ed .hu eg
«. O L D A L
-sz
MAYERLING,
Amerikai segítséggel, angol francia koproduk cióban megszületett a legújabb Mayerling-film. Hirtelenjében nem is tudom, számszerint hánya dik, Rudolf trónörököst Omar Sharif, Vetsera Mária baránőt Catharine Deneuve, Erzsébet k i rálynét Ava Gardner játsza. Londonban m á r b e m u t a t t á k és Mayerling közeledő 80-ik évfor dulójára az amerikai mozik is m ű s o r r a tűzik. A kritikusok eddigi vélemé nye, rövidre fogva: idejétmúlt dmgi Pal lapos szerelmi história, a rende ző hiába próbálkozik emberi vagy politikai hát teret adni a történetnek és a mozipénztárak legíeljeb ódon, romantikus nőkre számithatnak, faogy .megváltják a jegyüket. A külföldi kritika tékát, m á r pedzi a valóságot, amit magyarul néha (még ma is naiv önképzőköri dolgozatok szirupos .(meséjével öntenek nyakon. Az egykori aulikus körökben született legen da ez: Rudolfnak azért kellett meghalnia, mert írós ember létére halálosan szerelmes volt Vet sera. Máriába, másrészt mert politikai szabadel-
tar .sk on yv
ek
I r t a : SÁ
ed .hu
ek
on yv
tar .sk
-sz
eg
vüségében és főként m a g y a r b a r á t s á g á b a n odáig ment, hogy összeütközésbe került az apjával, Fe renc Józseffel. Ezzel szemben az igazság: Mayerling nem szerelmi tragédia, nem politikai drá ma, hanem egy szerencsétlen idegbeteg ember r é m t e t t e . Ha Mayeiiinget kihámozzuk a mesék burkából, bizony csak ennyi marad belőle. Menjünk csak sorjában. Rudolf m a g y a r b a r á t s á g a ? . . . Rudolf mulatóskedvü fiatalember volt és szenvedélyes vadász. Persze, hogy szerette a mulatóskedvü magyar arisztokratákat, persze hogy szeretett Gödöllőn vadászni. Szeretetéből azonban jócskán jutott a cseheknek is. Megma radt egy levele, amelyben szószerint így i r t a cse hekről : — Bármilyen helyzetbe kerülök is, mindig h ü b a r á t j a és szószólója maradok ennek a szé*? és derék országnak, — amikor pedig első gyermekét v á r t a , megfogadta, hogy ha f i u lesz, a cseh Waclaw névre keresztelteti. Zavaros külpolitikai elgondolásában szerepelt egy szövetségi államokra alapított, megnagyobbí tott Habsburg Birodalom. Éhben a tervében a magyarországi és a romániai magyarokat Habs burg védőuralom alatt Nagy-Romániában akarta egyesíteni. Vagyis a magyar trón várományosa E r d é l y t elvben Romániának ajándékozta. No és Rudolf állítólagos földöntúli, halálos sze relme Vetsera Máriával? . . . A trónörökös nagy nőfaló volt. Egyik szerető a másikat követte. Éveken á t k i t ü n t e t t e kegyeivel Mizzi Kaspar kis asszonyt, a szép bécsi lányt. Amikor háztüznézőbe ment Belgiumba, a belga király lányához Stefánia hercegnőhöz, az udvari vonaton magái val vitte. Mizzit és mialatt a jövendőbeli jegyes p á r a királyi palota báltermében táncolt, a pálya udvaron álló különvonaton a szeretője várta viszsza éjszakára a vőlegényt. Mizzi Kaspart akkor is megtartotta, amikor Vetsera Mária lett a ba rátnője, söt m é g villát is vásárolt neki Bécs mel lett Wiedenben és hol vele, hol Máriával szóra kozott. Nem egyszer megtette, hogy nős ember korában mellékbejáraton nőket csempészett a Burgba és törvényes felesége lakosztályának szomszédságában éjszakákat töltött velük.
-sz
eg
ed .hu
Ez m á r egymagában nem csak erkölcsi és lelki, hanem idegbeli elhajlásra is mutat, aminthogy Rudolf idegei valóban nem voltak rendben. Az elmekórtan abban az időben nem j á r t olyan fo kon, hogy bizonyos tünetekből kóros lelki je lenségekre, kedélybetegségre, üldözési mániához hasonló állapotra következtessen. Rudolf viselke dését egyszerűen különcségnek könyvelték el. Egyetlen ember tudott megbomlottságáról: bizal masa, Victor von Fritsche őrnagy. Neki többször beszélt arról, hogy öngyilkossági tervek foglalkoz t a t j á k és kísérővel akar a halálba menni. Az ud vari fegyelmezettség akkor nem engedte meg Fritsche őrnagynak, hogy bárkit is figyelmeztes sen arra, milyen terveket forgat beteg agyában a trónörökös. Később azonban, amikor m á r megvált az állásától, elmondotta Hab^trda bécsi rendőr főnöknek. Ha előbb beszél, talán minden más ként történik.
