Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Tábori Magazin 2014.07.07. - 2014.07.13
Tábori Magazin
1
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Patca
Fekvése: Patca Somogy megye legkisebb községe Kaposvártól 13 km-re délnyugatra, a Zselic Tájvédelmi Körzet határán fekszik. Területe 4,96 km2. A falut körülvevő erdők, dombok lábánál több forrás található, amelyek hűsítő vizét a Csörge-patak gyűjti össze, és a falu végén fekvő Katica-tóban teljesedik ki. Patca "egyutcás" zsáktelepülés-közűton a Szilvásszentmárton-Kaposvár közútba torkolló bekötőúton közelíthető meg. A faluból kiinduló, ill. áthaladó gyalogos és kerékpáros túraútvonalak több somogyi, sőt dunántúli településsel összekötik Somogyország eme gyöngyszemét. Bemutatkozás: Szeretettel köszöntjük Patcán, a Zselic szívében! 2001-ben kezdődött az aktív turizmus úttörőjének számító Katica Tanya fejlesztése. Ez a létesítmény ma 120 főnyi szálláshellyel, Magyarországon egyedülálló bemutatógazdasággal, lovagvárral, a hangulatos Katica-tóval és szabadidős programok tucatjaival várja a látogatókat. A falu lakóinak száma: 55 fő, kb. 50% középkorú (20-50 évesig), 25-25% a kiskorúak, ill. szépkorúak száma. Az aktív lakosság nagyobb része erdészeti, mezőgazdasági tevékenységből él, kisebb részük a közeli megyeszékhelyre jár dolgozni. A községben a Polgármesteri Hivatalon kívül nincs egyéb intézmény, gyár, üzem, sőt, kereskedelmi egység, lerakat sem. A lakosság ellátását egyrészt mobil üzletek, vállalkozások segítik, másrészt rendelkezésükre áll a Falubusz, amellyel kényelmesen utazhatnak, bevásárolhatnak, intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, esetleg különböző programokon vehetnek részt akár a megyén kívül is. Büszkeségünk a Polgármesteri Hivatalban-Faluházban működő Könyvtár, Olvasóterem, Internetes Kávézó, melyet a falu népe ingyenesen látogathat. Egyéb szolgáltatásként fénymásolás, nyomtatás, laminálás is igénybe vehető, a Faluház gondnoka mindenben szívesen a lakók rendelkezésére áll. Ha felkeltettük érdeklődésüket csöppnyi falunk iránt, látogassanak meg bennünket, mert EZ AZ A HELY, AHOVÁ A MADÁR IS PIHENNI JÁR! Tisztelettel: Patca község lakossága Története: A község neve valószínűleg szláv eredetű, először 1252-ben említik az oklevelek. 1456-ban Ipoltfalvi Miklós nyerte adományul, a Patcától nyugatra fekvő Csókakő-pusztával együtt. 1715-ben csak 4 háztartást írtak benne össze. Patca a török hódoltságot 70-100 fővel élte át, ez a lakosság a II. József-kori népszámlálás idejére194 főre növekedett. 1726-ban a kaposvári Szent Benedekről címzett prépostságé. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás 20 jobbágycsaládot érintett. Az úrbéri birtokrendezés megegyezés alapján 1864-ben történt. 1894-ben megalakult a Zselickisfalud-Szilvásszentmárton-Patca Községi Hitelszövetkezet, amely a környék Tábori Magazin
2
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. gazdasági fejlesztésére volt hivatott, de a szűk keretek nem tették lehetővé az eredményes működést, így 1927-ben beolvadt a Kaposvári Hitelszövetkezetbe. A községhez tartozott Jégfatelep, ahol Sárosi cég gőzmalma működött. Ebben az időszakban Patca fénykorát élte, ekkor volt a lakosság létszáma a legnagyobb-230-240 fő, döntő többségük református vallású. Az első templomukat a patcaiak már a 17. században építették minden bizonnyal fából. mikor elpusztult, 1694-ben emeltek újat. A fatalpra, sárfalakkal, zsupptetőre készült épület 1840-ben tűz martaléka lett, de a buzgó hívők ujjáépítették, ami 1874-ig állt fenn. A mostani templomot 1875-ben építették Marsek János kaposvári építőmester tervei alapján. A községben református elemi népiskola működött egy tanítóval, egy tanteremben 1925-1956-ig, az államosításig. Ekkoriban mindössze egy iparos dolgozott a faluban, egy kovács, háziipari keretek között folyt a szövés-fonás. A lakosság létszáma a századforduló után erősen csökkenni kezdett. A falut 1944 december 2- án elfoglalták a szovjet csapatok. A két világháború áldozatainak száma meghaladta a tízet. A hősi halottak nevét emléktábla őrzi a templom homlokzatán elhelyezve. 1956-ban itt is megalakult a Községi Munkástanács. 1953ban alakult az első: a patcai "Közös Akarat" mezőgazdasági termelőszövetkezet, majd többszöri átalakulás után beolvadt a Zselici Táj MgTsz-be, ami hosszú ideig a lakosság fő munkáltatója lett. 1953-ban megnyílott a faluban a vegyesbolt-kocsma "Hangya szatócsbolt" néven, amit később az ÁFÉSZ, majd magánvállalkozó üzemeltetett. Sajnos 2004-ben bezárt, főként a férfinép bánatára a kocsma is megszűnt. 1949-ben megindult a tömegközlekedés Kaposvár-Szivásszentmárton vonalon. Patcára még sokáig nem tértek be a járatok, a falubeliek gyalogosan jutottak el a főútvonalon levő buszmegállóig. Az első buszmegálló a faluban 1971-ben épült meg, ezután már több járat is érintette a falut. 1961-ben Patcán is bekapcsolhatták a villanyt végre a falubeliek. 1986-ban Patcára ért a vízvezeték. 1986-ban, a közelben megalakult a Szenna Pack Kft. Alumínium-laminált tubus gyártással foglalkozó, főleg exportra termelő cég sokakat foglalkoztatott ebből a térségből. A másik fő foglalkoztató, a Zselici Táj Tsz mellett sorra alakulnak a kisebb vállalkozások. 1992-ben megépült a mai Faluház, amelynek többféle funkciót szántak. Itt kapott helyet a polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház (1 db tévével), a tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, idegenforgalmi céllal. Hamarosan elkészült a temetőben a ravatalozó, akkoriban egyedülállónak számító vizesblokkal-mosdóval, mellékhelyiséggel, hűtővel. A falu közösségét szimbolizáló, a magyar államalapítás ezer éves emlékére megalkotott címert és a zászlót a képviselő testület 2000. április 19-én fogadta el. Kb. még ebben az évben megépül a falu végén a buszforduló a hozzátartozó 500 m-es felújított útszakasszal, így már a buszok végighaladnak a falun. Még ma sem minden járat tér be a faluba, de a közlekedés azért jónak mondható. Viszont ebben az időszakban már erősen lecsökken a népesség száma, kb 70 főre. A kevés létszámú gyermek a szomszédos Szennába, ill. Kaposvárra jár iskolába. Erősen lecsökken a hívők száma, istentisztelet egy időben a Faluházban zajlott, hetenként felváltva a katolikusoknak, ill. reformátusoknak. Bezár a bolt, mozgóárusok veszik át a kereskedelmi tevékenységet, az ellátás nem rossz: szódától a tápokig, kenyértől a hús- zöldségfélékig, gázpalacktól a süteményekig, bármit meghoznak, de jóval drágábban, mint egyes áruházláncokban. 2001-ben elkezdődik a Katica Tanya építése, amit 2003 májusában ünnepélyes keretek között megnyitottak. Azóta is dinamikusan fejlődik, bővül, a falu életében meghatározó szerepet tölt be, mivel kicsi településünket megismerte a nagyvilág. Tovább csökken a falu lakossága, de az elöregedést felváltja számos, fiatal család betelepülése, a gyönyörű környezet, a csend, nyugalom sokakat vonzott ide. 2006-ban társadalmi munkában megépült a temető kerítése. 2007-ben kiépül a kábeltévé és az internetvonal-hálózat. 2007-ben megnyílik a Faluházban a Könyvtár-Olvasóterem, Internetes Kávézó, ahova mára már a lakosság kb 60% beiratkozott. 2008-ban felújítják a buszfordulót, és a hozzávezető kb 300mes utat. ugyancsak 2008-ban elkészül a térköves járda, amire nagyon vártunk már. 2009-re a zártkerti utak 90 %-a szórtköves borítást kapott, amivel a pincék nagyrésze megközelíthető Tábori Magazin
3
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. rossz idő esetén is. 2009-ben indul a Falubusz, létrejött a Falugondnoki Szolgálat, ami egyre népszerűbb a lakosság körében. 2009 őszén községünk nyert a LEADER program keretében meghirdetett Falumegújítási Pályázaton, melynek eredményeként hagyományos hídkávák és 2 új autóbuszmegálló épül meg. 2010 végén megjelent Bősze Sándor: Patca nyolc évszázados története című könyv, melyfelöleli kis falunk történelmét. Megvásárolható a patcai Faluházban. 2012-ben pályázati forrásból sportpálya lett kialakítva a falu közepén levő üres telken kicsik és nagyok örömére. Napjainkban is egyre folyik a tervezgetés, hogyan lehetne még szebbé, élhetőbbé tenni kis községünket. Természet: Környezetünk a Zselic: Barátságos dombhátak, végtelennek tűnő erdőségek, mély völgyekben kiszélesedő láprétek, háborítatlan élővilág - ez Zselic, Somogyország legvonzóbb része. E táj egyharmadát borítja erdő, a bükk rengetege, cseres és gyertyános-tölgyesek. A patakvölgyekben meghúzódó aprófalvak lakóinak életfeltétele az erdő. Élnek az erdőből, de éltetik, védik, vigyázzák is. A magát somogyinak valló szerző nem kis büszkeséggel mutatja be ezt az emberi léptékhez oly közel álló, növény- és állatfajokban gazdag tájat, hagyományőrző kultúráját, szíves vendéglátását. Természetföldrajzi jellemzés: A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben található. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Részben szürke, részben barna erdőtalajok borítják. Éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A hőmérséklet évi átlaga 10 °C körüli, az évi csapadékösszeg 700-800 mm. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 m. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. A zselici táj kialakulása: A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt. A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976-óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen.
