Zuglói Jó Gyakorlatok Könyve

„ Változz a világgal - a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív nevelésének- oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban” című projekt során kialakított

Zuglói Jó Gyakorlatok Könyve

ZUGLÓI BENEDEK ELEK EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY HEFOP – 2.1.6/05/1. – 2005 – 08 – 0062/1.0

Kedves Kollegák, Tisztelt Olvasók!

Örömmel nyújtjuk át ezt a kiadványt, melyben a Zuglóban megvalósult integrált oktatás jó gyakorlatát mutatjuk be. Kötetünk írói olyan pedagógusok, akik sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában, nevelésében vesznek rész, a „Változz a világgal – a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív nevelésének- oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban projekt megvalósítói. Együttműködésükkel és a közösen kimunkált modellekkel bizonyítják, hogy a befogadó szemlélet teret nyert Zuglóban. Az együttműködés az együttnevelésért sikeres megvalósulása nem csak a sérült gyermekek számára jelent pozitívumot, hiszen a differenciált tanulásszervezési módszerek, a továbbképzéseken elsajátított tevékenységközpontú technikák egyaránt megjelentek és beépültek a mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba. Az integrált nevelés eredményes megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelő szakmai szolgáltatás, a gyógypedagógiai háttér biztosítása, a Zuglói Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény partnerként működik együtt valamennyi befogadó óvodával, iskolával. „A lehetőség azzal táncol, aki már ott van a táncparketten.” – mondta Brown(2005). Lépjünk bátran a táncparkettre, a tudásunk megvan hozzá! Az együttnevelődés során a gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, természetes módon együtt élni, a sérült gyermekek pedig egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően vehetnek részt az oktatási, nevelési folyamatban. Megtanulnak együtt élni képességeikkel,

beilleszkedni először a gyermekek közösségébe, majd a felnőttként a

társadalomba.

Marksteinné Molnár Julianna projektmenedzser

Kölesné Németh Mária szakmai vezető

Bevezetés Az integráció definícióját a pedagógiában az együttnevelés adja. Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI), fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Azonban az integráció szót sokkal szélesebb értelemben, tágabb kontextusban használjuk. Valójában az integrált oktatás gondolata nem a közoktatásból származik, hanem az emberi jogokért folytatott küzdelem, az antidiszkriminációs mozgalmak eredménye. A fogyatékossággal kapcsolatos kérdések megközelítése napjainkban az integrációt tekinti kulcskérdésnek a sérült emberek aktív társadalomba illesztése területén. A fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az elsődleges és leghatékonyabb eszköz a szemléletváltás, mely hozzájárul az előítéletek, a félelem, a tartózkodás, a nemtörődömség, a sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához. A fogyatékosság nem az alkalmatlanságot jelenti, hanem egy olyan helyzetet, amelyben a környezet alakításával az emberek életminősége – a fogyatékos emberek életminősége is – javulhat. A befogadó felnőtt társadalom azt jelenti, amelyben természetes módon együtt élnek a fogyatékossággal élők és a nem fogyatékossággal élők, s ez valahol az oktatásban, a gyermekkorban kezdődik el. Az oktatáspolitika és a közoktatási törvény támogatja az integrált oktatást. •

Tilos a hátrányos megkülönböztetés és minden olyan közvetlen és közvetett különbségtétel (kizárás, korlátozás, kedvezés), amelynek a következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A gyermek mindenek felett álló érdeke, joga a megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz, hogy minden segítséget megkapjon képességei kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez… (Ktv. 4. §)

•

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Ez történhet az e célra létrehozott gyógypedagógiai intézményben vagy a többi gyermekkel együtt a többségi iskolákban. (KT. 30. §)

Mindezen körülmények hatására elindult hazánkban is egy folyamat a befogadás megvalósulása felé, melynek fő célja olyan befogadó iskolarendszer kialakítása, ahol az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. Egyre inkább megjelenik az a szemléletmód, amely nemcsak fogadja, felveszi az intézménybe a gyermeket, hanem befogadja és megteremti a gyermek fejlődéséhez szükséges legmegfelelőbb környezetet, a személyi és tárgyi feltételekkel, vagyis az inkluzív környezetet. Az inkluzió az integráció legfejlettebb foka, az együttnevelés elfogadó gyakorlata. A HEFOP 2.1.6 „A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban” projekt célkitűzése is erre irányul. Az esélyegyenlőség biztosításán kívül a befogadó közoktatási rendszer megteremtése, az inkluzív nevelés-oktatás megvalósítása a cél, ahol minden gyermek/tanuló képességének és adottságának maximális kibontakoztatása történik. A projektben résztvevő intézmények folyamatosan szem előtt tartva az említett célokat valósították meg kitűzött feladataikat, melyek szervesen illeszkedtek az egyes intézmények pedagógiai programjához, az intézményi profilhoz.

Minta értékűnek lehet nevezni azt az együttműködést, ami kialakult a két év alatt a projektben résztvevő intézmények között. Számos team-megbeszélést, bemutató foglalkozást (mozgáskotta, németh mozgás-modell, BÉZS-program, projektfoglalkozás, Ayres-foglalkozás…), szakmai napot (módszertani klub foglalkozás, kompetencia alapú oktatás…), belső képzést, szülő klubot, speciális programokat (lovas terápia, integrációs tábor) stb. tartottunk, ahol folyamatosan alakult az egymásra való odafigyelés, az együttműködés. Ezek jó alkalmak voltak az egymás munkájába való betekintésre, a gyakorlatorientált tapasztalatszerzésre, a megfelelő szakkompetenciák elérhetővé tételére. Egyre tudatosabbá vált a tervezés az intézmények között. A nyitott, innovatív szemlélet egyre inkább ráragadt az intézmények tantestületeinek többi tagjára és a szülőkre egyaránt. Elmondható, hogy az intézmények nemcsak szerkezeti, hanem minőségi változáson is keresztül mentek. Szemléletük a mindenkori kihívásokra azonnal nyitottan reagál, s a kialakított jó gyakorlataik ma már természetes tevékenységgé alakultak, fenntarthatóak és jól követhető minták. Ezúton mondok köszönetet a projektben részt vevő konzorciumi intézmények fáradhatatlan és sokszor embert próbáló munkájáért:

-

A Meseház Óvoda közösségének Turi Istvánné vezetésével,

-

A Heltai Gáspár Általános Iskola tantestületének Földesné Fábián Csilla vezetésével,

-

A József Attila Általános Iskola tantestületének Forgács Tíborné, majd később Csermendyné Rapatyi Mária vezetésével,

-

A Móra Ferenc Általános Iskola tantestületének Horváth Gizella vezetésével,

-

A Németh Imre Általános Iskola tantestületének Kovács Pál vezetésével

és végül, de nem utolsó sorban saját tantestületünknek, a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény valamennyi tagjának, Szabó Józsefné gazdasági vezetőnek és projektmenedzserünknek, Marksteinné Molnár Juliannának. . Kölesné Németh Mária igazgató, a projekt szakmai vezetője

Marksteinné Molnár Julianna: Zuglói jó gyakorlatok, a megvalósult együttműködés A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a konzorcium tagjaival a projekt során a többoldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködés keretein belül kiépítette és fenntartja a Zugló oktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű tanulók inklúzív együttnevelését. A konzorcium tagjai:

 A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ellátja a sajátos nevelési igényű óvodás és általános iskoláskorú gyermekek oktatását - nevelését. Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás keretein belül gyógypedagógiai tanácsadást, fejlesztő felkészítést, logopédiai feladatokat, gyógytestnevelést, valamint utazó szakember hálózatot működtet.

 Meseház Óvoda, a pedagógiai összmunkán alapuló fejlesztésben a szakemberek együttműködve az óvodai keretekhez, a gyermek személyiségéhez igazodva tervezik és végzik munkájukat.

 Heltai Gáspár Általános Iskola, Montessori fejlesztőeszközök használatával a gyermekek a cselekvés síkján megalapozva szerezhetik elméleti és gyakorlati tudásukat. A képességek tökéletesítése mellett elsődleges szempont a tanulás örömének felfedezése és a sikerélmény biztosítása.

 Móra Ferenc Általános Iskola kiemelt tevékenysége a diszlexia prevenció alkalmazása, emeltszintű nyelvoktató program, nívó csoportos oktatás, logopédiai osztályok működtetése. Az egyénre szabott fejlesztés, differenciálás tanórán belül és kívül nagy szerepet kap az iskola életében.

 Németh Imre Általános Iskola hangsúlyt fektet a differenciált képességfejlesztésre, a mindennapos testedzésre. Beszédfogyatékos gyermekek számára logopédiai osztályokat működtetnek, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában kiemelkedő hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre.

 József Attila Általános Iskola hangsúlyt kap a gyermekek mozgásfejlesztése, valamint az egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai oktatás, a BÉZS program. A projekt elősegítette az együttnevelésben résztvevő és közvetve érintett szakemberek és partnerek körében: −

a befogadó pedagógiai környezet és megfelelő támogató szakmai háttér kialakítását,

−

az inklúzíót támogató jó gyakorlatok és tevékenységek elterjesztését,

−

az attitűdváltást segítő programcsomagok kidolgozását, sikeres és hatékony beépülését a mindennapi pedagógiai gyakorlatba,

−

a széleskörű kapcsolatrendszer és szolgáltatóhálózat kialakulását,

−

a meglévő humán erőforrásokra támaszkodva, komplex pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások nyújtását és bővítését,

−

módszertani adatbank létrehozásával a differenciáló, a tanulók együttműködésére és eltérő képességeire építő tanulásszervezési eljárások alkalmazását,

−

szakmai műhelyek megszervezését és működtetését,

−

óvoda-iskola átmenet segítését,

−

utazó szolgáltatások, szakkompetenciák elérhetőségét,

−

pedagógushallgatók hospitálási és gyakorlatorientált tapasztalatszerzési lehetőségeinek bővítését,

−

akkreditált és legitimált pedagógus-továbbképzések szervezését, megvalósítását,

−

honlap üzemeltetését,

−

szülői klubok működtetését.

Komplex szolgáltatások megjelenésével hozzájárult a sajátos nevelési igényű tanulók: −

egyéni képességekhez igazodó, pedagógiai diagnosztikus méréseken alapuló, egyéni fejlesztési tervek alapján történő képesség-készség fejlesztéséhez,

−

esélyegyenlőségének növeléséhez,

−

iskolai kudarcok csökkentéséhez,

−

lemorzsolódás és idő előtti iskolaelhagyás kockázatának csökkentéséhez,

−

sikeres továbbtanulásukhoz,

−

hosszútávon a munkaerő-piaci esélyeik növeléséhez,

−

szocializációjukhoz, önálló életvitelük javításához.

Több csatornás, működő kapcsolatrendszer kialakítása révén a projekt:

− tudatosabb tervezést és hatékonyabb kommunikációt fejlesztett ki az intézmények és a szakemberek között, −

multiplikációval elősegíti az együttnevelés szélesebb körű és gyorsabb elterjedését,

− lehetővé teszi, hogy a nyitott iskolák szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá váljanak a kulcskompetenciák fejlesztésére, −

hozzájárul a szülők aktívabb bevonásához,

−

az élethosszig tartó tanulási modell elterjesztéséhez.

A bevezetett új terápiák, az elsajátított módszerek és eszközök használata a mindennapi pedagógiai gyakorlatban a szemléletváltás indikátoraiként is értelmezhetőek. Szakmaközi hálózat működtetésének színterei a team megbeszélések és a szakmai műhelyek, a családi játszóház és szülői klubok, az integrációs tábor az inklúzív nevelési környezet fenntarthatóságát biztosítják. Zuglói jó gyakorlatok A szakmai műhelyek által kidolgozásra került, már kipróbált, önállóan kezelhető modelleket, tartalmi egységeket jó gyakorlatként mutatunk be. A célcsoport szempontjából eredményesnek bizonyultak, és hozzájárulhatnak a jövőben is a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálásához, az inkluzív pedagógiai környezet kialakításához. A modellek kapcsolódnak az integrált nevelést megvalósító intézmények szervezetének fejlesztéséhez és tevékenységeihez, ezen túlmenően segítik a támogató társadalmi környezet kialakulását. A kidolgozott jó gyakorlatok

 növelni tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek sikerességét,  a különböző kompetenciák fejlesztésével meg tudják alapozni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket,  növelni tudják társadalmi beilleszkedés, a munkaerő-piaci érvényesülés esélyeit,  bemutatják az intézmény szervezeti átalakításban rejlő lehetőségeket,

 bemutatják, hogy az intézmény kapcsolati rendszere milyen módon használható fel a helyi társadalmi közeg befolyásolására,  az együttnevelést támogató pedagógiai rendszerek kialakítását és megújulását segítik,  a nyilvánosság biztosításával a horizontális tanulást támogatják,  a kidolgozott módszerek beépülhetnek az együttnevelést felvállaló oktatási intézmények pedagógiai rendszerébe. A jó gyakorlatok bevezetésével kiépült a konzorciumi intézmények belső képzési rendszere, gazdagodott a pedagógusok módszertani kultúrája. Az intézményi háló kiépítésével, a pedagógusok képzésével az integráltan ellátott sajátos nevelési igényű gyermekek száma nőtt, csökkent a lemorzsolódás a sajátos nevelési igényű tanulók körében. Az elért eredmények hosszútávon érvényesülhetnek. A belső képzési rendszer a kidolgozott modellek, jó gyakorlatok terjesztését segíti, míg a kiépült intézményi háló és a műhelymunka pedig a folytonos megújulás lehetőségét biztosítja az innovatív szemléletű pedagógusoknak.

