zsinati törvények, határozatok

Kozlony 2011 3:Kozlony 2007 1.qxd

2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 1

Evangélikus Közlöny – 2011. évi 3. szám

1

zsinati törvények, határozatok Budapest, 2011. szeptember 30., november 25–26.

2011. évi iv. törvény az egyház intézményeiről szóló 2005. évi viii. törvény módosításáról 1. § Az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 4. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Módosítására – a 9. § (1) bekezdésében leírt eseteket kivéve – az országos gazdasági és a szakmailag illetékes bizottság jóváhagyását követően a 7. § szerinti fenntartói testület jogosult.” 2. § Ez a törvény az elfogadása napján lép hatályba, s az azt követő napon hatályát veszti.

zsinati határozatok 26/2011. (iX. 30.) zsinati határozat tábori püspöki hivatalvezető választásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (4) bekezdés b) pontja alapján – utalva az egyházi szolgálat külön területeiről szóló 1997. évi V. törvény 99. §-ra és a 162/2011. (IX. 15.) országos presbitériumi határozatra – tábori püspöki hivatalvezetőnek, püspök-helyettesnek Nánai Lászlót választja meg. 27/2011. (iX. 30.) zsinati határozat jelentés elfogadásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104. § (5) bekezdés b) pontja alapján – utalva a 140. § (2) bekezdésére – az országos felügyelő jelentését a 2010. évben végzett tevékenységről elfogadja. 28/2011. (iX. 30.) zsinati határozat országos közgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján a 22/2006. (V.

19.) országos közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezi. Budapest, 2011. szeptember 30. Korányi András s.k. lelkészi elnök

Muntag András s.k. nemlelkészi elnök

Isó Dorottya s.k. lelkészi jegyző

Nagybocskai Tamás s.k. nemlelkészi jegyző

2011. évi v. törvény az evangélikus szolidaritási alapról szóló 2007. évi iv. törvény hatályba lépéséről 1. § A többször módosított, az Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2007. évi IV. törvény 27. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Ez a törvény 2013. január 1. napján lép hatályba.” 2. § Ez a törvény elfogadása napján lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

2011. évi vi. törvény az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi iv. törvény módosításáról 1. § (1) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény (a továbbiakban: törvény) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség valamennyi lelkésze, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott lelkész tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium ülésein.” (2) A törvény 24. §-a a következő k) ponttal egészül ki: „k) Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek elnökségének megválasztásakor az egyházközséget megillető szavazati jogot.” 2. § (1) A törvény 47. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az egyház-


2

2012.01.09.

13:38

Oldal 2


községi presbitériumok által megválasztott esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza az esperesi hivatal rendjét és működési feltételeit.” (2) A törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, valamint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei;” (3) A törvény 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok mindazon lelkészek és egyházmegyei tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá, az egyházmegye zsinati és egyházkerületi közgyűlési küldöttei, valamint az egyházmegye területén lévő, az egyházi törvények hatálya alá tartozó intézmények küldöttei.” (4) A törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „66. § Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel.” 3. § (1) A törvény 82. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.” (2) A törvény 83. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;” (3) A törvény 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az egyházkerület zsinati küldöttei.” (4) A törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2011. december 28.

„91. § A püspököt akadályoztatása esetén, valamint hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik esperesének is.” 4. § Ahol a törvény 101–151.§-a országos irodaigazgatót említ, azon a továbbiakban „az országos iroda igazgatója”-t kell érteni. 5. § (1) A törvény 104. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a püspökök közül az elnök-püspököt és annak helyettesét, továbbá az országos felügyelőt, az egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő-helyettest, valamint – amennyiben erről a rájuk vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik – az országos egyházi tisztségviselőket, az országos számvevőszék, az egyházi bíróság és az országos jelölőbizottság tagjait,” (2) A törvény 104. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése tárgyában,” (3) A törvény 104. § (6) bekezdés d) pontja hatályát veszti. (4) A törvény 104. § (7) bekezdés b) pontja hatályát veszti. (5) A törvény 105. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „105. § (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból: az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai.” (6) A törvény 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „106. § (1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai: a) országos presbitérium választott tagjai, b) a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész, az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi munkaközösség elnöke, c) az országos munkaági bizottságok elnökei, d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, e) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját eljárása szerint választott 2 küldötte, f ) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása szerint választott küldötte. (2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplő témákhoz


2012.01.09.

2011. december 28.

13:38

Oldal 3


tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg az ülés valamennyi vagy meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan.” (7) A törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az országos presbitérium választott tagja.” (8) A törvény 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A zsinati tagok választásának rendjét külön törvény szabályozza” (9) A törvény 107. § (4) bekezdése hatályát veszti. 6. § (1) A törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „109. § (1) A zsinat elnöksége egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből áll. (2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja. (3) A zsinat elnökségének feladata: a) a zsinati ülésszakok és az elnökségi ülések összehívása és levezetése, b) a zsinati ülések levezetése, c) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és állásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzétételről, d) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a zsinat döntései szerint, e) a zsinat képviselete, f ) a zsinat, illetve a zsinat elnöksége által átruházott feladatok ellátása.” (2) A törvény a következő alcímmel és 109/A. §-sal egészül ki: „A zsinati tanács 109/A. § (1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnöksége és a zsinati bizottságok elnökei. (2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja. (3) A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, melyen tanácskozási joggal a zsinati gazda, valamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az elnök-püspök és az országos felügyelő, valamint az országos ügyész is részt vesz. (4) A zsinati tanács feladata: a) a zsinat munkájának vezetése, b) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének összeállítása,

3

c) a zsinati tagok nyilvántartása a zsinati iroda közreműködésével, d) a zsinati iroda felügyelete, e) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása, f ) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak összehangolása, g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető testületeivel.” 7. § (1) A törvény 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „116. § A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető.” (2) A törvény 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „117. § (1) A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van.” (3) A törvény 119. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „119. § (1) A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével. (2) A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül megválasztja a zsinati bizottságok tagjait.” (4) A törvény 120. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre megküldi az országos presbitériumnak és az országos elnökségnek,” (5) A törvény 120. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az országos presbitérium és az országos elnökség önállóan is készíthet előterjesztést.” 8. § (1) A törvény 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „123. § (1) A zsinat az alábbi szolgálati területekhez kapcsolódó állandó munkacsoportokat hoz létre: a) gyülekezet és küldetés, b) ifjúság és nevelés, c) jog és ügyrend, d) közgazdaság és pénzügy, e) társadalom és szolgálat, f ) teológia és igazgatás. (2) A zsinat saját tisztségviselői választásának előkészítésére és a választás jogszabályoknak megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú választási bizottságot alakít.


4

2012.01.09.

13:38

Oldal 4


(3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók.”

2011. december 28.

„f ) határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján.”

(2) A törvény 124. §-a hatályát veszti. (3) A törvény 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „125. § (1) A zsinati bizottságok munkájuk során támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok szakvéleményére, és az országos iroda információira. Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és országos elnökség intézkedéseit és határozatait. Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és szempontok alapján végzik.” (4) A törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „126. § (1) Minden zsinati tag – az elnökség tagjainak kivételével – egy bizottság munkájában vesz részt. (2) A bizottságokba való jelentkezés önkéntes. Amenynyiben egy bizottságba kevesebb, mint 7 vagy több mint 13 tag jelentkezik, a bizottsági tagságról a zsinat elnöksége javaslatára a zsinat vita nélkül dönt. (3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság elnöke meghív.” 9. § (1) A törvény 128. § (2) bekezdés d-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között, e) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár felett.” (2) A törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az országos presbitérium az intézményekkel kapcsolatban: a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait, b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének választását.” (3) A törvény 128. § (4) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda igazgatója felett azzal, hogy kizárólagos joga az jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint díjazás megállapítása,” (4) A törvény 128. § (4) bekezdése f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) A törvény 128. § (4) bekezdése g) pontja hatályát veszti. 10. § A törvény 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja: a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda igazgatója, országos ügyész, b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az országos gazdasági, diakóniai és oktatási-nevelési bizottság elnöke, c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan.” 11. § (1) A törvény 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „130. § (1) Az országos presbitériumot szükség szerint, de évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.” (2) A törvény 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is. (3) A törvény 130. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői feladatokat az országos presbitérium által a tagjai közül választott lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el.” 12. § (1) A törvény 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „131. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja. (2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai. (3) Az országos elnökség tanácskozási jogú tagjai a zsinat egyik elnöke, az országos ügyész és az országos iroda igazgatója. A napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértő hívható meg valamennyi vagy meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan.”


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 5


(2) A törvény 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „132. § Az országos elnökség a) a zsinat és az országos presbitérium által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését, b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és az országos presbitériumnak, c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és beszámolóját. e) elfogadja az országos intézmények éves költségvetését, éves beszámolóját. f ) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár alatt, g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos presbitérium határozatainak keretei között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről, h) munkáltatói jogokat gyakorol az országos iroda igazgatója felett az országos presbitérium által meghatározott keretek között, i) felügyeli a törvényben meghatározott országos egyházi nyilvántartások vezetését, j) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak, k) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben több munkaági bizottság véleményének összehangolására van szükség.” 13. § (1) A törvény a következő fejezetcímmel és 132/A. §-sal egészül ki: „XVI/A. fejezet Elnök-püspök és országos felügyelő 132/A. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két országos elnökségi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos felügyelő és az elnök-püspök gyakorolja. (2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő: a) hivatalos kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság állami szerveivel és más társadalmi szervezetekkel, b) végrehajtja az országos presbitérium és az országos elnökség határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, c) összehívja az országos presbitérium és az országos elnökség üléseit, és azokon elnököl, d) felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkesztését és megjelentetését.” (2) A törvény 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5

„134. § Az országos felügyelő sajátos feladata: a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és intézmények működését, kezdeményezi – a szükséges – jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat, b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források előteremtését, c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és intézményi helyzetéről, d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.” 14.§ (1) A törvény 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „137. § (1) A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat és ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját segítve értékelő, döntés-előkészítő és a zsinat vagy az országos presbitérium által meghatározott kereten belül – országos szabályrendeletben meghatározott – döntéshozó feladatokat látnak el. A bizottságok szakmai szempontból irányítják és felügyelik a területükhöz tartozó intézményeket.” (2) A törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „138. § (1) A zsinat és az országos presbitérium, valamint az országos elnökség a munkájában figyelembe veszi, illetve kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását.” (3) A törvény 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „139. § (1) A munkaági bizottságok létszáma nem lehet 9 főnél nagyobb, melyből 8 tagot az országos presbitérium választ az egyházkerületek 4-4 jelöltjéből. A bizottságok elnökeit a zsinat választja. A bizottságok munkájában – tanácskozási joggal – részt vesz az országos ügyész és az országos iroda kijelölt munkatársai. (2) A gyűjteményi tanácsnak hivatalból tagja a 3 ágazatvezető. További 4 tagot – a bizottság javaslatát is figyelembe véve – az országos presbitérium választhat. (3) A bizottságok tagjait – az egyházkerületi közgyűlések jelöltjei közül úgy kell megválasztani, hogy a munkaág részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik. (4) A bizottságok egyházkerületi jelöltjeire az egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat.” 15. § (1) A törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelő,


6

2012.01.09.

13:38

Oldal 6


ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei.” (2) A törvény 141. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és a helyettesek – minden évben jelentést tesznek munkájukról a zsinatnak.” (3) A törvény 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „144. § (1) Az országos iroda igazgatója az az országos tisztségviselő, aki rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag, valamint felsőfokú végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja (2) Az országos iroda igazgatójának feladata és hatásköre az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló szabályrendelet rögzíti. (3) Az országos iroda igazgatóhelyettesének és az osztályvezetők jogviszonyának létesítését megelőzően az országos presbitérium előzetes jóváhagyását be kell szerezni.” (4) A törvény 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „146. § (1) Az országos iroda érkezteti és előkészíti az országos presbitérium, az országos elnökség és az országos bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a döntések értelmében gondoskodik az országos irodára eső feladatok elvégzéséről.” (5) A törvény 148. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „e) azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a zsinat, az országos presbitérium vagy az országos elnökség feladatául meghatároz.” (6) A törvény 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek.”

2011. december 28.

16. § (1) E törvény az alábbiakban meghatározott időpontban lép hatályba, a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni: a) E törvény 1. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. b) E törvény 2. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. c) E törvény 3. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-án lép hatályba azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. d) E törvény 4–15. §-a a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-én lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a törvény 150–151. §-a.

2005. évi iv. törvény az egyház szervezetéről és igazgatásáról – a módosításokkal egységes szerkezetben – első rész az egyházközség I. FEjEzET ÁLTALÁNOS RENDELKEzéSEK

1. § Az egyházközség meghatározott területen működő, a saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége. 2. § (1) Az egyházközség területi határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg. Magyarország minden lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik egyházközség része. Az egyházközség székhelye az egyházmegyei közgyűlés által jóváhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és adminisztratív központ. (2) Az egyházközségnek saját lelkésze, önálló döntéshozó és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van, és istentiszteleti hellyel rendelkezik. 3. § (1) Az egyházközséget megilleti az önkormányzás


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 7


joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja, egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket hozhat létre. Az egyházközség kötelessége, hogy saját területén az egyházi szolgálat feltételeit biztosítsa, ennek érdekében köteles megalakítani önkormányzati testületeit, megválasztani tisztségviselőit, gondoskodni a szükséges anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről. (2) Az egyházközségnek, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház részének joga, hogy részt vegyen annak törvényhozásában, kormányzásában és igazságszolgáltatásában. Ezt a jogát a törvényben meghatározott tagjai és küldöttei révén gyakorolja úgy, hogy közvetlen vagy közvetett képviselettel jelen van az egyházmegyei, egyházkerületi és országos igazgatási és jogszolgáltatási szinteken, azok választási és döntési folyamataiban, és a zsinat munkájában. Fentiek teljesülése érdekében joga a Magyarországi Evangélikus Egyház életének egészét és részterületeit ismerni, beleszólni kérdéseibe és döntéseibe, illetőleg kötelessége arányos mértékben részt vállalni az egyház egészének feladataiból, gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél a szervezett lelkészi állások számát, az egyházközségi tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét kell lehetőség szerint figyelembe venni. (3) Az egyházközségek joga a székhely és az evangélikus egyházközség megjelölésen túl – az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyását követően – választott név használata. (4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza. (5) Az anyakönyvek, az egyházközségi nyilvántartások vezetése, az irattár és levéltár kezelése, az értéktárgyak őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal feladata. A lelkészi hivatal ügyrendjét egyházközségi szabályrendelet szabályozza. A hivatal előírásos működéséért az egyházközség elnöksége a felelős. 4. § (1) Az újonnan alakult egyházközség a szerveződés időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor is, ha az egyházközséget meghatározó követelmények mindegyikét még nem teljesíti, amennyiben azt az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja. (2)1 Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek nem tud eleget tenni vagy a felettes egyházkormányzati szint számvevőszéke kezdeményezi az önállóság megszüntetését, az egyházmegyei közgyűlés által kijelölt egyházközség vagy egyházközségek részévé válik. A döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.

