Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium- Szakmai program (130.) tanév SZAKMAI PROGRAM

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium- Szakmai program 2015-16.(130.) tanév

SZAKMAI PROGRAM Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

1134 Budapest, Váci út 21. OM azonosító: 203058

2015-16.(130.)tanév Hatályos: 2015. szeptember 1-től

Jóváhagyta:

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium- Szakmai program 2015-16.(130.) tanév

Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................ 4 Az ágazati/szakmai képzés összefoglaló óraterve .................................................................... 6 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés ....................................................................... 6 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés,....................................................................... 7 Szakmai tanterv .......................................................................................................................... 8 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ..................................................... 8 Tantárgyi tantervek .................................................................................................................. 20 1

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

2

Foglalkoztatás II. tantárgy ............................................................................................... 24

3

Foglalkoztatás I. tantárgy................................................................................................. 26

4

Műszaki informatika gyakorlat tantárgy.......................................................................... 29

5

Műszaki ismeretek tantárgy ............................................................................................. 32

6

Műszaki gyakorlatok tantárgy ......................................................................................... 37

7

Műszaki rajz tantárgy ...................................................................................................... 40

8

Elektrotechnika tantárgy .................................................................................................. 43

9

Elektrotechnika gyakorlat tantárgy .................................................................................. 49

................................................................ 21

10 Elektronika tantárgy ........................................................................................................ 52 11 Elektronika gyakorlat tantárgy ........................................................................................ 60 12 Irányítástechnika tantárgy................................................................................................ 65 13 Irányítástechnika gyakorlat tantárgy ............................................................................... 69 14 Elektronikai áramkörök tantárgy ..................................................................................... 72 15 Elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy ..................................................................... 79 16 Mechatronika tantárgy ..................................................................................................... 83 17 Mechatronika gyakorlat tantárgy ..................................................................................... 87 18 Számítógép alkalmazása tantárgy .................................................................................... 90 19 Szimuláció és PLC tantárgy gyakorlat ............................................................................ 93 20 Mikrovezérlők gyakorlat tantárgy ................................................................................... 96 Szakmai tanterv ........................................................................................................................ 99 54 481 05 MŰSZAKI INFORMATIKUS .............................................................................. 99

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév

Tantárgyi tantervek ................................................................................................................ 103 1.

Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy .................................................................. 103

4.

Információtechnológiai alapok ...................................................................................... 106

5.

Információtechnológiai gyakorlat .................................................................................. 108

6.

Munkaszervezési ismeretek ........................................................................................... 110

7.

Munkaszervezési gyakorlat ........................................................................................... 113

8.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés ..................................................................................... 115

9.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat ..................................................................... 118

10.

Hálózati ismeretek I. (gyakorlat) ............................................................................... 121

12.

Elektronika ................................................................................................................. 123

13.

Elektronika gyakorlat ................................................................................................. 126

14.

Digitális technika ....................................................................................................... 128

15.

Műszaki dokumentációs gyakorlat ............................................................................ 130

16.

Villamos műszerek és mérések gyakorlat .................................................................. 132

17.

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás ............................................................. 135

18.

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat ............................................. 137

19.

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése .......................................................................... 138

20.

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat .......................................................... 139

21.

Műszaki programozás (gyakorlat) ............................................................................. 140

22.

Foglalkoztatás II. tantárgy ......................................................................................... 142

23.

Foglalkoztatás I. tantárgy ........................................................................................... 144

24.

Elektronika alapjai ..................................................................................................... 147

25.

Szakmai vizsgafelkészítés tantárgy............................................................................ 151

26.

Szakmai vizsgafelkészítés gyakorlat .......................................................................... 153

3


Az iskola szakképzési rendszere A 2013/2014-es tanévtől két szakmacsoportban két szakma indítására, illetve felmenő rendszerben szakmai ágazati képzésére nyílik lehetőségünk:  54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés, illetve XI. Villamosipar és elektronikai ágazati képzés,  54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés, illetve XIII. Informatika ágazati képzés. A szakmai képzésre (2/14. évfolyam) jelentkező tanulók sikeres érettségi után – melyben az Elektronikai alapismeretek, ill. az Informatikai alapismeretek szakmai alapozó tantárgy is szerepel – egy tanév alatt szerezhetik meg a saját szakmacsoport kiválasztott szakképesítését. Az Elektrotechnika-elektronika (XI.) és az Informatika (XIII.) szakmacsoport ágazati képzési programjainak 1/13. évfolyamára vonatkozó követelményeinek a a 9-12. évfolyam szakmacsoportos alapozó képzése megfelel a kifutó rendszerű képzésben, illetve a felmenő rendszerű képzés szakmacsoportos ágazati kerettanterve alapján elkészített szakmai program (szakmai helyi tanterv), biztosítja az egy teljes tanévnyi beszámíthatóságot. A szakmai alapozó képzésben megszerzett ismereteket a szakmai képzésben beszámításra kerülnek a szakmai munkaközösségek által javasolt megfelelőségek alapján. Az esetleges hiányosságok pótlására a jogszabály által lehetővé tett, tantárgyon belüli arányok megváltoztatása, illetve a szabad sáv felhasználása ad lehetőséget. A 9-12.évfolyam szakmacsoportos alapozás (kifutó rendszerű képzés), illetve az ágazati képzés (felmenő rendszerű képzés) (alap)gyakorlatai, (alap)mérései és az informatika tantárgyak az iskola tanműhelyeiben, mérési laboratóriumaiban és számítógép termeiben szerveződnek.

A szakmacsoportos alapozás informatika-számítástechnika jellegű tantárgyait osztályonként kétfelé bontva, gyakorlatait és mérési foglalkozásait hármas csoportbontásban szervezzük. A gyakorlatok pótlásának lehetősége a szorgalmi időszakban A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezik a gyakorlati képzésről való mulasztásról a következőképpen rendelkezik. „39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét

4


képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.” Intézményünkben a szakmai gyakorlati órákról igazoltan hiányzó tanulók, a szorgalmi időszak végéig hiányzásukat pótolhatják a szaktanár által kijelölt szakköri foglalkozásokon. A pótlást a szakkört vezető szaktanár igazolja a tanuló ellenőrzőjében. A pótlással elkerülhető, hogy a tanuló elérje a törvényben meghatározott óraszám 20%-át, aminek következményeként évfolyamot kellene ismételnie. A pótlások tényét az osztályfőnök igazolja a naplóba való bejegyzéssel.

5


Az ágazati/szakmai képzés összefoglaló óraterve 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés, illetve XI. Villamosipar és elektronikai ágazati képzés

Tantárgyak

Szakmai tárgyak

Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok*** Műszaki informatika gyakorlat*** Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat*** Elektronika Elektronika gyakorlat*** Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat*** Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat*** Mechatronika Mechatronika gyakorlat*** Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat*** Mikrovezérlők gyakorlat*** Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. Összefüggő gyakorlat***:

Évfolyamok 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 5/13.évf. 2,5 1 3 2 0,5 1 1 2 2 2 4 4 3 2 1 2 2 5 6 3 3 3 6 3 2 1 70 105 140 6 7 8 11 35 Összesen:

Szakmai elmélet: Szakmai gyakorlat: Összefüggő gyakorlat: Gyakorlat összesen: Elmélet/gyakorlat aránya: 40/60%

6

108 108 70

108 144 105

144 144 140

192 160

480 640

1032 1196 315 2543


54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés, illetve XIII. Informatika ágazati képzés

Évfolyamok

Tantárgyak

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. 5/13.évf.

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat*** Munkahelyi egészség és biztonság Elektronika alapjai Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat***

1 2 0,5 1 0,5 1

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat***

1 1 2 1 2

1 2 2 1 2

Munkaszervezési ismeretek

Szakmai tárgyak

Munkaszervezési gyakorlat***

1 1 2 2 2 1 2 4 3 2 3 3 3

Elektronika Elektronika gyakorlat*** Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat*** Villamos műszerek és mérések gyakorlat*** Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat***

3 2 3 3 2 1 1 2

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat*** Műszaki programozás gyakorlat*** Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. Szakmai vizsgafelkészítés Szakmai vizsgafelkészítés gyakorlat***

Összefüggő gyakorlat***: Összesen:

Szakmai elmélet: Szakmai gyakorlat: Összefüggő gyakorlat: Gyakorlat összesen:

70 6

105 7

140 8

108 108 70

108 144 105

144 144 140

Elmélet/gyakorlat aránya: 40/60%

7

11

35

160 192

480 640

1000 1228 315 2543


Szakmai tanterv ELEKTRONIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XI. Villamosipar és elektronika ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra), a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:  54 523 01

Automatikai technikus

 54 523 02

Elektronikai technikus

 54 522 01

Erősáramú elektrotechnikus

I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 523 02 A szakképesítés megnevezése: Elektronikai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

8


III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak

V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

Heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

Éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

Heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

9

Éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra


10


VI.

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

10. heti óraszám e gy

ögy

ögy


ögy


heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek


Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam 5/13

2 2,5

1 3

70

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

1

Elektrotechnika gyakorlat

2 2

Elektronika

105 2

11

4

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

Elektronikai áramkörök

10014-12 Mechatronikai rendszerek

Mechatronika

4

140

3 2

1

Irányítástechnika gyakorlat

2 5

Elektronikai áramkörök gyakorlat

6 3

Mechatronika gyakorlat

3

Számítógép alkalmazása 10015-12 Szimuláció és PLC Számítógép alkalmazása gyakorlat az elektronikában Mikrovezérlők gyakorlat összes óra összes óra

2

3 6 3 3

3 6

3

70

4 7

105

4

4 8

140

6

4 11

14

20 35+1*

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. *az 5/13. évfolyamon a szabad sáv terhére 36óra (1óra/hét) osztályfőnöki

12


e

gy

10.

ögy

e

gy

11.

ögy

e

12.

ögy

gy

e

gy

e

A szakképzés összes óraszáma

9.

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13.

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

Tantárgyak, témakörök

11499-12 Foglalkoztatás II.

Szakmai követelménymodul

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

VII.

gy

18

18

18

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

13

32

32

10

10

8

8

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév Álláskeresés

8

8

Munkanélküliség

6

6

Foglalkoztatás I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Műszaki informatika gyakorlat Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai

72

72

72

18

18

18

36

36

36

18

18

18

126

126

64

64

64

18

18

18

18

18

18

90

36

Fémek és ötvözetek

14

14

14

Nemfémes anyagok

12

12

12

14

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok

10

10

108

70

178

144

54

44

98

54

Mérések

18

8

26

32

Mechanikai és villamos kötések

36

18

54

58

Műszaki rajz

36

36

36

Vetületi ábrázolás

12

12

12

12

12

12

12

12

12

108

108

Géprajzi alapismeretek Villamosipari szakrajz alapjai 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

10

Elektrotechnika

36

Villamos áramkör

10

10

10

22

22

22

4

4

4

18

18

18

18

18

18

36

36

36

Passzív és aktív hálózatok A villamos áram hatásai Aktív hálózatok. Villamos tér Mágneses tér. Elektromágneses indukció Váltakozó áramú hálózatok Elektrotechnika gyakorlat Forrasztási gyakorlat

72

72

105

177

177

20

15

35

35

15

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév Villamos mérőműszerek Egyenáramú mérések

16

10

26

26

36

80

116

116

200

200

Elektronika

72

128

Villamos áramköri alapismeretek

18

18

18

Négypólusok

18

18

18

Félvezetők

36

36

36

Erősítők

36

36

36

Műveleti erősítők

36

36

36

Impulzustechnika

20

20

20

36

36

36

380

380

Digitális technika alapjai Elektronika gyakorlat Váltakozó áramú alapmérések Elektronikai eszközök mérése Áramkörök építése, vizsgálata Erősítők építése és mérése Impulzustechnikai mérések Digitális áramkörök vizsgálata

144

140

36

50

86

86

36

50

86

86

72

40

112

112

42

42

42

18

18

18

36

36

36

16

96

10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

10003-12 Irányítástechnikai alapok

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév Irányítástechnika

64

64

32

96

Irányítástechnikai alapismeretek

16

16

8

24

Vezérlés

28

28

12

40

Szabályozás

20

20

12

32

Irányítástechnika gyakorlat

64

64

64

128

Villamos irányítások építőelemei és készülékei

12

12

16

28

Vezérlési feladatok

26

26

24

50

Szabályozások

26

26

24

50

Elektronikai áramkörök Erősítők alkalmazása Teljesítmény erősítők

128*

128*

32

32

26

26

Digitális technika II.

32

32

Tápegységek

24

24

Oszcillátorok

14

14

Elektronikai áramkörök gyakorlat

192

192

Erősítők vizsgálata

64

64

64

64

64

64

Digitális berendezések vizsgálata Jelkeltő áramkörök, tápegységek

17

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév vizsgálata

10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

10014-12 Mechatronikai rendszerek

Mechatronika Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton Pneumatikus, elektropneumatikus irányítások Villamos irányítások Mechatronika gyakorlat Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton Pneumatikus vezérlések Elektropneumatikus vezérlések Számítógép alkalmazás Általános PLC ismeret

96

96

32

32

32

32

32

32 96

96

32

32

32

32

32

32

192

192

64

64

96 32

PLC programozás

32

Mikrovezérlők

32

Szimuláció és PLC gyakorlat Áramköri tervezőprogramok

18

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév PLC program készítése PLC program tesztelése Mikrovezérlők gyakorlat Programtervezési módszerek Programozási lehetőségek MPASM assembler Összesen Összesen

108

108 216

70

108

Elméleti óraszámok/aránya

1032

40,6%

Gyakorlati óraszámok/aránya

1511

59,4%

144

252

105

144

144

140

288

192

160

352

64

64

64

64

96

96

32

32

32

32

32

32

480** 640 1291

1120

2411

* a kerettantervi óraszámhoz képest az óraszám 16 órával csökkent az előzetes tanulmányok figyelembevételével (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport szakmai alapozás 2013/14 es tanév „kifutó rendszerű képzés”) **az 5/13. évfolyamon a szabad sáv terhére 36óra (1óra/hét) osztályfőnöki Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

19


Tantárgyi tantervek

20


Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

1

18 óra

A tantárgy tanításának célja

1.1

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3

Témakörök

1.3.1

Munkavédelmi alapismeretek

4 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2

Munkahelyek kialakítása

4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések 21

biztosítása,


Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3

Munkavégzés személyi feltételei

2 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek. A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4

Munkaeszközök biztonsága

2 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5

Munkakörnyezeti hatások

2 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) 22


Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6

Munkavédelmi jogi ismeretek

4 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenség keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.

1.4

A képzés helyszíne Tanterem

1.5

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

23


2

Foglalkoztatás II. tantárgy

32 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. -


2.3.

Témakörök

2.3.1. Munkajogi alapismeretek 10 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 8 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. Álláskeresés 8 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az

24


Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerő piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 6 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkaügyi Központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4


2.5


25


Foglalkoztatás I. tantárgy

3

64 óra


3.1

A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan résztvenni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:

3.2

idegen nyelvek (angol, német) Témakörök

3.3

3.3.1

Nyelvtani rendszerezés 1

8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2

Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a 26


kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3

Nyelvi készségfejlesztés

24 óra

/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4

Munkavállalói szókincs

24 óra

/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munka lehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4

A képzés helyszíne Az órák kb. fele tanteremben, másik fele pedig számítógép labor/nyelvi terem, mivel az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.

27


3.5

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

28


Műszaki informatika gyakorlat tantárgy

4

72 óra


4.1

A tanulók ismerjék meg a számítástechnika felhasználásának fő területeit, jelentőségét az ipari termelésben. Tudják felhasználni informatikai ismereteiket a mindennapi szakmai gyakorlatban. A tanulók ismerjék meg a számítógép hardver elemeit, legyenek képesek azok működtetésére. Ismerjék meg az operációs rendszereket, és azok alapvető jellemzőit. A tanulók ismerjék és alkalmazzák a különböző adathordozókat. Alkalmazzák az operációs rendszereket. Tudjanak kommunikálni a LAN, WAN hálózatokon is. Legyenek képesek irodai programcsomagot céljuknak megfelelően használni, ismerjék és tartsák be a szoftverhasználati jogokat. Tartsák fontosnak a hálózatba kapcsolt számítógép, valamint a hálózatba kerülő információ védelmét. Szerezzenek megfelelő alapot a szakmai informatikai feladatok megoldásához. Tudják fejleszteni, frissíteni szakmai tudásukat az internet adta lehetőségek segítségével. A tanulók legyenek képesek minél szélesebb körben alkalmazni a megszerzett informatikai ismereteiket. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

4.2

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. Témakörök

4.3

4.3.1

18 óra

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapfogalmak. A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése. Központi egység és perifériák. Memória, vezérlő, aritmetikai egység, perifériák, háttértárak. Hardver alapismeretek. Az alapkonfiguráció kialakítása. Input és output egységek. Monitorok típusai, szöveges és grafikus üzemmód. Nyomtatók. Cserélhető adathordozók (CD, DVD, pendrive, compact flash stb.). Könyvtárszerkezet, kialakításuk a háttértárakon. Szoftver alapismeretek: fájlok, szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek fogalma. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Fontosabb operációs rendszerek, jellemzőik. Elterjedtebb operációs rendszerek összehasonlítása, előnyök, hátrányok feltárása. Rendszeres biztonsági mentések fontossága. Adatmentés. Jelszavas állományvédelem, attribútumok. Rendszer védelme, biztonsági mentések fontossága, időzített, rendszeres biztonsági mentések. Állományműveletek, állományok kiterjesztése, típusai, társítás. 29


Állományok elérése, teljes elérési út. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. Vírusok típusai. Aktuálisan jellemző vírusok működésének megismerése. Víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. Egyszerű programok telepítése. Szoftverek használatának jogi szabályozása: szerzői jog, jogtiszta szoftver, licencszerződés, copyright, shareware, freeware, demo, public domain, szabad szoftverek, creative commons. Magyarországon hatályos vonatkozó jogszabályok tartalmának ismerete. 4.3.2

Irodai alkalmazások

36 óra

Az irodai alkalmazások használata feladatmegoldások során. Szövegszerkesztő alkalmazások jellemzői. Megjelenítésre vonatkozó beállítások. Formázási műveletek. Helyesírás ellenőrzése. Tartalomjegyzék, ábrajegyzék, tárgymutató használata. Táblázatok használata. Nyomtatás. Objektumok beszúrása a dokumentumba. A prezentáció készítésének menete. Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. Képek, objektumok illesztése, méretezése. Digitális effektusok. Vetítési beállítások, animáció, slideshow. Táblázatkezelési alapismeretek rendszerezése: alapfogalmak, cellák azonosítása, adattípusok. Lapok átnevezése, másolása, törlése. Adatok bevitele, gyorsmásolás, beépített listák alkalmazása. Számformátumok, cellaformázási lehetőségek. A cellatartalom módosítása. Képletek alkalmazása, relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozások, tartomány és munkalap hivatkozások. Egyszerű függvények használata. Sorok és oszlopok elrejtése, cellák védelme. Függvénytípusok. Függvények használata, másolása, egymásba ágyazása. A diagram fogalma, részei, típusai, formázások. Problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés. 4.3.3

Számítógépes hálózatok használata

18 óra

Biztonság a hálózatban: tűzfal feladata, fontossága. Belépés felhasználóként számítógépes hálózatba, autentikáció, hálózatválasztás. Megosztott állományok, hálózati helyek elérése. Biztonságos jelszó. Hálózati nyomtatás lehetőségei. 30


Az internet felépítése, szolgáltatásai. Hálózat adta visszaélési lehetőségek: levélszemét, kéretlen levelek, jelszavak megőrzése, személyes információk tárolása (e-mail-ok, címlisták). Távoli elérés használata. Távsegítség engedélyezésével járó veszélyek, azok kivédése. A böngésző programok navigációs eszközei és használatuk. Keresőrendszerek használata: kulcsszavas és tematikus keresők. Az elektronikus levelezés alapfogalmai, az e-mail cím szerkezete, felépítése, protokollok. Egy levelezőprogram működése, beállításai. Az elektronikus levél részei, jellemzői. E-mail cím beállítása, levelek írása. Műveletek levelekkel. Levélhez mellékletek csatolása és ezek fogadása. Levelek rendszerezése. Az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, ftp, chat. Online fordítók használata. 4.4

A képzés helyszíne Számítógép terem

4.5


31


Műszaki ismeretek tantárgy

5

90 óra


5.1

A tanulók szerezzenek alapvető elektrotechnikai ismereteket. Biztonságosan használják az elektrotechnikai alapfogalmakat. Ismerjék a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Szerezzenek megfelelő képességet a szükséges és alkalmas technológiák kiválasztására. A tanulók ismerjék az alapvető műszaki rajz jelöléseket, legyenek képesek önálló egyszerű műhelyrajzok készítésére. Biztonságosan tudják felismerni, megkülönböztetni az egyes anyagokat. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. Legyenek tisztában a minőségbiztosítás jelentőségével, ismerjék alapvető módszereit. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

5.2


5.3 5.3.1

Egyenáramú áramkörök

64 óra

Az atom szerkezete. A villamos töltés fogalma. Feszültség és potenciál. Az elektromos áram, áramerősség. Ellenállás és vezetés. Vezető, szigetelő és félvezető anyagok. Az elektromos áram hatásai. Áramkör, mérések az áramkörben. Ohm törvénye. Az ellenállás függése a vezető méreteitől és anyagától. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. Az ellenállás, mint alkatrész. Villamos munka. A fogyasztók teljesítménye. Hatásfok. Ellenállások terhelhetősége. A hurok törvény. Ellenállások soros kapcsolása. Eredő ellenállás. Feszültségosztó. Potenciométer. Feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. A csomóponti törvény. Ellenállások párhuzamos kapcsolása. Áramosztó. 32