Dr. Iliás Lajosné: A projekt hatása Zugló közoktatására A „Változz világgal” című projekt az Uniós pályázatok között a kerület közoktatáspolitikájában meghatározó jelentőségű. Zugló közoktatási intézményeire a nyitottság, az új iránti fogékonyság jellemző. Az Uniós pályázat megjelenésekor a kerületi intézmények egy csoportja a program megírásával azonnal reagált a szakmai kihívást jelentő pályázati felhívásra. A Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) mint konzorciumvezető intézmény öt intézmény bevonásával 2005-ben készítette el pályázatot. 2006. március elseje, amikor a program megvalósítása elkezdődött, a kerület közoktatásában szakmatörténeti dátumnak tekinthető. Voltak már korábban előzményei Zuglóban az integrált nevelésnek, egy-két sikeres kísérletről lehetett hallani, de rendszerszerű és tudatos szakmai együttműködés az együttnevelésért intézményi szinten csak a pályázat megvalósításával vált lehetővé. A program a konzorciumi intézmények valamennyi munkatársát, a szülőket és gyermekeket is figyelembevéve mintegy 3900 főt érintett, így a befogadó, inkluzív szemlélet a kerületben tért hódított. A szakmai napok, tájékoztatók, belső képzések, a Zuglói Pedagógiai Napok keretében szervezett bemutató foglalkozások jótékony hatással voltak a kerület többi pedagógusainak szemléletére is. Együttműködési megállapodás alapján bekapcsolódott az együttnevelési folyamatba a dr. Mező Ferenc, a Munkácsy Mihály Általános Iskola, a Mályva Óvoda, a Kerékgyártó utcai Óvoda és a Napsugár Óvoda, valamint a Zuglói Logopédiai Intézet. A pozitív eredményekről, tapasztalatokról elismerően adott hírt több alkalommal a Zugló TV és a Zuglói Lapok című kerületi újság, így a szülők és a lakosság körében is ismertté és elfogadottá vált az integrált nevelés- oktatás gyakorlata. Ezt segítették a szülők körében folyamatosan működő szülő klubok valamint a szemléletformáló képzések, tréningek. Az eredmények messze túlmutatnak a kerület határain, a konzorcium intézményeinek munkatársai professzionális tudás birtokosai lettek. Munkájuk modellértékű, melyet jó gyakorlatként multiplikáltak, a később bekapcsolódó intézmények számára tovább adtak. Ezzel részeseivé váltak egy olyan országos folyamatnak, ahol a horizontális tudásátadás meghatározó jelentőségű. A program kiemelt célja megvalósult, hisz az integráció során emelkedett azoknak a fogyatékkal élő gyermekeknek az aránya, akik a kerület többségi óvodáiba, általános iskoláiba járnak, lakóhelyük közelében részesülnek képességeiknek megfelelő oktatásban-nevelésben. Kialakult a befogadó intézményhálózat, bővült a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes fejlesztését ellátó közoktatási intézmények kínálata. Ez azért jelentős, mert a nyitott intézményekben jobban megvalósítható az esélyegyenlőség, javulnak a társadalmi beilleszkedés esélyei. A program legfőbb értéke és hozama:  Valamennyi intézmény esetében az eredmények beépültek a pedagógiai programokba, intézményi dokumentumokba;  A pedagógusok, a szülők, a gyermekek felkészültek a befogadásra, elfogadásra;  A szülők stigmamentesen választhatnak intézményt a sajátos nevelési igényű gyermekének;

 Tudatosabbá és tervszerűbbé vált a humán erőforrás fejlesztése;  A tárgyi és működési feltételek javultak  A módszertani kultúra gazdagodott, korszerű és eredményes munkaformák honosodtak meg az intézményekben  Új megoldások, tanulási stratégiák kerültek előtérbe  Élővé és folyamatossá váltak az intézményi együttműködések  A pedagógiai munka része lett a különböző szakemberek konzultációja, a team megbeszélések  A program megvalósítása segíti a folytonos megújulást, a folyamatos fejlesztést  Az intézmények a saját profiljuknak megfelelő modelleket dolgoztak ki: o

BÉZS pogram a József Attila Általános Iskolában,

o Németh Mozgásmodell a Németh Imre Általános Iskolában, o

Módszertani klub és a kompetencia alapú programcsomag bevezetése a matematika és szövegértés területén felmenő rendszerben az első osztálytól a Heltai Gáspár Általános Iskolában,

o Projektpedagógia módszere a tanítási folyamatban és a kompetencia alapú programcsomag bevezetése a szociális kompetenciák területén a hatodik osztályban a Móra Ferenc Általános Iskolában, o

Mozgáskotta módszere és az óvoda – iskola átmenet illetve a kognitív képesség struktúrák fejlesztése program a Meseház Óvodában,

o Új terápiák bevezetése és alkalmazása (Lovas-terápia, kutyaterápia, AYRES terápia), óvoda – iskola átmenet, belső képzési rendszer kiépítése, integrált tábor a Zuglói Benedek Elek EGYMI-ben A program valódi nyertesei a kerület oktatási intézményeiben nevelődő gyermekek. Most, amikor az eredményeket számba vesszük, nem feledkezhetünk meg azokról, akik ehhez tevőlegesen hozzájárultak. Elismerés és köszönet illeti a projekt megvalósításában közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamennyi munkatársat, a fenntartót, akinek a pozitív hozzáállása, biztatása és szakmai, pénzügyi támogatása nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Az eredményekre építve, fontos, hogy fokozott figyelmet kapjon az inkluzív munkát segítő szolgáltatói hálózati rendszer működtetése. A megvalósított program illeszkedik az országos oktatáspolitikai reformfolyamatokhoz, amely a szükséges hazai és uniós támogatások megszerzését célozta meg és folyamatosan támogatja azt. A Zuglói közoktatási dokumentumok a folyamatos fejlesztést garantálják, a fenntarthatóságot biztosítják. A projekt megvalósítását eredményesnek értékeljük. A szakmai konferenciák, beszámolók, előadások bizonyítják, hogy értékes és folytatásra méltó fejlesztési szakasz zárult le.

Kölesné Németh Mária: Zuglói Benedek Elek EGYMI Az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását segítő módszerek, eljárások alkalmazása Előzmények Küldetésnyilatkozatunk: Eltérő tantervvel működő, gyermek- és emberközpontú nevelőiskolának valljuk magunkat. Intézményünk nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. Érzelmekben gazdag iskolai légkört szeretnénk megteremteni. Az értelmi képességek fejlesztése mellett nagyobb hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk tanulóink számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Egymás személyiségét tiszteletben tartva szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Következetesen magas szakmai igényeink vannak, s ezek megvalósításához megfelelő eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Fontos az iskolai életünk és munkánk minden területén a folyamatos fejlődés. Elkötelezettek vagyunk az inkluzív pedagógia, az együttnevelés irányában. Mint Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény magas szintű gyógypedagógiai szakmai és módszertani tudást kívánunk közvetíteni az integrációban résztvevőknek. „Nem vagyunk mindannyian arra hivatottak, hogy rendkívüli dolgokat hajtsunk végre, hanem arra, hogy nagyon egyszerű hétköznapi munkát végezzünk rendkívüli szeretettel…” Jean Vanier Folyamatosan változó társadalmi körülmények, szükségletek és igények következtében egyre inkább előtérbe került a gyermekek egyéni képességeinek és készségeinek a figyelembe vétele az általános és a speciális pedagógia területén egyaránt. Ez új szemléletet, új pedagógiai módszereket kíván. Intézményünk azonosult az új kihívásokkal, célként fogalmazta meg az ennek való megfelelést, az inkluzív pedagógiai környezet kialakítását, a befogadó intézmények segítését, a gyógypedagógiai szakkompetencia elérhetővé tételét. Intézményünknek speciális, differenciált struktúrájú, többcélú intézmény, melynek célja hogy több oldalú intézményi, szakmai és szakmaközi együttműködés keretében megvalósítsa és fenntartsa Zugló oktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók inkluzív együttnevelését. 2003. szeptemberében kezdtük meg a szerkezeti átalakítást belső átszervezéssel a közoktatási törvény módosítása kapcsán, mely a következőket írta:

•

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmény – céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34§. a), b), e), g), h) pontjaiban felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését, az e törvény 36.§ (2) b)-e) és g) pontjaiban felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet. Ktv. 33.§.(12). •

Kt. 121.§ (28) – sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek:

a) a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, b)

a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,

c) magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkoztatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, d)

a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az átalakulás lépései

•

a kiindulási helyzet elemzése: a földrajzi környezet igényeinek megfogalmazása,

•

meglévő szabad kompetenciák, kapacitás (az intézményi kínálat) összegyűjtése,

•

egyeztetés az igények és a kínálat között, kommunikáció a fenntartóval,

•

intézményi átalakuláshoz szükséges funkcióváltás végiggondolása és az átalakulás lépéseinek eltervezése,

•

a szükséges intézkedések kidolgozása,

•

megvalósítás – korrekciók, visszacsatolások, egyeztetések,

•

értékelés, minőségfejlesztés kérdései.

Ennek értelmében megtörtént a kapcsolatfelvétel és szakmai feladategyeztetés a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval és a kerület azon intézményeivel, ahol már foglalkoztak speciális odafigyelést igénylő, súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekekkel, tanulókkal, s pedagógiai programjaikban is megfogalmazódtak a speciális megsegítés igényei, módszerei és feltételei. Az említett intézményekkel szakmai konzultáció keretében feladatértelmezés történt és együttműködési megállapodás született az integrált nevelés felvállalásáról és a szakmai együttműködés megvalósításáról, melyről az iskolák írásos szándéknyilatkozatot is adtak. Megtörtént a segítő-szolgáltató hálózat kiépítésének elkezdése, az utazó gyógypedagógusi ellátás megszervezése, mely további támogatást nyújt a különböző gondozási igények, speciális szükségletek kielégítésére, a befogadó zuglói általános iskolák -

integrációs programjainak kidolgozásában,

-

módszertani megújulásukban,

-

szemléletformálásukban,

-

szervezeti fejlesztésükben.

Elkezdtük a befogadó intézmények pedagógusainak megsegítését: speciális tanácsadással a tankönyvek, taneszközök megválasztásához, a differenciált tanóravezetéshez, tanulásszervezéshez. Nyílt napokat szakmai konzultációkat, team-megbeszéléseket folytattunk, nevelési értekezletek, szülői értekezleteket tartottunk. Összeállíttottunk egy adatbankot a speciális segédeszközökről, a szakirodalomról. Biztosítottuk az eszközök folyamatos kölcsönzési lehetőségét. A feladatok megvalósításába bevontuk az ELTE BGGYTF terapeuta szakos hallgatóit is. A különböző heterogén szakmai szervezetekkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. 2004. szeptemberétől indítottuk be utazó gyógypedagógiai szolgálatunkat, majd 2005. júl. 1-től alapító okiratunk szerint is alaptevékenységünk az integrált oktatás. Utazó pedagógusaink magas szinten nyújtanak segítséget a rászoruló gyermekeknek/tanulóknak és együttműködnek a pedagógusokkal, szülőkkel. Jelenleg nyolc utazó gyógypedagógusunk több, mint 100 sajátos nevelési igényű gyermek és tanuló ellátását végzi. A JGY mai jellemzői Aktuális állapota: kipróbált, korrigált, továbbfejlesztett A JGY alkalmazási területe sérüléstípus alapján: mozgáskorlátozott, látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó), hallássérült (siket, nagyothalló), tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autista, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus , kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar. A JGY alkalmazási területe életkor alapján: óvoda , 1–2. osztály, 3-4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály A JGY komplexitása, összetettsége: komplex rendszer, csak egészben használható Kiemelt céljaink

•

Biztosítsuk a különleges gondozási szükségletre szoruló gyermekek/tanulók óvodai/iskolai nevelését-oktatását, fejlesztő felkészítését, tehetséggondozását. Különös hangsúlyt fektetve a személyre szóló fejlesztésre.

•

A tanulók életkorának, állapotának figyelembe vételével juttassuk el őket egyéni képességeik maximumára.

•

Az oktatás keretében felkészítsük diákjainkat az eredményes szocializációra, pályaválasztásra, az önálló életvitelre.

•

Elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra megvalósulását.

•

Módszertani Intézményünk tevékenysége, mint „jó gyakorlat” minta legyen az inkluzív pedagógiai környezet megvalósításában.

•

Segíteni a speciális és a többségi intézmények (óvodák, iskolák) szervezetében és működésében végbemenő funkcióváltást a differenciált és integratív pedagógiai módszerek alkalmazásának tekintetében, hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni.

•

Segítő, szolgáltató hálózat kiépítése, a szolgáltatások körének bővítése, szakmai feladatok széleskörű felvállalása.

•

Összehangolni a helyi szükségleteket, igényeket a hozzáférhető szak- és szakmai szolgáltatásokkal.

Eredményeink: Az oktatásban résztvevő gyerekek szülei, az ellátást végző valamennyi pedagógus egyre inkább érzékennyé válik a társadalmi esélyegyenlőség kérdéseire. A befogadó attitűddel elősegítik a pozitív változásokat. Tevékenységeink: Szülők és pedagógusok számos képzésen, tréningeken vettek részt, melyek az együttnevelés kérdésével foglalkoztak.