7 II. FEjEzET

Az EGyHÁzKözSéG RéSzEI

Általános rendelkezések 5. § (1) Az egyházközség részekre (egyházakra) tagolódhat, de az egyházközségi jogok és kötelességek tekintetében egyetlen egységként szerepel. (2) A szervezettség mértéke szerint az egyes részek lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház és szórvány. (3) Amennyiben az egyházközség része a meghatározó feltételeknek nem tud eleget tenni, az egyházközség közgyűlése dönt jellegének megváltoztatásáról, amelyet az egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá. (4) Amennyiben az egyházközség bármely részének valamely joga gyakorlásához, vagy kötelezettsége teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint szükséges a jogi személlyé válása, a szolgálati út betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását. Anyaegyház 6. § (1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik. (2) Az anyaegyház kötelessége, hogy az egyházközséghez tartozó leány- és fiókegyházakat, illetve a szórványokat gondozza és segítse. Társegyház 7. § (1) A társegyházak a társult egyházközség társulási egyezménnyel létrehozott részei, melyek egymással egyenrangúak. (2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de külön felügyelőjük, presbitériumuk és tisztségviselőik vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak, kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket. Leányegyház (filia) 8. § A leányegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de presbitériummal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással és saját istentiszteleti hellyel rendelkezik. Az anyaegyház gondozása alatt áll, gazdálkodását az anyaegyház számvevőszéke is ellenőrzi. Fiókegyház

1

Módosította a 2011. évi II. törvény 8.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

9. § (1) A fiókegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze, felügyelője, presbitériuma és


2012.01.09.

13:38

Oldal 8


8

gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem rendelkezik, de a helyi ügyek intézésére és szervezésére gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll. (2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az egyházmegyei közgyűlés dönt. Szórvány 10. § (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi egyházközségi szervezet és gazdálkodás nélkül egyházközségi tagok élnek. (2) A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját elhatározásából fiókegyházzá szerveződhet. Vita esetén az egyházmegyei közgyűlés dönt. III. FEjEzET KÜLöN SzABÁLyOzÁST IGéNyLő EGyHÁzKözSéGEK

Újonnan alakult egyházközség 11. § (1) Újonnan alakuló egyházközség az az egyházközség, amelyik társ-, illetve leányegyház önállósodásával, korábban több egyházközséghez tartozó részek egyesítésével, nagy lélekszámú egyházközség részekre válásával vagy korábbi egyházközségek társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre. (2) Az egyházközség alakulásához az illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása szükséges. Egyházi érdekből az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásával új egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó közösség közgyűlését. (3) Az egyházközség megalakulásakor meg kell határozni azt az időpontot, ameddig az egyházközséget meghatározó feltételeket biztosítani kell. Amennyiben ez nem történik meg, az alakulás előtti helyzet áll vissza, illetve az egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról. Társult egyházközség 12. § Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben a lelkészi szolgálat célszerűbb beosztása, gazdasági vagy egyéb szempontok miatt korábbi egyházközségek vagy újonnan alakult egyházközség társegyházai, illetve egy egyházközség társult viszonyra lépett részei közösen tartanak fenn lelkészi állást, és ezt a társulást nevükben is hordozzák. 13. § (1) A társulást az abban érintett közgyűlések határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a közgyűléseken az esperes és az egyházmegyei felügyelő, illetve azok helyettesei elnökölnek. A társulást az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.

2011. december 28.

(2) A társult egyházközségek részei közös lelkészi állást tartanak fenn. A társulásban résztvevők a társegyházak számára külön választanak saját hatáskörű felügyelőt és tisztségviselőket. A felügyelők közül az egyik egyúttal a társult egyházközség közös felügyelője, míg a másik (illetve a többi) másodfelügyelő. (3) Az egyházközségi közgyűlések – a társulás kimondásakor – társulási egyezményben meghatározzák a társult egyházközség a) székhelyét, b) lelkészének díjlevelét, c) anyagi fenntartásához szükséges hozzájárulás mértékét, d) közgyűlése és presbitériuma összehívása módját és minimális gyakoriságát, e) presbitériumába a társegyházak által küldött tagok számát, valamint a presbitérium hatáskörébe tartozó kérdéseket, f ) a felügyelőjének és másodfelügyelőjének (illetve másodfelügyelőinek) hatáskörét, g) elnökségének hatáskörét. 14. § A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött. Szórványegyházközség 15. § (1) Szórványegyházközség az az egyházközség, amelyben az egyházközségi tagok számának több mint 60 százaléka szórványokban él. (2) A szórványegyházközség jogosult azokra a támogatásokra, melyeket a szórványokkal rendelkező egyházközségek segítésére hoznak létre. IV. FEjEzET Az EGyHÁzKözSéG öNKORMÁNyzATI TESTÜLETEI

Egyházközségi közgyűlés 16. § (1) A közgyűlés az egyházközség legfőbb döntéshozó testülete, amely az egyházközség nagykorú tagjaiból áll. (2) A közgyűlésnek hivatalból tagja az egyházközség összes tisztségviselője. Távolmaradásuk esetén kötelesek magukat kimenteni. (3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő egyházközségek esetében az egyházközség részeiben külön-külön is megtartható. Ebben az esetben a részközgyűlések szavazatait összesíteni kell. A részközgyűlések esetében minden közgyűlési tag szavazati jogával egy kérdésben csak egyszer élhet. 17. § (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és az egyházközségi felügyelő hívja össze, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 9


egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Azokban az egyházközségekben, ahol képviselő-testület működik, az évenkénti közgyűlést a képviselő-testület nyilvános ülése helyettesítheti. (2) A közgyűlési tagok egytizedének írásban előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 3 héten belüli időpontra közgyűlést összehívni. (3) A közgyűlési tagok jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos hozzászólást benyújtani. (4) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökség tagjainak biztosítja. (5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti. (6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 18. § (1) Az egyházközségi közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az egyházközség életének legfőbb jelentőségű kérdései: a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét, a presbitérium és a képviselő-testület tagjait, valamint az általános tisztújítás alkalmával minden egyéb nemlelkészi tisztségviselőt, a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait. Az egyházközség egyes részei saját tisztségviselőiket és presbitereiket részközgyűlésükön maguk választják. b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket kezdeményezi. c) Határoz az egyházközség szervezeti jellegének átminősítéséről, és ezeket jóváhagyásra az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről. (2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még a következő kérdések: a) Dönt a lelkészválasztás módjáról. Megvitatja és elfogadja a presbitérium által szövegezett díjlevelet. b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról, eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az ingatlanok tulajdonjogának a változásához az egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges. c) évenként meghallgatja és megvitatja az egyházközség lelkészének és presbitériumi megbízottjának jelentését az egyházközség lelki és anyagi helyzetéről. d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot. e) Szavazati és küldő jogával él az egyház szervezete szerinti tisztségviselők és küldöttek megválasztásakor. f ) Rendkívüli választás esetén megválasztja – a felügye-

9

lő kivételével – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit, illetve a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait. Egyházközségi képviselő-testület 19. § Az egyházközség választott testülete a képviselőtestület (képviseleti közgyűlés), amelyet a közgyűlés választ konfirmált tagjai közül. Az egyházközségi képviselő-testület a közgyűlés feladatait látja el, kivéve a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket. Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg. 20. § (1) Egyházközségi képviselő-testületet azokban az egyházközségekben kell választani, ahol az egyházközségi tagok száma a 4000-t meghaladja. Azokban az egyházközségekben is lehet képviselő-testületet választani, ahol az egyháztagok száma ennél kisebb. A képviselő-testület tagjainak száma 50-nél kevesebb nem lehet. Az anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő-testülete az egyházközség részeinek presbitériumaiból, valamint választott tagokból tevődik össze. A képviselők számának meghatározásánál az egyházközségi tagok számbeli megoszlását kell figyelembe venni. (2) A társult egyházközségek létszámuktól függetlenül közös képviselő-testületet alakíthatnak a közös ügyek intézésére. Az ilyen képviselő-testületek hatásköre csak a társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki. (3) Az egyházközségi képviselő-testületnek hivatalból tagjai a presbitérium tagjai. A képviselő-testület választott tagjainak száma meg kell, hogy haladja a presbitérium létszámát. (4) A képviselő-testület azon tagját, aki az írásban összehívott képviselő-testület üléséről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 21. § (1) Az egyházközségi képviselő-testületet az egyházközség elnöksége hívja össze, az egyházközségi presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökségnek biztosítja. (2) Az egyházközségi képviselő-testület ülései az egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak. (3) Minden egyéb, nem szabályozott kérdésben a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Egyházközségi presbitérium 22. § (1) Az egyházközségnek, illetve részeinek általános hatáskörű képviseleti testülete a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ konfirmált tagjai közül.


10

2012.01.09.

13:38

Oldal 10


(2)2 A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség valamennyi lelkésze, az egyházközségi felügyelő és másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott lelkész tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium ülésein. (3) A presbitérium azon tagját, aki az írásban összehívott presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 23. § (1) A presbitériumot szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az egyházközségi elnökség hívja össze, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Leányegyházban a presbiteri ülést a lelkész és a leányegyház gondnoka hívja össze. Társult egyházközségek presbitériumának összehívását a társulási egyezmény szabályozza. (2) A presbitérium tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli időpontra presbiteri ülést összehívni. (3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő írásban kezdeményezheti az egyházmegyei elnökségnél általa vezetett presbiteri ülés összehívását. Az egyházmegyei elnökség – az egyházkerületi elnökség egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról. (4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről a presbitérium tagjait tájékoztatni kell. A presbitérium tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve előzetesen írásos hozzászólást benyújtani. (5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökség tagjainak biztosítja. (6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie. 24. § Az egyházközségi presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a közgyűlés, illetve a képviselő-testület hatáskörébe utalva, így különösen az alábbiak: a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi életének szervezésében, irányításában és felügyeleté2

Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

2011. december 28.

ben. E célból bizottságokat hozhat létre, amelyek a presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, javaslataikat a presbitérium hagyja jóvá, munkájukért a presbitérium felelős. b) Eljár az egyházközségi lelkészi állás betöltésénél a törvény előírásai szerint, és dönt a helyettes lelkész javadalmazásáról. c) Előkészíti az egyházközségi közgyűlést, illetve a képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve a képviselő-testületi ülés határozatait. d) Magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek megválasztása előtt az egyházközség nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak. e) Tárgyalja és jóváhagyja az évi költségelőirányzatot, felülvizsgálja és jóváhagyja az egyházközségi számvevőszék jelentése után az éves beszámolót. f ) Intézkedik az egyházi épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről, a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül. g) Dönt az egyházközségi alkalmazotti álláshelyek létesítéséről és a bérezésről. Határozatlan idejű megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak. h) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet másképp nem rendelkezik, megválasztja az igazgató lelkészt. i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait. j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait k)3 Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek elnökségének megválasztásakor az egyházközséget megillető szavazati jogot. Egyházközségi elnökség 25. § (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó testülete az elnökség, feladata az egyházközség életének irányítása. (2)4 Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügyelő, akik együttes joggal és felelősséggel vezetik és képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályrendelet szerint. (3) Az egyházközségi elnökség lelkészi tisztségviselője az egyházközségben megválasztott és beiktatott, vagy oda kiküldött – helyettes – lelkész. 3 Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. biztosítják. 4 Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 11


(4) Az egyházközségi elnökség felelős a presbitériumi, a közgyűlési, illetve képviselő-testületi határozatok végrehajtásáért. 26. § Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt kibővített elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai az elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői. 27. § (1) Az elnökség irányítja az egyházközségi tisztségviselők szolgálatát és vezeti a presbitérium, a közgyűlés és a képviselő-testület munkáját. építi a gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét. (2) Az elnökség felelős az egyházközség egész háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy a) az egyházközségi számadások és költségvetések az előírásoknak megfelelően készüljenek el, b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi kötelezettségeit, c) az egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek megfelelően folyjék, d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek. (3) Az alkalmazottak és a munkaviszonyban álló nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja. (4) Az egyházközségi elnökség tagjai a vonatkozó jogszabályokban előírt módon gyakorolják utalványozási jogukat. 28. § (1) Azokban az egyházközségekben, ahol 2 vagy több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek közül az egyik igazgató lelkész. Az igazgató lelkész az egyházközségi elnökség lelkészi tagja. (2) Amennyiben erről egyházközségi szabályrendelet másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól. Az igazgató lelkész e tisztségre újraválasztható. Amenynyiben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a választásig az adott egyházközségben végzett szolgálatára nézve legidősebb lelkész látja el az igazgató lelkészi feladatokat. (3) Ahol törvény az egyházközségi elnökség lelkész tagját említi, ott többlelkészes egyházközségben az igazgató lelkész értendő. (4) Az igazgató lelkész helyettesítéséről az egyházközség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. 29. § (1) Az igazgató lelkész az egyházközség felelős lelkésze. Felelős az egyházközségben folyó minden tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt egyházi tevékenységében felügyeli. (2) Az igazgató lelkész a) gondoskodik az egyházközség gyülekezeti alkalmainak folyamatos ellátásáról,

11

b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben, c) a felügyelővel egyetértésben irányítja a presbitériumot, d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését. (3) Az egyházközség területén az igazgató lelkész engedélye nélkül – a hivatalosan eljáró esperesen és püspökön, illetve ezek megbízottain kívül – senki egyházi szolgálatot nem végezhet, kivéve haldoklónál és szükségkeresztelésnél. 30. § (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett életvitelű konfirmált egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy – a lelkészszel együtt – az egyházközség vezetője legyen. (2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni az egyházközség működésének feltételeire, segíteni a gyülekezeti munkát, figyelemmel kísérni és irányítani a személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Kezdeményezi az egyházközségi tisztségviselők és alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését. (3) A felügyelő munkájának segítésére másodfelügyelő választható, aki a felügyelő helyettese is. Ahol nincs másodfelügyelő, a felügyelő helyettese a gondnok, ennek hiányában a jegyző. 31. § (1) A társegyházi felügyelő a társegyház vezetője a lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt. (2) A társegyházi felügyelő hatásköre a társegyház belső ügyeiben az egyházközségi felügyelő hatáskörével azonos. Másodfelügyelőként támogatja a társult egyházközség felügyelőjének munkáját. V. FEjEzET Az EGyHÁzKözSéG TISzTSéGVISELőI

32. § (1) Az egyházközségi közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátására és az egyházközség működésének biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházközség kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelőt, gondnokot, számvevőszéki elnököt, jegyzőt, pénztárost, és lehetőség szerint kántort választani. Szükség szerint egyházközségi szabályrendeletben meghatározott feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat. (2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az egyházközségi részek a vonatkozó törvények szerint önállóan választanak vagy választhatnak tisztségviselőket, akik hatáskörüket az egyházközség illetékes részében gyakorolják, és akik az egyházközségi presbitériumnak hivatalból tagjai. Feladatkörükről és jogaikról az egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet. 33. § A gondnok, a pénztáros, illetve az egyéb tisztségviselők feladatkörét, illetve a kántori szolgálatot alkalmazottak, munkaviszonyban álló tisztségviselők, illetve önkéntes munkások is elláthatják. A kántori szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni.


