eg ed .h
-sz
tar .sk
yv
on
ek
ek eg ed .h
yv tar .sk -sz
on
ed
-sz eg
.sk
tar
yv
on
ek
.h
ed .h
eg
-sz
.sk
tar
yv
on
ek
TISZAI
ed
A'
N A G Y O B B
Á R R V I Z E K '
eg
TÚL
.h
A'
ELTÉRITHETÉSÉRÜL SZÓ.
-sz
E G Y KÉT
.sk
I R T A
VEDRES T E K I N T . NS. TSONGRÁD
ISTVÁN,
VÁRMRGYE
TÁBLA • B Í R Á J A ;
A' BÉTSI 'S MORVA ORSZÁGBAN A' BRÜNI MEZEI RENDES
tar
T S . K I R . TÁRSASÁGOK T A G J A , HAJDANI
on yv
FÖLDMÉRŐ.
ek
PETRÓZAI
PESTEN,
TRATTNER
J.
M. ÉS
1 8 3 0.
KÁROLYI
ISTVÁNNÁL.
.h ed eg r.s k-s z
— Alap nélkül tartósan nem állhat semmi; "s kizárólag csak azon tárgyat bírhatjuk igazi sikerre, mellyet természetes vagy m a t h e m a t i k a i renddel kezdünk , 's folytatunk.
ek
on y
vta
Gróf Széchenyi István Hitel 153. levelén.
.h -sz eg
ed Nem
O L V A S Ó !
r.s k
K E G Y E S
ek on y
vta
veted talám szememre K e g y e s o l v a s ó ! liogy ez elolt öt e s z t e n d ő v e l , — a' midőn tudni i l l i k a' sivány hoinokság használhatásárúl í r t a m , — hatvan esztendős koromban letévén tollamat, azt most ismét elővettem ; és a túl a' tiszai na gyobb árvizek eltérithetésérűl öszve szedegetett gondolatimat elődbe terjesztettem; lia megfon t o l o d , hogy : az á r v i z e k k e l , t ö l t é s e k k e l , s vizeresztő tsatornákkal hivatalom f o l y t a t á s a , é s fölválalt kötelességem tellyesítése alkalmával, mindég ügyem ,'s bajom v o l t ; — egyszersmind azon idő pontot is — mellyet hála az egek urá nak e l é r t ü n k ! — tekintetbe veszed , hogy már most! a' békességet szerető legjobb F e j e d e l m ü n k gondos kormán} a alatt, az árvizek kártékony ságától birtokainkat m e g m e n t h e t j ü k , és állandó haszon vétel végett bátorságba helyhezfethetjüfc. Minthogy pedig kevés mesterség kivan több t a p a s z t a l á s t , é s nagyobb vigyázatot m i n t 1* 3
3
.h
A
ed
a*' folyóvizek árjainak rend beszedése ; — mivel azon k í v ü l , h o g y ' : ezeknek igen sok segítő tár saik vannak a" k á r t é t e l r e , —'s maga a víz olly tulajdonsággal bir , h o g y az , az ellene állí t o t t vúdszerekben ejtett legkisebb hibát is r é s z é r e tudja fordítani , és minden m u n k á l k o d á sainkból fsúfot ű z v é n , kötiyörűletlen e r e j é v e l , gyakran ott is sírást okoz holnap, a' hol m a , a ' j ó lét kebelében mulatoztunk ! — Azért tehát : ha talántán n é m e l l y , ezen ér t e k e z é s e m b e n e l ő a d o d , s általad is j ó n a k talált észrevételeintet , a' vizárjainak eltéritése által s z á r m a z a n d ó köz haszon eszközlésére találnád is a l k a l m a z t a t n i ; — lég)' bizonyos abban, hogy i l l y fontos dolog végbevitelében k i m u t a t a n d ó ü g y e s s é g e d n e k , egyenes s z i v ű s é g e d n e k , és buz gó i p a r k o d á s o d n a k , egyedül téged illető fényes díjjai : az Isten á l d á s a ; - a ' n é p k ö s z ö n e t e ; a' fejedelem kegyelme; és a' birtokosok j u t a l m a z á sai fognak lenni.
eg
3
tar
.sk
-sz
3
ek
on yv
Hogy magyar h a z á n k b a n sok száz ezer holdföldeket gyakran d ö n t e n e k az áradó folyó v i z e k , és azokat nem tsak h a s z o n v e h e t e t l c n c k k ó t e s z i k , h a n e m : az azokon biztató r e m é n y s é g b ő l tett költséges m u n k á i t az i p a r k o d ó mezei g a z d á k n a k sokszor el is pusztítják — az n j i l v á n s á g o s a b b , minthogy megmutogatni szüksé gesnek látszassék. — Elegendőképen bebizo n y í t o t t á k ezt legközelebb a' 8 I 6 d i k i és 8 l 7 d i k i nagy árvizek , mellyek több m i l i o m n y i forintok ból álló k á r t okoztak a s z e g é n y s é g n e k ; 's e* m e l l e t t : hallatlan drágaságra — ötven forintra n e v e l v é n egy köböl búzának az á r á t , számtalan mezei gazdák m e g l á b o l b a t a t l a n Ínségre j u t o t t a k ! — sok:ik, —hatfWagyar országban említeni 3
1
d.h
k
k-s
ze
J
ge
nem szégyen — az éhség m i a t t n y o m o r ú l t a n el hullottak ! — Illyetén s z o m o r í t ó eseteknek n é m j n e m í i elmellőzése v é g e t t , j ó szivíi gondos e l e i n k ^ gátok és töltések t s i n á l á s á r a s z á n v á n tehetségeik e t ; m i n e k u t á n n a az e r e k , fokok torkainak á l t a l töltésével vagy e l z á r á s á v a l ^ a kissebb á r v i z e k től földjeiket egyszer k é t s z e r szerentséssen meg m e n t e t t é k ; — az a' kedves k é p z e l e t gerjede föl b e n n ü k , hogy: ha a' folyóvizek partjainjf o l l y rnagos töltéseket t s i n á i n a k m i n d e n ü t t , hogy azok, az eddig ott volt á r v i z e k magosságát meg haladják ; t e h á t : A z o k n a k k á r t é t e l e i ellen állan dó bátorságba helyheztetik földjeiket. A z é r t is közerővel azok t s i n á l á s á h o z hozzá fogtak; — de alig tellyesitették fültett tzéljukat , a' k i * folyó ágaiktól m e g f o s z t a t o t t é s töltésekkel öszvu s z ó r h a t o t t * folyóvizek e s z t e n d ő n k é n t mago sabbra n e v e k e d v é n , hogy azokon az első k é p zelet szerént tsinált mngosságú t ö l t é s e k e n , á r a dó vizeik k e r e s z t ü l ne ü n t h e s s e n e k j szükségessé t e t t é k azt, hogy a mint föllyebb föllyebb v a l ó dagadások k í v á n t a m i n d é g magosabb magosabb, egyszersmind szélesebb és e r ő s e b b töltések is tsináltassauak. — E* miatt a munka sok helyeken k í v á n t véget m é g m a i napig sem ér hetett. V a l ó ugyan: f e l s z á m l á i h a t a t l a n nagy hasz n á r a szolgálna az az Országnak , ha hogy az illyetén v i z á r k i ö n t é s e k m e g g á t o l t a t h a t n á n a k , 's ez által a' haszon n é l k ü l h e v e r ő t e m é r d e k föl dek rendes m ű v e l é s alá f o r d i t a t h a t n á n a k ; — mert igy : nemtsak az átsoigó v i z t k egész ségtelen kigőzölgéseitől a' Levegő megtisztul na ; hanem a' népesség is s z a p o r o d n é k , és az Országnak mind j ö v e d e l m e , mind tehetsé ge g y a r a p o d n é k ! — de ezt , « g y e d ü l —
r.s
T
ek
on y
vta
1
t
1
.h
—
más
-sz eg
ed
hogy a' folyó vizek á g y a i n a k töltésekkel való b e z á r á s a által eszközölni lehessen , arra : sok költség9 alig képzelhhető n a g y m i i n k a $ . — és bizofíyosan kiiieni számolható idő k í v á n t a t i k ! Ezeken k i v i i l : ha azt is f e l v e t j ü k , hogy illyetén i n t é z e t á l t a l , egy helyen ugyan h a s z o n ; de helyen t e t e A i e s k á r
eszközöltetik ; —•
igy : az ország átaljában v é v e kevés j ó t , t a l á m t ö b b k á r t v á r h a t belőle : — sőt olly különös k ö r n y ü l á l l á s o k b a u , mint az 1772 , 1813 , 1816, és 1817ik Esztendőkben voltak az Á r v i z e k ; — egész pusztulásoktól lehet r e t t e g n ü n k ! — és m i é r t ? — mert egy földből álló töltésnek v é d e l m é r e bízzuk J ó s z á g i n k , és mezei t e r m é s i n k m e g ő r z é s é t ; — és azon hatalmat, mellyel né k ü n k , m i n t földlakosaiuak kellene a folyó és á r a d ó vizeken u r a l k o d n i , k i eresztvén ke zünkből , a z t , az ő buta erejüknek átengedjük — ü g y : k ö n n y e n által láthatjuk : hogy ezen t ö r e k e d é s e i n k k e v é s , és t ö b b n y i r e kétséges j ó r e m é n y s é g g e l biztathatnak. Magyar Országnak t ú l a' Tiszai k e r ü l e t e i b e n , a' Szamos, T i s z a , és Duna k ö z ö t t , ne vezetesen: S z a t h m á r , Szabolts, B i h a r , Békés T s o n g r á d , T s a n á d , A r a d , T o r o n t á l , és Temes V á r m e g y é n e k egy r é s z é b e n , és nagy K u n s á g b a n — Az á r v i z e k kiöntéseik okoztatnak leginkább a Tisza, Szamos, Kraszna, B e r e t t y ó , E r , K ő r ö s , M a r o s , T ö m ö s , Berzova 's m á s a p i ó b b fo l y ó vizek által , mellyek t u d n i i l l i k a keleti
yv
tar .sk
J
on
1
J
ek
*) A' töltéseket nem kell tsiriáltatni abból a' tzélból, hogy: a' folyó vizek árjai, soha se (inthessenek k i , mert ezt nehéz, vagy Utlam — lehetetlen is eszközleni; — hanem abbul tsak, hogy: az azok kiönté sei ellen, löldeinket védelmezhessük még lehet!
eg ed .h
7
H e g y e k r ő l ' letódult esső^t és o l v a d ó rióvizeket öblükbe nem s z o r í t h a t v á n , a' t ö b n y i r e egye nes lapály földön szétterjesztik. — Már : ha ezen "Vizkiüntéseket töltések tsinálásával akarjuk meg a k a d á l y o z t a t n i , 's annak s i k e r é t , a m i n t l u d * n i i i l i k a' m u n k á t és költséget r e á szánnak^, na gyobb vagy kissebb mértékben kívánjuk tapasz talni ( t e h á t : ezen dolgot h á r o m féle p o n t o k b ú i lehet tekintet^, és visgáhjt alá v e n n i ; Ú g y m i n t l s z ö r : Ha tsak azon helyek t ö l t e t n e k á l t a l , mellyeken az emiitett folyó v i z e k g közönséges áradásban eddig is kiönteni szoktak; — 2szor: H a hogy az 1 8 l 6 i k i á r v i z e k , ott helyben akkor volt magossága m e g a k a d á l y o z t a t á s á h o z lesznek a töltósek alkalmazva. 3szor: H a hogy : m i n den ezután is k ö v e t k e z h e t ő árvizeket megakar unk azokkal a k a d á l y o z t a t n i , és az emiitett Nemes V á r m e g y é k e t az árvizek továbbá k i ö n tése i r á n t tökélletes és örökös bátorságba helyheztetni. A' m i az elsőt i l l e t i , az bizonyos, hogy minden ereket , fokokatj. és laposabb t á j a k a t által lehet t ö l t e n i ; de — olly gondosan k e l l tselekedni ezt i s , h o g y : a' v i z ^ se a töltésen m a g á n , se pedig az alatta való földön által ne szivárogjon; nehogy jra'szivárgás alattomban ne v e k e d v é n , v é g r e Töltés s z a k a d á s t okozzon. — Ezen munkálkodással azomban » tsak a közönsé ges kiáradásokat a k a d á l y o z t a t h a t t y u k meg ; a' na gyobbakat é p p e n nem. Sokszor n y e r ü n k ugyan véle , de — sokszor , hatsak j ó j ö v e n d ö l ő k nem vagyunk , ugyan v e s z t ü n k ám ! és te teinessen megbukhatunk; — m e r t : nem tsak tavaszkor , hanem gyakran n y á r o n is , télért is elő j ö n n e k az ái"vizek , é s m i t t a l á l n a k , e l s ö p ö r n e k ! — e' m e l l e t t : nem elég ám még az
-sz
3
tar .
