Á. ^^P^. SZÖVEGET IRTA. Nyonjt

/ ;

%

W ^ / / Á . ^^P^.

StlAGYáfí WLtmt. ÉS nRÁLYOE

t VAftrte^Hffl #

y

a

SZÖVEGET IRTA

2íaií!Jí3^ii2B^a aS!?1^á^

R A J Z O L T A

VIZKELETY BÉLA

.«»-4.ir,-t-^— —

Nyonjt. ^8 kiadják P o l l á k

teetvdrek.

215050

>

^

Magyarország és kiráiyaiaak története évrendi előadásban. J. A nemsftbolc^'í és T költözködés. A. m a g y a r n e m z e t bölcsője az Ural éa Altai hegysé­ g e k vidékein. , Nemzetünk Ázsiában pásztorkodó nép s a t y a ú r s á g i alkotmánynyal bir, Feloszlott hét nemzetségre vagy hadra, e z e k : Nyék, Kürt, Tarján, J e n ő , Kara, Kaza éa M e g y e r . 850. Kr. e. Ü g e k és Kmc-sc fia Almos. 880. körül a nemzet elhagyni késsíül ösi hazáját. Ve­ zérül választja Almost. — Az ázsiai vérszerződés Aimo''. Előd, Tuhutum, Und, Huba, T a s és Kund hadnagyok k ö z ö t t . 884. Álmos az Etil (V'ol^a) vizéhez ér, s letelepíti a n e m z e t e t a D e n e p e r alsó folyásánál [..ebcdiában. 887. Zakhitva a bessenyöktöl, Almos E* ;lközbe ( a Szeréth, Priíth, Dnicster, Húg, és Do,ueper folyók közé) vezérlé a n e m z e t e t . I t t a m a g y a r s á g Á r p á d o t , a z elörege­ dett Álmos fiát, első fejedelméül válisztja. A k a b a r o k nyolczadik törz.sül c s a t l a k o z n a k a uiítgyarságlioz 888. \T. Leo g ö r ö g császár, Simeon bolgár fejede­ lem ellen hivja a m a g y a r o k a t segítségül. Vitézségük hire elhatott Arnulf német császárhoz, ki Szvatopluk, Morvaország^hatalmas fejedelme eUen kérte ki .segélyökef. — Wig Á r p á d serege zömével a szlávok reményeit m é g s e m niiti örökre, az alatt Simeon boszuból feldúlja Etelközt. — A l m o s halála. — Á r p á d uj honkeresésre s/ ' • j a fel népét, s a m a g y a r s á g Oroszországon keresztül, VÍ. .lonia, E t e l e e,gykori b i r t o k a és hagyományos öröksége felé indul. — Á r p á d meggyőzi az oroszokat, s a velők s z ö v e t k e z e t t k u ­ nokat. Győzelmének k ö v e t k e z m é n y e az lett, hogy a kü­ lönben is rokon kunok Ed i'dömér, Ete, B - n g é r , .Acsád, Vájta és K e t e l vezéreikkel a m a g y a r s á g h o z s z e g ő d n e k s megesküszn^ek a vérszerződésre. 889. Árpád a m a g y a r o k k a l a leendő Magyarhon h a 1»

-

4 —

táraihoz er. Az erdélyi székelyek itt küldöttség által jeleutik ki csatlakozá>íukat.

11. Fejedelmek krpád

háiábó!.

Á r p á d 889-907. 889. Árpad a vereckei szoroson, a Ijutorcza folyam mentében ertszkedik le népével az elfoglalandó hazába. Megpihen Munká/^s alatt 40 na| ig. 889-892 Árpád elfoglalja a Tisza c's Duna közt tót 8 bolgár népeken uralkodó Zalán birtokát a Zagyváig; a .^Iáros 08 Szamos folyók között kazár e'a oláh eredetű né­ peken uralkodó Marót birtokát a Szamostól a Körösig. 891. Árpád ve/.crc Töhötöm meggyőzvén Gyelót, az. oláh vezc'rt,, elfoglalja Erde'lyországot 892 Árpad elfoglalja az ország éjszaki re'szét. a V^ág öntözte felvi,déket Szvatopluk morva fejedelemtől. 893 Árpád meggyőzi Zalánt az alpári mezőkön 8 a magyarság urává lesz az országnak egész a Dunáig. — A pusztaszeri hongyülés. 894. Árpád Csepel szígete're teszi át sze'khelyét; ott fényes házakat épit, miben a nerrjzet iiagyai utánozzák. — Szoárd, Kadocsa és Vájta vezérek (iIádtól elfoglalják éa az országhoz csatolják a temesi bání-ágot. 895, Árpád elfoglalja a Németországhoz tartozó Dunántúli rés.zt, a tulajdonképi Pannoniát. — Születik fia Zsolt, kinek Árpád elj"gyzi Marót bihari fejedelem leá­ nyát, minek következtében Marót birtoka az országhoz csatoltatik s a hm^foglalás be van fejezve. 895—899. Árpád rendezi a fegyverrel szerzett hazát. 899—9o7. Árpád bölcsen kormányozza a hazát, A költözködés alatt harchoz szokott magyarság egyes csapa­ tai zaklatják a külföldet, különösen ()lasz-,és Németországot, de Árpád nem vészen részt.a kalandozásokban. 907. Árpád meghal. Elő emléke az általa szerzett Magyarország. Korának legnagyobb férfia vala, nagy mint hadvezér, nagy mint államférfiú. .4 meghódiiott népek iránt lovagias bánásmódja kormányzásának egyik fénypontját képezi. Az Árpáddal bejött nemzet saját műveltséget hozott a hazába. Osi vallása cgytlcn fölénynek „Isten"-

nck imádása volt. Nem imádta, csak tisztelte az Isten mellett: az Ármány, Ördög, Fene; Manó, Guta, Hadúr, Mirigy, Láx szellemeket os a tíindt^reket. — Papjaik voltak a táltosok es garabonczások. — llittfík a lelek halhat'itlauságát, — A papok voltak a ní?p dalnokai és e'nckeséi. — Az irás botbatüze's (betüz<5s) volt. — Az atyaúrsági szerkezet mellett a családi e'lct tiszta volt s csak egyncjiiscg divatozott. - Némely mesterségekben jártasok valának. — Az ország czimere a turul vagy tarvaly volt.

Z s o l t 907—947. 907. Lajos ndmet király, fül akarván használni Zsolt kiskorúságát, nagy sereget küld Uugyarországra, de Po­ zsony mellett keményen megveretett. 807—921. Tübb ízben dúlják Ne'metoríizág különböző tartományait s gazdag hadi zsákmányra tesznek szert. 921. las es Bogát veze'rek tícrengár olasz királyt segítik pártos alattvalói ellen. 924. Hcrengár megi)leté.s(;uek hirerc ujo'.ag betörnek Olaszországba, Páviát beveszik ; az életben maradt 4o0 lakos 8 véka ezüstön váltja meg életét. 925. Németországba törnek; de madarász Henrik egyik ve/.éröket elfogja s kieszközli a 9 eves békét. 933, I. Henrik megtagadván az adót, betörnek Né­ metországba. A merseburgi szerencsétlen ütközet (mart. lő). 934. Egy magyar sereg bi-baraugolja a keletrómai birodalmat egész Konstantinápolyig. 93ö —938. Bekalandozzák Németország több tarto­ mányát, különösen a Rajna vidékét, Elszaszt, Lotharingiát, Fraiicziaországot egész az atlanti óceánig, azután Olasz­ országot s tömérdek kíncsekkel érkeznek vissza hazájukba. 938 Thiiriugiát és Száazországot kezdték pusztítani, de vállalatuk roazul ütött ki, s nagy veszteséggel valának kénytelenek visszafordulni. 943. Gyula és Bölcs vezérek Konstantinápolyban fölveszik a keresztyén vallást s Gyula magával hozza Hierothcus papot.

-

6

—

944. A bajor földre iitö 'ek de lícrchtold bajor her­ ceg Wcls mfcUett, tökcletee győzelmet nyert rajtok. 947. Zsolt lianias s/clltiuü Taks fiára ruházta a fejedelmi liafaluiat; az o halála 3 evvel utóbb követ­ kezett be.

T a k s f e j e d e l e m 947—972. 947—951 Taks alatt a magyarok újra Olasss-, FranC7.ia-, Ndmct-, Helvét-, ds Ijurgundországbaii járnak. — 11. Berengár ulasz király 10 véka ezüstön vásárolja meg^ a bdkct. 955. Aü .\ugsburg melletti s/crencsdflen ütközet. Bölcs és Lehel vezérek halála. A gyászvitdzek vagy magyarkák (iázárok). — liotond társai veszedelmén mcgboszankodvii, minden foglyait leölette. 972. 'J'aks meghul 8 Pesten alól, oda temette'k el, hol moBt Taksony helysdge áll.

G é j z a f e j e d e l e m 972-997. 973. Géjza szövetséget köt I. Ottó német cfiászárra). A keresztyén vallás hirdetőin* k szabad bejövetelt enged. Pilgrin, passaui }iÜRj»ök veszi át a térites ügyét 974. J'ilgrin dicsekedve tudó.sitja a pá])át, hogy a magyarok közöl mintegy 5 ezer« n kere-sztelkedtek meg. 975 (icjza, Henrik bajor lierezeggel szövetséget köt II, Ottó, német császár ellen. I'ilgrin és a téritÖk kiűzetnek az országból, 994. Adalbert prágai jiüspök Esztergomba érkezik 8 a fejedelmi cealádot: tJejzrft és íiát Salan)0nt, ki Vajk és István nevet nyert, továbbá a fejedelem fivérét Mihályt 8 ennek fiait Szár-Lás/lóf és Vazult mcgkeresztelé. 995. Géjza István fiát, Gizellával, Henrik bajor ber­ ezeg leányával háznsitá Össze.

I s t v á n f c j e d ti 1 e m 997—1000. 997. István nagy buzgósággal terjeszti a keresztyén vallást, tíz jniFpökségct alapít,

998. Koppányi, a pogányság vezérét, legyó'zi Veszprém mellett. Javait a király a pannonhegyi apát­ ságnak adja. lOOo. II. Sylvester római pápa királyi koronával és apostoli czimmeí ajándékozza meg a buzgó fejedelmet, III. Királyok

Árpád

I. v a g y s z e n t I s t v á n

házából.

k i r á l y 1000—1038.

1000. István aug. ö-én Magyarország első királyává koronáztatik. 1001. Az ország fíipapjai és nagyjai közremunkálásával megveti a magyar alkotmány alapját A nádorispáni liivatal létesíttetik. Az ország 72 megyére osztatik. 1002. István, Gyula erdélyi fejedelmei meg-gyözi é» örökiís fogaágra veti. 1002—1031. István a nemzet elsÖ bölcsésze, tudósa. Kgyházakat és tanodákat alapit Fia Imre berezeg szá­ mára oktatásokat ir. 1031. Imre berezeg megbal. 1032— 103tí. Udvari ármányok a trónöroködés miatt. 1038. István meghal s Székesfehérvárott elte­ mettetik .

P é t e r e l s ő i z b e n 1038—1041. 1038—1041. Nemzetellenes országlása miatt 3 évi uralkodása után kiűzetik.

A b a S á m u e l 1041—44. Ki-ll. .\ba Sámuel Péter biveiu kegyetlenkedik. 1042. Péter, III. Henrik német császár segélyével, siker nélkül iparkodik koronáját visszavívni, 1043. Henrik császár védenczével i.^mét Magyaror­ szág határainál terem, de Aba nagy ajándékokkal s az országnak a Szárhegy éa Lajta folyó között fekvő részé­ nek átengedésével, visszatérésre biija öt 1044. A gyalázatos béke megutáltatja .\bát a nemzettel,niiért Aba újra kegyetlenkedik. .Az ors/.ag nagy része Péterhez pártol, ki III. Henrik segélyével Ménfőnél Győr mellett győz s Aba az ütközettel életét vesziíi.

•

V

P é t e r m á s o d i z b e n 1044—46. 1045. P é t e r Székesfeliervúrott a uia^^yar főrendek jelenldtében hűséget esküszik I I I . Henrik császárnak e'venkinti adóíizete'sre kötelezi m a g á t . 1046. A javulni nem a k a r ó Vétcr szemeitől megfosztatik s Sze'kesfeliérvárott a fogtíágban hal el.

I. E n d r e 1040—61. 1046. V a t a p o g á n y vczc'r iszonyú dulást visz véghez a keresztyénse'geu. GclleVt püspök halála. 1016—4tS. E n d r e rendbe hozza a hon ügyeit s a k e r e s z t y é n vallást vis.sz8állitja 1048. Héla b e r e z e g hazajött Lengyelországból. 1049—1051. I I I . Henrik, Péter halálát megbosszu. laudó 8 az országot hűbéri t a r t o m á n y á v á teendő, haddal támadja meg ICndrét. — líéia b e r e z e g t ő r b e ejti s végre a, Vértesiiegyeu seregét t ö n k r e te.s/i. 1<>52. Zothmund, a biívár, Pozsony mellett átfúrja és elsülyeszti III. Henrik hajóhadát. Endrének Salamon nevű ria születik. 1052—57. E n d r e , fia Salamon s z á m á r a biztosítaui törekszik a k o r o n á t . 1058. Salamon Székesfehérvárott megkoroná/.tatik. — E n d r e , IV. Henrik, néraia császár nővérét, Zsófiát j e g y z é el fia számára. — A „korona és k a r d " jelenet Várkonyban. 1069—60. Kitör a harc Béla és E n d r e között. — E n d r e n é m e t - m a g y a r , Béla lengyel-magyar sereggel harcol. A T i s z a melletti ü t k ö z e t b e n E n d r e elesik.

I. B é l a 1061—63. 1061. Béla az clsö képviseleti gyülé.st tartja Székes fehérvárott. A. p o g á n y s á g utolsó lázadása V a t a fia, J á n u s alatt. — Béla m e g k o r o n á z t a t i k . 1062—6.3. Béla v á r o s o k a t épit. Az ipart, k e r e s k e d é s t emeli. E7.üati)énzt v e r e t . 1063. Dömösön. Esztoró'om és Visegrád k ö z ö t t , a ház Bélára s z a k a d és meghal. Fiai Gejza, László és Lambert

—

9

S a l a m o n 1063—1074. 1063 Salamon, Be'la fiainak beleegjeze'sevel, Sz4t e a f e j d r v á r o t t másodízben niogkorouáztatik. 1063—65. Salamon és az ország h a r m a d á t vezéri j o g g a l bíró GéJ7.a, Láazló, és L a m b e r t horcegek között viszályok ü t n e k ki, azonban Dezső gyÖri jiüspok közben­ j á r á s á r a helyreállott a b é k e s ez alkalommal Pécsett Gejza vezér h a r m a d s z o r ílleszté Salamon fejére a k o r o n á t . Í065—70, Salamon g y a r a p o d á s n a k inditja a h a z á t . 1070. ('serhalomnál a király és h e r c e g e k meg­ győzik Oaul kun vezért. 1072. Az oláhországi bessenyó'k h á b o r g a t t á k az országot, scgittetve Niketász, bolgárfejérvári görög vezértől. 1073. Salamon és a vezérek elfoglalják Bolgárfejér­ v á r t s azt azon idötöl Nándorfejérvárnak nevezik. — Dukász Mihály, görög császár a r a n y koronát küld Oejza b e r e z e g számára Vid és Ernyei, a király tanácsosai, elő­ idézik a to.stvü'rháborút. 1074. Mngyóríd táián Gejza és László h e r c e g e k meggyőzik Salamon magyar- német hadát. E r n y e i és Vid elesik. Salamon Mosonyba fut.

