www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: Tábori Magazin

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01.

Tábori Magazin 2013.07.15. - 2013.07.21

Tábori Magazin

1

2013.07.15. - 2013.07.21.


Óbánya (Altglashütte)

Fekvése: Óbánya község Baranya megyében, a Keleti-Mecsekben, a Pécsváradi kistérségben, egy elzárt kis völgyben Mecseknádasd közelében. A természeti és épített környezet szépsége miatt Óbányát néha "magyar Svájc" néven is említik. A két domb közt fekvő kis község a KeletMecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A 6-os főútról Mecseknádasdnál kb. 3,5 km-es letéréssel találhatjuk meg. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő. Története: A Kelet-Mecsek gyönyörű, védett erdőivel körbeölelt keskeny völgyében fekszik Óbánya. A falu különös hangulatú, egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg patak fut végig. A házsorok szépen rendben tartott portái többségükben tornácos parasztházakból állnak, az udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly díjat, 1992-ben. A sok éves hagyománnyal rendelkező Német Olvasókör Egyesület a falu történetét, hagyományait óvja. A Fő utca 70. számú egykori lakóházban ma helytörténeti kiállításon mutatják be az egykori használati tárgyakat, a helyi viseletet, de itt látható a híres óbányai fazekasság bőséges gyűjteménye is. A cserépedény-készítés mesterségét ma is többen űzik, de a Teimel József és Keszler István műhelyeiben még hagyományos eljárást néhol már modernebb elemekkel ötvözik. A községben számos szálláslehetőség közül választhatunk, van kemping, vendégház, de magánházaknál is megszállhatunk. Ebédelni a kisvendéglőben lehet, kedvünkre való programot pedig mindig találhatunk a faluban. A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya területének már az Árpád-korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent. A községben 89 ház őrzi a múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos faluképet. Az utóbbi években nem építettek új házat a KSH adatai alapján. 2001-ben a lakosság 30%-a német nemzetiségű volt.

Katolikus templom, Óbánya Tábori Magazin

2

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Értékeink: A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegő-szikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élőhelye. Két domb között a völgyben végigfutó patak partján épült az egyutcás falu. Az utca kiemelkedő épülete a középkori templom. Útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízcsatorna van. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. Jónéhány turisztikai és idegenforgalmi létesítményt is megemlíthetünk. Mecseknádasd felől közeledve az Imhoftanyával szemben találhatjuk a Bambi kemping-et, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az Öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellet különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találhatunk. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. Nevezetességei: A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben. Útjai 80%-ban portalanítottak. A település vezetékes ivóvízzel, szennyvízcsatornával és vezetékes gázzal ellátott. A község telefonellátottsága minden igényt kielégítő: egy nyilvános fülke mellett a lakások kétharmadában találhatunk telefont. Ezenkívül egy kis élelmiszerbolt, egy ajándékbolt, egy kocsma és egy vendéglő is van. A falu központjában a kocsma és a bolt a Jéhn család vállalkozásában működik. A tömegközlekedést a távolsági busz jelenti, amelynek megállója szintén a faluban található. Élénk gazdasági életről Óbányán nem beszélhetünk. Ennek előnye, hogy környezetszennyező ipari és mezőgazdasági tevékenységet nem folytattak a településen. A lakosság turizmusából él, amely már régóta igen jelentős a faluban. A nagy hagyományokkal rendelkező kézműves fazekasok mellett csak a kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás egységei vannak jelen. Összesen 14 vállalkozás működik itt, amelyeknek köszönhetően munkanélküliségről szinte nem is beszélhetünk a faluban. Számos turisztikai és idegenforgalmi létesítményt kell megemlíteni. Mecseknádasd felől közeledve az Imhof-tanyával szemben található a Bambi kemping, melyet egy Hollandiából ideköltözött család üzemeltet. Falu határának keleti szélén épült, a Zölderdő panzió és vendéglő, melyet családi vállalkozásban működtetnek. A település nyugati nyúlványaiban, valamint a külterületen húzódó összeszűkült völgyben szintén üdülő jellegű funkciók telepedtek meg: a Turistaház az Öreg Malomhoz 35 férőhelyes vendégháza mellett különböző gyermektáborokat és pihenőházakat, erdei turista- és kulcsosházakat találunk. Az előzőeken kívül még 6 család foglalkozik szállásadással saját lakásán vagy külön vendégházban. Így nem csoda, hogy 2005-ben összesen 1097 belföldi és 2 külföldi turista töltött legalább egy éjszakát a településen. A területet több jelzett turistaút is keresztezi, és a Tábori Magazin

3

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. környező hegyek a természetjáró turisták közkedvelt kirándulóhelyei. Különösen szépek a Steinmalomtól Kisújbányáig húzódó Óbányai-völgy kis vízesései, melyeket a különböző keménységű kőzetekben a patak eróziós hatása alakított ki. A völgyben található Csepegőszikla igazi látványosság, mely a természetjárók gyakori találkozóhelye. A terület növény-és állatfajokban gazdag, több ritka faj termő-illetve élőhelye. Óbánya népművészete, hagyományai igen figyelemreméltóak. A helyiek olyannyira féltve őrzik népi hagyományaikat, szokásaikat, hogy otthonaikban még ma is a sváb nyelvet beszélik. Majd minden házhoz hozzátartozik egy oldaltornác, ez az építészeti hagyomány a 19. századból maradt fent. A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. Egykor a fazekasság jelentette szinte az egyetlen megélhetési lehetőséget a falu lakói számára, apáról fiúra szállt a mesterség, akik különböző vásárokon kínálták portékáikat. A helyi fazekasok által készített világosbarna, zöldmázas, dús mintázatú, csipkézett szélű, karcolt edények már a kezdetektől messze földön nagy hírnévnek örvendtek Az óbányai fazekasság a két világháború között virágzott igazán, amikor is 10-15 fazekas űzte egyszerre bravúros hozzáértéssel e mesterséget. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák, tányérok, kancsók, tálak stb. kerülnek ki, míg Teimel István (Kiváló Népi Iparművész, valamint Népművészet Mestere ősökkel is büszkélkedhető) munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz. Főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz. Keszler István fazekas műhelyében betekintést nyerhetünk a helyi fazekasság életébe, munkásságába és fazekas foglalkozásokon is részt vehetünk. A német olvasókör és a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével létrejött Falumúzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat és számos más tárgyi értéket is. A gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya. A népi iparművészetek közül kiemelkedik még a fafaragás, Óbánya megbecsült szülötte volt Haklik Mihály fafaragó mester. A helyi néphagyományokhoz tartozik a Hutzelsonntag (örömtűz), amelyet a katolikus vallás szerint Nagyböjt első vasárnapján tartják. Nevét hutzel a német nemzetiségi lakosságtól nyerte, mely az „aszalvány, aszalt gyümölcs” megfelelője, egyben a böjti étkek egyik meghatározója a településen. Termésjósló szokás, amit még a betelepített németek az óhazából hoztak magukkal és egészen az 1970-es évekig művelték. Ezidőtájt azonban megszakadt a folyamat. Pár éve újította meg a falu a régi szokást, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében. Ilyenkor az est beálltával legurul a „tüzeskerék” „Hutzelrod” a hegyről. A néphit szerint amerre a kerék gurul, arra várható az évben a jobb termés. Óbánya környékének természeti értékei: A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet 1977-ben a 8/1977. OTvH számú határozattal hozták létre, amelyben kiemelkedő értéket képvisel Óbánya és Kisújbánya között húzódó Óbányaivölgy, ami fokozottan védett terület. A jurakori tengeri üledék eredetű mészkőlépcsőkön csobogó kis patak, vagy a csepegő-szikla, amely egy kis cseppkőbarlang, vagy a „ferdevízesés”, amely geológiai keletkezése, vagyis a ferdesége, a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésük útján hozták létre, mind olyan látványosság, ami messzi tájról idecsalogatja a természetet szerető Tábori Magazin

4

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. emberek sokaságát. A geológiai különlegességeken felül zoológiai és botanikai értékekben is értékes a terület. A völgyben sétálva Óbányáról a szűk szurdok-völgyben szembe tűnő, hogy baloldalon, a hűvös klímát igénylő szép hatalmas bükkfák láthatók, míg a jobboldalon inkább kocsánytalan tölgyek és csertölgyek az uralkodó fafajok, amelyek a melegebb, több napot kapó, élőhelyet szeretik Ez a változatosság, biztosítja a területen előforduló védett növények változatos igényeit is. Már kora tavasszal a hó elolvadása után nyílik a kék színű májvirág (Hepatica nobilis) és a sárga színű szártalan kankalin, csodálatos virágszőnyeget alkotva a nem védett odvas keltikével (Corydalis cava). Már lombfakadás után jelenik meg a sápadt kosbor (Orchis pallens), majd május elején a bíboros kosbor (Orchis purpurea), június-július hónapokban, pedig a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine). A völgy legszebb részének sziklafalain, a magyar flórában egyedüli, teljesen ép levelű páfránya a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) díszlik, és ezen a részen, nyáron virágzik, a szintén védett, tündérfürt (Aruncus dioicus). A tölgyes oldalon és a tetőerdőkben nem ritka a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) és a bükkösben, néhány tő lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) is van. A tetőerdőkben, csak kis foltokban él a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica), fokozottan védett növény, ami egy kiemelkedő értéke az egész magyar flórának, mert ez a faj az egész Világon, csak a Kárpát-medencében fordul elő és hazánkban csak a Keleti-Mecsekben él, és itt a Világállomány több mint 95%-a van. Óbánya fölötti oldalban él, az általam 1998-ban talált piacsenzai nőszőfű (Epipactis placentina), ami a magyar flórában új faj, ritkasága miatt fokozottan védett fajjá nyilvánították 2001-ben. A Zölderdő fogadó feletti gyepekben nyílik áprilisban az agárkosbor (Orchis morio) és ősszel az őszi fűzértekercs (Spirantes spiralis). Ebből a kis ismertetőből, ami nem teljes, is látszik, hogy mennyire gazdag a terület védett növényekben. Az állatvilág néhány tagjának bemutatását is egy kiemelkedő érték említésével kezdem. Az óbányai-völgy patakjában él a mecseki őszitegzes (Chaetopteryx schmidi mecsekensis), amely fokozottan védett faj és a Mecsek-hegység néhány pontján él és sehol máshol a Világon, ezért a szurdok-völgy mikroklímáját, és a patak vizének tisztaságát meg kell őrizni a faj fennmaradásának érdekében. Nyári időszakban a patak felett egy nagytermetű potrohán sárga-fekete gyűrűkkel díszített szitakötőt látni a sárgasávos hegyi szitakötőt (Cordulegaster boltonii). A patak mentén levő fák gyökerei között, vagy a meredek part üregeiben több madár faj is költ, és a figyelmesen sétáló kirándulók biztos meg is láthatják őket, amint a költési időszakban serénykednek és éhes fiókáiknak eleséget szállítanak vagy keresnek. Ilyen fajok az ökörszem (Troglodytes troglodytes), vörösbegy (Erithacus rubecula), és a hegyi billegető (Motacilla cinerea). Az öreg bükkfákba vési nagy odúját a fekete harkály (Dryocopus martius) és az elhagyott odúiba költözik be, a hazai madárvilág különös képviselője egy odúban költő galambfaj a kék galamb (Columba oenas). Korhadó bükkfában fejlődik az egyik legszebb védett bogarunk lárvája a havasi cincér (Rosalia alpina). Korhadó tölgyfában viszont a legnagyobb védett hazai bogarunk a szarvasbogár (Lucanus cervus), amely lárvája, akár 5 évig is fejlődik és ezért nem szabad a korhadó fákat az erdőből eltávolítani. Erdőszéleken és a település feletti gyepeken több védett lepkefaj is él, mint a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne), fecskefarkú lepke (Papilio machaon ), kardos lepke ( Iphiclides podalirius ) látható, több nem védett fajjal együtt, amikor a réten virágpompába öltöznek. A fű között napos helyeken zöld gyíkok (Lacerta viridis) napoznak, amik hazánk legnagyobb gyíkjai, a kirándulók közeledtére befutnak a galagonya bokrok alá, vagy felmásznak rájuk. Galagonya bokrokban költ a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és gyakran láthatjuk mikor a bokrok tetejére kiül, de hasonlóan kiül a citromsármány (Emberiza citrinella) és a sordély (Miliaria calandra) is. A völgy fölött a levegőben keringő nagy madarak, amit a kirándulók sasnak gondolnak azok egerészölyvek ( Buteo buteo) ,amelyek az erdőben nagy fákon költenek és a gyepek felett vadásznak zsákmányra és néha erdei siklót (Elaphe longissima) fognak és érdekes látvány, Tábori Magazin