sk
3
ek
on
yv
3
3
A
.h
8
ed
a' bizonyos h a s z o n v é t e l r e , h o g y : a' posványságot tsak e l k e r í t s ü k ^ és az árvizektől megsza b a d í t s u k ; a' l a p o s i n g o v á n j os^ és mélyebb helJyeket a' hol v a n n a k , fel is kell jszapoltatni ! t
— Úgy"
IfJl^Ll^V
fordí
"MÍvelés alá liajiynn^an
2
r
tar .sk
-sz
eg
tani ^ _ é s j ö v e d e l m é t venni. — Ezek azomban noha tsekély m u n k á k n a k l á t t z a t t a s s a n a k lenni első t e k i n t e t t e l , még is annyi Ns. Vármegyékben o l l y sok erek, fokok'jjorkolatfyainak erős által t ö l t é s ö k r e , és a' mélységek fóliszapolására sok dolog, sok. idő és igazi sikeres munka k í v á n t a t i k ! — ha m i n d j á r t közbe közbe veszedelmek nem t ö r t é n n e k is. — A' második esetre készülendő t ö l t é s e k , n y i l v á n s á g o s , hogy hosszabb, magosabb és szé lesebb állapotot kivannak ; következőképen an nak eszközölhetésére sokkal több k ö l t s é g , mun k a , és több idő is szükséges. — Evvel is azom ban még az á r a d ó vizek kiöntéseit k o r á n t sem a k a d á l y o z t a t h a t j u k meg e g é s z l e n ! •— m e r t : a' töltések által öszveszoritatott vizek magosabb r a , — m i n t külümben szoktak, n e v e k e d v é n , m i vel azon fokokon és ereken, a' mellyeken r é genten b á t r a n elfolyhattak, 's most azok talám m á r erősen ellévén t ö l t v e , által nem törhetnek; .— olly helyeken lévő töltéseket szaggathatnak el a' földagadt vizek á r j a i , mellyeken még az előtt folyások nem v o l t ! — Ez u t á n ugyan azt lehet ellenvetni , h o g y : „ o l l y e r ő s e k l e g y e n e k a' t ö l t é s e k ; h o g y a z o k a t a v í z e l ne s z a g g a t h a s s a ! " — megengedem, de — azt m o n d o m , hogy: áltaJ_fogja l ^ g n j _ a ' j ö l tések k ö z é öszj[e_Jizorito^U^_jieyjkeilő_^ízjrja azokgt, és teJ_ejökiLn_tsináJ_jnagáiíak--^ a' k i ö n t é s r e ! — Többször m e g t ö r t é n t ez a' Marosi t ö l t é s e k k e l T o r o n t á l V á r m e g y é b e n , *s nevezet
ek
on
yv
t
1
.h 9
tcsen 817dik esztendőben ( ha j ó l e m l é k e z e m ) nem a régi ereken, fokokon hanem a' mago sabb tájon lévő töltést által hágván az á r a d ó víz, Nagy Szentmiklós m e z ő v á r o s á b a i s , hol t á l a m a' r é g i b b , az az a' töltések tsinálása előtt v a l ó időkben soha se volt v í z ! — szörnyű hirtelen séggel betolakodott; — lefelé m e n ő útjában pe dig A mit tsak é r t , mindent m e g k á r o s í t v á n , k é t falut is e l p u s z t í t o t t ! — p e d i g : m á r a k k o r i időig a'Maros töltésein , mellyek hosszúságukban: mint egy 7—8 mértföldet tesznek, Ns. T o r o n t á l Vár megyének nagyobb része 25 e s z t e n d ő k i g dolgo zott! —• és a' vizek régi nagy á r a d á s a i n a k ma g o s s á g á t , töltéseik j ó v a l is m e g h a l a d t á k HZj?"— Illyetén veszedelmekkel k ü s z k ö d ö t t Makó vá rosa is T s a n á d V á r m e g y é b e n , töltései m i a t t gya-
.sk
-sz
eg
ed
3
ek
on
yv tar
*) Ugyan tsak ezen 817n"ik esztendőben ,,Etskára men tünkben: Bébtül fogva Bessenyőn , Kis és Nagy Teremia'n keresztül Kikindáig , látván mindenfelé az idei árvizeknek szomorú nyomait, az a' fölséges re ménység támadott föl bennünk, hogy: tsak ugyan lészen valamikor még is olly idő , a' midőn a' T o rontál Vármegyei földes Uraságok , és lakosok , el unván a' víz árjai állal szörnyű károk szenvedése mellell okoztatott háborgatlatásokat ; öszve knjjlsolt erővel, és tehetséggel azon fognak munkálkodni, hogy a' Maros vize dagállyának egy részét, vagy az Arankán, vagy más újonnan ásatandó Isáltírnán, a' Vármegyén keresztül lebolsássák ; és gyönyörű föl deiket, 's gabonáikat annak elpusztításaiul megmen tsék! — mert valóban: ezen Vármegyében, ha tsak az idén , és tavai a' IMaros kiöntései által okoztatott kÍ£oj^t_v^^jik_is öszve_; azoknaL_mjmnyÍ£éga*„könnyű számvetéssel fölmegy annyira , . a' me.uriyú_r>énzbe telne" á* fönt emiitett munkának tökélletességra való haj tatása! — pedig a' kár, — mellyet említek , tsak két esztendöbéli!"— Lásd a' nemzeti magyar Gazda löUdik eszt. utolsó felét, 17<Jik szám ailatt.
eg ed .h
10
yv ta
r.s
k-s z
kor izben-S^! — k ü l ö n ö s e n pedig S21dik eszten dőben (3dik Júliusban úgy tetszik) a ' m i d ő n meg h a l a d v á n a' t ö l t é n k magosságát a' Maros v i z e , a' városba berontott; sok száz h á z a k a t ledön tött ; t e m é r d e k k á r t , nagy n y o m o r ú s á g o t ^ és keserves veszedelmet okozott! — Ha azt mond j a ismét erre valaki : „ m a g o s i t a n i i s k e l l a' t ö l t é s e k e t m é g j o b b a n i s " ! — ez igen lielyesen van e l ő a d v a ; — d e — í g y : m á r a' régi i d ő b e l i , a' töltések tsinálása előtt volt nagy á r vizek magosságokhoz m é r t , vagy szánt töltések magosságát meghaladjak! — nem de? — ez iránt azomban : fontoljuk meg a' következő tzikkelyt. A" harmadik m ó d s z e r é n t j v á l j o n : lehetne e a' folyóvizek árjai kiöntéseit , t ö l t é s e k k e l , örök időre meggátolni ? — az iránt i l l y véleke déssel vagyok, t u d n i i l l i k : a) Azt t u d j u k , hogy : azon vizek , mcllyek a' hegyek közül a' lapályos t é r r e lefolynak, za varosak szoktak lenni esső s z a k a d á s o k , vagy hó olvadások idejében. b) Azt is t u d j u k , nem tsak a vízi mester ség t ö r v é n n y e l s z e r é n t , hanem tapasztalásból is, hogy : ha a' zavaros sebes v í z , főkép: olly egye nes helyre j u t f o l y á s á v a l , a hol az esetje meg kissebbedik, 's igy : a' sebessége meglasstidik/ ott tisztulni kezd, és az iszapot á g y a fenekére lerakja, — 4^ár 3
3
ek
on
*) Itt, a' Maros két partján lévő töltések igen közel van nak egyraís'ioz helyheztetve; de — azért: noha se besebben folyik is a' víz mint másutt, — egyedül tsak az eszközlődhetik, hogy: az öszve szoruláson mind fölül, mind alól, a' szélessebben, és tsendes8ebben haladó víz által lerakott iszaptól a' folyó víz á g y a , következőképen annak fölső szine i s , mint kevés eselü folyóban , föllyebb emelkedik , nem pedig az: hogy mélyebbedjék a'víz ágya; — Vagy pedig: hogy több yíz follyon el.
eg ed .h
II
c) H a lerakja a' megtsendesedett folyású zavaros viz az iszapot az ágya f e n e k é r e ; t e h á t a' viz ágya feneke m i n d é g magosabb,magosabb lesz. Ha igy van d) Mivel a' folyóvizek szokott m é l y s é g ü k e t idő szerént mindég m e g t a r t j á k , ágy/tk' feneke magossabban n e v e k e d v é n , felső sziniil is a sze r é n t magossabbra emelkedik, — e ' ' m i a t t c) A' meg magosodon folyó v i z e t , h o g y k i ne (inthessen , — s az ágyában megtarthassuk ! — a' mellette lévő , vagy őtet őrizet alatt t a r t ó töltések magossagát szüntelen és a' szerént k e l l e m e l n i , a mint a' folyó víz a' maga ágyát ma gossabbra iszapollya , avagy a' fölső színét fölemeli. — T e h á t : valameddig a magosabb h e l y r ü l lefolyó zavaros v í z ^ a' t é r h e l y e k e n is a r á n y o s sebességgel .nem folyhat , addig m i n d é g nem tsak az á g y á t , hanem fölső színét is fölemeli — így : a' töltések magossagát is m i n d é g föl lyebb emelni elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Már most az a k é r d é s : M i k o r less/, az, hogy : a* Torhelyeken is ahhoz a r á n y o s sebességgel folyjon a' v í z , a mellyel aZj.a" magossabb he lyek közül kifoly a t é r h e l y e k r e ? — F e l e l e t : akkor , a midőn a' t é r h e l y e k e n lévő f o l j ó víznek ágya,, h u z a m o s s a n , a r á n y o s 1 e j t ő s s é g g e l l é s z e n öszve kaptsolva, a H e gyek közül k i jövő F o l y ó v í z torkolaftya magosságaval. * ) — Addig tehát m i n d é g , , és olly ma gosra kell emelni a ' t ö l t é s e k e t , hogy azok,, azon lejtőséggel m i n d e n ü t t ^ é s mindenkor a r á n y o s a n megegyezzenek. — Ezt mondja az a l k a t e s m é r e l ! 3
-sz
3
3
.sk
3
tar
3
3
3
on
yv
3
3
ek
*) Ezt a' helyet »tt kell képzelni, a' hol a' hegyek közöl kifolyó viz nagyobb esete elfogy , és az alatsonyabb ' lejtre, — melly ezu án folyvást tart, — leérkezik.
eg ed .h
12
(Theoria) — De — a ' t a p a s z t a l á s is bizonyíttya ezt annyiban, a' mennyiben valamelly k ö r n y ü l állások a'.dolgot meg nem akadályoztatják , vál toztatják , vagy hátráltatják. — Mennyire valósodik meg ezen állítás? — azt lehet látni To rontál V á r m e g y é b e n , a" Tsanádi R é v n é l , holt* a' töltések tsinálása előtt a' vizek áradása ide j é b e n is lehetett szárazon Tsanádrul a révbe m e n n i ; most —• a' Maros vizének felső színe azon régi száraz útnál sokkal magossabb, — úgy hogy: ott a.' töltésen általmenne a' v i z , egész Tsanád helységet e l p u s z t í t a n á ; szinte úgy van a''Maros jobb partján Tsanád V á r m e g y é ben , Makó Püspöki város mellett is a rév n é l — a hol minekelőtte még töltések Vol tak , h á z a k a t építettek a v á r o s b e l i e k ; sőt a' v á r o s . J i á z á t is oda h e l y h e z t e t t é k ; 's most,min e k u t á n i i a a Maros töltései állanak i olj^inagosságra emeltetett fél a" folj ó vizjehjőjjzine, hogy az sok házak teteje nt;ijrosságáL_is_mi^--haJa(lj a j — ez tehát abból k ö v e t k e z e t t , hogy: a folyó v i z , magának arányos lejtőssége készí tése v é g e t t , folj ásának alatsonyahb agyát min dég t ö l t ö g e t t e ; s igy lassan lassan felső színével a* szomszéd lapály földek magosságát fölülhaladla.
-sz
3
3
3
tar .sk
3
3
3
ek
on
yv
A régi i d ő b e n , minekelőtte tudni i l l i k a' Maros töltései tsináltattak , az á r v i z e k , k i ö n t é seik a l k a l m á v a l , m i n d e n ü t t hagytak iszapot maguk u t á n ; — Ez által a' föld színe magossa gát,. tsak nem olly arány szerént n e v e l t é k , hol egy hol más helyen, a' mint ágyuk fenekével eggyütt felső színük is emelkedett. — Iflzt lát hatni sok folyó vizek partjain s z e m b e t ű n ő , egy másra ülepedett földbőrökbúi. — .V mint ezek a' külső szabad helyeken magos|odtak, úgy a városok-, vagy helységek ú t t z á i * s Riatzai (ha nem egy formán is m i n d e n ü t t ) emelkedtek , a r á n y szerént a' mellettük folj ó vizek magossár
1
3
.h
13
ed
gával. — Szeged városát említem tsak i t t hclj'ben, hol egy két 's több ölnyi mélységre isl i o n l o t t j , vagy töltött földet j sőt azon m é l y s é g re é p ü l e t e k ^ ' s szobák m a r a d v á n y ! t is találhat n i ' ; pedig most a' Vizszine ^ azon helyeknél egy két öllel is magossabb áradáskor ! — A' Barátok temploma nagy ajtajának küszöbjén alig hogy az esső viz beneírj f o l y ; — V.-aj,tem plom mellett lévő folyosó padolása , a' külső föld színénél jóval is lejjebb ^an. — Ezek is tehát azt m u t a t j á k , hogy: azon egynehány száz esztendő ó t a , miolta a' Templom é p í t t e t e t t ; a* város föld/e,útszái, vagy Piartzai magos-sodtak , mintegy olly arányban a m i n t a Tisza vize ágya emelkedett *) Mind ezekből tehát a' tetszik k i , hogy a folyó vizek m e l l e t t t s i n á l a n d ó T ö l t é s e k igazi t e r m é s z e t e s , és a' k i v á n t állapotra szük séges m a g o s s á g a tetejére tsak akkor tehettyük fel a' zöldágat, a mikor.azon folyó-vizek (nem vévén számba i t t az őket öblökbe fogadó
-sz
eg
m
3
3
.sk
3
a
tar
5
ek
on yv
*) Ez előtt mintegy 25 esztendővel, az iigy nevezett Prófonlhiíz megélt lévő víz állás közepe táján, egy régi Templom iundamcnlomát ásl;ík k i : — szinte ú g y , a' váro's moslani majorja belső véginek által ellené ben, az Eugenius sántza oldalában, hasonló épület széles, ós mély fundamentumát, hánytuk ki a' tőid ből. — Ezen helyek is azt. imitálják , hogy: a' hol régenlen a' földnek száraz, és magos szine volt, ott: már most résszerént vízállás , résszerént alatsony hely légyen a' többi körmékre, és a' Tisza vizének színére való nézve. — így van Pesten , Budán , Béls— ben is! — a' Duna vize mellett. Pesten, ezelőtt tsak 4) esztendővel is, a'Duna partja, sokkal alalsonyabb Volt mint most! — Azomhai a' Duna, \s más tisz tábban folyó vizek, ágyukat, nem emelik föl olly hamar, 's annyira mint a' Maros; melly a' hegyek közül lehozott iszapot több ízben egész a' Tiszába bész-dUa vinni magával.
eg ed .h
14
folyók ós némclly m á s , p . o . hajlások által okoz h a t ó a k a d á l y o k a t ) a r á n y o s sebességgel folynak m i n d e n ü t t ahhoz k é p p e s t , mint ott folynak a' v i z e k , hol a' magosságtul a' l a p á l y o s r a leérkez nek. — H a tehát ezen fcnéktétel á l l , úgy m i a' közbe közbe, 's pedig a' gyakrabban j ö h e t ő veszedelmeken kivül se érhetjük végét egy h a m a r , — V azon m u n k á n a k , h o g y a folyó vize ket töltések közé szorittsuk , " ^ f ha m i n d j á r t nagy k ö l t s é g g e l ^ és egész erővel k í v á n u n k is feltett tzélunk elérésihez törekedni. — Azomban tegyük f e l , hogy mind ezen nehéz ségeket j f Magyar ország túl a t i s z a * k e r ü l e t e , valami okkal móddal m e g b í r h a t n á , de -t* m i lenne b e l ő l e , ha hogy minden folyó v i z e i , töl tések k ö z é s z o r i t a t v á n , a' körül lévő r ó n a föld színénél fellyebb , úgy szólván a' L e v e g ő b e ! e m e l t e t n é n k fői? — Sokkal veszedelmessebb helyheztetése volna akkor hazánk ezen részének/ m i n t H o l l a n d i á n a k , mert az leginkább tsak a' tenger dagadása által okozható el öntést ül félhet, melly a' n a p o n k é n t , h o l n a p o n k é n t , vagy esz t e n d ő n k é n t előfordulni szokottnál külömben magossabbra nem igen nevelkedik. r
-sz
3
tar .sk
3
ek
on
yv
* ) A' Skaldis vize ugyan Belgiumban töllések közé fog lalva fut a' tengerbe ; — de olly magosra vannak a' töltések emelve : hogy a' benne lévő víz fölső színe, a' tengernek legnagyobb löldagadásával , és azon inagossággal is arányosan megegyezzen , hol az a' lapályra lefolyik. — Itt lehal mar a' kiöntéstől nints félelem; 's e' nélkül lakott azun töltés oldalában báró Yay Miklós Generális, még mint Ingenieur Tiszt, több ideig; és egy felől az előtte való mélységet, másfelől a' fölötte folyó nagy vizel bámulással szem lélvén , a' mesterségnek a' természettel való öszve szerkezlelésében , tsudálla az emberi esz szép gondolatjának valóságra való hozatását.
