* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * * PEDAGÓGIAI PROGRAM

* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * 2012.09.01*

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1134 Budapest, Váci út 21.

2012.

hatályos :2012 szeptember 1-től

jóváhagyta : Király László megbízott igazgató

1


Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ................................................................................... 5 Bevezető ................................................................................................................................................................ 5 1. Az intézmény adatai ......................................................................................................................................... 7 2. Helyzetelemzés .................................................................................................................................................. 9 2.1. Az iskola környezete ................................................................................................................................. 9 2.2. Az iskola tanulói közössége ...................................................................................................................... 9 2.3. Az iskola nevelőtestülete .......................................................................................................................... 9 2.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ..................................................................................................... 9

II. NEVELÉSI TERV ................................................................................................. 12 1. Alapelvek – az iskola küldetése ..................................................................................................................... 12 1.1. Pedagógiai alapelvek .............................................................................................................................. 12 1.2. A nevelő-oktató munka céljai ............................................................................................................... 13 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai .......................................................................................................... 13 1.3.1. Osztály- és csoportrendszer ................................................................................................................ 14 1.3.2. Munkaközösségi rendszer ................................................................................................................... 14 1.4. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai ............................................................................................ 14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok ............................................... 16 2.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői ............................................................... 16 2.2. A személyiségfejlesztés területei ............................................................................................................ 17 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................. 19 3.1. Az osztályközösségek meghatározó szerepe ........................................................................................ 19 3.2. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben ................................................................................ 19 3.2.1. Kulturális és sport hagyományaink ................................................................................................... 19 3.2.2. Beiskolázási hagyományaink .............................................................................................................. 20 3.2.3. A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei ................................................... 21 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................ 23 4.1. A beilleszkedési nehézségek feltárása ................................................................................................... 23 4.2. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére ..................................... 23 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................................... 25 5.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés .............................................. 25 5.2. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban .............. 25 5.3. Közismereti és szakmai versenyek ........................................................................................................ 27 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................................... 29 6.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ................................................................................................ 29 6.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai ........................................................................................ 29 6.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai ............................................................................................. 29 6.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok ................................................................................................. 29 6.3.2. Pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................... 30 6.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése .............................................................................................. 31 6.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei ........................................................ 31 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................................................... 32

2

* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * 2012.09.01* 7.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység ............................................................................ 32 7.2. A tanulókat segítő tevékenységek .......................................................................................................... 32 7.3. A felzárkóztatási program értékelése ................................................................................................... 32 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................... 33 8.1. Helyzetfeltárás ........................................................................................................................................ 33 8.2. Hátránykompenzáció ............................................................................................................................. 33 9. Az írásbeli beszámoltatás rendje .................................................................................................................. 34 9.1. Az írásbeli számonkérés formái ............................................................................................................ 34 9.2. Az írásbeli számonkérés értékelése ....................................................................................................... 34 10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ....................... 35 10.1. Az otthoni felkészülés szerepe ............................................................................................................. 35 10.2. Az otthoni felkészülés formái .............................................................................................................. 35 10.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ......................................... 35 10.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése ....................................................................................................... 36 10.5. Az otthoni felkészülés koordinációja .................................................................................................. 36 11. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ....................................................................................................................... 37 11.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái ........................................................................ 37 11.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei ................................................ 37 11.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között ........................................................................ 37 11.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között .................................................................. 37 11.5. Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között ................................................................... 37 12. Az iskola egészségnevelési programja ........................................................................................................ 39 12.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései................................................................................. 39 12.2. Az egészségfejlesztés főbb területei ..................................................................................................... 39 12.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei .............................................................................. 39 12.3.1. Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika .................................................................................. 39 12.3.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok ......................................................................................................... 40 12.3.3. Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés .................................................................................. 40 12.3.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................................... 40 12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás ..................................................................................................... 41 13. Az iskola környezetnevelési programja ...................................................................................................... 42 13.1. A környezeti nevelési program célkitűzései ....................................................................................... 42 13.2. A környezetvédelem főbb területei ..................................................................................................... 42 13.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei ............................................................................. 42 13.4. Felvilágosítás és szemléletformálás ..................................................................................................... 42 14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ......................................................................................................................................... 44

III. HELYI TANTERV ................................................................................................ 45 1. Óratervek ........................................................................................................................................................ 45 Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9-12. évfolyam ..................................................................... 47 Nyelvi előkészítő - elektrotechnika – elektronika szakmacsoport 9-13. évfolyam .................. 48 Informatika szakmacsoport 9-12. évfolyam ................................................................................................ 49 Nyelvi előkészítő - Informatika szakmacsoport 9-13. évfolyam ................... 50 Elektronikai technikus .................................................................................................................................. 51 2. Tantárgyi tantervek ...................................................................................................................................... 52 2.1. Kötelező órakeretben oktatott tantárgyak ........................................................................................... 52 2.2. A nem kötelező óraszámok terhére tanított tantárgyak: .................................................................... 52 2.3. A Helyi tantervünk sajátosságai............................................................................................................ 52

3

* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * 2012.09.01* 2.4. Nyelvi előkészítő osztály ......................................................................................................................... 53 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................. 54 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................................................ 54 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .................................. 55 5.1. Értékelés, ellenőrzés és motiváció ......................................................................................................... 55 5.1.1. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők .......................................................................... 55 5.1.2. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ........................................................................... 55 5.1.3. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál ............................................... 56 5.1.4. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél .................................................. 56 5.1.5. A magatartás- és szorgalom értékelése ............................................................................................. 56 5.1.6. Az ellenőrzésben, az értékelésben, a jutalmazásban megnyilvánuló hagyományaink ................. 57 5.2. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ............... 57 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................................................... 59 6.1. Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ........................................................... 60 6.2. Történelem – középszintű érettségi témakörök ................................................................................... 61 6.3. Matematika - középszintű érettségi témakörök ................................................................................... 62 6.4. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök .................................................................................. 64 6.5. Fizika - középszintű érettségi témakörök ............................................................................................. 66 6.6. Elektronikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ......................................................... 68 6.7. Informatikai alapismeretek (hardver szakmaterület) - középszintű érettségi témakörök.............. 69 6.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök ................................................................................... 71 6.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök .................................................................................... 73

IV. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................... 74 1. Az iskola szakképzési rendszere .................................................................................................................... 74 2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ........................................................................................ 74 3. A szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása .............................................................. 74 4. Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakmai képzés összefoglaló óraterve ...................... 75 5. A szakképző 2/14. évfolyamon alkalmazandó értékelési rendszer ............................................................. 76

V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................. 77 1. A Pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások ...... 77 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok) ......................... 78 3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ........................................................................................................................................................... 78

4


I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Bevezető Az iskola a főváros XIII. kerületében a Váci út elején, jól megközelíthető helyen, egy patinás épületben működik. Az intézményben az 1885/86-os tanévvel indult meg az oktatás, és 1955 óta működik a ház falain belül középiskola. A névadó Bolyai János korának világhírű matematikusa volt. Az iskola még gimnáziumként vette fel nevét, s több képzési típuson, modellen át jelenleg műszaki szakközépiskolaként őrzi emlékét. A középiskola hagyományai a gimnáziumi időkig vezethetők vissza. Úgy adott híres személyiségeket az országnak, hogy nyitottá tette mindenkori diákjait az emberi műveltség valamennyi irányába. A műveltségigény feltámasztása, a humán- és reáltananyag magas színvonalú átadása, a kommunikációs készség fejlesztése, az innovatív tudás megalapozása és megszilárdítása egyaránt az iskola legjobb hagyományai közé tartozik. A nevelés és az oktatás mindig azonos értéket képviselt, s a tudás és a munka tisztelete is állandóan összetartozott. Az iskola mindenkor megpróbálta a saját útját járni, rendszeresen elébe ment a változásoknak, az elsők között vállalkozott szakmai és pedagógiai újításokra, s úttörőként vezette be az új elképzeléseket. Mindezt lehetővé tette az iskola szelleme, s mindenkori vállalkozó és új utakat kereső pedagógusainak szellemi kapacitása. Ezen hagyományos értékeinket továbbra is fejlesztendőnek, megújítandónak és megőrzendőnek tartjuk. Az iskola névadója, Bolyai János nemcsak matematikával foglalkozott, bár hírnevét ezen a területen alapozta meg. Mintegy kétezer éves problémát oldott meg azáltal, hogy egy ellentmondásmentes geometriai rendszert állított fel. Közvetve őt is igazolta Einstein, amikor a XX. században bebizonyosodott, hogy a világ térbeli szerkezetét nem az euklideszi geometria írja le. Viszonylag rövid élete során a korabeli társadalom visszásságait ugyanúgy vizsgálta, mint a "műipar" állapotát vagy a 48-as forradalmat, az emberiség egyetemes boldogságát vagy éppen a tökéletes világnyelv megteremtését. Sokoldalú szellemi óriás tehát a névadónk, s példája, munkássága és szellemi hagyatéka meghatározó lehet a mai Bolyai tanárai és diákjai számára egyaránt. Budapest Főváros Közgyűlése 1995-ben iskolánkat és a szomszédos Hevesi Gyula kollégiumot összevonta. Az intézmény 1998.-2012. között a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium nevet viselte. Iskolánk 2005. májusában, megalakulástól csatlakozott az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ Kht szervezetéhez. Iskolánk a 2007/2008. tanévtől az újpesti Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium jogutódjaként az intézmény megszüntetésével az ottani osztályok és tanárok egy részét átvette. Az ÉPTISZK 2008-ra kialakult felépítése és céljai a fejlesztésbe vont iskolák számára meghatározó átalakulást jelentettek. Az ÉPTISZK szervezetéhez további szakközépiskolák csatlakoztak. A Fővárosi Közgyűlés 31003/2011 ( X.21) Főv. Kgy. számú határozatában foglaltak szerint iskolánk a 2012/13-as tanévtől újra indítja a 54 523 01 0000 00 00 okj számú Elektronikai technikus szakma képzését. Az iskola képzési kínálata - az Országos Képzési Jegyzékkel összhangban - az elektrotechnika–elektronika és az informatika szakmacsoportra irányul. 5


Az iskola képzési szerkezetében évfolyamonként négy osztályban folyik a képzés a fővárosi kerettantervekhez illeszkedő helyi tanterv szerint az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportban. A szakmacsoportos képzésben alapvetően az ÉPTISZK keretében folytatható alábbi szakképesítésekre alapozunk: Szakmacsoport Elektrotechnika-elektronika Informatika

Szakképesítés OKJ száma 54 523 01 0000 00 00 54 481 03 0010 54 01

Szakképesítés megnevezése Elektronikai technikus Informatikai rendszergazda (Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető leágazás)

Ezek változhatnak a Fővárosi Önkormányzat évente kiadott beiskolázási engedélyei alapján. A fenti szakképesítések szakmai alapozó képzése az OKJ szakmai és vizsgakövetelményei alapján kidolgozott, az ÉPTISZK befogadó iskolájával egyeztetett, a fővárosban egységesített tantervek felhasználásával történik. Azok a szakmai alapozásban részesült tanulók, akik előképzettségüket a szakmai előkészítő tantárgyból letett érettségi vizsgával igazolják, egy év beszámításban részesülhetnek. Az ilyen módon kedvezményezett tanulók tehát az érettségi után egy év alatt szerezhetik meg a megfelelő OKJ képesítést.

6


1. Az intézmény adatai A Fővárosi Közgyűlés 1427/2012(VI.20). sz. határozata alapján , 2012 augusztus 30-tól életbe lépett alapító okirat adatai : 1

Az intézmény neve:

1 1 1

Az intézmény székhelye: Az intézmény telephelyei:

1 1 2

Az intézmény OM azonosítója Az intézmény címkódja: Az intézmény alapítója, fenntartója

3

Az intézmény irányító szerve:

4

Az intézmény illetékességi és működési köre

Az intézmény típusa:

5 Az intézmény jogállása

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 1134 Budapest, XIII, Váci út 21 1134 Budapest, XIII., Angyalföldi út 2. szakközépiskola, kollégium, diákotthon,többcélú intézmény 035392 37093 Budapest Főváros Önkormányzata Budapest, V., Városház u. 9-11. Budapest Főváros Közgyűlése Budapest, V., Városház u. 9-11. Pest megye, Budapest Önálló jogi személy gazdálkodás szerinti besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Gazdálkodási feladatait a Fővárosi Önkormányzat által az oktatási ágazataihoz alapított gazdasági szervezet látja el.