12

2012.01.09.

13:38

Oldal 12


Lelkészi tisztségviselők 34. § Az egyházközség lelkészi tisztségviselője az egyházközségben megválasztott és beiktatott lelkész vagy oda kiküldött helyettes lelkész. 35. § Az egyházközség lelkészi tisztségviselőjének feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint minden olyan feladat, amivel az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza.

2011. december 28.

Egyéb tisztségviselők 41. § Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket (gyülekezeti munkatárs, hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros stb.) is választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét egyházközségi szabályrendelet határozza meg. második rész az egyházmegye VI. FEjEzET

Nemlelkészi tisztségviselők

ÁLTALÁNOS RENDELKEzéSEK

36. § (1) A gondnok az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és dologi természetű ügyeinek intézésére választ. (2) Különböző feladatok elvégzésére feladatkörük meghatározásával több gondnok is választható.

42. § Az egyházmegye meghatározott területen levő egyházközségek egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. Az egyházmegye kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását.

37. § (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása 6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés másképp nem rendelkezik. (2) Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat kérdéseit külön törvény szabályozza. 38. §5 (1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú, választott számvevőszékkel az egyházközség, az egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon. (2) Az egyházközségi számvevőszéki elnök irányítja az egyházközségi számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményt. Az egyházközségi számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg. 39. § Az egyházközségi jegyző az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a közgyűlések, képviselő-testületi ülések, valamint a presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse. 40. § Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasági ügyintézését végezze. 5

Módosította a 2011. évi II. törvény 9.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

43. § (1) Az egyházmegye a) összefogja a területén lévő egyházközségeket, segíti és szervezi közös alkalmaikat, b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi szolgálatokat, c) felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat zavartalanságát. (2) Működése érdekében megválasztja önkormányzati testületeit és tisztségviselőit, és meghozza azokat a szolgálati, gazdasági, szervezeti és szervezési döntéseket, amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső önkormányzatának és jogi önállóságának sérelme nélkül – érintik. 44. § Az egyházmegye adminisztrációs központja az esperesi hivatal. A hivatal működési rendjét és működési feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg. 45. § (1) Az egyházközségek elnevezését és az egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván, s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában közzéteszi. (2) Egyházközségeknek egyik egyházmegyéből másikhoz való csatolásról az érintett egyházmegyei közgyűlések véleményével ellátott előterjesztés alapján az egyházkerületi közgyűlés dönt. Vitás esetben, vagy ha különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyékről van szó, a zsinat dönt. VII. FEjEzET Az EGyHÁzMEGyE öNKORMÁNyzATI TESTÜLETEI

Egyházmegyei közgyűlés 46. § Az egyházmegyei önkormányzat döntéshozó testülete az egyházmegyei közgyűlés.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 13


47. § Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartoznak az egyházmegye életének legfőbb kérdései: a)6 Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségi presbitériumok által megválasztott esperes, illetve egyházmegyei felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza az esperesi hivatal rendjét és működési feltételeit. b) Megválasztja az esperes és az egyházmegyei felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a 3-7 tagú számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait, valamint az intézmények igazgatótanácsának egyházmegyei küldötteit. c) Megválasztja az egyházkerületi közgyűlés egyházmegyei küldötteit. d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit. e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot. f ) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a számvevőszék jelentését, a bizottságok javaslatait, és elrendeli a szükséges tennivalókat. g) jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelentését az egyházmegye egyházközségeinek éves költségvetéséről és beszámolójáról. h) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegye presbitériumának jelentését az egyházmegye éves költségvetéséről és beszámolójáról, az egyházmegye kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti elosztásáról. i) Egyházmegyei intézményeket alapít, illetve szüntet meg. j) jóváhagyja az egyházközségek területének és szolgálati viszonyainak változását. Az egyházközségek közötti vitás esetekben határoz, amely határozata ellen az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. k) Dönt az egyházmegye alkalmazottainak és tisztségviselőinek díjazásáról. l) jóváhagyja az egyházközség által választott név használatát. m) Dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, valamint amelyeket az egyházmegyei presbitérium a közgyűlés elé terjeszt vagy hatáskörébe utal. 48. § (1) Az egyházközségi közgyűlések az egyházmegyei közgyűlési küldötteiket az általános tisztújítás keretében választják. Egyházmegyei közgyűlési tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt. (2) Az egyházmegyei közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai: 6

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

13

a)7 hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, valamint az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei; b) választás alapján: az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként egy-egy választott nemlelkész küldötte. (3) Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejűleg több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is csak egy szavazati joggal rendelkezik. (4)8 Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok mindazon lelkészek és egyházmegyei tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá, az egyházmegye zsinati és egyházkerületi közgyűlési küldöttei, valamint az egyházmegye területén lévő, az egyházi törvények hatálya alá tartozó intézmények küldöttei. (5) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. (6) Az egyházmegyei közgyűlés azon tagját, aki a közgyűlésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházmegyei elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 49. § (1) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és az egyházmegyei felügyelő írásban hívja össze. A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni. (2) A közgyűlés nyilvános, azon hallgatóként a közgyűlés tagjain kívül bármely egyházközségi tag részt vehet, de tanácskozási joguk az egyházmegye területén lévő egyházközségek tagjainak csak akkor van, ha egyházközségi meghatalmazásukat – melyet egyházközségük elnöksége aláírt és az egyházközség bélyegzőjével lebélyegzett – az egyházmegyei közgyűlés megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének. (3) A közgyűlésen az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése esetén az espereshelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.

7 Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 8 Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.


14

2012.01.09.

13:38

Oldal 14


(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőkönyvvezetőjének és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell. 50. § Az egyházmegye lelki, szellemi, kulturális és gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a közgyűlés különböző bizottságokat alakíthat, melyeknek elnöke a munkaág választott felelőse. A bizottságok együttműködnek az egyházmegyei presbitériummal, és a közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Egyházmegyei presbitérium 51. § Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium. 52. § Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak az egyházmegyei közgyűlés vagy más egyházi testület hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak: a) összeállítja az egyházmegye éves munkatervét, megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok megvalósítását. b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz, és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket. c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését. d) Dönt egyházmegyei állások létesítéséről és megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei munkások határozatlan idejű megbízásáról, valamint javaslatot tesz az egyházmegye alkalmazottainak és tisztségviselőinek díjazására, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. e) Gazdasági döntéseket hoz a közgyűlés által elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, elfogadja az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját. f ) jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az egyházmegyei közgyűlésnek. g) jóváhagyja az egyházmegye egyházközségi ingatlanainak tulajdonjogi változásait, intézkedik az egyházmegye tulajdonában lévő egyházi épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében. h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek választása előtt. i) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.

2011. december 28.

53. § (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei felügyelő, a másodfelügyelő, az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős és a gazdasági felelős. (2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal meghívja az egyházmegyének a tárgyalt témában illetékes tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg. (3) Az egyházmegyei presbitérium azon tagját, aki a presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 54. § (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze kell hívni. Az egyházmegyei presbitériumot az egyházmegye elnöksége írásban hívja össze. (2) A presbitérium 3 tagjának írásban előterjesztett kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra presbiteri ülést összehívni. (3) A presbiteri ülés nem nyilvános. (4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése esetén, a presbiteri ülésen az espereshelyettes, illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl. (5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökség egyik tagjának, a jegyzőkönyvvezetőnek és egy jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon belül értesíteni kell a presbitérium tagjait és az egyházmegye egyházközségeit. 55. § Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei közgyűlésen. Egyházmegyei elnökség 56. § (1) Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó (ügyviteli) testülete az elnökség. Az egyházmegyei elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő. (2) Az esperes és az egyházmegyei felügyelő együtt és közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét, irányítják közigazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően intézik. 57. § (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai: a) építik az egyházmegye közösségét és őrzik annak belső békéjét. b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon, hogy az egyházmegyében minden az egyházi törvé-


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 15


nyekben megszabott jogok és kötelezettségek szerint, az egyház javára történjék. c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői szolgálatukat hűségesen végezzék. d) összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket és közgyűléseket, és azokon elnökölnek. e) jelentést tesznek az egyházmegyei közgyűlésen az egyházmegye életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, az egyházmegye anyagi viszonyairól, s ezeket a püspöknek is tudomására hozzák. f ) Felelősek a presbitériumi és közgyűlési határozatok végrehajtásáért. g) jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket. h) Eredménytelen választási eljárás esetén kezdeményezési jogkörüket gyakorolják. i) Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei munkásoknak. j) Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket. (2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai: a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát. b) Látogatják és ellenőrzik az egyházközségeket és egyházmegyei intézményeket. c) összehívják az egyházközségek lelkészeinek, felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét. d) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi állásainak megüresedésekor és lefolytatják a lelkészválasztási eljárást. e) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek eredménytelensége esetén az egyházmegyei szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni. 58. § Az esperes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei közül választott lelkész. 59. § Az esperes a) őrködik az egyházmegyében az egyházi szolgálat felett, b) felel az egyházmegye lelki életéért és közösségi alkalmaiért, c) pásztorolja az egyházmegye lelkészeit hivatásuk betöltésében és magánéletükben, felel az egyházmegye lelkészeinek testvéri szeretetben történő együttműködéséért, d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség munkáját, e) részt vesz az egyházkerületi és az országos esperesi tanács munkájában. 60. § Az esperes az egyházmegyében a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt,

15

b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit, renovált templomait, a templomok új oltárát, keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és harangjait. 61. § (1) Az esperes joga és kötelessége az egyházközségekben legalább 3 évenként általános vizsgálatot tartani, s a vizsgálatáról az érintett egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni. (2) Az esperes egyházközségében való vizsgálatról az illetékes püspök rendelkezik. 62. § Az esperest akadályoztatása esetén az espereshelyettes helyettesíti. Az esperes saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházmegye bármelyik gyülekezeti lelkészének is. 63. § (1) Az egyházmegyei felügyelő – az esperessel együtt – az egyházmegye felelős vezetője. Ügyel az egyházmegye működésének feltételeire, segíti az egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek intézését. (2) A közéletben az egyházmegyét lehetőleg az egyházmegyei felügyelő képviseli. VIII. FEjEzET Az EGyHÁzMEGyE TISzTSéGVISELőI

64. § Az egyházi szolgálat egyházmegyei összehangolására, az egyes egyházközségekben végzett egyházi szolgálaton túlmutató egyházmegyei szolgálatok ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ. 65. § Minden egyházmegyében választandó az esperesen és a felügyelőn kívül espereshelyettes, másodfelügyelő, gazdasági felelős, számvevőszéki elnök, egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős, egyházmegyei ifjúsági felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és gyűjteményi felelős. Szükség esetén az esperesi és a felügyelői tisztség kivételével egy személy két feladatot is elláthat. 66. § 9Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel. 9

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. szeptember 30-tól azzal, hogy 2012. május 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházmegyei tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.


16

2012.01.09.

13:38

Oldal 16


67. § Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden évben jelentést tesz az egyházmegyei testületek és tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek. 68. § (1) Az espereshelyettes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei közül választott lelkész. (2) Az espereshelyettes feladata az esperes helyettesítése annak akadályoztatása esetén, valamint ellátja az esperesi feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott feladatokat. Az egyházmegyei másodfelügyelővel együtt gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. 69. § Az egyházmegyei másodfelügyelő joga és kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak akadályoztatása esetén. Az espereshelyettessel együtt gondoskodik az egyházmegyei közgyűlésen és presbiteri ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az egyházmegyei felügyelő feladataiból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott feladatokat. 70. § Az egyházmegyei evangélizációs és missziói felelős feladata az egyházmegyében az evangélizáció hitébresztő szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk, egyházmegyei csendesnapok és konferenciák szervezése. Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét, kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat. Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is. 71. § Az egyházmegyei ifjúsági felelős feladata az egyházmegyében az ifjúság között végzett munka összefogása és irányítása, egyházmegyei ifjúsági találkozók, táborok és konferenciák szervezése. 72. § 10(1) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök joga és kötelessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye egyházközségeiben és előbbiek intézményeiben és gazdálkodási egységeiben azok gazdálkodásának ellenőrzését irányítsa, ezeket jóváhagyásra felterjessze, illetve szükség esetén eljárjon. (2) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök irányítja az egyházmegyei számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményét. Az egyházmegyei számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg. (3)11 Az egyházmegyei számvevőszéki elnök szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet. 10

Módosította a 2011. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től. 11 A (3)–(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 10.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás során kell először alkalmazni.

2011. december 28.

