetem rövidre vont bizonyításomat. A kódex másolója eltt Rálássanak nehéz olvasású kezeírása volt, Hartyáni tehát könnyen ejthetett vétket a másolatban a töredék a szerz korrektúráján ment keresztül, a ki a leghivatottabb arra, hogy az értelmes, korrekt szöveget a nyomtatásban biztosíthassa. a drámában, mint annak hsnje, a drámába 2. Júlia szerepel és természetesebb az,

;

sztt versben ban.

Ez

s

Balassa költeményei közül az egész Júlia-x\nna cziklus-

a véletlennek

föltnhet

is

találkozás azonnal szándékos sze-

hogy Júlia Losonczy Anna dráma hsnje s a Dialógus Júliája egy. Erhse Creduhis (a hiszékeny), Basíti e magyarázatot, hogy a dráma lassának magának a pseudonimja a Colloqtiium octo vjatoriim et deae Echó vocatae versben,* a hol mélyesítéssé

pseudonimja

válik, s

ha arra gondolunk,

hogy

Creduhis az els

a

.

.

monda nagvot

.

kiáltva

:


mondd meg

Kérlek,

nevét, kit mint

üdvösségét bús lelkem úgy [kivÁNNA..)

kcUti nevén egy egész cziklusban Credulus szerepeltetése tehát nem véletlen vak eset, hanem öntudatos judiciuma Balassa szerzségének. 3. A rad\-ányi kódex írója Jephtes Históriája fordításának emlegetésével azt is bizonvítja, hogy Balassa eltt a drámai íV)nua nem Credulus

az

Júliának

örökített meg. Júlia és

után

eseng,

a

kit

volt ismeretlen. 4.

Ha

egyéb

nyomra nem akadhattunk

kifejezései,

í^zólamai.

magyarsága,

volna,

a

stilmvészete

szóval

dráma nyelve, is

Balassára

számos egyezést lehet kimutatni. A XVI. században költi nyelvünknek Balassánál magyarosabb és nagyobb mvésze nem volt, egyéniségét oly jól ismerjük verseibl és mutatnának. Gondos

leveleibl,

Már

összevetéssel

hogy nem ismerhetjük most, a töredék

*

A

s

drámájában sem.

lévén,

s

m

azt

életrajzába

beleállít-

—

csakugyan 1588 89-ben hogy rövidesen, mindenesetre kibújdosása eltt ki is n^'omatott.

ván, alig kételkedhetünk abban, íratott

félre

Balassáé

kiadás 115. lapján.

hogy

e

HASONMÁSOK SZÖVEGE. BALASSA MENYHÉRT SÍRKÖVÉNEK FELIRATA. (33- l'^p.)

SPKCTABILI ET MAGXIFICÜ HEROI MKLCHIOKI BALASSI DE GlARMATH CONSILYS ILL\STKI

DEXTRA MAGNAMMO VICTORVS BELLICOSO ANIMO INTERRIBILI ET ADMIRABILI PARENTI SVO O'&SKRVAtifdoJ STEPHANVS BALASI FILIVS HOC MONVMENTVM POSVIT OBVT WlKUfílJjE Aíifnjo CHRlsfü'J'M LXVIII. MENSE 9 FEBRVARII .ÍTATIS SU^ ANNO LVIl EPITAPHI\"M [miJlITI.E MARTISO^Z/í'y' DECVS

CELEBERRIMVS ARMIS MELCHIOR HIC SITVS EST [se]mper ERAT BELLO INVICTVS NIL AVSIBVS VyQVAftnJ MVTATVS RETVLIT VICTOR VBlOf'ueJ MANVS [he]rOIS LAVDES MEMORET OUIS GESTA TRIVMPHOS MENS PETVT COELOS NOMEX XTRVMOfuc'J POLVM. [e]sTIRPE

BALASS.i-;

BALASSA JANOSNE LEVELE FÉRJÉHEZ. FEBRUÁR 9.1 (Melléklet

Eltyg édes

wram

walo

fzülgalatoniat

dychertefek az

\vr

iiz

<S.

I573

laphoz.)

A}'anlüni

ysten az

hala Addafal hog kygelmedet bekewel es

be ez wtanys az oroke walo ysten az

LIPTO-UJVAR,

w

kygehnednek zerelmes en yo woltayert oroke walo yo egeffegel tartota es wyte

w

zent ffyahoz walo

Nag

fferel-

hog meg halgát az w kygelmes ygerety zerent mywelye ezt en welem hog mynd az en telyes eletembe tarcha meg kygelmed-et yo egefegbe es bekefegbe az w at5'ay zent Aldomafaba es az wtanys az niyg nek}- techvk zent newenek oroke walo dycheretyre. A(m)en. Myes az wr yftcn kygelmeffegebol mynd egeffegbe wagwnk meyert kyert

flFogata

HASONMÁSOK SZÖVEGE.

238 legén

hala

az

\vv

}^ftennek

az

melet walo

ffogas

chedwlat

ym

el

kwltem de en az mafykal ozwenem ohvafhatom mert tálam k(ygelme)d el íTelete wot heg deyakwl wanak hanem ym m^ ^ azokatys oda kwltem az kyk az w ff(elfege ?) parancholatyaba woltak egebetys az myt k(egelm)ed parancholt myndent el kwlte(m) az zakachot ha kygelmed nem yrta volnays el kwltem wolna mert twdom hog k(ygelmedn)ek zwkfeg en kedyg yt be erem zynten Halwath-ywal es az ynafal Az i\ran ffonalat es az Seljmiet meg zolgalom k(ygelmedn)ek byzon bechbe ilen yot es enyt en)' pénzen meg nem wetek wolna bolondfag en twlem hog akyt ez elot ot flFen wetetem hog azt onat bell nem hozata(mj ez wtan az myre ertokwnk lezen ne kwlgok azért bechbe eg torok wagon Mako^ychan ygen konorok hog k(ygelme)d el ^^•ytetne w maft nieg meg változhatnék mj^g az atya el azal wag mafal yo wolna az germekeknek efelet hozatmwak^ mert ha az wr vften eltetv ezek majd ffel nnek maft mert hyrtelen nem lehet s adyg had kezydgetnek nekyk eget oztan ygenys nehéznek techyk az echorfzmynd walo sok kolcheg de 5'^g lafan lafn egfzoiys mafory-s ezebe sem wezy embor Az en oda walo menefem nem lehet mi'ert hog k(ygelme)d sem lezen ot hon s az germekeket sem twdom kynek hadny heiynget ket tonanal es olayt barom tonanal tobet nem hoztak azt monga az embor hog wehetet wolna de nem twta mynt el hozny mert az zeker ber ygen drága wolt az w maga zanan maga(n)-ak hozót s haza sem ywt Addyg myg azt rozonberken mynd el ata en wgan hyben wetetem wolt eg tona herynget az wamra megys ket wag három zaz heiyng nerefegwnk '

mynt az wamos monga mynd el kelne az akyt maft meg tobys ha wolna byzon az gonoz embor nem j'ol mywelte hog tobet nem hozót az granat dolmant ym el kAvltem de az lewele-

let rayta ot az

hoztak

s

ky zetem es maf lewelbe be kotwe oda kwltem markos nehoz mert tálam ki hwlatak wolna az fzebbol Az tyz fzan ynet el yndwl fzerdan > azt mongak hog p/o/-^ plesoczre el erkoznek chotortokre yde kedyg yob bwzat kwldeny hog nem arpat mert Árpa Any wagon hog ez haz fzwkfeget mynd wetni s ny-nd ser íTozny be erywk wele az mynt Myklos deyak monga de ^ azért ha bwzat hoznak yol el kel hyben az wamhaznalys ha ym keneret swtetwnk el Addny Nem zwkfeg dely ket

ym haza bochatam az kygelmes Avr yften az w fzent ffyanak erdomeyert tarcha meg kygelmedet mynden yowal es otalmaza k(ygelmede)t mynden gonoztwl Ámen boytbe elf hetfwn \-rtam wy warba 1.5.7.3. leyana 5 A mp. Az kygelmed zolgalo

yftwan

1

Betoldás.