Tábori Magazin
4
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Növényvilág: A területen fellelhető különlegességnek számít az ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel a hűvösebb klímát, magasabb hegyvidéki régiókat kedvelő bükk a síksági-dombvidéki ezüsthárssal közösen alkot erdőt, amely hazánkban egyedülállónak számít. Tavasszal, a lombkorona összezáródása előtt virágos növények bújnak elő és megélénkül az állatvilág is. A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg. Ahogy az ezüsthársas-bükkösben, úgy itt is megtalálható örökzöld növények a szúrós és lónyelvű csodabogyók. Szinte mindenütt előfordul a pettyegetett tüdőfű és kis egyedszámban, de szintén sok helyszínen találunk orchideákat. A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli származású növényfaj él, ezek a növények adják a Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni (illír) növényvilág nyugat felől érkező fajai például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág; csak a dombvidék nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi erdei ciklámen. A kelet-balkáni és dél-erdélyi növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken vagy a Villányihegységen keresztül érkeztek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a pirítógyökér, a kispárlófű. A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi Körzet területén bizonyosan vagy valószínűsíthetően előfordul: 52 faj. Védetté nyilvánítva: 6/1976. OTVH. hat. Védett terület nagysága: 10.500 hektár. Állatvilág: A Zselic állatvilága is igen sokszínű. A Magyarországon vadászható nagyvad-fajok mindegyike él a területen, gímszarvas, őz, vaddisznó, valamint a dámszarvas és muflon, bár ez utóbbi két faj egyelőre csak a Somogy megyei betelepítés körzetében, Kardosfa térségében terjedt el. A gímszarvas minősége kiváló, a többi vadfajé közepes. Apróvad, nyúl, fogoly, fácán, vadkacsa kis számban fordul elő, viszont a róka, borz és állomány meglehetősen magas. A Zselicben 108 madárfajt figyeltek meg, s ezekből védett fajok száma igen magas, 96 db. A védett madarak között legnagyobb eszmei értékkel a rétisas, a feketególya, a haris, és a rendkívül ritka gyurgyalag bír. A madárfajok egy része költ is a területen, már részük viszont a téli-tavaszi vonulás során jelenik meg.Az erdei források, patakok, időszakos pangó vizek is számos állatfajnak adnak otthont, ezek közül érdemes megemlíteni a sárgahasú unkát és a pettyes gőtét. A völgyzárógátakkal kialakított halastavak halállományát rendszeresen dézsmálja a vidra, és a halászok bánatára tanyát vert a kárókatona (kormorán) is a tájon. Kedvező viszont, hogy vizes élőhelyek miatt állandó költőnek számít a védett fekete gólya, a nagykócsag, a tőkés réce, a szárcsa és a vízityúk is. Ugyancsak a vizes élőhelyeken lehet találkozni a mocsári teknőssel, a vízisiklóval és a különböző békafajokkal.A térség rovarfaunája is igen fajgazdag. Nattán Miklós gyűjtése alapján mintegy 1000 faj jelenlétét lehet bizonyítottnak tekinteni, ami a terület kiterjedését figyelembe véve, rendkívül magas szám. Zselici Csillagoségbolt-park: Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt, ezek egyike a Zselicség. Hogy ez a kedvező állapot hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén - Európában elsőként - a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Park) alapította csillagoségbolt-parkot alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad Tábori Magazin
5
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. szemmel is több ezer csillag látható. Derült nyári éjjeleken a Tejút derengése jelent meghatározó látványt. Tavaszi estéken naplemente után, illetve őszi hajnalokon napkelte előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény. Több, könnyen elérhető pontja van a Csillagoségbolt-parknak, ahol zavaró fényektől távol figyelhetjük meg az égbolt csodáit. Látnivalók: Katica Tanya: A Katica Tanya ötlete Handó János és felesége, Eszter - tapasztalt utazók fejéből pattant ki. Céljuk minél több embert visszacsalogatni a természetbe, hogy érezze a friss levegő erejét, a puha fű selymességét, megismerhesse az állatokat és elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva-tanítsa korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. A Katica Tanya és Kalandpark meglátogatásával számos olyan élménnyel lehet gazdagabbá az ember, amelyet együttesen máshol nehéz lenne megszerezni, megtapasztalni. 40 féle őshonos és származtatott háziállat található itt. A paraszti gazdálkodás bemutatása is a programok rész: lehet tehenet fejni, kenyeret sütni. A kisebbeket tucatnyi kültéri játszóalkalmatosság várja és 60 féle játék. De 50 féle előre rendelhető program közül is lehet választani. A Kalandpark területén megtekinthető a tatárjárás korabeli palánkvár is. Egyszóval millió kaland.... Vadvirág-út: Különleges látványosság a Zselici Vadvirágút. Horváth Béres János kaposszerdahelyi faszobrász kezdeményezése alapján a XXI. század tiszteletére huszonegy, a Zselicben fellelhető vadvirágokat ábrázoló faszobrot farag. A millennium évében felavatott vadvirágút a Kaposvár-Szenna-Szilvásszentmárton útvonalon tekinthető meg. Térplasztika sor, mely az eredeti tervek szerint 21 darabból állt. A 21 szám a XXI. századra utal, mely század legfontosabb feladata a Föld megőrzése, megóvása, a természetvédelem. Ennek fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a Zselicben honos, rá jellemző, illetve ritka, védett növényfajok megjelenítése. A térplasztika sor a Somogy Megyei Önkormányzat, és a Zselica Szövetség védnökségével készült, állíttatta Patca Község Önkormányzata. Anyaguk tölgy, átmérőjük 8090 cm, magasságuk 2,5 m. A községünkben látható növény neve: Turbánliliom. Tűzoltókocsi: A hajdan lovakkal vontatott tűzoltókocsit helyi lakos: Plájás Józsi bácsi, aranykezű ezermester újította fel ngyon sok munkával 2007-ben. Turisztikai értékek: Zselic dombjai között csend és nyugalom fogadja a látogatókat, egy olyan érintetlen, civilizációtól mentes világ, amelyet a városi ember túlhajszolt idegrendszere már szinte meseszerűen békésnek érez. A végtelenbe nyúló zöld dombhátak közötti völgyekben csak elszórva találunk kisebb településeket, még vasút sem vezet erre, amelynek zakatoló kerekei felvernék az erdők csendjét.
Tábori Magazin
6
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Turizmus: Patcán két turistaútvonal is áthalad, egyik az 566 km-es Dél- Dunántúli Kéktúra a kék jelzéssel, másik a 31,5 km-es, zöld jelzésű, Kaposvár-Szenna-Patca-Feneketlenkút-MárcadóKardosfa útvonalú turistaút. Minkettő nagyon népszerű a túrázók között, messze földről érkeznek hozzánk kirándulók, a gyönyörű, dombos, vadregényes táj idevonzza a természet, és a gyaloglás imádóit.
Szálláshelyek: Az idelátogatók elsősorban a Katica Tanyán, a környék legnagyobb turisztikai létesítményében találnak szállást, étkezési lehetőséget, nagyon sok programot. Ezenkívül a faluban, a Polgármesteri Hivatal-mi Faluháznak hívjuk-épületében ki van alakítva 2 vendégszoba 5+1 ággyal, mellékhelyiségekkel az ide látogatók számára. Ára: 1650 ft/fő/éjszaka ágyneművel, anélkül(hálózsékosoknak): 1300ft. Jelentkezés: Varga Marika gondnoknál 06/30/908 4530 vagy a helyszínen hétfő-kedd kivételével 14-18 ó-ig. Patca Fő u.9. Étkezést nem tudunk biztosítani. Ezúton hívjuk fel az idelátogatók figyelmét, hogy a faluban nincs sem bolt, sem vendéglátóegység, Kaposváron, ill, a szomszédos Szennában vásárolhatnak be. Címer: Háromszögű pajzs aranymezőjében zöld hármas halmon egy kiterjesztett szárnyú, jobbra fordult fekete csóka áll, és három levéllel rakott zöld tölgyfaágat tart a csőrében. A madár a falutól egykor nyugatra fekvő Csókakő-pusztára utal. A halmok és a tölgyfaág a környezetet jeleníti meg. Gazdag az erdő fedte dombos táj madár és növényvilága. A zöld szín közvetve utal a lakosság ősi foglalkozására, a mezőgazdaságra is.