Az intézmény szakágazati be- 853200 Szakmai középfokú oktatás sorolása: 853121-16 Nappali rendszerű szakközépiskol 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás Alap szakfeladata (9-12/13évf.) (9-12/13. évfolyam) 6. 559011-1 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562914-1 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon További szakfeladatai 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231-1 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépisko6

7


lai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918-1 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

Alap, illetve speciális feladatai

Évfolyamok száma intézménytípusonként

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátása. A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4. §-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban a költségvetési szervnek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik. szakközépiskola 4 (9-12) évfolyamos 5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint

Szakmai képzés: Ágazat

Műszerészet, Villamosipar és elektronika, Informatika

Szakmacsoport:

Elektrotechnika-elektronika, Informatika

8


2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskola környezete Az iskola földrajzilag a főváros központjának közelében, kiválóan megközelíthető helyen, a Váci úton, a Lőportár utca, az Angyalföldi út és a Taksony utca által határolt épületekben működik. A szomszédos kollégium iskolánkkal történt összevonásakor a tanműhelyeket és a laboratóriumokat külön épületben helyezhettük el, s megteremtődött az informatika szaktantermek korszerű műszaki feltételeinek kialakítása. A szakelméletet és a mérést is világszínvonalú oktatási eszközrendszer segíti. Az elmúlt évtizedekben kidolgozott, sikeres pályázatainkból korszerű oktatási berendezéseket, eszközöket szerezhettünk be. Az eszközök és a hozzátartozó szoftverek kiegészítése a pályázati forrásokból azóta is folyamatos. 2.2. Az iskola tanulói közössége Tanulóink döntő többsége budapesti és a főváros környéki szülők átlagos képességű gyermeke. Szociális helyzetük a fővárosi átlagnak megfelelő. Az iskola beiskolázási lehetőségei az átlagosnál jobbnak mondhatók, de erősen érezteti hatását a demográfiai hullámvölgy, s meg kell küzdeni a gimnáziumok és néhány divatos szakterület elszívó hatásával is. A Bolyai sohasem tekintette magát elitiskolának, bár az elmúlt évtizedekben a magyar szakképzésben komoly elismertségre tettünk szert. Iskolánkban a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és a képességek kibontakoztatása mindig is kiemelt szerepet kapott. Végzős tanulóink felsőfokú továbbtanulási aránya országos szinten is előkelő helyre rangsorolja az iskolát. A szakma megszerettetésének köszönhetően a diákok zöme szakirányban tanul tovább, hiszen az iskola elsősorban műszaki pályákra készít fel. Továbbtanulóink döntő többsége az Óbudai Egyetemen, legjobbjaink a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatják tanulmányaikat. 2.3. Az iskola nevelőtestülete Nevelőtestületünk - elsősorban a műszaki jelleg következtében - az ország pedagógus társadalmánál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz. A tapasztalt idősebb kollégák mellett meghatározó a középkorú réteg, s elkötelezett fiatalok egészítik ki a testületet. Valamennyien szakmailag és pedagógiailag jól felkészültek. A nevelőtestület tagjai mindig fogékonyak az újra, többségüket a jobbítás, a változtatás állandó igénye jellemzi. Folyamatosan kihasználjuk a lehetőséget a hazai és külföldi továbbképzéseken, a tanulmányi utakon a széleskörű tapasztalatcserére és a szakmai-pedagógiai látókör szélesítésére. Tanáraink nemcsak átveszik az új oktatási programokat, hanem tevőlegesen alakítják és irányítják ezek kidolgozását. A testület meghatározó hányada részt vállalt és igen nagy tapasztalatot szerzett a közismereti és a szakmai tantervek folyamatos megújításában, a szakmai és vizsgakövetelmények, a központi programok, a szakmai előkészítő tantárgy érettségi dokumentumai elkészítésében és korszerűsítésében. 2.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Az iskola kapcsolatai az irányító hatóságokkal és háttérszervezeteikkel, a gazdálkodó szervezetekkel, valamint a hazai és a határon túli iskolákkal meghatározó értékűek. A középiskolai képzési modell folyamatos fejlesztése során az iskola kapcsolatai jelentősen bővültek. A modellek kialakítása, a tantervek és eszközlisták elkészítése során a szaktanárok folyamatosan eljuthatnak az ország számos hasonló szakközépiskolájába. Közismereti és szakmai tanárok kerültnek egymással szinte napi munkakapcsolatba, értékes tapasztalatokat gyűjtve egy9


mástól. Hasonló előnyöket jelentett az OKJ bevezetésének előkészítésében, a szakképzési dokumentumok kialakításában vállalt tanári fejlesztő tevékenység. Az együttműködések révén az iskolák hivatalos kapcsolatrendszere is szorosabbá válhatott. A fejlesztő munkálatok során közelebb kerülhettünk a minisztériumok, a háttérintézetek és a fenntartó Fővárosi Önkormányzat irányító munkatársaihoz. A gazdaság szereplőivel is meghatározóak a kapcsolataink. Az iskola a profiljának megfelelő vállalatokkal és vállalkozásokkal is keresi az együttműködési lehetőségeket. A kollégiumban más szakközépiskolák tanulói is elhelyezést nyernek, a diákok kicserélhetik tapasztalataikat egymással. A kollégium programjai szélesítik tanulóink ismereteit. A BME és az Óbudai Egyetem Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központjai, számára gyakorló iskolai kapcsolatban állunk. A mérnök-tanári és műszaki oktató szakon tanuló hallgatók nálunk végzik nevelési, hospitálási és tanítási gyakorlatait. Vezetőtanáraink szakmai és pedagógiai felkészültsége, valamint az intézmény átlagosnál jobb felszereltsége megfelelő gyakorló terepet biztosít a jövő mérnök-tanár generációjának. Tanáraink az Óbudai Egyetemen végzős hallgatók rendszeres szakdolgozati konzulensei és bírálói. Testvériskoláink, nemzetközi kapcsolataink meghatározóan hozzájárultak ahhoz, hogy diákjaink széles látókörű, nyitott személyiségekké váljanak, s ismerkedjenek meg a Kárpát-medence és más régiók népeivel és kultúrájával. E kettős cél érdekében kapcsolatokat építünk és ápolunk határon túli iskolákkal.  A közös anyanyelv és kultúra, valamint a hasonló szakmák tanulása köt bennünket az alábbi határon túli magyar intézményekhez: - Elektromaros Ipari Iskolaközpont, Románia (Erdély), Marosvásárhely, - Komáromi Ipari Középiskola, Szlovákia, Rév-Komárom, - Műszaki Iskola, Szerbia (Vajdaság), Ada. A fenti három iskola bevonásával minden tanévben, változó helyszíneken - nemzetközi komplex elektrotechnikai versenyt is szervezünk.  Egy távoli nép igen eltérő és értékes kultúráját ismerhetjük meg az alábbi egyiptomi szakképző intézménnyel fenntartott kapcsolatunk révén: - Advanced Technical School for Information Technology, Egyesült Arab Köztársaság, Ismailia. Az informatikai technológiát oktató iskolával kialakított kapcsolatok lehetővé teszik rendszeres tanár-diák küldöttségek kölcsönös látogatásait.  A Bolyaiak nevét viselő középiskolákkal kialakított kapcsolat lehetővé teszi diákjainknak hazánk és a szomszédos országok jobb megismerését, névadónk emlékének sokrétűbb megőrzését. A Bolyaiak nevét viselő intézmények: - Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Románia (Erdély), Marosvásárhely, - Bolyai János Középiskola, Ukrajna (Kárpátalja), Aknaszlatina, - Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Szerbia, Zenta, - Bolyai János Gimnázium, Kecskemét, - Bolyai János Gimnázium, Salgótarján, - Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, Budapest, - Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely, - Bolyai János Gyakorló Ált. Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola, Mosonmagyaróvár, - Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola, Ócsa.  Egy szlovákiai hasonló oktatási profilú elektrotechnikai szakközépiskolával is megkezdődött a kapcsolatok kiépítése. Az intézmény: Elektrotechnikai Szakközépiskola (Združená Stredná Škola Elektrotechnická), Szlovákia, Liptovský Hrádok

10


Kölcsönös tanár-diák csereprogram keretében évenként hat-hat diák kísérő tanárokkal látogatja meg a partner intézményt. A program szerint évente felváltva angol, ill. német nyelvet tanuló diákok utazhatnak. A látogatások során erősödik a gyerekek nyelvi kompetenciája, s a közösségi érzések erősödésében szerepet játszik az idegen nyelvi közeg motivációs hatása. Kapcsolatainkat tovább bővítette, hogy az új évezred iskolánk történetében az iskolarendszeren belül és azon kívül is új felkészítési-vizsgáztatási lehetőségeket hozott. Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány - mely elsősorban a felhasználói ismereteket hivatott igazolni - megszerzéséhez a jelölteknek egy elméleti és hat gyakorlati vizsgán kell számot adni felkészültségükről. Iskolánk szoftverek és modern hardverek beszerzésével, valamint felkészült szaktanáraival folyamatosan teljesíti az ECDL vizsgaközpont és az ECDL továbbképző központ létesítésére vonatkozó előírásokat. A kettős akkreditáció lehetővé teszi saját tanulóink és tanáraink, valamint külső jelentkezők ECDL felkészítését és vizsgáztatását. Iskolánk csatlakozott a CISCO Hálózati Akadémia programjához és szervezetéhez. A szigorúan non-profit szakképzési program és hálózat, amely oktatási intézmények, vállalatok, a kormányzat és a Cisco Systems közötti együttműködés eredményeként jött létre. A program alapját a folyamatosan bővített, modellértékű, e-learning alapú tananyag képezi. A képzés folyamatos fenntartását - pályázatok megnyerésével - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel folytatott együttműködés alapján beszerzett értékes hálózati berendezések beállítása és szaktanáraink folyamatos felkészítése teszi lehetővé. A négyszemeszteres képzés tanfolyamai, a félévenkénti vizsgáztatás jó eredményei kedvező visszhangot keltenek az iskola tanulóiban. A képzés és a vizsgáztatás folyamatos. Tanulóink az informatika/műszaki informatika tantárgyak keretében számítógépes tervezést (gépész és elektromos CAD) és áramkör szimulációt is tanulnak. CAD (Computer Aided Design = számítógéppel támogatott tervezés). A gépészeti CAD-ek közül megismerik és használják az AutoCAD programot, s 2D-s és 3D-s rajzokat készítenek. Évek óta sikerrel teljesítik az NMH-SZFI által szervezett AutoCAD kezelői vizsgát, s teljesítményükkel oklevelet szereznek.

11


II. NEVELÉSI TERV 1. Alapelvek – az iskola küldetése 1.1. Pedagógiai alapelvek Korunk műszaki szakközépiskolája nevével is definiálja önmagát. Korszerű szakközépiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli az intézményben folyó közismereti a és szakmai előkészítő, valamint a szükséges speciális szakmai képzést. Műszaki iskolaként széleskörű elektrotechnika-elektronikai és/vagy informatikai szakmai előkészítéssel országos szakmai középfokú képesítések elérését teszi lehetővé. Szakközépiskolaként kapcsolatban áll az Óbudai Egyetem Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központjával, lehetővé teszi villamosmérnök-tanár főiskolai hallgatók nevelési, hospitálási és tanítási gyakorlatainak elvégzését. Vezető tanárai révén szakmai bemutató órákat rendez, s szakmai és pedagógiai továbbképzések számára színteret biztosít. Az érettségi vizsgával minden irányban fenntartja a továbbhaladás lehetőségét, s felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A jelenlegi műszaki szakközépiskola közismereti programját alapvetően meghatározza az elmúlt években kialakított középiskolai modell kiteljesedéséből, a fővárosi kerettantervek bevezetése alapján alkotott, átdolgozott helyi tanterv. A szakmai tanterv a képzés szakmai előkészítő szakaszára vonatkozik. Felépítését és tartalmát alapvetően a 2007-ben kiadott OKJ elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportjainak szakmai és vizsgakövetelményei, központi programjai, valamint szakmai előkészítő érettségi vizsgatantárgyaira vonatkozó előírások határozzák meg. Az iskola képzési céljai és funkciói az önmeghatározásból adódnak. Nevezetesen: magas szintű közismereti és szakmai alapozó képzés biztosítása, valamint felkészítés elsősorban a szakirányú továbbtanulásra. A képzést az iskola jogi és szakmai jogosítványai, ill. a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Az alapelvek megfogalmazását a hagyományok, a nevelési és oktatási elképzeléseink határozzák meg. Mindezek alapján Nevelési tervünk az alábbi alapelveket rögzíti:        

Biztosítjuk tanulóink számára, hogy a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, a semlegességet képviseljük. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé, s csapatmunkára építünk. Az iskola mindenkori képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Helyi tantervünket a Nemzeti Alaptanterv, a fővárosi kerettantervek és a szakmacsoportjainkat érintő OKJ szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok figyelembe vételével határoztuk meg.