4

Törölve.

2

Törölve.

5

Törölve.

3

így "hozatn\vnk» helyett.

J

HASONMÁSOK SZO\EGE.

En tygyten' hog

az sok Icwclcket

239

Által kwlteíni

)

az layTtromotyá

kybe balynt deyak ffel yrta az myt eu kezemhez Addot s el ffeletem wolt akor k(5'gelmedne)k yrny ffelole s tálam az tob lewel kozot ezebe sem wete k(ygelme)d. el kwlteni

Khül :

Xagffagos

wramnak Addaf(fek

garmaty

balasi

Janofnak az

ez) lewel t\vlayd(()n kezébe).

i°.

BALASSA BÁLINT LEVELE KAPY SÁNDORHOZ. DECZEMBER 28.

en

fzcr(elmes)

/I.

I584

SZIKSZÓ,

(Melléklet a 128. laphoz.

Zolgalathomat Aianlom keg(yelmednek; mint bizot uramnak AtiamTouabba azt akaram tuttara adni keg(yelmednek) hogi az midologban en el indultam uala iften akarattiabol en azt el^ ueghez nem tudom azt f hiszem hogi en felliem az hír bt fok de keg(yelfianak

nem

med) femmit

hygien benne mert en azt foha az en maga(m) feienem czelekedtem hanem holmi fö procator ez orfzagban uolt es mind az mi hVvtVvnkon ualo fö papok f töl

f

mind mind

fe

magam

gondolattiatol

puspöki'ik

az

akarattiabol

f

biftatafabol

indultattam erre

hogi

mind penig ez uilagi emberek eltt tifteffgemre efzik azt montak kit ez utannis megh ert keg(yelmed) hanem en moft oda fel megiek ^eg'^ lm ket uitez fzolgamat oda be boczattam kérem az^ Nagi Pétert racz Demient kérem azon keg(yelmedet) hogi légien minden oltalo(m)-mal keg(yelmed) ott az heliben nekiek ha penig ott nem marad-hatnanak tahat keg(yelmed) aggion ott Szar\-as kben az felefegek(ne)k helt akar mi roffat addig mig en az feiedelemtl megh terek Efmet ha az isten eltet keg(ylmednek) mint ío akaró u(ra)mnak Atiamfianak bizonj megh fzolgalo(m) Az keg(yelmed) kochiat megh kVvltem azt megh fzolgalo(m) keg(y elmednek). Isten elteffe keg(yelmedet) foc io efztendeig io egeffegbe(n) Date eltt

iften

f

k

:

:

ex Sixo

28.

lo-bris

1584.

Keg(yelmed)

io

akaró Attiafia

Gyarmathy Balassa Balint Kivid: Ez Leuel Adaffek bizott

I

Uramnak Atiamfianak

Tegetlen, tigitlen =^

NyKözl. Szót.

III.

IV.

500.

349., 1.

minap

;

az

Vittezl

Kapi Sándornak

kezeben. P. H.

tegitlen.

2

Törölve.

Nyt.

3

Törölve.

4

Törölve.

tegeten, thygyteii

Berizló Péter éneke 40. sor

Nekem

HASONMÁSOK SZÖVEGE.

240

BALASSA BÁLINT ÉS FERENCZ LEVELE A VÉGHLESI ÜGYBEN. EGER, 1^87 AUGUSZTUS 7.) (ISÓ. lap.)

R(evere)ndifsimi

Mag(nifi)ci

ac

Generosi

Domini, do(mi)ni Pa-

Amici nobis beneúoli obf(er\'andissi)mi atq(ue) ConfidentiíTimi: S(er)uitior(uni) noftrorúm femper paratifs(im)am Com(mendation)em. Hyfzwk hog}^ ty Nag(ysag)toknal es kegielmcteknel nylwan wagyon, mynemeo nagi dolgunk moftan mynekwnk Ith Egren wagion mely Nem chak lofzagunkban, hanem egéfz famíliánknak tyzteffegeben jaro dologh. Semmy keppen azerth ezt félbe nem hagihatok, es mynth az ty Nag(ysag)tok es keg(yelme)tek eloth walo dolgunk kywanta troni et

:

wolna, fzemelywnk zerynth oth ty Nag(ysag)tok es keg(yelme)tek eloth

nem Comparealhatánk. Hanem lm fel

az

ty

Nag(ysag)tok

my nemeó

dolgunk az

es

my

baratynkoth es zolgaynkoth kwltwk keg(yelme)tek fzemelye eleyben, hogy az vrunkal Batyankal Balaffa András vram-

mal az wygleffy Jofzagh felöl wagion, azt my Neúwnkkel ty Nag(y6agjtok es Keg(yelme)tek eleyben teryefzfzék. Ker-ywk azerth ty Nag(ysagto)koth es Keg(yelmete)keth hogy az myth ez lewel wywó Emberynk Nag(ysag)tok es keg(yelme)tek eloth my Newwnkel fzoUo-nak ty Nag(ysag)tok es Keg(yelme)tek mindenben hidgie meg fzavokoth, Es az eó fel(sé)ge parancholattia zerynth meg latwan kozottwnk azt az dolgoth, tegien Iftennek igaffaga zerinth walo deliberacioth kozottwnk róla, hogy kyth myes ty Nag(ysagtok)nak es keg(yelmetek)nek éltwnkben zolgalhaffunk megh. Eafdem Re(verendissi)mas Mag(nifi)cas ac Gen(edo(minatio)nes v(est)ras in reliquo quam foeliciff(im)e valere cupientes. Datúm Agrise. 7. die Menfis Augufti ftilo Xoui Calendaríii)

rosas)

A(nn)o

1587.

Earundem R(everendissi)mar(um) Mag(nifi)car(um)

ac Gen(erosa-

rum) do(mination)um v(est)rarLim S(er)uitores deditiffimi etc.

Balassa Balynth mp. P.

A

levél

küls czhne

H. :

Balafsa Ferencz mp. P.

H,

R(everenjdifsimis Mag(nifi)cis ac Generofis.

Do(mi)nis, do(mi)no propalatino Regni Hungar(iae), do(mi)no p(ersonalis) p(r3e)fencÍ3e LocLimtenen(ti) Sacrat(issim3e) Caefarfeae) Regiseq(ue majesta)tis, Ceterifq(ue) do(mi)nis Confiliar(iis), in NegotioWiglefien(si> Sac(ratissimae) Cíef(areae) (majesta)tis deputatis Arbitris etc. Do(mi)nis

Patronis et Amicis nobis g(ene)rofis atq(ue) obf(er)uandifsimis.