I. G e j z a 1074-77. 1074. 1. Gejza országgyűlést tart Székesfejérvárott.— A p á p a szent szék h á t a l m a alá a k a r j a szorítani Magyaror.
—

10

—

I. v a g y s z e a t L ú s z l ó 1077 — 1095. 1Ö77, I. L á s z l ó királylyá k o r o n á z t a t i k . 1077—80. A haza függetlenséget raind VII. G e r g e l y , mind IV. Henrik nemet császár által elismerteti. 1081. Salamonnal k i b é k ü l . 1082. Salamon eselszövényei miatt a visegrádi fog­ ságba kerül lOtíS I. I s t v á n k i r á l y és fia I m r e a pápa által a szen­ tek köze' Boroztatik. — Salau;ou az országos ünnep alkal* mával k e g y e l m e t nyer. 108o—86. Salamon hasztalan k e r e s László ellen sege'lyt Ne*me<'országon 108G. Salamon a Moldvában lakozó kunok fejedel­ mét, Kute.«küt r e á beszéli a h a d j á r a t r a Magyarország el­ len. László Munkács mellett szétveri Kutesk gcrege't. — Salamon a Macedónia szélein tanyázó bessenyökhöz megy s ezekkel harcol a görögök ellen s Kule vidékén a csatá­ b a n halálát találja. 1089—91. László H o r v á t o r s z á g o t M a g y a r o r s z á g h o z csatolja. — Zágrábba^! püspökséget alapit. — Horvátor­ szág kormányzójává Almos herceget teszi 1092. Koi)ulcs vezéi-ök alatt újra az országra rontott k u n o k a t a T e n i e s vizénél megveri, nagy részét elfogja, a mai J á s z s á g b a n letelepíti s a keresztyen vallásra t é n t i . — U g y a n a z o n évben Szabolcson országgyűlést t a r t s üdvös t ö r v é n y e k e t hoz. 1093. G á c s o r s z á g o t m a g y a r hííbérré teszi. 1094. L á s z l ó P i a e e n z á b a n a keresztes had fővezérévé választatik. 109Ő. László m e g h a l . N a g y v á r a d o n eltemettetik. A nemzet 3 évig gyászolja.

K ö n y v e s K á l m á n IO05—1115. 1"95. K ö n y v e s K á l m á n királyivá koronáztatik. K o ­ rának Icirfi'lvilágosultabb fejedelme vala. 10y(i. Az elst* k e r e s z t e s hadakat, melyeket a szegény W a l t e r lovag,amieusi Kemete l*éter,Gottschalk b a r á t , Volkmár,t:miko gróf vezetett, mivel i'akoncátlankodni k e z d e n e k a h a z á b a n m e g z a b o l á z t a — IJouillon Gottfried k e r e s z t e s -

—

11

"

hada bekével megy keresztül az ors/ágon. —- Ugyanez évben lecsjllapitá a horváthországi mozgalmakat, melyeket Péter zsupán támasztott. 1097. Nőül veszi tíuzíllát,a nápolyi normann berezeg leányát, hogy e családi összeköttetése öt Dalmátország birtokára s így a tenger megszerzésére segélje. 1098—II00. Beutazta az országot, rendezte biro­ dalma íigyeit. Tarcalon törvényhozó gj'ülcst tart Törvényei magyar nyelven Írattak, s azokat a felvilágosodás és em­ beries érzelem szelleme lengi át. 1101. Vilmos, poitoui gróf s Welf, a bajor berezeg,, békével vezetnek keresteshadat az országon keresztül. 1102. Kálmán az újra kiütött horvát mozgalmakat lecsillapítja Dalmátországot az adriai szigetek nagy ré­ széve 1 a magyar koronához csatolja. 1103. Magát Biogr^ádbau Horvát- és Dalmátország királyává koronáztatja. Almosnak kárpótlásul veaéri cím­ mel az ország Tiszántúli harmadát adja. — Első' neje tiuzilla, István és Ijászló ikertestvérek anyja meghal. 1104. Nőül veszi a csapodár Prcdszlavát oro.sz herczcgnó't,kit később visszaküld atyjához, hol liorics fiat .szül. 1105—1108 Almos külföldi gegélylyel minden évbeu fellázad és kibékül. Kálmán mindannyiszor nagylelkűen viseli magát jrányában. 1110 Almos Jeruzsálembe zarándokol. 1112. Álmos visszatér s uj összeesküvést sző a ki­ rály és annak fia ellen. , 1113. Kálmán a cselszövő Almost, annak öt éves ár­ tatlan fiával megvakittatja s a dömösi kolostorba zá­ ratja. I I H . Kálmán király meghal.

II. I s t v á n lil4—1131. 1114. II István 13 éves korában megkoronáztatiky de helyette kiskorúsága alatt Lörínez, az esztergami ér.sek, és János nádor korraányozuíik. — Ordelaf Faledro, velen­ cei dogé elfoglalja Dalmátországot. llltí. A kormányzók visszaveszik Dalmátorazágot Zára ég a szigetek kivételével. 1117—1118. II. István a Lajtán túli tartományért, melyet még Aba S. veszített el, kétszer is megtámadta

— 12 — Oaztrákországot, hanem Leopold herceg által visszave­ retett 1119—1120, II. István feslett kicsapongó életet I. I l'-^l. Nőül veszi Adelhaidot, Leopold osztrák her­ ceg húgának c's Henrik sfephdningi tartománygrófnak leányát 10 viszony jótevÖleg hat a királyra 1122. Tatár kiin vezér magának és n^p^nek lakhelyet kér és kap a mai Ki.skúnsúgban. 1123. Jaros/lav herczeg felliivására II. István Oroszorsz;ígb>i megy, hanem Kiow városától, a főurak ellenszegüldse miatt erednu5ny nrflkül vidszater, 1124—1129 István a Kiow mellett ellene szegült fő­ urakon kegyetlen bosziit állt. Kzen eljárása elegületlunséget okozott az országban Az elégületlenek, fejőkkel, a vak Almossal, Komnén János görög császárhoz futnak. Ismdt habom íit ki István király és Komn^n császár között, mely Almos haláláig változó szerencsdvel folyt 1129. Álmos meghal Konstantinápolyban. István és Koninén békét kötnek 11;{(). István elfojtja Bors és Iván grófok lázadását. ll.Sl. Ertcsc're esik, hogy a vak líéia herczeg el. Ud­ varába hozatja, utódává rendeli és összeliázasitja Ilonával, Uroa !
II. v a g y v a k B é l a . 1131—1141. 11.31. II. licla királylyá koronáztatik, A kormány gyeplőjét neje llon.'i veszi kezébe. Iiy2 .\z aradi vorgyülés 1133 Boricsot az elégületlen főurak behivják az or­ szágba, s az líoloszlav lengyel herceg segédhadával, föl­ lép mint trónkövetelő, de mindjárt az első ütközetben meg­ győzetett 1137. Béla, II. Lothár német császár közbenjárá­ sára, békét köt a lengyel Boleszlávval. Borics megfosztatik a magyar, trón cinyerhotésének reményétől.— IJgyanea évben Béla Almos hamvait visszahozatta a hazába. 11.39. Ilona, a királynő meghal. 1140—ll4l. Béla, neje halála után búskomorságba esett 8 bövséges boritalra adta magát. Ilyenkor mindent

—

18

—

oda igeit, mincient oda ajándékozott az n d v a r b e l i e k n e k , a mit ktíitok vagy k i v á u t a k tőle. l l-tl. Hela meghal. — Nehogy halála után fiai között viszálkodáö támadjon, Gejza fiát utikljává rendelte a ki­ rályságban ; Lászlónak a nejevei n y e r t L'amát vagyis B o s u y a o r s z á g egy része't, Istvánnak a bzer^mseget h a g y t a .

II. G e j z a 1141—1101. 1141. A c.sak 11 e've.s Ocjza m e g k o r o n á z t a t i k . Kis­ k o r ú s á g a idcjdrc Ikdus nádor t^s Uro3 esztergami érsek t é ­ t e t t e k kormányzókká. 1141—45.A kormányzók szász és flandriai c s a p a t o k a t telepítenek ICrde'ly jmszta vide'keire, mi által a föld- c's b á nyamivoles, az ipar es k e r e s k e d é s g y a r a p o d á s n a k indult. 1146. Jíorics, J a s o m i i g o t t Henrik Ausztria első herczegének segélyével, újra föllép, mint trónkövetelő , d e Mo80:iyhoz közel a J^ajta mellett iszonyú vereséget szenved 1147. l í . Konrád, német császár és Vll.Lajos francia k i r á l y keresztes h a d a k a t vezetnek át az országon. Borics Konstantinápolyba megyén. 1148. Gejza n >ül veszi Izaszíav orosz n a g y fejedelem nővérét Fruzsinát 1151- 1155. Gejza, a M a g y a r o r s z á g o t h a t a l m a alá hajtani kivánó Mánuel ellen harcol, ki hogy célját érje, előbb n o r c s , majd a Gejza ellen fellázadt István és László hercegek pártját fogta — Borics a háború utolsó é v é b e u elesik. Mánuel b é k é t köt s Gejza haláláig megtartja. 1160. Gejza elfoglalja Z á r á t s D a l m á t o r s z á g o t , Béla fiának örökségéül rendeli. 1161. Gejza meghal. Fiai v o l t a k : I s t v á n , Béla é s Gejza.

m . I s t v á n , lí. L á s z l ó és IV. I s t v á n 1161—1173. 61. II. Gejza fia, a 15 éves I I I , I s t v á n k i r á l y i j a koronáztatik. 1162. Mánuel g ö r ö g császár, seregével I s t v á n herce­ get 11. Gejza öcscsét hozta be k i r á l y u l . A nemzet, m i v e l neje görög leány volt, épen nem a k a r t a őt elfogadni, d e

-

14 —

mivel az ellentállásra nem erezé magát elc'gge' elkd.szültnek, abban egyezett meg Máiiuellel, hogy László emeltesscík a trónra. Kz niegtörtfínt, de 11. Lászlót fe'l e'v múlva a halál leszorította a bitorlóit trónról. Erre IV. Istvánnak sikerült magát megkoronáztatnia, de öt hónapi gőgös uralkodása után, a magyarok kivertiík öt az országból s a törvényes királyt 111 Istvánt vi.s.szahelyeztek a trónra. 11G3. Mániiel görög csácsár, liogy az országot görög iga alá hajthassa uj fogáshoz nyuí. III. István öcácset IJe'la herceget örökösének fogadja s Konstantinápolyba viteti. Majd Dalmátországot követeli ez örököse számára, mit megtagadván a magyarok, IV. Istvánt ismét haddal küldi az országra, hanem az a háború kezdeten meghalt Ziinonyban. 1164—1168. A háború folyt Mánuel es III. István között. Dalmátország görög kézre kerül. 1|70. Mánuelnek fia születik, aze'rt Be'la herceget ki­ zárja az örökösöde'sbó'l s kárpótlásul nejtí'nek húgával há­ zasítja össze. 1171. Ez időből egy magyar könyörgés e's besze'd maradt reánk, mely a Pray code.xben megvan. 1173. III. István 27 eves korában hirtelen meghalt.

III. B é l a 1173—1196. 1173. A Mánuel udvarában nevelkedett Bélát gyana­ kodva fogadják a magyarok. 117-1. Bf'la, a kaloesai ersck által Székeafehdrvárott királylyá koronáztatik. 1175. Öcscsét, a királyságra törekvő Gejza herceget fogságba veti. 1175—1180. Rendet hoz az országba. Emeli a királyi méltóságot. A peres ügyeket irá-sban rendeli tárgyaltatni. Udvari kancelláriát állit. Előmozdítja a földmivcleut, ipart, műveltséget. 1180. Visszacsatolja Dalmátországot a magyar ko­ ronához. 1182 A velenczei uralom alatt levő Zára városát visz£zaszerzi. 1182—1188, Dalmátország miatt Velencével győzel­ mes háorat visel, bl 185. Imre fiát, királylyá koronáztatja.

— 15

-

1186. Nőül veszi Margitot, Fülöp francia király női veret, ki a simább francia szokásokat hozta át a király­ udvarba 8 ez által hazánkba. — Alapítja a cis/.tcrci ren dct. — Magyar ifjak a párisi egyetemet látogatni kezdik— Be'la Ciácsországot magyar fourság alá hozza. 1181). II. Frigyes kereszteshadat vezet keresztül az országon. líola szabadon bocsátja öcscsét Gejzát, ki a ke­ resztes liadhoz csatlakozik s később Konstantinápolyban letelepedik. 1190.A velenceiek iijra megtámadjákDalmátországot. Béla tengeri csatában tökéletes győzelmet vészen rajtok. 1192. I. László király a szentek közé soroztatik; éle­ tét egy névtelen leirja. — licla névtelen jegyzője a ma­ gyarok őstörténetét megírja. Béla fogadást tesz, liogy ke­ resztes hadat vezérlend a szent földre. 1192—1196. Béla keresztes-hadra készül, de e szán­ dékában megakadályoztatja a halál. Birodalmát Imre, kin­ cseit pedig Endre fiára hagyja, hogy az utóbbi azokon se­ reget gyűjtvén, a keresztes hadjáratra tett fogadását, ő teljesítse helyette.

I m r e és m . L á 8 z 1 ó 1196—1205 1196—98. Endre a reáhagyott kincseket Imre ellen használja fel. 1198. Imre megbékül Endrével s Dalmát- és Horvát­ országot átadja neki. 1199. Endre újra megkezdi a testvérháborut, de meg­ győzetvén, Lcopold osztrák herceghez menekül. 1200—12U2. Imre a magyar hűbér alól megszaba­ dulni akaró Szerbországot legyőzi. 1202. Dalmátország miatt a velenceiekkel harcol. 1203. László fiát királyivá koronáztatja. — Ezért Endre újra fegyvert ragad, Imre öt saját táborában elfogja, 8 Kéne várába záratja. 1204. Imr»', közeledni érezvén halálát, Endre öcscsét szabadon bocsátja s III. László gyámjává s az ország kor­ mányzójává nevezi ki. — Endre cselszövényei elöl Imre íizvegye Constantia, fiával, III. Lászlóval és a koronával, Leopold osztrák herceghez fut. 1205. Leopold, az árva érdekében, harcra ké.szül

-

IC —

Endro ellen. — . Ilf. László meghal. — Leopokl Endrével kibékül s neki átadja a koronát.