.h
De i n i a' folyó vizek ágyai e m e l k e d é s é n e k evvel 3L töltések magossilásának^. valameddig végit nem é r j ü k , 's ú g y még a z u t á n i s a' vég k é p p e n elpusztító veszedelmektől m i n d é g retteg ni k é n t e l e n i t t e t i i n k . * ) M i lenne b e l ő l ü n k ? ha még napkelet felől egy á l t a l u n k m e g b á n t o t t el lenség is meglepne, főkép v i z á r a d á s i d e j é b e n ? Töltéseinket o t t , a" hol velők k á r t tehetne, el-» v a g d a l t a t v á n , nem de nem? é l e l m ü n k é i eggyütt é l e t ü n k e t i s , egynehány napok alatt , mind semmivé tenné 's birtokainkat t u l a j d o n á n a k elfoglalná. * * ) Egy Á r m á d i a volna tsak az azon való v i g y á z a t r a szükséges , hogy téli időben a' J é g ^ valahol meg ne tolódjék * 's a' töltést szét ne t ú r j a ; avagy a* vizeket a' töltések magosságán k e r e s z t ü l hágni ne k é n s z e r i t t s e . — H a a' v á r a kat számos katonasággal szokták b e k e r í t e n i , hogy az ellenség belőle kinejöhessen , 's ha k i j ö n , meggyőzettessékj — Ugy n e k ü n k minden nagyobb á r a d á s idejében számos ő r ö k e t 's v i r r a s z t ó k a t kell tartanunk, a.' v é g e t t , hogy a töl-
ed
7
y
3
vta
r.s k-s z
x
eg
r
on y
*) Ha a' folyó vizek töltésekkel szoritatnak ö s z v e , a' ** szomszéd birtokosok is ellenséges helyhezlelésbc le hetnek egymás- iránt, víz áradás idejében ; — mert: ha tálam egyiknek gyengébb a' töltése, mint az át ellenben lévő szomszédnak ; nem de nem : igyekszik kiki magárúi eltéríteni a' veszedelmet? — tt
ek
* ) Belgiumban . és Hollandiában i794dik esztendőben, a' I rantzia háború alkalmával, -ok városok, nevezelessen: Bréda , Amersfort, Herzogcnbusch 'a a' t. környékeit vízzel öntettek e l , hogy az ellenség azok hoz ne közelíthessen. — De — ezen vizek , a' reá kö vetkező télen megfagy v á n P i c h e g r ü Generális ármádiáját megbírták; — ki is, olly patkókat tsináltatott a' gyalog katonaság számira, mellyek által a" legsikamlóbb jégen is, bátran, is/.ánkodva vagy sikúrkózva, minden lánlorodús nélkül álm hetett.
ed .h
1G tésekbeii o l l y k á r o k a t , az e m b e r e k , á l l a t o k , f o r g ó s z e l e k , h a b o k , f ö l d i n d u l á s o k , felhőszaka d á s o k ' s a ' t. ne tehessenek, m e l l y e k á l t a l a v i z öszve s z o r í t o t t á g y á b ú l k i r o n t h a s s o n , és ben n ü n k e t m e g k á r o s í t h a s s o n , g o n d , b ú , h a j , ag g ó d á s , n y u g h a t a t l a n s á g , m u n k a , fáradság, költ s é g , k á r , s z e r e n t s é t l e n s é g , m é g a' végső pusz t u l á s is *>ésj^jsjmjjaai£jű^a ^zöníör ú v a l ó b a n s z o m o r ú i l l y dologrul tsakgondolkoz ni i s , hat reá k é s / ü l n i . Azt szokták mon dani , j o b b a' veszedelmet k i k e r ü l n i , m i n t \ ele szembe s z á l n i , m i é r t ? mert igy sokat v e s z t ü n k —• a m ú g y ? — n y e r ü n k ! T e k i n t s ü k meg egy kevéssé S^£gcd v á r o s á t / m i n ő á l l a p o t b a n v o l t az l S l ő i k e s z t e n d ő b e l i á r a d á s o k i d e j é b e n ? — Szeged^ és S ö r e g k ö z t Bá n á t b a n » közel 500 ölnyi nyilasa vagyon az á r v i zek l e f o l y á s á n a k , mellynek a Tisza vize m i n t egy 75 ölnyi r é s z é t t e s z i ; a' többi n y i l a s o k , & a fent álló k i l e n t z hidak alatt vannak a' k i ü t é s helyin. — Ezen nyitáson k é n t e l e n i t t e t tek t e h á t azon t e m é r d e k vizek , mellyek a' M a r o s t u l kezdve fölfelé , Marmaros ^ és He. ves V á r m e g y é i g , 's azokban vagy eredtek , vagy elterjedtek , egy tavaszi idő alatt á l t a l f o l y j n i . — Az e m l í t e t t e s z t e n d ő b e n o l l y magos volt az á r v i z Szegeden, h o g y a z ^ a z 1772ikit négy h ü v e l k n y i m a g o s s á g g a l fölül haladta, pedig a Maros v i z é n e k á r j a , kiszaggatván t ö l t é s e i t , To r o n t á l V á r m e g y é b e n m á r akkor szét t e r j e d t * s ide nem j ö t t . — A ' v á r k a p u j á n ^ és a' kerek b á s t y a a b l a k á n , k e v é s héjjá volt , hogy be nem futott a v í z , a m i n t ez föl is van jegyezve; M a g á b a a' v á r o s b a * minden laposabb helyen f ö l f a k a d t ; s ő t a' k ö r ü l l é v ő magosabb helyeken f e k i i v ő szőllők a r k a i b á l is ^ b e f u t o t t a v á r o s b a ; soi'; k u n k b ó l k i ö m l ö t t a' v i z ; 's t ö b b u t s z á k elü n i ' ö t i t ! . e g é s z l e n ; — a' k e r t e k ú s z t a k , gyalog 3
ek
on
yv tar
3
.sk
-sz
eg
3
3
x
3
3
3
.h 17
j á r n i hidak ' s p a l l ó k nélkül nem l e h e t e t t , — ezer h á z n á l több öszve d ű l t , t ö l t e n i ' v a l ó f ö l d e t * m i v e l abboz férni nem lehetett, és messze is volt a v á r o s t ó l t a' V á r s á n t z á b ú l h o r d t á k az emberek h a j ó k o n , hogy az udvaraikon k e r e s z t ü l futni t ö r e k e d ő á r v i z e k n e k g á t o k a t vethessenek 'á t. e' f.,pedig a k k o r , a' f e n t e m l í t e t t S z a t h m á r , Szabolts, B i h a r , Arad, Békés 's a 1 . V á r m e g y é k * t é r f ö l d j e i n , közel 50—60 E3 M é r t f ö l d e k e n he vert még a szét ö n l ö t t v i z F e b r u a r i u s t ó l fogva J ú l i u s i g , s tovább is i m i t t a m o t t , nem s z á m o l v á n t e h á t a z t , hogy félesztendő a l a t t mennyi gő zölgött k i ezen v i z e k b ő l ^ 's m e n n y i t i v o t t b é maga a' f ö l d ? — ha hogy azok töltések á l t a l m i n d — a' folyó vizek t e t e j é r e felszorittattak v o l n a , a' Maros se t é r t volna k i öblébül Toron tál V á r m e g y é b e n ; h ú s v é t ü n n e p e táján a' m i d ő n legmagossabbra emelkedtek, m i n d Szeged mel l e t t , a fent emiitett nyilason á l t a l f o l y n i k é n szeri ttettek v o l n a , mennyivel nevekedett volna m é g magossabbra a mondotton fölül a' v i z á r j a Szeged várossá h a t á r j á b a n ? egyszersmind Tsong r á d V á r m e g y é b e n is? hol akkor szinte ú g y az ország utak viz alatt v o l t a k , sok p u s z t á k , neve zetessen a Derekegy h á z i n a k is nagy r é s z e ú s z o t t , n é m e l l y helységek vizben á l l o t t a k , a' s z ő l l ő k , s z á n t ó f ö l d e k , k a s z á l ó k nagy r é s z i n t e l ö n t ö t t é k 's a' t. — azt k i lehetne talán s z á m o l n i a' föld és v í z m é r ő k n e k ; de Szeged v á r o s s á n a k és Tsongrád V á r m e g y é n e k , az e l p u s z t u l á s t ó l v a l ó ret3
k-s ze g
3
ed
v
3
3
f
3
x
vta r.s
3
1
on y
3
ek
') Nyári meleg napokban , 24 óra lefolyta alatt, egy 120U térölnyi hold földön átsorgó v i z b ő l , kigözölög 900 tölt láb (pes cubicus) avagy: 525 a k ó ; az az: azon víz, le apad ^ rész hüvelknyire; középszerű melegségben pedig i résznyire Azt írja Ballá Antal U r : iu Disquisitioue — an l ons lapideus — iatra Budám et Pesünum erigi possit? I7b4. J
2
d .h
18
tegés nélkül kiállani főbbé lehetetlen. — IrtózJatóTkép az, midőn éjjel is nappal is gyakran félre verik a harangot, s e z r e n k é n t szaladnak az emberek a' városbúi a töltések veszedelme m e g g á t l á s á r a . Az otthon maradtak a' nagy r é müléstől fölállott hajszálokkal ^ és meredt sze mekkel iürkészik az i i t a t , merre fussanak, és k i r a g a d h a s s á k inagzattyaikat legalább a halált okozó nagy v e s z é l y b ő l , megfelejtkezvén minden v a g y o n k á i k r ó l , tsak életük szabadulása tsillamJik e l ő t t ü k , és az ú t , de a' mellyre nem talál n a k ; — illyon forma képet mutatott Szeged vá r o s s á I816dik eszt. illyen volt azoké é p e n , k i ket a v i z e l p u s z t í t o t t ! ,,Nagyobb sebességgel folyt volna le az ár víz Szeged m e l l e t t , ha magossabb lett volna" — azt veti elő egy hideg vérű Tudákos ; „ s i g y h a m a r á b b megszabadult volna a' r e t t e g é s t ü l — Igaz biz az! de hová ment volna az a v i z ? és mennyi ideig folyt volna? hiszen „ Torontál Vár m e g y é n e k nagyobb része is viz alatt hevert mar a k k o r ! Szegedrúltt. a K i k i n d a i v á s á r r a hajó k o n mentek a' kereskedők és Mesteremberek; 's onnét a Böge Tsatornájáig szabadon lehe tett minden felé tsonakázni. Elég volt Torontál V á r m e g y é n e k azt a' vizet szenvedni, mell) a Maros töltésén által r o n t o t t , 's nem k i v á n t töb bet. — A n n á l i n k á b b azt n e m , hogy a fentemlifett V á r m e g y é k n e k tavai -.is , kebelében terjeszkedjenek szét. — Hogy ha pedig Sze g e d n é l ^ az árvizek még 10—12 h ü v e l y k n y i v c l magossabbra nevekedtek v o l n a ; úgy; mivel Szeged Várossá ezen r e n d k í v ü l való magossáphoz nem volt elkészülve , tsekély zivatar a l k a l m á v a l , a töltéseken a' viz általrontott volna ; és nem fsr.k a szántó f ö l d e k e t , legelő m e z ő t , szöll ő k e t , hanem a lakó h á z a k a t i s , bent a' v á r o s x
%
3
3
ge
3
3
r.s k-s ze
J
3
3
33
3
3
ek
on y
vta
3
3
3
3
%
3
3
d.h 19
ban , nagyobb r é s z i n t elöntötte és szét pusztí totta volna. *) Lehet e' k í v á n n i evvel hasznot, és kinek ? — Mind ezekből tsak az tettszik k i , h o g y : töltések J_smálásjtval^^aXJ&ESZjijjLgjrivánt tzélját az__jr_vizek ineggátlásában eJ_-B£m é r h e t i . — Lássuk például mennyire haladt a dolog Torontál V á r m e g y é b e n ?
ge
v
3
ze
3
k-s
M i v e l a' Tisza v i z e , Szeged v á r o s s á mell e t t , ellenzetté a' Maros á r j a i n a k sebessebben v a l ó b e f o l y á s á t ; igen t e r m é s z e t e s v o l t , hogy ez f ö l t o l a k o d v á n , magának az a r a n k a öblöt tsinálta segítségül fölösleg v a l ó á r v i z e i n e k leszállítására. -*J&f így folyt ez több századok alatt k é t ágon a.' T i s z á b a , m i n t egy hét m é r t f ö l d n y i távulságra e g y m á s t ó l . M i n e k u t á n n a azomban , a'
yv tar .s
v
on
*) Szeged városa mintegy öt ezer ölnyi hosszaságú töltéssel védelmezi a' víz árjaitól környékéi , nyolczvan esztendő óta, a' nélkül, hogy ezen védelmezése más helységeknek kárára volna : vagy a,' Tisza vizének árji magosságában , valami szembetűnő változási okoz na; mivel: ezen töltések, a' Tisza folyó vizétől, mintegy: egy mértföldre a' laposságon lévén fölál-f li'tva, tsak azon kiöntött árvizek ágát akadályoztat ják , mellyek közel a' varason alól , Máté nevezetű ér által, a'Tiszába úgy is vissza folyhatnának. Illyesded helyheztetésűek a' Vedresházi töltések, is, túl a' Tiszán, a' Söregi uradalomban, Torontál Várme gyében. '' i
ek
**) Ollyan helyen, a' hol. a' folyó víznek kevés esetje van, ha vizár eresztő ágat tsinálunk , úgy: a' lehelő árvíz nagyságát , vagy magossagát kissebbitjíik. — Ellenben: ha ottan tsinálunk vizereszlö ágat, a' hol a' folyóvíznek elegendő esetje van ; úgy ott a' víz szét oszolván ,'s annak magossága, evvel együtt se bessége is megtsükkenvén , az, az ágyát iszapolni,
2*
.h
20 *\
-sz
eg
ed
fent m á r előhozott o k o k b ó l , az Aranka ágaisznp o l ó d n i , 's v i z é n e k felső szine is emelkedni k e z d e t t , partjait m e g h a l a d v á n , a" szomszéd t á j é k o k r a k i ö n t ö t t , és azokat haszon vehetetlenn é tette. — Ugyan azon okokbúl ezt tselekedte az anya ág i s ; az is t u d n i i l l i k : s z é t f u t o t t á r a dása idejében minden felé a' t a l á l t lapplyokon, és m a g á n a k e r e k e t és fokokat készített. —• Szó volt ez i r á n t I l d i k Jó'sef Tsászár u r a l k o d á sa i d e j é b e n , és a' Maros vizének a ' r é g i k é t ága kon , a' Tiszába való befolyásának j ó karban v a l ó helyheztetése javasoltatott; de ez által az k í v á n t a t o t t , hogy az Aranka öble kitisztitassék és a Maros vize árjának régi m ó d szerént Va ló leszállítására elkészíttessék ; azon előre való v i g y á z a t „ és gondoskodás m e l l e t t , hogy a' Ma ros régi f o l y á s á t , és Szegednél a Tiszával való egyesülését is megtarthassa, és folyvást, m i n t az e l ő t t , hajókon terheket emelhessen Szeged v á r o s s á n a k p i a t z á r a . — E r r ő l Sax v í z m é r ő ú r Rajzolatot is készített az akkori i i d ő b e n , de an nak használását a hamar egy m á s után követ k e z ő sullyosy és t a r t ó s h á b o r ú k megakadályoz t a t t á k . — Azomba nem szívelhetvén T l t s Ns. T o r o n t á l V á r m e g y é n e k Rendjei a z t , hogy a* V á r m e g y é n e k nagy része a' Maros vize árja alatt tovább is sinlődjék: k ö z akarattal, és va l ó b a n nemes t z é l l a l , a' Maros lapossabb part j a i t töltésekkel megerősitettni eltökéllették.—Sok r a is v i t t é k a'dolgot! noha közben közben a'nem r e m é n y l e t t tetemes veszedelmekkel gyakran kel letett n é k i k k ü s z k ö d n i e . — De hogy m é g harJ
.sk
y
ek
on yv tar
J
r
w
következőképen az/nét is fölemelni fogja; 's igy idó folytával: ha partjai megengedik, árvizet is okozhat. — Illy példákat lehet tapasztalni Posonynál, Arad nál , és Kostélynál Krassó Vármegyében.