(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja az egyházmegyei gazdasági bizottságnak. 73. § (1) Az egyházmegyei gazdasági felelős joga és kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését, valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján – pénzkezelését is végezze. (2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a gazdasági bizottság elnöke. 74. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az évenkénti rendszeres gyűjtést, véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, szervezi a szószékcserét a gyűjtéssel kapcsolatban és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről beszámolót készít az egyházmegye közgyűlése számára. 75. § Az egyházmegyei gyűjteményi felelős feladata az egyházmegyei gyűjteményi nyilvántartás vezetése, az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és intézmények gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete, illetve a gyűjtemények szakmai felügyeletét ellátó ágazatvezetőkkel való együttműködés. 76. § Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok (pl. gyermekmunka, szeretetszolgálat, egyházzene, tájékoztatás) ellátására további tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet határozza meg. harmadik rész az egyházkerület IX. FEjEzET ÁLTALÁNOS RENDELKEzéSEK

77. § Az egyházkerület meghatározott területen levő egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. 78. § Az egyházkerület a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és szervezi közös alkalmaikat, b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot, biztosítja annak folyamatosságát, c) egyházigazgatási ügyekben elbírálja az egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket. 79. § (1) Az egyházkerület adminisztrációs központja a püspöki hivatal. A püspöki hivatal a püspök és az egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a püspök felelős. A hivatal működési rendjét és működési feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg. (2) A püspöki titkár az a lelkész vagy nemlelkész, akit


2012.01.09.

13:38

Oldal 17


2011. december 28.

az országos egyház a püspök segítésére, a püspök döntése alapján alkalmaz. Munkáját a püspök rendelkezése szerint végzi. 80. § Az egyházkerületek és a hozzájuk tartozó egyházmegyék felsorolását e törvény melléklete tartalmazza. Egyházmegyék alakítását, megszüntetését, egyik egyházkerületből a másikba való csatolását az illetékes egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések véleményével ellátott előterjesztés alapján a zsinat határozhatja el. X. FEjEzET Az EGyHÁzKERÜLET öNKORMÁNyzATI TESTÜLETEI

Egyházkerületi közgyűlés 81. § (1) Az egyházkerületi önkormányzat döntéshozó képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés. (2) Ahol jogszabály presbitériumot említ, egyházkerületi szinten a közgyűlést kell érteni. 82. § Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörébe tartoznak az egyházkerület életének legfőbb kérdései, ezek közül különösen az alábbiak: a)12 Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba. b) Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az egyházközségek közgyűlései által megválasztott püspök, illetve egyházkerületi felügyelő beiktatásának megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, valamint meghatározza a püspöki hivatal rendjét és működési feltételeit. c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet. d) összeállítja az egyházkerület éves munkatervét, megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok megvalósítását. e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és a jelentésre kötelezett egyházkerületi tisztségviselők jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat. f ) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot. g) javaslatot tesz az egyházkerület költségigényével kapcsolatosan az országos presbitériumnak, véleményezi az egyházmegyék támogatására biztosított gaz12

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

17

dasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi keret felhasználásáról. h) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó egyházmegyék közötti átcsatolásáról. j) Másodfokon dönt az egyházközségek közötti vitás kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben – ha törvény másképp nem rendelkezik – első fokon határoz. k) Törvényben meghatározott kivételekkel dönt az egyházkerület tisztségviselőinek díjazásáról és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt egyházkerületi állások létesítéséről és megszüntetéséről, nemlelkészi egyházkerületi munkások megbízatásáról. Ezeket a döntéseit az országos költségvetés által meghatározott keretek között hozza. 83. § (1) Egyházkerületi közgyűlési tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt. (2) Az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai: a)13 hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek; b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldötte. (3)14 Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és mindazon egyházkerületi tisztségviselők, akik nem tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az egyházkerület zsinati küldöttei. (4) Az egyházkerület elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. (5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki az egyházkerületi közgyűlésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 84. § (1) A közgyűlést legalább évenként össze kell hív13 Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 14 Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.


18

2012.01.09.

13:38

Oldal 18


ni. A közgyűlést az egyházkerület elnöksége írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A közgyűlés előtt megfelelő időben meg kell küldeni a közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható eldöntendő kérdéseket is. (2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli időpontra közgyűlést összehívni. (3) A közgyűlésen általában a közgyűlés tagjain kívül hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet. (4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő, akadályoztatásuk vagy hivataluk üresedése esetén a püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl. (5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőkönyv vezetőjének és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. Egyházkerületi elnökség 85. § (1) Az egyházkerület végrehajtó és képviseleti testülete az elnökség. Az egyházkerületi elnökség tagjai a püspök és az egyházkerületi felügyelő. (2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházkerületet, irányítják igazgatását, és annak összes ügyeit egyetértően intézik. 86. § (1) A püspök és az egyházkerületi felügyelő közös feladatai különösen az alábbiak: a) építik az egyházkerület közösségét és őrzik annak belső békéjét. b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon, hogy az egyházkerületben minden az egyházi törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek szerint történjék. c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői szolgálatukat hűségesen végezzék. d) összehívják az egyházkerületi közgyűléseket, és azon elnökölnek. jelentést tesznek az egyházkerületi közgyűlésen az egyházkerület életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, az egyházkerület anyagi viszonyairól. Felelősek a közgyűlési határozatok végrehajtásáért. e) jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket. f ) Részt vesznek az egyházkerületi fegyelmi tanács munkájában. (2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható feladatai különösen az alábbiak: a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek és az egyházmegyék felett, és felügyelik az egyházkerületi tisztségviselők szolgálatát. b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület

2011. december 28.

területén lévő intézményeket a mindenre kiterjedő vizsgálat igényével is. c) joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelői és elnökségei értekezletének összehívása. d) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek eredménytelensége esetén szükség szerint fegyelmi eljárást kezdeményezni. 87. § A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire, így különösen a) őrködik az egyház egységén és azon, hogy az egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére és az egyház javára történjék; b) felügyel arra, hogy a lelkészek híven töltsék be szolgálatukat, hűségesek legyenek az evangélikus egyház biblikus és hitvallásos tanításához, és a keresztyén erkölcs szerint éljenek; c) vigyáz az egyházi szolgálat folyamatosságára és helyes végzésére az egyházkerület egyházközségeiben, intézményeiben és minden területén; d) pásztorolja az egyházkerület lelkészeit hivatásuk betöltésében és magánéletükben, elősegíti a lelkészek testvéri szeretetben történő együttműködését, tudományos és gyakorlati továbbképzését; e) felügyeli a leendő lelkészek és más egyházi munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait és erkölcsi életét; f ) felelős azért, hogy az egyházkerület egyházközségeiben, egyházmegyéiben, magában az egyházkerületben és ezek intézményeiben az egyház törvényeit megtartsák. 88. § A püspök a) felavatja a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészjelöltjeit, b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét, c) felszenteli az egyházkerületben a templomokat, intézményeket, gyülekezeti házakat, orgonákat és harangokat, d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus istentiszteletek és liturgikus események rendjének megállapításában a zsinat jóváhagyásával. 89. § A püspök felelős az egyházkerület lelkészi szolgálatának személyi feltételeiért: a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról, b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről, c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe, d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését, e) dönt valamely külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész szolgálatba állításáról,


2012.01.09.

13:38

Oldal 19


2011. december 28.

f ) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben szerzett lelkészi oklevél birtokosa az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított tárgyakból vizsgát tehessen, g) a szolgálatba állító kérésére közreműködik a lelkészek tartós szabadságolásában, h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál a lelkészek választhatóságával kapcsolatban, i) figyelemmel kíséri a lelkészek által betöltendő másodállás, illetve jelentős lekötöttséggel járó elfoglaltság elvállalását, j) feladata segítésére szükség szerint esperesi értekezletet hívhat össze. 90. § A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei közül választott lelkész. 91. § 15A püspököt akadályoztatása esetén, valamint hivatalból való testületi tagságában a püspökhelyettes helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik esperesének is.

19

mint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány, a feladatkörükkel kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek. (3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek. 95. § (1)16 A püspökhelyettes az egyházkerület lelkészei közül választott lelkész. (2) A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a püspök feladataiban való segítés. A püspökhelyettes felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt. Egyéb feladatkörét egyházkerületi szabályrendelet szabályozza. (3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoztatást megkapja.

92. § A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is használhatja.

96. § Az egyházkerületi másodfelügyelő joga és kötelessége az egyházkerületi felügyelő helyettesítése, annak akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az egyházkerületi felügyelő feladataiból az egyházkerületi szabályrendelettel átruházott feladatokat. Felügyeli a jegyzői feladatok ellátását. joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoztatást megkapja.

93. § Az egyházkerületi felügyelő a püspökkel együtt az egyházkerület vezetője. Ügyel az egyházkerület működésének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti, személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. joga a püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájához felhasználni.

97. § Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az egyházkerületet jogi természetű ügyeiben képviselje, jogi tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az egyházkerületi fegyelmi tanács működésében, és gyakorolja külön törvényben szabályozott törvényességi felügyeleti jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

XI. FEjEzET Az EGyHÁzKERÜLET TISzTSéGVISELőI

94. § (1) Az egyházkerületben az egyházi szolgálat egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és az egyházmegyékben végzett egyházi szolgálat segítésére, az önkormányzati feladatok ellátására, az egyházkerület működésének biztosítására és a lelki, szellemi, kulturális élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ. (2) Az egyházkerület tisztségviselői: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi ügyész, az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős, vala15

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházkerületi közgyűlés hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. november 30-tól azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

98. § Az egyházkerületi evangélizációs és missziói felelős feladata az egyházkerületben az evangélizáció hitébresztő szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk, egyházkerületi csendesnapok és konferenciák szervezése. Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el nem ért, szórványokban élő evangélikusok helyzetét, kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat. Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása. 99. § A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős véleményezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az elbírálás előtt, és véleményét felterjeszti az országos Gusztáv Adolf Segélyszolgálati Tanácsnak. Beszámol az egyházkerületi közgyűlésnek a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről. 100. § Az egyházkerületi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.


2012.01.09.

13:38

Oldal 20


20

negyedik rész az országos egyház XII. FEjEzET ÁLTALÁNOS RENDELKEzéSEK

101. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház egészét érintő döntések meghozatalára országos önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére országos irodát hoz létre. 101/A. §17 A Magyarországi Evangélikus Egyházat törvényes képviselőként, önálló képviseleti joggal a püspökök, az országos felügyelő és az országos iroda igazgatója18 képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. 102. § Az országos egyház illetékes testületei igazgatási ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak. XIII. FEjEzET A zSINAT

103. § (1) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb képviseleti és törvényhozó testülete. Irányítja, segíti és felügyeli az egyház lelki, szellemi és anyagi életét. (2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos szinten a zsinat értendő. 104. § (1) A zsinat a) megállapítja a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallásait, b) jóváhagyja az evangélikus istentiszteleteknek és liturgikus eseményeknek a püspöki tanács által meghatározott rendjét. (2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén: a) törvényeket alkot, határozatot hoz, nyilatkozatot és állásfoglalást ad ki, b) ügyel az egyházi törvények teljességére, c)19 törvényességi ellenőrzést végez az országos szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott esetekben – egyéb szabályrendeletek és szabályzatok felett, hatályon kívül helyezi az egyházi törvényekkel ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat, d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a hiányzó szabályrendeletek megalkotására.

(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben: a) meghatározza a Magyarországi Evangélikus Egyház hazai és nemzetközi ökumenikus kapcsolatainak alapelveit és alapvető tartalmát, b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak a Magyar Köztársaság állami és társadalmi szervezeteivel kötött alapvető megállapodásait, felhatalmazza az országos elnökséget a megállapodások aláírására. (4) A zsinat megválasztja: a)20 a püspökök közül az elnök-püspököt és annak helyettesét, továbbá az országos felügyelőt, az egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő-helyettest, valamint – amennyiben erről a rájuk vonatkozó törvény másképpen nem rendelkezik – az országos egyházi tisztségviselőket, az országos számvevőszék, az egyházi bíróság és az országos jelölőbizottság tagjait, b) a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetői tisztnek evangélikus lelkésszel történő betöltésénél a tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt, c) saját tisztségviselőit: a zsinat elnökeit, alelnökeit, a zsinati gazdát és helyettesét, a zsinati bizottságok tagjait és elnökeit, valamint 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét. (5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során: a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és működési ágakat és ezek feladatait, b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az országos tisztségviselők jelentéseit, elrendeli a szükséges tennivalókat, c) meghallgatja az egyházi bíróság és az országos számvevőszék jelentését. (6) A zsinat a gazdasági irányítás terén: a)21 határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése tárgyában, b) meghatározza az országos egyház gazdálkodásának, az országos egyházi szervezet kezelésében lévő pénzeszközök elosztásának alapvető elveit, c) elfogadja az országos egyház éves költségvetését és beszámolóját, d)22 (7) A zsinat a) dönt az országos presbitérium által előterjesztett javaslatokról, 20

16

Módosította a 2006. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól. 17 Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 18 Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 19 Módosította a 2007. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

2011. december 28.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 21 Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 22 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 21


b)23 c) dönt az egyház igazgatási beosztása és egyházon belüli illetékességi területek kérdésében. 105. § (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai24. (2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján: a) egyházmegyénként egy lelkészi és egy nemlelkészi küldött; b) egyházkerületenként 3-3 lelkészi és nemlelkészi küldött, akik közül egyházkerületenként legalább egy jogi végzettségű; c) az Evangélikus Hittudományi Egyetem egy főállású oktatója, d) az evangélikus közoktatási intézmények 2 küldötte, e) az evangélikus szeretetintézmények 2 küldötte, f ) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte. 106. § 25(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai: a) országos presbitérium választott tagjai, b) a tábori püspök vagy helyettese az országos ügyész, az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi munkaközösség elnöke, c) az országos munkaági bizottságok elnökei, d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, e) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját eljárása szerint választott 2 küldötte, f ) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása szerint választott küldötte. (2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg az ülés valamennyi vagy meghatározott napirendi pontjaihoz kapcsolódóan. 107. § (1) A zsinati tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt. (2)26 A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi 23

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 24 Módosította a 2007. évi VII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. december 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 25 Módosította a 2007. évi VII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. december 20-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (6) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 26 Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

21

bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az országos presbitérium választott tagja. (3)27 A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A zsinati tagok választásának rendjét külön törvény szabályozza. (4)28 108. § Azt a választott zsinati tagot, aki a zsinat 3 ülésszakáról kimentés nélkül távol marad, tagságáról lemondottnak kell tekinteni, erről őt és a küldő testületet írásban értesíteni kell. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – a zsinat elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményez. XIV. FEjEzET A zSINAT SzERVEzETE éS MűKöDéSE

A zsinat elnöksége 109. § 29(1) A zsinat elnöksége egy-egy lelkészi és nemlelkészi elnökből, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnökből áll. (2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja. (3) A zsinat elnökségének feladata: a) a zsinati ülésszakok és az elnökségi ülések összehívása és levezetése, b) a zsinati ülések levezetése, c) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és állásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzétételről, d) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a zsinat döntései szerint, e) a zsinat képviselete, f ) a zsinat, illetve a zsinat elnöksége által átruházott feladatok ellátása. A zsinati tanács 109/A. §30 (1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnöksége és a zsinati bizottságok elnökei. (2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja. (3) A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, 27

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 28 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (9) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 29 Módosította a 2011. évi VI. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 30 Alcímmel együtt beiktatta a 2011. évi VI. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2012.01.09.

