) és Tábor FM Rádió! Megjelent:

2016.07.04. - 2016.07.10.

RTSZ – Nonprofit Társaság

Tábori Magazin

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Természetjárók Startlapja Nonprofit Egyesület

http://tabor2000.lapunk.hu/ 06 (70) 556-6990

[email protected]

Tábori Magazin

Ez a Tábor Magazin lehetővé teszi, hogy a tábor előtt betekintést nyerjen, nyerjetek a elkövetkezendő nyári táborra. Bemutatja a nyári tábor helyszíneit és érdekes dolgokat olvashat, olvashattok. Melléklet az adott hely térképe és a végén egy rejtvény. Kellemes időtöltést és jó böngészést, illetve rejtvényfejtést!

1

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Szilvásvárad

A Bükk-hegység e szakasza ősidők óta lakott terület volt. A Istállóskőibarlangban folyt ásatások 35-40000 éves leleteket hoztak napvilágra. A vaskorszakban jelennek meg a község területén a jazzig, szkíta törzsek, utánuk az avarok, akik leigázták az itt élő szláv népeket. Életükről feltárt sírok és ma is látható földmaradványok tanúskodnak. Szkíta sírt egy útépítés alkalmával fedeztek fel. A leletek (arany hajcsat, 24db gyöngyszem és egy bronz karperec) megmentése Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula nevéhez fűződik. A szlávok gyűrű alakú sáncaik mögött éltek. Ilyen például a falu határában lévő Töröksánc, ahol ágyúgolyókat, edényeket és fegyvermaradványokat találtak. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár, Éleskővár, melyek romjai még ma is láthatók. Honfoglalásunk után az Ug nemzettséghez tartozó népcsoportok népesítették be a területet vadászat céljából Uppony, Dédes, Szilvásvárad között. Lassanként a szilvási kunpalócok nyaka is betört a keresztvíz alá, de még István király idején is föllobogtak az ősmagyar vallás áldozati tüzei. Feltételezhető, hogy a XII. században a terület a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időtájt találkozunk a község nevének leírásával az egri egyházmegye pápai tizedlajstromában, mint földesúri jobbágyfalu, Warad, Warada,Wárad formában. Nevét a szláv földvárakról kapta. 1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskovár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu neve már Zylvaswarad. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palócziak magvaszakadtával a Perényiekhez kerül a birtok, akik az „akié a föld, azé a vallás” elvén reformátussá térítették a település lakóit. 1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került. A Keglevich család 1894-ig volt birtokosa a területnek. Ez idő alatt jelentek meg községünkben az első manufaktúrák. A szilvásváradi keménycserépgyár, téglagyár, s üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők is üzemeltek a Szalajka-völgyben. A Keglevichek birtoklása idején épült a klasszicista stílusú új Református Kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető. A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg a területet, mely ekkor a Szilvás nevet viselte. Ipari létesítményeket hozott létre. Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, iparvasutat és mészüzemet létesített. Az iparvasutat 1908-ban, ahol keskeny nyomtávú kis gozmozdony járt, s hordta a mészkövet a Szalajka-völgyi sodronypálya végállomásáról a mészüzembe. 1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a túristáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgy bebarangolását tűzték ki célul, ugyanis a terület kerítéssel volt körülvéve, s csak külön, nehezen beszerezhető engedéllyel lehetett látogatni. 1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek. Szilvásvárad 1950-ben Borsod megye sajószentpéteri járásától a megyehatárok rendezése folytán Heves megye egri járásához csatolódott. A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966-tól az iparvasút kirándulóvonatként működik. 1971-74-ben megépült a szalajka-völgyi erdei múzeum. 1976Tábori Magazin

2

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. ban felépült a Szalajka-völgy bejáratánál a Lovasstadion, amit a Fedett lovarda követett 1980ban lehetőséget teremtve a minden évben megrendezett lovasversenyeknek. 1983-ban megnyitotta kapuit az Orbán-ház. 1984-ben Szilvásvárad házigazdája volt a Fogathajtó Világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak. Látnivalók: Szalajka-völgy: Szilvásváradon található a Bükk, de talán az ország legszebb kirándulóhelye, a Szalajka-völgy. Természeti szépsége különleges élményt nyújt az idelátogatóknak. Számos, az országban egyedülálló látnivalója van. A 4,2 km hosszú völgyben járva megcsodálhatjuk a festői szépségű Fátyol vízesést, a Szikla-forrást, az Istállós-kői ősember-barlangot; megtekinthetjük az Erdészeti Múzeumot, élővad bemutatót, a Pisztrángtenyészet tavait, a Szabadtéri Erdei Múzeumot; pihenhetünk a gyönyörű Nagy-tó és Felső-tó partján vagy a Gloriette tisztáson. A kirándulót útján halk csobogással a kristálytiszta vizű Szalajka patak kíséri végig. A völgyet sétálva, kerékpáron, de akár az erdei kisvasúttal utazva is felfedezhetjük! A Szalajka-völgy különlegességei: Szilvásváradi Erdei Vasút: A Szalajka-völgyet akár ezzel a különleges közlekedési eszközzel,az erdei kisvasúttal is bejárhatjuk. A közel 5 km hosszú vasútvonal megállóitól könnyen megközelíthetőek a látnivalók, utazás közben pedig festői látványban lesz részünk. Érdemes kipróbálni! Egész évben közlekedik. Archeopark: Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is. Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! Vadbemutató kert: A Szilvásvárad belterületétől nem messze található vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama) és - alkalmanként - a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok (Ovis musimon). A patásoknak ugyan nem túl nagy zárt terület áll rendelkezésükre, de előfordul, hogy egyetlen példányt sem fedezhet fel az erdőjáró. Kis szerencsével azonban az egész szarvas családot, illetve a muflonokat is szemügyre vehetik a látogatók a túraösvény kerítéséhez közeli etetők egyikénél. Az állatok kíváncsiak ugyan, mégis ritkán fordul elő, hogy közel merészkednek a látogatókhoz. Tábori Magazin

3

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum: A Szalajka-völgyben található múzeumban a XIX-XX. századi erdőgazdálkodás eszközeivel és a Bükk állatvilágával ismerkedhetnek meg a látogatók. Régi munkaeszközök, írásos emlékek, és mindaz, ami az egykori erdei munkával kapcsolatos megtekinthető a kiállítási tárgyak között. Az Erdészeti Múzeum diorámája a Bükk hegységben élő állatokat, nagyvadakat mutatja be. A kiállítást a gyermekektől a nagyszülőkig mindenkinek ajánljuk. Kárpátok Őre: A honfoglalás korában a Kárpátok hágóit őrző éber katonai védelmi rendszernek állít emléket a 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak, mely a mesés Szalajka-völgyben, az Erdészeti Múzeum szomszédságában található. A szobor eredetijét 1915-ben Kolozsváron avatták fel, de 1918-ban a bevonuló román csapatok felgyújtották, elpusztult, így ma a Szalajka völgyben már a másolattal találkozhatunk. A korabeli dokumentumok alapján elkészült emlékmű felállításának célja, hogy felhívja a Kárpát-medencében élő magyarok figyelmét az összefogásra, és érdekeink megalkuvás nélküli képviseletére. Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása. A Kárpátok Őrénél minden év őszén megemlékezést tartanak, melyre évről évre egyre többen látogatnak el Szilvásváradra. Sziklaforrás: A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyolvízeséstől nem messze helyezkedik el. Pisztrángos-tavak: A Szilvásvárad és a Szalajka-völgy hallatán szinte mindenkinek eszébe jut a Pisztráng. A látogatókat végigkísérik a pisztrángos tavak s a köztük lévő pisztrángtelepek, ahol több mint 100 éve folyik a sebes és szivárványos pisztráng tenyésztése. Ez a hal Szilvásvárad gasztronómiájának meghatározó eleme, melyet a helyi vendéglátók szinte minden formában készítenek. Érdemes megkóstolni ezt az ínyencséget! Szabadtéri Erdei Múzeum: A Fátyol vízesés szomszédságában a Horotna- völgyben lévő, szabadtéri múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés. Ezen eszközök között barangolva elképzelhetjük,hogy a nehéz fizikai munkáért cserébe szinte csak a természet szépsége kárpótolta az erdei munkásokat. Egész évben látogatható.

Tábori Magazin

4

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Fátyol-vízesés: A Fátyol-vízesés hazánk egyik legszebb természeti képződménye. A Szalajka-patak vizéből lerakódott mészkő különleges képződményt hozott itt létre. Természet alkotta, lépcsőszerű gátjain, a fátyolszerűen lezúduló víz varázslatos látványt nyújt. A télen befagyott vízesésnél pedig talán festeni sem lehetne szebbet. Az erdei kisvasút Gloriett tisztási megállójától néhány percre található. Gloriette tisztás: Ez a hatalmas tisztás az erdei kisvasút végállomása. Itt, az erdő ölelésében érdemes kicsit megpihenni, és átadni magunkat a természet nyugalmának. Kiváló hely piknikezésre, napfürdőzésre, de akár egy kis játékra is. Istállós-kői barlang: Kíváncsi rá hogyan éltek őseink több mint 30.000 évvel ezelőtt? Az Istállós-kői barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok, az ősember kő és csont eszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni! Szabadidős programlehetőségek a Szalajka-völgyben: Családi Sípálya: Szilvásvárad a téli sportok szerelmeseinek is kínál megfelelő szórakozást. 270 m hosszú, enyhe lejtésű, főleg kezdőknek, gyerekeknek ajánlott un. családi sípálya várja a hó szerelmeseit. A szín szerinti kategorizálás szerint kék pályának felel meg. Található még a pálya szélén egy snowboard park is. A ratrakkal és hóágyúval kezelt lejtőt felvonó szolgálja ki. Esti villanyfényes sízésre is van lehetőség. A pálya a Bükki Nemzeti Parkban, a Szalajka-völgy elején, a lovarda mellett található. A hóágyúnak köszönhetően a csapadékban szegényebb időszakban is biztosított a síeléshez szükséges hó. Web: www.szilvasvaradsi.hu Kalanderdő: Szilvásváradon, a Szalajka – völgyben található az ország első kalandparkja, ahol minden korosztály megtalálja a számára megfelelő aktív sportolási, szórakozási lehetőséget. A park évről évre bővül. Ma már 4 féle erdei kötélpályarendszer várja a látogatókat, ahol 3 éves kortól bárki számára van teljesíthető feladat. A kötélpályák mellett számos egyéb tevékenység, pl. íjászat, Euro bungee trambulin, mászófal kipróbálására is van lehetőség. Web: www.kalanderdo.hu

Tábori Magazin

5

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Xtrém Bob: A sípálya mellett működik az ország egyetlen egycsöves téli-nyári bobpályája, ami 620 m hosszan 52 m szintkülönbséget megtéve juttatja vissza a látogatót a kiindulópontra. Felejthetetlen élményt nyújt a sokéves fák között akár 40 km/óra sebességgel száguldani. Web: www.szilvasvaradbob.hu Kerékpárkölcsönző: Szilvásvárad környéke és a Bükk számos lehetőséget kínál a két keréken közlekedőknek. A könnyű kirándulásoktól a Szalajka-völgyben, vagy a Lipicai-ménes megtekintése a falut körülölelő dombok legelőin egész napos túrák célja lehet a Bükk-fennsík is. Itt 800-900 méteres tengerszint feletti magasságban, gépjárműforgalom elől elzárt területen - kristálytiszta levegőn - csodálatos természeti környezetben lehet kerékpározni, melyhez akár prémium kategóriás bicikli is bérelhető. Web: www.kerekparkolcsonzo.hu További információk: www.szalajka-volgy.hu Szabadtéri erdei múzeum: A Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában berendezett múzeum az erdő és az ember kapcsolatát: a különböző erdei munkák eszközeit, termékeit, az erdei mesterek életmódját, építményeit mutatja be. A régi erdei mesterségek közül az ölfavágás, a mészégetés, a szénégetés és a zsindelykészítés eszközeit lehet megtekinteni. Láthatók az „erdei emberek” által épített sajátos kunyhóformák is. Eredeti állapotban, korhűen berendezve építették fel az erdei munkások és fuvarosok nyomorúságos szálláshelyeit, összegyűjtve a kezdetleges munkaeszközöket, szerszámokat, szemléltetve az ősi munkafolyamatokat. Rekonstruálták a fa szállításának egyes módszereit: a szekéren, a szánon való szállítást, a csúszdát és a kézzel húzott füles szánkót. Megtekinthetők a favágás termékei: a rönk, a bányafa és a cserkéreg, és bemutatják a gyantakészítés eszközeit is. Láthatók az üvegkészítéssel és az ehhez szükséges hamuzsírfőzéssel kapcsolatos, javarészt rekonstruált épületek és eszközök. Az épületek eredeti, XVIII. századi változatai valamikor a környező répáshutai, cserépfalusi erdőkben álltak. Erdészeti Múzeum: Ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról.