Tábori Magazin
7
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Katica Tanya
A Katica Tanyát azért hoztuk létre, hogy Magyarország vezető élményközpontú, a természetközeli és a hagyományos életmódot felelevenítő, az aktív pihenést elősegítő szolgáltatója legyen, ahová a madár is pihenni jár! A Katica Tanya egy 10 hektáros területen fekvő igazi élményparadicsom a kisgyermekes családok számára Somogy megyében a Zselic szívében. Télen és nyáron egyaránt remek szórakozási, tanulási, aktív pihenési lehetőséget nyújt 0-110 éves kor között a nálunk található félszáz játszóalkalmatosság. Nálunk egy helyen megvan az élmény mindhárom eleme: (1) változatos program, (2) több féle szálláshely és (3) a pénztárcához igazodó ellátás. Az élményközpont ötletgazdáinak célja: minél több embert visszacsalogatni a természetbe, hogy érezzék a friss levegő erejét, ismerjék meg a háziállatokat, elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva tanítsák korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra! Rendkívül fontos, hogy a szabadidő eltöltésére olyan alternatívákat tudjon nyújtani az élménypark, amelyen belül együtt szórakozhat, mozoghat és bővítheti tudását az egész család. Egy okos alternatívát a "plázaturizmussal" szemben. A hangsúlyt a környezettudatosságra helyezve, az élmény, a rugalmasság, a gyermekszeretet és vendégközpontúság elvei mentén egyszerre igyekszünk minőségi szállást, ellátást és programokat biztosítani. A Katica Tanya minden munkatársa hisz az iskolapadon kívüli oktatásban, azaz abban, hogy a tapasztalás a legjobb tanítómester! Alapelvünk a folyamatos fejlesztés. Célunk, hogy a rendszeresen hozzánk látogató vendégek mindig találjanak valami újat, ami a legutóbbi látogatásukkor még nem volt ott. Komoly hangsúlyt fektetünk a természettel, a környezetünkkel való harmonikus együttélésre és minden fejlesztésünket, játékunkat a fenntartható fejlődés és a környezetbarátság jellemzi. Saját szennyvízkezelőnk, napkollektoros melegvízgyárunk van és ha nem süt a nap, akkor is fával állítjuk elő a melegvizet és a meleget is a fa adja - mi gázt csak főzéshez használunk és abból is egyre kevesebbet. A napelemek járulnak hozzá az áramfogyasztásunk csökkentéséhez és egy mini szélerőmű adja az áramot a "Fenntartható Földért" házunknak. Természetesen szelektíven gyűjtjük és kezeljük a hulladékot és tanítjuk, a különbséget szemét és hulladék között. A Katica Tanya szinte teljesen akadálymentes. A fejlesztések során alapelv, hogy az a lehető legnagyobb mértékben akadálymentes legyen, azaz a fogyatékkal élők is igénybe tudják venni! Programok: ebben egyedülálló a Katica Tanya - több tucatnyi játszóalkalmatosság egy helyen! Itt található Közép-Európa legnagyobb, 7 pályás fedett óriás csúszdaparkja. A 4.5, illetve 6.5 méter magas csúszdákon akár a szabadesés érzését is megtapasztalhatják a látogatók; aki a hirtelencsúszdát választja, úgy érezheti magát, mintha egy igazi repülőből ugrott volna ki. Az élmény kicsiknek és nagyoknak egyaránt elérhető, hiszen nincs súlykorlát és korhatár sem, vagyis egyszerre akár három generáció is élvezheti a csúszdázás örömeit. A Katica Tanyán épült fel a Magyarországon egyedülálló 2 szintes felnőtt játszó és 4 szintes gyerek játszólabirintus, ahol mindenki próbára teheti ügyességét, kreativitását, problémamegoldó képességét. Kedvező időjárás esetén a kültéri programokba és játékokba feledkezhetnek bele a látogatók. Az egyik nagy kedvenc a pedálos gokart, amelyen többtucatnyi gyermek egyszerre versenyezhet, akár a szülőkkel együtt. Az Élményközpont legújabb eleme a Tóparti pihenő. Itt található Európa legnagyobb fából készült labirintusa, Tábori Magazin
8
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. amelyből nem elég megkeresni a kiutat, de 4 pecsétet is össze kell gyűjteni. A csónakok, a vízibicklik és a kézi komp mind arra sarkallnak, hogy „uccu neki, próbáljuk ki". A trambulinpark és a pontonhíd a mozgáskoordinációt fejleszti, a vízilövölde pedig ismét egy hazánkban egyedülálló élményt adó ügyességi játék! A középkori palánkvár egy időutazásra csábít. Minden évben megrendezzük a Patcai Várjátékok és Középkori Családi Fesztivál rendezvényt, amelyen számos lovagrend mutatja be a korabeli szokásokat, bevonva a látogatókat. A palánkvár mellett helyezkedik el kontinentális Európa legnagyobb hajítógépe, amelynek működtetésében akár a vendégek is részt vehetnek. Nyárestéken a tüzesgolyóhajítás fantasztikus látványt nyújt! Az ötpályás kötélpályát 3 és 103 éves kor között bárki igénybe veheti felkészültségtől, fizikai állapottól és bátorságától függően. A legkisebbek 10 akadályon küzdhetik át magukat a „pöttöm” pályán, a kis tinik a „tizenéves” pályán kúszhatnak-mászhatnak, míg a tettre kész tizenévesek és felnőttek a „bátor” pályán bizonyíthatnak. Az extrém akadályokra vágyók számára készült az „adrenalin” lecsúszópálya, ez két magasabb domb között húzódik és a maga 190 méterével a Dunántúl leghosszabb lecsúszója és néha 15 méterrel fut a föld felett. Aki kevésbé bevállalós, az is talál kisebb kötélpályát, hiszen a „csillapító” lecsúszópálya 120 méteres hosszúságával és 7 méteres magasságával az óvatosabbaknak nyújt feledhetetlen élményt. A Katica Tanya bemutatja a különböző háziállatokat, köztük őshonos magyar fajokat (racka, szürkemarha, mangalica, fodros liba), azok természetes környezetében, valamint megtalálhatók és megismerhetők a hagyományos gazdálkodás eszközei is. A tehénfejés, kenyér- és langallósütés, a tréfás népi játékok és a lovaglás során vendégeink megismerkedhetnek elődeink hagyományaival és tanulhatják bölcsességüket. A mai gyerekek megtapasztalhatják, hogy az internet kora előtt is volt játék és vidámság! 50 féle választható program a kézműves, természetismereti, hagyományőrző vagy gazdálkodás területén. Ezekből igény szerint alakítható a látogatók programja, legyen az egy nap vagy egy hét. Tematikus hétvégi programsorozatunk címe: „Jeles napok a Katica Tanyán”. Az a cél vezérelt bennünket, hogy a hagyományos ünnepekhez, szokásokhoz igazodva minél változatosabb programokkal várjuk a Látogatókat, tartalmas élményt biztosítva! Minden hétvégén mást! Ízelítő programjainkból: Minden nap: - reggel 7 és délután 6 órakor tehénfejés, amit bárki kipróbálhat - reggel 7-9 óra és délután 4-6 óra között állatgondozás, amiben bárki részt vehet - naponta háromszor állatbemutató - rajzolás, festés, színezés, kavicsfestés - a tucatnyi kültéri és beltéri játszóalkalmatosság kipróbálása (óriás játszóház, hancúrpajta, öreg géppark, akadálypálya, gokartpálya, tavi játékok) - a Lovagvár bejárása Minden hétvégén: - ingyenes tematikus programok - szombaton 10 órától kenyérsütés - szombaton és vasárnap 15 órakor a Kontinentális Európa legnagyobb hajítógépét tekinthetik meg működés közben, részt vehetnek annak működtetésében - szombatonként Napnyugta után tüzes golyót lövünk a hajítógéppel - vasárnap délelőtt 11 órától langallósütés - hosszú hétvégén extra programok
Tábori Magazin
9