1

HASONMÁSOK SZÖVEGE.

ELS

A RADVÁNYI BALASSA-KÓDEX (Melléklet a

24

LEVELE.

laphoz.)

iS./.

lap.

1.

Keövetkeznek balasi ba-lintnak keölem keölem féle Szeiflmes Enekj, kik keözött eginéhanj Isteni dicziret és Witezsigrl ualo Enekis uagion. Ezeket penigh az magha kezéuel fzora,

Vétek keuís

hanem

hellien

jrt

kéoniuébúl jrtak ky fzorul

efset benne, az

sem egyebtül ltt penigh

az Balasi jrafanak nehéz oluasassa miatt, de a fell

külem külen myndenik Éneket mykor, myrol

es

kirl

megh

fzerzet-te,

lehet

megh-

mjndenikinek feól jedzette. Az kj azért gieonirkedik benne innént igazán megh tanulhatia mint kíilj fzereteit fzeretni", es mikypenkelj nekj kniorgeni, ha keduetlen és wad hoza de nem mindent heöuit ugj az fzerelem tüze talám mjnt etett.

jrta az Nótajatis

2.

lap.

Elseö egy Honiat/i

Wirag/i Eiick Xotajara Acnignia.

Jelentem uersben mefsimct

Kérem

édes fzeretümet

Minap en

iiton

de

:

Feitse

:

jartomba

Giakran egjmafra tekintnek Egy maihoz ualo jo keduek

Hogj

ígj

ezeket.

Laték két Hatiutt egj Tóban

:

Hogj Volna czendes ufzasban

nagj febefsen

:

:

:

:

Egiott lafsu balagasban.

Kjrl

:

egitt fzerelmefsen

Azon K()zben

reitem értelmemet

el

megh nekem

kj

tetézik fzerelmek.

Hafonlok mjnd ketten fzépek

Ek

úfznanak fzép czendefsen,

Egj Keseliö czalard képen

Rajok menüén az egjékit Kiörme kezt az fzebékét Y\ kapa fogattá fzegénit Mind fzerett kedue fzerint. :

:

Látuán Széliéi

társa bánatiaban

:

Rén keserues

balaguán az Tóban

:

Nem

kiáltásban.

tud megjen nagj buaban

Mert Látia tarsatui uáltat Látia maga" Eozuegj uoltát, Buaban elfzánta rhagat Ohaitia mar czak halálát. :

:

Második az

Liicrctia

Encke Nótájára

C/in'ftína

Neuére. Cupido.

Magyar Tört.

Eletr. if^gg.

3'

HASONMÁSOK

242

SZÖ\"EGE.

AZ «AD APES» KÉZIRATA. (191. lap.)

Haliam

egj iffiunak

mjnap

eneglefset,

egiedül léuén egj Kertben törödésit,

hol halgatia uala Mihek(ne)k Zengésit.

Giötredik magában mert forog efzebe'

Szép fzerelmesinek giöniöró beszéde', Azért énekének ígi lefzen kezdete :

Nag}' méltán byzoni sokfzor panafzolkodom.

Szerelem hamis uoltán ha gondolkodom, az szereteti velem ki gilkosom.

Hogy

Nincz semmi halaja jo fzolgalatomnak. Szerelmemért czak jo fzotis ritkán adnak Igv fem élnem s halnom énnekem nem hadnak.

O

Kegietlen miért uagj gonofzal annak

Ky

téged mjndenkor tart boldogsa(ga)nak, Czak engem tartafz e gonofz akarf)dnak

Ezt monduán azonba(n) fordula mjhekhez, Haluán zengi seket monda ez mit jegiez

Azért nekik fzoluan lön befzíde emez

Eö

fzol

de

t}-

mizet gyötö bolond méhek,

Rosán violakon

Ha

:

it

mit szedegettek

mizet kerestek azt

nem

itt

liUitek.

Hanem

TARTALOM. Bevezetés, (j

—.

lap.)

ELS KOWV. BALASSA A

I.

Balassák

fajtája. Bálint

lassa Ferencz, a család

sei. Ba-

nagy ágának

ala-

Balassa Imre, Menyhért és János. a versenyz királyok közt. vagyonszerzés családi politikája Ba-

IFJl'SAGA. lassa

eltt.

János kitüntetése. Bálint az udvar Magyar tánczának diadala. Az apa

—

Szerepük

reményei, (jg jo. lap.) IV. Bálint irodalmi zsengéje.

A

Kertecske.

pítója.

lassa

A

János.

liptóujvári

fkapitányság. gylés. (g-26.

A

A

kapitányság.

szolnoki

A

adomány.

királyválasztó ország-

lap.;

Miksa koronázása. Az

II.

felsvidéki

hatása a nemzeti

daraboltság kezdete. ság védbástyája.

A

életre.

A

messég és a nép. Az

uj dinasztia

politikai fel-

Erdély, a magyarvallási kérdés. hit és a

új

nyelv összetartozó ereje.

A

A

ne-

kezdetei.

dése.

A

A

Balassa fiúk katonai iskolája.

férjéhez

Eger

s

'

az egri asszony. Losonczy Anna,

Ungnad Kristófné. Az els szerelmes vers. Az .\enigma két szerelmes hattyúja. .\z

A

Békés táborában.

Bálint

egri idill vége.

támadás kudarcza. (ji

esik.

magyar

nemzeti iroda-

A török hatalom terjeszkeBalassa János várai a védelmi vonalban. János emelkedése; birtokai, préi. Balassa Menyhért végrendelete.

lom

Hol tanult

A Füves öröme gyermekeiben. Bálint Sulyok Anna levele János

V. len.

tot

A

6./.

Bálint

fogságba

lap.)

szultán boszuja Békés hivei

Követeli a foglyok

el-

Bálin-

kiadását.

nagy veszély fenyegeti. Balassa JáA budai basa hadjárata

nos és a török.

Balassa várai zér levele

Mehemed

ellen.

nagyve-

Báthory Kristófhoz. Bálintot

Dobó-Balassa összeesküvés. Az orszá-

Husztra internálják. Hagymássyné Sa-

gos elégületlenség okai. Az udvar félelme,

nyiki Krisztina. Bálint erdélyi kegyesei.

gyanúja. Kenderesi árulása. Balassa Bécs-

.\

ben. és

Az

i56g-iki

Dobó III.

országgylés.

Balassa

elfogatása. (2j--jS. lap.)

Balassa Jánosné

Sulyok

gyulafehérvári fejedelmi udvar. Bálint

Lengyelországban. Balassa János követsége a szultánhoz,

Anna.

András közbenjárása. Bornemissza Péter a Balassák szolgálatáVigasztalói. líalassa

tér.

lier

A

ellen.

Az

országgylés. Kegyelem Dobó részére. Balassa elégtételt követel. Salvus conductust kap. Liptóujvárt visszakapja. Rudolf megkoronázása. Baderül.