Tábori Magazin

6

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Az erdei vasút: A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km. A festői útvonalon 2 megállóhely van. Az első a Tótfalusi-völgy bejáratánál, a második a Szalajka-Halastó, ahol az Erdészeti múzeum is van. A végállomás pedig a Gloriett tisztás. Ahonnan már könnyen megközelíthető az Istállóskői Ősember barlang, a Fátyol-vízesés, a Szabadtéri Erdei Múzeum. A szilvásváradi erdeivasút rövid története: A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1910ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták. Az államosítás óta a vasutat az erdőgazdaság üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétol az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények. 1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt. Orbán-ház múzeum: Az Orbán-ház története: Szilvás – 1906-tól Szilvásvárad – patak menti és egyben út menti település. Fő utcája a telkes parasztok lakóházaival, a Nagy sor, ma Miskolci út. Ezen a soron áll a falumúzeum épülete, az Orbán-ház. Az Orbán család őse a hagyomány szerint 1660 körül költözött Pétervásáráról a faluba, mint aKeglevich földesúr ispánja, aki Pétervására és Szilvás birtokosa is volt. A család ismeretlen időben nemességet nyert és a XIX. században ezen a telken lakott. A Miskolci út 58. számú házat, a mai kiállítóhely épületét Orbán Mihály építette 1880 körül, maga és egyik fia számára. 1895 körül az egész házsorral együtt a ház is leégett és ezután alakították ki mai állapotát. A fa ámbitust kicserélték kőlábasra, falait 80 cm-rel felmagasították. Az ajtók, ablakok és a mennyezet a század utolsó évtizedének a módosabb gazdákhoz illő építési szokásait tükrözi. 1975-ben került az épület a Heves megyei Múzeumok igazgatóságához. A műemléki helyreállítás során (1978-1982) a lehetőség szerint megtartották az eredeti állapotot, csupán a terméskő palafedést cserélték ki műemléki palára. Ekkor került elő a vakolat alól a 3. helységben egy faház zsilipelt falszerkezete és ajtókerete, amit a kőházba annak idején beépítettek. A faépítmény korát a XVIII., esetleg XVII. századra becsülhetjük. A múzeum 1983. április 22én nyílt meg. A „Bükk természeti képe” című kiállítás a Bükk hegységcsaknem 300 millió éves történetét mutatta be 2004-ig. 2010-ben - az önkormányzat jóvoltából - ős-, helytörténeti és néprajzi kiállítás nyílt. A múzeum az állandó kiállítás mellett időszakos gyűjtemények és kiállítási tárgyak bemutatását is lehetővé teszi.

Tábori Magazin

7

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. A Református Kerektemplom: A templom 2015. szept. 5-től csak Istentiszteletek alkalmával vasárnap délelőtt 9.30-tól kb. 11.00-ig látogatható. Az Istentisztelet 10:00 órakor kezdődik. Mint egy vigyázó őrszem figyel a falu közepén lévő dombról a fehér kerektemplom. A népi-klasszicista építészeti kuriózum nemes formai tisztaságával szépen illeszkedik a palóc népi építészet miliőjébe, bájos monumentalitásával ékes bizonyítéka az egykori tervezők, építőmesterek és falusi mesteremberek tudásának. A templom története: 1832-ben veszélyessége miatt lebontották a falu omladozó régi templomát. A református egyház, a község akkori földesurához, gróf Keglevich Miklóshoz írt kérelmet s kért segítséget az új templom felépítéséhez. Részlet a gróf válaszleveléből: „...megértettem a Helységnek közönségesen való óhajtásokat, az újonnan megépítendő Templomnak mentül elobb való hozzáfogatása eránt nem vólt ez előttem feledékenységben, mert a régi templomnak emlékei csaknem minden nap reá emlékeztetnek... ...A lakosoknak pedig ezennel rendeltessék, hogy minden fertály házhelyt bíró ember köteles leszen a mai naptól számítva egy esztendőnek leforgása alatt három kis ölkövet a Dobogó bányából behordani és az a hely színen ölbe rakni...”. A gróf segítségével és rendeletére, 1837-ben kezdték meg elődeink az új templom építését, mely 40.000 ezüst forint költséggel 1840. augusztus 23-ra épült fel. A négyoszlopos klasszicista templom építőmestere Pavolni Ferenc volt. A padokat a bánfalvi erdőből hozatott 33 tölgyfa gerendából egy helyi asztalos készítette. A templom érdekessége Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adta. Ami viszont tény, az építéshez nyújtott segítségét egy kikötéshez kötötte. A templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái” A felírat vasbetűi a Szalajka-völgyi vashámorban készültek. Bővebb információ: www.kerektemplom.hu A Lipicai ménes Szilvásváradon: A fajta karakterének megőrzése érdekében 1950ben épült Csipkéskútra, a csikónevelő telep és megindult a lipicai fajta áttelepítése Bábolnáról a Bükk-hegységbe, illetve Szilvásváradra. Szilvásvárad és környéke, a Bükk-hegység a mai Magyarországon belül az a tájegység, mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a kitenyésztés eredeti helyéhez, Lipicához. Talajviszonyaiban, növényzetében, tengerszint feletti magasságában, klímájában itt sikerült megtalálni azt a helyet, mely hosszú távon garantálja e tradicionális fajta, környezet által befolyásolt jellegének megőrzését. Az 1953ban alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása. Bővebb infomáció: http://www.menesgazdasag.hu/

Tábori Magazin

8

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Lovas múzeum: A kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékában áll a volt grófi ménistálló, amely 1860-ban épült. Itt láthatóak a Lipicai ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. Történelmi panoptikum: Királyi koronák – Koronás királyok Magyarország ezeréves történetében. A kiállításban a Vérszerződés jelenete és Magyarország megkoronázott királyai láthatók. A Panoptikum Szilvásvárad központjában a buszparkoló mellett, önálló épületben látogatható. Millenniumi Tanösvény: A Millennium ünnepére létesült tanösvény Szilvásvárad belterületéből elindulva a Kalapat-kilátóig vezet. Az útvonal a könnyebb járhatóság miatt kőtörmelékkel van felszórva. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely is kialakításra került, faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv. Millenniumi Kilátó: A 2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült építmény méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A Kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patakvölgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegcsúcsai is láthatóak. Megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton. A kalapati kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton. Néhány érdekes adat a kilátóról:  A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36m  A Kilátó terasz magassága: 20m  Felhasznált csavarok száma: 16.000db  Csavaranyák száma: 32.000db  Felhasznált faanyag: 138m3 Szibériai vörösfenyő  Felhasznált vörösréz lemezsúlya: 1,8 tonna  Betonalap: 330m3

Tábori Magazin

9

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Az angolkert és az egykori grofi birtok: A néhai grófi birtok emlékét a fennmaradt épületek, a kastélyhoz vezető gesztenyesorok s a park öreg fái őrzik. A kastély alatti parkban olyan faritkaságokat találhatunk, mint a szomorú bükk és a mocsári fenyő. Az itt lévő kis tó a patak felduzzasztásával jött létre, s a zsilipen átömlő víz hajtotta az alatta 100 méterre húzódó vízimalom kerekét. A kastély története: A kastély és a szilvásváradi uradalom életében három jelentősebb nemesi család játszott szerepet. A Keglevich grófi család 1666-ban kapta meg hűbéri birtokként az akkoriban nagyon értékes waradi uradalmat. A kastély elődjének építtetése feltehetően gróf Keglevich Béla nevéhez köthető és Ybl Miklós tervei alapján készült. A Keglevichek majd 230 évig, 1894-ig birtokolták a kastélyt, ezt követően egy rövid ideig az Erdődy család volt a birtokos, majd a Pallavicini őrgrófi család lett a tulajdonos. A kastélyt a Pallaviciniek építették át neobarokk stílusban és 1944-ig a család tulajdonában maradt. A II. világháborút követően a kastélyt államosították, s hosszú évekig SZOT üdülőként működött. 1981-ben, a Szilvásváradon megrendezett fogathajtó világbajnokság alkalmából renoválták. A rendszerváltást követően a Hunguest Hotels szállodalánchoz került, s ebben a kötelékben működött kétcsillagos szállóként egészen 2005-ig. Istállóskői-barlang: A forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely a kiemelés után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is. Kocsikiállítás: A Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság kocsikiállítása a ló vontatta közlekedési eszközök széles körű gyűjteménye. Az egyszerű szekértől kezdve a legdíszesebb hintókig itt minden megtalálható. Parádés szánkó, érseki hintó, fölhajtható tetejű Viktória-kocsi, római quadriga, de a jelen kor legmodernebb, nemzetközi versenyeken használt kocsijaival is találkozhatnak a kedves érdeklődők.

Tábori Magazin

10

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Heves megye

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország-i régióban található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. Székhelye Eger. Földrajz: Heves megye két földrajzi nagytájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik. Domborzat: A megye rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéki, míg déli fele síkság jellegű. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m.) Éghajlat: Heves megyét a felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C-fok közötti – attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó. Vízrajz: A megyét délkeletről a Tisza-tó határolja, amely a kiskörei vízierőműhöz tartozó víztározó és egyben Magyarország legnagyobb mesterséges tava. A megye meghatározó horgásztava a Markazi-víztározó. A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. Élővilág, természetvédelem: A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi. Jellemző földrajzi pontok:  a megye legészakibb települése Istenmezeje (Pétervásárai járás)  a megye legdélibb települése Pély (Hevesi járás)  a megye legkeletibb települése Poroszló (Füzesabonyi járás)  a megye legnyugatibb települése Nagykökényes (Hatvani járás)

Tábori Magazin

11

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Történelem: Heves megye területén ősidők óta éltek emberek, kiknek kőkori nyomait a Bükk hegység mészkőbarlangjaiban (Istállós-kői-barlang, Szeleta-barlang, Pes-kő-barlang) találták meg. Később réz-, bronzés vaskori leletek is nagy számban kerültek elő ezen a vidéken. Majd a szarmaták, 569 és 811 között pedig az avarok hagytak máig látható nyomokat a vidéken; a csörsz árka vonulatai ugyanis ezt a vidéket is érintették, nyomaik sok helyen máig kivehetők. A mai Heves megye területét először Anonymus: Gesta Hungaroruma említette írásban először, melyben Árpád és vitézeinek e vidéken, az Eger-, Tisza- és Zagyva vizének környékére való érkezését mondja el: "Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének...s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték s táboruk az Ustoros vizétől Pourozlou (Poroszló) váráig terjedt. Innen megindulva a Zogea (Zagyva) vizéig jövének és tábort ütének azon folyó partján a Tiszától a Mátra erdejéig...Akkor Árpád vezér a Mátra erdejében egy földet adott Edu-nak és Edumen-nek, ahol aztán unokájuk, Pata várat épített, kiknek a nemzetségéből származott sok idők múltával Sámuel király, kit kegyességéért Obának neveznek vala". Anonymus történetéből a fennmaradt oklevelek szerint annyi bizonyos, hogy Patának ebben az időben már voltak birtokrészei a megyében, majd 1234-ben II. András király adományozta az eddig királyi birtoknak számító negyedrészt is az Aba nemzetségbeli Sixtus fiának, Demeternek. A 12. században már a megyében birtokos Aba nemzetség több tagja is viselte a Pata nevet, melyeknek egyike építhette itt, a Gyöngyöspata fölötti hegyen azt a földdel körülsáncolt lakóházat, melyet idővel a nemzetség tagjai megerősítve Pata várává építettek ki. Középkor: A fennmaradt oklevelek hiteles forrásokként szolgálnak a környék múltjáról: A honfoglaláskor a magyarok az ország területét nemzetségek szerint szállták meg. Kézai Simon krónikájában a magyarok beköltözésekor 108 nemzetséget számolt, minden ősi nemzetségünk külön területen kapott szállásbirtokot, mely szállásbirtokokat a nemzetség tagjai közösen használtak. Az Árpádkor vége felé, a 14. században e nemzetségek már nagyon szétszóródtak, szerzett birtokaik mellé már királyi adománybirtokok is társultak. Az egyes nemzetségek ősi fészkét ott találhatjuk meg, ahol a nemzetség tagjai sűrűbben fordulnak elő, ez a terület volt a nemzetség honfoglaláskori birtoka. Heves megye területén két ilyen központ található. Az egyik Gyöngyös vidéke, a másik a Tisza menti Abád vidéke. Ezek közül: - Gyöngyös környékén egymással szomszédosak az Aba nemzetség Adácsi, Amadé, Aszalay, Csobánka, Debrey, Kompolti, Rédei, Verpeléti ágai. - A Tisza mentén pedig az Aba nemzetség Amadé, Csobánka, Gagyi, Kompolti, Verpeléti ágai, melyek bizonyítják, hogy a mai Heves megye területén az Aba nemzetség kapta meg szállásbirtokait. Az Aba nemzetség igazi megalapítójának Aba Sámuel tekinthető, akit ugyancsak itt Gyöngyös mellett, a nemzetség sári monostorában temettek el. Heves megye másik nagyobb birtokteste az Abákon kívül az egri püspökségé volt. Egy 1261-ben kiállított adománylevél szerint az egri püspökségé volt az egri völgy (vallis Agriensis) fölfelé és lefelé, egészen a Tiszáig. Az egri püspökségnek is hatalmas birtokai voltak: Bátony, melyet később Bátorral cseréltek el, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspüspöki. A megye területén királyi birtok volt a Hevesi vár tartozékaival együtt, melyből később a királyok sok birtokrészt eladományoztak az Aba nemzetség tagjainak és az egri püspökségnek is. Az ősi birtokviszonyokból az ország