f
-sz eg ed .h
21
rnintznyoliz esztendei sullyos munka l é t e i u t á n is annak tokélletes végére nem j u t h a t t a k , és a' I\s. V á r m e g y é n e k tellyes bátorságot a Maros felöl nem szerezhettek ; azt ezen folyó v i z hfclyheztetése t e r m é s z e t é n e k lehet l e g i n k á b b tulaj d o n í t h a t n i -í^) Későbben : «z e l ő t t tsak m i n t egy 12 e s z t e n d ő v e l , a' J T M a árjai k i ö n t é s e i nek is gátot kezdett f s i n á l t a t n i ezen Nemes "Vármegye olly k i t e t t s z ő ^ és tjs á b í t ó k ö vetkezéssel , hogy v a l ó b a n a n a g y f i á s l i o n v é t e l i r á n t senki sem k é t e l k e d h e t i k . — Száz ezer hold földnél több mentetett m á r meg ezen folyók* á r v i z e i pusztításától , és a' k ö z haszonra for d í t t a t o t t ebben a' V á r m e g y é b e n . — E ' v a l ó b a n óriási m u n k á n a k csendes visgálásánál ,. az ö t l i k azomban e l ő , hogy a' Maros vize á r j á n a k Ns Tsanád V á r m e g y é b e n is g á t v e t t e t e t t , s i g y a Maros folyamatja ^ két gát k ö z é s z o r í t t a t o t t . Ezen környiilállás ^ m á r egészlen m e g v á l t o z t a t t a a föltett tzél hamar lehető e l é r h e t ő s é g é t , és k é t séghe hozta annak á l l a n d ó bátorságos hasznavehetéséf, a' mint a z t , az u t ó b b i e s z t e n d ő k alatt tapasztalt töltést tsinálási v e t e k e d é s m é g i s m u tatta, — S ezen v e t e k e d é s n e k pedig m é g egy h a m a r , addig t u d n i i l l i k : a m i n t m á r föntebb megmutattatott, nem is lesz v é g e ! m é g a Mav
3
z
3
.sk
3
3
tar
3
yv
3
3
3
ek
on
) Némelly tulajdonos fold birtokosok űgy gondolkod nak — talám: — hadd öntsön ki a' Maros, a' töl téseken keresztül , egyszer kétszer! — megtsináltatván azok; t i z , tizenkét esztendeig ismét használ hatni a' vízjárta földeket jövedelmessen ! — igen á m ! — de — azok által, sok magányos földmivelők örö kös pusztulásra juttatnak ! — A' Maros zavaros árvize ugyan föliszapollya főkép a' hozzá közelebb lévő helységek földjeit, és megköviríti; de —mellv drágába kerül az illy trágya! — Olasz országban a' Pó vize mellett, a' víz kiöntéssel máskép gazdál kodnak a' lakosok! _
.h
3
3
3
tar
.sk -sz
J
eg
ed
ros v i z é n e k az á g y a , lu'izomossan , a r á n y o s lejtőséggel nem lészen öszve kaptsolva , a' H ö g y e k k ö r ü l kifolyó , és a' lap aj r a é r k e z ő v i z á g y a magosságaval. Ez pedig valóban m é g s o k á l e s s z , s addig t e h á t : m i n d é g kell ma» gosítani a' t ö l t é s e k e t , mert a' v i z f o l y á s á n a k t e r m é s z e t é v e l m e g e | | | ^ l e g kelletik azokat k é s z í tetni. — !." Mas a* környiilállás a Tisza p a r t i töltések* k e l m é g most,* még a túlsó p a r t o n , Báts V á r m e g y é b e n nem t s i n á l t a k eddig t ö l t é s e k e t ; a z é r t ott a T o r o n t á l V á r m e g y e i töltéseknek e l l e n k e z ő v e t é l k e d ő t á r s a i nintsenck. •— Szabadon ö n t Lctnek k i vizek a" Tisza j o b b p a r t j á n m i n d e n ü t t / nem s z o r i t ó d v á n á g y u k b a , olly magosra nem is iszapoltatnak, vagy emeltetetnek föl a z o k i l l y á l l a p o t b a n még s z e m b e t ű n h e t ő m a g o s s á g r a , noha azomban a' vizek i t t i s ^ t s a k u g y a n emelik föl m i n d a g y u k a t , mind s z í n ü k e t , a' mennyire a" f e n e k ü k ö n m u l a t ó halak j á t é k a megengedi, las san lassan *) — H a pedig egyszer Báts V á r megye is t ö l t é s e k e t t s i n á l t a t a* Tisza nagyobbo d ó á r j a i kiöntéseinek m e g g á t l á s a v é g e t t ; akkor 1
ek
on
yv
*) Nem gondolni az ember első tekintettel, mclly nagy hasznot hajtanuk a' halak, tsikok a' folyó vizpk ágyai nak, vizáradás idejébin, az azok fenekére leülepe dett iszapnak kitisztításában! — Ha a' világ bölts teremtője, és gondviselője őket a' íolyó vizekbe nem helyheztette volna , lígy : a' folyóknak tsak ott volna valóságos á g y o k , a' hol a' nagyobb eset miatt meg nevekedett sebességű vizök „_ az iszapot képes magá val elsodrani. — A' halak készítik, és mélyítik leg inkább azon ereketi és fokokat i s , a' mellyeken a' víz kiszokolt önteni, 's apadáskor vissza lolyni. — Azért is: ezeket igen hasznos a' rákokkal együtt, f ő kép a' mesterséggel készült azon vizereszlő tsatornákban szaporítani, mellyeket, arra készített Mosztoupokkal szükséges a" leülepedett iszaptól tisztogatni.
eg ed .h
2;J
a' Tisza vize , i t t is k é t Töltés k ö z é szoritatva l é v é n , olly h e l y h e z t e t é s b e j u t , h a s o n l ó o k o k b ó l , mint a' Maros vize Csanád és Makó mel lett. — így T o r o n t á l V á r m e g y e h á r o m felül : a' B ö g e , Tisza, és Maros t ö l t é s e i v e l , és azok k ö z é , de egyszer'smind fölemelt folyó v i z e k k e l / m i n t H o l l a n d i a , ugy lészen b e k e r í t v e ; pedig 111 a g o s s a n ! — Már hogy ha valamellyiknek töltései Tíamarjába m c g o r v o s o l h a t a t l a n ú l kisza k a d n á n a k , ollyatéu á r v i z e k b e -teszem, m i n t azJSlGiki v o l t / a m i n e m ű még ezen későbbi Tiszai t ö l t é s e k r e a' biliegét r á nem n y o m t a , úgy az egész f o l y ó , a V á r m e g y é b e b e i g a z í t a n á folyá s á t , 's mind addig terjedne, p u s z t í t a n a , neve k e d n e , míglen e z e n k i ö n t ö t t vizek magossága a' töltésekkel e l z á r t folyó vizek színével meg nem egyezne. * ) — Nem volna m ó d azt sehová le ereszteni, m i v e l a' töltésekkel fölemelt k ö r ü l lévő folyó vizek £ a szomszéd s í k földön szét terjedt viz színénél magossabbak l e v é n a z o k i n k á b b k i f o l y n á n a k , m i n t a' külső vizet b e l é j ö k felfoghatnák. * * ) - E z is — ha j ó l n i e g f ö n t o l l y u k ^
.sk -sz
3
3
1
yv tar
t
;
*) Illyetén állapotra juthat még a' Tisza , K ő r ö s ö k , Be rettyó, és más folyó vizek tájéka is, ha hogy azok töltések közé szoritatnak. Kúlöuössen Tsongrád Vár megye , tnellynek határába folynak bé ezen vizek mind ! — legszomorúbj) dl lapot ja lesz jfidig_Szeged varjasának, — a' Kol ezen lefolyó" árvizeknek épen a kapuja van! — és a' környékének! — mert a' töltések öszve szorítása á l t á l b a ' fölső Vármegyékbő' leszalasztoll kúlömben hasznos, de teméntelenségé- . vei szörnyű kárt okozó elemeutomnak, a' nagy ár víznek! ellent állani lehetetlenség l é v é n , a z , a' mit tsak talál, mindent pusztít! —
on
1
ek
**) Nem kell tehát irígyleni Toronlál Vármegyének szerentsés folyamatának látszó munkálkodásából szár mazó elöhalásál; — inkább sajnálkozni azon szomo rú állapolján, ha hogy a' természet meggyőzvén a' vele ellenkező mesterséget; Veszedelmes következé seket szülend hatalmával.
.h
24
ed
Borzasztó és s z ö r n y ű veszedelmekkel öszve kö tött r é m í t ő t ö r t é n e t lehetne á m , 's azt tanátsolj a e l ő r e , „ h o g y magunk vagy u t ó i n k s z á m á r a i l l y keserű állapotot ne k é s z i t t s ü n k ! " Azon s z e m b e t ű n ő e l ő a d á s t , hogy „ a Maros vize töltésekkel kerittessék ugyan b é , de azok a k é t oldalon e g y m á s t ó l 2 0 0 ^ 3 0 0 ölnyire le gyenek l e g a l á b b , és e g y k ö z ü e s s e n , vagy p á r h u zomossan helyheztefve"Jpf én ugy é r t e m , hogy e z e n ' t á v u l s á g o n a ' közönséges á r v i z e k ugyan több e s z t e n d ő k b e m e g f é r h e t n e k ; de lassan las s a n ^ ez a* k é t j ö l t é s k ö z t lévő laposság is feliszapoltatih •**) tsak nem az először t s i n á l a n d ó töltések magosságáig , m i v e l rajta tsendesebben fog f o l y n i a' zavaros viz , m i n t a folyó ágyában. H a az tsendesebben f o l y i k , nem fogja az á r v i z igen nagyon leszállítani s e g í t e n i ; ha pedig le nem mehet hirtelen az á r v i z , szüntelen több t ö b b j ő v é n u t á n n a , fölmagosodik. — H a v é g r e f ö l m a g o s o d i k , a' k é t párThúzpmos töltéseket os-
eg
1
vta r.s k-s z
t
J
ek
on y
* ) Meg kell itt azt jegyezni, hogy azért a' régi töltése ket addig m i n d é g , míg a' javasolt új töltések elké szülnek , —; hogy valamelly veszedelem ne törtérinyen , 's az új töltések se rongáltassanak meg , vagy el ne pusztítassanak — jó karban tartani szükséges lészen.-7-Ez azomba már kettős munka! — ha pedig ezen üj töltések két akkorák lesznek, mint a'régiek; három akkora munkát, talám időt is! — kivannak elkészitetésökre! **) Azt tapasztaljuk majd mindenütt a' töltéseken belől a' folyóvíz felé, nevezetesen pedig a'Deszki határban, h o l , noha messzebb vannak téve a' Maros partyátúl azok, még is a' v í z , ezen térséget, a' régi töltés magosságáig már föliszapolta , és most abból készít magának új partot leendő közönséges állapolja ide jére. — A' partok magasságai , a'vagy ezeknek , szin te úgy a' töltéseknek egymástól való távulságain sem egyformák! — azért ezek is sok. helyeken segítik a' fóliszapolásl.
.h
25
ed
t romolni fogja; és igy azokat ismét magosítani sürgeti , és pedig mindaddig, m í g l e n a' m á r többször előhozott fenéktétel s z e r é n t , a folyó viz á g y a , a r á n y o s lcjtőséggel nem lészen kapt s o l v a ^ - a lapájra érkezett viz á g y á n a k magosságával. — T e h á t szinte oda megy k i i t t is a' dolog, mint fellyebb e l ő a d ó d o t t ; ezeknek' is az a' következése t e r m é s z e t e s e n , a ' m i a' mosta n i t ö l t é s e k n e k , és valamint ezek, szinte úgy ama zok i s , nem tsak S z e g e d n é l , a hol a' T i s z á b a folyik a' Maros , hanem m i n d e n ü t t az á r a d ó vizek magosságát föllyebb e m e l i k . - * ) " Sokan azt javasolják nem minden ok nél k ü l , hogy a Maros annyira föl ne á r a d h a s s o n , és árvizei h a m a r á b b a" Tiszába szállíttathassanak , kígyós hajtásait kellessék által vágni. — É n is azt javaslom o t t , hol a folyó viznek m i n d ele gendő vize vagyon , egész esztendőben , a' ter hes hajók emelésére , mint pedig elegendő eset j e fölösleg való vizeinek m á s folyóba való bérekesztetéséie. De a' Tisza regulázza i t t a' Ma ros vize kifolyását. — H a amaz magossabbra emelkedett; a' Maros vize föltartóztattatik a* k i f o l y á s n á l , k ö v e t k e z ő k é p p e n , a' többi fölfelé való vize is vissza t o l a k o d i k , és igy ezen k ö r ii) ülállásban , főképp a közelebb lévő kigyós hajlások által v á g á s a , igen keveset, vagy é p pen semmit se használ a czélra. — H a pedig a Tisza vize alatsonyabbra leapadt, m i n t a' Ma3
k-s ze g
3
3
5
vta r.s
3
3
on y
3
3
ek
*) Midőn a' sebes v í z , szük helyre, teszem: a' hegyek közül a' lapályon lévő töltések közé szorított ágyba j u t ; — akkor az mindég fölárad, 's annál magos sabbra pedig, mentül sebessebb a' lefolyó v í z , meg szaporodott mennyisége miatt; — ismét: mentül ke vesebb esése van a' töltések közé szorított folyónak a' lapályon ; — végre: mentül közelebb vannak egy máshoz ezek a' folyó ké^ partján lévő töltések.