II. v a g y j e r u z s á l e m i E n d r e 1205—1235 1205. Endre Székcsfeje'rvárott megkoronáztatik. Első volt királyaink közöl, ki koronázása alkalmával es­ küvel igerte, liogy az ország és nemesség jogait fenn fogja tartani. J206. Gőgös neje Gertrúd beavatkozik a kormány­ zásba, s a magyarok mellőzésével rokonait és idegeneket emel az ország föhivatalaira. - Berchtold a királyné tu­ datlan ücsése kalocsai érsekké neveztetik ki. 1206 — 1209. Gertrúd befolyása következtében a tör­ vénytelenség tart a kormányon. 1209. Berchtold Horvát- és Dalmátország bánjává neveztetik ki. 1212. lierchtold erdélyi vajdává s báesmegyei főis­ pánná tétetik. A magyarok összeesküdnek s a Konstantiná­ polyban megtelepedett Gejza fiáit akarják behívni, de tervök meghiúsult. 1213 Endre kisebbik fiát, Kálmánt, (lácsországba viflüi. Távolléte alatt Húr ilenedek vagy Hankbán nádor^ kormányozza az országot. 12 14. Gertrúd, a királyné, megöletik. 1216. Endre nőül veszi Courtinai Féter (utóbb a kon­ stantinápolyi latin császár) leányát, Joláutát. Idősb fiát Bélát, kírálylyá koronáztatja. 1217. Tizezer lovas-és néhány ezer gyalogból álló hadával a szentföldre megy. — Három hó múlva, ereklyés vitézeivel s „jeruzsálemi" cimével visszatér. Az országot iszonyú zavarban találja. 121P. Az időközileg elűzött Kálmán fiát visszaviszi Gácsországba, de törekvése eredmény nélküli. 1221. Kálmán fia a gácsországiak fogságába esik. 1222. Ez évben az ország siralmas állapota tető­ pontra jut.— A pazar Endre rósz pénzzel árasztja el az országot. Az ország jövedelmeinek kezelését zsidókra és izmaelitákra bizza. — Béla fegyvert fog atyja ellen s or­ szággyűlés tartására kényszeríti. — Létre jő az arany buUa.

—

17

-

1223. Endre, fiát Kálmáut, lemondván Gácgországró!. visszanyeri. 1224. Bdla fiilval egyetértve, a haza ügyeinek rendbeszedesén munkálkodik A koronajavakat visszaszedi. Azon­ ban Kodro csíikhamar visszueaik előbbi hibáiba, pazurlíif;iiba és balfogásaiba. Ezért 1231. Az országgyűlésen újból megerősíti az arany­ bullát. 1232. Endre meg nem tuitván a türvényekcf, líobert az esztergomi érsek az országot egyházi átok alá fogta. 1233. Az egyházi átok visszavoiiatik, de Kndro kirnly a régi marad. 1234. Endre GO éves korában házas.ságra IJp Beatrixxol az csztei öjgróf leányával, kitől születik István ncvii fii, az iitolHÓ Arpádházi királynak atyja. 1235. Endre meglial.

IV. B é l a 1235—1370. 1:235 Béla Fejérvárott másodízben mcgkoronáztatik. — Az országban rendet eszközöl. — A korouajavakai: elszedi. — Fridrik anatriai herceget, kit a pártos főurak fiíímkirályiil hivnak be, visszaveri. i23G Julián «lomr»koRrendi .szerzetes, három társá­ val, a király megbizásáb61,uz ázsiai rokonok fölkeresésére indul. 1237. Julián a Volga mellett az ázsiai rokonokra akad a hírt hoz ró5ok éa a mongolokról. 1238. Kuthen kun vezér, a mongolok elöl 40 ezer cealádbül álló népével, az or.szág határihoz ér s lakhelyet kér és nyer a királytól. 1239. Súrlódások a magyarok és kunok között, a ki­ rály az utóbbiak pártját fogjii. 1240. A mongolok beve.szik Kiew városát s közcíedésök hire eljut az országba. Héla intézkedéseket tesz ,az ország védelmére — KörüHiorfloztatju a véres kardot, — de a király felliivására nem hallgat senki. 1241. Budán eredménytelen or.szííggyiilé.st tart. — A magyarság Pcsten Kuthen kun vezért uifgöli. A kunok a b»!jpvő mongolokhoz pártolnak. — A Sajó melletti ütkö­ zet. — Béla clöbb a ravasz austriai Pridrikhez, utóbb DaluuUorFzágb.'\ menekül.

-

Í8

-

Í242, A uiongol puszttás. 1243—46. U«la az or,s7-á? vi8szaállítáaán fáradozik. 1246. liéla, a lűitclen Fridrik oaztrak herccgot. Laddal támudja meg. A némettijhelyi csatában Fridrik az tifolsó Habeuberg, halálos csapást vesz Fraugepan keze'töl. — Béla, l8tváii fiát m ^gkovonáztatja —Kogcrius raesttr, váradi kanonok, megírja, a niongol pusztítás törte'netéf.. 1247. Béla a végek oltalináia gondot fordít. — Ala}>ítja a macsói bánságot a Morava és Driua folyók között ( Szeri lországban). 1247—54. Babenbergi Fridrik birtokai felett liarool Ottokár cseh fejedelemmel s kivívja Stíriát s István fiá­ nak adja. 1255—60. Béla, bogy kimerült pénztárán segítsen, a közjövedelmek kezelését zsidóknak és izmaelitáknak adja nt. A zsidóknak nagy í^zabadságokat ad. A nemzet zúgo­ lódni kezd. 12G0—62. Ottokár reá veszi a stiriaikat, hogy István ellen támadjanak fel. Az ebből támadt hosszas vítár.ak vége az lett, hogy Béla Stájerország birtokáról lemondott 1262—67. Béla és fia István között viszálykodások ütnek ki. 12í^3. Gútkcleti Vid a csatári monostor elvesztett bibliájaért másfél falut kénytelen adni. 1267. Országgyűlés tartatik. A nemzet jogai megujittatuak. Iü68. István Bolgárországot elfoglalja 1269. István leánya Mária, férjhez megy Martell Ká­ rolyhoz a nápolyi király fiához. 1270. IV. Béla racglüil. — Kilenc leánya közöl Mar­ git, a Nyuluk szigetén apáca levén, a szentek közé Boroz­ tatott ; Erzsébet, bajor Henrikkel lépvén házasságra, Ottó királynak lett anyjává; Anna , nagyanyja volt az utóbb királylyá választatott cseh Vencelnek.

V. vagry b o l g á r I s t v á n 1270-1272. 1270. István másodízben Székcsfcjérvárott mcgkoronáztatik s esküvel kötelezi magát az ország épségének és a nemzet szabadí^ágának megŐrzi'sérc. 1270—71. Úttokircseh királylyal háborúskodik, azon családi kincsek miatt, melyeket Ijüga Anna, Ottokár napa,

-

li»

'Cselior.síuígbíi vitt. — A szepesi városok szabadságait meg­ erősíti. 1272. A szerbországi viszályokat csillapítja le. — Pcktári Joachim, liorvát bán, a király kisebb fiát Fndrc't, elrabolja. István a gyennekor ü]dii7.éso közben liirtelen meghal

IV^. V a g y k ú n L á s z 1 ó 1272—1290. J27á. László 10 e'ves korában inegkorounztatik. — Anyja a kán Erzsábct és f'ektári Joachim kormányoznak 1273. A kormányzók Ottokár ellen háhonit viselnek 1275-78. A magyarok Mabsburgi líudolffal szövet­ kezve Ottokárt legyőzik s a Stillfried melletti csatában megölik, — K győzelem a Habsburg ház fényét e's hatalmát megalapítja. 127Ö—80. László a kunokkal uagy barátságban van. Innét nyeri melle'knevet. 12S1. A javulni nem akaró Lászlót, FintUa nádor tisztes őrizet alá teszi. 1282. László javulást igér. A kunokat megfékezi, — Oldamurt, a lázongó kun veze'rt, megveri a Hód tavánál (Csongrád megyeben). 1282—84 Az ország belügyeit kitelhetöleg iparko­ dik helyreállítani 1285 A tatái'okkal szövetkezett kiínokat megveri. A fogoly t.itárokat letelepíti így keletkeztek lui/áukban a tatár mell'íknévvel jelölt hcly.s.'gek. 1285 90. Ismet a kunokhoz szegődik s feslett élet<ít él. — Az ország ínsége é.i zavara nö — Némctujvári Iván és Csák Máté csaknem független hatalmat gyakorolnak birtokaikon — IFros szerb fejedelem, a macsói bánságot Velence s dalmát tcngermell -ket foglalta el. 12í)0, Árboc, Törtelés Kcmencs kiín fJrfiak, megölik Lászlót Keresztszeg mellett 1272-90. E korban irta meg Kézai Simon a magyarok, történetét.

IlL v a g y v e l e n c e i E n í l r e 1290-1301. 1290 Némely pártos urak és idegen trónkövetelök dacára Székesfej^rvárott megkoronáztatik. 1291.Al-Kndru és austriai A.lbert trónkövetelöket kiűzi. 2*

—

2( I

-

1292—í<5. Martell Károly e's cnnok lialála után Ha Kóbort Károly trónkövetelők, s az ezeket pártoló pápa el­ len magát e's ors/áj^át megvédi. 129í>—98. Az ország ügyeit rendezi. A magyurok (Ní^mctujvári Iván, Csák Máté, Lóránt) féktelenaége't za­ bolázza. 1298. Or.szággyillést tart, melyen akorouajavak viszezaadutását törvénybe foglalja, uj várak épitesdt eltiltja, a. rablóvárak lerontá.sát meghagyja. 1299. A Kákosou, a hon ilgyeinek rendbeszedestó. végett újra országgyülc'st tart. — Gergely érsek Kóbert Károly pártjára kél. l.'íOO. A pártos főurak, kiknek megüabolázását vette célba a király, líóbert Károlyt Zágrábban királyiyá koro­ názzák. 1301. Hirtelen meghal s vele Árpád férfiága sírba száll.

IV. Királyok vegyes kazahból. V e n c e l , a c s e h 1301—1304. 1301. Az ország nagyobb része H pápa ellen a ma­ gyar állam függetlenségét megvédendő, Vencel coeh ki­ rály 13 éves fiát S/.ikesfejérvárott megkoronázza. 1302. lióbert az ellenpárttól Esztergomban másod ízben megkoronáztalik, de Vencel pártjától kiíizetvéa UalmáíorsKágba menekül. 1303. .\ pápa líóbert Károlyt törvényes magyar ki­ rálynak nyilatkoztatja ki. — A magyarok a feslett életü \'euceltől elpártolnak. — Hírea magyar szobrászok és rézöntők ez időben Demeter mester, Kolozsvári Márton és György. 1304. A kicsapongó Vencelt atyja a koronával együtt Csehországba viszi.

0 11 o, a b a j o r 1305 -1307. 1305. Ottó, bajor herceg, IV. Béla unokája, a pápa ellenzése dacj'ira királynak választatik s a Venceltől viszBzaszerzett koronával megkoronáztatik. 1306. Ottó, ellenfelei, különösen Kóbert Károly el^en, királyi székét megerőhi'teii(l«/,.\por László erdélyi vajda

—

21

—

leányát iió'Ul k^ri. A m á t k á j a l á t o g a t á s á r a j ö v ö k i r á l y t Apor fofj-^ágra veti. Iöü7 Tamás, osztergami drsek országgyűlést t a r t s a reiul es Kóbert erdekebon működik. 13W, Oíto, Serényi Imre gróf segedcimf^vel börtön(íhöi megszabadulván, Lengyelországon k e r e s z t ü l h a z á j á b a menekül.

I. vagy K ó b e r t K á r o l y 1308—1342. 1308. X rákosi országgyűlésen a n m g y a r o k , az o r s z á g függetlensége s jogai fenntai'tása mellett Jíúbert K á r o l y t királyukká választják. A főurak megölelik, megesúkolják e's hűseget esküsznek neki. Apor szent István k o r o n á j á t nem a k a r v á n kiadni, azért 13O0. Károly egy ujdon készült k o r o n á v a l (június 15) harmadízben m e g k o r o n á z t a t i k . 1310. T a m á s e'rsek és Omode n á d o r kicszküzlik a koronát Apor vajdától s azzal Károlyt negyedszer k i r á ' y l y á koronázzák, 1311. A budai k á p t a l a n i iskolát B u d a v á r y G y ö r g y t a n á r a n a g v hirbe hozza. 131 ( ' - 1 3 1 8 . Csák M á t í háborút visel a királylyal s független uralmat gyakorol F e l s ö m a g y a r o r s z á g felett. — Csák Mátc' meghal. 131.'i. Híres festesz Kolozsváry IMiklós. 1318—1324. A király megtöri s hűségére kí'iiyszeríti a rakoneátlankod<> főurakat — Az or.szág ügyeit r e n d b e :«zedtc. Rendes ariózást hozott be. A lovagi szellemet ha­ z á n k b a beoltotta. 1320 Krzsébet, Ulászló lengj-el király l e á n y á v a l h á za.sságra Mp s ez által útját egyengeti a m a g y a r e« lengye! k 0 ron u í'gye.s iil'ís én e k l'ó'22. Bajor /-ajos ^s austriai Fridrik clíeucsászárok V.íizályába avatkozik. 1328. Jánofi ( s d i király s Fridrik «^s A l b e r t osztrák hercegek köy.ött békeí>irói szerepet VÍSÁ. 13J0. Záeh Felioián, Csák .Máté egykori nádorispáiij á n a k , és leánya K l á r á n a k szomorú története. — K á r o l y áissjirencsétlen h a d j á r a t a Buzarád Mihály oláh vajda ellen. — Dezső megmenti a királyt.