5

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. amikor egy méteres siklóval a karmai között száll az ölyv. A település végén a völgy bejáratánál két pisztrángos tó van, ezek jó szaporodó helyei a békáknak, mint barna varangy (Bufo bufo), sárgahasú unka (Bombina variegata), erdei béka (Rana dalmatina és ezek petéit nagy számban láthatjuk már kora tavasszal a tavakban. Ebben a rövid ismertetőben néhány fokozottan védett és védett növény és állatfajt soroltam fel a területről. A védett és fokozottan védett fajokat latin névvel is elláttam, hogy ezzel is kiemeljem a jelentőségüket. Természetesen nem teljes a lista csak tájékoztató jelleggel és egy- két fontos, és érdekes információval akartam felhívni a figyelmet a terület természeti értékeire. Végezetül szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy tartsa be a természtvédelmi területekre vonatkozó szabályokat, vagyis a kijelölt turistautakon, és csak gyalogosan közlekedjenek, vagyis kerékpárral, motorkerékpárral, személygépkocsival és lóháton az erre külön kijelölt utakon tegyék. A védett területen, ha tudják is, hogy nem védett növény vagy állat akkor sem gyűjtsék, zavarják vagy pusztítsák el, és geológiai képződményeket vagy kövületeket se gyűjtsenek, mert ezzel szabálysértést követnek el. Őrizzük meg ezt a páratlanul értékes területet! Tóth István Zsolt Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Egyéb információk: A közelben (Óbányától északi irányba Váraljáig) tájfutó térkép is található. Akik az erdő tereptárgyainak és domborzatának részletesebb megismerésére, esetleg tájékozódási kalandokra vágynak, azoknak lehetőségük nyílik ilyen jellegű időtöltésre is. Magyarázó: Rékavár, Skóciai Szt. Margit-kereszt: A néphagyomány és számos történész szerint a Rékavárban született Skóciai Szt. Margit. Vasbordájú Edmond angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű lányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig, Angliába való visszatéréséig a Rékavárban élt, és itt született Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm nevű skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté. Margit a műveltségét, a kultúrát Magyarországról vitte és terjesztette el Skóciában. A Rékavár maradványai közül ma már csak az öregtorony alapjait, a várfal és a védőárkok maradványait találhatjuk, amelyeket 1963-ban végzett feltáró ásatások során tártak fel. Megállapították, hogy a fallal körülvett várudvar 205X35 m volt. Kalán Miska kút: A gyenge vízhozamú forrás Kalán Miska nevű pásztortól kapta a nevét, aki ide járt itatni. Csepegő-szikla: A közel 30 m hosszú mésztufalerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A patak állandóan pusztítja a mésztufa falat, helyenként a mederben hatalmas forrásmészkőtömbök találhatók. Tábori Magazin

6

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Zengő: A Zengőt a középkorban Vas-hegynek nevezték. A régiek szerint, ha az Adriai tengernél vihar van az egész hegy zúg. A betonból készült mérőtornyot 1978-ban építette a Pécsi Geodéziai és Térképészeti vállalat. Kilátónak is használható, tetejéről szép körpanoráma tárul elénk a Kelet-Mecsekről. A hegycsúcson egy vár maradványait és láthatjuk. 1998-ban Miklós Zsuzsa régész ásatásokat végzett, tisztázta a vár szerkezetét, és feltárta az egykori lakótorony maradványait. A várat mély, sziklába vágott árok és sánc övezi. A XIII. században épült, valószínűleg egy kisnemesi vár volt, vagy a pécsváradi apátság építette mentsvárként. Etelka-forrás: Az Etelka forrás állandóan vizet adó, de nem nagy vízmennyiséggel rendelkező forrás. Régen merítős forrás volt, a forrásépítmény hátoldalán látható 1939-es évszám valószínűleg az első foglalás időpontja. Közigazgatás: Ország: Magyarország Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Kistérség 2012-ig: Pécsváradi Jogállás: község Polgármester: Mezey Mihály Irányítószám: 7695 Körzethívószám: 72 Becenév: Magyar Svájc Népesség: Teljes népesség: 131 fő (2010. jan 1.) Népsűrűség: 17,49 fő/km² Földrajzi adatok: Terület: 7,49 km² Időzóna: CET, UTC+1 Elhelyezkedése: Koordináták: é. sz. 46,22220°, k. h. 18,40573°

Tábori Magazin

7

2013.07.15. - 2013.07.21.


Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet Földrajzi, geológiai adottságai miatt természetes növény- és állatvilága fajokban igen gazdag, emellett műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik. Legjelentősebb növénytani értéke a bánáti bazsarózsa. A vadregényes területet túraútvonalak hálózzák be, így gyalogosan is jól bejárható. A látogatók útba ejthetik az üveghutákat Pusztabányán, a Márévárat, a fokozottan védett Óbányai-völgyet a Csepegősziklával és a Ferde-vízeséssel. A természetet, vadregényes erdőket kedvelő látogatók számos természeti kincsre, kultúrtörténeti értékre találhatnak a területen. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai garantált programokkal, valamint előzetes egyeztetés alapján kérhető túrákkal várják az érdeklődőket. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi kezelésében alatt álló védett terület Baranya megyében, a Mecsek hegység legérintetlenebb területein. Területe 9348 hektár, fokozottan védett ebből mintegy 1180 hektár. Legmagasabb pontja a Zengő. Mély völgyekkel, patakokkal, széles hegyhátakkal tagolt vidék.

A Mecsek látképe Jogi háttér: 1977-ben hozták létre (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 8/1977. számú OTvH határozatával), a következő indoklással: „Védje és őrizze meg a táj jellegzetes arculatát és gazdag természeti értékeit, a különböző szikla-alakzatokat, forrásokat és hegyi patakokat, a szubmediterrán flóraelemekben gazdag réteket, legelőket és erdőket, a ritka növényeket és természetes növénytársulásokat, valamint védett állatfajokat. Őrizze a táj kulturális értékeit, szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat.” A körzetet a 10/1993. (III. 9.) KTM rendelettel bővítették, védettségét az 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet megerősítette: „3. § A védettség indoka és célja a területre jellemző karsztos folyamatok és formakincs, valamint a Mecsek mészkőszurdokaira jellemző életközösségek megóvása, a védett növényfajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek megőrzése.” Kialakulása: A Mecsek gyűrt, töréses szerkezetű röghegység, melynek alapja ókori kristályos (gránit) tömeg. Ez a földtörténeti ókor végén lesüllyedt és a kialakuló vályúkat elöntötte a tenger. Ebben halmozódtak fel a környező, összetöredezett táblák lepusztulásának termékei. Így keletkezett a perm időszaki homokkő és konglomerátum, melyben uránércet is bányásztak. A Tábori Magazin

8

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. triász és jura tengeri üledékéből képződött mészkövek alkotják a Mecsek fő tömegét. A jura időszakban, tengerparti öblökben kőszén képződött. A legjelentősebb szerkezeti változások a kréta időszakban, a Kárpátok felgyűrődése idején zajlottak le. A kelet-mecseki részeken a kréta időszaki vulkánosság hatására magmás kőzetek is keletkeztek. Ezen vulkáni kőzetek képviselője a sajátos, csengő hangú fonolit és a vele együtt előforduló trachidolerit. A Mecsek geomorfológiája rendkívül jellegzetes, mert a hegység közepétől – a Kisújbánya mellett található medencétől – nagyjából körkörösen, sugárirányban kiinduló völgyek darabolják fel a röghegységet. A hegység változatos felépítését és bonyolult szerkezetét a Máré-vár tövében húzódó Várvölgyi Földtani Tanösvényen is tanulmányozhatjuk. Élővilága: A sok napsütés és forrás, a bőséges csapadék egyedi, mediterrán hatásokat is tükröző növényvilágot alakított ki. Ezen a területen él a szigorúan védett bánáti bazsarózsa teljes világpopulációjának jó része. Mediterrán növányei a kaukázusi zergevirág, a baranyai peremizs, helyenként a szúrós csodabogyó, az olasz müge, a majomkosbor és az aranyos baraboly. A Hármashegyen nő az óriás szegfű. A Hosszúhetény feletti Nagymezőn nő a tavaszi hérics a fekete és a leánykökörcsin és az agárkosbor. A terület erdeinek fő tömegét három erdőtársulás alkotja. A mecseki bükkös, a mecseki gyertyános-tölgyes és a mecseki cseres-tölgyes borítja legnagyobb területen a Mecsek K-i részét. Ezekben az erdőkben több közönséges, de mégis a területre jellemző, védett növényfaj mellett ritka, csak a Mecsekre jellemző fajok is előfordulnak. Kora tavasszal bontja szirmait a májvirág, a szártalan kankalin és a ma már védett illatos hunyor. Nagy területeket borít a szúrós csodabogyó, de a szintén piros bogyós rokonának, a lónyelvű csodabogyónak is felfedezhetjük télen is zöld csokrait. A Kelet-Mecsekben több, mint hatvan madárfaj fészkel, köztük a kék galamb, a kis légykapó és az örvös légykapó, a fekete harkály, a zöld küllő, a hegyi billegető, a fekete gólya, a héja, egerészölyv, darázsölyv és a békászó sas.

Leánykökörcsin

Kis légykapó Tábori Magazin

9

2013.07.15. - 2013.07.21.


Hegyi billegető Települései: Apátvarasd Hosszúhetény (és a hozzá tartozó Kisújbánya és Püspökszentlászló) Kárász Máza Magyaregregy Mecseknádasd Óbánya Pécsvárad Szászvár Váralja Vékény Zengővárkony

Hosszúhetény látképe Látványosságok: Kövestető és a Somlyó fonolitkúpjai Márévár (Magyaregregy közelében) A mecseknádasdi Árpád-kori templom Az óbányai patakvölgy A pécsváradi vár A pusztabányai üveghuta-romok A Rékavár (Mecseknádasd közelében) A püspökszentlászlói arborétum és püspöki kastély A Zengővár (a Zengő csúcsán) A zengővárkonyi szelídgesztenyés

Márévár Tábori Magazin

10

2013.07.15. - 2013.07.21.


Pécs

Pécs (horvátul Pečuh, németül Fünfkirchen, szerbül Печуј/Pečuj, a középkorban latinul Quinque Ecclesiae, az ókorban latinul Sopianae) megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval. A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. A 150 éves török hódoltság után e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littkepezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak. Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a balkáni háborúk menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában. Nevének eredete: Pécs ókori neve Sopianae. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: 'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli Tábori Magazin

11

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. városrészének romjait. A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal). A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć. A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi. Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi), Petocrikva (szentpéterfai). A város neve németül Fünfkirchen, szerbül Печуј/Pečuj. Földrajza: Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt. Fekvése: Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m. A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik. Története: Az ókori római és a kora középkori város: A mecseki, mélyvölgyi barlangban 60-80 ezer évvel ezelőtti telep nyomaira bukkantak, a Makár-hegy körülbelül 6 ezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszerek maradványira találtak rá a régészek. A vonaldíszes kerámia népe lakta ezt a környéket először, magaslati településük a Makár-hegy fennsíkján terült el. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Tábori Magazin

12

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Pannonia provinciája volt. Városi rangot csak később kapott Hadrianus császár uralkodása idején (117-138). A név a mocsarat jelentő kelta „sop” szó többes számából eredhet.[6] Sopianae központja ott volt, ahol ma a Postapalota áll. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak. Mikor Pannoniát négy részre osztották, a 3. század végén Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett a Valeria nevű tartomány fővárosa. A tartomány nevét, Galerius Maximianus (kb. 250–311. május 5.) császár feleségének nevéről kapta. 2008 őszén a volt központtól több mint egy kilométerre, a Balokányban római leletekre bukkantak. Ezek már egyértelműen a római városon kívül helyezkedtek el. Sopianae a rómaiak idejében 8-10 ezer fős város volt. A 4. század első felében terjedt el a kereszténység. Az első keresztény temetők a városban ebben a korban keletkeztek, azon a helyen, ahol ma a székesegyház áll. Az ókeresztény sírkamra fölé emelt kápolna maradványai: A század végére a barbár betörések és a hunok hódításai következtében a rómaiak hatalma gyengült a térségben. Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. Egyházi szempontból a salzburgi püspökséghez tartozott. A kora középkorban egy salzburgi dokumentum említi először a várost Quinque Basilicae („öt székesegyház”) néven, 871-ben. A név utalhat arra, hogy a város templomainak építésekor öt ókeresztény kápolna köveit használták fel, de a város északnyugati határában létesített „központi” temetőre is. A város a középkorban: A honfoglalás után nem Pécs, hanem a közeli Baranyavár lett az újonnan megalapított Baranya vármegye központja, Pécs azonban fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt. Latin nyelvű dokumentumok Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget. Orseolo Péter magyar király idején épült a pécsi székesegyház, végül az uralkodó temetkezési helye is lett. 1064-ben Salamon király itt ünnepelte a húsvétot, miután kibékült unokatestvérével, a későbbi I. Géza királlyal. A rákövetkező napon a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház. A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. A városban több szerzetesrend is megtelepedett, elsőként a bencések 1076-ban. 1181ben már kórház állt a városban. Az első dominikánus kolostor 1238-ban épült Pécsett. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, alkancellárja, Vilmos pécsi püspök tanácsára. Ez volt Magyarország első egyeteme. V. Orbán pápa által kiadott alapító oklevele nagymértékben hasonlít a bécsi egyetemére, kijelenti, hogy az egyetemnek a teológia kivételével minden tudomány oktatásához joga van. A tanárok domonkos szerzetesek voltak, ám ennél több adat jóformán semennyi nem maradt fenn. Azt sem tudni, hogy pontosan hol állt az egyetem és pontosan mennyi ideig. Az utolsó hiteles adat az egyetemről 1464-ből való. Kedves tartózkodási helye volt e város Mátyás királynak, s fia is, Corvin János herceg, a sárvári ütközet után a megmentett koronával Pécsre menekült Zsigmond püspökhöz. 1459-ben Janus Pannonius humanista költő lett Pécs püspöke; ő tovább erősítette a város kulturális jellegét. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés is. 1485-ben II. Ulászló magyar király és a törtök porta között itt 3 évi fegyverszünetet kötött, a mohácsi vész után azonban a várost a törökök hamuvá égették. Pécs a török uralom idején: A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset, lemészárolták a lakosságot, és felégették a várost. Az ország véleménye megosztott volt abban a tekintetben, Tábori Magazin