12


1.2. A nevelő-oktató munka céljai Az iskola nevelési célkitűzései a rögzített alapelvek, a konszenzuson alapuló elképzelések, korunk modern emberi elvárásai és a képzési modell alapján határozhatók meg. A kitűzhető célok az embereszményre, az oktatás-nevelés folyamatára és az iskola működtetésére vonatkoztathatók. A célok egyik része a bemenetre, másik csoportja a kimenetre, valamint a pedagógiai folyamat egészére irányul. Közös céljaink az alábbiak:                 

Évente felfrissített beiskolázási programmal, megfelelő vonzerővel biztosítjuk a minőségi tanulói utánpótlást. Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozó képzés megvalósításával innovatív tudást alakítunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai alapozó területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a szakirányú továbbtanulásra történő felkészítést (évfolyam fakultáció, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Tanulói képességfejlesztés. Ismeretközvetítés és a szakmai alapozó képzés. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és szocializációs hátrányok csökkentését. Változatos módszerekkel továbbfejlesztjük a tehetséggondozást. Meghatározó célnak tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai alapozó ismeretek birtokában a speciális szakképzés és a továbbtanulás területén egyaránt sikeresen érvényesülhessenek. Közösségteremtő erőnek tekintjük a szilárd értékrendet, a humanista elkötelezettséget, a toleranciát, az egészséges lokálpatriotizmust és az ezekből származtatható modern hazafiságot. Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Törekszünk az előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású, alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású és megbízható tanulók nevelésére. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk meg. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységre törekvő értékelési rendszert alkalmazunk. A szakmai alapozó tananyag folyamatos karbantartásával a műszaki gyakorlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag oktatását valósítjuk meg. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakítására törekszünk.

A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai Iskolánk az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakterület középfokú szakemberképzésében gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Oktatási stratégiánk legmeghatározóbb ele-

13


me, hogy az általános és a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítik és megerősítik. A pedagógiai alapelvek és az oktató-nevelő munka céljai iskolánk képzési rendjén keresztül valósíthatóak meg. 1.3.1. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében alapvetően megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykeret rendszert. Az épület infrastrukturális adottságai, a nevelőtestület létszáma és összetétele a . 9.évfolyamon 3, 1012.évfolyamon 4-4, a 13. és 14. évfolyamon 1-1 osztály zavartalan működését teszi lehetővé. A 2004. szeptemberétől beindulót nyelvi előkészítő képzés a 9-13. évfolyamon szintén biztosítható. A tizenhat osztály közismereti és szakmai alapozó képzése az épület falai között minden szempontból megoldott. Az érettségi utáni szakképzés az Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos osztályok esetén a Bolyai Elektronikai technikus osztályában, az Informatika szakmacsoportos osztályok esetén az ÉPTISZK befogadó iskolájában folytatódik. A szakképzés néhány speciális gyakorlati órája az ÉPTISZK központi tanműhelyében valósul meg.

A közoktatási törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. Három csoportra bontjuk az osztályokat a tanműhelyt ill. mérőlabort igénylő tantárgyaknál. Bizonyos közismereti és számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév elején az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével alakul ki. A csoportbontás - indokolt esetben - az egyes félévek végén módosítható. Az osztály/csoport rendszertől eltér az évfolyam fakultáció, amely továbbtanulási szándék, a kétszintű érettségire történő jelentkezés, ill. speciális érdeklődés alapján a teljes évfolyamot bontja - függetlenül az osztálykeretektől. 1.3.2. Munkaközösségi rendszer Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító, azonos végzettségű, egymás szakmai munkáját segítő szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek. Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalmi, társadalomtudományi, természettudományi, idegen nyelvi, elektronikai, informatikai, szakmai gyakorlati, műszaki informatikai.

. Az egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők értekezletén keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe. A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük életéről, szakmai munkájukról, a felmerült gondokról és javaslatokról. 1.4. A nevelő-oktató munka képzési szakaszai A szakközépiskolai képzés az iskola helyi tanterve és szakmai programja alapján történik, amelyek tartalmazzák a közismereti és a szakmacsoportos alapozó képzés tanterveit. Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett szakmacsoportos alapozó képzés jellemzi.

14


A 9-12. évfolyamon kétszintű érettségire felkészítés és szakmacsoportos alapozó képzés történik. A nyelvi előkészítő osztály tanterve a 9. évfolyamon elsősorban az idegen nyelvi és az informatikai képzést, valamint a képességfejlesztést és a felzárkóztatást teszi lehetővé. A hagyományos szakközépiskolai képzés számukra a 10-13. évfolyamon történik. A törvényi rendelkezések szerint a tanuló az iskola magasabb évfolyamába ill. az iskolánk szakképző évfolyamába, illetve az ÉPTISZK befogadó iskola speciális szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A képzés szakaszaiba történő bejutást és az egyes szakaszok befejezését az iskola az alábbiakban szabályozza:  Belépés a Bolyaiba:  a kiválasztásnál figyelembe vesszük a tanulóknál - az orvosi alkalmasságot, - az általános iskolai osztályzatokat, - az ismerkedő beszélgetésen nyújtott kommunikációs és matematikai eszköztudást. A nyelvi előkészítő osztályunkba hasonló a belépés.  Érettségi vizsga: a 12. évfolyamon jelentkezik a tanuló kétszintű érettségi vizsgára. A tanév végén érettségi vizsgát tesz a kötelező és a választható vizsgatárgyakból az előírt érettségi követelmények alapján. Az iskola választható vizsgatárgyként a fizikát, az elektronikai alapismereteket, az informatikai alapismereteket, az informatikát és a testnevelést javasolja. A nyelvi előkészítő osztály tanulói egy tanévvel később, a 13. évfolyam végén tesznek érettségi vizsgát. Ha a tanuló a nyelvi előkészítő osztály követelményeit nem teljesíti, tanulmányait 9. évfolyamon csak hagyományos szakmacsoportos osztályban folytathatja. A nyelvi előkészítő osztály nem ismételhető.

15


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, követelmények és célok A személyiségfejlődés az ember egész életét átszövő, életkori ciklusaitól és életeseményeitől függő, hol gyorsabban, hol lassabban ható folyamat. Személyiségünk alapvetően interperszonális kapcsolataink történései útján fejlődik. Iskolánk pedagógiai tevékenységének meghatározó célja a tanulók személyiségének, a bennük rejlő sokirányú fejlődési lehetőségeknek minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. A személyiségfejlesztés alapvető színtere a gyerekközpontú iskola, ahol az oktatási folyamat minden lehetőségét fel kell használni a nevelési célkitűzések teljesítése érdekében. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a gyermeki tevékenység folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Ha az iskolai életképes az egyén tevékenységrepertoárját fejleszteni, akkor a személyiségfejlesztés területén eredményt érhetünk el. Minden nevelési feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás sokszor indirekt módon érvényesül. 2.1. Iskolánk személyiségfejlesztésének lehetőségei és jellemzői     

   

Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. Az oktató-nevelő tevékenység kialakítja a konstruktív szokások (olvasás, munka, kultúrált szórakozás stb.) rendszerét, s tudatosan vállalja, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. A nevelőtestület vállalja a pedagógus hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Az iskola pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, a permanens önképzés szükségletének kialakítására. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. Az iskola lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). Az intézményben folyó nevelés hangsúlyt fektet az önismeret-fejlesztésre (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőség nyílik az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. A nevelőtestület minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását (szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diák önkormányzati feladatok).

16


 

Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat.

2.2. A személyiségfejlesztés területei A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: 

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. Önuralom fejlesztése (indulatok, agresszív érzelmek kontrollálása).



A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.



Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.



Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.



Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.



Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.



Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása.



Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra.



Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.



Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

17




Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.

18


3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Legalapvetőbb közösség a család, amelybe az egyén beilleszkedik. A család meghatározza, alapvetően formálja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. A család meghatározó kötődéseket alakíthat ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell alakítani, fejleszteni. Pedagógiai céljaink, alapelveink fontos eleme iskolánk közösségének, közösségeinek fejlesztése. Intézményünkben több különböző szintű közösség szerveződik, működik, él együtt. E közösségek részben egymásra épülve szerveződnek, részben egymástól függetlenül alakulnak, működnek, fejlődnek. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. 3.1. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Intézményünk két legnagyobb közössége az iskola és a kollégium. Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztály diákbizottsága segíti. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet:      

minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az agresszív magatartás kerülése, a konfliktusok más módon való megoldása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia.

3.2. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az osztályoktól függetlenül iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, az önképzőkörök vagy a sport szakosztályok. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése sajátos arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. 3.2.1. Kulturális és sport hagyományaink

19




Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15-e, október 6-a és október 23-a eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei művek meghallgatására, dramatizált alkotások előadására. Külön megemlékezést tartunk a kommunizmus és a holokauszt áldozatairól. Műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk.



Az iskolai élet híreit és eseményeit bemutató iskolaújság, a Dióda tág lehetőséget biztosít a diákvilág kulturális igényeinek a kielégítésére is. A diákszerkesztőség rendszeresen tudósít irodalmi, zenei, színházi és filmes eseményekről, s szívesen adnak megjelenési lehetőséget az iskolai tehetségeknek.



A hagyományos iskolai szintű ünnepélyek műsorainak összeállításában és lebonyolításában igen nagy szerepet vállal az iskolai stúdió. Munkatársai a stúdió felszereltségével, az iskolai rádió- és TV-lánc felhasználásával, felvételekkel és kihangosítással elengedhetetlen segítséget nyújtanak az ünnepségek szervezőinek.



Hagyományos iskolai esemény az évente megrendezett sportnap. Ezen a napon évente váltogatott helyszíneken és sportágakban az osztályok csapatai vetélkednek egymással. Gyalog- és kerékpár túrák, akadályversenyek, sportági bajnokságok váltják évente egymást. A sportnapot a testnevelő tanárok szervezik, s a tanárok és a diákok egyaránt részt vesznek a programban.



Az iskola különböző atlétikai számokban nyilvántartja az iskolacsúcsokat. Az előírt körülmények között elért és hitelesített rekordokat a testnevelő tanárok naprakészen vezetik, s azokról a sport faliújság állandó rovata tudósítja az iskola közvéleményét.



Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik az iskolai csapatbajnokságok. A Bolyai labdarúgásban és kosárlabdában megrendezi az osztályok közötti küzdelemsorozatot. Ugyanezen sportágakban az iskola benevezi válogatott csapatait a fővárosi iskolák bajnokságaiba is.



Az intézmény természetjáró túraszakosztályt működtet, evező és kerékpár túrákat is szervez.

3.2.2. Beiskolázási hagyományaink 

Az iskola minden tanév őszén nyílt hetet szervez végzős általános iskolások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskola iránt érdeklődő általános iskolások, szüleik, szaktanáraik „működés közben” ismerhetik meg az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről.



Az iskola minden évben részt vesz országos, fővárosi és kerületi iskolabörzéken. Ezekre a programokra az iskola tanárai és diákjai egyaránt felkészülnek, kiállítással, szórólapokkal, az iskolát jellemző működő berendezésekkel segítik a népszerűsítést.