-

22

—

1332. A nápolyi király Róbert, utódainak ös8zekeJé«e ü g y é b t u kövot.se}j;ct küld Károly királylioz. 1333. A király kif<ebb tín Endre Nápolyországba me­ gyén H nőül V08KÍ Joiiauuát. 1335 l í ó b e r t Lenj^yelov.s/ágban a magyar s c r e g g e í fényes diadalt a r a t a t a t á r o k o n , s ezí'rt a pápától „Krisztus d e r e k bajnoka" ciniet n y e r 13'j5- 38. R ó b e r t K á r o l y visogiádi udvara legfe'nyescbb Európában; benne idegen fejedelmek fordulnak meg. A m a g y a r nemzet l é n y e g e s befolyást gyakorol az európai po­ litikára. 1339. A l e n g y e l e k Károly idöfebb fiát Lajost, koro­ n a ö r ö k ö s n e k választják 1340, Kolo.'ívári Márton és G y ö r g y öntik Xagyvára­ tion a négy evangélista, továbbá szent I s t v á n király, Imrtf herceg és László király szobrait. 1340—42. Károly Itcliigyekkel foglalkozik, szabá­ lyozza az adót, javitJH az ezüst pénzt H vereti az első honi a r a n y o k a t a ílorenei a r a n y o k mintájára ~- A forró viz- é> tüzes vas pröliát eltörli, rendes törvénykezést alapít meg. Az ipart, ker(!skedést, u városokat és p o l g á r r e n d e t emeli. 1342. Károly m e g h a l s t^zékesfcjérvárott eltemettetik. '

I. v a g y n a g y L a j o s 1342—1382. 1342. Lajos öröm-remények között megkoronáztatik. Erőteljesen lát a k o r m á n y z á s h o z . Az erdJlyi szászokat leesillapítja. - B a z a r á d )Sán
J • '

-

23

-

1347—50. Nápolyban Apor vagy Lac^kfy lat/án pa­ rancsol. 1350 Johanna e's fi'rjo erööíüi szoronf^atja a nápolyi magyar hadat. J..ajo8 uj haddal siet a lázongó ornzágba. IIcís tetteket visz véghez. Végre a pápa kívánsága szerint .Johanna elleni perét a szentszék Ítéletére bizza a a nápo­ lyi hadjöratot befejezi. 1351. Lajos országgyűlést tart, azon megerősíti az arany bullát; az ősiségnek és fiskalitásnak alapját veti uieg; a jobbágyok ügyeit földesuraik hatósága alá rendeli, a parasztság ezabad költözését a földesurak engedeimétöl feltételezi; a szülék é.s rokonok bűneiért az ártatlan gyer­ mekek és rokonok büntetését megtiltja; az egyháziakat világi ügyekben világi törvényszék alá helyezi Ugyanezen évben K>izmér lengyel királyt Keistu litván fejedelem elhii segiti, 8 ez utóbbit pái bajban legyőzi. 1352. Kázmér tartományait a Moldvában lakó tatá­ rok ellen megvédi a Moldvát a magyar koronához csatolja. 1353. Az egymással szövetkezett litvánokat és tatá­ rokat legyőzi, s az utóbbiakat éveukinti adófizetésre s a ke­ resztyén hit fölvételének Ígéretére szorítja. 135G—57 Velence ellen győzelmes háborút folj'tat. Velence nem csak lemond Dalmátországról örökre; ha­ nem még 24 hadi hajó kiállitását is ígérte Lujosnak, mi­ dőn ez kívánni tbgja. 1359. Lajos a pápa unszolására Kont Miklós nádort, Bosnyákországba a paterinus eretnekek ellen küldi.— Uroz szcib fejedelmet a magyar fennhatóság elismerésére szo­ rítja. — Koriatovich Tódoi*, számfizött litván herceg, Márámaroa és Uereg megyéket orosz családokkal népe­ síti meg. 1359— ()4.LajoH,Károly német császárral viszálykodábba eresr.kedik, s midőn a háború uiár már kitörendő vala, a pápa közbenjárására vele Brünnb<'n kibékül. 13ÖÖ. Lajos, Vlajkó oláh vajdával egyesülve, a tö­ rökkel szövetkezett Szisznián bolgár feledelem elleu indul 8 a 80 ezernyi bolgár-török hadat megveri. E fényes diadíil emlékére Mária Czelben teuiplomot épít s azt mai napig ereklyeként őrzött egyházi szerekkel ajándékozza meg. 1366—68. ülah- és Jíolgárország görög nem egyesűit Ihkoeait a katholikus vallásra iparkodik téríteni.

-

24

-

1367. LajoH aliipitja a pécsi rjíytiteuift 1301). Vlajkü fejedelem, a tdrités miatt fegyvert fo^^. íi térítőket megöleti s magát Oláh-^s Bolgárország királyá­ vá kiáltatja ki. — Lajos a lázongót legyőzi, de mivel u kíith. effj'ház kebelébe ter, kegyelmébe fogadja nemcsak, lianem Fogarus földével f< a szörényi bánsággal h meg íijándéko/.za, 1370. Lajos Lengyelország királyává lesz. 1.^70—77. A lengyel ügyekkel van elfoglalva. Iű7í. Kassán a lengyel rendekkel országgyüléat tart s náluk íVA örökösödési jogot leányaira is kiterjeszti. 1377. Máiiát eljegyzi Zsigmond, a brandenburgi herceg. 1377 "13)^1. Lajos Velencével újra háborúba keverotlett, mivel az nem aknrta Lajosnak az előbbi békekötés ezerint igért 24 hajót kiszolgáltatni, midőn Palaeologus Já­ nos görög <-pászárnak segélyérc akart menni a török ellen 13^1. Lajos békét köt Velencével, a/.ou föltétel alatt, hogy a kö/.társaság a magyar koronának évenkinl 70(K) íiranyat íi/ct 1382. Durazzói vagy Kis Károlynak sereget ad Ná­ poly ellen. Kz Johannát legyőzi és megfojtatja. — Ugyan­ azon évben Lajos Zólyomban a lengyel fönemesokkid gyú léét tart s azokat rábírja, hogy Máriának és Zsigmondnak, meghódoljanak. — fci gyűlés után nem sokára meghal Nagyszombatban s Székesfejérvárott eltemettetik. Ez időszakban hires könyvtárák voltak Pécsett é:> Budán.'J'öbb magyar munka íratott, névszerint: Andrá> nostrai perjel magyar beszédei és Demeter püspök magy&' agendája — Fenn maradtak a Döbrentei, Czeh, Nádor i« több más eodexek.

Mária király

1382-85.

1382. M;iria magyar királynak megkorouáztatik. Erzsébet és Gara Miklós nádor gőgös kormányzások által f^zámos főurat fölingerelnek. 1383. llorváty János és testvérei Uorvátországbau lázadást támasztanak. 1384. A lengyelek Hedviget királyukká koronázzák. — Mária országgyűlést tart, megerősíti az arany bullát, de H liorvát lázafhiát lecsillapítani nem képes.

—

2.)

—

1385, A llorviItlt\iik Ki» K á r o l y t a trón elfoglalása v c g o t t az országba b e h í v t á k . Ez iilöszakbuii í r a t t a k latin n y e l v e n : a pozsonyi k r ó n i k a ; a bocsi ktípes k r ó n i k a , L a j o s k i r á l y dolgai, J á n o s b a r á t t ó l ; J á n o s görcsei e s p c e s h i s t ó r i á j a ; Lajos király króuikája, J á n o s kiikiillöi esperestől.

ír. vagy K i s K á r o l y é s M á r i a 1385—SG. 1385. K á r o l y B u d á r a megy s o r a z á g k o r m á n y z ó n a k kiáltatja ki m a g á t . 1386. Károly, Budán tVbr. 6-áu Erzaébet királynő tt:rm e i b e n Forgáoh Balázs által le.sujtatik, mire 18 nap múlva A'isegrádon uieglial. •— K á r o l y megszökött lu'vei a Horváthyak, bo.s.szúharcra sereget gyűjtöttek. A királyn.'k O a r a ds F o r g á c h kiséreteben, a lázadás elfojtá.sára Horváfországba indulnak. D i a k o v á r fáján a lázadok G a r a t és F o r g á c h o t megölik, a k i r á l y n ő k e t fogságba hurcolják, 1387 Zsigmond a királynők meg.szabadítására siet, s Mária melle' királynak k o r o n á z t a t i k . — Falizsna Novigrádbíin Erzsébet királynét megöli.

Z s i g m o n d 1387—1437. 1388. T v a r t k ó bosnya király a h o r v á t l á z a d ó k k a l •szövetkezik ,s megtámadja D a l m á t o r s z á g o t . Zsigmond vesztegel J389 Szerbországot Murát török c s á s z á r m e g t á m a d ­ t a . — T v a r t k ó bosnyák király esúfosan visszaveri Zsigmond­ n a k ellene küldött .seregeit. 1390. Dalmátország, Z á r á t kivdve, meghódol a borfiiya királynak. — H e d v i g fe'rje Ulászló Gácsországot elfog­ lalja — Ez e'vben kd.szült, Nagy varadon szent L á s z l ó lo­ v a g s z o b r a drcből, m e g a r a n y o z v a 1391. Bajazid török zultán h á b o r g a t j a a macsói bán­ ságot. 1392. Z.'sigmoud a határokon k a l a n d o z ó török cso­ portokat visszaűzi. — T v a r t k ó meghal. — H o r v á t h y J á n o s legyőzetvén, Zsigmond által k e g y e t l e n kínzásokkal kivé ^ e z t c t i k . — Z s a r n o k i jelleme <s az idegenek (a lengyel Stibor, a német Cilley) pártfogá.sa miatt, Zsigmond a nem­ zet által megutáltati'k. 1393—91. A nemzet m é g j o b b a n m e g h a r a g s z i k r e á , m i v e i

—

2tí

—

magtalan halála esetére, az országot Vencel bátyjának. Ígérte örökségbe. 1395. Zsigmond, az Al-Dunai tartományokat hábor­ gató törökök ellen hadat vezérlett. Migf távol járt, Mária királyné megszűnt élni. A nemzet feltámad Zsigmond ellen 8 egy rész Hedviget, a másik Lászlót, Kis Károly fiát hívja ellenkirályul. — Zsigmond vissy.at. Vencel bátyjával az előbbi örökösödési szerzödéft megújítja. A nemzet itlegenspge fokozódik. — Nikápoly mellett Zsigmond királyt Hajazid török zultán ke­ ni Miyen megveri. - A nápolyi párt Lászlót ismét a trónra hívja, de az bejönni nem mer. 131)7. Zsigmond a lázadók fejével Laczkovicscsal szerződésre lép. 1398. Körösre országgyűlést hirdet s az arra megje­ lenő Laezkovicsot, ki sem hallgatva lefejezteti. — A nénizet Zsigmond letételérül gondolkozik. 1399. Zsigmond Csehországban időzik s a nemzet tudta nélkül ujva rendelkezik az országról. — A nemzet le­ tételét elhátoruzta s a mint Budára ért, a nagyok ót palotá­ jában fölkeresték s előbb Visegrádon, utóbb Siklóson elzárták. 1400 14' l IJ.iabb törvénytelenségeket követ el. Vencelre megharagszik, mert ki akarta öt zárni az öröködésböl a es'dí trónra, azért ellene Albert osztrák lierceggeF szövetkezik, a nemzet tudta ntlkül magtalan halála után,, ennek ig' rvén a magyar koronát. 1402. Pozsonyba mintegy 110 urat összegyűjt s azo­ kat az Alljerttel kötött szerződés aláírására kénv'Pzeriti. Ezért a nemzet fellázatl s nápolyi Lászlót újra behívja. 1403—1404. László bejó' s magát Zárába megkoro­ náztatja. Stibor Fápóe táján (Dunántúl) győzelmet veszeO' a trónkövetelőn. László .Nápolyba visszatér. 1405. Zsigmond országgyűlést tart, melyre a királyit városok követei is meghivattak s melyen a i olgárok OBZtálya országos renddé emeltetett 14C6. Tvartkó és Hervója. kik Bosnyaországot bír­ ták, Lászlóval összeköttetésbe lépnek, de Zsigmond által: legyőzetnek. Zsigmond a Dobor várában elfogott 120, ré-

-

27

—

szint magyar, részint liorvát, rf'sziiit bosnya főurat e g y t ö t egyig lefejeztetveji. a Iiíza(láf»t verözönben elfojtja. — Czilley Borbálát nőül veszi. 140G—1409 Az ország belügyeivel foglalkozik. \4*MJ. Erzsébet leánya születik. — Dulmátország: lacghúdolt. 1410. Zsigmond nc'met császárrá választatik. 1411. L e á n y á t Erzsébetet az ifjú Albert osztrák bereegnek j e g y e z t e el. A ÜaImátországban lióditgatni k e z d ő Velence ellen Ozorai vezt're diadalniaí^an harcol. 1412. A vt'lencei háborií folytatására pe'nzt szerzcndö 3 koronái u r a d a l m a t s 13 szepesi várost a l e n g y e l k i r á l y n a k 740 ezer forinton elzálogosított 1413. A velencei k ö z t á r s a s á g n a k 200 ezer aranytírt ot e'vre b^ke't adott1414. Zsigmond m a g á t n^met császárrá koronáztatja. A k o r o n á z á s o n G a r a nádor 300 lóval j e l e n t meg. 1 4 1 4 - 1 6 . A konstanci zsinat .Az egyházi s z a k a d á s (.schismaj megszüntetése. — Húsz és P r á g a i J e r o m o s k i v é geztete'se máglyán 1416—ly. Zsigmond minding Xe'metoríizágban időzik.^ A z a l a t t neje Borbála Magyarországon kicsapongó életet e'l s törvényteb'iiségettórvénytelen.ségre halmoz, a török pe­ dig mindinkább befészkeli m a g á t a melléktartományokba.— 1419. Zsigmond a h o n b a visszatér. Nejét B o r b á l á t Nagyváradon beesukatja 1419- 2J. A török ellen több ütközetben győz. 1421 Murát z u l t á n n a l ö t é v i fegyverszünetre le'p. 14^1— 26 Zsigmond a huszitákkal háborúskodik. — E korból némely m a g y a r irományok m a r a d t a k reánk, mint: Sajó-^zentpéte r v á r o s á n a k borai eladásáról szóló i r a t a ; Kazzai K a r á c s o n y v é g r e n d e l e t e ; Vér A n d r á s menedékle* vele (vagy nyugtája). 1426. L a z a r e v i c s szerb fejedelem, u n o k á j á t B r a n k o vics Györgyöt, a m a g y a r fennhatóság alá helyezi s N á n ­ dorfejérvárát m a g y a r kézre adja. 1127 Zsigmond Maróthy J á n o s által, a t ö r ö k ö k á l t a l elűzött Dán oláh vajdát t a r t o m á n y á b a visszahelyezteti. 1428 Galambócz várát Zsigmond hősiesen vívja, d e Murád zultán által visaza.^zorittatott.

1429. Pozsonyban a német rendekkel birodalmi gyü4é»t tart 1430. A husziták Magyarországba törnek 1431. Ekkor Íratott a csepregi krónik a latin nyelven 1431 — 32. .\ törökök és velencések ellen egyidöben :3zerencsétlonül harcol. 1433. Brankovics György leányát, Katalint, nőül •veszi Czilley Ulrik 1433 —35. Az ürs/.iig alsó vidékeit a törökíik, az (éj­ szaki megytfket a hn.'^/.iták pusztitották. Zsigmond ez idő­ ben Kómáhau és a basoli zsinaton id/ízött. 1435. Pozsonyban országgyűlést tart' A honvé­ delemre nézve üdvös törvényeket alkot. 143G. A luiszitákkal kibékül a magát nejével együtt •cseh királyivá kí^ronáztatja 1437. liorbála szániitván a már beteges Zsigmond halálára a 12 éve.s Ulászló lengyel királylyal házassági .szerződésen alkuszik. — Zsigmond parancsot ád neje elfo­ gatására — Csehországból Magyarországfolé utazván Znaim váro.sában Morvaországban meghűl. Végrendelete szerint Nagyváradon temettetett el. Zsigmond végső éveiben kezdett nálunk készittetní a lőpor és a puska. — Jeles festészek voltak : Kolozsváry Tamás, Pozsonyi Gá.spár és Lajos

A l b e r t 1137—1439. 1437, Albert királylyá, néhány hóval később pedig, a nemzet beleegyezésével német császárra koronáztatik. Albert , Kázmér lengyel herceggel alkudozik a cseh ko4-onáért. — Murád Erdélyt pusztítja, de Losonezy Dezső vajda érzékeny csapást ejt rajta. — Országgyűlést tart, melyen végzésbe jött, hogy a király az országban lakjék s •M nádort az ors/.ágreudek válaszszak. 1439. A török Szeibországban néhány várat elfoglal. Albert ellene készül. Hunyadi Jánost erdélyi vajdává a Szörényi bánná nevezi ki. liéesbe megy, útközben vér<1iasba esik s Nrszmélyben meghal.