13

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. ki legyen a magyar király. Pécs városa Habsburg Ferdinándot támogatta, Baranya vármegye többi része azonban Zápolya (Szapolyai) Jánost. 1527 nyarán Ferdinánd legyőzte Zápolya seregeit, és november 3-án megkoronázták. Ferdinánd megjutalmazta a várost hűségéért, felmentette az adózás alól, és ezzel lehetőséget nyújtott a város újjáépítésére és megerősítésére. 1529-ben a törökök újra elfoglalták Pécset, és Bécs ellen vonultak. A törökök kényszerére a város elfogadta Zápolyát királynak, aki azonban nem sokkal ezután, 1540-ben meghalt. 1541-ben a törökök csellel elfoglalták Budát, és utasították Izabellát, Zápolya özvegyét, hogy adja nekik Pécset, amely stratégiai fontossággal bírt. Pécs lakói az ellenállás mellett döntöttek, sikeresen meg is védték a várost, és hűséget esküdtek Ferdinándnak, aki eleinte segítette a várost, később azonban tanácsadói javaslatára inkább Székesfehérvárra és Esztergomra összpontosított. Pécs lakói tudták, hogy Ferdinánd segítsége nélkül nem tudják tartani a várost, ezért 1543 júniusában önként megnyitották a kapukat az oszmán sereg előtt. Miután elfoglalták az oszmán hódítók, megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset. A templomokat mecsetté alakították (törökül cami, ejtsd dzsámi – két dzsámi ma is áll, de az egyik már keresztény templom lett), török fürdők, türbék épültek, Korán-iskolákat alapítottak (medresze), a Tettyén szufi kolostort is építettek (tekke). Pecsuj (Pécs) jelentős balkáni kereskedővárossá alakult, aminek szépségét a híres török utazó, Evlija Cselebi Isztambulhoz hasonlítja. Kiemeli a tiszta vizű patakok jelenlétét és fontosságát a városban. Mint gazdag oszmán kereskedőváros, Pécs száz éven át a béke szigete volt a körülötte forrongó háborús zűrzavarban. Székely Mózes erdélyi fejedelem is felkereste a Krími Kánság vezetőjét Pécsen, 1602-1603 telén. Székely Mózes Gázi Giráj kánnal folytatott megbeszéléseit Pecevi Ibrahim írta le a Tarih-i Pecevi című, Isztambulban megjelentett művében. Erre leírásra tesz utalást Várfalvi Nagy János is. Székely Mózes Pécsről még ugyanazon a télen, tehát 1602 novemberében vagy decemberében Isztambulba ment, hogy személyesen kérje a fejedelmi kinevezésének megerősítését a szultántól. 1664-ben Zrínyi Miklós seregei Pécshez értek. Zrínyi tudta, hogy ha be is veszi a várost, nem tudja tartani, olyan mélyen volt bent oszmán területen. A Mecsekről mozsárágyúkkal lövette szét, majd kifosztotta és felégette; a várát viszont nem sikerült bevennie. A középkori Pécs ezzel el is pusztult (lásd bővebben: Pécs ostroma 1664-ben). Buda felszabadítása után (1686) a keresztény sereg Pécs felszabadítására indult. Az elővéd be is tört a városba, és kifosztotta. A törökök látták, hogy nem fogják tudni tartani a várost, ezért felégették, és behúzódtak a várba. Badeni Lajos serege október 14-én elfoglalta a várost és lerombolta a várba vezető vízvezetéket. A várban rekedt törököknek így nem volt más választásuk, október 22-én feladták a várat is. A városban haditörvényszék uralkodott, Karl von Thüngen parancsnok irányítása alatt. A bécsi udvar először el akarta pusztítani a várost, de később úgy döntött, megtartja, hogy ellensúlyozza a még mindig török kézen lévő Szigetvár befolyását. A 2011-es kutatások szerint a török korban Pécs lakosságának 2/5-e volt magyar és a lakosság több mint fele volt délszláv. A város vezetői muzulmán délszlávok voltak. A város újjászületése: A város lassan újra fejlődésnek indult, de korábbi pompáját többé soha nem érte el. A fejlődést tovább lassította az 1690-es években kitört két pestisjárvány. 1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült és legyilkolt lakosság pótlására. Az elkövetkezendő időkben Pécs népességének körülbelül egynegyede volt magyar, a többiek németek, illetve délszlávok voltak. A fallal körülvett belvárosba jellemzően német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban telepedtek le, míg a magyar kisebbség nagyrészt a város környéki szőlőhegyeken lakott. Pécs nem támogatta a Rákócziszabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak. A török-balkáni hagyományoknak Tábori Magazin

14

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. köszönhetően folytatódott a bőrfeldolgozás, új városháza épült, megindult a kereskedelem és a német telepeseknek köszönhetően virágzott a szőlőtermesztés. A század végén megkezdődött a kőszén bányászata. A lakosság más városokhoz hasonlóan, főként iparűzéssel foglalkozott, de emellett a mezőgazdasági termelésnek (különösen a szőlészetnek) is igen nagy szerep jutott a város polgárainak életében. A mesterek ismét céhekbe szerveződtek, s fontos feladatokat láttak el a városi közigazgatásban is. Fellendült a kereskedelem, a Fő tér (ma Széchenyi tér), s a Kis tér (ma Jókai tér) újra a vásárok, piacok színhelyévé vált. Ebben az időben még sok volt a földszintes épület, a külvárosokban pedig a tűzveszélyesebb szalmatetős házak álltak. Ugyanakkor emeletes, cseréptetővel fedett egyházi, magán- és városi-megyei hivatali épületek is meghatározták a városképet (Városháza, Vármegyeháza, Káptalani Levéltár épülete, stb.). Voltak mesteremberek, (pl. aranyművesek, csizmadiák, szabók stb.) akiknek műhelyei, illetve lakhelyei a belváros legforgalmasabb, központi részén, annak kelet-nyugati tengelyében, illetve a főtéren helyezkedtek el. Ugyanakkor Pécs iparának központja ekkor még a belvárostól keletre található terület volt. Itt, a Tettye-patak mentén malmok, műhelyek sorakoztak (puskapor-, gabonaőrlő-, papírmalom, olajütő, kállósműhelyek stb.) s e fontos vízforrást használták a patak mentén települt tímárok is. A város szeretett volna megszabadulni hűbérurától, a pécsi püspöktől és szabad királyi várossá válni. Klimó György püspök ebbe bele is egyezett volna, azonban Róma megtiltotta neki. Klimó György rendkívül felvilágosult ember volt, ő alapította a város első nyomdáját, és 1774-ben az ország első nyilvános könyvtárát is ő hozta létre, ehhez mintegy 3000 könyvet a püspöki könyvtárból adott át. A könyvtár anyaga ma a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományát gazdagítja. Végül Mária Terézia úgy tett eleget a pécsiek kérésének, hogy 1780-ban (más adatok szerint 1777ben), miután a püspök meghalt, a várost szabad királyi város rangra emelte, még mielőtt az új püspököt kinevezték volna. Pécs szabad királyi város 1780. január 21-étől. Az 1787-ben II. József által elrendelt első népszámlálás szerint a városban 1474 ház állt, ezekben 1834 család lakott. Összesen 8853 lakosa volt a városnak, ebből 133 pap és 117 nemes. 19. század: A 19. század eleje a polgárság meggazdagodásának korszaka volt. 1839-ben felépült a város első kőszínháza. 1848-ra 1739 ipari munkás élt Pécsett, a manufaktúrák némelyike országszerte ismert volt. A vasgyár és a papírgyár a kor legmodernebbjei közé tartozott. A városban több jelentős bőrgyártó szervezet működött, a sok kicsi üzem mellett a Hamerli-, a Höfler-és az Erreth-üzemek váltak meghatározóvá. Igen fontosak voltak a gép- és vasipari üzemek, amelyek közül a Czindery és az Alsómalom utca sarkán álló Haberényi-(később Hamerli) gépgyár az egyik legjellegzetesebb emlék, de meg kell emlékeznünk a rézművesekről, harangöntőkről, a mezőgazdasági eszközöket gyártókról, s a messze földön híressé vált Angster orgonagyárról is. A fejlődésnek induló gyáripar mellett megmaradt és sokat bővült a kisipar. Szorosan kötődött a pécsi ipar fellendüléséhez a helyi kereskedelem bővülése, a modern pénzintézmények (bankok, biztosítók stb.) szaporodása, a vasútrendszer kiépülése, az oktatási rendszer szélesedése. Hamarosan cukorgyár, dohánygyár és sörgyár is épült. Ekkor jött létre a híres Zsolnay porcelángyár, amelyet I. Ferenc József két alkalommal is meglátogatott. Jelentős volt a szénbányászat. A városnak ekkor 14 616 lakója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva. 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér tartotta a várost megszállva. A kiegyezés (1867) után, az alkotmány helyreállítása után Pécs gyorsan fejlődött, mint az ország legtöbb városa. 1867-től vasút kötötte össze Barccsal, 1882 óta Budapesttel is. A barcsi, mohácsi (elsőként ez épült meg, már 1857-ben) és budapesti vasútvonalak új lendületet adtak a város fejlődésének (1857-ben a Pécs-Mohács vasútvonal, 1868-ban PécsBarcs, 1882-ben a Pécs-Budapest). Mivel a város tehetősebb lakói szerették a kultúrát, viszont Tábori Magazin

15

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. a püspöki könyvtár nem volt elegendő, így felépült a jelenlegi klasszicista stílusú új könyvtárépület a mai Szepesy Ignác utcában. Liszt Ferenc két koncertet is tartott a városban a hangversenyszerető közönségnek 1846 végén. Vendégkönyvében I. Ferencz József neve áll az első lapon. Ő Felsége két ízben látogatta meg.” Lásd A Mecsek és környéke in Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben. 20. század: Már a világháború előtt elindult a városban a villamosközlekedés. Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság része. A szerb megszállás és rablás visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. Az új országhatárok meghúzása miatt a déli piaci területek elvesztek a város számára. 1923-ban, a háború után az elcsatolt Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözött, ami máig tartó lendületet adott a város szellemi fejlődésének. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott. Ez annak köszönhető, hogy a város nyugalmazott katonai parancsnoka, Péchy Kálmán, rábeszélte az akkori német vezetést a város katonai kiürítésére. Így a várost csupán egy kisebb bombatámadás érte a vasútállomás környékén. Az 1940-es évek vége felé az addigi magántulajdonosokat megfosztották vagyonuktól, az ipari üzemek pedig állami tulajdonba kerültek. A háború után addig soha nem látott mértéket öltött Pécs fejlődése. A város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, az országban egyedül Pécsett és Komlón bányásztak a vas- és acélgyártás számára nélkülözhetetlen kokszolható feketeszenet. Ezen túl a 60-as évek elején megkezdték az uránérc kitermelését, a 80-as évekre 5 bányaüzemben. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. Az 1980-as években már 180 000 lakója volt. Sikeres volt az építőipar. Tevékenysége révén két új városrész született meg (Kertváros és Uránváros), valamint kiépült a távfűtés rendszere is. Fejlődött a Mecseki Parkerdő, ahol társadalmi munkában felépült a vidámpark, az állatkert, és a mostani Mecseki Kisvasút elődje az Úttörővasút. Számos új kirándulóhely, üdülőfalu épült ki a város környékén. A Misinatetőn a korábbi televíziós torony és kilátó helyére új tornyot építettek, ami azóta Pécs egyik jelképévé vált. A rendszerváltás óta: A rendszerváltás utáni idők Pécset érzékenyen érintették, az ipari üzemeket a gazdaságtalanságra hivatkozva szinte kivétel nélkül bezárták, az új ipartelepítések jelentéktelen szinten maradtak a korábbiakhoz képest, a munkanélküliség hatalmasra nőtt. Az 1990-es években a délszláv háború közelsége a turizmust is jelentősen visszavetette. Az utolsó időkben már csak jelentéktelen szinten működő szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. A pécsi erőmű üzemeltetője 2011 novemberétől ismételten megkezdené a kitermelést a város szélén található vasasi külfejtésben, amivel 40-50 ember juthatna újra munkához. A sorkatonaság megszüntetése után pár héttel, 2004. november 30-án felszámolásra került a városban állomásozó 101. Szigetvári Zrínyi Miklós Vegyes tüzérdandár, amely a Magyar Honvédség utolsó tüzérdandárja volt. Az alakulat megszüntetése 500 főt érintett. A város szélén álló egykori laktanya 2009-ben magánkézbe került, 2010-ben pedig a helyszínen megkezdődtek a bontási munkálatok is. Bár az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a város gazdasági szerkezete egyre inkább a tudás-, az egészségügyi, a kulturális ipar lép előtérbe, ami azonban nem változott, Pécs sokarcú település maradt, ahol a nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződnek. Ez is segíthette annak a törekvésnek a valóra válását, hogy Tábori Magazin

16

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Pécs nyerte el 2005. október 19-én a 2010-es Európa kulturális fővárosa (EKF) címet (megelőzve Miskolc és Eger városát), ennek keretében hatalmas projektekkel látott neki a város önkormányzata a fejlesztésekhez. A nagy beruházások, úgy mint egy koncertközpont, egy tudásközpont és a Zsolnay kulturális negyed nem készültek el a 2010-es év első felére, ezért Pécs alternatív helyszínekkel is készült (a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Tudományegyetem orvoskari aulája, valamint a zsinagóga). Az EKF hivatalos nagykövetei a Pannon Filharmonikusok, a Mizo Pécs 2010 női kosárlabdacsapat, Vujity Tvrtko riporter, a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar és a Pécsi Balett voltak. A Pécsi Országos Színházi Találkozó (közismert nevén POSZT) immár az ország egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Az Ókeresztény sírkamrákat az UNESCO már a világörökség részeként jegyzi. Az elkészült M6-os és M60-as autópálya, Pécset Budapesttel kötik össze. 2010-ben a város élete erőteljesen felpezsdült. Számtalan daru nőtt ki a földből, mindenfelé felújítások és építkezések folytak. Látványosan nőtt a turisták száma is a megyeszékhelyen. A TDM Pécs adatai szerint 25 százalékkal nőtt március és április hónapokban a vendégéjszakák száma az előző évhez képest. Címere: Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban címerpajzs és a nagycímer használható. A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át. A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók.” A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.” A címert 1780 és 1950 között, valamint 1989 óta használják, 1974 és 1989 között a szocialista gyakorlatnak megfelelően antiheraldikus címert használtak. A címerpajzs felső, bástyára emlékeztető rész a város múltját jelképezi, a középső mélykék rész a műemlékekre utal (formájában a dzsámi vehető ki). A címer alsó részének fekete félköríves része a bányászatot, a benne szereplő vörös kalapács az ipart, a könyv a tudományt jelképezte. A felső arany részben bal oldalon vörös csillag kapott helyet. A város zászlója halványkék volt, benne a címerrel, alatta mélykék betűkkel a PÉCS felirat.