.h
26
r
3
yv
tar .sk -sz
v
J
eg
J
ed
r o s , akkor h a m a r á b b lefolyhat ugyan a ' M a r o s vize a' T i s z á b a , ba kigyós hajlásai által vannak v á g v a , de a' h a j ó k á z á s r a , és teher b o r d á s r a , tsekúly mélysége miatt , mig h a m a r á b b nem szolgaihat, m i n t kiilömbén. *$r így a' k i g y ó s h a j l á s ú k n a k á h á t v á g a s a tsak a szomszéd hely ségek , vagy uraságok j a v á r a lehet, mint p. o. M a k ó v á r o s s á n á l , nem pedig az egész S t á t u s é r a . — A ' legközelebb m ú l t l S 2 9 i k i E s z t e n d ő igen meggyőző példa volt ezen előadásra ; mert a tavaszi á r a d á s a' k ö z é p s z e r ű n é l nagyobb v o l t ; a Maros vizei m i n d a' töltések közé s z o r í t t a t t a k , és sehol sem rontottak k i , a' k i g y ó hajlások még á l t a l nem v á g a t t a k , még is mar September, October, és November holnapokban, tsek é l y s é g e miatt , teherrel, j á r h a t a t l a n volt a" Maros. A z v a l ó , hogy eggyik folyó viznek a' m á sikba való b e s z a k a d á s á n á l , ha a' vizek fonalai e g y m á s ellenére i r á n y o z n a k , nem pedig mellettesen eggyesűlnek ; akkor a' vizek folyásukban Valamennyire f ö l t a r t ó z t a t n a k ; de ez igen ter m é s z e t e s dolog o t t , a' hol az eggyik folyó v i z nagy t e m é r d e k s é g g e l f o l y i k , a' m á s i k pedig ke v é s s e l ; i s m é t ba a' tájék földje l á g y ; nem ke m é n y vagy sziklás. T ö b b n y i r e ha a' föld t u l a j .
ek
on
») Féltő is : hogy az egyszerre történő sok által vágások miatt, a' Maros régi ágyát iszapolván; az ujjat pedig elegendő mélységre ki nem vájhatván ; — a' hajóká zás fölakadj — 's így : tetemes munkát,és költségeket kivan helyre állítására. * * ) Külső országokba több helyeken, a'nagyobb's teker vényes folyású vizek mellett, olly tsaturnák húzat tak , mellyek résszerént á' víz tölösleg való árjá nak, mérséklésére; — részint pedig a' hajókázás, 's ez á l u l való kö/.ösülés meg könnyel) bitesére szolgál nak. Ezen példák magyar hazánkban ligyelemre mél tók lehetnek idővel. -
.h 27
J
donsága engedi, minden kissebb f o l y ó v i z e k , a nagyokba úgy folynak b é , hogy a kissebb el lenére tzéloz a' nagyobbik folyása irány ozattyának. I t t Szegeden a' Maros torkolatjánál is ugy van. De m i t á r t ez? — föltartja a' Maros vizeitihogy hamar le ne follyon.? ez nem k á r , mert e z á l t a l a Maros vize több (időig lesz hajó kázható , nagyobb árjait is akadályoztatja a' Tisza, ha tele van? ez által késedelmesebb lesz maga is ugyan a' lefolyásra, de ellenben a Ma rosét is vissza tolja, hogy hirtelen Szeged a l á ne rohanjon, és k á r t ne tegyen. * í ) — H a pedig kitsiny a Tisza; a'Marost, ha nagy is ez, benyeli. A Maros torkolatját úgy megváltoztatni , hogy a' Maros vize S z e g e d n é l , alól a v á r o s o n , ne fölül follyon a' T i s z á b a , ez sem tenne jobbat i l l y kurta távúiságra sem egy sem m á s r é s z r e , i n k á b b k á r t , mert ez által nem tsak az új ágyon folyó Maros á r v i z e , sebességével mind a ' T i s z á t mind magát t a r t ó z t a t v á n , a' Város alatt lévő liszt őrlő malmok helyei h a s z o n v e h e t e t l e n e k k é t é t e t n é n e k ; a m i pedig valamint Szeged vá-
ed
3
-sz
eg
1
3
3
.sk
3
3
on yv tar
3
• ) Azt beszélték a' régiek, hogy: Szegednél a' Maros vize torkolaljíít, Koszlka nevezetű vizmester (Szegedi fi) által, azon időben , midőn még a' városnak fölső város nevezetű része militáris volt — megigazítanák ; — de az, ismét a' maga természetes állapotjaba viszsza helyhezlelte magát, a' mint most is látszik. **) Nem a' Maros vize torkolatjának mostani helyheztetése ártalmas Szeged varosának; hanem: — a' Maros töltései, — ezek sebességre szorítván az árzizet, okozzák azt, hogy a' Tisza vize erejének a* fonala, a' fölső városi Tisza part alá vette magát, holott az ' előtt, még az említett töltések nem készítettek, a' viz sebje által ellenben a' Bánáti partok mellett folyt; a' hol már most sziget van! ott voltak mal maink is! a' város felöl pedig porondok, zátonyok voltak.
ek
t
»
eg ed .h
28
-sz
rossa lakosaira, ú g y az Aerariumra való nézve is igen k á r o s lenne ; hanem igy az E r d é l y i | s ó k i r a k o d á s és szállítás piartza j u s s á t ó l is meg fosztatnék Szeged várossá ,»-*) mellynek pedig hat száz esztendőnél több iidő ó t a vagyon tsendes b i r t o k á b a n . ^ * ) ' H a m i n d a z o n á l t a l a' k ö r n y ü l állások azt k í v á n n á k ; hogy tsakugyan a' Maros torkolatjának mostani irányozatját meg kelles sék v á l t o z t a t n i , az én j a v a l l á s o m a ' v o l n a , hogy v a l a i n e l l y i k , vagy épen a' Vetyebáti kigyós haj tástól kezdve, a' Maros, egy hajtalékos hasa dék s z e r é n t , (arcus parabolicus) T á p é helysége m e l l e t t , a' hol a' partok agyagosok, 's ott tudniilv l i k ihol most van a' t o r k o l a t j a , kaptsoltassék öszve a T i s z á v a l , igy (ha tsakugyan szükségesnek találtatni fog az valami k ö r n y ü l á l l á s miatt) egy füsttel^, mind a* Maros vizének torkolatja rendbe s z e d ő d h e t n é k , m i n d h á r o m vagy négy kigyós hajlás Deszk| és T á p é között elveszne ; m i n d pedig a Maros ú t t y a j ó egy napi j á r ó földel meg kurfábbil tat na. Szeged várossá sem károsíttatna meg; végre a' Munka j ó következése bizo nyosabb , i g y , k i v á n a t o s s a b b , és tellyesithetőbb is Ipnne. -r- Ezek azomba m i n d öszve véve i s ,
yv
tar
3
.sk
5
ek
on
*) Lásd Főtisztelendő Fehér György Úrnak Codex Diplo mát ieus nevű betses munkája 3dik Rész l Dar. 374 levelét. **) Több sérelmei is lennének Szeged várossának ez által, tudniillik: a piartza megÍQgyna ; kereskedése megtsükkenne ; a' Tiszán és Maroson fölállítandó két vám miatt az által járás terheltetődik; a' helyett, hogy számára a' Maroson jövő szükséges jószágokat fölüiül kapná, alórúl kéntelenitetnék nagy költséggel fólvontatni, 's fölhozatni: pedig: Báts Vármegyéből — mert addig alkalmas kikötő hely a' kereskedésre, nem találtatik Szegeden alól. — 1
.h 29
ek
on
yv
tar
.sk
-sz
3
eg
ed
az árvizek k i ö n t é s e i n e k m e g g á t l á s á r a igen ke veset, vagy talán semmit se h a s z n á l n a k . H a a' s z ó b a n v o l t töltések által minden folyó vizek befoglaltatnának i s , a z é r t m é g a' régi posványos és vizáfta földeknek nem lehet ne olly hasznukat venni , mint előre képzeljük, vegyük'föl tsak példátil az Etsedi tavat S z a t h m á r V á r m e g y é b e n , mellynek mostani helyén . r é g e n t e n kilentz faluk v o l t a k , és egy v á r is é p i t e t e t t 1492ik esztendőben , ennek m é l y s é g e , mintegy k é t ö l n y i ; k ö r ö s k ö r ű i a föld magossabb, és a' Szamos vize. i s , (mell) be pedig egyszer G y ő r t e l e k n é l lets'apoltatott) á r a d á s a l k a l m á v a l e l ö n t i . Nem de nem? abba az e s s ő , h ó , és magossabb tájékról bele szivárgó vizek öszve g y ű l n e k , ha m i n d j á r t taláiii a' K i a s z n a , H o m o r ú d , és m á s fokok bele nem folynának is. M i k o r s z á r a d n á n a k azok k i ? annál k é s ő b b e n , ha m é g a l ó r ú l i s föl fakadna benne az v i z . ^ S z ü k s é g e s t e h á t az i l l y mélly tavakat, zsombós r é t e k e t , posványos víz á l l á s o k a t , előbb f ö l i s z a p o l t a t n i , 's úgy haszonra f o r d í t á s i . — Mert nem elegendő áfti az áltáljá b a n , hogy a' v i z j á r t a f ö l d e k e t ' t ö l t é s e k k e l tsak b é k e r i t t s ü k ; hanem hogy hasznukat v e h e s s ü k azoknak m é l l y e b b , és alatsonyabb r é s z e i t föl is t ö l t s ü k , vagy iszapoltassuk, mert tsak igy vehetfyük k í v á n t hasznukat , a" m i n t m á r föllyebb is e m i i t e t t ü k . Ezen esetben valamint szintén abban i s , ha hogy tsak a' nagyobb, úgy szólván a' szállító folyó vizek fognak töltésekkel b e k e r í t e t n i ; ez által az ágyuk 's szituik f ö l e m e l t e t n i az az ellenvetés t á m a d h a t : hová fognak akkor folyni az a p r ó b b a k ? — a' Patakok? E r e k ? 's f o r r á s o k ? ^ M i n d e n nagy folyó', melly eddig ő k e t *) Ezeket talám mind töltésekkel tsak nem keritlellyíik be? — mert valahol lefolyásoknak > kifolyásoknak, vagy befolyásoknak tsak kell lenni! —
.h
30
ed
kebelébe fogadta, bezárja előttük az a j t ó t , h o v á folynak a' fölösleg lévő e s s ő , hó v i z e k , föibő .szakadások, és a* föld árjai alkalmával támadó erek^ s kifolyó kutak v i z e i , mint p. o. Biliét mellett történt 18t6ik esztendőben. H a k i nem mehetnek a' nagy folyó vizskbe haláraink b ó l , bent helyben kell nékick elpossadni; pedig ez sok v i z , ezt a föld elinni nem g y ő z i , főképp ollyan i d ő b e n , a midőn földárja van , mert ma ga is tsordúltig van vizzel. — Új tavak támad j a k t e h á t , és még kártévőbbek mint voltak, 's iá ezeket kiszárítani a k a r n á n k , vizbuzó szél malmokat # százanként kellene fíjlállittatnunk mind Hollandiában v a n n a k , h o g y annyira, a' mennyire lehet, tőlük szabadulhassunk. Melly véghetetlen vesződség, baj, s költség ez! 's mind e mellett bizonytalan hasznai, és vesze delmes k ö v e t k e z é s e i ; igy mi a ' s z o m s z é d s á g b ó l lerohanó esső és hó olvadásokból szárinozott á r v i z e k n e k , határainkon való bátorságos általfol y á s u k r a , k ü l ö n ö s , töltéssekkel erősített ágyakat k é s z í t ü n k ! a' magunk kebeliben öszvegyűlt esső , h ó , és más vizeket p e d i g i t t helyben veszni, és előttünk niegbüszhödni elszenvedjük? Tsatornák által a k a r n á k talán n é m e l l y e k , a' k i á r a d t , és szét terjedt i l l y vizeket leeresz teni? — igen j ó gondolat! — ha van lapossabb, avagy alatsonyabb hely , a' hová azokat botsájt5
3
-sz eg
3
ek on y
vta
r.s k
3
*) flollandia , Zelandia , és Frislandia földjénél magossabban fekszik a* tenger, melly hogy ki ne önthessen, 's el ne boríthassa a' száraz földet, magos és erős töltésekkel vagyon körül vétetve — A' Tarto mányban származott tóvizeknek a' fúld színéről való levétetésére tehát, igen számos tsatornák vannak ké szítetve, a' mellyekbe a' vizet szélmalmok'álla] haj tatják föl a' tavakból , és úgy eresztik a' tengerbe. Magy. Kúr. 1794. eszt. 47. NrO 47.
eg ed .h
31
h a t j u k , más szomszédok k á r a és veszedelme nélkül. — De igen kevés Iiaszon származik ab b ó l , ha leeresztjük is földeinkről a v i z e k e t , m i n e k u t á n n a beléjök vettetett magvaink m á r el rothadtak ! — és ha a j ö v ő esztendei á r v i z e k ismét d ö n t h e t i k azokat! — a'vagy : ismét le eresztjük rólok a' vizet? — igy t e h á t : nem te szünk egyebet v i z leeresztésnél, és földünknek hasznát még sem vess/ük ! - ^ T — y é g ) ük föl p é l dául még egyszer az Etsedi tavat, mert tsak on nét lehet valami hasznos és tanúságos p é l d á t v e n n i , a' hol m á r valaha illyes intézettel p r ó b a t é t e t t e t e t t . — Ezen tavat Győrleleknél ása tott tsatorna által akarták a* Szamos vizébe le ereszteni!— de r é s z s z e r é n t : hogy mélyebb volt a tó feneke a'Szamos v i z é n é l ; résszerint : m i vel a> Kraszna és H o m o r ó d vizei is ezen t ó b a folytak ! minden haszonvétel nélkül nagy nnink a ^ é s költség tétel mellett se lehetett az e m i i tett javaslást kivánt sikerrel eszközleni ; —. an nyival inkább : minthogy maga a Szamos vize is,a mikor f ö l á r a d t , ugyan azon fsatornán l o l y t vissza abba,a' mellyen ő bele kellett volna foly n i az Etsedi tó vizének. 3
-sz
J
ek on yv tar .sk
3
3
3
•) Ott , a' hol a' patakok . 's ma's egyébb vizek ágyuk béiszapolása miall, melly a' lesodrott fák, nagyobb kövek, avagy: az égy 'készített Malom-gátak állal okoztatik , szét szoktak önteni , mint az égy neve zett Lankákon Arad , Bihar , Szathmár '« más vár megyékben ; — ott : mondom ! — az árvizek , az által mellőztethetnek el. lia hogy a' gálok elrontat nak ; a' patakok, vagy folyók ágyaiból, az akadá lyok kihányatnak, kilisztilalnak ; 's í g y : az áradó vizeknek elesendő mély , lejtős", és széles ágy készí tetik a' rendes lelolyhalásra.,— Nevezetre tr'lló pél dát mutatott ezen dologban Arad Várnirgvében lévő Tsermöi új földes uraság a'jelenvaló időben.