I U l á s z l ó 1140—1444. 1440. Az országgyűlés ErzseTjet özvegy királynét mellőzve I. Ulá.szló, a lengyel királ\ t liívja trónra — Er-

/sebet László fiat szül 8 miután azt hivei (Gara, UjlaU'v ("illey Uirik) által mint csecsemőt megkoronáztatja, vele ea a koronával, Uliiszló kbzeledtísének hírere, lll. Fridrik nő­ met csábzárho/ fut, — Ulászló, a szent István sírjáról !• vett koronával inegkoronáztatik 1441. Erzse'bet es Ulászló között polgíírháboní dü­ höng. Krzse'bet Ulászló ellen behívja (íiskrát, a cseh kelyhesek vez<^ret Hunyady János megveri a törököt. 1442 Hunyadi diadala a török felett S/rnt-ImrénéL Kemény Simon es Mczide'k be'g halála. — Hunyadi győzelme a törökön Vaskapunál 1443. Hunyadi a kix'álylyal öt nagyszerű győzelmet vészen a törökön. Mahmud-Oselebi a zultán sógjra fog­ ságba kerül. 1444. Ulászló fényes diadalmenete Budára,— Iíat>;<;uoH b^ket köt Murád zultánnal — Julinn biboruok, a pápa, velencesek s I alaeolog .íános görög császár Kei tere Ulászló megtöri a be'kei. — A A'árna melletti szerenesetlen ütkö­ zetben a király halálát találja.

V. L á s z l ó

1445-1457.

1445 Tll. Frigyes ne'n.et császár nem akarván kiadni a koronát es a gyermek Lászlót, Hunyadi János az ország főkapitányává kineveztetik. — Hunyadi mi'gbünteti Drakul oláh vajdát s Dánt ülteti helyebe a fejmielmi székbe. — Horvátországban megalázza Cilley Ulrikot 144C. A pesti országgyűlésen Hunyadi az ország kor­ mányzójává választatik. I44Ü-47 Hunyadi hasztalan alkudozik III. Frigyes.sel a korona < s László király Inadatása végett. I44!S A három napos szerencsétlen rigómezó'i ütkö­ zet, melyben 4U ezer török s 17 ezer magyar elesik. — Hu­ nyadi Krankovics György kez^^re kerül. 1449. Hunyadi fogságából megszabadni. 1450. Az országgyűlés 3 i vi fegyverszünetet köt Mu­ rád utódával Mohanuneddel 1450 51 Hunyadi az éjszaki megyékben garázdál­ kodó Giskra ellen harcol s annak több rabló fészkeit megveszi. , 1452. Hunyadi )1I Vrigyes német császárt NémeíUjhelyben ostrom alá fogja s öt Lá«zló kiadására fegyver­ rel kiniyezeríti

-

3()

—

Í4í)'ó. Hunyadi, elkcserodvc elleneinek fondorlatain, otszaggyülest hív egybe, a kormányzóságról leköszön. — liászló királynak ismertetik és esküdtetik fel. — A törökök elfoglalják K o n s t a n t i n á p o l y t ' 1454. Cili -y á r m á n y útján Hunj'adi J á n o s t orozva a k a r j a megölni, de kudarcot vall. 1455 Lá.s/ló or.'j/ággyülést tart. Hunyadi niegfel<;d' kezvén sérelmeiről, a közelgő s Xándorfejérvárt megszállanni a k a r ó török ellen, költségein 10 ezernyi had kiállitását ígéri, 145(3. A t ö r ö k k ö / . ' l e d t t í n j k rére Cillcy a királylyal Bdcsb; szökik. Hunyadi Kapiíjztáu szerz ; tessel sere­ g e t állít 8 Nándorfjjérvár alatt tönkű teszi Mohamed se rege't — Hunyadi, a miiL^yar tört int egyi k legnemesebb höae, m e g h a l . — Ciliey á n n i n y a liuyadi Jáno.') fia Lárt/ló ellen. — ('illey Ulrik halálJÍ. — B á t h o r y László buda-szentlörinczi pálos b a r á t a bibliát fordítja m a g y a r nyelvre 1457. Hunyadi László Icfejeteté-se. — V'^. L á s z l ó . P r á g á b a megy s m a g á v a l viszi Hunyadi Mátyást. — V . L á s z l ó l'rágáoan h i r t e l e n m e g h a l .

I. va,i;y

Hunyadi

Mátyás

1458-1490.

1458. Az or.ízággyiilés Szilágyi Mihály fegyveres föllépésére Hunyadi ^látyá8t királyivá választja. 1459. Mátyás erőteljesen kezd uralkodni. G a r a és Ujlaky lázadásán, kik Hl, F r i g y e s t ellenkirályúl koronáz­ t á k meg, diadalmaskodik 14G0 02. H l Krigyeí*.sel bajlódik és békét köt -Az a l a t t a török a m e l l é k t a r t o m á n y o k a t nagy veszélylycl fe­ n y e g e t i s egyes v á r a k a t elfoglal. Mátyás (iiskra erejét végkép m'igtöri, s az egykor hatalmas esidi vezért a főren­ dek közé igtatván, a toruk ellen zsoldjába fogadja. 14tj3-(H. H o s u y a o r s z á g b a n .Mohammcd eben dia­ dalmas h a d a t v i s e l ; Szerb- s tíosnyaországot felszabadítja, r>0 v á r a t elfoglal s t ö b b e z e r m a g y a r foglyot k i s z a b a d í t ; n a g y diadallal s számos török fogolylyal t é r vissza Hudárn, 1464 Első neje Podjebrad Katalin meghal — .\ Frigyes császártól visszaszerzett koronával népének ö r ö m r i v a l g á s a között m a g á t ^megkoronáztatja. — Még a z o n é v b e n a törököt Hosnyaországban újra megveri s bi­ r o d a l m á n a k p részről rövid időre b é k é t biztosit 1465 és 1466. Szegeden és Budán országgyűléseket

—

31

—

•tart. A houiigyt't rendezi A h o n v é d e l e m r e Iiasznos intc'z Icedp'iscket t e s z . — T á t r o s h a n (Moldvaországban) a magyar h a z á b ó l kiűzött Imszita pajjok T a m á s o'a Bálint m a g y a r r a fordítják az ó es új testámentomot s h i h e t ő l e g ebből lett a bécsi (Ko!vay) 8 a müncheni (.Jászay) oodex. — 1467. Az új intdzkedeseK, főleg az új adószede's m i a t t Erdtíly fellázad. Mátyás hevenye'ben elfojtja a lá­ z a d á s t 8 az ottani nemességet azzal bünteti, hogy a ne­ m e s ve'rdiját 200 forintról (56-ra szállítja le. — Az ugyan-íikkor felláziidt Moldvát is hódolásra ken^'szeríti. 14()8—tií>. Mátyás a p á p a ösztönzésére h a d a t visel :a kelyhes Podjcbrád G y ö r g y cseh király ellen. 1470. A pápától hadveze'ri kalapot, k a r d o t s 18 e z e r a r a n y a t k a p o t t serkente'íül a cseh h á b o r ú b u z g ó b b folytatására. — H e s z A n d i á s által a l a p i t t a t j a az első uyomdát h a z á n k b a n . 1471. Podjebrad m e g h a l . M á t y á s a honban ki­ törni kdszíiló' lázadás m a t t , a cseh h á b o r ú t abbahagyja. — A lázadást Vifez J á n o s e s z t e r g o m i o'r.sek idézte elő, mivel Mátyás a főpapságot n a g y adóval terhelte, hogy a mire ót a p a p s á g különösen ösztönözte, a cseh hábo­ rút folytathassa. V'ítez. K á z m é r t a lengyel királyt hívta be ellenkirályul az or.szágba 1472. Mátyás a l á z a d á s t leveri s A'ite'z e r s e k e t a visegrádi várba z á r a t j a 1473. Mész A n d r á s budai k ö n y v n y o m d á j á b ó l kike­ rül a ^bndai k i ó n i k a " latin nyelven 1473—74. Csehország miatt, Kázme'r lengyel e's rilászló cseh királylyal harcolt a cseh korona miatt. — A törökök egosz N a g y v á r a d i g k a l a n d o z t a k . 1475. A t ö r ö k ellen harcolt Szabácsot elfoglalta M a g y a r Balázs veze're't a moldvai vajda seg«ílye're küldi, e ezek egyesülve a t ö r ö k ö t megverik. 147G. Beatrix nápolyi király hölgyet nőül vcve'n, fdn y e s menyegzőt t a r t . — Dócy Pdtcr es F e r e n c Ali p a s á t Szendrö táján keményen megverik. 1477. Mátyás I I I . Frigyes nemet c s á s z á r n a k h a d a t üzen, őt meggyőzi s k e m é n y föltételek alatt be'kekötásre ke'nyszeríti. 1478. A törökök a dunántúli vidéket z a k l a t j á k s tiímérdek fogolylya.l ídrn«^k visszíj, Mátyás J a j c á n túl

-

yj

—

iitól éri y. megveri őket es megszabadítja a foglyokat, 1479. B á t h o r y es Kinizsi diadala a Kenye'rmfzöir (Erdélyben). — A dubicai k r ó n i k a , Mátyásnak nem k e d ­ v e z v e , Írja le a m a g y a r k történetet. 1480 85 Különböző sérelmek H határpusztitások miatt F r i g y e s csápzár ellen h á b o r ú t visel. — Az alatt a török folyvást n y u g t a l a n í t j a a h a t á r o k a t , de Kinizsi Pál győzelmesen t a r t i a őket féken. 1485. Mátyás elfoglalja B é c s e t , s az austríai ren­ dek meghódolnak neki. 1485 88 I I I . F r i g y e s és a német birodalom ellen g y ő z e l m e s e n folyt a luiborií. 14^6-8í> Máfyás azon működik, hogy természeti"? fia Korvin J á n o s n a k , halála után a trónt biztosítsa. J a v a d»Imákkal, v á r a k k a l , m é l t ó s á g o k k a l halmozza el öt s igyekszik l u k i híveket szerezni. 1490 Bécsben kimúlt s Székesfejérvárott eltemet­ t e t e t t . A nép e k ö v e t k e z ő példabeszédben emelt neki szellemi emléket .-„Meghalt .Máty is király, oda az igazság!" Mig élt a nemzet felvirágoztatása legfőbb g o n d ' a volt. Az ipart, kereskedést, művészetet s tudoináiiyt ápolta. Pozsonyban e g y e t e m e t alapított. K ö n y v t á r a (öo^OoO) legfé­ n y e s e b b volt hiUrópában. Az ö u-alkodása alatt irták m e g (1483 — 85) T ú r ó c z y G y ö r g y és Bonfin Antal a magyarok tirténetét.

II. U l á s z l ó v a g y d o b z s e L á s z l ó 149J—151tí. 14Ö0. A m a g y a r főurak g y ö n g e királyt óhajtván, el­ p á r t o l n a k Korvin J á n o s t ó l s szept. 18. II IHászló eseh k i r á l y t Székesfejérvárt m e g k o r o n á z t á k . Albert lengyel her­ ceg es Ulászló Öcpc.sc, Miksa római király szintén tróiikö vetelökül lépnek fel s h a d d a l támadják m e g az országot. 1491. Ulászló b é k é r e lép a trónkövetelökkel s a királyi széken megmarad. 1492. Ulászló országtryülést tart, melyen .a főurak és nemesek feloldoztattak a határontuli katonáskotlástól. A honvédelmi rendszer kiíros változást szenved A török z a k l a t j a a határt, Kinizsi a fekete sereggel diadalt vesz rajta. 1493. A fekete sereg zfoldját nem k a p v á n a ha-

3;ában (Szegőd táján) rabolni és pusztítani kezd. — L'laszló feloszlatja a tVkcte sereget. A török folyvást dúlja a h a t á r t . Ulászló gyöngesége elöké.szíteni kezdi a h a z a bukását. 1404. A főurak cs nomesscg tctszésök szerint bán­ n a k a királylyal. Kinizsi Pál moglial. — l'^jlaky a királylyal dacol. 1495. Az országgyülésou me'g j o b b a n korlátolják a királyi h a t a l m a t . — Ujlaky a királylyal harcol. 1496. Ulá.szló újra országgyűlést tart, eiethncnytoleut m a g á r a nézve. A nemesség az adót megtagadja a k i ­ r á l y n a k , ki azonfelül még Ujlaky elfoglalt j a v a i t ia k é n y ­ telen visszaadni. 1497. Ulászló az év n a g y rc.szét Csehországban töltvén, az alatt itt a h a t a l m a s o k a g y ö n g é b b e k e t n y o m ­ ták B tetszésök szerint g a z d á l k o d t a k . Az ez évi o r s z á g ­ gyűlés eredménytelenül o.izlott szét. I49b. Az országgyűlésen határoz.itba j ö , h o g j ' a z o r s z á g tólrvényes szokásai irásba foglaltassanak. 1499. Velence segítséget ke'r Ulászlótól a t ö r ö k cilen 1500. Országgyűlés tartatik, .számos k o r - és c é l ­ szerű t ö r v é n y alkottatik. A r e n d e k r e á jíllanak Velence érdekében a háborúra. — Korvin János Jajca mellett tíinkre veri a török sereget. 1501. Ulászló a p á p á t ó l 40 ezer ai*anyat k a p , a tö­ ri k h á b o r ú folytatására, de a király c h á b o r ú v a l k e v e s e t Itrödik. 1502. Nöűl veszi Anna francia hort-egasszonyt s a z t m e g k o r o n á z t a t j a . K o r v i n J á n o s egészen Kis-Nikápolyig diadalma-Man kalandozik. 150). Velence b é k é t s Ulászló kot évi fegyvernyugViíst kiit Ilajazid török zultánnal. 1504. A király u d v a r a már e k k o r igen szegény. A.^ztalát i.s alig volt képes eltartani. 1505. A k i r á l y s á g r a törő Zápolya J á n o s végzéssé, emelteti az országgyűlésen : hogy ha Ulászló fiörökös uélkül h a l n a meg, a m a g y a r o k többé idegent k i r á l y n a k uum v á l a s z t a n a k . lOiiü. Ulászlónak Lajos £ a születik.