Tábori Magazin

17

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Népesség: Hosszú időn keresztül a város lakossága az országos átlagnál dinamikusabban nőtt (az 1970es években tetőzött), a 90-es évek elejétől azonban jelentősen csökkent a lélekszám. 1990 és 2011 között Pécs lakosságszáma 7,5%-kal csökkent (12 318 fő). Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. Az időskorúak aránya 6%-kal haladja meg a fiatalokét (14 éves korig). A következő ábra bemutatja, miként változott Pécs lakosainak száma 1870-től:

Nemzeti kisebbségek: Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkör és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető. Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanac táncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.

Tábori Magazin

18

2013.07.15. - 2013.07.21.


Pécsi Ókeresztény Sírkamrák A pécsi ókeresztény sírkamrák elnevezésű régészeti bemutatóhely Pécs belvárosának északnyugati részén, a pécsi székesegyház környékén található, a 4. századból fennmaradt nekropolisz, ahová a város ókeresztény lakói temetkeztek. A leletegyüttes egyetemes jelentőségénél fogva különleges helyet foglal el Magyarország régészeti emlékei között. 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 2004-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérmét bocsátott ki Pécsi ókeresztény sírkamrák felirattal. A sírépítmények kialakulása: Sopianae a római kori Pécs története a 2. századig nyúlik vissza, amikor a Mecsek hegység déli lábánál az itt haladó É-D irányú kereskedelmi utak találkozásánál egy kedvező fekvésű és éghajlati adottságú, de nem túlságosan városias jellegű település alakult ki. A korai kis település a 3. század végén már városiasabb külsőt öltött és időközben városi rangra is emelkedett. A 3. század legvégén már a négy részre osztott Pannonia provincia Valeria nevű tartományának központja, közigazgatási székhelye, ahonnan a helytartó, a praeses irányította a provincia ügyeit. Az ókereszténység elsõ korszaka az illegalitás évei, amikor a császárok kegyétõl függõen hol gyakorolhatták vallásukat, hol pedig bujkálniuk kellett Pannoniában nem hagyott erõs nyomot. Az elsõ két évszázadban legalábbis biztosan nem. A temetõk képe valószínûleg a hagyományosan a birodalomszerte elterjedt szokásokat tükrözte: hamvasztás, sírkõállítás, pogány sírmellékletek. Sopianae e korai idõszakból való temetõjét sajnos még nem sikerült megtalálni, a szórványos lelõhelyek alapján legfeljebb csak sejthetjük, hogy a Ferencesek utca környékén lehetett. Itt bukkantak fel ugyanis nagyobb számban sírkõtöredékek és néhány hamvasztásos sír. A keresztényüldözések idején az életben maradottaknak valószínûleg sok mártír hamvait sikerült megszerezniük és hitüknek megfelelõ módon eltemetniük. Úgy tûnik, hogy e maradványok néha fontosabbakká váltak, mint életükben maguk a leendõ mártírok. A mártírsírokkal együtt jelenhettek meg tömegesen az egyszerû keresztény sírok is, amik a 3. századi, K-i eredetû rítusváltásnak köszönhetõen immáron csontvázas (nem hamvasztásos), nyeregtetõs téglasírok voltak. Bár a kereszténység eszméi szerint a halál után nem a test, hanem a lélek élt tovább, régi hagyományok nyomán a régészet szerencséjére az ókeresztények még tettek mellékleteket a halott mellé a sírba. E tárgyak fõleg ruhatartozékok, személyes dolgok és pénzérmék voltak. A leletegyüttes általános leírása: Sopianae városának 4. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában. A város és a temető területén is 200 éve folynak régészeti kutatások. A város nagy kiterjedésű temetője a Mecsek hegység déli lejtőin helyezkedik el a római kori lakott településtől északra. A negyedik századra jellemző, hogy a temetők gyakran a településeken kívül, de azokhoz nagyon közel alakulnak ki. Az első sírkamrát a 18. század elején a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első olyan ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, amely mind a mai napig fennmaradt. 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló nyolcszögű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban eltemetett több ezer késő római tárgyat hoztak felszínre a régészek. A Tábori Magazin

19

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. sírkamrák figurális és ornamentális falfestése csak Róma katakombafestészetéhez hasonlítható. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (Krisztus-monogram, galamb, a korsó és a pohár) mellett található bibliai jelenetek (Péter és Pál apostolok, Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, a háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a gyermek Jézus) közeli analógiái Róma város katakombáiból ismertek. A kancsó és pohár a halotti tor vagy az eucharisztia (oltáriszentség) szimbóluma lehet, a több helyen is feltűnő Krisztus-monogram Krisztus személyes jelenlétére utal és gyakran a sírokból előkerült ékszereken, gyűrűkön, fülbevalókon is megjelenik. A pécsi emlékek építészetileg abban térnek el a Balkánon és más európai provinciákban talált hasonló épületektől, hogy a sopianaei temetőépületek között kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési helyek (sírkamra-cubiculum) és szertartások céljára szolgáló kápolnák (memoria). A sopianaei temető területén eddig feltárt sírkamrák, kápolnák, mauzóleum olyan együttest alkotnak tehát, amelynek egyedi építészeti megjelenése és ugyancsak egyedi, bibliai gyökerekből táplálkozó falfestészete egy napjainkra is kiható kultúráról és civilizációról tanúskodik.

Pécsi ókeresztény mennyezetkép (Henszlmann Imre könyvéből) Az ismert nagyobb temetői épületek: I. számú sírkamra (Péter-Pál sírkamra): A székesegyház délkeleti oldalánál található. 1782-ben találták meg. Apszisos felszíni kápolnájának falcsonkja megmaradt. A sírkamrában töredékesen fennmaradt falfestmények vannak a falakon és az ép dongaboltozatos mennyezeten. Fontosabb jelenetek: Bűnbeesés, Dániel, Jónás, Három királyok (vagy Ifjú mártírok), Madonna, Noé, Krisztogramok, PéterPál, Férfiportrék medaillonban. II. számú sírkamra (Korsós sírkamra): A székesegyháztól délre, a Dóm téren (Szent István tér felső része) található. 1939-ben tárták fel. Felszíni kápolnájának falcsonkja megmaradt. A mennyezet beomlott, a falakon megmaradt festményeken növényi minták és térszegélyező ornamentika mellett a sírládák jelképes fedele is ábrázolva van. Legfontosabb kép a kis fülke hátsó falára festett korsó és pohár.

Tábori Magazin

20

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. III. számú sírkamra: A székesegyház délkeleti oldalánál található. 1913-1914-ben került elő. Festetlen. Dongaboltozata nem maradt meg, oldalfalai épek. Széttört mészkőszarkofágja a fedéllel együtt látható. IV. számú sírkamra: A székesegyház délkeleti oldalánál található. 1913-1914-ben került elő. Festetlen. Hiányzik a sír fölötti kis fülke is. V. számú sírkamra: A székesegyház délkeleti tornya előtt található. 1913-14-ben került elő, teljes feltárása 1999ben kezdődött. Eredetileg felszíni, nyolcszögletes épület, melynek egyik kő ablakkerete megmaradt. 4. századi átépítése során sírt helyeztek el benne és bejáratát befalazták. Alatta további sírkamra már nincs. Festetlen. VI. számú sírkamra: A székesegyháztól délre, a Dóm téren (Szent István tér felső része) található. 1922-ben került elő. Festetlen. Jelenleg méltatlanul a székesegyház előtti föld alatti vízelvezető csatorna ejtő aknájaként működik. Nagy mélysége miatt bemutatása nincs megoldva, nem látogatható. VII. számú sírkamra: A székesegyház nyugati oldalánál található. 1957-ben került elő. Kutatása nem teljes. Jelenleg nem látogatható, föld alatt van. VIII. számú sírkamra: A Káptalani Levéltár és Plébánia épületétől keletre található, a Szent István tér keleti oldalán (felső-sétatér). 1940-ben került elő. Festetlen. IX. számú sírkamra: A Káptalani Levéltár és Plébánia épületétől keletre található, a Szent István tér keleti oldalán (felső-sétatér). 1940-ben került elő. Festetlen. X. számú sírkamra: A Káptalani Levéltár és Plébánia épületétől keletre található, a Szent István tér keleti oldalán (felső-sétatér), a Káptalan utca 6. előtt. Pontosabb helye ismeretlen. 1927-ben került elő. Kutatása még nem történt meg. Jelenleg föld alatt van, nem található. Cella Trichora: A székesegyház nyugati oldalánál található. 1922-ben került elő. Részben feltárták. Használatának kora és jellege nem tisztázott. Nevét háromkaréjos alaprajzáról kapta.

Tábori Magazin

21

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Függönymintás falfestményrészletek maradtak fenn benne, melyek állapota a vizesedés okán folyamatosan romlik. Nem látogatható. Cella Septichora: Közvetlenül a Káptalani Levéltár és Plébánia épületének keleti oldalánál található, a föld alatt. Használatának jellege még nem tisztázott. Nevét hétkaréjos alaprajzáról kapta. 1938-ban tárták fel, majd visszatemették. Ókeresztény Mauzóleum: A Szent István tér alsó részén (alsó-sétatér) a szökőkút mellett található. 1978 és 1984 között feltárták és rekonstrukciója is elkészült. Felszíni építményének maradványai egy nagyobb temetői templom alakját adják. A sírkamra teteje beomlott. Megmaradt falrészein a legjobb állapotú pécsi ókeresztény freskók láthatók: Bűnbeesés-jelenet, Dániel-jelenet, Ülő alak. Apáca u. 14.: 1962-ben tárták fel. Temetői templom, mely alá és köré temetkeztek. Jelenleg látogatható. Apszisa (félköríves záródása) északkelet felé néz. Külön sírkamra itt nem volt. Apáca u. 8. (Baranya Megyei Könyvtár udvara): 1958-ban tárták fel a temetőrészletet. Több sír mellett egy festett ikersír, egy festetlen sírkamra és egy csoportos temetkezési hely (kripta) található itt. XVII–XVIII. temetői építmények: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán (Széchenyi tér) találhatók. 2002-ben tárták fel őket. A felszíni kápolnák alapfalai maradtak meg. Alattuk egy jelképes és egy hamvasztásos sír volt, sírkamra nem. Föléjük épült a gimnázium fedett sportcsarnoka, ami alatt az ókeresztény építmények homokkal feltöltve megmaradtak. Jelenleg nem láthatók, de a sportcsarnok alatti jövőbeni bemutatásukra nyitva maradt a lehetőség. XIX. sírkamra: A székesegyház délkeleti sarkától délre található. 2003-ban került elő. Ásatása jelenleg folyik. A felszíni, félkör alakú épület falainak csonkjai maradtak meg. Alatta a sírkamra festetlen, dongaboltozata majdnem teljesen ép. XX. épület: A székesegyház délkeleti sarkától délre található. 2004 novemberében került elő. Ásatása jelenleg folyik. Felszíni épületének csonkjai maradtak meg, alaprajza még nem ismert. Sírkamra is feltételezhető alatta. A székesegyház előtti sírkamrák bemutatása a felszínen kialakult műemléki épületegyüttes, ill. műemléki környezet megbontásával nem lehetséges, ezért föld alatti védőépületeket kellett tervezni köréjük. A tervek alapján a jövőben az egymáshoz közel levő sírkamrákat a látogatók számára értelmezhetően, egységes módon, egybekötve mutatják be, mégpedig úgy, hogy a modern kori föld alatti bemutatóhely ne keltse ókori katakombák hatását. A 2004-ben megnyert ROP-pályázat pénzeit erre fordította a város. Tábori Magazin

22

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. A 2007-től látogatható emlékek a következők: I-II-III-IV-V. sírkamrák, Cella Septichora, a VIII-IX. és XIX.-XX. sírkamrák. A műemlékegyüttes jelentősége: A világörökségi listára nevezett emlékanyag olyan eszmékhez kötődik, amelyek történelmi jelentősége kiemelkedően fontos. A viszonylag kis területen feltárt, dokumentált építmények műemlékegyüttese a késő római temető hangulatát idézi. Az ókeresztény emlékcsoport különleges, egyedi bizonyítékát jelenti egy sajátos történelmi kontinuitásnak, amely átível a Kr. u. 4. századtól a népvándorláskor mozgalmas évszázadain egészen a magyar honfoglalásig. Pécs, mint folyamatos keresztény kegyhely és mint ez a püspökség megalapításában is kifejeződik szorosan kapcsolódik a keresztény gondolatisághoz és az államalapításhoz. A római ókeresztény épületegyüttes szellemi üzenetének különös ritkaságú diszkontinuus fennmaradása és meghatározó szerepe a magyarság Kr. u. 10. századi európai integrációját jelentő kereszténység egyházszervezetének kiépítésében kiemelkedő jelentőségű. Olyan hagyomány, amely a magyarságnak a keresztény Európa államai közé, a középkori európai kultúrába való beilleszkedését segítette elő. Az ókeresztény temetők épületegyüttesében megtestesülő spirituális kontinuitásnak köszönhetően a középkori alapítású, ma is élő egyházmegyei központ nem az antik város, hanem a hozzá tartozó temető területén fejlődött ki és erősödött meg. A pécsi ókeresztény emlékek egyetemes és helyi, de mindenképpen kiemelkedő értékű tanúi az első évezred keresztény halotti kultuszának, egy új vallás ébredésének és a változó körülmények közötti utóéletének. Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék, amelynek nagyobb része ma is látogatható az európai provinciákban máshol nem került elő. A bibliai és más vallási tárgyú jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal ékes falfestmények a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő alkotásai.