Az intézmény általános iskoláknak szóló színes tájékoztató kiadványát minden évben aktualizálva megküldi a várható beiskolázási területünkön működő általános iskoláknak. 20


3.2.3. A közösségfejlesztés egyéb hagyományos színterei, rendezvényei Gólyatábor A tanév nyitányaként augusztus végén szervezzük. Célja, hogy a leendő kilencedikesek megismerkedjenek egymással, osztályfőnökeikkel, új iskolájuk szellemiségével, az iskola rendjét meghatározó előírásokkal és szabályokkal, az iskolai diákönkormányzattal. A diákok az ismerkedésen túlmenően személyiségfejlesztő, kommunikációs és kapcsolatteremtő tréningeken is részt vesznek. A tábor munkájában fontos szerep jut a felsős diákoknak, akik segítik a tanárokat és a gólyákat. A gólyatábor nem csak az új bolyaisok befogadásának, beilleszkedésének első lépcsője, de fontos esemény az iskolai diákönkormányzat életében is. A gólyatábor finanszírozásában a szülők önkéntes vállalása is szerepet játszik. IDB tábor A nyári tábor a programban az új tanévre történő felkészülés első állomása az iskolai diákönkormányzat számára. A tábor célja az éves programterv elkészítése, valamint a diákönkormányzat vezetőségének megválasztása, ill. megerősítése. A vízparton eltöltött 2 nap szabadidős programokkal összekötve a csapatépítést is szolgálja. A táborban kommunikációs és személyiségfejlesztő tréningen vesznek részt a diákönkormányzat tagjai. A tábor résztvevői felkészülnek az ezt követő Gólyatábor leendő kilencedikeseinek a fogadására, a gólyák foglalkozásainak a megtartására. Gólyabál Az kilencedikesek sajátos felavatásának színtere az október-november folyamán megrendezésre kerülő bál. A kilencedikesek – akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez – egy kicsit már bátrabban vesznek részt a rendezvényen. A bál elsősorban kötetlen szórakozási, kapcsolatteremtési lehetőséget nyújt. Szalagavató bál Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye december elején. Rendszeresen külső helyszínen zajlik, ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, és bállal folytatódik. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. A rendezvény a szervező évfolyamtól komoly együttműködést és összehangolt tevékenységet igényel. Bolyai nap Az iskola egyik legrégebbi hagyománya, amelyet minden évben az intézmény névadójának születésnapjához kötődően december utolsó tanítási napján rendezünk meg. A programot az Iskolai Diák Bizottság, állítja össze és szervezi meg. Egyfajta fordított napként osztályok illetve csoportok mérik össze erejüket, tehetségüket kulturális- és sportvetélkedők keretében. Az iskola tehetséges tanulói itt mutatkozhatnak be vers- és prózamondás, ének-zene és egyéb műfajokban. A program hangvétele vidám és szórakoztató, beleillik az ünnepvárás hangulatába. Egészségnap Az iskola szakértőkkel karöltve minden tanévben kiállítással, előadásokkal, kiscsoportos foglalkozásokkal egybekötött rendezvénysorozatot szervez az intézmény területén vagy a természetben, túra keretében. A tanítás nélküli munkanapon megrendezett Egészségnap témái között szerepel az egészséges életmód, a káros szenvedélyek leküzdése, táplálkozási tanácsadás és egyéb hasznos egészségügyi tudnivalók. A tanulók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak a különböző helyszínek közül.

21


Farsang Az Iskolai Diák Bizottság hagyományos február végi vidám, szórakoztató elsősorban zenés – táncos rendezvénye, amely lehetőséget teremthet például az iskola zenével foglalkozó diákjainak is a bemutatkozásra. Ballagás Az érettségiző évfolyam hagyományos ünnepi rendezvénye. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói is. Az esemény ünnepélyes osztályfőnöki órával kezdődik, majd a ballagók végigjárják a feldíszített iskola épületét és a tantermeket, végül diáktársaktól és tanáraik ünnepség keretében búcsúznak el.

22


4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 4.1. A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad, aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. 4.2. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: 

Nélkülözhetetlen a diákok pszichoszociális és biológiai környezetének pontos ismerete.



Igen fontos feladat az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Ehhez pozitív érzelmi kapcsolatot kell teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítménybeli sikereket is.



Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód. Jól felhasználhatók a drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók.

23


     

     

Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, s eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Felzárkóztató, pótló foglalkoztatások szervezésével szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. Speciális osztályfőnöki órákon személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket. Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. A Gólyatáborban – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a leendő 9. évfolyamosok megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas a tábor ideje arra is, hogy az ott lévő tanárok (trénerek) és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kultúráltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. A 9. évfolyamon, az év elején tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét, s feltérképezzük, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat. A 9. és a 10. évfolyamon, a bukott tanulók számára korrepetálásokat tartunk a felzárkózásuk érdekében. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a kerületi nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - iskola-pszichológus segítségét kérjük. Igénybe vesszük az Angyalföldi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szolgáltatásait. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani a beilleszkedésben. A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában.

24


5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 5.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés Az alcímben jelzett feladatok megvalósítása a lehetőségek, az alkalmak, a technikák és az eszközök széles tárházát ölelik fel. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést. Az iskolai képességfejlesztést segítik elő a szakmai, matematikai és fizikai ismeretek az évfolyam fakultáció keretében történő közvetítése. Az évfolyam egészét érintő fakultációt a hét meghatározott napján az órarend nem kötelező sávjában rögzített módon a teljes évfolyam számára rendezzük meg. A tanulók csoportbeosztását az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök készíti el. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különböző pályázatok kiírása. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi, tanműhelyi és mérőlaboratóriumi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot. 5.2. A tanórán kívüli tevékenységek szerepe a képességfejlesztésben, a tehetséggondozásban Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. Nem titkolt cél a tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése. „Bolyai” Iskolai Alapítvány A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítvány különleges szerepű. Az alapítvány célja és feladata kezdetektől fogva az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítvány forrásai felhasználhatók többek között a nyelvtanulás ösztönzésére, ill. a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Az alapítvány tanulmányi ösztöndíj formájában támogatja a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulókat. Szakkörök A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosítja.

25


Iskolai stúdió Jellegzetes szakköri terület az iskolai stúdió, az iskolarádió és az iskolai TV-lánc működtetése. A kedvenc időtöltésüknek /is/ hódoló stúdió tagok szaktanár irányításával audio- és videotechnikai berendezések segítségével biztosítják az iskola óraközi szüneteinek műsoros kitöltését, segítenek az iskolai ünnepélyek és a nagyobb lélegzetű iskolai események technikai lebonyolításában. Biztosítják az iskola valamennyi tantermének iskolarádióval és zárt láncú TVhálózaton át képi információval történő ellátását. Szakmai tudásukat felhasználják a következő stúdiós generáció kiképzésében. Dióda iskolaújság A lap az iskola rendszeresen megjelenő színes informatív kiadványa. Szerkesztői szaktanár irányításával írják, gyűjtik az anyagot, és önmaguk állítják elő az újságot. Rendszeresen beszámolnak benne az aktualitásokról, diákszemmel karikírozzák az iskolai élet örömeit és fonákságait. A kiadványban kapnak helyet az elismert és rejtett tehetségek írásai is. Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül budapesti, ill. országos tanulmányi versenyeken /OKTV informatika, matematika és fizika, OSZTV, Arany Dániel matematika, Mikola István fizika, Nemes Tihamér informatika, Godiusz matematika, Simonyi Károly elektrotechnika, stb./ is részt veszünk Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások részben a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak, de programba iktatott múzeumi napot is szervezünk. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtára gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal (CD, CD-ROM, videó, DVD) a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. A mindenkori 9. évfolyam osztályai szervezett könyvtári órákon tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról. Osztálykirándulások Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. A 9-11. évfolyam osztályai az írásbeli érettségi hetében, a végzősök ősszel kirándulnak. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat / túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb. / összeállítani. A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes hozzájárulásával lehetséges. Szabadidősport

26


Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, kosárlabdázás, teniszezés, asztali teniszezés és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg. A versenyszerűen sportolók az iskolai labdarúgó és kosárlabda szakosztályokban is bizonyíthatják tehetségüket. Utóbbi sportágakban évente évfolyam- és iskolai bajnokságokat is rendezünk. Évente iskolai sportnapot is szervezünk. 5.3. Közismereti és szakmai versenyek Minden tanévben előzetes ütemezés szerint országos, fővárosi és iskolai versenyeken veszünk részt. A minden évben visszatérő legfontosabb versenyek a következők: 

Arany Dániel matematika verseny: a kilenc-tizedik évfolyam számára központilag rendezik, az országos verseny három fordulóból áll, csak írásbeli fordulókat rendeznek.



Mikola Sándor fizika verseny: a kilenc-tizedik évfolyam számára központilag rendezik, az országos verseny három fordulóból áll, csak írásbeli fordulókat rendeznek.



Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny / OKTV / matematikából, fizikából és idegen nyelvből: a tizenkettedik évfolyam számára központilag rendezik, házi fordulóval indul, országos döntővel zárul, csak írásbeli fordulókat rendeznek, az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben részesülnek.



Gordiusz matematika verseny Országos kétfordulós feleletválasztós verseny, ahol a szakközépiskolásokat és a gimnazistákat külön-külön értékelik.

Szakmai Előkészítő Érettségi Tantárgyak Versenye /SZÉTV/: az érettségi előtt álló végzős évfolyam számára központilag meghirdetett, szakmai előkészítő képzésre épülő verseny. Szakmacsoportonként kerül megrendezésre, és az adott szakmacsoport érettségi követelményében megfogalmazott ismeretanyagra épül. A házi selejtezőn szereplő versenyzőink legjobbjai az iskolában megrendezett elődöntő írásbeli teljesítményük alapján kerülhetnek az országos döntőbe, mely írásbeli és szóbeli versenyrészből áll.  Nemes Tihamér számítástechnikai verseny: országos verseny elsősorban programozási feladatokkal, az egyes fordulókat központi tételek alapján szervezik, a kilenc-tizedik ill. a tizenegy-tizenharmadik évfolyam külön kategóriában indul, az országos döntő helyezettjei felsőfokú kedvezményben részesülnek. 

Simonyi Károly Országos Elektrotechnika Verseny: minden tanév tavaszán a tizedik évfolyam számára Pécs városában szervezik. A versenyen a házi kiválasztás után iskolánk egy háromtagú csapatot és egy egyéni indulót nevez. Jó erőpróba ez az írásbeli és szóbeli megmérettetés a következő évek országos szakmai versenyei előtt.



Nemzetközi Elektrotechnikai Verseny /NEV/: a mára már hagyományosnak mondható versenyt iskolánk indította útjára. Az évente megrendezésre kerülő versenyt a határon túli magyar nyelven oktató meghívott szakképző intézmények 11. évfolyamos tanulói számára szervezzük. A helyszín évente változó: Budapest, Rév-Komárom, Marosvásárhely és Ada. Az egyes intézmények 4-4 fős csapattal, kísérő tanárral vesznek részt a versenyen. A rendező intézmény gondoskodik a résztvevők fogadásáról, ellátásáról és programjáról. A komplex versenyen általános kérdések, elektrotechnikai és elektronikai példák, építésimérési projekt és szövegszerkesztési feladatok szerepelnek. 27


 Iskolai szintű szaktárgyi versenyek: a versenyek megrendezéséről a munkaközösségek döntenek, a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik, a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek. E szerteágazó versenyrendszerben az iskola számára elengedhetetlen feladat a versenyek közötti szelektálás, a versenyzői réteg szélesítése. 5.4. Egyéb versenyek 

Elsősegélynyújtó verseny Az észak-pesti régióban évente megrendezésre kerülő csapatverseny a jogosítvány elsősegély-nyújtási követelményeihez is hasznos előtanulmányokat jelent.



Budapesti Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny A Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság kerületenkénti selejtezővel megrendezett versenye tudatosítja a versenyzőkben a veszély- vagy katasztrófahelyzetekben betartandó magatartási szabályokat és tennivalókat



Városismereti-környezetvédelmi verseny A verseny 3-5 fős csapatok részére az FPPTI vagy Magyar Vöröskereszt szervezésében zajlik. A „nem szigorúan szakmai” versenyen nyújtott aktív részvétel a környezettudatos magatartás kialakítását is segíti.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük az évente meghírdetésre kerülő további versenyeket is. Igyekszünk felkelteni tanulóink figyelmét, és különböző formában segíteni felkészülésüket az eredményes részvétel

28


6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának többsége – az évente elvégzett felmérések szerint - nem a hátrányos helyzetű, vagy a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki. Túlnyomó többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig. A gyermek egészséges fejlődését biológiai–, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással. 6.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. 6.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai   

Előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják. Segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Hasson az iskola teljes nevelési szellemére.

6.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 6.3.1. Általános gyermekvédelmi feladatok

29


A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető feladata a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében az ifjúságvédelem különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos, az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munka eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Az iskolai pedagógiai program nemcsak a megelőzést célzó, a gyermekvédelmi feladatokat összesítő jelen fejezete tartalmaz prevenciós elemeket, hanem az a program egészét áthatja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezni kell azt az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál.  Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. 6.3.2. Pedagógiai tevékenységek 

Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak.



Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a könyvtárossal, a szabadidő szervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel).



Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése.



Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése, segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (iskolapszichológus, mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).