—u— IŐU7. IJlászlü eljegyzi fia bzámáru Mária osztrák hercegnőt, 15ü8, Lajos luTCog m e g k o r o i i á / t a t i k . 1508—12. A királyságra türckvö Zápolya J á n o s többször m e g k é r t e Ulászlónak Anna iievii k ' á n y á t , de mindannyiszor visszautasíttatott. P>,e'rí Zápolya heves e l ­ lenzéket költött a király ellen a nemességben. 1512. A törökök újra nyugtalanítani kezdik az o r ­ s z á g határait. 1 5 ' 3 . B a k á c s T a m á s , esztergomi crsok, a török ellen keresztesliad hirdetc.sére engedélyt nyer a pápától. 1514. üózísa p ó r v e z é r k e r e s z t e s h a d j á r a t a a nemes­ s é g ellen — Az országgyűlés s z á z a d o k r a hajtja r a b i g á b a íi j o b b á g y para-sztot. — Verböczy István hái-mas törvény­ könyve 1515. Ulászló liécsben Miksa császárral családi és örökösödési szerzó'désre lép. — Herényi nádor, Zápolya befolyása k ö v e t k e z t é b e n ellentmond e szerzödé-snek 1516. Ulászló meghal. Kiskorú fiának B a k á c s T a ­ m á s érseket, Bornemisza J á n o s t e'.s rokonát Brandenburgi Vírgrófot rendelte gyámjaiul.

II. L a j o s 1516—1026 1516—18. Lajos rósz nevelésben részesül s dolog kerülő lesz. — Zápolya és pártja a király romlásán dol­ gozik. Az országban z a v a r és r e n d e t l e n s é g ; az erösebb
— 35

-

osztrák herceg pedig Anna magyar királyi herceg­ nővel. 1521. Szulejman több várat, különösen a fontos Nándorfcjérvárt beveszi. 1522-'24. A török folyvást zaklatta a határokat. Egyes hősök (Tomory, Keglevich Pc^ter, Csery Balázs, Frangepáu Kristóf, Hatthányi Ferenc) több fényes diadalt arattak a törökön; de az ország belsejében niindegyro jobban növekvő' zavarok dúlongnak. 1.')25. Zajos, pártoskodü országgyűlések. — Fékte­ lenség mindenfelé a hazában 1526. A mohácsi vész, — Lajos halála

I. F e r (1 i n á n d és Z á p 01 y a J á n o s e 11 e n k ir á l y o k 152G-1540. 1526. Zápolya János pártja által kírálylyá kiáltatik ki 8 Székesfejérvarott raegkoronáztatik. 1527, Az ellenpárt Ferdinánd osztrák herceget, miután a haza szabadságainak fenntartását megigéré, ki­ rálynak kiáltja ki. 1527—29 Az elleiikirályok harcolnak egymással a Irón iniatr. — Zápolya Lengyelországba menekül. —Szulejnian isegítségére jö. — Az oiszág lángban és vérben úszik. — A protestáns vallás erősen terjed. Szeben vá­ rosa kiűzi a káptalant és a katholikus lelkészeket kebe­ léből. 1530. líoggendorf Budát ostromolja. 1531. A közbajhoz még az is járult, hogy Perényi íi királyságra törekedvén, uj pártot alapított. 1532. A magyar rendek Kenésén a haza megmentése módján tanácskoznak. — Szulcjman Béoí* elfoglalásár.i megy 300 ezer főnyi sereggel, de útjában Jurisics Miklós a kőszegi erősségben 700 bajnokkal feltartóztatja. Ma­ gyarország ez évben Némethon kőfala volt. 1533-38. Az ellenkirályok folytatták a belháborut. A/ nr.^zág állapota mindegyre .siralmasabb iőn. 1Ö38 Zápolya Nagyváradon békét köt Ferdinánd­ dal. Zápolya nőül veszi Zsigmund longycl király leányát Izabellát. 3*

— 36 — 1539. János Fer
V. Királyok a Habsburg házból, T. F c r d i n á n d 1540—1564. 1540. Ferdinánd az ország osztatlan birtoka
— 37

-

1543—47. Sziilejman ovcnkint betör. — A magyarok apróbb csatúkban viMÜk a hazd földet, de elnyomatnak. Az ország nagy rtísze Szulcjinau keidre kerül, ki annak kormá­ nyát torok módra szervezi. 1545. A protestánsok Erdődön zsinatot tartanak, 15^17. Ferdinánd öt évre bekét köt a törökkel, lió «'/.er arany évenkinti adó árán. — Nagyszombatban és 1548. Pozsonyban országgyűléseket tart a bajok megszüntetése végett. 154'.) —1550. Ferdinánd, Martinuzzi Györgygyei Er-dély birtokába vételén munkálkodik. 1551. Ferdinánd Caataldo vezérét Erdélybe küldi s a fejedelemséget birtokába veszi. — Castaldo Alvineen orozva, megöli Martinuzzi bibornokot. 1552. Temesvárt beveszi Aclimed pasa (Losonczy liös halála). — Ali basa megvivja Drégelyt (Szondi György liös halála), Aehmed és Ali egyesülve hasztalan vivják Egervárt i Uobó hős tettei). — Á beregszászi zsinaton a ..szakadás magva hintetik el a protestánsok között. 1553—65 Ferdinánd a béke felett Szulcjmannal allíudozik ; de a török Erdélyt nem akarja Ferdinándnak en­ gedni, hanem János Zsigmond visszahelyezését sürgeti. 1554 Or.szággyülos. A protestáns Nádasdy Tamást nádorrá választják. 155tí. Az erdélyiek nehogy hazájuk a török pusztítá­ soknak kitétessék, Zsigmond Jánost visszahozzák Erdély fejedelmi székébe. 1.556-G2 Ferdinánd, mivel V. Károly lemondása után német császárrá lutt e gondjai a német birodalomban Í3 meggyültek, erösebben sürgeti a stambuli udvarnál u bé­ kekötést. 15G2. Nyolc évre békét köt a törökkel s annak évenkint 30 ezer aranyat tizet. 15G3 Ferdinánd, fiát Miksa herceget királylyá koro­ náztatja. 1004. Ferdinánd meghal. — Tlosvay Péter irja Toldi

Instóríáját.

M i k s a 1564—1576. 1564 —6G. Zsigmond János fejedelemmel hadakozik. 156G. Szulojmaii az erdélyi fejedelem segélyére jö.—

—

38

—

S z i g e t v á r ostroma s Zrinyi hős halála. — Szolimán S z i g e t ­ v á r ostroma alatt meghal. 15G7. A pozsonyi országgyűlés fe'nyes k ö v e t s é g e t nevez ki Selimhez b e k t a l k u d o z á s végett. lötií^. Miksa 8 évre b é k é t köt 11. Selim zultánnal. lüöy. J á n o s Zsigmond érdekében Bocskay György^ Dobó I s t v á n u a l az egri hőssel e g y e t é r t v e , fellázad Miksa ellen. 1570, J á n o s Zsigmond Miksával oly szerződést kö­ t ö t t , miszerint a királyi cimről lemond, s a törököt ugy, mint a m a g y a r király közös ellenség g y a n á n t tekinti. — A csengeri zsinaton az ágostai h i t v . evangélikusok v é g k é p e l s z a k a d n a k a reformátusoktól. 1571. J á n o s Zsigmond meghal. B l a n d r a t a György b e ­ hozza Erdélybe az unitáriu.s vallást. - - A z erdélyiek a d e ­ rék Bíithory Tetvánt választják fejedelmökké. 157-J—73. H o r v á t o r s z á t í b a n a súlyos t e r h e k miatt G u b e c z Máté v e z é r l e t e alatt p a r n s z t l á z a d á s . — A török egész G y ő r i g k a l a n d o z i k . — Miksa fia Rudolf, királylyá k o ­ ronáztatik. 1574. Selim meghal s u t ó d a I I I . Muráddal 8 évre megújítja a békét ; do a m a g y a r o r s z á g i basák ezután is Űzték k a l a n d j a i k a t 1575. Miksa B á t h o r y I s t v á n ellenében a lengyel k i ­ rályságot igyekszik megnyerni. I57fi .Miksa m e g h a l . — K o r m á n y a alatt n ö v e k e d e t t a német miniszterek befolyása az ország Ügyeire. A p r o testantismus nagy' előmeneteleket tett.

R u d o l f 1576—1608. 1576—1580. Rudolf a m a g y a r ü g y e k e t Ernő, a tót- é.9; h o r v á t o r s z á g i a k a t K á r o l y főherceg i g a z g a t á s á r a bízza. Az;. i d e g e n e k a nemzet j o g a i t és szabadságai^ sértik. A v á r a k örizetére b e r e n d e l t idegen k a t o n a s á g ellenség módjára, zsarolja és pusztítja a fö d népét. 158(^—83. Rudolf több országgyűlést tart az o r s z á g ü g y e i rendbeszedése és a nemzet sérelmeinek orvoslása, végett. 1580—89. Rudolf e g y r e P r á g á b a n mulat és csillagvizsgálással foglalkozik, — A török szüntelen kalandozik a határszéleken.

-

I

39 —

1590. TvudoIP megerősíti a törökkel a bókét 8 evrc. löíH)—1>2. A béke dacára a törökök folyvást zaklat­ j á k a/, országot. 15'J3. rozBonyban zajos országgyűlés tartatik, A tö­ rök nagyvezér Szinan 150 ezer főnyi sereggel Ut az országra 8 megkezdi a 15 évig tartó háboiut. l'álfty Miklós Fejérvár mellett megveri a budai pasát. 1594. Ernő helyett Mátyás főherceg veszi át az or­ szág kormányzását. — Ilardek elárulja s átadja OyŐrt Szi­ nan pasának. — Báthory Zsigmond Rudolffal szerző­ dést köt. 1595. Pálfly elfoglalta a töröktől Esztergomot, mely 50 évig nyögött az izlam igájában. — Báthory Zsigmond mennycgzőjét üli Mária Krisztina főhereegasszonynyal. 'lö9ö. III. Mohammcd török zultán a Nyári l'ál által védett Egervárt, a németőrség árnláiia miatt beveszi, — A niezökcresztesi ütközetet, a szerencsés kezdet után, elve­ szíti s 50 ezer keresatyén esik el. 1597. Báthory Zsigmond az ei'délyi fejedelemséget Rudolfnak átadja. I.j9ö, rálfty Miklós és Schwarzcnberg Adolf Gyó'rt visszafoglalják. Báthory Z.sigmond visszaveszi az erdélyi fejedelemséget s néhány hét múlva ismét átadja nagybáty­ jának, Báthory Endre bibornoknak. 1.^99. Ibrahim nagyvezér a Garau, Ipoly és Vágvölgyet pusztítja. Mihály oláh vajda, Báthory Endrét megtá­ madja, meggyőzi és megöli. — A király Pozsonyban oiszágCTülést tart ; a rendek PálíFy Miklóst grón rangra emelik. 1600. Básta Erdélybe megy s hallatlan zsarolásokat visz véghez. — Pálffy Miklós meghal. 1601. Székcsfcjérvár, 58. évi szolgaság után, a törö­ köktől vissaafoglaltatik. 1602. A törökök visszaveszik Székesfejérvárt.— Má­ tyás főherceg hasztalanul vívja Budavárát. 1603. A török háborúhoz vallási viszályok is járul­ nak. Barbiano vagy Belgiojoso Jakab elfoglalja a protes­ tánsoktól a kassai székesegyházat. 1604. Az országgyűlésen a vallás ügye heves vitákat szül. — Bocskay a mnizet é.s vallás sértett iigje mellett fegjvert ragad. —

—

40

—

1(505. Bocskay Szercucseu Erdély fejedelmévé kiáU tátik ki s a katholikus, ágostai és helvét hitvallásnak számára szabad vallás^yakorlfit biztosítatik. 160G A bécsi békekötés Rudolf és Bocskay, a Zsitvatorok melletti békcköte's Rudolf és a török között. — ]íoc.skay meghal. lt)07. Krdély reudci IJákóczi Zsigmondot választják fejedelmükül. — Mátyás és a magyar rendek Rudolf ellen nyilatkoznak. 1608. Mátyás főherceg megfosztja Rudolfot a ki­ rályságtól. — Erdélyben Rákóczi Zsigmond leköszön s helyébe Bethlen Gábor választatik fejedelmül.

IL M á t y á s 1608—1619. 1608. Mátyás a bécsi békét a törvénybe igtatja. Királylyá váUisztatik é-s megkoronáztatik.— ÍUésházy István nádorrá tétetik. 16UU. Illésházy István meghalálozván, helyebe az «:zcn évi országgyűlésen Thurzó György, protestáns föur nádorrá vála.sztatik. 1610. Thurzó Gy. taríja a zsolnai ágost evang. cgyházzsiuatot- — Pázmán Péter munkáival és szónoklataival föllép a protestánsok ellen. 1611 Mátyás a zsarnok Báthory Gábor ellen, Radul oláh vajda érdekében Forgách Zsigmondot küldi, de ez megveretett. — Mátyás cseh királylyá koronáztatik. 1612. Rudolf császár m "ghal. — Bethlen Gábor el­ pártol Báthory Gábor fejedelemtől. 1613. Bethlen Gábort a török zultán erdélyi fejede­ lemmé nevezi ki. - Báthory menekülés köbben Szilassy Jánoő és Xadányi Gcrgelv elleneitől megöletik. 1614-15. Mátyás lítíthlennel a béke felett alkudó^ zik — Istvánfv Miklós nádori helytartó és a hires törté­ netíró s Forgach Ferenc esztergomi hibornok-érsek meg­ hal. Pázmán több protestáns családot térit a kath. val­ lásra. 1616, Pázmán Péter esztergomi érsekké neveztetik ki. — Thurzó György, a protestánsok támasza meghal. 1617. Mátyás Ferdinánd főherceget cseh királylyá koronáztatta. Iparkodott számára a trónt Magyarországon bizto-sítaui

^

41

-

1618 A pozsonyi országgyűlésen F e r d i n á n d f'ó'lier•eg királyivá s F o r g á c h Zsigmond n á d o r r á választatik 8 néhány n a p p a l később az előbbi m e g k o r o n á z t a t i k IGlfJ. A cseh vallásháború kitör. — Mátyás király meghal.

II. F e r d i n á n d 1619 — 1637. 1619. F e r d i n á n d o t a császári v á r l a k b a n sajátbdcsi alattvalói b á n t a l m a z z á k . Gr T h u r n cseh vezér líecset osíromolja, de visszaíízetik. — Bethlen G á b o r F e r d i n á n d ellen fegyvert fog. 1620. Jíethlen a c s e h e k k e l szövetkezik. A beszter­ cei gyűlésen Bethlen királynak kiáltatik ki, de m a g á t •megkoronáztatni nem engedi. — F e r d i n á n d P r á g a mellett a Feje'rhegynt'l meggyőzi a c s e h e k e t . 1621. Bethlen b e k e a l k u t kezd F e r d i n á n d d a l 1622. Bethlen megköti a Nikolsburgi bekét Ferdi« íiánddal. — A soproni gyüle'sen Thurzó Szaniszló n á d o r r á választatik. 1623. B e t h l e n újra fegyvert fog s a nikolsburgi b e k é iilapján újra kibe'kiil. — -Vlagyar b ö l c s e s z e k : Szenczi Molnár Albert, Csombor, Márton, Füsüs J á n o s reform Jelkészek' 1624. Bethlen a török ellen szövetse'gköte'sre szó­ lítja fel Ferdinándot, hanem a k a t h . k i r á l y nem a k a r hinni a p r o t e s t á n s fejedelemnek. 1625. Bethlen Katalint, b r a n d e n b u r g i hercegne't, ve­ szi nőül. — A sopronyi orssággj'üléson a meghalt T h u r z ó Szaniszló helyett E s z t e r h á z y Miklós v á l a s z t a t o t t n á d o r r á , — A király hasouncvii fiát m e g k o r o n á z t a t j a . 1626. Bethlen, s z ö v e t k e z v e F e r d i n á n d külföldi ellense'geivel, újra fegyvert fog, — de c s a k h a m a r kibékül 1627. F e r d i n á n d megköti a szonyi hékét a török­ k e l is. 1628. Bethlen G u s z t á v Adolffal a l k u d o z o t t a lengyel korona végett. 1629. Bethlen m e g h a l . Utóda lett Erdély t r ó n j á n íizvegye Katalin. 1(>30. Gusztáv Aitolf belevogyiil a németországi oO éves vallásháborúba. — Katalin Ferdinándhoz hajolni s z á n d é k o z v á n , ellene mozgalom k e l e t k e z i k Erdélyben.