Árammérő méréshatárának kiterjesztése. Vegyes kapcsolások. Az áram hőhatása. Az áram vegyi hatása. Elektrolízis. Galvánelemek. Akkumulátorok. Villamos tér. Coulomb törvénye. Villamos térerősség. Jelenségek villamos térben: kisülés, csúcshatás, megoszlás, árnyékolás. Kapacitás. Kondenzátor. Kondenzátorok kapcsolásai. Kondenzátorok üzemállapotai. Kondenzátorban tárolt energia. Kondenzátorok típusai. 5.3.2

Mágneses tér és váltakozó áram

18 óra

Mágneses tér. Állandó mágnes. Vezeték és tekercs mágneses tere. Mágneses indukció és fluxus. Mágneses gerjesztés és térerősség. Anyagok viselkedése a mágneses térben. Anyagok csoportosítása, mágneses permeabilitás. Mágnesezési görbe, hiszterézis hurok. Mágneses kör. A mágneses tér és az áram kölcsönhatása. Az elektromágneses indukció. Mozgási és nyugalmi indukció. Önindukció. Kölcsönös indukció. Induktivitások soros és párhuzamos kapcsolása. Induktivitások be- és kikapcsolási folyamatai. Váltakozó feszültség előállítása. Váltakozó feszültség és áram jellemzői. Ellenállás váltakozó áramú körben. Induktivitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a tekercs árama és feszültsége között. Induktív reaktancia. Kapacitás váltakozó áramú körben. Fáziseltérés a kondenzátor árama és feszültsége között. Kapacitív reaktancia. Impedancia. Váltakozó áramú teljesítmények. Fázisjavítás. Háromfázisú váltakozó feszültség előállítása. Háromfázisú váltakozó feszültség és áram jellemzői. 33


Háromfázisú feszültségrendszerek. Transzformátorok. Villamos motorok és generátorok. 5.3.3

Szakrajz alapjai

18 óra

Műszaki dokumentáció, műszaki rajz célja, feladata. Műszaki rajzeszközök és használatuk. Szabványosítás, a műszaki rajz formai jellemzői. Szabványos rajzlapméretek. A műszaki rajzokon használatos vonalak. Szabványbetűk, számok és jelek. Feliratmező kialakítása. Rajzdokumentáció nyilvántartása. Vetületi, látszati és axonometrikus kép. A méretmegadás elemei. Méretarány. A méretezés alapelvei. Lemeztárgyak ábrázolása. Szögek szerkesztése. Merőlegesek és párhuzamosok szerkesztése. Szakasz osztása. Egyenes vonalú síkidomok szerkesztése. Görbe vonalú síkidomok szerkesztése. A műszaki vázlat jellemzői, eszközei. Lemeztárgy műszaki vázlata. A vetületi ábrázolás alapjai. Merőleges vetítés, képsíkok. Síklapú testek ábrázolása. Forgástestek vetületi ábrázolása. Ábrázolás metszetekkel. Gépelemek ábrázolása. Csavar, csavarkötés, csavarbiztosítás ábrázolása. Ék, retesz, bordáskötés ábrázolása. Szegek, csapszegek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott gépelemek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. Hegesztési varratok ábrázolása. 5.3.4

Fémek és ötvözetek

14 óra

Fémek általános tulajdonságai. Fémek csoportosítása fizikai jellemzőik alapján. A villamosiparban használt fontosabb könnyűfémek, színesfémek. Halmazállapot, olvadáspont. Olvadás, dermedés, kristályosodási formák. Színfém és ötvözet. Szilárdulási görbe, szövetszerkezet. Ötvözetek jellemzése. 34


Vas, réz, alumínium és ötvözeteik általános jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek általános jellemzői. Szilárdság, rugalmas és maradó alakváltozás. Szilárdsági tulajdonságok vizsgálata. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik szilárdsági jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek szilárdsági jellemzői. Megmunkálhatóság, alakíthatóság. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik megmunkálási jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek megmunkálási jellemzői. Hővezető képesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik hővezetési jellemzői. A villamosiparban használt egyéb fémek hővezetési jellemzői. Korrózióállóság, vegyi reakciók különféle fémek esetén. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik korrózió-állósági tulajdonságai. A villamosiparban használt egyéb fémek korrózió-állósági jellemzői. Elektromos vezetőképesség. Vas, réz, alumínium és ötvözeteik elektromos vezetőképessége. A villamosiparban használt egyéb fémek elektromos vezetőképessége. 5.3.5

Nemfémes anyagok

12 óra

Nemfémes anyagok általános tulajdonságai. Szerves és szervetlen anyagok jellemzői. Nemfémes anyagok hővezető, hőszigetelő jellemzői. Nemfémes anyagok elektromos vezetőképessége. Szigetelőanyagok tulajdonságai, jellemzői, csoportosítása. Villamos szilárdság. Gáznemű szigetelőanyagok: levegő, hidrogén, SF6. Levegő villamos szigetelési tulajdonságai. Hidrogén villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. SF6 villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Folyékony szigetelőanyagok: olajok. Olajok villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Szilárd szigetelőanyagok: üveg, porcelán, papír, textil, gumi. Üveg villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Porcelán villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Papír villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Textil villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Természetes és mesterséges gumi villamos szigetelési és egyéb jellemző tulajdonságai. Műanyagok jellemzői, csoportosításuk. Termoplasztikus műanyagok fajtái, jellemzői, előállítása, megmunkálása, alkalmazása. Hőre keményedő műanyagok jellemzői, fajtái, előállítása megmunkálása, alkalmazása. 5.3.6

Minőségbiztosítás

10 óra

A minőség fogalma, jentősége a gazdaságban. A teljes körű minőségszabályozás. A minőségellenőrzés alapfogalmai. Gyakoriság és valószínűség. Statisztikai módszerek, adatok és felhasználásuk a minőségügyben. 35


Minőség-ellenőrzés fogalma. A minőségellenőrzés típusai, jelentősége a minőségszabályozásban. Végellenőrzés fogalma, módszerei. Mintavételi alapfogalmak. Minősítéses végellenőrzés, fogalma, típusai. A mintavétel megtervezése. A minősítés dokumentálása. Méréses végellenőrzés. Méréses gyártásközi ellenőrzés, jellemzői. Minősítéses gyártásközi ellenőrzés. Mintavétel és mintanagyság. Minőségszabályozás. Minőségpolitika. A minőségszabályozás stratégiái. A minőségszabályozásban alkalmazható módszerek. Minőségügyi rendszerek áttekintése. Eljárási utasítások fajtái, kidolgozása, jellemzői. Minőségügyi kézikönyv és szerepe a vállalat működésében. Minőségügyi szervezetek. A minőségtanúsítás fogalma, jelentősége, módszerei, eljárásai. A minőségtanúsítás feltételei. A vezetés szerepe a minőségügyi rendszer működtetésében. 5.4


5.5

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

36


Műszaki gyakorlatok tantárgy

6

108óra + 70 óra ÖGY


6.1

A tanulók ismerjék meg a műhelyben végzett tevékenység szabályait. A tanulók legyenek tisztában az adott munkahelyi környezet veszélyforrásaival. Tartsák be a biztonságos munkavégzéshez szükséges magatartási szabályokat. A tanulók ismerjék meg az anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. Tevékenységük során alkalmazzanak kézi szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveleteknél. A mechanikus és villamos kötések készítésénél fejlődjön kézügyességük, műszaki szemléletük. A mérések keretében ismerjék meg a mérés fogalmát, jellemzőit, jelentőségét. Lássák a tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatokat. Tudják a rájuk bízott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, azok állapotára vigyázni. Legyenek képesek az anyagokkal takarékosan bánni. Váljon szükségletükké a munkakörnyezetük rendjének fenntartása. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

6.2


6.3

6.3.1

Anyagok és szerszámok

54 óra + 44 óra ÖGY

Lemezmunka horganyzott lemezből, alumínium lemezből, rézlemezből. (ÖGY) Felület előkészítése, egyengetés, csiszolás. (ÖGY) Előrajzolás, furatok helyének jelölése lemezmunkáknál. (ÖGY) Lemez leszabása, vágása lemezollóval, fémfűrésszel. (ÖGY) Sorjázás, pontos méret kialakítása kézi megmunkálással, reszelővel. (ÖGY) Furatok előfúrása, fúrása, süllyesztése kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Lemezalkatrészek alakra hajlítása sablonnal. (ÖGY) Rúdanyagok, profilok és zártszelvények darabolása, méretre vágása, sorjázása. (ÖGY) Sarokcsiszoló használata daraboláshoz, sorjázáshoz, pontos méret, előírt felület kialakításához. (ÖGY) Illesztési felületek kialakítása kézi és kisgépes megmunkálással, méretpontosan, előírt felületminőséggel. (ÖGY) Furatok középpontjának előrajzolása. (ÖGY) Fúrás, süllyesztés, sorjázás kézi és állványos fúrógéppel. (ÖGY) Csigafúró kiválasztása, ellenőrzése, élezése. (ÖGY) Forgácsolási sebesség helyes megválasztása. (ÖGY) Műanyag lemezek és profilok (vezetékcsatorna, műanyag védőcső) megmunkálása, levágása megfelelő szögben, sorjázása. Műanyag alkatrészek előrajzolása, fúrása. Védőcső hajlítása előírt szögben (90°-os könyök) hidegen és előmelegítve. Vezetékek kábelek leszabása, vezetékvég csupaszítása. Érvég hüvelyezés.

37

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 6.3.2

Mérések


Mérési műveletek fém- és műanyagalkatrészek megmunkálása közben. (ÖGY) Hosszúságmérés különböző kézi mérőeszközökkel, méretek átjelölése a munkadarabra. (ÖGY) Mérőszalag, lézeres távolságmérő, mérővonalzó, tolómérő, mikrométer használata, pontos leolvasása. (ÖGY) Külső és belső hosszmérés, furatmélység ellenőrzése tolómérővel. (ÖGY) Hengeres felületek átmérőjének mérése tolómérővel, mikrométerrel. (ÖGY) Vízszintes és függőleges irányok ellenőrzése, kijelölése függő, vízszintező, lézeres kitűző használatával. (ÖGY) Szögek mérése, munkadarabra jelölése szögmérővel. (ÖGY) Munkadarab szögben vágása jelölés nélkül gérvágó ládában. (ÖGY) Sík felület ellenőrzése acélvonalzóval. (ÖGY) Méret ellenőrzése idomszerrel. (ÖGY) Feszültségkémlelő műszer használata vezetékek és csatlakozások ellenőrzésére. Áram- és feszültségmérés multiméterrel. Árammérés lakatfogóval. Vezetékek azonosítása, folytonosságuk vizsgálata. Vezeték, kötések ellenállásának mérése. Kötések, alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzése infra hőmérővel. Forgó gépalkatrészek fordulatszámának mérése digitális fordulatszám-mérővel. 6.3.3

Mechanikai és villamos kötések

36 óra + 18 ÖGY

Mechanikai kötése készítése különféle alkatrészek között. A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása húzószegeccsel (popszegeccsel). (ÖGY) A szegecs méretének helyes megválasztása. (ÖGY) Menetes alkatrészek ábrázolása. (ÖGY) Csavarok fajtái, adatai. (ÖGY) Csavarkötések fajtái, a csavarkötés létesítéséhez szükséges szerszámok. (ÖGY) Menetkészítés eszközei és szerszámai. (ÖGY) A menetfúrás és a menetmetszés. (ÖGY) Lemezalkatrészek előkészítése, összekapcsolása önmetsző csavarokkal. (ÖGY) Lemezalkatrészek és szerkezeti idomacélok csavaros kötésének kialakítása. (ÖGY) Csavarkötés kialakítása zsákfurattal és átmenő menetes furattal. (ÖGY) Csavarkötés létesítése csavaranyával. (ÖGY) Csavarbiztosítási lehetőségek alkalmazása (rugós alátét, ellenanya, koronás anya). (ÖGY) Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása. A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) 38


Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY)

6.4

A képzés javasolt helyszíne Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet

6.5

A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

39


Műszaki rajz tantárgy

7

36 óra


7.1

A Műszaki rajz alapjai tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanuló megszerezze, bővítse, és rendszerezze a villamosipari és elektronikai ágazatban használatos műszaki ábrázolási alapismereteit. Képes legyen munkatársaival kommunikálni műszaki rajzok segítségével, szakszerű rajzokkal közöljön villamosipari műszaki információkat, tudjon a munkaköréhez szükséges mértékben kapcsolási vázlatot készíteni; helyesen értelmezzen rajzban közölt információkat, legyen képes rajz alapján összeállítani villamos áramköröket. Az elsajátított kompetenciák birtokában helyesen értelmezzen gépészeti jellegű rajzi információkat, szerelési, összeállítási rajzokat is. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

7.2


7.3 7.3.1

Vetületi ábrázolás

12 óra

Térbeli alakzatok csoportosítása. Vetítési módok, merőleges vetítés. Térelemek. Térelemek ábrázolása képsíkon. Ábrázolás két képsíkos rendszerben. Három képsíkos ábrázolás. Vetítés a harmadik képsíkra. A képsíkok egyesítése. Térelemek ábrázolása három képsíkos rendszerben. Az európai és az amerikai nézetrend. A kocka vetületi ábrázolása. A kocka hálórajza. Pont azonosítása a kocka felszínén. Kocka síkmetszése. A hasáb vetületi ábrázolása. A hasáb hálórajza. A hasáb síkmetszése. A gúla vetületi ábrázolása. A gúla hálórajza. Forgástestek származtatása leíró egyenessel, leírókörrel. A gúla síkmetszése és palástkiterítése. Forgástestek vetületei. A henger vetületi ábrázolása. A henger hálórajza. Pont azonosítása a henger palástfelületén. A henger síkmetszése és palástkiterítése. A kúp vetületi ábrázolása. 40


A kúp hálórajza. Pont azonosítása a kúp palástfelületén. A kúp síkmetszése és palástkiterítése. A gömb vetületi ábrázolása. A gömb síkmetszése. Axonometrikus ábrázolási módok. Egyméretű, kétméretű és frontális axonometria. Síklapú testek axonometrikus ábrázolása. Csonkolt síklapú testek vetületei. Csonkolt forgástestek vetületei. 7.3.2

Géprajzi alapismeretek

12 óra

A metszeti ábrázolás elve. A metszeti ábrázolás jelölése. Metszetek fajtái. Egyszerű metszetek. Összetett metszetek. Szelvények rajzolása. A metszeti ábrázolás szabályai. Géprajzi egyszerűsítések. Áthatások egyszerűsített ábrázolása. Részvetületek alkalmazása. Félvetület. Törésvonallal megszakított ábrázolás. Résznézet. Helyi nézet. Kiemelt részlet. Ismétlődő alakzatok ábrázolása. Különleges ábrázolási módok Síkfelület jelölése átlókkal. Csatlakozó alkatrészek jelölése. Mozgó alkatrészek szélső helyzete. Felvételi vázlat készítése a befoglaló formából kiindulva vagy elemekből. A méretmegadás általános szabályai. Különleges méretmegadások és egyszerűsítések. A mérethálózat kialakítása. Műszaki követelmények szöveges megadása. Felületi érdesség jelölése. Mérettűrés megadása rajzon. Tűrésfokozatok és tűrésnagyságok. Csavarmenetek és menetes alkatrészek ábrázolása. Csavarmenetek méretmegadása. Csavarkötések ábrázolása. Ék, retesz és bordás kötés ábrázolása. Szegek, csapszegek és rögzítő elemek ábrázolása. Csapágyak ábrázolása. Fogazott alkatrészek ábrázolása. Nem oldható kötések ábrázolása. 41


7.3.3

Villamosipari szakrajz alapjai

12 óra

A villamos rajzok fajtái. Egyvonalas kapcsolási rajz. Tömbvázlat. Elvi rajz. Általános kapcsolási rajz. Áramút rajz. Méretezési részletrajz. Elrendezési rajz. Bekötési rajz. Szerelési rajz. Nyomtatott áramköri rajz. Állapotdiagram, idődiagram. Vezetékek rajzjelei és jelképes ábrázolása. Áramforrások rajzjelei. Feszültségrendszerek jelölése. Villamos készülékek rajzjelei. Kondenzátorok rajzjelei. Tekercsek, transzformátorok rajzjelei. Érintkező fajták és kapcsolók rajzjelei. Félvezetők rajzjelei. Különféle mérőműszerek jelölése. Fényforrások. Csatlakozások. Olvadóbiztosítók. Villamos gépek. Generátorok jelölése. Félvezetők rajzjelei.

7.4

A képzés helyszíne

Tanterem

7.5

A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

42


Elektrotechnika tantárgy

8

108 óra


8.1

A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

8.2


8.3 8.3.1

Villamos áramkör

10 óra

A villamos áramkör. A villamos áramkör részei. Ideális feszültségforrás. Fogyasztó. Vezeték. Villamos ellenállás. Ohm törvénye. Részfeszültségek és feszültségesés. Lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Nem lineáris ellenállások, jelleggörbéjük. Az anyagok ellenállása, fajlagos ellenállás. Az ellenállás hőmérsékletfüggése. NTK ellenállások. PTK ellenállások. Feszültségfüggő ellenállások (VDR). Fényfüggő ellenállások (LDR). Az ellenállások kialakítása. Huzalellenállások. Tömörellenállások. Rétegellenállások. Az ellenállások jelölésmódja. Az ellenállások terhelhetősége. Villamos munka. Villamos teljesítmény. A teljesítmény mérése teljesítménymérővel. A hatásfok. A villamos hálózatok csoportosítása. Passzív villamos hálózatok. Aktív villamos hálózatok. Kirchhoff I. törvénye, a csomóponti törvény. Kirchhoff II. törvénye, a huroktörvény. Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása. Sorosan kapcsolt ellenállások eredője. Párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője. 43


Az ellenállások vegyes kapcsolása. Delta-csillag átalakítás. Csillag-delta átalakítás. 8.3.2

Passzív és aktív hálózatok

22 óra

Nevezetes passzív villamos hálózatok. A feszültségosztás törvénye. Terheletlen feszültségosztó. Terhelt feszültségosztó. Potenciométer. A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése. Az áramosztás törvénye. Az áramosztó. Az árammérő méréshatárának kiterjesztése. Wheatstone-híd. Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. Aktív villamos hálózatok. Az ideális feszültséggenerátor. A valóságos feszültséggenerátor. Az ideális áramgenerátor. A valóságos áramgenerátor. Feszültséggenerátorok üzemállapotai. Üresjárás. Rövidrezárás. Terhelési állapot. Generátorok belső ellenállásnak meghatározása. A belső ellenállásnak meghatározása feszültség és áramerősség mérésével. Belső ellenállás meghatározása ismert terhelő-ellenállás esetén. Belső ellenállás meghatározása az üresjárási és a kapocsfeszültséggel. Feszültséggenerátorok kapcsolásai. Feszültséggenerátorok sorba kapcsolása. Feszültséggenerátorok ellenkapcsolása. Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása. A kiegyenlítő áram meghatározása. Feszültségforrások vegyes kapcsolása. 8.3.3

A villamos áram hatásai

4 óra

A villamos áram hőhatása. Kapcsolat a villamos energia és a hőenergia között. A villamos munka. Jele, mértékegysége. Fajlagos hőkapacitás, fajhő. Testek melegedése. A hő terjedése. A hőhatás jellemző alkalmazásai. Fűtés és melegítés. Izzólámpa. Olvadóbiztosító. 44


A vezeték méretezése feszültségesésre, melegedésre. A villamos áram fényhatása. Izzólámpa. Fénycső. A villamos áram vegyi hatása. Folyadékok vezetése. Faraday törvénye. Az elektrolízis jellemző felhasználása. Rézgyártás. Alumíniumgyártás. Eloxálás. Galvanizálás. Galvánelemek. A galvánelem működési elve. Szárazelem és más galvánelemek. Akkumulátorok. Az akkumulátorok működési elve. Savas akkumulátorok. Zselés akkumulátorok. Lúgos akkumulátorok. Akkumulátorok jellemzői. Tüzelőanyag-cellák. Korrózió. A villamos áram mágneses hatása. Elektromágnes. Elektromágneses kapcsolókészülékek. Villamos gépek. A villamos áram élettani hatása. Az áram káros hatása az emberi szervezetre. Az áram hasznos hatása az emberi szervezetre. 8.3.4

Aktív hálózatok. Villamos tér.

18 óra

Generátorok helyettesítő képei. Thevenin-helyettesítő kép. Thevenin-tétele. Norton-helyettesítő kép. Norton- tétele. Thevenin- és Norton helyettesítő képek kölcsönös átalakítása. Generátorok teljesítménye. Veszteségi teljesítmény. A fogyasztóra jutó teljesítmény. A generátorok hatásfoka. A szuperpozíció tétele. Villamos tér. A villamos tér jelenségei. Villamos térerősség. Coulomb törvénye és a szuperpozíció elve. Villamos tér és villamos eltolás. Villamos feszültség és villamos potenciál. 45


A villamos tér szemléltetése. Erővonalak és ekvipotenciális felületek. A pontszerű töltés villamos erőtere. Két töltés villamos erőtere. Homogén villamos tér és kapacitás. Jelenségek a villamos térben. Töltött vezető test. Csúcshatás. Nagyfeszültségű átütések. Villamos megosztás. Villamos árnyékolás. Villamos kisülés. Légköri villamos jelenségek. Anyagok viselkedése a villamos térben. Kondenzátorok. A kondenzátor energiája. Kondenzátorok kapcsolása. Kondenzátorok feltöltése és kisütése. Az időállandó. Kondenzátorok gyakorlati megoldásai. Állandó kapacitású kondenzátorok. Változtatható kapacitású kondenzátorok. 8.3.5

Mágneses tér. Elektromágneses indukció.