Tábori Magazin

23

2013.07.15. - 2013.07.21.


Pécsi Dzsámi (Gázi Kászim pasa Dzsámija) Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építtette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma a katolikus templomként működik. Látogatható. Fekvése: A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt. Története: A 16. század második felében épülhetett a 12. században épült Szent Bertalan-templom köveiből. Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló azóta elpusztult Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide. A török uralom után a jezsuiták tulajdona lett, akik 1702-ben keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak. A jezsuita rend feloszlatása után a város tulajdona lett a templom. A kupola festményeit Graits Endre készítette, a födémet felmagasították, és vörösréz lapokkal fedték le. 1940-ben a barokk toldalékok helyén modern épületrészt építettek. 8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át.

Tábori Magazin

24

2013.07.15. - 2013.07.21.


Pécsi bazilika és székesegyház A Pécs óvárosában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak. Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott. A székesegyház „basilica minor” rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe. Története: Kézai Simon krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Biztosra vehető, hogy a 11. század első felében már volt temploma a pécsi püspökségnek. Ott azután húsvét napján Géza herceg tisztességgel, a maga kezével tette fel a koronát Salamon király fejére. A dómban ezután tűzvész ütött ki, majd később, jóval a trónviszályok elmúltával, valószínűleg László király uralkodásának első éveiben kezdődött el az új székesegyház építése. A székesegyház építése, díszítése és berendezése hosszú időt vett igénybe, a kőszobrászati anyag alapján biztosra vehető, hogy a munkálatok közel egy évszázadon át folytak. A páviai építkezések a 12. század végén kezdődtek, és 1130-1140 körül fejeződtek be. Az összetoborzott kőfaragók szétszéledtek Európában, munkájuk nyomát éppúgy megtaláljuk Spanyolországban, mint német területen vagy Skandináviában. A tatárjárás idején, majd 1299-ben a várat tűz pusztította, és a dóm tetőzete ill. mennyezete megsemmisült. Végül a 14. század első harmadában beboltozták a mellékhajókat és két új kápolna is épült (az egyik az északnyugati toronyhoz kapcsolt Fájdalmas Szűz kápolnája, a másik a délnyugati toronyhoz kapcsolódó Corpus Christi kápolna). Az újabb építkezések 1345-ben fejeződtek be, ekkor gótikus falképekkel borították a falakat. Humanista püspökök, a 15. század végén Janus Pannonius és Hampó Zsigmond, majd a 16. század elején Szatmáry György, Bakócz Tamás bizalmasa, a reneszánsz kultúra fellegvárává formálják Pécset, ennek nyomai megfigyelhetők a püspöki templomon. 1543-ban a támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost. A közel másfélszázados török uralom alatt több dzsámi épült. A törökök a székesegyház nyugati részét is templomnak használták, többi részében élelmiszert, hadianyagot raktároztak. 1686-ban a felszabadító hadak gyorsan visszafoglalták Pécset, de az elhanyagolt épületeket megviselte a rövid ostrom. A török nem tűrte meg az emberábrázolást, ezért megcsonkította az Árpád-kori domborműveket, lemeszelte a freskókat és megrongálta a Szatmáry pasztofóriumot. 1703-ig nagyjából rendbe hozták a törökök és a beszállásolt német katonák pusztításait, de 1704-ben újabb csapás érte a várost. Először Vak Bottyán kurucai, majd a felbujtott rácok pusztítottak, ágyúgolyóiktól beszakadt a templom főhajójának boltozata. Nesselrode püspök idején, 17031732 között javították ki a háborúk okozta sérüléseket. Ekkor lényeges átalakításokat is végeztek, például a déli homlokzat tengelyében díszes oromfalú, új bejáratot nyitottak. A század negyvenes éveitől kezdve új berendezést készítettek: a főoltár 1741-ben készült Krail János tervei szerint, a sekrestye rokokó szekrényeit 1756-ban helyezték el és 1762- ben már álltak a kanonoki stallumok. Hiába építettek melléjük támasztékul kápolnákat, hiába Tábori Magazin

25

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. próbálkoztak a 18. század folyamán többször teherhárító ívekkel, 1805-ben oly súlyossá vált a helyzet, hogy újabb megerősítést kellett végezni. Az 1831-ig tartó helyreállítás során a homlokzatok elé egységes, klasszicista és romantikus elemekből álló kulisszafalakat emeltek Pollack Mihály tervei alapján. 1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották. Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. 1962-1963 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait (az 1854-ben készült eredeti 12 és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt 2) szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban), 19651968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat. Orgonája: A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben. A székesegyház orgonáját 2008 elején újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált. A hangszerhez elgördíthető, digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született. Az orgona adatai: Manuálklaviatúrák száma: 4 Regiszterek száma: 81 A sípok összes darabszáma: 6101 Legnagyobb síp hossza: 5 méter Legkisebb síp hossza: 5 milliméter Legnagyobb síp tömege: 140 kg Legkisebb síp tömege: 14 gramm Az orgonaszekrény: szélesség 8,8 méter, mélység 4,3 méter, magasság 10 méter Szélcsatornák hossza: 120 méter Harangjai: Harangjai a déli oldal tornyaiban vannak: a keleti toronyban a Mária, Pál és Ferenc harangok, a nyugatiban az 1819-ben öntött Péter, Magyarország nyolcadik legnagyobb harangja, amely csak a nagy egyházi ünnepeken szólal meg. A Péter harangot tartó fából készült szerkezetet 2008. októberében cserélték ki, mert a régi tartók már nem bírták a hatalmas súlyt. A Péter harangot maximum 32 mp-ig lehet működtetni, ellenkező esetben a rezgés károsíthatja a tornyot.

Tábori Magazin

26

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Időkapszulák: 2009 januárjában egy 1886-ban elhelyezett időkapszulát találtak a pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjében. Az üveghenger érméket és egy kézzel írott pergament tartalmazott. Minden darab kifogástalan állapotban került elő. A második világháború alatt az időkapszulát tartalmazó gömb több golyótalálatot is kapott, ám az üveghenger sértetlen maradt. A Latinul írott pergamen részletesen lejegyzi a székesegyház 1882-ben kezdődött felújítását. Az időkapszula legértékesebb darabja egy 1882-es osztrák gulden, a többi pénz magyar és osztrák ezüst és réz érme. Összesen egy papír 1 forintos, 7 osztrák gulden és 7 magyar réz krajcár.

Tábori Magazin

27

2013.07.15. - 2013.07.21.


Baranya megye

„Baranya, a helyiség aranya!” Baranya megye (horvátul: Baranjska županija, németül: Komitat Branau) Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs. Földrajz: Domborzat: Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányihegység. Éghajlat: Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb. Geológia: A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található, továbbá a Mecsek fontos uránérc-lelőhely. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai. Vízrajz: Nagyobb folyóvizei: Duna Dráva

Tábori Magazin

28

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Nagyobb állóvizei: Orfűi-tó Élővilág, természetvédelem: Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány. Baranya megye jellemző földrajzi pontjai: Szélső települések égtájak szerint: a megye legészakibb települése Mekényes (Sásdi kistérség) a megye legdélibb települése Kásád (Siklósi kistérség) a megye legkeletibb települése Homorúd (Mohácsi kistérség) a megye legnyugatibb települése Zádor (Szigetvári kistérség) Történelem: Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét. 1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól. Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb-HorvátSzlovén Királysághoz csatolták. Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

Tábori Magazin

29

2013.07.15. - 2013.07.21.


Püspökszentlászló Püspökszentlászló (horvátul Senasluv) falurész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében. Közigazgatásilag Hosszúhetény része. Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi. A falucskában 32 telek van, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal. Püspökszentlászlón ma már újra több mint 20 állandó lakó él. Neve: A hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre és egy vihar elől menekülve egy barlangban húzódott meg. Évszázadokon keresztül volt itt a pécsi püspökök birtoka. Elhelyezkedése: A falu a Zengő hegy tövében helyezkedik el. Közlekedési eszközökkel Hosszúhetény felől közelíthető meg egy gyenge minőségű úton. Behajtani csak engedéllyel lehet, a falu határában parkoló van. Gyalogtúrákkal megközelíthető más falvak a környéken: Kisújbánya, Magyaregregy, Óbánya, Pécsvárad, Zengővárkony, Zobákpuszta. Nevezetességei: Püspöki kastély és templom (a jó állapotú, de romló kastély nem látogatható). A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy Pál László pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17november 1. között. Később itt volt rab Grősz József érsek is. A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja, Hettyei Sámuel (a közeli Hettyei-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.) A kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor. A jezsuita rendi Vácz Jenő atya alapította Életrendezés Háza. A húsvéti bárányles népszokás keresztje a Zengő oldalában. Feltárt üvegfújó kemencék a közelben (a pusztabányai vadászháznál). A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt Püspökszentlászlón, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát. Dűlő nevek: Néhány püspökszentlászlói dűlőnév: Daragói nagy forrás, Hettyei-forrás, Egrögy-patak, Völgységi-patak, Máré-part.

Tábori Magazin

30

2013.07.15. - 2013.07.21.


Márévár A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A vár rövid története: A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. Első írásos említése 1316-ból maradt fenn, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak a várat. A magát „Máréinak” nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit. A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is megerődítették, amit három toronnyal tagoltak. A 17. század elején a romos állapotra jutott vár a pécsi püspök birtoka volt. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály szintén romként említik. 1960-1966 között történt a vár régészeti feltárása illetve a maradványok helyreállítása.

A magyaregregyi vár

Tábori Magazin

31

2013.07.15. - 2013.07.21.


Kisújbánya Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya megyében, a Komlói kistérségben. Hosszúhetényhez tartozik, attól 5,5 km-re északra fekvő, nagyrészt erdészeti úton megközelíthető falu. A legközelebbi szomszédja Óbánya, amely 3 km-re északkeletre található tőle. Fekvése: Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányaimedencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a "magyar Svájcként" is emlegetett Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is. Története: A falu 2012-ben ünnepli fennállásnak 250. évforfulóját. Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomorvölgy (a mai Kisújbánya területe)bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabányadűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.) A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül. A falu lakóit igen szerény életmód jellemezte a világtól eléggé elzárt erdei településen, az élet legtöbb területén önellátásra rendezkedtek be, maguk építették a ma is látható vályogházakat, szerszámaikat is maguk készítették még a 60-as években is. A szocializmus alatt a kistelepüléseket elsorvasztó állami politika Kisújbányát is majdnem eltüntette a föld színéről, mint néhány más baranyai kistelepülést. Az általános iskolát és a boltot felszámolták, közutat nem építettek (csak földutak voltak a lovaskocsiknak). A falu út hiányában elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült. Az 1970-es évek elején a falu gyakorlatilag két év alatt néptelenedett el. A falucskát elhagyók közül sokan Hosszúhetényben építettek új otthont példamutató összefogással. Kisújbányai házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. Az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat, amire a tájvédelmi törvény is kötelezi őket. 1988-ban megalakult a Kisújbányai Baráti Kör nevű civil szervezet, mely 2000 óta alapítványként működik.

Tábori Magazin

32

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Nevezetességei: Római katolikus templom: A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították. Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában. Heritesz Gábor Munkácsy díjas szobrászművész "Kisújbányai asztal" című alkotása a falu főterén. Bakó László szobrászművész Szent Márton szobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál és Nepomuki Szent János szobra a főtér melletti patak hídján. A Béke–forrás a falu közepén, az út mellett található, vizét a szomszédos házak hasznosítják. Temető a falu határában. Cigány-hegyi kilátó (524 méter). Épült 1980-ban Buzás Endre földmérő tervei alapján, felújítva 2007-ben Ripszám István, a Mecseki Erdészeti Zrt. Pécsváradi Erdészet igazgatójának megbízásából, Ottó Gábor építészmérnök tervei alapján. Turistaút Óbánya felé. A Kisújbánya és Óbánya közötti erdei ösvény a Keleti-Mecsek egyik legszebb túraútja. Természeti képződmények: Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés (a hegyi patak vízeséssé szélesedő szakasza), Csepegő szikla (mohával borított barlangüregek, a falaikból előtörő forrásvízzel). Anna-pihenő a közeli erdőben. Virág Ferenc pécsi püspök építtette. Rövid gyalogtúra innen Pusztabányára a feltárt 18. századi üvegfúvó kemencékhez (az egyik működőképes). Rövid túra a helyreállított középkori Márévárba. Dűlőnevek: Néhány kisújbányai dűlőnév: Arnold Mil (Arnold Mühle egykori malma), Cigány-hegy, Kőhegy, Mészégető, Mészkemence, Misla-lik, Ördög-högy, Öregszőlő, Piros-högy.