—

42

—

1631. I. Rákóczy György Erdt^ly fejedelmtívtí v á las ztatik. Gusztáv Adolf szövetségre szólítja fel öt. I(í31. Lantos költök : Rimay János, Uenyiczky Pé­ ter, Balassa Rállnt. i^jó^. Ferdinánd Pázmán bibornokot Rómába küldi, hogy ott pénzsegélyt és azt igyekezzc'k kieszközölni, hogy a pápa a francia királyt a protestánsok szövetse'gétöl elvonja. 163;{. Ferdinánd Rákóczival bdkdt köt. A niko]8> burgi beké megerősíttetik. 1634 Pozsonyban országgyűlés tartatik, melyew alapja vettetik meg a királyi udvari cancellária mostani alakjának, 1635 - 36. Ferdinánd fiának ndmct császárrá koi'onáztatásán munkálkodik. 1637. Ferdinánd e's Pá/mán Péter meghal. 1570—f(>37. Nevezetes vallásos irók : Pázmán Pé­ ter, Alvinci Ptí'ter (kassai ref. lelkész); Gelej Katona István, Szenezi Molnár Albert, IMedgycsi Pál (Lorántffy Zsuzsanna udvari papjai)

III, F e r d i n á n d 1637—1657. 1637. A pozsonyi országgyliltfsen kemény valIásí viták merültek fel. 1638. A királyné' megkoronáztatik. 1630—42. A törökök siirUn űztek a rabló kalandokat. 1642. Szönyön a béke megerősíttetik a törökkel. 1642—44. A protestánsok sérelmek nnatt zúgolód­ nak. — I. Rákóczy György Ferdinánd ellen ktíszül. 1641. Rákóczy, szövetkezve'n a francziákkal és své­ dekkel, Ferdinánd ellen fegyvert fog. 1645. Rákóczy megköti Ferdinánddal a linci békét. 1646 A pozsonyi országgyűlésen a linci béke tör­ vénybe igtattatik. 1647. .\ király a protestánsok .száraára 90 templomi vísszaadatását hagyja meg. — A király fiát, IV. Ferdinán­ dot, megkoronázzak. 1648. I. Rákóczv György meghal s fia II. Rákóczy György a fejedelmi székbe ül. |649. A pozsonyi országgyűlésen a protestáns ren-

—

43

—

dek keserű panaszokat emeltek a vallásukon elkövetett tírőszakos sérelmek miatt — Pálffy Pál nádorrá vála«ztatik. 1650—53. A törökkel kötött fegyverszünet ideje le­ járt 8 a török ba.sák megkezdték a puBzíitást. Itíöl. Mejíjelent Bécsben Zrinyi M. gróftól „Az adriai tengernek Birenája " 1653. Liszti László báró, kiadja a maga költemé­ nyeit. — Apáczai Csere János magyar Eucyciopaediát é» logikát ir 1(554. IV. Ferdinánd és Pálft'y nádor meghalnak. 1655. -Az országgyűlésen Vcsselénji Ferenc ná­ dorrá választatik s a királynak papságra szánt kisebbik iia megkoronáztatik. 1657. III. Ferdinánd meghal.

I. L e op old 1657—1705. 1657—60. Leopold, Portia Ferdinánd .János és Lobkovitz Wenceszlav befolyá.sa alatt áll, kik a protestáns vallásnak esküdt ellenei voltak. — IT. Rákóczy György a lengyel korona miatt harcol Leopold és a török ellen. —• A znltán Bárcsay Ákost nevezi ki Erdély fejedelméül. 1660 II. Rákóczy tíy. a kolozsvári csatában a tö­ rök ellen vitézül elesik — A török Nagyváradot elfog­ lalja. - Megjelen nyomtatásban Pethö Gergely magyar­ krónikája. - Zrinyi Miklós és Kohary István gróifok, mint költök feltűnnek. 1661. Kemény János Bárcsay Ákobt fogságba veti és megöleti s maga a fejedelemséget elfoglalja. — A Leopolddal tartó Kemény ellenében a zultáii I. ApafFy Miliályt nevezi ki P^rdély fejedebnének. 1662 Kemény az ApaíFyt védő török elleni ütkö­ zetben elesik. — Leopold Pozaonyban országgyűlést tart. A rendek a német hadak kivezettetését, a protestánsok pedig sérelmeik orvoslását, kivált az 1659 óta elfoglalt templomaik visszaadatá-sát követelik. — Ez időben ké­ szült Szalárdj' János „Siralma.s krónikája" és Kemény Já­ nos önéletleirása. 1663. Köprili nagyvezér roppant haddal Magyaror­ szágba tör. Montecuccoli i
— 44 — 1Ö64 Montecuceoli Szeat-Gotthardnál Kőprili nagy­ v e z é r t keméuyeii Jiiegveri. — Megköttetik a méltó zugolódást okozott vasvári béke, - Zrínyi MiklÓK, a k ö l t ő s hös vezcr vadászaton meghal. — CTVÍJngyöai István „Mur á n y Venusát-' adja ki, 1665. Kobb t á b o r n o k e's a fegyelmetlen nt^met zaol*do8ok nevelik az t'bjgiiletlenseget. 106'). L i p p a i G y ö r g y meghal, helydbe Szelepcse'nyi"
— 45 — Ibrahim budai basa királylyá kiáltja ki, de ö a királyi cianfili visszautasítja. — Lisznyai Kovács Pál „magyar krónikája"niegjelcn. 1683. Kara-Mustafa es Tököli Bécset ostromolják Stahremberg vedijLotbringen Károly herceg és Szobieszky János lengyel király megmentik. 1683—85. Leopokl fegyvereinek kedvez a szerencse. — Tökölit a török Konstantinápolyba vitte fogságba. — Komáromi Csipkés György reform, lelkész az egész bi • bliát Icforditva kiadja. 1686. Buda visszafoglaltaíik a töröktől; Petncházielsö volt a falakon. — Karaffa Antal felállítja az „eperjesi vértörvényszéket." 1687. Lothringeni Károly Mohács mellett fényes gyözelrnef arat a törökön. — A pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a királyválasztá.« jogáról és eltör­ lik az arany bulla záradékát—A király mindezekért, kivéve Tökölit, általános kegyelmet ad. 1688. Miksa bajor fejedelem, Leopold hadvezére, Xándorfejérvárt beveszi. — Zrínyi Ilona, Tököli neje, hősies védelem után, átadja Munkácsvárát, s Ferenc és^ Juliana gyermekeivel Bécsbe vitetik. 1689. A török ujabb veszteségek után békealkndozásokat kezd. 1690. Lotharingi Károly, Leopold legjelesebb ve­ zére meghal. A török és Tököli fegyvereinek kedvezni kezd a szerencse. — 1. Apaffi Mihály Erdély fejedelme meghal. II. Apaffi lemond. Erdély Leopoldnak hódol. 1690—97. A török és Tököli változó szerencsével folytatják a háborút. 1695. Haller János „hármas históriája*^ megjelen, 1697. Eugen savoyai herceg s Leopold fővezére^ Zenta mellett tönkreveri a török sereget. — Tököli Nicodemiábau megtelepedik. 1698. A török békealkudozásokat kezd. 1699. Leopold megköti 25 évre a kárlóci békét. 1700. Leo]>old a magyar alkotmány megszünteté­ sén fárado/ik. — II, Rákóczy Ferenc, a francia királylyal a Leopold ellen indítandó fölkelés végett alkudozásba ereszkedik. 1701. Rákóczy Fereuc terve elárultatván, elfogatík

—

46

-

3 a nrimc'ujhelyi börtönbe záratik, de ueje a börtönőr megvesztegetése által öt kiszabaditjn.. 1702 Az országban az elegületiens^g egyre nö« vekszik t703. Beregben fegyveres fö]k>'lés támad, az e\égiiletlenek a Lengyelországba menekült Rákóczyt föreze'rökiil választják, 1704 Rákóczy az országban megjelen a nagy párt­ ja keletkezik. Változó szerencse'vel kezdi meg a harcot. — Leopold a serelmek njegszimtete'sét B kegyelmet ige'r e's sikertelen békealkudozásokat kezd. — Gyöngyösi István a köItö meghalt. 1705. A mozgalom mindegyre terjed. — Leopold meghal,

I. J ó z s e f 1705—1711. 1705. József folytatja a békealkudozást. ~- A szé" csenyi gyűlésen Rákóczy a szövetséges rendek fejévé té tetik A mozgalom szervezi magát, , 1706. A békealkudozáe újra sikertelen. A harc vál­ tozó szerencsével foly 1707. Rákóczy, XIV. Lajos francia király .ösztönzése're magát Erdély fejedelmévé vála.szratia s Ónodon országgyűlést tart, melyen Turóc megye békülni kivánó követei (Rakóvszky és Okolicsányi) megöletnek, József a királyságról letettnek s a nemzet fUggettlenek nyilvánittutik. — I70ö. József Pozsonyban országgyűlést tart, melyre Kákóczy is meghivatik. — A protestáns rendek itt valfán.szabadságot követelnek, mi nem adatván meg Rákóczyhoz szegődnek. — Kkkor jelent meg I'áriz Fápai szótara s ek­ kor dolgoztak u magyar helyesirás javításán tótfalussi Kiss Miklós és Csécsi János, 1709. József kegyelemliirdetése sokakat eltánto­ rít Rákóczytól. — A szövetségesek ereje hanyatlik. 1710. Rákóczy Korahány mellett (Nógrád megyében) megveretik. — Rákóczy aegélyszerzés végett Lengyelors^igba megy s a szöv^taégeseket és erdélyi rendeket föl* menti hüségesküjöktöl. ; , • 1711. Létre jÖ a szatliraári egyezség, megköti azt. P4lffy János a király, Károlyi Sándor Rákóczy téizéröL

—

47

—

~ József király meghal, — Rákúczy Francia-, D.ajd Török országba költözik, liol 1735-ben meghal.—Cgerei Mihály -^Erdélyi históriáját" irta meg.

III. K á r o l y 1711—1740. 1712. Megerősíti a .szathmári bokcköte'st, orazág.gyüle'sí tart Pozsonyban t's inegkoronúztatik. 1713. Káioly a „pragmatica sanctiú" eszm^je't az államtanácsban keresztül Jviszi s annak a magyar király­ ságban is hiveket iparkodik szerezni. 1714—15. Pozsonyban országgyűlést tart, a király­ n é megkoronáztatik, Pálfl'y Miklós nádorrá válaszfatik s a nemzet Ir'tele't e's .«(zabad8ágát bi/tositótörve'nyek alkottat­ nak. — Állandó katonaság felállítása elhatároztatott. 1715. Káday Pál kiadja ;,klki hódolatok" oimii iniakönyve't. 171Ü. Károly, mint Velence szövetse'gese hadat üzen a töröknek. Eugen, szavoyai herceg Petervárad mellett megveri a törököt. A teniesi bánat visázakerül. 1717. Euge'n Xándorfejcrvárnál megveri a törököt éa a várat elfoglalja. f7J8. Megköttetik a pa.szarovici be'ke, melynek ercje'ue'l fogva Károly birtokába jutnak a temesi bánság, Xándorfeje'rvár, Szerb-, Oláhország e's Bosnyaország egjrésze. — 1719. A pragmatica sanetiót, melyet eddig titokban tartott, a cseh rendeknek tudtára adta. 1720—22, Károly Magyarországban a közigazgatást rendezi s a pragmatica sanctió e'rdeko'ben működik. — Gr. Koháry István a költő müvei megjelennek. 1722. Magyar- e's Erdélyország a pragmatica sane­ tiót elfogadja. 1723—32. Az ország bőkében vala,— habár a protes­ tánsok vallásszabadságuk korlátozása e's üldöztetés miatt erősen panaszkodtak. 1732. Pálffy Miklós nádor meghalt. Királyi helytar­ tóvá Ferenc István lotharingi herceg, Maria Terézia leendő férje neveztetik ki 1733—34. Károly a pragmatica sanetiót a külhfttalanakkal is elfogadtatni iparkodik. • i73b. A vallá.si .szabadságakban háborgatott.fl»er-

—

48 —

b e k Szegedineoz P e t c r vezérlete a l a t t feltámadnak, — de mozgalmuk c s a k h a m a r elnj'omatott, 1736. F o r c n c István, l o t h a r i n g i herceg összekel a király l e á n y a Mária Terdziával. - Eugdn szavoyai herceg a hires h a d v e z é r racfrhalt. 1737. Károly, mint A n n a orosz cárnő szövetségese, szerencsétlen h á b o r ú b a k e v e r e d i k a t ö r ö k k e l . 1738. A török J.'ákóczy F e r e n c fiát, Józsefet E r ­ dély fejedelmévé nevezi ki. E á k ó c z y J ó z s e f sikertelen felldp(?s után, me'g azon évben meghalt. — A török had sze­ rencsétlenül foly. 1739. K á r o l y megköti a belgrádi b é k é t . Nándorfe­ h é r v á r a t , Szerb-, Bosnya- és Olábországot visszanyeri a török. 1740. I I I . Károly meghal s vele a H a b s b u r g h á z férfi á g a sirba száll.