Mágneses tér. Árammal létrehozott terek, a jobbkéz-szabály. A mágneses indukcióvonalak tulajdonságai. Egyenes tekercs mágneses tere, homogén mágneses tér. A mágneses teret jellemző mennyiségek. Gerjesztés és mágneses térerősség. Mágneses indukció. Mágneses fluxus. Erőhatások mágneses térben. Állandó mágnes, a Föld mágneses tere. Anyagok viselkedése mágneses térben. Dia-, para-, és ferromágneses anyagok. Mágnesezés, mágnesezési görbe. Mágneses permeabilitás. Kemény- és lágymágneses anyagok. Mágneses kör. A mágneses Ohm-törvény. Mágneses körök számítása. Elektromágneses indukció. Indukciótörvény. Lenz törvénye. Nyugalmi és mozgási indukció. Kölcsönös indukció. Önindukció, induktivitás. Tekercs és induktivitás. 46

18 óra


A mágneses tér energiája. Induktivitások összekapcsolása. Az induktivitások soros kapcsolása. Az induktivitások párhuzamos kapcsolása. Az induktivitás viselkedése az áramkörben. A bekapcsolás folyamata. A kikapcsolás folyamata. Az időállandó. Védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen. Az indukciós jelenség jellemző felhasználása. Generátorelv, villamos gépek. Elektromechanikus átalakítók. Elektrodinamikus átalakítók. Elektromágneses átalakítók. Elektromágnes Erőhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között. Örvényáramok. 8.3.6

Váltakozó áramú hálózatok

36 óra

Szinuszos mennyiségek. A váltakozó feszültség és áram fogalma. Váltakozó mennyiségek ábrázolása. Váltakozó mennyiségek jellemzői. Váltakozó mennyiségek középértékei. Váltakozó mennyiségek összegzése. Egyszerű váltakozó áramú körök. Ellenállás a váltakozó áramú körben. Induktivitás a váltakozó áramú körben. Impedancia és admittancia. Kondenzátor a váltakozó áramú körben. Összetett váltakozó áramú körök. Soros RL-kapcsolás. Párhuzamos RL-kapcsolás. Valódi tekercs mint RL-kapcsolás. Soros RC-kapcsolás. Párhuzamos RC-kapcsolás. Valódi kondenzátor mint RC-kapcsolás. Soros RLC-kapcsolás. Rezonanciafrekvencia. Feszültségrezonancia. A soros rezgőkör. Párhuzamos RLC-kapcsolás. Áramrezonancia. A párhuzamos rezgőkör. Frekvencia kiválasztás. Frekvencia szűrés. A rezgőkör szabad rezgései. Csillapodó rezgés. Teljesítmények a váltakozó áramú körben. 47


Teljesítménytényező. Fázisjavítás. Többfázisú hálózatok. A háromfázisú rendszer. Háromszögkapcsolás. Csillagkapcsolás. A háromfázisú rendszer teljesítménye. Aszimmetrikus terhelés. Forgó mágneses tér. A villamos energia szállítása és elosztása. A villamos gépek elméletének alapjai. A transzformátor felépítése, működése. Villamos forgógépek. Szinkrongépek. Aszinkrongépek. Egyenáramú gépek. 8.4


8.5


48


Elektrotechnika gyakorlat tantárgy

9

36 + 105 óra ÖGY


9.1

A tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók elektrotechnikai szemléletének kialakulásához. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

9.2


9.3 9.3.1

Forrasztási gyakorlat


Forrasztott kötés típusai. (ÖGY) Keményforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás. (ÖGY) Lágyforrasztás kivitelezése. (ÖGY) A forrasztás, mint elektromos és mechanikai kötés előkészítése. (ÖGY) A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. (ÖGY) A forrasztás művelete. (ÖGY) Forrasztási gyakorlat. (ÖGY) Vezetékek, kábelek, huzalozás. (ÖGY) Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. (ÖGY) Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. (ÖGY) A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. (ÖGY) Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. (ÖGY) Elektromechanikus csatlakozók. (ÖGY) Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. (ÖGY) Csatlakozók kialakítása. (ÖGY) Csatlakozó kábelek készítése, ellenőrzése. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség. (ÖGY) Alkatrészek jelölése. (ÖGY)

49

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 9.3.2

Villamos mérőműszerek


A villamos mérőműszerek csoportosítása felépítésük, mérési elv és pontosságuk szerint. (ÖGY) Analóg műszerek. (ÖGY) Elektromechanikus műszerek közös szerkezeti elemei. Elektromechanikus műszerek beállítási viszonyai. Elektromechanikus műszerek hibaforrásai. Elektromechanikus műszerek jellemzői. (ÖGY) Méréshatár. (ÖGY) Érzékenység. (ÖGY) Műszerállandó. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Fogyasztás. (ÖGY) Állandó mágnesű műszerek. Állandó mágnesű ampermérők. Állandó mágnesű voltmérők. Deprez-műszerek alkalmazása. (ÖGY) Galvanométerek. Egyenirányítós műszerek. Elektrodinamikus műszerek. Elektrodinamikus műszerek alkalmazása. (ÖGY) Lágyvasas műszerek. Lágyvasas műszerek alkalmazása. (ÖGY) Hányados mérők. A kereszttekercses műszer alkalmazása. (ÖGY) Indukciós műszerek. Indukciós műszerek alkalmazása. (ÖGY) Regisztráló műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek. (ÖGY) Digitális műszerek felépítése. Digitális frekvencia- és időmérők. Digitális egyenfeszültség-mérők. Digitális multiméterek. (ÖGY) Digitális műszerek jellemzői. (ÖGY) Megjeleníthető számjegyek száma. (ÖGY) Mérési tartományok. (ÖGY) Felbontás. (ÖGY) Pontosság. (ÖGY) Bemeneti impedancia. (ÖGY) 9.3.3

Egyenáramú mérések


Egyenáram és egyenfeszültség mérése elektromechanikus műszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése kompenzációs módszerrel. (ÖGY) Egyenfeszültség mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Egyenáram mérése analóg elektronikus és digitális műszerekkel. (ÖGY) Ellenállásmérés. (ÖGY) Kis értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) Nagy értékű ellenállás mérése Ohm törvénye alapján (ÖGY) 50


Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése áramerősségek összehasonlításával (ÖGY) Ellenállás mérése Wheatstone-híddal. (ÖGY) Ellenállások hőmérsékletfüggésének vizsgálata. (ÖGY) Feszültségfüggő ellenállás vizsgálata. (ÖGY) Ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff huroktörvényének igazolása. (ÖGY) Ellenállások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Kirchhoff csomóponti törvényének igazolása. (ÖGY) Feszültségosztók vizsgálata. (ÖGY) Potenciométerek vizsgálata. (ÖGY) Elektromechanikus mérőműszerek jellemzőinek mérése. (ÖGY) Feszültségmérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY) Árammérő belső ellenállásának meghatározása és méréshatárának kiterjesztése. (ÖGY) 9.4

A képzés helyszíne Tanműhely, vagy gazdálkodó szervezet

9.5


51


10

Elektronika tantárgy

200 óra

10.1 A tantárgy tanításának célja Az elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások méretezésére. 10.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 10.3 Témakörök 10.3.1 Villamos áramköri alapismeretek

18 óra

Aktív áramköri elemek. Passzív áramköri elemek. Lineáris áramköri elemek. Nemlineáris áramköri elemek. Aktív áramkör. Passzív áramkör. Lineáris áramkör. Nemlineáris áramkör. Kétpólusok. Aktív kétpólus. Ideális feszültséggenerátorok. Valóságos feszültséggenerátorok. Üresjárási feszültség. Rövidzárási áram. Belső ellenállás. Ideális áramgenerátorok. Valóságos áramgenerátorok. Üresjárási feszültség. Rövidzárási áram. Belső ellenállás. Feszültség és áramgenerátort együttesen tartalmazó kombinált aktív kétpólusok. Passzív kétpólusok. Felépítése: Ellenállás, induktivitás, kapacitás vagy ezek kombinációja. Helyettesítő képe. Aktív kétpólusok helyettesítő képe. Thevenin tétel. Norton tétel.

52

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 10.3.2 Négypólusok

18 óra

Definíció, rajzjel. Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Szimmetrikus négypólusok. Ábrázolásuk. Földszimmetrikus négypólusok. Ábrázolásuk. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Bemeneti impedancia. Átviteli impedancia nyitott bemenetnél. Átviteli impedancia nyitott kimenetnél. Kimeneti impedancia. Admittancia paraméterek. Bemeneti admittancia. Átviteli admittancia rövidrezárt bemenetnél. Átviteli admittancia rövidrezárt kimenet esetén. Kimeneti admittancia. Hibrid paraméterek. Bemeneti impedancia. Feszültség visszahatás nyitott bemenet esetén. Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén. Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén. Inverz hibrid paraméterek. Üresjárási bemeneti vezetőképesség. Rövidzárási áramvisszahatás. Üresjárási feszültségerősítési tényező. Rövidzárási kimeneti ellenállás. Négypólusok feszültségátvitele. A négypólusok jellemzőinek frekvenciafüggősége. 10.3.3 Félvezetők

36 óra

Félvezető diódák. A PN átmenet felépítése és működése. A határréteg kialakulása. A félvezető dióda felépítése és működése. A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése. A félvezető dióda záró irányú előfeszítése. A dióda karakterisztikája, jellemző adatai. A félvezető diódák típusai. Egyenirányító diódák. Zener-diódák. Tűsdiódák. Kapacitásdiódák. Alagútdiódák. 53


Schottky diódák. Tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok. Bipoláris tranzisztorok felépítése. A bipoláris tranzisztor működése. A bipoláris tranzisztor alapegyenletei. A bipoláris tranzisztor alapkapcsolásai. A bipoláris tranzisztor jelleggörbéi. A bipoláris tranzisztor műszaki adatai. A bipoláris tranzisztor határértékei. A hőmérséklet hatása a tranzisztor működésére. Unipoláris tranzisztorok. Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok. Felépítés és fizikai működés. Jelleggörbék, adatok, határadatok. MOSFET tranzisztorok. Felépítés és fizikai működés. Jelleggörbék, adatok, határadatok. Térvezérlésű tranzisztorok alapkapcsolásai. Erősáramú félvezető eszközök. Négyrétegű diódák. Tirisztorok. Vezérlő elektódával kikapcsolható tirisztor. Tirisztortetródák. Változtatható áramú kapcsolódióda (DIAC). Kétirányú tirisztor trióda (TRIAC). Egyátmenetű tranzisztor (UJT). Optoelektronikai alkatrészek. Fotoellenállás. Fotodióda. Fotoelemek. Fototranzisztorok. Fényt kibocsátó dióda (LED). 10.3.4 Erősítők

36 óra

Alapfogalmak. Tranzisztoros erősítők munkapont beállítása. Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Unipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása. Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képe. Bipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe. Unipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe. Erősítő áramkörök. Erősítők jellemzői. Erősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorral. Emitter-kapcsolású erősítőfokozat. Kollektor-kapcsolású erősítőfokozat. Bázis-kapcsolású erősítőfokozat. Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása. 54


Erősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral. Source-kapcsolású erősítőfokozat. Drain-kapcsolású erősítőfokozat. Gate-kapcsolású erősítőfokozat. Erősítő alapkapcsolások jellemzőinek összehasonlítása. Zajviszonyok az erősítőkben. Az erősítőkben keletkező zajok forrása. Az erősítőkben keletkező zajok típusai. Az erősítők zajtényezője. Torzítások az erősítőkben. Lineáris torzítások. Nemlineáris torzítások. Visszacsatolás. Visszacsatolás elve. A visszacsatolás hatása az erősítő jellemzőire. A negatív visszacsatolás gyakorlati megvalósítása.

10.3.5 Műveleti erősítők

36 óra

Egyenáramú erősítők Differenciálerősítők. Fázisösszegző áramkör. Darlington-kapcsolás. Tranzisztoros áramgenerátorok. Műveleti erősítő kimeneti fokozatai. Integrált műveleti erősítők. Integrált műveleti erősítő tulajdonságai. Az ideális műveleti erősítő. A valóságos műveleti erősítő. Visszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő esetén. Lineáris alapkapcsolások műveleti erősítővel. Nem invertáló alapkapcsolás. Erősítőjellemzők: Visszacsatoló hálózat átvitele. Visszacsatolt erősítés. Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Invertáló alapkapcsolás. Erősítőjellemzők. Visszacsatoló hálózat átvitele. Visszacsatolt erősítés. Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Különbségképző áramkör. Előjelfordító feszültségösszegző áramkör. Műveleti erősítők munkapont beállítása. A bemeneti nyugalmi áram biztosítása. Ofszet feszültség kompenzálása. 55


Ofszet áram kompenzálása. Műveleti erősítők frekvenciakompenzálása. Műveleti erősítők alkalmazásai. Váltakozó feszültségű erősítők. Aktív szűrőkapcsolások. Műveleti erősítők alkalmazása a méréstechnikában. Integráló műveleti erősítős kapcsolás. Differenciáló műveleti erősítős kapcsolása. 10.3.6 Impulzustechnika

20 óra

Impulzus jellemzők. Felfutási idő. Lefutási Idő. Túllövés. Tetőesés. Impulzus idő. Periódus idő. Impulzus ismétlődési frekvencia. Kitöltési tényező. Aktív és passzív jelformáló áramkörök. Lineáris jelformáló áramkörök. Differenciáló áramkör. Felépítés. Működés. Jelalak. Integráló áramkör. Felépítés. Működés. Jelalak. Nemlineáris jelformáló áramkörök. Félvezető dióda kapcsolóüzemben. Sorsos diódás vágókapcsolás. Felépítés. Működés. Jelalak. Párhuzamos diódás vágókapcsolás. Felépítés. Működés. Jelalak. Kettős vágókapcsolás. Felépítés. Működés. Jelalak. Multivibrátorok. Tranzisztor kapcsolóüzemben. Astabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. 56


Impulzus fel- és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Monostabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. Impulzus fel- és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Bistabil multivibrátor. Felépítés. Működés. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Schmitt-trigger. 10.3.7 Digitális technika alapjai

36 óra

Az analóg és digitális jelfeldolgozás lényege és összehasonlításuk. A logikai rendszer, mint a digitális eszközök elvi absztrakciója. Számábrázolási módok és az aritmetikai műveletekre gyakorolt hatásuk. Kódok: Bináris, BCD, Excess-3, Hamming. Egylépéses kódok: Johnson, Gray.A logikai hálózatok alaptörvényei. A Boole-algebra alkalmazása a működés leírására. Logikai alapműveletek. Negáció (invertálás). Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. VAGY (OR) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. ÉS (AND) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. 57


Kapcsolókkal történő megvalósítás. NEM-VAGY (NOR) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. NEM-ÉS (NAND) kapcsolat. Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Kizáró-VAGY (XOR). Műveleti jel. Igazság tábla. Kapcsolási rajzjel. Kapcsolókkal történő megvalósítás. Logikai függvények megadási módjai. Szöveges függvény megadás. Algebrai függvény megadás. Grafikus függvény megadás. Idődiagrammos függvény megadás. Kapcsolási rajz. Kombinációs hálózatok. Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése. Logikai hálózatok tervezése. Algebrai egyszerűsítés. Boole-algebra szabályai. A kombinációs rendszerek leírása igazságtáblával. Diszjunktív és konjuktív normálalakok felírása. Grafikus egyszerűsítés. V-K tábla. Logikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségével. A kombinációs áramkörök hazárdjelenségének okai, megszüntetésük módja. Két- és többszintű hálózatok. Logikai alapáramkörök. Logikai változók fizikai megjelenítése. Logikai áramkörök jellemző adatai. Tápfeszültség. Logikai szintek. Zajtartalék. Bemeneti terhelhetőség. Kimeneti terhelhetőség. Teljesítményfelvétel. Jelterjedési idő. Diódás kapuáramkörök. Inverterek. Logikai áramköri rendszerek. Bipoláris és MOS logikai integrált áramkörök. Bipoláris logikai áramkör családok. Ellenállás-tranzisztor logika (RTL). 58


Dióda-tranzisztor logika (DTL). Tranzisztor-tranzisztor logika (TTL). Totempole kimenet. Open-collektoros kimenet. Tree-state kimenet. Emitter csatolású logika (ECL). Integrált injekciós logika( IIL). MOS logikai áramkör családok. N-MOS logikai áramkörök. CMOS (Komplementer-MOS) áramkörök. Különböző áramkör családok illesztése. Sorrendi hálózatok. A sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása. Elemi sorrendi áramkörök. Aszinkron hálózatok tervezése. Szinkron hálózatok tervezése. 10.4 A képzés helyszíne Tanterem 10.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

59


11

Elektronika gyakorlat tantárgy


11.1 A tantárgy tanításának célja Az elektronika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy bővítse, rendszerezze a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját. 11.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 11.3 Témakörök 11.3.1 Váltakozó áramú alapmérések


Váltakozó áramú hálózatok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Induktivitás mérése. (ÖGY) Kondenzátor kapacitásának mérése. (ÖGY) Kondenzátor töltés és kisütés vizsgálata. (ÖGY) Tekercs induktivitásának és kondenzátor kapacitásának mérése három feszültség mérésével. Induktivitások soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Induktivitások párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok soros kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Kondenzátorok párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. (ÖGY) Ellenállás és kondenzátor soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás soros kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás és induktivitás párhuzamos kapcsolásának vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor soros kapcsolásának (soros rezgőkör) vizsgálata. Ellenállás, tekercs és kondenzátor párhuzamos kapcsolásának (párhuzamos rezgőkör) vizsgálata. Egyfázisú váltakozó áramú teljesítmény mérése. (ÖGY) Hangfrekvenciás generátorok vizsgálata. Kezelőszervek. Beállítási lehetőségek. Oszcilloszkóp kezelési gyakorlat. (ÖGY) Kezelőszervek. (ÖGY) Beállítási lehetőségek. (ÖGY) Mérések oszcilloszkóppal. (ÖGY) Amplitúdó mérése. (ÖGY) Periódus idő mérése. (ÖGY) Frekvenciamérési módszerek. Fázisszög mérési módszerek. RC feszültségosztó vizsgálata. Wien-osztó vizsgálat.