Tábori Magazin

12

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. újjászervezése Szent István király idejére esett, és királyi birtokok szerint történt. A 11. században egy-egy királyi várhoz (civitas) tartozó uradalom a rajtuk élő várnépekkel együtt alkotta az egykori megyét, melyet először zsupánságnak, később a 13. században ispánságnak, várispánságnak neveztek. Mivel a hevesi várbirtok kicsi volt, ezért az ispánság északabbra költözött. Eleinte az abaújmegyei Forróra, majd a Képes krónika szerint az Aba Sámuel által épített Újvárra (Novo Castro) végül Hevesújvárra költözött. A fennmaradt oklevelek Abaújvárat 1243-tól, Hevest 1248-tól említik. A várispánságok a 13. század végére, 14. század elejére felbomlottak, s helyükben a régi királyi várispánságoktól elütő vármegyék keletkeztek, s ezek legnevezetesebb intézménye a szolgabíróság lett, melyet már a vármegyék közössége választott meg. Heves vármegyében a gyűléseket eleinte a királyt helyettesítő nádor hívta össze, Hevesben Szihalmon, majd a nádori gyűlésekből fejlődött ki a vármegyei gyűlés. A megyében a vármegye gyűléseinek székhelyeiről is maradtak fenn írásos adatok: 1345-ben Kompoltról, majd 1424-ben Verpelétről. A 14. század elejére tehetően megalakult vármegye neve Hevesújvármegye lett, mely a régi várispánságokból és tartozékaikból alakult ki, és melynek előkelőbb részét a vármegye területén letelepedett törzsökös és birtokos nemesek alkották. Ilyen ősi nemzetségek voltak az Aba-, Rátót-, Szalók-, Tomaj-, Apocz-, Baksa-, Bék-, míg a vármegyében birtokos nemzetségek a Bél-, Kacsics-, Miskolcz-, Sártiván-Vecse nemzetség. Közigazgatási beosztás 1950–1990 között: Járások 1950–1983 között: Az 1950-es megyerendezés előtt Heves megyéhez hat járás tartozott (Egri, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásári és Tiszafüredi). A megyerendezéskor a Tiszafüredi járást Szolnok megyéhez csatolták, visszamaradt részét viszont kiegészítették néhány községgel a Borsod-Gömör megyétől ide csatoltak közül és az Egri járásból, új Füzesabonyi járást szervezve. Így az új megyében 1950. február 1-jétől továbbra is hat járás volt (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi és Pétervásári). Az 1950-es járásrendezés június 1jén csak annyiban érintette a megyét, hogy egy községet a Füzesabonyi járástól a Hevesi járáshoz csatoltak. Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Pétervásári (1966ban) és a Hatvani (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi és Hevesi). Városok 1950–1983 között: Az 1950-es megyerendezéskor Heves megyéhez három megyei város tartozott, Eger, Gyöngyös és Hatvan, és 1983-nem is szerzett más település városi rangot a megyében. A tanácsok megalakulásától 1954-ig Eger közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Gyöngyös és Hatvan közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Gyöngyösi illetve a Hatvani járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között mindhárom város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város. Városkörnyékek 1969-1983 között: Hatvan volt (Kapuvár mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Hatvani járás községeinek nagy részét a Gyöngyösi járáshoz osztották be, hármat azonban az egyidejűleg várossá alakított Hatvan tanácsa alá rendeltek. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Hatvan városi tanácsának

Tábori Magazin

13

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt. Heves megye további két városa, Eger és Gyöngyös körül 1974-ben alakult városkörnyék, melyek csak a városokhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, mindkét város járási székhelyek maradt 1983 végéig. Városok és városi jogú nagyközségek 1984-1990 között: 1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban, Heves megyében a város- és nagyközség-környékek határait az 1969 előtti járásokéival megegyezően alakították ki. Ugyanekkor várossá alakult és városkörnyékközpont lett Heves, illetve városi jogú nagyközséggé alakult és nagyközségkörnyék-központ lett Füzesabony, mely aztán 1989-ben szintén várossá alakult. Ugyancsak 1989-ben kapott városi rangot Pétervására is, azonban városkörnyékközpont már nem lett. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.

Tábori Magazin

14

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Bükki Nemzeti Park

A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába. A Bükk hazánk átlagmagasságát tekintve legmagasabb hegységünk, mészkő ormai meghaladják a 800-900 m-es magasságot. Meredek ormai, a „Kövek vonulata”, mély szurdokvölgyei, a Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára. Több endemikus, reliktum, a hazai és nemzetközi viszonylatban ritka faj ismert a Bükkben. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több, mint egynegyede itt található. A hegység forrásbarlangjai az ősember lakóhelyei voltak. A magaslatokon a sáncok, földvárak maradványai, várromok, máshol kolostorromok emlékeztetnek arra, hogy a hegységnek mindig jelentős szerepe volt a történelmi korokban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látja el (az alapítása óta többször módosított működési területén), jelenleg Nógrád-, Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Sajó-folyótól nyugatra eső része) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek természetvédelmi fenntartási, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezményben előírt feladatait. Nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet és 14 országos jelentőségű természetvédelmi terület tartozik a felügyelete alá. Közöttük Kulturális Világörökség helyszín, mint a Hollókői Tájvédelmi Körzet, illetve az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület pedig Európa Diplomával kitüntetett terület. A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark több tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet érint. A 28 szlovák és 63 magyar oldali település területét érintő geopark célja a földtani örökség, a vidék természeti és kulturális örökségének, hagyományainak megőrzése, bemutatása. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját honlapján részletes tájékoztatást nyújt a természetvédelmi tevékenységéréről, az egyes védett területekről, az ott található természeti- és kulturális értékekről, a látogatás feltételeiről, a bemutatóhelyekről, szálláshelyekről, tanösvényekről. Földrajza: Az Északi-középhegységnek a többi vulkanikus hegyeitől eltérő földtörténeti múlttal rendelkező tagja a Bükk-vidék. Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel. Fennsíkját meredek sziklaszirtek, a Bélkő, a Pes-kő, a Tar-kő, a Vörös-kő és a többi „-kő” öleli körül, melyekről csodálatos kilátás nyílik a hegység déli lábára. Az előbbi csúcsok nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A hegység szép formái a barázdákkal, üregekkel tagolt, lyuggatott mészkőfelszínek, a karrok és ördögszántások is. A Bükk-vidék sajátos ékességei a karsztforrások vizéből kiváló mésztufa képződmények. A hegység legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre, Nagy- és Kis-fennsíkra bont. A fennsíkok arculatát a karsztosodás határozza meg. A Bükk-fennsík felszínét a legkülönbözőbb karsztformák: töbrök, víznyelők, zsombolyok teszik változatossá. Jellemzők a bércek és a szurdokvölgyek. A Bükki Nemzeti Park területén

Tábori Magazin

15

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. több mint 1100 barlangot ismerünk, közülük 45 fokozottan védett. Közöttük található az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang. Jelentősebb barlangok még a kiépített lillafüredi Anna- és István-barlang, a miskolctapolcai Tavasbarlang, valamint a szabadon látogatható Szeleta- és Balla-barlang. Forrásai, patakjai bővizűek. A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 méter magasról aláhulló Fátyol-vízesése. Növényvilága: A park mintegy 95%-át erdő borítja. A bükki erdők közül legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd kb. 600 méter fölött a hegyvidéki bükkösök követnek. A BNP egyik legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái 180-200 évesek. Területén több mint 100 éve nem végeznek erdőművelési tevékenységet, sőt, a túrázókat is kitiltották onnan néhány éve. (Régen jelölt turistaút haladt keresztül rajta, ma kerítéssel van körbe véve, így jelentős kerülővel és nem elhanyagolható kaptatón át lehet megkerülni.) A hegységben a bükkösök mellett előfordulnak fenyvesek is, melyek kivétel nélkül telepített erdők. A fennsíkon a töbtöbrökkel tagolt rétekhez kapcsolható a legváltozatosabb növényvilág. Olyan ritka növényfajok élnek itt, mint a tüzes liliom (tűzliliom), a karcsú- és a moldvai sisakvirág, a sárga ibolya valamint az északi sárkányfű. A legeltetett hegyi rétek jellegzetes ékessége a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan bábakalács. Az orchideák közül legféltettebb a Boldogasszony papucsa (erdei papucskosbor, rigópohár). Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök, amelyek számos növényritkaságnak és jégkorszaki maradványfajnak adnak otthont. Az egzotikus szépségű ritka orchideafaj, a Boldogasszony papucsa országos fennmaradása szempontjából kiemelkedően fontos a Bükk hegység sziklai bükköseinek, tölgyeseinek megóvása. A legmeredekebb nyugati sziklaoldalakon él a hársas-berkenyés reliktum erdő, ami igen gazdag alhavasi maradványfajokban. Az alacsonyabb szinteket alkotó tölgyes zóna jellegzetes társulása a reliktum dolomittölgyes. A dolomit a Bükkben viszonylag kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek annál fontosabbak. Legértékesebb társulása a tarka nyúlfarkfüves sziklagyep, amelynek csak egyetlen előfordulása ismert a hegységben. Itt gyepalkotó a tarka nyúlfarkfű és a tarka nádtippan, de a szárazabb, napsütötte részeken megjelenik a lappangó sás is. Az északnyugatnak lejtő gyepek ritka orchideája a légybangó, a sokszor rovarutánzó orchideáknak nevezett bangó nemzetség egyik legkisebb és legészakabbra hatoló képviselője. Ugyancsak különleges az apró rózsaszín virágú illatos bibircsvirág. A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi közé tartozik a hazánkban már csak a Bükki Nemzeti Parkban megtalálható poloskavész. Magyarországon csak a Bükk-fennsík oldalain nyílik a kék virágú északi sárkányfű, amely nevét jellegzetes formájú virágjáról kapta, amiben Linné egy sárkány fejét vélte felfedezni. A déli meredek oldalak gyorsan felmelegedő erdeiben, gyepjein a melegebb időszakok növényei is menedéket találtak. Ezek közé tartozik a cserszömörce, amely ősszel vérvörösre színeződő leveleivel lángba borítja a hegyoldalakat.