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Szállás és étkezés: Vendégeink akár többnapos programot is tervezhetnek az élményparkban, és annak környékén, a Zselicben. Szálláshelyeinken - Katica Turistaház és Kemping, Katica Porta, valamint 3 vendégház - több mint 140 fő pihenhet meg egyidejűleg. A rugalmas ellátást az éttermünk biztosítja. A Katica Tanya Élményközpont az élmény mindhárom elemét - program, szállás és ellátás - biztosítja a látogatóknak, legyen az erdei iskola, nyári tábor, egy- vagy többnapos osztály- illetve családi kirándulás: Szállás: - 2 turistaházunkban 2-12 ágyas szobákban 120 főt tudunk elszállásolni - kempingünkben 80 sátor és 10 lakókocsi fér el - 3 vendégházunkban összesen 20 fő pihenhet meg tavasztól őszig - a közelben lévő szállásadó partnereinknél magasabb kategóriás szállások is elérhetőek Ellátás: - házias ételek az év 365 napján, akármikor - menüs és „a la carte” étkezés - rendezvények lebonyolítása (esküvők, szülinapi bulik) Hadd hívjuk fel a hozzánk látogató vendégek figyelmét néhány hasznos tudnivalóra: - nálunk egy működő gazdaságba tekinthetsz be, kérjük, öltözz ennek megfelelően - kutyust, cicust és egyéb kedves háziállatot az Élményközpont területére csak pórázon vagy állattartóban lehet behozni - kérjük a Katica Tanya területén ne szemetelj, számos szelektív hulladékgyűjtő edény található a Tanya egész területén, használd azokat - az állatokat ne etesd emberi eledellel, ők a fűnek és a különböző takarmánymagoknak örülnek (répát azért hozhatsz a nyusziknak, vagy káposztalevelet a kecskéknek) - figyelj oda a felirarokra, azokon találod az eszközök használati utasítását és számos hasznos információt Nálunk fizethetsz: - készpénzzel - bankkártyával, hitelkártyával - K&H, OTP és MKB SZÉP kártyával - 5%-os kedvezményre jogosító Kaposvár Kártyát is elfogadunk
Tábori Magazin
10
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Zselic Tájvédelmi Körzet Természetföldrajzi jellemzés: A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Zselici kistáj északnyugati részén található. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Részben szürke, részben barna erdőtalajok borítják. Éghajlata kissé hűvösebb és csapadékosabb a környezeténél, enyhe telű, szubmediterrán jellegű. A hőmérséklet évi átlaga 10 °C körüli, az évi csapadékösszeg 700-800 mm. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú DunaDráva vízválasztó vonalon találhatók. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. A zselici táj kialakulása: A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat és a közöttük húzódó völgyeket borító, összefüggő erdőségek adják. A települések többsége az átlagosan 200-250 méter tengerszint feletti dombok lábánál futó patakok mentén létesült. A Zselic legkiemelkedőbb pontja, a keleti részén fekvő 358 méter magas Hollófészek. Annak ellenére, hogy nem egy markáns hegységről van szó, a Zselic élővilágának kialakulásában az éghajlati elemek keveredése a legmeghatározóbb elem. Egyszerűsítve úgy jellemezhetnénk, hogy nyáron hűvösebb, csapadékosabb nyugati, északnyugati légtömegek befolyásolják, télen mediterrán hatást hozó légtömegek érkeznek, délről, délnyugatról. A tavaszi-őszi csapadékmaximumoknak is köszönhető, hogy a Zselicben egyedülálló erdővadon alakult ki. A középkorban több kisebb irtásfalu is megtelepedett, az emberek makkoltatással, méhészettel foglalkoztak. Az erdőpusztulás felgyorsulását a német telepesek megjelenése okozta, akik magukkal hozták a hamuzsír főzés tudományát, majd fokozatosan elterjedt a szénégetés és a gyorsfolyású patakokra egyre több kis fűrészüzem is települt. A tájvédelmi körzet jelentős értéket képviselő, változatos élővilágot rejtő erdővagyona 1976 óta védett, mintegy 10.500 ha nagyságú területen. Táji értékek: A zselici táj jellegzetes tájképét a széles, lapos dombhátakat borító, nagy, összefüggő erdőségek adják. Kaposvár és Szigetvár között a mintegy 45 kilométer hosszú, többnyire dombhátakon haladó, történelmi idők óta használatos földúton járva a távolság felét még ma is szinte összefüggő erdőségben tehetjük meg. A zselici települések többsége a patakok völgyeiben létesült, ahol a lakosság a környező nedves réteket kaszálta, a szántóföldek és legelők pedig a lankásabb dombok lejtőin helyezkedtek el. A meredek, szabdalt felszínű oldalakat az ember nem tudta megművelni, így azok napjainkig erdők maradtak. Északról, a Balaton felől közelítve a Zselic dombvidéke hirtelen, meredeken magasodik fel a Kapos folyó völgyéből. Délről közeledve a Drávasík alföldi jellegű tájából alig észrevehetően, lankásan emelkedik ki. Ha nyugat felől érkezünk, akkor a belső-somogyi homokvidék enyhén hullámos felszíne után a magasságkülönbségek hirtelen megnövekednek, határozottan dombsági jellegű táj tárul a szemünk elé. Kelet felé a zselici erdők a mecseki erdőkkel összefüggő erdőrengeteget alkotnak, a két tájegységet csak a Baranya-csatorna - észak felé kiszélesedő, egyébként keskeny - völgye választja el egymástól. A Mecsek-hegységből nézve széles, lapos, erdővel borított dombhátak jellemzik a Zselici-dombságot. Jellemző tájképi elemek a meredek Tábori Magazin
11
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. falú lösz-szurdokok, helyenként homokkőkibúvásokkal. A települések közelében a régóta használt földutak lassanként löszmélyutakká alakultak. A meredek löszfalak lepusztuló kőzetanyaga meszes konkréciókat, löszbabákat tartalmaz, melyek a vízmosások alján megfigyelhetők. Egyedi táji értékek a területen található gémeskutak, kőkeresztek, magányos idős fák és fasorok, hagyományos rakodók, magtárak. Növényvilág: A területen fellelhető különlegességnek számít az ezüsthársas bükkös erdőtársulás, mivel a hűvösebb klímát, magasabb hegyvidéki régiókat kedvelő bükk a síksági-dombvidéki ezüsthárssal közösen alkot erdőt, amely hazánkban egyedülállónak számít. Tavasszal, a lombkorona összezáródása előtt virágos növények bújnak elő és megélénkül az állatvilág is. A másik jellemző erdőtársulás a hűvösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas-gyertyános-tölgyes. Gyepszintjében jellemző a kisvirágú hunyor és a meténg. Ahogy az ezüsthársas-bükkösben, úgy itt is megtalálható örökzöld növények a szúrós és lónyelvű csodabogyók. Szinte mindenütt előfordul a pettyegetett tüdőfű és kis egyedszámban, de szintén sok helyszínen találunk orchideákat. A Dél-Dunántúl természetes növényzetében számos déli származású (illír, balkáni, atlantimediterrán, pontusimediterrán és szubmediterrán) növényfaj él, ezek a növények adják a Tájvédelmi Körzet jellegzetességeit. Ezeknek a fajoknak az elterjedési területe a Dél-Dunántúlon éri el északi vagy keleti határát, északabbra és keletebbre már nem, vagy csak elvétve fordulnak elő. A kelet-alpesi és a nyugat-balkáni (illír) növényvilág nyugat felől érkező fajai például a zalai bükköny, a kakasmandikó és a nyugati csillagvirág; csak a dombvidék nyugati pereméig terjed a kelet-alpesi erdei ciklámen. A kelet-balkáni és dél-erdélyi (ún. dacikus) növényfajok ezzel szemben délkelet vagy kelet felől, a Mecseken vagy a Villányihegységen keresztül érkeztek a Zselicbe, ilyenek például az örökzöld csodabogyók, a pirítógyökér, a kispárlófű. A Zselicben jelenlegi ismereteink szerint a védett növényfajok száma 67, ebből a Tájvédelmi Körzet területén bizonyosan vagy valószínűsíthetően előfordul: 52 faj. - védetté nyilvánítva: 6/1976. OTVH. hat. - védett terület nagysága: 10.500 ha Zselici Csillagoségbolt-park: Egyre kevesebb hely található a Földön és Magyarországon is, ahol a sötét éjszakai égbolt természetes állapotában megmaradt - ezek egyike a Zselicség. Hogy ez a kedvező állapot hosszabb távon is fenntartható maradjon, a Zselici Tájvédelmi Körzet területén - Európában elsőként - a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (International Dark Sky Park) alapította csillagoségbolt-parkot alakított ki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható. Derült nyári éjjeleken a Tejút derengése jelent meghatározó látványt. Tavaszi estéken naplemente után, illetve őszi hajnalokon napkelte előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény. Több, könnyen elérhető pontja van a Csillagoségbolt-parknak, ahol zavaró fényektől távol figyelhetjük meg az égbolt csodáit.