.h
32
ed
Átaljában v é v e ugyan minden vizeket tsat o r n á k o n alatsonyabb helyekre , a' m i n t eddig is i m i t t amott m e g t ö r t é n t , lelehet ereszteni; az igaz! — de yf-l ezen alatsonyabb földnek birto kossal szomszédjoknak gondoskodását mitsoda t ű r e d e l e m m e l n é z i k ? — azt kell előbb s z á m ba venni ; és hogy : ha egy helyről leeresztjük a' v i z e t , ha avval a' másik helyen ismét szinte annyi k á r t okozunk! — ebből a' Status semmi hasznot sem vesz; a' birtokosok pedig és lako sok p ö r l e k e d n e k . , , A ' szomszéd folyó vizekbe eresszük le t s a t o r n á k o n ' azt mondja v a l a k i , — ez meglehet, ha azok alatsonyabban folynak; — de k ü l ö m b e n tsak azoknak leapadások idejében t ö r t é n h e t i k az m e g ; főkép : ha hogy ezen szom széd folyóvizek föláradásai voltak egyik oka annak, hogy az a p r ó b b folyók is föláradtak és k i ö n t ö t t é k ; — m e r t : ha igy van a' dolog; ha egyszer ezeket amazok m á r k i s z o r í t o t t á k öblük ből i addig vissza nem veszik be magokba , m i g annyira le nem apadnak, hogy ezen szét terjedt v i z e k n é l is alatsonyabbak legyenek. — Addig t e h á t ott t a n y á z h a t n a k a' k i ö n t ö t t v i z e k , a' hol szétterültek. — Ezen eset is t e h á t : igen v é k o n y reménységgel és nagyon tsekély haszonnal biz tathat b e n n ü n k e t !
vta
r.s k-s z
3
eg
Y
ek
on y
Tagadhatatlan az: hogy a' szóbán lévő v í z j á r t a ^ . és állta f ö l d e k n e k a z árvizektől v a l ó m e g m e n t é s e , kimondhatatlan hasznot hajtana h a z á n k n a k ! — de ellenben az is bizonyos , hogy azon m u n k á n a k eszközléséhez és tökélletes v é g r e h a j t á s á h o z , melly által a fönt emiitett tzét elérése k í v á n t a t i k £ m e n t ü l h a m a r á b b , és ment ü l nagyobb erővel és buzgósággal — és annyi áldozatok tételével , a' mennyiek tsak szüksége3
r
.h 3:3
ed
Sek *l) kelletik hozzá l á t n u n k ! mert ezen a' t ú l a' Tiszai k e r ü l e t e n , a' hegyek közül lefolyó te m é r d e k v i z e k , o l l y veszedelemmel fenyegetnek b e n n ü n k e t , hogy ha m o s t a n á b a n , ebben a b é kesség olajágát s z e r e t ő kedves Fejedelmünk u r a l k o d á s a i d e j é b e n hozzá nem fogunk azoknak r e n d b e s z e d é s é h e z , k i tudja : m i k o r lehet i s m é t olly a l k a l m a t o s s á g u n k ? hogy a r r ó l o l l y b u z g ó a n
eg
3
on
yv
tar
.sk -sz
*) Szép , és valóban követésre méltó példát adtait a' Sár víz, Sió* és Kapós melléki birtokos földes uraságokj az utóbbi esztendőkben arra : miképen lehet egyesült erővel! a' vizöntötte, molsáros , és haszontalan föl deket kiszárítani, és állandóan jövedelmessekké tenni? — megboldogult Marii Therésia elfeledhetetlen k i rálynénk idejében hozzá fogtak ugyan Krigel neve zetű viZmérő intézete szerént ezen munkához , és Székes Fehérvártól Kölesdig sok helyeken tellyesítették is azt l786dik esztendeig; — a' midőn azt n é k e m , mint Gróf Aponyi Högyészi uradalmában lévő akkori Ingenieurnak volt alkalmatosságom ta pasztalni. — De — mivel mind a' Vármegyék, mind a' részvevő földes uraságok , külön külön válva, ha táraikban, kénnyök, és önhasznok szerént dolgoztat tak; — a' közhasznú tzéltúl eltávoztak; — 's í g y j munkájuknak kívánt végét el nem érhették! — a' mostani időre maradt tehát az, hogy Ö Ts. K i r . F 5 Hertzégségének, hazánk tisztelve szeretett Nádor Is* pánnyának közben jövése által , egyesülvén a' Ns. Vármegyék, és birtokos földes uraságok kívánsága ; de egyszer'smind buzgósága, és áldozatja i s ; Ó Mél tósága Gróf Zichy FerentZ , mint kegyessén kinevez tetett királyi Biztos, bölts, és gondos kormányozása alatt, szerentséssen végrehajtották azt a' rég óhajtott munkát , Beszédes vizmérö vezetése által* — Ez a' munka azt a' tökélletességet is megnyerte egyúttal!
ek
— hogv: Somogybúl egy két száz mázsa terhet; Székes Fehérvárról öt százat Simonytornyáig; innét pedig : ezer mázsát is lelehet szállítani a'Sárvíz ezen új tsatörrtáján , hajó által a'dunáig Báttához. — Melly tzélra az első hajót Szegeden tsináltatták 1826ilik esztendőben. — Lásd a' Sárvizi tsatorna történetei előadását, és rajzolatját 1825.
3
eg ed .h
34
.sk
-sz
* m i n t most tsak gondolkodhassunk i s ! — ha pedig még száz esztendeig ismét elhalasztjuk a' dolgot; akkor e* tájnak nagyobb része posvány lesz! — és lakhatatlan! — Báró Vay Miklós Úr előadása s z e r é n t , mintegy 76 ezer hold földet ö n t ö t t e l a' sebes Kőrös Bihar V á r m e g y é b e n , és h a s z o n v e h e t e t l e n n é tett 70 esztendők lefolyta a l a t t ! — hát m á s u t t más f o l y ó k : mennyi szép földet boritottak el a.' gondos mezeigazda ekéje e l ő t t ? — a n n y i idő ó t a ! — följebb is elő hoz t u k , hogy az Etsedi tóban 1492dik esztendőben Báthori András v á r a t é p í t t e t e t t , a' mikor még kilentz falu volt k ö r ü l ö t t e ; most! — ott sints egyébb posványságnál } \ ) ! — Igy szaporodnak észrevehetetlenül lassan lassan a' haszontalan földek! egyszer tsak azt. veszik észre szerentséflen u t ó i n k : hogy kiszorittattak ősi lakhelyükbúl! —
yv tar
Minthogy ezen nagyyf^-Mterhes és neveze tes m u n k á n a k , mellyrűl édes hazánk mostaná-
ek
on
*) Magda P á l , magyar országnak Stati'stikai, és Geográ fiai leírása szerént Pag. 455- — Azon a' helyen , a* hol mosta' Fertő tava vagyon, e' következő hely ségek önlödtek, és nyeleltettek el n.sodik esztendő ben : Feketétó , Jakahfalva , Fertő. Sárvölg^e . Hendervölgye. — Mások szerént pedig épen 14 helysé gek! — a' mint Rumy György Károly előadja ma gyar emlékezetes Írások iső kötetében a' .I53dik le velén. — A' Fertőnek egy részéből, a' Hannságbúl, melly a' Magyar Óvári uradalomhoz tartozik, n.igy darab földet szárított ki Denglászi Ns. Vitlman Antal Ú r , Károly O T s . Kír. Fő Hertzegsége jószá gainak fő igazgatója. — A' mint mondják: Vas, Soprony, és Győr Vármegyékben , sok száz ezer hold földeknek, a' Rába vize elöntéseitűi való megmen tése is , nem sokára munkába fog vétetődni.
.h
35
ban elmélkedik Y) lehető és hasznos végrehaj tása i r á n t , egynek egy % +v m á s i k n a k m á s 4 *~ sokaknak sokfele a' v é l e k e d é s e ; — a u n a k o k á é r t : m i v e l én is a' sokak közül való legyek; i — tsekély t a p a s z t a l á s a i m r a épített ezen alázatos v é l e k e d é s e m e t , annyival i n k á b b b á t o r k o d o m a' fontos v i s g á l a t , és' igazi m e g r o s t á l á s alá b o t s á j tani ; mert szent k ö t e l e s s é g e m n e k tartom azt, hogy olfy d o l o g b a n , a' mell) be t a l á m száz • mértföld és közel két millió embernek hasz
eg
ed
r
.sk
-sz
na forog f ö n t ; ha egyébbel nem, legalább k e v é s tehetségemhez szabott, de t e r m é s z e t i rendsza básokon épült j a v a s l á s o m m a l aljak elő én is — és ha lehet szolgáljak. — A z t tartom azomba ön nön magam f e l ő l e ; a' mennyiben j ó j annyiban h a s z n á l h a t ó ; — . h a pedig nem t z é l a r á n y o s javas Jlásom; azért az senkinek sem lesz á r t a l m á r a .
ek
on yv tar
*) Ö Fölsége. a' mi kegycsen uralkodó jó Királyunk szí vére vévén azon ínségek nagyságát, melléét, a' túl a' tiszai kerület a'folyó vizek árjai kióntéseibül szár mazó súlyos kártételek miait gyakor ízben szenved; — azoknak rendbe szedhelésíik végeit, önnön neve zete alatt, több Biztosságukat méltóztatott kinevez ni , úgymint : Méltóságos Báró Vélsei Miklóst a' Szamos: — M. Gróf Zichy Ferenrzei, a' Körösök vizei; M. Báró Orczy Lőrinlzet, a' Maros vize fo lyamatának elintézéséhez. — Ezen utolsó tellyesíthelése végett, tisztelt O Méltósága e' f. e. Martins QSdik napján Szeged városában, általa tartandó g y ű lésre , tsak ugyan a' szomszéd Ns. Vármegyéket meg is hívni méltóztatott. **) A' Thema és ellenzés, azon kétpont, — ha az előre látást öszve hasonlítjuk a' földméréssel, — rnelhekrűl közelebb, vagy messzebb elhatározhatni a,' har madik pontot: a' jövendőt. Lásd Gróf Széchenyi Ist vánt. Hitel «55 lev. ***) Magának tsak Torontál Vármegyének, közel negyed részét, mint egy 31. • mértlöldet teszik a' vizjárla földek. Magda Pál Magy. orsz. Statistieai és Geogr. leírása 493 lev. *3
.h
-sz eg
3
ed
Nem tsak régi h a g y o m á n y o k b ú i , hanem b i zonyos j e l e k b ű l is tudjuk azt, hogy Magyar or szágnak azon r é s z e , melly a' Báts Vármegyei Tetetska, a" D u n a , M á t r a , s Tokai hegyallyaj; nem k ü l ö m b e n : S z a t h m á r , Bihar , A r a d , és Temes Vármegyék hegyei széle közt fekszik va laha! — r é g e n t e n tenger v o l t y / V melly édes ten gernek neveztetett. A mostani időben is látszat nak ennek némelly jelei , ú g y m i n t : Báts Vár megyében az emiitett Teletska, mint azon édes tengernek p a r t j a , mellynck tövében Kiss víz mester Ú r , A Ferentz tsatornája ásása alkalma t o s s á g a k o r , egy tengeri hajónak ott talált n é melly el nem rodhadt m a r a d v á n n y á b ú i deszká k a t , s azokból koporsót k é s z i t t e t e t t , a' mellyben el is temettetett.—Versetzen a'hegyek szik lás oldalában ^ m é g most is v a n n a k . ú g y m o n d j á k , n é m e l l y v a s k a r i k á k betsinálva , a' mellyekbe hajdan a' tengeri hajók megákasztattak ; — Bor sod Vármegyében a' Diós Győri völgyben szám talan tengeri tsigák t a l á l t a t n a k , mellyeket mint a' nevezett édes tenger m a r a d v á n n y á t most is lehet látni — Akár mellyik nemzet, vagy Római I m p e r á t o r * * * ) eresztette be ezen édes ten gert ^ a ' fekete tengerbe, azt tudni ide nem tar t o z i k ; elég a z , hogy Új P a l á n k á n a k a' hol a' s
yv
tar .sk
3
ek
on
») Éjszaknak Szathmár , ,és Szabolts Varmegyékben; délnek Pantsova és Ujpalánka között; nyugolnak Tson«rád és Pest Vármegyékben , és a' Kunságban lévő "homokságok is azt. látszatnak jelenteni , hogy o k az említ-elt édes tengeren akkoriban uralkodó szelek által jádzottattak ki oda, mint ezen tengernek iránnvokba lévő széleire **\ Naev "Maitény körül Szathmár Varmegyében sok Roírnii pénzt találnak; hihető tehát hogy ott mint az édes tenger partyán, valaha Homai hatalom airalkodott. az
.h ;í7
ed
Serviai hegyeknek általellenében a* Bánáti he gyek elkezdődnek , kellett ezen édes tenger tor kolatjának lenni; és onnanis lejjebb a' hegyek közt m e g m é l y i t e t t , és szélesített Duna nyílásán le f o l y n i , és i d ő ' f o l y t á v a l k i s z á r a d n i ; a' mint a még most is ott fönt lévő jelek mutogatják. — Akár hogy, de leapadván ezen t a r t o m á n y t ó l a? v í z ; a környöskürűl lévő h e g y e k r ő l ^ é s niagosságokrúl lefolyó patakok tehát a volt tengernek, tsak nem m i n d e n ü l t egyenes, és r ó n a l e n e k é n , magoknak a r r a , a merre a' lejt vezette ő k e t , ágyokat k é s z í t e t t e k ; — egymással e g y e s ü l v é n , i m i t t amott folyókká v á l t a k ; és hol e g y , hol más helyen, majd a' T i s z á b a , mint az emiitett lapálynak legalatsonyabb helyén menő f o l y ó b a ; majd evvel együtt a Dunába lefolytak. — M i n d j á r t eleinte megáradván annak idejében ezen za varos patakok és á* térségekre é r k e z é s ü k k e l m e g l ó d u l v á n , tsak hamar szét terjedtek,, és iszap o l t a k ; — folyó ágyukba se térvén még akkor, azokból kiszélledtek, s i t t ismét iszapoltak ; — v é g r e : más folyókba érkezvén azokat földuzz a s z t á k , és belőlük a" vizet k i s z o r í t v á n , avval a' szomszéd helyeket i t t is b e b o r í t o t t á k , és ha sonlóképen iszapoltak, — Idő f o l y t á v a l : m i n t hogy ez esztendőnként majd mindég igy t ö r t é n t , azt okozták ezen áradások „ és k i ö n t é s e k , hogy a' hegyek a l l y a i , a' patakok és vizek p a r t j a i ^ lassan lassan magosabbak lettek ^ a' többi föld n é l ; és í g y : ha hogy azokra k i ö n t ö t t é k , azok ba meg is maradtak ^ é s tavakat okoztak
eg
3
3
3
.sk -sz
3
3
v
on
yv
tar
3
ek
Az a' Nemzet, vagy Fejedelem, a k i ezen tartományt szárazzá tette; vagy későbbi valamellyik | sajnálva nézte a z t , hogy ez a' szép föld a' reája rohanó patakok árjaitól igy bitangoltatik és haszontalanná tétetik ! — s a t t ó l t a r t v á n : ne hogy újra az egész t a r t o m á n y mox
3
.h
38
r
on yv tar
.sk
r
-sz
t
eg
ed