Tábori Magazin

16

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Állatvilága: A nemzeti park rovarvilágának kiemelkedően értékes tagja a bükki szerecsenboglárka. A hegyvidékekre jellemző fajok közül külön is említendő a havasi tűzlepke, a havasi cincér, az alpesi gőte, a gyepi béka, a sárgahasú unka, a fehérhátú fakopáncs és a hegyi billegető. Olyan ritka fajok költenek itt, mint kövirigó, a holló, az uhu és a ragadozók közül a fokozottan védett parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kígyászölyv. A hazánkban élő denevérfajok szinte mindegyike előfordult már a Bükkben. Egy különleges halfaj is van, a sebes pisztráng. Énekes madarak közül itt él a kövirigó, a vízirigó és az kis őrgébics.Az emlősök közül a hiúz már több mint tíz éve állandó lakója a bükki erdőknek. Rokonának, a szintén óvatos vadmacskának jóval népesebb állománya él ezen a vidéken. A nagyvadak közül gyakori a gímszarvas, a muflon és a vaddisznó. A Bükkfennsíkon legel a híres lipicai ménes. A 21. század elején megjelent és szaporodni kezdett a farkas is. A Bükk-vidék legeldugottabb zugaiban élnek azok a jégkorszakot idéző állatfajok is, amelyek kiválóan alkalmazkodtak a kor mostoha életkörülményeihez. Az alpesi gőte bükki alfaja a Bükk-fennsíkon és az Észak-Bükk vegyes völgyeiben levő erdei tavacskákban, forrásokban, gyakran mélyebb vizű pocsolyákban él. A kárpáti havasokat idézi a nagy termetű kék meztelen csiga. A Bükk-vidéken előforduló állatfajok száma ma minimálisan 22 ezer körüli. A száraz, meleg hegyoldalak déli gyepjein él a fűrészlábú szöcske. Hasonló élőhelyeken találjuk az apró termetű pannongyíkok. A meleg tölgyesek, bokorerdők igen változatos rovarközösségeiből talán a leglátványosabbak a lepkék. Akadnak kicsi, jelentéktelennek tűnő fajok, amelyek kiemelt értéket képviselnek, hiszen elterjedésük súlypontja tőlünk délebbre esik, illetve élőhelyeik eltűnése a faj visszaszorulásához vezet Európa-szerte. A Bükk-vidék féltett madártani ritkasága a kerecsensólyom, melynek sikeres elterjedéséhez a csaknem két évtizeddel ezelőtt kezdődött, komplex védelmi programok teremtették meg a feltételeket. A sziklai élőhelyek, valamint felhagyott kőbányák még helyenként megtalálható jellegzetes madara a kövirigó, e volt bányákhoz kötődik az uhu költése is. A térség kiemelkedő zoológiai értékei közé tartoznak a veszélyeztetett, egyedi védelmet igénylő nappali ragadozó madarak, mint a parlagi sas, a békászó sas és a kígyászölyv. Az állatvilág világhírű ritkaságai kötődnek a bükk-vidéki barlangokhoz. Ilyen például a hosszúszárnyú denevér, amely kizárólag barlangokban szaporodik és telel. Történelme: Ember már jóval az időszámítás előtt is élt a hegységben. Ennek bizonyítékaként a régészek több barlangban megtalálták a neandervölgyi ember eszközeit, csontmaradványait is. A vadászatot és a gyűjtögetést később a nagy mésztartalmú kőzetekre alapozott bányászat, a mészégetés, a hutákban a káliüveg-előállítás, az üvegmívesség, a massákban a fémmívesség, és az összefüggő erdőségeken alapuló fakitermelés, a szénégetés, valamint a kézműipar váltotta fel. A hegycsúcsokon avar sáncok, várak, leomlott falainak maradványai láthatók. Az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja létrehozásának alapját a névadó hegység földtani viszonyai teremtették meg. A földtörténeti ókor és középkor változatos tengeri üledékei gyűrődtek fel. A változatos kőzetösszetételhez a talajok sokfélesége kapcsolódik. A változatos felszíni formákhoz pedig olyan mikroklimatikus feltételek társulnak, amelyek jóvoltából a területen egyaránt megtalálja élőhelyét a sajátos kárpáti, mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág, valamint az elmúlt földtörténeti korok számos maradványfaja. A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági tagozódás.

Tábori Magazin

17

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Környező települések, látnivalók: A látogatók a környék településein:Miskolcon, Szilvásváradon, Lillafüreden, Felsőtárkányban, Répáshután, Bükkszentkereszten, Újmassán és Hámoron állandó kiállításokon nyerhetnek betekintést a Bükk-vidék természeti értékeibe, a kulturális és ipartörténeti múltba. Télen a kiépített pályákon a síelésre és szánkózásra is lehetőség nyílik.Egy szép látnivaló többek közt Lillafüred. Diósgyőri vár: A Diósgyőri vár a 12. századi vár helyén épült a 14-15. században a gótikus vár, a 16. században megerősítették. A királynék vára Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből csak négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A vár külső fala körbejárható. A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a 14. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében. A diósgyőri vár fontos kulturális helyszín: évtizedek óta otthona többek között a Dixieland Fesztiválnak, a Kaláka Nemzetközi Folkfesztiválnak, a Várjátékoknak, a Történelmi Forgatagnak, színházi és operaelőadásoknak, a Várszínházi estéknek és már egyik játszóhelye a Miskolci Operafesztiválnak is. Lillafüred: Lillafüred a Garadna- és Szinva-völgy találkozási pontján, a Hámori-tó partján épült klimatikus üdülőhely. Diósgyőrből a Szinva gyönyörű szurdokvölgye vezet a Bükk-vidék egyik legfestőibb pontjához. Az István-barlang, amelynek legismertebb része a nagyterem, a lépcsőkön keresztül megközelíthető kilátó és a 30 m magas kupolacsarnok. Az egész éven át 10 °C hőmérsékletű barlang cseppkőképződményei nagyon érdekesek. Az Anna-mésztufabarlang egy igazi különlegesség, hiszen az egész világon összesen 6 hozzá hasonló létezik, éppen ezért hazánk egyik kiemelt természeti értéke. A Lillafüredi Palotaszálló parkjának egyik természeti látványossága a szálló függőkertjén keresztül megközelíthető vízesés, melynek robaja messzire elhallatszik. Lillafüreden áthalad a Lillafüredi Állami Erdei Vasút, mely több szempontból is különleges, például itt van Magyarország legmagasabb és leghosszabb erdei kisvasúti hídja. Lillafüredtől néhány kilométere működik egy pisztrángkeltető, amely 1932 óta működik és az őshonos sebes pisztrángot már csak itt tenyésztik nagyobb tételben Magyarországon.

Tábori Magazin

18

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Szilvásvárad: Nyáron kisvasúttal is végigutazható Szilvásvárad a Bükki Nemzeti Park egyik legkedveltebb kirándulóhelye, az öt kilométer hosszú, csodálatos Szalajka-völgy, ahol a Fátyol-vízesés tizenhét méter magas lépcsősorán folyik alá. A völgyben lakó egykori szénégetők életébe a Szabadtéri Erdei Múzeum nyújt betekintést. A Szalajka-forrástól gyalogosan is megközelíthető az istállóskői ősemberbarlang. A közeli Csipkéskúton legelő, világhírű lipicai lovakat és ménesük történetét a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás tárja fel. Az őspark közepén áll, az egykori Pallavicini-kastély. A lovaspályán szeptemberben fogat- és hajtóversenyt, lovasbemutatót tartanak. Ómassa: Bár a hegyek közt megbúvó apró Ómassa falu közigazgatásilag Miskolchoz tartozik, hangulatában, adottságaiban cseppet sem hasonlít a nagyvárosra. A körülbelül 50-60 házból és egy kis kápolnából álló település nem mondhat magának dicső történelmi múltat, nem volt soha csatamezők színtere, sokkal inkább jellemző rá a fekvéséből adódó csodálatos természeti környezet, a friss hegyi levegő, és a rengeteg erdő. A szokatlanul nagy csendet csak a közelben csordogáló patakok lágy zenéje, a madarak csicsergése, és a közelben barangoló turisták lábai alatt ropogó faágak reccsenése töri meg. Ómassa és környéke azonban nemcsak e különleges "természeti jelenségnek" köszönheti népszerűségét a turisták körében. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó hatalmas sziklák, roppant mészkőszirtek, barlangok, meredek völgyek, kanyargós ösvények, az utak szépsége, a felszínen és a felszín alatt kialakult csodálatos karsztformák télen-nyáron lenyűgözik az arra járókat. Újmassai őskohó: Ez Magyarország egyik legfontosabb ipartörténeti műemléke. A Lillafüredtől nem messze lévő őskohót 1813-ban (203 éve) építették. Kövek: Az agyagpala környezetből markánsan kiemelkedő mészkő sziklaormok és élükre állított gerincek.  A Déli-Bükk: Imó-kő, Fehér-kő  Északi-Bükk: Odvas-, Látó-, Örvény-, Pes-, Tar- és Buzgókő stb.  Ablakoskő: Hatalmas mészkőborda „ablakkal” az Ablakoskő-völgyben  Istállós-kő: A Bükk-vidék második legmagasabb csúcsa, 959 méter magas. A csúcs alatt találhatjuk az Istállós-kői-barlangot. Ősember lakta tágas barlangterem. Az itt kiásott mintegy harmincezer éves kőeszközök, 80 mázsás őskori tűzhely a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.  Örvénykő: 773 m magas csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik az északra elterülő vidékre. Tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is látszanak.

Tábori Magazin

19

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Tájvédelmi Körzetek: Lázbérci Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet az Upponyi-hegységben található. A Tájvédelmi Körzet létét elsősorban a területen található víztározónak köszönheti. Fokozottan védett az Upponyi-szoros, a Lázbércivíztározó vízfelülete és az ezt övező parti sáv, az ivóvíz tisztaságának megőrzése ugyanis komoly vízvédelmi feladat. Az 1967–1969 között létesült, 6,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas mesterséges tó rendkívül fontos szerepet játszik a Sajó-völgyének két, egyenként mintegy 40-40 ezer lakosú városának (Ózd és Kazincbarcika), valamint számos környező kisebb települések életében. A tó belső védőövezete egy 20 méter széles parti sáv. Ezt a sávot egy további, 100 méter szélességű külső védőövezet, ugyancsak szigorúan védett zóna veszi körül, amelyet óvnak mindenféle szennyeződéstől. Hollókői Tájvédelmi Körzet: A Hollókői Tájvédelmi Körzetet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága hozta létre 1987-ben, 141 hektáros területen. A hollókői vár az Ófaluval együtt 1987 óta az UNESCO világörökségek listáján megtalálható. A környező terület természetvédelmi oltalom alatt áll. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kijelölt egy vár körüli – zöld színnel jelzett, 23 ismertető táblával ellátott – vártúra ösvényt, ami a terület kulturális és természeti értékeit mutatja be. Mátrai Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet két különálló területe a Mátra középső és nyugati részén található. A tájvédelmi körzet közigazgatási határai Heves megyében Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Recsk, Mátraszentimre, Nógrád megyében Hasznos, Bátonyterenye. A tájvédelmi körzethez tartozik két országos jelentőségű természetvédelmi terület, a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó. A Mátrai Tájvédelmi Körzetet az 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezés létesítette 11862,7 hektár kiterjedésű területen. A védetté nyilvánításának célja: a TK területén a földtani értékek, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a felszíni vizek, a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások, a természetszerű erdők megóvása és fenntartása, valamint az ember felüdülését szolgáló kedvező természeti környezet fenntartása. Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet: A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet átmenet az Alföld és a Bükk-vidék hegyei között. A táj arculatát a Tisza, valamint a hegyvidék felől lefutó folyók, patakok és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatása alakították ki. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet: A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területe 6 709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár. A védetté nyilvánításkor beolvadt területébe a Salgó vára, a Szilvás-kő, a Kercsegvölgy, a Földház-tető, a Gortva-völgy, a Bárna-patak és a Zagyva forrásvidéke természetvédelmi területek. Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken több mint 100 önálló bazaltterület található, többségük Szlovákiában. A Medves-fennsík a Nógrádi-medence legszebb formájú