tar .sk
A mayerlingi éjszaka romantikától mentesített száraz, de hiteles története is Rudolf idegbetegsé ge mellett tanúskodik. 1889 j a n u á r 29-ről 30ikára v i r r a d ó éjszaka a mayerlingi varászkas tély egyik szobájában Loschek udvari komornyik holtan találta Rudolf trónörököst és Vetsera Má riát. Rudolf revolverrel agyonlőtte a lányt, az után önmagát. Loschek fellármázta a kastély vendégeit, Rudolf k é t b a r á t j á t Koburg Fülöp her ceget és Hoyos József grófot. A jelentést továb bították a Burgba. Bécsből azonnal May eriingbe sietett Hab^rda rendőrfőnök valamint Ferenc Jó.zsef háziorvosa dr. Wi^derhof^r, két egyetemi
ek
on yv
t a n á r , dr. Hoffman és dr. Kundrat kíséretében Az udvar azt az utasitást adta az orvosoknak, állítsanak k i olyan halotti bizonyítványt, hogy a trónörökös halálát szívszélhűdés okozta. Az or vosok az udvari utasítás ellenére sem merték ezt megtenni. A boncolási jegyzőkönybe azonban be írták, hogy Rudolf agyában rendellenes elmeál lapotra m u t a t ó kóros leleteket találtak. Ferenc Jó zsef megelégedett ennyivel. Elég volt ahhoz, hogy megállapíthassák: elmezavarában követte el tet tét és egyházi temetést kapjon, amit különben ön gyilkosság esetén nem engedélyez a katolikus egyház.
ed .hu
ek
on yv
tar .sk
-sz
eg
Az udvar, érthető módon, minél jobban el akar ta kenni az egész dolgot. A rendőrség lefoglalt minden iratot, ami bármilyen vonatkozásban is állt Mayerlinggel. Ezeket átadták az udvarnak. Az udvar is összegyűjtötte a rendelkezésére álló iratokat, Rudolf és Vetsera Mária feljegyzéseit, Rudolf búcsúleveleit, amelyeket anyjának Erzsé bet királynénak, a feleségének és a nővérének Mária Valéria főhercegnőnek címzett. Az írásokat összecsomagolták, lepecsételték és Rudolf-Doszsszié felirattal egy vaskazettában a titkos levél t á r b a n helyezték el. Egy levél nem került ebbe a dossziéba: ezt Szögyén-Marich Lászlóhoz a ké sőbbi berlini nagykövethez irta a trónörökös. Gróf Hoyos József is készített egy iratcsomagot, amely Hoyos-Dosszié néven szerepelt és ugyan csak az udvari levéltárba került. Ferenc József 1916 végén halt meg. Utódja, Károly király kinyittatta a Rudolf-Dossziét örzö vaskazettát. Üres volt. Kiderült, hogy Ferenc József á t a d t a az iratokat Taaffe osztrák minisz terelnöknek, aki ellischaui kastélyában őrizte. A kastély azonban leégett és az iratok elpusztultak. Károly király a külügyminiszter jelenlétében k i nyitotta á Hoyos-Dossziét is. Semmi lényegeset sem talált benne, mire sajátkezüleg lepecsételte. Ezek az iratok a monarchia összeomlása után a trónörökös történetírójának, lovag: Mitis Ferenc nek a kezébe jutottak. Nem voltak fontosak, sok ra nem mehetett velük. Viszont homályos levél töredékek, zagyva feljegyzések, kétes hitelességű elbeszélések és egy szereplési viszketegségben szenvedő arisztokrata nő emlékiratai nyomán el burjánzottak a Rudolf-regények és a pót, sőt pót-pót-emlékiratok, amelyek m é g most is k i sértenek.
eg
ed .hu
De aki nem a hamis szerelmi romantika, nem a fantázia szárnyán akar repkedni Mayerling körül, az elolvashatja a bécsi rendőrség egyik hivata los aktáját. Ebből kiderül, hogy a trónörökös ja n u á r 28-án, azon a napon, amikor a hozzátarto zóinak címzett búcsúleveleket megírta, Mizzi Kaspar wiedeni villájában éjszakázott. Az öngyilkos ság t e h á t semmiféle lelki kapcsolatban sincs Vetsera Máriával. Jóformán véletlen, hogy Mária töltötte vele a következő éjszakát, mert ha nem ö van ott Mayerlingben, akkor nyilván Mizzi lett volna az áldozat, Mizzit viszi magával a halálba "kísérőnek", mint annakidején Fritsche ősnagynak emlegette.
ek
on yv
tar .sk
-sz
Szegény Rudolf, beteg ember volt. Sajnálni le* het, de semmi szükség arra, hogy minket magya rokat még most is halálos szerelem és magyarb a r á t á s g tragikusra mázolt legendájával etes senek.
