% i-v. K.l ' I. Sí ^1. Révai TesNévek^ BudapesK

I

i-

r

i

% i-V.

K.l '•

I

I

I Sí

^1 I

Révai TesNévek^ BudapesK

|:

,^6*'

sfisBíSS^

4.

Wn. W '

EGY sírdomb Körül él 1Wli '

¥

^y.

y

RÉVAI TESTVEREK KIADÁSA

1

FRANKLIN- TARSULAT NVOMDAJA.

(Az

.

.

.

ember, két részbl

meg

hallgassák e

hogy

a bölcsek, a kik tagadják,

dája, az

kettnek

tem mint test,

Álmatlan álmok.)

Futottam önmagara ell. «Ö» üldözött: az ((Én».

Azok

tem

íróasztaltól a beteg ágyáig.

:

lélekbl

a tusáját

egymás

ellen,

törik össze az az egyedül «

Épen azon tem hozzá egy ez

és testbl,

az én történetemet, a ki végig

ama semmi », ama

szítését

áll

a teremtés cso-

küzdöl-

láttam, érez-

s

hatalmas anyag a

láthatatlan fogalom, a lélek eltt.

a napon, a új

(?)

—

melyen megbetegedett, kezd-

munkához, melybl az els kötet elké-

év végéig megígértem

a

kiadónak,

Ráth

Mórnak.

Nem

regény ez

;

—

hse nem

regény-alak,

hanem a

való élet és az igaz szabadság utáni vágy csodatetteinek

hse, Benyovszky Móricz. Kicsiny gyermek korom óta rajongok érte.

Mikor legelször

az iskolába felvittek,

gyáva gyerek

voltam, minden pajtásora kifogott rajtam.

Szokás volt

gúnyneveket adni egymásnak. Nálam nem volt rá szükség: elég volt a keresztnevem csúfolódásnak.

«Móó — ricz!»

—

Sírva kerültem haza. Panaszt

miért kereszteltek

mert

még akkor

Móricz, ténetét.

és

—

apám

az

azért választotta a

ezt a legvitézebb

ténete

aztán

Nem

apámnál, hogy

engem Móricznak, hogy

minden gyerek. Akkor aztán mondá, hogy

tettein az

magyar

térdére vett, meg-

számomra

hs

viselte

nekem

e

ezt a nevet,

kinek tör-

a

:

élénk emlékezetben volt elmesélte

csúfol vele

Benyovszky

:

csodaember

tör-

szégyeltem aztán többé a keresztneve-

met, a ki csúfolt érte, az üstöke bánta.

Késbb

mikor

aztán,

Rontó Pált olvastam,

Benyovszky élettörténetének

kivonatait,

mikor regény-

nek, színdarabnak feldolgozva láttam, mindinkább

szerettem,

hogy véteknek tartottam volna

költi fictiókkal felcziczomázva úgy tnik

fel

akár

ez a tör-

nem hidalt hézagok, tömkelege, melybl a vezér-

mint az ellenmondások, az

a véletlenek és lehetetlenek

meg-

a történetét

regénynek feldolgozni. Akár vázlatban elmondva,

ténet,

majd

át

alak jelleme, mint egy megoldatlan sphinxtajány jön el.

Tehát

ezt a jellemet

értünk mindent,

s

az

magát

kell kitalálni

:

akkor meg-

ellenmondások szépen kibékülnek

az alapeszmével.

Ez

az

én feladatom azzal a mvel,

a

mihez hozzá

kezdtem. Igazságot szolgáltatni e rendkívüli élettörténet alakjának,

nak

költi hozzáképzelés nélkül, pusztán

összeállítása, a vezérelv

megvilágítása soha.

által.

követése

s

a

a való-

körülmények

Nehezebb munkám még nem

volt

Legelször

is

Benyovszky

angolból

emlékiratait

másra. Mert a szerz

maga

saját

Ezt sem

lefordítani.

bízhatom

magyaron kívül Európa min-

a

(ki

által följegyzett

den nemzetének nyelvén beszélt, eszmejárásában, phraseologiájában mégis mindenütt elárulja, hogy magyarul

gondolkodott,) eszméit franczia nyelven írta deti kiadás francziából

angolra lefordítva

lett

kétszeri fordításból kell kitalálni az eredeti

veget

Aközben

rajta.

az ere-

:

és

így

magyar

szö-

;

hogy hozzá adnánk, vagy változtatnánk

a nélkül,

;

le

pedig

jegyezni

kell

fel

irányadó

az

mozzanatokat, a magyarázatra váró helyeket, a futólag vázolt érdekes alakokat,

homályosabb helyzeteket,

a

az egész lélektani kifejldést, melyet az emlékíró

gyöngéden

Éhez kán.

a

munkához kezdtem hozzá lett

:

nappal.

A

nappal

olyan

is

Egész nap utaztam

betegem ágyáig

onnan

november

hatodi-

egész életemnek.

Ettl kezdve tizennégy napig nem álmatlan.

maga

sejtetni enged.

Szomorú dátuma

éjjel se

s

—

:

volt

rám nézve

sötét, az éjjel is

az

se

olyan

íróasztalomtól a

vissza.

Pihentem, mikor dol-

goztam. Nehéz, fejtör munkát.

Számláltam, hány lap

és

van már meg ? hány van még hátra ? aztán ismét amoda vissza

:

számlálni,

hány

érütés,

perez alatt? Aztán megint újra futó

pokrócz

ott a

útról beszélhetne,

hány lélekzetvétel egy

kezddik

a futás.

Az

a

szobákon végig de sok mérföldnyi ha tudna

!

—

napok, a virradatlan éjszakák.

Teltek az alkonyatlan

Szaporodtak

a

megírott

;!

8

—

lapok az Íróasztalomon.

mat

pamlagra

a

;

Tízszer

de a mi a szememre

—

álom, csak kínzó kábulat.

Nem.

én

—

Hanem

akartam,

azt

—A

nom.

nem

Fölkergetett az a

idnkint egy gysznyi cognac

temet.

az

jött,

volt

rém

gondoltam az evésre. Egy kanál leves délben,

is

este,

levetettem maga-

is

nem

a lelkem

tartotta fenn a tes-

volt kifáradva.

hogy fáradjon

—

Pedig

hagyjon elnyugod-

ki,

tizennegyedik napon este a tizenhetedik ívet

írtam a munkából.

A

m

lelkem

szakadva.

volt

kétfelé

Az elttem fekv

leköté egyfell Szibéria virradatlan

összeesküvés, árulás, kétségbeesés taság, viharos

tem

eszembe

s

éjszakájához

nyomor, rideg pusz-

jégtenger változó képei,

az írásból, ott

lommal,

;

téli

s

ha félre néz-

feküdtek mellettem a receptek hamit naponként kétszer a

a

jutott,

nagy tudományú orvosoktól megtudtam a kórtünetekrl, a válság közeledtéröl

másik

s

oda volt lánczolva

a

lelkem

fele.

Hiszen nem volt rá szükség, hogy magamat kínoz-

zam

:

igen jó ápolói,

kitn

mellette a leányom, rokonaim a

kinek hálámat soha eléggé

dr.

Huray, mint orvos,

mint ember, aranyszív mellett

:

derék

;

és

A

én pihenhettem volna

baj

asszonyok,

nagy tapasztalatú

ott volt éjjel-nappal a ;

Egyszer aztán közbejött egy napja.

h

jobbra fordult.

A

s

nem róhatom, sógorom,

le

kitn ;

Ott volt

orvosai voltak.

unszolt

is

örömnap

ész,

betegem

mindenki. !

A

válság

veszélyes lob egyszerre

—

!

elmúlt, a láz

megsznt,

üdvözölték a beteget

—

tént.

Ezen

a

tüd

nekem

r

Az orvosok

felszabadult.

azt

mondták, csoda

— A

napon tudtam vacsorálni.

a

tör-

lélek

megadta magát, nem harczolt ellenem többé. ElálmoMindenki

sodtam.

lesz

jó

—

:

tizenhetedik ívet,

Hanem már

s

vacsora után leültem ismét dolgozni.

ekkor az anyagé volt a hatalom. Egyszer

csak lehúzott a fejem az íróasztalomra, a

kezembl

:

—

hagyott munkámat,

még mindig

azonnal",

mikor újra elveszem a ez az utolsó szó

én nézem a félbeszakadt

és

rajta a lelkemet,

toll kiesett

mi következik

a

— És most

az utolsó szó ez volt ((azonnal».

negyven nap után,

«

lefeküd-

ma nyugodalmas éjszaka következik. Huray hazament. Én azonban még be akartam fejezni azt a

nöm is

hogy

monda,

azt

sort,

e szó után

és

félbe-

benne

töröm

!

Éjfél után két órakor ébresztettek fel azzal a szóval,

hogy hív.

a

—

«

végek

eltt állunk.

végei>

így végezte az

kell térni az égbe.

—

Úr

—

!

nek minden hangjára most halált,

neki az

szebb

nem

vissza

hatalmas tüdeje, mely-

is

halált.

gyorsan, fájdalom nélkül.

soha

rangyalomnak

emlékszem

azt a fojtogató rémet, s

Úr egy

halál angyala

Pedig valóban meg volt gyógyulva

nagy veszélyes bajából. Az az

czudar

— A

vétett senkinek,

Az

legyzte a

akkor küldött

Megölte a az

:

«jó

szíve, hirtelen,

szíve», a

mely

hogy tudott olyan rósz

szív

lenni JÓKAI

:

Utazás egy sírdomb körül.

le

2

:

lO

Mikor átmentem azt

egészen nyugodt volt

a szobájába,

mondta, hogy semmi fájdalmat sem

tyát kért gyújtatni, mert sötét van,

készítsem oda

;

mert

több gyer-

hogy

s kért,

a ruháit

akar kelni. Es aztán nézett rám

fel

mondó

azokkal a nagy, fekete, mindent

én ahoz hasonló sötétséget •

érez,

nem tudok

szemeivel,

hogy

A

álmodni.

túl-

"

1

O

világ volt abban.

mondhatták

el,

már

abban

látott

;

nem

de ajkai

mit? Dr. Huray ott volt már az ágya

mellett: éjfélkor, nyugtalanságtól, elöérzettl ösztönözve, visszajött.

Az

Nem

segíthetett rajta többé.

érverés sebes volt,

de

alig

érezhet.

Kezemben

egy

egy sóhaj-

tartott keze jéghideg.

Aztán szép csendesen elaludt tás nélkül

—

Olyan szép

jajszó,

örökre. halál volt,

hogy meg

Hiszen mindezt nem azért azt

:

akarnám, hogy

a

kellett szeretni.

mondom

én

el újra,

mintha

sebeimet gyógyítsa a részvét. Meg-

nyugodtam már benne, hogy

jó

volt

ez

így.

Hosszú,

boldog, dicsséges életnek szép befejezése. Koszorúkon nyugszik, koszorúkkal van betemetve.

S

az egész

zetnek a szeretete nyilvánult a ravatalánál.

A

nem-

legmaga-

sabb uraktól a legszegényebb koldusnig mindenki küldött utána egy «légy

ha

el

üdvözült»-et.

nem ismerném, hogy

mis ahoz a kis

natom.

darab

Háládatlan volnék,

az általános részvét egy pyra-

khöz

mérve, a mi az én bá-

k

fekszik De mikor az a kis darab men, — s nem akar másutt feküdni.

Hiszen én

is

tudok

épen a szíve-

nevetséges bolond sem

filozofálni,

vagyok, a ki gyógyíthatatlan fájdalmat affektál

akarom adni egész énemet azoknak, az emberi

szív

bonczolásából

minden szenvedélyt,

de oda

;

a kik a lélektant

akarják kitalálni

magát

indulatot,

;

kik

a

annak a

a jellemet

darab húsnak a szövevényébl akarnak kimagyarázni,

kis

magyarázzák meg

mi történt velem

hát,

fogva nem vagyok költ

A tért

?

—

e

naptól

többé.

testem ép, ers, mint azeltt; étvágy, álom vissza-

még kaczagok

:

is

vidám társaságban

az íróasztalom mellé leülök

utolsó

a

szót,

;

;

hanem mikor

nézem naphosszant

itt

mit akkor leírtam

«

:

azonnal »

nem

és

;

az

tudom, mi következzék utána? Egyszer olvastam egy franczia regényt, melyben egy férj

a haldokló felesége

vel, a ki

nal

ágya mellett alkudozik a nvéré-

egy kerítné, hogy a mint a neje meghal, azon-

nül vegyen egy

gazdag és elkel, de

leányt, a ki

a kinek sürgets szüksége van egy férjre, hogy botlásá-

nak következményei férj is

rááll.

—

el

legyenek vele takarva

Hát én megengedem, hogy

lehetnek a valóságban.

gedjék az

új

S ez

is

is

én

nekem

—

s

a

emberek

viszont en-

korszak bölcsei, hogy beszéljek nekik egy

olyan boldogtalan a múzsáját

— De

ilyen

:

emberrl, a

ki

a feleségével együtt

eltemette.

valóság. 2*

!

12

nekem mesterségem, életmódom, mint

Pedig ez

kovácsnak az üll

Keresem

és kalapács.

nem

és

Azt mondják, hogy nagyszer temetése

a

találom.

—

volt.

Én

nem láttam belle egyebet, mint a koporsó födelét s nem emlékezem egyébre, mint arra, hogy milyen mély az

volt

üreg,

az

mibe lebocsátották,

a

hideg volt az a marok

sem

föld, a

hogy milyen

s

mit utána dobtam

sehogy

:

akart a két tenyerem között megmelegedni.

Milyen nagy volt az üresség körülöttem, mikor hazakei ültem

És

Pedig

!

ott

mind.

voltak rokonaim, barátaim

az íróasztal

Sok nagv

baj ért az életben

menedéket nyújtott vigasztalt

;

Ez

az íróasztal

mindig

meg-

ez védelmezett, megsegített,

meggyógyított

;

!

;

És most meggylöltem

sok nagy nehéz sorsban. az

azt

íróasztalt

undorral,

;

iszonyattal közeledtem hozzá, mint egy bntárshoz, a ki

htlen

lett és áruló.

Pedig mégis vigasztaló

le

levél

kellett

hozzá ülnöm

ott

hevert;

meg

kellett

;

azok közül

azonnal,

vételét.

Képzelem, hogy a kik november

ferde

tlem sorok

értelmetlen

levelet,

;

sokra

felelni

23-iki kelettel

hogy mondták magukban

:

«

micsoda

micsoda kuszált betk, mi töredezett, mi

kifejezések!"

mártogatva az a

toll,

—

Oh, ha tudnák, mibe volt

a mivel

Aztán megint újra kezdtem a tól ö hozzá.

nagy halmaz

köszönni a közönség rész-

kellett

kaptak

a

ama

leveleket írtam

futást.

Csakhogy most már

kissé

A

gylölt

!

íróasztal-

messze volt

tlem

.

13

a fekhelye.

Mindennap kimentünk hozzá

vittünk neki egy-egy ibolyacsokrot,

egy

id

kis

múlva megint úgy

mennem

kellene

mikor hazaértem,

mintha újra vissza

mondaná, hogy bolond vagyok

azt

—

is

jött,

leányommal,

!

Minden ember Talán így

s

a

gondolnak már

.

.

ilyesmit.

Hiszen, az Isten szerelmeért, annyi becsületes, szeret férj

lát

temeti

el nejét,

dolog után,

a

drága

volt

Rám

veszti

el

mi mindene

az

volt.

Másnak

eszét.

is

Tanult feledni és

nézve

nem

mint másé

több,

csak szeret hitves volt

hanem egész valóm kiegészít

jellememben hiányzott, meg volt

kölcsön adta

;

volt a

én

még

ezután

az

is

a világosság írni,

és

a

az,

?

kit

része, a

övében

O

lelkemben az aczél.

költi munkálkodásomhoz

Fogok

aztán

s

!

elvesztettem, az én

nem

— Csak a te veszteséged

megnyugodni.

Több

a

az,

a kit imádott, megsiratott

a

mi azt

s

tle

jött

melegség.

de hévtelenl, sugárta-

lanul.

Aztán a mi egész életünk fogja

annak

is

a részleteit megírni toll soha,

csak mi ketten tudtuk,

s

Nem

rendkívüli volt.

mert azokat

elttem szentebbek ezek

a

tit-

kok, mint hogy profanáin! tudjam. Kitalálni pedig

nem

De

nagy

lehet,

mert azok a mesék rejtélyeihez hajaznak.

vonásaiban mindenki szikra gyújtá meg, s

annak lángját

ismeri.

Szerelmünket

mely egy nemzetet

a sors

új

ugyanazon

életre költött,

minden viharai próbálták

ki ele-

.!

jétl végig, egy hosszú életen

Véres csatatereken

át.

volt a nászutazás

keresztül, ostromolt városok

bombák mennydörgése

jai közt,

Az

alatt

ég

rom-

majd nekivágni a

:

havas sivatagnak, ellenséges nép lakta vidékeknek, trve

nyomort, éhséget, fáradalmat, nekirohanni a vész közepének, a kétségbeesés erélyével

erdk

rejtzni mély

félholtan

fenyegetései közt

mi

A

!

—

találkozót

és

is

halálveszély

éveken keresz-

Hányszor elveszhettem volna nyomorultul, ha nincs

!

a

valaki,

a

megjelenni

is

aztán el-

azokon betegen

s

mérföldnyi távolból

száz

is,

s

egymásnak

sötétjében,

tanyák viskóiban

adni farkasordító

tül

keresztültörni az ellen-

gyzelmes táborán egyedül, kettecskén

ség

is,

;

megszabadításomra

ki

lehetetlen,

és

ki

tudja gondolni

lehetvé tudja

aztán

azt tenni

azt, !

végveszély, a kétségbeesés utolsó perczeiben láttam

mindig megjelenni arczczal

teném

;

el

—

— nevetve —

—

derülten

eltitkolva a saját szenvedését!

S

— t

diadalmas ezt felej-

valaha?

S ha én elfelejteném

Minden nap

felkeres

volt és arról, a

mi

is

t, nem

álmomban,

lesz.

s

engem.

felejt

el

beszél

arról,

a

mi

Es nappal nem tudok egyébrl

gondolkozni, mint arról, a mit az álom félbenhagyott ..

Ezt

még sem vihetem

így sokáig.

Megöli a testemet

a lelkem.

Rokonaim, barátaim mind jek

el

rövid idre

a napsugár,

a

hol

utazni,

még

azt tanácsolák,

valahová,

a

hol

hogy men-

melegebb

a szabadban nyilnak a virágok.

IS

nemcsak

a halotti

vagyok,

majd

testi

ermet,

"Itthon

koszorúkon az

talán

Ez nagy

—

Hol

Valóban úgy

is

képtelen

vágyómat

az

«

a

itthon » után.

kérdés.

Eddig három helyen pedtünk.

dolgozni úgy

gyönyörségei visszaadják

út

az út boszúságai

?»

;

is

— A

volt.

hová együtt

letele-

lesz ezután?

voltam azon napokban gyöngülve, hogy

el

csak végig-végig estem hosszában a földön, mikor gyor-

sabb járáshoz kezdtem

estem a kocsinak

Van egy szántam

jó

úgy szedett

;

leányom,

hazasietett.

nem

a ravatalra tettek,

a

Meddig?

van

mvészet

— A

valami

volt,

—

viseljem".

vészhírre,

Senkinek

A

hogy anyja

S

mit írjak

?

hogy

—

az

czélja,

ezután az itt

ezzel félbesza-

—

tudja.

én

Okos :

«

és jó

minden

életczélom eddig a

most egy nagy üres lap következik;

nem tudom az

én

kitalálni,

hátralev

hogy

életem

azért valaki a múzsája csókját elfelejtse

j

Az

nagy költ

valami váratlan fordulat? ;

Tehát legelször

;

maga remélt

hogy az apámnak gondját

lesz,

Hát érdemes

Talán

mit

a koszorúja, a

mvészpálya

jó Isten

mire hasztalan töprengek,

a

A

mondása, a mivel elhatározását kifejezte

életnek

arra,

leányom.

volt olyan drága, mint az övé

kiérdemelhetni.

—

volt a

a

a

azt a babért adta oda, a mit saját

jövtl

kad.

—

fel

alája

kinek én a mvészi pályát

a

a festészetet tanulta.

:

nagy beteg,

mert

utam kezdetén épen

az

:

nem mink is

A

?

—

sors leleményes.

!

megyünk Münchenbe,

elbúcsúzni

l6

a derék tanárunktól, a

lángesz Liezenmeyertl,

s

össze-

csomagolni a tanulmányokat és hazaküldeni, azután

el

abba az országba, a hol meleg

az

egyedül hü elem.

dermeszt

De

;

tenger.

Mert

azért,

elhagyom,

Erre a kérdésre

ez

lég egyre változik, hol izzaszt, hol

de a tenger, ha egyszer meleg, mindig

vájjon

messzire

A

a

hogy az

azt

az.

a koszorúkkal fedett

sírt

álmok nem jönnek-e utánam

?

odafenn az a czím

:

adott

válasz

((Utazás egy sírdomb körül. »

—

Kezdjünk hozzá.

»

!

;

11.

(Képek és

Hallom én Azt

a

azt jól

gúnykaczajt körülöttem

poéta eddig

fantasta

is

—

álmokat magyaráz, szellemeket hisz

Hát a

fák.)

igen

is

!

.

.

((hahaha

!

— A

vén

vénségére rémlátóvá lesz

földöntúli lényekkel társalog,

!

—

.

hiszek.

hogy nem félek

volt,

:

Csak hogy nem félek tlük, mint

a

pedig a legtöbb ember szokva, ismerem ket,

méhektl, fél

nem

tlük

a ;

mik körüldöngnek

— én hozzájuk vagyok

bántanak.

Hisz én már régen hozzá szoktam, hogy körül legyek

véve

attól a kitalálhatlan világtól, a

hiányzik évi

az

lyen jól fog találni ez szüreti

nem

sejtve,

azt

tanulmányra hogy

is

f

múlt

hogy mi-

a fejemben.

megmondom, hogy mi

A

a

jelen kedélyállapotomhoz. Víg

napok között fogamzott ez meg

a Jvégén

jelezte,

s.

Még

ezt az ide beiktatott feje-

i^Képekröl és fákról^,

a

—

emberi testnél az érzék.

szeptemberben megírtam

zetet

minek észleléséhez

Majd

vezetett erre

((Nemzet* szerkesztsége

a

már akkor

a czikkemet közölni fogja. 3

Tehát a tanulmány a következ

Az

körösköri van

a szoba, a hol én dolgozom,

csupa

mer öngyilkosok

—

foglalva.

:

rámákba

arczépeivel, mindenféle

Azok pedig nem úgy

diszítve,

kerültek a négy

fa-

lamra, mintha én valami különös szenvedélylyel gyüjte-

ném azoknak öngyilkosság

Ezek akkor tottam,

arczképeit,

az

midn

valamely nevezetes

kik

magokat

által tették

a

a

hirhedetté.

— Nem

!

arczképeiket a szobám falára akasz-

mind országvilág bámulta nagy emberek

körúlragyogva a dicsség fényétl

;

voltak,

némelyik kedves jó

barátom, rokonom, pártfogóm, kiket a nemzeti kegvelet tntetett azután

hogy arczképeiket megörökíté

ki azzal,

következett

rájuk

el

az

a

végzet,

;

s

hogy

csak saját

kezükkel törjék be azt az ismeretlen kaput, mely egy, testünkkel elérhetetlen világba vezet.

kintenek alá rám

Mind büszkén

!

Megnyitotta a rémek sorát

Czakó

Zsigtnond.

van olajfestmény képe, Barabás ecsetje megalkotva, délczeg

fiatal

O

zománczával arczán. leghatalmasabb

hse

;

társaitól szeretve, a

hordozva

arczon belül?

;

költi

volt

volt a

élethíven

az élet napsütötte

magyar drámairodalom új

kegyencze a kornak, i^ú kor-

vénektl

pártfogolva, a közönségtl

vajh mi lakhatott e merész tekintet

Minden

estét együtt töltöttünk a

Hirlap" akkori szerkesztje,

Az

a

fej,

által

Ott

magyar színpadon egy

a ki a

korszakot alkotott meg,

kezein

te-

gylhelye

az ifjú

Csengery Antal

«

Pesti

szállásán.

szabadelv Magyarország

»

19

matadorainak

Pákh

Petfi,

:

Albert,

Emdi

voltak mindennapi

néha Kazinczy Gábor szép

asszony

dalmi,

nem

szépmtani

Irinyi

Albert,

Pálfi'y

Sem

is.

adta az élvezetet

kérdések

fölött

vendégtársak,

sem

bor,

thea

;

József,

sem

kártya,

mellett, iro-

mikben

vitáztunk,

Czakónak mély, alapos tanulmányai kerültek érvényre.

Egy

délután,

ismét ilyen kedélyes társalgás közepett,

elvette Czakó Csengery czéllöv pisztolyát az fiókból,

s

mintha

játszanék

asztal-

szájába fogta

vele,

cs

a

mikor hanyatt dlt a

végét. Alig hallatszott a durranás,

karszékben. Csak a balkezével pattintott néhányszor tyeket á levegben.

A világot

Estére halva volt.

Soha

totta e

A

második arczkép, mely a daliás

azzal

alak,

fekete szemöldökkel

leonból és Columbusból az «elsö magyarul, a

mondást

mi

senki,

élt.

A

fekete

a

alátekint,

indí-

énekelték:

h

fia

nem

Egyszer aztán

jött

az

I.

e

a

Napó-

hazának ismeri azt

volt;

hanem

Akkor

István.

lesz !

homlokán a

virul

láthatatlan

került

ezt a népdalt

a

kéz,

borostyán!"

mely egykor

Salmanassár király palotájára fenyeget jóslatát odajegyzett az

az

ezért küzdött, áldozott, eszmélt,

neve Széchenyi

"Széchenyi

az

körszakállal,

ebbe a rámába, mikor Tisza-Duna partján

s

—

úgy nevezi az utókor, hogy

;

minden

tette,

falról

van benne valami

:

"Magyarország

Ezt mondta, ezt

ennek

meg

?

szörny elhatározásra?

ismeretes

sr

akarta-e gúnyolni vele

tudta

se

fity-

felírta,

nagy mondása után egy kérdjelt 3*

(?)

20

S

ez az egy jel képes volt elhomályosítani a

észnek

Nem

világát.

bírta

elviselni

hogy kétségbe vonhassa maga hazájának létezését. Sokáig szer

csak

láttuk

vezet

gondolatot,

a

azt

az Istenség az

lelki halott volt

feltámadni,

hajdani

láng-

:

imádott aztán egy-

szelleme

egész

ragyogásában. «Egy tekintetet" (Ein BHck) vetett az országra,

kát

;

halt

az olyan

s

fényes volt, hogy megtörte az éjsza-

csak egy pillanatra, mint a villám. Tudjuk, hogyan

meg. Azt mondánk

értesült

bírótól

Hanem

azért az

a

felment

:

égbe,

az

jobban értesült

rosszul

a

bíróhoz appellálni.

nagy elhatározása

is

örök talány ma-

radt elttünk.

A

harmadik arczkép Teleky Lászlóé. Ez ez

a

karokkal, most

is

tekintet,

íilozofi

font

t

a kik zett,

ismertük.

Az

méltóságos alak, mellén össze-

elevenen

áll

ismerve

midn

;

arczkép abból az

»Kegyencz»

hozták. Tizenöt évig

állt

czím

kép

e

itt

nyájunk szeme

mondani

feléje volt fordulva

az országgylésen,

állásának

melyen mély latát

el

idbl

keletke-

drámáját színpadra

az íróasztalom fölött,

Teleky László átalakult a magyar emígratió egyik

vezérévé, majd a nemzeti ellenzék

párt

mindnyájunk eltt,

mikor Teleky László még csak mint költ volt

a

ezalatt

a nyugodt,

mondania,

ott

volna találták

tle vártuk

:

Mindmit fog

rá volt bízva a határozati

megvédelmezése.

S azon

a

reggelen,

tanulmánynyal készített szónok-

államférfiúi

kellett

;

szószólójává.

a

t

magyar parlament termében keresztülltt szívvel

az

író-

21

eltt.

asztala

Senki sem tudja, mit hallgatott

és

el,

miért f

A

Negyedik arczkép Nyáry Pálé. ban

kép falamra felfüggesztve,

e

lett

mint jellem, mint

hogy

a

legbátrabbak

kodtam, alatt

a ki

;

apámat ime

;

a

kirl

a

mint a

mikor

daczolni a sors minden

magam

;

becsültetés, akkor

rajta

!

küldé.

Mi

denki

által,

vitte

t

úgy, mint

hogy a sors

;

!

testtel,

saját ítélet

ma-

nem

Becsülve min-

egy

tettre

ép lélekkel, hogy

öldökl magasba ? Még elttevaló

töltött el

velem, alispán korából való emlé-

beszélve

nekem, mintegy hagyatékul. Utána szép

háboríták,

a rokonaira

hogy

is

át ette a politikai

nem

semmi

vezérállást foglalva

ép

a

a szabadság és a

oda ? Kitalálhatatlan is,

;

az

fel

vagyon maradt

kért,

t

Nyáry Pál egy rósz napon

hazafias pártnál

nap órákat

éveken

én

lábam

a

És mikor

mi legdrágább,

ellenfeleitl

mehetett oda

sem

s

—

gát levetette a tarpéji szikláról, hová

keit

hozzá támasz-

ingadozni

fiát,

a hol

ott,

megszntek, vagy legalább megenyhültek

visszaadatott, a

hivatott

nekem

a kit a sors arra választott ki,

minden csapását kipróbálja csapásai

ki

mertem egyszer mondani, hogy,

azt

egy ember,

itt

a

kirl azt írtam,

a

:

éreztem

földet

szeretett,

úgy

,

örömnapok-

megállni a helyét,

megremegtek

is

mikor

kit láttam

bátran

láttam

;

ideálom volt

férfi

embere, a

(ivas

viharaival

48-as

panaszkodott.

;

tehát zilált anyagi viszonyok

háborították

volna

a

azt,

foglyok rabkenyerét,

s

ki

nem

!

22

Talány, kibuvárhatlan örvény maradt, a melyben eltnt.

Az

Ez

ötödik alak Vidacs Jánosé.

is

diadalmas fény-

midn

napokban került szobám rejtekébe,

a budapesti el-

lenzéki kör együtt választott

meg bennünket

Valódi eszményképe

a

(Többet

nem

volt

ismertem

is

rajta kívül.)

ber a selyem nyakravalót,

minden nap

még

forradalmárnak.

A

hogy más em-

úgy kötötte

a hóhér kötelét.

jellem volt, a ki

magyar

elnökeinek.

magának

fel

S merészsége

mellett igazi

az ellenségnek adott szavát

meg-

is

mint Regulus. Es democrata a szó igaz értelmében,

tartá,

a ki kora reggeltl estig együtt dolgozott

val a gyárban, oktatva

ket

a

munkában

a kézi

munkásaiés tanítva

a haza és a szabadság szeretetére, a kalapács csattogása

között

el

;

az általa feltalált

mezgazdaságban.

a

végre kellett hajtva lenni. házat. is

Nagy összegek

ugyanazon

A

mihez hozzáfogott, annak

O

alkotta

meg

a

:

látta,

csak

honvédmen-

voltak a kezére bízva

tarpéji szikláról leveté magát,

Pált meghalni

zat-összegbl

ekék valódi reformot idéztek

egy

fillér

maga

s

mikor

mely Nyáry

sem hiányzott

volt összezúzva;

az áldo-

de

nem

a

becsület

A fiué ;

hatodik arczkép egy idegen nemzetbeli államfér-

akkor hoztam szerény

a kit

midn ,

kis

Pantheonomba,

az idegen, hatalmas szót emelt az osztrák par-

lamentben a leigázott Magyarország

igazai mellett

mondva

A

mit nekünk

el

kellé

hódolat érzelme hozta

t

ide csendes

mindazt,

hála, a

a

;

el-

hallgatnunk. hajié-

!

!

23

komba. Néhány év múlva ez követett

ságot

Hát

hetedik

a

Petfit.

A

meg van

Tyrtasust.

örökítve,

?

Fegyver

rajz

harczot?

a diadalmas

s

A

ki

három alakban

által

volt-e

közéjük

itt

az,

a

nem ismer

szemem

a mivel

nélkül oda

paripa

is

vé-

menni a

ellenség folytatja az

elmerengve, védtelenül, míg

ott várni be,

hordák paripáinak robogásától megrendül a

lába alatt a föld

meg

tudja senki.

sorozzam-e

ecset

és

nélkül,

csatatérre, hol irgalom irtó

Ma sem

ne

arczképet

magyar

nagy ember öngyilkos-

Miért?

Hát nem öngyilkosság

eltt.

gezte

magán.

el

a

?

így csak az

tesz,

a ki szántszándékkal

magát

akarja áldozni

Tehát heten vannak.

Mind

a

heten

olyan alakok, a kik nagy, betöltetlen

ürt hagytak

maguk

után.

S én

végig, évek

során

át és

kérdem, majd a rám

koktól, volt

járok közöttük végti-

néz

majd a helyükön maradt üres fehérségtl

ala:

mi

abban a nagy bezárt könyvben, a mit erszakos

kézzel felnyitottak

És k, meg rl-évre mind

ha utánunk

?

az a

«

fehér

sötétség",

felelgetik

azt

nap-nap után, év-

nekem: «majd megsúgjuk,

jösz».

És még sem rel

itt

félek

tlük

társalkodom velük

;

;

—

bizalommal, szinte gyönyör-

mikor csöndes

éjjel zárt ajtó

megzörren, a parquette megroppan, lassú hideg szell fuvall át a szobán

a láng;

;

dolgozó lámpámban nagyot lobban

kérdezem magamban: «melyitek

járt itten?"

!

24

Pedig bizony mondom, hogy mindazon szellemek köa kik valaha

zött,

emberi szívek megremegtetésére

—

ható alakot öltöttek, oly érverést elakasztó lopta a vitézi szívet,

egy sem volt oly sápadáskelt,

sem

:

sem

kiket ugyanazon

elttem végig haladni is

itt

a

ki-

mely Brutust Philippihez

az,

az,

mely Macbeth kezébl

mint a milyen az a hét alak

kiejteté az áldomás-poharat,

a

mely Saul királyból

az,

sem

idézte a végtalálkozóra,

itt,

lát-

pályán,

melyen én járok,

a

és elbukni láttam

—

és a kik

most

vannak körülöttem.

Hanem

én azért

nem

félek

tlük

—

;

mert szeretem

ket. Szeretem az otthonomat,

Ki innen

a szabadba

—

együtt velük.

!

Mintha nem tudnának azok oda

Azt hiszitek a zöld fák

Oh kat a

!

tán,

a

képek tudnak

milyen nagyon szerettük mi a fákat

A

miket magunk ültettünk.

volt

beszélni,

nem?

svábhegyi telket

nem

hogy csak

utánnam jönni

is

más,

tüskés cziher

:

;

!

A

mint földi bodza,

jó tanyája a rókának

mikor azokból csemete

én

azt

területen

átgázolhatlan

bozót,

és a sündisznónak.

ültettük el a lett,

fáin-

Mikor megvettük

három magyar holdnyi

Az els évben magunk

mi

magam

gyümölcsmagot

s

ojtottam be vala-

;:

25

A feleségem

mennyit nemes gyümölcsbe. tette

annyira kényez-

ket, hogy még csak nyesni sem engedte

:

titokban

tudtam csak lefrészelni róluk az akadékos ágat

hogy ez azoknak

hitte,

fáj.

A

lék van kötve e kerthez.

mersök,

—

Azonkívül

hisz ez a kis

ám

számos em-

is

között vannak jó

fáink

Hányszor leveleztem

azért dicsérem

ö azt

is-

rokonok ajándékai. Valóságos em-

jó barátok,

lékalbum.

;

én

kertemet, mintha

a

darab föld

el

!

(Nem

akarnám adni

szeretem ezt az

a melyért

az,

végig

azt

egész planétát.)

A

múlt évben igen jó szüretünk volt

lett és sok.

(Ezt

sem

nék vele

csapni,

taimmal

ezután arra

azért

Nem a

:

boldog

magyar

hanem

Egy

a

relatíve

melletti

iszom

a fejem.

—

:

ez

vásárt akar-

meg

Ez ugyan nem

már

igaz

a jó bará-

"Igyunk Nagyúr!

más földlakóhoz mérten

azért igyunk fal

adom

magyar!"

pompás borom

mondom, mintha

Magam

nem.

:

igaz;

mert

elég boldog

!j

szöllugasom maga kiadott egy akó

bort.

S

a sok

szagos

sárga, rózsaszín,

lyogtak felém

;

szltke

melyek aranyzöld,

bakacsin,

kökénykék fürteikkel moso-

ott gyászolt

egy lombos tke, a melyen

de csak egy bong sem s

között,

Mindenkinek feltnik

volt.

mindenki megkérdi az okát

?

— Nem

•

terem az soha

nek

;

JÓKAI

—

Pedig a

fajtája

egyike a

fekete izabella-szagos. :

Utazás egy sírdomb körül.

!

—

nem legbvebben termk-

Tizenhat esztendeje ott van már és soha egy szemet hozott.

az,

4

26

Ezt én egy szomszédomtól vettem jó pénzen, a

nevérl nem ismer senki

az igazi

gazda

volt,

szakálla

színéért

hogy «Der rothe Andrézel». Híres szls-

hittak,

úgy

a

:

kit

a legszebb asztali

meg

fajokat ö honositá

a

Svábhegyen. Maga hozta oda a szép egészséges tkét

veszett a fiaival

hójába

szlt

az a zik

;

soha egy fürtöt

pedig gazdagon

azóta,

a télen

nem hajt,

zöld szívalakú levelei vannak.

össze-

szlje guny-

elbúsulta magát, kiment a

ott a vadászfegyverével

s

Azon

oda a többiek sorába.

és elültette

agyonltte magát. És terem,

nem

gyönyör

virág-

is

nagy, sötét-

Megpróbáltam én

azzal

már minden kertésztempót, visszametszettem, karikára meggyürüztem, mind nem használt

hajtottam,

kárba-

:

veszett nála a guanó, a poudrette és Hooibrenk.

Menjünk odább. Itt

van egy sor

mennyi mind magasan

Azok

lefelé

baraczkfa

kajszi

vala-

mintha jegenyének készülne.

egy volt képviseltársam (most curiai

termk,

rendkívül jó

birói emlékei,

völgyben,

konyult ágakkal, csak egy emeli ki

a sudarát közülök,

a lehajlók

a

arany gyümölcs terhe szoktatta

hajlott ágaikat az

lefelé terebélyedésre.

—

Ezt az egyet pedig a hajdani ügyvédi princzipálisomtól

W

kaptam volt.

Két

ki

a

A

W

y Sándortól,

.

híres

József és juratus.

.

.

ügyvéd .

tartott

szenvedélyes

egy irodát Pesten.

kertész

M

.

.

.

r

y Sándor, ezeknél praktizáltam én, mint

szabadságharcz

magyar

a ki

kormány

a

alatt

M

.

.

r

Józsefet nevezte

"vértörvényszék"

elnökévé.