1572-iki

— -S.

lap.)

a törökpártiság gyanúja nehezedik. Rue-

ban. Befolyása Balassa Bálint ne\elésére.

rendek közbenjárnak Balassa Jánosért. János védekezése. Szökése Menekülése Lengyelországba. Kenderesi hamissága ki-

(ó.f

Balassa János halála. Bálint hazaÉrintkezése Andrással. A Balassákra

\'I.

és Krusith. Bálint védekezése a

Hségi

gyatéka.

Egyéb

Az

esküje.

osztály.

i-endezni való

gyanú

Balassa János ha-

Az

újvári inscriptio.

ügyek

Bálintot há-

zasítani akarják. Krusith Ilona. Ismeret-

E viszony elmaradásának okai. Hagymássj'né. Bálint visszatér els szerelméhez. (jS— go. lap.) ségük.

TARTALOM.

244

MÁSODIK KÖNYV.

A KÜZDELMEK Balassa Bálint újra Egerben. Álmai,

I.

Ungnad horvát bánná

reményei.

Anna

lesz,

elhagyja Egert. Vagyoni kérdések.

Balassa János öröksége és az osztályos atyafiak. Balassa András kétszin politi-

Sulyok Anna halála. Osztozkodás András és a Balassa-árvák közt. Balassa Ferencz ellenkezése. Az egjesség. Liptóújvár Bálint kezén marad, (gj /o-,-. lap.) kája.

—

Az

II.

újvári

A

Egerben.

gálat terhei.

Az

építkezések.

élet

hosszú béke A végbeli szolPortyázások a törökre Sze-

A

udvar könyv

?

Dobó

tékai.

A

két

—

A

bolyongások.

vág-

kötött

házasságból várható anyagi elnyök.

Dobó

Krisztina Sárospatakon. Karácsony

A

ünnepe.

titkos

A

ijedelme.

esküv.

szikszói

A

pataki

lakodalom.

rség

fiiS

—

128. lap.)

IV. ban.

A

Az

új

kaland

híre az ország-

házasok Zólyomban.

ség Ferenczczel.

A

Egyes-

két testvér osztozása

Dobó Ferencz panaszt emel Balassa ellen. Hamis vádjai. Dobó jellemzése. Ern fherczeg az

apai

és

anyai örökségen.

—

vérfertzés

Az

ellene

Bálint és felesége

missága a vagyoni kérdésekben. A véghügy. Balassa László végrendelete és

egymaga

András

halála.

Véghlesre. Beül

sok.

Ern

(138—148.

A

ket.

inti

formál jogot

várba. Bálint és Fe-

a

tiltakoznak.

útjára

VI.

fherczeg a törHatalmaskodá-

lap.)

zaklatott házastársak házi

helyének örömei.

Bálintnak

fia

tz-

születik.

Betegsége és végrendelete. Törökösség gyanújába esik. Házassági pöre a szentszék eltt.

vádja miatt. fája.

pataki

Az

Zólyomban. Utazásuk 15S5 nyarán. Bábetegeskedése Balassa András ha-

rencz

A

A

házasságról.

emelt vádak forrásai.

vény

Várday Mi-

indí-

pataki várban. (128

Bálint jóhiszemsége.

vádja.

beszterczei egyesség Balassa László, An-

hályné Dobó Krisztina. A mátkaság elzményei. Dobó Ferencz és a Balassák.

Dobó a

titkos

jogi véleménye.

V. Az egyház álláspontja a rokonok közt

drás és Bálint között. Bálint összezördül öcscsével. Új házassági terv.

fellépésének

kamara

ij8. lap.)

lesi

Czéltalan

felfogása.

idézlevél.

gnadné ártatlan kaczérsága. A kiábrándulás kezdete. Anyagi gondok. Bálint távozik Egerbl. (lOj jr8. lap) III.

igaz-

Dobó jelentése. Az Mit mond a Hármas-

gatójának véleménye.

lint

régi szerelem ereje.

A jogügyek

kamarához

rendelete a

Un-

relmi kaland.

EVEI.

Róma haragja a törökösség A családi tzhely katasztró-

Anyagi bajok. Lelki

elhagyja sei szék

Ítélete a

szent-

házassági perben.

A

újabb csalódása. fejleményei.

Bálint

válság.

Az esztergomi

hitét.

Bálint

véghlesi ügy. újabb

Az Andrással

folyt

vagyoni

per tárgyalása. Bálint és Ferencz levele.

A

pozsonyi

ítélet,

(i^g

— jjS.

lap.)

HARMADIK KÖNYV

CSALÓDÁSOK. I.

Bálint

belenyugszik

az

ítéletbe.

Az

Julia-.\nnához.

özvegy

hidegsége.

Egyezkedik Andrással. Engedékenységének okai. A nótapörök megszüntetése. Házasságának felbontása. Kibékülés Dobóval. Balassa vagyoni állapota. Tervei új élet kezdésére. Erdélyben jár. Biza-

Credulus és JuIia. Bálint szerelmének tragikuma. (löi jjj. lap.) II. Balassa András és az újvári cessio. Bálint dühe csalárd nagybátyja ellen. Pörújítás. Bálint és Ferencz erszakkal

lommal várja sorsa jobbra fordulását. Ungnadné özvegységre jut. Bálint régi

foglalják

szerelme újból feltámad. Szerelmes versei

Bálint regényének vége.

—

vissza

fondorlatai.

Az

Liptóújvárat.

András

újvári kérdés megoldása.

Ungnadné For-

TARTALOM. gách Zsigmondhoz megy. Bálint elbúsulja

—

magát. Kibujdosik. (i~4 i8i. lap.) III. Bálint költi munkássága. Verseinek maradványai. Pál deák. A radványi kódex. Hartváni Imre. Bálint lirai költeményei három csoportja Az Aenigma. Az els korszak költeményei. A Krisztina nevére írt ének. Búcsú Annától. A fogság emlékei. Az erdélyi kegyesek. A lengyelországi versek. A szerelemtl megszabadult legény nyolcz vigadó éneke.

Titkos

A második

szerelmek.

Átmenet az

cziklus.

lassa-testvérek anyagi sülyedése.

IV. Házassága alatt és után kelt versei.

János

megsznnek. Bálint

Himnusza.

A

kt les.

gának megnyilatkozása az istenes éne-

A

Ezek hatása kortársaira F'árhuzam

az

és

az istenes énekek

és a szerelmi dalok közt. Bálint egyéni-

ségének képe költeményeiben. Fejldésének határkövei. A Julia-Anna-cziklus. Losonczy Anna, Bálint igazi Múzsája. és okos magyar asszony tipusa. A

h

Petrarca és

Laurája,

(ig-;

—

V.

A

I.

Ccelia-cziklus és

A

egyéb

versei.

Ferencz a véglap.)

—

két

testvér

a

táborban.

Ferencz megsebe-

Esztergom ostroma. Bálint halálos A költ a halálos ágyon. Dobokay Sándor és Rimái János. A halhatatlanság a halálos ágynál. Balassa Bálint a magyar irodalomtörténetben. A xvi. sül.

sebet kap.

század költészete. Balassa Tartalma.

A

nemzeti

az irodalomra.

sorsa.

tengerparton. Visz-

—

A

hatvani gyzelem.

Balassa Bálint arczképe. (2ji 2J4. lap.) Comoedia töredéke (2J4 2j6. lap.)