13:38

Oldal 22


22

melyen tanácskozási joggal a zsinati gazda, valamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az elnök-püspök és az országos felügyelő, valamint az országos ügyész is részt vesz. (4) A zsinati tanács feladata: a) a zsinat munkájának vezetése, b) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének összeállítása, c) a zsinati tagok nyilvántartása a zsinati iroda közreműködésével, d) a zsinati iroda felügyelete, e) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása, f ) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak összehangolása, g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető testületeivel. A zsinat jegyzői 110. § (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll. (2) A zsinatjegyzői karának feladata: a) az ülést vezető elnök munkájának segítése, b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása, c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása, d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése, e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése. A zsinati iroda, a zsinati gazda 111. § (1) A zsinat adminisztrációjának intézése az országos iroda részeként működő zsinati irodában történik. Az országos iroda köteles egy munkavállalót alkalmazni a zsinati irodában, akinek a munkáját utasítási jogkörrel a zsinat elnökei és a zsinati gazda irányítja. A zsinathoz intézett beadványok címzettje a zsinati iroda. (2) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke és az országos iroda igazgatója31 együttesen utalványozza. 112. § A zsinati gazda szervezi a zsinati iroda tevékenységét és közreműködik az ülések lebonyolításában. Ennek során a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről, b) szervezi a zsinat működéséhez szükséges technikai és ügyviteli munkát, a beadványok alapján kezdeményezi az elnökségi ülés összehívását, c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját, d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét, e) irányítja a zsinati iroda munkáját.

31 Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

2011. december 28.

(2) A zsinati gazdát akadályoztatása esetén a helyettese helyettesíti. (3) A zsinati gazda és helyettese megbízatása a következő ciklus első ülésszakáig tart, amikor az új zsinat megválasztja zsinati gazdáját. A zsinat működése 113. § A zsinat a feladatait törvény, határozat, nyilatkozat vagy állásfoglalás elfogadásával, valamint a választás lefolytatásával látja el. 114. § (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló ülésszakokon és bizottságokban végzi. (2) zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni. (3) zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a téma megjelölésével történő – írásbeli kezdeményezésére 45 napon belüli időpontra össze kell hívni. 115. § (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell napirendi pontokat. (2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az ülésszak tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is. Késői kiküldés esetén a zsinat dönt arról, hogy a napirendi pontot tárgyalja-e. 116. § 32A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető. 117. § (1)33 A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati jogú tagjainak több mint fele jelen van. (2) A zsinat a döntéseit az ügyrend szerinti többségi szavazással, de legalább a határozatképes zsinat jelenlévő tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza. (3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó – ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához és módosításához legalább az összes zsinati tag kétharmadának szavazata szükséges. 118. § Az újonnan megválasztott zsinat elnökeinek megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be, akik a zsinat alakuló ülésszakát összehívják. A mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság feladatait a jegyzői kar megvá32

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 33 Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 23


lasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi zsinati tag látja el. 119. § (1)34 A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével. (2)35 A zsinat legkésőbb második ülésszakán – az újonnan megválasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül megválasztja a zsinati bizottságok tagjait. (3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be. 120. §36 (1) A zsinathoz érkezett beadványt a zsinat elnöksége a) előkészítés készítésére kiadja az illetékes zsinati bizottságnak, b)37 előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre megküldi az országos presbitériumnak és az országos elnökségnek, c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre, d) írásos válaszban a javaslat zsinati tárgyalását elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen. (2) Az országos presbitérium és az országos elnökség önállóan is készíthet előterjesztést. (3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti elutasításról a zsinat dönt. Ha a zsinat az előterjesztést nem fogadja el, a javaslatot megtárgyalásra elő kell készíteni. 121. §38 (1) A zsinat nagyobb jelentőségű, illetve terjedelmű javaslat esetében először – az általános vitát megelőző ülésszakon – előzetes (elvi) vitában határozza meg a szabályozás célját és elveit, esetleg az ezek eléréséhez tervezett megoldási módokat. (2) A zsinat az előterjesztéseket általában két részletben: általános és részletes vitában tárgyalja. Az általános vita során dönti el a javaslat fő irányait, összefüggéseit és a választ a lehetséges alapvető megoldások közül. Törvény módosításakor és határozathozatalkor az 34 Az (1)–(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 35 Az (1)–(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 36 Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 37 Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 38 Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

23

általános vita elhagyható. zsinati nyilatkozat és zsinati állásfoglalás elfogadásánál a két vita összevonható. (3) A zsinat részletes vitában alakítja ki a javaslat végső formáját. A részletes vita alapjául az általános vitában elfogadott döntések szerint kialakított szövegjavaslat szolgál. (4) Az általános és részletes vitát azonos ülésszakon megtartani akkor lehet, ha ehhez a zsinat teljes (plenáris) ülése az összes zsinati tag több mint felének szavazatával hozzájárul. (5) Az általános és részletes vita lefolytatásának részletes szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza. 122. § A zsinat üléséről a felszólalások teljes szövegét tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a zsinat elnökeinek, a jegyzőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért zsinati tagnak kell hitelesítenie. A jegyzőkönyvet 30 napon belül el kell juttatni a zsinat tagjainak. A zsinati bizottságok 123. §39 (1) A zsinat az alábbi szolgálati területekhez kapcsolódó állandó munkacsoportokat hoz létre: a) gyülekezet és küldetés, b) ifjúság és nevelés, c) jog és ügyrend, d) közgazdaság és pénzügy, e) társadalom és szolgálat, f ) teológia és igazgatás. (2) A zsinat saját tisztségviselői választásának előkészítésére és a választás jogszabályoknak megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú választási bizottságot alakít. (3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók. 124. §40 125. § (1)41 A zsinati bizottságok munkájuk során támaszkodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok szakvéleményére, és az országos iroda információira. Figyelemmel kísérik az országos presbitérium és az országos elnökség intézkedéseit és határozatait. Vizs39 Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 40 Módosította a 2007. évi I. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től, majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 41 Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2012.01.09.

13:38

Oldal 24


24

gálataikat a zsinat által elfogadott programok és szempontok alapján végzik. (2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a bizottság számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi munkájáért. 126. § 42(1) Minden zsinati tag – az elnökség tagjainak kivételével – egy bizottság munkájában vesz részt. (2) A bizottságokba való jelentkezés önkéntes. Amennyiben egy bizottságba kevesebb, mint 7 vagy több mint 13 tag jelentkezik, a bizottsági tagságról a zsinat elnöksége javaslatára a zsinat vita nélkül dönt. (3) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság elnöke meghív. XV. FEjEzET ORSzÁGOS pRESBITéRIuM

127. § Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete az országos presbitérium. 128. § (1) Az országos presbitérium az irányítás terén: a)43 a zsinat által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését, b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak, c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgyra vonatkozó jelentéseit és javaslatait, összehangolja a bizottságok, illetve az ügyeket intéző országos egyházi irodai osztályok működését, megvitatja és elfogadja az országos iroda igazgatója44 által összeállított éves feladattervet és éves jelentést. (2) Az országos presbitérium gazdasági téren: a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját az országos számvevőszék jelentése alapján, b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott gazdálkodási elvek keretein belül, dönt az egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított gazdasági erőforrások elosztásáról, c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági vonatkozású kérdésekben a zsinat által meghatározott kereteken belül,

42 Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 43 Módosította a 2007. évi I. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 44 Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

2011. december 28.

d)45 határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy vagyonának elidegenítéséről, megterheléséről és kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között, 46 e) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár felett. (3)47 Az országos presbitérium az intézményekkel kapcsolatban: a) intézményt alapít vagy szüntet meg, ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait, b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének választását. (4) Az országos presbitérium a) dönt egyházközség valamely részének, illetve egyházmegyének jogi személlyé válásáról, b) megválasztja a tábori lelkészeket, börtönlelkészeket és kórházlelkészeket, c) intézkedik a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonában lévő épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében, d)48 gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda igazgatója49 felett azzal, hogy kizárólagos joga a jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a díjazás megállapítása, e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztségviselők díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról, f )50 határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján, g)51 45 A d–e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 46 A d–e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 47 Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 48 Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 49 Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 50 Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 51 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 25


(5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más egyházi testület hatáskörébe utalva. 129. § (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja: a)52 hivatalból: az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai, b) az egyházkerületi közgyűlések választása alapján: egyházkerületenként egy lelkészi és egy nemlelkészi küldött. (2)53 Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja: a) hivatalból: a zsinat elnökei, az országos iroda igazgatója, országos ügyész, b) ha a napirenden őket érintő téma szerepel: az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora és az országos gazdasági, diakóniai és oktatási-nevelési bizottság elnöke, c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív valamennyi vagy meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan. (3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt. (4) Az országos presbitérium azon tagja ellen, aki a presbiteri ülésről – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, az országos elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 130. § (1)54 Az országos presbitériumot szükség szerint, de évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni. (2)55 Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az országos felügyelő írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat. A presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is. (3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános. (4)56 Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az országos felügyelő felváltva vezetik. A jegyzői fel52 Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. december 15-től. 53 Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. december 15-től, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 10. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 54 Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 55 Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 56 Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

25

adatokat az országos presbitérium által a tagjai közül választott lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el. (5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. (6) Az országos presbitérium azon határozatát, amely valamely országos munkaágat érint, az illetékes országos munkaági bizottság előkészítése alapján, illetve állásfoglalására figyelemmel hozza meg. (7) Az országos presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell hitelesítenie. XVI. FEjEzET ORSzÁGOS ELNöKSéG

131. § 57(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja. (2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai. (3) Az országos elnökség tanácskozási jogú tagjai a zsinat egyik elnöke, az országos ügyész és az országos iroda igazgatója. A napirenden szereplő témákhoz tanácskozási joggal szakértő hívható meg valamennyi vagy meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. 132. § 58Az országos elnökség a) a zsinat és az országos presbitérium által meghatározott keretek között irányítja az egyház szervezetének működését, b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és az országos presbitériumnak, c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és beszámolóját. e) elfogadja az országos intézmények éves költségvetését, éves beszámolóját. f ) határoz pályázatok benyújtásáról 50 millió forint értékhatár alatt, g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos presbitérium határozatainak keretei között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről, h) munkáltatói jogokat gyakorol az országos iroda igazgatója felett az országos presbitérium által meghatározott keretek között, 57

Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 58 Módosította a 2011. évi VI. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2012.01.09.

13:38

Oldal 26


26

i) felügyeli a törvényben meghatározott országos egyházi nyilvántartások vezetését, j) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak, k) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyekben több munkaági bizottság véleményének összehangolására van szükség. XVI/A. FEjEzET ELNöK-pÜSpöK éS ORSzÁGOS FELÜGyELő

132/A. §59 (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései alapján – két országos elnökségi ülés között – a vezetést és kapcsolattartást az országos felügyelő és az elnök-püspök gyakorolja. (2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő: a) hivatalos kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság állami szerveivel és más társadalmi szervezetekkel, b) végrehajtja az országos presbitérium és az országos elnökség határozataiból adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, c) összehívja az országos presbitérium és az országos elnökség üléseit, és azokon elnököl, d) felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkesztését és megjelentetését. 133. § Az elnök-püspök sajátos feladata: a) hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén egyházaival, külföldi egyházakkal, b) beszámol a zsinaton az országos egyház életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről. 134. § 60Az országos felügyelő sajátos feladata: a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és intézmények működését, kezdeményezi – a szükséges – jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat, b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források előteremtését, c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium és az országos elnökség munkájáról, az egyház anyagi és intézményi helyzetéről, d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.

59 Fejezetcímmel együtt beiktatta a 2011. évi VI. törvény 13. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 60 Módosította a 2011. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

2011. december 28.

Püspöki tanács 135. § (1)61 A püspökök sajátos feladata az evangélikus egyház hitéletének egyetemes és egységes irányítása. Az egyházkerületek püspökei sajátos közös feladataikat püspöki tanácsban látják el. (2)62 (3) A püspöki tanács az evangélikus istentiszteletek és liturgikus események rendjének kialakítására, teológiai ösztöndíjak elosztására, valamint teológiai kérdések megvitatására bizottságot vagy munkacsoportot hozhat létre. (4) A püspöki tanács munkáját esperesi tanács segíti, amelynek működését országos szabályrendelet határozza meg. XVII. FEjEzET Az EGyHÁz ORSzÁGOS MuNKAÁGI BIzOTTSÁGAI

136. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az alábbi országos munkaági bizottságok működnek: a) diakóniai bizottság, b) egyházzenei bizottság, c) evangélizációs és missziói bizottság, d) építési- és ingatlanügyi bizottság, e) gazdasági bizottság, f )63 gyermek- és ifjúsági bizottság, g)64 gyűjteményi tanács, h) nevelési-oktatási bizottság, i) sajtóbizottság. (2) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos munkacsoportok is alakíthatók. 137. § (1)65 A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat és ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját segítve értékelő, döntés-előkészítő és a zsinat vagy az országos presbitérium által meghatározott kereten belül – országos szabályrendeletben meghatározott – döntéshozó feladatokat látnak el. A bizottságok szakmai szempontból irányítják és felügyelik a területükhöz tartozó intézményeket. (2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a munkaágnak éves munkaterve legyen. A munkatervet a zsinat 61 Módosította a 2007. évi II. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 62 Hatályon kívül helyezte a 2007. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 63 Beiktatta a 2008. évi III. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól. 64 A g–i) pontok számozását módosította a 2008. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól. 65 Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.


2012.01.09.