-

Szülő klubok szervezése havi rendszerességgel

-

Integrációs tábor szervezése

-

Nyílt napok, bemutató foglalkozások szervezése a programban alkalmazott módszerekről: Ayres-terápia, lovas terápia, a kompetencia alapú oktatás

-

Fejlesztőeszköz börze, ahol fejlesztési területeknek megfelelő különböző speciális eszközök bemutatása történik

-

Szakmai - és szakmaközi team megbeszélések

-

Honlap működtetése, melyen többek között az általunk kidolgozott feladatbank is szerepel

Körülmények: A heterogén tanulócsoportokban történő foglalkozás a jellemző, a problémát érintő valamennyi szakember együttműködésével, a korszerű tanítási technikák alkalmazásával. Újszerűsége: Az általános és a speciális gyógypedagógiai tudás összekapcsolódik, egymást segíti, kiegészíti, s ezzel tudja a legtöbbet kihozni a gyerekekből. Ellenőrzés, értékelés: A tantárgyi méréseken keresztül folyamatosan visszajelzést kapunk a gyerekek előrehaladásáról. Az értékelésbe az osztálytanítók kikérik a gyógypedagógusok véleményét is. Nehézségek: A gyorsan változó törvények, és fogalmak, melyek a szakemberek között is konfliktusokat, zavart okoznak. Lehetetlenné válik a hatékony munka. Nem elég a kiváló szakmai felkészültség és akarat, ha a társadalomban nincs meg az elfogadás a másság iránt és így a szülőket is nehezebb meggyőzni az integráció előnyeiről. A tanulók közötti együttműködésre egyre jobban jellemző a szociális érzékenység, az egymás elfogadása, mely a korszerű, új tanulási technikák alkalmazásának – kooperatív tanulási technikáknak, a projektpedagógia bevezetésének is köszönhető. Feltételek: Személyi: megfelelően képzett, nyitott szemléletű tanárok, probléma érzékeny vezetőség. Az utazó tanári hálózattal az EGYMI biztosítja a közvetlen, a szükségletre azonnal reagáló, direkt módon történő segítséget. Tárgyi: az egyéni fejlesztésekhez a területeknek megfelelő eszközök szükségesek, melyet nagyrészt az EGYMI biztosít. A JGY terjesztése, ajánlás: Mindenkinek ajánlott, aki lépést akar tartani a mindenkori változásokkal. Különösen hatékony a másság elfogadásának fejlesztésére, az egyéni bánásmód, készség-képességfejlesztés alkalmazására a különböző tanulási zavarral, nehézséggel, vagy valamilyen fogyatékossággal küzdő gyermekek/tanulók esetében.

Intézményi/szervezeti jellemzők: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Tanuló)csoportok száma: 11 Óvodai/általános iskolai gyermekek/tanulók száma:114 SNI gyermekek száma:114 Módszertani intézmény által megsegített óvodás/általános iskolás tanulók száma a befogadó intézményekben: 98 Összesen: 212 sajátos nevelési igényű gyermeket/tanulót lát el az EGYMI Gyógypedagógus: 40 fő Gyermekfelügyelő /pedagógiai asszisztens: 40 fő Pedagógusok összlétszáma az intézményben: 40

Balogh Eszter: József Attila Általános Iskola – BÉZS program (báb-érzelem-zene-siker) A József Attila Általános Iskola 8 évfolyamos iskola. Az 1-3. évfolyamon egy, a 4-8. évfolyamon két párhuzamos osztállyal működik. Az „a” osztályok tanulói átlagos képességű, illetve tehetséges gyermekek, valamint évfolyamonként változó létszámmal a sajátos nevelési igényű tanulók.

A „b” osztályaink kis létszámmal (max. 15 fővel) működnek, itt a

részképesség-zavarokkal, illetve magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek nevelése-oktatása történik. Ezekben az osztályokban utazó gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, és iskolapszichológus segíti a munkát, s közös törekvésünk, hogy a megfelelő fejlődést mutató tanulókat, minél hamarabb, a hagyományos „a” osztályokba integráljuk. Nagy gondot fordítunk a szülők és a kollégák megnyerésére, az esetleges kisebb-nagyobb ellenállás leküzdésére, az osztályok közötti éles határok eltörlésére. Rohamosan emelkedik a hátrányos helyzetű tanulóink száma is. A hátrányos helyzet jellemző előidézői iskolánkban a nehéz családi gazdasági helyzet: lakás és bérviszonyok, a munkanélküliség, a családi szerkezet megváltozása, a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása (italozás, nemtörődömség, rendezetlen életmód, durvaság, erőszak), a család kulturális igénytelensége – kevés közös élmény a szülőkkel A kerület többi iskolájához viszonyítottan tanulóink között jelentős a szubkultúrából érkező gyerekek száma, akiknél az előbb felsorolt problémák nagy része fennáll. Célunk, a szociális készségek fejlesztése alakítása, a közösségbe való beilleszkedés segítése, a szülői házzal való együttműködés, a családok megnyerése. Ehhez igyekszünk megfelelő alkalmakat és lehetőségeket teremteni szülői klub működtetésével. A BÉZS Program célja A közösségbe való beilleszkedést szolgáló érzelmekre, zenére, sikerre orientált bábos programunk kiemelt feladata, hogy a tantárgyi ismeretek közvetítésével egyidejűleg életközeli helyzeteket modellezve, hangulatokat, érzelmeket élhessenek át a gyerekek és ezekben az interakciós helyzetekben, hatékony konfliktus-megoldási stratégiákat ismerjenek meg és alakíthassanak ki. A BÉZS programmal egy méltányosabb oktatási környezetet teremtünk meg, melynek eredményeként várjuk, hogy tanulóinkban kialakuljon: a reális énkép, a játékszükséglet, az egyén önértékelő rendszerének finomodása, fejlett kommunikációs képesség, a mentálhigiénés képességek, a bábelőadás befogadásának igénye

Kiemelt cél: a személyiség fejlesztése, a társas kompetenciák

javítása, a szorongás és a beilleszkedési zavarok

csökkentése, az önkifejezés és ezáltal az önbizalom erősítése és a tanulási nehézségek redukciója. A sajátos nevelési igényű gyerekek társaiban a tolerancia, a másság elfogadásának kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek segítségnyújtás, a szülőtársakkal való együttműködés kialakítása. Szándékunk felkészíteni tanítványainkat a felnőtt létben szükséges önállóságra, az önálló és élethosszig tartó tanulásra, a megszerzett ismeretek konstruktív alkalmazására.

Konkrét célok :

 Pozitív énkép kialakítása és fejlesztése  Szociális készség fejlesztése  Feladattudat fejlesztése  Figyelem fejlesztése

 Koncentráció fejlesztése  Csoportos együttműködési készség fejlesztése  Kommunikációs készség fejlesztése  Finommotorika fejlesztése  Hangszeres improvizáció  Ritmusérzék fejlesztése  Önkifejező készség fejlesztése  Szülők érdeklődésének felkeltése

 Tolerancia kialakítása, fejlesztése  Kapcsolatteremtési készség fejlesztése

Célcsoportok: Közvetlen: 1. és 2. évfolyam tanulói, az évfolyamon tanító pedagógusok Közvetett: tanítók, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédus, iskolai pszichológus, szülők (Szülői klub, Bábversenyek)

A program kidolgozását a 2005/2006-os tanév első félévének fő feladataként határoztuk meg felmenő rendszerben. Bevezetését kísérleti jelleggel a tanév második félévétől az első évfolyamon indítottuk el. Már a feladatok tervezésekor is nagy gondot fordítottunk a szülők megnyerésére, a jó kapcsolat kialakítására, majd később a munkába való bevonásukra, valamint az osztályközösség erősítésére, az osztályok közötti jó kapcsolat kialakítására.

A program tartalma, tevékenységei: Projektorientált oktatás keretén belül  versek, mondókák, mesék feldolgozása, bábok, díszletek, meseillusztrációk elkészítése;  a zene segítségével, ritmushangszerek bevonásával;  havonta egy alkalommal, pénteki napokon, 4-4 órában;  tantárgyi koncentrációval (magyar nyelv és irodalom, ének- zene, vizuális nevelés, technika). Évfolyam: Óraszám/hó Minden hónap utolsó péntekén Tantárgyi koncentráció

1. o.

2. o.

4 óra

4 óra

Magyar Technika Ének-zene Vizuális nevelés

Magyar Technika Ének-zene Vizuális nevelés

Ezek a tanítási napok az úgynevezett „csengetés nélküli napok”, mikor tanulóink kötetlen időbeosztással, a tanító által – a tanmenet alapján - előre megtervezett program anyagát dolgozzák fel.

•

A magyar tantárgy témaköréből az első osztályban az alábbiakat emeltük ki hangsúlyosan: -

artikulációs gyakorlatok,

•

-

helyes ejtési normáknak megfelelő vers- és mondókamondás;

-

improvizációs gyakorlatok: adott helyzetekhez kötött szöveg, rögtönzött párbeszéd

A magyar tantárgy témaköréből a második osztályban az alábbiakat emeltük ki hangsúlyosan: -

artikulációs gyakorlatok,

-

helyes ejtés

-

improvizációs gyakorlatok: ▪ helyzetek rögtönzése ▪ párbeszédek rögtönzése ▪ monológok, dialógusok adott témára ▪ monológok, dialógusok kötetlenül

•

A technika tantárgyból mindkét évfolyam esetében az anyagok ismerete; az eszközök helyes, balesetmentes használata; a különféle ragasztási technikák alkalmazása jelenik meg hangsúlyosan.

•

Vizuális nevelés területén a különféle rajzolási, festési technikák alkalmazására; a háttérábrázolására; a színhasználatra és az árnyékolásra helyezzük a hangsúlyt.

•

Az ének-zene tantárgyból mindkét évfolyam esetében a ritmizálás, az éneklés, a zenei darabok meghallgatása, valamint a hangszeres improvizáció a kiemelt terület. A fő hangsúly a bábozáson van, melyet zenei elemekkel tettünk színesebbé.

ritmus és artikulációs gyakorlatok A bábozás -

érzelmeket, indulatokat kifejező, közvetítő tevékenység;

-

személyiségfejlesztő, készségfejlesztő hatása igen nagy;

-

játékosságot, a dramatizálást, a mozgás finomítását, koordinálását, valamint a kommunikációs képességek fejlődését, a rögtönzésre való hajlam erősödését segíti;

-

drámajátékban, szerepjátékokban, színpadi szereplésekben való részvétel

-

önálló (és csoportos) alkotói tevékenység fejlesztése;

-

hozzájárulhat a színes, kreatív szövegalkotáshoz, helyes beszédtechnika és fejlett mozgáskoordináció kialakulásához. A bábmozgatással fejlődik a térérzékelés és a karakterábrázolás.

-

segíti a személyiség játékszükségletének, reális énképének, öntudatának kialakulását,

-

segíti a gyermek értékelő rendszerének finomodását, változatos kommunikálási lehetőségeket tár fel.

Bár a fő hangsúly a bábozáson van, az alkalmazott zenei anyag hozzájárul, hogy a gyerekek kifejezésmódot találjanak egyéni impulzusaikra, javuljon a szociális viselkedésük, növekedjen önbizalmuk, tapintatosak legyenek és odafigyeljenek egymásra. A zene, a dallam, az éneklés, a kellemes hangingerek ismétlésével a beszédfejlesztés, a kommunikáció, a figyelemfejlesztés és a megnyugtatás eszköze a gyermekek személyiségformálásában. A zenehasználat aktív és passzív formái, az éneklés, a hangszeres improvizáció, zenére festés, bábok tánca, zenei darabok meghallgatása és a zene által kiváltott érzelmek megbeszélése által fejlődik az önkifejezés képessége, javul a kapcsolatteremtési készség. A tananyag felépítése

 bábkészítés tanulása  a báb mozgatásának gyakorlása  a „színpadi” beszéd tanulása  színpadtechnika elsajátítása  a bábelőadás befogadásának tanulása Az első és a második évfolyam fő tananyag felépítése nem változik, csak a másodikos tanulók kifinomultabb, aprólékosabb, népi motívumokat is tartalmazó, terményekből összeállítható munkát is készítenek. A bábmozgatások során összetettebb, biztos mozgáskoordinációt igénylő feladatokat kell megtanulniuk. Tanulási program A bábozás tanítására részletes programterv készült. Ez alapján az osztályban tanító pedagógusok a gyerekek munkatempójához alakítják a havi bontásban összeállított programjukat, mely szerint lehetőség nyílik a feladatok többszöri ismétlésére, gyakorlására. A tananyag elsajátítást szolgáló módszerek egymással átfedésben, vagy párhuzamosan taníthatóak, szükség szerint ismételve. Az évfolyamokra meghatározott aktuális téma feldolgozását az alsó tagozatos munkaközösség éves munkatervében határozza meg, s készíti el a hozzá tartozó szövegkörnyezetet. A betanult produkciókat, az elkészült bábokat a gyerekek a félévi, illetve az év végi „Bábfesztiválon” mutatják be. A tanulási program a gyerekek által elvégzendő tevékenységeket rögzíti. Teljesítmények meghatározása A teljesítmény meghatározását minimális és optimális szinten dolgoztuk ki. A teljesítménykövetelményeket a foglalkozásokon való aktív részvétellel valamennyi tanulónk teljesíteni tudja. Követelmény • • • •

1. osztály saját készítésű, kifejező báb báb mozgatása beleéléssel társakkal való kommunikálás együttműködő magatartás