60

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 11.3.2 Elektronikai eszközök mérése


Félvezető diódák vizsgálata. (ÖGY) Szilícium és germánium diódák jellemzőinek felvétele. (ÖGY) Zener–dióda jelleggörbéjének felvétele. (ÖGY) Négypólusok jellemzőinek meghatározása. Bipoláris és unipoláris tranzisztorok jellemzőinek mérése. (ÖGY) Bipoláris tranzisztor jelleggörbéjének felvétele. Bemeneti jelleggörbe meghatározása. Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Unipoláris tranzisztor jelleggörbéinek felvétele. Transzfer jelleggörbe meghatározása. Kimeneti jelleggörbe meghatározása. Félvezetők jellemzőinek geometriai értelmezése és szerkesztéses meghatározása. Dióda paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Tranzisztor paramétereinek meghatározása szerkesztéssel. Dinamikus jellemzők meghatározása. Dióda dinamikus jellemzőinek meghatározása váltakozó áramú módszerrel. Speciális félvezetők és alkalmazásaik. (ÖGY) Zener-diódás elemi stabilizátor. (ÖGY) Alagútdióda vizsgálata. Optoelektronikai alkatrészek vizsgálata. (ÖGY) Egyszerű egyenirányítók vizsgálata. (ÖGY) Egyutas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Graetz-hidas egyenirányító vizsgálata. (ÖGY) Tirisztor és triak jellemzőinek meghatározása. (ÖGY) Tirisztor jellemzőinek mérése. (ÖGY) Triak jellemzőinek mérése. (ÖGY) Teljesítményszabályozó áramkörök mérése. (ÖGY) Tirisztoros teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) Triakos teljesítményszabályozó vizsgálata. (ÖGY) 11.3.3 Áramkörök építése, vizsgálata


Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése. (ÖGY) Folírozott lemezek jellemzői, előkészítésük. (ÖGY) A fóliamintázat kialakítása. (ÖGY) A szitanyomás technológiája. (ÖGY) Eszközök, segédanyagok. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök maratása. (ÖGY) Forrasztandó felületek előkészítése. (ÖGY) Tisztítás, folyasztószer, védő bevonat. (ÖGY) Nyomtatott áramkörök megmunkálása, illesztése, rögzítése. (ÖGY) Kivezetések előkészítése, szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend, polaritás, alkatrész beültetés, alkatrészlábak lecsípése. (ÖGY) Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. (ÖGY) Alkatrészválasztás szempontjai. (ÖGY) Névleges érték, tűrés, terhelhetőség, alkatrészek jelölése. (ÖGY) Készre szerelt nyomtatott áramkör ellenőrzése (vizuálisan). (ÖGY) 61


Készre szerelt nyomtatott áramkör feszültség alá helyezése (nyugalmi áramfelvétel mérése). (ÖGY) Az áramkör funkcionális vizsgálata. (ÖGY) Bemeneti jellemzők (vizsgáló jelek) kiválasztása, meghatározása és beállítása. (ÖGY) Kimeneti jellemzők (válaszjelek) mérése. (ÖGY) A mérési eredmények kiértékelése. (ÖGY) Hibakeresés. (ÖGY) Kapcsolási rajz alapján történő hibakeresés. (ÖGY) Hibás javítási egység meghatározása. (ÖGY) A megállapított hibahely javítása az előírt technológiának megfelelően. (ÖGY) A javított áramkör beüzemelése. (ÖGY) Funkcionális ellenőrző mérések elvégzése. (ÖGY) A javítási művelet dokumentálása. (ÖGY) 11.3.4 Erősítők építése és mérése

42 óra

Mérési elvek. Egyenáramú jellemzők mérése. Tápfeszültség. Nyugalmi áramfelvétel. Munkaponti adatok. Stabilitás. Váltakozó áramú jellemzők. Feszültségerősítés. Áramerősítés. Teljesítményerősítés sávközépi frekvencián. Az erősítés frekvenciamenete. Alsó és felső határfrekvencia. Fázismenet. Bemeneti ellenállás. Kimeneti ellenállás. Az erősítő érzékenysége. Kivezérelhetőség. Torzítás. Zajtényező. Az alapkapcsolások vizsgálata. Erősítőosztályok vizsgálata. Bipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése. Közös emitteres alapkapcsolás mérése. Közös kollektoros alapkapcsolás mérése. Unipoláris alapkapcsolások jellemzőinek mérése. Source-kapcsolású erősítőfokozat mérése. Drain-kapcsolású erősítőfokozat mérése. Műveleti erősítős kapcsolások vizsgálata. Az erősítő alapáramkör néhány jellemzőjének mérése. Műveleti erősítős invertáló alapkapcsolás vizsgálata. Műveleti erősítős követő alapkapcsolás vizsgálata. Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök építése és mérése. Műveleti erősítők alkalmazásai. Aktív szűrők vizsgálata. 62


Műveleti erősítős összegző áramkör vizsgálata. Műveleti erősítős komparátorok vizsgálata. Egyenirányító megépítése és vizsgálata. Erősítő alapkapcsolás építése, bemérése és javítása. Munkaponti jellemzők ellenőrzése. Erősítőjellemzők beállítása és mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása. 11.1.1. Impulzustechnikai mérések Impulzus jellemzők mérése. Felfutási idő. Lefutási Idő. Túllövés. Tetőesés. Impulzus idő. Periódus idő. Impulzus ismétlődési frekvencia. Kitöltési tényező. Aktív és passzív jelformáló áramkörök vizsgálata. Lineáris jelformáló áramkörök vizsgálata. Differenciáló áramkör mérése. Integráló áramkör mérése. Nemlineáris jelformáló áramkörök vizsgálata. Félvezető dióda kapcsolóüzemben. Sorsos diódás vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Párhuzamos diódás vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Kettős vágókapcsolás mérése. Jelalak. Vágási szint meghatározás. Multivibrátorok vizsgálata. Tranzisztor kapcsolóüzemben. Astabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Monostabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. 63

18 óra


Kimeneti amplitúdó. Jelalak. Bistabil multivibrátor mérése. Működés vizsgálata. Munkaponti adatok. Impulzus fel-és lefutási idő. Impulzus kitöltési tényező. Ismétlődési frekvencia. Kimeneti amplitúdó Jelalak. Schmitt-trigger vizsgálata. 11.3.5 Digitális áramkörök vizsgálata

36 óra

Digitális áramkörök jellemzőinek mérése. Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével. Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál. Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal. Digitális áramkörök lehetséges hibáinak felismerése és javítása. Digitális áramköri hibák típusai. A hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafelé lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika). Logikai kapuk működésének elemzése. TTL-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői. CMOS-rendszerű integrált áramkörök legfontosabb villamos jellemzői. Logikai kapuk összekötése. Univerzális logikai kapuk (NAND, NOR) használata. Kombinációs logikai áramkörök vizsgálata. Kombinációs hálózat kimeneti feszültségszintjeinek mérése különböző bemeneti kombinációk esetén. Igazság tábla felvétele. Időfüggvény felvétele, logikai függvény meghatározása. Statikus hazárd vizsgálata. Funkcionális kombinációs áramkörök vizsgálata. Kódoló áramkör vizsgálata. Működési vizsgálata. 11.4 A képzés helyszíne Tanműhely vagy gazdálkodó szervezet 11.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

64


12

Irányítástechnika tantárgy

96 óra

12.1 A tantárgy tanításának célja Az Irányítástechnika tantárgy tanításának alapvető célja, hogy megismertesse a tanulókkal az irányítástechnika alapfogalmait, a vezérlés és a szabályozás működési elvét, valamint ábrázolási módjait. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók tudják értelmezni a vezérlés és a szabályozás fogalmát. Ismerjék meg a leggyakoribb érzékelők, villamos távadók, jelképzők, jelátalakítók, jelformálók, beavatkozó- és végrehajtó szervek működését. Képesek legyenek egyszerű villamos vezérlések áramutas rajzát elkészíteni. 12.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 12.3 Témakörök 12.3.1 Irányítástechnikai alapismeretek

24 óra

Az irányítás fogalma. Irányítási példák. Az irányítás részműveletei: Érzékelés (információszerzés). Ítéletalkotás (az megszerzett információ feldolgozása alapján). Rendelkezés. Beavatkozás. Az irányítási rendszer felépítése. A jelhordozó és a jel fogalma. Az analóg és a digitális jel. Az irányítási rendszer fő részei: irányító berendezés. irányított berendezés. Az irányítási rendszer szerkezeti részei: az elem. a szerv. a jelvivő vezeték. Az irányítás fajtái: a rendelkezés létrejötte szerint: kézi. önműködő. a hatáslánc szerint: vezérlés, mint nyílt hatásláncú irányítás. szabályozás, mint zárt hatásláncú irányítás. Az irányítási rendszer jelképes ábrázolása: szerkezeti vázlat. működési vázlat. hatásvázlat. Az irányításban használt segédenergiák. A segédenergiák fajtái: villamos. 65


pneumatikus. hidraulikus. vegyes. Az irányításban használt segédenergiák alkalmazása. A villamos segédenergia előnye, hátránya. A pneumatikus segédenergia előnye, hátránya. A hidraulikus segédenergia előnye, hátránya. Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé. Passzív mérő-átalakítók. Ellenállás-alapú átalakítók. Huzalos mérő-átalakítók. Hőmérséklet-érzékelő ellenállások. Fényérzékelő ellenállások. Kapacitív átalakítók. Induktív átalakítók. Villamos irányított berendezések, villamos gépek. Aszinkrongépek. Szinkrongépek. Egyenáramú gépek. Törpemotorok. 12.3.2 Vezérlés

40 óra

A vezérlési vonal. A vezérlési vonal részei. A vezérlési vonal jelei. A vezérlési vonal jellemzői. A vezérlések fajtái. A vezérlőberendezések építőelemei és készülékei: Érzékelő szervek. Kapcsolókészülékek. Kézi kapcsolók. Nyomógombok. Reed-kontaktus. Mikrokapcsolók. Érintkező mentes, elektronikus kapcsolók. Beavatkozó szervek. Mágneskapcsolók. Reed-relé. Mágnesszelepek. Villamos szervomotorok. Membránmotoros szelep. Relék. Elektromechanikai relék. Semleges relék. Polarizált relék. Időrelék. késleltetve meghúzó. késleltetve elengedő. késleltetve meghúzó és elengedő. 66


Hőrelék. Időzítő- és ütemező készülékek. Az áramút rajz. Rajzjelek. Tervjelek. Alapvető villamos relé kapcsolások: Meghúzatás. Öntartás. A relé ejtése. Reteszelés. Nyomógombos keresztreteszelés. Elemi relés vezérlések: Távvezérlés. Indítás több helyről. Leállítás több helyről. Villamos motor indításának vezérlése. Villamos motorok fékezésének vezérlése. Forgásirányváltás. Fordulatszám-változtatás. Összetett relés vezérlések: Tervezési példa. Áramút rajzok analizálása. Relés vezérlés tervezése. Elektronikus vezérlések. 12.3.3 Szabályozás

32óra

A szabályozási kör. A szabályozási kör jellegzetességei. A szabályozási kör részei. A szabályozási kör jelei. A szabályozási kör jellemzői. A szabályozási kör szervei. Érzékelő szervek. Alapjel képző szervek. Különbségképző szervek. Jelformáló szervek. Erősítők. Végrehajtó szervek. Beavatkozó szervek. Egységes szabályozórendszerek. Egységes jelek. Villamos távadók. Élő nullapontú rendszerek . A szabályozások felosztása. Az alapjel időbeli lefolyása szerint. A hatáslánc jeleinek folytonossága szerint. A szabályozás folyamatossága szerint. A rendszer szerkezete szerint. A szabályozások ábrázolási módjai. 67


A tag fogalma és értelmezése. Az átviteli tényező. A tagok csoportosítása jelátvitel szerint. Arányos tag. Integráló tag. Differenciáló tag. Holtidős tag. Energiatárolók. Stabilitás. A jelátvivő tagok dinamikus tulajdonságai. A vizsgáló jel. Az átmeneti függvény. Az arányos szabályozás és hatásvázlata. Az integrálszabályozás és hatásvázlata. A PI szabályozó. D hatással kiegészített szabályozó. A PD szabályozó. PID szabályozó. Hangolás. Egységrendszerű szabályozók.

12.4 A képzés javasolt helyszíne Tanterem 12.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

68


13

Irányítástechnika gyakorlat tantárgy

128 óra

13.1 A tantárgy tanításának célja Az Irányítástechnika gyakorlat tantárgy tanításának alapvető célja, hogy a tanulók tudják az egyszerű villamos vezérlések és szabályozások működési, szerkezeti és hatásvázlatait értelmezni, egyszerű villamos vezérlések kapcsolási (áramutas) rajzát megtervezni. Képesek legyenek összeszerelni a vezérlések és a szabályozások készülékeit, kapcsolási rajz alapján összeállítani a villamos vezérlési vonal és szabályozási kör kapcsolásait. Villamos mennyiségeket mérni, hibát keresni és elhárítani villamos vezérlésekben és szabályozásokban. 13.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 13.3 Témakörök 13.3.1 Villamos irányítások építőelemei és készülékei

Nem villamos mennyiségek átalakítása villamos jellé. Passzív mérő-átalakítók. Ellenállás-alapú átalakítók mérése. Huzalos mérő-átalakítók mérése. Hőmérséklet-érzékelő ellenállások mérése. Fényérzékelő ellenállások mérése. Kapacitív átalakítók mérése. Induktív átalakítók mérése. Villamos készülékek felépítése, bekötése. Kapcsolókészülékek. Kézi kapcsolók. Nyomógombok. Mechanikus végállás érzékelők. Mágneskapcsoló. Relé. Villamos készülékek jellemzőinek mérése. Villamos érintkezők. Az érintkezők átmeneti ellenállásának vizsgálata. Mágneskapcsoló felépítése, vizsgálata. Elektromechanikus relék felépítése. Elektromechanikus relék vizsgálata. Relé meghúzása. Relé elengedés. Időrelék felépítése. Időrelék vizsgálata. késleltetve meghúzó időrelé vizsgálata. késleltetve elengedő időrelé vizsgálata. késleltetve meghúzó és elengedő időrelé vizsgálata. Elektronikus relék felépítése, vizsgálata. Logikai feltételek realizálása relék segítségével. 69

28 óra


Tagadás, ÉS kapcsolat, VAGY kapcsolat megvalósítása relékkel. 13.3.2 Vezérlési feladatok

50 óra

Egyszerű vezérlési feladatok: Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása. Öntartás: Elengedésre kitüntetett (dominánsan törlő). Meghúzásra kitüntetett (dominánsan beíró). Vezérelt berendezés be-, és kikapcsolása távvezérléssel több helyről. Direkt-, indirekt vezérlés. A villamos reteszelés elve. Egyszerű nyomógombos reteszelő kapcsolás. Nyomógombos keresztreteszelés. Időfüggetlen logikai feladatok tervezése megépítése relékkel: 3 változós logikai feladat. 4 változós logikai feladat. Időrelék gyakorlati alkalmazása: késleltetve meghúzó. késleltetve elengedő. késleltetve meghúzó és elengedő. Lépcsőházi világítás áramutas kapcsolásának megtervezése, összeállítása. Összetett vezérlések tervezése, megvalósítása. Sorrendi vezérlések tervezése, megvalósítása. Lefutó vezérlések tervezése, megvalósítása. Villamos motorok indításának vezérlése. Nyomógombos közvetlen vezérlés. Forgásirányváltás. A háromfázisú aszinkronmotor forgásirányváltása. Az egyenáramú motorok forgásirányváltása. Az aszinkronmotor fordulatszám változtatása. 13.3.3 Szabályozások

50 óra

Távadók. Nyílt hatásláncú távadó vizsgálata. Zárt hatásláncú távadó vizsgálata. Példák analóg villamos kimenetű távadóra. Áram távadók. Alapjel képzők. Feszültség stabilizátorok. Egyenáram-stabilizátorok. Különbségképzők. Különbségképző differenciálerősítő. Jelerősítők és jelformálók. Jelerősítő kapcsolás műveleti erősítővel. Arányos jelformáló tag műveleti erősítővel. Határoló invertálóerősítő műveleti erősítővel. Az átviteli tagok típusai, vizsgálata. Időkésés nélküli arányos tag villamos kapcsolása. 70


Csak ohmos ellenállást, potenciométert tartalmazó villamos áramkör. Invertáló műveleti erősítő kapcsolás. Egy tárolós arányos tag. RC tag, RL tag. Integráló tagok. Visszacsatolt műveleti erősítős integráló tag. Differenciáló tag vizsgálata. Passzív PI szabályozó vizsgálata. Aktív PI szabályozó vizsgálata. PD szabályozó vizsgálata. PID szabályozó vizsgálata. Szabályozási feladatok. Hőmérséklet szabályozás megvalósítása, vizsgálata. Tirisztoros teljesítményszabályozás megvalósítása, vizsgálata. Egyenáramú motor fordulatszám szabályozása, vizsgálata. 13.4 A képzés javasolt helyszíne Automatika/mérési tanterem/labor, vagy tanműhely

13.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

71


14

Elektronikai áramkörök tantárgy

160 óra

14.1 A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök jellemzőinek és működésének megértésére. 14.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

14.3 Témakörök 14.3.1 Erősítők alkalmazása

40óra

Többfokozatú erősítők Többfokozatú erősítők felépítése. Erősítőfokozatok csatolása. Galvanikus csatolás Jellemzői Megvalósítás RC csatolás Jellemzői Megvalósítás Transzformátoros csatolás Jellemzői Megvalósítás Szélessávú erősítők Az áramerősítési tényező frekvenciafüggése Tranzisztor és szórt kapacitások Kaszkád kapcsolás Differenciálerősítő alkalmazása szélessávú fokozatként Szimmetrikus szélessávú erősítők Kaszkád kapcsolású differenciálerősítő Fázisfordító erősítős differenciálerősítő Komplementer kaszkád kapcsolású differenciálerősítő Ellenütemű differenciálerősítő Szélessávú feszültségkövető Ellenütemű feszültségkövető Szélessávú műveleti erősítők Kisfrekvenciás kompenzálás. Megvalósítás Kisfrekvenciás kompenzálás váltakozó áramú helyettesítő képe Nagyfrekvenciás kompenzálás. Megvalósítás Nagyfrekvenciás, váltakozó áramú helyettesítő kép 72


Hangolt erősítők Hangolt erősítők felépítése, alkalmazási területei Nagyfrekvenciás hangolt erősítők Hangolt erősítő párhuzamos LC rezgőkörrel Emitter kapcsolású, hangolt fokozat egy rezgőkörrel A rezgőkör összefüggései rezonancia frekvencián Az erősítő feszültségerősítése Az erősítő sávszélessége Hangolt erősítő sávszűrős csatolással Sávszűrők felépítése és jellemzői Hangolt erősítő kapcsolása sávszűrős csatolással 14.3.2 Teljesítmény erősítők

25 óra

Teljesítményerősítők általános jellemzői. A, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítő. Az erősítőelemek határértékei Legnagyobb veszteségi teljesítmény Legnagyobb kollektor feszültség Legnagyobb kollektor áram Telítési tartomány Lezárási tartomány Teljesítményerősítők jellemzői Kimeneti váltakozó áramú teljesítmény (Pki) A tápfeszültség forrásból felvett egyenáramú teljesítmény(PT) Veszteségi vagy disszipált teljesítmény (PD) Átalakítási hatásfok (γ) Vezérlő teljesítmény (Pbe) Teljesítmény erősítés (Ap) Aszimmetrikus ,nagyjelű erősítők Ellenütemű nagyjelű erősítők Ellenütemű erősítők elvi megoldásai A osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás B osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás AB osztályú teljesítmény erősítő Kapcsolási megoldás Jelalak Üzemi jellemzők Alkalmazás Nagyjelű erősítők munkapont beállítása Nagyjelű erősítőkapcsolások Komplementer ellenütemű erősítők Transzformátoros teljesítményerősítők 73


Védőáramkörök Nagyjelű erősítők torzítása 14.3.3 Digitális technika

II.

50 óra

Sorrendi hálózatok Sorrendi hálózatok csoportosítása és működésük leírása Sorrendi hálózatok építőelemei. Flip-flop-ok RS flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás Órajellel vezérelt RS flip-flop JK flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla Master-slave flip-flop NAND és NOR hálózattal történő megvalósítás T flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla D flip-flop (Tároló) Kapcsolási rajzjel Vezérlő bemenetek Működés Állapot átmeneti tábla A szinkron és aszinkron hálózatok tervezése Aszinkron sorrendi hálózatok. Aszinkron számláló tervezés elve Órajel Flip-flop billenés Számláló billenés Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása JK flip-flop-al Aszinkron bináris előreszámláló megvalósítása D flip-flop-al Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása JK flip-flop-al Aszinkron bináris vissza-számláló (Down Counter) megvalósítása D flip-flop-al Modulo-N számlálók. Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével Aszinkron MSI számláló Kaszkádosítás SN sorozat tipikus áramkörei. Kapuk,inverterek (AND-OR-INVERT is) Aszinkron hálózatok analízise 74


Kapcsolási alapján állapot átmeneti tábla és állapotdiagram felvétele Szinkron sorrendi hálózatok. Felépítése Tervezés lépései Számlálási állapotok felvétele Állapot átmeneti tábla Állapotok minimalizálása V-K tábla Vezérlési függvények meghatározása Kapcsolási rajz Ütemdiagram Tetszőleges számlálási állapotú számláló tervezése adott állapot vagy ütemdiagram alapján Szinkron sorrendi hálózat működésének elemzése Vezérlési függvények felvétele V-K tábla Állapot-átmeneti tábla Ütemdiagram Szinkron MSI számlálók Kaszkádosítás A sorrendi hálózatok hazárd jelenségei, megszüntetésük módja Funkcionális áramkörök Kombinációs hálózatokra épülő egységek Összeadó áramkörök Az összeadó áramkör elvi felépítése Bináris összeadók Kivonó áramkör Fél összeadó áramkör Teljes összeadó áramkör Kaszkádosítás, Átvitelgyorsítás BCD összeadó BCD kivonó Komparátorok A komparátor elvi felépítése Egy bites komparátor tervezése Négy bites komparátor tervezése 16 bites komparátor tervezése Aritmetikai-logikai egységek Az aritmetikai logikai egységek elvi felépítése Konkrét ALU egység működésének vizsgálata Paritás előállító és – vizsgáló áramkörök Paritás előállító és –vizsgáló áramkörök elvi felépítése Konkrét paritás előállító egység működésének vizsgálata Dekódoló áramkörök Dekódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét dekódoló áramkörök működése, jelei Dekódoló áramkör tervezése Kódoló áramkörök Kódoló áramkörök elvi felépítése Konkrét kódoló áramkör működése, jelei 75


Kódoló áramkör tervezés Multiplexerek, Feladata Felépítése Jelképi jelölése Logikai függvények megvalósítása multiplexer segítségével Multiplexerek bővítése Demultiplexerek Feladata Felépítése Jelképi jelölése Dekódolás Demultiplexerek bővítése Szekvenciális hálózatokra épülő egységek Regiszterek A regiszterek elvi működése P-P és S-S regiszterek felépítése Átlátszó D tárolókból felépített regiszter (latch) Shift regiszterek Felépítése tárolókból Soros, párhuzamos beírás Jobbra,balra léptetés Alkalmazás Gyűrűs számlálók n-ből 1 számlálók Johnson számláló Maximális hosszúságú számláló Számlálók MSI számlálók Multivibrátorok Monostabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Astabil multivibrátorok Megvalósítás Alkalmazások Memóriák Csak olvasható tárak Írható olvasható tárak Memória chip-ek jelei Memória chip-ek összekapcsolása D/A és A/D átalakítók Digitál-analóg átalakítók Analóg –digitál átalakítók 14.3.4 Tápegységek