Tábori Magazin

33

2013.07.15. - 2013.07.21.


Zengővárkonyi szelídgesztenyés A Zengő lábánál Zengővárkonyban található. 1974-ben védetté nyilvánított szelídgesztenyés. 500-600 éves fák is találhatók a területen, melynek nagyobb része pusztulófélben van. Szelídgesztenye (Castanea sativa). A szelídgesztenyésben nyugszik végső akarata szerint Rockenbauer Pál, a "magyar vándor".

Tábori Magazin

34

2013.07.15. - 2013.07.21.


Tábori Magazin

35

2013.07.15. - 2013.07.21.


Bonyhád Várostörténet: A Tolnai Dombvidékhez tartozó Völgységben feltárt régészeti leletek ("bonyhádi balta", kelta agyagedények, bronzkori fegyverek, római pénzek, avar sírok) bizonyítják, hogy e térség évezredeken át vonzotta a különböző ókori népeket. A letelepedés folyamatossága a magyar államalapítás óta töretlen. A Bonya ("Buncha") nemzetség nevét őrző település és közvetlen környékének jelentősége a középkorban már számottevő (XIV. század Szent Iván apátsági monostor az Óhegyen XV. század "Zerdahel" és "Széplak" mezőváros). Átmeneti megtorpanást - az elnéptelenedéssel fenyegető - másfél évszázados török uralom (1543-1687) jelentett. Bonyhád fejlődése a XVIII. században lendült fel. A gyér magyar és rác (szerb) családok mellé több hullámban érkeztek a németországi (főleg Fulda környéki) később egységesen "sváb"-nak nevezett rajok, majd a Magyarországból és Galíciából beszivárgó zsidók. Az új földesurak közül a Perczel család szívesen befogadta az új munkaerőt, s egyben példát mutatott az árutermelő gazdálkodás fellendítésére. Két-három emberöltő során szinte csoda történt: Bonyhád lélekszáma 3000 fölé emelkedett, a falu 1782-ben mezővárosi rangot kapott, a négy vallásfelekezet (katolikus, evangélikus, izraelita, református) elemi iskolát tartott fenn és templomot épített, az iparosok céhekbe tömörültek, a kereskedelmet a heti piacok és 1802-től a vásárok pezsdítették, nemesi kúriák épültek, Bonyhád a Völgységi járás központjává nőtte ki magát. A feudalizmus korlátait a reformeszmék gyengítették. Az új iránt fogékony kis számú helybeli értelmiség (Winkler Mihály, Boskowicz Wolf, Egyed Antal, Borbély József lelkészek, Peczel Sándor, a Vörösmarty Mihály nevelte Perczel Mór és Miklós) a haladás gondolatát terjesztette. Az 1848-as forradalom törvényei (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, szabadságjogok) - a szabadságharc bukása ellenére felgyorsították a polgári (kapitalista) fejlődést. Az 1867. évi Kiegyezést követő évtizedekben az önellátó mezőgazdaságot felváltotta a vetésforgóra épülő belterjes művelés, amely országos hírűvé emelte a szarvasmarhatenyésztést. A sokoldalú kézműipar versenyképes minőséggel jelent meg a piacon. Néhány zsidó nagykereskedő fővárosi méretű üzletet nyitott. A Dombóvár-Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna-híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak-Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902), Az új energiaforrás a gyáripar kezdetét jelentette (1909: dominó és zománctáblagyár, 1917: cipőgyár). A gazdasági kojunktúra hatására gyarapodott a népesség (6000 főre), növekedett a közművelődés iránti igény. Bonyhád a XX. század elejére iskolavárossá fejlődött (1870: evangélikus gimnázium, 1884 községi tanonciskola, 1905: katolikus leány-polgári iskola, 1910: internátus). Bár a közigazgatás országos átszervezése megszüntette a mezővárosi rangot (1872), s Bonyhád újra község lett, majd 1903-tól nagyközség, de a járási székhely megőrizte a kisvárosi jellegét, sőt azt középületekkel fejlesztette (járási hivatalok, bankok stb.) A dinamikus fejlődést megállította az első világháború, a rendszerváltozásokat követő infláció, majd a gazdasági válság. Sikerként megemlítendő a vasúti teherrakodó megépítése és összekötése a fővonallal 1922, a járásbíróság, a "mozgófénykép üzem" és a strand megnyitása. Az 1930-as évek közepétől - a hadigazdálkodás nyomán - felgyorsult a cipő- és a zománcgyár termelékenysége. Bonyhád lakossága 1941-re 8300-ra gyarapodott. Az elhúzódó gazdasági nehézségek a társadalmi feszültségeket növelték. A szociáldemokrácia iránti fogékonyságot 1930 táján felváltotta a pángermán-hitleri ideológia terjedése. A Bonyhádról elinduló antifasiszta szellemi ellenállás, a Hűséggel a Hazához mozgalom (1942) hatása korlátozott volt. A második világháború következményeként tragikus események zajlottak le (1944-46), a zsidóság deportálása, a málenkíj robot, a németajkúak internálása és a vagyonelkobzás, végül a kitelepítés (a Tábori Magazin

36

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. népességveszteség kb. 3500 fő). E tragikus "népvándorlás" adott lehetőséget 1945-48 között a bukovinai, az erdélyi és a felvidéki magyarok (kb. 300 család) betelepítésére. Bonyhád lakosságának a száma 1949-ben 7500-ra esett vissza. Az 1945-ben meginduló demokratikus fejlődés 1948-ban a proletárdiktatúrába torkollott. Az üzemek államosítása (1948), a szocialista alkotmány (1949), a tanácsrendszer (1950), a mezőgazdaság kollektivizálása(194860), a kisipari termelőszövetkezetek létrehozása a szovjet típusú gazdasági-társadalmipolitikai rendszert teremtették meg. A tervgazdálkodással járó erőltetett fejlesztés következményei: az üzemek, a közúti (6-os főút), az üzlethálózat és a kommunális hálózat fejlesztése. A művelődés terén az iskolák államosítását (1948) követően az általános iskola bővítése (I. számú 1948, II. számú 1961, III. számú 1984), a kereskedelmi-közgazdasági középiskola alapítása (1945) és új épületbe költözése (1968), a leánykollégium megnyitása (1951) és bővítése (1975), az ipari szakmunkásképző intézet kifejlesztése, továbbá a járási művelődési központ (1952) és a járási könyvtár (1953) megnyitása érzékelteti az eredményeket. A kultúrális intézmények új célépületei gazdagították a városképet. Bonyhád több nyelvű, vallású és szokású lakosságának feszültségeit és ellentéteit e "népek kohója" fokozatosan eggyé olvasztotta. A lokálpatriotizmust növelte a nagyközség várossá nyilvánítása (1977). A lakosság közérzetét javították az utóbbi két évtized sikerei (vízmű, új lakótelep, VOLÁN-pályaudvar, új szakrendelő, új művelődési központ, gázvezeték, köztéri szobrok, múzeum, telefonhálózat stb.) Majos község Bonyhádhoz csatolásával a lakosság lélekszáma ma meghaladja a 15000 főt.

Tábori Magazin

37

2013.07.15. - 2013.07.21.


Zengő A Zengő (horvátul Zenka) a Mecsek legmagasabb csúcsa Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain. Magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a permi homokkő, a jura és triász kori mészkő. Nevének ma már ritkán használt helyi ejtésváltozata Zöngő, középkori neve Vas-hegy. A lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta. A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete. A Zengő oldalán, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal. A Zengővár: Csúcsán kis beton kilátótorony található, alig száz méterre a Zengővár ma is jól látható romjaitól. Ezt 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották. A torony tetejéről ritka panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.). Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben kivéve a déli oldalt meredek hegyoldalak vannak. A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus mondája. Máré lánya a mese szerint máig sem szabadult fel apja átka alól: százévente egyszer van mód rá, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia három szörnyet. Első tudományos felmérését 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a 20. században kincskeresők ástak kutatógödröt). Maga az alig látható várrom középkori (az itt talált edénytöredékek 13. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál. A hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel, a falu területén pedig római kori pénzeket találtak. A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat a tatárjárás után építhették, teljes területe 105×70 méter, az árkon belüli terület 75×45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel, 2,5 méter vastag falakkal. A Zengővár maradványait megtekintette Kitaibel Pál, a vidék élővilágának első részletes leírója is, amikor országjárása során, 1799 szeptemberében erre járt, és igazi botanikusként meg is jegyezte, hogy körülötte dúsan nőtt az aranyos fodorka és az édesgyökerű páfrány. Élővilága: A vidék mediterrán és kontinentális hatásokat ötvöző, a zárt völgyekben és lankákon speciális jegyeket mutató, szubmediterrán jellegű mikroklímája ritka növénytársulásoknak ad otthont. A Zengő lankáin terül el az 1977 óta védett Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. A növényi egyedszám a déli, délnyugati lejtőkön nagyobb, ahol a mészkő éjszaka kisugározza a napközben összegyűjtött hőt, így az éjszakai lehűlés kicsi. Itt él például a ritka, védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica) egyedeinek mintegy kilencven százaléka, a majomkosbor (Orchis simia), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az arany baraboly Tábori Magazin

38

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. (Chaerophyllum aureum), az olasz müge (Asperula taurina) és a mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae). Védett különlegességek a leánykökörcsin, a nagyezerjófű és a magyar zergevirág. Erdőtípusai: hársas törmeléklejtő-erdők, lejtő sztyeppek, karsztbokorerdők, molyhos-tölgyes szálerdők, szurdokerdők, gyertyános-tölgyesek, éger ligetek, tölgy, kőris, szil ligetek, mészkerülő tölgyes, mészkerülő bükkös. Az egykori püspöki uradalom erdeit bükk, kocsánytalan tölgy és gyertyán alkotja, akadnak kétszáz év körüli példányok is. A püspökszentlászlói oldalban található a püspöki nyaraló arborétuma. Vadaskertjét az első világháború után a megszálló katonák megsemmisítették. Fokozottan védett, ritka madaraink közül a Zengőn él, vagy költ a kuvik, itt vadászik a darázsölyv és a békászósas. Rajtuk kívül rengeteg védett madár- és emlősfaj él és táplálkozik a hegyen. Fokozottan védett itt élő emlős a nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér. Valamennyi itt élő hüllő és kétéltű védett. A lokátorterv: 2000 körül nagy, országos és nemzetközi visszhangot kiváltó vitákat szült az a kormányzati terv, hogy a Zengő tetejére NATO lokátort kívántak telepíteni. A terv a helyiek és nemzetközi környezetvédő szervezetek a Zengő Koalíció erős, a médiában nagy figyelemmel kísért ellenállásán végül megfeneklett, és a kormány úgy döntött, hogy a Pécshez közeli, a Zengőnél alacsonyabb Tubesen építik meg a radart. Ezt az ötletet is tiltakozások kísérték, így 2011-ben Medina lett a tervezett új helyszín. A küzdelem emlékezetes állomása volt 2004-ben a zengőhegyi csata, amelyről a helyiek azóta is évente megemlékeznek. A lokátor ellen küzdő helyi Civilek a Zengőért mozgalom a rendszerváltozás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb, példaértékű magyar környezetvédő szervezete lett. A Zengő-lokátor ellen foglalt állást magyar értelmiségiek széles köre mellett Sólyom László későbbi köztársasági elnök is, aki azelőtt is és azóta is többször kirándult a Zengőn és környékén. Élő népszokások: A húsvéti bárányles: A hegyhez kötődő egyik ma is élő hosszúhetényi népszokás a húsvéti bárányles. A szokás történelmi magyarázata, hogy az első világháború idején orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha kiszabadulnak és hazakerülnek, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Ha így volt, a fogadalmat tevők már mind meghaltak, utódaik mégis minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában, az erdőben 1850 körül emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, az északnyugati hegyoldalon áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik a helyet, a régebbi keresztet 1918-ban felújíttató hadifogolyról, akinek leszármazottai és rokonai ma is Hosszúhetényben élnek. A történet régi változata az, hogy húsvét éjjelén egy vándor – a helyi mese szerint az első betelepülő Bocz, aki hosszúhetényi szerelméhez tartott, eltévedt a hóviharban. Már majdnem megfagyott, amikor megjelent neki Isten báránya és megmutatta neki az utat le a hegyről. A báránylesen csak férfiak vesznek részt. Más alkalmak a hegyre menni: Ismeretlen eredetű hagyomány, hogy az év utolsó napján a hetényiek és a túloldalon élő pécsváradiak felmennek a hegyre, és ott találkoznak. Ezen kívül még augusztus 20-án is fel szoktak menni a helyiek a hegyre, és tüzet gyújtanak.