• •

• •

2. osztály igényes, míves báb dinamikus, lendületes játék jó térérzékelés a közönséggel való jó kommunikálás

síkbáb készítés A tananyag elsajátítását szolgáló módszerek  Minta alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés  Utánzással: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés  Egyéni fantázia alapján: bábkészítés, díszletkészítés, kellékkészítés  Mozgásgyakorlatok: ritmikus mozgás, futás, ugrás, forgás zenére, versekre, mondókákra  Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan szabad területen  Bábtartás, bábmozgatás egyénileg és csoportosan paraván mögött

 Rögtönzések jelenetalakításhoz egyénileg és csoportosan  Beszédgyakorlatok, helyes-ejtési gyakorlatok végzése  Kellékhasználat paraván mögött egyénileg és társakkal  Díszlethasználat paraván mögött egyénileg és társakkal

 Versek, dalok, mondókák, mesék előadása egyedül, szabadon választott bábtípusokkal  Bábjáték előadása közönségnek csoportosan.  Bábszínház látogatás  Előadások elemzése, értékelése Az ellenőrzést szolgáló módszerek  Tanulók megfigyelése: bábkészítés közben (pedagógus által)

 Az elkészült munkadarab (báb, díszlet, kellék..) beválásának kipróbálása bábozás során  Tanulók egyéni munkadarabjának közös megtekintése, rövid értékelése  Bábozás megtekintése közös produkciók során  Közönségnek szóló előadások szervezése  Beszédgyakorlatokon nyújtott teljesítmény megfigyelése

 Memoriterek felmondatása (versek, dalok, mondókák, mesék, mindennapi szövegek)  Bábelőadások közös jellemzése Az értékelést szolgáló módszerek  Az elkészült munkadarab társak által való értékelése szóban  Az elkészült munkadarab pedagógus által való értékelése – szóban, írásban  Az elkészült munkadarab zsűriztetése  Az egyéni előadás társak által való értékelése szóban  Az egyéni előadás pedagógus által való értékelése – szóban, írásban  Az egyéni előadás zsűriztetése  Az egyéni előadás értékelése a közönség tetszésnyilvánításával  Fél évkor és év végén tanulóink „Bábfesztivál”-on adhatnak számot tudásukról.

Eszközigény Az eszközigény tervezését az alsós munkaközösség végzi, figyelembe véve a meglévő munka- és mintadarabokat, díszleteket. A program működtetéséhez szükséges anyagi forrásokat eddig nagy részben pályázatok (FKFK, helyi- önkormányzati) segítségével teremtettük elő. Pl.: különböző méretű és jellegű bábok – kesztyűbáb, ujjbáb, fejbáb, paravánok, kiegészítők, ritmushangszer készletek, CD gyűjtemény, oktatástechnológiai eszközök stb. Nagy segítséget nyújtott számunkra iskolánk „Jelenben a jövőért” Alapítványa is. Ebből tudtuk fedezni a Bábfesztivál kiadásait.

bábmozgatás paraván mögött Összegzés A kétéves időszak alatt bebizonyosodott, hogy programunk kiválóan alkalmas az integrálás elősegítésére. Gyermekeink megszerették a bábozást és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket, munkafolyamatokat. Élvezettel, és nem utolsó sorban nagy sikerrel szerepelnek az előadásokon, legyen az házi verseny, bemutató, kerületi, vagy budapesti szervezésű verseny.

Legnagyobb sikerként könyvelhető el tanulóink 2006/2007. tanévben a budapesti bábfesztiválon elért eredménye: 1. osztályosok: arany diploma, 2. osztályosok: ezüst diploma, 3.b osztályosok bronz diploma. A legjobb alakításért járó különdíjat Somogyi Renátó 1. osztályos tanulónk érdemelte ki. A gyerekek által elért sikerek mellett nem szabad megfeledkeznünk a szülőkről sem. Őket nehezebb volt meggyőzni programunk jótékony hatásáról, de látva a sikereket, egyre több szülő vállalta a segítséget – bábkészítés, videózás, fotózás, gyerekek, eszközök szállítása a versenyekre, szövegtanításban segítség. A szülőkkel történő együttműködés terén még van javítani való , ez a következő évek feladata. Köszönetnyilvánítás A projekt két éve alatt sok kolléga, munkatárs, pedagógiai asszisztens, szülő dolgozott azon, hogy programunk minél hatékonyabb, színesebb legyen. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani nekik: Szülők: Joó Istvánné, Salát Luca Tanáraink: Balogh Eszter, Csermendyné Rapatyi Mária, Deák Ferencné, Embersics Éva, Gradicska Judit, Keplerné Horváth Annamária, Kohl Katalin, Mikó Béla Györgyné, Szép Ilona, Trója Anita, Voglné Laszip Zita Volt tanáraink: Forgács Tiborné, Jakab Márta, Kékesi Krisztina, Kurta Andrásné, Őri Ildikó, Szenczyné Kelemen Judit Munkatársaink: Ferenc Tiborné, Tóth Tamásné, Császár László Volt munkatársunk: Darvas Lászlóné Intézményi/szervezeti jellemzők: József Attila Általános Iskola  Összes tanuló/gyermek létszáma: 204  (Tanuló) csoportok száma: 14

 SNI gyermekek száma: 17  Módszertani intézmény által megsegített általános iskolás tanulók száma: 7  Pedagógusok összlétszáma az intézményben: 30  Gyógypedagógus: 1 utazó az EGYMI-ből  Fejlesztő pedagógus: 3 főállás, 1 részmunkaidős

bábelőadás

Czető Mónika: Heltai Gáspár Általános Iskola ,,Az életnek nem akkor vagyunk a segítségére, ha elnyomjuk megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk kifejlődésén, és megoltalmazzuk a fenyegető veszélyektől. Ezért kell elhárítanunk a gyermek útjából a fejlődése elé gördülő akadályokat, s kell tekintettel lennünk szükségleteire és biztosítanunk szellemi élete természetes, spontán kibontakozását. Vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen.” (Montessori) Montessori gondolatának szellemében 2001/2002-es tanévtől bevezettük a Montessori módszert, mely a gyerekek kíváncsiságára és érdeklődésére építve hatékonyan támogatja az egyéni képességek kibontakozását, a megerőltetés nélküli tanulást. A Montessori szellemiségű osztályainkban diákjaink humánus pedagógiai környezetben, életkoruknak megfelelő gondoskodást és törődést kapva szerezhetik meg ismereteiket, fejleszthetik készségeiket. Pedagógiai programunk alapgondolata mások megbecsülése, megértése, a konfliktusok helyes kezelése, tolerancia, empátiakészség fejlesztése, a társas együttélés szabályainak elsajátíttatása, kiemelten a nevelés kérdése. A nálunk tanuló gyerekek meglehetősen sokszínű társadalmi rétegből származnak. A családok többségének élete lakótelepi környezetben zajlik. Egyre inkább növekszik a munkanélküliek, illetve az erejükön felül munkát vállalók száma. Az anyagilag jobb helyzetben lévők napi 12-16 órás munkával igyekeznek biztosítani a család létének alapjait. Ahol a szülők napi megélhetési problémákkal küzdenek, ott - megelőzve minden más értéket - az anyagi gondok kerülnek előtérbe. Évről évre több az iskolába kerülő dyslexiás, dysgrafiás, dyscalculiás és magatartászavarokkal küzdő gyermek. Ez az egyéni ütemű, a képességeknek megfelelő tanulási módszer a gyermek testét, értelmét és lelkét egységbe rendezi, ez az egység pedig egy harmonikus, boldog élet alapját képezi. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanórákon megszerzett ismeretek mindennapi életben való alkalmazására, a kompetencia alapú oktatásra. Különösen alsó tagozatban fontosnak tartjuk a készség- és képességfejlesztést, melyek gyakorlására sajátos, Montessori-specifikus fejlesztő tevékenységet alkalmazunk. A nyelvi és metakommunikációs képességeket és a közösségi tudatot fejlesztik a beszélgetőkörök irányított vagy szabad beszélgetései. A tanulók munkáinak, viselkedésének értékelése is ebben a formában történik. A vonalonjárás és az improvizatív mozgás gyakorlatai során a gyerekek megtanulják uralni mozdulataikat, fejlődik egyensúlyérzékük, nagymotoros mozgáskoordinációjuk. A csendjátékok során átélik a csendet, és megtanulják az értékelni. A csendre való összpontosítás által a belső figyelemkoncentráció állapotába jutnak, és megtanulják az önfegyelem kialakítását. A képességek tökéletesítése mellett elsődleges szempont a tanulás örömének felfedezése és sikerélmények biztosítása. Diákjaink hagyományos osztályzatok helyett személyre szóló, motiváló hatású szöveges értékelést kapnak munkájukról, viselkedésükről. Tanulóink számára természetes, hogy munkavégzés közben mindenki hibázhat. Tudják, hogy a hibát csak gyakorlás és újabb tapasztalás által lehet kijavítani. Az eszközökben rejlő önellenőrzés lehetőségével a nebulók maguk fedezik fel hiányosságaikat és javítják ki hibáikat. Már a tanulás kezdeti időszakában megtanulják, hogy a jó munka gondos előkészülettel, szervezéssel kezdődik és önellenőrzéssel zárul. A pedagógus a háttérben figyeli a csoport munkáját, előkészíti a szükséges eszközöket, bemutatja azok helyes használatát, és egyénre szabott segítséget nyújt a hozzáfordulóknak.

Iskolánk a változatos módszereinek megvalósításához jelentős eszközfejlesztést vitt véghez pályázatból származó forrásokat és szülői támogatást felhasználva. Oktatási célunk, hogy diákjaink szilárd alapműveltséghez jussanak, életkoruknak megfelelő felelősségérzettel rendelkezzenek, képesek legyenek gondolataik pontos, meggyőző kifejtésére. Fő törekvésünk az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs képességek, az alapvető készségek, a kiegyensúlyozott személyiség kialakítása, az értelem, a lélek és a test harmonikus fejlesztése, a játékkultúra megalapozása. Nagy hangsúlyt fektetünk az esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai eljárásokra, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.

beszélgetőkör

Kiemelt feladataink: Az alapkészségek, kulcskompetenciák (olvasás, írás, számolás, beszéd) fejlesztése. Leendő első osztályos tanulóink hagyományos szótagoló (elemző-hangoztató-összetevő), illetve a Meixner program segítségével sajátítják el az írásolvasás alapjait. Célunk az olvasóvá nevelés. A 4. évfolyamtól a normál 3 óra mellett emelt (5) óraszámban, valamint nívócsoportban angol nyelvet tanítunk. A nyelvi kultúra színvonalának emelése érdekében a nyelvoktatást első, második, harmadik osztályban szakköri keretben, de órarendbe építve megkezdjük. Tornatermünk, tágas sport- és játékudvarunk megfelelő terep a diákok mozgásigényének kielégítésére, a mozgáskultúra és az egészséges életmódra való igény kialakítására. Tanfolyami keretben karate, keleti harcművészet, úszás- és táncoktatás, lovasterápia, Ayres terápia és korcsolyaoktatás folyik. A színvonal emelése érdekében törekszünk a felhasználó központú informatikaoktatás megvalósulására. Folyamatosan fejlesztett számítógéptermünkben ismerkedhetnek meg tanulóink a modern technika vívmányaival. Szabadidős foglalkozások (sportkör, informatika, dráma, kézműves, észkerék, diákklub, felvételi előkészítők, természetvédelmi szakkör és természetjárás) célja a rejtett képességek, készségek kibontakoztatása, a sikerélmény megerősítése, a kulturált szórakozás és a művészetek iránti igény kialakítása, az önállóságra szoktatás. Önismeretfejlesztési céllal a Cilinder Alapfokú Művészetoktatási Iskola keretében drámacsoport is működik.

A prevenciós tevékenységek és a gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése (a veszélyeztetett és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak korai felismerése, megelőzése, ellátása). Környezeti nevelés keretében kiemelten foglalkozunk az egészséges életmód és a környezettudatós életvitel kialakításával. 2005-ben intézményünk csatlakozott a HEFOP 2.1.6 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban uniós projekthez, mint konzorciumi tag. A projekt célkitűzései megegyeznek azon törekvéseinkkel, miszerint nagy hangsúlyt fektetünk az esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai eljárásokra, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Ugyanakkor összhangban van oktatási és nevelési alapelveinkkel, és a már bevezetett Montessori program alapelveivel, módszereivel. Így a HEFOP projektben való részvétel hozzásegítette tantestületünket az inkluzív, befogadó pedagógiai környezet kialakításához, az ennek megfelelő személyi és tárgyi feltételek tökéletesítéséhez. Mint ahogy a Montessori pedagógia középpontjában a gyerek áll és annak személyre szóló fejlesztése, ugyanúgy a HEFOP projekt keretében is ez az egyik fő törekvésünk. A projekt szellemisége nagy szemléletváltozást hozott mind a pedagógusok, mind a szülők körében. Fő feladataink: 1.

Módszertani klub működtetése: integrált oktatást segítő fejlesztési eszközök készítése, használatának és módszertanának kidolgozása, gyakorlati alkalmazásának bemutatása, eredmények terjesztése, feladatbank hálózatának további bővítése.

MATEMATIKAI DOMINÓK (ALAPMŰVELETEK) 2.

Családi játszóház működtetése szülők és kortárs segítők bevonásával: játékmódszertani tanácsadás, játékvásárlási tanácsadás, bemutató foglalkozások, játékterápia.

3.