25óra

A hálózati transzformátorok. Hálózati egyenirányítók. Egyutas egyenirányítók 76


Kétutas egyenirányítók Greatz-kapcsolás Középleágazásos kapcsolás Lineáris feszültségszabályozók (áteresztő stabilizátorok) A legegyszerűbb kivitel Fix kimeneti feszültségű stabilizátorok Változtatható kimeneti feszültségű stabilizátorok Kis feszültségkülönbségű stabilizátorok Negatív stabilizátorok Föld-független feszültségforrás feszültségének szimmetrikus megosztása Négyhuzalos feszültség stabilizátor Integrált feszültség stabilizátorok áttekintése Referenciafeszültség előállítása Zener diódás megoldások Tranzisztoros referenciafeszültség források Kapcsoló üzemű tápegységek Szekunder oldali kapcsolóüzemű tápegységek Feszültségcsökkentő átalakító A kapcsolójel előállítása Feszültségnövelő kapcsolás Polaritás váltó kapcsolás Tároló induktivitás nélküli polaritás váltó kapcsolás Típusválaszték Primer oldali kapcsoló üzemű tápegységek Együtemű átalakítók Ellenütemű átalakítók Nagyfrekvenciás transzformátorok Teljesítménykapcsolók Kapcsolójel előállítása Veszteségszámítás Integrált vezérlőkapcsolások 14.3.5 Oszcillátorok

20 óra

Oszcillátorok működési elve és felépítése Negatív ellenállást felhasználó oszcillátorok Visszacsatolt oszcillátorok Visszacsatolás (hurokerősítés) Amplitúdó feltétel Fázisfeltétel LC oszcillátorok Tulajdonságok Általános berezgési feltétel Meissner-oszcillátor (transzformátoros csatolású áramkör) Frekvencia meghatározó elem Hartley-oszcillátor (induktív hárompont kapcsolás) Colpits-oszcillátor(kapacitív hárompont kapcsolás) Emitter csatolt LC oszcillátor Ellenütemű oszcillátorok Kvarc oszcillátorok 77


Alkalmazási terület Tulajdonságok A rezgőkvarc elektromos tulajdonságai Alap harmonikus oszcillátorok Felharmonikus oszcillátorok RC oszcillátorok Alkalmazási terület Tulajdonságok Wien-hidas oszcillátor Wien-osztó Felépítés Átvitel Visszacsatolt erősítő Függvénygenerátorok Elvi elrendezés Gyakorlati kivitel Feszültségvezérelt függvénygenerátorok Kvadratúra jelek egyidejű előállítása 14.4 A képzés javasolt helyszíne Tanterem 14.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

78


15

Elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy

192 óra

15.1 A tantárgy tanításának célja Az elektronikai áramkörök gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy elmélyítse és kiegészítse a tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. Gyakorlati példákon keresztül járuljon hozzá a tanulók elektronikai szemléletének kialakulásához. Formálja a tanulók elektronikus gondolkodásmódját 15.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

15.3 Témakörök 15.3.1 Erősítők vizsgálata

64 óra

Többfokozatú erősítők építése,mérése Munkaponti jellemzők mérése. Áramfelvétel mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása RC csatolású erősítők építése, mérése Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése Lehetséges hibák felismerése és javítása Szélessávú erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása. 79


Hangolt erősítők vizsgálata Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása Teljesítmény erősítők építése, mérése Munkaponti jellemzők mérése Bemeneti ellenállás (Rbe) mérése Kimeneti ellenállás (Rki) mérése Feszültségerősítés (Au) mérése Áramerősítés (Ai) mérése Teljesítményerősítés (Ap) mérése Kivezérelhetőség mérése Frekvencia átvitel mérése. Lehetséges hibák felismerése és javítása 15.3.2 Digitális berendezések vizsgálata

64 óra

Digitális áramkörök építése, jellemzőinek mérése Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségével. Logikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknál. Áramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálata. Funkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal. Kétállapotú billenő-körök működésének elemzése RS, JK, flip-flop megvalósítása NAND és NOR kapuk segítségével Logikai szintek mérése különböző bemenet vezérlése esetén, igazságtábla felvétele logikai függvény megadása Sorrendi hálózatok működésének a vizsgálata Aszinkron számláló működésének vizsgálata Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele Aszinkron MSI számláló vizsgálata Szinkron számláló működésének vizsgálata Flip-flopok kimeneti jeleinek felvétele oszcilloszkóp segítségével, állapot átmeneti tábla felvétele Szinkron MSI számláló vizsgálata Frekvenciaosztás megvalósítása számláló segítségével Funkcionális áramkörök alkalmazása Digitális áramkörök hibáinak felismerése, javítása Digitális áramköri hibák típusai. Hibakeresés módszerei kombinációs hálózatokban (visszafele lépegető és nyomvonal módszer, logikai diagnosztika).

80

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 15.3.3 Jelkeltő áramkörök és tápegységek vizsgálata

64 óra

Tápegységek építése, mérése Egyszerű egyenirányítók vizsgálata Egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Középkivezetéses , kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Graetz-hidas egyenirányító kapcsolás mérése. Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Feszültségtöbbszöröző vizsgálata Műveleti erősítős egyenirányító kapcsolások vizsgálata Műveleti erősítős egyutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Átlagértékmérő műveleti erősítős kétutas egyenirányító vizsgálata Jelalak vizsgálat puffer kondenzátor nélkül Jelalak vizsgálat puffer kondenzátorral Búgófeszültség mérése különböző kondenzátor és ellenállásértékek (időállandó esetén) Stabilizátorok építése, mérése Elemi stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző bemeneti feszültségek estén Áteresztő tranzisztoros stabilizátor vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Tranzisztor disszipációs teljesítményének meghatározása Integrált stabilizátorok vizsgálata Terhelőáram és stabilizált kimeneti feszültség mérése különböző terhelő ellenállások esetén Maximális terhelőáramnál Ubemin meghatározása Stabilizált Uki mérése maximális terhelőáramnál a tápfeszültség növelésekor Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata Feszültségcsökkentő kapcsolóüzemű stabilizátor Feszültségnövelő kapcsolóüzemű stabilizátor Visszahajló jelleggörbéjű túláram-védelem vizsgálata 15.3.4 Oszcillátorok építése, mérése

Az oszcilláció feltételeinek vizsgálata A rezgési frekvencia mérése A rezgési feltételek vizsgálata Amplitúdó feltétel Fázisfeltétel 81


Torzítás mérése Frekvenciastabilitás mérése Amplitúdó stabilitás mérése LC oszcillátorok jellemzőinek mérése Szelektív erősítő és amplitúdó határolás mérése Uki mérése különböző frekvenciák esetén f0 hangolási frekvencia meghatározása (Uki max) Uki , Ube mérése f0 frekvencián Sávközépi A0 erősítés meghatározása Az erősítő sávszélességének mérése Colpitts-oszcillátor mérése Áramfelvétel mérése Munkaponti adatok meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása RC-oszcillátorok jellemzőink mérése Szűrőkapcsolások jellemzőinek mérése Feszültségátvitel (csillapítás) mérése Fázismenet mérése Fázistolós oszcillátor mérése Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása Az erősítésszabályozás nélküli erősítő Au feszültségerősítésének és fázistolásának mérése Amplitúdó szabályozás vizsgálata Wien-hídas oszcillátor építése, mérése Wien osztó átvitelének mérése különböző frekvencián A maximális átvitelhez tartozó frekvencia meghatározása Uv visszacsatolt feszültség mérése f0 frekvencián Visszacsatoló hálózat β átvitelének meghatározása Kristály oszcillátorok vizsgálata Kristály oszcillátor jellemzőinek meghatározása

15.4 A képzés javasolt helyszíne Mérőlaborban és szakma specifikus tanműhelyben

15.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

82


16

Mechatronika tantárgy

96 óra

16.1 A tantárgy tanításának célja A mechatronika tantárgytanításának célja, hogy a tanuló ismerje meg a nem-villamos mennyiségek mérési lehetőségeit és a villamos és pneumatikus vezérlések építőelemeit. 16.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

16.3 Témakörök 16.3.1 Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton

Rezisztív mérő átalakítók. Potenciométeres átalakítók Nyúlásmérő bélyeges átalakítók Termo-rezisztív átalakítók Kapacitív mérő átalakítók. Kondenzátorok kialakítása Síkkondenzátorok Hengerkondenzátorok Gömbkondenzátorok Kapacitív mérő átalakítók hídkapcsolásai Induktív mérő átalakítók. Az átalakítás elve Nyitott mágnes-körű átalakítók Zárt mágnes-körű átalakítók Differenciál típusú átalakítók Transzformátoros átalakítók Magneto-elasztikus átalakító Induktív mérő átalakítók hídkapcsolásai Indukciós mérő átalakítók. Mozgási indukció alapján működő indukciós átalakítók Mágneses tér változása alapján működő indukciós átalakítók Örvényáramú indukciós átalakító Piezo-elektromos mérő átalakítók. Az átalakítás elve A kvarckristály geometriája A piezokristály kapcsolása Hall-generátoros mérő átalakítók. A Hall-hatás kialakulása Hallotronos szögelfordulás érzékelő Thermo-elektromos mérő átalakítók. A Peltier-hatás A Thomson-hatás A Seebeck-hatás 83

32 óra


Hőmérsékletmérés termoelemmel Termo feszültség mérése Poggendrof -kondendenzátorral Sugárzási terjedési jelenség alapján működő mérő átalakítók. A fény méréstechnikai alkalmazása Fotoelemek Fényelemek Fotodiódák Fototranzisztorok Fototirisztorok A fotoelelektromos átalakítók előnyei Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása Reflexiós vastagságmérés Rezonanciás vastagságmérés Tartályszint-mérés Ultrahangos áramlásmérés A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása Fotodiódák Fototranzisztorok Fototirisztorok A fotoelelektromos átalakítók előnyei Az ultrahang méréstechnikai alkalmazása Reflexiós vastagságmérés Rezonanciás vastagságmérés Tartályszint-mérés Ultrahangos áramlásmérés A radioaktív sugárzás méréstechnikai alkalmazása 16.3.2 Pneumatikus, elektro-pneumatikus irányítások

A sűrített levegő előállítása. Pneumatikus vezérlő és vezérelt elemek. Kapcsolási rajz, jelölésrendszer Pneumatikus vezérlőrendszer ábrázolása Pneumatikus alapkapcsolások útváltókkal Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger alternáló mozgatása Sebességszabályozás Sebességcsökkentés fojtószeleppel Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel Logikai alapkapcsolások Logikai VAGY kapcsolás Logikai ÉS kapcsolás Logikai NEM kapcsolás Nyomásfüggő vezérlések Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelővel Nyomásfüggő vezérlés végállás-érzékelő nélkül Időfüggő vezérlések Működtetés késleltetése 84

32 óra


A visszafutás késleltetése Működtetés és visszafutás külön-külön késleltetése Jelrövidítés és jelnyújtás Kétoldali működésű munkahenger időfüggő vezérlése Váltókapcsolások Lezáró jelek feloldása a pneumatikus kapcsolásban Elektro-pneumatikus jelátalakítók Mágnes szelepek Pneumatikus-elektromos jelátalakítók Elektro-pneumatikus alapkapcsolások Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Bistabil mágnes szelep működtetése Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása Útfüggő, időfüggő, nyomásfüggő sorrendvezérlések Lezáró jelek feloldása az elektro-pneumatikus kapcsolásban Léptető láncok Egyszerű léptető lánc Kapcsolás léptető lánccal 16.3.3 Villamos irányítások

32 óra

Érzékelőelemek, jeladók, relék, programadók, beavatkozó elemek, járulékos elemek. Villamos hajtások típusai, jellemzői, létesítése, alkalmazása, üzemeltetése. Passzív alkatrészek felépítése, jellemzői Aktív alkatrészek felépítése, jellemzői Félvezető alkatrészek jellemzői Érzékelők felépítése, működése és jellemzői Távadók felépítése, működése és jellemzői Jelátalakítók, jelformálók felépítése, működése és jellemzői Tápegységek felépítése, működése és jellemzői Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése. Elektromechanikus motorvezérlések (motorvédő, indító, forgásirány váltó, fordulatszám változtató kapcsolások), telepítése, beüzemelése Egyszerű vezérlési feladatok Motorvédelem Ki- és bekapcsolás, indítás Távműködtetés, sorrendi kapcsolás Forgásirány váltás Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése teljesítményelektronikai eszközökkel Lágyindítók Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). 16.4 A képzés javasolt helyszíne Tanterem 85


16.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

86


17

Mechatronika gyakorlat tantárgy

96 óra

17.1 A tantárgy tanításának célja A mechatronika gyakorlat alapvető célja, hogy mélyítse el a mechatronika tantárgy tanulása során megismert elméleti alapokat. A különböző mérési és vezérlési feladatok megvalósítása során a tanulók megismerik a pneumatika és villamos vezérlések építőelemeit, megtanulják azokat használni az egyszerű irányítástechnikai feladatok megvalósítása során. 17.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

17.3 Témakörök 17.3.1 Nem villamos mennyiségek mérése villamos úton

32 óra

Hőmérséklet mérése. Erő, elmozdulás mérése. Fordulatszám mérése. Nyomás mérése. Villamos vezérlések Villamos vezérlések fő elemei: A jelbevitel eszközei A jelfeldolgozás eszközei A jelátalakítás eszközei A beavatkozó szervek Egyszerű villamos vezérlést megvalósító áramkör tervezése. Elektromechanikus motorvezérlések Motorvédő kapcsolások telepítése, beüzemelése, Indító kapcsolások telepítése, beüzemelése, Forgásirány váltó kapcsolások telepítése, beüzemelése, Fordulatszám változtató kapcsolások telepítése, beüzemelése Egyszerű vezérlési feladatok megvalósítása Motorvédelem Ki- és bekapcsolás, indítás Távműködtetés, sorrendi kapcsolás Forgásirány váltás Fordulatszám változtatás megvalósítása elektromechanikus vezérlés segítségével (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből). Egyszerű vezérlési feladatok elektromechanikus vezérlésének kiegészítése teljesítményelektronikai eszközökkel Lágyindítók Frekvenciaváltók (tervezés, építés, összeállítás alapelemekből).

87

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 17.3.2 Pneumatikus vezérlések

32 óra

A sűrített levegő előállítása, előkészítése, a léghálózat biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. Pneumatikus munkavégző és vezérlő elemek alkalmazása. A végrehajtó elemek: hengerek, forgatóművek, megfogók, vákuum ejektorok. Útszelepek, záró és áramlásirányító elemek, nyomás meghatározó elemek és érzékelők alkalmazása. Szelepek szerelése, karbantartása. Egyoldali működésű munkahenger vezérlése 3/2-es útszeleppel. Kétoldali működésű munkahenger vezérlése 5/2-es útszeleppel. A dugattyú sebességének szabályozása. Sebességcsökkentés fojtó szelepekkel. Sebességcsökkentés fojtó-visszacsapó szelepekkel. Sebesség növelése gyorslefúvató szeleppel. A dugattyú hatóerejének szabályozása. Távvezérlés monostabil főszeleppel. Távvezérlés bistabil főszeleppel. Fél-automatikus ciklus egy végállás kapcsolóval. Automatikus ciklus két végállás kapcsolóval. Logikai elemek a pneumatikus kapcsolásban. ÉS kapcsolat az elemek sorba kapcsolásával. ÉS szeleppel megvalósított ÉS kapcsolat. VAGY szeleppel megvalósított VAGY kapcsolat. NEM kapcsolat megvalósítása 3/2-es útszeleppel. Egy kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban. Két kimenetű memória a pneumatikus kapcsolásban. Emelő berendezés két munkahengerrel. Útfüggő sorrendvezérlés időfeltétellel, nyomásfeltétellel. Lezáró jel keletkezése, feloldása jelelnyomással, jellekapcsolással. Lezáró jel feloldása kaszkád módszerrel. Pneumatikus rendszerek karbantartása Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és segédeszközei (léghengerek, szelepek, élettartam) 17.3.3 Elektro-pneumatikus vezérlések

32 óra

Elektro-pneumatikus jelátalakítók. Mágnes szelepek felépítése és működtetése. Az elektro-pneumatikus berendezéseken alkalmazott érzékelők típusai, használatuk. Érintéses és érintés nélküli érzékelők alkalmazása Elektro-pneumatikus alapkapcsolások Egyoldali működésű munkahenger vezérlése Kétoldali működésű munkahenger vezérlése Munkahenger dugattyújának önműködő visszavezérlése Munkahenger dugattyújának oszcilláló mozgatása Logikai feladatok relés megvalósítása. Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése direkt módon. Kétoldali működésű munkahenger elektro-pneumatikus vezérlése indirekt módon. Öntartó kapcsolások megvalósítása Időterv-vezérlések megvalósítása 88


Útfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Időfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Nyomásfüggő sorrendvezérlések megvalósítása. Lezáró jelek feloldása többféle módszerrel. Elektro-pneumatikus léptetőláncos vezérlések. Költségkímélő alkalmazások: szelepektől a szelepsziget felhasználásáig. Elektro-pneumatikus rendszerek karbantartása. Hibakeresés, hibaelhárítás módszerei és eszközei az elektro-pneumatikában 17.4 A képzés javasolt helyszíne Mérőlabor vagy szakma specifikus tanműhely 17.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

89


18

Számítógép alkalmazása tantárgy

96 óra

18.1 A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők felépítését és alkalmazásának lehetőségeit és a Programozható Logikai Vezérlők irányítástechnikai alkalmazásának lehetőségeit. 18.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 18.3 Témakörök 18.3.1 Általános PLC ismeret

32 óra

A programozható logikai vezérlők (hardver) felépítése, blokkvázlat. A bemenetek fajtái, szerepük, hogyan kell használni a megfelelő bemeneti típust. A szenzorok áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk. A kimenetek fajtái, szerepük, hogyan válasszuk ki a megfelelő kimeneti típust. A jelátalakítók, végrehajtók áttekintése, a PLC-vel való kapcsolatuk. Az RT (real – time) óra (időalap, programok ciklikus végrehajtása). Memória fajtái (ROM, RAM, FIRMWARE), szerepük. PLC-k funkcionális felépítése, blokkvázlat. Kompakt- és moduláris PLC-k. A programozható vezérlők alapfeladatai. A programozható vezérlő működésének jellemzői. A PLC-ben futó programok és feladataik (alapszoftver, felhasználói programok). A felhasználói programok végrehajtásának módjai. A programozható vezérlők főbb jellemzői, kiválasztásuk szempontjai (hardver, szoftver). PLC műszaki leírások, műszaki paraméterek értelmezése. Egyéb PLC modulok (analóg-, digitális, fuzzy). Informatikai rendszer (pont-pont kommunikáció, adatok (vonalak száma, átviteli sebesség, protokollok). Hálózati kommunikáció, többszintű informatikai rendszer kialakítása, átjárók, ETHERNET-csatoló, érzékelő és beavatkozó szervek hálózati kezelése, protokollok). Ember-gép kapcsolatra vonatkozó igények (adatbeviteli és adatkiviteli eszközök (numerikus, alfanumerikus, terminál). Folyamatvizualizáló szoftverek, SCADA rendszer. 18.3.2 PLC Programozás

32 óra

Számítógépes problémamegoldás lépései. Az algoritmus fogalma, jellemzői. Algoritmus megadásának lehetőségei (pszeudo kód). A folyamatábra elemei, ábra összeállítás szabályai. Az IEC 1131-3 szabvány szerinti PLC programozási nyelvek fajtái, csoportosításuk. A programszervezési egységek felépítése, szerepe. PLC programozásának tervezése, elkészítése, tesztelése, üzemi próbája, dokumentálása. 90


A programfejlesztés lépései (a forrás-program, a CPU működését vezérlő - gépi kódsorozatra fordítás, hibák megállapítása, javítás, hibátlan program futtatható programmá szerkesztése, működés szimulálása, tesztelés valós környezetben). A programozás eszközei, integrált programfejlesztői környezet (IDE). Létradiagram programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása létradiagram programnyelven. Utasításlistás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása utasításlistás programnyelven. Funkcióblokkos programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása funkcióblokkos programnyelven. Sorrendi folyamatábrázolás programnyelv elemei, elemek használatának szabályai. Vezérlési feladatok, logikai ÉS (AND) művelet, logikai VAGY (OR) művelet, logikai TAGADÁS (INVERZ) művelet programozása sorrendi folyamatábrázolásos programnyelven. Adatkezelés, adatok címzése, adatok összehasonlítása. Időzítők, késleltetések programozása minden programnyelven. Késleltetések tipikus alkalmazásai. Számlálók, számlálók programozása minden programnyelven. Számláló, nagy sebességű számláló tipikus alkalmazásai. Fel és lefutó él detektálása, tipikus alkalmazása. Tárolók, programozásuk minden programnyelven, tipikus alkalmazásuk. 18.3.3 Mikrovezérlők

32 óra

Mikroprocesszoros rendszertechnika Mikroszámítógépek felépítése, mikroprocesszor fogalma. Mikroprocesszor működése Mikroprocesszor belső egységei. Az utasítások felépítése Az utasítás végrehajtás lépései Utasításkészlet Az utasítások felépítése és csoportjai. Adatmozgató utasítások Aritmetikai és logikai műveletek Ugró utasítások. Címzési módok. Direkt címzés Indirekt címzés Relatív címzések Bázisrelatív címzés Önrelatív címzés Indexelt címzés Összetett címzés Szegmentált címzés Megszakítások. A megszakítási folyamat lépései Maszkolható megszakítások 91


Nem maszkolható megszakítások Egyszintű megszakítások Többszintű megszakítások Fejlesztő módszerek Programozás hexa kódban Programozás assemblerben Emuláció Egyszerű fejlesztőrendszerek háttértár nélkül A mikroprocesszorok fejlődése. Minimálrendszerek Egy egyszerű mikroszámítógép felépítése Egychipes mikroszámítógép Mikroszámítógépek moduláris felépítése Mikroprocesszor kártya Tárkártya EPROM-ok égetése Párhuzamos interface Egyirányú adatátvitel Kétirányú párhuzamos interface Soros interface IEC busz interface Proramozható számlánc Megszakításvezérlő Közvetlen tárhozzáférés (DMA) Aritmetikai processzor Adatkiírás kijelzőre Képernyős kijelzés Analóg bemenetek és kimenetek Különös perifériák PIC mikrovezérlők felépítése Működési vázlat. Utasítás végrehajtás. Az utasítások típusai és felépítése. Regisztertömb, bankok. Programmemória, lapozás. Órajel generálása. Reset áramkör. Watchdog timer (WDT). Megszakítás. Sleep (szundi) üzemmód. A tokok programozása. PIC családok. 18.4 A képzés helyszíne Szaktanterem 18.5 A tantárgy értékelésének módja

92


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

19

Szimuláció és PLC tantárgy gyakorlat

192 óra

19.1 A tantárgy tanításának célja A Szimuláció gyakorlat célja, hogy ismertesse meg a tanulókat az áramköri modellezés (szimuláció) előnyeivel, alkalmazásának lehetőségeivel. A PLC gyakorlat célja, hogy elmélyítse a PLC tantárgy tanulásakor szerzett ismereteket. A PLC programozás során a tanulók látják, hogy az egyes vezérlési feladatokat mennyivel egyszerűbb megvalósítani Programozható Logikai Vezérlők segítségével.