Tábori Magazin

39

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. A Zengőhöz kötődő mondák: A bárány mondáján kívül számos történet kapcsolódik a hegyhez. Az egyik szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút indul, ami felnyúlik egészen a Zengővárig. A néphagyomány szerint az alagút sokszor adott menedéket bujdosóknak, a legutóbb az 1848-as forradalom után. A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a virágvasárnapi mise idején megnyílik a hegy gyomra, a hegy morajlását pedig a bennrekedt kincskeresők kiabálása okozza, illetve azé a kincskereső asszonyé, aki a hegy gyomrában hagyta csecsemőjét, és ettől megőrült. A monda szerint a hegynek tündére, vagy szelleme van. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit a Püspökszentlászlón valamikor élt öreg remete harangja csillapíthat le. A Zengővárt Miklósvár néven is ismeri a helyi hagyomány, és hozzá, valamint a közelben lévő Márévárhoz kötődik Máré mondája, aki megölte hűtlen feleségét, miután az Miklós vitézzel megcsalta. Püspökszentlászló eredetmondája szerint Szent László király egy alkalommal, amikor a Mecsekben vadászott, egy völgyben lelt menedéket, ahol ennek emlékére kápolnát alapított, ami köré falucska nőtt. Nevezetességei: A Fájdalmas Anya, a Zengő Szentséges Csillaga búcsújáró helye Hosszúheténytől három kilométerre, Püspökszentlászló közelében apró kápolna Kis György faragott fehér mészkő Fájdalmas Szűz Piéta szobrával. A bárányles keresztje a Püspökszentlászló felőli oldalon. A püspökszentlászlói püspöki kastély (ahol valamikor Mindszenty Józsefet tartották fogva), arborétum és a Vácz Jenő alapította Életrendezés Háza. A kastély fölötti Szent László-szobor (Csukás Zoltán 1903-as alkotása). A pusztabányai üveghuta-maradványok. A hosszúhetényi borbélymúzeum és az üvegmúzeum. A hosszúhetényi tájház. A hosszúhetényi pincefalu. Bocz Gyula köztéri szobrai Hosszúhetényben, köztük a Hetény vezér. Máriakép a hosszúhetényi völgyben. A zengővárkonyi szelídgesztenyés. A zengővárkonyi szalmamúzeum, Míves Tojás Gyűjtemény és tájház. A pécsváradi vár. A Dombay-tó. A Zengővár. A Zengő-kilátó a természetes környezettel kontrasztban álló látványt nyújtó beton torony, de a tetejéről szép panoráma nyílik a Mecsekre. 1978-ban készült geodéziai mérőtoronynak. Az első kilátót ezen a helyen 1895. június 23-án avatták. Terstyánszky László közalapítványi főerdész támogatásával épült, később azonban összedőlt. A helyén 1929-ben a Földművelésügyi Minisztérium állíttatott új tornyot. A Zengőhöz kötődő híres emberek: Káplár László újságíró Kodolányi János író László király Rockenbauer Pál természettudós Sólyom László köztársasági elnök

Tábori Magazin

40

2013.07.15. - 2013.07.21.


Rockenbauer Pál és Gyenes Károly Rockenbauer Pál (1933-1987): Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Fia Rockenbauer Zoltán, művészettörténész, politikus. Élete: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz– biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltségét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz érdekében kamatoztatta (többek között a gyermekosztály rovatvezetőjeként). Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, amit 1978. április 1-jén hoztak létre. Ez volt az első közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhely hazánkban. Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawaii), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben. A Magas-Tátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát. Déli sarki útjáról készült az „Egy csipetnyi Antarktisz” című filmje. „A napsugár nyomában” című alkotása – amely 13 részen keresztül vezeti körbe a nézőket Földünkön – több nemzetközi természetfilmes alkotó elismerését vívta ki. Itthon legtöbben a televízióban többször is vetített filmsorozatairól ismerik. Nevét őrzi a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” hosszútávú (560 km) turistaút is, amit az „…és még egymillió lépés” című útifilmsorozat bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben. A halál egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében, Szendehely-Katalinpuszta mellett érte utol. Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették. Édesapja id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, kultúrpolitikus; 1990-2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000-2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere. Testvére Rockenbauer Nóra, újságíró (rádiósként Rab Nóra néven dolgozott) és Rockenbauer Ágnes állatorvos. Emlékezete: 2003. január 14-én, születésének hetvenedik évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 26. szám alatt, egykori lakóháza falán neki, mint a „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének”. A márványtáblára az „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” című népdal, az országjáró sorozat közismertté vált szignáljának kezdő sorát vésték fel. Filmek: Emléktáblája Budapest VIII. kerületében Szívességből Mediterránban (1965) Tábori Magazin

41

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Magyarok az Antarktiszon (1969) A napsugár nyomában (1971) Magyarország kisvasútjai (1974) Jöjj és nézd a Kilimandzsárót (1976) Másfélmillió lépés Magyarországon (1979) (Az Országos Kék Túra útvonalán A NagyMilictől Írott-kőig, 1109,6 km-en) Kecskeméttől a Pamírig (1983) Magyar búvárok kubai vizeken (1984) És még egymillió lépés (1986-1987) (A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán. Az Írott-kőtől Szekszárdig, 561 km-en) Könyvek: Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1969) Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971) Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1973) Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983) Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988) Szívességből a Mediterránban (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest, 1968) Csipetnyi Antarktisz (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest, 1970) Magyarok az Antarktiszon (Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest, 1976) Amiről a térkép mesél (Móra Ferenc kiadó, harmadik bővített kiadás, Budapest, 1986) Gyenes Károly: Kerekek és lépések : Kerékpáron és gyalog: Szekszárd – Sárospatak – NagyMilic (1990-91) „A fél országot bemutató első két sorozat – Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) – sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával "bezárjuk a kört", visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.” - (DVD borító). A stáb: rendező: Gyenes Károly operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás, Pápay Zsolt narrátor: Sinkó László hangmérnök: Faludi Sándor gyártásvezető: Péterfay Attila vágó: Ilosvay Katalin technikus: Széll Gábor szakértők: zene: Alföldy-Boruss István művészettörténet: Dercsényi Balázs geológia: Juhász Árpád növénytan: Milkovits István Tábori Magazin

42

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. néprajz: Paládi-Kovács Attila A sorozat részei: Dunától a Tiszáig: 1. rész: Indulás a Sárközbe 2. rész: Sárköz és Bátaszék 3. rész: Dunamellék 4. rész: Dél-Alföldi szőlővidék 5. rész: A Kiskunságban 6. rész: Tiszán innen, Tiszán túl A Tiszántúl déli tájain: 7. rész: Vásárhely és környéke 8. rész: Viharsarok: Csöndes esőben 9. rész: A délkeleti végeken 10. rész: A Körösök vidékén 11. rész: A Sárrét emlékei Puszták, lápok, kistemplomok: 12. rész: Egy nap a Hortobágyon 13. rész: Hajdúk és tirpákok 14. rész: A Nyírség homokján 15. rész: Buckák, lápok, csatornák 16. rész: Kistemplomok a Szamosháton Szatmár, Bereg, Rétköz: 17. rész: A szatmári síkságon 18. rész: A szatmári Tiszaháton 19. rész: A beregi Tiszaháton 20. rész: Naménytől Lónyáig a Beregben 21. rész: A két Tisza között ...és lépések: 22. rész: A Bodrogközben 23. rész: Sárospatak: érkezés és indulás 24. rész: A Rákócziak földjén 25. rész: A nyugati Zemplénben 26. rész: Bezártuk a kört

Tábori Magazin

43

2013.07.15. - 2013.07.21.


Mecseki mondák A Zengő mondája: A Zengő tövében, a mai Püspökszentlászló helyén élt valamikor régen egy fiatal pásztor a feleségével és karonülő kisfiával. Amikor vasárnaponként megszólalt a kápolna harangja, az asszony már indult, kisfiát is vitte magával. Az ura ilyenkor is kihajtott a hegyoldalba, ott őrizte a nyáját, mert még nappal sem lehetett magukra hagyni a legelésző állatokat. Egyszer úgy tavasz táján, amikor elolvadt a hó, közeledett a húsvét, s éppen virágvasárnapja volt, szokatlan dolog történt. A harang szavára nem az asszony jött a kisfiával a kápolnához, hanem a pásztor. Az asszony pedig kapaszkodott fel a hegy oldalán, ment a nyáj után, karján a kisfiával. A pásztor nem kérdezgette a feleségét, hogy miért akar mindenáron fölmenni a hegyre, és miért éppen virágvasárnap. Nem is mondta volna meg az senkinek, még az urának se, mert igen nagy dologra készült. Egyszer talán már egy esztendeje, amikor az ura helyett ő vigyázott a nyájra, nagyon szomorkodott, hogy miért is kell nekik itt élni a vadonban, szegényen, távol az emberektől. Amint így töprengett magában, hirtelen mintha a föld mélyéből bukkant volna föl, megjelent előtte egy tündér, és így szólt: Én vagyok a hegy szelleme. Ha gazdag akarsz lenni, figyelj a szavamra. Ez a hegy minden esztendőben egyszer, a virágvasárnapi mise alatt megnyílik. Megmutatja rengeteg kincsét, ha akkor fönn leszel a hegy tetején. Mielőtt az asszony megszólalhatott volna, a hegy szelleme eltűnt éppen olyan hirtelen, mint amilyen váratlanul megjelent. Nem is tudta, hogy valóság volt-e a szokatlan látomás, vagy talán álmodott. Nem is szólt róla senkinek, csak várta, várta egyre türelmetlenebbül a virágvasárnapot. Ez is elérkezett. Az asszony nem törődött se a birkákkal, se a pásztorsággal, semmivel, csak ment, futott karonülő gyermekével a meredek hegyoldalon, hogy időben feljusson a tetőre. Alighogy felért, lenn a völgyben harmadszor szólalt meg a harang, kezdődött a vasárnapi mise, s ebben a percben a Zengő lassan megnyílt. A hasadékban arany, ezüst, ragyogó gyémánt, szikrázó drágakő csillogott. Az asszony csak ámult-bámult, és ment mindig beljebb, mindig mélyebbre. Letette gyermekét, és mohón kapkodott a kincsek után. Teleszedte kötényét, a kezében is kincsek voltak. Szaladt kifelé. Rohant, hogy a drágaságokat a hasadék szélén lerakja, és utána majd visszaszaladjon a gyermekért. De éppen hogy kiért a szakadékból, a völgyben véget ért a mise, a hegy ismét megmozdult és bezárult, s a kisfia eltűnt a szeme elől a hegy gyomrában. Gazdag volt hát, mert a sok kincs ott hevert a lábainál, de elvesztette legnagyobb kincsét, egyetlen gyermekét. Haza sem ment, csak járt körös-körül a hegyen, kereste a nyílást, ahol bejuthatna a hegy belsejébe elveszett gyermekéért. Ruháját ronggyá tépte a tüske, foszlányai lobogtak a szélben. És egyre csak sírt, zokogott, sikoltozott, míg meg nem őrült teljesen. A fák pedig megsajnálták és vele sírtak, vele zengtek fájdalmában. Szeles, viharos időben még ma gyakran hallani, ahogy a morajlik, zeng az egész hegy. Azt mondják, a pásztorasszony szelleme kísért ilyenkor. A Mecsek-vidék népmondái: A Mecsek titokzatos barlangjai, furcsa sziklái, hol bővizű, hol elapadó forrásai, porrá omlott vagy megrongálódott várai, ritka, másutt meg nem található növényei már a legtávolabbi múltban is felkeltették az itt lakó emberek érdeklődését, szárnyat adtak képzeletüknek, és szakadatlanul ösztönözték arra, hogy a tárgyakat és jelenségeket önmaguk számára megmagyarázzák, és a világról alkotott képébe illesszék. A természetet járó embert is szorosabban kapcsolja egy táj vagy természeti jelenség által keltett hangulati képhez az arról szóló monda. Segít az élmények kialakításában, elmélyítésében. Ha pedig erre képes, akkor érdemes elolvasni. Tábori Magazin

44

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Az Abaligeti-barlang és a törökök: Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a magyarokat. Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön, akik közül aki kinn maradt, az ott pusztult el, aki pedig idejében befutott a barlangba, azt meg a saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleményességük megszabadította. Babás-szerkövek: Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni". Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban. Bertalan barát és az embernyúzó törökök: A Pécs gyükési Bertalan-kápolnát remete barátok vették gondjaikba. A törökök közeledésének hírére a barátok a Mecsek erdőségeibe menekültek. Csak egy maradt a helyén, Bertalan. Amikor megtudta, hogy a törökök aranyat, ezüstöt és más kincseket keresnek, a kápolna kincseit a hegy barlangjába rejtette el. A törökök egy éjjel eljutottak a kápolnáig, de semmit sem találtak, csak a barátot, aki azonban még kínzások után sem árulta el, hova rejtette a kincseket. Lekísérték a hegyről a város felé. Egy présház mellett megnyúzták, bőrét karjára vetették, és a nyúzott ember elindult vissza a kápolna felé. Amikor odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezt látva annyira megrémültek, hogy még tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Büdös-kút: A kút mélyén egy sárkány lakott. Egyszer egy vitéz járt arra. Inni akart a forrásból, amikor a sárkány rátámadt. A vitéz sem volt rest, levágta a sárkánynak mind a hét fejét, s kardjával beleszúrt a szívébe. A sárkány visszaesett a kútba, ott is maradt, s megbüdösödött tőle a forrás vize. Ezért nevezték el a forrást Büdös-kútnak. Deindol (Daindol): A szőlővel és gyümölcsfával borított Daindol valamikor egyetlen német emberé volt. Amikor halálát érezte közeledni, fölvitette magát a hegynek arra a részére, ahonnan egész birtokát láthatta. Három fia is vele ment. Az ember fölosztotta közöttük vagyonát. Nyugatról kezdte, rámutatott az első völgyre, és így szólt legidősebb fiához: Das ist dein Thal (svábosan: Dein Thol). Magyarul: Ez a te völgyed! Majd a középső fiához szólva rámutatott a másik völgyre, s Tábori Magazin