Ayres terápia bevezetése a testnevelés órákon

4. Kompetencia alapú programcsomag adaptációja (szövegértés, szövegalkotás kompetencia, matematika kompetencia) A kompetencia fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel: - a tanár személyiségére - a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására; - a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítására

Továbbá különös tekintettel: - a tanár, szülő, gyerek kapcsolatra, illetve - az iskola-szülő viszonyra. A fejlesztés célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is. A fejlesztés területei: - Szövegalkotás-szövegértés; - Matematikai kompetenciák; - Nyelvi kompetenciák fejlesztése; - Szociális, életviteli és környezeti; A kompetenciaalapú programok általános jellemzői - kompetenciaalapúak - teljesítményre alapoznak - egyéni haladás figyelembe vétele - tanulásközpontúak - specifikus célkitűzések - gyakorlat-orientáltak - azonnali visszajelzés adnak - értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján. A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. A tananyagok újdonsága: moduláris rendszer, készségfejlesztés, az, hogy együttműködésre épít, megváltoztatja a tanár-diák viszonyt, hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra, az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. Tantestületünk örömmel vesz részt a HEFOP 2.1.6 „A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának megvalósítása és fenntartása intézményi együttműködés keretében Zuglóban” pályázatban, amely segítséget és új lehetőségeket biztosított törekvéseink megvalósításában. A pályázat keretében működő módszertani klubjaink színteret biztosítottak a pedagógusaink kreatív együttműködésében, módszertani tudásuk bővítésében. Három módszertani klubot működtetünk, melyeken az integrált oktatást segítő fejlesztő, adekvát, játékos eszközeinket készítjük el tanulóink számára, a hatékony differenciált oktatás érdekében. Ezek használatának és módszertanának kidolgozása, gyakorlati alkalmazásának bemutatása, az eredmények terjesztése, feladatbankunk hálózatának további bővítése az egyik fő feladatunk. Több sikeres eszközbemutatót tartottunk kerületi és fővárosi szinten. A klubfoglalkozások hatékonyan segítették a kompetencia alapú oktatásunk bevezetését, melyekre belső továbbképzéseket szerveztünk kollegáink számára. Véleményünk szerint e projekt a közoktatás valódi problémáinak megoldásában nyújt hatékony segítséget, hiszen elősegíti egy nyitott, modern pedagógiai szemlélet általánosabbá válását. E

fejlődés segít bennünket abban, hogy a társadalmunkban végbemenő felgyorsult változásokra, kihívásokra megfelelően reagálhassunk. Családi játszóházat működtetünk, szülők és kompetens szakmai segítők– gyógypedagógusok, pszichológusok, tanárok és tanítók stb.– bevonásával. E fórum témáját a szülők igényeihez igazítjuk, valamint játékmódszertani, játékvásárlási tanácsadással tesszük azt színesebbé. A szülői klub működtetése még erősebbé tette a szülő – gyermek - pedagógus kapcsolatot iskolánkban, hiszen a szülők a tantestület tagjaival rendszeresen, kötetlenebb körülmények között találkozhattak, s az őket foglalkoztató kérdésekben folyamatosan segítséget kaphattak. Az iskola és a szülői ház szorosabb együttműködését a szülők rendezvényeinken való nagyobb mértékű részvétele is mutatja. A HEFOP programunkat kiegészíti és segíti az ELTE-vel közösen bevezetett „Inkluzív index”program, mely egy iskolafejlesztési program. A befogadás minőségének folyamatos javításával foglalkozik, egy belső minőségbiztosítási folyamat megvalósításán keresztül. A pedagógiai munkánkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti nevelés. E törekvésünket jelzi, hogy a 2006/2007-es tanévben megpályáztuk, és 2007 májusában elnyertük az Öko-iskola címet. Ennek keretében működtetjük a Natura programunkat, mely az egészséges és környezettudatos életvitelre neveli tanulóinkat. Ars poetikánk, hogy egy modern iskolának megfelelő rugalmassággal, nyitottsággal kell rendelkeznie, hogy a folyamatosan változó társadalmunkban, a felmerülő igényeket hatékonyan, a partnerek igényeinek megfelelően tudjuk kielégíteni. E szemlélet a tanítás- tanulás folyamatában elsődlegesen a tantervi átjárhatóság biztosításával a tanulók személyiségét és képességeit alapul vevő, differenciált, egyénre szabott oktatás során valósul meg intézményünkben. A közoktatás innovációját azonban a már bevált elemek megtartásával és új konstruktív elemekkel való ötvözésével tartjuk megvalósíthatónak – legalábbis a leghatékonyabban. Köszönetet szeretnénk mondani kollégáinknak, hogy kiváló szakmai tudásukkal, kitartásukkal és elkötelezettségükkel segítették e nagyszerű projekt megvalósulását. Köszönjük az együttműködést a projektben résztvevő konzorciumi tagoknak, a szülőknek és külső szakmai segítőinknek. Intézményi/szervezeti alapadatok: Heltai Gáspár Általános Iskola Összes tanuló/gyermek létszáma: 256 fő SNI gyermekek száma: 25 fő Gyógypedagógus: 3 fő az EGYMI-ből Gyermekfelügyelő /pedagógiai asszisztens: 2 fő Pedagógusok összlétszáma az intézményben 21

Kovács Pál: Németh Imre Általános Iskola - NÉMETH MOZGÁSMODELL Előszó Végéhez közeledik HEFOP 2.1.6 projekt támogatott időszaka. Iskolánkban ebben az időszakban – a projekttámogatásnak köszönhetően – megvalósulhatott egy régi tervünk: Kidolgozhattuk a beszédfogyatékos és dysfunkciós sajátos nevelési igényű tanulóink fejlesztésének integrált modelljét. A modellnek a Németh modell nevet adtuk. Lényege, hogy az Alapozó terápia és az Ayres terápia elemeinek összedolgozásával egy foglalkozási formában lehetővé tegyük mindkét terápiás módszer gyakorlatai megjelenését. Előzetes osztálykeretben szerzett alapozós tapasztalatainkat tudtuk itt felhasználni, majd az Ayres - teápiás képzések elvégzése segített a modell fejlesztésében. A munka az elméleti alapok megteremtésével kezdődött. Köszönet ezért Bócsik Pálnénak és Abonyi Krisztinának. Az elméleti alapokon túl kidolgozták azokat azt az eljárást, mellyel felmérhetők a tanulók állapota, így megállapítható, mely tanulók fejlesztése a legindokoltabb. A Németh-modell gyakorlati megvalósítása is elkezdődött, majd folytatódott. A kidolgozott foglalkozásvázlatok, hetitervek alapján Abonyi Krisztinát, Bócsik Pálnét és Soós Andrásnét illeti köszönet. 2007. őszétől megindulhattak az Ayres terápiás foglalkozások. A terápiát – a megfelelő tanfolyami végzettségek megszerzése után – Abonyi Krisztina és Bócsik Pálné kezdték el. Elvégezték az Ayres elemek integrálását is a Némethmodellbe. Az integrálás elterjesztésének elfogadtatásáért folyamatosan Szülő Klubokat hirdettünk meg, ahová a tanulási problémától mentes tanulók szüleit is meghívtuk. Számos értékes és szakmailag magas szintű program dícséri a szervezőket: Abonyi Krisztinát, Bócsik Pálnét, Sasvári Juditot és Szabados Krisztinát. Végezetül meg kell köszönnöm Sasvári Judit színvonalas koordinátori tevékenységét is. Munkájának köszönhetően folyamatosan rendben voltak a szakmai anyagok, sikerült a leadási határidőket tartanunk. Kívánva mindenkinek jó munkát a fenntartási időszakra is, mindezt azért, hogy innovatív modellünk még sokáig szolgálhassa az integrált beszédfogyatékos és dysfunkciós tanulókat, illetve, hogy az a szakmai tudás, ami intézményünkben a modell kidolgozása folytán felhalmozódott, mások számára is elérhető legyen Kovács Pál igazgató Előzmények Intézményünkben 1997 óta zajlik beszédfogyatékos és dysfunkciós gyermekek fejlesztése logopédiai 1-2. osztályokban, illetve integrált keretek között. Az integrálás az utazó gyógypedagógusi hálózat kiépülésével kezdődött, először a 3. évfolyamtól felmenő rendszerben, majd kb. 2-3 tanéve az 1. évfolyamtól is. Folyamatosan tapasztaltuk azt, hogy a logopédiai osztályok testnevelés óráin bevezetett alapozó terápiás foglalkozásoknak milyen nagy haszna van. A fejlesztő munkaközösség tagjai terápiákkal kapcsolatos felkészülésük során megismerkedtek az Ayres terápia előnyeivel is. Így alakult ki az az innovatív gondolat, hogy az általuk ismert terápiás gyakorlatok kombinálásával egy Németh modellnek nevezett mozgásterápiás modellt dolgozzunk ki. •

Mi jellemezte az intézmény működését, belső viszonyait a bevezetés időpontjában?

1-2. évfolyamon logopédiai osztályok működtek, akiknek az ellátását tanító, napközis tanító és főállású logopédus végezte. Integrált beszédfogyatékos és dysfunkciós tanulók 1-8. évfolyamig, ellátásuk a Zuglói Benedek Elek EGYMI utazó

gyógypedagógusai segítségével. A logopédiai osztályok testnevelés órákon (heti 5 alkalom) részesültek mozgásterápiában, az integrált tanulók ilyen ellátásban nem részesültek. •

Az intézmény külső kapcsolatai abban az időben:

A sajátos nevelési igényű tanulóink alapító okirat szerinti ellátása során az illetékes szakértői bizottságokkal, a Zuglói Logopédiai Intézettel, és a Zuglói Benedek Elek EGYMI-vel és a Zuglói Nevelési Tanácsadóval volt kapcsolatunk. •

Pedagógiai programunk a 3. sz. melléklete (Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja) alapján:

Szülői klub Sasvári Judit vezetésével A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladati iskolánkban: •

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget biztosítunk az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak azzal, hogy különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskola vagyunk. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet.

•

Az intenzív rehabilitáció érdekében az 1-2. évfolyamon logopédia osztályban történő nevelés, oktatás zajlik. A logopédiai osztályból kikerülő tanuló 3. évfolyamtól integrált oktatásban részesül. (Ezeket a tanulókat a maximális létszámhatárok szabályainak betartása mellett tudjuk fogadni.)

•

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

•

A fejlesztés tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.

•

A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevételével történik.

•

A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

•

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. Ezért a logopédiai foglalkozásokon a gyermekek általában 1-3 fős csoportokban vesznek részt.

•

A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos.

•

A fejlesztéshez igényeljük a szülők támogató együttműködését. Célunk, hogy a terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt – kiemelten a szülő is – legyen partner.”

A JGY mai jellemzői Aktuális állapota: kipróbált, korrigált, továbbfejlesztett A JGY alkalmazási területe sérüléstípus alapján: beszédfogyatékos, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia A JGY alkalmazási területe életkor alapján: 1–2. osztály, 3-4. osztály A JGY komplexitása, összetettsége: komplex rendszer, egyes elemei önmagukban is használhatók A JGY rövid ismertetése Intézményünkben a Németh Mozgásmodell alkalmazásával egy komplex fejlesztő-terápiás modell folyamatos működtetése történik, mellyel a súlyosabb állapotú tanulók integrációja megkönnyíthető, és a mely modell keretében ötvözzük az alapozó terápiás, Ayres-terápiás tapasztalatokat, a két módszer elméleti-, és eszközrendszerét. Eredmények tekintetében várjuk, hogy a résztvevő tanulók integrációja sikeresebbé válik, tanulmányi kudarcaik csökkennek, fejlődésük folyamatos. Idegrendszerük fejlődésével, integrációjával alkalmazkodó képességük és szociális kompetenciáik fejlődését is várjuk.

A módszer kifejlesztésének fázisai: 1.

A modell indulásakor pedagógusaink alapozó terápiás képzettséggel és a logopédia osztályok heti 5 testnevelés foglalkozásán óránként 25 percben –osztálycsoportokban – végzett adaptációs gyakorlattal rendelkeztek.

2.

Pedagógusaink kidolgozták a modell diagnosztikai hátterét, mellyel 2006. szeptemberében, majd 2007. szeptemberében is felmérték, megvizsgálták a szóba jöhető 1-4. évfolyamos integrált SNI tanulókat.

3.

Addigi testnevelés órai adaptációs tapasztalataik lettek rögzítve a Németh modell heti terveiben 2006. nyarán. A modell keretében azonban már problémakörökhöz igazították a foglakozásokat, tehát a modell 2-4 fős csoportok fejlesztésre lett kidolgozva.

4.

Kollégáink a HEFOP projekt keretében végezték az Ayres módszer akkreditált pedagógusképzésének moduljait.

5.

2007. őszétől a Németh modell heti tervei kiegészültek az Ayres gyakorlatokkal, tehát az Ayres elemek integrációja az elméleti munkákban megtörtént.

6.

2007. novemberétől a Németh modell módosított változata gyakorlati bevezetésre kerül heti 2 csoport X 3 óra, mellette heti 2 csoport X 2 órában Ayres terápiás fejlesztés zajlik.