19.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül.

19.3 Témakörök 19.3.1 Áramköri tervező programok

64 óra

A számítógépes szimuláció alkalmazásának lehetőségei Szimuláció az elektronikában. Az áramköri szimuláció alkalmazásának előnyei Az áramköri szimuláció alkalmazásának korlátai Szimuláció fogalma, a szimulációs szoftverek fő jellemzői A szimuláció szintjei Áramköri szintű szimuláció Logikai szintű szimuláció Kevert módú szimuláció Az analízis üzemmódjai Egyenáramú (DC) analízis Váltakozó áramú (AC) analízis Tranziens analízis Az áramköri szimulációs programok helye az elektronikai szoftverek közt Egy konkrét (EWB, TINA stb.) áramköri szimulációs program Munkaablak Alkatrészkészlet Mérőműszerek kezelése Áramkörök építése, a szimulációs program használata Alkatrész – és áramkörkönyvtár használata Az alkatrészek jellemzői Az áramköri könyvtár használata Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és használata. Egyszerű áramkörök szimulációja. Az elvégzett szimuláció dokumentálása. Áramköri modulok (makrók) létrehozása és használata

93


Elektronikai áramkörök kapcsolási rajza és NYÁK terve Egyszerű áramkörök műszaki dokumentációjának elkészítése. Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői. Kapcsolási rajz készítése. Alkatrészjegyzék. Áramkörtervező CAD tervezőrendszer felépítése. A PCB kezelése. Alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok. Automatikus huzalozás. Nyomtatás. 19.3.2 PLC program készítése

64 óra

A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése. A PLC használatbavétele (tápfeszültség ellátás, bemenetek és kimenetek bekötése). A programozható vezérlő alapbeállítása beépített lehetőségeivel. PLC – számítógép – szimulációs eszköz (hardver, szoftver) kapcsolat megteremtése. A szenzorok, jelátalakítók, végrehajtók illesztése a PLC-hez, illesztésük leellenőrzése. Projekt létrehozása, konfiguráció beállítása, paraméterezések (késleltetések, megszámlálások). Szimbolikus nevek (szimbólumok), megjegyzések (kommentek) használata, allokációs lista készítése. A létradiagramos programozási nyelv elemei, használatuk. Logikai vezérlések, öntartások, időzítések, élvezérlések megvalósítása PLC-vel, létradiagramos programozási nyelven. Sorrendi vezérlések megvalósítása létradiagramos programozási nyelven. Munkaprogramok írása létradiagramos-, funkcióblokkos-, utasításlistás-, programozási nyelveken. Programok letöltése a PLC-be, programok futtatása, üzembe helyezés, dokumentálás. Programok visszatöltése a PLC-ből. Szöveges- és grafikus programozási nyelveken (létra, utasításlistás, funkcióblokkos) megírt programok átírása egyik programnyelvről a másikra. Programok átírása, különböző típusú PLC-k esetén. Átírt programok ellenőrzése. PLC program végrehajtási módjainak vizsgálata. A kezelőfelület elemeinek használata (beállítások, programozás, beavatkozás), üzemmódok kiválasztása. Vészleállítás, a gépek biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok programozása. 19.3.3 PLC program tesztelése

64 óra

Az előfordulható hibák fajtái, csoportosításuk, hatásai. A szisztematikus, manuális hibakeresés gyakorlata PLC-vel vezérelt berendezéseken. A programozó készülék (laptop) bevonása a hibakeresésbe (on-line diagnózis) Hibanapló, hibaelemzés. A rendelkezésre álló PLC szimuláció és/vagy monitor üzemmódjának használata hibakeresésre. Tesztelt program „üzemi” próbája modellek és szimulációs programok segítségével. A rendelkezésre álló PLC és a hozzátartozó programfejlesztő eszköz (IDE) egyéb lehetőségeinek használata hibakeresésre. 94




 

  

TELEMECANIQUE PLC (check PLC, module diagnostics, set clock, update firmware, error code), LCD kijelző információi. Számítógép - PLC kapcsolat (communication setup), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (check the program, compare the program with module data). I/O editor, program ellenőrzés (Analyze program, view program errors). Forcing Input/Output Values, Animation üzemmód használata hibakeresésre. OMRON PLC PLC (status, clear memory, allocate memory, error log, PLC setup). Számítógép - PLC kapcsolat (communications), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (verify program, force - set data, program check). FESTO PLC (Controller settings, Driver és I/O configurations). Számítógép - PLC kapcsolat (Communication Port Preferences), kapcsolat ellenőrzése. Program ellenőrzése (Project settings, Forcing Inputs and Outputs). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, breakpoints, Online Display használata). Hibakezelési lehetőségek (programmal és program nélkül, függvény modulok használata, hibakódok, Watchdog driver). Klöckner-Moeller PLC és project beállítások ellenőrzése. Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Szimuláció beállításai (ciklus, töréspont). SIEMENS PLC és project beállítások ellenőrzése (PLC-Info, PLC-memory, I/O diagnosis). Számítógép - PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése. Online üzemmód használata hibakeresésre (force variables, force outputs). SCHNEIDER PLC és project beállítások ellenőrzése (Configurator). Számítógép PLC kapcsolat, a kapcsolat ellenőrzése (ethernet, modbus). Program ellenőrzése (analyze program). Online üzemmód használata hibakeresésre (Control panel, controller status, online events és diagnostics). Hibakezelési lehetőségek (Error Report).

19.4 A képzés javasolt helyszíne Mérőlabor vagy szakma specifikus tanműhely

19.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

95


20

Mikrovezérlők gyakorlat tantárgy

96 óra

20.1 A tantárgy tanításának célja A mikrovezérlők gyakorlat célja, hogy a tanulók megismerjék a mikrovezérlők programozásának lehetőségeit. Gyakorlati példákon sajátítsák el a mikrovezérlők alkalmazását a különböző vezérlési feladatokban. 20.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai tartalmakra épül. 20.3 Témakörök 20.3.1 Programtervezési módszerek

32 óra

Programtervezési módszerek Strukturált programozás Moduláris programozás Felülről-lefelé történő építkezés (top-down) Számítógépes problémamegoldás lépései, jellemzői. Algoritmus fogalma, jellemzői, megadásának módjai (pszeudo kód). Algoritmus megadása szövegesen, folyamatábrával. A leírónyelv elemei, használatuk szabályai. A folyamatábra elemei, használatuk szabályai. A programtervezés feladata (analízis, összegyűjtött információk és adatokat, adatstruktúrák és algoritmusok). Tervezési módszer kiválasztása. A tervezés eredménye (dokumentációja, programterv). A strukturált programozás alapelve (Dijkstra - 1972), lényege (struktúra jelentése, feladatot kisebb, egymáshoz csak meghatározott módon kapcsolódó részfeladatokra bontása, a részfeladatok tovább bontása). A strukturált programozás célja (teljes feladat kis elemekre osztása, ne legyen átfedés, logikai kapcsolódások, elemi struktúrák, elemi lépések). A strukturált programozás szerkezeti elemei (vezérlési szerkezetei, szekvencia, feltételes elágazás (szelekció), ciklus (iteráció), csak ezeket használjuk). A moduláris programozás alapelve, lényege (probléma részfeladatokra bontása, a részfeladatok bonyolultsága, egy részfeladat - egy modul). Team munka (megoldandó feladat részekre bontása, a részek összekapcsolása, együttműködési felületet (interfész). A top-down módszer lényege (megoldandó feladat pontos ismerete, lépésről lépésre finomítás). A top-down technika folyamata (mit kell megoldani megfogalmazása, feladat részfeladatokra osztása, megbeszélések a program leendő használójával). Adatok elemzése (input és output adatok, formátumuk pontos meghatározása, output adatok előállításának módja).

96

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 20.3.2 Programozási lehetőségek

32 óra

Programozási lehetőségek Gépi kód Assembly nyelv Magas szintű programozási nyelv A gépi kód jellemzői (a processzor számára közvetlen utasításként értelmezhető műveletek és adatok, adatformátumok (bináris - kettes számrendszer, hexadecimális – tizenhatos számrendszer). A processzor utasításkészlete (típusonként változó, generációnkénti változás – új utasítások, kompatibilitási kérdések). Az assembly nyelv jellemzői (név eredete, viszonya a gépi kódhoz, méret és hatékonyság). A nyelv előnyei és hátrányai, jellemző használata. Assembly nyelvű program végrehajtható utasításai - egy gépi kódú utasítás (tárgykód). Az alacsony szintű programozás eszközei (fordítóprogram – assembler, lefordított bináris kódot értelmező – disassembler, memóriatartalom vizsgáló – dump, hibakereső – debugger, állományok hexadecimális (16-os számrendszerű) szerkesztője – hexa editor, különböző processzorra írt program „futtatása” – processzor szimulátor). Az assembly nyelv szintaxisa (néhány betűs rövidítések – mnemonik, direktívák). Direktívák hatása (változók és program elhelyezése, igazítása, belépési pont meghatározása). A direktívák hatására létrejövő információk (szintaktikai ellenőrzés, a szerkesztő és/vagy a betöltő program számára adott információk). Az assembly program felépítése (Deklarációs rész: változók, konstansok, makrók definiálása. Végrehajtható rész: utasítások egymásutánja. Címke: ugró utasítások, változók és/vagy konstansok azonosítása). Az assembly utasítás felépítése (operátor, mnemonikj, paraméterek, címzési mód jelölése). Utasítástípusok (memóriakezelő, regiszterkezelő, aritmetikai és logikai utasítások, ugró, speciális, megállító, üres, processzor állapot kezelő, megszakítások kezelése). A magas szintű programozási nyelvek jellemzői (a megoldandó probléma könnyebb megfogalmazása, utasítások közel állnak az angol nyelvhez és a matematikai szimbólumrendszerhez). A magas szintű programnyelvek eszköz függetlensége (egyes eszközök specialitásai és a fordítóprogramok). Fordítóprogramok és interpreterek, feladatuk (forráskód - gépi kód). Adattípusok, adatszerkezetek (elemi, összetett, származtatott, kezelésükhöz szükséges tároló hely igény). Numerikus adatok, rajtuk végezhető műveletek (egész számok és a valós számok). Logikai érték, nyelvenkénti különbségek, műveletek. Karakter, szöveg (tárolás kódolt formában, ASCII kód, EBCDIC kód). Karakter- és szövegkezelő műveletek. Dátum (néhány programozási nyelv), műveleteket. Konstansok, nevesített konstansok, változók létrehozása, használata (azonosító, típus). Vezérlési szerkezetek, működésük, jellemző felhasználási lehetőségeik. 20.3.3 MPASM assembler

32 óra

Az MPASM jellemzői MPASM direktívái Makrók használata 97


Programmodulok használata Az MPASM jellemzői (assembler program PIC mikrovezérlőkhöz, bármely PIC-hez alkalmazható), hardver és szoftver igénye. Az MPASM tulajdonságai (PIC mikrovezérlő utasításkészlet, parancssoros vagy szöveges vagy garfikus felület, fordításvezérlő utasítások, makró nyelv, beépített makrók, hordozható programkód). Az MPASM assembler változatai, telepítésük. Az MPASM assembler bemeneti fájltípusai (forráskód fájl - *.asm, csatolt fájl - *.inc). Forráskód és csatolt állomány jellemzői. Az MPASM assembler kimeneti fájltípusai (hexadecimális adatfájl - *.hex, fordítási lista - *.lst, fordítási hibafájl - *.err, segédfájl - *.cod, keresztreferencia - *.xrf, hordozható objektum fájl - *.o). Az MPASM assembler munkafelülete, beállítások, használata. Az MPASM assembler által támogatott adatformátumok, számformátumok és műveletek. Az MPASM assembler forráskód információ típusai (címke, mnemonik, paraméterek, megjegyzés). Hordozható programkód készítése (MPLINK, assembly és C , hordozható objektum fájlok). Fordítási üzenetek (Hibaüzenetek, figyelmeztetések, egyéb üzenetek), fordítási hibafájl és fordítási lista fájlban). Makró nyelv jellemzői (újra felhasználható forráskód részletek, makróhívás, hatékonyabb programozói munka, program áttekinthetősége, makrók és szubrutinok különbsége). Beépített makrók használata. Fordításvezérlő utasítások (assembler parancsok, direktívák, fordító működését vezérlik, gépi kódú programban nem jelennek meg). Fordításvezérlő utasítások (fordítási folyamatvezérlés, definíciók, adatkezelés, objektum állomány szerkesztés, feltételes fordítás, makró szerkesztés), bennük rejlő lehetőségek. 20.4 A képzés helyszíne Mérőlabor vagy szakma specifikus tanműhely 20.5 A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

98


Szakmai tanterv 54 481 05 MŰSZAKI INFORMATIKUS szakképesítéshez , valamint XIII. INFORMATIKA ágazathoz I.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés kerettanterve alapján készült.

II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 05 A szakképesítés megnevezése: Műszaki informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

99


III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:-

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Műszaki dokumentációs gyakorlatra alkalmas számítógép labor Tanulói és oktatói számítógép Internet kapcsolattal, áramkör szimulációs program, CAD program Kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító Kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló Multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító Laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop Hálózati szimulációs és diagnosztikai szoftver Ethernet és soros kábelek UTP kábelezéshez szerszámok Kábelteszter Dokumentáció - és ábra készítésére alkalmas CASE eszköz 100


Elektronikus mérőműszerek és diagnosztikai eszközök (Multiméter, Oszcilloszkóp, Jelgenerátor, Tápegység) Elektronikai áramkör szerelő labor (kéziszerszámok, kézi műszerek) Virtuális műszerek alkalmazására alkalmas szimulációs program Szabályzók, érzékelők, beavatkozó szervek vizsgálatára alkalmas mérő labor Műszaki programozás gyakorlatra alkalmas számítógép labor tanulói és oktatói számítógép, PLC-k, mikrovezérlők V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

101

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium - Szakmai program 2014-15.(129.) tanév 2

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

2

2 4

Elektronika

3

Elektronika gyakorlat

2

Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat

3

Villamos műszerek és mérések

3

gyakorlat Folyamatirányítás és digitális

2,5

jelfeldolgozás Folyamatirányítás és digitális

3

jelfeldolgozás gyakorlat

2

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Adatátviteli hálózatok üzemeltetése

3

gyakorlat

3

Műszaki programozás gyakorlat Elektronika alapjai*

1

1

1

1

Osztályfőnöki óra*

1

Szakmai vizsgafelkészítés*

1

2

6

15

20

192

525 1065 1603

3

Összesen:

3

3

4

70

ögy

A tanév össz. Óraszámai

108

7 178

4

105

6

heti össz.szakmai óraszám:

4

108

140

8 249

5

144 284

11 180

35

Elméleti óraszámok/aránya : Gyakorlati óraszámok/aránya : *:szabad órakeretből

102

700 39,92% 60,08%


Tantárgyi tantervek 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 9.évfolyam 1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

18 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása Munkahelyek kialakításának általános szabályai 103

4 óra


A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) 104


Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés helyszíne : Tanterem 1.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

105


A 10815-12 azonosító számú Információtechnológiai alapok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 9.évfolyam

4.

Információtechnológiai alapok

36 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete 4.3.

Témakörök és elemeik 4.3.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba 18 óra Kettes- és tizenhatos számrendszer. Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver és firmware fogalma. Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Hőelvezetési technológiák. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. BIOS feladatai, beállításai. Input perifériák, KVM kapcsolók. Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. Szkennerek típusai, működési elveik. Multifunkciós nyomtatók. Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. Hálózati topológiák. Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. Dokkoló állomás és portismétlő. Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.

106


4.3.2. Szoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. Partíció fogalma, típusai. Formázás, fontosabb fájlrendszerek. Rendszerbetöltés folyamata. Windows indítási módok. Regisztráció adatbázis. Multi-boot rendszerek. Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. Fájlkiterjesztések és attribútumok. Vezérlőpult beállításai. Archiválási módok. Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. Adatszinkronizáció. Hibakeresési folyamat lépései.

12 óra

4.3.3. Információtechnológiai biztonság alapjai Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (socialengineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. Biztonsági szabályzat. Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. Tűzfalak feladata, típusai. Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. IT eszközök fizikai védelme.

6 óra

4.4. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

107


9.évfolyam 5.

Információtechnológiai gyakorlat

72 óra+70 óra ÖGY

5.1. A tantárgy tanításának célja Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információtechnológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete. 5.3. 5.3.1.

Témakörök és elemeik Számítógép összeszerelése

24 óra+35 óra ÖGY Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. UPS típusok, UPS üzembe helyezése. Telepítés és konfigurálás 36 óra+35 óra ÖGY Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. Lemezkezelés. Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. Alkalmazások telepítése, eltávolítása. Felhasználói fiókok kezelése. 108


Virtuális memória beállítása. Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. Területi és nyelvi beállítások. Eseménynapló ellenőrzése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. 5.3.2. Megelőző karbantartás Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei. Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Laptopok szakszerű tisztítása. 5.4.

A képzés helyszíne: Hardvertechnikai laboratórium

109

12 óra


A 10826-12 azonosító számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés,munkahelyi kommunikáció megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 12.évfolyam Munkaszervezési ismeretek

6.

32 óra

6.1. A tantárgy célja A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a személyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforrásokat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyamatait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektmenedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszámla-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében. 6.2 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 6.3. 6.3.1.

Témakörök és elemeik Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

4 óra Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások. 6.3.2.

Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 4 óra/4óra 110


Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjából. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatására alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó viselkedési és kommunikációs szabályok. 6.3.3. Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás 4 óra A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, kezelése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása; 6.3.4. Munkavégzés projektekben 8óra Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működésből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök. Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazhatósága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erőforrások kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és tervezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabályok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 6.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 6 óra Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, foglalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony). 111


6.3.6.

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás 2 óra

Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra

épül.

A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabályozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése 6.3.7.

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 2 óra értelmezése a

Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosítási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok

Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalmazása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok 6.3.8.

112


12.évfolyam 7. Munkaszervezési gyakorlat

64 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfelelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyamatokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes hatékonyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számviteli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-vezetés, számla kiállítása, önköltségszámítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jellemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kapcsolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogszabályok figyelembe vételével kockázatokat elemez. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 11499-12 Foglalkoztatás II. modul – Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság – Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem. 7.3. 7.3.1.

Témakörök és elemeik Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése

8 óra Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, interneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében. Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció 12 óra A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, formai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hivatalos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli leírás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzsment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (személyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata. 7.3.2.

113


7.3.3. Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás 8 óra Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése. Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások kezelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszöveg) értelmezése, ismertetése. 7.3.4. Munkavégzés projektekben 16 óra Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoftverbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök. 7.3.5. Pénzügyi, vállalkozási feladatok 12 óra Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámlanyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása. 7.3.6.

Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás

2 óra A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása. 7.3.7.

Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás 4 óra

Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között. Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése 2 óra Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés. 7.3.8.

7.4.

A képzés helyszíne: Elméleti szaktanterem, Informatikai szaktanterem 114


A 10817-12 azonosító számú Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 9-10-11-12 évfolyam 8.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

158 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói dokumentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés 8.3.

Témakörök és elemeik

8.3.1. Programozás alapismeretek 8 óra A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down módszer; taktikai, technológiai, technikai elvek 8.3.2. Adattípusok 24 óra Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); hatáskör (globális, lokális, privát, publikus), kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Felépítésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Műveletek rekordokkal.

8.3.3. Programozás elemei 8 óra Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmetikai műveletek, matematikai függvények, véletlenszámok, típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függvényhívás; eljárás, függvény-definiálás

115


Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IFTHEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Elöltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO) 8.3.4. Programozási tételek 40 óra Programozási tételek - Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele Programozási tételek – Keresések: lineáris keresés tétele, logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transzformálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések összehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele. Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriális, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Rekurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. 8.3.5. Adatstruktúrák 30 óra Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; dinamikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorokkal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; prioritásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. 8.3.6. Programtervezés 24 óra UnifiedModelingLanguage, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása. Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa. 8.3.7. Adatbázisok 24 óraa Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell.

116


Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyedkapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben. 8.4.