Prevenció: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző mun30


ka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. Az iskolai könyvtárban korszerű könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, videó és DVD filmek segítik a tájékozódást, felvilágosítást. 6.3.3. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolapszichológussal, a fejlesztő pedagógussal, az iskolai drogkoordinátorral, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral, a szabadidő szervezővel, a kollégiumi nevelő tanárokkal. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. A szociális keretet különítünk el a rászorulók támogatására (tankönyvtámogatás ill. kirándulástámogatás). Szükség esetén kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani a rossz anyagi vagy rossz lakáshelyzetben lévő családok gyerekeinek. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. 6.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat  az ifjúságvédelmi felelős személyéről,  az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségekről,  az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről,  az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon). Tájékoztatja a szülőket  az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el),  az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. Tájékoztatja a pedagógusokat  a szakirodalomról,  a pályázati lehetőségekről,  a továbbképzési lehetőségekről,  az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről.

31


7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése. 7.1. A tanulókat megismerő (feltérképező) tevékenység 

A Gólyatábor – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy az ott lévő tanárok (trénerek) és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásukról.



A 9. évfolyamon, az év elején, tantárgyi felmérésekkel megvizsgáljuk a tanulók felkészültségét annak érdekében, hogy milyen szintű felzárkóztató foglalkozásokkal tudjuk segíteni az arra rászorulókat.

7.2. A tanulókat segítő tevékenységek 

Az iskola ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatás szervezhető a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozások keretében.



A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások és a tanulószoba jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését.



A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelős más szakemberek igénybevételével is, munkájánál jelzett módon (ld. 6. pont!).



Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.



A pályatévesztett és a tanulmányi nehézség miatt iskola-változtató szándékú tanulókat segítjük a befogadó intézmény megtalálásában. Az eltanácsolás lehetőségével csak végső esetben élünk.

7.3. A felzárkóztatási program értékelése 

A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályértékelő értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.

32


8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. 8.1. Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat 8.2. Hátránykompenzáció 

Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás).



Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése).





Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.



Drog és bűnmegelőzési programok szervezése.



Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon.



Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása.



Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére.



A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma).



Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

33


9. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 9.1. Az írásbeli számonkérés formái             

Év eleji tudásszintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből. Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, elektrotechnika, elektronika, informatika tantárgyakból. A villamos mérést megelőző ún. „beugró” dolgozat, amellyel a napi elméleti tananyagból történt felkészülést lehet ellenőrizni. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, számítógépes feleltető program alkalmazása elsősorban informatikából és idegen nyelvből. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok (magyar irodalomból és idegen nyelvből), feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk.

9.2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat úgy igyekszünk kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Ha a dolgozatot a tanár két héten túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kéri-e az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait az osztályozónapló erre a célra megkülönböztetett rovatába írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.

34


10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 10.1. Az otthoni felkészülés szerepe        

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

10.2. Az otthoni felkészülés formái       

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 10.3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése   

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. 35


  

Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

10.4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése  

 

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

10.5. Az otthoni felkészülés koordinációja 

   



A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

36


11. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szülők és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján élő munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi előírások, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréből adódó problémák. A tehetséges és különleges képességű tanulók menedzselése ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzdők, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttműködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kultúrált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjában. 11.1. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái   

Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. Szülői szervezet: szülői munkaközösség - munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. Diák szervezetek: osztály diákbizottságok (ODB-k), iskolai diákbizottság (IDB).

11.2. Az iskola és a szülők közötti együttműködés legfontosabb területei     

kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere (osztályfőnök – szaktanár - szülő), oktatási-nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése, fegyelmik egyeztetése, igazgatói pályázatok véleményezése.

11.3. Együttműködési keretek a szülők és az iskola között      

szülői munkaközösség, szülői értekezletek (félévente legalább egy alkalommal), össztanári fogadóórák (félévente egy alkalommal), a tanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (heti egy alkalom), osztálykirándulások, osztályprogramok, ünnepségek, versenyek.

11.4. Együttműködési keretek az iskola és a kollégium között  

az osztályfőnökök és a tanulók nevelőtanárai közötti kapcsolat, a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése (negyedévente legalább egy alkalommal).

11.5. Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között 

kollégiumi szülői értekezletek, 37




rendszeres kapcsolattartás a nevelőtanár és a szülői ház között.

A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a minőségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakemberképzés együttesen motiválja. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégium pedagógiai programjában található.

38


12. Az iskola egészségnevelési programja 12.1. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései Iskolánk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését és az önismeretet. Mindez elősegíti a prevenciós munkát. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A pedagógusok pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. A diákoknak módjuk van az egészségügyi szolgáltatások feltérképezésére, így életük folyamán tudatos lehetőségük lesz a kockázati tényezők függvényében szelektálni, megismerkedni a tüdőszűrés és a rákszűrés mechanizmusával, s azok prevenciós hatásaival is. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődés biztosítását a tanulók számára. Ezen felül célként fogalmaztuk meg „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását. Központi kérdés iskolánkban az egészséges táplálkozás elterjesztése, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítése, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítása. Hasonló fontosságú a káros szokások kialakulásának megelőzése. 12.2. Az egészségfejlesztés főbb területei Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok:  a dohányzás visszaszorítása („füstmentes iskola”),  az alkohol- és a drogprevenció,  az egészséges táplálkozás,  az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,  a mentális betegségek megelőzése,  az AIDS prevenció. Az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. 12.3. Az egészségfejlesztés fő célcsoportjai és színterei Intézményünkben az egészségfejlesztés alapvető célcsoportja a tanulók közössége. Ezt a munkát segítik a tanárok az iskola egyéb dolgozóinak bevonásával. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fiatalok szocializációjában az iskola is kulcsszerepet játszik, de a tanulók szüleinek közreműködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, előadások szervezésével, konzultációk biztosításával kívánjuk céljainkat elérni. 12.3.1. Iskolaorvos, védőnő – mérések, diagnosztika Gyakorlati célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. A vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás). Külön hangsúlyt fekte39


tünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Szükség esetén – az iskolaorvos javaslatára – a tanulóknak lehetőségük van gyógytestnevelésen való részvételre és szükség esetén szakorvoshoz történő átirányításra (szemészet, ortopédia, kardiológia). 12.3.2. Egészségügyi szűrővizsgálatok Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. Évenkénti fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) és logopédiai szűrést is nyújtunk a tanulók számára. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőségünk van a diszlexiás és diszgráfiás tanulóink kiszűrésére, és hatványozottabb segítség nyújtására. A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, szakpszichológus, fejlesztőpedagógus) is lehetőségünk nyílik újabb problémás esetek felderítésére, a kialakult helyzet javítására. A tanulási nehézségek szűrése (ifjúságvédelmi felelős) során lehetőség nyílik a koncentrációzavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megsegítésére. 12.3.3. Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kínáljuk. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. A 9. évfolyamon a Nemzeti Köznevelési törvényből adódóan a mindennapos testnevelés (2011.évi CXC tv. 27§ /11) mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezünk. A 10-14.évfolyamon a tanulóinknak heti 2-3 kötelező testnevelés órája van. A többi testnevelési óra a sportköri foglalkozások órarendbe állításával biztosítható. Az évfolyamszinten azonos időpontban megtartott órákon a következődélutánonként az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

   

kondicionáló terem használata erőnléti edzésekre, kosárlabda és labdarugó szakosztály foglalkozásainak látogatása, házibajnokságokon való részvétel, osztályok közötti sportversenyek sportköri órákon.

12.3.4. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A diákok kondíciójának mérésére fittségi vizsgálatokat szoktunk tartani. Évente kétszer (tavasszal és ősszel) mérünk, s ehhez a Hungarofit tesztsorát használjuk. A test általános izomerejét, erő állóképességét legpontosabban hét motorikus próba alapján értékelhetjük. Dinamikus erő mérésekor a tanulóknak a bemelegítés után három kísérleti lehetőséget biztosítunk. Csak a legjobb eredményt vesszük nyilvántartásba és az ehhez tartózó pontértéket táblázatból állapítjuk meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontok alapján, szóbeli és írásbeli formájában történik. A mérések fajtái:   

Aerob, vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutás. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal. A kar-, törzs-, és láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése: kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával (5kg). 40


   

Egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával (5kg). A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig.

12.4. Felvilágosítás és szemléletformálás     

    

 

Az iskolánkban tradicionálisan megrendezett Egészségnappal és (vagy) Életmódnappal kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Szintén a szemléletformálásban játszik fontos szerepet a minket körülvevő világ empirikus felfedezése (pl. drogambulancia meglátogatása). A természetjáró túrák, a barlangtúrák és a vízi túrák szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Az évente megrendezésre kerülő Sportnap mozgáslehetőséget nyújt, másrészt aktívan támogatja az egészséges életmódra törekvést. A SOTE kortárssegítő képzés keretén belül kaphatnak diákjaink információkat, tanulmányi kirándulások során ismerhetik meg környezetüket, és táborokon (vízi, kerékpár, sí, gólya) való részvétellel élhetnek konstruktív és tartalmas társas életet kortársaikkal, ahol aktuális témaként felmerül az egészség kérdésköre is. A különböző szakkörök tartalmas és egészséges kikapcsolódást nyújtanak a diákoknak. Versenyeken való részvétel (fővárosi és kerületi sportversenyek, elsősegélynyújtó verseny, polgárvédelmi verseny). Véradás diákok és tanárok részvételével Időszakos kiállítások rendezése (ÁNTSZ segédanyagainak felhasználásával) – mind olyan programok, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott, minden szempontból egészséges tanulók nevelésében. Kiemelten biológia, testnevelés, kémia, földünk és környezete, osztályfőnöki, gyakorlati és idegen nyelvórán folyik az egészséges életmódra nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek, szertárak, könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, sportpályák (udvari kosár- és futballpálya), iskolai büfé, ebédlő biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Női tanári kondicionáló tornával, férfi tanári futballal és salátabár rendezésével követendő példát kívánunk nyújtani tanítványaink számára.

41


13. Az iskola környezetnevelési programja 13.1. A környezeti nevelési program célkitűzései A környezetnevelés fő céljaiként megfogalmazhatók az alábbiak:     

A tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Érzékenység kialakítása a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására. Személyes felelősség vállalás a környezetkímélő magatartásban. Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése. Természeti értékeink megőrzése, tisztelete, természet és társadalom harmóniájára törekvés.

13.2. A környezetvédelem főbb területei A környezetvédelem főbb területei között tartjuk számon a vízvédelmet. (vízfogyasztás, gazdaságos vízfelhasználás), a levegővédelmet (szmog, dohányzás) és a talajvédelmet. (növények telepítése). Napjainkban a hulladékkezelés és újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés olyan területei programunknak, amelyek ismerete elengedhetetlen értékeket képvisel. A zajkárosodás megakadályozása, a gazdaságos energiafelhasználás megoldása, a környezetbarát gyakorlatok reflexszerű használata szintén elengedhetetlen a szemléletmód kialakításában. Környezetvédelmi feladataink konkrétabb gyakorlati területének számít az iskolaudvar fásítása, madáretetők telepítése, a tömegközlekedés, a kerékpár használata és a szárazelem begyűjtése. 13.3. A környezetei nevelés fő célcsoportjai és színterei Iskoláról lévén szó elsődleges célcsoportunk a tanulók közössége. Ugyanakkor a tanárok és az iskola dolgozói, valamint a szülők bevonása teszi teljessé tevékenységünket, hiszen minél komplexebb, sokrétűbb és kiterjedtebb a célcsoport, annál nagyobb az eredmény. Kiemelten a biológia, a testnevelés, a kémia, a földünk és környezete, az osztályfőnöki, a szakmai elméleti és gyakorlati,valamint az idegen nyelvórákon folyik környezeti nevelés. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha a többi foglalkozáson, valamint a szabadidős tevékenységek során is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására. Az iskolai könyvtárban a témákhoz illeszkedő, korszerű ismereteket nyújtó anyagokat biztosítunk. 13.4. Felvilágosítás és szemléletformálás A felvilágosítás és a szemléletformálás bevált módszereivel kívánunk élni a környezeti nevelési program keretén belül is. Lehetőségeink az alábbiak:   

A Föld napja (április 22.) rendezvény. Igen komplex lehetőségekkel szolgál az Egészségnap is más „Jeles napokkal” a környezet- és természetvédelemben (Víz világnapja, Biodiverzitás világnapja). A környezet megismerését, értékeinek megtapasztalását, s így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, a barlang túrák, a vízi túrák, a tanulmányi kirándulások, Magyarország nemzeti parkjainak megismerése. 42


 

A csoportos látogatások (Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi Víztároló, Újpesti víztisztító) tovább szélesítik tanulóink környezetvédelmi látókörét. Az iskolában megrendezésre kerülő állatbörzén (házi kedvenceink) a tanulók fizikális kontaktusba kerülhetnek különböző állatokkal, megismerhetik szokásaikat, megtanulhatják tisztelni a többi élőlényt, és megérthetik, hogy felelőséggel tartozunk a „kisebbért”.