Az ajánlott forma, melynél működőképes a modell: A beszédfogyatékos, dysfunkciós vagy magatartás-zavaros tanulók 2-4 fős csoportokban történő foglalkoztatása. A csoportok közel azonos problémakörrel rendelkezzenek. Ezt az általunk kidolgozott vizsgálati anyag alapján lehet megállapítani A jó gyakorlat újszerűsége: A két módszer ötvözése a legnagyobb újdonság, mely során egy pszichológiai indíttatású (Ayres), és egy didaktikus felépítésű (Alapozó terápia) módszer kombinálódik.. A működés eredményességének ellenőrzése és értékelése: Tanítók visszajelzései alapján Szülők visszajelzései alapján Gyerekek magatartásának, beilleszkedésének figyelemmel kísérése alapján Felmerülő nehézségek a bemutatott JGY kipróbálása közben: A csoportokban különböző osztályfokú tanulókkal kellett dolgozni, ez időnként a szociális fejlettség különbözőségei miatt problémákat vetett fel. Szervezési problémák, a különböző osztályból érkező gyerekek nem minden esetben érkeztetek pontosan. A speciális mozgásfejlesztés során az SNI tanulók részképességeinek korrigálása zajlik, személyiségük harmonizálódik A JGY eszközigénye: Ayres terápiás eszközök, melyekből a HEFOP projekt keretében szereztük be a szükséges alapkészletet Alapozó terápiához polifom szivacs minden résztvevő számára Jól használható a Mozgáskotta eszközkészlet

A modell alkalmazásának feltétele a megfelelő nagyságú tornaterem vagy mozgásfejlesztésre alkalmas fejlesztő szoba,legalább 40 nm. A JGY felhasználásának feltételei  A kidolgozott elméleti anyag (heti óratervek) alapján  Szükséges eszközök megléte  Ayres és Alapozó terápia elméleti és gyakorlati ismerete A JGY terjesztése, ajánlás: Beszédfogyatékos, dysfunkciós és tanulási-, illetve magatartás-zavaros tanulók fejlesztésére. Esetleges nehézségek, kihívások: Tárgyi feltételek hiánya, szakmai ismeretek hiánya. Intézményi/szervezeti jellemzők: Németh Imre Általános Iskola (Tanuló)csoportok száma: 23 Összes tanuló/gyermek létszáma: 501 SNI gyermekek száma: 57 Módszertani intézmény által megsegített általános iskolás tanulók száma: 29 Gyógypedagógus: 2 fő (EGYMI) Pedagógusok összlétszáma az intézményben: 52

Horváth Gizella – Némethné Korom Edit: Móra Ferenc Általános Iskola – 80 nap alatt a föld körül Küldetésnyilatkozatunk Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk.” (Eötvös József) A Móra Ferenc Általános Iskolában az alábbi osztályok működnek: Emelt szintű angol nyelvet oktató, logopédiai és német nemzetiségi. Intézményünk Budapest XIV. kerületének parkoktól védett, csendes területén fekszik, s rendelkezik két tornaés két számítástechnikai teremmel, valamint egy nagy sportudvarral. Célunk az alapismeretek megtanításán túl a tudásvágy felkeltése, esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk részére. Arra törekszünk, hogy tanulóink egészséges életszemléletű, kreatív személyiségekké váljanak. Feladatunknak tekintjük, hogy a nálunk tanuló gyermekek mély és szilárd általános

ismereteket

sajátítsanak

el,

s

megalapozzuk

tudásukat

a

középiskolába

való

helytállásra.

A fenti eredményeket úgy kívánjuk elérni, hogy tanulóink a sikerélményeken túl az itt töltött éveket vidám, játékos, felejthetetlen időszakként éljék meg.

Ezekre garancia tantestületünk magas színvonalú szakmai képzettsége, a

partnerközpontú szemlélet, amely a minőségirányítási rendszerünk középpontjában áll, valamint a teljes gyermeki személyiségfejlesztésére irányuló pedagógiai elkötelezettségünk. Hitvallásunkat fogalmazta meg névadónk, Móra Ferenc egy versében, amely egyben iskolánk mottója is. „Szeresd a gyermeket! Még néki szárnya van, A csillagok közé ő még el-elsuhan, S kitárja vidoran a mennyek ajtaját. Hiába könyveid, hiába lángeszed Az Isten titkait ki nem kémlelheted, Csak a gyermeklelken át.” Az iskola gyakorlatában régóta jelen van az integráció. A logopédiai osztályokból a többségi osztályokba korábban a harmadik, a 2005-ös tanévtől az ötödik évfolyamon kerülnek át a tanulók. A 2004/2005-ös tanévtől az integrált nevelést utazó gyógypedagógus segíti. A HEFOP és mi Iskolánk a már HEFOP előtt új utakat keresett. A szülőkkel való kapcsolattartás legalább annyira fontos volt, mint az, hogy korszerűsítsük oktatásunkat. A HEFOP 2.1.1.6 pályázat keretében szülő klubjainkat kiterjesztettük több osztályra is. Pedagógusaink továbbképzéseken ismerkedtek meg a kooperatív oktatás, a drámapedagógia, és a tanulásmódszertan alapjaival.

Például az egyik….. A negyedikből ötödikbe való átmenet segítésére az egyik szülő klub „Egy jegesmaci a jégtáblán” címmel működik az idei tanévben. A tematika négy fontos témakör köré csoportosul:

 A háttér (hogyan tudjuk az érzelmi biztonságot erősíteni a családi, illetve a szülői kommunikáció segítségével)

 A tanulás (az iskolatáska, az ellenőrzés és számonkérés)  A közösség (felnőttek és gyerekek)  A szabadidő (napirend, motiváció, közös kutatómunkák) Az ötödik alkalom egy fórum, melynek alkalmával az egyéni kérdések, problémák megválaszolását vállaljuk. Minden találkozásunk interaktív, kötetlen beszélgetés, ahol a személyes kérdések is terítékre kerülnek. Reméljük, hogy a klub megfelelő segítséget nyújt ahhoz, hogy az önálló tanulás óceánján ne olyan kétségbeesett tekintettel ússzon a gyermek, mint egy jegesmedvebocs az úszó jégtáblán. Gyarapodásunkról…. A pályázati idő alatt kollégáink hasznos továbbképzéseken vehettek részt. Ezeken a tanfolyamokon alakulhattak szakmai kapcsolataink, erősödhettünk a team munkában, új ismereteket szerezhettünk. Megjelentek iskolánkban más szakmák, szakmai kompetenciák, melyeket megtanultunk tisztelni. Az intézmények közötti kapcsolat erősödött, s megkezdődött a szemléletváltás. A Jó gyakorlat mai jellemzői Aktuális állapota: kipróbált, korrigált, továbbfejlesztett A JGY alkalmazási területe sérüléstípus alapján: mozgáskorlátozott, látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó), hallássérült (siket, nagyothalló), tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos, autista, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus A JGY alkalmazási területe életkor alapján: 1–2. osztály, 3-4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály A JGY komplexitása, összetettsége: komplex rendszer, egyes elemei önmagukban is használhatók Mik tették szükségessé az adott gyakorlat bevezetését? •

Törvényi háttér

•

Helyi tantervbe projektmódszer alkalmazási területei

•

Erdei iskola Iskolanapok

Hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a kifejlesztésének?  Megismerkedés : tanfolyam  Kipróbálás tapasztalatok összegyűjtése,  Újabb alkalmazás- tapasztalatok – átdolgozás  Alkalmazás- tapasztalatok

Milyen körülményeket biztosítása (a tanulócsoport összetevői, az együttműködő partnerek jellemzői, a szervezeti működés sajátosságai stb.) esetén működőképes az ajánlott forma? Minél több osztály kapcsolódjon be (ha másképp nem, utazóként) Szülők, külső partnerek bevonása (szponzori levelek, személyes ismeretségek) Több tantárgy együttdolgozása SNI-s tanulók is bekapcsolódnak Fontos az ellenőrző pontok, koordinálás Milyen elemek támasztják alá a Pedagógiai/Nevelési Programban és a bemutatott gyakorlatot? célok tanulóinkat a használható tudás megszerzésére ösztönözzük

feladatok o A mindennapi nevelési-oktatási munkánkban életszerű helyzetek létrehozása a használható tudás érdekében o A kerületi, országos mérések tanulságainak beépítése a következő tanév feladataiba. o Nyelvvizsgára való felkészítés o Informatikai ismeretek alkalmazása

tanulóink megismerjék a o problémamegoldás lépéseit; ennek segítségével legyenek képesek konfliktusaikat, o problémáikat kezelni.

módszer o Új tanítási módszerek alkalmazása o Mérések, o Elemzések, következtetések levonása,

Az nevelés-oktatás folyamatába o konfliktuskezelőo kommunikációs technikák beépítése o Külső partnereinkkel o együttműködve o személyiségfejlesztéshez, és a o prevencióhoz kapcsolódó eljárások fejlesztése

Téma napok Osztályfőnöki beszélgetések, Pályázatok, Előadások, Továbbképzések Szituációs játékok

sikerkritériumok o A PISA típusú feladatokban tanulóink eredménye emelkedést mutat o A kerületi, országos mérések eredményei évente javuló eredményeket mutatnak. o A tanmenetekben konkrétan megjelöljük a mérések értékelése alapján kijelölt feladatokat Iskolapszichológus , és osztályfőnökök segítségével attitűd vizsgálatok eredményei javulást mutassanak

A projekt célja: Országok földrajzi - kulturális bemutatása, amely rövid 10-15 perces műsor, tárlatvezetés vagy összekapcsolt játéksorozat keretében történik. Az egyes országokat a gyerekcsoportok személyes élményeik vagy tanulmányaik, olvasmányaik alapján jelenítik meg, az országukat felkereső "turista csoportoknak" játékos formában mutatják be, tanítják meg mindezt. A turista csoportok egy központi utazási iroda szervezésében jutnak el az egyes országokba: összegyűjti a jelentkezéseket az egyes "utakra" és elkíséri a csoportot az országba. Résztvevők:

 Az országok megjelenítői, országonként 2 x 5-25 fő. Az országok megjelenítői is utazhatnak váltással vagy egyes országok időnkénti szüneteltetésével.

 Az utazók, a nézők.  A központi utazási iroda vezetői /"jegyeladók", kísérők. Létszám: 12-15 ország esetén kb. 400-500 gyerek számára alkalmas. Minimális létszám: 100-120 fő, maximális létszámot a helyszín befogadóképessége befolyásolja.

Játékidő: Utazások + kiegészítő programok + eredményhirdetés legalább 3-4 óra. Azonban ha több helyszínünk és sok részvevőnk van, az előkészületekkel (országok berendezése) együtt egész napos programot jelent. Törekedjünk arra, hogy az elindított utazások száma arányban legyen a bemutatott országok számával, az utasok minél több helyszínre eljuthassanak. Az utazó csoportokat (helyszín adottságaitól, és az országok bemutatkozó műsorainak hosszától függően) 30-40 percenként indíthatjuk el.

Helyigény: Országonként egy-egy különálló terem, tanterem, szoba. Az utazási irodához és a kiegészítő programokhoz egy központi helyszín, amely lehat az aula vagy jó idő esetén az udvar.

A játék menete: Az országok a rendelkezésükre bocsátott termekben folyamatosan, többször egymás után adják elő bemutató műsorukat. Az utazási iroda gondoskodik, hogy a nézők mindig eljussanak a kezdésre kész ország terméhez és csak a megfelelő létszámban érkezzenek. Az utazók tetszés szerint választhatnak az országok közül, a műsor megtekintése alkalmi csoportokban történik. A központ – az Utazási Iroda Az utazási iroda beosztást készít, hogy mely időpontban milyen országokba indulnak utak. Egyszerre több helyszínre indulnak utazások. Az egyes utak utaslétszáma az ország műsorától, befogadó képességétől függ, legfeljebb 15-20 fő

legyen. Az utazási irodánál összegyűjtött utasokat a idegenvezetők kísérik el az országok helyszíneire. Út közben is játszhatnak: repülést, hajózást, tevegelést, stb. Az ország programja végén az idegenvezető visszakíséri az utasokat a központi helyszínre, ahol azonnal újabb utakra jelentkezhetnek. Kiegészítésként a központi utazási iroda szervezésében különböző országokról szóló videó- és diavetítés, táncházak, zenei műsorok, fényképkiállítás, nemzeti büfék, fellépők stb. várják az érdeklődőket. Ajándékboltjukban az országokra jellemző dísztárgyakat árulhatnak: Pl. egyiptomi amulettek, görög vázák gipsz másolatai, olasz mozaik, saját készítésű képeslapok. 80 perc alatt a föld körül adatlap tartalmazza o

az osztály nevét:

o

a megvalósítandó ország megnevezését:

o

a megrendezés igényelt helyszínét:

o

az igényelt technikai eszközöket:

o a megrendezett program részletes leírását (azaz, hogy mi történik a látogatókkal az adott országban...): o

a várható díszlet és dekoráció leírását:

o

a szereplők teljes névsorát.

A projekt során használatos munkaformák Célunk újszerű tevékenységekkel és munkaformákkal megragadni az érintett korosztály figyelmét, vonzóvá tenni a tanítástanulási folyamatot, az önálló felfedező ismeretszerzést, az élményt nyújtó cselekvő részvételt a megismerés folyamatában: -

filmnézés, vetélkedő, kézműves foglalkozások, olvasmányélmények beépítése

-

források közös elemzése - szöveges, képi, tárgyi forrás anyag

-

önálló kutató munka: egyéni vagy csoportos könyvtári munka, múzeumi megfigyelés.