Tábori Magazin
12
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Kaposvár
Története: Kr.e. az V-IV. évezredben már lakott település volt. Kr.e. IV-III. században megjelentek a kelták. Kr.u. I. század elejétől Pannónia provincia idején - a rómaiak által lakott terület volt. Szent István Király 1009-ben kiadott oklevelében szerepel a Copus (Kapos) elnevezés. 106l-ben Atha (Ottó) Somogyi ispán Kaposszentjakabon bencés apátságot alapított. A felszentelésen maga Salamon király és Géza herceg is részt vett. III. Béla 1192-ben kiadott oklevele is említi Kaposvárt. A XIV. század közepén a Rupoli család Újvár néven várat épít, amely először 1359-ben bukkan fel az oklevelekben. 1273. Vármegyegyűlés Kaposváron. 1372. László opuliai herceg nádori közgyűlést tart Kaposváron. 1555. A várat és a bencés monostort elfoglalják a törökök. Kaposvár később a törökök által szervezett nahije székhelye lesz. 1686. november 12-én a település felszabadul a török uralom alól. 1690. Kaposvár Eszterházy Pál herceg birtokába kerül, majd a hatalmas kiterjedésű kaposvári Eszterházy-uradalom birtokközpontjává válik. 1703. Kaposvár vásártartási jogot kap. l712. Eszterházy Pál herceg letelepedési engedély kiadásával segíti a település fejlődését. l715. A hódoltság utáni első vármegyei közgyűlés. Az első népiskola megalakulása, amely 1748-tól kőépületben talál új otthonra. 1750. Kaposvár a korábbi alkalomszerű gyűlésektől eltérően Somogy megye állandó székhelye és a megyegyűlések helyszíne lesz. 1773. Somogy, Zala és Veszprém vármegyék területére a Helytartótanács építészeti hivatalt létesít Kaposváron. l806. november 6. napján herceg Eszterházy Miklós által adományozott épületben megkezdi működését a négyosztályos gimnázium, amely 1817-től hat évfolyamon oktatja a diákokat. 1828-1832. között Török Ferenc tervei alapján felépül a klasszicista stílusú vármegyeháza. 1848. június 15-én Kaposvár rendezett tanácsú város, amely címétől a szabadságharc leverését követően megfosztják. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1852. június 29-én a Kaposvárra érkező I. Ferenc József császárt fagyos némasággal fogadja a lakosság. 1866. március 6-án Roboz István szerkesztésében megjelenik a Somogy című hetilap. 1869. március 18-án Kossuth Lajost a kaposvári választókerületben országgyűlési képviselővé választják. Húsz évvel később Kossuth Lajos Kaposvár díszpolgára. 1869. Somssich Pál támogatásának köszönhetően nagygimnázium alakul, amely 1885-ben főgimnáziumként működik. 1871-ben kisdedóvoda, 1887-ben ipari tanonciskola alakul. 1881-ben polgári leányiskola, 1897-ben siketnéma intézet kezdi meg működését. Kaposvár iskolavárossá válik. 1872. augusztus 14-én átadják a Bátaszék - Kaposvár - Dombóvár - Zákány vasútvonalat. 1890-ig a város kapcsolódik a Budapest-Fiumei vasútvonalhoz. 1873. január 23. napján I. Ferenc Józseftől Kaposvár rendezett tanácsú városi rangot kap, mely napot máig a város napjaként ünnepeljük. 1893-tól 5 malom működik a városban. A századfordulóig műfestő és vegytisztítógyár, szalámigyár és serfőzde alakul. 1894. A Cukorgyár alapítása. 1895. szeptember 20-tól Németh István Kaposvár polgármestere, akinek több mint másfél évtizedes hivatali ideje alatt Kaposvár látványos fejlődésnek indul. Elkezdődik a városképet máig meghatározó modern Tábori Magazin
13
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. infrastruktúra kiépítése. 1908-ra a város saját vízművel rendelkezik, sok utca szilárd burkolatot és közvilágítást kap. 1910-re a város lélekszáma 24.124 főre emelkedik. 1896-ban Kaposvár - Fonyód közötti vasútvonal átadása. A XIX. század utolsó harmadában a megye vasúti és közúti közlekedési központja lesz Kaposvár. 1898-ban a főgimnázium új, kétemeletes épületbe költözik. A századforduló előtti és utáni évtizedekben Galimberti Sándor, Kunffy Lajos, Vaszary János, Rippl-Rónai József, Zichy Mihály munkásságának köszönhetően Kaposvár a magyar festészet egyik központja. 1904. március 15. Felavatják a Városháza épületét. Az építkezés Kopeczek György és Kertész Róbert tervei alapján 1902-ben kezdődik. A díszterem ablakainak üvegfestését a Parlament üvegfestéseit is megalkotó Roth Miksa műhelye készítette. 1904-ben a Somogyi Hírlap első megjelenését 1909-ben követi a Kaposvári Hírlap kiadása. 1911. Elkészül a szecessziós stílusú színházépület és a főtéren felavatják Kopits János által készített Kossuth-szobrot. Felsőkereskedelmi iskola alakul. 1912-ben a Kaposvári Szépítő Egyesület megalakulása. 1922. és 1944. között Kaposvári Vétek György polgármester munkássága fémjelzi a város fejlődését. 1923-ban a Rákóczi Sportklub megalakulása. 1929-ben Horthy park néven átadják a mai Berzsenyi parkot. l929. Kaposvár a korábbi rendezett tanácsú városi jogállásnak megfelelő megyei városi rangot kap. 1935. május 6. A korábbi egyesületi tárlatokat követően állandó múzeum nyílik Kaposváron. 1942. Kaposvár törvényhatósági jogú város, a korabeli legmagasabb fokú önkormányzattal rendelkező helyhatóság lesz. 1950-1975. közötti időszakban az iparfejlesztéssel jelentős változások következnek be a városban, a lakosság létszáma megkétszereződve 73 ezer főre nő. 1951-1952. között a Kaposvári Textilművek felépítése. 1950-ben Kaposszentjakabot, 1970-ben Toponárt és Kaposfüredet, 1973-ban Töröcskét csatolják a város közigazgatási területéhez. 1961-ben a meglapított mezőgazdasági felsőtechnikum a 70-es évektől főiskolaként, majd egyetemi karként működik. 1974-ben a Zselic és a Somogy Áruház segíti a megye ellátását. 1975-ben az 1950-ben alapított Tanítóképző Intézet Tanítóképző Főiskolává alakul. 1987-ben Az első kaposvári sétálóutca átadása. 1990-ben Kaposvár december l-től megyei jogú város. 1992-ben az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál megrendezése. 1993. május 30-án II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű konstituciojával több megye területére megalakítja a Kaposvári Egyházmegyét, Kaposvár római katolikus püspökség székhelye lesz. 2000. január 1. A Kaposvár Egyetem alapítása. Földrajzi fekvés: A várost északról Külső-Somogy szelíd dombjai, délről a Zselic meredek hegyoldalú erdői veszik körül. Már a Kapos szabályozása előtt is fontos közlekedési útvonalak vezettek erre lendületet adva a táj és a környék fejlődésének. Kaposvár ma is fontos vasúti és közlekedési csomópont, összeköttetése az agglomeráció településeivel szoros, és megfelelő a távolabbi, megyehatáron túli helységekkel is. A városon halad át többek között a Budapest-Gyékényes közötti vasút. A mai Kaposvárt és közvetlen környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki e térség vízrajzi képe, folyóhálózata és a maihoz hasonlatos domborzata. A növényzettel borított észak-déli fekvésű dombság, az erdőségek, a mocsaras patak- és folyóvölgyek természetesen sokat változtak az évezredek során. Somogy megye középső részén egy nagyjából nyugat-kelet irányú törésben a zselici dombok szelíd, déli ölelésében találjuk a Kapos folyót. Árterét vékony rétegben holocén képződmények borítják. Völgyében az idők során sok település jött létre, amelyek közül legnagyobbá Kaposvár vált. A megyeszékhely tengerszint feletti magassága átlagosan 135 méter. Az éves csapadék átlagos mennyisége 700 -720 mm, évi középhőmérséklete pedig 10,7 °C. A januári hideg átlaga -0,9 °C, a júliusi melegé pedig 21,8 °C. A kontinentális éghajlatot a Földközi-tenger felől érkező Tábori Magazin
14
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. hatások kedvezően befolyásolják. A Kapos folyó Kiskorpádtól délre három ágból ered, vízgyűjtő területéhez összesen 31 patak tartozik; a városban nyolc „társul” a várost is átszelő, a Sióba tartó folyóhoz. Szabályozása 1835-re készült el, de szűk medre miatt elég sűrűn kiöntött, súlyos károkat okozva az itt élőknek. Végleges rendezésére 1953 után került sor. Dél felől őrbástyaként hét domb veszi körül a várost, amelyek oldalaiból termál és gyógyvízű források fakadnak. A helybéliek hegyeknek nevezik a dombokat. (Kecel-, Iszák-, Kapos-, Körtönye-,Róma-, Ivánfa- és Somhegy.) A dombok kiemelkedő gerince a szelíd somogyi táj hullámzását varázsolja a város déli fekvésű területeire. A Kaposvárhoz közeli tájvédelmi terület erdőit (Gombás-erdő, Deseda) szívesen keresik fel a természetbarátok. A Deseda patak felduzzasztásával egy hosszan elnyúló, széles tavat alakítottak ki, növelve ezzel a táj változatosságát. Az észak-déli irányú völgyek ma is meglévő természeti szépségükkel kedvelt kirándulóhelyekké váltak. Ilyen a Tókaji-parkerdő, Töröcske környéke a víztárolóval, a Gyertyános-völgy, Szenna és környéke, a Róma-hegy, a Nádasdi-erdő. A hajdani somogyi rengeteg maradványai ma is vonzó színfoltjai a tájnak. Valamikor az erdők összefüggő egészet alkottak, csak helyenként volt néhány tisztás, ahol a kialakult irtvány-települések lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A halakban gazdag tavak közül legnagyobb a már említett mesterséges Deseda tó, amely nyolc kilométer hosszú, 300-400 m széles, 260 ha felületű és nyolc millió m 3 vizet foglal magába. Helyileg védett természetvédelmi terület. A zselici erdőket előszeretettel keresik fel gazdag vadállománya miatt a bel- és külföldi vadászok. A városkörnyéki erdőkben, vendéglátásra is szakosodott vadászházak kitűnő lehetőséget kínálnak a nagyvadakra, vagy csak éppen fácánra vadászók számára. Műemlékek: Szent Flórián szobra: - barokk szobor a XVIII. század második feléből Szent Donát kápolna: - barokk eredetű a XVIII. század első feléből - a tornya XX. századi Gugyuló Jézus szobor: - barokk tabernákulum oszlop (1721) Nepomuki Szent János szobra: - XVIII. század végi barokk szobor Az 1061-ben alapított szentjakabi bencés monostor romjai: - román és gótikus falmaradványok, kőfaragások - Kaposvár, Kaposszentjakab Aranyoroszlán Patika: - Kaposvár első patikája 1774-ben épült, barokk stílusban - homlokzata átalakítva romantikus stílusban a XIX. század második felében Mária oszlop: - 1770 körül állított rokokó szobor Volt zárda épület: Tábori Magazin