tsár t e n g e r r é igfTBEt e l v á l t o z z é k ; azon gondolatj á n a k v é g r e h a j t á s á r a t ö r e k e d e t t , hogy ha a" he gyek allyáha j-olly árkot húzás m i n d e n ü t t , melly ezen hegyek közül kifolyó patakoknak f ö l ö s , vagy á r v i z e i t magába veszi, és azokat a m á r még lévő nagyobb folyókba különössen bévezeii; tehát a* lapos f ö l d e k e t a' vizek kiöntéseitől megmenti. — E z t , úgy látszik m u n k á j a maradv á n n y á b ú l , m e g is tselekedto ; de hogy lükéiletességre nem v i h e t t e , annak talán£?->-— a' vízi m e s t e r s é g b e való nem elegendő j á r t a s s á g és ü g y e s s é g i vagy a' h i r t e l e n , de jól el nem gon dolt és i n t é z e t t munka volt az o k a ; vagy pedig az u r a l k o d ó , s annak gondolkodásának változá sa; — avagy v é g r e : a' nemzetek sűrű -vándor lásai és azok h á b o r ú i szakasztottak véget. — Elég az: látni lehet még mostanában is ezen nagy m u n k á n a k némelly marad ványit-^ Pest, és Heves V á r m e g y é k b e n , Tsürs á r k a i . — Szintúgy T e m e s ^ é s Báts V á r m e g y é k b e n a' Kómái sántzok nevezete a l a t t ; — Aradba is úgy tetszik a' Simandra vivő ú t m e l l e t t , és a Panádi p u s z t á t ó l fogva, Szabadhely, és Tsitsér k ö z ö l t , a" Bánáti i l l y árok kezdő végihez által ellenbe lehet gj anitani hasonló á r k o k , vagy azok helyei maradványát*'*^ r
r
1
ek
*) A' Római sánlzokat némellyek az Avarok Ringussainak, várossá* vagy várai maradékinak lenni tartják , mellyelibe vonultuk volna az ellenség előtl , vagy békesség idejében i s ; de — ezt elhinni nem lehet, mert : a' Ringusok nem hossznssan. mint az úgy ne vezett Római sáulzcik , hanem kerekessen , vagy in kább kerlngössen voltak heh hezletve. — Láthatni fezeknek Kremszuél, és Kauni: urgnál Oszlriában , , é s Szombathelynél is Magyar országi an , némelly nyo mait. — Maga a' Kiugiis név leh.il: hihető, ebből a' szóból keringőt 6zai irtózhatott', tudniillik mivel ezkü helyek keringőssen voluk készítve, azon mat;
d.h
39
k-s
ze
ge
M á r ezen t ö r t é n e t e t ha megfontoljuk v o l t a k é p p e n , azon helyek m e g v i s g á l á s á b ú l ^ az tettzik k i , hegy a' Pest's Heves V á r m e g y e i , és a' Jászságon k e r e s z t ü l k é s z ü l t ú g y n e v e z e t t T s ö r száSlía által Gödöllőiül kezdve, m i n d azon Pa takok 's folyók vizeinek fölösleg való á r j á i g a* T i s z á b a vezettethettek, mellyek N ó g r á d és H e ves V á r m e g y e i h e g y e k b ű i erre lefelé f o l y t a k ; — szinte úgy Temes V á r m e g y é b e n , a' M a r o s t ó l kezdve, az Alibonari m o t s á r 's Versetz m e l l e t t Lfjjpalánkáig, minden vizek füdös árjai leereszt e t l i e ü e k a D u n á b a , nem k ü l ö n b e n a' B á t s k a i T e l e t s k á r ú l , azon i d ő b e n k i h e t ő b ő v e b b e n folyó p a t a k o k , a ' , m i n t a" kimosott b c l l y e i k m u t a t j á k , r é s s z e r é n t a' T i s z á b a , r é s s z e r é n t a* D u n á b a le-
ek
on y
vta r.s
hernatt'kai igazság szerént, hogy az illyen kérteiét, legnagyobb térséget foglal bé magában. — Ha tovább elmélkedünk ezen dologról; — azt következtethet jük, t e r m é s z e t e s é n , — hogy: ezen keringös kerteletekre , környöskörül, fegyveres emberek, vagy katonák vigyázlak, mint körülállók, hogy az ellen ség Vetetlenül a' bent lévő népet meg ne lepje; — *» ezen körül álló fegyveres embereknek pedig volt va laki választva fő körülállójuknak, vagy fejüknek . a* a' kilül a' többiek függöttek; és a' kiuek hivatala azt is hozta magával, hogy a' keringősben bent lévő nép , az ő gondos vigyázata alatt bátorságos állapot ba tartaltassék , — tehát: ezen fő körülálíólúl, körállótúl, vagy kurtábban mondva : körálllúl vehette eredetét a' királyi méltóságos hivatal; és származha tott a' király nevezet is ; — nem pedig a' mint némellyek helytelenül állítják : Nagy Károlytól , az Avarok meghódítójától ; — mert : ezen fejedelem uralkodása .eÍ$tt , már régen Atilla idejében is vol tak a' Hunnuknak nem tsak llingussaik, keringősseik ; hanem királlyaik is, valamint Európában, úgy még — hihető Asiában is; — mind ezeket a' dolog, és környülállás szüksége, és,természele szülte. Lásd Desericsi munkáját, de Iniliii ao Majoribus Hungarorum. Tom. 4. Pag 112
.h
40
folyhattak. H a A r a d , B i h a r , és Szathmár Vár* megyékben is voltak a hegyek allyain illyetén árkok á s v a , úgy az említett édes Tenger kiszá radt fenekét kerületének nagyobb része ^ be foglaltatott illy árkokkal a' v é g e t , hogy á ' v i zek fölös á r j a i , minden rend n é l k ü l , rajta sza naszét el nc terülhessenek; hanem az emiitett árkokba öszve s z e d c t e t v é n , a'jobbra, vagy bal r a folyó nagy vizekbe kártétel nélkül lebocsájV tathassanak.
eg
ed
3
e
3
-sz
Ezen vélekedésnek igazságát j. én ugyan nem vittatom , m i n d a z o n á l t a l # annak következében egy kérdést bátorkodom föltenni, a megfonto» lásra és m e g f e j t é s r e , é s p e d i g ezt|.'-fc3
tar
.sk
Lehetne e Tisza Ujjlaktúl, Tokajiul vagy Tisza Füredtül kezdve tellyes bétorsággal, bar szonnal, é s állandósággal, egy olly széles viz« eresztő tsatornát húzni , melly a közbe e s ő , minden folyó vizeknek fölösleg való á r v i z e i t a' Karas vize által Ú j p a l á n k á n á l , a Dunába le szállítsa ? H a lehet, merre kellene annak útját ypnni ? *) H o l kellene a' munkát kezdeni ?- mi* 3
3
ek
on yv
*) Itt legelőbb is azt az ellenvetést kelletik előhozni, niellyet a'Tiszát a' Dunával, vagy Pestet Szegeddel általam I807dik eszt. javasolt öszve kaptspló hajó-kázható tsatorna ellen tettek némellyek , tudniillik: hogy annak, az úttyában találtató homokság^ a'vijsit e l i s s z a é s az öblit betölti, — mint az Ara i j a i aiványság! — nem illyenek a' mi magyar or szági homokos tájékink , vizet tarlók azok , a' mit a' sok kutak , semlyékek, marha legelők 's a' t. b i zonyítanak. Hogy pedig a' homokot/ a' s z é l , a' tsa torna ágyába bé ne hordja: annak széleit, partjait^ fákkal, tsemelékkel, bokrokkal, taralzkal, vagy pe dig homok-náddal, mint Hollandiában, olly sűrűen bélehet illtetni a' hol szükséges, hogy illyetén aka dálytól az mindég ment lehessen. — Nem újság hu-
d.h
41
kent folytatni? mitsoda széles és m é l y lenne az evesztő tsatorna? h á n y e s z t e n d ő a l a t t , s mekkora e r ő v e l , és költséggel lehetne azt t ö kélletesen végre haj l á t t a t n i ?
ge
3
A' m i ezen k é r d é s első részét i l l e t i , arra magam, is azt mondhatom hogy: m i v e l T i s z a l l j j l a k p é l d á n a k okáért Ujj-Paltj^nkánál , m e l l y B á n á t b a a.' Duna mellet N á n d o r - F e h é r v á r o n alól, m i n t egy nyolcz | n é r t f ö l d r e , sok ö l n y i v e l magossabban fekszik tehát onnét ide &' v i z tsaiornán is lefog f o l y n i m i n t k u r t á b b és egyenesebb ú t o n , ha most sok t e k e r v é n y e s u t a k o n , t u d n i i l l i k : a' Tiszán és D u n á n is oda l e f o l y h a t ; Eb ben tehát iiints l e h e t e t l e n s é g . De
k-s
ze
r
on yv tar .s
Abban i n k á b b nints lehetetlenség , hogy egyg y i k folyó v i z n e k , m e l l y magossabb helyen fek szik, fölösleg való á r j á t ^ a.' mellette lévő folyó
ek
mokos helyeken tsalornát h ú z n i ; a' Duna is Tsepel szigetnél sivány homokságon folyik keresztül ! — azért Szabolts, vagy Szathmár Vármegyékben, vagy másutt is lehet, a homokságon tsatornát h ú z n i , ha szükséges. *) Nándor Fehérváron 76 öllel fekszik alább a' Duna vize, mint Posonynál, Magda Pál s z e r é n t ; így mi vel Posony Nándorfehérvárnál közel 3 | gradussal van följebb, Tisza Újlak pedig Uj Paláukáuál mint egy 3JL gradussal legyen magosabb helyen ; — ezen két h-ly magossága k'jzel 75 öllel külömbözhet egy mástól, — e szerént tehát vévén föl: 60 mértföld nyire tsatornának , minden négy ezer öles m é n f ő i dére esnék l | ölnyi eset; 's minden 100 ölre 2^ h ü velk, — meliy szeréut mennyi v í z , és mekkora se bességgel folyhat le a' maga terhélül is segiletve bi zonyos idö alatt? azt is könnyen kiszámolhatja kiki, ha a'tsatorna szélességét, egyszersmind annak mely ségét tudja. 1
.h
42
v í z b e , m e l l a l a l s o n y a b b a n fekszik,le ne ereszt hessük.,i* 2Márpedig : Az Éjszak felé való vizek , ezen t a r t o m á n y ban , m i n d magosabban feküsznek, mint annak déli részen valók , mivel mindenik a' Tiszába foly , t ö b b n y i r e keléiről n j u g o t r a ; a' Tisza pedig Éjszaktól D é l r e , T e h á t : Az említett vizek árjai „ m i n d befolyhatnak a' fent mondott tsinálandó t s a t o r n á b a , mivel annak irányozatja Éjszak felől Délre van. Mitsoda b á t o r s á g g a l , állandósággal és ha szonnal biztatná pedig a ' h a z á t ^ ez a munka ? ezt a külső országokban tett tapasztalásokkal és csmcretekkel k ö n n y e n meglehet mutatni , mert i l l y munka Hollandiában , Angliában, I'ranczla és Olasz o r s z á g b a n , főkép L o m b a r d i á b a n elég van , ^ s * J ^ ő t t ínég Muszka országban is ta l á l t a t i k m á r , de nálunk is láthatni annak min táját a' Böge vizén. *A Langvedoki tsatorná Franczia országban 40 mértföldnyi hosszúsága egyszersmind hajókázható^- és terhet szállító is ; melly az- É j s z a k i g és Déli tengert öszve kaptsolja. H á r o m nagyobb folyó vizeken megy ner c s z t i i l , a' laposságokba t ö l t é s e k e n , az aíatsonyabban fekvő vizeken felöl p e d i g , hidakon fo1) ik által. Egy hegy gyomrán keresztül is utat vág tak n é k i , 's a t . J**^) Marha ezt meglehetett
-sz
eg
ed
í
3
.sk
3
3
tar
t
on yv
3
ek
*) Ezt lehet látni Hrassó Vármegyéken Kostélynál, hol a' Böge fölösleg lévő vke, egy alrekesztő állal a' Temesbe botsájlatik. **) Mi (Magyarok) mások utánzásában minden vesééitől menlek vagyunk ; mert hatalmunkban áll , mások századi tapasztalásit sajáiinkká tenni. G. Szcchenyi. Hitel. lS5 1.— de elolvasd a' 179dik levelet is ezen tárgyra.*»*) Hlyen forma az éjszaki tsatorná is Belgiumban, melly az ö útjában Antverpialúl Venloó felé, a' Skald s folyót, a' Máás folyóval; és Venloolól Neúss felé
a' Máás folyót a' Rajnával öszv« kaptsolja. — Lá>d Fel>ér György Lexiionát.
eg ed .h
ek on yv tar .sk
J
-sz
ott t s i n á l n i , száz esztendőnél több i d ő e l ő t t , I l dik Lajos Frantzia K i r á l y a l a t t , olly nagy balorsaggalyhaszonnalyés á l l a n d ó s á g g a l , hogy még mai napig is virágzó állapotban legyen ! — t e h á t : miért nem lehetne, nekünk is eg} olly boldogító" Fejedelniünk i d e j é b e n , niint a' moslaniytg} <J0 m é r t l d r d n y i hosszú ( s á t o r n á l ^ annál i n k á b b ké szíttetni ; mivel az t ö b b n y i r e m i n d e n ü t t r ó n a földön menne k e r e s z t ü l ; ha m i n d j á r t az eg\sz.ei.'siiimd hajókázhatónak tsinaltatódnék is-*^T (jioiidoljuk tsak L'gotsa, és M á r a m a r o s Varmegyét éjszaki tengernek; Szerviat pedig déli tenger nek ; a Szamos, K ö r ö s , Maros vizeit l l e r a u t , U r b , és F r e s k v é l \ i z e k n e k , mint Frantzia or szágban vannak, az említett Langvedoki tsator na útjában. — Váljon nem tsinaltatta volna e meg eddigt ezen az úton a' szóba lévő tsatorn á t , az Ország mások p é l d á j á r a , é s . tulajdon h a s z n á r a nézve ? — Békés vagy Arad Vármegyé ken k e r e s z t ü l , mélyebb tsatoinát k e l l e t i k ugyan á s n i , mint m á s u t t ; •—- és Líj Falankához is k ö z e l , nagyobb magosságot kelletik által v á g n i ; -J££)-de — ez nem teszen ineggyőzhetetlen n e h é z *) Ila ezen vizeresztő tsatorna cgyszer'smind hajókázna ' lónak is tsiuáltulódhalik; — ügy kellős haszna lé szen; mert egyúttal a''teher szállításon könnyebbít vén , a' kereskedést is elő mozdítja , és jövedelmével önnön magát állandóul fóiillarthatja. • • ) Ez a' táj ugyan magos! —• 's la lám ez a' magosság ijesztette el állalvágásálól , a' llanáü német halár llegemeulet: azért is a z , az Alibonari molsárt Berzava Isalornája segítségével , több mértföldnyi hoszszú tsalornán, a' IVm'es vizébe eresztette; és azon nyoltz mért tűidig vezette f'antsováhuz ; onnét ismét tiz mértföldnyi kerületen 4*1 Dunán Új Paláuk.ihoz! — pedig mintegy másfél mértföldnyi hosszú tsalor nán, kevesebb munkával, mint tudniillik eddig teli! a' Pantsuvanál lefolyó Raras vizébe ereszthette volna •zt '. —' mind ezen költséges törekedés mellett, az Alibonari uiu'.sár most is a' régi helyén van.