-

a project során az osztályok közös alkotást hoznak létre, mely egyaránt lehet színpadi jelenet; irodalmi vagy egyéb művészi alkotás; tárlat, kiállítás, híradás (újság esetleg film formában), színpadi jelenet, - pályázás

-

kreativitás, alkotó tevékenység, tanórai keretek között ritkán alkalmazott készségek (dramatizálás, manuális tevékenységek)

A kutatómunka eredménye egy komplex tevékenység: a díszletek és jelmezek kiválasztása, megtervezése és elkészítése, a zenék megválasztása, a táncok megtanulása, a nemzeti ételek összegyűjtése, és "megalkotása", a képek vagy dia és videó bemutatók anyagának válogatása, összeállítása. Ebben a munkában az osztály bármely tagja részt tud venni, talál teret és lehetőséget önmegvalósításra - függetlenül a mechanikus tananyag-elsajátításban nyújtott képességeitől. Ezért kiválóan alkalmas SNI-s tanulók bevonására. Az információforrások is rendkívül sokfélék: a családi nyaralásokból származó diaképektől, az iskolai könyvtár állományától az internetig. Az országok bemutatása során a hangsúly a kommunikáción van. Különösen értékes nevelési szituáció az érkező vendégekkel való kommunikáció elsajátítása: a köszöntés, az idegenvezetés, a kínálás, a búcsúzás közös kitalálása, begyakorlása, kipróbálása. Ez a program is jól használható a sajátos nevelési igényű tanulóknál is. Sikerélményt ad nekik, azt hozza ki belőlük, hogy mit tudnak, miben jók.

Projektháló minták TÖRTÉNELEM Zsófia királyné, Amerika felfedezése, Spanyol gyarmatok, szerepjáték FÖLDRAJZ Elhelyezkedése, gazdasága bemutató

PROJEKTHÁLÓ – FELSŐ TAGOZAT Informatika Keresőoldalak használata, képek mentése

TESTNEVELÉS Spanyol gyerekjátékok Közös játék

Kutató munka csoportban

Technika és életvitel Ételek: tortilla, tacos, Kóstoló Idegennyelv Spanyol számok

SPANYOLORSZÁG 80 perc alatt a Föld körül

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Híres emberek bemutatása Szerepjáték ÉNEK-ZENE Táncbemutató: Flamenco VIZUÁLIS - Totó Festők: Picasso filmrészletek

Tervezett időtartam: 25 perc Felkészülés : 4 hét

TÖRTÉNELEM  Vikingek, királyok  Játékos teszt, fotók, térkép FÖLDRAJZ  Elhelyezkedése, természeti szépségei, gazdasága  Videós bemutató egyéni szemmel TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL  Jellegzetes ételek: pl. ecetes hering, Svédasztalos tálalásmód, „kekszes babona” Kóstoló: keksz, talok, édességek IDEGENNYELV  svéd alapszavak  szókirakó társasjáték

PROJEKTHÁLÓ – FELSŐ TAGOZAT TESTNEVELÉS  Tornaszeres játékok  (szekrényugrás)

Svédország 80 perc alatt a Föld körül

Díszvendég: egy nagybácsi Svédországból Szokások, érdekességek a mindennapi életből

MATEMATIKA • Távolságok • Totó MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM  Híres emberek bemutatása  Svéd gyermekversek, gyermekjátékok ÉNEK-ZENE  Svéd népdalok  zenehallgatás CD-ről VIZUÁLIS Zászlók, címerek, hajók, repülők makett, dekoráció

Tervezett időtartam: 25 perc Felkészülés : 4 hét

TÖRTÉNELEM Ókor, Róma, Itália, Olaszország előadás

PROJEKTHÁLÓ – FELSŐ TAGOZAT MATEMATIKA Évszámok, pozitív-negatív számok a számegyenesen (időszalagon) Római számok írása

TERMÉSZETISMERET Az ország elhelyezkedése Bemutató: terepasztal készítése homokból

OLASZORSZÁG

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Ételek: Pizza, Milánói makaróni, fagylalt Kóstoló: mozzarella sajt

80 PERC ALATT A FÖLD KÖRÜL

IDEGENNYELV Olasz nyelvű étlap Köszönés olaszul

INFORMATIKA Olaszországi képek gyűjtése az Internetről Keresés az Interneten, letöltés, mentés Tervezett időtartam: 10-15 perc

TESTNEVELÉS Párbaj imitálása Kakasviadal MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Rómeo és Júlia városa, Mátyás kora (reneszánsz), Janus Pannonius Szerepjáték (erkély jelenet) ÉNEK-ZENE Olasz népdalok, operaslágerek, filmslágerek Zenehallgatás-felismerés RAJZ, VIZUÁLIS KULTURA Festészet, építészet, szobrászat Video: reneszánsz tánc Képek vetítése

Felkészülés: 4 hét PROJEKTHÁLÓ – alsó TAGOZAT TÖRTÉNELEM Fehér ló mondája Mesejáték Nevenincs Színház Környezetismeret Terepasztalon domborzati formák Növények Technika és életvitel Ételek: paprikás krumpli, palacsinta, Kóstoló Idegen nyelv Angol nyelvű programajánló

TESTNEVELÉS Népi gyerekjátékok Közös játék

MAGYARORSZÁG 80 perc alatt a Föld körül

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Híres emberek bemutatása Szerepjáték ÉNEK-ZENE Táncbemutató: Csárdás, verbunkos VIZUÁLIS - Totó Rajzfilmrészletek (Lúdas Matyi)

Tervezett időtartam: 25 perc Felkészülés : 4 hét

TÖRTÉNELEM Ruházkodás Utaskísérők jelmezei Matematika Ajándékboltban árulás, pénzkezelés, Szavazatok összeszámlálása Technika és életvitel Gipszöntés-emléktárgyak készítése Pecsételő készítése Idegennyelv Országismeret, gyűjtőmunka

PROJEKTHÁLÓ – FELSŐ TAGOZAT Földrajz Képek keresése a plakátokhoz Utazási irodák felkeresése

Utazási iroda 80 perc alatt a Föld körül Vizuális Plakátok, reklámok, embléma tervezése Tervezett időtartam: 120 perc Felkészülés : 4 hét

TESTNEVELÉS Szendvicsemberek sétálnak az iskolában MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Reklám táblák megfogalmazása, ÉNEK-ZENE Országokra jellemző zenék kiválasztása Számítástechnika Útlevelek elkészítése

Felhasznált irodalom: Szabadidő-kalaúz , Raabe kiadó 2004, Panoráma utikönyvek sorozat Móra Ferenc Általános Iskola , Bp. 1144 Újváros park 2.

Túri Istvánné: Meseház Óvoda bemutatása Óvodánk összevont igazgatású intézményként két épületben működik Zuglóban, az Őrnagy utca 11sz.alatti intézményegység 5 csoporttal, az Egressy út 1/f.sz.alatti 3 csoporttal. A gyermekcsoportok szervezése vegyes életkorú. Ezt a szervezeti formát hatékonynak tartjuk, mert így családi mintára együtt nevelődhetnek a különböző életkorú, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek, testvérek. Óvodánk nevelési programjának hangsúlyos területe a mozgásnevelésen alapuló komplex személyiség fejlesztés, az egészséges életmódra nevelés. Rugalmas napi rendünkben meg növekedett idő áll rendelkezésre a szabad mozgásos játékra és a játékban szerzett tanulásra.

A játékba integrált cselekvő tanulás óvodánk teljes napirendjében érvényesül. Mozgásra, levegőzésre a környezet megismerésére minden évszakban nagy gondot fordítunk, buszos kirándulásokat szervezünk, hogy tapasztalat útján ismerjék meg a gyerekek a természet változását. Óvodai életünket közös programokkal gazdagítjuk, mint kirándulás, bábszínház látogatás, fakultatív gyermektorna, táncház, nyári gyerektábor. HEFOP 2.1.6. Változz a világgal”c. projekt konzorciumi tagjaként a Meseház Óvoda nevelőtestülete egy különleges, sikeres pályázati programot valósított meg a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelési modelljével. Köszönet illeti meg lelkes, alkotó munkájukért a projektben közreműködő pedagógusainkat: Rinyu Erika projektvezető, Regősné Éles Anikó és András Judit mozgáskotta modell kidolgozói, Gelóczi Istvánné, Bagi Márta, Túri Istvánné Szülői klub vezetők, Balik Györgyi, Rúzsa Balázsné, Szűcs Attiláné, Turi Istvánné óvoda – iskola átmenet program bevezetői, Bagi Márta, Santl Erika kognitív képességfejlesztőprogram alkalmazói. 2004-ben a kerületi óvodák sorában elsőként Zuglói Emlékéremmel jutalmazta Zugló Önkormányzata magas színvonalú munkája elismeréseként a Meseház Óvodát.

MESEHÁZ MOZGÁSKOTTA MODELL BEMUTATÁSA A modell gyakorlati bevezetését a 2006-07-es nevelési év elején kezdtük meg. Olyan gyakorlatot kerestünk, mely hozzájárul nevelési programunk sikeres megvalósításához, melyben a mozgás, a játék és az egészséges életmódra nevelés prioritást élvez. A Meseház óvodai Programban valljuk, hogy minden mozgásos tevékenység a kisgyermek számára a világ megismerésének forrása és színtere, egészséges fejlődésének alapja. Erre építkezik óvodai nevelésünk. Rugalmas napirendünkben megnövekedett idő áll rendelkezésre a szabad mozgásra. Kiemelt fontosságú nevelőmunkánkban a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése, minél több gyakorlási lehetőség biztosításával a testi képességek fejlesztése. Igyekszünk kihasználni a mozgásban lévő fejlesztési lehetőségeket, valamint minél többoldalú élményt biztosítani. Ehhez választottuk a Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert és eszközrendszert. A módszer jelentősége a személyiségfejlesztésben: A mozgáskotta a kottaszerűen megjelenített mozgásfeladatok algoritmikus egymásra építése. A mozgás és játék-, mint az óvodáskorú gyermekek természetes megnyilvánulási formái- a módszer központi pillérei. Az élvezetes, játékos gyakorlatokon keresztül észrevétlenül fejlődnek a gyerekek szociális-, emocionális-, kognitív képességei, felfedezik a teret és az időt, miközben mozgásszabályozásuk és testi képességeik önmagukhoz és életkorukhoz képest ugrásszerű minőségi változást mutatnak. A Mozgáskotta módszer a személyiség komplex fejlesztésére koncentrál. Szemléletében a gyermekközpontúság, a játék fontosságának kiemelése, a gyerekek életkori sajátosságainak ismerete, a gyermeki jogok tiszteletben tartása érvényesül. A gyermekek érzelmeihez, képzeletvilágához közelálló eszközeivel élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál olyan gyermekeknek is, akik a megszokott foglalkoztatási formákban kevésbé jeleskednek, vagy nem szeretnek mozogni. A Mozgáskotta módszer eredményeként az új mozgások tanulása a pozitív transzfer hatása miatt eredményesebbé válik, a folyamatos sikerélmény a gyermekeket újabb és újabb mozgásos cselekvésre ösztönzi. A Mozgáskotta módszert hatékony segítségnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek célzott fejlesztésében, mert a módszer pszichológiai megközelítése szerint alkalmas a meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek kibontakoztatására, differenciált fejlesztésére, korrekciójára. A Mozgáskotta módszer bevezetésének fázisai: -

Ismerkedés az eszközökkel: A Mozgáskotta módszer eszközeinek felajánlása a szabad játékidőben, kötetlen formában alkalmazva, a gyermekek fantáziájára bízva (színek, formák felfedezése, játékba illesztése pl.: ugróiskola) segíti a kreatív gondolkodás, szabálytudat alakulását, az együttjátszással támogatja a szocializációs folyamatokat. Az óvodapedagógusoknak a szabad játékidőben az eszközrendszer azon elemeit (marokzsákok, kottalapok) javasoljuk csoportszobában való használatra, amelyek mozgathatóságuk, méreteik szempontjából megfelelnek a szobák adottságainak, balesetveszélyt nem okoznak.

-

Testnevelési foglakozásokon a csoportos óvodapedagógus irányításával lehetőség nyílik minden eszköz és az egyéb kiegészítők (zsámolyok, gerendák, csuklópántok…stb) megismerésére és használatára.

-

Az eszközrendszer céltudatos, tervszerű használata során prevenció, korrekció és tehetséggondozás valósul meg. A gyermekek korcsoportokra bontva kis-, nagycsoportos szervezeti keretben heti egy alkalommal irányított foglalkozáson vesznek részt. A korcsoportok a gyermekek egyéni képességeinek és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatók, ami segíti a pszichés funkciók és fizikai képességek egyéni harmóniáját, a pozitív érzelmek átélésével a mozgásos aktivitás kialakulását. Korcsoportonként, a gyermekcsoport összetételétől és az eszközök helyigényétől függően egyszerre max. 15-20 fő tervszerű fejlesztését tudjuk megoldani. Integrált csoport esetén két pedagógus irányításával max. 8-10 fő részvételét javasoljuk.