A képzés helyszíne : Elméleti szaktanterem

117


9-10-11-12 évfolyam 9.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

244 óra+120 óra ÖGY

9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szükséges komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell fizikai megvalósítására. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása; Algoritmizálás és adatmodellezés; 9.3. Témakörök és elemeik 9.3.1. Programozási nyelvek 24 óra A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektumorientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális programnyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jellemzőik Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív futtatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordítóprogram, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész kiértékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályozása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegőpontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók allokálása, élettartama. Mutató típusok. Kifejezések, kifejezések szerkezete, kifejezések kiértékelése 9.3.2. Objektumorientált programozás 36 óra+36 óra ÖGY Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívása. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 9.3.3. Programozási nyelv „A” 84 óra+40 óra ÖGY A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol 118


alkalmazás felületének a megtervezése. GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása tervező nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hibakeresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, változók tartalmának a figyelése. Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és ciklusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Öröklődés. Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Javasolt programozási nyelv: C/C++/C# vagy JAVA Javasolt fejlesztőeszköz: Microsoft Visual Stúdió vagy Eclipse vagy NetBeans 9.3.4. Állománykezelés 8 óra+10 óra ÖGY Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O műveletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozícionálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: létrehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és direkt feldolgozás 9.3.5. Web-programozás alapjai 56 óra+34 óra ÖGY HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Javasolt szerver oldali programozási nyelv: PHP vagy JAVA 9.3.6. Adatbázis fejlesztés 36 óra Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása 119


SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING Javasolt adatbázis-kezelő eszköz: Microsoft SQL Server vagy MySQL vagy PostgreSQL szerver 9.4. A képzés helyszíne : Számítógépterem

120


10-11-12 évfolyam 10.

Hálózati ismeretek I. (gyakorlat)


10.1. A tantárgy célja A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanulók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek témakörök 11.3.


11.3.1. Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat 108 óra+90 óra ÖGY Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábelek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati feladatok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése 11.3.2. Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat 100 óra+35 óra ÖGY Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel (ÖGY) Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása 121


Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP) ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése 11.4. A képzés helyszíne: Az Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati labor.

122


A 10832-12 azonosító számú Műszaki informatika megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 5/13. évfolyam 12.

Elektronika

128óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót arra, hogy felismerje az elektronikai alkatrészek fizikai működésének lényegét, alapáramköröket, alapösszefüggéseket ismertet. A fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a műszaki informatikus szakképesítés szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyainak tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb számítási, tervezési feladatok elvégzésére. Elsajátítja a tanuló, hogy az elektronika és az informatika egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A tanuló megismeri a digitális áramkörök és áramkörcsaládok legfontosabb jellemzőit, képes lesz értelmezni azok katalógusadatait. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika – Az elektromos áram Informatika - Az informatikai eszközök használata 12.3.


12.3.1. Villamos alapfogalmak 4 óra A feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalma, jellemzői, mértékegységei, Az áram és a töltés közötti összefüggés A fizikai és geometriai paraméterek alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggés Az ellenállások hőfoktényezője, a negatív és a pozitív hőfokfüggése Az ellenállások fajtáit és katalógusadatai Az ellenállások szabványos jelölésmódjai 12.3.2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Egyszerű áramkör felépítése Ohm törvény Passzív villamos hálózatok Aktív villamos hálózatok Összetett hálózatok számítási módszerei Mérések az áramkörben Mérőműszerek méréshatárának kibővítése

8 óra

12.3.3. A villamos és a mágneses tér alapfogalmai Nyugvó villamos tér tulajdonságai Villamos tér jelenségei Kapacitás Kondenzátor

8 óra

123


Mágneses tér létrehozása Mágneses teret jellemző mennyiségek Anyagok viselkedése mágneses térben Erőhatás mágneses térben Elektromágneses indukció 12.3.4. Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök Szinuszos váltakozó feszültség előállítása Váltakozó mennyiségek ábrázolása és jellemzői Impedancia fogalma és jellemzése Villamos hálózatok törvényeinek alkalmazási módjai Áramköri elemek változó körben Váltakozó áramú teljesítmény Összetett változó áramú körök

16 óra

12.3.5. Kétpólusok - négypólusok 8óra Az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalma A passzív kétpólusok jellemzői (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép). Az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetősége Norton, ill. Thevenin helyettesítő képpel Az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalma A passzív négypólusok jellemzői,paraméteres egyenleteik A passzív négypólus csillapítása és a kiszámolása 12.3.6. Félvezető áramköri elemek 12óra A félvezetők fizika alapjai A félvezető dióda felépítése és működését. A félvezető dióda jellemzői A félvezető dióda karakterisztikája és jelképe A félvezetők hőfokfüggése A félvezető dióda működése egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányítás) A Speciális diódák (pl.Zener, varicap,LED, stb) Felépítése, jellemzői és gyakorlati alkalmazási lehetőségei A bipoláris tranzisztorok felépítése, működése, feszültség-, áramviszonyai a tranzisztorhatás A jelleggörbék, a paraméterek, és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszer A bipoláris tranzisztor műszaki katalógusadatait és határértékei Az unipoláris tranzisztorok felépítése, működése, feszültség- és áramviszonyai Az unipoláris tranzisztorok jellemzői és alapkapcsolásai Az egyéb félvezetők gyakorlati alkalmazásai 12.3.7. Alapáramkörök Erősítők alapfogalmai, erősítőjellemzők. Többfokozatú (csatolt) erősítők jellemzői Visszacsatolások, visszacsatolt erősítők Hangolt -, szélessávú-, és nagyjelű erősítők fogalma

16óra

12.3.8. Műveleti erősítők Műveleti erősítő felépítése, jellemzői, alapkapcsolások.

20óra

124


Műveleti erősítővel felépített áramkörök, alkalmazásuk (pl. műveletvégző áramkörök, oszcillátorok). 12.3.9. Impulzustechnika Az impulzusok jellemzői Impulzusformáló áramkörök Differenciáló - Integráló négypólus Diódás vágóáramkörök Impulzuselőállító áramkörök (billenőkapcsolások) Bistabilbillenőkapcsolás Monostabilbillenőfokozat (monostabil multivibrátor) Astabilbillenőfokozat (astabil multivibrátor) Schmitt-trigger Billenőkörök integrált áramkörökkel Speciális integrált áramkörös billenőkörök

20óra

12.3.10. Logikai áramkörcsaládok 16 óra A bipoláris tranzisztor kapcsolóüzeme. A MOS tranzisztor kapcsolóüzeme. Logikai áramkörök általános jellemzői: Statikus és dinamikus jellemzők, be- és kimeneti jellemzők, transzfer-jellemzők, sebességjellemzők és teljesítményjellemzők. Digitális rendszerek zaj- és zavarproblémái. Fontosabb logikai áramkörcsaládok alapáramkörei: inverterek, alapkapuk, interfész áramkörök 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Elméleti szaktanterem 12.5. tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) Az elektronika tantárgy egy olyan szakmai alapozó tantárgynak tekinthető, amely módszertani szempontból szerencsés, ha megelőzi a speciális szakmai tárgyak tanítását. Ezért javasoljuk (ajánljuk), hogy az Elektronika tantárgy tanítása a helyi lehetőségek függvényében, a szabadsáv órakeretét felhasználva kezdődjön már meg a 9-12. évfolyamon. 12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

125


13.

Elektronika gyakorlat

96 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja Hogy a tanuló az elektronika elméleti tantárgy keretében tanult elméleti ismereteit megbízhatóan alkalmazza az építési és mérési feladatok során. A tanuló ismerje meg az elektronikai áramkörök építéséhez és vizsgálatához szükséges szerszámokat, az elektronikában alkalmazott alap és kiegészítő anyagokat. A gyakorlat során szerezzen jártasságot a szerszámok és műszerek kezelésében és biztonságos alkalmazásában. A tanuló tudjon munkájához műveleti sorrendet készíteni, a szükséges anyagot, anyagmennyiséget kiválasztani, meghatározni, az elvégzett feladatát dokumentálni. A projektfeladatok elkészítése során alkalmazza a tanult műveleteket, módszereket, technológiákat. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika tantárgy elektromosság témaköre Elektronika elméleti tantárgy elektrotechnika–elektronika alapismeretei Informatika - Az informatikai eszközök használata 13.3.


13.3.1. Áramkörök szerelési technológiái Az elektromos berendezésekben alkalmazott kötések Forrasztás: anyagai, eszközei, módszerei Nyomtatott áramköri lemezek fajtái, anyagai. NYÁK tervezési követelmények. Számítógépes NYÁK tervezés alapjai. Gyártási eljárások megismerése. (hagyományos, felületszerelt) Szereletlen NYÁK ellenőrzése, szerelt NYÁK. 13.3.2. Elektronikai áramkörök építése Egyszer váltakozóáramú áramkörök építése Szűrők, gyakoribb négypólusok építése,vizsgálata NYÁK lemezek szerelése Egyenirányítók és tápegységek építése, vizsgálata Integrált stabilizátor áramkör építése, mérése Műveleti erősítő alkalmazása, munkapont beállítása Negatív visszacsatolás megvalósítása, erősítés beállítása DC-AC erősítők, aktív szűrők 13.3.3. Digitális elektronikai áramkörök építése Digitális áramkörök szereléstechnológiájának megismerése Összetett digitális áramkörök építése Hibakeresés és javítás digitális áramkörökben 13.3.4.

12óra

16óra

20 óra

Elektronikus berendezés mechanikai kialakítása 16 óra

Egy kiadott projekt feladat·kapcsán: Nyomtatott áramkörök megmunkálása, gyártása illesztése, rögzítése 126


Nyomtatott áramkörök maratása Forrasztandó felületek előkészítése Alkalmazott eszközök anyagok, előkészítése Kivezetések előkészítése szerelési magasság, olvashatóság, Szerelési sorrend alkatrész beültetése Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések elkészítése 13.3.5. Részegységek villamos élesztése 20 óra Tápellátás vizsgálata Az áramkörök statikus és dinamikus viselkedésének vizsgálata Tápegység, hangfrekvenciás generátor, vagy impulzus generátor, oszcilloszkóp felhasználásával az adott egység műszaki paramétereinek vizsgálata A műszer és eszközkiválasztás fontosabb szempontjainak alkalmazása egy adott egység élesztéséhez szükséges mérési feladat elvégzéséhez 13.3.6. Elektronikus készülék készre szerelése, végbemérése 12 óra Egy projektfeladat üzembe helyezése Az elkészült áramkörök részegységenkénti ellenőrzése, dokumentálása. Az áramkörök beüzemelése, beállítása behangolása és a szükséges mérések elvégzése. A kapcsolási rajz segítségével az esetleges hiba behatárolása, a szükséges javítás elvégzése. Az áramköri és technológiai dokumentációk végleges tartalmának és formájának kialakítása 13.4.

A képzés helyszíne: Elektronikai áramkör szerelő tanműhely

127


14.

Digitális technika

64 óra

14.1. A tantárgy tanításának célja A tananyag elsajátítása után a tanuló legyen képes az adott feladat ellátásához megfelelő digitális funkcionális egység kiválasztására. A tanuló ismerje meg a logikai algebra szabályait, jelöléseit, a logikai műveleteket, a logikai alapfüggvényeket, a logikai függvények szabályos alakjait. A tanuló legyen képes logikai függvényt egyszerűsíteni a logikai algebra felhasználásával, illetve grafikus módszerrel. Tudja értelmezni a funkcionálisan teljes rendszer fogalmát, és tudjon maximum négy-változós függvényt realizálni két vagy többszintű logikai hálózattal. Ismerje meg a szekvenciális hálózat fogalmát. Ismerje meg a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit. A tanuló ismerje meg azintegrált tároló áramkörök fogalmát, típusait, jellemzőit, a vezérlési módokat.Ismerje a funkcionális áramkörök működési feltételeit, tudjon adott feladathoz áramköröket választani. Ismerje a memóriák típusait, legyen tisztában alkalmazási és bővítési lehetőségeikkel, kialakításukkal. Tudja értelmezni a mikroprocesszorok belső rendszertechnikáját, működését 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika – Az elektromos áram, Az elektromos energia előállítása Elektronika-elektronika áramkörök működési alapelvei Informatika - Az informatikai eszközök használata, Egyszerűbb folyamatok modellezése Matematika - Gondolkodási és megismerési módszerek 14.3.


14.3.1. A digitális technika alapjai Analóg és digitális mennyiségek tulajdonságai Az információ kódolása A digitális adatok ellenőrzése és javítása Hibaellenőrző és hibajavító kódok

4 óra

14.3.2. Logikai algebra Logikai algebra alapfogalmai Logikai függvények A logikai algebra szabályai és alkalmazásuk A logikai függvények szabályos alakjai Logikai függvények egyszerűsítése

12 óra

14.3.3. Logikai hálózatok alapelemei Alapvető logikai kapuk tulajdonságai

4 óra

14.3.4. Kombinációs hálózatok Kombinációs logikai hálózatok Funkcionálisan teljes rendszerek Két- és többszintű hálózatok Kombinációs hálózatok megvalósítására

8 óra

14.3.5. Sorrendi hálózatok Szekvenciális hálózatok Tároló áramkörök

12 óra

128


Szekvenciális hálózatok megvalósítása PLA áramkörök Szinkron hálózatok vizsgálata Aszinkron hálózatok vizsgálata Szinkron és aszinkron hálózatok fogalma Szinkron hálózatok analízise Szinkron hálózatok tervezése PLS áramkörök 14.3.6. Funkcionális áramkörök Digitális jelek szétválasztása és egyesítése (multiplexer, demultiplexer) Regiszterek Számláló áramkörök Aritmetikai áramkörök Integrált áramkörös megvalósítások

8 óra

14.3.7. A mikroprocesszor és rendszere A számítógépek utasításainak szerkezete A számítógépek belső egységei A működéshez szükséges információk Címzési módok Címszámítás Huzalozott és sínes számítógép modell A sín fogalma Utasítás végrehajtás huzalozott struktúrán Utasítás végrehajtás sínes struktúrán Címzési módok szerinti működés A vezérlés megvalósítása Mikroprogramozott vezérlő Fázisregiszteres vezérlő Az aritmetikai logikai egység Fixpontos aritmetika Lebegőpontos számábrázolás Lebegőpontos aritmetika Memóriák A memóriák csoportosítása A cellák szervezése, cellaáramkörök Memóriaelemek rendszertechnikai felépítése A sebességnövelés módszerei Memóriaszervezés

12 óra

14.3.8. Megszakítási rendszer és perifériakezelés A megszakítás jelzése, fogadása Az IT elfogadás folyamata A perifériakezelés elvei

4 óra

14.4. A képzés helyszíne IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező szaktanterem.

129


15.

Műszaki dokumentációs gyakorlat

96 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje meg, és tudja alkalmazni munkája során a műszaki rajz készítésére vonatkozó legfontosabb szabványokat, a rajzeszközöket, vonaltípusokat, síkmértani szerkesztésre vonatkozó szabályokat, a szabványos ábrázolási módokat. Alkalmazza a szabványos jelöléseket, a szabványos rajzjeleket. Tudjon műszaki rajzot értelmezni. Ismerje és alkalmazza a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat. A tanuló ismerje meg az áramkör szimulációs és áramkör tervező programok alkalmazási lehetőségeit, a tervező és szimuláló programok, a különféle áramkör rajzoló (működést és mérést szimuláló) és NYÁK tervezőprogramok specialitásait. (Pl. TINA, EWB, EAGLE stb.) További cél, hogy a tanuló készség szinten készítsen számítógéppel készült (CAD rendszerek) dokumentációt. A tantárgy tevékenysége során szokjanak hozzá a tanulók a műszaki dokumentációs feladataik megvalósításakor a számítástechnikai és informatikai eszközök használatához. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Elektronika-elektronikai alkatrészek szabványos rajzjelei 15.3.


15.3.1. Műszaki rajz alapfogalmai Vonalak és méretarányok. Szabványbetűk és számok. A sík- és térmértan fogalmai. Rajzeszközök és használatuk. Vetületi, axonometrikus ábrázolás fogalma. Rajzjelek, szimbólumok,rajzolvasás, rajzkészítés. Tömbvázlat funkciója, alkalmazása.

6 óra

15.3.2. Elektronikai rajzjelek és dokumentumok Villamos rajzok jelképei, elektronikai rajzjelek használata A villamos rajzok fajtái Rajzjelek Félvezető alkatrészek rajzelemei Szabványos rajzjelek (pl. ASA, DIN) Kapcsolók, érintkezők, jelfogók (relék) rajzjelei Elektronikai rajzdokumentáció értelmezése, létrehozása Elvi rajz Kapcsolási rajz Huzalozási kapcsolási rajz Nyomtatott áramköri (NYÁK, fólia) rajz Szerelési rajz

14 óra

15.3.3. CAD program használata a műszaki dokumentáció készítéséhez A CAD fogalma, PC-s CAD programok Az AutoCAD felhasználói felületénekáttekintése A grafikus képernyő, a képernyő részei: Parancsok kiadásának lehetőségei, beállítások, testreszabás A rajzolás kezdetei

35 óra

130


Elemek módosításai, változtatási lehetőségek Geometriai transzformációk, manipulációk Méretezés Metszeti ábrázolás: Modellezés, ábrázolás 3D – ben 15.3.4. Áramkörtervező és szimulációs program alkalmazása 35 óra Szimulációs eljárások. A szimuláció alkalmazásának lehetőségei. A szimuláció áramköri, logikai és vegyes módú szintjei. Az áramkörök analízis üzemmódjainak kiválasztása és alkalmazása. Egyszerű és összetett analóg és digitális áramkörök szimulációja. Az elvégzett szimuláció dokumentációjának elkészítése, a kapott eredmények beillesztése a műszaki dokumentációba Az áramkörtervező programok felépítése, telepítése, beállításai: A kapcsolási rajz elkészítésének szempontjai, a kapcsolási rajz-szerkesztő program használata. Alkatrészek elhelyezése, huzalozás. Alkatrészek azonosítói, alkatrészjegyzék generálása. Alkatrész-, kötés-, és hibalista készítése. Kapcsolási rajz-szerkesztő és a nyomtatott áramkör tervező kapcsolata, alkalmazása. A nyomtatott áramkör tervező (PCB) használata. Az alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok. Az automatikus huzalozás. Feliratok készítése, alkatrészek szerkesztése. Kimeneti fájlok generálása. Nyomtatás, nyomtatatási formák. Áramkörök kapcsolási rajzának, alkatrészjegyzékének elkészítése tervező program (CAD) alkalmazásával. Nyomtatott áramkör tervezése CAD program alkalmazásával. Kimeneti fájlok generálása. A műszaki dokumentáció elkészítése, összeállítása 15.3.5. Az elektronikai berendezések, készülékek dokumentációi Elektronikai berendezések dokumentációjának értelmezése, projekt dokumentációjának elkészítése: Tömbvázlat Elvi rajz Kapcsolási rajz Méretezési részletrajz Elvi huzalozási rajz Kábelezési rajz Általános kapcsolási vázlat Bekötési rajz Elrendezési rajz Szerelési rajz Nyomtatott áramköri rajz

6 óra feladat

15.4. A képzés helyszíne : IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező szaktanterem.

131


16.

Villamos műszerek és mérések gyakorlat

96 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje a mérési hiba fogalmát, és legyen képes azok ismeretében a mérés eredményeit pontosabbá tenni. A tanuló legyen képes a mérési adatok rendszerezésére, felhasználására, és azokból reális következtetések levonására. Tudjon mérési dokumentációt készíteni. Rendelkezzen egyszerűbb egyenáramú és váltakozó áramú mérések elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Tudja kezelni a tápegységet, hangfrekvenciás generátorokat, oszcilloszkópokat. Ismerje a műszer és eszközkiválasztás fontosabb szempontjait egy adott mérési feladat elvégzéséhez. Legyen képes impulzusok oszcilloszkópos vizsgálatára és impulzusok bizonyos jellemzőinek megváltoztatására. Tudjon oszcilloszkóppal időtartamot és fázisszöget mérni. Legyen alkalmas az oszcilloszkóp kétsugaras szolgáltatásának minél szélesebb körű kihasználására. Ismerje a digitális alapáramkörök vizsgálatának szempontjait és eszközeit. A tanuló ismerkedjen meg az alapvető nem-villamos mennyiség mérési módszeralkalmazási lehetőségével, az eszközök vizsgálatához szükséges készséggel. A tantárgy befejezésével legyen áttekintése az elvégzett mérésekről, hogy a mérések során szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal ki tudja egészíteni a szakmai alapozás során szerzett elméleti ismereteit. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika – Az elektromos áram, Elektronika-elektronikai áramkörök működési alapjai Digitális technika- digitális áramkörök Informatika - Egyszerűbb folyamatok modellezése 16.3.