í7

nem

Jobbat

oda

tehetett volna

is

mert az

;

derék ember mindenkinek megmenté az

Hanem

zébe került. goson,

azért mégis

ama bizonyos

Sándor,

humánus

a

a ki ke-

életét,

fbe ltte magát

augusztus 13-án 1849-ben.

kitn mveltség

férfi,

Vilá-

W

.

.

y

mindenki szere-

a kit

a ki csak közelebb ismerte, életvidám kedély, egész-

tett,

séges

gazdag

organismus,

—

O-Sznynél

keresve eltnt,

romok

a bregetiumi

—

Dunába

a

—

Hanem az gyümölcs meg nem érik.

tudja miért

!

—

ntelen,

és

egy délután

között régiségeket

Senki sem

magát.

ölte

emlékfáján soha egy szem

Menjünk tovább. Sokan fognak még emlékezni arra

a joviális alakra, a

kik a múlt évtizedekben Balaton-Füreden megfordultak, a kik egy csokoládé

szín kabátban, mely

már megfakulni, végig

dett

a hátán kez-

járt a sétányon,

kinek tudott valami kedveset mondani: a jó

Valamikor komáromi benczés tanár tól

ismertem,

késbb

tam ajándékba két

tihanyi

fát,

mikor

volt,

minden-

s

((Pius»)-ra.

gyerek-korom-

administrator.

Tle

egyszer

ott jártam

füredi spanyolmeggyet és egy (iVeszerle»-baraczkot.

a

kett

specialitása

Fürednek, korán

és sokat

Mire a fák megnttek, az én öreg barátom

hogy egy reggelre volt.

az

—

este,

halva

vidám tarokkozás találták

Ha már

a

pap

az is

után,

ágyában.

kap;

egy

Mind

term.

azt tette,

mérget vett be

—

Rettent

elveszti a hitet

!

én fáim, a miket tle kaptam emlékül,

—

:

eset

Hanem

soha sem

28

termettek egy szem gyümölcsöt sem.

minket

olyan óriások, a

nyolmeggy túlntt deréknyi vastag

lett

nem mutat

fajtájuk fel

szomszéd cseresznyefákon

a

az

;

szi bararzkfa két

ben vetekedik a mandulafával. Amazt jeges

ár,

most

is

mely völgyemet beteké

öles, s

deréK-

a

dombon még van

hanem abból egyetlen egy mutatónak

való

ezerével

virágzik

nem marad meg

példány

ember-

s

kiölte az 1875-iki

emez

:

u spi-

:

tele

díszlik,

gyümölcscsel,

Lettek azokból

a fán

rázza valami láthatatlan kéz

:

tavaszszal

;

fonnyadtán

;

letépi,

le-

évrl-évre.

Jerünk odább.

egymás sorjában négy terepély

Itt áll

magasak már, hogy közé,

onnan csúfolódik

s

a négyet

néja

feleségemnek

egy leány

fiu,

a

;

«te fiu».

Mind

mvészn

barát-

hogy

rám,

egy kedves

rak az ágaik

Négy gyermeke

négy diót négy cserépbe

volt,

ültette

mindegyiknek egy-egy gyermeke nevét adva. Mikor

szk

aztán a csemetéknek zánk,

hogy ültessük

járó titkot fák

le

ránk emlék gyanánt.

bízta

három el,

a

fészket

sárgarigó

a

Olyan

diófa.

:

ki

lett a

cserép, oda hozta hoz-

elmondva

a szabadba,

—

úgy viseljük gondját.

Jól

mind megnttek. Van annak már húsz

Hanem

egy közülök

a fája szszel ontja

gény

kis

A

ténik.

hogy

«

Mariska

!

nem terem a

Mi

termést

:

s

A

ápoltuk, a

esztendeje.

?

A

—

három fiúnak

leányé hallgat.

a

történt vele

leány szíve sebet kap

kiszakítja".

soha.

is

a velük

mi annyiszor

Szetör-

aztán azzal gyógyítja

•

19

Most menjünk

másik oldalra. Ott

át a

mely örökké medd. egy fiugyilkos apa

gazdagabb sváb parasztok.

a kedvenczet

Derék

azt tennie.

hozzám

a

Még

volt.

forintért

sz

reggel az

szóval

megölte a kezeivel

saját

leg-

A

legnagyobb

úgy szerették valamennyien. Felntt

ezer

Egy

azzal

apa, a ki ölni,

—

A

nje, örege, apraja

Férfia,

a

katonaszolgálatából

megváltotta az apja (abban az idben,

a kiváltságot egy

fa,

jó becsületes csa-

szorgalmatos nép.

;

korában valódi óriás is

egy

Makkos Mária völgyében.

lád volt. Ott laktak a

fiút,

áll

Ezt már változatosság kedveért

ültette ide.

mind olyan szép alak

is

mikor

osztogatták).

öreg

Hof

Kár

azt

volt

sírva jött fel

"én vagyok az a szerencsétlen

:

fiát».

Azt

!

a

— a

Kénytelen volt délczeg,

t

meg-

herkulesi alakot.

Annyira igaza volt az apának, hogy én ösztönözve érez-

tem magamat, közbejárni

—

szegény.

mellette.

Számoljon Istennel

és

Kegyelmet kapott

—

a saját szívével.

—

Hálából egy nagy gyümölcsfát hozott a kertembe

maga hozta ültette

a

vállán,

megéledt,

;

ers

gyalog, fa.

De

két óra járásról. nincs rajta

áldás.

—

;

Ide

Csak

könyezik.

Most

lássuk a derültebb oldalát a kertészetemnek.

Látjátok ezt a nagy terepély almafát

megrakva

a

nevet

emberre

az

leggyönyörbb gyümölcscsel !

Ennek

anyám hozta gondosan

Az

az

eltéve,

itt

:

ojtóágát a

a völgyben,

hogy csakúgy boldogult jó

komáromi kertjébl.

kedvencz almája volt ez: kertészeti neve nreinette

30

des dames",

Magam

mája".

az ágacskát

mését

pihen

évet, is

már

híjuk,

be az

hogy az

itt

talált

«

anyánk

harmadik évében megvallotta

a

minden évben terem

mint más gyümölcsfa,

nem

;

tart

magam

soha öt-

ád abból a fölséges gyümölcsbl, a mi tavaszig

S

a virág.

a ter-

némely évben

s

al-

vadonczba ezt

ha egyet a szobába tesznek, beillatozza

eláll s

«

;

ojtottam

azóta

és

százat

mi csak úgy

a

hány

ennek

fát

rokonaim, azok

és

azt,

mint

az ágaival nemesitettünk

mind

azt hirdetik,

hogy az

anyai kéz» van fölötte.

Most mutatok nektek valami mást. Itt

van egy szép nagy cseresznyefa,

ropogós el,

(I

ökörszem)).

módi

régi

«

Ennek

a legjobb fekete

ketten ojtottuk

a két ágát

hasításba" a Károly bátyámmal. Azt min-

denki tudja, hogy van

nekem egy testvérbátyám,

minden tekintetben különb ember, mint gyon

szeretjük egymást, a

is

tehették.

Az egy

én.

a ki

Olyan na-

hogy csak testvérek valaha

törzsbe ojtott két ág mindegyike meg-

eredt, s kövér hajtásokat eresztve indult neki, egymással

versenyezni a növésben. Es azután, a hol csak ennek a két törzsnek a értek,

törzsöt

azok

dereka,

vagy az ágai egymáshoz hozzá

úgy összeforrtak, hogy valósággal egy

ott

képeznek,

a

nélkül,

hogy emberi kéz

segített

volna nekik benne.

Hanem

azután, a mit mint valóságos

végül hagytam ablakai eltt.

:

az

Ennek

a

május/a,

itt

a

tüneményt dolgozó

leg-

szobám

az ágacskáját ezeltt mintegy har-

mincz évvel törte

jó barátom és kiadóm

Azt

svábhegyi kertjének egy

gyökeret vert a kis galy (nvár

mellett

Aztán más tavaszszal ide

Az

virágágyba.

ott

derekán).

ablakom eltti

az

ültette azt

fájáról.

Kezeinek ápo-

cserépbe elülteté.

a kis letört ágat

lása

idsb Emich Gusztáv

a feleségem

le

felntt szép nagy sudár fának

min-

s

den évben meghozta azokat a gyöngyvirágalakú, kedves

».az

(els

fürtjeit

illatú

fa virágai

Úgy

a tavasznak).

hittük

Ezeltt tizenkilencz esztendvel, május-

én fánio.

ban nagy, nehéz betegség döntött ágyba. Minden orvos lemondott már rólam tották a fiókjukban hír,

az én derék

tyén Endre, azt tális,

orvosom

monda

sem laurocerasus

virágokkal használ

tünk

az életírásomat,

nyomdába küldhessék, csak

Ekkor

ki,

:

vitesd ki

:

a friss

hegyi

nmmel

:

;

a

másikig

azu.

jártam

;

nem

—

buja zöld

:

;

én

még

egyszer, többször

;

már

az

az eleven

a

«

zöldbe".

már

a

f,

—

tele

olyan gyönge vol-

Mégis minden nap

járni.

virágok közös burkaikból

digi-

míg a kertem egyik végétl

a

is.

És aztán

rügyeznek a fabimbók, hogy pattannak

körtevirágok

már sem

April i6-ikán men-

háznépemmel

és egész

tudtam

el

Kovács Sebes-

a Svábhegyre, ha valami

magadat

telt bele,

eléje tenni.

a f-et kell

hanem próbáld meg

leveg

tar-

mint jön a

a


ibolyákkal és pimpimpáréval

hogy óra

hogy

és barátom,

Kivételes szép tavaszel volt

tara,

reporterek készen

a hirlapi

:

;

almák

ellestem,

végig

hogy

ki a cseresznye-

hogy követik példájukat is

készüldnek,

s

a

a dió bar-

32

kái

megnnek

fám» marad a többi

függkké .... csak

húsos porhint

hátra.

Máskor ö

mind kopasz, már

Egy |kémlel

késvágás

hogy az «én fám*

a

—

most hallgat

kérgébe

radt.

((Tehát

velem akarsz jönni ?»

a fát

tben.

Eletem

jelképét.

—

és

még

alszik.

felvilágosított

van veszve. Egész

ki

A mikor

!

szokott lenni idefön

tele

levéllel, csilingel fürtökkel,

elre

futott

az
— S

a tövéig elszá-

Lefrészeltettem folytattam a

azzal

—

csendes járkálást a többiek között.

róla,

Egy

reggel aztán,

mikor ismét elmentem a puszta virágágy mellett,

azt

látom, hogy a kihalt fa törzsébl öt új ág sarjadzik el.

Egy hó múlva már magasabbak

^ szágházban. — mint én

:

s

voltak

az új hajtások

május végén már ott deklamáltam az or-

Es most

takarja a lombjaival

s

az újon kisarjadt fa a félházat be-

mikor

virulni kezd, tele illatozza

az egész vidéket

Akárhová nézek, bármerre fordulok, látom, a kit a nagy bölcsek ben,

—

nem akarnak

fában és a fa levelében.

.

.

.

mindenütt

t

—

f-

látni

:

III.

(Álmok és nemálmok.)

Volt egykor csészeti tanár

harminczas években) egy híres böl-

(a

Pápán

hogy «mind bolond,

Márton József, a ki azt monda, aki az álmát elbeszélt ; de még

:

bolondabb, a ki meghallgatja*.

—

Ennél még erseb-

bet mondott Miklós czár, mikor kiadta az emlékezetes hatalomszót,

többé álmodni / » ellenére

is

vA

miszerint

—

lengyeleknek

En azonban

bátor vagyok azt

joguk van az élethez,

s

mindaz,

nagy tekintélyek

ily

állítani,

nem szabad

hogy az álmoknak mire visszaemléke-

a

zünk, hozzá tartozik az életünk történetéhez.

Elre bocsátom, hogy

én valami álomszuszék

gyok, a ki azért álmodik, hogy lutriba rakja.

érek

rá.

nem

va-

Nem is igen

Naponkint öt-hat óránál többet nem alszom. Es

Az olyan álmoméltók közé, a mink-

akkor alszom mélyen, testem, lelkem együtt. kat

nem számítom

kel

az emlékezésre

a humoristicus

álomtündér szokta megbüntetni a

restelkedt, a ki az els fölébredés után mindjárt

nem

ugrik,

hanem

újra elszundikál

:

a

színpadra kell lépnem, színész vagyok JÓKAI

:

Utazás egy sírdomb körül,

min s

az,

fel

hogy a

egy szót sem 5

:

34

tudok a szerepembl lene

s

nem tudom

;

jogász vagyok, rigorosálnom kel-

a leczkét

parádéban

ott állok teljes

nincs a lábamon csizma.

fényes bálba vagyok híva,

;

akkor veszem

s

A

álmok szörnyeit

lázas

nemlények sorába számítom, miket idétlenül teremtenek,

a

annak,

kínzott

a

mik csak

mivel ébren foglalkozunk,

a

is

a

idegek

zrzavaros érthetetlen képek, kuszált

meséikkel. Azonban vannak álmok, tásai

hogy

észre,

a

folvta-

mi egész

lelkünket eltöltötte, a nappali gondolatfolyamnak.

Megtörtént rajtam többször, hogy mikor egy regény kidolgozásánál nagyon bele éltem

álmomban

éjjel

folytattam a félbehagyott

hogy mikor fölébredtem, csak álmodottat, része. jut,

s

Máskor

hogy

nem a

ez volt

le kellett

mesémbe,

munkát, ugy

írnom a hozzá

munkának

a

a

legrosszabb

a

gyötrelmes álommese folyamán eszembe

hisz ez csak

badságom van

magamat

rá,

azt,

álom, a

s

nekem

mi engem

teljes

bánt,

akaratsza-

kiigazítani, s

ráparancsolni magamra, hogy álmodjam jobb kimenetelt

nem akar a hippogryph engedelmeskedni, azt mondom nem nézem azt tovább és fölébredek. Tudom

s

ha

:

provocálni,

tudom legyzni

az álomtündért.

Az álom nem igaz ; de igazságos. Álmában a zsarnokot nem védik a testrei áldozatai oda léphetnek hozzá s meg kell hallgatnia, a mit fülébe suttognak s :

reszketni elttük

;

álmában

a kéjencz

hóban diderg árva gyermekével, kénytelen azt az ölébe felvenni.;

a

összetalálkozik kit

álmában

elfelejtett

a

a s

világ szép

35

asszonya

látja

büntetését

:

ránczos

kép

magát, rongyász-puttonynyal a hátán

;

banyának

álmában

látja

a parla-

ment szónoka

miniszteri karszékek során nyújtózik végig,

miniszter

bárányokat legeltet otthon. Álmában a

s

a

rab leveti lánczait

tzhelv mellett

elhagyott családjával ül az otthoni

s

álmában a szegény dúsan lakomázik,

;

a kopasz szögfürtöket kap, a

gyönge *nak

vitéz lesz

;

bukott kincsekre

repülgép mind semmi

!

Villany,

rendszeréhez képest

az

hány perez, annyi város. S milyen nagyszer az számlálása

Öt perez

!

benne van

mutatja,

Hanem

hiszen, a kinek

mi azokat

Tökéletes

S

a ki

él,

!

dajkálja.

még üvegházban

—

igaz.

—

fejébl azt a

ki a

—

Különösen

minek

Az élknek joguk van

végig

a

gondot,

bánatot

az élethez.

az örülhet.

intézményeinknek,

;

ban

vaníliával.

tetszik,

a kinek tetszik

paradicsom

hogy

az

Ha

:

öreg

örömöket

az

útfélen

mint az

czitrommal, a kinek job-

nincs

tiltott fája

S ugyan mit mondana hallaná,

idó-

tartani és tenyészteni?

eau gazeuset

A

a

tetszenek az álmai, köny-

gyönyörségeket ugy árulják úton

halla».

:

dél és éjszaka.

alkonyat,

nem

Verje

S hála társadalmi és

egy nap történetét

alatt

virradat,

nyen segíthet rajtuk a

a

álmában a beteg leány menyasszony-

magát. S hogy tud az álom utaztatni

látja

talál,

«

otthon »,

nincs

a világ,

már

van "wal-

tilalom alatt.

ha egyszer csak azt

«idealista»,

hogy

kerülje, az éjszakákat végig dzsöli, víg

fájó

álmait

pohár és dévaj

!

36

társaság közt?

megjött neki

Hát mit mondana? az

esze.

Azt, hogy vénségére

Végre valahára

rátért (az

is

egyedül idvezít realismusra. Ez a mai kor igazi vallása,

melynek mindenki hódol. Megtért végre

már

Hej milyen mulatságos

az igazi úton.

mind

elkezdi

a

azt,

mit

Most

is.

lesz,

eddig dicsített,

lesz

ha majd

ezentúl

ki-

satirázni

Azonban

rsök

glossákat csináljanak a

hitves mivel vigasztalja

magát

pon nagy privilégium. Elég városok Argusszeme csak

hatom

fél

Európát,

templomokról jártam

hogy

a haza és az isme-

fell,

hogy egy gyászoló

Az

a fátyol ott a kala-

arra sincs szükség,

és

s

?

a

széles

lát,

de

mikor

nem

világ.

S a

ismer.

Végig

:

ki

jár-

irhatok

visszakerülök,

múzeumokról

világ-

tudja a többit,

a

hol

!

r

En azonban nyomat.

—

útitársat

magammal

vittem

is

Megcsalhatja valaki az anyját,

hatja a feleségét,

—

—

:

a leá-

megcsal-

de a leányát nem.

Ketten tettük meg együtt

azt az

utazást

domb körül. Az els vasúti futamodás Budapesttl

—

Bécsig

eszmecserére ad alkalmat. Százszor látott vidék

;

egy

sír-

nem sok percznyi

pontosságú megérkezés, ugyanazok a czigányok Érsekújváron, ugyanaz a (ímehet!"

mákos

Marcheggen

szokva, hogy

a

kifli

túl

vasúton,

Pozsonyban.

—

«fertig)).

ha

félt gondosságból zsérabeljek

Pozsonyig

Hozzá vagyok

másodmagammal utazom, z/g/g

.•

«

vigyázz,

hogy meg

57

ne hlj

—

!

Ne

vagy éhes?

hogy

ne rontsd a szemed az olvasással,

Bécsben megszállunk

rögtön

olyan

nem

csak az lep meg,

nézz ki az ablakon!"

mindenre

ezúttal

—

szót

fogadnak.

a megszokott régi hotelbe, a Szent-

Péter templom mögött, a hol annyiszor szedegették

fel

morzsákat.

—

a

galambok az ablak párkányára

Mikor

felé,

hogy ott

ugy

szobáinkban elhelyezkedtünk,

a

leüljek az íróasztalhoz, a haza,

hintett

megállok

:

—

egyszer

az

lefekvés

Kettt lépek

már kinek

hiszen nincs

Azután elköltjük legyen az álmom,

hogy szoktam, megtáviratozni

megérkeztem.

nélkül

baj

hogy

jön,

?

vacsorát,

eltt

s

hogy jobb

magammal

a

hozott

olvasmányt elveszem, gondolva, hogy ezen csak

mosodom. Szépmútani értekezés listicus sít

;

de az ellenkezt

tette velem.

Kényszerített a

volna reggelig

fenmaradni

felszítottam a tüzet

s

;

érdekes olvasmánynak

a nrea-

annak minden hibái

fölötte.

Végi

aztán,

a

A

;

mely

kályhában

újra

hatalmasan kidomborítja

m

hogy

majd meg

széjjel

annak legbelsbb

bonczoló teremben a

úgy

malkotását,

kifelé fordulnak,

midn

Képes lettem

ismét neki ültem a végtl végig

szedi darabokra, belepillantatva

Az ember

Figyelmemet egészen

vitatkozásra.

regényirodalom

realisticus

reibe.

mve

regényirodalom »-ról. Azt hiszem, ez majd elálmo-

lekötötte.

a

Haraszti

:

elál-

hiszi

szerzje engem

zsige-

magát. is

fölemlít,

mint «nagy idealistánkat", ez végkép elvette a szemem-

rl

az álmot

;

úgy,

hogy a mint

a gyertyát eloltottam s

38

a

szemem lehunytam, akkor

kénytelen voltam

is

az

olvasott tárgygyal foglalkozni.

Hát miért volnék én csak azok,

realisták

Hiszen

tartoznak.

a

idealista

kik

S miért

?

volnának

Balzac és Zola iskolájához

hogy furcsa dolgokat

igaz,

melyeket csapongó képzelet hozott elém

össze, a

munkáim

tömege

összes

egy

egész

írtam

is

de a

;

nemzet népéletét

igyekszik híven, a valótól ellesetten visszaadni.

Én

hajlamom

mondom,

hogy

szerint

ilyen

közöttünk. közül,

nyiét

a

realista

valódi

a

vagyok,

író

Csak

élet.

Megmondom,

egy

hogy mi

meg

vagyok

;

ki

kép-

de találtam ötszáemel-

felül

ötvennek a történetét írtam volna

az

csupán, most magasztalnának,

realista író

van

ember

ezer

mindennapin

zat olyant, a kinek jelleme a

Hát ha

Én

ötven olyan alakot, a

találtam

viselje volt a rósz szenvedélyeknek

kedett.

különbség

ismerem (pedig any-

kinek az élettörténetét

ismerem),

?

azt

s

egész

;

hogy milyen derék,

de mert azok mellett a többséget

alkotó magasabb jellemeket választottam vezéralakokul,

azoknak a történetét vettem tanúságul

hogy

idealista vagyok.

írónak azt a jogát,

hogy az

realismusnak.

hogy az

kéjéhez,

élet

fényoldalai

Hát

csak

csak

a

szidnak,

a

regény-

a

valódi

el

élethen

árnyoldalait

élet

olvasó elé is

el

korcsmai

jogosult faj; a csatatér leírása a

azzal

Én nem tagadom

részletezve, csoportosan adja az

lem,

:

;

de követe-

leg)r'enek

fogadva

dulakodás

már nem az?

A

képe

részeg,

emberalak? a hs, a mar-

39

tyr

— A

már csak képzelet?

városok

szenynye,

a

kloakák förtelme, a lebújok maszatja csak a realismus?

mez,

a virágos

csak idealismus

háborgó tenger,

a ?

— A kéjvágy,

emberi attribútum

—

veszend

—

esend, csak

és

Ez

alkalma jöjjön eléje?

van, bolond a ki tartja

nem

hség

a

külmáz? Minden asszony, leány, rútja

—

ifja

a

csak

De

hát

tettetett

—

véne,

kisértés,

igaz? Nincsen

az

?

magány már

az állati ösztön a valódi

erény,

az

;

a falusi

szépe a

csáb

Ha

erény?

a ki ezt

állítja,

az

ismert-e soha anyát, feleséget, leányt f El tudja-e

szülit

Ítélni a saját

— A

is?

kik par excellence realis-

táknak szeretik magukat hivatni, erszakosan kiválogatják a társadalomból

romlott kivételeket,

a

ugy mint helyzetekben ségesen

;

hanem

s

;

azokat csoportosítják mester-

mert híven van

azért,

a fegyencztelep, a tébolyda, got.

Nekem

a világ

nem vagyok

alakokban,

nem

leírva,

a kórház,

képviseli az igazi vilá-

szebb fele jobban

tetszik,

de azért

idealista.

Féligmeddig megnyugtattam magamat, hogy hát

vagyok

idealista.

Pedig

álomz Ugy

hiszen

olyan

szobáktól

—

azért csak

voltam

távol

otthon

nem tudtam

elaludni.

már azoktól

az

I

szoktam leginkább elaludni, hogy az egyik keze-

met a fejem

sem

Hanem

nem

alá,

a másikat a

homlokomra teszem. Ez

használt.

Kérlek

:

imádkozni.

ne nevessetek

ki.

— Bevallom,

nem

—

Elalvás eltt szoktam

szégyenlem.

40

Magamnak nem kérek semmit sok

azt a

a mit

jót,

:

nmet, leányomat,

— és

családját

életemben

tett

meg minden

kérem, hogy rizze szeretek

velem

aztán

—

megköszönöm

Istentl,

rosztól

csupán azt

;

azokat, a kiket

testvéreimet, királyomat és

(most nevessetek

már

és aztán

!)

Tisza Kálmánt ....

Sok év során tem

t

át így

megy

mert

Azért

mikor nem

barátom.

legjobb

mert nagy ember. Akkor

hanem

lesz miniszterelnök,

netalán

szibériai

megírni

:

Mikor

a

nem

nm

útitársam

volt

,

ültünk

a

szobában hárman, közel

nagy, okos ember, a

a bölcsek

,

barátaim

öcsémmel

fél

óra

együtt

hosszat

s

a

minden nehéz kérdésben kész

ki

szónok, ebben a nehéz

legels

Sándor

meglátogatott.

ki

elttem

utaztunk

Azt csak az Isten

!

a

a

Es

geszti szántóvet,

Hányszor

?

közül,

szólani.

azért,

fogja senki.

meghalt

hozzám

Nem

megtartom szivemben, a

is

együtt hasonló vidékeken keresztül tudja

felejtet-

ki soha.

Miért?

vagy

Egy nap sem

az.

félórában

egy szót sem tudott

nagy hallgatása több volt

ez az

minden ékesszólásánál.

Tehát elkezdtem imádkozni. Az els szónál megakadtam.

((Nmet

!»

Hiszen nincs

hézagnál mindennap

meg

mélyen,

mindegy

:

vetett

Ennél a nagy

kell állanom.

Végre mégis elnyomott olyan

—

már.

az

álom

mint egy csatából

;

,és

aztán

aludtam

fenmaradt, a kinek

ágyon fekszik-e vagy fagyos rögön.

41

Egyszer egy nagy rémület Föltekintek

tz

A

szomszéd szobában fekszik a

Felugróm az ágyamból, hogy

megyek

mentésére,

mely

tzvonal

a

felé

—

hogy

kezeim

a

szobatztl. Kiáltok

érzik,

a fal a

átsiessek

nem

már egészen

s

cselédek után, a másik

Bécsben kályha

a

Wandl

alsó

szobafal

a

hullott

kályha.

—

tzvonal

az a

s

parázs

Én

tehát

egész szobát, egyik végétl a másikig, teljesen ébren

Ha

Jókai:

ez igy

U (ázás

—

tart,

és

azt

vagyok most,

otthon

fogadóban,

rekeszébe

maga

;

ajtót

meg-

csak akkor térek helyes eszméletem-

nem

hogy hiszen

a helyett

van hevülve

át

keresem, mely szobámból a folyosóra kivezet találom, felnyitom

a

találom az

hanem

a szomszéd szobába nyilik,

a

hez,

fele-

a gyertyáktól meggyuladt a sznyeg, a szobában

;

támadt.

ajtót,

?

szemközt az ágyammal látok egy hosszú

Mi az?

túzvonalat.

ségem

s

riaszt fel. Kiáltottak talán

s

az

egy sírdomb körül.

lesz jó

ottan, a

átmelegült

körüljártam az látó

mégis álmodva.

ennek nem

hanem

vége

!

szemekkel,

IV.

(Még mindig

Másnap

este

az álmok.)

már Münchenben voltunk.

Az ismerseim

hogv nem

kedveért megjegyzem,

geográfiai ismeretekben való tökéletlenség ejtette

—

útba az Izár melletti Athenaet

Olaszország

bár ez nálam megbocsátható volna

minden módon

—

útja annak.

—

hogy bucsut vegyünk második otthonától rostól,

oly

:

München

Hanem

hazánkfia,

—

;

Liezenmayer

baráti szívességet

visszatérett

ez a legegye-

azért kellett

odamennünk,

—

leányomnak

egy

idre

a

genialis

tanártól, ki

felvirágzásáért

mvész, magyar

irányunkban oly igaz

tanúsított és a derék

magyar

Ungeréktl, kiknél leányom, mintha

tól,

a jó

ládi

körében volna, olyan gondos ápolást

gyar étekfogást

talált.

Ám-

komoly, nyugodalmas bajor fvá-

a

köszönhet

ki

felé,

melynek Magyarország, mvészeti

sokat

felé.

hogy ha Budapestre aka-

arra capacitált,

rok utazni, váltsak jegyet

velem

ha mellém állítom

fvasut-állomás pénztárosát, a

a nápolyi

nesebb

:

a

család-

saját csa-

és jóizü

ma-

Azután összecsomagolni mindent:

»

43

tanulmányt, atelier-fölszerelést, mannequint

Budapest

tani

mi

hez

alig

engedett pár órát

a többi részét

;

útnak indí-

felé.

Egész Münchenben létem a

s

a

alatt

ess id

ködös,

volt,

képtárak végig nézésé-

a

napnak «Buchholzék Italiában

olvasásával töltöttem. Egészséges, jó

humorú olvasmány,

különösen appetitoriumnak az olaszországi úthoz. Közbe egy

Bádeker-tanulmány. Azután

kis

meg egy

könyvecskében való búvárkodás, mely olasz ket tartalmaz hírlapi

mivelhogy annyit tudok

:

újdonságokat megértsem

azért rajtam,

hogy forró

akarok kapni az

Ezek ugyan

;

kifejezése-

olaszul,

hanem

vizet hozatok,

zsebbeli

hogy

a

az megeshetik

mikor hideget

olasztól.

elég prózai napi foglalatosságok

gyertyagyújtástól,

míg

a

éjjel

reggeli

csonkig leég.

a gyertya

Sehogy sem értem, hogy függ

;

ezzel össze, a

mi kö-

még

hallga-

vetkezik.

Még olvasom tom

;

a fejem fölött hangzó zongorakalapálást

egy fájdalmas állók,

met.

az olasz társalgó könyvet

hang

a

mellékszobából

a

;

kiszólít.

midn

—

Fel-

kimegyek. Ott találom az ágyban fekve a betege-

Azt mondja, hogy nagyon hideg

mégis jobb

itten.

lehetséges-e azt

—

Tudom, hogy

változtatni f — Az

leghívebb rokonaim:

volt

ez igaz.

odakinn;

—

De

hát

ágya mellett állnak

Hegeds, Huray orvos;

—

két

gyertya ég az asztalon, ernyvel takarva, hogy a beteg

szemébe ne süssön.

—

r

Es

arra kér,

hogy

írjak

néhány 6*

:

.

44 sort

annak az úrhölgynek, hagyná abba

rázik,

ki a fejünk

a

nem

:

tud tle aludni.

kedve fordulok a két rokonom

zongo-

fölött

—

En

suttogva

felé s

,

két-

kérde-

zem, hogy írjam én a házban lakó szomszédomnak

hogy ne zongorázzék az jól

hisz

A

nem

hogy ö nagy álmot

tudja,

mikor eltemették

látta,

nm

éjjel,

rokonaim erre

hallotta,

:

azt felelik,

miatta

alhatik

már

alszik

mikor

azt,

;

hisz

ezt,

édes

elsiratták.

hogy ((álmodtad

bátyám »

Hát

('Mit?

mind álom

az

rósz fordulata

;

—

;

—

az a ravatal

csarnokában

aztán a színház a gyászdal

;

—

tolongó

a

;

—

bennünket?

halmaza ták

?

?

—

Maga

néptömeg, a

az a

megszokott, elmondja,

ember

az én

álmodtad

('Bizony

mély gödör,

init

csak a

el

azt,

a

fia-

melybe lebocsáhalom

?

?

édes bátyám »,

komoly

szól az orvos,

tekintetével.

hogy vannak ilyen eleven álmok, azt hiszi,

—

;

ne sodor-

és virágokkal tetézett

álmom

jóságosan

hogy ébren

van, ime most hozták

En

a szobában,

itt

hogy

az

Aztán a táviratok, részvétlevelek

Aztán az a babérral

Ez mind csak

az

—

—

;

azok a koszorúk

talság által képezett láncz tart vissza,

jon

betegség

kezemben

az a hideg kéz a

a túlvilági rámtekintés

A

volna?

lett

látta.

meg számára

A

S a

aztán

mikrl

beteg jobban

az új gyógyszert.

egészen megnyugszom benne, hogy ugy van.

Akkor

hát mégis kell

levelet

írnom

a

szomszédom-

nak, hogy hagyja abba az álomrontó zenegyakorlatot.

—

4S

Visszamegyek

dolgozószobámba

a

lomhoz, hogy levelet

Hát

Minek

gyász-szegély?

már akkor

nincs

ott

sem

fekv

az ágyban

ég

gyertyák

helyettük valami megnevezhetetlen alak sötétség,

tudom

Felugróm,

mellékszobában levktl

a

rokonok, sem az

az ápoló

a levélpapírjaimon ez a

ez a fekete keret itt?

megkérdezzem

ezt

levélpapíroknak gyász-

a

Hát miért van

szegélyük van?

hogy

írjak.

mi? Hisz ezeknek

ez

leülök az íróaszta-

s

mely, elevenné vált

;

nem

:

beteg,

;

de

sem

hanem van

;

a megtestesült

látom az arczát,

nem

Úgy közelit felém, mint ha meg akarna áldani, mintha meg akarna félemlíteni, mintha el akarna valainit mondani, a mit még nem tudok, a mit még meg nem értek, s mikor egészen odaér hozzám, a nevét, mégis jól ismerem.

minden idegemet valami kimondhatatlan, jólérzö badás fogja álom.

A

el,

a

mi több, mint

Valamerre messze

földteke

mint a hold,

—

elmarad alattam

rben,

mellett,

ott

éj

találtam

nmnek

azt

a

elevenen, híven tünteti ból.

Igaz,

s

mint a felh.

már csak

még mindig

kis

olyan,

kék

csillag,

szállok tovább

a hol nincs többé (ádi); a perez

ezredév, a nap vagy

Reggel

;

már csak egy

utoljára

szivárványos ködudvarral, a felséges

az álom, jobb, mint az

gyorsabban,

szállok;

zsib-

mindegy az

éji

.

fel

.

asztalkámon,

legutolsó

t

.

arczképét,

élete

hogy magam tettem

vagy

azt

az

ágyam

a

mi oly

legutolsó hónapjai-

oda az

este.

Nem

vagyok még hozzá szokva, hogy egyedül alugyam ....

;

46

Azután egy vágtatással leutaztunk Veronáig. nap kivételesen szép

bennünket a szép Tirol havasain

a

derült

id

kisért

keresztül.

Az

olasz

gyönyör

volt,

Ez

vámhivatalnokok ellen sem lehet semmi panaszunk, igen udvariasak voltak a

s

nem

turkálták

melyben mindkettnk egész

toilette-je

fel

a

A

útikészlete elfért.

gyász

nagyon szerény.

Csillagos

mire Veronába megérkeztünk,

volt,

éj

mikor a hotel-omnibus megállt

fordult,

bröndünket,

éjfélre

Grand

a

hotel

de Londres eltt.

Nagyszerségben nincs hiány márványból van

meszt

hideg,

lépcs

a

egy

ablakot

;

Grand hotelnél

a

hanem sem

a

lehet

;

fehér

szobákban bezárni

der-

mind

:

valamennyinél hiányzik a zárhoz való ütköz. Odakünn pedig jégdara esik

hogy

tagadja,

s

fütyül a szél.

nála tél

is

vényei a láthatatlan kályhák:

Az

ismerik.

A

van.

ezt

Hanem

azért az olasz

tagadás látható az

állatot

itt

jel-

nem

egyik szobában volna valami kandallóforma

de az egész hozzávaló fütszerszám mindössze egy solo fujtató

;

ha ezt

különben

is

jobb a vasajtót zárva hagyni, mert

kinyitjuk, a gyertyát elfújja a szél.

is

—

Ágyak

vannak, olyan magasak, hogy tornagyakorlat kell belé-

jük felkapaszkodni

:

kengyel kellene hozzájuk

;

hanem

aztán a nagy, széles ágyhoz van ((egy» akkora kis vánkos, a

mint

felkötni

az

nálunk fogfájós ember ábrázatjára szoktak

bodzavirággal megtöltve

ember

a

feje

alól,

soha rá

;

ha az

nem

talál

éjjel ;

elveszti

a derekai],

47

tapintás

szerint

márványból

faragott

Ítélve,

van

a

s

takaró egy szál piquet-paplan.

Szolgálattev lélek természetesen sehol sincsen. Éjfélkor minden becsületes ember aluszik. Szerencsére magyarok vagyunk, megtartják a

nek,

nyáron bundádat

hogy

szabályt,

ne hagyd

el

!

s

»

ha

kik

a

útra

kel-

kenyeredet,

"télen

tudnak magukon

se-

gíteni.

Hanem

egy

csakugyan

dolgot

mely minden emberi létnek

tudni, a

Más európai vendéglkben

a

ilyennek

az

az ajtó ki

;

van

tárva,

s

az éjjeli vándor, gyertyája egy gít

meg

;

az

ajtaja

s

midn

azon belép

nagyszer csarnokot

melyek közül nem hiányzik

d'hote a posteriori. !

De hogy

közczélra

rekesztve

semmi

diszes

a

szolgáljon, ;

s

sincs

az ott új

árnyékban még

a

a

egy

találni

itt

berendezve.

Igazán practicus egy intézlocalitás

része

üres

óráiban

függönynyel

pinczérek alvó helye.

nap

alatt,

néha

ülhelyek-

az a gitáralaku lovagló

Egész társaság számára van

szék sem.

mény

vilá-

magas zsámolyon nyugvó

trónus, körülszárnyalva félkörben alacsonyabb

Table

madzag-

egy tágas porticust, melynek hátterébl mél-

;

tóságteljesen emelkedik ki egy

kel,

két

más szokás

itt

kilincsénél fogva

gal egy ablaktáblához hozzá kötve,

kellene

végczélját képezi.

nagy zérussal szokott megjelölve lenni dívik

meg

mégis

azt

—

el

is

a

van

Hogy

már tudom, hanem

meglep

dolgokat.

Éjszakára csakugyan minden bundát, köpönyeget

föl-

48

meg ne

szedtem, hogy

fagyjak a szép Itáliában. Talán

ennek köszönhetem a következ álmomat.

már köztudomású dolog

Azt álmodtam, hogy

meg vagyok

fellem, hogy

magamat

Nem

viselni.

jelensége

székeket összetörni, templomi

;

Van annak más

felkaczagni.

alatt

Elkezdtem

is.

Tegyünk különbséget

a

mindenfelé

dani: ers jellem ember

hanem

kell alkalommal;

feladata,

S én megtettem

azt,

egy barátommal, a kinek milliomos

tam

megmon-

igazat

az igazat elmondani, akár kívántatik, akár

ez a bolondság.

meg

mondani.

mondani:

Igazat

között.

szó

csalhatatlan

igazat

ember dolga mindenkor ;

becsületes

Ugy kezdtem

bolondulva.

szükség azért az embernek mezít-

láb kiszaladni az utczára

beszéd

szken

(azeltt nagyon neki,

hogy

«

sietek

neked

hogy

mondtam volna

azt

akkor

apja s

fiát)

azt

«

egy

volt,

a

Ez aztán mindjárt

azután összejöttem egy írótársammal,

darabot

adatott

sikert aratott

;

el

a

színpadon,

ennek meg

azt

esett

szülöttel

volt a második,

a

vert

meg

a

ki

—

egy ostoba

:

fölött,

fogadd szinte

hogy

ilyen fej-

a balsors szeszélye.

ki elhíresztelte,

;

de a mi elég küls

mondtam

részvétemet azon szerencsétlenség

tetre

fájdal-

mondta, hogy bolond vagyok

azt

ki

ért!»

engedd meg,

kedves barátom, hogy részt vegyek azon mély

madban, melyet a sors rád mért».

mond-

mely téged

neki:

halt

kedves bará-

gratulálni, fölött,

nem;

hogy összejöttem

tartotta a

tom, azon szerencsés esemény a helyett,

volt

hogy az eszem

Ez tisz-

49

Azután összejöttem egy jótékony egyleti védasz-

tul.

szonysággal

«

:

láttam nagysádnak az árváit; szegények,

bizony nagyon

ön

a

vannak

el

mi árvaházunknál

nagysád

bet okos embernek nevezni

nekem jobban

biz én

mint a

Ez sem

van az agyban

Jöttek

!

ösvényérl

hozzám

a

ostoba vagyok

végkép bekötötte

a

czimborámnak,

ki

a

koszorúmat,

semmit

alá

lás nélkül.

«

:

nem

s

tudok,

csak nagy bo!

—

hogy szokás :

«nem

Éljünk kenyéren vízen inkább

mer mondani,

kell

zavar

De sze-

írok többé

Éljünk meg, a hogy tudunk, adósságcsiná-

hogy elvesztettem

eltt,

is

mikor egyik-másik jó

azt feleltem

ne írjunk alá!» Ezzel végkép

tót

ki

!

Itt

hogy ostoba

odajött hozzám,

rint írjam alá a váltóját,

odahaza

érte.

Az már

magáról,

töb-

választó polgárok

barátim;

lond, a ki elismeri saját

a

hölgyek társasága,

hogy tartsak prograrambeszédet

—

!

elmondtam, hogy

fölkértek,

!»

«Nem

engem

fog

Megbámultak

!

—

Még

:

tetszik a fiatal

matrónáké

tisztes

—

soha.

"Hogyan?

•

látogatást?"

tett

saját házánál tettem."

eltértem a meggondolás

—

hanyagolva!')

kötözni.

—

az

!

de több vál-

ki lett tárva

az eszemet.

bolond

;

mindenki

Hisz a ki ilyesmit

Futó bolond

És én már tudtam

jól,

!

Azt meg

hogy

ki

van

adva ellenem a rendelet, hogy szép szerével szállítsanak el a

Lipótmezre. Elérkeztek értem. Betoppan hozzám

két

martialis

konstabler,

s

tudatja

velem

lapidaris

gorombasággal, hogy oda lenn vár a kocsi, hát ne sokat teketóriázzak, JÚKAl

;

hanem kövessem ket. Az egyik rendr

Utazás egy sírdomb körül.

7

50

felgyrte a kabátja azokat

sámsoni

a

a

ujját

izmokat

ha

rajta,

En

találna lenni az ellenszegülésre.

védtelen vagvok. Ravasz voltam

magam

hogy megmutassa

karjáról,

;

kedvem

netalán

átláttam,

hogy most

úgy tettetem, mintha

bele volnék nyugodva az elszállíttatásomba

is

fogdmegeimhez.

beszéltem

szelíden

nyájasan,

Csupán

ket, hogy engedjék meg, hadd üljek

arra kértem

le

egy perezre az íróasztalomhoz, megírni a lemondásomat a

mandátumomról

képviselházhoz. Voltaképen pedig

a

hogy juthassak csak egyszer az

az volt a szándékom,

íróasztalomhoz, ottan hever az én jó cserkesz ktndzsá-

lom, ez az a trforma fegyver, a mivel a kéztusában a ütik,

nem

a kindzsál a

áll.

Csak egyszer

az

jön,

majd egyszerre helyre

és a

daemoni

dom, hogy

er

között

ki lakik

:

áll

az

meg

markolatig

hogy

pikkely pánczélt keresztül

kezembe

egyenlség

kerül-

a sámsoni

akkor aztán majd megmon-

bennem. Az öldöklés pokolvágya

lüktetett az ereimben.

Oda

csalogattam a kísérimet az íróasztalomhoz.

rajta

függött a

még,

s

szelid

szemem

a

folyik a vér itten,

kéz

megfogta

a

szökkút. Ekkor egy

—

kezemet

a

csak egy ugrás

kindzsálon,

mint

Már

a

feleségem

állt

elttem.

Olyan

szép, olyan

asszonykorában

zám

:

kedves

láttam.

dehogy enged

volt,

Hizelgö

engem

mint a szóval

elvinni

okos ember vagyok, szeret engem

;

minnek menybeszélt

hoz-

hiszen én nagyon

mindenki a háznál.

Sí

íme milyen

szép hálókabátot varrt a számomra, szüle-

tésnapomra. Próbáljam

fel

mindjárt.

magam

Addig-addig czirógatott, míg rá hagytam tetni,

hogy felöltsem

azt az öltönyt.

S mikor aztán

ve-

felöl-

töttem, akkor vettem észre, hogy a kabát két ujja össze

van varrva a

:

«Hát

fejemnek tódult.

esküdtél

sem

Azért

!

kényszerzubbony

hisz ez a

te

is

S

az

Minden vérem

áruló vagy, vesztemre

magam

engedem

széttépem a zubbonyt!"

!

megköttetni,

rültek

csodaerejével

nagyot szakítottam a kínzó Dejanira-köntösön,

majd szétrúgtam magam ágyat

alatt azt a tizenhat

azzal

s

—

markos vas

bunda, köpönyeg, paplan repült rólam ki jobbra,

;

ki balra

a

:

kis

bodzavirág-vánkos

meg úgy

elveszett,

hogy soha sem találtam rá többet.

A

vér

halántékaimban,

a

lüktetett

gott a homlokomról.

—

•

a

verejték csor-

Most már aztán igazán haragba

jöttem.

Hát

ki parancsol

idegek?

A

itten

!

vagy ezek az ostoba

Én-e,

hús, a sejtszövet, a vértekecs,

—

nye az én uram, vagy én az övé?

meg

No

a fehér-

megállj, te,

édes fantáziám hippogryphje, ha te neked olyan kedved

van nyargalászni,

majd befoglak én téged

a szekérbe

:

húzzad azt Felkeltem, felöltöztem. ronai nagy s

vendégl

óra éjfélutánra

járt.

A

ve-

két nagy campanile között fekszik

azok egymás után ütik

folyását.

Az

bömböl

harangszóval az órák

id

Legjobb

!

—

Tudom

hogy mitl döglenek

én,

a

rémek? Ide veled kalamáris!

még

Otthon,

idkben kezdtem

boldogabb

a

egy humorisztikus novellát a ((Magyar Sálon -ban

meg én

»

bizony

annak a folytatását nagy szomorúságomban

mulasztottam otthon nyélbe sütni csülökre Pegasus

Nem

kakas leányába

—

csirkemájat!"

nem

;

húzni

—

!

Hol hagytuk

asztal mellé.

pott

Most muszáj

!

ismerek irgalmat

a zöld

az

bedúdolt

A

Folytasd!

ekét a

barázdában.

a

zápor

szél, s

öt

az

van ott több, mint nvas lónak ez sarkantyúval, ütöttek

a

:

reggelre,

s

én

nem

ütöttem

A

indulni a kalandozásnak, és dolgozni fogsz.

Reggelre olyan

írjon.

az alig

a szádból!

ostorral,

vágtam

campanilék hat dictáltam

a

— A fejezet készen — Már most tudod

rád, ha

megint neki akarsz

akaratom nélkül ? Felköltelek

Már most friss

át

tetszett a szár-

még mindig

tréfás novellából.

hogy mi vár

a

és

czimbalmozott

összegémberedett,

Eleinte

mulatság

zablát

ablakokon

nyitott

míg megadta magát.

bohókás,

édes testem,

A

a

körmödre meleget »

az író-

hippogryph rúgott, hara-

körmöm

elég.

ide

mind megeszi

fogva

jégdara

és

diderg kezemnek, hogy mit a

leülni

—

((Lenczi fráter szerelmes

annál

s

Most, épen most,

!

Tessék

el?

foghatta a tollat. cFujj a

volt

írni

el-

fejemben megvan;

a

;

használt, szájába kellett vennie

üvegtáblákon,

órát

:

ismersz.

voltam a bevégzett munka után,

mintha a legüditbb álmot aludtam volna.

£3

Mikor nehánv hét múlva mai, azt monda, tett életében,

hogy még olyan nagyokat nem neve-

mint az én

kalandján.

....

itthon találkoztam a kiadóm-

Magam sem

....

dLenczi fráterem"

legutolsó

V.

(Verona.)

Verona maga egészben egy

ségrl beírt

A

kövek beszélnek

nev

:

nagy uralkodóiknak,

hír mvészek

a szobor

áll

még

a

s

fejedelmeknél

még

a piacz

is

nagyobb

hordozta

;

paloták homlok-

a régi

fresco-festményei,

Verona s-szob-

közepén a négy márványoszlopon nyugvó ;

most zöldséget

alatta.

Elmélázhatnánk

s

vérrel

végében, mely Velencze

tribuna, hajdan törvényszolgáltató hely

árulnak

dics-

emlékek köbül,

az

elevenek a nagy mester

rával, a piacz

a

képével

régi nagyságról,

a másik oldalon Berengár király kútja

nál,

hol min-

remeklései.

szárnyas oroszlánját falán

;

tartogatják az emlékeit a világtörténetbe

;

érczbl megörökítve, még

Ott

múzeum

egy-egy rég múlt század

den utczafordulónál találkozunk.

teljes

melyeken

az egészet

merésért.

A

a

fél

napig a Scaligerek emlékszobrai-

mvész

vésje, a lakatos kalapácsa,

kigondolt építész ízlése versenyez az Scaligerek czímere, a

lajtorja,

elis-

minden moti-

vumaiban az emlékcsoportnak ügyesen van alkalmazva.

55

Hová

—

vezettek a lajtorja-fokok?

lépcskön

fel s alá,

nézt

húszezer

a roppant

melyek

trum köröndjét alkotják: fogadott

a

Ki

óriás

ez

járt

nagy ainphithea-

nagy Diocletian emlékét, mely

be, a kik a

vérmámor

pillana-

taiban kéjszomjasan lestek, hogy emeli fel a császár ott

erkélyen az

az

hüvelykével

öklét,

legyzött gladiátor

fordítva,

a

Az

ktömeg most

egész

szári

lak",

nevek

feliratai

saját

mellé

legszebb

a circus

magának

odafaragja

oszlopokat Berengár király a

most annak az

élet

a

díszét,

vagy

lefelé

vagy halál

jeléül.

a kriptája

a csá-

felfelé

a

;

magáét

magas

«

Kise-

doriai gránit

ftemplomnak

ajándékozta,

apsisát emelik.

Másfél ezer évvel késbbi emlék a dicsséges Loggia, a hajdani Palazzo del czai,

hosszú oszlopos torná-

emberek márvány

nagy

híres

Consiglio

Megannyi remekm. Künn

rakva.

szobraival

Dante

a piazza dei Signorin

legszebb szobra, mely Itáliában található. Minden fehér

márványból,

kövek

drága

a

legremekebbikébl.

már nem faragnak márvány emlékszobrokat a

emberek

nagy

bronzpatinával ilyen «

jutott

a

;

alakjait

czinkbl,

vasból

megönti

:

s

magának Viktor Emanuelnek saját

piaczán,

az

eltt

Ma

bekenik is

Piazza

csak

Bra

meztéri).

A

templomok mindegyike

tárháza

;

mkincsek

és

emlékek

minden egyes palotának századokra visszabo-

rongó története van felismerni

a

magán

az

itt,

s

alakítóiknak a jellemét lehet

építészeti

stylben.

Veronát úgy

S6

mint egy archívumot.

tanulmányozni,

lehetne

a ki csak egy napot tölt

De

azt,

benne, a látott nevezetességek

tömege agyonnyomja. Ez

k

sok megszólaló

a

valósá-

gos kisértet-tábor.

S maga

a városnak

képe,

összes

nézve ugyanazt

udvaráról

Pietro

az

a

san

benyomást ersíti

A

meg: az elmúlt nagyság fényes gyászát. a

Castello

a

hegytetkön

melyeket az osztrákok építettek,

roppant váracsok,

mikor még Verona volt

bevehetetlen várnégyszög

a

egyik sark-fundamentuma. Most

már

khal-

jelentéktelen

maz valamennyi. Az újabbkori lövegek eltt egy napig

nem

állhatnának meg.

k

de több

és vas

Az Adige

híd köti

Ponté Vecchio

között

a

tömör

bolthajtásai

kétfelé osztja a várost

össze

partot

két

a

legemlékezetesebb

a

egész hosszában

ódon,

;

vannak

be

azok

;

építve

házakkal, melyek befelé fordulva végtül-végig ékszerész-

boltoknak

szolgálnak

lehet betörni

:

a híd

Ezekbe

helyiségül.

négy

öl

magas

s

az

nem Adigén nem igazán

lehet csónakázni a zuhatagai miatt.

Még a

ciceronénk, melyet

tömeg a

egy régi római korbeli színházhoz

kik

alól.

a

Ez

hajdani

is

nem

érdekes

ház-

tanulmány volna azoknak,

színházépítés

titkaival

m

nál az a sziklába vágott csatornázás,

sok és forrásvizektl megvédte úri páholy,

elvezetett

rég ástak ki a többi

ismerkedni. Mily óriási és merész

benne egy

is

!

meg akarnak

maga

mely

azt az áradá-

Még most

homlokzatán

e színház-

is

látható

a tulajdonos névé-

57

vei

a

;

díszítés

nem

természetesen

machéeból

papír

van mint mai nap, hanem márványból.

A

megmaradt

mi legjobban

emlékek

Dárius-kincstárából

Organo

Egy

egyház

,

emlékemben

az

a

sekrestyéjének

egész templomi padsor,

magasban

az

az

m-

a

Maria

Santa

intarsiatura

kincse.

melynek támlányai fenn képeket mutatnak,

fa-mozaikból alkotott

in

a a

kartámasztói pedig mythosi sárkány-alakokat, melyeknek

mindegyike

A

viseli.

egy-egy

képek remekei

szilánkból

veronai

hírhedett

fejét

a perspectivának, ezernyi

Az

összerakva.

kortárs

egész

munkát

apró

ember

egy

végezte, Fra Giovanni Bartolomeo, a papi nevén, születésére egy Capuletti

A

rajta.

nak

ötvenhárom esztendeig dolgozott

sárkány-alakok

Rómeónak

;

Rómeó-

között ott látjuk

fejei

Júliának a képmásait

és

lettit

;

is,

mellettük az öreg Capu-

az arcza olyan, mint egy leányé.

Emlé-

kül elhozzuk a fényképeiket.

Hanem

azt

ábrándjait,

tanácsolom mindenkinek,

hogy ha Veronán keresztül

kíváncsi Júlia lakházát és

melvben

a

nagy

britt

a

ne legyen

utazik,

Az

a palota,

tragoediája lefolyt,

most egy

sírját fölkeresni.

költ

szereti az

ki

foltozó csizmadiának szolgál lakásul, az erkélyrl, mely-

nek rostélyán Romeo

mák

és

és Júlia ölelkezett, talpatlan csiz-

papucsok lóggnak

tetszhalott ravatala

jászolok felállítva

;

állt,

az

alá

;

a teremben, hol a szép

most öszvérek számára vannak

udvar

tele

szeméttel

nyirok és piszok, csak az si czimer, JÓKAI

:

Utazás egy sírdomb körül.

a

«

;

a

Kalapé

falakon

kbl o

58

hogy ez

kifaragva, bizonyítja még,

a hatalmas Capuletti

palotája.

Hanem meo

azért a veronai

büszke a maga Ro-

is

és Júliájára. Egyáltaljában a veronai

tartásában

nép a maga-

legbüszkébb minden olasz városok népei

a

Minden ember kerek köpönyeget

között.

úgy hogy

vállán áthajtva hordja,

csak a szemei villognak Itt

most

még nem kezddik

el

el a

s

azt a

a szája el van takarva,

széles

a

visel,

koldulás

kalapkarima

alól.

a boltossal

nem

s

lehet alkudni. házától

Júlia

sietünk

a

a

Vezetnk nem mig a Tómba

Egy szk,

sáros sikátoron

sírboltjához.

enged addig Veronától megválnunk, di Giuliettát

meg nem

láttuk.

a legnéptelenebb városnegyed

át,

végén eljutunk" végre

egy zsákutczába, melynek oldalát egy düledez franciscanus-kolostor a

kapu

(két

kaputornácz

garas alá,

képezik.

falai

a belépti

A

csöngetésre s

díj),

belépünk egy nagy

mely két fell meg

van rakva vas-

ekékkel, boronákkal és rostáló gépekkel. sági

gépgyár rakóhelye.

magunk eltt egy nagy saláta,

kertet,

laboda, az egész ékessége.

penésztl,

egy

Ezeken

a

melyen

a

fal

Épen csak

Ez egy gazda-

átlépegetve,

találunk

melyben nincs virág

Az

mellett

út nyirkos a zöld

körüljárva eljutunk

kis melléképülethez a ház hátuljában,

sírboltja.

kinyilik

akkora, hogy az a

az ott a Júlia

kkoporsó

elfér

benne, szerény kis sarcophag, minden ékítmény nélkül.

Most sem üres

:

tele

van otthagyott

névjegyekkel,

a

59

miket átutazó látogatók hagytak

ott p. p.

dobtuk a többinek a magunkét.

A

szes

Mi

c.

falon lóg

egy pené-

myrtuskoszorú, melyet állítólag egy

száraz

Shakespeare

(rá

van kötve

névjegye)

a

közé

is

mister

hagyott

ott

emlékül.

Nem

ilyennek képzeltem én azt a helyet, a hol

sója felett,

s

a hol a

a halálban egyesült.

világ

kedvesének kopor-

alvó

vágytársával haláltusát vívott,

Romeo

leghíresebb két szerelmese

Menjünk tova

!

Itt

nagyon

realis-

ticus világ van.

Hanem

azért mégis

képviseli valami az ideált

szép régi rozmarinfa. Ezt

még

egy

:

talán a jó álomital-kever

barát ültethette a szeretk emlékére, a rozmarin sokáig él.

Törjünk

le

róla

egy

ágat

s

vigyük magunkkal

illúziónak.

8*

—

VI.

(Nyelvészeti és nemzetiségi tanulmányok.)

Hiszen

—

szépek ezek a faragott kövek

ajándékozta virágok terem-

földet keresek, a hol Isten

—

nek

deczember

közelebb a nap

nem vagyok átesnünk,

vendégl úti

a

Menjünk

senki

melyhez,

Még

a

délesti

közebéden

külföldi

szokás

szerint,

nem

szükség beszélni.

— A

mi leves után

beszél.

a

nagy

menü-

Ugyanaz a

az a

Hun-

társaságban, az együtt utazókon kívül,

jön,

minden ember

a

hónapos retekig,

franczia

szomszédjával mindenki per

as'il

:

a pinczér-

vous

piait*

Csak az els pohár chianti vagy Marsala után

oldódnak mellett

kell

a

— A

minden grand hotelében, mint nálunk

sem ismeri egymást. Annálfogva,

és

egy várossal

összes utasai egybe szoktak seregleni,* némelyek

gáriában.

rel

—

Veronában egy második éjszakára

felé.

kíváncsi.

rl, úgy hiszem,

a

elején.

köntösben, mások balparéehoz öltözve.

külföld

de én olyan

;

ül

fel

a

érett

sziszszentései

természetesen

nyelvek

;

a

velünk

szemközt

korú két hölgy torokhangjai

elárulják,

nem

és

egymás selypít

hogy angolul beszélnek. Érteni

lehet

semmit

;

mert még

azért,

ha

JÚLIA HÁZA VERONÁBAN.

6j

Shakespearet eredetiben olvassa, Albion lakója

valaki

könnyen eladathatja magát. így van

által

nyelvekkel

a többi

Mi

is.

különben

az

szemünkkel tanuljuk az

a

idegen nyelvet, holott a fülünkkel kellene tanulnunk.

Annak pedig

szokni

ahhoz

kell

a hadaráshoz, a mivel

más népek egymás között értekeznek

;

olyan

De

végre

egymásra ismert

arról,

kényelmesen, mint a magyar, senki sem beszél.

német

szó

is

hallik.

Két

vis-á-vis

hogy sör után tudakozódtak. S beszéljen

kenynyé

a

is,

fölfedezi

lesz,

orosz

vendégtárs

Arról

is.

mind

között

is.

kémet

sejtene.

kiszalasztott

Azután

mulat

jól

vele

a

közléa

talál-

elször

rá

Csak

is,

francziául,

azután zárkózott

;

mintha

megszólító idegenben kormányelárulja

hanggal,

«szszi)

ismerni

francziául.

Hanem

nihilista volna, s a

egyszerre

:

hová ne menjen. Udvarias

s

hogy igen correct beszél

még egymás

útitárs

német, akár ki mit

figyelmezteti

s

hogy hová menjen

kozót,

a

tapasztalatait,

a

eladásán,

viszontagságai

az

legnyájasabb

lassan,

a

magát

azzal a fogai közt

mely

oly forma

figyel-

meztetés, mint nálunk a «héj». Többször hallottam, hogy

egymást halk füttyentéssel

is

hittak.

A

«goszpodine«-t rebeg a vendég fülébe

czér

saumonnal megkínálja. Ez mind halkan concertben volna. gás,

kedvesked

a

mint

annectálja szélni

!

De

innen

egymást.

is,

:

beszél,

pin-

mikor a mint ha

annál hangosabbá válik a társal-

amonnan

Azok

is

tudnak

három-négy olasz aztán

sebesen

be-

Egyszerre beszél mind a négy, egyik sem hallgat

64

a

másikra,

s

mind

négynek

a

a kezei

is

beszélnek az

szomszéd

ujjaikkal, keresztül az asztalon. Jaj a közbeesett

nem

irredentájának. Csak az egyetlen franczia hallgat és

Az

társalog.

O

csak a favorijait simo-

manchettejeit húzogatja, a tökéletes frizuráján

a

gatja,

ellenállhatatlan.

óvja a bodrokat,

közben pezsgt

s

tásokat vet az ifjabb hölgyekre

iszik s

hódító pillan-

ábrándosakat a gomb-

s

lyukába tzött sárga thearózsára. Ezt elneveztük a «szép

Nagyon

Diegónakt).

Nóé

éreztük magunkat e

jól

bár-

nem

kájában, a hol ezt a nyelvet, a mit mi beszélünk, érti senki.

Mindenki muszkáknak

a raedisance. társaságra. élvezetet.

férfi

Nem

is

a

csésen

tszomszédunk, egy distingvált

fiatal

ételre

odaszól hozzánk: "nagyon örülök

az,

nagy világon,

s

megyünk

hogy csak olyan

a

bemutatja

mert magyarok

mit beszélünk. Végre

Rám

érti

szeren-

mindnyájan hollandusokká

la-

le-

búcsuzatlanul ki erre, ki arra. Szép az

asztalnál. Kisül róla

késbb,

corsicai franczia.

flórenczi vonat este

fogunk.

azért,

s

hogy

közszemlére kitett czukorpereczekig jut a

Diegó egyedül marad

A

hogy

beszélni,*

rajta,

magunkat, hogy senki sem

el

koma, akkor egyszerre szünk,

az

Egy-

Tanulság ebbl

a

nagyon jó

ezt

az.

Erre a sok vajas

vagyunk, ne bízzuk

meg

az egész

meg magunktól

tagadjuk

hazám édes nyelvén hallom önöket magát.

bennünket. Szabad

Tehetünk satyrás oldaljegyzeteket

szer aztán az egyik

szke

tart

késn

indul.

Egész

éjjel

utazni

nézve ebben az a megnyugató, hogy egy

65

idegemészt álmaimtól megszabadulok. Aludni

éjjelre az

különben sem tudok vasúton soha, az olasz vasutakon pedig ez különösen nagy tudomány, a hol minden

órában állomást

tart a

elkezdik a kalauzok,

hangból

annyiféle

«

a

gyors » vonat,

kiáltani,

üvölteni,

míg

megvadul

a

locomotiv,

s

végtagját

szó

a

a nevét

hány van,

postás, a fachino, a

elnyújtva, mindaddig, a

czifrára

annak

s

fél-

sok kiabálástól

a

De

elragadja a vonatot.

leg-

inkább gondoskodva van az utasok ébrentartásáról az vasutakon

olasz

A

helyek

a

kényelmetlen

coupéet kétfelé szakítja az

volta

által.

hogy csak a

átjáró, úgy,

kocsi egyik oldalán van ketts ülés, a melyben jól-roszszúl le lehet

heverni

a

:

szk

másik felén már csak egy

karszék szorul a szegletbe, a hol úgy kell ülnünk, mint a

az a

Memnon

emlékezetemben, hogyan foglalták

el

vietato

már

di

ott

fomare*

találtuk

a

mano»-ért

kedve

közebédnél

maradt

a

:

raellékúton

kényelmes

a

két

Mikor

szakaszának

angol myladyt

két

!

nagy hirtelen

elre ülésben.

egy

beeresztett,

Nekem éji

«e

belépünk,

vis-á-vis-jainkat,

a kiket a portás

Memnon-piedestal

És ekkor megtörtént

ajtaján

látott

a jobb

waggon

a flórenczi

az

volt

friss

német utazók ell angol jövevények azokat

ketts helyeket. Richtig

a

még

szobornak. Stinde regényébl

és

jól

kis

«bona

elhelyez-

leányomnak

nyugvó

helyül.

az a mire tudom, megint azt fog-

ják mondani, hogy azt az én fantáziám álmodta ekként

mert ez JÓKAI

:

a lehetetlenség netovábbja.

Utazás egy sírdomb körül.

Az

egyik tisztes 9

sz

66

angol

hölgy megszólította a leányomat francziául

ajánlotta neki a saját

maga

által lefoglalt helyet, s

s fel-

olyan

nyájasan, szívesen kínálta vele, hogy el kellett fogadnia.

Ö

maga

aztán

másik

a

hogy annak sem

úgy,

az áldozatot,

hogy

mellett

lev

az

arcza

godhasson. angolnál

is

Én sem szív,

így

két

egész éjét átviraszsza, azért,

az

elárulja,

És

angol mylady meghozta

hogy egy rájuk nézve egészen idegen kinek

foglalt helyet,

lehetett lefeküdni.

tiszteletparancsoló korban azt

hölgy

fiatal

leány, a

hogy szenved, egy maga nyu-

hinném, ha más mesélné

csak hogy

nem

el.

Van

az

hordja a gomblyukába

akasztva, mint az utazó concertvirtuózok az érdemrendjeik boutonját.

VII.

(Flórencz.

Az

Hajh, ha én Flórenczet

Leteszem

fogok.

meglesni sem egész

az

alatt

ész

elég,

Három

alatt folyvást

parapléval

látása, a

mit

a

a régi

Istennek:

—

kották


nap,

Hozzá sem Flórenczet

bkez

Az

egész

ittlétem

természet és emberi lángazt írtam,

monda

most csináljunk újat!

— No

aztán

hogy agyonnyom ennyi gaz-

paradicsom, azt

Itáliát.*

!

szakadt az es. Lan-

kezében?

együvé halmozott. Valahol

elveszett

írni

nem hogy megismerni. S

folyvást azt éreztem,

dagság

tudnám

le

fegyvert.

a

három nap

tolhat valaki

utolsó álomlátás.)

ha

Itália a

s

hogy az

a

midn

ember

az

ketten megal-

paradicsom, akkor

Flórencz benne a «tudásfája». Szabad volna a gyümöl-

cseibl a

mi

a

szakítani,

lelket

—

ha tudnánk hozzá. Ez az érzés

agyonnyomja. Ki

az óriásokat, a kik valaha ilyen

bírja

utolérni

magasan jártak

az,

azokat a fejük-

kel az égben? Egyetlen terme a Palazzo Pittinek, mint

például

Y

a Jupiter-

vagy a Venus-terem, olyan

áhítattal

^
tölt el,

mintha az Olyrap istengyülekezetében volnánk.

Mremek

—

itt

minden, a piafond caryatidáin kezdve, a 9*

68

mi csak márványból,

fából vagy bronzból

vakolatra és vászonra festve

mkovács, mellett

szobrász, a

alkotott,

az

az

;

égi

a kfaragó, a

építész,

fest mind istenszikra világítása

világít

mvésznek

a

egészben, annyiféle ellenmondó

valami

van alkotva,

harmónia

van,

örökké,

remeknek összeségében,

mely mellett jelenkorunk

minden pompája csupa nevetség. Egy-egy spanvol

tnek

a

képe eltt, melyen nincs több egy

naphosszant

el

domborítani? Ki

kétféle

férfialaknál,

színbl,

csodaert

ilyen

bírja ezt csak utánozni is?

Szegény

próbálgatják.

fes-

tudnék bámulni, találgatva, hogyan lehe-

mondhatnám

tett,

az

s

másoló piktorok

ott

—

ki-

Nem

is

ülnek egy-

egy bronzkemencze mellett és csinálják kicsinyítve a

még akad vev. tudnak még festeni, de istennt

Cythereket és Danaékat. Azokra Asszonyi húst most

nem

:

is

azok meghaltak.

—

Aztán még jobban elmélásít,

ha hazámra gondolok. Hiszen

nagy utat tettünk a mvészet

hogy húsz év

igaz,

terén, de

mégis úgy kell

éreznünk magunkat, mint a tengerésznek, a parancscsal

zárt

hogy jó azt

messze

olvassa

a

az

oczeánra

elhaladt,

felnvitott

czélhoz

talán

levélbl

kiküldtek

kit

mikor már

s

:

«

alatt

is

azt ér,

Vitorlázd

hiszi,

akkor

körül

a

földet".

Ha

fest, szobrász, vagy építész volnék, kétségbeesve

kellene

elhagynom Flórenczet.

mikor valaki egy szeret, a

kirl

szép,

tudja,

Olyan

érzés

ez,

bbájos idegen asszonyba

hogy soha sem lehet az övé.

mint belé

<

a X < o >

u

7'

Az es

A

daczára

rózsák

még

is

folyton bejártuk Flórencz virányait.

Egy

ott nyiltak a kerítéseken kihajolva.

nagy pompás

ötven

rózsabokrétát

centesimeért

vesz-

mi huszonöt krajczár a mi pénzünkben.

tegettek,

Végre még helyre désemet,

elkövetett téve-

most figyelmeztet a leányom. Az a

mire

a

hoznom egy

kell

ponté vecchio, az a régi fedett hld a két sor ékszerészbolttal,

most

is

nem Veronában van, hanem Flórenczben. De én azt mondom, hogy sokkal jobban illenék Vero-

nába, a régiségek nagy múzeumába.

úgy rakta

összegyjtött, a hogy

a mit az emlékezet

el,

neki jobban tetszett.

Errl én nem

már okos

Flórenczben

kandallók vannak,

világ

azokra

s

itt

Ezúttal a fantázia

tehetek.

van is

:

a

vendéglkben

H-

nagy a szükség.

telünk ablakai az Unarnóra nyílnak, mely most a sok

eszéstl rendkívül meg van áradva vágtat a zuhatagon törik

meg.

hoz

de

;

Els

mely épen

alá,

éjjel alig

késbb már

A

sérti a

tüdt

Flórenczben

harsogó robajjal

Hotel de

ville

tudtam hozzá szokni

eltt

e moraj-

igen jó álomringató harmónia lett

belle. Flórencz levegje,

nem

a

s

még ess idben

is,

pompás,

és a gégét. töltött

utolsó éjszakán

ilyen

álmom

volt.

Otthon voltunk, én eltt, a

honnan

ban végig

látni.

volt elttünk.

a

és

nagy

leányom, a svábhegyi házunk

alföldi

rónára széltében, hosszá-

Csak hogy most a róna helyett a tenger

De nagyobb

csoda volt ennél az ég.

Az

72

alkonyodó nap a távozó zápor íirmamentumán egy várványt vont körül,

második,

kezett a

aztán

míg

magasáig,

zenith

az

s

els szivárvány a

fölött követ-

mind

harmadik,

szi-

feljebb

a

bels, körülzárt félkör belseje

a

mint

olyan volt, mint az a sápadt arany, a

a közép-

kori festk képeik hátteréül választottak. Aztán a tenge-

ren végig repültek elttünk a vitorlás hajók

mint a szivárvány

a

vitorla,

majd kék, majd

zöld,

mikor a középre egyike

tündökl

képek gyorsan utaznak. És belle

nm.

eltemetett

kiszállt

Feljött hozzánk a

Nem

lábánál.

lett,

sokára

Az álom-

megint «», az

klépcskön. Hozott

a kezében egy olajfaágat. Csak akkorát, mint az a kis jusfa-galy volt, a mit

És ekkor ledugom

ezt

oda az ablakom

mondta

ide a földbe

:

;

«

nézzétek

;

nagyra fog

s

Egyszer

lett.

felénk.

szlfedte dombunk

a

ott

fényes

vonult,

keresztül

majd veres

sárga,

odafordult

vitorláknak

a

kikötött

ért,

majd

színein

a fehér

;

má-

alá ledugott valaha.

én ezt a kis olajfaágat

nni megemlegettek ;

—

Én úgy megörültem annak. — Tudtam, hogy most már búcsút fog venni tlem örökre. — Könyeim

róla.i)

fölébresztettek.

az

—

Csak az Unarno zúgása

töltötte

be

éjt.

És

ez éjtl

kezdve soha sem látogatta

meg álmomat

többé.

A mint

haza jutok, els dolgom

tetni oda, a

hová mutatta.

lesz, azt

az olajfát elül-

VII

(Nápoly.)

«Vedi Napoli

nem

kell

ám úgy

Ezt a röpke mondást

muori. »

e poi

fordítani,

hogy

a

emberfia Nápolyt, menjen halálozni

;

mint meglátta

az

hanem hogy addig

meg nem látta. S ebben igazat adok neki. — Maga Nápoly nem az. Nem az a gyönyörrel agyonéltet látvány, hanem a környéke, az ne haljon meg, a míg Nápolyt

egész tája valami

A

isteni.

a tenger fell közelítettem

rám, mint egy óriási

is

felé, azt

a

benyomást

nagy sütkemencze

gyébe halmozott veres házak, színváltozataiban rikítóra festve a

mikor egyszer

város maga,

egymás he-

;

a sarkantyuvirág ;

egy

óriási

tette

minden

hangyaboly

;

minek egyhangúságát semmi tet, semmi kiváló torony

vezér alakja

nem

enyhíti

;

itt-ott látni

csak a háztömeg

között gubbaszkodó rézrozsdás kupoláját egy-egy eldugott

templomnak.

komor,

sötét

A

körrajzai

halmokat

uralgó

ódon

egészítik ki a képet.

erdök

Mennyivel

szebb panoráma ennél az én Budapestem.

Vasúton érkezve pedig ennyit sem Éjféltájon érkezik

meg

Jókai: Utazás egy sírdomb körül,

a

látni

Nápolyból.

Rómából jöv vonat

;

jelz JO

74

lámpák, waggonsorok, veres és fekete épületek futnak el s

mellettünk

a vasútról átszállunk a hótel-omnibusba,

;

megkezddik egy hosszú

minek

siet vendégls

—

;

végig, a

nagy

új

a hol a kocsiból leszállva, az elénk

e szókkal fogad

:

—

De

zwei Zim-

»belteben

Hiába! Bismarck hatalmas,

Freundei) vagyunk.

mi most "dicke

s

ugyan hogy érezhették meg

hogy magyarok vagyunk?

rajtunk,

Most tehát: «vedi Napoli S

városon

a

akar vége szakadni. Megérkezünk az

alig

hotelbe a Chiaján

mer».

utazás

erre

a

Bauer

hotel

e poi dormire».

igazán alkalmas.

Becsületes,

kényelmes vendégl, távol Nápoly hírhedett lármájától.

nem

Mert lárma dolgában

hogy felülmúlná

hiszem,

valamely világváros Nápolyt. Elkezdik a harangok koreggel

rán, sötét

de azok sem olyan komoly, ünne-

;

pélytartó harangok, a

sukkal hívják

az

fel

mink

bimm-bamm

minálunk

ájtatosságot,

zugá-

hanem recseg

vas

kondérok, a miket riasztó kongassál, hol lassabban, hol

sebesebben püfölnek

emberek

;

tok,

kerek s

valami türelmetlen

aztán megindul a kocsik zaja

lovas bérkocsik

két

kalapácscsal,

száma egész dandár

corricolók,

az

;

kergeti egymást,

a

hát

talyiga.

a

még

aztán a

számlálhatatlan

Ez mind vágtatva

kocsisok kiabálnak,

kiáltással nógatják, a

a nápolyi egy-

omnibusok, az urasági foga-

hogy a javát hátul hagyjuk,

mennyiség, szamárvontatta

;

a

lovat

«ach»

szamárra olyan hangon ordítanak,

mint mikor a komondor orozva ront

ki a

kapu

alól,

s

75

a mellett

minden kocsisnak hosszú sugáros ostora van,

a mivel jó kedvében,

haragjában egyre kongat, mintha

ménest terelne a Hortobágyon. Aztán megindul vásár

:

énekel,

mindent az utczán árulnak kiabál,

és

kérkedik;

hívogat,

mozgó

a

fenhangon

boltos

ordít,

ajtóban,

az

péklegény, szalámi-áruló, hirlapveszteget, halkufár, kél fentö vereshagymáért olyan tenorhangokat bocsát közre

a kertész, hogy

nálunk hatvan forintot fizetnének neki

havonként a puszta hangkifejtésért

naphoz, a tzokádóhoz,

az hasonlítja azt a hajnali a füstfaragó

gyerek

is

a ki sült tököt árul,

;

hogy

visít,

«itt a

még

kéménysepr!"

(Bizonyosan az én kalapomat nézi kürtnek.) Azonkívül is

minden nápolyi oly animoval

sen valami nagy, váratlan kocsis

futtában

öröm

mintha örökö-

érte volna

összetalálkozik,

Hanem

nyájasságokat kicserélni.

beszél,

:

ha két béregymással

megállnak,

mindezt csak

késbben

tapasztaltam, mikor a város belsejébe tettem expeditiót.

Ide kinn a Chiaján

méla csend van, addig alhatunk, a

meddig álmunk van. Azért mégis korán keltem, régi szokásból, ablakomat (mely tulajdonképen remekül záródó ajtó az erkélyre) nyitva.

A mi legelször meglepett, az

szobámba onnan kívülrl. tetlen, áldott

elején,

futó

nápolyi

Ez

mint nálunk tavaszszal, a

felh pásztás est

Erkélyemrl végig

szitál

látni

a

;

j be

a

az a szavakkal kifejezhe-

Olyan

lég.

hogy meleg

ki-

id

van deczember

szél sem' éles

de

még

fél városon,

az

;

is

odáig,

egy-egy langyos. a

hol

76

annak a másik rajta gubbasztó

tünk terül hosszá

sök

a

el

ódon Castello d'ovoval

gyönyör

pálmasétányával, a háttérben

;

—

Ez

az én

Ah

De

a

elt-

;

azok

pálma-

százados

között

nyugodalmasan pipázó Vezúv,

a

burkolva

vágyaimnak

ez-

belül tz, kívül

:

mi legáhitottabb látvány, ez

a tenger.

—

a tárgva.

többet, mindig a tengert és

eltakarja

ha én tenger mellett lakhatnám,

!

földnyelv, a

városi park, örökzöld fáival,

úttal fehér frizirköpönyegbe

hó.

kinyúló

tengerbe

a

felét

dehogy írnék

bámulnám. Ezt az örökké egy,

mégis más világot.

Meg

szoktuk

mennyivel több

földet

a

mennyivel nagyobbak a ;

anyánknak

hord magával a tenger

életet

beriség felét táplálja

nevezni

föld óriásainál

;

;

;

pedig óriásai

tárháza az

em-

otthona mindegyiknek, ez a min-

den népek közös hazája, a mit nem osztanak határokra a nagyhatalmak,

a

minek térképérl nem törölnek

nemzeteket a szent szövetségek

a

:

le

szabadság megiste-

niesült jelképe.

Az els napon Nápolyból tenger, a tott

;

lett

;

mely

egyszer

elég

a hányféle szél

jött,

kis kirándulás a

lehetetlenségeit tünteté elénk sziget vára

annyiféle színt

a

vál-

zöld, a látó határ felé ezüst, utoljára

alkonyat felé teleöntve aranynyal,

Egy

nekünk maga

egy hosszú sávon tökéletes tintafeketévé

majd megint

dokkal.

volt

mögött lement,

s

bíborral

és

smarag-

Posilipohoz a festi hatás a

:

a

mint a nap a Nisida

végragyogványa annak

o

CL.

79

az ablakain keresztül tört

fenyk,

arany sziklákon fekete ernys

:

mély hegyszakadékok,

körülöttünk

buján tenyész délnövényzet emelkedik ki rakott

csel

kaktusz,

czitromfák.

és

A

óriás

az

gyümölcstl

nád, a pálmával egy be vegyülve, arany

ladozó narancs

a gyümölcs-

berkenyével,

virágzó

a

;

mikbl

a

haj-

ezt lefestené, azt

ki

mondanák: megbolondult.

A

mint az

melegebb jét

a

éj

megújulni

kpart

Itt

lett.

egészen kitisztult az id,

leszállt,

az éjjel

érzi,

muraenát,

hogy egy

A

olvadt

megválni.

tör

tele

szikraözönt

tzfénynyel

világítsa

Csak az

füstgomolyt.

kell

[szór,

kgáton

a

meg az

magát,

elszánja

is

rá

bir

holdtól

lesik szigonyvégre a

idöközönkint a Vezúv

hogy holnap korán

A

s

Halászok fáklyafénynél

kis

a tüde-

tudunk

sétányától

s

Az ember

lanyha.

még

az idegei aczélt fognak. Alig

aranynyá válik a hullám, túlcsapva.

is

s

a

torkából ki-

alunni menésre,

fölkelnünk, Pompejiba

menni.

legérdekesebb tanulmány, a miért az ember Ná-

polyba jön, mindenesetre Pompeji, ber hó az április

;

s

deczem-

e tájon a

kapni kell a ritka derült nap kiválasz-

tásán a kirándulásra.

Lehet oda vasúton

nem

látja

meg

azt,

is

menni,

a

mit

hanem akkor

kocsin megláthat

az :

ember a

régi

Nápolyt.

S meglátni

is

érdemes, de hát

még

ismerni Nápolyt szaglómszerekkel

A

föutczát,

megérezni.

Meg-

i

mely Nápoly közepébl, a Santa Lucia

tértl kezdve a

Trre

Budán

sonlítsuk?'

Tabán

a

városnegyed mutathat

minden

sár,

;

;

nem

képzeli,

szk

ámbra

tisztító

!

hihetetlen kanya-

képes elkerülni

alig

bz,

;

az

;

S ezen

elször megjárnia,

cserz csáva

a

bze még

ezt

kell

ezen

jár

minden

kezddik

az

a

lég-

külföldinek leg-

minden terhes

be

Mikor aztán

városnak.

badulunk,

em-

Nápoly

az utczán át közlekedik

szekér,

ezen hordják be a vásárosok az élelmiszereket a

ki-

hogy annyi változata lehessen a rohoda

az egész külvilággal,

fére

mely

sikátort,

szemét változatos

;

zsidó

a

a pokol parfumerie-boltja

itt

melyek között

illatnak,

egymást

ér

csülökig

mihez ha-

:

Prágában

vagy

fel talán ilyen

két kocsi

mondhatatlan. Ez ber

felé vezet

száz lépésnél szögletbe törik,

rulatokat vesz

benne

Greco

del

;

ez a

a bzlabyrintból kisza-

hosszú

utcza,

mely

Portici

felé vezet.

Mikor egy ess nap után egyszerre fényes teljes

sek,

id

jön,

akkor lehet

A

pompájában.

látni

szép, derült, nap-

ezt az utczát a

házak három, négy, öt emelete-

minden ablaknak vasrácsos erkélye van

erkélyre vannak rendes

tömött sajtok,

a

maga

idben körülaggatva

zsinegre

fzött

;

erre az

a hólyagba

hosszúkás

dinnyék,

vereshagyma-kötegek, a felfzött kaktusz-fügék és paradicsom-bogyók, a gyerekfej

mölcsök toilettet

ez a család

;

;

nagyságú fenytoboz-gyü-

éléskamrája

aztán ez a gyermekszoba

ben pedig

ide

van

kifüggesztve

reggel

;

;

itt

végzik a

szép napfényes

id-

az egész lakosság ki-

8i

mosott fehérnemje napvilágot

egy olyan

;

megfertztet rongyoknak, mely minden képValóságos fényzés a rongyokkal. Lu-

zeletet felülmúl.

xusa a szennyes ruhának.

A

nak.

ki végig

megy

a

Pályadíj -versenye

él

hosszú utczán,

kapczá-

a

fogalmat

szerezhet e nép Ínségérl. S azt mondják, hogy ez

Most már legalább vannak rongyai

haladás.

meztelen.

Az

igaz,

ez a rongykiállítás

már egy neme

Egyébiránt az igazság kedvéért

—

rok karjaira akasztva, elegáns,

fel kell

utczára

s

egyik

jár

úrn

és dolgozik,

jegyeznem, hogy néhol a szob-

s

himzett alsó

monogrammos paplanok

ingek és

nem

;

dicsekedésnek.

a

els emeleti kerkélyek faragványáról,

battist

már

hogy meztelen lazzaronik nincsenek

többé Nápolyban. Mindenki ruházkodik

S

a

országos kiállítása

lógnak

is

megszámlálhatja a

szoknyák, le az

másiknak

a

kétheti mosásba adott fehérnemjét.

Ellenben a mellékutczákban hosszú sor faállványokon

macska-

szárítják a drága jó makarónit, a csiga lebbencs,

nyom

s

más

népszer tésztanem ellenben, gyé-

efféle

kényre kiterítve tökéletesedik.

Egy

szent kép eltt az utczafélen látunk egy dudást,

egy klarinétost, sik

meg egy

kett muzsikál

nak

rá,

mit

útban

hogy

hozzá.

ezt tegyék.

talál

unk.

asszonyt, a ki

énekel

Kétségtelenül jó okaik

Ez

JÓKAI

fején, :

az

mávan-

az egyedüli népsajátság, a

Nincs már népviselet

;

alig látni

egy-egy elre hajtott zsacskó alakú veres sipkát férfiak

a

:

még

asszonyokén a négyszeglet fatányért

Utazás egy sírdomb körül.

1

a

82

a köznép

itt

mint mindenütt a

is,

világban,

czivilizált

az uraságoktól levetett ócska ruhát nyüvi tovább.

Ez

az utcza

végtelenre látszik nyúlni

;

azt

hiszszük,

hogy velünk jön Nápoly, pedig már régen elhagytuk Portiéit

Trre

is

csakhogy

;

del Grecoig

a

szomszéd városok,

úgy egymásba vannak nve,

csak a templomaik választják szorosan sorakozó épületek tisztáson meglátni a tengert.

van

kertfal

azzal az

sági

öles

kerek csak

omnibusok

A

tudjuk

alig

s

a

egy-egy

meg

hol ház nincs, ott

laptikák

két s

is,

(másforma szekeret

kerekút

;

itt

vannak két kerek

azokra felül tizenkét ember,) ura-

landauerek pajkos corricoló és csattogó bérkocsik

üldözik egymást. sort

közül

egymástól,

végtl- végig az egész utczán találkozunk

ismernek,

falusi

ket

el

hogy

egymást keresztez szakadatlan szekérvonattal,

melyben

nem

s

Nápolytól

Most egyszerre

félbeszakítja a kocsi-

egy közbevegyül halottas szekér

tiz

kéj utazót, a ki vigan dalolva jön vissza

pejibl;" némelyik narancsot hámoz, palaczkot emelgeti.

Hát

pes funébres élelmes

nem nálja,

pihenteti s

pompás arany-

mennyezettel. Vájjon kit visznek rajta? Hát

diszitésü

valami

;

a

:

biz

itt

Pom-

másik a chiantis

az entreprise

des

pom-

üres óráikban a halottas szekereit

félszerben,

hanem omnibusnak

a publicumnak ez nagyon tetszhetik.

hasz-

VII.

(Pompeji.)

Rossz szivü az ember

!

Fogadni mernék, hogy

Magamról tudom. tíz

ember

egynek eszébe, hogy a

fiatal

nézte,

szegény kis

a

hajadon fölött siránkozzék, a ki gipszbe öntve, ott

fekszik az

üvegalmáriomban

még most

is

csupa

báj,

;

saját

dolatja,

hogy

Vezuvtól

ejnye

ezt az egész

be

alkotta szobor,

volt

az

gondolat

okos

:

—

a többi

utolsó volt

gon-

attól

a

várost ilyen gyorsan és alaposan

régiségbúvárok az ókort állíthatják

az

hogy most azután a

eltemetni,

maga

gyöngédség, kellem

kilencz látogatónak bizonyosan

kiásott

él

egész

emlékekbl

a

mivoltában össze-

!

Különösen

nekem magyar

irigységem, miért lett,

fölött

Pom-

felhalmo-

memlékeit, házi eszközeit végig

kincseit,

alig jutott

a ki

múzeumokban

peji kiásott romjait s azután a

zott

közül,

nem

volt egy

archaeolognak

nagy

az

Vezúv Jászberény mel-

mikor Attila satyánk vára

volna be azt hamuval, lávával, utolsó lakodalmát tartotta benne

ott

állt,

hogy takarta

mikor az öreg épen az

ínem bánnám, ha egy 11*

84

pár vizigoth sógor

odaégett volna velei. Most azután

is

kiásnók a hiteles romjainkat, dicsséget,

pompát,

megírta volt zsákkal

lábaihoz

Attila

a legnagyobb világháborúnak sett

nemzeti építészeti

a

;

stilt

;

régi

hun bárdok

való történetét

irott

megtalálnék az ugy kere-

;

festészet és szobrá-

szittya

sanyáink himzésmintáit

szat remekeit,

nyíthatnók

Rhetor

Priscus

azt

hunnus betkkel

az igazi

;

mmden si

az arany garmadákat, melyeket a királyok

;

töltöttek

hegedit

hogy

a

úgy,

megtalálnánk

s

bebizo-

azzal

s

a

mi

makaroni-ev nápolyinak

az,

emberek voltak

hogy milyen dics

seink, elvitathatatlanul. Ez nekünk jó volna.

De

ennek

mire jó

a

hogy neki dics sei voltak? Vájjon azoknak

istennknek a

szobrai,

múzeumnak

nápolyi

cotta szobrászt, a

alkotta

egy

:

szavára

;[

feje fölé

két

Az ember

legkelendbb remekmvet meg-

ki a

az

mint a trampolinról

a

mester

úszó

összetett

kinyújtott karja,

annyit

meg sem

lepi

egymás mellé paloták,

A

többé.

Késbb a

a

házak

:

fényképen

sok

s

annyi

hogy mikor eltte aztán

meglepi

az,

milyennek a képek

photograph lencséje ámít.

épített

melyek

ujjbegyekkel a

már Pompéjiról,

olvasott

hogy minden sokkal kisebb, mint után gondolta.

zwei!ii

neins,

?

fényképet látott egyes részleteirl, van,

a

megtelt, lelkesítek azt a mai terra-

készül,

emelve

egy egész terme

mikkel

modern nymphát,

ugrani

a vízbe

a

a felséges

fiókos

nagyszer

A srn

skatulyák,

a

porticusokat

SZÖKKÚT A

PIAZZA SANTI ANNUNCIATI-N.

87

mutatnak, a valóságban közönséges házak, a piscina egy kis,

halacskáknak

apró

medencze

való

cistisonak

a

s

nevezett kertben épen csak a trillagera feszített baraczk-

fának lehet

nem

beleszámítva,

Isisét

is

lika.

(A

mind

Valamennyi templomból, Apollóét,

helye.

épülne

a lipótvárosi bazi-

fel

ugyan kevés van mondva

mivel

földszintesek, a tudósok

ugyan

azt

emeletesek voltak, mert lépcsk vezetnek

!l

A

házak

hogy

állítják, fel

a magasba

de én azt hiszem, hogy azok csak a tetre vezettek ott

kellett

szoba csak

a

háznép nappali mulatóhelyének

meg ess idre

éjjelre,

kellett a dolgozásra.

S ha emelete

honnan kapták volna

a földszintes

Ablak nem itt-ott

hol

volt

az utcza

lett

fel

lenni,

szolgált, s az

;

a

udvar

volna a háznak,

szobák a világosságot.

egy-egy négyszög lyuk vasrácscsal

;

fell,

még épen maradt

befelé

csupa

ajtó

és

tornácz

;

a

boltozatot találnak, annak a tete-

jén van az ablak, melyen át lég és világosság hatolt be.

Ezek ugyan még nem ismerhették a náthát

hanem

a fogfájást

igen, a

hogy a

talált

és a csúzt,

koponyák

hiá-

nyos fogsorai mutatják.

Azt meg épen nem lehet megérteni, hogy mi volt e város

gazdagságának

évtizeddel, egészen

telepedtek

le újra

kat, színházat,

bels

Eltemetése

romba döntötte ugyanazon helyre

eltt

másfél

a földindulás. Miért :

a régi

templomo-

amphiteátrumot helyreállítva, újakat építve

azok között egy styljén,

alapja?

fedett

díszítésén

színházat?

:

Valamennyi épület

meglátszik ugyanazon évtized-

nek

Ízlése

mintha mind

ket,

ugyan egy mvész-iskola készítette

mozaikok ugyanazon mester kezére vallanak.

volna, a Itt

nagy gazdagságnak

Azt

mremeke-

a szobrokat, azok között valódi

:

Mi

kellett lenni.

volt az alapja?

Pompeji keresked város volt

állítják,

akkor

;

még

közelében volt a tenger. Azóta a Vezúv lávája kitöltötte az öblöt, s a partot

kereskedhettek? fedeztek

hisz

messze elbbre

még

eddig

De

tolta.

semmi

raktárt

mivel

nem

vagy nagyobb pinczét, a melyben keres-

fel,

kedelmi áruczikkek lettek volna felhalmozva. Meglehet,

hogy ha

még

a

eltemetett

Pompéjinak, akkor zésének

titka.

Itt

felét

lesz földerítve

sora,

ott

k

eltemetett

még

pedig e

;

aedilisek háza, a

az

emberek temet-

De minden

része.

az ember-alakok

A

is.

esztend

ezernyolczszáztíz

kkemény

matrice

;

kéreggé vált körlök

kiket

eltt,

kérget, ott

:

egy termé-

mikor egy ilyen üres emberhvelyre

akadnak, foszt öntenek bele

a

város léte-

porrá váltak, a vulcán-harau pedig, forró vízzel

keverve, szetes

elkel

tehát ez volt a város

hamues

az egész

a színházak, és a hírneves

olyan miniatr benne, a

napfényre hozzák

csak a fényzésüket látjuk

helyütt van a fórum, a duumvirek,

templomok,

is

;

s

lefejtve

marad az emberalak, abban

róla a

a

hamu-

helyzetben,

melyben a végvonaglása hagyta. És az emberalakok-

nak egyike sem érne nek.

Váljon

lakosság

?

a

vállig

egy mostan

kimúló oszk népnek

a

itt

lakó ember-

fajzata

volt

e

89

Mikor

ember Róma után Pompejiba

az

utazása jut

eszébe

az

melyekben

között,

amott a fenséges romemlékek

;

világfordító

óriások

kor embere olyan apró kis alakká gorodni

;

meg

itt

azt

képzeli,

napjai))

;

írni,

mintha

tollával

törpék

él

képpé

hasonló

b

nagyon

birnék, latin

a

város

kis

alakítására.

mánynak rendkívül érdekes mind maga mind

között

"Pompeji utolsó

anyagot találnék itten egy hajdankori polgári sybaritismusának

mai

a

magát összezsu-

érzi

mint Bulwer

hanem ha Zola

laktak,

nem volnék képes

járna. Itt járva a helyszínén,

hangulatú regényt

jön, Gulliver

Tanul-

romváros,

az omladékaiból összegyjtött maradványok, melye-

ket szakért kezek a nápolyi

tályokba rendeztek

:

múzeum termeiben

a szobrászati

osz-

remekek, falfestmények,

mozaikok, az ékszerek, fegyverzetek és azután a háztartáshoz tartozó

fzedények,

mindennem chirurgiai

dirib-darab

szerszámok,

azokban az ételmaradványok

;

a

;

vaságy, vasláda,

urnák,

és a

melyeket

a

hamvvedrek

múzeum

gazdagon

frank

azt

;

—

lyesen.

maga

illustrált el is

a velük

igazgatója

végig magyaráz elttünk Írott,

s

s

s

kemenczében talált kenye-

rek, az aszalt szilva, a szép fehér ingszövet, a

ptalp

fazekak

sztt

czi-

rokon könytartók,

nagy elzékenységgel

végül felajánlja az ezekrl

monographiáját

:

ára harmincz

hozza utánunk a hotelbe szemé-

Képzeljük hasonló poseban

—

a

mi Pulsz-

kynkat.

Ha JÓKAi

megvettem, hát tanulmányozom :

Utazás egy sírdomb kórü].

is

e

kitn

szak12

9°

ismerettel

irt

könyvet

s

hozzá adva egy pár saját esz-

mémet, majd írok én ebbl egy olyan tudományosan rettenetes szép essayt,

hogy rögtön átvesznek odahaza

a nyelvészeti szakosztályból (a hol

úgy sem veszik semmi

hasznomat! az archaeologiai szakosztályba.

Hanem

biz

meg

valljuk

én,

az

igazat

(ki

levén

fáradva a sok szomorúságban), úgy elaludtam a második

hogy nem tudtam mi történt tovább Theseussal

lapnál,

és Minotaurussal, a

kiket

találtak

ott

egy nagy épületében. (Ugy

látszik

emlékbl, hogy ez nagyobbszerü tíz

méternvi lávasalak fekszik

Hanem álmodtam még most Aztán

is

a

minden

volt

fölfedezett

Pompéjinál

;

de

fölötte.)

helyett olyan

bolondot,

hogy

csiklandja a torkomat, mikor rá gondolok.

gondoltam,

azt

Herculanumnak

hogy sokkal jobbat teszek az

bolond álmomat írom

utókorral, ha ezt a

le,

mint azt

a bölcs értekezést.

Tehát

azt

Semmi

álmodtam, hogy én voltam Ovidius Naso.

suffisance

mint annak volt

—

írtam

Ugy oculis

s

nem

s is

kerültem

nunc

!

én

:

is

a

kikaptam

pedig

ide,

gutta

hogy meis»

amnestiát adott

az

azért,

hogy verseket

a «care páter -ti.

nem, a Géták zordon ege

Éppen ebben

van olyan nagy orrom,

is

»

quoque

a csesar szívét

nekem

;

sok

«labitur

meglágyíták

szabad volt

alól Itália

idben

a

építteté

ex

végre

visszatér-

mosolygó virányaiba.

Eumachia papn

nagyszer chalcydicumot Pompejiben,

melynek

azt

osz-

91

lopcsarnokai

nek szobrát ványból

:

kereskedk

a

gubacsapók

a

most

ott áll.

is

képezték. Építjé-

börzéjét

ifullonesi faragtatták ki

—

Az érdemes papn,

már-

akkori

szokás szerint, minden színházigazgatót és hírhedett költt felszólított,

hogy eladásokat

zenek az épületben

nem

volt

tása.

—

pénze.

Jés

felolvasásokat

rendez-

lev porticus számára, melyre már Hozzám is megérkezett a felszólí-

Megigértem.

—

Papnak

ellenmondani,

lehet

— Fogok egy panegyricont felollegalább két talentumot vasni a Caesarra. — Ezért fog ajándékozni a szent czélra. — így o. (860 lesz az én talentumomból kett. — Milyen elmés szó— De az csábított, hogy házi gazdám, a kinél játék de papnénak soha.

frt

é.)

is

!

leszek

el

szállásolva,

leend a hírhedett Meleager

nagy illatszerkeresked, a

ki

egész

Itáliát

ricumból hozatott jó szagú kencscsel

dz

szerekkel.

—

Ez

s

ellátja

;

a

Illy-

phoeniciai ken-

gyermekkori ideá-

a férje az én

lomnak, a grácziák negyedikének, Drusillának, a kihez írtt

verseimért

újra

meglátom.

A jól

a

herculanumi

legels

kapu

virgácsokat

elé

szerencsésen

tudtam, hogy a curriculumomról

mert délután volt az ideje

van

:

kerülheti, azért

középen, sek,

s

s

is

szk

most

megérkezve, szállanom,

jöv

kocsiknak

útczán egymást

van egy kerékvágás a

a lovak patkói

:

le kell

ilyenkor a kifelé

két kocsi a

kaptam

kbe

el

nem

vágva a

számára megfelel mélyedé-

hogy a rend megtartassék.

—

Kalauzra

nem

volt

92

szükségein

mikor még Marcus TuUius Cicero barátom

:

Pompejiben házat pohár

tartott,

falernumira

gyakran betértem hozzá egy

repubUcánusságán,

Brutus

cataneaiaknak lehúzta a

Ah, ez

az

itt

nevettünk

jókat

s

a

brét

mellett

a

ki

együtt a

a

nagy

szegény

a hátáról.

Apolló temploma

Venus szobrával

;

az

elején.

Legels dolgom

meg ne

áldozatot hozni az isteneknek, hogy

Venusnak

haragudjanak.

Apollónak egy versemet

;

egy pár galambot,

a papjának egy sestertiát

:

az

leghamarább megharagszik.

Látom

ez

:

itt

Forum

a

;

ráismerek a nagy areáról,

Most épen

melyet a duumvirek szobrai vesznek körül. a

duumvirné

tunicáikat

és

az

aedilisné

szárítják

nekik arra szabadalmuk van

;

:

férjeiknek a szobrai, hogy tartsák a szárító

Aha

Itt

!

épül

Az Augustus temploma itt

:

kimosott

arra valók a kötelet.

Eumachia, a melyhez a köveket

az

nekem, mint Orpheusnak össze

nincs

a

ott

—

kell

declamálnom.

—

még most természetesen

hisz én Caesar idejében élek.

—A

Pantheont

messze kikerülöm, mert ott Drusus és Livia piedestáljainál húst

kolom

hogy

oldalt a a

claviumomat.

az újdonatúj

s

a véres vízzel

ülték két kell,

mérnek,

;

sandáljaimat bepisz-

a diadalív alját

halkufárok,

tintahallal

is

csak úgy tele-

hogy ugyan vigyáznom

be ne mázolják a hófehér

A Therméket még ma

meg fogom

ha kedvemre való társaságot találok

:

lati-

látogatni,

ez a legnevezete-

NÁPOLYI HALÁSZr.ÁNY.

95

sebb intézmény Pompejiben.

Ott mindjárt eret

vág-

is

nak, a mi a Scorpio jegy alatt szükséges.

látom

Itt

átellenben

házát,

(itragoedia-iró»

a

ráismerni arról a fekete kutyáról mozaikban,

színdarabját

felolvasó

A

poéta.

poétáé, mint a fekete kutyáé,

Quintus Gallopavoé Lucius

a

;

ebbl,

hanem

No

az

Plagius,

a

hanem

hogv

füveit

tömlkben

mely

és

s

e

jöv

azonnal

látnám

s

az Indiák

házi

a

s

híres

ház :

curriculumok

magam is,

eltt

megérez-

a

Arábia

boldog

ambráit és gyan-

amphorákban, úgyszintén üve-

és halhólyagokban, bivalyszarvakban és kókusz-

dió-héjakban megörökítve e

mind

benne,

nyitott ajtaján át szer-

Dalmátia

arany

minden illatterm

s

Ha nem

néni a nagy füszerillatról,

gekben

gazdag ötvösé,

Pollux házánál, bevágok a

szemközt

a

látom a Meleager házát.

Az

a

született.

tengelyei a falhoz ne kenjenek,

táit tartja

a

Valamikor

fizeti.

a Castor és

itt,

árad.

nem

épen úgy

mikor Bulwer Glaucussa fog lakni benne

Mercur-utczába,

teszét

ház

ingyen lakik

s

még most nem

most

alá

képhez csak modelt lt a jám-

gazdáját onomasticonokkal lesz

mely

ncave canem». Beljebb a tablinumban egy

ez van írva:

bor

melyre

tokok,

örökké az

egész

ház.

Ha

nyitva volnának

Pompeji lakossága részeg volna

illattól.

Meleager házának az elejére

van festve

mint Fortunának egy pénzes erszényt nyújt jelképezése a

házi

úr

gazdagságának,

Mercur, át

:

a

elmés

melyet kereske-

96

dése által szerzett. Mondhatom, pompás ház

ugyan kinevetnék veres,

alul

embert vele

az

márvány kút, hátul

az

oszloppal, a falak

mind sárga

is

a peristyl porticusát

;

oszlopok

fehér

felül

Rómában

!

tartják

alappal,

melyen

meztelen bacchansnk, satyrok vannak

czoló,

Paris

sárga

tizenkét világos

cecus,

egy

alattuk

,

tán-

festve,

s

három decoUetirozott istennvel.

ítélete, a

De mind nem

akadt

meg

én szemem a festett

az

szépségeken, mikor egy azoknál szebb látvány ragadta

meg alak

:

olyan,

a

milyennek

zbe

vette,

a

lenge

«Et quse

phid termetéhez. (az

gipsz alak,

a

a múzeumban).

—

silla.

Kezében van

Ez «»,

hangszere

nem

«Ave

ott

a «sistrum».

leírtam.

Ez

!

Nem is

azt pengetik.

:

Mikor

odatapadt

meliora putat

fekszik

az

múzeum

az én egykori ideálom

dorombon áthúzva kinek

latent,

ki

t

egy Daphnei

:

a

üveg

syl!»

Ez

alatt

gipsz alakjá-

gyönge Dru-

a Pompejibeli hölgyek

csak négy aczélpálczikó van egy

;

fülek

a

állt

öltöny

Mit tudok én a

ról?

beli

háztetn fenn

egészen

Apolló

«»

A

a figyelmemet.

—

gömböly

Boldog Pompeji-

ismerték a százhurú szörnyeteget, a

tudom

Drusilla!')

a nevét.

kiálték fel hozzá.

Erre ijedten

el-

futott.

A

kapuban találtam egy vén aethiops

a házhoz tartozott,

attól

libertinust, a ki

kérdezem, hogy itthon van-e

Meleager.

A

szabados azt

felelte,

hogy

az

most iriskencsöt ké-

97

nem

szít,

cecusba

— — :

— —

hanem menjek csak be

;

domina szívesen

a

:

hogy melyik

tet,

det

szólhatok vele

lesz a

Hát ismersz

Hogy

ne,

uram

?

hisz az

?

sébl

No

hát vezess domina Drusillához.

jön épen a culinából.

Itt

ellem ;

orrodon viseled a neve-

vagy a mi nagy Nasonk.

te

Majd megnémultam. Hisz a ki

kiadta a rendele-

cubiculumom.

engem

te

már

lát,

az

elfutott

;

ez

nem

Daphnei

az a

ez egy eleven amphora, az öblö-

nyaka elvész a kövér vállaiban,

a

alak,

a karjai olyan

vastagok, hogy jó volna, ha az én járó tagjaim olyanok '

volnának a

húsába

démmal

fején

;

nem szabad Nyakamba

—

másik?

—

a

borult,

megölelt a jó lélek és

tömegébl

Daphne,

Te bolond

kisded márvány perez

taberna.

—

Az

!

sella s

visszatér.

Azt gondoltam,

curulisra azt

;

?

elém

mondta,

Léptei látja,

Nagy hízelked mosolygással

JÓKAI: Utazás egy sírdomb körül,

Alig

Hát

az a

a leányom.

mensát,

múlva

sirt.

kiszabadulni.

megéheztem, tán túrós lepényt hoz. zott.

dia-

azzal a sistrummal a kezében.

Azzal leültetett egy

egy

s

Hiszen szép az a római tunica, de

vagy az én hajdani Drusillám

te

Az

ezer csigába tekerintve

így belehízni.

karjai

Hát

haja

a

leszorítva.

tudtam a

kösöntyk mélyen bevágnak

a vastag arany

;

csak

alatt

hogy

—

tolt

egy

várjak,

rengett útról

Dehogy

a

jövök, azt ho-

somfordált oda hoz13

98

zám

s

a chlamyssa ránczai

rettenetes

Egy autographon-albumot.

tárgyat.

nem Hogy

Hogy

magamat, a míg valami emlékver-

addig ki se fújjam set

elvont egy

rejtegetve

alól

írok bele. a

Charon

volna

vitte

phon-albumot legelször

a ki azt az autogra-

el,

—

Na

megállj,

majd

írok én neked bele valamit, a mivel tudom, hogy

nem

feltalálta

!

fogsz kérkedni.

Azzal fogtam a tabula ceramicát

ll

ennek

a stylusomat,

a

karczoltam az albumába

«Dum

puer ego

fui,

Nobis erat lubitu

jó

lélek

szolgálók

a

az

idejüket.

:

Liber AvKjrum

jani Tristium iste Liber

a

sit

!

teque deformem

— » !

ezután bevezetett a gynecaeumba,

fonással, szövéssel és hímzéssel

Elhívta

leányát

a

apjának egyetlen csemetéjét, az

övem mel-

:

Heu Metamorphoseos ! me Calvum,

A

kihúzva

hegyével a következ verset

tu puella

—

,

s

pengety,

a

mit

valami zeneszerszám,

a bájos

a

hol

értékesítek

Meleagrát,

s felvilágosított róla,

annak

hanem

is,

a

hogy

kezében láttam, nem

a? Isis-tisztelethez tartozó

attribútum, a mit a szertartás alatt az egyptomi istenn tiszteletére kiválasztott

*

szüzek szoktak kezelni.

Miután fölteszem egynémelyik olvasómról, hogy már

mellékelem a fordítást

elfelejtett

is.

Mig gyermek voltam,

s te leány.

Szerelemnek a Könyve

Kellé mi nékünk, most inkább 'Búbánati

Hejh mily változatok! Én

Könyvn

kell:

nzárn lettem; te esetlen.*

diákul,

ide

99

— dem

Hát

egyptomi istenségeket imádjátok? kér-

az

ti

elbámulva.

—

Hát,

Anubis

szent

fpap, házunknak bels nak az oltárán üres,

s

a

egy

vön bekiált

mind

mondva

Van

barátja.

az Isis temploBuprestis,

:

az Isis

templomá-

mely

Diana-mellszobor,

a

belülrl

melyeket zafírok helyettesitnek, egy

szemei,

furfangos gép

világ

köztünk

Aztán,

látogatja.

Mit csináljon az ember? Ez

Az elkel

van most divatban.

mát

!

Ha

mozgathatók.

által

pap

a

a hangcsö-

a Dianna-fejbe, s egyúttal megrántja a sod-

ronyt, a szobor megszólal és szemeit mozgatja.

(Láttam

— a

is

ezt a szobrot a nápolyi

Tehát mikor várják

kik

van a templom ájtatos hívekkel,

istenn oraculumát,

az

hogy

Dianától,

várja

tele

bekiált a Diana-fejbe

valeriánától

.

«add

:

—

Az

—

az egyik

meggyógyulni,

segítse

meg, hogy segítse megbetegedni,

rajta

múzeumban.)

—

pedig

másik

a

akkor Buprestis

köpönyegedet

el

azt

nem kapható

s

végy

másutt,

csak Meleagernél, mert

bérelte ki az egész valeriana-

termö dalmát

publicum ide hozza hozzánk

partot, s a

a monetáit.

—

No

nézd

;

ez

egészen

le

ide

új

neme

a reclamcsiná-

lásnak

—

No

hát

Rómában ? mi

ülj

a legújabb

színre a hajukat az rint

?

Viselnek-e

a

triposra.

divat

elkel

?

S

beszélj,

Festik-e

még

mi

hír

sáfrány-

hölgyek, teuton divat sze-

camaeákat a cothurnusokon

?

használI}*

100

még

ják-e

még

kat? Játszik-e a

Hordják-e még a tunica

a fibulákat?

még

Énekel

Paris a theatrumban?

Mnester, a ki azt merte mondani a

hasonlíthatatlan

császárnak, mikor a hangját dicsérte,

tásomat még jobban dicsérhetnéd!" heti,

vitreá-

hogy

—

"a hallga-

Messalina

ért-

miért?

En

ezekre

Parist

hogy bizony

csak azt felelhettem neki,

azóta lenyakazták, Mnestert pedig keresztre fe-

szítették,

mában

a

a

is

Egyebekre

eritica.

feleleteket

nem igen Akkor

miért nagyon

tetszeni találtak

nem

pedig

mert én most jövök

adni,

ez

:

Ró-

tudok

igen

Pannoniából

s

olvasok ephemerideseket. aztán

hogy megakadt

egyszerre a

lett a beszédes.

szemem egy csomó

fül amphorán, discuson

Észrevette,

félig törött,

és patellán, a

csorba

mik szép sorban

voltak egy márványasztalon elhelyezve,

s

nevetve közié

velem, hogy ezek mind nagybecs emlékek, éppen azért,

mert töröttek. hátához tudta,

a

Ezeket az edényeket verte Cicerónak a

felesége,

hogy Clodius,

az (a

erényes kit

Terentia, mikor

meg-

Cicero oly szépen kimentett

a Coelius elleni perében), a húgával,

a

szép

Clodiával,

akarja neki az ügyvédi honoráriumot kifizettetni.

— Errl

aztán eszébe jutott, hogy ugyanezt a Clodiát egyik imádója, a

kitl egy zacskó aranyat

quadranssal fizette

ki.

várt,

Clodia beperelte

ugyanannyi

réz-

miatta, s azóta

Quadrantinának csúfolják. Ellenben ugyanaz a gavallér

ersen megjárta Acyndinus

feleségével, a kinek szintén

103

arany helyett egy zsák földet ajándékozott, mert a con-

delnnek

sul a

mibl

odaítélte azt az egész birtokot, a

a földet a zsákba tették.

Ezek most

—

a legújabb római pletykák.

Valamivel régibb

hogy

csodaszép

a

Poppaea meghalt

kapott rúgás

caesartói

melyet már hallanod

az,

egy egész esztend

den hajója

— —

még

kiüresült,

hát drága rúgás volt.

De

azt

kiket

mondják, ártatlanok voltak. leszállt,

nem

— —

Én

Az

odakiáltott

a

ség,

meg akartam

is

Van oka

rá.

Bizony hallod-e

:

fiatal

Caesarnak

nézett

«kecske»,

is

nem

és

volt

tudod

az szép le-

de a csúf Meleager

még most

megakadt rajtam, de nekem nem

maga s

:

Hanem

mikor a

«te

:

Azt

is

félt.

koromban még Caligulának

mert olyan csúnya kopasz

tudta

elítéltetett.

egyik, Emilia,

nézni;

Rómába. Képzeld

is

is.

caesar

a

bocsátott

a szeme

Meleagernek min-

alatt.

legjobban, hogy ártatlan vagyok". hetett.

temetésén a

csak láttad, mikor a három Veszta-szzet

eltemették,

verembe

A

mennyit egész Arábia

a raktára

Ez

elevenen

mint suttogják, a

;

következtében.

Caesar annyi fszert elégettetett, a

nem terem

kellett,

volt,

tetszett a fel-

mint te vagy most

orron ütötte az embert, ha a fejére

szabad

eltte ezt a szót kimondani

mivelhogy annak minden tagja

hajas.

Aztán

ha Carinusra hallgattam volna, az enyém lehetett volna az a

két

nagy elefánt-agyar, a mit a caesar a Jupiter

104

oltáráról elhozatott

Fulviának csináltatott belle nyo-

s

szolyát.

S mindezeket leánya hallatára

minden

istenek

tettek túl, a

magát

derék matróna.

Különben

egész

is

mik emberiek ;

nihil

A

voltak.

humani

a

((nilfoeminini a

:

me alienum

volt

Pompejiben leányok

azzal igazolta

férfi

me

alienum puto»,

a mire aztán az asszonyféle azt gondolta, és

de tette

fiatal

miken csak azon

istentelenségeit, a

«homo sum

:

el a

— a — Ez

ott láthatták a falakra festve a fiatal

mindenütt az

monda

rendszer.

nevelési

a

legnagyobb ékesszólással

a

puto»^

s

'

nem mondta, azzal quittek

voltak.

—

Haj

haj

!

—

monda

az én hajdankori ideálom,

milyen víg idket éltünk, mikor uralkodott,

téged

s

el

nem

úgy

volt

a nagy Augustus

kergettek Thraciába, a miért

valamit megláttál. Emlékezel szerelmes

még

—

rá,

mikor a vén Maecenas

Gálba szép feleségébe, aztán ebéd után

Gálba, mintha aludnék, hogy a hatalmas császári

tett

kegyencznek alkalmat adjon a szép asszonynyal való nyájaskodásra.

hogy

(ipuer

!

:

mire Gálba a

1

3

fél

rabszolga pedig azt hitte,

s

nagyot húzott a jó

faler-

szemét felnyitva, rámordult

non omnibus dormiow.^

S miután

2

pohártöltö

ura igazán alszik

az

numiból

A

a

barátném a bölcs Senecának a bolond-

Ember vagyok, minden emberi megeshetik rajtam. Asszony vagyok, minden asszonyi megeshetik rajtam. Kölyök Nem mindenkinek alszom. !

105

lett

volna

annak

is

ki-

is,

ha

háza eltt söpör, mint hogy a mások moreseit

saját

censeálja

félbeszakította az érdekes

;

hogy

jelentve,

tinus,

Catoról

szigorú

a

s

hogy bizony jobb

derítette,

a

eladta,

részletesen

ságait

tricliniumban,

uraságok már összegyltek a

az

csak rám

s

társalgást a liber-

várnak a coena megkezdé-

sével.

Én s

a

Drusillától,

viszontlátásig

a

eltt babérkoszorúmat leemelve,

istenek

házi

véve

búcsút

tehát

át-

vezettetém magamat a tricliniumba, a hol Meleager és

már türelmetlenül vártak rám.

a meghívott convivák

A

gazdám még kétszerte olyan megáldott termet

házi

volt,

mint a felesége

megszólal, hátulja

:

a

szemei

;

Fiamén

.

hosszú, száraz

Martialis

:

ki a

vele szépségben

fejébl a nagy

termet, félelemgerjesztö

:

egy

kis

törpe

homunculus

egyenl

kire

Buprestis, a híres Isis-pap,

«Quanta species!

csepeg

sed

hajfürtökkel

JÓKAI; Utazás e^y sírdomb kórul.

:

egy

borotvált

utálatos

mondása:

cerebrum non habét » és

és aztán

;

kinyalt,

Phaedrus rókájának

ráillett

buta,

hiányzot-

a kinek csak a szarvai

végre a drámaíró Cajus Plagius a

Mar-

aedilis,

valódi Sycophant-pofa, görbe lcs-lábszárakkal

szépség,

míg

melyik a

eleje,

aranymves Quintus Gallopavo, egy

púpos hátú szörnyeteg, tak

látszottak

alig

az

kellett,

Utána következett rangban Sextus Apli-

arczkifejezéssel.

az

embernek várni

Egészen ellentéte volt az

cus Coribantus

azután

az

:

hogy megtudja, melyik

kövérség miatt.

sius

—

arczczal.

:

olajtól

Még

egy I4

ro6

conviva

hetedik

is

Ez egy mimus

hely a tricliniumnál.

nem

kinek

annak már nem

volt ott, de

volt

:

jutott

együtt étkezni

járta az úri társasággal

a

szinész,

inkább az volt a rendeltetése, hogy rákerülvén a

;

st sor,

az asztaltársaságot eladásával distrahálja.

Hölgyek nem vettek tisztes fel

;

ben,

matrónák nem

engedelmes

részt a coenában. Jól megértve,

egyébiránt canephorák szolgáltak

:

némberek, szabadelv öltözetek-

fiatal

ha a conviva a kínált

s

canephorával együtt

tálat a

találta megtartani, az egész asztaltársaság

lag

kiáltott

rá:

fel

«Thalassiusnak

Mely jelmondat még

helybenhagyó-

Thalassiusnak

!

!»

Sabinák elraboltatása idejébl

a

maradt fenn.

Én is

igen tartózkodólag viseltem magamat, mintha

én írtam volna a <(De arte amandiw-t.

Az étekfogásoknak vége nem

lehetett

lan volt

;

megízlelni

kalácsot a

min

nem volt. Hoztak ers szaga volt, hogy

hossza

egész pávát sülve, a minek olyan

is

nem

vadkanfejet, mely haraphatat-

;

ezer nyolczszáz

éppen olyan kemény maradt, mint

czébl

kikerült

valódi

rabszolga-hússal

;

muraenákat,

csemegét, a Lucullus

hogy

a

melyeket a

hizlaltak

által

esztend múlva

és

kemen-

a

bajaei

végül a legritkább

csak a múlt évtizedben meg-

honosított drága gyümölcsöt a Pontus vidékérl cseresznyét.

Ez még akkor

tóban

ritkaság volt

;

:

valódi

csak gazdagok

asztalára való.

—

Hanem

a

borod infámis

rossz,

Meleager

!

S még

107

hozzá, kotyvasztod.

keversz bele, kölcsönzi

:

Hogy

alkermes adja, zamatját mentha

színét

a

az eczet ízét enyhítsd, mézet

ennél én sokkal különb borokat ittam odaát

Pannoniában.

A

rossz bornál

még jobban

boszantott a szomszédom,

a drámaíró dicsekedése. Szüntelen magáról beszélt, az

új

darabjáról,

meg

melyet a holnapi ünnepélyen fognak

eladni, a melyhez én írtam a prologot, a Chalcydion

—

javára.

Elmondta nekem a drámája

tárgyát, a

hogy szomorú játékot lehessen róla

elég nevetséges,

mi

írni.

Titus Flaminius, egy hadvezér, a ki a csatába indul.

Magával

viszi

a

kedvesét, Lucillát.

panaszkodik, hogy

Lucilla

A

sátorban idzve,

most odahagyta

Rómát,

a hol pedig most tartatnak a nagy circusi mutatványok,

gladiátorok játékaival

a

olyat,

a

hol egy

megígéri neki,

embert

hol

:

még soha sem

és

igazán

hogy no hát

productiót rendezni

De

:

látott

megölnek. Flaminius

fog a számára egy ilyen

maga meg

fog

egy embert

vegyenek egy olyan embert,

a

ki

le

ölni.

hagyja

magát gyilkolni Lucilla szép szemeiért. Ekkor jelentik Flaminiusnak, hogy

menekült

jön a geták fejedelme, a ki oda

hozzá, az ellenségei által üldözve, feleséges-

gyermekestl. S Flaminius, a szép Lucilla kedv-

tl,

teléseért,

Ez

itt

leöli

a

hozzá menekült

a tragicum benne.

A

És

fejedelmi vendéget.

igaz történet.

histrionak el kellett játszani

belle

a

fbb

jelene-

teket. 14*

io8

Hanem

a dráinairónak nagy volt a panasza az aedilis

ellen, a ki egyúttal színházi director is

akar

eladó

az

megfelel

új

széles

nyilt

írva,

és s

nyájan

e

álarczot

a

a

A

csináltatni.

A

szája.

miért hogy

meggyzdtünk van

nem

szerephez

kiváló

nem

réginek

elég

darab anapestusokban van

versnem a régi maszk száján nem

maszkra

szájú

ehhez

színésznek

:

Mind-

fér ki.

hogy csakugyan nagyobb

róla,

szükség

annak az orrát

s

pirosra

kell festeni.

A

szerznek azonban mindenki tudott tanácsokat

Meleager véleménye az

volt,

hogy

a

bacchansnk

bvíteni, mert az húz publikumot.

tét ki kell

nek pedig az

a jó ötlete támadt,

A

adni.

jelene-

Fiamén-

hogy az eladáson

a geta

fejedelmet valósággal agyon kell szúratni Flaminiussal.

Ez nagy drámai

fog

hatást

szülni

;

de

vegyenek

hol

hozzá olyan eladót, a ki kész magát valósággal keresznyársaltatni

tül

kell

?

fogni egyet

fölvették.

A

—

Nagyon könny

Caesar

megengedte azoknak

imádók pedig valódi gyönyörségnek halált.

kapni

meg

:

azok közül, a kik a palaestinai vallást

megöletését, akárhol találtatnak.

való

azt

És így minden eladásra

a rövid

Ezek

a

kézbl

kereszt-

találják a martyr-

lehet egy újat közülök

fölléptetni.

E

közben Buprestis, az

ságot vével.

akart

Ez

a

egy hajadon.

Isis-pap,

kötni velem.

Meleagra,

Ha

én

a

minden módon

Végre kirukkolt házi

gazda

a

barát-

maga

leánya,

ter-

capitális

rászánok tízezer sestertiát,

Bu-

I09

nekem engedi

át az

Anubis szerepét, mely egyptomi

isten-

megteszi a kedvemért, hogy

prestis

Isis-cultus

alatt

ségnek az a szabadalma, hogy az oltár körül szolgáló szüzek közül egyet kiválaszthat, mysteriumai megismertetésére.

— nek

—

engemet képes-

Ejh, ejh Buprestis, hogy gondolsz ilyen istentelenségre

?

Hej, hej Naso, te se így beszéltél,

mikor Corin-

nához Írtad azokat a bizonyos distichonokat.

—

Az akkor

tértem,

a

tnely

volt

;

tiltja

de én azóta a palaestinai vallásra

leányának az

felebarátom

a

el-

csábítását.

—

Akkor

te

keresztény vagy

is

Akkor

!

te fogsz a

Plagius tragoediájában holnap, mint geta fejedelem szerepelni.

— a

Az nem

darab

után

pedig halva

E

lehet,

az

Buprestis, mivelhogy

epilogot

is

el

kell

nekem még

mondanom

azt

nem tehetném meg.

közben egv vendég

a

másik után ledlt a

sterniumról a sok libatioktól ittasan

;

s

mint

cubiculumába

logomnak megadhassam

—

az ultima Urnát.

három ágú mécstartót, lobogó kanóczczal, füstöt csinált,

hogy

szobám oldalán

és

höm-

Én azonban a magam mécset kértem, hogy még az epi-

egy hordó. térve,

lecfi-

a szolgák által

a cubiculumokba félrevitetett. Meleager csak úgy pölygött,

;

Behoztak egy a

mely akkora

Jó szerencse, hogy tetején két rácsos lyuk van, melyen alig láttam tle.

no szabadon

keresztül

járhat

mert különben meg

Hanem

olaj-füsttl. tól,

hogy

keresztül

volna fulladnom a lenmag-

kellett a

fütyül aquilo

a

fogam úgy megfájdult a légvonat-

vártam a reggelt, hogy borbélyt hivathas-

alig

sak, a ki alkalmazásba

vegye rajtam a hirhedett forceps

pompejanust.

A

borbélyra azonban sokkal hamarább

szükség.

lett

Meleagert megsimította a guta.

Nem egy

csoda

harmincz

csigát,

tál

A

Vezuv-bort. volt.

maga megevett egy

;

Le

féltem nagyon

Nem

megivott

tojást, s

borbély eret vágott

Charon csónakját

!

a mint hármasával összefogózva tánczol-

;

—

tak a halott maneseinek kiengesztelésére.

Meleagert

Hat

rögtön vitték a via sepulchrorumra, elégetni. fából raktak neki rogust. alatt

nem

átváltozott

buszt*

kés

sokára lehetett hallani a proeficák üvöltését künn

az átriumban

az

korsó

két

de már

rajta,

Styxhez.

a

szállnia

kellett

menyhalat,

egész

lehetett

austerré,

támasztott

házakban,

hogy

tott a tengerre,

a s

a

A

mig perzselték

leveri

azokban a fele

a jámbort,

Pompéjiban megmaradni

mi

a

szk

füstöt,

s

:

ez

a szél

olyan

utczákban, a nyitott

lakosság (vele

addig vissza sem

öl

magam

jött,

a

is),

mig

kifu-

a rogus

nem hamvadt.

el

Siettem condoleálni a gyászos özvegyet.

•

Fojtó

bzös

lég.

Dunántúli

szó. L.

— Ott ült egy

Tudományos Gyjtemény

1827. III.

III

pompeji módra zománczolt remek munkájú urna

szép,

mely a drága hamvakat

elótt,

két

állt

melyekbe is

a

azokkal

ancilla,

a

a

rejté.

Két

hosszúkás

felöl mellette

üvegcsékkel,

a

hölgyek könyjeiket gyjték, hogy azokat

hamwederbe

tegyék,

mint egy

a

s

megeredt a vidua szemeibl,

új

könyzápor

siettek az üvegcséket alá-

tartani.

—

—

Látod f

Naso

Érzem:

«Naso».

?

rebegé,

a

hamvvederre mu-

tatva.

—

—

Nagyon kozmás

volt a

meg-

dicsült.

—

írj

Ez

is

a barátod emlékére egy epitaphiumot.

az én kötelességem.

Megtettem

a

hivatalos

barátságot.

karczoltam az urna szélére

«Oh Meleagre Mortuus

De már

!

S

ezt

a

verset

:

Vivens qui implevis multos odoré

ast plures compellis

:

non svaveolens. »

erre a döczögös versre csakugyan fel kellett

ébrednem.

Ablakom

jéges.

tábláit verte a

ban vagyunk. Szép

— Azt hittem Thraciá-

nápolyi reggel,

kezddik. Kinyitottam az

erkélyajtót,

fehér volt

a

a jégzáportól

;

valami jégtartó vederben, *

lOh Meleagre,

ki

pálmák

állt

éltedben de sok

mely az

a

jégesvel

egész

kelyheiben,

sétány

mint

vastagon a szirogy. (Ez illatot osztál,

Holtan még többet szétkergetsz ezzel a buszszal,»

ri2

is

dunántúli szó

;

hullott jeget, zúzt jelent.

Lásd ugyan-

ott.)

Ezért álmodtam én hát annyi bolondot össze-vissza.

«Álom

:

esós id.»

Ma nem megyünk

kirándulásra.

IX.

(Az aquarium.

esik, villámlik,

Jég

júliusban. Itt pedig

A

rákok comédiája.)

mennydörög

deczember

miként nálunk otthon

:

8-ikát írtunk.

már ma nem tehetünk máshová

«

Leányom,

kirándulást Nápolyban,

mint a katakombákba."

Hiszen szép innen az erkélyrl elnézni, hogy csap-

kodnak keresztül bástyafalain

s

hullámok

a

Castello

a

hogy állanak meg

a

d'ovo magas

szamarak az utcza

közepén, a míg a jég hull, füleiket lefelé konyítva, hogy bele ne nak, a

sem

hulljon

míg

lesz jó

a

s

semmi nógatásra meg nem mozdul-

zegernye

mulatság.

nem akaródzik. Még az öregemtl

tart

—

;

hanem

hallottam, hogy «a hol legnagyobb

unalom szörnyetege

getni, megszólal

még

Dolgozni pedig nekem most

a veszedelem, ott legközelebb a

dn már az

egész napra ez

segedelem"

;

ime, mi-

az életünket kezdé fenye-

egy hang az ajtóban, mely a világ min-

den zenéjénél szebb (én nekem)

—

magyar szó

—

a né-

pek sivatagjában.

— JÓKAI

Adjon Isten :

jó reggelt.

Utazás egy sírdomb körül.

15

114

Az

én kedves öcsém, a

szomorú elhagyatottságunkban.

keresett föl bennünket,

.... Eszembe tól

jut,

hogy

hallottam,

a

munkáját

politikai

Kemény Zsigmondmidn "Forradalom utáno czím amit egyszer

megírta,

gyakorol Kossuth ellen

—

;

ers

melyben

ugyanazon évben beutazta

Kossuthtal

összetalálkozik

véletlenül

kai ellenfelek

!

szemközt jöttek.

:

egymáshoz

rohantak egyszerre

egymás nyakába

!

Hogy

Hát még

Én

borultak-

Hogy felejtették el azt, hogy politiMég az itthoni ellenfél is kedves egy!

másnak, az idegen világ nagy kietlenében

társa.

analysist

Egyszer egy hegymászó kirándulásban egész

Svájczot.

Hogy

természettudós, Apáthy,

fiatal

barát

a jó

!

A

!

balatonfüredi kirándulások

pedig szaktudós az én kedvencz

dilettáns,

világomban, a csigák országában.

Mikor

az szszel búcsút vettünk egymástól

Füreden,

akkor sem hittük volna, hogy Nápolyban találkozni

gunk még

az idén.

mány megbízásából

Az

én i^ú tudósom

itt

a

fo-

magyar kor-

malacologiai és osteologiai tanulmá-

nyokban búvárkodik,

én

s

csóválással hallgattam,

még

a

nyáron kétked

hogyan metszi

fej-

kétszázfelé egy

milliméter nagyságú puhánynak a porczikáit,

egy öreg

késsel.

No hát Meg is Az

ott

lássuk azt a hajszálhasogató öreg kést látjuk,

csak sétáljunk

el az

aquariumba.

van a Castello d'ovo mögött, a szép

tionale sétány

közepén

;

villa

Na-

tlünk egy pár nyíUövésnyire.

115

(Mi

szittyák

tudvalevleg

használjuk

ezt

távolságmé-

rnek.)

A

nem csupán a publicum mulatmenageria, hanem az els és egyetlen

nápolyi aquarium

ságára való vízi

tudományos dáit,

Európában, mely a tengervilág cso-

intézet

Egy magányos tát saját

tudós,

vitorlás és

saját

Dohrn

evezs bárkákból, számos

minden nemzetének asztalaik :

s

németet,

eltt, angolt,

ott

termeiben Európa találjuk analysáló

hollandit,

könyvekben

kell

a búváröltözetet

Ezeknek nem csak penészes

!

búvárkodniok, hanem s

leszállni a tenger

fel kell

a tánczoló csónakba

s

ölteniük

fenekére

landozni a korallok és hínárok berkeit, aztán

s

beka-

meg

felülni

neki indulni a hánykódó hullám

Mikor egy

tetején, tengeri szörnyeket halászni.

—

ma-

oroszt,

csak francziát nem. (Az igazgató burkus.)

Furcsa tudósok ezek

tal

flotillája

hajós- és halász-sze-

kisérleti

tudósait

iíjú

van az

jelenleg

s

gzyachtja, gzbárkája, egész

mélyzete, búvár-készülékei

teszi.

Antal, építette a kis palo-

tizenöt év eltt,

költségén,

intézetnek

gyart

tanulmány tárgyává

rejtélyes életét gyakorlati

ilyen

«tánczos» elbeszéli a legutolsó kalandját, a Bajae

mellett,

az

alant

volt,

ölnyi

mély tengervíz fenekén

elsülyedt :

mi oda

városban,

felöltözve

fia-

hat

szép tengeri

tánczruhába, réz-sisakkal a fején, melynek két nagy üveg-

ablaka van

egyiken

;

friss

a fejbl két

töml megy

levegt fujtatnak

alá,

tat szivattyúzzák vissza s a lábán

a

fel

a csónakig, az

másikon

a romlot-

havmincz fontos ólomi5»

il6

talpú tánczczipök vannak

ket

hogy

tesz,

czos

nem

azt

csinálja

egy elsülyedt város

szítve korallokkal,

a

kertjei

kinyilt

ragyognak

akkora Szökése-

is

utána semmi ballettán-

tengeri

gyönyören

palotái,

csillagokkal

kagylók,

vízi

;

a

;

a bálfeldí-

tengerfenék

kökörcsinek

tulipánok,

a saphirkék világításban, a mit a tenger fölött

delel nap vet a

azokkal

vízben nincs az emberi testnek súlya)

(a

terem,

nak

s

;

rájuk,

belép vendég

s

az árkádok közül szemközt úsz-

elé a csillogó

pikkely, aranyszem,

tüskés tengerlakók, elsikamlanak mellette a

alakú csodák

;

tekerg kigyó

meghátrálnak elle a fertelmes

óriási

pó-

kok, nyújtogatják feléje a karjaikat a félelmes polypok, körültánczolják a ficzánkoló

delphinek

míg

;

a tündéri

korai-lugas bozótjában feltalálja, a kit keresett: talán egy

pézsma-sepiának

új faját a

változtatja

;

egy perczben rózsaszín

ban érczszín

zöld,

búvárköntösét

mert akkor

emberev a

el

meg ne

fel

van veszve,

s

s

a saját széllel

korallok élében,

a

ha a távolból közeledik az

czápa sötét alakja, hirtelen

csónakosoknak,

azt el kell fogni

:

sértse

ne hasítsa

színét

lesz a háta, másik-

mint a kolibri-toU

ügyesen, hogy prédáját béllelt

mely ha megijesztik,

;

hogy húzzák

fel.

jelt

—

adni odafenn

Hát mikor egy

ilyen jelenetét elbeszéli az a tengeri tudós, az egy kicsit

más

hatást tesz, mint

rizálja a

kéveb) a

mikor a

szárazföldi gavallér elhistó-

kisasszonyok eltt, hogyan fogatta «

el

a «Czicz-

tapsifülest*.

S ez mind valamennyi ilyen legény. Különösen

a bur-

KÁPOLYI SÜTÖDE.

Jí'

119

kusok athleták. Köztük maga

És

Wodán-alak.

Dohrn, egy

az igazgató,

a mellett a szivélyesség és

elzékeny-

ség megtestesülése.

A

németek különösen nagy barátsággal fogadtak ben-

nünket

a zoológiai intézetben.

a prseparatumait, a az

titka.

Dohrn megmutatta azokat

melyeknek

elkészítési

módja egyedül

Eddigelé a múzeumokban a gyöngédebb pu-

hányokat csak összezsugorodva láthattuk meg

él

mint a spiritust ráföltik az

Dohrn találmánya

elmállik.

zoophiták,

= k,

a

szerint

állati

ságú puhányok

is

=

a

az behúzódik,

s

még

állatnövények (mikben

az

mi

állatra,

mert

az

;

a legfinomabb a

mi növényi

kocsonya), azok a pávatoll finom-

úgy megmaradnak épen, mint

él

ko-

rukban.

Az

én

fiatal

magyar tudósom

hogy egy nagy, papirvágó forma borotvával

latilag,

lehet egy milliméternyi nagyságú részét szelni, tot

s

el

puhánynak két század

aztán az microscop alá téve, magyaráza-

ád a sejtszövetek

De Az

megmutatta gyakor-

is

titkairól.

hát beszéljünk magáról az aquariumról. a földszint helyiségeit foglalja

szakaszokat ké-

el,

pezve, melyek a néztér felé vastag tükörüveggel vannak elzárva,

ken

a

felülrl kapják a

világosságot

s

alulról csöve-

megújuló tengervizet.

Kifogyhatatlan élvezet azt elnézni, milyen élet van a vizek alatt?

Hogy iparkodnak

tartani és ellenségeiktl

a vizlakók

magukat

fen-

megvédelmezni. Virágok, melyek

húst esznek s

nem

ha

teszik,

fény

állatok,

;

melyek gyökeret vernek

a földbe,

tetszik a helyük, kihúzzák a gyökereiket, lábbá

tovább mennek

(aster),

ágaik hegyein kör-

a corallok,

:

kökörcsin lanemone), szegf (dianthus) alakú

eleven virágokkal, az ezüstszín, rózsa és smaragd minden változataiban.

Egy

letes pávatoll,

alakjában, színeiben.

tésre egyszerre

hever kagyló

actiniának a kinyik állatrésze töké-

(pecten) felkerekedik

kavicsos

homok tál,

s

a háta

homok, kavicscsal

fenék, szik

egy

a

tengeri

földre,

az

s

mint a pillangó.

:

«

mesztje

a

hintve,

ellenségei

lanyos

íz

hal,

nem

észre

veszik.

Amott

az aplisia depilans,

is

nyavalya.

srn

díszlenek

Majd egy

egymás mel-

bokorban

:

álla-

mik rajtuk legelnek. Külön medenczében

a vil-

melyet

rája,

zébe venni

jobb

tova-

római császárkor hírhedett méregter-

mint idefenn a spenót,

tokkal, a

s

úgy hogy mikor lefek-

virágágy olyan növényekbl, melyek lett,

talajt

épen olyan, mint a tenger-

puszta kézzel megfogni

;

A

tengeri nyelv >». Jó

pókok társaságában gunnyaszt

a tengeri nyúl,

érin-

két teknöjét szárny-

egyszer csak megmozdul

úszik egy darab belle, az a lapos, mint

leggyöngébb

behúzódik valamennyi. Közben egy-egy

nak használva, elkezd repülni

képez

A

:

a kurázsis látogatónak szabad a ke-

olyan electrikus ütést kap tle, mint a leg-

Volta-oszloptól.

össze-vissza látogatják

Két egymásba

nyiló

egymást az ártatlanabb

melyek egymást meg nem

eszik,

ban, némelyik olyan, mintha az én

igen

szakaszból hal-fajok,

szép példányok-

köpönyegem kezdene

121

el

magától úszni, a másik, mintha egy kulacs kelne útra

közülök a repül hal

ugrik

fel-fel

levegben, mint

a

madár

;

fejbl

végig

fés forma

meg

az a

Van

köröskörül fogpiszkálókkal tele tzködve. is

emberev

:

czápa

;

de ez

csak akkora, hogy Borsszem Jankó kellene hozzá,

hogy nevének megfelelhessen

három

sor fog, a hasán

:

élünk, a

Hanem

hanem

el

ott

van

szájában, a

a prédáját.

Addig mi

míg ez elkap bennünket.

murasnáknak már maguknak

a

már

azért

lev csúnya nagy

mivel hanyatt fordulva kapja

nem

ideálja a pánczélos

pikkely-sertével,

közöttük egy tengeri angyal

a

els

nagyot bámul ránk a szörnyeteg, a mely csupa

;

áll,

másik,

még

magának idom-

helyet szorít

talan testével a tengeri tekncz,

hajónak

s

;

kirándulást tesz a

kell

egy külön

medencze-rekesz, mert ezek megesznek mindent, a mi

húsnak nevezhet. gyóé, és

Gyönyör

brük, mint

állatok

a legszebb

!

Testük, mint a kí-

márvány

:

tarka erezettel,

zöldes-barna virágokkal rajzolva. Különös szenvedélyük telik

hogy ócska edényekbe bújjanak.

benne,

törött

amphorák vannak

zülük csak a

fejét

a

Korsók,

számukra ledobálva. Egy kö-

dugta bele egy ilyen kancsóba,

egész karcsú teste egyenesen felfelé

áll,

s

az

a farkával kigyó-

szer csavargást mívelve. Bámulatos szép látvány a quálok szakasza. Ezek olyan

puhányok átlátszó,

nyabb,

,

melyeknek

a

teste

mint a czukorfonál

nem

;

finomabb a csipkénél,

minden hártyánál

látszik rajta se szem, se

JÓKAI: Utazás egy sírdomb körül.

száj,

se

véko-

gyomor ÍO

122

semmi életmszer,

(Venus-öv

pesek elfogni

És ezek

a neve.)

a

halacskákat

;

éget marást

A

Ezek

a kezén.

laicus

mulja rajtuk

;

hogy ezeknek jük,

az átlátszó lények ké;

által

a ki megfogja,

a

oly

hólyagot

medusák, melyek összecsap-

a

úsznak kitannlhatatlan mechani-

szeme csak a láthatóvá

hanem

ak-

az emésztetlen részt ki-

s

hogy

gyakorol,

panás és kitágnlás kával.

széles sza-

csipkefköt egészen gyomor, némelyik

az a

kap tle

egyik

?

azokat megemészteni

s

kor kifordítani a belsejüket dobni

hol a teste

csipkefköt, másik mint egy

olyan, mint egy lag.

alig lehet kitalálni,

lett

semmit bá-

tudósok górcsöve már felfedezte,

a hártyalényeknek

van 4 gyomruk, 4 tüde-

16 szívedényük, 8 mirigyük, 64 csápjuk és 8 szivó-

karjuk. Rettenetes állatok

!

Venio nunc ad fortissimum virum.

maximus barlangja

a

;

Hugó

Victor

Itt

által

örökített igazi hydráé, a ki az eleven

van

a

polypus

regényben meg-

embert megfogja,

megeszi és megissza.

Hanem

ennek egy

új

piéce de resistance-nak a a megírásával

ugyan

tom elkapja ellem Ott gunnyaszt

fejezetet «

szentelek

;

rákok comédiáját»,

sietni fogok,

nehogy P.

Sz.

fentartva a

K. bará-

az ideát.

tenger

a

mesés szörnye egy külön

medenczében. Senki más nem lakik együtt vele két kisebb öcscse.

minek

O

;

csak

maga, az öreg, derék, kintt pél-

dány, ha kinyújtja a karjait, másfél métert átér.

razföldnek minden szörnyetege együtt

nem adná

A

szá-

ki azt

123

a

rémet,

mit

a

egymaga

ez

hyena, kesely és

madárev

képvisel

csörgkígyó,

;

pók, mind szeretetreméltó

csecsebecse éhez képest.

Elször csak egy csúnya, piszkos barna brkötényt látunk

gébe a

a szörnyeteg

;

de

;

vízbe

betakarózott a köpönye-

s

mint fölülrl hosszú zsinegen lebocsátanak

a

egy

karjával,

míg

lomhán.

Az

pókot

tengeri

csuklyáját hátraveti

sallangos

alszik

a

,

egyszerre

megmozdul

tekerg

kifordul a feje a nyolcz

s

vastag

test,

a

a

,

bend, guggon

nagy

ül,

egész állat tökéletesen hasonlít ekkor egy

A

dohányzacskóhoz.

mint

olyan,

feje

egy

halálf, mely nagy papagájcsrben végzdik, a mivel az áldozatát összemorzsolja

két oldalt ül, ijesztleg

;

igéz

redt szem egészíti ki

kigyóalakú

tekereg nyolcz hosszú,

S

tekintetét.

me-

a rémfej körül

mind-

pányva-kar,

egyiknek a hasán száz szivó köppöly, két sorban.

A

megragad velük valami él

köppö-

állatot,

embert,

odaczuppannak a bréhez

lyök egyszerre

nak erszakosan

s

még

egy félelmes fegyvere

e

gyilkos

egy

:

gatni, ezekkel

s

;

minden

megfogá-

azokat elre hátra tudja moz-

rli apróra megölt zsákmányát.

szemben

karját nyújtja ki a tán, a

kívül van

hosszú, szívós nyelv,

Eleinte egész nonchalance-szal, ellenséggel

hozzátapad-

s

eszközein

rakva szipolyokkal és két sor éles foggal

nak három hegye van

a

mint

a

mint

valami hitvány

gyakorlott vívó,

libeg tengeri pók

csak

felé

;

egy

szál

hanem

az-

mint azt a zsinegnél fogva elrántják az orra ell, i6*

i?4

egyszerre felugrik

elremereszti

a

;

menekül préda egyik karja,

száját

után

arra

s

helyébl,

a

s

felnyitja,

egy perez

;

mind

hirtelen

a nyolcz karját

dühösen

s

befelé

göngyöldik

vala-

Akkor

aztán

A

széllyel

néz

csápjait,

hogy mi volna még? Az étvágy

—

el

szörnyeteg

a

van s

temetve. szerteszét

—

—

—

meg,

menjünk

fel

mond

van költve.

—

kérdi a

Hogy

mi thüringi tudó-

a

a rekesz mögötti karzatra, a hon-

nan közvetlen érintkezhetünk

vele.

ne kapnánk az ilyen ajánlaton

szúk hágcsón a színfalak mögé,

megyünk

a

s

?

Felmászunk

sufíiták

a fölül nyitott medenczéhez.

meglátja az emberi alakokat,

A

fel

a

néz. Próbáljuk

sunk;

dik.

terjesztgeti

Vájjon volna-e kedve belénk kötni?

laicus

a

tekerzik

alatt körüle

mennyi.

zsákmány

rohan

A

közé

s

a

oda

nagy octopus

barátságosan felemelke-

Olyan szeretetreméltóan tud mosolyogni ránk. fiatal

thüringi beledugja a kezét a vízbe

;

pillanatban elkapta a mutató ujját a szörnyeteg

abban a s

vinné

egyenesen a papagáj szájához, ha a másik kezével

nem

telen

le

szivó

köppöly,

szakítaná róla.

mintha

Olyat

czuppan

hir-

utána

dugót húztak volna ki a

a

pa-

laczkból.

Erre aztán a csalódott polypus durczásan sza a szögletébe, a sarut,

Ez

s

s

kifordítja

eladás.

visz-

magát, mint a csizmadia

ismét elbújik saját magába.

a tragicus

száll

H

S o 0.

127

Most következik

Van egy

a

A

comédia.

"rákok comédiája».

Középtengerben, melyet remeterák-

rákfaj a

nak hívnak; ö ugyan magát

iipaguri»-nak

tudósok inkább nevezik Diogenes-ráknak.

híja;

de a

Ennek

az a

sajátszer ösztöne, hogy a farkát üres csigahéjakba dugja bele

mostohasága ugyanis nem adott neki

a természet

;

e kényes testrészére szilárd takarót, mint a többi rákok-

nak

;

azért kénytelen rá

ben meg ne lakni. fel

Van

sértse.

Ha

oUócska. héjba,

s

melylyel

a diót

kókus-pálmára,

onnan

ollójuk,

(felmásznak

a

a

azonkívül minden lábukon van egy kisebb

s

le),

Leginkább szeretnek a turbókban

ers nagy

két

tudják törni

szedik

csizmát húzni, hogy járás köz-

üldözik

ket, behúzzák magukat

a csiga-

csak a kinyújtott két ollóval védelmezik a po-

sitiójukat.

Egyébkor pedig szépen sétálnak

alá s fel a

kölcsönzött cul de Paris-val a hátulsó részükön. S hogy

meg

tökéletesen

legyen adva a módja a mostani divat-

nak, a tournurenek használt csiga hátára oda van

rendesen egy, néha

két,

három

actinia

hasonló egy kinyik bogáncsvirághoz házában.

a

lért is tart

keresetre alakult a

A

ollóra kerít,

s

a

:

a

ket

parádézni.

szép

Ez

a

a paguri

még

zsel-

az

actinia

odacsalogatja

rák közelébe, a miket az

rák elhordja az actiniát a puhányok és

ázalagok közé, a mik annak a látjuk

tengeri kikirics,

kett együtt valóságos köz-

consortium

könnyenhiv halacskákat

;

:

nve

«

vevi »

(Kundschaft). Itt

példányokban a tengeri boulevardon

három

kikiricses

ugyan elegáns dáma

128

lehet

A

!

fürgencz tengeri pókok, mint megannyi gom-

meux-k, tánczolnak körülötte

egy-egy

;

kis.

mint

pók,

valami kéreget gamin szalad a nyomában.

A

szinpad hátulját és

búvó lyukakkal

pezik,

ollók

van

és

melyekbl csak

A

csápok látszanak el.

és hajlós,

a

szinpad

kinyújtott

elterében

egy antipathes-korall, mely fekete szín

felállítva

No

,

két oldalát tengeri sziklák ké-

mint a halcsont, kutyatej -forma ágakkal.

most csengetnek, kezddik az eladás.

Egy

már

kis,

onnan

élettelen halacskát eresztenek le

fölülrl a vízbe.

Zsuppsz

pók

;

Egyszerre

!

az egyik

zakodnak

megkapja a

rajta,

terem

ott

a

fejét,

másik a farkát

egyik sem engedi a

Meglátja a perpatvart egy paguri tenni.

O

pókot

üti

itten

pofon,

stabler-ollójával tartja

Az

másikkal

s

a

jussát.

igazságot

odasiet

egyik

hu-

lábával az egyik

másikat, a nagy

pedig megragadja a halacskát,

s

con-

meg-

árvák futnak panaszra.

az

hez, a

midn Hogy

—

még

hozzá sem

elkobzott zsákmány

elköltésé-

a nemesis.

igazságtalanul

fogott

részén

a

Az

maga

:

magának.

S megérkezik

sége.

békebiró.

a

tengeri

kisebb

két

Rák

úr

jön nagy furiával rákné ténsasszony, a fele-

asszonyság, azt világosan lehet látni az

felfzött

gyöngyökbl

,

ékszerek, mint inkább tojások: a rák-nemzetségnél.

melyek

nem

el-

annyira

ez az (lewig weibliche»

129

Az

asszonyság a rákoknál rendesen kétszerte nagyobb

ersebb

az uraságnál, s annálfogva

—

Hát ön uram, nálam

med

rá a hölgy a hímre,

hogy

fejére az ollójával,

nélkül ebédel s

egyúttal

Illik ez

?

olyat

elejti a

az elfoglalt

kommant

a

ül

a

;

négy

martalékot szájához emelve, a

négy hátulsó kezével a feldöntött rák urat

fekv

För-

martalékát.

Ekkor rákné nagyasszony szépen neki

els kezével

?

meghunyászkodva bújik be

az

egyszerre a csigahéjába és

is.

tartja hanyatt

állapotban.

Nem

annál kecsesebbet

lehet

mint mikor

képzelni,

rákné asszonyság diniroz. Milyen ügyesen majszol, hogy billeg

a

tekintély

mintha

A

két

hosszú

honol

bajusza

arczán

az

;

hozzá, a

mily

szájáról

méltóságos

csápok

lelógó

tilinkót billegtetnének.

szegény jámbor rák úr ezalatt többször megkísérli

elbújni az ágy

alól

de egy gyöngéd legyintés a hitves-

;

társ ollós kacsójától,

mindannyiszor visszavonulásra kény-

szeríti a csigakalodába.

Eközben egy szemtelen tengeri pók (daczára annak, hogy nyolcz szeme van,

mégis így

neveznünk),

kell

bizonyosan valami protegált kegyencz, odatolakodik a

míg rákné asszonyság

családi scéna közé, s

a

kordában

vakmer

tartott

cicisbeo

ugyanazt a

halat,

majsztramra

oda lopózik,

vigyáz,

felmászik

fél

szemével

azalatt

az

ez

a

ölébe

s

melynek fels végét rákné asszony

majszolja, elkezdi az alsó JÓKAI: Utazás egy sírdomb körül.

végén panisálni. 17

•

130

Ez dítja

nézket hangos kaczagásra

a jelenet a frivol

nem ugyan

de

;

A

rák urat.

mint meglátja ezt a

flagrans meggázolását férfibecsületének, elfelejti,

hidegvér

felforr

állat,

ereiben

mészettudósok bizonyítják, ha megharagszik sámfával

;

csigaházból

a

ifjasszonyon,

hogy

az

a

ter-

dühös fenevad

lesz,

s

a pofonokkal, kirohan a

olyat

s

hogy

mint a

vér,

a paguri

nem tördik

in-

felfordul

lök

a

mancsaival az

csigástul,

actiniástól, s

akkor aztán a földön henteregve folytatják ollóikkal a hitvesi eszmecserét.

A

vitatott

pecsenye,

a

drága

hal,

eközben a porba

esik.

S a

a perfid udvarló, a tengeri

vagyonáért

prédát

A két

s

szépet

a

tette

!)

pók

hogy csak

(láttuk,

megragadja az

elejtett

tova fut vele.

azonban menten észreveszi, hogy a

rák-házaspár

veszeked

fél

között a harmadik örül,

rögtön

s

bé-'

két kötve, rohannak boldogságuk elrablója után.

De

ime, mit gondolt ki a ravasz impostor

!

Felfutott

a prédájával az antipathes-korall tetejébe.

Oda

pagurik,

a

tak utána

mászni

nagy pálmára felemelt

igen,

ollóikkal,

a

maguk

vékony,

erre

a

—

csak

s

csigaházukkal

onnan

hajlós

nem ágra,

tud-

—

a

alulról fenyegetik a

öklelnek feléje bajuszaikkal

;

de

a mit az arczátlan tengeri

pók mind csak gúnyosan ne-

szorongatva a karjai

közé az egyre fogyó köröm-

vet,

faladékot.

'31

Hát nem derék operette-szöveget lehetne ebbl nálni

csi-

?

Ügy

hiszem,

hogy ez

a

tárgy

még

nincsen elkop-

tatva.

Minket legalább nagyon mulattatott ez az eladás; jobban, mint

— — —

no de «exempla sünt odiosa».

17*

—

X.

(Pozzuoli, a Solfatara, Serapis temploma, Bajae, a pokol bejárata.)

Gyönyör szép

napra virradtunk. Ilyen nálunk otthon a reggel.

tavaszi

egyenesen bocsátja fehér,

s

most

látjuk

A fel

nápolyiak idjóslója, a

Vezúv,

mely most ragyogó

füstjét,

meg

a

az igazi nápolyi eget,

melyrl

annyit hallottunk beszélni, hogy annak a kéksége egészen

más, mint a mi egünké. Valóban az szer láttam hasonló

szín eget

midn

fogyatkozáskor, a

;

az

:

itthon

csak egy-

1841-iki teljes nap-

reggel 10 órakor, a naptányér

helyén egy teljesen fekete

gömb

látszott s a sötétkék

égen egyszerre megjelentek a nagyobb csillagok. Mikor a nápolyi újra

ott

égre

láttam

felnéztem,

nem

volna azokat a

lepett

volna meg,

csillagokat

a

ha

nappali

égen.

S egész kés nak minden

estig eltartott ez az arany

óráját

egy

új

id.

A

nap-

látvány gyönyörével tölthet-

tük be.

Egv

jó landauert

elvem, hogy úri

fogadtam egész napra.

módon

takarékoskodni pazarlás

utazni a legolcsóbb ;

mert

itt

Úton

az az

methodus,

legdrágább az id,

'33

kivált a jó

idö,

s

a

vesztegeti az idt, az jött az

én kedves

vidékét kitanulta

;

takarékoskodik a pénzben,

ki

fizeti a

legnagyobb uzsorát. Velünk

tudósom

fiatal

ki

is,

már Nápoly egész

mellett

vezetése

az

de

egy nap

alatt

bejárhattuk a vidék annyi minden érdekességeit, a menynyit

másként két nap

Maga

alatt

vezet

Pozzuoliig

a

nyörbbikét bonyolítja az végig,

balról

a

ki

zöld

merészen benyúlnak

sem

;

!

út

a látványok leggyö-

is

folyvást a tengerparton visz

a tengerbe

:

melyek

hídoszlopok,

szigetek,

monda

a

szerint Cali-

gula hídjának a

maradványai, melyen Bajáéba átvonult

diadalmenettel

jobbról a kertekké

;

halmok,

átalakított

melyeknek gesztjébl arányos vonalakban emelkednek ki a

nagy ernys mondolafenyök (pinus pinea\ a szegény

népnek kenyértertnö

sziklafal,

;

magas hegytetn erds

camalduliak tekintélyes kolostora

kaság fölött a

egy

fája

melyen hangyák nyüzsögnek

zöld mosolygó paradicsomon

túl

a

s

magasban

fehér húhegyek. Ilyent a mi hazánkban

nem

egy-

kbánya,

:

dolgozó gályarabokkal (inkább sziklarabokkali

;

lan-

az öröka vakító

lehet látni

nyarat és telet egy képen.

A

mint Pozzuoli kapuján behajtunk, egyszerre körül-

fog a ciceronék san.

Nekem

néznek s

s

az a fatumom,

;

szolgálatait

ajánlva hango-

hogy mindenütt muszkának

annálfogva kétszeres borravalóról ábrándoznak

nem merem

gyunk

egész raja,

nekik megmondani,

mert azoktól

hogy magyarok va-

még több «bona mano»-t

várnak.

'34

S hasztalan

k

mind nem

günk,

azt

öcsém

a keze

dulatot tesz

Van

is

értik

hanem mikor Apáthy

;

moz-

megfordított oldalával olyanforma szakállán

a

borotválkozik

«Ez már

hogy nincs rájuk szüksé-

intünk, beszélünk,

akkor

;

mikor az ember

mint

végig,

elmarad

egyszerre

valamennyi.

érti a nyelvünket').

nekem szükségem

itt

profanus szövegolvasóra

Mennyit olvastam, mennyit álmodtam én errl rl, a melyen földrétegeit,

most járok

Ismerem már

!

a föld alá eltnt,

Legelször

ket él

keressük

is

a föld-

a szikláit, a

tenger alá sülyedt, az

a

újra fölemelkedett romemlékeit, a pokol völgyét viszontlátni jöttem

!

Csak

!

szemmel.

fel

magát

a

pokol völgyét

!

a

Solfatarát.

Oh dehogy

pokol

Lépteink döngése, -édes

él

melegíteni

porond

a

az

melegsége :

e

táj

felett.

hirdeti,

hogy

halljuk azt dobogni,

földanya

örökfiatal

még mozog,

erszakosak, olyankor

keblét.

Itt

új

itt

mozdulatai néha gyorsak,

hegyeket

tol fel a

mélységbl

városokat elsülyeszt, máskor századokra felosztott lassú

pihegés s

szállong

Ihlet

Köröskörül meg van már dermedve,

a föld.

ezen a helyen

s

!

anyánk szivéhez közel járunk

érezzük

még

ez

az,

mely

a tengeralatti

alatt a

tengerfenék lassan odább húzódik

templomok napfényre

feljönnek, egy

sik század hosszú lélekzetvétele az óriás

visszasülyeszti

ket

má-

kebelnek megint

a mélybe, és az alatt a nyitott ajka

a nagy alvónak folyvást lélekzik

:

ez a Solfatara.

Ha-

135

nem földanyánk ajkának

csókja után ne vágyjék halandó

gyermeke.

Egy szk

gyalogút kanvarog

fel

városból

a

odáig

gyalog kényelmesebb, mint szamárháton.

Az amphitheatrumot megnézetlen hagyjuk a római Colosseum, a veronai circus, (hát még az ó-budai amphitheatrum?) után nem keresek semmi újat a hajdankori ;

népszínházak

falai

között

tudom már könyvnélkül

:

volt a császár páholya fekete márványból,

kak a carcerek

Tiridates

;

—

király tiszteletére,

elhiszi,

fizet

lett

Nápoly védszentjét

Egy fatara.

Még most

is

egy

lirát,

porondon

a

nem

a ki

a ki

;

hiszi,

ket-

ideépítve, a kiégett vulkán teteitt

fejezték

ezen a helyen.

le,

ég csendesen belül

fenék tele van

melynek

A

nem

kiégett vulkánnak a döböre (crateri az egész Sol-

leirl beleomlott föld s ez a

de azok

itt

Siessünk ahhoz a kolostorhoz, a mely épen Szent

Januarius emlékére jébe.

elé,

;

komédiázott Néró császár, magas vendége

örmény

mindezeket tt.

itt

ezek a lyu-

innen eresztették ki a fenevadakat

:

dobták szent Januariust az oroszlánok bántották

itt

itt

:

a

(ováli

szik körül, föld

hanem

homorú fenékké tömörült

nve

cserjével, virággal

gyökere mélyen jár

monorú

;

;

nem

találni

:

a széfölötte,

nagy

fát,

benne.

döbört magas, likacsos kfalak ve-

mélyébl kihányt

kes füst borítja, a fák közt

salak

átszrdve

:

;

a közepét

azt a

ké-

vulkánnak

még nyitva lev torka leheli el. Az út, melyen a Solfatarához megyünk, döng

a lépé-

136

seink alatt mint üres boltozat,

s

a magasból, az a lábunk

dobunk

gést kelt

a finom,

;

szürke

ha egy nagy követ alatt

visszhangzó dör-

homok, mely lábunk

alatt

nem

lehet

markolunk, éget

ropog, ha kezünkkel bele

le-

;

kiállni.

S

e forró

homoknak

is

van növényzete.

szintén olyan régi ismersre, a

Itten találtam rá egy

kirl nagy érdekkel olvastam, st egy regényemben írtam de soha sem

felle,

is

fogalmam volt

róla.

láttam

Ez

:

annálfogva

tökéletlen

a rejtélyes furcsasága a

növény-

világnak, az «arbutus unedo".*

Mikor még gyermekkoromban tanultara

a botanikát,

meglepett a jó Diószeginek ez a följegyzése

unedo

tus

virágfürtjei

gyümölcsei érnek

virág

«az arbu-

másik szszel a

szszel nyilnak,

egyszerre

:

:

érett

és

gyümölcs

az ágon».

Hogy zött

es Van

•

lehet ez?

hogy

telet,

biz

Hát éli

az egyik

sz

át ez a fa?

annak magyar füvész neve

is:

és a

másik

sz

kö-

Ezt sohasem tudtam

«kukojcza»

;

de

nem merem meg-

koczkáztatni, hogy ezt írjam oda, mert a fordítóm szentül ukukoriczán-nak fogja keresztelni,

mint a hogy a múltkor Caligula leírásánál a thajasn kecskét «hájas« ki. Pedig hiszen épen azért haragudott a kopasz Caligula a

kecskévé hizlalta

mert

kecskére,

gam

«

ennek » a

kárán tanultam

«hajábóli) szokták készíteni a parókát.

meg, a

midn

egyszer csak elkezdett az

Ezt én a maálhajam zölddé

«Mi a csoda ez? hiszen nem vagyok én tengeri hamis isten, hogy zöld » Ekkor világosított fel egy másik perruquier, hogy meg vagyok csalva kecskemódon. Ez adatot azért jegyeztem föl az utókor számára, hogy válni.

legyen a hajam.

mindazon halandó, a fedezni, a parókáját

készült-e

?

ki a fejének

elbb

küls

deficzitjét

kénytelen

idegen kölcsönnel

vesse górcsövi vizsgálat alá, hogy igazi emberi hajból

mert különben egyszer csak azt

Ezért van tehát a kecskének nhaja* és

nem

veszi észre, tszören.

hogy elkezd mekegni.

37 képzeletemmel ott,

Most már látom.

kitalálni.

a hol ez a fa

nincsen

él,

teljes

tünemény marad

mind

alakjára,

mind

az,

tél.

míg

úgy,

mi

ízére nézve legjobban hasonlít a teljes esztendeig a

az új virág nyílni kezd

hogy egy akkora

bokrétája, ott

azért mindig titok-

hogy egy olyan bogyó, mely

szamóczánkhoz, hogyan vár egy érésre,

De

Ugy, hogy

fürtön,

meg-

ugyanazon az ágon

min

egy vadgesztenye

találjuk legalul a tavalyi érett piros bo-

gyókat, feljebb a félérett sárgákat, azután a zöldeket,

hegyén

a bokréta

virágcsokrot

nek pompája lehetne igénye

:

:

—

ágakkal

ha akarna

vulkánt kíván melegháznak

nö-

brkemény, örök-

másfél ölesnél,

korallpiros

s

illatú idei

gyönyör egy

egész kis fa olyan

az

levelekkel,

finom

a gyöngyvirágalakú,

nem magasabb

vény, zöld

;

;

minden

;

—

!

díszkert-

De nagy

az

ilyen üzdéhez

:

úr kell. Tehát be kell érnem egy emlékgalylyal,

nagy a mit

elhozok belle.

A

mint tovább haladunk,

egyre kezd törpülni a nö-

vényzet, a pázsit ritkul, egész puszta foltok terjengenék, a melyeket

egy-egy

már csak

vakmer

a myrtus szegélyez.

iringó (eringium),

koronájával a halál kapujáig

tam egy kövérlevelü

gáz rakja

le

:

akad

mely sötétkék tüske-

el mer

hatolni,

st

talál-

zsázsát és valami páfránt, a ki

gának a kénvulkán sziklatölcsérének felütni a tanyáját

De még

az egyik

a

ma-

hasadékába merte

oldalán a sziklának a kén-

a sárga virágát, a másikat

k takarják zöld

leveleikkel. Jókai: Utazás egy sírdomb körül.

l8

138

Egy a

összevissza

világoskék

ket

dlt khalom

füst

nagy

köröskörül

;

darabon,

légben úgy himbálnak a tárgvak,

rezg

A

hullámaiban.

Ott lakik a

gádorban egy életnek

bízvást bele lehet szállni leget áraszt el a testen.

S

Egy

halál.

azt

Egv darab

barlang faláról

ha valaki azt mondja:

alább,

lélekzetvétel nélkül

kéjes

a

mi

«

rajta.

«eredj

a

mondhatjuk neki: «hiszen onnan jövök

fájós sze-

Büdös »-ünk

Már most

leg-

pokolba!"

azt

!»

Fenn, a füstölg grotta tetején egy angol család

dezve az alvilág gzeitl.

pénz

:

Ez azoknak

Londonban vannak levegjét

árai

;

annak

—

Azt

(mert

sok

tetszett.

a drága

szíják.

Mi azonban tovább barangoltunk, myrtusvirágokat resni a

Mi lang

:

az a Solfatara?

A

természettudósnak egy kénbar-

a betegnek, kit köszvény :

"Menjünk

a a

ki

t

vagy köthártyalob bánt,

régóta ismeri, annak egy istenség

Serapaeumba, a hogy újkori barbár

sággal a Serapis át,

ke-

tzhányó völgyében.

gyógyhely

kán

állt,

apróbb-nagyobb missek, körüllenge-

mister, mistress és

hitték

me-

kénjegeczet letörtünk e halálos

megosztoztunk

s

lélekzetvétel e

mondják, hogy

meket meggyógyít. (Épen úgy, mint Erdélyben.)

resz-

mint a délibáb

a felszálló kénlég

;

a

bevakolva aranysárga

Hanem

elég.

lobogva

középgádora, mint egy

Solfatara

pinczebejárat, embermagasságnyi,

kéncsapadékkal.

el

aljából tódul

templomát elnevezték.

alacsony házikón keresztül,

a

Szk

latin-

utczács-

hol a kapusnak

139 fél

adunk

Urát

s

mint

lepnek nagyszerségükkel,

hogy a Pompejibeli

a

Isis-templom várakozásunkon alul maradt. oszlop

korinthi

melyek

templom homlokzatát emelték

a

végig ledlve mögöttük

ott fekszik

szög,

nyílt

ezeknek

s

templom udvarára

hirdeté

korinthi

bejutni,

át

hat

közül,

a

a

egy negyedik

:

roppant négy-

ték e helyrl

koskodás volt

;

király elvitette

Casertába, a hol szinházfoyert, az

maga

a

már

az

helyes takaré-

palotájába, a félrees

látja s csináltatott

már prédapazarlás

oszloptalapokat látjuk

körül-

a korinthi oszlopokat egyik

sem

senki

kupolája alatt

az istenszobrot áttet-

múzeumba,

hanem hogy

volt építve,

óriáskigyóval

az

Hogy magát

nápolyi

a

valóságos

a

lehetett

E templom

oszloppal.

tekert, koronás isten.

ugyanannyi zárt

mely köralakra

mysteriumait Serapis,

Bourbon

;

közei

a

Azokon

kamrákba vezettek.

tizenhat

colos-

csarnokot negyvennyolcz márvány és grá-

emelte

nitoszlop

Három

még egyenesen

áll

úgy meg-

romjai épen

pozzuolii Serapis-templom

salis

szállunk le

romemlékbe.

a rejtélyekben gazdag

A

klépcsn

egy sor

azután

a

volt.

bellük

Most csak

az

körtemplom helyén, ren-

detlenül odadobált törött oszlopfkkel és párkányokkal,

melyeket nem volt érdemes

elvinni,

úgy össze-vissza

fur-

kálták a lithodomusok.

Ez

a

lithodomus egy

dunai békateknink

:

tehetetlen állat képes

a

mint a mi

olyan kis kagyló, héja

reczés,

úgy keresztül

hófehér. fúrni

a

És

ez

a

márványt, i8"=

140

mintha vésvel vágtak volna bele lyukat, folyvást dol-

maga

gozik és lassan, míg akkora lyukat fúr bele, hogy elfér

benne. a kicsiny tengerlakók egy olyan

Ezek

*

fel

a

még ma

tudósoknak, a mi

Az

három

a

adtak

talányt

sincsen megoldva.

nagy oszlop, egy darab

fennálló, tömör,

afrikai sziklából kifaragva, a talapja fölött hároin méter-

van lyukgatva ezektl a csigáktól.

nyire, keresztül

rn, mint

a

darázsfészek

kagylókat,

lességben kán.

s

e

Azon

mind

a

—

E

mikor ennek az egész templomnak odáig lyedni a tenger tart

alá,

századokon

és

gyan lehetett

mélyebben kagylók

Örök

az,

merült

meddig

a

ott

át

hogy a

kellett

alá,

szerint valakellett

csigafúrás

a

az alább víz

szé-

három fennálló oszlop dere-

megsznik.

alul és felül

találni az odaszorult

öv mintegy két méternyi

lyukacsos

látható

vannak egymás mellé

lyukai,

még benne

fúrva az odvak, sokban

S-

fels széle

De

maradnia.

es nem

részét,

els-

ho-

mely még össze

fúrták

a

?

talány

De nem

!

kisebb talány

az,

hogy ugyan mi

ütött

a

rómaiakhoz, hogy a maguk classikus istenségei közé az .

egyiptomi bálványokat

is

be engedték költözni

:

hogy

napvezet Apolló, szz Minerva, diadalmas Venus

mennydörg

a és

Jupiter ideál alakjai mellé odaállíták imá-

datuk oltárára a kigyótartó Serapist, a kutyafej Anubist

s

a

sokemls

Isis

asszonvt.

141

S azoknak

a

tiszteletére

ily

nagyszer templomokat

emeltek.

Hátha együtt

könnyebben kitalálhatnám.

a két talányt

Régi jegyzeteim között találok egy

nek ez

a

Római

Rómában

történet

Tiberius

:

császársága alatt játszik.

a legszebb asszony hírében állt Saturnin neje,

milyen messze

a

együtt járt vele

nek,

mely-

czíme
De

Paulina.

történetet,

híre

szállt a

a

erényeinek a híre

az

szépségéis.

Férje

Saturnin, Syria volt kormányzója, rengeteg gazdagságot

halmozott össze

;

mind nejére

azt

s

kegyeit tehát kincsek árán sem

S

pazarlá.

megvásárolni.

A

kétségbeeset-

tek között leghalálosabb beteg volt patricius,

a

felajánlá imádott

már

ki

életét,

a

lehetett

ez kétségbeejté a római fiatalságot.

ifjú

Annak

Március Mundus,

vérét, összes

vagyonát

hölgyének egy édes önfeledkezésért

de mintha csak egy istenn-szobornak hordta volna az áldozatokat. Utoljára arra szánta el magát, hogy meghal'

éhen.

—

Megszánta ez állapotját

badoncza, Ideus, el az

s

azt

urának hü sza-

mondta neki: «ha nem fogadja

áldozatodat az eleven istenn, add a

nak, az elveszi, czélt érsz». vét.

fiatal

—

«

kbl faragott-

És elmondta urának

Mai nap pokoli tervnek neveznök, akkor

a teri<ely-

siuminak" mondták. (Vagy (leleusinako, a két szó nagvon hasonlít

napon tett

egymáshoz, Isis

fpapja,

Saturnin nejénél,

utoljára

s

is

ünnepélyes a

mi nagy

egyre

vezet.)

ornátusban kitüntetés,

Egy

látogatást

mert az

142

nem

egyiptomi istenség fpapjának földet

csak a templomban,

érinteni

házában

hová akar

akár

;

A

zsöUeszékben.

A

izenetét.

szabad a lábaival a a kiválasztottak

s

négy adeptus

menni,

fpap eladja Paulinának

faragott bálvány consortiumban

csakhogy eszik

:

sem

árulja

iszik

Hogy mink

mysteriumokat közöl. azt senki

és

egy ele-

áll

egyip-

is

azonkívül

és

ezek a mysteriumok

—A

megtudta.

a ki

el,

—

:

istenn

Isis

ven bálványnyal, a kinek Anubis a neve. Ez tomi isten

viszi

?

fpap el-

adja Paulinának az örömteljes izenetét, hogy ezúttal az

Anubis

isten

gadójának.

t

Az

választotta ki titokteljes sugallatai elfo-

izenet a

férj

magánkívül van örömében, hogy az tetés éri

még

:

Isis

titkok

titkát.

egész

diadalmas

s

mysteriumot,

Anubis istennek

felfedve

a

mába

nt,

az

a

kit

Hanem nagyon

haragjában kizte egész titkot,

a

a

a szerepét ezúttal

hogy ezzel

ejtett.

Anubistól

arczczal

az i^ú ember, keríti a

áhitatteljesen

hol

a

;

a

az

viteti

el

megtudja a

t

Már-

el

neki

eltt,

hogy

beszéli

hölgy

játszotta.

Azt

hitte

merészséggel egészen hatalIsis-pap

házából

segélyével

Paulina

csalatkozott.

mi vele

:

kegy-

isteni

Másnap azonban meglátogatja

Mundus,

cius

Paulina

s

;

templomába

magát

az

el

át

házát ilyen kitün-

hogy ez

ö biztatja a nejét,

fogadja

osztást

adatik

jelenlétében

imádóját,

s

trbe

felséges

elmondta az

történt, Saturninnak,

bosszút

követelve meggyalázói ellen. Saturnin szaladt Tiberius-

hoz

;

a

császár

nem

érté

a

tréfát

;

az

Isis

fpapját

143

keresztre

kába,

Március

istenn

bálványát

Isis

minden egyptomi

egyúttal

Mundust számzte

feszítteté,

beledobta a

Tiberbe,

Rómából

istent kitiltott

Afri-

;

s

árul-

ják másutt a mysteriumaikat.»

mond az én feljegyzésem. Már most ebbl könnyen levonhatjuk,

Ennyit

rodtak

el

Nápoly környékén az

olv annyira

Buziris és Serapis

templomok?

nak a környékén tanvázni Cicero

Az

is,

templomok

;

miért szerettek azok-

még maga

?

Bajáéig,

fel

fedték, felváltva

Isis, Oziris,

római furak,

a

mentét,

part

a tenger alatt

világ

s

andalító Puteolaneumában

egész

miért szapo-

fanumok,

villák

fürdktl. Mind

luxuriosus

vannak most. Egy egész elsülyedt mese-

melynek

víz alatti palotáiban

az

aquarium

szá-

mára sepiákat fogdosnak. Egyszer csak azt mondta az az örökké nyitott fenn, a Solfatara

:

«nem vagytok!" S

száj

oda-

a földkebel

egy

mozdulatára paloták, templomok, fürdk, kéjlakok lesülyedtek

csak a

f

S még lyeszté

tenger alá

a

czifrázatai

sem

azt

a

Es aztán

meg,

s

hol ott

ezredévnél.

tok

Serapis-templom oszlopainak

a

maradtak

ki a hullámsírból.

meg

elégelte

a

Solfatara,

hogy

elsü-

ket, hanem utánuk omlasztotta lávafolyamát,

hamuzáporát, odáig,

:

a

eltemette csigák

a

templom

oszlopait

elkezdették fúró

egész

munkájukat.

hagyta az egész elsülyedt palotasort tovább

Akkor megint hogy

élek!»

eszébe jutott valami: "lássás

keblének egy

sóhajtásával

144

kiemelte

ismét

tenger

a

romokat, népek csodájára,

eltt tzokádó volt

így tud a Solfatara

S

igyekszik

fakadnak

fel

áll, s

kúszó

a

;

a

év

száz

katlanja.

alá.

a szentélye körül

menekülni

rózsa

meddig fogják tépni

a falakra, ki tudja

fel

még

év óta ismét sülyed

száz

Talapköve már a tenger vizében sósforrások

hegyet

új

!

Serapis-templom

a

Nuovot, mely

most már begyepesült

;

elsülyedt

az

ugyanakkor egy

s

magasra, a Monté

tolt fel

magasra

alul

a

virágait kíváncsi kéjutazók?

Bajset

Pozzuolitól

hajdan a hatalmas itt

míg

;

a

emberek mi

volt

között tó

lett,

:

Róma

földalatti

rom

a

hajóhadának

el

kikötje volt

nem

kuszálta

az

a régészek találgatják

összeköt csatorna három öböl

már eltnt,

alatt sétaút visz el

vagy

kéjlak,

a másikból elkerített

a

adja

homokos

zuhannak

forró

a

moha

s

tudni,

mi volt az?

medencze;

fürdk

vizet.

sziklákon végig,

alá,

nem

:

víztartó

fürd-palotához. Mindenütt

s

téli

választja

hídoszlopok a víz alá merültek, nagyszer düle-

templom,

a

össze

istenség

itt?

az egyik öböl

dék boltívei

ingyen

tengeröböl

kis

Most már csak

terveit.

ez

egy

romjai.

Gzölg

A

nagy

földkebel

patakok

futnak

kietlen sziklaszakadékokba

süpped, a szikla kong a láb

alatt,

ha a pálczánkat leszúrjuk a földbe, a fúrt lyukon

párát

leheli

földre

annyi

ki

a

föld.

romnak

hadi kikötket

!

úri

Kinek

született

(Az öreg Plinius

volt

bátorsága erre

palotát itt

építeni?

át a

S még

parancsnokolt 79-ben,

145

mikor a Vezúv kitörésénél

t

is

agyorütötte a gályán

egy hulló szikladarab.)

«él» földrl

megnyugszunk, mikor errl az

Szinte

a jó, csendes,

nyugodt tengerre átköltözhetünk. Csóna-

kon kelünk

Pozzuoliból Bajáéba.

át

vargabett

kis

illik,

vendégl,

«

Pozzuoli

és

Hotel de

jól

mióta LucuUus úr meghalt

(a

a

hol

írott

híres

betk

és

fznek, mig Bajáéban, a kinek a palotája ott fek-

romban) igen rosszul tractálnak. Tehát az oroszok-

hoz eveztünk, ki dégfogadó, volt benne, kellett

A

van egy

között

Russie»,

la

szájhagyomány szerint igen

szik

azonban egy

velünk az orosz barátság. Tudni-

csináltat

hogy Bajae

Elbb

azt

is

el

kell

ismerni

;

hanem egy

Szép venlélek

sem

be volt zárva. Tehát csak mégis Bajasba

mennünk

királyné

kötöttünk szerencsésen.

ebédre

hótele

:

a

Hotel

della

semmi tekintetben sem

Reginába. áll

a

háta

mögött nálunk a "Kis pipának", kivéve az egy étkezést. Olasz konyha dívik. Holmi ideális emberek ugyan jól

lakhatnak fölséges kilátással, mohfedte omladékok ábmegláthatják

rándos panorámájával, Július Caesar palotáját,

Néró

Agrippina

sírját.

labyrintját a száz földalatti

szobával és Hortensius híres szónok halastavát, melyben

drága muraenáit eleven rabszolgák húsával látszik,

ták,

hogy akkoriban

mint most.

a

hizlalta.

Úgy

honatyákat jobban corrutnpál-

Nekem mai

korbeli,

gyengén corrum-

pált Hortensiusnak csak egy barranzinóra telik.

Azt

de sokáig hozzák Jókai: Utazás egy sírdomb körül.

19

is,

146

Utazónak

(notabene

nyári napot

meg

deczemberi

ritka

állapítania a programmját,

kell

mindenütt, ahol valami érdekeset

kiválogatni

Ebéd

egy

ki

akar használni) ennél a kirándulásnál

fel

már elre meg állni

a

gazdag

a

szellemi

étlapból,

lát

;

s

nem

hanem

mit szeret.

a

után, Bajaet körülnézve, siettünk a classicus

Aver-

nus tavát meglátogatni. Virgilius Maró nagyapánk ide-

jében

volt

itt

a

most már belépti nagyságra

—

pokolba való bejárás díj

hasonlít

a

mellett.

Csinos kerek

csorbái

tóhoz a Kárpátok

vagy a Szent Anna tavához Erdélyben

gyümölcserds lehet

dombok közé van

helyhez félelmeik rémképeit

pokol barlangjának, az

a

vágva

elkel

;

—

a hátára felül

alul-fell

Ezen

s

:

az

mert

:

—

erdben

le róla

virágzó

:

egy

ott

melyet a köznép

;

bele

ha az ember a vezetnek víz folydogál

benne

vissza belle.

kedve az embernek pokolba menni. inkább keressünk a

gyönyör zöld

cyclameneket, a miknek most van

a tavasza. Igazán tavasz van

kertecskék

vannak,

a

világ a Sybilla grottá-

meleg

a locsogó

nem

rómaiak éhez

ember brig ázva kerül

az áron nincs

Mondjunk

lehet,

közt,

csakhogy

jának nevez, csak hogy ez emberi kéz munkája

menni azonban csak úgy

—

;

tavacska

Csakugyan van

?

hosszú alagút, a sziklaoldalba a

;

szorulva

hogy miért kötötték

érteni,

ingyen

s

:

itt

a pokol tava partjain kis

azokban

a

jöv

esztejtdei zöld

borsó már szépen tele van hüvelyekkel.

Még

egy rövid (de senkinek

nem

ajánlandó) látogatást

147

említek

fel

a

mai kirándulásunkból a Néró fürdjéhez

mely természettudósra nézve igen érdekes óriási tufa-szikla oldalában tátong

Egy

lehet.

egy barlang, meredek

Mikor belépünk, már megüt bennünket

feljárással.

a

meleg légáramlat. Az elpitvarban köszvényes nyomorékok tanyáznak alamizsnáira.

Tovább

igény nélkül a látogatók

haladva, egy jobb oldalú alagúton,

megyünk

pokoli hóségnek tat

nem minden

;

mely köszönetet szavaz-

neki,

velünk a vezetnknek a további fáradozásáért

;

ekkor

azután megtanuljuk, hogy ez az alagút kör alakban járja

meg

a

ilyen

sziklát,

meleg az egész hegy, mint

el

Próbatétül aztán egy finakot hoznak

abba egy éves

fiút,

nak,

a

tojást tesznek bele, s

friss

a ki övig meztelenre

meg egy

fáklyát

térünk

a barlangpitvar

hoz át.

s

hideg

vízzel,

akkor egy

kis tíz

van vetkzve, elszólíta-

annak a kezébe adják,

sajtárt

s

állva, várjuk,

itt.

a

másik kezébe

Mi pedig

azzal útnak eresztik.

vissza-

ellenkez oldalán lev szádá-

hogy a

kis fiu

Jó tizenkét perczig állunk

ben megjelenik az a veres

visszatérjen a a

ott,

csillag,

midn

kerüln

a sötétség-

a fáklya fénye, s a

mint közeledik, hallani lehet a kis fiúcska nehéz, ziháló lihegését, a

mint sebesen

fut az

öldökl forróságú

úton végig, mire odaér hozzánk, a

nem halottsápadt, s meg van fve a víz ;

a fel

finakban

fiu

lev

nem

veres, ha-

tojás

keményre fiu,

meg-

a mit

bizo-

van forrva. Szegény

érdemli azt az egy

lirát

nyosan elvesz tle

a cicerone.

a

látogatóktól,

alag-

—

19*

148

Szép este

hogy

volt,

nap meleg,

a

itt

mint nálunk

A

—

:

Epén

visszatértünk. Azért,

de mégis rövid,

mint nyáron,

télen.

d'hte ismét visszavarázsolt

table

riába

Nápolyba

mire

nem

a

hanem

hazámba,

Hungá-

a szép

grand hotelbe.

a

az az étekfogás.

Csak egy különbség van benne

:

az,

hogy

Bunkó

itt

Bun-

helyett népénekesek mulattatják a vendégsereget.

kónak ezek

a

;

«

bunkók", mert

olyan

infámisul

czibálják és pengetik azokat a nápolyi couplette-

fújják,

ket

elég

is

prímásuk énekel, guitározik

utóbb aztán a többi urak

és

tánczol hozzá

és

hölgyek (mvészek) szintén

Ebéd

tánczolnak, hegedülnek, guitároznak és énekelnek.

végeztével átmegy az úri társaság (nagyobb részt angol

mylordok

myladyk),

és

elcsarnokba,

énekesek angol sen

polkát,

walzert

A

nép-

virginálni,

s

az

lordok, és myladyk, a kik az asztalnál oly fesze-

mintha az úrvacsoráját költenék

szúrva hámozták a körtét

népénekesek

amore

márványnyal padlózott nagy

elhelyezkedik a hintaszékekbe.

s

elkezdenek

ültek,

hegyre

a

dalára,

az,

Mi menekültünk minden ablak

Az es

Már most nem tudom,

vagy nagybrittaniai fel

?

a szobáinkba, a hol

nyitva

van

éjsisakára.

szitál,

hang eendül

most elkezdenek a

vendégl elcsarnokában con

a

walzert, polkát tánczolni.

nápolyi szokás-e

;

el s villa-

fel.

permetez,

—

hanem

az utczáról

is

ének-

<:

P a

w s H Cd

s o

15'

már csak olyan alsóbbrend énekes-trupp produ-

Itt

magát,

cálja

melynek

nem bocsáthatók

be

erkélyek

;

csupán

meg

alatt sziveltetnek

nem

utazók eltávolításukat

A

vendéglök gázvilágitott csarno-

a

viselt állapotja miatt,

kaiba

ruhájuk és czipöik meg-

tagjai,

követelik.

Hárman

meg egy hegedjátszó

férfi,

az

ha tudniillik a vendég-

:

'iTraviatá»-ból énekeltek.

egy

utczán,

a nyilt

n

:

voltak

:

egy

n,

és férfi énekelt és

lantozott.

n

A

hangján

azért az valami

hogy

megérzett,

az

beteg

már

megkapó, rokonszenves hang

oly

mély timberü mezzosopran

;

;

de

volt,

és oly tökéletesen iskolázott

modor, hogy én már régóta hallottam híres színpado-

kon

ilyen szívhez szóló éneket.

Azután elkezdte

nyör

a

áriáját énekelni

egy mesteri énekrészt mi,

Santa Lucia » nápolyi népdal gyö-

«

majd megint

;

a

«

Trovatoré » -ból

oly bájjal és lélektelj esen,

;

leányommal együtt bámulva hallgattuk

a sötétben

éneklket

;

cseppek adták az orchestrumot

;

az erkélyrl

dalához a kopogó

a kiknek s

hogy

es-

valamennyi rézpénzünk

mind hozzájuk vándorolt. Arczaikat,

alakjaikat

nem

lehe-

tett kivenni.

De

hát

iiki»

lehetett az a

n

varázserej bájos hangja van; a vészet

technicáját, a ki csak

operai

részekkel

s

esben, sárban, egy

a

ki

pár,

most

valaha?

kinek ilyen

ki igy kitanulta a

úgy itt

A

játszik a

m-

legnehezebb

énekel utczaszegleten,

ablakon kinéz utas számára,

152

a

kik

tiz

krajczárokat dobálnak

hálából újra kezdi a

«

le

a lábaihoz,

Santa Luciát*

azért

s

...

Min

tragoedia lehet e szerencsétlen teremtés mögött

A

Nápolyt igazán élvezni

ki

a környékét járja be

:

akarja, jól teszi, ha elébb

mikor a kedélye

s

?

sulva a felséges természeti szépségektl,

a

van

át

itta-

múltak gon-

dolatébreszt emlékeitl, akkor kezd hozzá, hogy Nápolyt

barangolja

keresztül

Florencz remekeitl,

idegen,

dimensiókban, a hol

már

a

a prosa.

is

a

De

hozza

meg

ez

magával.

el

aztán olyan nagy

egyetemes kifejldésben

ideállá válik.

Pénzt keresni és enni

A

criticust

oly tökéletes,

a prosa

még

(hát

nagyszerségeitl) elkényeztetett

Nápolyba csak

Nápolyban lakik

mízlésétl

classicus

Róma

hasonlíthatatlan

mert különben a Verona,

;

:

ez a két jelszó.

mostani Nápolyban aligha ismernének rá a régire

hajdani

leírói.

Nincsenek

már

emberek, a kik kifeküsznek és koplalnak.

lazzaronik,

a tengerpartra,

félmeztelen s

pihennek

Most minden ember dologban van.

zaronik beálltak kocsisoknak, teherhordóknak.

A laz-

Egy

pár

négyszögölnyi kamrácskákban ember hátán ember dolgozik

kés

estig,

varr, fon, fúr-farag, ráspolyoz,

vagy az

utczán jár és árul valamit torkaszakadásig, lovat, öszvért,

szamarat hajt

Maga hírhedett

az

a

:

ácsorgót

tengerpart

paradicsomi

is,

nem a

hol azeltt nyüzsgött a

néposztály,

Villa Nazionale sétánya,

látni.

át

van

alakítva,

mely azeltt közvetlen

a

a ten-

1J3

gerpartig terjedt, most

a

riviera

széles

di

Chiaja által

van a tengertl elválasztva, melynek gránit bástyafalain,

ers

sirocconál, túlcsapkodnak a hullámok.

A

sétányt csupa örökzöld fák képezik

magyalfák

óriási

(ilex),

gyümölcseikkel,

finom apró level borsfák

közülök

egynehány

elre levélkoronáját, dereka

tolja

feljebb, annál vastagabb

Szerteszét

fejedelmi

alul

még

márványszobrok,

vékony, mentül

fel,

a

s ;

fels olasz-

de az én szo-

A sétány

bortalan hazámban bár csak ilyenek volnának. áll

Marónak

Virgilius

(az

zongoramvésznek

is

születettnek) kis

itt

s

még Thalberg-

jutott egy

márványszobor

temploma, a költ márvány-szobrával nek, a

mért

melyeket a

remekek után fitymálva mellz

közepén

pálma

csak évtizedeket szám-

ugyan csupa utánzatoknak ismer országi

fürtös

;

következik egy egész sugárút

;

pálmákból, melyek azonban lálnak.

telel tölgyek,

:

a halhatatlanok társaságában. Itt van az aquarium

A

legels látogatói

lászok, ott látjuk

nyán

a katonák. Itt tanítják szet titkaiba, a

hogy

kinyújtott

szaladni,

duo!»

JÓKAI

:

azután jönnek

be az ujonczokat a hadi

azt az újabb kor követeli

lábbal

tiszt által

nézz! balra nézz! «un,

;

mvénagyot

:

megállni, leguggolni, felugrani,

miközben minden katona egyszerre utána

vezényl

áltja a

kpart nyúlvá-

tizenkettesével a

hálót húzni, lábszárig feltürkzve

a

lépni,

Chiajának korán reggel a ha-

a

ket

is.

A

s

kimondott parancsszót

menet közben hangosan

:

ki-

jobbra

számlálja:

gyakorló századot körülállják a kucsé-

Utazás egy sírdomb körül.

20

15+

berek, narancsos kosaraikkal, s

s

kínálgatják a katonákat,

azok kedélyesen hámozzák a hesperidák

almáit

az

egzeczérozás közben. Minthogy pedig a Chiaja a fközlekedési vonala a városnak, egyre hajtatnak keresztül a

gyakorlótéren equipage-ok,

maras laptikák, tül

s

nem

igen kerülgetnek,

törnek a hadsoron

végre

a

vezényl

recomendál pánia, ki

elbb,

hozza magával egyik

kezével

—

;

szalad

fogja

okosabb enged

összegyjti

a

hogy

dolgot,

a

s

ne

le

s

ide

jön

széles

s

fújja

a

vagyunk

;

Chiaján egyik

az

el-

hogy

mert ha ellenségeik elszalad-

katonai zenekar mulattatja a

három órakor Nápoly egész elkel

bemutatni

a

vidám allegrettót harsog-

volnánk, ettl a tábori muzsikától csakugyan

sétálókat,

futást

s

hazaviszi az egész dandárt. Jó,

Két órakor

míg

temperamentuma

hogv

kalapját,

a

az olaszokkal barátságban

—

—

;

kgátig, futásközben kiki az

a

jön nyolcz gyalog trombitás

nánk.

keresz-

azzal a sok kakastollak Délfelé aztán

szél a fejérl,

tatva,'

hanem

neki iramodik az egész kom-

aztán

ki hátrább, s

az

megsokallja a

tiszt

arra

:

vetturinok, corricolok, sza-

elfogatait

hintó

a

és

világa

divatöltözeteit, a

másikat

kergeti,

három

négv sorban, míg beesteledik.

E

sétányon innen és mögötte kezddik az

mai korhoz idomított építészetével teteje

is

néhol

az

Az

igaz,

van.

A

;

itt

már

meredek hegyoldalba

épülethez való helyet

hogy olcsó

és

is

oda

a

Nápoly;

új

a

házaknak

Mergellinán

kellett építeni.

könnyen kezelhet

a falnak való

'33

anyag

;

a tuíF-k,

a

melybl

az

k

házakat építik,

itteni

és

a

vályog között. Ez újkori

négyemeletes házak, egész

a

kupolájáig

valami közép lény a

mely nem csak

nevezetes Sannazaro templomot,

mert egy költ

híres,

sátán,

kit

a

azért

még inkább

de

építtette,

melyen a

az oltárképért, a

eltakarják

azért

Mihály arkangyal

legyz, egy bájos hölgy képében van ábrázolva, eszményi keblekkel. Kénytelen vagyok e képnél

siestát

tar-

hogy igazságot szolgáltassak egy súlyosan elvádolt

tani,

Az

püspöknek.

úti

kalauzok, könyvek és eleven

vezetk

ugyanis azt híresztelik minden látogatónak, hogy ezt a

képet CarafFa Diomedes, arianoi s

hogy az

nem

a deli hölgy, a ki az

festeté

vala,

ördögöt képviseli

rajta,

más, mint egy hirhedt szépség,

halálosan szerelmes volt ; viszonzást

nem

képviseljéül.

a

igazságszeretetem saját

kibe a püspök

mert ennek

s

mind rágalom.

ez

a

boszuból festeté

talált,

Hát

vagyok hivatva

—

t

nem

a

részérl

ide a sátán

Én ugyan nem

püspököket védelmezni

;

azonban az

engedi, hogy a mit e történetrl

adataim szólnak, e helyütt elhallgassam.

Tehát, a hogy én

hölgy által

püspök

volt

tudom, épen ellenkezleg a szép

bnös

megszállva

az avernoi

püspök

iránt,

szenvedély s

a csáb

alkalmazásba vette, hogy a felkent eltántorítsa.

bnöst

Egy napon

elkísérje posilipoi

a

gerjedelmei

minden varázsát

férfiút a

gonosz útra

ráállt,

hogv a szép

püspök

kéjlakába.

Útközben

a

Santa

Maria del Portó temploma mellett elhaladva, a püspök

iS6

a signorát, hogy térjen be egy pillanatra vele

fölszólitá

a

templomba, mert most érkezett

Még

senki

sem

templomba

;

hölgy legyen az els,

látta azt, a szép

A

a ki eltt azt leleplezik. a

fpap egy

a

deln bement

n

ott látta a vétkes

s

eltalálva,

legázolva az arkangyal lába

szont magát CaraíFa

a püspökkel

intésére leránták a leplet az

oltárképrl s

magát élethiven

saját

Diomedest ismeré

a kiben vi-

alá, föl.

E meglep

látvány egyszerre megtérité a rósz úton tévelygt

bnbánó

vette

Magdolnát,

A

teljesen, a

;

tartózkodott

köfel-

kép azonban most

is

a mit csak az

«Fecit victortam»,

ott van, ez aláírással

meg

azontúl

s

elcsábításától.

szentelt férfiak

érthet

da

oltárképe, melyet a püspök rendelt meg.

remek

Pittoja

meg Leonardo

kinek tudomása van felle, hogy

a csábos szépség neve volt: «Vtctoria d'Avalos«.

Fölöttébb örülök,

hogy a helyreigazító adatot köz-

tudomásra hozhattam. Virgilius

moi

várból,

Nápolynak

sirja,

a posilipoi

mind méltó

alagút,

a megemlítésre

;

;

de a miben

a lelke van, az életereinek lüktetése, ha sza-

bad volna anatómiai mszavakat viszér

a kilátás a St. El-

használni, az ütér és a

ez a két nevezetes utczája, a Toledo-utcza és a

húspiacz.

Az

utóbbit elég egyszer végig utaznunk, hogy feled-

hetlenül

emlékünkben maradjon

mányozni mert

itt

kell,

s

nemcsak

;

kocsin,

az elst azonban tanul-

de gyalog

van Nápoly, a maga valóságában.

is

bejárni,

157

A val

Toledo-utcza (ma már Strada di Roma) folytatásá-

Budapesten az Andrássy-út

s

épen úgy büszkesége Dél-

Olaszország fvárosának, mint ez a magyarokénak. olyan

széles,

a

s

Capodimonte

Kedvez napunk azonfelül

Ez

mint

Capodimonte-utczával lehet olyan hosszú,

a

van

deczember

felé

Nem

ersen emelked.

épen hetivásár Nápolyban és

:

i6-ka.

nap egyike a három nevezetes évfordulóknak,

a

a melyeken szent Januarius vére cseppfolyóvá lesz,

s

e

csoda, a mint a szent kápolnájában a nép láttára végbe

megy,

a

Tehát

Ne

futczákon végig hordoztatik. ezzel

higyje

fogunk zni a

is

ám a

találkozni fogunk. senki,

hogy

itt

nép hitébl. Szép

most helytelen gúnyt is

volna

:

ugyanabban

medd

könyvben, a hol az olvasónak az öngyilkosok

gyümölcsfáiról beszéltünk

denki

elhigyje

A

követeltük,

tamáskodni

;

megolvadásában

s

!

szent

Mindenkit a

hogy

azt

Januarius

min-

vérének

saját hite üdvözít.

Toledo-utcza kezddik a piazza del plebiscitonál

elébb azonban a míg a tengerparttól odáig jutunk, szk,

tekervényes utczákon keresztül hol

egymás tszomszédságában

kovácsmhely, süteményes istálló,

kell

bandukolnunk, a

található mvész-atelier,

bolt,

pénzváltó

és

tehén-

melyben azonban most csak a reményteljes

meték vannak otthon

;

mamáik

Valahogy csak rátalálunk nek közepét

a

cse-

reggeli sétáikat végzik.

a piazza dei martyrira,

mely-

négy forradalom martyrjaira emlékeztet

158

szobor foglalja

A

el.

mvész,

maga

a ki komponálta,

is

megérdemli, hogy a martyrok közé soroltassék.

Hanem Ez

pája.

itten azután

elkezddik Nápoly

egy

Európa.

darab

Bécs

Grabene,

nem

Dorottya-utczája összevéve

sorozatban oly szakadatlan

tárlatát

mutatja

zetesebb

benne,

hogy mind

az,

nem

külföldit

egy

fel

mi legneve-

a

czikk.

«otthont<)

A

árulnak.

vá-

az ipar kincseinek,

mint az egy Toledo-utcza Nápolyban. S

semmi

Ring-

Kártnerstrasséja, Budapest Andrássy-útja,

strasséja, czi és

pom-

élete és

legfénvesebb

Itt

likrös

boltban, a hol franczia cognacot kerestem, azt felelték:

nem

tudják,

aqua

vita;.

(vulgo

gyönyör

érte

üvegárúk,

márvány, elefántcsont

famozaikok,

gák napi

(intarsiaturáki,

és a pazarló

;

élet,

Nápoly

kitn

a

el.

ízléssel

kezty

és

a

a selyem és

ékszerek,

bútorok,

korallok

antikok

az

az aczéleszkö-

fafaragványok,

kirakott

faragott

és

és viselet tárgyaiig

És áruczikkeik

készítvék és olcsók.

túltesz

á confectiós boltok

majolika,

az

mízléssel,

pedig

a

az

ötforintos

jók,

A

solidak, szépek,

három

lirás

angol keztyn.

tréfával

nápo-

A

mi

illeti,

határos, és a mellett milyen

mennyi humorral alkotva

virágárusok

csi-

mindent maga

pedig a csecsebecsét, a színes népalakok szobrait

ezeknek az ára

olasz

kell,

fényzés czikkeitl kezdve a minden-

kényelem

állít

És

!

a

ha

tessék,

porczellán,

a

azoknak remek utánzatai,

zök,

lyi

az?

állat

Becsülöm ket

((szabók»i,

csipke, a és

micsoda

foglalják

el,

!

A

kapuk

fantasztikus

aljait

alakzatú

IS9

kosarakat

bokrétákat,

csak két

lira

most van

:

deczember közepén

sem ismerem illattal

Ez

a

kínálgatva,

rózsákkal

itt

ára

:

rózsának a legjobb évadja

némely furcsa virágnak

;

mi

a

;

a

tele

:

nevét

a

egymásra halmozva, csodálatos

hívogat.

Toledo-utczának

a

fényes

oldala.

Most követ-

kezik a kifordított oldala. Hetivásár alkalmával, a milyen

hosszú két

ez

a

oldalt

hosszú

pompa

a

sugárút,

van rakva

hosszan végig

olyan

gyalogjáró zsibárus-sátorokkal,

s

a

mily

vonalban sorakoznak egymás mellé a fény

és

kirakatai a boltokban, épen olyan szakadatlan lán-

czolatot képez a népies olcsó czikkek ponyva-bazárja.

A

csipkés bolttal

a

kat,

drága

szemben árulják

quincaillerie

a gyapotharisnyá-

kirakatával

szemben

a

tíz

krajczáros gyermekjátékokat, a brilliántos ékszerek farkas-

szemet néznek az üveggyöngyök árúbódéjával pénzváltó

mat

a

küszöbén letelepedve közvetíti a pénzforgal-

kormány

rézpénzt vált tilljainak

s

által

szabadalmazott pénzkofa, a ki csak

az elegáns confectioner kiakasztott

árnyékában dolgozik

nvilt talpú sarun szita,

a gazdag

;

;

itt

bádog-edény,

ponyvairatokkal,

a foltozó varga

gyufa, amott kefe,

cseréptányér,

ujságszatócs,

szét-

odább szappan,

repül

viaszbábok,

tyák, bicsakok, frészek, tamburinok,

egy

man-

könyvárus czifra

gyer-

csörgetys dobok,

a száz lirás porczellántányérral vis á vis ugyanannak az

utánzata papier

machéebl, ára 50 centesimo

mennyisége a sétapálczáknak

és

;

rengeteg

esernyknek, szent ké-

i6o

pek,

olcsó

mvészet,

korállfzérek, ruhák,

viselt

utánzott

borostyánk,

közben pereczes,

láva-

süteményes

asztalok, laczikonyhák, a hol sült halat, kolbászt oszto-

gatnak

gyümölcsnek, Kaliforniái a

kincstárai az aszalt

;

talmi aranynak,

kifogyhatatlan forrása a czitromvíznek,

mely szökkútként csorgatja

illatos sugarát,

karóni, osztriga-vendéglk,

ennek az árusai mind

s

hangon kiabálják a járó-kelknek azt

úgy

hanem

hogy

teszi,

el

az árát

«

:

mezzali

szokta harapni

hangzik

»

(mezza

lira

fél

— nem az árúk

lira)

zással,

hanem utána szaladnak

ják a

kocsiban

legsrbben

nevét,

nem

ez azt

;

végét a nápolyi

a szó

:

vannak, a kik

;

fen-

kinek szeme van, hogy micsodák?

a

látja,

is

dinnye, ma-

érik be a kiálto-

a hintónak

s

úgy

kínál-

ülnek, a mit kinéznek belle, hogy

kedve lesz megvenni jár a sokaság közt

;

egy eleven kirakat pedig elre-hátra

:

egy vándor ékszerész tele

ell-hátul násfákkal, függkkel,

aggatta

melltkkel,

a

kabátját

a

nyakában, a derekán nyaklánczok, óralánczok, vivié-

rek, a kalapja

perto!»

tele

Es semmit sem lopnak

hogy talmiból van. alkudni. legény,

Még a

ki

aranyhalakkal

zött.

Mezzali

!»

aranyhalakat árul. fölé :

helyezve

ezeket

jár büszkén,

Ha

«

el s

tle. Pedig tudják,

még hagy belle

jobban megbámulni méltó az

bolyó egymás

úgy

"Omnia mea mecum

boglárokkal.

,

Három

tele

a

magas

le-

szál

öblös üvegcso-

vízben

ficzkándozó

a feje tetején egyensúlyozza s

fölemelt fvel a sok tolongó nép kö-

valaki vásárol

tle,

térdre

bocsátkozik

s

úgy

i6i

emeli

ügyességgel az ingó alkot-

fejérl akrobatái

le a

mányt.

Az

utcza közepén pedig jár szakadatlan ketts kigyó-

vonalban a hintók végtelen lánczolata

a kocsisok dur-

;

Közben egy-egy szekeret

rogatnak ostoraikkal.

látunk,

Ez

melyen, a kocsinak háttal fordulva, ül egy dudás. italokat árul,

a

s

dudaszó arravaló, hogy a szomjúhozó

közönség figyelmét odavonja.

A

hintókon elegáns úrhöl-

hemzseg

gyek, kíváncsi idegen arczok szemüvegezik a

melybl

népcsoportot,

alig látunk

eltnni egy-egy

ka-

tonai egyenruhát, annál több kokett abbéét, a ki köpö-

nyegét félvállán átcsapva, valóságos dandy-léptekkel méri végig az utczát, hódító tekintettel az emberiség szebbik felét,

megvetéssel a szembejöv kapuczinust.

Ad vocem

:

«

szebbik

den idegennek feltnik

fél». az,

zött milyen ritkaság a szép

a

különösen

bécsiek

tetve.

—

Ah

de

itt

Nem hogy

ni

a nápolyi

arcz.

lévén

el

csak nekem, de min-

e

A

köznép kö-

budapestiek és

tekintetben kényez-

látok egyet szembejönni

ez valódi

:

typusa az olasz szépségnek. Tojásdad arcz, félhold szemöldök, nagy fekete

szemek, csigabiga

Kár,

száj.

hogy

apácza. Azért mégis a szemébe nézünk. Elismerem, hogy biz ez

bn.

keznünk.

A

biblia szerint a

Ámde nyomban

szemeinkkel

követi

a

bnt

is

lehet vét-

a

büntetés

(«Scelestum poena, pede claudo.») Csakugyan sánta. öreg,

tiszteletgerjeszt,

fiatal

háta

mögött,

a

Jókai: Utazás egy sírdomb körül

ránczos ki

kép

észrevéve

Egy

apácza biczeg a fenyítést

érdeml 21

l62

—

scapuláréja alól

vembe

üsse

arczom eltt ját.

—

no

hanem egy

;

s

;

nem egy

perselyt,

meg

Ell

ki arra ránéz,

rögtön megfizettetni.

kony hölgyek átvehetnék

—

baj.

hogy végig

a

Csak

Hüh

!

A

az

tehenet, férfi

ember.

tejes

budapesti jóté-

leten megnyílik lekiált valamit.

s

a jobb oldali

A egy

Nincs

kis

egy öreg

leány pedig kilencz

kezében van egy kolomp

tejet itt a

Egy

:

hogy

azt jelenti,

házhoz

azzal

szállítják,

itt

még

ablak a harmadik eme-

fköts

arcz

kibukkan

rajta és

Erre a kis leány betereli az udvarra a

Azok egymástól

el

nak szépen mind a kilenczen

nem maradnak a

lépcskön

a

;

felsétál-

harmadik

szorgalmas házi asszony

hol

azután

a

választja közülök

tetszés

szerint, a

a

:

sugárúton hajt

egy

pedig igen elmés módon.

;

a

rendes állapot fordul el,

a

minden kapu eltt beharangoz. Ez

emeletre

s

!

a közlekedés

toledói

fényes

riska

anyakecskét.

kecskéket.

Ez igen

megállni és szünetet tartani.

hintók kénytelenek

van a

—

zsold-

üdvös nápolyi szokást;

ezt az

Most egyszerre fennakad

ember két

bnöm

jövedelemforrást nyithatnának vele, ember-

baráti intézeteik számára

semmi

szí-

bocsátani egy szép deli hölgyet

A

a

megzörgeti az

azt

e tiltott tekintetet.

jó methodus.

b

s

kiránt

s

trt, hogy a

megveszi rajtam

rögtön

Fél lirám bánta

micsoda

elém

rögtön odalibben

szempillantásomat,

melyiktl a

ki-

tejet ki

akarja sajátítani. Azután megint visszakopognak a kecs-

kék

a

lépcskön.

i63

A

két riskának

ez

akadt valami üzlete.

Egy

odajön egy pohárral

s

kezüleg

odalenn az utczán szintén

alatt

úri

odaguggolva

magának annyi

fej

ember

tehén

a

saját-

alá,

mennyi egy reggeli-

a

tejet,

járó-kelk közül

a

—

Hát

nek

és két soldi értékének megfelel.

míg

az megtörténik, várni kell az egész hintósornak.

biz addig,

Ez

már csak természetes.

Mi

ráérünk egy ponyvasátor

azalatt

alatt

szemle alá

venni a hosszú sorban kirakott régi könyveket. Ez egy

vándor antiquar-üzlet, melyben valóságos kincsek van-

De

nak felhalmozva. getni

úgy

ha volna. Hisz

:

árulják,

sok pénzt a

itt

el

tudnék

legritkább

régi

itt

veszte-

könyveket

mint a szalámit, font számra. S ilyen anti-

quarius sátort hatot találtam itt-amott a furcsa sokada-

lomban

:

a

melyekben mind meglep sok érdekes munka

volt közszemlére

Hogy

kirakva.

kerültek ilyen becses

könyvtárak a zsibvásárra.

Ah

Most csengetyszó hangzik. Ráismerünk

!

:

ez az

inclangoriiim. Valami ájtatos menet jön.

Az

utcza

közepén hoz egy ministráns

mellette egy másik

a

talárba

öltözött

egy kicsiny két kerek ül

egy fpap,

szentségtartót,

teljes

zászlót,

csengetyt, azok mögött jön két

clerikus rúdlámpákkal a kezében látveres

egy

:

nyomukban

két skar-

papi személy, azok vontatnak hintót, a hintó aranyos,

ornátusban,

s

abban

két kezében fog egy

melynek meghajtásával jobbra-balra

togatja az áldást a

népnek

:

osz-

ebben van szent Januarius ai'

I64

folyóvá

lett vére.

nehány

egyházi

A

hintó háta mögött járul

személy,

különféle

még

egy-

rendviseletekben

egyéb senki.

A

menet elvonul,

hol e díszes

nyan letérdepelnek, többen leemelik perczig hangzik

mogása fiak

az

ájtatos

gyalogjárón néhá-

a kalapjukat,

néhány

ima szavainak csendes mor-

a mint az aranyos hintót a veres ruhás egyház-

;

tovább vontatják,

«mezzali

a

!

mezzali

!»

ismét

felhangzik

az

elébbi

zaj

:

XI.

(La Cocumella.)

•

Ha

laha

valaha vissza kellene vonulnom a világtól, ha va

számzetném

hazámból, ide jönnék napjaim utó-

a

hadát számlálni, a La Cocumellába.

Bolond szép

világ

sz, hús nyár, meleg tenger,

fölséges

korcsmárosok.* világjárás loglóét,

tél,

sziklák,

—

közepett.

emberek,

becsületes jó a szent

magányosság

Egy futamodásnyira (nem

a

épített hat emeletes

olcsó

—

egy-

pompás hote-

melyek mindig csordultig vannak angol

mint egy-egy német regényíró,

s

nem vetdik

más,

másféle tudós, a ki a

akarja látni.

Pedig ennek az egy vendéglnek a neve külön •

els

és

toilette-verseny, nyelvbábel, fény-

zés, pazarlás: a La Cocumellába pedig

nem

a

távgya-

de asthmaticusét véve) fekszik Sorrento,

muszka herczegekkel,

világot

virágos

tavasz,

leveg, gyönyörséges

életújító

Aztán ez

más hegyébe, hátába lekkel,

Gyümölcsterm

!

Hálából idejegyzem az árakat.

A La

Cocumellában egy igen kényelmes,

emeleti szoba, terrace-szal, reggeli, választás szerint,

hal órakor bséges, jó

íz

ebéd,

fel

mind együtt

2 frt

50 kr

délben villás lakoma,

i66

van írva minden térképen

maga

;

Olyan szk utczán lehet hozzá hogy még

alá kénytelen

szembe

a

menekülni

kényelem, tágas szobák,

tar-

mappán.

tozik (Sant-Agniello), az nincs a

között,

melyhez

a falu, a

jöv

jutni,

csupa kertfalak

gyalog ember

a kocsi ell.

Meglep

a

mi els beléptünknél kellemessé

szállást,

s

aztán

tisztaság,

jószív cse-

jól fülö kandallók,

lédség,

kapu

a

is

teszi az ide-

napról-napra jobban megszereti az em-

ber ezt a helyet.

A

utazás közben, hogy

nem

kinek tudniillik

az a czélja

minden nap háromszor mutassa be

Az

az új toilettjét. Itt ugyan nincs kinek.

átfutó vendé-

geken kívül három állandó törzstelepese van a Cocumellának,

a

kik évrl-évre

lini

német regényíró, H**

vel,

a ki szintén

Jelenleg

itt

a

töltik a telet.

nvérével,

festmúvészn,

ber-

és a nagynénjé-

és a mellett

három darabon dolgozik

is

Egy

drámaírón.

két vígjátékon és

:

egy tragédián. Daczára ennek igen jószív és kellemes

deln

:

Loreley ezüst fürtökkel.

collegialis viszonynál

Csakhogy

a

Természetes, hogy a

fogva rögtön barátságot kötöttünk.

mi törzsvendégeink nem vállalkoznak

bából kimenetelre soha.

Mi pedig úgy

éreztük

a szo-

itt

ma-

gunkat, mint a ki egyszerre háromfelé szeretne szaladni.

Minden szobánknak a

az ajtaja egy közös terracera nyilik,

mely nyáron verandául

lopsorok vannak, azokra

errl

szolgál;

feszítik ki a

a terraceról odalátni a

háta mögött vagyunk

oldalain

magas

osz-

vászonernyt. Es

Vezuvra, melynek most a

(úgy számítva,

hogy Nápoly

felé

i67

van fordítva az

magas, hófedte monte

arcza). Oldalvást a

Angelo, és alattunk köröskörül mindenütt narancs- és czitromligetek

—

nem

ligetek

erdk

!

!

zöld, sárga és bronzpiros gyümölcscsel.

romnak

annyiféle válfaját látjuk

nak, körtének, a tól

már javában

itt,

ér

megrakva aranyNarancsnak,

mint otthon az almá-

apró, lapos mandarin-

egész azokig a kobaknagyságú óriásokig, a

kezdve,

ünnepük

miket mózeshit polgártársaink valami nagy alkalmára hozatnak távol Levantéból. És ezek

minkkel

díszfácskák, a

tunk találkozni.

gyönyörség érett

czit-

hogy

felmászni,

gyümölcsöt kiválaszsza.

A

hogy

mellé ültetve,

olyan

itthon urasági díszkertekben szok-

Hanem nagy

minden vendégnek.

nem

a

terebély törzsek, a mikre az

ember

lev

Teljes szabadalma van rá

srn

oly

fák

a tetejében

vannak egymás

koronáik összeborulnak,

s

még

azonkívül nagy hosszú cseresznyefák nyúlnak ki közülük, a

miknek derekán kigyómódra tekergzik

venyige,

s

több ölnyi magasra emeli

kertek szélében egy-egy százados

fel

fel

a

szl-

a koronáját a

mandulafeny, mely-

nek tobozai akkorák mint egy kókuszdió. Azokat meg szokták sütni parázson, alul

s

akkor a felpattogó pikkelyek

kiszedhetk a jóiz mandulák. Az olasz köznépnek

ez ebéd

és

mulatság

akkorra megéhezik.

:

—

mire

De

jól

lakik

vele

az

ember,

különösen meglepett a cocu-

mellai narancsligetben a narancsfák gondozásának módja:

minden fának épen akkora a

koronája

s

a

föld

tála

van kerítve, a mekkora

sánczmagasra feltöltve körülötte.

i68

Aztán az a föld

czím

arra

föld

megpróbálom otthon

is

gyümölcsfáimmal Azért nincsen

A

itt

;

gondom, az

mert

;

itt

olyan esztend,

a

leányom

Svábhegyen a

a

a

nem

találom.

mikor rósz

volt az

lefutott a tengerhez,

hogy

ter-

tartanak ugar-évet. élvezet

horticulturalis

kellett sietnem,

jól

els

magá-

kizsémbeljem.

De

Aztán

kell

a tenger színe eltt perlekedni

is

camelia-

Ezt a rend-

észszernek

egészen

gyümölcsfák

a

alatt a

Utána

hát lehet is

is

míg nekem

ban.

mint minálunk

hogy az esvizet megtartsák.

magam

més volna

a

fajta,

árulnak kiló számra. Ezek a mély tálak

alatt

valók,

szert

olyan

is

!

a Cocumellában vezet, vagy garde des dames

!

Egye-

nesen a vendégl kertjébl visz alá az út a tengerhez.

Harmincz

magas

öl

sziklafal

k-mellvéddel

oldalában,

párkány ózva, majd tágas barlangokon keresztül vezetve.

Nagyjában természettl, részben emberi kéztl folyosók,

melyekbl kapu nagyságú szádak

vájt tágas

nyilnak a

szabadba, festi képét mutatva a tengernek és virányos partjainak.

Az

rekben csügg padmalyáról pora jain

;

egyik sziklaboltív magasából hosszú füzéalá

sr

a

klakó

sugarakban hull

látná

maga eltt

Ennél szebb valamit költ

A

míg

a boltozat

alá a sziklaforrás zá-

úgy hogy az ember, mintha egy ezüst hárfa húr-

keresztül

hatna

szaka-virág,

és

a

távoli

vidék képét.

fest együtt nem gondol-

ki.

sziklasikátorokon át kényelmesen lehet lejutni egész

a tengerpartig. Valahára egy igazi tengerpart, a hol neiij

109

zárja el mesterséges védgát a felséges

tl. Amott,

hol

nagy urat a

föld-

nehéz mólókról nézzük a tengert

a

mindig haragszik ránk, harsog, tombol, felénk köpköd, arczunkba csap

:

itten látjuk

játszik az emberrel.

Az

meg, hogy milyen kedélyes;

óriási

meredek

sziklafolt lábától,

kertek koronáznak,

melyet fenn a paloták,

terül csen-

des hajlásban egy széles fövényöböl, valódi aréna, melyet két oldalt kirúgó sziklacsompók zárnak

el

az

;

egyiknek

a tetején egy várromhoz hasonló szürke faltömeg, jobbról

balról

is,

vezetnek.

is,

A

mind

a

kettbe mély barlangok

nyilasai

fövénysík növénytelen, sima, beterítve azzal

a puha tengerfövénynyel, mely olyan fekete, mint a vas-

por

:

közte csigahéjak, égszínkék saepiák tekncskéi. Csak

a

közepén van egy roppant nagy kdarab

a

nézk

A

:

erkélyszék

számára.

tenger

nagyon kedélyes ma

másikat követi

a

:

egyik hullámsáncz a

;

mint a part közelébe

ér,

egyszerre

felágaskodik magasra, mint a gátugró paripa, felborzolja a

tajték-sörényét,

maga magán

s

átlátszó

azzal

elre

lódítja

messzire a hófehér

habot, végig a fövénysíkon, egész odáig, a hol s

bukik

lesz s aztán keresztül

mi

állunk,

megint visszaszalad.

Egy

hallható zizergés,

vény

elitta

elbb

volt.

Ez

kilökött

a zizergés a

elpattan, JÓKAi

a

:

s

a

következ perczben

hullámot,

tenger zenéje.

ennek a hangja semmi

Utazás egy sírdomb körül.

;

s

olyan száraz,

Ha

a fö-

mint

egy vízbuborék

de ha a

trillió

vízbu22

lyo

borék elpattan egyszerre, annak a hangja

Oh,

zene.

:

mint szeretem én a természetnek ezeket a halhatatlan

Mikor csendes szi estén

megfigyelni.

zenéit

talan jegenyefához

támaszkodom,

támaszt, a

minnek

hirtelen végig fuvall

s

a szél a levélárva ágakon, az olyan

lomb-

a

valami túlföldi zenét

Mem-

az eeolhárfáét hiszszük, vagy a

non-szobrokét.

Elkezdünk komázni

mondjuk:

ciHát

veszi a tréfát

;

nem

bainkat.

mely

Hogy nevetnek

múlva ismét írjuk

tovább kijönni

tudsz

megfelel a kötekedésre

habot zúdít felénk,

túlfut rajtunk,

s

elborítja a lá-

Esernynk

Pillanat

holyok

:

számára.

Már

is

bejár,

gyönyör nagy

az idt, mikor kisebb hullámot vet,

Hanem

a sziklaszéken

pá-

a

A

ten-

boltozaton keresztül

terítve tartja a barlang fenekét fövénynyel.

kifutni elle.

ott

tudniillik a

kik elég magasak felhágni a szikla-erkélyszékekre.

ger ide

múlva

!

Azok

barlangokat.

magasabb uraságok

Perez

már nincs

a nevünk. Mintha csak a népszerség volna a

!

végével bele-

a másik perczben

Aztán sorba látogatjuk

fel-

s

rajtunk a kis buborékok

száraz a fövény.

ismét ott van a hab,

?»

egyszerre olyan

s

neveinket jó mély vonásokkal.

a

Ingerkedve

a kedélyes istenséggel.

s

El kell lesni

hirtelen

befutni,

azért megteszi azt a tréfát,

hogy

ülket egyszer csak megkereszteli egy

talmas habtorlattal.

Az sem

árt

s

ha-

meg, csak mulatság.

Oh, mily jó volna gondtalan idkig így eltréfálkozni a semmivel.

Nem

gondolkozni semmirl,

nem

dolgozni

171

nem beszélni senkivel, nem tudni a világról semmit és nem kívánni semmit. Ugy hinának bennünsemmit,

hogy

ket,

Hanem

tenger lunaticusai».

(la

valami próza

hogy megéhezünk.

az,

pedig de szeretek vele

tudok

enni,

Az

egy asztalnál

belemerültem

és

ebédek rám

órai

nézve

is

meg

a

;

Ha azt

mahi-

Különösen ezek a

ám

masirozó katona

eszik.

dolgomba,

a

valóságos

Hiszen déltl hatig megéhezik vadász,

:

Csak akkor

ülni.

hogy már ebéd után vagyok.

szem,

is

éhség nálam ritka vendég

ha azt látom, hogy más

gamban vagvok

hat

mégis van a tenger mellett

robot

a favágó,

nem

de

tárgyai. a

zerge-

az íróasztal

rabszolgája.

Hanem

a tenger azt

is

meghozza

az éhséget.

:

A

már, hogyan lehet hat órakor ebédelni?

csengetyje

(«

úton,

Cocumella

remete harangja siketes vadonban

vet az ábrándozásoknak. Szaladunk

fel

hogy jókor érkezzünk, míg

el

az

!»)

ismers

nem

Ertem

véget szikla-

hül a leves.

Megismerkedünk kedélyes német szomszédjainkkal társaságukban elköltünk egy jóíz, igazi házias

meg

az

ebédet

;

beszélünk

asszuszlnek

úti tapasztalatainkat,

kilátásról,

mondják,

hogy

Német

k

kicsit

hanem

Bismarckról,

s

ta-

elmondjuk egymásnak az

beszélünk elragadtatással a barlangi

melynek varázsát

húrjai növelik.

hoteles,

módon szöllevelekbe

itteni

kargatva eltartási módjáról

egy

nem

s

a felülrl lehulló forrás víz-

barátaink és barátnink bámulva

soha sem látták

ezt,

pedig két esz-

172

tendö óta laknak

nem

látták.

híre,

se

Estére a

a

es

persze,

hogy

volt ott a forrásnak se

mi gyönyörségünkre mu-

után visszatér.)

gyönyör látványunk

is

Vezúv apó

meg-meg

volt.

világítá fellobbanó tüzével

még múlt évrl emlékezetes

Még most

is

lágy az ércztömeg

bokat dugnak bele togatóknak

—

Tiszta,

derit

szokatlan barátságosnak mutatkozott

geit s az oldalán vérvörös nyakláncz

tak a

Hát

be a felséges természet egy napra. (Valószín-

minden nagy

idnél

Csak

(!)

—

egész télen.

Másnap már nem

hamva

tatta azt

leg

itt

s

;

gomolygó

fstfelle-

gyanánt világítot-

legújabb lávapatakjai. a

kalauzok soldidara-

lávástul együtt ajándékozzák a lá-

egy frankért.

Éjszakára olajfával tüzeltünk a pompás kandallónkban.

XII.

(Egy

Másnap

át

kis régi

mese. Csónakút a magas tengeren

akarunk menni a regényes Amalfiba.

—

hát némber tervez:

épen

oda vezet

az

csúcs,

melynek

jelenleg elzüllött rint

nagyszer

csináltatják

utat

régi

Az

idáig

kolostor

koronázza

gyermekek számára menhely. Hír

kilátás esik róla a vidékre.

tünk tovább a Santa Agatánál, az

minden

ez elrontott

kis kirán-

Ez egy magas, kopár hegyegy

tetejét

nem

kocsival

:

tegyünk másfelé egy

«Deserto»-hoz.

a

:

Hanem

magas kormány végez». Most

a

lehet rajta járni. Tehát

dulást

át.)

vezet

es

Nem

sze-

mehet-

úgy elfogott

kilátást.

út

nagyon érdekes, hatalmas, hegy-

is

oldalba épített k-mellvédeivel, mély völgyeket áthidaló útcsarnokaival (viaduct) jelzik az

emelked

zeteikben.

;

a hegyoldalban elterül kertek

talajjal

együtt változó climát növény-

San Agniellohoz közel még

tek a narancsfa-tenyészetet fák be

de már a gyümölcsterhes

vannak takarva gyékényekkel,

oldalaikon, a

egy

;

diderg

mi olyan ízetlenné szép

asszony

folytatják a ker-

fölül és az északi

teszi a tájképet,

vállára

mintha

egy rongyos

szrt

174

dobnak: feljebb már elmarad

a narancsfa

dig kedvez az ég az olajfának és

még min-

de

;

szentjánoskenyérnek

egész oliva-pagonyok fedik a hegyoldalt ezüstzöld lombjaikkal

;

azután

az

felváltja

olajfát

most már hullófélben lev sárga lombbal is

vegyül az

mig

ilexszel,

árvafenynek

—

;

van mindenütt

hanem magasra

ez

:

Még

tatlan társa.

utoljára

gesztenye,

szelíd

a

feljebb az

;

átengedi a tért az

szl,

felfuttatott

az

minden magas faderéknak elválha-

Olaszországban

nem

ismerik a phyl-

loxerát.

.Tehát csak

Cocumellába.

vissza

A

térnünk ismét

kell

míg

ebéd ideje

az

jünk a mi közös ideálunkban,

gyönyörköd-

eljön,

tengerben

a

barátságos

a

;

—

odalenn

a sziklabarlangoknál.

Ah,

mások

ezúttal

vannak rajtunk

is

tengert éidekesnek találják

:

a

kívül,

kik a

csakhogy egészen más szem-

pontból. Halászok húzzák a hálót a két barlang közötti

öbölben. Tízen vannak

hullámokon

:

kett

bárkában

a

A míg

valamennyien.

alakok

bárka

még

a

neveket

magunkéit

kiket

messze jár

;

el,

id

;

—

írhatunk

hanem

megörökített

a

híres

hazai

a

Izmos,

mit fognak

fog bele

ide a sziklára, vagy akár a

Idtöltésképen a

jó

Nézzük

kifelé.

zsákmánynyal a partra teremtik

a hálót a

mi leülhetünk

nem

a

tánczol, orrával, farával fel- és lehánykódva,

nyolczan a két hosszú kötelet vontatják festi

mely

ül,

;

?

a

telni,

az alatt

puha fövénybe.

homoktáblára

:

—

nagy emberek neveit

népdal

(már

a

míg

a

'75

népdal maga

—

?

halt).

tartani

fogja-e

tiszteletben

lám

meg nem

is

Biz azokat

is

— Vájjon mindent

a

hallgass

kedves

ide,

neked valami mesét, a míg

Régen

.

.

.

nagyon régen

emberemlékezetet

hul-

nivelláló

csak úgy elsimította az egy nyal'

dosással, mint a vezetéknév nélküli

«Hát

ezeket inkább

.

a .

.

kifárasztó

(iRózá»-kat.

leányom

hadd mondok

:

halászok kihúzzák a hálót.

huszonöt

idk

már

éve

tehát

!

ugyanazon

eltt,

a

vidéken, a hol mi most járunk, széltében hangzott a vidám

magyar

dal,

a

körmönfont ers mondások,

idegen csak eltanulni szeret tlünk

maga

hat a

fhadi

de

;

le

a

miket

nem

az

fordít-

nyelvére. Itt a közelben, Nocerában, volt a

szállásuk

magyar vitézeknek,

a

kik

a

kijöttek

idegen földre, hogy egy számzött zászló körül csopor-

Magyar vezérük

tosuljanak.

Capitanatoban.

Amott

kegyetlen

rolta

vezér, czimborája

hse,

sül öt

volt

a hófedte

népet.

éveken

a

tiszta lett

a szinház

sötétség hatalmának a

szabadságért lelke-

Nápoly minden katonája nem

át sziklaoduiból kipusztítani.

hírhedett

elttük,

eladás

is

vitézeket,

rabló-hadakkal

két

Ekkor s

után.

— is

Hej,

azok elkészül-

hét

de volt

túl is az

bírta

ide küld-

Olvan

alatt.

utánuk az Abruzzok hegysége,

magyar fiúknak, innen Calabriából

félelmes rabló-

a

,

reactiónak, a

ték ellene azokat a magyar tek

hegyek mögött gyako-

pusztítva, égetve, gyilkolva

olasz

az parancsolt az egész

Crocco

hatalmát a

s

is

mint

becsülete a

Appenninákon

!

Még

jöttek hozzájuk küldöttségek, könyörögni,

176

hogy csak «egy falujukba

magyar légionáriust küldjenek

szál»

meg

az jobban

:

egy egész csapat nápolyi

minden

;

«éljen»-nel

vendégszeret

olasz

meg

nót

Kossuth

a

meg

nótáját,

mvészn

öltözött

fzte

a

fiaiknak

hittak

megérkezésükre.

azt a Klapka-roha-

Pannónia nemtjének

ama bizonyos négy

koszorút

három zöld halom czímere

fehér folyó és

homlo-

le

a színházban a Rákóczi-

a színpadon, díszeladásban

s

a

lett

Nocerában mindennap eljátszották indulót,

kevert «evivva'>

emberek

öreg

az

S aztán

körül.

ha jött egy magyar e halmok, e folyók országából,

annak sehol

kellett

azt ingyen

szállítá

kellett neki más,

kapott érte

minden

szállást,

úgy

kijött

b

ellátást,

még

s

lángoszlopaival

annak

!

.

.

.

.

keresni,

gálya,

a

ölelést

légiója

is

;

szívesen.

harsogó dob-,

lomha nyugalmából, hogy azon

bevilágította

a tüzes

éjjel

az

köveit, az

útjukat

Épen most huszonöt azt kérdezik

tlünk

itt

fölséges

esztendeje

1861 deczember havában .... Tenger

S mai napság

nem

Nápolyba, még a vén bolond

az estén a holdvilágig dobálta fel

üdvözlésükre,

nem

mint egy magyar vezérnek az útlevele

trombitaszóval a büszke is

vasút és

olasz

S mikor bevonult ez a hsök

Vezúv

vendéglt

váltani,

bilétet

mint

S a hová bevonultak,

ket, szép lányok törülgették

kukról a verítéket az

védelmezni,

azt

sbirró.

városban

faluban,

rivallás fogadta

ket,

fogja

a

id

!

.

.

ezen a vidéken,

mikor meghallják, hogy magyarul beszélünk, hogy «ugyebár,

ti

muszkák vagytok

!»

177

Mit

neve volt

Ez

Nem

a

?

alatt kivontatták a

volt

halászok a nagy, hosszú hálót.

benne semmi. Csak

közé akadva

egy-egy

milyenbl

megy egy

is

Kinek

írtunk erre a fövénylapra az imént?

is

tíz

hosszúságú

ujjnyi

kis,

csüggött a bogok

itt-ott

garasra.

—

bökle,

Hát még

a

a tenger

tud megcsalni

De

emberszakasztó munkával

—

—

már

én

sok ilyen üres hálót láttam

ekkora

kihúzatni a tengerbl

Föltettük a fejünkben, hogy

!

másnap reggel átkelünk

Capriba csónakon. Annyira lehet a Cocumellához, mint Siófok Füredhez

—

kétszer.

Lehetett volna ugyan

tanunk

kényelmesebb

visszakocsizni Nápolyba,

:

utat

onnan

s

is

válasz-

a korán reg-

gel a Santa-Luciából induló gzössel átlapátolni Capriba

de hát nekünk kellett ez a mulatság

:

—

csónakút

a

tengeren.

Este

(az

ebédnél)

dott a társaságunk

:

még egy azok

is

pár utazóval megszaporo-

németek

voltak. Barátságos,

szívélyes emberek.

Az son.

egyik épen most jött át Capriról, a postavitorlá-

(Az

kemény

is

útja

hullámok.

olyan

csak volt

:

:

nagy volt a

Hátha a német

tennk meg? Csak JÓKAI

evezs

bárka.) szél,

meg

az a különbség,

Utazás egy sírdomb körül.

Mondta,

hogy

magasan jártak

merte

hogy

tenni,

a

a

mi ne

németnek 23

a

178

hátába

meg nem

csak reggehg

Uj

nekünk meg szemközt fog

a szél,

fújt

asztaltársunk

gyomrunk van

s

milyen bátor

szárazon

ha azt

:

nem

ha

félünk

hajósokra

itteni

;

;

nehéz vihar készül

innen átvigyen valakit Capriba

akkor helybe

is

nyu-

mert

idjárásból (melyet jól ismer

akkor nincs

;

annyi arany a világon, a mennyiért vállalkoznék,

ket,

jó

olyan gyáva a

a tengeren,

látja az

hogy

tapasztalatból],

hogy

bennünket,

biztatott

godtan rábízhatjuk magunkat az a

ha

;

fordul,

a tengeri betegségtl

ez a nép,

fújni

:

ha már

Hanem

állít.

hogy

bennün-

elvisz

tengeri

betegség

ki jártam

már négy

a

ellen nincsen reczept.

Mit nekem a tengeri nyavalya ? a

Quarneronkon

viharban a mi

(a

kinek onnan jön

a

neve, hogy «Carnivoro» húsev, ember-elnyel), majd az

égbe

dobálta a

fel se

vettem.

tonunk

!

Hát még

De nem

azon olyan

nem

hullám a kis propelleres Syrénünket

kell

viharban,

s

«

magyar tenger »,

mi Bala-

a

azon nevetni. Jártam én

már

hogy a Kisfaludy gzös födelén

csak az utasok, de

betegséget kaptak,

a

még

a

kutyák

is

mind tengeri

egy jámbor keresked, mikor a tó

közepén jártunk, hanyattfeküdt a födélzetén, szétvetve

«Herr Capitán

a kezét-lábát:

Setzen's mich ans Land!')

!

«Hát

ich

fahr

nicht

weiter

!

emlékszel-e, ked-

arra

ves leányom, mikor olyan kicsike voltál, hogy az ölem-

ben

vittelek

a

dereglyébe,

mely

a

milyen hullámokat vetett a Balaton

gzösre ;

még

szállított,

a

gzhajó

179

maga

kapitánya

kanonok

is

velünk

is

jött a

dereglyén, melyet elre-hátra

forgatott a rendetlen járású torlat.

ték

;

«

Szent atyám

most mindjárt a paradicsomban leszünk

Deus

avertat

Erre

!»

te,

játékbábut a két kezedbl zásra, s

elkezded rebegni:

nyékben....

«

Egy derék

beleesett a hajóról a vízbe.

aztán

s «

«Quod

összetetted azokat imádko-

miatyánk,

ki

vagy a meny-

közepén megakadtál,

a

kiál-

leányom, kiejted a

kis

piczi

—

!»

!

esve fordítád felém az arczodat

s

"hogyan van

:

kétségbe!

jaj

nem

tudom tovább." Én aztán megmondtam. Mennyire megtetszett

meg a

ez a te kis imádságod

a jó Istennek

is

gzhajó párkányán

Mi ehhez

jó

papnak

de

;

mikor a dereglyébl feladtalak

álló

a kezeiddel tapsolva:

hát?

:

annak a

«jó

kapitánynak, a

hogy kiáltottad

dolog! jó a dolog!"

No

a Földközi tenger?

Megrendeltük másnap reggelre

a

négyevezs bárkát.

nem hogy megenyhült, vagy megfordult volna a szél, hanem még ersebb lett s egészen keletinek nyilatkozott. Az a jó azonban volt benne, Reggelre azonban

hogy az esfelhket mind elverte

az

égrl, a hegyek

mögé.

Valami csodahatású világításban volt felé futó

felhket megaranyozta

visszasugározták az átadta a völgynek tott világ

Hanem

:

;

a

a táj

;

a

hegyek

felkel nap, a felhk

aranyfényt a hegyoldalakra, a hegy

olyan volt

az,

mint egy aranyba már-

aranyossá vált hóhegyekkel. a

tenger haragos zöld volt. 23*

i8o

Ma

nehéz utunk

Azért ínég

A

hozzá készültünk.

is

szokás szerinti

lesz rajta.

coUatiót

útravaló

vendégls

fitthoni

csomagoltatott a szá-

munkra, a mire nagy szükség lehet ilyen nagy expedi-

Egy

tiónál.

szép tízesztends fiacskája

gyönyör

búcsú-ajándékul a leányomnak

csokrot hozott

rózsas

vala-

mennyi zsebünket megtömték narancscsal. Ellenben

a co-

sem feledtem

gnacos üveget

zsebembe

a

el

:

tenni.

így

felkészülve, neki indulánk az útnak, le a sziklabarlango-

kon

keresztül, a fövényöböhg.

Innen nyúlik be messze a tengerbe egy czölöpökre vert híd, melynél a bárkák

Ezúttal a tenger

is

ki szoktak kötni.

hídon.

túlcsapkodott a

három hajóslegénynyel,

ott tánczolt a híd

sem

ki tudjon kötni.

volt róla,

róz, a ki a

nagy

hogy

itt

czókmókunkat

mesterséggel,

hozta, annyit

hogy

egyenkint áthajigált a bárkába «

Tempó

barnapiros

arczú

tudott áthajigálni.

Derék,

negyedik

meg

:

szó

inat-

tudott tenni

táskát,

kosarat

már minket nem

de

;

közelében

A

köpenyeget,

Bárkánk, a

inverno» dörmögé fejcsóválva.

legény

volt.

Igazi

délolasz

typus.

—

Már most

mit csináljunk,

génél tiszteletünket tehessük?

—

Dehogy nem

Újra

fel

kellett

ád.

Megyünk

mennünk

a narancskertek között

Tasso márvány-szobrát

—

hogy

Ma nem

a sziklapartra

a házat,

felsé-

ád audientiát?

a «piccola marina »-ba.

Sorrentoba. s

a tenger

s

aztán végig

Futólag üdvözölve

melyben utolsó mene-

i8i

dékét kis

letértünk a

lelte,

kiköthöz.

A

bárkánk már akkor régen

megelzve bennünket

kgát

védett

van,

A

tak szállani.

meredek lépcszeten

a

tengeren.

melyrl

Itt

gzösök

a

ott várt ránk,

igen

széltl

jó,

csónakokba szok-

a kisebb

nagy kiköt

a sorrentoi

és halászbárkák

számára, odább van a nyugati öbölben.

Volt

egy

vitorlával

derék jó

kényelmes

bárkánk,

négy evezssel. Beszálltunk

és

és

tiszta,

elindultunk

s

Isten hírével.

Különösnek tnt

nem húzzák ben állva,

meg

a lapátot, és

aztán nincs

fel

is

nem

elttem, hogy

az

itt

evezsök

mint másutt, hanem tolják szem-

háttal ülve a

kormányosuk

:

csónak orrával. Ezért

az evezés

módjával adják

az irányt.

Min

fölséges

Sorrento

képe,

Egy kvé

kép bontakozott a

tenger

ki

fell,

vált phantasmagoria.

nemsokára elttünk

álomlátásnak.

beválik

Azok

a palotasorok,

lyek egvenesen a tengerbl látszanak felemelkedni

egyikbl zegzugos lépcstornáczok vezetnek vénypartig

:

le

;

me-

mind-

egész a fö-

udvaraik csupa Semiramis-kertek, némelyik-

nek a fundamentuma egész a tengerbe

kiépítve, torony-

magas bástyafalra könyököl rotundával ban a természet alkotta barlangok. végig

!

haladt a part

mentében,

A

s

;

mint a csónakunk

mélyen

a

az ssziklá-

átlátszó

víz

fenekén ott látjuk heverni a hajdani paloták ledlt oszlopait.

alant

Beszédessé vált evezsünk azt mondja, hogy ez ott

Torquato Tasso palotája volt

:

mely

sziklaalapjával

l82

együtt ledúlt a tengerbe. Festi szép a sziklákat

amott

itt

istenek

:

jenczek palotái hajdan

;

templomai

Neptunust),

«

:

fényz

Hercules »

ké-

megrizte

oszlopfejeiket szépen

a tengerfenék, a hová lekívánkoztak. «

romok koronázzák

—

«Pollius Félix »,

Végtl

háza volt talán?

végig

az egész kinyúló sziklanyelv, mely hosszú partot képez,

kvé

egy mythosnak a

barlangokba bejár a tenger

A

elenchusa.

vált

bemélyed

az egyiket a népajk

:

Johanna

királyn fürdjének nevezi.

S

a sziklaparton

végtl végig harsog a háborgó

ger hatalmas orgonája

csapkodnak

fel

Idáig csupa

Hanem

hullámok négy ölnyi magasan

a

a sima sziklákra.

gyönyörség

himbálása

bárka

:

ten-

olyan

volt a tengeri csónakút

volt,

mint

a

a sirének szikláinak nevezett bérczszigetet ;

ott

a

bölcsringatás.

aztán a mint elhagytuk az elfokot,

a nyilt vizegyetemre

;

;

s

elkerültük

s

kijutottunk

tudtuk azután meg, hogy mi az

a tenger f

egy

Fölséges

látvány.

Egy él

istenség,

a

maga

országában.

A

legels

érzés, a

a láthatártalan

mi elveszi

maga

világot látja

az embert,

mikor

ezt

eltt, a saját semmi-

ségének az érzete, a tengeren nincs nagy ember. Hiába

mondtad arczod

is

Mikor

azt te, világ ura:

«Csesarem vehis

!»

azért a te

olyan sápatag volt, mint a rabszolgádé. látod

hegyormot, mely

magad

felé

jönni azt a hatalmas

él

amint közelebb jön, eltakarja eltted

i83

a

átlátszóvá

kilátást,

menekülés

eltte

:

mint egy üveghegy

lesz,

csak az a védelem,

dióhéj-jármvedet az orrával fordítani.

Pillanat

eltt

megnyílni

örvényt,

egy

csónakod

homorú

s

lesikamlik

a

melynek

még

a

csak a

fala fia

milyen

Héj,

vízhegy,

víz.

Aztán

mély,

megint

:

a

sötétkék

gyorsan,

fenekére

akkor egyszerre eltnik elled a világ

felé

magad

azután látsz

völgyet,

te

nyergében

ott ülsz a

Leviathánnak, felkapott sebesen,

a

azt

hullám dereka

kell a

múlva már

hogy

nincs

:

s

börtönben vagy,

Ez

a magasba.

fel

volt a hullámnak, de amott jön az anyja

fodrot

hanem

tett

fel

a kontyára

Ez már nem

!

hegyláncz, tajtékból a gerinczcsompói

a nagy fekete fehér sirályok víjjongva repkednek eltte.

Ez már nem csak fényes,

zöld

felhajít

boltozatot

bennünket, de ágaskodtában

emel a fejünk

fölé,

s

keresztül

csap rajtunk.

Hahaha Ez !

jól esett.

S így jön egyik

A

torlat a

sirályok visszakaczagnak.

másik után.

Hát mikor egy felh támad olyan, felénk,

fel

a

láthatáron

mintha a tenger mélyébl szállna

fel,

hogy mint két malomk, a két elem

s

!

Az

jönne

szörnye

összemorzsoljon bennünket.

A s

hajósok teljes erejükkel neki feküsznek a lapátnak

nyomják, törik

az utasokat:

gio per

kem!*)

me

!»

a

hullámot,

nCorragio per

voi,

egymást

biztatva,

meg

maccaroni con formag-

("Bátorság nektek,

sajtos

makaróni ne-

i84

Hát

hiszen

meg

lesz az a

makaróni con formaggio, csak

a corragio kitartson odáig.

Hanem embert

szó

hát,

lassankint

mi

a

mégis

szó,

valami

csak

szokatlan

elveszi

az

megszontyolodás,

mikor az a hullám hátán való táncz huzamosb ideig kezd

Csak még sem Balaton

tartani.

ez

!

Egyszer csak elkezd az embernek

gyomra gondol-

a

kodni.

De mi hogy

patvar szüksége

a

gondolkozzék?

van

Az

gyomornak

a

dolga

hogy emész-

az,

szen, a fej dolga a gondolkozás. Lássuk,

arra,

hogy tudják-e

capacitálni egymást?

Már

három

közel

órája volt,

hogy

tünk,

folyvást szél ellenében. Capri

esett,

s

bl

a

még

olyan

nem

házakat

kellett eveznünk, a

távol volt, lehetett

tengeren evez-

a

oldalvást északnak

hogy

kék silhouttejé-

a

kivenni.

Egész odáig

milyen magasan a sziget

áll

kor aztán a hajósok abba hagyták az evezést, ték a vitorlát a

kormányt,

a legvénebb

;

akkor

s

aztán

beállította a

oldalt

már

betegségnek valaki,

kifeszítet-

fogva

a

el

A

a

Meggyzdésem

baccillusa a félelem.

már benne van

!

szerint

A

szelet,

hullámok

Ez még

oldalt tánczoltatták a hajónkat.

alávalóbb mulatság.

a mi-

csónak farába

vitorlával haladt a sajkánk felfelé, Caprinak.

aztán most

;

fel

a

tengeri

megijed

mint

Tehát nem félni, ez a prophyla-

cticum.

De

hát

hogy

is

lehetne

félni

a

tengeren

?

Mitl

?

i85

A

haláltól

meg

nek

Hát nem vagyunk

?

philosophok f

megtörténik.

történni, az

kell

e

Ha

prsedestinálva abban a nagy könyvben, abban

A

mi-

így

volt

meg

kell

nyugodni.

A

haláltól félni

szor

magasztaltuk

Hát nem vagyunk-e költk eltt

perezre

használt

Hány-

ábrázatát

s

;

megrettenünk-e

megjelen,

philosophia

a

Hanem

idegek elcsendesültek.

poézis

és

késbb már

aztán

az

:

a fej

kezdett kóvályogni.

A

tatárba

Nem a

dicsséges

?

?

Egy

is

halál

a

fel

magunk

most mikor

tle

!

is

!

tudunk-e

Hát

elhagyott bennünket a

magyar közmondás

(nem

belle

lesz

bohéméhez?

ilyen

tréfálni

hall

czigány

(la

:

hát mi

s

Megálljatok!

helyen

nem

?

humorunk f

Hát mit mond

nem hal

a

vízbe

tartozunk-e a dics

Egy adoma

eszembe

jutott

épen most. Ezeltt negyven esztendvel történt

az,

hogy

a budapesti lánczhíd oszlopaira felhúzták a tartó lánczokat,

e

Széchenyi István jelenlétében. Tömérdek nép nézte

látványt

sem

a

két

partról.

volt a mai k-rakpart,

Ezeknek

az

egyikén

nagy roppanás hangzik

mikor már

a

;

jegyzje. a vontató

ércztömeg JÓKAI

:

egyszerre

Utazás egy sírdomb körül.

pesti oldalon

késbb 1849-ben Egyszer

s

csak

gép kereke

nagy emelö-láncz egészen

a középoszlop magasságáig,

a

hanem szemétlerakó dombok. Csernus,

állt

képviselház

debreczeni

Még akkor

fel

a

egy

eltörött,

volt vontatva

akkor ez az egész roppant

alázuhant a

Dunába

:

s

ez által 24

i86

oly óriási hulláincsapást idézett el, hogy a kétfelé csapó

folyam lesodorta a medrébe a parthoz közel ket

néz-

álló

többeket úgy kellett mentöcsolnakokkal kiszaba-

:

Ezek közt

dítani.

volt Csernus

Mikor partra húzták^

is.

tréfára vette a dolgot, idézve a latin

mondást

:

«

Oiiem

dii pendere jubent,

non mergitur aquis« («A

kit az

Isten akasztani szánt,

nem

Min

végze-

profetia volt ez

tes

gativám

No a

!

fullad a vizbe!»)

Hát nekem

elévült-e ez a praero-

?

ez az anecdota

nem

volt épen alkalmas arra,

hogy

gyomor nyugtalanságát megszüntesse. hogy az orrom, meg

Ereztem,

a

fülem kezd hideg

lenni.

No

mi ez

hát

Félelem talán ? Soha sem ismertem

?

azt (az élet miatt).

Hát nem vagyunk-e keresztyének?

Nem

túlvilágot?

hiszszük-e

kívánatosnak

azontúl az:

tam

perczig tart

fölfelé

Utána »

«

Aztán temetési

posnák

az

pompát a

!

tartjuk-e

szépnek,

átlátszó ablak választ

csak a hullámsírban lefelé

s

Hát nem derék dolog volna itt

vagyok már; nem marad-

!

a fölséges

le

égbe

sietni; dásd,

sokáig

el

Nem

Lám, most csak egy

?

Egy

tle.

el

a

;

lovas

nemzetemnek az

én

is

utolsó

rendrök

a

megtakarítanék egy

járatomnál

tisztelt

nem

ta-

publicum tyúk-

szemeit.

Olyan szép

No

ezzel

sír a

hullám

...

ugyan megkönnyebbítettem a szívemet; ha-

nem

egyúttal a

gyomrom

vágyott a megkönnyebbü-

is

lésre.

Kezdtem

az eget sárgának látni, a tengert pedig

ve-

resnek.

De azért sem hagyom magam legyzni. Ha nem használt appellálni a phtlosophiára,

a poézisre,

még van egy ersség. Mit? Hát nem vagyunk-e magyarok? Hát ezek

a humorra, a hitre,

az

idegenek nevessenek én rajtam, hogy gyöngének láttak

Egyszer

hallottam

!

egy öreg huszárrnagytól azt az

adomát, hogv a franczia háborúban egy magyar huszár viadalban egy franczia

lovas chasseurrel.

összeakadt

a

Keményen

attakirozott a huszár, de a franczia

ellenállt

;

nem

birta

legyzni

elkeríti a huszár

sel,

czifrán

karikára kunkorodott farka a franczia parírozni sehogy

No

hát

Tarrrka

Probavi

A

!

:

nem tudom-e én !

vitézül

ekkor végs nekitürközés-

;

nagy

is

»

—

:

«

tarka kutya kurta

De már

ezt

nem

tudta

capitulált, átadta a kardját. is

azt a huszár-tempót?

etcaetera. et sucessit.

chauvinismus használt. Azzal, hogy nemzeti becsü-

letkérdést csináltam a dologból, csakugyan szerencsésen

elvertem magamtól a tengeri betegséget.

Ajánlhatom helyzetbe jó

ersen

falusi

jut.

ezt a receptet

Csak

«azti>

elkeríteni.

kuruzsló

mindenkinek, a

hasonló

ki

a fentebbi huszármondást kell

Azonban hozzá teszem,

a mit

feljegyzett a hideglelés-gyógyító

a

töltött

i88

káposztáról: hogy ez halál

I)

kovácsnak

:

orvosság, szabónak:

.

Éppen sziget

«

delet harangoztak Anacapriban, mikor a Capri-

kikötjében partra segítettem

ugy-e, hogy "jó a dolog, jó a dolog

!»

a leányomat.

No

XIII.

(Capri,

—

Tiberíus palotája,

vagyunk,

Itt

A

—

hol

a

a

taczetták,

világ

—

az én szivárványom.)

központja volt valaha.

római császárok korát látjuk magunk eltt.

világtörténet és

irattekercsek volt.

Itt

mesemondás faragott

és

!

Egy nehéz

Regény,

álom, melyre

kövek esküsznek,

hogy igaz

zték egymást

ezen a kis magányos szigeten

a

viziói.

A

világ ura, Tiberius csesar, tizenkét palotával ékesíté

e kis szigetmagányt,

fel

selte

a

:

maga

Jve

középs lakott:

Caesar

volt

a földi

habét. »

mindegyik egy

isten nevét vi-

az atya istené, Jupiteré. isten.

(Osztva

Abban

nDivisum impérium cum az

országlás,

a császár és

Jupiter közt.i Volt módja benne istennek lenni. Diadal-

mas

seregei

a világ

minden népét behódították

arany a három világrészben sietett,

hogy az

termett,

mind

az

népnek szórta

vész, árvíz elpusztított

jed

a

mi

hozzá

arczképét viselve térjen vissza a né-

pek közé. S tudott az aranynyal bánni Ínséges

:

tele

kézzel,

isten

módra

ha földrengés, tz-

egy várost három világrészre

birodalmában, maga felépítteté újra

;

ter-

ha éhinség

s

190

miserorum sanyargatá

a vele együtt járó pellagra pet, hozatta

gabonát

számára gazdag Egyiptomból hajóteherrel a

Katonáinak

ingyen.

osztotta

s

vértjén ragyogott az arany és ezüst kinyujtá, áldás hullott

hová

a

s

—

hagyott utódaira.

merre a kezét

a

s

paradi-

millió forintnyi kincset

Es mégis átkozott

mig csak ember emlékezete

nem

;

mell-

sisakján,

a lábát letette,

csom támadt. Halála után négyszáz

Leírni

a né-

lesz a neve,

a

tart.

elmondani csak bizalmas

lehet, suttogva

embereknek, négy szem között, a rémjeleneteket, miket

Róma S

császárja Capriban végig álmodott.

álmoknak még roszabb való

a rósz

A

(íjut,

ha marad ») Sejanussal

Maga

kodott a világ

fölött.

mythosi

a ki egyszer,

a

(nem Jupiterrel

császár megosztá a hatalmát

nak csak

dalia,

midn

jával fel tudta tartani

ne

zuhanjon.

dl

a

Ezt a

ural-

:

egy

a földrengés ott lepte

alatt,

oszlopot,

daliát

hse

an-

!

nevében ez

:

egy epopoeia

egy összeomló porticus

Caesart

fejére

is

volt a szülje.

két sámsoni kar-

hogy

a

caesar

megszerette Tiberiiis

Drususnak, a neje, a Venustól minden bájakkal

fiának

felékesített Livilla.

Drusus

—

a világbirodalom

leend

örököse

—

elébb,

a szép asszony szeme eltt ütötte arczul Seja-

nust.

s

A

nem

trte,

herculesi

hs

hogy

a felesége

eltrte a csesar

de megfizetett érte Livilla

;

míg kiköhögte

fiától a

s

a lelkét.

a csesar

A

fia

meg

pofont

görög orvosával lassan

vasztó mérget adatott férjének, kínlódott,

koronázza

elsor-

éveken

át

szép Livilla aztán

191

szerethette Sejanust. ez

nem

S még voltak Rómában,

Furak,

tetszett.

még

a kik

Ezeknek mind pusztulniok

erkölcsöt.

tartották a hajdani

Árulkodás,

kellett.

bevádolás hurczolta vérpadra az ország

titkos és nyilt

legnemesebb

kiknek

a

Sejanus haragja ell csak az öngyil-

fiait.

kosság adott menedéket. Tiberiusnak egész nap az volt a

gyönyörsége, hogy

badelv

írót

körülvette

mindenki és

A

halálítéleteket írjon alá.

sza-

megégették a munkájával együtt. Tiberiust

a félt

hizelked gylölet, tle, és

undorodott tle.

a

lábcsókoló árulás

mindenkitl. Szomjúzta a

Kívánta

és utálta a kéjt,

vért,

má-

és a

mort.

Ez a

kiváltságos betegsége a hatalmasoknak

;

t

lom, a világgylölet, a tehetetlen vágy hozta

Mennyi

riba.

lem

és vérengzés

kortársai,

rakott

A

hihetetlent, a fényzés,

mink

által

leírt

dobzódó lakomák,

végén

illatár

boltozatairól

lakmározókra. Mindennap

új

rózsának, vagy szép leánynak

a leányt

is.

el

;

s

a szakács-

szörnyetegei,

miknek

permetezett

virág hervadt el

mának, ledobták a legmagasabb

meg

a förte-

egymást.

váltogatták

de

terem

Cap-

ez elefántcsonttal és drágakövekkel ki-

mvészetnek nem remekei, a

pompa,

ide

milyen mesebeli változatait regélik

csarnokokban éjjel-nappal

Trimalchio

a

az életuna-

:

alá

a

nevezték

mikor vége volt a lakoszikláról,

Csak egy ember volt az

a virágot

élete

fell

is,

biz-

tos Capraeában, a csillagjós, a kinek a számára a caesar

egv holdboszantó magas csillagvizsgáló tornyot építte-

192

még egy állat egy szelídített óriáskigyó, melyet minden nap maga etetett, s ezzel kísértette magát sétáiban. Másnak a hségében nem bízott.

tett

;

és

:

Es Sejanus még

A

zúgolódók

is

itt

fajtája kifogyhatatlan.

nemeit a kivégzésnek

még mindig nem Livillának,

—

nyiltan. állt

!

—

meg

Jó idtöltés

az engedélyt

Pedig már annyit megöletett,

Végre

hogy

kitalálta,

ki

a

Tiberius

özvegyének,

fia

—

nül mehessen

hogy Sejanushoz

volt, új

—

számukra.

találni ki a

adta

íratott vele alá.

halálítéleteket

egész

útjában

a ki

legfbb akadály

Agrippina (nem az a szebbik, hanem a jobbikj, Germanicus szigorú erkölcs özvegye. Ezt vádolá be a sziget ura eltt,

rá a

elég

:

hogy

aranyért

nemes római

csesar

a

nt

—

a

nyomorult

a

:

volt

számzé

Tiberius

egy puszta szigetre

lictor, a ki hajóra vitte,

Tanú

életére tör.

kapni.

lehetett

Capri

hslelk matronának

a dula-

kodás közben kiütötte az egyik szemét. Szégyenében keservében

Agrippina éhséggel ölte

aztán czélhoz jutott Sejanus gától

;

—

a nemesis boszuló karja közé.

— Az

S épen

villa volt az,

a

fiát

—

és

adott pofon miatt,

Sejanus magát a caesart kiáltatni talált.

A

ki a

megmérgezteté

még is

a

fel-

hogy

Li-

Sejanusnak

annál roszabbat

meg

n

eltaszított

caesart s elárulá eltte,

ki

is,

akarja buktatni,

s

praetorianusok által uralkodónak.

capraeai Jupiternek

ma-

ezzel futott

kereste Caprasában a a

Ekkor

magát.

régi nejét eltaszíthatá

elvehette feleségül.

s Liviilát

el

és

még mennykövei

is

hogy magát

Ez

jól

voltak.

193

Egy

reggel Sejanus,

midn

a tanácsba lépett,

maga eltt

megbízottját, Macrot, találta sul,

Regulus

melyet Tiberius adott

A

lictorok

Macro

még mindenható

zsarnok,

ma mindenkitl

tályosa ellen.

hívei voltak,

Róma

kötözve hurczoltatott végig

börtönig tartó diadalutjában,

halálítéletét

a

s

a

tegnap

elhagyva, meg-

piaczain,

s

láthatá a

hogy döntik

le

az életé-

ben emelt szobrait az állványaikról. Gyors pere

Még

az nap megfojtották a börtönében

a testét a piaczra

három

ott hevert

;

néptl, mely

s

nap, megrugdalva,

nem

attól a

szott eltte.

Liviilát elküldték az anyjához,

lal ölte

Ekkor

a lányát (annyi

rég porban csús

a szigorú

vérontásnak okozóját) éhhalál-

meg. aztán megfordult a koczka.

üldözk.

lettek

volt.

aztán kidobták

megcsúfolva

római nö

;

hatalmának osz-

kegyencze,

ki

a ki az új con-

;

eltte

felolvastatá

által

csesar

a

nus párthívei

A

által

Az üldözöttekbl

kiknek a családja gyászt tartott a Sejamegöletett tagja miatt

bukott ellenség hozzátartozóin,

s

újra

;

boszút

kezddött

állt a

a bevá-

dolás, árulkodás, az öngyilkosságok és kivégzések szaka-

Es

datlan sora.

uralkodónak ismét minden-

a capraeai

napi foglalkozása volt a halálítéletek aláírása. Volt egy napja, a

mikor csoportostul

szerre húsz

írta alá a

kivégzéseket

:

egy-

ember számára. Ez már igazán ünnepnap

r

lehetett.

Es közben folytak

Egy napon

a

természetcsúfoló orgiák.

aztán az történt, hogy a nagy

csillagvizs-

gáló torony magától, minden ok nélkül összedlt, JÓKAI

:

Utazás egy sírdomb körüL

maga 25

194

alá

temetve az astrologust

gonoszabb ennél, hogy

is.

s

h

a caesar egyetlen

óriás kigyót halva találta a kerti úton

ján ki

—

Gonosz omen!»

«

:

Még

•

barátját, az

a holt állat szá-

be jártak a nagy veres hangyák, melyek más-

kor a csesar mulattatására kikötözött rabnket szoktak halálra marni.

A

megrettent,

csesar

sem teje

Nem

használt

baziliszk szeme, ;

meg

halála

rém ell márványbörtönébe

get, futott a

szeroskadt.

hogy

érzé,

sem

:

órája közelfél

úton

ösz-

már neki semmi csodaszer

czethal ambrája,

sem szz leány

kellett ismerkednie a Styxszel.

Hívei, köztük Macro, összegyltek halálos ágya körül s

míg

várták,

hezen akart

ráállni.

Mikor már meg a szemeit

halok

—

s

Macro,

jobb

létre szenderülni.

a

egyszer fölnyitotta

«nondum moriar

!»

(dNem

!»)

gája,

Aztán

:

bizony csak meghalsz s

még

volt halva,

elkezdett kiabálni

még meg

De

Ne-

átadja lelkét az alvilági kalauzoknak.

!

—

monda

rá

h

szol-

letakarva a száját vánkossal, segített neki

szájába dugta az obolust, a mivel kifizetheti

Charont. Jupiter villájában

most a tehenek bgnek. Tiberius

palotájának a csarnoka a

istálló.

A

hol a világ ura egykor

legnemesebb vért pazarolta, most egy tehenész köpüli

a vajat. Itt állok a

magas

szikla

ormán, melyet a népajk

ma

195

is

Tiberius «szökellójének»* nevez. Innen taszították alá

megunt

a

alatt

is

kegyencznket.

Még

késbbi császárok

a

egy-egy szép vétkez, ki a római aranyos

gyémántos öreg

ságot (és a

trottyokat) botrányos

fiatal-

módon

csábitá gonosz életre, ide lett küldve a Salto di Tiberiora.

Alant,

jönnek

ezer

és

mélységben, a tenger

láb

Ha

múlnak.

hullámfodrai

egy követ lehajítunk, egy sap-

phicust lehet utána elmondani, míg csattanása felhangzik.

Sapphicust? Miért jut eszembe épen Sappho? öt csábította

a

mikor a szédít

tenger,

is

így

meredélyrl

alá-

tekintett.

Ez

a szédülés a magasban, valami emberfölötti érzés.

Nekem teljes

elkezd az agyam égni

s

a szívemet valami kéj-

fájdalom csiklandja ilyenkor.

Egyszer,

nagyon

koromban

fiatal

történt

az,

komáromi hitsorsosaim egy roppant magas tornyot tettek, óriási réztetvel.

a világon sehol a

;

Ekkora

hogy épí-

kálvinista torony nincs

még Debreczenben sem. Hanem mikor

három öreg harangot

feltették

a

haranglábakra,

s

elkezdték a harangot meghúzni, akkor vette észre min-

denki nagy rémülettel, hogy a torony csóválja a Alulról, az utczáról lehetett látni,

lev aranygombos

csillag

Nagybányai

szó:

«Pintye

a tetején

majd délnek, majd északnak,

mint valami sugár jegenye

*

hogy bókol

fejét.

a

szélben.** Azt mondták,

Gregor szökelljen (meredély, a melyrl

alá-

ugrott).

**

Megnyugtatásul mondhatom, hogy nem soká

tartott ez az ingadozás.

Valami 25*

196

hogy

valami csodálatos

az

olyankor fenn lenni

érzés,

mozgó toronyban. Hogy ne lopóztam volna

a

én

is,

hogy megismerkedjem

leírhatatlan.

De

lev

jobbra-balra himbálni látszanak.

;

Két

szilárd

ez az érzés valami

kalap, mint perczinga,

lev házak elre-hátra vesz ert az emberi idege-

az alant

érzés

ken egyszerre. Rettegünk

az

égtl

vágyódunk a

s

földre.

Elfeledünk mindent, a mi a világhoz köt bennünket.

tudunk semmit

hogy

s

vannak

s

valami

Egy kimondhatatlan

gyönyör után,

állja el

úgy

biztat,

hogy

vágy, valami ismeretlen

minden érzékeinket

s

Jó szerencse, ha valaki megragadja

felettünk.

Nem

szeretnénk tudni mindent. Azt hiszszük,

szárnyaink

repüljünk.

fel

Mikor a harangok zúgó bimm-bammja mellett

elkezd az alattunk

mozogni

vele.

hát

úrrá

lesz

a kezün-

ket.

már

((Szálljon

le

onnan,

apus,

nézze

milyen

szép

tazettákat szedtem." ((Igazán

Linné

szép

tazetták,

leányom.

Nálunk áprilban

szerint.

Narcissus

Tazetta,

nyilnak, Capriban

már

mostan. Itt

voltatok

mind

a heten f

Még nem megyek. Hátha még veszik valami hasznomat ide alant. — De bizony mondom, nem jó lett

volna ezt az utazást Caprinál kezdenem.

Elhagyom okos ember

a sziget leírását hogy meg

kitalálta,

plom homlokfalával,

s

arra

;

a mit az

kell fordítani

megsznt a

enyimnél avatot-

a haranglábakat,

veszedelem.

szemben a tem-

197

tabb tollak annyiszor és oly szépen lerajzoltak. Hiszen

elre megmondtam, hogy csak magamról fogok

Még sem

a (igrotta

külföldet

a

úr,

bassistája

a,

a

bejárt

úgy jártam

lagúnák városát meglátogaták,

tát

megszemlélni:

úr

—

mvészi

«Nem mék

t

ban

is

színre lássam

mikor

a

;

már

láttam

biz én

!»

—

monda Hody

de

nem

lehetett

hullám ilyen magasan

belemenni. S eként

angolokkal

és

nekem

:

mert

a

hogy színrl-

bele,

nem engedte

a tenger

jár,

is,

muszkákkal

;

kék barlangot panorámá-

a

elmentem volna

azért mégis

;

fel-

már panorámában."

láttam én azt

és

is

a hírhedett doge-palo-

Egészen épen így nem történt velem a dolog

ámbátor

Hody

mint

vele,

magyar énekes-társaság derék

hogy menjen velük

társai,

(I

is

velenczei dogé palotájával. Mikor

krútjukban hívták

d'azura", a tündérszép kék barlangról

Különben

szólok.

beszélni.

nem

;

lehet csónakkal

gzhajóval

jött nápolyi

kékbarlang-látatlan

együtt,

kellett visszatérnem.

A

kék barlangot különben nagy veszedelem fenye-

A fölötte lev telek és azon épült villa kaié. A yankee azt tartja, hogy e jognál

geti.

darab föld egész

le

a

a

saját

folyik.

tulajdonának

Már most

ha a biróság

is

az.

a

vallja

az amerikai

Capri városa ellenben barlangot.

le a

E

fölött

per

fenyegetzik, hogy

azzal

ellene dönti el a pert

egy nagy lyukat fúrat

fogva az a

központjáig mind az övé,

föld

annálfogva a kék barlang

egy ameri-

a

:

barlangig

;

s

maga telkérl a mint

abba a

198

világosság felülrl behatol, vége van minden kék dics-

ségnek. Megteszi, a mennyi esze van

No

nem

ha

de

kaptunk

szárazföldi

Mikor

szebb

valami

helyette

egy szivárványt

meg

láthattuk

tengeren

a

és

barlangot,

ritkább

látványt

ilyenrl

:

fogalma

nincs

embernek.

gzhajóval visszatértünk

a nápolyi

üresen eresztettük vissza Sorrentóba

nem

kék

a

belle

kérek

azonban nem

sokára

ekkor kitzött

a

szép volt

Sorrentón

másodszor),

bennünket egy hatalmas zápor

:

;

csolnakot

(a

utolért

túl

mely Capri fell

elvonult a

de

az,

Monté Angelo

jött

felé,

:

s

hegyek mögül a leáldozó nap.

bajaei

Erre az egész égboltot áthidalta egy ragyogó szivárvány, a «

minhöz

hasonlót

istenek hídja ».

abban,

és

arczába

Nem

olyan

nem

én

hogy

vetett

soha.

Valóságos

de hetvenhét szín ragyogott

hét,

lánggal,

viszsugárt

láttam

hol

a

s

belenéz

a

az

emberek

egyik szivárvány

elvégzdött, megfordított színsávjaival kezddött a második,

és

így

az

fel

fel,

végtelen

ég

fénykör a másikat felváltva

;

s

aztán ez az egész csoda-

tünemény

visszatükrözött a tenger felszínén

egy egész

teljes

terébl

volt,

mint

a

sorrentói

tünedeztek raja

a

elé.

vitorlás

;

úgy,

hogy

«kör» ragyogott elttünk, lánggal

minden színpompában olyan

egyik

magasáig,

a

A

:

s

e

körnek

megolvadt házak,

tenger

a

arany,

kertek

bels

ég

szérje

melynek

hát-

zománczszinekben

lecsendesült

volt

halászbárkáknak repdesett

s

fölötte,

egész s

a

199

hogy

vitorlák

e

kékre,

lebegtek, a

szivárvány egyes

a

csodavilágítástól

"x

pirosra lettek festve fel,

lakói.

az én lehetetlen

Csak

keresztül

beragyogott arczok úgy tntek

mint egy más világ

íme

sárgára,

zöldre,

színein

hiányzott

álmom

!

—

belle.

Hátha még

az

is

megjön.

Soha életemben ennél szebbet nem

láttam.

Es

ezzel

bezárom.

Most már vágyom

haza.

Vágyom

az íróasztalom mellé.

Ha

a

ezt

dolgot megírtam

annak a síremléknek rendeltem

Az

a

írói díjat pedig, a

:

ez

talán

;

ez,

a

oda teszem melyet meg-

tetszeni fog Neki.

—

mit a kiadómtól kapok érte, felosz-

tom azon jótékony negyletek tagja volt

a kéziratot

fundamentumába,

a

számára

:

között,

melyeknek

oly

h

bizonyosan tudom, hogy tetszeni fog Neki.

^4^!

.Si^

"fy.m

PH 3261 U8

Jókai, M6r Utazás egy sirdomb kÖrtil

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

r^..

^TTr^

íOs:íii!i;íii,j;>.)i

g

MMil

i

iMplWÉ

jl

M

lI

WMMf >ÚM>te»i«*W>nMa

í

HMIMM|«MMÍ«i«

íjiiU

rf''í:i'^'''-' iííffif;tf

sÜ