Tábori Magazin

20

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. vulkáni kiemelkedése, meredek gerincek és mélyen szántó völgyek tagolják. A feltörő lávából keletkeztek a többnyire oszlopos szerkezetű bazaltcsúcsok. A leglátványosabb képződmények a Szilvás-kőn tekinthetők meg, ahol úgy állnak a bazalt oszlopok függőleges sorokba rendeződve, mint egy katedrális orgonájának sípjai. Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet: A Keleti-Cserhát hazánk legjobban lepusztult, legváltozatosabb felszínű hegysége. A hegység négy piroxén-andezit változatból, főleg ezek agglomerátumaiból és tufáiból áll. A terület földtani jelentősége, hogy itt található a hazánkban legteljesebben kifejlődött miocén rétegsor, a harmadidőszaki képződmények tanulmányozására ez a legkedvezőbb terep. A KeletiCserhátban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság javaslata alapján Natura 2000 területek meghatározása is megtörtént, a következő területek kerültek kijelölésre: szentkúti Meszestető, Tepke, Bézma, bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét, szandai Vár-hegy. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A tájvédelmi körzethez szervesen kapcsolódik a Tiszadobi-ártér, mely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság felügyeletébe tartozik. Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet: A 8.199 hektár területen fekvő Hevesi Füves Puszták TK a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó szabadon látogatható terület, mely a Tisza-völgy és a Mátra közt terül el. A Kiskörei-Víztárolótól keletre fekvő, hét különálló mozaikos rész a Füzesabony, Kisköre, Poroszló és Jászapáti közötti területeket foglalja magába. Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet: A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet 1993-ban alakult meg a Heves–Borsodi-dombság egyedülálló természeti és tájképi értékeinek, a területen található szubmediterrán növénytársulások termőhelyének, valamint a vidéken fészkelő császármadár élőhelyének megőrzése érdekében. A terület kiemelkedő földtani-felszínalaktani, s egyben tájképi értékei a dombvidéket alkotó homokkő (Pétervásárai Homokkő Formáció) természetes feltáródásai. A leglátványosabb a bükkszenterzsébeti Nagy-kő 60–80 m magas, csaknem függőleges sziklafala. Természetvédelmi Területek:  Maconkai-rét Természetvédelmi Terület  Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület  Erdőtelki Arborétum Természetvédelmi Terület  Kerecsendi erdő Természetvédelmi Terület  Kőlyuk-tető Természetvédelmi Terület  Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Terület  Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület  Szőllőskei erdő Természetvédelmi Terület  Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület  Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Tábori Magazin

21

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.    

Sóshartyán Hencse-hegy Természetvédelmi Terület Bél-kő Természetvédelmi Terület Márkházapusztai fás legelő Természetvédelmi Terület Tardi legelő Természetvédelmi Terület

Tábori Magazin

22

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Bükk

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). Nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta. A Bükk-vidéken található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, közel 100 000 hektár. Kialakulása: Alapkőzetei a Tethys-óceán észak-afrikai szegélyén keletkeztek a késő karbon és a középső jura korok között, ahol csaknem 160 millió éven keresztül rakódott le az üledék, meszes, agyagos, illetve kisebbrészt dolomit és homokkő rétegeket létrehozva. A középső és a késő triászban az ekkori vulkánkitörések következtében riolit, andezit és bazalt rétegek rakódtak le, a jura időszakban pedig gabbró. A jura végén bezárult a Tethys-óceán. A késő jura és az eocén közt redős, pikkelyes szerkezet alakult ki, amikor az elvékonyodott kontinentális lemezre óceáni kéregdarabok tolódtak rá, az agyag palává vált, majd a paleogén időszak elején a hegység kiemelkedett és lepusztult. Az eocén elején szárazföldi felszínalakulás, erős lepusztulás volt jellemző, ennek következtében tönkfelszínek alakultak ki (például a Nagy- és Kis-fennsík). A késő eocén idején ismét előrenyomult a tenger, üledékeinek nyoma ma is megtalálható. Az oligocén végén, 20-25 millió évvel ezelőtt paleozoikumi eredetű rétegek tolódtak a területre. A miocén elején felerősödött a vulkáni tevékenység és riolit-riodácit tűzárkővel borította be a területet. A Bükk-vidék déli szegélyén a miocén kori Pannon-tenger üledékei is megtalálhatók. A miocén végére a Bükk-vidék központi része 300-400 métert emelkedett, így számottevő magasságú, mélyülő völgyekkel tagolt hegységgé alakult, elkezdődött a máig tartó karsztosodás és a vízhálózat kialakulása. A pliocén első felében a félsivatagi éghajlat volt jellemző, hegylábfelszín-képződés kezdődött, majd a pliocén második felében hűvösebbé és nedvesebbé vált az éghajlat, az emelkedés pedig tovább folytatódott. Történelme: A hegység területén már a paleolitikumban, vagyis az őskőkorban is éltek emberek (Szeleta-kultúra). Több barlangból is jelentős régészeti leletek kerültek elő: Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállós-kői-barlang, Kecske-lyuk, valamint az avasi Tűzkövesen. A Bársony-házi "szakócák" Miskolc területéről ismertek. A neolitikum, vagyis az újkőkor (más néven: csiszolt kőkor) végén (Kr. e. V. évezredben) egy földműveléssel és állattartással foglalkozó nép élt a területen, melyből kialakult a bükki kultúra a Kr. e. IV. évezred elejére. A kultúra leletei megtalálhatóak a cserépfalui Füzér-kőibarlangban, a felsőtárkányi Petényi-barlangban, valamint a Pes-kő-barlangban. Kr. e. 32001900 között egy rézkor végi nép hagyta hátra a Baden-péceli kultúra leleteit. A bronzkor végén meginduló nagy népmozgások elleni védelem céljából a Kr.e. 13-12. században a Tábori Magazin

23

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. pilinyi kultúra népe kezdte meg a földvárak építését. A hegység őskori földvárainak és sáncainak többségét azonban a Kyjatice-kultúra képviselői építették. Kr. e. a 4. században megjelent a kelták a területen. Központjuk a Délkeleti-Bükkben (a mai Bükkszentlászló fölött) emelkedő Nagysánc volt. A szkíták csak a peremvidéken szálltak meg, a hegységbe csak vadászni jártak. A szarmaták és jazigok a déli sík vidékeket lakták. Szállásterületük északi határa Cserépfalu-Eger közelében volt. A népvándorlás idején megérkeztek a Hunok és a szlávok is. A 7. század végén a területre avarok érkeztek. A mai Felsőtárkány környéke minden bizonnyal a honfoglaló Tárkány törzs szállásterületei közé tartozott. Szent István korában kezdődött a lakosságának keresztény hitre térítése. A hegyek között még jó ideig éltek a pogány szokások, melyeket bizonyos elnevezések is őriznek: Oltár-kő, Imó-kő, Bálvány, Pogányoltár. A tatárjárás előttről csak Cserépfaluról van említés, amely Crispinus fia Egyed birtoka volt. A felsőtárkányi Barát-réten kolostorromok találhatóak. A törökök elpusztították Tárkányt, míg Cserépfalut az 1552-es egri ostrom sem viselte meg különösebben. 1766-ban létrejött egy szlovák erdőmunkások által lakott telep a mai Répáshuta helyén. Ők 10 év után elhagyták a helyet, ahol 1790-től üvegkészítő munkások telepedtek meg, Répáshutának nevezve lakhelyüket. Földrajza: Éghajlata: Magyarország egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak. Az évi középhőmérséklet a Bükkaljától a Nagyfennsíkig 10 °C-ról 7,5-4,5 °C-ra csökken. A Kárpát-medence alföldjeihez és dombságaihoz képest - a Bükkalját a Bükkhátat kivéve - a hegységben a tél hosszú és hideg. Fagyokra október 10-től már gyakorta kell számítani. Hosszú, havas telek után a Bánkút melletti északi lejtőkön április első heteiben is lehet síelni. Fagyos napok még májusban, júniusban is előfordulhatnak, a Nagy-fennsík 800 m-es tengerszint feletti magasság fölött mélyülő töbreiben hajnalonként akár július-augusztusban is. A januári napfénytartam a Sajóvölgyben mindössze 50-55, a hegység javán 55-70, a Nagy-fennsíkon 70-75 óra. Mindezek következtében a legnagyobb hidegeket nem a Bükk-fennsíkon (-17 °C), hanem a Sajóvölgyben (-21 °C) mérik (fordított léghőrétegzettség). A szomszédos alföldi és dombvidékekhez képest a tavasz késik, a mogyoró virágzása csak március derekán kezdődik. A nyár hűvös. Legmagasabb pont: A Bükk-vidék legmagasabb csúcsának sokáig az Istállós-kő-csúcsot tekintették (959 m). 2014-es nem hivatalos mérések szerint azonban a Kettős-bérc déli csúcsa magasabb: 960,715 méter. A mérést GPS alapú technológiával hajtották végre, így nagyon minimális a hibalehetőség, ellentétben a régi háromszögeléses módszerrel. Amint ezt hivatalos mérésekkel is bebizonyítják, a Kettős-bércet Szilvási-kőnek fogják átnevezni. További csúcsok: a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 50 csúcs emelkedik 900 méter fölé.[6] Ezek közül 20 csúcson van elhelyezve pecsételő a Bükk 900-as csúcsai nevezetű teljesítménytúra állomásaiként. A legmagasabb magyar hegyek 100-as listáján a Bükk-vidék abszolút többséggel rendelkezik, ugyanis 59 csúcsa szerepel a listán.

Tábori Magazin

24

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Vízrajza: A Bükk-vidék teljes területe a Tisza vízrendszeréhez tartozik. Nyugati, délnyugati és déli vidékeiről a felszínen futó patakok vizét a Laskó-EgerCsincse vízrendszer gyűjti össze. Északi-északnyugati részén a Szilváspatak, majd a Bán-patak fogadja magába a hegységből érkező vízfolyásokat, melyek a hegység keleti részén folyó Sajóba torkollanak. A Bükk-vidéket a Mátrától elválasztó Tarna gyűjti össze a terület legnyugatabbra eső vidékeinek felszíni vizeit. A középtájon számos karsztforrás ered. Ezek közül is a legjelentősebbek a Vöröskő-forrás, az Imó-forrás, a Sziklaforrás és a Fekete-len-forrás. Barlangjai: Több mint 1100 barlang ismert itt, melyek közül több képzettség nélkül is látogatható, ilyen például az Anna-barlang, István-barlang, Szeletabarlang, Kecske-lyuk, Istállós-kői-barlang, Büdös-pest. A híres miskolctapolcai Barlangfürdőt termálvízforrás táplálja. Különleges állatvilága, vagy földtani értéke, vagy őslénytani jelentősége, vagy régészeti jelentősége, vagy ezek kombinációja miatt 52 barlang fokozott védettséget élvez. Több „ősemberbarlang” is található, melyekben jelentős leletekre bukkantak: Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Suba-lyuk, Istállós-kői-barlang. Az ország legmélyebb barlangja a 275 méter mély Bányász-barlang. Növényvilága: A hegységet hatalmas erdőségek uralják, melyekben jól megfigyelhető az észak-déli és a magassági elrendeződés, az ún. zonalitás. Az Alföldperemi részektől a magasság növekedésével a hegység közepe felé haladva egymás felett alakultak ki az alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei. A délies, nyugatias kitettségű meredek mészkő-sziklás lejtők legnevezetesebb növénytársulása a hárskőris sziklaerdő, amely a jégkor utáni felmelegedés, a mogyorókor kevert erdeinek az emlékét őrzi és azokra a termőhelyekre szorult vissza, ahol már a bükk nem versenyképes. A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori faj vészelte át az utolsó eljegesedést, a Bélkő napsütéses mészkőszikláin, a szirti pereszlény - amely ma legközelebb a Balkán-félsziget szubmediterrán mészkővidékén található -, és a pannóniai bennszülött magyarföldi husáng. Igazi alhavasi reliktumnövényei a Bükknek a sárga ibolya, mely hazánkban csak itt található meg, a havasi ikravirág, a hegyi kőtörőfű, a tarka nyúlfarkfű, a havasi iszalag és a korai szegfű. A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi - ún. posztglacialis reliktumai, hasonlóan a többi reliktumnövényhez, szigorúan védett ritkaságok. Ezek közé tartozik a poloskavész és a fennsík fagyzugos töbreinek, sziklás oldalain virágzó északi sárkányfű, amely csak itt fordul elő hazánkban. A Bükknek két sajátos bennszülött faja ismeretes: a Vrabélyi-estike és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű. A Bükk-fennsíkon, 700-850 méter tengerszint feletti magasságban, hatalmas összefüggő montán bükkösök (Aconito-Fagetum silvaticae) hazánkban a bükkös zóna a legmagasabban előforduló vegetációs öv, a lucfenyvesek a