M á r i a T e r é z i a 1740—1780. 1740. K á r o l y Albert, bajor választófejedelom föllép Mária T e r é z i a ellen. II. F r i g y e s porosz király Sziléziát tá­ madja meg. K e z d e t é t veszi az osztrák örökö.södési háború. 1741. Mária T e r é z i a t a r t j a a pozsonyi országgyű­ l é s t ; m a g á t megkoronáztatja. Pálffy J á n o s n á d o r r á választátik. — A nemzet vérét és életét ajánlja fel királyáért, — A nemzet rendkiviili á l d o z a t o k a t tesz. 1742. A magyarsíág elfoglalja Münchent. 1743. N á d a s d y a Rajna mellett dicső d i a d a l o k a t a r a t Mária T e r é z i a ellenségein. 1 7 4 4 - 4 5 . Mária T e r é z i a b á n á s m ó d j a á l t a l jól tudju felhasználni a n e m z e t ragaszkodását.— Változó szerencsé­ vel vivott harcok után. 1746. ír. F r i g y e s I. F e r e n c e t , Mária T e r é z i a férjét, német császárnak elismeri. 1747. Nádasdy F e r e n c és F o r g á c h I g n á c Olaszor­ s z á g b a n diadalmasan k ü z d e n e k Mária T e r é z i a ellenséségci ellen. 1748. A király hálából a nemzet iránt, mivel öt mindcu vállalataiban hűségesen segíti, nagy kitünteté­ sekkel halmozza el a hazafiakat. — J ó z s e f főhercegnek a leeiidó' m a g y a r királynak nevelését, m a g y a r o k r a ( B a t t h y á "

-

49 —

nyi Károly C8 Bajtai Antalra bizza ) - ~ Mária Terczia megköti ellenségeivel az aacheni beke't s megtartja bi­ rodalmát. 1749. Mária Terézia azon nyilatkozatára, hogy időn­ ként a hazáhan kívánna lakni, közadakozás utján földpíti a nemzet a budai várpalotát. i ITőO. lííijtai Antal, József főherceg tanítója a bdcsi nemes akadémián, államfe'rfiak által is látogatott törtdnelmr előadásokat tart, s királyi hercegek számára egy magya. törtenetet ir, mely eredeti ke'ziratban az udvari levdltát ban őriztetik. 1751. Mária Terc'zia Pozsonyban országgyűlést tart s kiviszi az adónak 7(X> ezer forinttal való szaporíttatását. 17Ö2—54 Vallási üldözések merülnek fel. 1755. Horvát- és Tótországban, egy hamar elnyo­ mott lázadás ütött ki. 1756. Ki üt a hétéves háború. 1757. Collin mellett Nádasdy vitézsége dönti el az ütközetet. 1758. A coUini ütközet emlékére a király alapítja a Mária Terézia rendet. — Az ország áldozatokkal segíti a trónust. 1758—62. A hét éves hábotu változó azerencsdvel tart. 1760 Selmeccn bányász-akadémia alapittatik. — Szcrveztctik a királyi testőrsereg. 1762. Szönyi líenjamin vallásos énekeket ad ki ^Szentek hegedűje" eim alatt. 1763. Megköttetik a hubertsburgi béke — A Béga csatorna bevégeztetett. 1764—65, A király alapítja a Szent István király diszrendet — A pozsonyi országgyűlésen, némi vonakodás után az adó 600 ezer forinttal emeltetett fel. Az össises adó ekkor 3,930,000 forint lett. 1764. Báró Amadé Lá-szló, a költő meghal. 1765. Gvadányi József gr. irja első költői míivét. 1766-1772. Mária Terézia a belügyeket rendezi. 1769. Alapíttatott a nagyszombati egyetem orvosi kara. 1772. Gácsország és Lodoméria, mint hajdani ma­ gyar birtok, a magyar királynak adatik. — A 13 szepesi

4

50 — város a magj'ar koronáhosj visezakerül. — Föllép az iroda­ lom terén Bessenyei György. 1773. Munkácson niapittatik u görög egyeaült püs­ pökség. — A jezsuita rend hazánkban eltöröltetik. 1774. Rajnis József első magyar költői müve meg­ jelen. 1775. Barcsai Ábrahám föllép a költészet terén. 1776. A magyar tengeruiellek Finmévíil_ együtt Ma­ gyarországhoz Cisatoltatik. — Erdély nagyfejedelemségre emeltetik. 1777. Az egész ország számára uj nevelési a tanul­ mányi rendszer dolgoztatik ki. —liaróthy Szabó Dávid és Kévay Miklós föllép az irodalom terén. 1778—79. Mária Terézia a bajor örökösödési viszály foglalja el. — Faludi Ferenc költő' meghal. Ányos Pál es Teleky József gr, föllép az irodalom terén. 1780. Mária Terézia meghal. — A magyarságot ural­ kodása alatt nagy ügyességei németesité. VI. Királyok

a Habsburg-Lotharingi

háiból.

1780. József, mint császár átvette az ország kor­ mányát. Magyar királylyá nem koronáztatta meg magát.— Az alkotmányt felforgatja s önhatalrailag kezd uralkodni. — Megindul Pozsonyban a „Magyar Hírmondó" Káth Ká­ roly szerkesztése alatt. 1781. Nagyszerű intézkedéseket tesz az egyház te­ rén. Kiadja a türelmi rendeletet. 1782. VI. Pius pápa Bécsbe jó'. 1783—84. A politika és közigazgatás terén nagy változtatásokat tesz. A fökormányszéiKekct rendezi. Hiva­ talos nyelvvé a németet teszi. 1784. A koronát Bécsbe viteti. — A megyék elkese­ redett fölirásokaí küldenek az uralkodóhoz. — Uj adórend­ szer 8 népösszeiráa rendeltetik. — Péczeli József föllép az irodalom terén. 1784—85. Hóra és Kloska oláhlázadása. 1786. Az uralkodó elrendeli a földek felmérését.— Révay kiadja Faludi Ferenc költeményeit. 1787. Miat II. Katalin orosz cárnő szövetségese a

-

51

-

törökkel háborúba keveredik. — Lascy tábornok ügyetle­ nül kezdi meg a háborút. — Az uralkodó a jobbágyaágra hasznos inte'zkedéseket tesz. — Rc'vay kiadja b. Orczy Lő­ rinc költői müveit. — Megjelent palócai Horváth Ádám „Iluuiása". líáday Gedeon gr. e's 8zent Jóbi Szabó László s Dayka föllep költem<5nyeivel. 178H. Laudon fóvezer szerencse'aebben működik. — Az uralkodó újoncokat t?s a sereg élelmeze'sc're áldozato­ kat követel e'a szed — Az országban az ingerültség növe­ kedik. — József betegen elhagyja a sereget. - Kazinczi Ferenc megindítja a „Magyar .Múzeum" ciniü folyóiratot. 1789. Hadik e's Laudon elfoglalja Nándoifejervárat. — Az ujííások valamint az önkcnytes adóztatás e's újonc- 1 szedés miatt a nemzet elkeseredése magas fokra hág. — Peczcly József megindítja a „Mindenes Gyűjtemény" cimü folyóiratot 1790. József rendeleteit visszaveszi: müvét meg­ semmisíti ; a koronát kiadja s meghal.

n, L e o p o l d 1790-1792. 1790. Leopold megkoronáztatik. 1790—91. Az országgyültíscn a magyar alkotmány visszaállíttatik s a magyarhoni evangélikus egyház vallás­ szabadsága bizlosíttatik. 1791. A törökkel megköttetett a belgrádi béke. Megindul Győrött Sándor ístván „Sokféle" cimü folyó­ irata. 179"2. A király, a nemzet rae'ltó bánatára, meghal. — A franciák hadat üzennek.

I. F e r e u c 1792-1835. 1792. Ferenc megkoronáztatik. — A király megkezdi az első francia háborút. 1792—96 A háború változó szerencsével foly. 1794—95. Martinovics Ignác apát összeesküvése. — Fó'részesci Hajnóczy , Laczkovic.*, Szentmarjay, Zsigray, üz Pál és Szolárcsiíi) kivégeztetnek, a kisebbek fogságra hányatnak. 1796. Ferenc Pozsonyban országgyűlést tart. József

— 52 — Antal füherceg nádorrá választatik. A nemzet a királyt a had fölkutatására uagy áldozatokkal segíti. 17% —í»7. A második francia háború, A magyarok közöl parancsnokságot visplnek a hadseregne'l : Lipthay Ferenc, Mdazáros János es Ocskay bárók. — A magyar ne­ messég fölkel, 1797. Megköttetik a campo-formiói bekc. 17'JÖ A király uj francia bábomra készül s a tör­ vényhatóságot másfe'l millió mt^rö zab összeszerzeíaére szó­ lítja fel. 1799-1800. A harmadik francia háború. — A ma­ gyar felkelő «ereget Ferenc Be'cs ve'dclme ve'gctt, ennek környékiére szállítja. 1801. Megköttetik a lünnevillei béke. - A magyar fölkelő sereg hazabocsátíatik. — Vácon alakul a süket­ némák intézete. 1802 A király Pozsonyban országgyűlést tart. A nem­ zetre uj terhek rovatnak. 1803-1807. Révay Miklós, magyar nyelvtudós, a kir. egyctemeu a magyar uyelv és irodalom tanára. 1804. Ferenc király leteszi a ,.német császári" címet B „austriai császár" cimet vesz fel. 18(>5. A negyedik francia háború, — .\ pozsonyi or­ szággyűlés uj áldozatokat tesz. A nemesi fölkelés újra meghagyatik. — Az Auszterlic melletti szerencsétlen üt­ közet után, a pozsonyi béke véget vet a háborúnak. 1806. Ferenc lemond a nemet birodalmi csá-szárság ciméröl. 1807. A pozsonyi országgyűlés uj áldozatokat teszeu. A magyar tengerpart kormányzójának a főrendek tábláján, Fiume és Buccari városok követeinek a karok és rendek tábláján ülés- és szavazatjog adatik. — A nemzeti múzeumnak alapköve letétetik. 1808 Maria l.udovica, Ferenc király harmadik neje megkoronáztatik. Az országgyűlés uemc-íi felkelést s 20,000 újoncot ajánl. — A Ludovicea (katonai nevelde) felállíttatott. 1809. Az ötödik francia háború, A nemesség fegy­ verre kap Napóleon líécset elfoglalja s a magyarokat ki­ rályuk ellen lázadásra hivja fel. — Ferenc Magyarhonba

-

53

—

menekül. — Győr mellett Beuubarnais J e n ő francia tábor­ nok megveri a magyar felkelő s e r e g e t — A l»ácsi b é k e ve'get vet a báborunak. 1810. Mária Lui/.a a király leánya, Xapoleou császár nejévé lesz. 18Í1. A bankjegy értéke egy ötödére .szállittatott lo, J — Pozsony vára, melyben a korona ö r i / t c t e t t , leég. 1811—12. Az országgyűlésen a rendek a bankjegyleszállítá.s (dcvalvatin) miatt zúgolódnak, de m i u d a z á l t a l u j áldozatokat ajánlanak meg. — Kttölf<)gva egészen 1825-ig nem t a r t a t o t t országgyiílÓH. - Iíapoleon"öro8zlioui badjár a l a szerencsétlenül ut ki. 18lü. A hatodik francia báboruboz Magj^arország könnyű lovasokkal é.s segedelemmel, pénzzel j á r u l . 1814. Napóleon legyőzésével iielyre áll a béke. 1814—25. A király rendeletek által k o r m á n y o z z a a z " országot. A n e m z e t szabadságai g y a k r a n megsértetnek. A só éa adó, országgyűlésen kivül emeltetik A megyék or­ szággyűlésért folyamodnak. 1825—27. Pozsonyban híres országgyűlés. — Karo­ lina Agusta , Ferenc kiráh^ negyedik neje megkoronáztatik. — íír. Széchenyi István, a m a g y a r a k a d é m i a alapját megveti. 1 8 2 8 - 2 9 . Gróf Széchenyi István i g a z g a t á s a s buz­ dítása k ö v e t k e z t é b e n kaijzinó, lóverseny, gazdasági egylet alakittatott s az egyesületi szellem mcghonosult az ország­ ban. — A m a g y a r irodalom virágzásnak indult E kor jelesebb irói : Kazinczy F e r e n c , Révay, Berzsenyi Dániel, Virág Benedek, Csokonay, Dugonics, Kiss J á n o í , Dajka, Kisfaludy Sándor és Károly, Szemere Pál, Kölcsey F e r e n c . 1830. Pozsonybau országgyűlés. — F e r d i n á n d főher­ ceg megkoronáztatik, A m a g y a r akadémia rendszabályai megerősíttettek. 1831. Az epemirigy a ennek kövctkezteTjen itt-ott hamar elfojtott pórlázadás dühöng. 1832—36. Pozsonyban országgyűlés. D e á k F e r e n c a szabadelvű párt vezére lesz. Az országgyűlés a reformok terére lép úrbéri; t ö r v é n y e k hozatnak. 1835. Még az országgyűlés befejezése előtt F e r e n c király meghal.

54

-

V. F c r d i n á u d 1835—1848. 1835- V. Ferdinánd átveszi a kormányt. — Metter­ nich herceg minisztere a magyar alkoíinúny ellen küzdni kezd. 1835. Az országgyűlés bezáratik. Ennek törve'nyei már magyar nyelven ir;it,tak. — Kraszna, K. Szolnok, Zarándmegyék e'a Kövárvide'ke Magyarországhoz csatoltatolt. A nemzeti múzeum számára 5CU ezer, a Jankowich MikJóa gyűjteményére 125 ezer forint ajánItatott. Kosuth Lajos föUépe'se az irodalom terén. 1837. Pesten megnyitják a magyar színházai. 1838. Az árviz I'e8ten2000 házat romba döjt 1839 — 40. Pozsonyban országgyűlés. A jobbágyok örökváltsága kimondatik. Váltótörvény alkottatik. A pesti nemzeti színház megalapítására 4.50,000 forint ajáultatik. 1840—43.A megyéknél a nem nemesek megyei hiva­ talra alkalmaztatnak. — Kossuth engedélyt nyer a „Pesti Hirlap" kiadására. — A szláv nemzetiségek küzatérre lép­ nek a magyar ellen 1843 — 44, Országgyűlés Pozsonyban. - .4 vegyes házasság űgyc katholikus- és protestánsok között rendez­ tetett. A magyar nyelv diplomatikai méltóságra emelte­ tett. A nem nemes osztály birtok- és hivatalképességgel ru­ háztatott fel. 1845—47. Az or-szág anyagi érdekeinek emelésére Pesten ipartanodák állíttattak. A Tiszaszabályzó társulat a védegylet megalakul.Kisdedovodák, takarékpénztárak, dol­ gozó házak alapittatnak — Az irodalom virágzásnak in­ dul. Kitűnőbb irók és költök ; Katona, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely, Garay János, Petőfi, Arany, Tompa, Székács, Szigligeti, Czakó, Jókay, Józsika, Eötvös b., Já-

azay, Bajza, Fáy Audiás stb.

1847, József nádor meghal. — A pest-váci és pestszolnoki vasút megnyittatik. — Pozsonyban V. Ferdinánd magyar nyelven nyitja meg az országgyűlést. István főher­ ceg nádorrá választatik. 1848 Az országgyűlés berekesztetik Az első felelős magyar minisztérium megalakul. A jobbágyság felszaba-

"

55 —

díttatik. Erdély Magyarországgal egyesíttetik.— A forradalom kitör. V. Ferdinánd leköszön.

I. FerencJózsef. 1849—00. A magyar alkotmány fölfüggesztetik. 18tí0. Az októberi diploma az alkotmány visszanyerésére kilátást nyújt. 1861. A pesti orazággyiile's. Báró Vay Miklós kancellár. 1862.Aprovisorium.-- Gróf For gách Antal kancellár.