45

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. megint mondta: dein Thol. Végül a legkisebbnek szintén: dein Thol. Innen ered ennek a területnek a hármas felosztása: Nagy-, Közép- és Kis-Deindol. Erzsébet-hegy (Somogy): Valamikor csodálatosan szép síkság volt a mai hegy helyén. A hatalmas fák között két tó: egyikben jéghideg, a másikban gőzölgő meleg víz. Meghalt a basa egyetlen fia. Itt temettette el, s a sír fölé hatalmas templomot építtetett. Egyszer azonban menekülni kellett a törököknek. A basa nem vihette magával szeretett fia holttestét, betemettette hát embereivel a templomot. Annyi földet hordtak össze, hogy a mai hegy keletkezett belőle. Még ma is lehet látni, hogy a hegy templom alakú. Amikor egyszer lefúrtak a hegy mélyébe, egymáshoz közel találtak hideg és meleg vizű forrást. Tovább nem mertek fúrni, mert ha a meleg víz feltör, elönti az egész falut. A mostani nevét azért kapta a hegy, mert ide temették Erzsébet királynét. Farkas-forrás: Régen egy öreg tölgyfa állott a forrás mellett. Erre a fára volt akasztva egy fakéregből készült pohár, abból ittak a szomjas vándorok és kirándulók. A forrás vize télen nem fagyott be, majdnem langyos volt, nyáron meg jéghideg. A környék lakói ide jártak nagy hordókkal vízért, amikor a kutak vize a nagy szárazságban elapadt. Nemegyszer futottak vissza víz nélkül vagy ragadtak kaszát-kapát, mert a forrásra farkasok is jártak inni, mégpedig nem egyenként, hanem falkástól. S mivel a farkasok is sokszor fölkeresték a forrást, Farkas-forrás lett a neve. Isten-kút: Keletkezéséről a következő monda szól: a tatárok közeledésére Magyarürög férfiai hadba vonultak, az öregek, asszonyok, gyerekek elbújtak a Nagy-daindoli-völgybe. Egy Antal nevű remete élt itt, aki pártfogásba vette a hazátlanokat. Két hétig éltek már itt, de nem volt vizük, sokan betegek lettek. Antal könyörgését meghallgatva a völgy déli oldalát bezáró hegy tövében bővizű forrás fakadt. Így megmenekült a nép. Ma is Isten-kútnak nevezik. Jakab-hegyi kincsek: A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta, hova rejthetné el kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Oda rejtett egy nagy kád aranyat és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták. Kanta-vár: A mohácsi vész után a Mecsek északi oldalán álló elhagyott sziklavárban egy rablólovag, Kanta ütött tanyát. Innen járt szörnyű kalandokra, s itt rejtegette a sok kincset és a messzi vidék leggyönyörűbb leányát, akit szintén úgy rabolt el szüleitől. Valamelyik gazdag töröknek készült eladni, de közben maga szerette meg. De hiába halmozta el a leányt a kincsek özönével, az nem viszonozta a rablóvezér szerelmét, mert volt már kedvese, aki a törökök ellen harcolt. Kanta úgy lett rablóvezér, hogy kisgyerek korában öccsével együtt elrabolták Tábori Magazin

46

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. anyjától. Egy aranylánc és rajta anyjának képe volt minden, ami származására emlékeztette. Egy nap ismeretlen ifjú harcos kért éjszakai szállást a várban. Elmondta, hogy egy magyar várból jön, és menyasszonyát akarja meglátogatni. Kanta így tudta meg, hogy ez az a férfi, akihez az ő foglya nem akar hűtlen lenni. Fölbérelte egy bizalmas emberét, aki másnap a Mecsek rengetegében továbbsiető ifjút meggyilkolta. A szerencsétlen ifjú gyűrűjét és nyakláncát az orvgyilkos magával vitte bizonyítékul. A nyakláncról és a rajta levő képről tudta meg Kanta, hogy tulajdon testvérét gyilkoltatta meg. Holttestét a vár tövében temettette el. Az ifjút nemsokára menyasszonya is követte a halálba. Kanta is megváltozott. Nem rabolt, nem hatalmaskodott többé, kincseit szétosztotta a szegények közt, ő maga pedig magányos remeteként gondozta a két szerelmes sírját, amíg nem követte őket az örök nyugalom honába. Nevét azonban mind a mai napig megőrizte a romjaiban meglévő Kanta-vár. Kőlyuk: A törökök kirabolták Mátyás budavári palotáját. Ibrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában, talán éppen a Kőlyukban húzódott meg. Itt lakott egy aggastyán a lányával. Ibrahimnak megtetszett a lány, s hogy az apa ne legyen útjában, mindjárt megölte. A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt: Ha lányomat bántani mered, semmisülj meg vele együtt! Ibrahim kinevette az átkozódó aggastyánt, a leányt pedig megragadta, s egyre beljebb vonszolta a barlangba. Ebben a pillanatban szörnyű vihar támadt, hatalmas kövek gördültek a kijárat elé. Ömlött az eső. A barlang fölött volt egy tomba, ami pillanatok alatt megtelt vízzel. A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne levőkre. Megsemmisült Ibrahim basa a lánnyal együtt, s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is. Lámpás-völgy: Egy szegény ember favágó fia megunta a sok nyomorúságot, nélkülözést, és elhatározta, hogy annak az erdőnek a völgyében, ahol dolgozni szokott, megpróbál kincs után kutatni. Az öregektől többször hallotta, hogy a völgyben kincsnek kell lennie, mert sokszor láttak éjjel kékes lángokat fölcsapni a földből. Alig ásott a fiú, fényes fekete köveken koppant az ásója. Esteledvén, tüzet rakott. Az égő gallyakat ezekkel a fekete kövekkel rakta körül. Egyszer csak észrevette, hogy azok éppen úgy izzanak, mint a parázs. Aranyat nem talált, így hát a fekete kövekből vitt haza. Otthon is kipróbálták, s kiderült, hogy a fekete kő jobban melegít, mint a fa. A legény utána szorgalmasan járt a fekete kőért. Mind többen és többen csatlakoztak hozzá, már egészen mélyre ástak és éjjel is dolgoztak. Mindegyik embernek volt lámpása, s a hegy tetejéről jól lehetett látni a lámpások fényének imbolygását. A völgy innen kapta a nevét. Leány-kő: Magyaregregytől nyugatra található a Vágyom-völgy, mely csodás sziklaalakzatokkal tarkított metsződésében áll a Leány-kő nevű hely. A hozzáfűződő monda szerint itt kővé vált egy leány és egy legény, mert a szülők tiltó szava ellenére szerették egymást. Velük együtt kővé dermedtek a vadregényes völgyben (a patak mentén) delelő jószágok is. A mánfai templom I.: Koppány, amikor Szent István megverte seregeit, fekete lován menekült. István fehér táltos lován vette üldözőbe. Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dobbantva szökkent a ló, így érte Tábori Magazin

47

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. utol az árulót. A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére. A mánfai templom II.: A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Melegmányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Amikor egyszer a pásztor felébredt ebéd utáni szunyókálásából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irányában. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva beakadt a folyandárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy megtalálta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét. Máré-vár: Magyaregregytől délre, a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz. Márét a király hadba szólította. Elbúcsúzott feleségétől, akit arra kért, hogy várjon rá hűségesen. Múltak az évek, s Máré nem jött haza. Felesége már elsiratta, halottnak hitte, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át a bánatos asszonyhoz. Máré-vár asszonya már nem törődött urának tett ígéretével. Addig-addig, míg az asszonynak és Miklósnak szép lányuk született. A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá. Mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt. Lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy megközelíthetetlen barlangjában rejtőzik és várja szabadulását. Minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. Eddig még nem akadt ilyen vadász. Az elvarázsolt leányt tovább őrzi az ott álló három kőkatona. Pécsváradi titkos alagút: A pécsváradi vár alatt van egy kápolna, altemplom. Utolsó maradványa ez az ezer évvel ezelőtt épült bencés apátsági templomnak. Ehhez az altemplomhoz vezető folyosó végén volt egy vasajtó. Innen indult az az alagút, amely a Zengő tetején levő Bagoly-várban ért véget. Az alagút sok embernek nyújtott menedéket ezer esztendő alatt. Legutoljára 1849-ben rejtőztek benne emberek: a szabadságharc öt honvédtisztje itt keresett menedéket a császár kopói elől. A falu lakói is tudtak róluk, de annyira egy szívvel utálták a zsarnokokat, hogy nem akadt ember, aki elárulta volna a rejtőzködőket. Réka-vár (Rák-vár): Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

Tábori Magazin

48

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. Rikájó: A Máré-patak vadregényes völgyének egy részét nevezik Rikájónak. A hagyomány szerint boszorkányok tanyája. Sötét és mély árnyék borul rá még napsütésben is. Hát még éjszaka! Ilyenkor a boszorkányok előjönnek rejtekükből, és hátborzongatóan visítoznak, rikoltoznak. Talán ettől a vészjósló riogástól kapta a nevét. Egy-egy fuvaros már kocsistól lezuhant itt a mélybe. A nép ezt is a boszorkányok művének tartotta. Ismerik hírét a kisgyerekek is, mert ha rosszalkodnak, az öreganyjuk vagy anyjuk a Rikájóba küldi őket. Ettől aztán még a legrakoncátlanabbak is megszelídülnek. Sárkány-kút: Orfű és Mecsekrákos között van egy forrás, amely hol elapad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. A monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a barlangjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta eltaszítani a szilát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltakozik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát. Szamár-kút: A török uralom idején a törökök kirabolták a várost, de a sok aranyat nem tudták hova eldugni. Megöltek egy szamarat, lefejtették a bőrét, és abba varrták bele a kincseket. A kitömött szamárbőrt elásták a földbe. Később kerestek egy embert, aki elszállítja Törökországba; fáradozásáért egy zacskó aranyat ígértek neki. Amikor a szamarat kiásták a földből, forrás tört elő a helyén, ezért nevezték el Szamár-kútnak. Vak Béla fája és kútja: A Kálmán király bosszúja elől Bizánc felé menekülő Álmos herceg a pécsváradi kolostorban rejtette el a szintén megvakított fiát, Bélát. A kolostor falánál állott egy szép gesztenyefa. Ez alatt órák hosszat is elüldögélt a vak herceg, mert nem vehetett részt a többi nemes ifjúval a lovagi tornákban. Jó időben kivezettette magát a várból a mintegy három mérföldre levő forráshoz, amelyet azóta is Béla kútjának nevez a nép. A király gesztenyefája is kiállotta a történelem viharait. Hatalmas vastag fa lett belőle, de aztán kikezdte az idő, és egy szélvihar kidöntötte. A Zengő kincse: A Zengő lábánál, a völgyben élt egy pásztor a feleségével és kisfiával. Az asszony szeretett volna emberek közé kerülni, de a szegénység ide kötötte őket. Egyszer a hegy szelleme elárulta neki, hogy a Zengő minden virágvasárnapon megnyílik, és a szótlan asszonyoknak megmutatja rengeteg kincsét. Az asszony virágvasárnap fölment a Zengő tetejére, karján vitte a kisfiát. Amint megszólalt a völgyben a remete hangja, a hegy megnyílt. A szellem becsalogatta a csodálkozó asszonyt, aki nem is tudta, mihez kapjon a sok kincs láttán. Gyermekét letette és megrakodott a drágaságokkal. Kivitte a kincseket, de mire a gyermekéért Tábori Magazin

49

2013.07.15. - 2013.07.21.

Támogatja a Táborok Honlapja (http://www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2013.07.01. visszatért volna, a hegy bezárult. Az asszony pedig tébolyultan járta a rengeteget, s kereste elveszett kisfiát. Néha morgás hallik a hegy belsejéből. Ez a bennszorult szerencsétlennek a jajkiáltása. Utána rendszerint óriási vihar jön, dühöng, tombol, üvölt az orkán a hegy körül. Ilyenkor a pásztorasszony jajgat és siratja elveszett gyermekét. Zsongor-kő: A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra, és fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta, és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, aki a leányt maga mögé ültette a nyeregbe. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették őket. Zsongor egy nagyon lapos kőhöz ért a lovával, a kő alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel értek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a törökök fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklának Zsongor-kő a neve.

Tábori Magazin

50

2013.07.15. - 2013.07.21.


Melléklet: Kelet-Mecsek Térképe

Tábori Magazin

51

2013.07.15. - 2013.07.21.


Rejtvény 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

  

  









 











 

    

1. Így nevezik a falut! („________ Svájc”) 2. A völgyben található ________-szikla! 3. Baranya megye székhelye! 4. Óbánya és Kisújbánya között elhelyezkedő oktató sétány! 5. Nem szögletes, hanem ________! 6. Öreg-________! (Óbányán folyik át) 7. (megfejtés): _____________________

Tábori Magazin

52

2013.07.15. - 2013.07.21.


Tartalomjegyzék: Címlap...............................................................................................................1. oldal Óbánya (Altglashütte).......................................................................................2.-7. oldal Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet.....................................................................8.-10. oldal Pécs...................................................................................................................11.-18. oldal Pécsi Ókeresztény Sírkamrák...........................................................................19.-23. oldal Pécsi Dzsámi (Gázi Kászim pasa dzsámija).....................................................24. oldal Pécsi bazilika és székesegyház.........................................................................25.-27. oldal Baranya megye..................................................................................................28.-29. oldal Püspökszentlászló.............................................................................................30. oldal Márévár.............................................................................................................31. oldal Kisújbánya........................................................................................................32.-33. oldal Zengővárkonyi szelídgesztenyés......................................................................34.-35. oldal Bonyhád............................................................................................................36.-37. oldal Zengő................................................................................................................38.-40. oldal Rockenbauer Pál és Gyenes Károly..................................................................41.-43. oldal Mecseki mondák...............................................................................................44.-50. oldal Melléklet: Kelet-Mecsek térkép........................................................................51. oldal Rejtvény............................................................................................................52. oldal Tartalomjegyzék...............................................................................................53. oldal

Tábori Magazin

53

2013.07.15. - 2013.07.21.

www.tabor2000.mlap.hu) és Tábor FM Rádió! Megjelent: Tábori Magazin

Recommend Documents