A

j.

Pándy Zsigmond. A török

és

zászlaját.

FÜGGELÉK. II.

és

— 21

visszafoglalja a töröktl. Az utolsó Vissza Krakkóba. A duzzogó AchilA tavaszi hadjárat. Bálint kibontja

sírbolt

20 j. lap.)

Bujdosásának évei

(208

VI. Hírek Magyarországról. Kalanth

György

század lírájának alaphangja. Az új Jeremiás. Katharzis. Balassa igazi lelkivilá-

A magyar

ellen.

kifejlet eltt.

tél.

utókorra.

Fiainak pöre a kis Balassa A családi pörök lassankint

drás halála.

xvi.

istenes énekek.

kekben.

Bálint

Krakkóban. Az újvári ügy. Balassa An-

háború. Bálint hazajön. Kékkt, Somos-

Íi82—ig.f. lap.)

Az els

szaemlékezés Báthory Istvánra. A psalmusok. A csalódott szerelmes vallásossága. Anna emléke. Kirl szólanak a Coeliadalok ? Az utolsó szerelem. Balassa Ferencz Egerben. A szikszói harcz. A Ba-

Anna-

istenes énekekhez.

24;

lakói.

Az id

Az

lira.

lirája.

A

utolsó órák.

Balassa fiának, ítélete.

(2jj

Nyelve.

Balassa hatása hibbei

mveinek

— 2 28.

lap,)

TARTALOM.

Hó

KEPÉK. ÖNALLO MELLEKLETEK. Lap

Lap

után)

___

---

---

Balassa-Gyarmat. Károly)

-^-

—

I

-_-

Cserna

.-

---

lo

(Rajzolta Cserna Károly)

31

.__

Kékk vára.

-__

(Rajzolta

...

__.

Balassa Jánosné levele férjéhez. (Eredetije a család levéltárában, a Ala-

gyar Nemzeti Múzeumban)

-^.

56

Liptóújvár. (Rajzolta Cserna Károly)

85

Balassa Bálint levele hoz. (Eredetije a

Múzeumban)...

..

Kapy SándorMagyar Nemz.

___

dányról)__.

hibbei

.\

—

___

___

templom

__

Cserna Károly)

_

.

220

(Rajzolta

belseje. __.

...

..

229

128

...

.__

...

töredéke. Comcediájának (Egyetlen példánya a Magyar Nem172 zeti Múzeum könyvtárában) . A Balassa-kódex czímlapja. (A kódex eredetije báró Radvánszky Antal radványi könyvtárában) „„ 184 ___ Rimái János Epicedionjának czímlapja. (A Magyar Tud. Akadémia könyvtárában rzött egyetlen pél-

Balassa

Balassa Bálint, (Az alsóhrabóczi kastélyban lev eredeti olajfestmény

A SZÖVEGBE NYOMOTT KEPÉK. Czímkép. (Rajzolta Góró Lajos) ... Kékk vára. (Rajzolta Cserna Károly)

Divény

A

A

Balassa család czímere. (A nógrád...

_--

---

xvi. század

má-

_._

...

Cserna Ká-

(Rajzolta

...

._-

gyulafehérvári

...

...

-

fejedelmi

(Rajzolta Dörre Tivadar)

megyei múzeumban rzött kristálybillikomon)

vára.

roly).

Balassa András pecsétje

...

-

...

...

—

...

sodik felébl... ... ... --- --.._ ... Balassa János aláírása.

13

Balassa Menyhért aláírása

14 15

A

Balassa Imre aláírása...

...

_.

...

..

Balassa János pecsétje ... . ... Sulyok Balázs pecsétje.

_..

9

n 20

...

Ferdinánd, Miksa és neje emlékérme

27

Balassa Menyhért sírköve ... ... Kenderesi feladó levelének záradéka

33

Balassa István és felesége aláírása és --.... .. ... pecsétje... Bornemissza Prédikácziói iii. köteté--.-... ... nek czímlapja Bornemissza gyermekdala ... ... Rudolf koronázási érme... — . ,.._ A «Füves kerti) egyetlen példányának

czímlapja.

A tFüves A «Füves Somosk Károly)

...

...

czímképe

kert))

kolofonja.

vára. ...

...

...

.

kertu

...

(Rajzolta ...

—

.

.

...

___

_.

37

---

Jánosnérói

A

...

rajzolta

Cserna Károly).

Magyar gyalogos

52

...

...

lovas

...

---

loi

106

metszetrl másolta Richter .Aurél) 107 vitézek. (Egykorú

metszetrl másolta Richter Aurél) 109 Végbeli gyalogosok. (Egykorú metszetrl másolta Richter Aurél) ... iii A vágbeszterczei szerzdés záradéka. (Az okirat eredetije a családi levél-

55

tárban)

58

99

xviii.

53

Báthory István. (Eredetije az ambrasi... ... 65 arczképgyüjteményben)

97

(Egykorú

katonák.

41

49

...

93

századi képe. (Egykorú festményrl

Végbeli

43

...

balassagyarmati Balassa-ház

87

90

(Raj-

... ... zolta Cserna Károly) ... Bornemissza megemlékezése Balassa

40

Cserna ---

hibbei katholikus templom.

75

79

Krusith Ilona aláírása ... ... ... Záródísz a XVI. század második felébl A «Füves kert)) kötésének díszítése Liptóújvár. (Rajzolta Cserna Károly)

Magyar könyvdísz a

69

palota.

...

...

...

...

.--

—

119

Balassa-Gyarmat. (Rajzolta Cserna Károly) ... ... ... ... ..- --- 121 Zólyom vára. (Rajzolta Cserna Károly)

...

_

_

.

...

— —

131

TARTALOM.

^4/ I.ap

A

maradt kiadásának töredéke. (A Ma gyár Nemzeti Múzeumban rzött

sárospataki yár udvara. (Rajzolta

... Dörre Tivadar) _.. ... pozsonyi kamara tanácsosainak aláírása 1585-bl .-. .__ . _ Véghles vára. (Rajzolta Cserna Károly) __ ..- .__ ___ ___ _-. A zólyomi vár a város fell. (Raj.__ _... zolta Cserna Károly) .__ Balassa Bálint és Ferencz levele a

A

137

egyetlen példányról)

—

Az

141

maradt zeti

Az

.._.

Istvánffy Miklós aláírása

__,

Rudolf korabeli czímeres-levél tése

,

_-.

---

roly)

156

-.-

.__

___

__

Balassa Bálint aláírása

.._

15S

Balassa András aláírása...

_..

_

Balassa Bálint pecsétje

Pándy Zsigmond

169

Balassa

A

.._

...

Krisztina

nevére

.._

...

...

írt

ének

_^_

kezd-

kódex

29. lapján)

...

(A Balassa-kódex

Az

Istenes

...

___

zése.

A

.__

.

203

__

...

21S

-

_

196

...

vége.

(A

lapja)

15.

223

(A kódex 148. lapján)

227

..

hibbei templom. (Rajzolta Cserna

Károly)

___

...