A környezeti nevelés a ma embere számára már nem divatos passzió, hanem az élet diktálta szükségszerűség. Az egészség és a környezeti nevelés szoros kapcsolatban áll egymással.

43


14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola pedagógiai programjának megvalósítása folyamatos fejlesztő munkával lehetséges. A program végrehajtásához modern eszközök is szükségesek. Az oktatást segítő eszközrendszer kialakításában és folyamatos fejlesztésében meghatározó szerepet játszanak a közismereti területen és az elektrotechnika-elektronika, valamint az informatika szakmacsoportban kiírt pályázatok. - Az iskola európai szintű eszközrendszerének beszerzése és működtetése csak állandó pályázati figyeléssel és sikeres pályázatok megvalósításával lehetséges. A nevelési-oktatási intézmények működését szabályzó előírások szerint az iskolának az Alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez kötelező minimális eszköz- és felszerelésjegyzékkel kell rendelkeznie. Az iskolának taneszközre van szüksége minden olyan tananyag feldolgozásához, amely szemléltetés, ill. tanulói tevékenység nélkül nem megvalósítható. A tanórán kívüli tevékenységek megvalósításában fontos szerepet töltenek be a következő eszközök: iskolai audio-, videó- és számítógépes (internetes) hálózat, iskolai stúdió, iskolarádió, iskola újság, kiadványszerkesztő program, hordozható számítógépek, projektorok, digitális kamera, digitális fényképezőgép.

44


III. HELYI TANTERV 1. Óratervek A Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások:         

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletnek a 202/2007. (VII. 31.) Kor. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, s annak módosításai. A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény és annak módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (elektrotechnikaelektronika és informatika szakmacsoport) A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Fővárosi Közgyűléstől kapott megbízás alapján készített egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervei. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról

A Helyi tanterv óratervei 2008. szeptemberétől felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Az óratervek külön-külön tartalmazzák a két szakmacsoport, ill. a nyelvi előkészítő osztályokra vonatkozó előírásokat. Az iskola Helyi tanterve külön kötetben található. A tantárgyi tanterveinknél figyelembe vettük a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott alábbi kulcskompetenciák fejlesztését:        

anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Az intézmény Helyi tantervében a kulcskompetenciák az egyes tantárgyak tanterveiben a Célok és feladatok fejezetben kerültek kifejtésre. A Helyi tanterv összeállításánál figyelmet fordítunk az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek gyakorlati alkalmazására.

45


A Helyi tantervünk szerint a tanulók egy idegen nyelvet (angol, ill. német) tanulnak az érettségi vizsgáig. A német nyelvet tanulók számára az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével biztosítjuk.

46


Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9-12. évfolyam Tantárgyak

Heti óraszámok évfolyamonként

Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika (9. évf.: 1 óra **) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmacsoportos alapozó oktatás  Elektrotechnika  Műszaki alapgyakorlatok***  Elektronikai áramkörök  Villamos műszerek és mérések***  Elektronikai gyakorlatok*** A tanuló tényleges heti óraszáma

9. évf. 4 2

3 4 1 1 5 2 2

10. évf. 11. évf. 4 4 2 2 0,5 4 3 1 1 1 2 (+1*) 2

12. évf. 4 2 2

4 3 1

4 3

1 2 2

1 2

2

2

4 2 4 31

4 2 4 30

3 2 2

2

2 4

2 4

31

31,5

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy, 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronika alapismeretek

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

4

4

4

4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

34

34

*

A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

**

47


Nyelvi előkészítő - elektrotechnika – elektronika szakmacsoport 9-13. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem KépességfejMatematika, fizika lesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmacsoportos alapozó oktatás  Elektrotechnika  Műszaki alapgyakorlatok***  Elektronikai áramkörök  Villamos műszerek és mérések***  Elektronikai gyakorlatok*** A tanulói tényleges heti óraszáma

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

1 2 3 2 2 4 2

12 1 1 5

4

30

3 3 1 1 1 2(+1*) 2 2

4 2

4 2

4 2 2

0,5 4 3

4 3

4 3

1 2 2

1 2

2

2

4 2 4 30

4 2 4 30

1 1 2 2 0 3

2 2

2

2 4

2 4

31

30,5

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek

A tanulói kötelező heti óraszáma 27,5 27,5 30 30 30 A tanuló nem kötelező heti óraszáma 4 4 4 4 4 A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 31,5 31,5 31,5 34 34 * A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra. ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. A Tanulásmódszertan és önismeret tantárgynál a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, ill. minősíteni.

48


Informatika szakmacsoport 9-12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika (9. évf.: 1 óra **) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmai alapozó oktatás  Műszaki informatika**  Műszaki alapismeretek  Elektronikai alapismeretek  Hardver alapismeretek  Szakmai alapgyakorlatok*** A tanuló tényleges heti óraszáma

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 4 2 2 2 2 2 0,5 3 4 4 4 4 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 5 2 (+1*) 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2

2

4 31,5

2

2

2 2 4 30

2 2 4 30

2

4 31

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek

A tanuló kötelező heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

4

4

4

4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

34

34

* A tanuló tényleges óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

49


Nyelvi előkészítő - Informatika szakmacsoport 9-13. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem KépességfejMatematika, fizika lesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmai alapozó oktatás  Műszaki informatika**  Műszaki alapismeretek  Elektronikai alapismeretek  Hardver alapismeretek  Szakmai alapgyakorlatok*** A tanulói tényleges heti óraszáma

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

1 2 3 2 2

12 1 1 5

4 2

4 2

4 2

4 2 2

0,5 3 3 1

4 3

4 3

4 3

1 1 2(+1*) 2

1 2 2

1 2

2

2

2

2

2 2 4 30

2 2 4 30

1 2(+1*) 2 2

3 4

2 2

2

30

4 30,5

2

2

4 30

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek

A tanulói kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

27,5 4 31,5

27,5 4 31,5

30 4 31,5

30 4 34

30 4 34

* A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból. A Tanulásmódszertan és önismeret tantárgynál a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, ill. minősíteni.

50


Elektronikai technikus OKJ száma: 54 523 01 0000 00 00 14. évfolyam Tantárgy

óraszám

Elmélet Anyagismeret és technológia Automatika Elektronika Testnevelés Osztályfőnöki Gyakorlat Mechatronikai gyakorlat *** Elektronikai áramkörök és eszközök programozása +++ Számítógépes tervezés és szimuláció +++ Méréstechnika és vizsgálati technológiák+++ Ipari elektronikai gyakorlatok*** Villamos gépek és áramkörök gyakorlatok*** össz. óraszám

2 3 2 2 1 8 2 2 2 6 2 32

***: szakmai gyakorlat 3-as csoportbontásban. +++: elméletigényes szakmai gyakorlat 3-as csoportbontásban.

Az óraterv a Szociális és munkaügyi miniszter által 13462–34/2007.VIII.8. sz. alatt jóváhagyott központi program alapján készült.

51


2. Tantárgyi tantervek Az iskola HELYI TANTERVE kötelező és nem kötelező órakeretre készült. A HELYI TANTERV külön kötetben található. 2.1. Kötelező órakeretben oktatott tantárgyak Közismereti képzés: Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó oktatás: Elektrotechnika Műszaki alapgyakorlatok Elektronikai áramkörök Villamos műszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok Informatika szakmacsoportos alapozó oktatás: Informatika Műszaki alapismeretek Elektronikai alapismeretek Hardver alapismeretek Hálózati alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok 2.2. A nem kötelező óraszámok terhére tanított tantárgyak: Matematika Fizika Rajz és vizuális kultúra Idegen nyelv Informatika 2.3. A Helyi tantervünk sajátosságai Helyi tantervünk szerkezetét és tartalmát alapvetően meghatározzák a Nemzeti alaptanterv ajánlásai, a szakközépiskolai kerettantervek előírásai, a kétszintű érettségi vizsga követelményei, az Országos Képzési Jegyzék szakmai és vizsgakövetelményei, központi programjai, valamint a fenntartó elvárásai.

52


A Helyi tantervünk felkészít a középszintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból, továbbá fizikából, informatikából, testnevelésből és szakmai alapismeretekből mindkét szakmacsoportban. Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést Helyi tantervünk alapján a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül fizikából, informatikából és mindkét szakmacsoportban szakmai alapismeretekből kínálunk. Az óraszámarányok kialakításánál meghatározó szempontként vettük figyelembe, hogy a szakmai előkészítő képzés egy éves időbeszámítást tegyen lehetővé a szakmai képzésnél. A szakmai előkészítő képzés elméleti és gyakorlati óraszámait és tartalmi kialakítását alapvetően befolyásolták az ÉPTISZK küldő és befogadó iskolái közötti egyeztetések, valamint a fővárosi szintű egységesítési törekvések. A közismereti képzés szerkezete és tartalma mindkét szakmacsoportban azonos. A szakmacsoportonkénti előkészítő képzés rendelkezésre álló óraszámai azonosak, de elmélet-gyakorlat arányuk és tartalmuk eltérő. Az idegen nyelvi képzés kialakításánál a normál tantervű osztályoknál középfokú „C” típusú nyelvvizsga letételével megvalósítható a helyi tantervi követelmények megvalósítása. Előrehozott érettségi vizsga letétele esetén a tanuló nem köteles a továbbiakban idegen nyelvi tanórákon részt venni. A nyelvi előkészítő osztályoknál alapvető cél 12. év végéig a középszintű idegen nyelvi érettségi vizsga letétele. A 13. évben természetesen továbbra is részt vesznek a tanórákon, hiszen ekkor történik az emelt szintű érettségire történő felkészítés, mely deklarált célja a nyelvi előkészítésnek. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga letétele nem kötelező. 2.4. Nyelvi előkészítő osztály 2004 szeptemberétől iskolánkban a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indítottunk, ahol tanórai foglalkozások keretében heti 12 órában intenzív idegen nyelvi felkészítést, heti 4 órában informatikai képzést kapnak tanulóink. A további időkeretben képességfejlesztés és felzárkóztatás történik. Az informatikai képzés tananyaga úgy készült, hogy segítségével az ECDL modulok nagyobbik része elsajátíthat. A képességfejlesztés és felzárkóztatás a tanulás-módszertan és önismeret, az egészség- és környezetvédelem, a kommunikáció- és médiaismeret, az anyanyelv és helyesírás, valamint a matematika és a fizika témaköreiben a képességek fejlesztését szolgálja. A nyelvi előkészítő osztályba felvett tanulóink számára a hagyományos szakközépiskolai képzés az előkészítő év utáni 10-13. évfolyamokon történik. A magyar gazdaság idegen nyelvet jól beszélő elektronikai és informatikai szakembereket hosszú távon igényel. E feladatok teljesítését jól szolgálja az idegen nyelvi előkészítő osztály indítása.

53


3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás szempontjainál az iskola adottságai és az egyes munkaközösségek javaslatai döntöttek. A konkrét taneszközök megnevezései megtalálhatók az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Az egyes tantárgyakhoz előírt taneszközök használata a fenntartó számára nem jelent többlet költséget.

4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 10-13.) évfolyamnál a tanuló tárgyi tudására a Helyi tanterv tantárgyi követelményeiben meghatározott tárgyi tudás, teljesítőképesség és kompetencia feltételei vonatkoznak. A feltételek meghatározásában figyelembe kell venni a Nevelési tervben lefektetetteket, ill. a Helyi tanterv tantárgyi követelményeit. Az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoport központi programjai 1/13. évfolyamainak tantárgyi követelményeit intézményünk Helyi tanterve 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál 10-13.) évfolyamának előírásai teljesítik. Az egy teljes tanévnyi szakmai beszámítás feltételei teljesülnek. A központi programok szerinti 2/14. évfolyamba lépés alapfeltétele az iskola Helyi tanterve 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál 10-13.) évfolyama tantárgyi követelményeinek teljesítése és a szakmai előkészítő tantárgyból érettségi vizsga letétele. A speciális szakmai képzés a 2/14. évfolyamon az Elektronikai technikus szakmában iskolánkban, más szakképzések esetében az ÉPTISZK befogadó intézményében történik. Iskolánk tanulóinak felsőfokú továbbtanulása közvetlenül az érettségi után vagy a szakmai képesítés megszerzése után is biztosított.