Tábori Magazin

25

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Bükkben mind ültetettek - vannak. Aljnövényzetükben jellemző a kárpáti flóraelemek, például a társulás névadó növényeinek, a kárpáti sisakvirág és a karcsú sisakvirág megjelenése. Magashegyvidéki képet nyújt a bükkösöknek, a gyepszint néhány jellemző faja, mint például a pávafarkú salamonpecsét, a berki aggófű alfaja (Senecio nemorensis ssp. fuchsii), vagy a nyúlsaláta. A montán bükkösök irtása nyomán alakultak ki a nyár elején színpompás hegyi kaszálórétek, szőrfüves gyepek - melyek számos növényritkaságnak adnak otthont. A szőrfű sűrű, rugalmas gyepje a töbrök fenekét borítja, ahol a nyáron is fellépő fagyhatás miatt a bükkösök már sohasem újulhatnak fel. Egyik legnevezetesebb páfránya e szőrfüveseknek az Európa szerte ritka sokcimpájú holdruta. Állatvilága: A Bükki Nemzeti Park, illetve a hegységet övező Bükk-vidék gerinces-faunája a hazai átlagnál gazdagabb, sok veszélyeztetett természetvédelmi státuszú faj jelentős populációja él itt. Értékes színezőelemek a csak a Bükkben élő endemikus fajok, pl. Gebhardt-vakfutrinka, ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bükki szerecsenboglárka lepkefajok. A halak köréből a Kárpát-medencei endemikus petényi-márna a patakok ritka lakója. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli. A hegység legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak (Accipitriformes, Falconiformes). Kiemelkedő a hazai állomány 10%-át kitevő, globálisan veszélyeztetett parlagi sas és a többi Európában veszélyeztetett faj itteni állománya: békászó sas, kígyászölyv, kerecsensólyom, vándorsólyom. A számos veszélyeztetett fajt őrző baglyok képviselői az uráli bagoly és a gatyáskuvik. A hegységből a '70-es években kipusztult uhu jelen időszakban foglalja vissza egykori költőhelyeit. A harkályok közül a legnagyobb hazai állománnyal és természetvédelmi státussal rendelkező fehérhátú fakopáncs emelendő ki. Az erdei énekesek egyik legritkább, az erdő természetességét jelző madara a kis légykapó. Egyik legveszélyeztetettebb faj a nemzeti parkban a császármadár rendkívül lecsökkent állománnyal. Az emlősök köréből a szinte összes hazai fajt magában foglaló denevérek emelendők ki. A fajgazdagság és a másutt ritka fajok jelentős állománya a nagy, idős erdőtömböknek és sok száz barlangnak köszönhető. Különös jelentősége van azon barlangok védelmének, ahol tömegesen telelnek és szaporodnak az egész Európában veszélyeztetett fajok (Miniopterus schreibersi, Rhinolophus euryale). Fontos természetvédelmi probléma a hegységben a túltartott patás nagyvadlétszám, melynek szabályozásában fontos szerepe lehetne a visszatelepülő nagyragadozóknak, a farkasnak és hiúznak. Résztájai: Déli-Bükk: A Déli-Bükk szerkezetét dél felé átbuktatott redőboltozatok és redőteknők alkotják. Változatos kőzettani felépítés jellemzi, található itt pala, mészkő, diabáz, gabbró, porfirit, valamint a déli szegélyén eocén tarkaagyagok, márgák, mészkövek, szétszórtan miocén üledék- és tufafoszlányok is. Jellemző hogy a Délkeleti-Bükkben a karsztos és nem karsztos területek váltakoznak, míg a Délnyugati-Bükkben már a nem karsztosodó kőzetek vannak többségben jelen (pl: jura kovapala, pala, diabáz és gabbró).

Tábori Magazin

26

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Északi-Bükk: Az Északi-Bükk két részre osztható, nyugaton jellemzően karbon mészkőlencsés agyagpala és homokkő összletek építik föl, ehhez perm tarkapala, homokkő, mészkő társul. A keleti felét ezzel szemben főként triász mészkövek, dolomit, porfir, diabáz, tűzköves mészkő és pala alkotja. Különlegessége, hogy itt is megfigyeltek édesvízi mészkő képződést. Bükkhát: A Bükkhát a Bükk-vidék északi hegylábfelszíne, nagy részét miocén tengeri üledékek (agyag, homok, kavics) alkotják, északi és keleti részén kavicsrétegek és kisebb foltokban riolittufa összletek is megfigyelhetők. Felszíni megjelenésére az eróziós és deráziós völgyek jellemzőek. Upponyi-hegység: Szintén a Bükk-vidék csúcsrégiójának északi hegylábfelszíne volt, leginkább középső miocén kavicsrétegek, karbon agyagpalák, homokkövek, mészkövek, kréta időszaki homokkő alkotja, valamint a felszínét egy andezit-agglomerátum takaró borítja. Bükk-fennsík: Legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület, a Bükk-vidék központi, magas részén helyezkedik el. Hosszúkás alakú, nyugaton a Bél-kőnél kezdődik, majd keleti-északkeleti irányt felvéve húzódik a Bükkszentkereszt-Hámor képzeletbeli vonalig. A déli határa meglehetősen egyenes vonalat vesz fel, míg az északi Bánkútnál éri el legészakibb kinyúlását. Hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km. A fennsík egésze karsztfennsík, uralkodó kőzetei a mészkő és a dolomit. A Garadnapatak két részre osztja, a magasabb, nagyobb területű Nagy-fennsíkra és a kisebb, alacsonyabb fekvésű Kis-fennsíkra. A fennsík szélén sorakoznak a híres bükk-vidéki „kövek”: Istállós-kő, Tar-kő, Pes-kő, Bálvány, Bél-kő. Minden oldalról hirtelen emelkedik ki környezetéből, de a magas hegycsúcsok miatt a völgyekből, az alföldről nem lehet rálátni. A rajta lévő víznyelők gondoskodnak a hegységben és környezetében élő közel félmillió ember ivóvízkészletéről. A víznyelő többféle is lehet: dolina, töbör vagy zsomboly. Ezek a mészkőfennsík kiemelkedése után fokozatosan alakultak ki. A barlang- és hasadékrendszerekbe vezetik el a csapadékvizet. Az elnyelt víz a Bükk-vidék bonyolult vízáramlási rendszerén keresztül jut el a szélén lévő forrásokba, majd onnan a vízvezetékekbe: a tökéletesen tiszta és jóízű víz kezelés (tisztítás) nélkül kerülhet el a fogyasztóhoz. Különösen mellékízmentes az ivóvíz a déli oldalon, mert útja a föld alatt légvonalban 20–30 km, a valóságban pedig ennek többszöröse, így hatalmas méretű szűrőrendszeren keresztül érkezik meg a forrásvíz a felszínre, ahol vízházakban felfogják és továbbítják az ivóvízvezetékbe. Egri-Bükkalja: Az Egri-Bükkalja Magyarország egyik földrajzi kistája, amely a Bükk-vidék nyugati, délnyugati, illetve déli lejtőit, valamint azok fokozatosan az Alföld északi peremvidékébe beolvadó hegylábait foglalja magában. Az Egri-Bükkalja Heves megye keleti részének északi és középső vidékét és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének nyugati középső vidékét foglalja magába. A kistáj 3 járást, illetve korábbi nevén kistérséget ölel fel, melyek a

Tábori Magazin

27

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. következők: Bélapátfalvai járás, Egri járás, Mezőkövesdi járás. A Miskolci-Bükkaljától a Kács-Tibolddaróc vonal határolja el. Az ettől nyugatra eső területek az Egri-Bükkaljához tartoznak. Települései:  Északon: Parasznya, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó  Nyugaton: Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad  A hegységi részen: Bükkszentkereszt, Répáshuta, Bükkszentlászló, Ómassa, Lillafüred, Bánkút  Délen: Kisgyőr, Harsány, Bükkaranyos, Mocsolyás, Latorpuszta, Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Cserépfalu, Bükkzsérc, Noszvaj, Felsőtárkány  Keleten: Miskolc, Vadna, Sajószentpéter, Sajóbábony Természetjárás: A Bükk-vidék központi területe az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak. A hegységben sok jelzett turistaút található, melyek turistatérkép segítségével jól követhetők. Gyalogosan a látnivalók többsége felkereshető, míg motoros járművel a behajtás csak a kijelölt pihenőhelyek parkolójáig engedélyezett. A környező településeken sok turistaegyesület működik, amelyek meghirdetett túráikon vendégeket is szívesen látnak. Látnivalók:  Lillafüred és ott felsorolt nevezetességei  Szalajka-völgy erdei múzeummal, pisztrángteleppel  Bánkút sípályákkal, turistaszállóval  Nagy-mező  Szeleta-barlang  Őskohó  Bél-kő  Bélapátfalvai ciszterci apátsági templom és monostor rom  Tar-kő, 949 m magas szirt, ahonnan az Alföld felé nyílik kilátás  Kecske-lyuk, egy fokozottan védett forrásbarlang.  Szentléleki kolostorrom  Dédesi várrom  Sebes-vízi szurdokvölgy  Lillafüredi Állami Erdei Vasút  Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút  Szilvásváradi Erdei Vasút  Kaptárkövek  Örsúr vára  Latorvár Turistaházak, vendéglátóhelyek: A Bükk-vidék területén több helyen található étkezési és szálláslehetőség: Lillafüredi Palotaszálló, Sebesvízi Panzió, Bánkúti Sícentrum, Szentléleki üdülőtelep, Fehérkőlápai turistaház, Jávorkúti étterem, Szalajka-völgy. Tábori Magazin

28

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Szalajka-völgy

A Szalajka-völgy Szilvásváradon található. A Bükk-vidék egyik legszebb, a kirándulók számára egyik legjobban kiépített része. Leírása: A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett Kálium-karbonáthamuzsír égetéséről. A Szalajkapatakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng. Ezen kívül csak egy hasonló pisztrángkeltető telep működik még a Bükkben, az Lillafüred közelében van. A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút. A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő. A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át. A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama). A források fölött magasodik az Istállós-kő. Az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő. Nevezetességei:  Fátyol-vízesés  Erdei múzeum  Istállós-kői-barlang  Szilvásváradi Erdei Vasút  Kárpátok őre

Tábori Magazin

29

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Eger

Eger (latinul: Agria, németül: Erlau, szlovákul: Jáger, törökül: Egri), egy megyei jogú iskolaváros, Heves megye és az Egri járás székhelye, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után. Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország második legnagyobb bazilikája, az egri bazilika, számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan fejlődött a város, utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik, az egri bikavér külföldi piacokon is az ismert borok közé tartozik. Nevének eredete: A város nevének eredete ismeretlen; többek szerint az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található). Ezen elmélet kritikusai szerint az Eger kifejezés szerepel települések neveiben is közvetlenül (például Zalaegerszeg) vagy formában (mint Grád, Győr). Története: A középkorban: A környék már a kőkorszak óta lakott terület. A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. A területet a 10. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta, ez az időpont a város határában, Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszony-völgy környékén is. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk-vidéken épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, II. Kilit püspöksége alatt, a tatárok feldúlták és felégették a várost. A tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14 és a 15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros – az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több közeli település (Almagyar, Czigléd, stb.) összeépült Egerrel. 1442-ben a husziták

Tábori Magazin

30

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. feldúlták a várost és lakosai közt iszonyú öldöklést vittek véghez. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület még ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta, és Bakócz Tamás fejezte be. Ők elkezdték még a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput. A parasztlázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost. Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza – természetesen némi túlzással – 200 000re becsülte. A későbbi történetírók 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 000 lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat, kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596-ban a török újra megostromolta Eger várát, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel. Az újkorban: A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott, a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. Mintegy 600 török visszatért Egerbe, megkeresztelkedett, és ezek lettek az elpusztított város első lakói. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott, ugyanis ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította, és a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Egerben keltezték (bár nyomda híján máshol nyomtatták) az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (Igazmondó Merkúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukraincewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el. A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba, többek között itt települt le: Kracker János Lukács, Franz Anton Maulbertsch, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab és Fazola Henrik is. A lakosság ugrásszerűen megnőtt, 1688-ban 1200 fő, majd 1787-ben több mint 17 000 fő, ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa. Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták, a papnevelő intézetet, a jogi iskolát (amit