___

A Campianus-kiadás

Énekek legrégibb reánk

___

Balassa-kódex Bálint utolsó órájára és Rimáira vonatkozó feljegy-

191

mveirl

99. lapján)

___

_

aláírása

Dobokai ajánló-levelének bécsi Campianus-kiadás

A

(A Balassa-kódex 3 lapján) 1S7 «Ad apesii kézirata. (A Balassa-

Feljegyzés Balassa többi

...

Campianus-fordításának

len példányról)

179

sorai.

Az

i68i-iki

czímlapja. (A Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában rzött egyet-

177

_

...

Énekek legutolsó kiadá-

Istenes

165

Forgách Zsigmond czímere. (Balassa Campianus- fordításának czímlapjáról).

...

Énekek kolozsvári

sának czímlapja ... szikszói csata egykorú leírásának czímlapja ___ ._ _.. ... ...

A 161

._-

._„

.__

_

Istenes

Az

díszí-

--

---

.

(Rajzolta Cserna Ká-

Salgó romjai.

Magyar Nem-

könyvtárában rzött

kiadásának czímlapja

véghlesi ügyben. (Eredetije a családi levéltárban)

Múzeum

egyetlen példányról)

149

199

kiadásának czímlapja

teljes

és ajánló levele. (A

147

___

...

Énekek legrégibb reánk

Istenes

.

._

___

záródísze

229 230

MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK:

—

Balassa Bálint arczképéhez a magyarázatot az életrajz függelékében, a 231 34. lapokon találja a szives olvasó. A képet nem közvetlenül az eredetirl, hanem azon másolat után adjuk, melyet Zilzer Antal készített a Magyar Tudományos Akadémia számára. Hasonmásunk a háromszín autotipia eljárásával készült. A dúczokat Weinunirni Antal mintézete állította el, a nyomás a Franklin Társulat sajtóján eszközöltetett.

Balassa-Gyarmat

távlati képét

(10

lapl

és

Kékk

várát

(31.

l.i

Cserna Károly

természet után rajzolta

Balassa Jánosnénak 1573 február 9-ikén Liptóújváron férjéhez írt levele (56. 1.) a báró Balassa család levéltárában riztetik, mely örök letétemén,\ül a Magyar Nemzeti Múzeumban van elhelyezve. Olvasását 1. a 237. lapon. Liptóújvár várát (85. 1.) Cserna Károly természet után rajzolta. Balassa Bálint levele Kapy Sándorhoz (128. 1 ), melyet esküvje után Szikszón, 1584 deczember 28-ikán írt, a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában riztetik. A levél hasonmása az Athenseum Képes Magyar Irodalomtörténetében hibás olvasás következtében 1589. évszám alatt közöltetett. Olvasását 1. a 239. lapon.

;

TARTALOM.

248

Balassa Bálint Comosdiájának töredéke (172. 1.) fotolitografiai másolat a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában rzött egyetlen példányról. A szerznek e töredékre vonatkozó megjegyzéseit lásd az életrajz függelékében, a 234—235. lapokon. A Balassa-kódex czímlapja (184. 1.) a báró Radvánszky Antal radványi kastélyá-

ban rzött eredetirl fotolitografiai úton készült. Olvasását lásd a 241. lapon. Rimái Epicedionjának (220. 1.) egyetlen teljes példánya a Magyar Tud. Akadémia könyvtárában riztetik. A hibbei templom belsejét (229. 1.) Cscrna Károly természet után rajzolta.

A SZÖVEGBE NYOMOTT KEPÉK: A czímlapot Góró Lajos a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában rzött, Balassa Bálint korabeli czímereslevelek beti és diszítési motívumai felhasználásával, tervezte. A betk és a bels keret leveles dísze I. Ferdinándnak Keledy István részére 1561 márczius 28-ikán Bécsben Rudolfnak Heger Dániel részére 1587

adott

czímereslevelébl, a

küls

széldíszítés

deczember 15-ikén Prágában adott czímereslevelébl vétetett. Betk és díszítések Bocskay Györgynek, Bocskay István fejedelem apjának mvészetét hirdetik, a ki mint udvari titkár tudvalevleg különös elszeretettel foglalkozott az armalisok és egyéb királyi oklevelek díszítésével.

Kékk várát (3. A Balassa család

1.)

Csorna Károly természet után rajzolta. (6. 1.) ugyancsak Cserna Károly rajzolta azon kristály-

czímerét

mely Balassagyarmaton, a nógrád-vármegyei múzeumban riztetik. fejképe (9. 1.) azon fametszet könyvdísz másolata, mely Szikszai Hellopoeus Bálint «Az My Kereztieni hitonknek es vallasonknak Három fo Articulussáról" czímü, Debreczenben, Komlós András sajtóján 1574-ben nyomtatott könyvének utolsóeltti lapját díszíti. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában rzött példányból másolta Passuth Ödön. Balassa János aláírása (13. 1.) 1554 augusztus 24-ikén kelt levelérl vétetett, mely a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában riztetik. Olvasása Joannes Balasi nip. Balassa Menyhért aláírását (14. 1.) 1553 május 7-ikén kelt és ugyanott rzött iratáról adjuk. A hasonmás elször Majláth Béla (iMaylád Istvánt (Magyar Törté-

billikomról,

Az els könyv

;

nelmi Életrajzok, 1S89.

évf.)

czím müvében jelent

meg. Olvasása: Mclchior Balassa

ina(nu) p(ro)p(ri)a.

Balassa Imre aláírása (15. 1.) Maylád István és társai 1539 deczember 21-ikén ugyanott rzött szövetséglevelérl vétetett. Olvasása: B(alassa) Imre maiiu

kelt s

sua (et)c(eteraj. Balassa János pecsétje (17. 1.) 1562 október 15-ikén kelt s ugyanott rzött iratán látható. Egyenes pajzsban félholdtól és csillagtól kisért ökörfejet ábrázol, a pajzs felett I -|- B betkkel. Az eredetirl rajzolta Passuth Ödön. Sulyok Balázs pecsétje (20. 1.) az 1533 június 12-ikén kelt s szintén a Magyar •

•

Nemzeti Múzeum levéltárában rzött iraton koronával övezett suth Ödön. I.

Ferdinánd,

két

fia

bányászkalapács.

Miksa

és

A

látható.

pajzs

zslan nyílt Czímere egyenes B S. betk. Rajzolta Pas[.

felett

ennek felesége Mária emlékérm.e (27. 1.) Miksa magyar Ellapján I. Ferdinánd csárend jelvényével ábrázolja \m(pcKO(manormn) KLfi'ctusJ Gfratia DfeiJ

királylyá koronáztatásának évében, 1563-ban veretett. szárt és királyt díszes mellvértben, az aranygyapjas körirata: *

FEKfdinandusJ

rator) -SfemperJ

A

•

A\ fgustusj

•

G'EfrmaniaeJ HVfngariacJ -BOfhcmiac) -Rfc'xJ Mária királyné mellképei láthatók, az elbbi atyjáéhoz

hátlapon Miksa és hasonló díszben s fején sugaras diadémmal, 1563. *

•

•

félig fedi

amazt.

A

körirat

:

*

MAXIMI-

TARTALOM.

LIÁN (^Msy Az

G(ratia)

DfciJ

autotipia a

ROfiiiniwrniii)

•

•

249

HY'Sfgariae) 'BOfhemiac)

-KEX

•

Magyar Nemzeti Múzeum érem-

és régiségtára eredeti ezüst példányának gipszmásolatáról felvett fénykép után készült.