54


5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 5.1. Értékelés, ellenőrzés és motiváció A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. 5.1.1. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők       

A munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre.

5.1.2. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi az adott tantárgyból a heti óraszám. Év

55


végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket ill. a kötelezően előírt "nagy" dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. 5.1.3. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál 100-85% 84-70% 69-45% 44-30% 29-0%

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

Megjegyzés: Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni. Tesztfeladatoknál, szódolgozatoknál, földrajzból a topográfiai dolgozatok esetében az értékelés lehet szigorúbb. A „témazáró” dolgozatok esetében a fenti osztályozási útmutatót kötelezőnek tekintjük. 5.1.4. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél 

5 /jeles/:



4 /jó/:



3 /közepes/:



2 /elégséges/:



1 /elégtelen/:

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni. 5.1.5. A magatartás- és szorgalom értékelése A magatartás- és szorgalom osztályzatok félévi és év végi megállapításánál a többi tantárgyétól eltérő szisztémát alkalmazunk. A legjobb magatartású, ill. legszorgalmasabb tanulóink 5 /példás/, a legrosszabbak 2 /rossz/, a leggyengébb szorgalmúak 2 /hanyag/ minősítést kapnak. A magatartás- és szorgalomjegyek megállapítása a félév ill. a tanév lezárása előtt két héttel az osztály diákbizottság és az osztályfőnök közös javaslatával kezdődik. Az osztályban tanító szaktanároknak a javaslatok megismerése után lehetőségük van legkésőbb a félévet ill. a tanévet lezáró értékelő értekezleten a javasolt osztályzat módosítására. Véleménykülönbség esetén, az értekezleten az osztályban tanító szaktanárok egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az egységes értékelés érdekében az osztályfőnöki munkaközösség belső szabályozást készített, mely a Házirendben található.

56


5.1.6. Az ellenőrzésben, az értékelésben, a jutalmazásban megnyilvánuló hagyományaink 

Minden tanév őszén a kilencedik évfolyam osztályfőnökei bemutatják osztályaik tanulóit az iskola vezetőinek és az osztályban tanító szaktanároknak. Az osztályfőnökök ekkorra a felvételik, a Gólyatábor és az eltelt néhány hetes tanítási tapasztalatok alapján tájékoztatnak a legifjabb bolyaisok beilleszkedéséről, s a szaktanárokkal közösen meghatározzák a pedagógiai teendőket.



A munkatervben rögzített hagyományos ellenőrzési esemény a kilencedik és a tizenegyedik évfolyam osztályainak komplex látogatása. Az osztályonként több hétig tartó program során az iskolavezetés intenzíven tájékozódik az osztályok felkészültségéről, a diákok iskoláról alkotott véleményéről, terveiről. A látogatás végén az osztályban tanító szaktanárok értékelik a tapasztalatokat. A tanulságok feldolgozásában az egyes osztályok diákbizottságai is részt vesznek.



Bolyai díj Minden tanév végén a 12. (nyelvi előkészítő osztálynál 13.) évfolyam tanulói közül egy (kivételes esetben kettő-három) tanuló részesülhet a díjban. A díj: Bolyai Emlékgyűrű és emléklap. Azok a diákok kapják, akik 4, illetve 5 éven keresztül folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, tanulmányi munkában és közösségi tevékenységben egyaránt. A díjat a tanév végén az Iskolai Diákbizottsággal egyeztetve a tantestület ígéri oda.



Bolyai emlékérem Azok a diákok kapják, akik 4, ill. 5 éven keresztül folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtanak tanulmányi munkában és közösségi tevékenységben egyaránt. A díjat a ballagáson az Iskolai diákbizottsággal egyeztetve a tantestület ítéli oda.



Bolyai legkiválóbb osztálya díj Egész tanévet átfogó, három fordulóból álló osztályok közötti verseny, mely több terület összevetésével (tanulmányi munka, neveltségi szint, közösségi munka) keresi és jutalmazza az intézmény legkiválóbb osztályát. A verseny adott tanévi szabályait a tanév elején a nevelőtestület és az Iskolai Diákbizottság közösen határozza meg.



Bolya legjobb tanára díj Az Iskolai diákbizottság által meghirdetett játékos verseny, mely egy tanévre vonatkozik. Célja a diákok megítélése szerinti leglelkesebb, legkreatívabb, legnépszerűbb tanár megválasztása különböző szempontok alapján. A szempontokat az iskolai diákbizottság az adott tanév elején írja ki.

5.2. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Nevelőtestületünk munkájára a tudatos tervezés és az együttműködés jellemző. Az iskola éves munkatervéhez igazodva minden munkaközösség saját munkatervet készít. A munkaterveket a nevelőtestület fogadja el, a teljesítés ellenőrzése és a határidők betartatása az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató és az igazgatóhelyettes évente átlagosan 50-50 tanórát látogatnak meg. Ezen óralátogatások többsége a kilencedik és a tizenegyedik évfolyam értékelő látogatásához kapcsolódik, de rendszeres az iskolánkba újonnan belépő tanárkollégák óráinak látogatása is. Az óra57


látogatásokat minden esetben óramegbeszélés követi, ahol közösen értékeljük a tanár és a diákok munkáját. A tanárok munkájának értékelése így közvetlen. Az osztálylátogatás tapasztalatait a 2-3 hetes látogatás végén az osztályban tanító tanárok részvételével közösen értékeli az iskola vezetősége, a tapasztalatokat az osztályfőnök ismerteti az osztállyal. Az osztálynaplók átfogó ellenőrzését az igazgató tanévenként két alkalommal, a félévi és az év végi értékelő értekezletek előtt végzi, az igazgatóhelyettes szúrópróbaszerűen ellenőrzik a naplóvezetést. A félévi és az év végi záró értekezleten az igazgató átfogóan értékeli a tanulók teljesítményét és a nevelőtestület munkáját. A tanévzáró értekezleten a munkaközösségek vezetői előre megadott szempontok és munkatervük alapján szintén értékelik éves munkájukat.

58


6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 9-13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol és német), fizika, elektronika alapjai, informatika, testnevelés. Tanulóink a 10. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 11.) tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 13.) tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:          

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Fizika Elektronikai alapismeretek Informatikai alapismeretek Informatika Testnevelés

A továbbiakban a program a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, elektronikai alapismeretek, informatikai alapismeretek, informatika, testnevelés) középszintű érettségi ajánlott témaköreit foglalja össze.

59


6.1. Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével.  

Ember és nyelv A kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció

  

A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés

Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban - Szókincs és frazeológia





A szöveg - A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai

Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat

IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 1. Szerzők, művek        

Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra

2. Értelmezési szintek, megközelítések   

Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet

60


6.2. Történelem – középszintű érettségi témakörök A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök      

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök            

Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

61


6.3. Matematika - középszintű érettségi témakörök A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök 

Halmazok - Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok

 Matematikai logika - Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

   

Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Oszthatóság - Számrendszerek

   

Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések - Nevezetes azonosságok



Arányosság - Százalékszámítás



Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek - Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek - Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenlete - Négyzetgyökös egyenletek



Nem algebrai egyenletek - Abszolútértékes egyenletek- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek

 

A függvény Egyváltozós valós függvények - A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése



Sorozatok - Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás



Elemi geometria - Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok



Geometriai transzformációk - Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés



Síkbeli és térbeli alakzatok - Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok

  

Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria - Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola



Kerület, terület

62


 

Felszín, térfogat Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók



A valószínűségszámítás elemei

63


6.4. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök Iskolánk az angol és a német nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll:   

Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag segítségével

A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal 

Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek



Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között



Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás



Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

 

A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)



Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események





Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

64


Javasolt kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin

Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

A vizsgázó a fenti kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban.

65


6.5. Fizika - középszintű érettségi témakörök Az elméleti témához kell kapcsolódnia:  a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek,  a témához kapcsolódó egyszerű számításnak,  a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének. A tételt úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni. Javasolt szóbeli témakörök 

Newton törvényei - Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye - Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő - Newton III. Erőlökés



Pontszerű és merev test egyensúlya - Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek - Tömegközéppont



Mozgásfajták - Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás - Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések - Mechanikai hullámok

     

Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok

 

Kalorimetria Halmazállapot-változások - Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás



A termodinamika II. főtétele - Körfolyamatok - Hőerőgépek



Elektromos mező - Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése - Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön - Kondenzátorok



Egyenáram - Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők - Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye



Időben állandó mágneses mező - Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője - Mágneses erőhatások



Az időben változó mágneses mező - Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája



Elektromágneses hullámok - Az elektromágneses hullám fogalma



A fény mint elektromágneses hullám - Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés - A szem és a látás

66


 

Az anyag szerkezete Az atom szerkezete - A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete



Az atommagban lejátszódó jelenségek - Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió

     

Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

67


6.6. Elektronikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök A szóbeli tételeket az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy elektrotechnikai és elektronikai témaköreire kell építeni. Célszerű 25-30 „A” és „B” tételt összeállítani. „A” tételek: elektrotechnikai témakörök „B” tételek: elektronikai témakörök Javasolt szóbeli témakörök: 

Villamos alapfogalmak - Feszültség, áram, töltés, ellenállás – Ellenállások méretezése, hőfokfüggése – Ellenállások a gyakorlatban



Egyenáramú hálózatok alaptörvényei - Ohm és Kirchhoff törvények - Nevezetes hálózatok - Méréshatár kiterjesztés



A villamos áram hatásai – Hőhatás – Vegyi hatás – Élettani hatás – Mágneses hatás



Energiaforrások – Munka, teljesítmény, hatásfok, terhelhetőség - Generátorok jellemzői - Generátorok a gyakorlatban



Villamos erőtér - A villamos tér jellemzői, Coulomb törvény - Anyagok viselkedése villamos térben - Kondenzátorok, kapacitások - Töltés, kisütés, energia



Mágneses erőtér – A mágneses tér jellemzői - Anyagok viselkedése villamos térben - Elektromágneses indukció



Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök - A váltakozó jel jellemzői - Egyszerű váltakozó áramkörök - Összetett váltakozó áramkörök - Rezgőkörök - Váltakozó áramú teljesítmények

 

Többfázisú hálózatok – Jellemzők, energiaszállítás Villamos gépek - Transzformátorok - Egyen- és váltakozó áramú generátorok - Egyen- és váltakozó áramú motorok



Passzív elektronikai áramkörök – Kétpólusok – Négypólusok – Szűrő áramkörök



Félvezető áramköri elemek - Félvezető diódák – Hőfokfüggés, egyenirányítás – Speciális diódák – Bipoláris tranzisztorok - Unipoláris tranzisztorok – Egyéb félvezetők



Tranzisztoros alapáramkörök - Munkapont-beállítás – Erősítő áramkörök alapjellemzői – Többfokozatú erősítők, csatolások - Frekvenciafüggés, zajok és torzítások - Visszacsatolások



Alapáramkörök alkalmazásai – Szélessávú erősítők – Hangolt(szelektív) erősítő - Nagyjelű erősítők – Oszcillátorok – Stabilizátorok - Műveleti erősítők



Impulzustechnikai alapáramkörök – Impulzus fajták és jellemzők – Jelformáló áramkörök – Impulzusok előállítása



Digitális alapáramkörök – Logikai alapfogalmak – Logikai alapáramkörök

A szóbeli tételekhez a vizsgáztató szaktanár által összeállított és a vizsgaelnök által jóváhagyott /bonyolultabb áramköri rajzokat, táblázatokat, katalógusokat stb. tartalmazó) segédleteket használhatnak a jelöltek.