Tábori Magazin

31

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. 1740-ben alapított Foglár György kanonok), és a bölcseleti iskolát (amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre), valamint Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg. Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt. A 19. század katasztrófákkal indult. 1800-ban a belváros fele tűzvészben elpusztult, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala is, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. A reformkorban Pyrker János László érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát. 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította az ország első műszaki folyóiratát. 1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttel összekötő vasúti fővonalból, a csomópont Füzesabony lett. A város ipara a malom, a dohánygyár és a lemezárugyárból állt. 1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükk-vidéki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken, többségük ma is látható. A 20. századtól napjainkig: A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, megkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését is. Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére. A második világháború alatt, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok gyárakat, üzemeketszereltek le, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült. A második világháború után sok épületet emeltek szerte a városban.1961-ben a városhoz csatolják Felnémetet. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is (ezt azóta ismét átépítették). A 80-as évekre elkészült a 25-ös főútnak a Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat. 1968-ban a barokk

Tábori Magazin

32

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hildéremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Új lakóparkok jöttek létre, a FelnémetPásztorvölgyi és a Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám, megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park. Eger egykoron katonaváros volt. A Dobó István Laktanya 2007-es bezárásáig sok alakulatnak adott helyet. Az első alakulat 1853-ban került Egerbe. A Császári-és királyi 60. Gyalogezred, ami 1918-ig állomásozott itt. Az első világháborút követően a Magyar Királyi Honvédség 14. Dobó István Gyalogezrede állomásozott a laktanyában. A háborút követően a Magyar Néphadsereg 6. Gépkocsizó, majd Gépesített Lövészezrede mondhatta magának a laktanyát. 1963-ban költözött Hatvan-Nagygombosról Egerbe a 24. Felderítő Zászlóalj, ami a gyöngyösi Gépkocsizó Lövészhadosztály felderítő alakulata volt. A 6. Gépesített Lövészezredet először harckocsi ezreddé alakitották át, majd összevonták a verpeléti 35. Harckocsi Ezreddel, és ez 1991-ben Kalocsára költözött. 2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj Debrecenbe került áthelyezésre, ahol a MH 5. Bocskai István Lövészdandár felderítő alegysége lett. Az átdiszlokáció során az alakulat közel 50%-a nem vállalta a költözést. A zászlóalj távozása után a 116 éves Dobó István Laktanyát bezárták. Címere: Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll. Balról ágaskodó ezüst (fehér) egyszarvú (unicornis), első lábaival hegyével felfelé álló, arany markolatú, kétélű ezüst kardot tart, amelyre zöld kígyó tekeredik. A kard hegyén ezüst hatágú csillag. Jobbról természetes színű, kiterjesztett szárnyú sas lebeg, karmai között nyitott könyvet tart. A pajzsfő közepén arany napkorona fele. A pajzsot takarók helyett barokkos arany-ezüst indadísz keretezi, az indák közül jobbra és balra egy-egy vörös nyelvű griff feje tekint ki. Népesség: 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 0,5%-a német és további 0,5% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A városnak 2007-ben 56 647 lakosa volt. Ebből  magyar: 96,0%  cigány: 0,9%  német: 0,2%  ismeretlen, nem válaszolt: 3,2% Vallási megoszlás:  Római katolikus: 62,4%  Görög katolikus: 0,9%  Református: 7,8%  Evangélikus: 0,7%  Más egyházhoz, felekezethez tartozó: 0,8%  Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 18,3% Tábori Magazin

33

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.  Ismeretlen, nem válaszolt: 9,4% Közlekedés: A vasútállomás a Belvárostól 1 km-re délre, a helyközi autóbusz-állomás a város központjában található, a bazilika mellett. A helyi tömegközlekedésről az Agria Volán Zrt. gondoskodik, amely kizárólag autóbuszokkal végzi az utasok szállítását. A vonalak kétharmada Eger déli részét a Belvároson keresztül az északi városrészekkel kapcsolja össze, a többi a keleti és nyugati részek összeköttetését biztosítja (jóval ritkább követési időkkel). Kultúra: Múzeumok: Egerben számos múzeum és kiállítóhely található. A műemlékké nyilvánított Egri várban működik a Dobó István Vármúzeum. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői Dobó István parancsnoksága alatt, meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. A várban található továbbá, az Egri Képtár, hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A vár történelmi hagyományait, a kiállítások mellett, programokkal is igyekeznek feleleveníteni. A Művészetek Háza az Ifjúsági Ház, a Vitkovics-ház és a Templom Galéria összevonásával 2001-ben létrejött, kiemelten közhasznú társaságként működő kulturális és szórakoztató központ. Fenntartója Eger város önkormányzata.[10] Kiállítóhelyei közt van, a Kopcsik Marcipánia, a Harangöntő-ház, a Történeti Tárház, a Tűzoltó Múzeum, a Zsinagóga Galéria, és a Vitkovics-ház (benne, a Kepes György Vizuális Központ és a Vitkovics Mihály emlékszoba). A Város a város alatt kiállítóhely az egykori érseki pincerendszerben található, bejárata a Bazilikához fölvezető lépcsősor mellett nyílik. Az Eszterházy Károly Főiskola épületében található, a Főegyházmegyei Könyvtár, és annak Barokk terme, valamint szintén a Főiskola épületében található meg, a Spekula Csillagvizsgáló és a Camera obscura. További múzeumok és kiállítóhelyek Egerben, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Palóc Népművészeti Kiállítás, az István pince és Nemzeti Bormúzeum, a Telekessy Patikamúzeum, a Szemfényvesztés kiállítás (amely látóknak bemutatja a vakok világát), valamint a Templom Galéria és a Kis Zsinagóga, ami egy egri kortárs művészeti kiállítótér. Az Egri Road Beatles Múzeum - minden, ami Beatles! 2015. május 15-én nyitotta meg kapuit az Egri Road Beatles Múzeum, Kelet-Közép Európa egyetlen állandó Beatles gyűjteménye. Korabeli híradók, interjúk, koncertfelvételek tekinthetők meg gombnyomásra, illetve fejhallgatón hallgathat bele a látogató a zenekar műveibe. A vitrinekben korabeli sajtótermékek, ruhadarabok, makettek, limitált kiadások, ritkaságok láthatóak. A Sárga tengeralattjáróba való bepillantás, a Bors Őrmester lemez monumentális megjelenítése, játékok és élményfotózás varázsolja vissza a látogatót a legendás hatvanas évekbe. Templomok:  Egri Bazilika a Pyrker téren: Magyarország harmadik legnagyobb) egyházi épülete, 55m magas tornyaival a város 2. legmagasabb épülete az 57m magas Minorita templom után.

Tábori Magazin

34

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.  Minorita templom a Dobó István téren: Más néven Páduai Szent Antal templom a Városháza szomszédságában áll.  Ciszterek temploma a Széchenyi István utcában:  Ferences templom a Kossuth Lajos utcában: Más néven „Barátok temploma”, barokk stílusú  Szervita templom a Szaicz Leó utcában  Lajosvárosi templom a Köztársaság téren  Szent Sebestyén vértanú temploma (volt irgalmasok temploma) a Markhót Ferenc utca-Knézich Károly utca sarkán  Evangélikus templom a Vörösmarty út-Törvényház utca sarkán  Református templom a Deák Ferenc utcában  Szent Rozália templom a Szarvaskői úton  Szent Miklós Rác templom a Vitkovics Mihály utcában: ortodox szerb templom)  Jézus Szíve plébániatemplom a Maklári úton  Trinitárius templom a Trinitárius utcában  Fájdalmas Anya temetőkápolna a Király utcában  Szent Rókus temetőkápolna a Rókus közben  Kisboldogasszony plébániatemplom a Kisasszony utcában  Szent Anna kápolna a Széchenyi István utcában: a (Markhót Ferenc kórházhoz tartozik)  Mária Szeplőtelen Szíve kápolna (a Szépasszonyvölgyben)  Szent Donát temetőkápolna a Ludányi Antal utcában  Szent Rozália temetőkápolna a Merengő utcában  Izraelita templom a Kossuth Lajos utcában  Zsinagóga a Kossuth Lajos utcában  Kis zsinagóga a Dr. Hibay Károly utcában  Kálvin-ház a Markhót Ferenc utcában: (Eger református közösségének központi épülete benne a korábbi templommal)  Baptista gyülekezet a Deák Ferenc utcában  Mormon imaház (volt IBUSZ iroda) a Bajcsy-Zsilinszky utcai tömb-belsőben  Jehova Tanúi Királyságterme a II. Rákóczi Ferenc úton  Dianetika Misszió a Széchenyi István utcában  Adventista imaház Eger az irodalomban: Eger a címadója és fő helyszíne Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének. Felnémet a címadó helyszíne Lipták Gábor A felnémeti pincevár című elbeszélésének. Az egri Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulója volt Bródy Sándor, aki megíra Az egri dákok című művét.

Tábori Magazin

35

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Szalajka-patak

A Szalajka-patak a Bükk-vidék területén, a Szalajka-völgyben ered, Szilvásváradtól déli irányban több kisebb vízfolyás összefolyásából. A patak forrásától kezdve észak felé halad, majd Szilvásvárad belterületén a Szilvás-patakba torkollik. A patakon található Szilvásvárad egyik nevezetessége, a Fátyol-vízesés. Lefolyása: A Szilvásváradtól délre fekvő hegyvidék kőzeteiből eredő forrásokból kiáramló felszíni vízfolyások egyesüléséből létrejött Szalajka-patak északi irányú lefolyást biztosít a környék számára. Útja során előbb keresztülfolyik Szilvásvárad belterületén, majd a község északi határán beletorkollik a Szilvás-patakba. Fátyol-vízesés: A Fátyol-vízesés a Heves megyei Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Sziklaforrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. Szilvásvárad vize: A Szalajka-patak a Szilvásvárad melletti völgy fő vízellátója. Forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással, tehát olyan váltópontok, ahol a felszín alatti vízfolyások a karsztterület peremén a felszínre lépnek. Más forrásoktól eltérően általában egy meghatározott pontban, koncentráltan fakadnak. A Szalajka-patak forrásai többnyire bővizűek, de vízjárásuk és vizük minősége szélsőségesen ingadozó. Szárazabb időszakokban kristálytiszta vize igen sok oldott meszet tartalmaz, amely a CO2 elillanása miatt kicsapódik, és forrásmészkő, mésztufa képződik. Pisztrángos tavak: Szilvásvárad halai: A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezedett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztésének kezdeti szakasza folyik. A karsztforrásokra jellemző vízhozam-ingadozás miatt a pisztrángok nagy része csak néhány centis ivadékként úszkál ezekben a tavakban. A

Tábori Magazin

36

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. pisztráng feldolgozásának viszont már ismét Szilvásvárad ad otthont. A rendkívüli minőségű füstölt és sült pisztrángok titkát még maga Derrick felügyelő (Horst Tappert) sem tudta kideríteni, amikor társával (Fritz Wepper) és egy főzőműsor stábjával Szilvásvárad vendégszeretetét élvezte. Szalajka-forrás: Szilvásvárad vízellátója: A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe mintegy 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel. Vízfeltáró kutatások érdekében a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás maga – feltételezhetően – egy kiterjedt barlangrendszerből tör elő, amit azonban még nem tártak fel.