1563

Balassa Menyhért sírköve

(33.

Széleskuton,

1.)

templomban riztetik. Vörös márványból

kath.

mez dombormve

a halott térdképét

teljes

(mely

ma

zolja

balja felett négyszöglet táblácskán

Pozsony vármegyében, a római

készült, s két

vértezetben,

megvan a Magyar Nemzeti Múzeum érem-

is

Hodie mihi

mezre

feje

fölé

oszlik. A fels emelt kardjával

és régiségtárában)

ábrá-

cr.\s tibi felirat olvasható

a a pajzs két szegletében Mfelcliiorj BfalassnJ betkkel. Az alsó, renaissance keretbe foglalt mezben van a felirat szövegének olvasását 1. a 237. lapon. A sírkrl az 1896. évi ezredéves országos kiállítás számára gipszmásolat készült, mely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban van elhelyezve. Errl másolta le Cseriia Károly. A Szilágyi Sándor által szerkesztett kA Magyar Nemzet Történeten czimü munka w kötetében a sírknek csupán fels ;

mez

alsó szegletét a Balassák czímere foglalja

;

el,

;

része, a felirat nélkül, közöltetett.

Kenderesi feladó levele

(37. 1.) 1569 február 5-ikén kelt eredetije a bécsi cs. és udvari és állami levéltárban riztetik. Az itt közölt záradék olvasása: ad aiinos longinquüs et fclices Deus conser{v)et inafiesjtfajieiii v(cstram). Datu(m) Cassowiae ;

kir.

-;.

FebriKirii

Mafiesjtfajtis v(estrae)

ijóg.

:

cacs(areae)

:

fidclis

scrvitor

StepJuiiius

Kciiderissy iiifaniij pfrojp(ria).

Balassa István és felesége Chóron Anna aláírása és pecsétje

(40. 1.) 15S6 auguszlevéltárában rzött levelükrl vétetett aláírások olvasása: Steplifanus) Balasy ma(iiu) p(ru)p(ri)a. Chorom Aiiiiq. A pe-

tus 19-ikén kelt s a

Az

Magyar Nemzeti Múzeum

Ödön másolta le az eredetirl. Az els Balassa Istvánnéé czímere egyenes pajzsban szarvast ábrázol, melynek hátába kutya kapaszkodik a sisakdísz üt strucztoll a felirat: lO— DD. A második Balassa Istváné, az ismert családi czímerrel és S. B. betkkel. Bornemissza Péter Prédikácziói in. kötetének czímlapja (41. 1.) s gyermekdalának «Enekec három rendben (Detrek, 15S2.) czím munkája 159. lapján lev cséteket Passufli

:

;

:

kezdsorai (43. 1.) a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányairól közöltetnek. Rudolf koronázási érme (49. 1.) az els magyar koronázási emlékérem, melyet ismerünk. Ellapján zárt korona alatt négyeit pajzs, i. négyszer szelve, 2. ketts kereszt, 3. a dalmát leopárdfejek, 4. a cseh oroszlán a szívpajzsban az osztrák ;

pólya látható. Körirata: lapot egészen az ötsoros 1577- foglalja

el.

RVDOLPHf iisj ARCHIDW.i; AVSTRlfacJ A hátfelirat CORO NATVS EST REX IN HVNGAR lA

a sárospataki ev.

•

és régiség-osztályának

•

eredeti

Magyar Nemzet Története

v. kötetébl veszszük át. czímképe (53. 1.) és záró sorai (55. 1.) a fiskola könyvtárában rzött egyetlen példányáról

«Füves kertecske* czímlapja

munkának

•

A Magyar Nemzeti Múzeum érem-

példányáról készült rajzot a

A

•

•

:

ref.

(52.

l.i,

vétettek

ú.

Somoskö várát {^S. 1.) Csorna Károly természet után rajzolta. Báthory István arczképét (65. 1.), melyet a bécsi udvari mütörténeti múzeum n. ^am.' "ási arczképgyjteményében lev egykorú festményrl Túry Gyula másolt,

a MagyaV Nemzet Története v. kötete után közöljük. Divény várát (6g. j.) Cscrna Károly természet után rajzolta. A gyulafehérvári püspöki udvarnak azt a részét, mely a régi fejedelmi palotából maradt meg, a püspöki palota bejáratával (75. 1.) Dörre Tivadar rajzolta Szilágyi

Sándor

1887. évf.)

«Felsövadászi

czím

mve

Rákóczy Zsigmond*

(Magyar Történelmi Életrajzok.

számára.

Balassa András pecsétjét (79. 1.), mely egyenes pajzsban az ismert családi mert ábrázolja, a pajzs felett A x B betkkel, az 1569 szeptember 8-ikán kelt Magyar Nemz. Múzeum levéltárában rzött kiadványról rajzolta Passufli Ödön. Magyar Tört.

Életr. 1899.

32

czís

a

TARTALOM.

250

Krusith Ilonának (már mint Dietrichstein Zsigmondnénak) aláírása és pecsétje 1583-ban kelt levelérl vétetett, mely ugyanott riztetik. A pecsét a czímer1.) pajzsban és a sisakdíszban mellét tép pelikánt ábrázol, a sisak két oldaián KI (87.

—

AM

betkkel;

másolta

Az

Ödön.

Passntli

aláírás

olvasása;

Kritzyt

Detristanne

I Ilona nip.

Az els könyv záródísze (go. 1.) Bornemissza Péter Prédikácziói ötödik részébl (Detrek, 1579.), a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányáról vétetett. A második könyv fejdíszít (93. 1.) a "Füves kertecske» egyetlen példánya egykorú brkötésének préselt díszítésérl rajzolta Passiitli Ödön. A középs kör díszítési motívuma az eredetiben el lévén mosódva, képzeletbl pótoltatott. Liptóújvar várát (97. 1.) s a hibbei katholikus templomot (99. 1.) Cseriia Károly természet után rajzolta. Bornemissza megem'lékezése Balassa Jánosnérói (loi.

(Sempte,

elszavából,

1573)

1.)

Prédikácziói

részének

i.

Magyar Nemz Múzeum könyvtárának példányáról

a

vétetett.

Az

Balassa-házat (103. 1.) Cserna Károly egy Szentfestményrl, melynek alján Balassa-Gyarmat égése kép eredetije Balassa-Gyarmaton, a nógrád-vármegyei múzeum-

elpusztult balassagyarmati

Flóriánt ábrázoló múlt századi látható, rajzolta

le.

A

ban riztetik.

A

végbeli lovas katonák képét (107.

1.)

Richtcr Aurél rajzolta az 1896. évi ezred-

éves országos kiállítás történelmi fcsoportja számára Tata 1597-iki látképérl, mely a Lanfranconi-gyüjteményben, a magyar történelmi képcsarnokban riztetik. Ugyan rajzolta, szintén a kiállítás számára, a gyalogos vitézek képeit (109.es iii. 1.) Brawn

György «Urbium praecipuarum mundi theatrum» czím munkája

és vi. kötetének

v.