16.3.1. Méréstechnikai alapok Méréstechnikai alapfogalmak Mérési hibák A mérési hibák csoportosítása Mérőműszerek mérési hibájának számítása, megadása Mérési sorozatok kiértékelése Véletlen hibák becslésének módszerei Véletlen hibák halmozódása Zavarjelek a mérőkörben

4 óra

16.3.2. Egyenáramú műszerek és mérések Kéziműszerek használata Alapvető mérési módszerek Áram, feszültség és teljesítmény mérése egyszerű áramkörökön

4 óra

16.3.3. Váltakozóáramú műszerek és mérések Szinuszos generátorok és kéziműszerek használata Analóg oszcilloszkóp kezelése Frekvenciafüggő alapáramkörök vizsgálata méréssel A számított és mért értékek összehasonlító elemzése Mérési jegyzőkönyv készítése

4 óra

132


16.3.4. Analóg áramkörök mérései 16 óra Fontosabb analóg áramkörök Egyenirányító áramkörök Szűrő áramkörök Félvezetők fizikai jellemzői, Félvezető dióda Tranzisztoros alapkapcsolások Tranzisztoros alapáramkörök munkapont beállítása Műveleti erősítők Analóg áramköri méréseknél használt műszerek (elektromechanikus műszerek, elektronikus műszerek 16.3.5. Összetett analóg elektronikai áramkörök mérése Összetett analóg elektronikai áramkörök mérése: Többfokozatú erősítők, csatolások Visszacsatolások Szélessávú- és hangolt erősítők Oszcillátorok Műveleti erősítős alapkapcsolások

16 óra

16.3.6. Impulzustechnikai mérések Impulzus fajtái, jellemzői Impulzusformáló áramkörök Impulzuskeltő áramkörök

12 óra

16.3.7. Digitális alapáramkörök mérései Logikai szintvizsgálók használata Kapuáramkörök igazságtáblázatának felvétele Flip-flopok vezérlési táblázatának felvétele Logikai hálózatok analízise méréssel Függvényrealizálási feladatok Függvényrealizálás funkcionálisan teljes rendszerekkel

16 óra

16.3.8. Digitális funkcionális áramkörök vizsgálata Logikai analizátor kezelése Digitális tárolós oszcilloszkópok kezelése Szekvenciális hálózatok realizálása és analízise méréssel Szinkron szekvenciális hálózatok realizálása Multiplexerek, demultiplexerek, dekóderek vizsgálata Aritmetikai áramkörök vizsgálata méréssel Regiszterek felhasználása Számlálók, frekvenciaosztók vizsgálata Digitális áramkörök szimulációjára alkalmas program áttekintése Digitális alapáramkörök működésének vizsgálata szimulációval

12 óra

16.3.9. Nem villamos mennyiségek mérései Mérő-átalakítók vizsgálata: Passzív mérő-átalakítók Ellenállásos mérő-átalakító Induktív mérő-átalakító

12 óra

133


Kapacitív mérő-átalakító Aktív mérő-átalakítók Indukciós mérő-átalakító Termoelektromos mérő-átalakító Piezoelektormos mérő-átalakító Fotoelektromos mérő-átalakító 16.4.

A képzés helyszíne : Villamos műszerek mérés labor

134


17.

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás

80 óra

17.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki informatikus szakma gyakorlása során a számítógép vezérelt automatikus rendszerekben megvalósuló folyamat felügyeletéhez, ellenőrzéséhez és szabályozásához szükséges megfelelő elvek, módszerek és eszközök alkalmazásához szükséges elméleti ismeretek és készségek elsajátításához ad lehetőséget. Megalapozza az ipari gyártórendszerek számítógépes vezérlési, szabályozási rendszerelemeinek telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges elméleti ismereteket. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika – Az elektromos áram, Elektronika-elektronikai alapáramkörök Digitálistechnika-digitális technika alapjai Informatika - Egyszerűbb folyamatok modellezése 17.3.


17.3.1. Az irányítás műveletei, alapfogalmai Irányítás fogalma Irányítási rendszer felépítése Irányítás felosztása: vezérlés és szabályozás fogalma

12 óra

17.3.2. A vezérléstechnika alapfogalmai A vezérlési vonal fogalma és fő egységei A vezérlések fajtái A vezérlések szerkezeti elemei A vezérlő berendezések építőelemei, készülékei Példák vezérlésekre

12 óra

17.3.3. Számítógépes irányítástechnika Számítógépes irányítási rendszer A számítógépes irányítási rendszer fő egységei Példák számítógépes irányítási rendszerre

16 óra

17.3.4. A szabályozástechnika alapfogalmai A szabályozási kör fogalma és fő egységei A szabályozási kör általános felépítése A szabályozások csoportosítása A szabályozási kör szervei Lineáris szabályozások Példák szabályozásokra

12 óra

17.3.5. Számítógépes jelfeldolgozás alapjai Analóg - digitál átalakítók Analóg jelek mintavételezése Digitál - analóg, analóg - digitál átalakítás Számítógéppel vezérelt mérések Számítógéppel támogatott mérőrendszer feladatai

16 óra

135


A PC alapú mérőrendszerek struktúrája Mérőrendszerekben alkalmazott adattovábbítási módszerek. PC alapú mérőrendszerekben alkalmazott szabványos kommunikációs protokollok. Soros jelátvitel szabványos protokolljai(RS232, RS422, RS485) Párhuzamos jelátvitel szabványos protokolljai (IEEE488) VXI ,PXI, MXI busz,busz-rendszerek USB, FireWire, Ethernet 17.3.6. Számítógépes mérőrendszerek felépítése Számítógéppel vezérelt mérőrendszer általános felépítése Többfunkciós mérésadatgyűjtő kártyák Többfunkciós mérésadatgyűjtők analóg bementi egységének alkalmazása Digital SignalProcessor (DSP). Ethernet hálózaton keresztül vezérelhető mérőrendszerek Számítógépes mérések vezérlőszoftveri

12 óra

17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező szaktanterem. 17.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

136


18.

Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat

96 óra

18.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki informatikus szakma gyakorlása során a számítógép vezérelt automatikus rendszerekben megvalósuló folyamat felügyeletéhez, ellenőrzéséhez és szabályozásához megfelelő elvek, módszerek és eszközök alkalmazásához szükséges gyakorlati ismeretek és készségek elsajátításához ad lehetőséget. Megalapozza az ipari gyártórendszerek számítógépes vezérlési, szabályozási rendszerelemeinek telepítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges gyakorlati ismereteket. 18.2.


18.3.


18.3.1. Ipari vezérlő rendszerek üzembe helyezése, vizsgálata 21 óra Szenzorok jellemzőinek vizsgálata Az ipari irányítástechnikában leggyakrabban mért mennyiségei és szenzorainak vizsgálata Folyamatirányító rendszerek felépítése Számítógépes vezérlések és szabályozások rendszertechnikaivizsgálata 18.3.2. Számítógépes jelfeldolgozás gyakorlata AD-DA átalakítók, minőségi jellemzők vizsgálata Kép, hang, digitalizálási eljárások gyakorlata

27 óra

18.3.3. Mérésadatgyűjtő rendszerek, vizsgálata Számítógépes adatgyűjtő kártya programozásának megismerése Adatgyűjtő kártya analóg kimeneteinek és bemeneteinek vizsgálata Mérőkártya programozása Mérőkártya működésének tesztelése

27 óra

18.3.4. Virtuális műszerek, szimulációs módszerek alkalmazása Virtuális elektronikai laboratórium használata Alapáramkörök vizsgálata szimulációs program segítségével Mérési adatok gyűjtése, tárolása, feldolgozása virtuális műszerek felhasználásával

21 óra

18.4.

A képzés helyszíne :Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás mérés labor

137


19.

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése

64 óra

19.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki informatikus szakma gyakorlása során a vállalati környezetben működő helyi hálózat az adatátviteli rendszer felügyeleti, hálózat forgalom figyelési feladatok elvégzéséhez szükséges elméleti ismeretek megalapozása. Az adatátviteli hálózatok kiépítése során felhasznált aktív eszközök, technológiák és használati jellemzők ismeretének szintetizálása. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. – hálózati alapismeretek Hálózati ismeretek I. gyakorlat – hálózati alapismeretek gyakorlat 19.3.


19.3.1. Az adatátviteli hálózat minőségi jellemzői 10 óra A hálózati rendelkezésre állást befolyásoló tényezők (fizikai szintű, adatkapcsolati szintű, stb). Szolgáltatási minőség mérőszáma (QoE) 19.3.2. Hálózat biztonsági megoldások Hálózat biztonsági megoldások alkalmazási lehetőségei: VLAN ACL DNS zóna

12 óra

19.3.3. A hálózatok figyelési szempontjai A hálózatfigyelési szempontok áttekintése: Összeköttetés figyelés Forgalomfigyelés Rendszermonitorozás

12 óra

19.3.4. Hálózatfelügyeleti módszerek Az összeköttetések figyelésének módszerei Forgalom-figyelési eljárások A hálózati csomagforgalom vizsgálata Hálózatfelügyelő, Network Analyzer program használata hálózatfelügyelő protokoll megismerése Felügyeleti információs adatbázis fogalma és alkalmazási lehetőségei Távoli felügyelet lehetőségei

30 óra

19.4. A képzés helyszíne: IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező szaktanterem.

138


Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat

20.

96 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki informatikus szakma gyakorlása során a vállalati környezetben működő helyi hálózat, adatátviteli rendszer felügyeleti, hálózat forgalom figyelési feladatok elvégzéséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek elsajátítása. Az adatátviteli hálózatok kiépítése során felhasznált aktív eszközök, technológiák és használati jellemzők ismeretének készség szinten történő alkalmazása. Az alkalmazott hálózat felügyeleti szoftver funkcióinak, szolgáltatásainak, használati jellemzőinek gyakorlatban történő alkalmazása. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Hálózati ismeretek I. – hálózati alapismeretek Hálózati ismeretek I. gyakorlat – hálózati alapismeretek gyakorlat 20.3.


20.3.1. Hálózatépítési gyakorlat 18 óra Munkahelyi környezetnek megfelelő, helyi(lokális) hálózatépítési gyakorlat, hálózati eszközök konfigurálása, tesztelése. 20.3.2.

Hálózatbiztonsági megoldások gyakorlati megvalósítása 26 óra

Hálózat biztonsági megoldások alkalmazási lehetőségei: Munkaállomások helyi védelme VLAN ACL DNS zóna 20.3.3. Hálózati munkaállomások távoli elérése Távoli asztal szolgáltatás gyakorlati alkalmazása VPN szolgáltatás gyakorlati alkalmazása

26 óra

20.3.4. A hálózatok figyelés gyakorlata Az összeköttetések figyelésének gyakorlati módszerei Forgalom-figyelési eljárások gyakorlati megvalósítása A hálózati csomagforgalom vizsgálati gyakorlat Hálózatfelügyelő, Network Analyzer program használata. Hálózatfelügyelő protokoll gyakorlati alkalmazása Felügyeleti információs adatbázis fogalma és alkalmazási lehetőségei Távoli felügyelet lehetőségei

26 óra

20.4. labor.

A képzés helyszíne: Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított hálózati

20.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

139


21.

Műszaki programozás (gyakorlat)

96 óra

21.1. A tantárgy tanításának célja A műszaki informatikus szakma gyakorlása során a vállalati környezetben működő programozható logikai vezérlők, egyszerű és összetett programozás elvégzése, tesztelése és dokumentálása készség szinten. A komplex vezérélési feladatok megoldásában a PLC ismeretének készség szinten történő alkalmazása. Egyszerű és összetett programozás gyakorlatban történő alkalmazása. 21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Alkalmazás fejlesztés Alkalmazás fejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek Programozási nyelvek gyakorlat Informatika - Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 21.3.


21.3.1. Programozható logikai vezérlők 8 óra A programozható logikai vezérlők (PLC) felépítése, működése, feladatai A PLC funkcionális egységei A központi vezérlő egység, buszegység, hálózati tápegység modul, programtároló modul Bemeneti illesztő egység - analóg és digitális bemeneti modul Kimeneti illesztő egység analóg és digitális kimeneti modul Egyéb jellemző egységek: időzítő modul, számláló modul, szabályozó modul, speciális modulok.

21.3.2. Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése, dokumentálása 12 óra Programozási szabályok Utasításlista Létradiagram Programozó készülékek, programozás számítógépes felületen, programozó szoftver PLC programok dokumentációja 21.3.3. Gyakorlati feladatok PLC -s megoldásai Komplex vezérlési feladat megoldása PLC-vel PLC kiválasztása adott technológiai folyamathoz

30óra

21.3.4. Mikrovezérlők típusai, felépítése Mikrovezérlők típusai, felépítése Analóg és digitális mennyiségek. A/D konverzió A/D konverterek, pontosságuk Mintavételezés. Számrendszerek, számábrázolás, kódok, kettes komplemens Maszkolási eljárások és szerepük Számlálók és multiplexerek használata a mikrovezérlőkben

16 óra

140


Memóriák, memória térképek, memórialapozás Címzési módok A mikrovezérlő (pl. PIC) architektúrája, perifériái Harvard és Neumann elv Utasítás végrehajtása a mikrovezérlőben 21.3.5. Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése 30 óra Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése Utasítás végrehajtása a PIC-ben Utasítások csoportosítása, végrehatási idejűk Szubrutin írása, és végrehajtásának menete Megszakításos programozás A fejlesztő környezet bemutatása, program letöltése Ki és bemeneti perifériák beállítása, villamos paramétereik Konfigurációs bitek beállítása Órajel kiválasztása, ciklusidő számítása Megszakítások: kiváltó okok, alacsony és magas szintű megszakítások Tábla kezelés, jelentősége 21.4. A képzés helyszíne : Eszköz- és felszerelésjegyzék szerint kialakított számítógéplabor.

141


A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 5/13.évfolyam 22. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

22.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 22.2. -


22.3.

Témakörök

22.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 22.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 22.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. 142


Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 22.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 22.4.

A képzés javasolt helyszíne: Tanterem

22.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

143


A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei 5/13.évfolyam 23. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

23.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 23.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 23.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 1 8 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2 8 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő 144


lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó 145


gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 23.4. A képzés javasolt helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 23.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 23.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

146


A szabad sáv felhasználásával kialakított tantárgyak, témaköreik A szabad sáv felhasználásával kialakított tantárgyak részint a kerettantervi ajánlásoknak megfelelő, részint a sikeres vizsgafelkészítést segítő tárgyak amelyek tantervét a szakmai munkaközösségek dolgozták ki az ágazati, illetve a szakmai kerettantervek figyelembevételével.

9-12.évfolyam

24. Elektronika alapjai

140 óra

A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót arra, hogy ismerje meg az alapvető elektronikai építőelemek, alkatrészek fizikai működésének lényegét, az egyszerű egyen-, és váltakozó áramú alapáramköröket, alapösszefüggéseket. A fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a műszaki informatikus szakképesítés szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyainak tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb számítási, tervezési feladatok elvégzésére. Megismerteti a tanulóval az elektronika és az informatika egymással való összefüggését. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Fizika – Az elektromos áram Informatika - Az informatikai eszközök használata Témakörök és elemeik: 7óra

Villamos alapfogalmak* Nagyságrendek, prefixumok Villamosság a természetben Anyagszerkezeti alapfogalmak Az atom elvi felépítése Villamos töltés, vegyérték és vezetési elektron Vezetők, szigetelők, félvezetők Az elektromos áram hatásai Élettani hatás Hő hatás Fényhatás Mágneses hatás Vegyi hatás Az egyszerű áramkör*

15 óra 147


Az áramkör felépítése, villamos rajzjelek Villamos áram fogalma Villamos feszültség fogalma Villamos munka fogalma Ellenállás meghatározása geometriai adatokból, ellenállások kialakítása a gyakorlatban Ellenállás és vezetőképesség definíciója Fajlagos ellenállás fogalma, számítási feladatok Ellenállások kialakítása, ellenállás a gyakorlatban Ellenállások hőfokfüggése Hőfoktényező fogalma Ellenállások hőfok függésével kapcsolatos számítási feladatok Egyenáramú hálózatok alaptörvényei* Ohm törvénye Kirchhoff I. és II. törvénye Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, eredő ellenállás Áramosztás Feszültségosztás

14 óra

Aktív áramköri elemek - Ideális és valóságos generátor** Norton helyettesítő kép Thevenin helyettesítő kép Generátorok üzemi állapotai Norton-Thevenin átalakítás Generátorok soros és párhuzamos összekapcsolása (szuperpozíció elve)

16 óra

A villamos tér és jelenségei** A villamos tér meghatározása és szemléltetése Coulomb törvénye A villamos tér jelenségei: kisülés, csúcshatás, megosztás, árnyékolás Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata Megosztás szigeteő anyagokban (polarizáció, átütés, átütési sziléárdság)

10 óra

A kondenzátor** A kapacitás fogalma Síkkondenzátor felépítése, számítása Kondenzátor megoldások, katalógus adatok Kondenzátor veszteségei Kondenzátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Kondenzátorok egyenáramú viselkedése (töltés, kisütés)

10 óra

A mágneses tér és jelenségei*** Mágneses tér meghatározása, szemléltetése

10 óra 148


Az állandó mágnes Mágneses indukció Vezeték és tekercs mágneses tere Mágneses indukciói és fluxus Gerjesztés Mágneses térerősség Mágneses permeabilitás Anyagok viselkedése mágneses térben Elemi mágnesek, domének Az anyagok csoportosítása relatív permeabilitásuk szerint A hiszterézis Az elektromágneses indukció, alkalmazások*** Az indukciótörvény Nyugalmi és mozgási indukció Az önindukció Kölcsönös indukció A tekercs A tekercs fogalma A tekercs felépítése, számítása Tekercs megoldások, katalógus adatok Tekercs veszteségei Tekercs soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása Tekercs egyenáramú viselkedése (töltés, kisütés)

16 óra

Váltakozó feszültség és áram jellemzői*** 10 óra A váltakozó áram és feszültség fogalma, különböző jelformák A váltakozó áram és feszültség időfüggvénye, amplitúdója, periódus ideje, frekvenciája A váltakozó áram és feszültség középértékei Váltakozó mennyiségek ábrázolása, összegzése Szinuszos jelek ábrázolása vektor diagramban Egyszerű váltakozó áramú áramkörök**** Reaktancia, Impedancia és admittancia fogalma Ellenállás a váltakozó áramkörben Induktivitás a váltakozó áramkörben Kapacitás a váltakozó áramkörben Impedancia és admittancia fogalma Impedancia és admittancia Reszisztencia, reaktancia Konduktancia, szuszceptancia Összetett váltakozó áramú áramkörök (RLC tagok)**** Soros és párhuzamos RL, RC, RLC tagok: Kapcsolási rajza 149

10 óra

16 óra


Impedancia/admittancia vektorábrája, U-I vektorábrája. Impedanciájának/admittanciájának algebrai alakja, nagysága, fázisa. Impedanciájának és fázisának frekvencia függése. Teljesítményviszonyaik. Határfrekvenciák, ill. rezonancia (RLC) frekvenciák meghatározása, sávszélesség (RLC). Négypólusok**** 6 óra Négypólus fogalma, jellemzői Négypólusok csoportosítása A képzés helyszíne Elméleti szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Az elektronika alapjai tantárgy egy olyan szakmai alapozó tantárgynak tekinthető, amely módszertani szempontból szerencsés, ha megelőzi a speciális szakmai tárgyak tanítását. A szabadsáv órakeretét felhasználásával a 9-12. évfolyamon, a témakörök:  * 9.évfolyam,  ** 10.évfolyam,  *** 11.évfolyam,  **** 12.évfolyam. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

150


5/13.évfolyam 25. Szakmai vizsgafelkészítés tantárgy

2 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése az elméleti vizsga témaköreire. Témakörök Információtechnológiai alapok

6 óra

Neumann-elvű számítógép felépítése. Hardver Számítógép házak és tápegységek. Processzortípusok, foglalatok. Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik Háttértárak és típusaik. Merevlemezek adattárolási struktúrája. Redundáns adattárolás fogalma, RAID. Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. Nyomtatók típusai, működési elveik. 6 óra

Szoftverismeretek Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. Operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. GUI és CLI felhasználói felületek. Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai Információtechnológiai biztonság alapjai

4 óra

Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). Megtévesztési technikák (socialengineering, phishing). Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. Programozás alapismeretek

6 óra

A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kódolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítása, előés utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök Adatbázisok

8 óra

Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyedkapcsolat diagram, adatmodellek típusai. 151


Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redundancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális függések és kulcsok a relációs modellben. 2 óra

Logikai algebra Logikai algebra alapfogalmai Logikai függvények A logikai algebra szabályai és alkalmazásuk A logikai függvények szabályos alakjai Logikai függvények egyszerűsítése A képzés helyszíne

IKT eszközökkel (aktív tábla, számítógép, projektor) felszerelt és internet hozzáféréssel rendelkező szaktanterem.

152


26. Szakmai vizsgafelkészítés gyakorlat

64 óra

A tantárgy tanításának célja A tanulók felkészítése a gyakorlati vizsga témaköreire, a gyakorlati vizsgafeladat elkészítésére. Témakörök Számítógép összeszerelése

12 óra

Számítógép szétszerelése. Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. Tápegység telepítése. Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. Perifériák csatlakoztatása. BIOS funkciója és beállításai. Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. Számítógép alkatrészek cseréje. Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. Telepítés és konfigurálás

12 óra

Particionálás. Kötetek formázása. Operációs rendszerek telepítése. Meghajtó programok telepítése. Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. Kezelőpult (MMC) használata. Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. Személyes tűzfal beállítása. 153


Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. Lemezklónozás. Virtuális gép telepítése. Megelőző karbantartás

4 óra

Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. Monitorok szakszerű tisztítása. Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. Számítógépek működésének környezeti feltételei Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. Ütemezett karbantartási feladatok. Web-programozás alapjai

4 óra

HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) ésfejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Dokumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények

154


Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés,karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat. Adatbázis fejlesztés

4 óra

Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING A képzés helyszíne :Számítógépterem

155

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium- Szakmai program (130.) tanév SZAKMAI PROGRAM

Recommend Documents