Tábori Magazin

37

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Bélapátfalva

Bélapátfalva város Heves megyében, a Bélapátfalvai járás székhelye, mely Egertől északra a Bükk hegység nyugati oldalán fekszik. A település az Eger-patak völgyében futó országút mentén található. Az Eger–Putnok-vasútvonal melletti városnak két vasútállomása is van:Bélapátfalva vasútállomás és Bélapátfalvi Cementgyár megállóhely, melyet az egykori Bélapátfalvi Cementgyárról neveztek el. Fekvése: Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recskapatak. Története: A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában. 1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették. A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. 1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. 1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-ban Mátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el. 1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. 1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett. 1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut. 1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta. 1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt. 1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt. A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott. A városi rangot 2004-ben kapta meg. Népcsoportok: 2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Tábori Magazin

38

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. Nevezetességei:  Bélapátfalvi ciszterci apátság és monostor romja  Bél-kő  Gilitka-kápolna  A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Tábori Magazin

39

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Gerennavár

A Gerenna-vár a Bükk-vidék egyik, 759 m magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfaluvölgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta. Északi oldalában a műút alatt (Szilvásváradról a második parkolónál) kilátót építettek ki a Leány-völgy fölé. Turista emlékhely. Növényzete: A Leány-völgyben (520–850 m. tszf.) mészkövön növő szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum) fejlődött ki. A hegy helyenként igen meredek (45–55º), ÉK-nek néző oldalán, sziklafalain a perm, illetve triász korú mészköveken, ahol a termőréteg többnyire csak 5–10 cm vastag, a sötét mészhumuszon, illetve rendzinán hársas-berkenyés reliktum erdő (Tilio-Sorbetum) nő. Ebben megjelenik a hegyi juhar és a magas kőris; szálanként elegyedik közé a hegyi szil, a korai juhar és a nagylevelű hárs. Törmelékes lejtőin gyakoriak a jégkorszaki reliktumnak tekintett alhavasi növények, mint például:  sárga ibolya (Viola biflora),  havasi ikravirág (Arabis alpina),  poloskavész (Cimicifuga europaea). Gerennavár: A kis területű várhelyet a meredek keleti oldal kivételével 3–4 m széles és mintegy 2 m mély, törmelékkel feltöltött árok övezi. Bejárata feltehetőleg a legkönnyebben megközelíthető, nyugati oldalon volt, ahol a várárkon fahíd vezethetett a felvonóhidas kapuhoz. Története: Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt. Ezután a 14–15. században használták (alaprajza és jellege alapján valószínű, hogy a szomszédos Éleskő váránál később építették). Középkori funkciójáról csak bizonytalan, többé-kevésbé hagyomány jellegű információk maradtak fenn: állítólag Nagy Lajos vadászkastélya volt, majd Mátyás király is használta. Nem tudjuk, hogyan pusztult el (feltételezik, hogy Éleskőhöz hasonlóan); ma már alapfalai is alig láthatók. Megközelítése: Szilvásváradról a Tótfalusi-völgyön a sárga, majd sárga L jelzésen, illetve a bércen vezető sárga + és sárga L jelzésen. Gépkocsival az Olasz-kapuhoz vezető úton a harmadik parkolóig, innen a sárga L jelzésen 10 perc.

Tábori Magazin

40

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Rockenbauer Pál és Gyenes Károly Rockenbauer Pál (1933-1987): Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. - Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Fia Rockenbauer Zoltán, művészettörténész, politikus. Élete: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz– biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltségét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz érdekében kamatoztatta (többek között a gyermekosztály rovatvezetőjeként). Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, amit 1978. április 1-jén hoztak létre. Ez volt az első közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhely hazánkban. Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és DélAmerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawaii), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben. A MagasTátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát. Déli sarki útjáról készült az „Egy csipetnyi Antarktisz” című filmje. „A napsugár nyomában” című alkotása, amely 13 részen keresztül vezeti körbe a nézőket Földünkön – több nemzetközi természetfilmes alkotó elismerését vívta ki. Itthon legtöbben a televízióban többször is vetített filmsorozatairól ismerik. Nevét őrzi a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” hosszútávú (560 km) turistaút is, amit az „…és még egymillió lépés” című útifilmsorozat bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben. A halál egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében, Szendehely-Katalinpuszta mellett érte utol. Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették. Édesapja id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, kultúrpolitikus; 1990-2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000-2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere. Testvére Rockenbauer Nóra, újságíró (rádiósként Rab Nóra néven dolgozott) és Rockenbauer Ágnes állatorvos. Emlékezete: 2003. január 14-én, születésének hetvenedik évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 26. szám alatt, egykori lakóháza falán neki, mint a „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének”. A márványtáblára az „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” című népdal, az országjáró sorozat közismertté vált szignáljának kezdő sorát vésték fel. Emléktáblája Budapest VIII. kerületében Filmek:  Szívességből Mediterránban (1965)  Magyarok az Antarktiszon (1969)  A napsugár nyomában (1971) Tábori Magazin

41

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.  Magyarország kisvasútjai (1974)  Jöjj és nézd a Kilimandzsárót (1976)  Másfélmillió lépés Magyarországon (1979) (Az Országos Kék Túra útvonalán. A Nagy Milictől Írott-kőig, 1109,6 km-en)  Kecskeméttől a Pamírig (1983)  Magyar búvárok kubai vizeken (1984)  És még egymillió lépés (1986-1987) (A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán. Az Írott-kőtől Szekszárdig, 561 km-en) Könyvek:  Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczytermében, 1969)  Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971)  Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczytermében, 1973)  Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983)  Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988)  Szívességből a Mediterránban (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest, 1968)  Csipetnyi Antarktisz (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest, 1970)  Magyarok az Antarktiszon (Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest, 1976)  Amiről a térkép mesél (Móra Ferenc kiadó, harmadik bővített kiadás, Budapest, 1986) Másfélmillió lépés Magyarországon (1979): A stáb:  rendező: Rockenbauer Pál  operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás  narrátor: Sinkó László  hangmérnök: Faludi Sándor  gyártásvezető: Péterfay Attila  vágó: Ilosvay Katalin  technikus: Széll Gábor  szakértők:  zene: Alföldy-Boruss István  művészettörténet: Dercsényi Balázs  geológia: Juhász Árpád  növénytan: dr. Pócs Tamás  néprajz: Paládi-Kovács Attila

Tábori Magazin

42

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. A sorozat részei: I. Az északi hegyek útjain: 1.rész: Zempléni hegyek között 2. rész: A Hernádtól a Sajóig 3. rész: Keresztül a Bükkön 4. rész: A Mátra gerincén II. A főváros közelében: 5. rész: Cserháti tájakon 6. rész: Barangolás a Börzsönyben 7. rész: A Pilisi Parkerdőben 8. rész: Gerecse, a vörösmárvány hazája 9. rész: A Vértes erdeiben III. A Bakonytól az Alpokaljáig: 10. rész: Bodajktól Zircig a Bakonyban 11. rész: Zirctől Nagyvázsonyig 12. rész: A Balatonfelvidéken 13. rész: Sümegtől az Alpokaljáig 14. rész: Ősz az Alpokalján És még egymillió lépés Magyarországon (1986): A stáb:  rendező: Rockenbauer Pál  szerkesztő: Gyenes Károly  operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás  narrátor: Sinkó László  hangmérnök: Faludi Sándor  gyártásvezető: Péterfay Attila  vágó: Ilosvay Katalin  technikus: Széll Gábor  szakértők:  zene: Alföldy-Boruss István  művészettörténet: Dercsényi Balázs  geológia: Juhász Árpád  növénytan: dr. Pócs Tamás, Horánszky András  néprajz: Paládi-Kovács Attila

Tábori Magazin

43

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. A sorozat részei: I. A nyugati határszélen: 1. rész: A bronzkori várostól Savariáig 2. rész: Szombathelytől Jákon át… 3. rész: Körmendtől az Őrség felé 4. rész: Őrségi tájak II: A távoli Zalában: 5. rész: Kacskaringó Vasban, Zalában 6. rész: A Zala völgyében 7. rész: Göcsejben 8. rész: Megy a csapat Kanizsára III: Somogy homokján, Zselic dombjain: 9. rész: Az ismeretlen Belső-Somogy 10. rész: Somogyország déli tájain 11. rész: Belépünk a Zselicbe 12. rész: Pusztuló, éledő zselici falvak IV. A Mecsekben: 13. rész: A Nyugati-Mecsekben 14. rész: A Mecsek derekán 15. rész: A Keleti-Mecsekben 16. rész: Hegyek, völgyek, mesteremberek V: Tolnában: 17. rész: Tolnai dombokon 18. rész: Az utolsó lépések Gyenes Károly: Kerekek és lépések : Kerékpáron és gyalog: Szekszárd – Sárospatak – NagyMilic (1990-91) „A fél országot bemutató első két sorozat – Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) – sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával "bezárjuk a kört", visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.” - (DVD borító). Kerekek és lépések (1990-91): A stáb:  rendező: Gyenes Károly  operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás, Pápay Zsolt

Tábori Magazin

44

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.      

narrátor: Sinkó László hangmérnök: Faludi Sándor gyártásvezető: Péterfay Attila vágó: Ilosvay Katalin technikus: Széll Gábor szakértők:  zene: Alföldy-Boruss István  művészettörténet: Dercsényi Balázs  geológia: Juhász Árpád  növénytan: Milkovits István  néprajz: Paládi-Kovács Attila

A sorozat részei: Dunától a Tiszáig: 1. rész: Indulás a Sárközbe 2. rész: Sárköz és Bátaszék 3. rész: Dunamellék 4. rész: Dél-Alföldi szőlővidék 5. rész: A Kiskunságban 6. rész: Tiszán innen, Tiszán túl A Tiszántúl déli tájain: 7. rész: Vásárhely és környéke 8. rész: Viharsarok: Csöndes esőben 9. rész: A délkeleti végeken 10. rész: A Körösök vidékén 11. rész: A Sárrét emlékei Puszták, lápok, kistemplomok: 12. rész: Egy nap a Hortobágyon 13. rész: Hajdúk és tirpákok 14. rész: A Nyírség homokján 15. rész: Buckák, lápok, csatornák 16. rész: Kistemplomok a Szamosháton Szatmár, Bereg, Rétköz: 17. rész: A szatmári síkságon 18. rész: A szatmári Tiszaháton 19. rész: A beregi Tiszaháton 20. rész: Naménytől Lónyáig a Beregben 21. rész: A két Tisza között

Tábori Magazin

45

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01. ...és lépések: 22. rész: A Bodrogközben 23. rész: Sárospatak: érkezés és indulás 24. rész: A Rákócziak földjén 25. rész: A nyugati Zemplénben 26. rész: Bezártuk a kört

Tábori Magazin

46

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Természetjárók Himnusza Az bajom van véled, sír a szívem érted, sír a szívem érted, majd meghalok érted. Indulj el egy úton, én is egy másikon, hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk. Aki minket meglát, mit fog az mondani, azt fogja gondolni, idegenek vagyunk. Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk, ahol összegyőlünk, ketten szeretkezünk. Az bajom van véled, sír a szívem érted, sír a szívem érted, majd meghalok érted. Muzsikás: Indulj el egy úton…

Tábori Magazin

47

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Melléklet: Szalajka-völgy Térképe

Tábori Magazin

48

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Melléklet: Képes Szalajka-völgy Térkép

Tábori Magazin

49

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Rejtvény 13. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. Vörösesbarna nehézfém! 2. Ez a halfaj van a Szalajka-völgyben lévő tavakban! 3. Szalajka-völgyben található ménesgazdaság! 4. Innen indulnak a vonatok Egerbe! (______-pályaudvar) 5. A Szalajka-völgyben síneken és erdőben közlekedő jármű! 6. Magas torony a hegy tetején, ahonnan szét lehet nézni a tájra! 7. A magasból lezuduló jelenség neve, a Szalajka-völgyben fátyol nevet kapta! 8. Eger megyeszékhelye! (_______-megye) 9. Nem szomorú, hanem __________! 10. A Bükk-fennsíkon a Szalajka-völgy mellett található várrom! 11. A Szalajka-völgyben található Istállóskői is a mélyedés! 12. Az erdőben puskával elejti a vadat! 13. (megfejtés): __________________________________

Tábori Magazin

50

2016.07.04. - 2016.07.10.

Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2016.07.01.

Tartalomjegyzék: Címlap .............................................................................................................. 1. oldal Szilvásvárad ..................................................................................................... 2.-10. oldal Heves megye .................................................................................................... 11.-14. oldal Bükki Nemzeti Park ......................................................................................... 15.-22. oldal Bükk ................................................................................................................. 23.-28. oldal Szalajka-vögy ................................................................................................... 29. oldal Eger .................................................................................................................. 30.-35. oldal Szalajka-patak .................................................................................................. 36.-37. oldal Bélapátfalva ...................................................................................................... 38.-39. oldal Gerenna-vár ...................................................................................................... 40. oldal Rockenbauer Pál és Gyenes Károly ................................................................. 41.-46. oldal Természetjárók Himnusza ................................................................................ 47. oldal Melléklet: Szalajka-völgy térképe .................................................................... 48. oldal Melléklet: Képes Szalajka-völgy térkép........................................................... 49. oldal Rejtvény ........................................................................................................... 50. oldal Tartalomjegyzék ............................................................................................... 51. oldal

Tábori Magazin

51

2016.07.04. - 2016.07.10.