13:38

Oldal 27


2011. december 28.

határozataira és az országos presbitérium javaslataira figyelemmel kell összeállítani. A bizottság elnöke felelős azért, hogy a munkaterv bizottságot érintő részleteiben elmaradás ne legyen. (3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell hívni. (4) A bizottságok munkájukat az általuk elfogadott és az országos presbitérium által jóváhagyott ügyrend alapján végzik. (5) A bizottságok határozathozatali rendjét külön törvény szabályozza. 138. § (1)66 A zsinat és az országos presbitérium, valamint az országos elnökség a munkájában figyelembe veszi, illetve kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását. (2) A munkaági bizottságok működésének és feladatainak részletes szabályait országos szabályrendelet határozza meg. 139. § 67(1) A munkaági bizottságok létszáma nem lehet 9 főnél nagyobb, melyből 8 tagot az országos presbitérium választ az egyházkerületek 4-4 jelöltjéből. A bizottságok elnökeit a zsinat választja. A bizottságok munkájában – tanácskozási joggal – részt vesz az országos ügyész és az országos iroda kijelölt munkatársai. (2) A gyűjteményi tanácsnak hivatalból tagja a 3 ágazatvezető. További 4 tagot – a bizottság javaslatát is figyelembe véve – az országos presbitérium választhat. (3) A bizottságok tagjait – az egyházkerületi közgyűlések jelöltjei közül úgy kell megválasztani, hogy a munkaág részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik. (4) A bizottságok egyházkerületi jelöltjeire az egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat. XVIII. FEjEzET Az ORSzÁGOS EGyHÁz TISzTSéGVISELőI

140. § (1) A zsinat az önkormányzati feladatok ellátására meghatározott feladatkörrel országos tisztségviselőket választ. (2)68 Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelő, 66

Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 67 Módosította a 2008. évi III. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. május 30-tól, majd módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 68 Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (1) bekezdése. Ha-

27

ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei. (3) A zsinat bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket is választhat. Feladatkörüket – a zsinat határozata alapján megalkotott – országos szabályrendelet határozza meg. 141. § Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és a helyettesek – minden évben jelentést tesznek munkájukról a zsinatnak.69 Amennyiben két egymást követő évben a zsinat nem fogadja el egy tisztségviselő jelentését, az országos ügyész (érintettség esetén az országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő visszahívását és a választási eljárás megindítását. 142. § Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház törvényes működését felügyelje, eljárjon törvényességi felügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben meghatározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit intézze, és azokban az egyházat képviselje. Tanácsokat ad az országos elnökségnek és az országos presbitériumnak és kérésre az egyházkerületi és egyházmegyei önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények értelmezése és azok alkalmazása terén. Közreműködik az országos intézmények szerződéskötéseiben és jogi ügyleteiben, valamint az egyházi bíróság előtti eljárásokban. 143. §70 (1) Az országos számvevőszéki elnök az a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az országos számvevőszékkel az országos egyház és az országos egyházi intézmények gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon. (2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi eljárási cselekményt. Az országos számvevőszék belső működését saját hatáskörében határozza meg. (3)71Az országos számvevőszéki elnök nem lehet tagja az országos gazdasági bizottságnak. tályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 69 Az első mondatot módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 70 Módosította a 2011. évi II. törvény 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től. 71 A bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 11.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2011. március 1-től, azonban a 2012. évi általános tisztújítás során kell először alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 28


28

144. §72 (1) Az országos iroda igazgatója az az országos tisztségviselő, aki rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag, valamint felsőfokú végzettséggel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja. (2) Az országos iroda igazgatójának feladata és hatásköre az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló szabályrendelet rögzíti. (3) Az országos iroda igazgatóhelyettesének és az osztályvezetők jogviszonyának létesítését megelőzően az országos presbitérium előzetes jóváhagyását be kell szerezni. XIX. FEjEzET A MAGyARORSzÁGI EVANGéLIKuS EGyHÁz ORSzÁGOS IRODÁjA

145. §73 A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája (országos iroda) az országos egyház adminisztratív központja. Szervezetét, működését, a kiadmányozás rendjét, valamint munkatársainak munkakörét országos szabályrendelet rögzíti. 146. § (1)74 Az országos iroda érkezteti és előkészíti az országos presbitérium, az országos elnökség és az országos bizottságok, valamint az egyházi bíróság és az országos számvevőszék hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint a döntések értelmében gondoskodik az országos irodára eső feladatok elvégzéséről. (2)75 Az országos iroda vezetője az országos iroda igazgatója. 147. § Az országos presbitérium és azon országos tisztségviselők, akik nem alkalmazottai az országos irodának, az országos irodát érintő feladatok végrehajtását az országos irodaigazgatótól kérik, aki munkatársainak kiadja a feladatokat.

2011. december 28.

148. § (1) Az országos iroda kezeli: a) az evangélikus névtárat, b) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartását, c) az egyházközségek elnevezéséről, egyházmegyei hovatartozásáról, illetve működési (adminisztratív) központjairól szóló nyilvántartást, d) az evangélikus jogi személyek nyilvántartását, valamint e)76 azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a zsinat, az országos presbitérium vagy az országos elnökség feladatául meghatároz. (2)77 Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek. 149. §78 Az egyes munkaágak segítésére és az országos jellegű feladatok ellátására az országos presbitérium állásokat létesít, amelyeket az országos presbitérium által megválasztott személyek töltenek be. A munkáltatói jogokat – a jogviszony létesítése és megszűntetése kivételével – az országos irodaigazgató gyakorolja. ötödik rész záró rendelkezések 150. §79 151. §80 MELLéKLET A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei: északi egyházkerület, amelyhez a Borsod-Hevesi, a Budai, az észak-pest megyei, a Dél-pest megyei, a HajdúSzabolcsi és a Nógrádi egyházmegye; Déli egyházkerület, amelyhez a Bács-Kiskuni, a KeletBékési, a Nyugat-Békési, a pesti és a Tolna-Baranyai egyházmegye; Nyugati (Dunántúli) egyházkerület, amelyhez a Fejér-

72

Módosította a 2008. évi VIII. törvény 1.§-a. Hatályos: 2008. december 15-től, majd. módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 73 Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 74 Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 75 Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

76 Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 77 Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 78 Módosította a 2008. évi VIII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december 15-től. 79 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése. 80 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 29


Komáromi, a Győri-Mosoni81, a Somogy-zalai, a Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik.

2011. évi vii. törvény a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi vii. törvény módosításáról 1. § (1) A választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat területén működő egyházközséget legalább egy szavazat illet meg.” (2) A törvény 3. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az egyházközségi-, egyházmegyei-, egyházkerületi-, valamint országos felügyelő választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi közéletben gyakorlott személy legyen.” 2. § A törvény 4. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Választási ciklus közben megüresedett helyre történt (rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes. (7) Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év van hátra. A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi önkormányzat elnökségének javaslata alapján a presbitérium, országos tisztségviselők esetén a zsinat dönt.” 3. § (1) A törvény 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) Hat évenként általános tisztújítást kell tartani, melynek során – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit, képviselőtestületeit, presbitériumait és – a püspökök kivételével – tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat tagjait. (2) Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a szavazat leadása az egyházmegyei elnöksé81

Módosította a 2006. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.

29

gi jelöltekre június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium tagjaival egy időben kell megválasztani.” (2) A törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A zsinat megalakulásának és az országos egyházi tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.” 4. § (1) A törvény 9. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott választások kivételével, bármely egyházi tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes választó testület dönt.” (2) A törvény 9. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott választások esetén a visszahívásról a választó egyházközségek presbitériumai döntenek.” 5. § A törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti. (2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára. (3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a–b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges. (4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy an-


30

2012.01.09.

13:38

Oldal 30


nak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19. § (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon. (5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja. (6) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.” 6. § (1) A törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Amennyiben a választó közgyűlésen az e törvény XVI–XVIII. fejezetei szerinti választás történik, akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek.” (2) A törvény 23. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az egyházközségben a választás megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött időben és helyen adják le.” 7. § (1) A törvény 28. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép – a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága megszűnik. (5) póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.” (2) A törvény 34. § (3) bekezdése hatályát veszti. (3) A törvény 34. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el. (5) Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.” 8.§ (1) A törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „35. § (1) Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházmegye.” (2) A törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „36. § (1) A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériu-

2011. december 28.

mai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházkerület.” 9.§ A törvény negyedik rész címében és a 38. §-ban az „országos felügyelő” tisztségviselő megjelölése, valamint a 37. § hatályát veszti. 10. § (1) A törvény 41. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „b) az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait” (2) A törvény 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „42. § (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint közgyűlése elé terjeszti. (2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára. (3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a–b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges. (4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 40. § (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon. (5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja. (6) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl,


2012.01.09.

13:38

Oldal 31


2011. december 28.

– ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára.” (3) A törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.” 11. § A törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „66. § (1) A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján.” 12.§ (1) A törvény 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „67. § (1) E törvény elfogadása napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő (nem az általános tisztújítás keretébe tartozó) ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) A törvény 68. §-a hatályát veszti.

2005. évi vii. törvény a választásokról és a szavazásról – a módosításokkal egységes szerkezetben – első rész általános rendelkezések 1. § E törvény rendelkezéseit az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és presbitérium, az egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban együttesen: egyházi testület) döntéseinél kell alkalmazni. Az egyház bármely más, egyházi törvényben szereplő testülete a döntéseit – ha jogszabály vagy saját szabályzat eltérően nem rendelkezik – szintén e törvény választási és szavazási szabályainak alkalmazásával hozza.

összeállításáról – a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározott feltételek alapján – az egyházközség elnöksége évente legkésőbb a zárszámadás határnapjáig gondoskodik, és két hétig az egyházközség helyiségében hozzáférhetővé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseiről a presbitérium dönt. (2) Az egyházközségi választásoknál a választójog általános és egyenlő. (3) A magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek és testületeinek, illetve az egyházi bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi tagok szavazati joga közvetetten érvényesül. Ezt a jogukat az egyházközségi közgyűlések által leadott szavazatokon vagy a magasabb egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják. (4) A magasabb egyházkormányzati szintek közgyűlési tagjainak szavazati joga egyenlő. Egy szavazati joga van egy közgyűlési tagnak akkor is, ha több minőségében is tagja a közgyűlésnek. (5)82 Az e törvény XVI–XVIII. fejezeteiben meghatározott választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat területén működő egyházközséget legalább egy szavazat illet meg. 3. § (1) Egyházi tisztségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendezett életvitelű, konfirmált, nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget tesz. Nem lelkész egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy választott testületi tagságot ugyanazon az egyházkormányzati szinten egyidejűleg több egyházi önkormányzatban nem töltheti be. 83Az egyházközségi-, egyházmegyei-, egyházkerületi-, valamint országos felügyelő választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi közéletben gyakorlott személy legyen. (2) A lelkészi képesítéshez kötött tisztségekre csak a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók. II. FEjEzET VÁLASzTÁSI CIKLuSRA TöRTéNő VÁLASzTÁS

4. § (1) A lelkészt határozott vagy határozatlan időre, illetve törvényben meghatározott esetekben ciklusra, a 82

I. FEjEzET VÁLASzTó éS SzAVAzATI jOG éS A VÁLASzTHATóSÁG FELTéTELE

2. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói névjegyzék) szerepel. A választói névjegyzék

31

Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 83 A harmadik mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 32


32

püspököt határozatlan időre választják. Minden más egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól. (2) A választási ciklus időtartama hat év. (3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a presbitérium és a képviselő-testület mandátuma az új tisztségviselők, presbitérium, illetve képviselőtestület beiktatásával szűnik meg. (4) Az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati szinteken a közgyűlések mandátuma az új közgyűlés megalakulásával, a tisztségviselők és a testületek mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával szűnik meg. (5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók. (6)84 Választási ciklus közben megüresedett helyre történt (rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes. (7)85 Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év van hátra. A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi önkormányzat elnökségének javaslata alapján a presbitérium, országos tisztségviselők esetén a zsinat dönt. 5. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület ülésén, a testületi tagokat a testület alakuló ülésén tett esküvel iktatják be. Az iktatás tényét az elnökség írásban közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit arra a tisztségre választanak meg, amelyet az előző ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie. III. FEjEzET ÁLTALÁNOS TISzTÚjíTÁS

6. § (1)86 Hat évenként általános tisztújítást kell tartani, melynek során – az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit, képviselő-

2011. december 28.

testületeit, presbitériumait és – a püspökök kivételével – tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat tagjait. (2)87 Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a szavazat leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium tagjaival egy időben kell megválasztani. (3) Az új egyházmegyei közgyűlés megalakulásának, az egyházmegyei elnökség beiktatásának, az egyéb tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának, valamint a magasabb egyházkormányzati testületekbe delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie. (4) Az új egyházkerületi közgyűlés megalakulásának, az egyházkerületi felügyelő beiktatásának, az egyéb tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében legkésőbb szeptember 30ig meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati testületek zsinati küldötteit is meg kell választani. (5)88 A zsinat megalakulásának és az országos egyházi tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie. (6) Az országos munkaági bizottságok tagjait úgy kell megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújítás évét követő március 15-ig összehívható legyen. (7) Az illetékes önkormányzati szintek presbitériumai gondoskodnak arról, hogy az általános tisztújítás évét követő június 30-ig megtörténjen az intézmények igazgatótanácsi tagjainak megválasztása és a testület megalakulása. IV. FEjEzET TISzTSéGVISELőK éS TESTÜLETI TAGOK MANDÁTuMÁNAK MEGSzűNéSE

84

Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 85 Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 86 Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok mandátuma a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás, lemondás, visszahívás, jogerős bírósági végzés folytán 87

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 88 Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 33


2011. december 28.

és egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg. 8. § A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi önkormányzat elnökségéhez, illetve szóban tehető meg az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlésének vagy presbitériumának ülésén. Amennyiben a lemondásban külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél keltezésében megjelölt naptól, illetve a szóbeli bejelentés időpontjától tekintendő megszűntnek. 9. § (1) Az e törvény XVI–XVIII. fejezeteiben meghatározott választások kivételével, bármely egyházi tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes választó testület dönt.89 Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a visszahíváshoz a választó testület több mint felének egyetértő szavazata szükséges. A visszahívásról döntő szavazást el kell rendelni, ha az illetékes választó testület tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. Egyházközségi közgyűlés által megválasztott nemlelkészi tisztségviselők és testületi tagok visszahívását a presbitérium is kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. Lelkészi állás egyházközség által történő felmondását külön törvény szabályozza. (2) Az e törvény XVI–XVIII fejezeteiben meghatározott választások esetén a visszahívásról a választó egyházközségek presbitériumai döntenek.90 A visszahíváshoz a választásra jogosult egyházközségek szavazatainak több mint fele szükséges. A visszahívást az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. (3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja. V. FEjEzET VÁLASzTÁSI pANASzOK

10. § A választási eljárásokkal kapcsolatos panaszokat külön törvény szerint kell elbírálni.