A módszer újszerűségét a cselekvésregulációban, azaz abban látjuk, hogy a gyermek nem passzív befogadója a környezeti hatásoknak, hanem aktív résztvevője saját fejlődésének. A gyermeki személyiségben egy belső motivációs rendszer működését erősítjük, ugyanis fejlődő önértékelési szükségletéből eredően vágyik a kihívásra, büszkeséggel tölti el újabb és újabb teljesítménye. Az ösztönző szabályozás módosító tényezői között figyelembe kell vennünk a gyerekek gátlásait, félelmeit, olyan külső-belső környezeti hatásokat (aktuális egészségi állapot, hangulat, társakkal való kapcsolat, ismeretlen közeg, stb.) amelyek módosítják a cselekvésre irányuló döntéseiket. A módosítás utáni döntést tiszteletben tartjuk. A cselekvésreguláció komplex jellegéből következik, hogy a sikeres, cél szerinti végrehajtást több oldalról támogatjuk. A módszer hatékonyságának ellenőrzése, értékelése : Az óvoda nevelési programjának mérési, értékelési rendszere alkalmas a fejlődés nyomon követésére. A mozgáskotta módszer alkalmazásának eredményességét a résztvevő gyerekek egyéni fejlettségmérései igazolják vissza. A módszer eszközigénye: A komplex személyiség- és képességfejlesztéshez az Optimum alapkészletet (marokzsákok, szőnyeg, kottalapok, kis illetve nagy dobogók, csukló-és fejpánt) használatát javasoljuk. A már meglévő tornatermi eszközökkel (padok, gerendák, karikák stb.) tematika szerint kiegészíthető az alapkészlet. A sikeres alkalmazás további feltétele, a képzett, elkötelezett szakember személye.

Ajánlás: Jó szívvel ajánljuk minden óvodának és az általános iskolák alsó évfolyamainak A Mozgáskotta módszert hatékony segítségnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek célzott fejlesztésében, mert a módszer pszichológiai megközelítése szerint alkalmas a meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek kibontakoztatására, differenciált fejlesztésére, korrekciójára. A Mozgáskotta módszer jelentősége: -

Mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek.

-

A széleskörű játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgál.

A program újszerűsége: Eredményesen használható - sajátos eszközrendszert teremtett a mozgás és személyiség fejlesztés óvodai nevelésbe ágyazható tevékenységeinek – építve az óvodapedagógusok szakmai kreativitására. A Mozgáskotta módszer jól beilleszthető a különböző óvodák mindennapjaiba. A Mozgáskotta módszer alkalmazása az óvodában: A mozgáskotta módszer bevezetése már kiscsoportos korban megkezdődik. A marokzsákok, fejpántok, a jelszalagok és a hasonló színű kottalapok segítségével a színek és az alakok felismerését az emlékezet és a figyelem fejlesztését a gyermekek ismereteinek, képességeinek megfelelően különböző nehézségű és célú, a gyermekek számára élvezetes játékokkal biztosíthatjuk. Ezen időszak fontos feladata a mozgásos motiváció és az eszközkészlet összekapcsolása. Az egyszerű feladatok megoldásában sokszor így is hibák csúsznak. A módszer lényegéhez tartozik, hogy a feladatmegoldásoknak döntően sikereseknek kell lenniük. A hibák kijavítását és módszereit óvatosan, csak a személyiség szintű ösztönző szabályozás egyénenkénti megtartása mellett tartjuk hosszútávon hatékonynak. Középső csoportosoknál rövid ismétlések után a megismert szimbólumokból előbb egyszerűbb, csupán néhány jelet tartalmazó síkban rögzített kar-láb feladatokat készítünk. A mozgás szimbólumoknak (mint mozgásvezérlő utasításoknak) megfelelően magukon a kottalapokon történik, míg a felső végtag helyzetét az adott lábjel mellé helyezett kar szimbólum határozza meg. Az alsó és felső végtagok egy ütemre történő tudatos mozgatása komoly feladat elé állítja a gyermekeket, ezért a gyakorlatok összeállításánál óvatosnak kell lennünk. Nagycsoportos korra a számolási készség fejlődésével az eddig megismert térbeli mozgásszerkezet kiegészül a mozgások időbeli jegyeivel. A lábjeleken elhelyezett pontok vagy manók az ismétlések számát, vagy az adott ütembeli testhelyzet kitartását jelölik. A karjelek között eddig joker szerepű cintányérozó bohócfigura új értelmet nyer a zenei ütemhangsúlyok jelölésével.

Az időbeli mozgásjegyek bevezetése a számolással és az egyenletes lüktetés megismerésével párhuzamosan a pontok megszámolásával, majd a „mennyiségek” felismerésével kezdődik. A lekottázott egyszerű lábjeleken előbb sétálással szóban, majd megállással, mellélépéssel, szóban, tapssal, dobogással később egyszerre végrehajtott kar-lábmozgással tudatosítjuk a pontok jelentését. Rövid gyakorlással már szökdeléssel is végrehajthatjuk a feladatokat. Igen élvezetessé teszi a gyakorlást az egyszerű hangszerek (dobok, cintányérok, csattogók stb.) alkalmazása. Az időbeli jegyek értelmezésének jártasság szintű megismerése után már bonyolult, térben megvalósítandó kar-láb feladatokat is összeállíthatunk. A legügyesebb gyermekek képesek az egyszerűbb ütem hangsúlyok felismerésére és alkalmazására is. Az időbeli jegyek alkalmazásának későbbi szakaszában már több gyermek időben rendezett együttműködését igénylő feladatokkal is próbálkozhatunk. A Mozgáskotta módszer alkalmazásával segítjük a vizuálisan megjelenő (később az érzékeléstől függetlenül emlékezetből is felidézhető) gondolati mozgásminták tudatos megvalósítási képességének fokozatos kialakulását, a figyelem, az emlékezet az ideomotoros funkciók fejlesztését, más nevelési területeken szerzett ismeretek mozgásos gyakorlását, alkalmazását, a fizikai képességek optimális kibontakoztatását. A módszer eredményeként a pozitív transzfer hatása miatt más mozgások – olykor az egészség megőrzését, megszilárdítását segítő mozgások – mint pl. az úszás kisgyermekkori megtanulási esélye jelentősen növekszik. Mozgáskotta módszer beillesztése a Meseház Óvoda Nevelési Programjába A Meseház Óvodai Programban valljuk, hogy minden mozgásos tevékenység a kisgyermek számára a világ megismerésének forrása és színtere, egészséges fejlődésének alapja. Erre építkezik óvodai nevelésünk. Rugalmas napirendünkben megnövekedett idő áll rendelkezésre a szabad mozgásra. Kiemelt fontosságú nevelőmunkánkban a mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése, minél több gyakorlási lehetőség biztosításával a testi képességek fejlesztése.

Igyekszünk kihasználni a

mozgásban lévő fejlesztési lehetőségeket, valamint minél többoldalú élményt biztosítani. Ehhez választottuk a Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert és eszközrendszert. A Mozgáskotta módszer nem csupán a mozgások térbeli és időbeli szerkezetére és a teljesítményre koncentrál, hanem a mozgásos tevékenységet megvalósító személyiség komplex fejlesztése ugyanolyan hangsúllyal szerepel, mint maga a konkrét mozgásteljesítmény. A módszer gyakorlatában az érzelmek, az ismeretek, a figyelem, a gondolkodás az emlékezet legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint maga a kivitel. A gyermekek érzelmeihez, képzeletvilágához közelálló eszközeivel élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál olyan gyermekeknek is, akik a megszokott teljesítményközpontú mozgásoktatásban kevésbé jeleskednek, esetleg elfordulnak attól. A Mozgáskotta módszer eredményeként az új mozgások tanulása a pozitív transzfer hatása miatt eredményesebbé válik, a folyamatos sikerélmény a gyermekeket újabb és újabb mozgásos cselekvésre ösztönzi. A Mozgáskotta módszert hatékony segítségnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek célzott fejlesztésében, mert a módszer pszichológiai megközelítése szerint alkalmas a meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek kibontakoztatására, differenciált fejlesztésére. A Mozgáskotta módszer mindennapjainkba történő bevezetése: -

A Mozgáskotta módszer eszközeinek felajánlása a szabad játékidőben, kötetlen formában alkalmazva, a gyermekek fantáziájára bízva, segíti a kreatív gondolkodás, szabálytudat alakulását, az együttjátszással

támogatja a szocializációs folyamatokat. Az óvodapedagógusoknak a szabad játékidőben az eszközrendszer azon elemeit (marokzsákok, kottalapok) javasoljuk csoportszobában való használatra, amelyek mozgathatóságuk, méreteik szempontjából megfelelnek a szobák adottságainak, balesetveszélyt nem okoznak.  Testnevelési foglakozásokon a csoportos óvodapedagógus irányításával lehetőség nyílik az egyéb kiegészítők (zsámolyok, gerendák, csuklópántok…stb) megismerésére és használatára. Az eszközrendszer céltudatos, tervszerű használata során a gyermekek korcsoportokra bontva heti egy alkalommal irányított foglalkozáson vesznek részt. A korcsoportok a gyermekek egyéni képességeinek és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatók, ami segíti a pszichés funkciók és fizikai képességek egyéni harmóniáját, a pozitív érzelmek átélésével a mozgásos aktivitás kialakulását. Intézményi/szervezeti jellemzők: Meseház Óvoda Az óvodában 8 gyermekcsoport működik, ebben a nevelési évben 3 csoportban integrálunk sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodai gyermekek száma:149 Csoportok száma:8 SNI gyermekek száma:6 Gyógypedagógus: 1 fő Fejlesztő pedagógus: 3 fő Pedagógusok összlétszáma az intézményben: 17 fő

Zárszó Magyarországon a közoktatási törvény 1993 óta lehetőséget biztosít az integrált nevelés-oktatás megvalósítására, ennek ellenére mégsem vált általános pedagógiai gyakorlattá. A sikeres együttnevelés megvalósulásáért valamennyi szakember egyaránt felelős, dolgozzon a közoktatási, az egészségügyi, vagy a szociális területen. A gyermekek mindenek felett álló érdeke, hogy a környezetében lévő szakemberek együttműködjenek. Ennek egyik alapfeltétele a kompetencia-, valamint intézményi határok tiszteletben tartása, a team-munka meghonosítása a közoktatás intézményeiben is. Fontos, hogy közösen történjen meg a gyermekekre vonatkozó jogszabályok, fogalmak értelmezése, megkeresve így a kapcsolódási pontokat. Bemutatásra került egy, már sikeresen működő projekt, mely keretén belül Zuglóban általános iskolák, óvoda, EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet), Logopédiai Intézet működnek együtt hatékonyan. A „Változz a világgal!” (HEFOP 2.1.6) projekt célja a szakmai és szakmaközi együttműködések kialakításával, széleskörű kapcsolatrendszer kiépülésével egy, az inklúzív nevelést elősegítő hálózat létrehozása. A projektben résztvevő intézmények pedagógiai programjaikhoz igazodó modelleket dolgoztak ki. A megvalósítás során a sajátos nevelési igényű gyermekekkel történő együttműködésre épülő tanulószervezési eljárások beépültek az intézmények mindennapi pedagógiai gyakorlatába. A pedagógusok, a szakemberek, valamint a szülők számára szervezett képzések, tréningek lehetőséget biztosítottak a szemléletváltásra, a gyermekek eltérő képességeihez igazodó munkaformák elsajátítására. Ha gyermekkorban nem hagyjuk az érintetteket együtt élni, nem tapasztalnak toleranciát, empátiát, akkor felnőtt korra a befogadás esélye már elenyészik. A Don Quijote - k ideje lejárt, nem magányos harcosként kell a csatákat megvívni. Egymás mellett és egymással együtt dolgozó szakemberek tudnak választ adni a társadalom jogos elvárásaira. Ne megjavítani akarjuk a gyermekeket, hanem megtanítani együtt élni a sajátságaikkal, melyek végigkísérik egész életén. Ehhez pedig a gyermekeknek partnerekre van szükségük, aki nem részleteiben, hanem egészében látják őket minden problémájukkal együtt. Ne a probléma, hanem a gyermek köré szerveződjön a team – munka, így a probléma tágabb értelmezési körben nyerhet értelmet. Az inklúzív szemlélet kialakulása nagymértékben függ attól, hogy mennyire sikerül összehangolni, rendszerbe szervezni a sajtos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézmények, szak- és szakmai szolgáltatók, civil szervezetek, fenntartók munkáját. A projekt legnagyobb hozama volt a különböző szakterületekről (közoktatási intézmények, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok, heterogén szakmai szervezetek, szak és szakmai szolgáltatók, önkormányzat) érkező kollégák team-munkában történő együttgondolkodása, alkalmat adott az egymás munkájának megismerésére, megismerve azokat a területeket, ahol az együttműködés hatékonyan működhet az elkövetkezendőkben. A kialakított modellek, jó gyakorlatok multiplikálását a belső képzési rendszer teszi lehetővé. Köszönöm a konzorciumi intézmények munkatársainak a lelkes és igényes szakmai munkáját, a szülők és gyermekek támogató együttműködését! Marksteinné Molnár Julianna projektmenedzser

A projektet megvalósító intézmények:

Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1141 Budapest, Álmos vezér u. 46. Igazgató: Kölesné Németh Mária Tel: +36-1-363-10-79 e-mail: : [email protected] Móra Ferenc Általános Iskola 1144 Budapest, Újváros park 2. Igazgató: Horváth Gizella Tel: +36-1-363-74-21 e-mail: [email protected]

Heltai Gáspár Általános Iskola 1148 Budapest, Padlizsán u. 11-13. Igazgató: Földesné Fábián Csilla Tel: +36-1-363-0202 e-mail: [email protected]

Németh Imre Általános Iskola 1148 Budapest, Lengyel u. 23. Igazgató: Kovács Pál Tel: +36-1-467-09-25 e-mail: [email protected] József Attila Általános Iskola 1147 Budapest, Miskolci u. 141-145. Igazgató: Csermedyné Rapatyi Mária Tel: +36-1-256-28-20 Meseház Óvoda 1143 Budapest, Őrnagy u. 11. Óvodavezető: Turi Istvánné Tel: +36-1-467-09-21 e-mail: [email protected]