15
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. - az 1860-ban építették romantikus stílusban - jelenleg katolikus gimnázium és püspöki hivatal Rippl-Rónai villa: - a festő volt lakóháza - barokk eredetű, a XIX. század második felében eklektikus stílusban átalakították ma múzeum - Kaposvár, Rómahegy Volt Nemzeti Iskola (Polgári Fiúiskola): - a város első iskolája 1832-ben valósult meg klasszicista stílusban, emelete eklektikus - XIX. század végi Lakóház: - szecessziós stílusban a XX. század elején épült Szent Rókus szobor: - barokk stílusú Volt vármegyei levéltár és börtön: - 1828-ban klasszicista stílusban épült - második emelete és homlokzat képzése XX. század elej Régi Vármegyeháza: - ma múzeum - "A közjónak" feliratú épület klasszicista stílusban épült 1828-1832 között Kálvária Kápolna: - eklektikus stílusban épült 1893-ban Rippl-Rónai kút: - Medgyessy Ferenc alkotása 1930-ból Dorottya Ház: - XVIII. századi késő barokk stílusú, az emelete XIX. század végi, volt tiszttartói lakás Vaszary-ház: - a festő szülőháza 1833-ban épült klasszicista stílusban Kaposhegyi barokk kápolna: - a XVIII. század második feléből Toponári római katolikus templom: - barokk, 1779-1781 között épült - belsejében Dorffmaister freskók láthatóak Megyei Kórház anyaépülete: - "A szenvedő emberiségnek" feliratú klasszicista épület 1846-ból
Tábori Magazin
16
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Csiky Gergely Színház: - 1911-ben épült szecessziós stílusban Magyar Ede és Stahl József tervei szerint Nepomuki Szent János szobor (Toponár): - 1700-ban készült, barokk stílusban A középkori kaposvári vár maradványai: - Kaposvár, Vásártér Ózaranypusztai fa harangláb és kőkereszt: - a XIX. századból A városi vízmű régi épülete: - eklektikus ipartörténeti emlék, 1906
Tábori Magazin
17
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Somogy megye
A megye helyzete: Somogy megye a Dél-Dunántúlon, a Balaton és a Dráva között helyezkedik el. 6036 négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik: nagysága szerint az ötödik. Az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak–déli kiterjedése jelentős: meghaladja a 120 kilométert. Kelet–nyugati irányban a legszélesebb részén eléri a 80 kilométert, ezzel is magyarázható, hogy természetföldrajzi viszonyaiban változatos. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja. A megye szomszédos környezete minden tekintetben sokszínű. Somogy megye földrajza: Éghajlat: Somogy az ország egyik legdélibb fekvésű megyéje. Az ötven- és százéves átlagokat tekintve a napsütéses órák száma a megye délnyugati sarkában 1800-1900, a megye területének nagy részén 1900-2000, Siófokon és a Sió völgyében 2000-2100 óra körül alakul évente. A téli hónapokban 260-280, a nyáriakban 440-480 a havi napsütéses órák átlaga. A Balaton térségében a főnszél hatása a nyári időszakban megnöveli a napsütötte órák számát. A téli napok száma 25–35 között, a fagyos napoké pedig 80-100 között alakul a megye nagy részén. A első fagyos napra X. 20-X. 31 között lehet számítani. Az utolsó fagyos nap IV. 5-IV. 20 között fordul elő a leggyakrabban. A hótakarós napok száma 35-50 között változik. A fagymentes napok száma a megye területének nagy részén legalább 200 körül van évente, s ez a mezőgazdasági termelés szempontjából rendkívül fontos. A megye területének döntő részén a nyári napok száma 6580, a hőségnapoké 10-20 között mozog. A balatoni idegenforgalom szempontjából meghatározó három nyári hónap időjárása és éghajlata kedvező. A januári középhőmérséklet a megye nagy területén -2 és -1 Celsius körül változik, a júliusi középhőmérséklet jellegzetes átlagos értéke +20 és +21 °C körül ingadozik, a Balaton szűk térségében gyakran eléri a +22 °C-ot is. Az évi középhőmérséklet a megye területének döntő részén +10 és +11 °C között változik, főként a Zselicben azonban csak +9 és +10 °C körül ingadozik. A csapadék évi átlagos mennyisége a megye egészének átlagában mintegy 700 mm-ben határozható meg. A csapadék nagysága délnyugat - északkelet irányban fokozatosan csökken (délnyugaton eléri a 800 mm-t, Siófok térségében pedig átlagosan csak 600 mm-re lehet számítani). A csapadék éves eloszlásában a megye déli részein megfigyelhető egy őszi másodlagos csapadékmaximum, amely mediterrán hatásként fogalmazható meg. A tenyészidőszak (IV. 1.Tábori Magazin
18
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. IX. 30.) csapadékmennyisége és időbeni eloszlása a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. A szélirányok évi gyakorisága a megye területein eltérő módon alakul. A megye délnyugati részén a leggyakoribb szélirány a délnyugat-északkeleti, Siófokon az északnyugatdélkeleti irányú. A megye éghajlata átmeneti jellegű. A délnyugati szegletében erőteljesebben érvényesül az óceáni jellegű hatás, a megye észak-keleti és keleti részein a kontinentális jegyek erősödnek meg, délen a mediterrán hatások - különösen egyes években - kerülnek előtérbe. A megye éghajlati adottságai az ország egészéhez viszonyítva kedvezőek, mezo- és mikroklímájában sokszínű, az aszály valószínűsége az ország középső területeinél kisebb, a mezőgazdasági termelés kockázata az éghajlat oldaláról az országos átlagnál kisebb. A Balaton térségének mezoklímája a nyári idegenforgalmi szezon szempontjából kedvező, különösen a tó keleti medencéjében. A tó víztömege miatt a relatív páratartalom a megye egészét tekintve itt a legmagasabb, általában 70-75 százalék körül ingadozik. Domborzat: A megye mélyszerkezeti alapjai és domborzati jellege szervesen összefügg. A terület legnagyobb részének aljzatát alsó és felső proterozói kristályos kőzetek építik fel. Területének mélyszerkezeti alapstruktúráját a tokaj-zágrábi mélytöréses szerkezet határozza meg, melyhez másod- és harmadrendű törésvonalak kapcsolódnak. Földtani alapstruktúráját az határozza meg, hogy a prekambriumi metamorf mélyszerkezeti aljzat rendkívüli vastagságban harmadés negyedidőszaki medenceüledékekkel fedett. A medenceüledékek vastagsága a megye délnyugati részén elérik a 2500, egyes pontokon az 5000 métert, de másutt is általánosnak tekinthető az 500-2000 m körüli vastagságú fedettség. A felszíni és felszínközeli képződményeket tekintve a megye területének döntő része így medenceüledékkel fedett. A harmadkori (miocén, pliocén) korú üledékek és rétegsorok (kavics, kavicsos homok) a megye felszín alatti területeinek csak kis részén fordulnak elő. A medenceüledékek közül a változatos rétegsorú pliocén (felső-pannóniai) üledékek a meghatározóak. 200-2000 méter vas-tagságban a felső-pannóniai rétegek képezik a megye dombsági és síksági területeinek közvetlen alkotóelemeit és alapjait. A pannóniai üledékek leginkább homok, homokkő, agyag, agyagos homok, homokos agyag és agyagmárga formájában fordulnak elő a megye területén. A harmad-időszaki geológiai struktúrák tartalmazzák a megye legértékesebb energiahordozóit, a kis mennyiségű kőolajat és a nagyobb jelentőségű földgázt. A negyed-időszak pleisztocén korszakát egyrészt a fosszilis vörösagyag képviseli a megye területén (a Zselicben erősebben, kis kiterjedésben a Külső-Somogyban), másrészt pedig a különböző folyóvízi üledékek (homok, iszap, murva, kavics). A folyóvízi üledékek egy hordalékkúprendszer részeként települtek Belső- és Külső-Somogy területén. A folyóvízi homok északi eredetű, s dél felé haladva finomodik. A megye területén a belső-somogyi futóhomok és a Dél-Balaton kivételével a felszín meghatározó képződményét a löszök és a löszös üledékek képezik. A külső-somogyi, száraztérszíni típusos löszök elsősorban folyóvízi üledékekből épültek fel a közép-pleisztocénben keletkezett hordalékkúpra. Az áttelepített deráziós löszök elsősorban lejtőleöblítéssel áttelepített jellegűek, kiterjedt megjelenési területük a folyóvölgyek, KülsőSomogy és a Zselic északi területei. A negyedidőszak holocén korszakát az alluviális síksági ártéri képződmények (iszap, homok, agyag, tőzeg, lápföld), a tavi üledékek (iszapos, homokos, kavicsos összletek) valamint a futóhomok képviseli. Az ártéri üledékek a folyóvölgyeket (Kapos, Koppány, Kis-Koppány) 2-5, néhol pedig 20 méter vastagságban töltik ki. A megye területén a tavi üledékek elsősorban a Balaton déli partvidéke mentén vannak jelen. A holocén futóhomok - Belső-Somogy egyes részein, a balatoni turzásokon, Látrány és Somogytúr térségében - kis területen meghatározó. A Somogy domborzati viszonyaiban a kevéssé tagolt magyar-országi tájak közé sorolható. A megye legmagasabb pontja Külső-Somogyban található, a Gyugy-hát 312 m. Belső-Somogy átlagos tengerszint Tábori Magazin
19