68


6.7. Informatikai alapismeretek (hardver szakmaterület) - középszintű érettségi témakörök A középszintű vizsga célja hardver szakmaterületen annak megállapítása, hogy a vizsgázó: – Képes-e a helyi hálózatba (LAN) felhasználóként belépni? – Tudja-e a hálózat erőforrásait – jogosultságának megfelelően – használni? (Belépés, jelszóváltoztatás, programindítás, adatmentés, felhasználói környezet létrehozása, illetve módosítása). – Ismeri-e az informatikai hálózatok kialakításához, használatához szükséges fogalmakat, eszközök, módszerek, eljárások alapjait? – [Topológia, protokollok, fizikai közegek, csatlakozók, lezárók, hálózatok kialakítására szolgáló aktív eszközök {jelismétlő (repeater), többportos jelismétlő (multiport repeater – hub), híd (bridge), kapcsoló (switch), útválasztó (router)} ISO/OSI-modell, TCP/IP.] – Ismeri-e a villamos alapfogalmakat? – Tudja-e alkalmazni az egyen- és váltakozóáramú elektrotechnikai ismereteit? – Ismeri-e az analóg elektronika hardveres területen alkalmazott alapáramköreit és eszközeit? – Ismeri-e a digitális technika alapfogalmait és alapáramköreinek működését, alkalmazási területüket? – Tud-e a gyakorlatban használni egy adatbázis-kezelő programot? – Tud-e egy létező adatbázisból meghatározott feltételek szerint adatokat kinyerni és előírt formátumban megjeleníteni? – Képes-e a dokumentumok és a táblázatok középszintű használatára. – Képes-e szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kimeneteként HTML formátumú dokumentumokat előállítani? – Ismeri-e a relációs adatbázis kialakításának főbb szempontjait? – Ismeri-e az SQL nyelv alapelemeit, tud-e egyszerű lekérdezéseket létrehozni? A komplex vizsgaforma igazodik a vizsgatárgy anyaga gyakorlati hasznosításának jellegéhez: a számítógép előtt elvégzendő vizsgatevékenység interaktivitást feltételező feladatokon keresztül kéri számon az elméleti és a gyakorlati ismereteket, a szóbeli vizsga pedig az elméleti ismereteket. A vizsga részei  Írásbeli vizsga - Teszt jellegű központi írásbeli kérdéssor megoldása - Központi feladatsor számítógépes megoldása  Szóbeli vizsga (központi témakörök alapján az iskola munkaközössége állítja össze) Az érettségi vizsga javasolt témakörei: 

Hardver alapismeretek - A számítógépek felépítése - Funkcionális egységek



Szoftver alapismeretek - A számítógép előkészítése - Programok telepítése - Operációs rendszer használata - Állományok kezelése - Segédprogramok telepítése, használata

69




Szövegszerkesztés - Szövegszerkesztő program kezelése - Grafikus információk kezelése - Weblapok kezelése



Táblázatkezelés - Táblázatkezelő program kezelése



Prezentáció és multimédia - Prezentációkészítő program kezelése - Multimédia



Informatikai alapismeretek - Számábrázolás, számrendszerek - Kódolás



Hálózati ismeretek - LAN - Internet



Elektronikai alapismeretek - Villamos alapfogalmak - Egyenáramú elektrotechnika - Váltakozóáramú elektrotechnika - Analóg alapáramkörök - Digitális alapáramkörök



Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - Adatbáziskezelő használata - Az adatbázis készítés lépései - Adatbázis elmélet - Az SQL nyelv használata

70


6.8. Informatika - középszintű érettségi témakörök Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni. A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1. Információs társadalom 



A kommunikáció - A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek - Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban - Közhasznú információs források

Információ és társadalom - Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői - Informatika és etika - Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek – hardver  Jelátalakítás és kódolás - Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás - Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás



A számítógép felépítése - A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap - A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak - A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok

3. Informatikai alapismeretek – szoftver  Az operációs rendszer és főbb feladatai - Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete - Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Állományok típusai, keresés a háttértárakon - Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás - Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem - A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás - A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

7. Információs hálózati szolgáltatások 

Kommunikáció az Interneten - Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW - Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata

9. Könyvtárhasználat 

Könyvtárak

71

* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * 2012.09.01* - A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - A könyvtári szolgáltatások



Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD



Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

A gyakorlati vizsga témakörei



Szövegszerkesztés



Táblázatkezelés



Adatbázis-kezelés



Weblapkészítés



Prezentáció és grafika

72


6.9. Testnevelés - középszintű érettségi témakörök A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettantervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a képességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait szolgálják. A szóbeli vizsga „A” és „B” tételsort tartalmaz. Az "A" tételek kérdéseire, utasításaira adott esszé típusú feleletek az ismeretek önálló felhasználását, értelmezését, alkalmazását mérik. A "B" tételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismeretek megbízhatóságát méri. A tételsorban testnevelés-elméleti, testkultúrával kapcsolatos, egészségtani és szervezési kérdéseket, feladatokat tartalmazó kérdések fordulnak elő. Az „A” tételhez kapcsolódó feladatok típusai az alábbiak lehetnek: önálló tervek, modellek az egészséges életmód megtervezésére, a kerettantervben előírt ismeretek értelmezése és felhasználása a mindennapos egyéni gyakorlat megtervezéséhez; az ismeretek rangsorolása, a kiválasztott gyakorlat (feladat, mozgássor, sportág) speciális szempontok szerinti alkalmazására; saját, eredeti megoldások bemutatása, melyek egy meghatározott cél érdekében komplex módon rendszerezik a vizsgázó ismereteit, értékelő elemzések, amelyekben a vizsgázó a saját véleményét, tudatosan felépített gondolatait bizonyítja az egészségvédelem területén. A "B" tételhez kapcsolódó feladatok típusai lehetnek: felsorolás (nevek, testnevelés elméleti fogalmak stb.) fogalom meghatározása (egészségtani, testnevelés elméleti stb.) adat felidézése (időpontok, sporteredmények stb.) Az elméleti ismeretek témakörei:            

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok

Az iskola a kidolgozott középszintű érettségi tételek témaköreit folyamatosan karbantartja és korszerűsíti.

73


IV. SZAKMAI PROGRAM 1. Az iskola szakképzési rendszere Iskolánk 2005. májusa óta az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ tagiskolája. A csatlakozás meghatározza a szakmai képzés szerkezetét, hiszen a TISZK tagiskolák beiskolázási stratégiájának kialakítása az iskolák közötti egyeztetés alapján történik. A 2012-2013-as tanévtől kezdődően az 54 523 01 0000 00 00 OKJ. számú Elektronikai technikus szakma képzése az iskola keretei között folytatódik. Az intézmény a 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 10-13.) évfolyamon az elektrotechnika-elektronika és 2008 szeptemberétől felmenő rendszerben az informatika szakmacsoportban szakmacsoportos alapozó képzést folytat. A kialakított óraterv(ek) és a tantárgyi követelmények alapján a 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 10-13.) évfolyam szakmacsoportos alapozó képzése megfelel az elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportok OKJ központi programok 1/13. évfolyamára előírt követelményeknek. Az iskola képzési rendszere teljesíti az egy teljes tanévnyi beszámíthatóságot. A szakmai képzésre (2/14. évfolyam) jelentkező tanulók sikeres érettségi után – melyben az Elektronikai alapismeretek, ill. az Informatikai alapismeretek szakmai alapozó tantárgy is szerepel – egy tanév alatt szerezhetik meg a saját szakmacsoport kiválasztott szakképesítését. Az érettségi sikeres letétele után intézményünkben a 2012/13-as tanévben az alábbi szakképesítés szerezhetők meg: 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport)

2. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Az intézmény Helyi tantervének elkészítésénél az egyik meghatározó szempont volt az egy teljes tanévnyi szakmai beszámíthatóság megvalósítása. Az egy teljes tanévnyi beszámíthatóság teljesítésénél a szakmacsoportos szakmai alapozó képzés, az informatika, a rajz és vizuális kultúra és a természettudományos tantárgyak kerettantervi tananyagterveit és követelményeit vettük figyelembe. A beszámításhoz a nem kötelező órakeretet is felhasználtuk. Mindezek alapján megállapítható, hogy az iskola helyi tantervében az óraterv és a tantárgyi tananyagtervek úgy alakultak, hogy az OKJ 1/13. évfolyam követelményei a 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 10-13.) évfolyam tanterveiben maradéktalanul megtalálhatók, s így az egy teljes tanévnyi szakmai beszámíthatóság teljesül.

3. A szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása A 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 10-13.) évfolyam szakmacsoportos alapozás alapgyakorlatai, alapmérései és az informatika tantárgyak az iskola tanműhelyeiben, mérési laboratóriumaiban és számítógép termeiben szerveződnek. A szakmacsoportos alapozás informatika-számítástechnika jellegű tantárgyait osztályonként kétfelé bontva, gyakorlatait és mérési foglalkozásait hármas csoportbontásban szervezzük. A speciális szakmai elméleti és gyakorlati képzés egy része az ÉPTISZK központi tanműhelyében valamint az iskola tanműhelyeiben és laboratóriumaiban történik.

74


4. Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakmai képzés összefoglaló óraterve Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 2/14.évf.

Összes óraszám

Elmélet 2

Elektrotechnika

2

Elektronikai áramkörök 74 Gyakorlat

Elmélet összesen:

Szakmai alapozás Műszaki alapgyakorlatok***

74

4

Elektronikai gyakorlatok*** 144

4 128

2 2

2 2

4 296

4 256

424

4

Villamos műszerek és mérések*** Informatika**

Gyakorlat összesen:

4 148

144

840

Elmélet Anyagismeret és technológia Automatika Elektronika

2 3 2

Osztályfőnöki

1 256

Elmélet összesen:

256

Gyakorlat 8

Mechatronikai gyakorlat*** Szakmai képzés Elektronikai áramkörök és eszközök programozása***

2

Számítógépes tervezés és szimuláció***

2

Méréstechnika és vizsgálati technológiák*** Ipari elektronikai gyakorlatok*** Villamos gépek és áramkörök gyakorlatok***

2 6

Gyakorlat összesen:

Összes óraszám évfolyamonként:

224

224

Elmélet összesen: Gyakorlat összesen:

456

396 30% 70%

Jelmagyarázat: **- az osztály két csoportra bontva; ***- az osztály három csoportra bontva.

75

2 704

704

960

2224

680 1544


5. A szakképző 2/14. évfolyamon alkalmazandó értékelési rendszer Az 5 fokú osztályozási skála alkalmazásának ajánlott követelményei az elméleti és gyakorlati számonkéréseknél (összhangban a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet-el) 81-100% 71-80% 61-70% 51-60% 50% vagy 50% alatt

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

76


V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A Pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások          

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám); A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 99. szám); A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 160. szám); A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi LXXI. törvény (Magyar Közlöny 2012. évi 74. szám); A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (módosította az 1/2012. (I.3.) NEFMI rendelet, Magyar Közlöny 2012. évi 1. szám); 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet módosításáról (módosította az 1/2012. (I.3.) NEFMI rendelet, Magyar Közlöny 2012. évi 1. szám); 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (elektrotechnikaelektronika és informatika szakmacsoport) A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Fővárosi Közgyűléstől kapott megbízás alapján készített egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervei.

77


2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek, nyilatkozatok) Jegyzőkönyv a Pedagógiai program nevelőtestületi elfogadásáról Nyilatkozat a Pedagógiai program SZMK általi elfogadásáról Jegyzőkönyv a Pedagógiai program Diákönkormányzat általi elfogadásáról Nyilatkozat az iskolai egészségügyi szolgálat részéről az Egészségnevelési program és a Környezetnevelési program elfogadásáról

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei  

intézmény honlap : www.bolyai-szakkozep.hu intézmény könyvtára

78


A HATÁLYOS PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását az intézmény nevelőtestülete 2012. június 20-án megtárgyalta és elfogadta. A HATÁLYOS PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását az intézmény Szülői szervezete 2012. június 20-án megtárgyalta, véleményezte és az abban foglaltakat elfogadta. A HATÁLYOS PEDAGÓGIAI PROGRAM módosítását az intézmény Iskolai Diákönkormányzata 2012. június 20-án megtárgyalta, véleményezte és az abban foglaltakat elfogadta. Az elfogadott PEDAGÓGIAI PROGRAMOT Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztályára 2012. június 21-én felterjesztettük. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT az intézmény nevelőtestülete 2012. június 20-án megtárgyalta és elfogadta. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT az intézmény Szülői szervezete 2012. június 20-án megtárgyalta, véleményezte és az abban foglaltakat elfogadta. A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT az intézmény Iskolai Diákönkormányzata 2012. június 20án megtárgyalta, véleményezte és az abban foglaltakat elfogadta.

…………………………………….. az SZMK képviseletében

…...…………………………………… a Diákönkormányzat képviseletében

….………………………………. a nevelőtestület képviseletében Budapest, 2012. aug. 30. Király László megbízott igazgató

79

* Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Pedagógiai Program * * PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents