!"# $% & az állattartásról Szentendre Város Önkormányzat Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartással kapcsolatos helyi szabályok megalkotása, közegészségügyi és egyéb közösségi érdekek érvényesítése céljából a város területén folytatható állattartásról az alábbi rendeletet alkotja.
I. Általános és értelmez rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentendre város közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fióktelephellyel rendelkez azon jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: állattartókra), akik tulajdonában (használatában, kezelésében) lév ingatlanon állat él. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel m köd állatfelvásárló telepre, lósporttelepre, nagyüzemi állattenyészt és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi-kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására. 2. § (1) A város területén állatot tartani – a hatályos állat-egészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi szabályok betartásával, valamint Szentendre város általános rendezési terve (a továbbiakban: ÁRT) el írásaira tekintettel – jelen rendeletben meghatározott el írások figyelembevételével –, jelen rendelet mellékleteiben meghatározott övezeti besorolásban rögzített módon lehet. (2) A város területe állattartás szempontjából a) belterületre, ezen belül − városközpontra (m emlék jelent ség terület, helyi védelemben részesül terület), (l. sz. melléklet) − lakótelepekre, (1. sz. melléklet), − családi házas övezetekre, − üdül területekre (+ ÁRT szerinti vegyes övezet). b) külterületre oszlik.
2
(3) E rendelet alkalmazásában az állatok csoportosítása a következ : I. Haszonállatok: a) nagytest haszonállatok (ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly), b) közepes-test haszonállatok (sertés, juh, kecske), c) kistest haszonállatok (házinyúl, baromfi, galamb, nutria, stb.). II. Kedvtelésb l tartott állatok: a) eb, b) macska, c) egyéb/díszállatok, hüll k, madarak, stb. (4) Nem min sül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt 1-2 napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi.
II. Az állattartás szabályai Haszonállatok tartása és elhelyezése
Külterületi tartás 3. § Haszonállatok a város külterületén számbeli korlátozás nélkül tarthatóak, figyelemmel a magasabb színt jogszabályok állattartásra vonatkozó el írásaira, illetve a jelen rendeletben meghatározott szabályokra.
Belterületi tartás 4. § (1) Tilos a haszonállatok tartása a városközpontban, lakótelepeken és az üdül területeken. (1. számú melléklet) (2) Nagytest haszonállatok a 2. sz. mellékletben meghatározott területen tarthatók. Az állatok száma ingatlanonként legfeljebb és összesen 4 db lehet. (3) Közepes test haszonállatok a 3. sz. mellékeltben felsorolt területeken tarthatók, melyek száma ingatlanonként összesen 5 db lehet (és azok szaporulatai). Szaporulatok: sertésnél 6 hetes választási korig, juhnál, kecskénél 4 hetes választási korig. (4) Kistest haszonállatok a 4. sz. mellékletben meghatározott területeken ingatlanonként az alábbiak szerint tarthatók: - baromfi, házinyúl, galamb, nutria - baromfiak közül: liba, kacsa, pulyka
összesen: 100 db összesen: 30 db
3
(5) Díszállatok tartása, tenyésztése: terráriumban, akváriumban, kalitkában, lakáson belül. Küls teraszra kitenni, ott tartani tilos. Mérgez harapású, csípés állatok (kígyó, skorpió, stb.), még a lakók hozzájárulásával sem tarthatók többlakásos épületben. (6) A (2), (3) és (4) bekezdésekben megnevezett állattartás iskolák, gyermekintézmények, óvodák kerítését l 50 méteres körzeten belül nem engedélyezhet .
Méhtartás 5. § (1) Méhcsaládok a méhészetr l szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet el írásai szerint tarthatóak. (2) A méhtartó köteles ezen tevékenységét a Polgármesteri Hivatalnak nyilvántartás végett bejelenteni.
III. Az állattartásra vonatkozó szabályok, az állattartó jogai és kötelezettségei Az állattartás 6. § (1) A 2., 3. és 4. számú melléklet által meghatározott övezetekben a véd távolságok betartásával, építési engedély alapján épített melléképületben, a jelen rendeletben meghatározott számú állat tartható. Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, trágyatároló) véd távolsága bármely f épülett l és ásott kúttól minimum 15 méter lehet. (2) Az állattartás céljára szolgáló épület – kivétel a ház rz eb ólja és kifutója – csak építési engedéllyel, a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben el írtak alapján létesíthet . Az építési engedély megadása el tt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban ÁNTSZ), valamint a hatósági f állatorvos szakvéleményét. (3) Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes szilárd burkolattal kell ellátni (a ló és tehénistálló padozatát deszkapallók lefektetésével kell megoldani), és a trágyalé elvezetésér l megfelel lejtés zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalét – vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott – gy jt aknába kell bevezetni. (4) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagy jt ben kell tárolni, melynek vízzáró aljzatúnak kell lennie. A trágyagy jt t fedéllel kell ellátni. (5) A trágyalé- és trágyagy jt t szükség szerint ki kell üríteni. (6) Közcsatornába (csapadék- és szennyvízcsatornába), közterületre, id szakos- és él vízfolyásba, ásott kútba trágyalevet bevezetni tilos.
4
(7) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajer visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 8 napon belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkez esetben a trágyát el kell távolítani.
Az állattartó kötelezettségei, az állatvédelem 7. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények és azok környékének folyamatos tisztántartásáról, fert tlenítésér l, a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (2) Az állattartó az állat károsodásának vagy károkozásának megel zése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából köteles megteremteni a megfelel és biztonságos rzés feltételeit. (3) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének a megfelel teret és mozgási lehet séget. (4) A megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehet ségét. Az állandó kipányvázás, kikötés és korlátozás tilos. (5) A szabadban tartott állatot védeni kell a számára kedvez tlen id járás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeit l. (6) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek min sül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fert zésveszély, a kártev k irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. (7) Az állattartó elhullott állat tekintetében a vonatkozó mindenkori hatályos állategészségügyi normák szerint köteles eljárni. (41/1997. (V.28.) FM rendelet)
IV. Eb- és macskatartás szabályai Ebtartás 8. § (1) Külterületen eb számbeli korlátozás nélkül tartható. (2) Lakótelepeken, társasházakban, többlakásos lakóingatlanon lakásonként 1 eb tartható, valamint ennek szaporulata 8 hetes korig.
5
(3) Családi házas ingatlanon, üdül ingatlanon, kertben, gyümölcsösben 2 eb tartható, és ezek szaporulata 8 hetes korig. (4) Tilos az eb tartása: − a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségeiben, − bekerítetlen ingatlanon, kivéve, ha az eb számára külön elkerített részt létesítenek. (5) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lenni, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon. (6) Közterületen csak pórázon vezetett ebbel szabad közlekedni. (7) Harapós vagy támadó természet ebet a város területén – különösen lakóházak folyosóin és lépcs házakban – szájkosárral ellátva, rövid pórázon kell vezetni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felel séggel. (8) Az eb által okozott szennyez déseket az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles a közterületr l azonnal eltávolítani. (9) Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyez dést az állattartó azonnal köteles eltakarítani. (10) Játszóterek, sportpályák és táblával jelzett közparkok területére ebet bevinni pórázon is tilos. (11) Vendéglátó illetve vendégforgalmat lebonyolító helyiségbe csak az üzemeltet engedélyével lehet ebet bevinni, melyet az üzemeltet táblával jelezhet. Az üzemeltet hozzájárulása esetén a helyiség tisztaságáért szintén felel sséggel tartozik. Élelmiszerárusító üzletbe, piac területére, óvodába, bölcs débe, napközi otthonba, iskolába, egészségügyi intézménybe, továbbá más ügyfélforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe ebet beengedni, illetve bevinni tilos. (12) Ebet szabadon engedni csak külterületen, és belterületen, az erre kijelölt helyen (futtató), a tulajdonos felügyelete mellett lehet.
Macskatartás 9. § (1) Külterületen macska számbeli korlátozás nélkül tartható. (2) A város területén lakásonként legfeljebb 2 macska tartható, és ezek szaporulata 8 hetes korig. (3) Tilos többlakásos lakóház közös használatban álló helyiségeiben macskát tartani. A macska által a közös használatú helyiségben okozott szennyez dést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.
6
Eb- és macskatartás közös szabályai 10. § (1) Az eb és macska tulajdonosa köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban vagy annak szomszédságában lakóknak − nyugalmát – sem szag, sem zajártalommal – ne zavarja, − anyagi kárt ne okozzon, − testi épségét és egészségét ne veszélyeztesse. (2) Harapós eb tartása esetén a ház bejáratánál veszélyre utaló figyelmeztet táblát kell elhelyezni, és cseng t kell felszerelni.
Gyepmesteri eljárás szabályai 11. § (1) A gazdátlan vagy gazda nélkül kóborló ebek/macskák befogásáról, valamint közterületen elhullott állatok tetemének elszállításáról a gyepmester gondoskodik a bejelentést l számított 72 órán belül. (2) A befogott ebek/macskák meg rzése 14 napig a gyepmesteri telepen történik. (3) A befogott ebek/macskák állatorvosi vizsgálat után – a felmerült befogási, állatorvosi és tartási költségek térítése ellenében – kiválthatóak. (4) Ha a befogott eb/macska tulajdonosa 14 napon belül nem váltja ki az állatot, azt a gyepmester – a helyi állatvéd egyesületek értesítése után – értékesítheti vagy a hatósági állatorvos rendelkezése szerint kiirthatja. (5) A gyepmester évente kétszer az egész városra kiterjed , meghirdetett befogási akciót szervez a kóbor állatok begy jtésére. A gyepmester heti egy alkalommal a város területén köteles szemlét tartani és begy jteni a közterületr l az rizet nélküli állatokat. (6) A gyepmester a közterületen található elhullott állatokat az észlelést l vagy a bejelentést l számítva azonnal köteles elszállítani. Lakossági bejelentésre, magánterületr l az elhullott állatokat térítés ellenében köteles elszállítani.
Ebtartás speciális szabályai 12. § (1) Ebtenyészetet Szentendre város közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. Az engedély kiadásakor el zetesen ki kell kérni a hatósági f állatorvos, az ÁNTSZ véleményét.
7
Az engedély – kártalanítási kötelezettség nélkül – visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lév jogszabályi el írásokat, és az engedélyben el írt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsért állapotot felhívás ellenére, 15 napon belül nem szünteti meg. (2) Eb meg rzés létesítésére is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 13. § rz -véd szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához el zetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmen en – a helyi körülményeket figyelembe véve – speciális feltételek betartására (kerítés, zajártalom, védelem) kötelezhet az ebtartó. V. Eljárási szabályok 14. § (1) Jelen rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezése, ellen rzése és nyilvántartások vezetése a Polgármester hatáskörébe tartozik. (2) A Polgármester jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal útján látja el. Az eljárás során az ÁNTSZ-szel és a hatósági f állatorvossal tartott közös ellen rzés során kell vizsgálni az állattartás körülményeit. (3) Amennyiben az állattartó jelen rendeletben meghatározott el írásokat nem tartja be, az állattartást a Polgármester határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja. (4) Kérelemre engedélyezhet a jelen rendeletben megjelölt darabszámtól eltér állattartás. Az engedély megadása el tt ki kell kérni az ÁNTSZ és a hatósági f állatorvos véleményét. Szabálysértési rendelkezések 15. § (1) Aki jelen rendelet 3-10. és 12-13. §-ában foglalt valamely rendelkezést megszegi, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjed pénzbírsággal sújtható. (2) A szabálysértés elkövet jével szemben tízezer forintig terjed helyszíni bírság szabható ki. Helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyel is jogosult. VI. Záró rendelkezések 16. §
8
(1) A rendelet 2000. szeptember 15-én lép hatályba, kihirdetésér l a jegyz gondoskodik.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidej leg hatályát veszti az állattartásról szóló – módosított – 25/1996. (IX.10.) Önk. sz. rendelet. A szabálysértési rendelkezéseket tartalmazó helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról és egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 15/ 2000.(II. 17.) Önk. számú rendelet 10. §-ának helyébe jelen rendelet 15. §-a lép. Szentendre, 2000. szeptember 12.
Miakich Gábor polgármester
Dr. Dombovári Ottó jegyz
Záradék: A rendelet 2000. szeptember 15-én kihirdetésre került Dr. Dombovári Ottó jegyz
9
1. sz. melléklet
I. Lakótelepek -
HM Dózsa György úti lakótelep Dózsa György úti társasházak HM Rózsa utcai lakótelep Rózsakerti lakótelep Püspökmajor lakótelep (régi és új részei, társasházai is) Füzesparki lakótelep Lászlótelep többszintes épületei Vasvári lakótelep Nap utcai lakótelep Stéger közi lakótelep Egyéb sorházas, társasházas területek
II. A „m emléki jelent ség terület” határa a város általános rendezési tervének (ÁRT) városrendezési és szabályozási el írásairól szóló, módosított 6/1994. (I. 20.) ÖNK. sz. rendelet 6. sz. melléklet 1. pontja alapján, az állattartás szempontjait figyelembe véve. A határ a Duna-korzón a Bükkös pataktól indul É felé a Halász utca és Dunaár utca közötti névtelen utcáig, majd e közt l Ny felé a Szerb utcáig húzódik. A Szerb utca, majd a Bogdányi út D-i irányban a Malom utcáig tart. A Malom utcától folytatva a Rab Ráby tér É-i beépítési vonalán, majd a Martinovics utcától a Hunyadi u. 6. sz. telek Ny-i határvonaláig húzódik Ny felé, majd a Hunyadi u. 6. sz. telek Ny-i határvonalán D-i irányba fordul a Pátriárka u. 5. (Görög-keleti Püspökség) É-i telekhatárig, és ezen folytatódik a Pátriárka u. K-i utcavonaláig, majd ezen a Rákóczi F. utcáig. A Rákóczi F. utcától ÉNY-i irányban halad a Fulcó deák utcáig, s innen tovább a Tiszteletes utca, a Piac térig DNY-i irányban. Innen a Bajcsy Zsilinszky E. utcáig húzódik K felé a Kanonok utcáig, majd attól a Janicsár utcáig. Innen K felé a Janicsár utcáig, majd DK-re fordul a Kör utcáig és ett l D-i irányban folytatódik a Dumtsa Jen utcáig. Ett l K-i irányban a Bükkös patakig a Duna-korzónál záródik. III. „A helyi védelemben részesül terület” határa a város általános rendezési tervének (ÁRT) városrendezési és szabályozási el írásairól szóló, módosított 6/1994. (I.20.) ÖNK. sz. rendelet 6. sz. melléklet 3. pont alapján. „Dézsma utca, Dodola utca, Iskola utca, Arzén utca, Temet utca, Malom utca, Bogdányi út.”
10
2. sz. melléklet Nagytest haszonállatok tartására engedélyezett terület (Izbég régi része) – belterület – – Bükkös patak – Eötvös u. – Szentlászlói út – Czotter Aladár u. – Vasvári Pál u. – Pásztor u. – Zelk Z. u. – József u. – Bükkös patak.
3. sz. melléklet Közepes test haszonállatok tartására engedélyezett terület − Pannónia telep, Kálvária melletti terület, Lászlótelepi családi házas terület, Izbég új részei – belterületek –, − A Vasúti villasorhoz, Dunakanyar körúthoz, Postás strand melletti lakóházak déli telekhatárához csatlakozó teljes déli lakóterület a város belterületének déli határáig (magában foglalja a Pannónia telepet, a Telep utca – Pannónia utca környékét), − Dunakanyar körút – Római Sánc út – Pomázi út – nyugati belterületi határa – Vasúti villasor – rtorony utca határral, − Damjanich u. –Deli A. u. – János u. – Bükkös part – Szegf – Dália u. – tengelye a Kálvária út – Damjanich utcáig, − Izbég új részei a Vasvári P. u. – Pásztor utcától északra, a Fürj utcától nyugatra, beleértve az „Izbég feletti” részt is. − (Izbég régi része) – belterület –, −
Bükkös patak – Eötvös u. – Szentlászlói út – Czotter Aladár u. – Vasvári Pál u. – Pásztor u. – Zelk Z. u. – József u. – Bükkös patak.
11
4. számú melléklet Kistest haszonállatok tartására engedélyezett terület − (Izbég régi része) – belterület – − Bükkös patak – Eötvös u. – Szentlászlói út – Czotter Aladár u. – Vasvári Pál u. Pásztor u. – Zelk Z. u. – József u. – Bükkös patak, − Pannónia telep, Kálvária melletti terület, Lászlótelepi családi házas terület, Izbég új részei – belterületek -, − A Vasúti villasorhoz, Dunakanyar körúthoz, Postás strand melletti lakóházak déli telekhatárához csatlakozó teljes déli lakóterület a város belterületének déli határáig (magában foglalja a Pannónia telepet, a Telep utca – Pannónia utca környékét), − Dunakanyar körút – Római Sánc út – Pomázi út – nyugati belterületi határa – Vasúti villasor – rtorony utca határral, − Damjanich u. –Deli A. u. – János u. – Bükkös part – Szegf – Dália u. – tengelye a Kálvária út – Damjanich utcáig, − Izbég új részei a Vasvári P. u. – Pásztor utcától északra, a Fürj utcától nyugatra, beleértve az „Izbég feletti” részt is.