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. feletti magassága 173 m, Külső-Somogyé 186 m, a Zselicé pedig 211 m. Mindhárom terület völgyekkel rendkívül sűrűn tagolt. Belső- és Külső-Somogy teljes völgyhálózatának hossza meghaladja a 9800 kilométert. A megye legalacsonyabb, síksági területeinek tengerszint feletti magassága 102-130 méter körül alakul. Az domborzati viszonyok tehát sem a közlekedés, sem pedig a betelepedés számára nem jelentettek és jelentenek átjárhatatlan akadályokat. Vízrajz: Somogy megye területén az I. rendű vízfolyások hossza 171, a II. rendűeké pedig 849 km. A megye területének vízhálózat-sűrűsége 0,17 kilométer/négyzetkilométer, magasabb az országos átlagnál. A megye végső soron a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik: a megye északi és középső része a Zala-Balaton-Sió, déli része pedig a Dráva vízgyűjtőterületén keresztül. A Duna (75 km3) és a Dráva (18-20 km3) évi átlagos víztömegéhez képest a megye területéről lefolyó csapadékvíz évi mennyisége (1-1,3 km3) elenyésző jelentőségű. A közvetlen vízgyűjtő területeket tekintve a megye öt (Balaton, Sió, Koppány, Kapos, Dráva) jelentősebb egységre tagolható. A Balaton vízgyűjtő területe a somogyi részeken délről észak felé lejt. A Zala folyó egy rövid szakaszon határfolyó Somogy és Zala megyék között. Legjelentősebb somogyi mellékfolyója a Zala-Somogyi-határárok mely a megye északnyugati vizeit (legjelentősebb köztük a Marót-völgyi-csatorna) gyűjti össze, s vezeti a Balatonba. A Zala és a Sió közötti területen a dél-északi futású folyók és patakok rövidek, többségükben kis vízhozamúak, jelentős részük magán viseli az emberi beavatkozások következményeit. A Sió vízgyűjtő területének Somogy megyei része kis kiterjedésű. A legjelentősebb Somogy megyei mellékfolyója a Kis-Koppány, mely kelet-nyugati törésvonalban folyik. A Koppány kelet– nyugati folyásiránya mellett északról és délről is mellékpatakok sorát veszi fel, s szállítja vizüket a Sióba. A megye középső részének vizeit a nyugat–keleti folyásirányú Kapos gyűjti össze, s szállítja a Sióba. A Kapos hasznosítása többirányú, a városok, mindenekelőtt Kaposvár számára nő a jelentősége. A Dráva megye- és országhatár Magyarország és Horvátország között. Vízgyűjtő területe a megye déli területeire terjed ki. Somogy megye, az ország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton. A tó a kelet–nyugati árkos süllyedésben keletkezett, föld-történeti szempontból fiatal képződmény. A tó területe 598 négyzetkilométer. Hossza 70 km, szélessége rendkívül változó. Szántód és Tihany között 1,5 km, Siófok és Alsóörs között pedig 12 km. A tó átlagos mélysége 3-4 m között alakul, legmélyebb pontja az úgynevezett Tihanyi-kút, 11,5 m. A tó vízszintje és így vízkészlete szabályozható és változtatható, átlagos vízmennyisége 1800 millió m3-re tehető. Somogy megye kevésbé ismert, bár közismertségre méltó kis területű állóvize a Baláta-tó. A nyílt víztükör erőteljesen lecsökkent, gyakorlatilag természetes láppá alakult át. Kaposvár számára nagy jelentőséggel bír a Deseda-tó, mely mesterséges beavatkozással jött létre. Elsődleges funkciója üdülési, rekreációs jellegű. A megye területén a talajvíztükör változatosan alakul. A legalacsonyabb a Balaton, a Dráva és a kisebb folyók, patakok mentén, itt általában 1 méter alatt van, a dombvidéki területek jelentős részén 6 m körül változik. A talajvízszint ingadozása erőteljes és regionálisan meghatározott a megyében. Rétegvizekben a megye, különösen annak déli része rendkívül gazdag. A vízadó rétegek vastagsága Barcs térségében eléri az 1000 métert. A rétegvizek minőségének megőrzése a megye hosszútávú gazdasági érdeke. Somogy megye a szénhidrogénkutatások következtében ki-emelkedően gazdag hasznosítható termálvízkészlettel rendelkezik. A somogyi hévizek (Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Igal, Kaposvár, Marcali, Nagybajom, Nagyatád, Szulok stb.) elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmasak.
Tábori Magazin
20
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Természetes növény- és állatvilág: Magyarország területén a természetes növény- és állatvilágról ma már csak korlátozott értelemben beszélhetünk, hiszen az eredeti növénytakaró csak foltokban, az eredeti állatvilág pedig csak részben maradhatott meg. Magyarországon a védett növényfajok száma 500, ebből 439 zárvatermő, 2 nyitvatermő, haraszt 39, moha 20. A védett állatfajok száma 857 (ebből gerinces 459 - ezen belül emlős 58, madár 340, hüllő 17, kétéltű 16, hal 26, ízeltlábú 375, puhatestű 23). A természetes növény- és állatvilág részbeni eltűnése vonatkozik Somogy megyére is, azzal a különbséggel, hogy a legritkábban lakott megyeként egyes részein megmaradhatott az eredeti növénytakaró. A megye területe növényföldrajzi tekintetben a DélDunántúl (Praeillyricum) flóravidékhez tartozik. E flóravidék legjellemzőbb sajátossága, hogy átmeneti jellegű a magyar (pannon) és a nyugat-balkáni (illir) flórák között. A megye déli területein a mediterrán flóraelemek erőteljesebben jelen vannak, Észak felé haladva fokozatosan csökken és szűkül jelenlétük. A megye flóráján belül meg-határozó az európai elemek súlya (70%), a mediterrán és a kontinentális elemek 10–20% közötti értékben vannak jelen, területileg eltérő kombinációban. Somogy megye területe a flóravidéken belül két flórajáráshoz /belső-somogyi (Somogyicum), külső-somogyi (Kaposense)/ tartozik. A megye növényföldrajzi jellegét inkább a belső-somogyi flórajárás adja meg, hiszen ide tartozik a megye területének mintegy 2/3-ad része. A Somogyicum flórajárás területén (a megye nagyobb nyugati és déli részén) a domborzati formáknak (löszhátak, homokhátak és mocsaras-lápos medencék) megfelelően alakult az eredeti növény-takaró. A belső-somogyi flórajárás meghatározó természetes erdőtípusát a zonális jelleggel kialakult tölgyelegyes bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek alkották. A felszín jellegének megfelelően szubmediterrán aljnövényzeti elemek jelennek meg. A Zselic magasabb részein balkáni jellegű aljnövényzettel illir jellegű társulások jelenléte volt a meghatározó. A völgytalpak, nedves árterek eredeti erdőtakaróját a kőris-tölgy-szil, egyes helyeken pedig az égererdők és ligetek jelentették. A flórajárás növényzetének jellegzetes és értékes elemét képezték a mocsári-lápi elemek. A Kaposense flórajárás a megye keleti területeit, különösen a külsősomogyi dombságot foglalja magába. Meghatározó erdőtípusát az ezüsthársas-gyertyánostölgyesek képezték. A térség észak-keleti szögletében már erőteljesebben jelentek meg az alföldi jellegű lösztölgyesek. Magyarország jelenlegi területén mintegy 32 ezer állatfaj él, s ennek körülbelül 80 százaléka rovar. Az ország viszonylag kis területe, s az állatvilág nagyobb részének mozgékonysága miatt az ál-latföldrajzi egységek csak viszonylagos stabilitással rendelkeznek, s teljesen egyedi jellegű élőhelyek csak kis területen és esetlegesen jöttek létre. Az állatvilág elterjedési területe inkább környezet-, de semmiképpen sem közigazgatási területspecifikus. Somogy nagyobb része állatföldrajzi szempontból az Illiricum faunakörzethez tartozik, s e mellett csak kis területek tartoznak a Mecsek-Sopianicum és a Praeilliricum faunakörzethez. A természetes állatvilág összetételét tekintve közép-európai jellegű, de találunk benne észak-, kelet- és dél-európai elemeket is. A megye faunájának nagyobb része az alapfaunához tartozik, az ún. színezőfauna-elemek arányát 20-40 %-ra teszik. A megye ragadozó faunája lecsökkent, ma leginkább a szórványosan előforduló vadmacska, a nyest és a nyuszt jelenti. A menyét és a görény ritka, ki-szorított ragadozókká váltak. A róka a megye legnagyobb testű, a vidra a csendes vizek ragadozója. A megye vízi állatvilága magyarországi összehasonlításban kiemelkedően sokszínű. A Balatoné különösen gazdag. A tóban több mint 50 halfaj él. A tó csiga- és kagylófaunája sok egyedi vonást hordoz. A rákok között jellegzetes az evezőlábú rák. A tó és kör-nyéke madárvilága európai mércével mérve is gazdag. A mintegy 300 faj - évszakosan is változva -színesíti a tó környékét. A legértékesebb madara talán a nemes kócsag. A gém, a vöcsök a nádasok leggyakoribb madara. A megye erdei faunája sokszínű. Az őz, a gímszarvas, a borz és a vaddisznó az eredeti fauna részét képezte, a dámszarvas és a muflon betelepített vadunk. Tábori Magazin
21
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. Címere: Somogy Megye Címere 1498. január 6-án kapta meg II. Ulászló királytól Somogy vármegye a címert adományozó címeres levelet, mellyel első lett a címeres vármegyék sorában. Az uralkodótól származó dokumentum a címer magyarázatát is tartalmazta. Ennek alapján tudható, hogy a kék pajzs alján lévő korona a somogyiak királyhoz és koronához való ragaszkodását jelképezi. A páncélozott karban lévő szőlővesszők és az azon látható telt fürtök a mezőgazdaság fontosságára, ezen belül is a szőlőtermesztés jelentőségére utalnak. A címerkép két oldalán szinte könnyedén lengő díszes rajzolatot a leírás fuvallattól mozgatott virágokként jegyzi. A kép értelmezői szerint ez a sisakra tűzött fátyol amit egykor a nap ellen vagy díszként használtak -, amely a címer rajzolója által virággá vált. A sisak tetején álló arany koronás, arany csőrű és lábú, vörössel és fehérrel sakkolt sasra azonban az eredeti leírásban nincs magyarázat, jelentésének megfejtése a kutatókra vár. Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot.