Gyrt és Pápát ábrázoló metszeteirl. A rajzok jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának hadtörténelmi gyjteményében (Köln, 1595. és

1597.)

riztetnek.

A

magában foglaló, 1583 szeptember i-én kelt országmely a családi levéltárban riztetik, az utolsó sorok végét

vágbeszterczei szerzdést

bírói kiadványból (119.

1.),

és az aláírást adjuk. Olvasása;

qnonwdo

tione

.

.

.

(prohiben}do

.

.

.

fc/onventualia ab eor(un)d(em) bonorfunij

corain

statii-

pnblice et manifestc harftimj nfostjra-

nobis

Lfejcta pferj (Bezterc)ze, in fest beati Egidii abbatis, anno domini m(e) magfistjriini GregorfiuniJ Balogh de Naboysa prothofnofajriiim (et)c(etera). Balassa-Gyarmat távlati képét (121. 1.) és Zólyom várát (131. 1.) Cserna Károly természet után rajzolta. Sárospatak várának udvarát a «sub rosa» szobával (137. 1.) Dörrc Tivadar

rum

.

.

.

Szilágyi Sándor idézett

A

.

.

.

mve

számára

rajzolta.

pozsonyi kamara tanácsosainak aláírása

kiadványukról vétetett, Olvasása

:

Sacr(atissi)mae cacsareae

fectus et consiliarii

etc.

(141.

mely a Magyar Nemzeti et regiac

1.)

1585 január i8-ikán kelt levéltárában riztetik.

Múzeum

(maies)t(a)tis canicrae Hnngaricae prac-

Agriensis mp. G(eorgius) Hozutoti

iiip.

Véghles várát (147. 1.) és a zólyomi vár képét a város fell (149. 1.) Cserna Károly természet után rajzolta. Balassa Bálint és Ferencz 1587 augusztus 7-ikén Egerben a véghlesi ügyben írt levele (156.

1.)

a családi levéltárban riztetik. Olvasását

Istvánffy Miklós aláírása (157.

Nemzeci

Múzeum

1.)

az 1571

1.

a 240. lapon. kelt és a

szeptember 8-ikán

levéltárában rzött királyi oklevélrl vétetett.

Olvasása

:

Magyar Nicolans

Istlmanffy mp.

A harmadik könyv fejképe (161. 1.) F adolf király 1588 május 12-ikén Kampmacher Jakab részére adott czímeres levelének kezd díszítésérl vétetett. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában rzött eredetirl másolta Passntli Ödön. Salgó romjait

(165.

1.)

Cserna Károly természet után rajzolta.

.

TARTALOM.

25

1

Balassa Bálint aláírása (169. 1.) és pecsétje (217. 1.) 1577 július ii-ikén Liptóújváron kelt levelérl való, mely a családi levéltárban riztetik. A pecsétet Passnth Ödön rajzolta; a pajzsban ökörf látható, szarvai közt hatágú csillaggal; a pajzs

W.

felett

B. betk.

Az

aláírás olvasása:

V(alentinns). Balassy.

ugyanarról az oklevélrl vétetett, honnan peBalassa András aláírása (177. csétjét (1. 79. 1.) közöltük. Olvasása: Andreas Balassa m(anu) p(ro)p(riaj (et)c(aetera) 1

Forgách Zsigmond czímere

)

(179.

Balassa

1.)

Bálint

Campianus-fordításának

alább említend kiadásából, a czímlap hátsó oldaláról vétetett. A Krisztina nevére irt ének (187. 1.) a Balassa-kódex 3. lapját foglalja hasonmás mintegy két harmadrészre van kicsinyítve. Olvasása

el;

a

:

Cupido fziiicmbe' sok tüzes fzikrákal fzerebned moft újetia, elmemben iniiit Várban uigiazo U érafzio hcrdoját éö ugj inoiidgia, Tüntezúoi elttem fzcp czilagoiii kepét ueleiii czak Kiitautatia.

Az «Ad

apesi)

czím

vers

kézirata

(191.

1

)

a

Balassa-kódex 29-ik lapjának

hasonmása. Olvasását 1. a 242. lapon. A Balassa-kódex feljegyzését Balassa többi müveirl (196. 1.) a radványi kódex Meg Vadnak ennehanj I(ste)nhcz iialo énekek 99. lapjáról kicsinyítve adjuk. Olvasása kiket a psalmiisokbolis ma-gatiilis fzerzett ki iiiiiideneftUlis tíz, azok inas könyvben nádnak nemis adgia azokat ki inedig Töb psahnuft nem fordítt meg azokhoz Azért etiilagi éneket a Jephtes Historiayatnl elualva ki meg nem kefz Az Istenes Énekek legrégibb reánk maradt kiadásának (Nagyvárad, 1646.) kicsinyített

:

.

töredéke

(199.

1.),

az

és ajánló levele (201. ról,

els 1.)

a

a kolozsvári 1677-iki

.

.

kiadásnak (Pozsony, 1676.) czímlapja

teljesen fentmaradt

Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában rzött unikumokkiadás czímlapja (203. 1.) a Magyar Tud. Akadémia könyv-

tárának példányáról, a legutolsó kiadás (Pozsony és Pest, 1806.) czímlapja (205. 1.) a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának példányáról vétetett. A szikszói csata egykorú leírásának, Frenzelius Salamon Prágában, 1588 végén megjelent költeményének

czímlapját

(215.

1.)

szintén a

Magyar Nemzeti Múzeum

könyvtárának példánj'áról adjuk. a

Pándy Zsigmond aláírását (218. 1.) 1585 július 7-ikén kelt levelérl adjuk, mely Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában riztetik. Olvasása: Sigisfmiindiis): Pandy

m(antt) p(ropria)

Balassa

Campianus-fordításának (Bécs,

Dobokay Sándor ajánlólevelének végét

1607.),

(223.

melybl

adjuk,

1.)

a czímlapot (222.

1.)

és

egyetlen példánya ugyanott

riztetik.

A

Balassa-kódexnek Bálint utolsó órájára és Rimáira vonatkozó feljegyzése a kódex 148. lapján foglaltatik. Olvasása Kiket méltó hogy a Balasi irasatul niéfze né hadgiitfnjk, mert Ba-lasj Bálinton Kjuól czak egy Magiar sem érkezhetik elvele, bar ngian igen igjekezikis rajta, kirl Íteleted tehet akar kJ
1.)

:

azmint elkeztel giakoroluán azt nem h állad ni

;

Seó't

hágj élnem érkeznél

uile,

de

inegh

is

halála orajanis eötet ualotta Balasj Hetiében Valónak lenfnjj

arra ho'gj azeö halalát Verseinél ekesicze

megh

:

kit

uéghezis

tijtt

:

foghfz kerucn

Rimaj János

irafsat atöb Eneki ntan hclihefztcttiink.

A Az

hibbei templomot (229. utolsó

1.)

könyv záródíszéül

Cserna Károly természet után rajzolta. 1.) a Campianus-kiadás záródíszét adjuk.

(230.

nielj

"

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UN.VERSITY

PH 3194

DO NOT REMOVE FROM

POCKET

THIS

OF TORONTO

LIBRARY

Erdélyi, Pal Balassa Balint

B3Z67

I

"l

!

r

:.

-^-.-r

.—

'- :

•-