.h
11
.sk -sz eg
ed
s é g e t ! — k ö n n y e b b e n ? s o k k a l k ö n n y e b b e n , és Hamarább végrehajthatja ezt az Ország , mint annyi veszendő,.-és veszedelmes töltéseket tsij i á l t a t h a t T ^ ^ inTITy^nekrűl föntebb m á r tétetett emlékezet. •— H a m a r á b b is,mondom i s m é t ! — és a' m i l e g t ö b b , m i n d e n veszedelemtől való ret t e g é s , vagy félelem n é l k ü l ! — h a ehez~a mun k á h o z a' szükséges m ó d szerént hozzá láttat. A' m i &' fönt tett kérdésnek második részét i l l e t i , t u d n i i l l i k : merre kelletik azon t s a t o r n á nak úttyát vinni ? — azt a Haza föld és víz m é r ő i közös egyetértéssel f ö l t u d n á k , föl is tud j á k keresni és azon pontokat m e g h a t á r o z n i : hol lehet egyik folyót a másikba és úgy eresz teni , hogy a' közönséges áradáson fölül való ár vizeknek nagyobb , kissebb része , vagy épen egészlen azok a' tsatornába béfolj hassanak, ^~ *s azt is/hogy hol lehet ezen másodikba a' har madik folyóvizet y — a' harmadikba a ' negye* d i k e t ^ é s igy folyvást a' magossabbakat/: az alatsonyabbakba bébotsájtani ? — v é g r e : az utolsó pontot az elsővel öszve illesztetni? —• I s m é t ; inellyik Patak eresztetődnék által a' tsatornán azonnal; mellyik mellett fölfelé, vagy aláfelé - vezettetve juthatna abba? — hol kellene a tsatorna ágyát magossabbraj**5?hol mélyebbre helyheztetni? 's a't. Ezekbe legkjssebb kétség sinls. J
5
3
a
on yv
tar
t
ek
*) Nem árt arra vigyázni az öszve eresztő pontok kike resésében , hogy azok ott határoztassanak meg a' hol a' hegyek közül sebessen kifolyó vizek eseljei mogkissebbednek; és ágyuk nagyobb lejlősségét elhagy ván, a' lapályos helyre jutnak; — mert itt, a' tstndesedni akaró, és épen azért áradási állapotban öszve tolakodó víz, azonnal útat nyér a' tsinálandó tsalornyin való lefolyásra **) A' hol a' tsatorna mélyebb helyeken — völgyeken — megy keresztül; olt tsak a' partját, a' töltést tudni-
d .h
45
Az én tsekély Ítéletem szerént i s , alórúl a'
Dunatúl kellene kezdeni ^ a' tsaturna á s á s á t ;
ge
t u d n i i l l i k : legelőbb is az Alibonári M o t s á r t , Új Palán ka mellett, a' Karas vize által a' D u n á b a é l e s z t e n i ; onnét osztán fölfelé folytatni a' mun k á t . —• De minekelőtte ezen munka elkezdődne; szükséges T i s z a ú j l a k , vagy m á s hely tájékátúl fogva, a' hol t u d n i i l l i k a föld és vízmérők legalkalmatnssabbnak fogják a/,t t a l á l n i , egészlen. Uj Palánka mellett a' D u n á i g , a' tsinálandó tsa torna útja tájékát fölkeresni, és azt megszinleli i i (libellare); ezt pedig több í z b e n , több víz m é r ő k állal ^ é s külömböző helyeken kezdve; hogy azon pontok és helyek legnagyobb vigyá zattal ^ é s hitelességgel meghatároztáthassanak , a hol a folyóvizek a' szóban lévő tsatorna által öszvekaptsoltathatnak. — M i n e k u t á n n a ezen szín lelés meglészen téve , visgálva és helybe hagyva; a' hely színén változhatatlan jelekkel szükséges kijegyezni , a' tsatornának mind s z é l e s s é g é t , mind mélységét, mint pedig a' kiásandó földből a / k é t partokon tsinálandó töltések magasságát jty, szélességét, lejtősségét, és távolságát a' tsa torna ö b l é t ő l ; hogy igy a m u n k á h o z egyszerre nagy^fc*-^ de úgy elrendelendő erővel lehessen 3
3
3
r.s k-s
ze
3
yv ta
3
ek
on
illik kell a' többihez alkalmaztatott színjeiig fölvin n i ; de — erőssen ! — a' tsatorna mélyebb lenekét, a' zavaros víz maga fogja béiszapnlni, és föltölteni, akkora magosságra , a' mekkorára az alrekeszek szükségessé teszik. *) A' tsatorna két partjainak, vagy töltéseinek magossá ságát. , mindenütt egy szinre szükséges emelni , és pedig olly magosságra, hogy az a' történhető árviz magosságát, .avagy a* tsatornában való foldagadását, minden kár és veszedelem nélkül kiálhassa. — Hozzá a' szükséges földet, a' tsatorna ágyából kell venni, a' kijelelt mélységre; de — mélyebben is lehet ásni, a' mint láttuk följebb.
d.h
m
fogatni, liogy az alólrúUa" merre t u d n i i l l i k a' víz folyni fogj mindég előbb elkészüljön, mint fülűiről ^a honnét a víz jövend. Az árvíz eresztő tsatorna mélységét, vagy fenekét a folyóvíznek legalatsonyahbra való apadása , és legmagossabhra szokott áradása közt lévő kiilömbség mértékének mintegy : egy harmad része *k \ szélességét pedig a közben j ö v ő folyóvizek:/ árvizeinek teinérdeksége , és azon lejt m i v o l t a , melly a' két öszvekaptsolandó szomszéd folyó vizek közt lenni tapasztalta tik , határozhatják meg leghelyessebhen. — E szerént eredetitől fölülről kezdve, mindég szélessebb lesz az árvizereszlő tsatorna ! — a mint t u d n i i l l i k az^ azáltal , és leszállításra több több vizet fog magába befogadni. — Addig én buszon öt öl középszerű szélességet elegendőnek vélek l e n n i , méglen azt a teendő fölmérés és kiszá molás t ö b b r e , vagy kevesebbre nem fogja ha t á r o z n i . — Ezen m u n k á l k o d á s rajzolatján az is k i fog egy úttal tetszeni, hány alrekesztő szük séges? ha tsnpán tsalT árvizeresztő lészen a tsa t o r n a , . és hány vizrekesztő ? ha . egyszersmind hajókázható is lesz az; és több e'féle, a' miket a' föld és v í z m é r ő k y 's mesterek az azokról készült rajzolatokon, és jegyző könyveikbe 1iitelessen , nyilvánságossan^ és megfogbatólag, az 3
ge
3
3
k-s
ze
3
3
3
yv ta
r.s
3
3
ek
on
*) PéluánákoBáéri, Szegeden ha a' Tisza legnagyobb ára dása . és legnagyobb apadása kó'ömbsége három öl és fél; — akkor az árviz eresztő tsatornrfnak fene k é l , a' legmagossahb áradás színétol lefelé egv ölre, és egy lábnyira kelletik leásni ; eg\szer'smind az alrekesztot is ezen magasságnviig abha b e é p í t e n i : hogy az . az annál alalsonyabb állapoté vizét a' folyónak magába bé ne vehesse; hanem azt az anya' ágyon lefutni engedje.
d .h 47
ze
ge
azokhoz m e g k í v á n t a t ó költségekkel e g y ü t t előadandhatftak * ) . Mennyi idő alatt juthat tökélletes á l l a p o t r a ezen nevezetes v i z á r e r e s z t ő t s a t o n í a ? — azt egyedül tsak annak tsináltatásában szorossan egyesülve résztvevő * * ) Ns. V á r m e g y é k , és T. T. f ö l d e s ' u r a s á g o k bővségessen áldozó tehetsége' és eltsiiggedést nem szenvedő buzgósága h a t á rozhatja meg.
r.s k-s
• ) Az a' kérdés támadhat ittf— megmentheti e' ezen szóba lévő árviz eresztő tsatorna i- a' Tisza vize jobb partján lévő tartományt is, az árvizek kiöntéseitől? erre azt felelem, hogy ha a' tsatorna egyedüli— te.-íim Tisza Újlaktól húzalódik Új Palánkáig; — az tsak azon folyó vizek fölös árvizeit veszi magába és vezeti le . a' mellyekcn keresztül megy ; tudniillik a' T ú r , Szamos, Ilornorád , K i a s z n a . K r , Berettyó, a' három Körös, Maros, Böge, Tömös, Berzova . ' j a ' t. folyó vizeket; és tsak ezek kiöntésedül menti az meg , a' túl a' tiszai tartományt, egyszer'smind a' Tisza árja magosságát is annyival kissebbili , a' men nyivel azok eztel külömben nevelni szokták. Követ kezőképen: ezen Tartomány a' Tisza felől is magát kevés ellentállással és védelmezéssel pgé.sz bátorság ba helyhezlel heti. — Ellenben : mivel az árvizek ki öntéseit, a' Tisza jobb pariján is, n e m annyira a* Tisza , minisem az éjszaki é s nyugoti hegyek közül, az abba lefolyó vizek, úgymnit: az Ung , jfato/Jjfc», Labortsa , Bodrog. Hernád, jt'gyva 's a' t. és pedig folyamatjok' útja közibe szokták okozni; —azoknak megakadályozlatására is, hasonló árviz eresztő I s a -tornák szükségesek , mint ezen javaslásban lévő . a" túl a' tiszai nagyobb árvizek elIelitesére. **) Szorossan egyesülve! — mondom, minta' Sárvíznél most utoljára történt; — mert ha itt is, még ezután is; mint ott eleinte, mind a' Ns. Vármegyék , mind a' részvevő földes uraságok, külön kíilöin válva ha táraikban kénnyük és önhasznnk szerént dolgoztatni fognak; — a' köz hasznú tzéllul eltávoznak , és munkájoknak kivánt végit soha ! — el nem érik ! — Tsak egyesűit erővel lehet teremleni hazánkban egy olly tartományt, melly az egyiptomival fog az i i -
ek
on
yv ta
c
eg ed .h
48
Adriig is azomban képzeljük magunknak azt az á l l a p o t o t , mellybe ezen árvízereszfcő tsatorn á n a k tükélletes elkészítése helyheztethet ben n ü n k e t ! r— nem de? általa az árvizek kiöntései t ő l , sőt m é g az azoktól való rettegéstől is meg-" l e s z ü n k mentve ! egyszer'sinind megszűnne a' v e l ü k v a l ó azon tórén. k ü s z k ö d é s , mellyel sok i d ő ó t a l j ^ - és változó szerentsével b a j l ó d t u n k ! — i Az á r v i z e k nagygyát békességessen minden k á r t é t e l £ és pusztítás nélkől k e r e s z t ü l vezetvén k a t a r i n k o n , m i n t valaha a keresztes k a t o n á k a t ! S z á n t ó ^ é s kaszáló földeink kiterjednek; t e r m é seink sokasodnak ; m a r h á i n k , barmaink e l e n y é s z n e k , környűlóllásuiik jobbul ; kereskedé*
-sz
3
ek
on
yv
tar
.sk
söségért Valaha Vetekedni! — 'n a' meílyrol ditsekedve fogják emlegetni szerentsés maradékink, mig uno káiknak i s , hogy az valaha nem volt egyéb lónál! — Melly szép emlék jele lészen ezen munka a' haza szeretetének ! — ha kiki vetekedve buzgósága , és te-» hetsége aránnyá szerént testi áldozatját a' halhatat lanság azon oltárára , a' honnét örök időkig köszö net , és áldás harmatoz mind reánk , mind maiadé kink maradékira! — Az emberek szorosan egyesülve nagy dolgokat vihetnek Végbe, ha költségüket, 't iparkodásikat, a' jó lét és ditsöség megszerzésére szives buzgósággal föláldozzák ! — A' Szabad Státu sok Amerikában egy! — még tsak mint egy ötven észteudős birodalomban ! — négy ezer! mértföldnyi Vasutakat, és tsatornákat készítettek már! — Hogy lehetne olly jó módot édes hazánkba teremteni, melly által ezen szóba lévő vizáreresztö tsatorna? mentül előbb tökéiletessen kész állapotra juthatna , — ez iránt azt tartom, ha minden buzgó igaz ma gvar hazafi, önnön maga testi javaslását és ajánlá sát; — sok jótandts! - sok e r ő ! — sok kints öszve gyűlvén! — a' kivánt tzélt sokkal hamarább elérjük* — mint előre gondolhatjuk! •— 's talám — ez állal a* nemzeti jószág alapját is szerentséssen meggyökeresíthetjük ! —lásd Steph. Vedres de fundo Publico in Comraodum R. Hungáriáé — erigendo. Szegedin
1800.
4
d .h
49
r.s k-s
ze
ge
sünk gyarapodik; tehetőségünk nevekedik; egésségesebb lesz levegőnk; nemzetünk kiterjedhet: tzélarányos épületeket Mosztonyokat nem tsak köz szükségünkre, hanem sok, még nálunk esméretlen mesterségek, és művészségek tízesére is fölállíthatunk; — igy mesterműveinkkel és készitménnyeikkel más országbelieknek is szol g á l h a t u n k ; — földeinket, iszapoltathatjuk; me zei gazdaságunkat tökélletes állapotra vihetjük ; 's ha ezen tsatorna egyszer'smiiul hajókázható, és teherszállító is lészen; ú g y fölső Magyar Or szággal, és SzeVviával is hasznossan öszve köttetődhetünk: vizünk, halunk állandóul annyi lehet, a' mennyit akarunk! még riskását is, mint Bánátba, a' Böge, és Berzova tsatornája mellett, szép előmenetellel mi is. és pedig an nyit termeszthetünk, hogy avval egész éjszaki Európát eltarthatjuk! — olly virágzó állapotba jutna földmivelésiink, mint Hollandiában, L o m bardiában van! — a' szárazság idejében akkor lotsoltathatván meg földeinket, a mikor akar n á n k ; egy szóval ezen túl a' tiszai Kerület; ez íi mostanában az árvizek terhe alatt sinlődő része édes H a z á n k n a k ! egy olly termékeny, és gyönyörű tartománnyá változna által, tnellynek valóban se szépségére, se jóságára, se. talám haszonvételére nézve is a' művelt. E u r ó p á b a n akkora helyen egy testbe! — nem igen volna párja! — s' több jövedelmet hajtana, mint egy Török, vagy Frantzia háború által mozgásba jöhető kereskedés! pedig reá a' költség keve sebb! — Egyedül tehát tsak rajtunk áll, hogy illy szerentséssek lehessünk! — '» azt ha akar j u k ! — megtehetjük! —
ek
on
yv ta
:
(A
Tud. Gyújt.
VI. Kót.) i
yv
on
ek
tar .sk
.h
ed
eg
-sz
sze g
sk-
ar.
yvt
on
ek
ed
.hu
tar
yv
on
ek -sz eg
.sk
ed
.h