Tábori Magazin
22
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Rockenbauer Pál és Gyenes Károly Rockenbauer Pál (1933-1987): Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. - Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Fia Rockenbauer Zoltán, művészettörténész, politikus. Élete: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz– biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltségét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz érdekében kamatoztatta (többek között a gyermekosztály rovatvezetőjeként). Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett. Alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, amit 1978. április 1-jén hoztak létre. Ez volt az első közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhely hazánkban. Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és DélAmerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawaii), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben. A MagasTátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát. Déli sarki útjáról készült az „Egy csipetnyi Antarktisz” című filmje. „A napsugár nyomában” című alkotása, amely 13 részen keresztül vezeti körbe a nézőket Földünkön – több nemzetközi természetfilmes alkotó elismerését vívta ki. Itthon legtöbben a televízióban többször is vetített filmsorozatairól ismerik. Nevét őrzi a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” hosszútávú (560 km) turistaút is, amit az „…és még egymillió lépés” című útifilmsorozat bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben. A halál egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében, Szendehely-Katalinpuszta mellett érte utol. Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették. Édesapja id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, kultúrpolitikus; 1990-2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000-2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának minisztere. Testvére Rockenbauer Nóra, újságíró (rádiósként Rab Nóra néven dolgozott) és Rockenbauer Ágnes állatorvos. Emlékezete: 2003. január 14-én, születésének hetvenedik évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 26. szám alatt, egykori lakóháza falán neki, mint a „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének”. A márványtáblára az „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” című népdal, az országjáró sorozat közismertté vált szignáljának kezdő sorát vésték fel. Emléktáblája Budapest VIII. kerületében Filmek: - Szívességből Mediterránban (1965) - Magyarok az Antarktiszon (1969) - A napsugár nyomában (1971) Tábori Magazin
23
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. - Magyarország kisvasútjai (1974) - Jöjj és nézd a Kilimandzsárót (1976) - Másfélmillió lépés Magyarországon (1979) (Az Országos Kék Túra útvonalán. A Nagy Milictől Írott-kőig, 1109,6 km-en) - Kecskeméttől a Pamírig (1983) - Magyar búvárok kubai vizeken (1984) - És még egymillió lépés (1986-1987) (A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán. Az Írott-kőtől Szekszárdig, 561 km-en) Könyvek: - Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1969) - Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971) - Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1973) - Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983) - Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988) - Szívességből a Mediterránban (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest, 1968) - Csipetnyi Antarktisz (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest, 1970) - Magyarok az Antarktiszon (Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest, 1976) - Amiről a térkép mesél (Móra Ferenc kiadó, harmadik bővített kiadás, Budapest, 1986) Másfélmillió lépés Magyarországon (1979): A stáb: - rendező: Rockenbauer Pál - operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás - narrátor: Sinkó László - hangmérnök: Faludi Sándor - gyártásvezető: Péterfay Attila - vágó: Ilosvay Katalin - technikus: Széll Gábor - szakértők: * zene: Alföldy-Boruss István * művészettörténet: Dercsényi Balázs * geológia: Juhász Árpád * növénytan: dr. Pócs Tamás * néprajz: Paládi-Kovács Attila A sorozat részei: I. Az északi hegyek útjain: 1.rész: Zempléni hegyek között 2. rész: A Hernádtól a Sajóig 3. rész: Keresztül a Bükkön 4. rész: A Mátra gerincén Tábori Magazin
24
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. II. A főváros közelében: 5. rész: Cserháti tájakon 6. rész: Barangolás a Börzsönyben 7. rész: A Pilisi Parkerdőben 8. rész: Gerecse, a vörösmárvány hazája 9. rész: A Vértes erdeiben III. A Bakonytól az Alpokaljáig: 10. rész: Bodajktól Zircig a Bakonyban 11. rész: Zirctől Nagyvázsonyig 12. rész: A Balatonfelvidéken 13. rész: Sümegtől az Alpokaljáig 14. rész: Ősz az Alpokalján És még egymillió lépés Magyarországon (1986): A stáb: - rendező: Rockenbauer Pál - szerkesztő: Gyenes Károly - operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás - narrátor: Sinkó László - hangmérnök: Faludi Sándor - gyártásvezető: Péterfay Attila - vágó: Ilosvay Katalin - technikus: Széll Gábor - szakértők: * zene: Alföldy-Boruss István * művészettörténet: Dercsényi Balázs * geológia: Juhász Árpád * növénytan: dr. Pócs Tamás, Horánszky András * néprajz: Paládi-Kovács Attila A sorozat részei: I. A nyugati határszélen: 1. rész: A bronzkori várostól Savariáig 2. rész: Szombathelytől Jákon át… 3. rész: Körmendtől az Őrség felé 4. rész: Őrségi tájak II: A távoli Zalában: 5. rész: Kacskaringó Vasban, Zalában 6. rész: A Zala völgyében 7. rész: Göcsejben 8. rész: Megy a csapat Kanizsára
Tábori Magazin
25
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. III: Somogy homokján, Zselic dombjain: 9. rész: Az ismeretlen Belső-Somogy 10. rész: Somogyország déli tájain 11. rész: Belépünk a Zselicbe 12. rész: Pusztuló, éledő zselici falvak IV. A Mecsekben: 13. rész: A Nyugati-Mecsekben 14. rész: A Mecsek derekán 15. rész: A Keleti-Mecsekben 16. rész: Hegyek, völgyek, mesteremberek V: Tolnában: 17. rész: Tolnai dombokon 18. rész: Az utolsó lépések Gyenes Károly: Kerekek és lépések : Kerékpáron és gyalog: Szekszárd – Sárospatak – NagyMilic (1990-91) „A fél országot bemutató első két sorozat – Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) – sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával "bezárjuk a kört", visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.” - (DVD borító). Kerekek és lépések (1990-91): A stáb: - rendező: Gyenes Károly - operatőr: Stenszky Gyula, Szabados Tamás, Pápay Zsolt - narrátor: Sinkó László - hangmérnök: Faludi Sándor - gyártásvezető: Péterfay Attila - vágó: Ilosvay Katalin - technikus: Széll Gábor - szakértők: * zene: Alföldy-Boruss István * művészettörténet: Dercsényi Balázs * geológia: Juhász Árpád * növénytan: Milkovits István * néprajz: Paládi-Kovács Attila
Tábori Magazin
26
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01. A sorozat részei: Dunától a Tiszáig: 1. rész: Indulás a Sárközbe 2. rész: Sárköz és Bátaszék 3. rész: Dunamellék 4. rész: Dél-Alföldi szőlővidék 5. rész: A Kiskunságban 6. rész: Tiszán innen, Tiszán túl A Tiszántúl déli tájain: 7. rész: Vásárhely és környéke 8. rész: Viharsarok: Csöndes esőben 9. rész: A délkeleti végeken 10. rész: A Körösök vidékén 11. rész: A Sárrét emlékei Puszták, lápok, kistemplomok: 12. rész: Egy nap a Hortobágyon 13. rész: Hajdúk és tirpákok 14. rész: A Nyírség homokján 15. rész: Buckák, lápok, csatornák 16. rész: Kistemplomok a Szamosháton Szatmár, Bereg, Rétköz: 17. rész: A szatmári síkságon 18. rész: A szatmári Tiszaháton 19. rész: A beregi Tiszaháton 20. rész: Naménytől Lónyáig a Beregben 21. rész: A két Tisza között ...és lépések: 22. rész: A Bodrogközben 23. rész: Sárospatak: érkezés és indulás 24. rész: A Rákócziak földjén 25. rész: A nyugati Zemplénben 26. rész: Bezártuk a kört
Tábori Magazin
27
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Természetjárók Himnusza Az bajom van véled, sír a szívem érted, sír a szívem érted, majd meghalok érted. Indulj el egy úton, én is egy másikon, hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk. Aki minket meglát, mit fog az mondani, azt fogja gondolni, idegenek vagyunk. Idegenek vagyunk, szeretetet tartunk, ahol összegyőlünk, ketten szeretkezünk. Az bajom van véled, sír a szívem érted, sír a szívem érted, majd meghalok érted. Muzsikás: Indulj el egy úton…
Tábori Magazin
28
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Melléklet: Katica Tanya Térképe
Tábori Magazin
29
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Rejtvény 14. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
1. Patak neve! (_______-patak) 2. Somogy megye székhelye! 3. Falu neve, ahol vagyunk! 4. Szabadidőközpont, ahol vagyunk! (_______-tanya) 5. Tájvédelmi körzet, ahol vagyunk! 6. Község, település Kaposvár és Patca között! 7. A gyerekek kedvenc gömb alakú játékszere! 8. Hely, ahová napozni, fürödni, játszani megyünk! 9. Patca település szerkezete! 10. Patcán is átmegy! (Kék-_____) 11. Aktív pihenési központ (Élmény-_____) 12. Természetjárók feállítható szabadtéri szálláshelye! 13. Istállóban tartott négylábú állatok! 14. (megfejtés): __________________________________
Tábori Magazin
30
2014.07.07. - 2014.07.13.
Támogatja a Természetjárók Startlapja (www.tabor2000.lapunk.hu/) és Tábor FM Rádió! Megjelent: 2014.07.01.
Tartalomjegyzék: Címlap...............................................................................................................1. oldal Patca..................................................................................................................2.-7. oldal Katica Tanya.....................................................................................................8.-10. oldal Zselici Tájvédelmi Körzet.................................................................................11.-12. oldal Kaposvár...........................................................................................................13.-17. oldal Somogy megye..................................................................................................18.-22. oldal Rockenbauer Pál és Gyenes Károly..................................................................22.-27. oldal Természetjárók Himnusza.................................................................................28. oldal Melléklet: Katica Tanya térképe.......................................................................29. oldal Rejtvény............................................................................................................30. oldal Tartalomjegyzék................................................................................................31. oldal
Tábori Magazin
31
2014.07.07. - 2014.07.13.