33

második rész a gyülekezeti lelkész választása VI. FEjEzET GyÜLEKEzETI LELKéSzI ÁLLÁS BETöLTéSéNEK ELőKéSzíTéSE

11. § (1) A lelkészi állás megüresedésétől számított 21 napon belül az egyházmegye elnöksége az egyházközségben presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. (2) A presbiteri ülésen az elnök: a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe véteti, hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt lelkészt, illetőleg jogutódait, valamint megállapítja az eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy elhalálozott lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait; b) megállapítja a választói névjegyzék érvényességét, szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát); c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket; d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti az újat. (3) A presbiteri ülés javaslatot tesz a közgyűlésnek a lelkészi állás betöltésének módjára, amely jelenthet: a) jelölést követő választást, b) pályázatot követő választást. (4) A presbiteri ülés esetlegesen tárgyal a jelöltekről is. VII. FEjEzET A LELKéSzI ÁLLÁS BETöLTéSéNEK MóDjÁRóL DöNTő KözGyűLéS

12. § (1) A presbiteri ülés után 21 napon belül lelkészválasztást előkészítő egyházközségi közgyűlést kell összehívni. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. (2) A lelkészválasztást előkészítő közgyűlés megvitatja és elfogadja a presbitérium által megszövegezett díjlevelet. Ezt követően kell a díjlevelet az egyházmegyei, majd az egyházkerületi elnökségnek jóváhagynia. (3) A lelkészválasztást előkészítő közgyűlés dönt a presbitérium javaslatáról a lelkészi állás betöltésének módjával kapcsolatban. Ha a közgyűlés a jelölés mellett dönt, ajánlásokat tehet a jelöltek személyére.

89

Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 90 Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEjEzET ELjÁRÁS A GyÜLEKEzETI LELKéSzI ÁLLÁS jELöLéS ÚTjÁN TöRTéNő BETöLTéSE ESETéN

13. § (1) Amennyiben az egyházközség a lelkészt jelölést követően kívánja megválasztani, az egyházmegyei elnökség a közgyűlés által megjelölt határidőig, de legfeljebb 90 napon belüli időpontra az egyházközségben jelölő presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló


2012.01.09.

13:38

Oldal 34


34

meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. Amennyiben a lelkészválasztást előkészítő közgyűlés után legfeljebb 3 jelölt marad, a jelöléssel kapcsolatban újabb presbiteri ülést nem kell tartani. (2) A jelölő presbiteri ülés javaslatot tesz legfeljebb három lelkész személyére. A jelölésnél figyelembe veszi a lelkészválasztást előkészítő közgyűlésen szóban elhangzott vagy az egyházközség tagjaitól írásban benyújtott személyi javaslatokat, illetve elfogadhatja az esperes vagy a püspök által javasolt lelkész személyét is. 14. § (1) érvényes határozat esetén az egyházmegyei elnökség a presbitérium által jelölt lelkész vagy lelkészek nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre nézve választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök 14 napon belül írásban közli az egyházmegyei elnökséggel, hogy a jelölt lelkésznek van-e érvényesen megállt parókusi alkalmassági vizsgálata, áll-e választhatóságát kizáró vagy korlátozó ítélet hatálya alatt, köti-e őt határozott időre szóló szerződés. A lelkészválasztási eljárás során a püspök gyakorolhatja konzultációs jogát. (2) Az egyházmegyei elnökség a jelölt lelkészt vagy lelkészeket 14 napos határidővel írásban nyilatkozatra hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e. (3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg. (4) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az egyházközség pályázatot köteles kiírni. IX. FEjEzET ELjÁRÁS A GyÜLEKEzETI LELKéSzI ÁLLÁS pÁLyÁzAT ÚTjÁN TöRTéNő BETöLTéSE ESETéN

15. § Amennyiben az egyházközség a lelkészt pályázat útján kívánja megválasztani, az egyházmegye elnöksége a jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal intézkedik az egyházközség presbitériuma által megszövegezett pályázati hirdetmény közzétételéről. pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának (választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább három alkalommal az országos egyházi lapokban kell közzétenni. 16. § (1) A pályázati határidő leteltével az egyházmegyei elnökség a püspöknek bejelenti a pályázaton részt vevő lelkészek nevét, és a választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök a 14.§ (1) bekezdése értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli az egyházmegyei elnökséggel. A lelkészválasztási eljárás során a püspök gyakorolhatja konzultációs jogát. (2) A pályázó lelkészt vagy lelkészeket a presbitérium bemutatkozó szolgálatra hívhatja meg.

2011. december 28. X. FEjEzET

A VÁLASzTó KözGyűLéS

17. § (1) A gyülekezeti lelkész választása egyházközségi közgyűlésen történik. (2) A közgyűlést az egyházmegyei elnökség hívja össze. A közgyűlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. (3) A közgyűlésen az elnök előterjeszti a jelölt vagy jelöltek, illetve a pályázók nevét. (4) A közgyűlésen a választás az 56.§ (1) bekezdésében meghatározott szavazólapokon titkosan történik. (5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg nem kapja az érvényes szavazatok több mint felét. Amennyiben ez három szavazási fordulóban nem történik meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárását elölről kell kezdeni. 18. § Ha a lelkészi állás betöltése eredménytelen marad, a területileg illetékes püspök helyettes lelkészt küld az egyházközségbe. A második eredménytelen választási eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az egyházközség átminősítését. harmadik rész közgyűlési és testületi választások XI. FEjEzET A jELöLéSI ELjÁRÁS

19. § (1) Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi meg. (2) Az általános tisztújítás során az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése 3-5 tagú jelölőbizottságot választ, hatéves időtartamra. A jelölőbizottság szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik. A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak. (3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről jegyzőkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki. (5) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a választás az előző ciklus tisztségviselői és testületi tagsági megbízatásának lejárta előtt befejeződjék. (6) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén az illetékes egyházi testület elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség vagy testületi hely megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 35


20. § (1) Az egyházközségi jelölőbizottság az egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat. (2)91 Az e törvény XII–XVII fejezeteiben meghatározott választások esetén ajánlásra való felhívással: a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházközségek presbitériumait, b) az egyházkerületi és az országos jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait. (3)92 Más választások esetén a jelölőbizottság a választó testület tagjaitól és az adott választásra vonatkozó sajátosságok alapján meghatározott körből gyűjt ajánlásokat. (4) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 21. §93 (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti. (2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára. (3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a–b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges. (4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19. § (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon. (5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti

az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja. (6) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés. XII. FEjEzET EGyHÁzKözSéGI VÁLASzTÁSOK

22. § (1) Az egyházközségi jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19–21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházközségi tisztségviselőkre, presbitériumi, képviselő-testületi, számvevőszéki, jelölőbizottsági tagsági és egyházmegyei közgyűlési küldötti helyekre. Az egyházközség tagjait a helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról, az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról. (2)94 Amennyiben a választó közgyűlésen az e törvény XVI–XVIII. fejezetei szerinti választás történik, akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek. Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek, presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása 23. § (1) Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit, presbitereit és képviselő-testületi tagjait az egyházközség közgyűlése választja. Az egyházközségben a választás megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött időben és helyen adják le.95 (2) Az egyházközség tisztségviselőinek, presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak a beiktatása istentisztelet keretében történik. 24. § (1) A választásoknál törekedni kell arra, hogy a presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség minden rétege képviselve legyen. (2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be. póttagok hiányában a közgyűlés a presbitérium

94

91

Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 92 Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 93 Módosította a 2011. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

35

Módosította a 2011. évi VII. törvény 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 95 A második mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 36


36

megbízatásának lejárta előtt a megüresedett helyekre új presbitereket választhat. (3) A közgyűlés az idős koruk miatt aktív szolgálatot már nem vállaló presbiterek közül tiszteletbeli presbitereket választhat, akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal vesznek részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan időre szól. Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása 25. § (1) Az egyházközség közgyűlése az egyházmegyei közgyűlésbe – a 2. § (5) bekezdésének megfelelően – betöltött lelkészi állásonként egy, összesen legfeljebb három képviselőt választ. (2) Az egyházközségi közgyűlés az egyházmegyei közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét tölti be. Több póttag esetében helyettesítésre a sorban következőt kell felkérni. (3) póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. (4) Az egyházmegyei közgyűlésbe választott tag és póttag részére az egyházközség elnöksége és jegyzője által aláírt megbízólevelet állítanak ki. XIII. FEjEzET EGyHÁzMEGyEI VÁLASzTÁSOK

26. § Az egyházmegyei jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19–21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházmegyei tisztségviselőkre, egyházkerületi közgyűlési és zsinati küldöttekre. Az egyházmegye tisztségviselőinek választása 27. § Az egyházmegye tisztségviselőit – az esperes és az egyházmegyei felügyelő kivételével – az egyházmegye közgyűlése választja. Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek választása 28. § (l) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlésbe egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ. (2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ. (3) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét tölti be.

2011. december 28.

(4)96 Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép – a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága megszűnik. (5)97 póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. (6) Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége és egyik jegyzője által aláírt megbízólevelet állítanak ki. XIV. FEjEzET EGyHÁzKERÜLETI VÁLASzTÁSOK

29. § Az egyházkerületi jelölőbizottság a választó közgyűlés előtt a 19–21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a megválasztandó egyházkerületi tisztségviselőkre, az országos presbitériumi és zsinati küldöttekre. Az egyházkerületi tisztségviselők választása 30. § Az egyházkerület tisztségviselőit – a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével – az egyházkerület közgyűlése választja. Az egyházkerület országos küldötteinek választása 31. § (1) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinatba háromhárom lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül legalább az egyik jogi végzettségű. (2) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitériumba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ. (3) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitérium választott tagjai számával megegyező számban póttagot is választ. A póttag a választott rendes tagot annak akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő helyét töltik be. (4) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinati tagok mellé – a 28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ. (5) póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. (6) A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag és póttag részére az egyházkerület elnöksége és egyik jegyzője által aláírt megbízólevelet állítanak ki.

96



2012.01.09.

13:38

Oldal 37


2011. december 28. XV. FEjEzET

Az ORSzÁGOS EGyHÁz TESTÜLETEINEK

37

(5)101Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik.

éS TISzTSéGVISELőINEK VÁLASzTÁSA

negyedik rész püspök, esperes, egyházkerületi felügyelő, egyházmegyei felügyelő választása102

A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása 32. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem zsinati küldöttét az Egyetemi Tanács választja. Részére az Egyetemi Tanács elnöke és a választás ülésének jegyzőkönyvvezetője által aláírt megbízólevelet állítanak ki. 33. § (1) A közoktatási intézmények küldötteit az országos nevelési-oktatási bizottság jelöltjei közül az intézmények teljes munkaidejű, evangélikus pedagógusai közvetlen szavazással választják. (2) A szeretetintézmények küldötteit az országos diakóniai bizottság jelöltjei közül az intézmények teljes munkaidejű evangélikus dolgozói közvetlen szavazással választják. (3) A missziói szolgálatban álló lelkészek küldöttét az országos evangélizációs és missziói bizottságjelöltjei közül a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége választja. (4) A választó testület a zsinati tagok mellé – a 28. § (4) bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ. (5) póttag hiányában a megüresedett helyre a választó testület új tagot, illetve póttagot választ. (6) A zsinatba választott tag és póttag részére a zsinat alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az országos bizottság által kiküldött háromtagú szavazatbontó bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet állítanak ki.

XVI. FEjEzET ÁLTALÁNOS ELőíRÁSOK

35. § (1)103 Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházmegye. (2) Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az egyházmegye valamelyik egyházközségében gyülekezeti lelkészi állást töltsön be. Ezt a lelkészi állását esperesi megbízatása alatt is betölti. 36. § (1)104 A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az esetben az egyházkerület. (2) A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év lelkészi, ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat és a be nem töltött 60. életév. Megbízatása a lelkészi nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba vonulásáról a korhatár előtti 2. évtől a korhatár utáni 2. évig terjedő időszakba eső időpont kiválasztásával a püspök maga dönt. (3) A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi állást kell betöltenie. A püspök megválasztásának 100

Az országos tisztségviselők választása 34. § (1)98 Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az országos jelölőbizottság a 19–21. §-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az országos presbitérium által megválasztandó országos tisztségviselőkre és testületi tagokra. (2) A zsinat, illetve az országos presbitérium az önkormányzati feladatok ellátására és az országos egyházi szervezet működésének biztosítására törvényben meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ. (3)99 (4)100 Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el. 98 Módosította a 2007. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. szeptember 14-től. 99 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 101 Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 102 Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 103 Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 104 Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 38


38

elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a püspöki állást betölti. A püspök a gyülekezetben minden lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség igazgató lelkésze. (4) Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének előzetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott határozatát meg nem változtatja. A hozzájárulással az egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, amelyet az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond lelkészválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az egyházkerület mindenkor megválasztott püspökével betöltöttnek tekinti. 37. § 105 38. § 106Az egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el. XVII. FEjEzET A jELöLéSI ELjÁRÁS

39. § Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi meg. A jelölési eljárást a 19.§ (2)–(3) bekezdésében szabályozott jelölőbizottság irányítja. 40. § (1) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás időpontját – az illetékes egyházi önkormányzat elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki. (2) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a választás az előző ciklus tisztségviselői megbízatásának lejárta előtt befejeződjék. (3)107 Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a 105

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 106 Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 107 Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23.

2011. december 28.

tisztség megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. püspökválasztás esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a jelölőbizottság munkája. 41. § (1) Az ajánlásra való felhívással a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az egyházközségek presbitériumait, b)108 az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait. (2) A megkeresett testületek legfeljebb két személyt ajánlhatnak a jelölőbizottságnak. (3) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 42. §109 (1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások, valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint közgyűlése elé terjeszti. (2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg, aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek listájára. (3) Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontjában és 56. § (1) bekezdés, valamint 83. § (2) bekezdés b) pontjában és 94. § (2) bekezdésében, valamint 105. § (2) bekezdés a–b) pontjában, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés elfogadásával egyidejűleg a tényfeltáró bizottság jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése nem szükséges. (4) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség tisztségre szóló jelölés esetén a vizsgálatot az általános tisztújítás során úgy kell elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott határidőig, rendkívüli 108



2012.01.09.

13:38

Oldal 39


2011. december 28.

választás esetén a 40. § (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig rendelkezésre álljon. (5) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat eredménye a választást követően áll rendelkezésre, akkor a tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban közli a megválasztott érintettel, majd megküldi annak a testületnek, amelynek az tagja. (6) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, – ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára. 43. § (1) A jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzat közgyűlése véglegesíti. (2) Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához ezen a közgyűlésen módosító javaslat nem érkezik, akkor a közgyűlés egyetlen nyílt szavazással dönt a lista elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a listát titkos szavazással kell elfogadni. (3) Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához módosító javaslat érkezik, a közgyűlés – a 42.§ (3) bekezdése figyelembevételével – eldönti, hogy hány jelölt legyen a listán, majd – ha szükséges – az összes módosító javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt. 44. § (1) A jelölőbizottság a jelöltek véglegesített névsorát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek elnökségeinek, egyidejűleg meghatározza azt a legfeljebb 10 nap hosszúságú időszakot, amelyben a választó közgyűléseket meg kell tartani, és megjelöli a szavazatok beérkezésének határidejét. (2) Több jelölőbizottságot érintő, egyidejű választás esetében, a választási időszakot az érintett jelölőbizottságokkal való egyeztetés után a magasabb egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg. XVIII. FEjEzET A VÁLASzTÁSI ELjÁRÁS

45. § (1) A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi közgyűlést összehívni. Az egyházközségi közgyűlés jegyzőkönyvbe foglalt szavazatát (szavazatait) az egyházközség elnöksége és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti, ellátja az egyházközség pecsétjével, és kettős zárt borítékban megküldi a jelölőbizottság elnökének. érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag nem felel meg a törvény előírásainak, vagy a kitűzött határidő után adták fel. A minden jelöltre leadott „nem” szavazat is érvényes tartalmilag. (2) A választás akkor érvényes, ha érvényes szavazatként érkezik be a szavazásra jogosult egyházközségek leadható szavazatainak legalább kétharmada, és akkor

39

eredményes, ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Amennyiben a választás eredménytelen, a 64.§ megfelelő alkalmazásával második fordulót kell tartani. Amennyiben a választás érvénytelen, a jelölési eljárást két hónapon belül meg kell ismételni. (3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a szavazatokat az eljárás lefolytatása után azt az illetékes önkormányzati szint irattárában kell elhelyezni. A jegyzőkönyv egy példányát a magasabb önkormányzati szintek hivatalának is meg kell küldeni. (4)110 Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében történik. ötödik rész a közgyűlésekről és testületi ülésekről szóló általános rendelkezések XIX. FEjEzET öSSzEHíVÁS, HATÁROzATKépESSéG

46. § Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs anyagokat is ki kell küldeni. Ezeknek úgy kell megérkezniük, hogy a szavazati jogú tagoknak legyen idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni. 47. § (1) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha szabályszerűen, a közgyűlés napját megelőző két egymás utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban hívták össze, és azon az egyházközség választói névjegyzékében szereplők legalább a presbitérium létszámával azonos számban jelentek meg. Leány- és fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet, a közgyűlés összehívásának módját helyi egyházközségi szabályrendelet ettől eltérően szabályozhatja. Rendkívüli közgyűlés az ülés előtt egy héttel kiküldött írásos meghívóval is összehívható. (2) Az egyházközségi képviselő-testület és presbitérium ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelőzően legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy személyre szóló meghívással hívták össze és a tag110

Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


2012.01.09.

13:38

Oldal 40


40

jainak legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható. (3) Az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és presbitérium kivételével egy egyházi testület akkor határozatképes, ha szabályszerűen, az ülést megelőzően tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. (4) Szabályosan összehívott, de határozatképtelen testületi ülés esetén – a törvényben másképpen szabályozott esetektől eltekintve – az azonos napirenddel egy későbbi napra összehívott testület a megjelentek számától függetlenül határozatképes. XX. FEjEzET Az ÜLéS LEVEzETéSE

48. § Az ülés levezetésére – ha jogszabály vagy saját szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell választani. Feladata, hogy a felszólalások és szavazások a törvényben, illetve ügyrendben (szervezeti és működési szabályzatban) előírt módon történjenek. Az ülésen történtek írásbeli rögzítésére jegyzőkönyvvezetőt kell kijelölni. Az elkészült jegyzőkönyv helyességét az ülés elején erre a feladatra felkért hitelesítők aláírásukkal igazolják. 49. § (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre előterjesztett javaslat szövegét. Az előterjesztő személye napirendi pontonként változhat. (2) A testület tagja jogosult mindazon információkra, amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a döntések meghozatalához szükségesek. 50. § A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) az ülés helyét, időpontját, b) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét, c) az ülésen résztvevők és a kimentést kérők felsorolását, d) minden témában az előterjesztő személyét és a döntéseket, e) azokat a hozzászólásokat, amelyeket a hozzászóló a jegyzőkönyvben rögzíteni kíván.

2011. december 28. XXI. FEjEzET

A VÁLASzTÁS éS SzAVAzÁS ÁLTALÁNOS SzABÁLyAI

53. § Minden döntés, illetve választás előtt az ülés elnöke megállapítja a szavazásra jogosultak számát és ismerteti a szavazás szabályait. 54. § Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel, hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a testület egyetértésével lehet. 55. § A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le. A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes szavazatok több mint fele egyetértő. 56. § (1) írásbeli szavazás az illetékes egyházi önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon történik. (2) A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha egy lapon több szavazást bonyolítanak le, akkor a lapon szereplő minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni. 57. § (1) A szavazat érvényes, ha szabályos és egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka. (2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében rögzített előírásoknak, b) a szavazólap üres, vagy c) a szavazólapon az 54.§ (1) bekezdésében megadott, vagy az ottani módon meghatározott válaszok helyett más szerepel. Titkos szavazás 58. § Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály vagy szabályzat előírja, vagy ha azt a szavazásra jogosult jelenlévők legalább ötöde kéri. 59. § Bármely – nem választási – döntés előtt, ha a szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást, mert azt valamely személyt érintő döntésnek véli, titkos szavazást kell tartani.

51. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét minden szavazati jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni. (2) Magasabb egyházkormányzati szinteken hozott, másokra kötelező döntések nyilvánosságra hozataláért a döntéshozó testület elnöksége felel.

60. § A titkos szavazás befejezése után a szavazólapokat zárt és lepecsételt borítékban az egyházi önkormányzat irattárában kell elhelyezni.

52. § A hozzászólások, kérdésfeltevések és a döntéshozatal e törvény nem szabályozott kérdéseit ügyrendben, illetve vitás esetben az ülésen szavazással kell meghatározni.

61. § (1) Tisztségviselők, testületi tagok vagy feladattal megbízott személyek választása általában titkos szavazással történik. Testületi tagok vagy feladattal megbízott személyek megválasztásakor nyílt szavazás

Választás


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 41


akkor tartható, ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók számával, és a testület egyhangúlag így dönt. (2) Ha egy testületbe vagy egy tisztségre egyidejűleg több tagot kell megválasztani (a továbbiakban: listás szavazás), előre közölni kell a megválasztható személyek számát. (3) Amennyiben egy testületbe vagy tisztségre póttagot is kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb annyi névre lehet szavazni, amennyi a megválasztandó tagok – a rendes és póttagok együttes – száma. (4) A jelöltekre az „igen” vagy a „nem” egyértelmű jelzésével kell szavazni. 62. § (1) Választásokhoz a jelölőbizottság által elkészített szavazólapokon a jelölteket ábécé sorrendben kell feltüntetni. (2) Választáskor a szavazat érvényes, ha szabályos és egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka. (3) A szavazat nem szabályos, ha a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésében és a 62.§ (1) bekezdésében rögzített előírásoknak, b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot, c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot, d) a jelöltlistán nem szereplő személyre adtak le szavazatot.

41

65. § Listás választásnál a megválasztottak közül a sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők a póttagok. 66. § (1)111 A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján. (2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének írásban értesítenie kell a felettes egyházkormányzati szint elnökségét is. hatodik rész záró rendelkezések 67. §112 (1) E törvény 2005. november 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a választásokról és szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII. törvény. (2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem az általános tisztújítás keretébe tartozó) választási eljárásokat a megkezdésük idején hatályos törvények szerint kell befejezni. 68. §113 zsinati határozatok

63. § (1) A választás eredményének értékelésénél a jelölteket az „igen”-ek számának csökkenő rendjében kell sorrendbe állítani. (2) Megválasztottnak tekintendő a lista élén álló, a rendes és a póttagok együttes számával megegyező számú jelölt, ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét. (3) A kialakult holtverseny(eke)t, ha ez szükséges, az érintettek közötti újabb szavazással kell eldönteni. Ha ez sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy alakult ki, hogy minden szavazat azok valamelyikét támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről. (4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második fordulót kell tartani. 64. § (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül eggyel több kerül, mint ahány helyre még nincs megválasztott személy. (2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és az (1) bekezdés szerint ki nem választott jelöltek valamelyike között az első forduló alapján holtverseny lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek, akik a holtversenyben szerepelnek. (3) A második forduló lebonyolítására és eredményének megállapítására a 63.§ az irányadó.

29/2011. (Xi. 25.) zsinati határozat tabi diakóniai intézmény alapításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104. § (6) bekezdés d) pontja alapján – utalva a 169/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozatra – a Gondviselés – Tabi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézményt 2011. december 31. napjával megalapítja és hozzájárul az ellátási szerződés megkötéséhez. 111 Módosította a 2011. évi VII. törvény 11. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 112 Módosította a 2011. évi VII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 113 Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 12. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


42

2012.01.09.

13:38

Oldal 42


30/2011. (Xi. 25.) zsinati határozat pilisi diakóniai intézmény alapításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104. § (6) bekezdés d) pontja alapján – utalva a 169/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozatra – a pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézményt 2011. december 31. napjával megalapítja és hozzájárul az ellátási szerződés megkötéséhez. 31/2011. (Xi. 25.) zsinati határozat szarvas-újtemplomi diakóniai intézmény beolvadásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104. § (6) bekezdés d) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 9.§

2011. december 28.

(1) bekezdésére, valamint 175/2011. (X. 27.) és 197/2011. (IX. 21) országos presbitériumi határozatra – a Szarvas-Újtemplomi Szeretetszolgálatok diakóniai intézményt, annak – új telephelyi megjelöléssel – az ótemplomi Szeretetszolgálat diakóniai intézménybe való beolvadásával megszűnteti. A zsinat felhatalmazza az országos irodaigazgatót a beolvadással összefüggő valamennyi eljárásban az egyház képviseletére és a szükséges feladat ellátására. Budapest, 2011. november 25–26. Korányi András s.k. lelkészi elnök

Muntag András s.k. nemlelkészi elnök

Isó Dorottya s.k. lelkészi jegyző

Dr. Szabó zsuzsanna s.k. nemlelkészi jegyző


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 43


43

országos presbitérium Budapest, 2011. szeptember 15., október 27., december 8.

a magyarországi evangélikus egyház országos presbitériuma 2011. szeptember 15., 2011. október 27. és 2011. december 8. napján meghozott határozatai 156/1/2011. (iX. 15.) országos presbitériumi határozat rózsák tere oktatási intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (12) bekezdésére – a Magyarországi Evangélikus Egyház Budapesti Kollégiuma oktatási intézmény intézményvezetőjének Hegyváriné pauló Máriát megbízza. Az intézményvezetői megbízás 1 tanévre, 2011. szeptember 1. napjától 2012. július 31. napjáig szól. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. szeptember 15. 158/2011. (iX. 15.) országos presbitériumi határozat kőszegi oktatási intézmény igazgatótanácsa elnökének választásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdése c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 12.§ (1) bekezdésére – az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium oktatási intézmény igazgatótanácsa elnökének Dr. Gimesi Szabolcsot megválasztja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. október 15. 161/1/2011. (iX. 15.) országos presbitériumi határozat baldauf diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (12) bekezdésére a Baldauf Gusztáv

Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény intézményvezetőjének Molnár Istvánt – Herényi Géza munkaviszonyának legkésőbb 2011. szeptember 30. napján történő megszűntetését követően – legfeljebb 2012. szeptember 30. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. október 1. 162/2011. (iX. 15.) országos presbitériumi határozat tábori püspöki hivatalvezető, püspök-helyettes jelöléséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (5) bekezdése alapján – utalva az egyházi szolgálat külön területeiről szóló 1997. évi V. törvény 99. §-ra – tábori püspöki hivatalvezetőnek, püspök-helyettesnek Nánai Lászlót jelöli. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. szeptember 20. 167/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat evangélikus hittudományi egyetem jelentéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés a) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 44. § (1) bekezdés c) pontjára – az Evangélikus Hittudományi Egyetem jelentését a 2010 júliusa és 2011 októbere között végzett tevékenységéről elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 168/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat országos szabályrendelet módosításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján – utalva az egyházi jogszabályokról szóló 2005 évi VI. törvény 4. § (3) bekezdésére – az egyházi szociális kiegészítő támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összegének, és a tartalékalapba helyezett részének felhasználásáról szóló 1/2010. (II. 24.) országos szabályrendelet melléklet szerinti módosítását elfogadja. Az országos presbitérium kéri az országos irodát, hogy a


44

2012.01.09.

13:38

Oldal 44


szabályrendelet és annak módosítása egységes szerkezetben jelenjen meg az egyház hivatalos lapjában. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 169/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat tabi diakóniai intézmény alapításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján támogatja a Gondviselés – Tabi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény zsinati alapítását. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 170/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat pilisi diakóniai intézmény alapításáról

2011. december 28.

171/3/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat rákospalotai diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Bolla Árpád Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 171/4/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat kistarcsai diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján támogatja a pilisi Evangélikus Gondozási Központ diakóniai intézmény zsinati alapítását. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján az Evangélikus papnék, johannita Szeretetotthon diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.

171/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat kőszegi diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről

171/5/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat kondorosi diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Kőszegi Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján a Kondorosi Nyugdíjasház – Evangélikus Egyház diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.

171/2/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat balassagyarmati diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján az Evangélikus Szeretetház (Balassagyarmat) diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével módosításához hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.

171/6/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat emmaus diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 45


171/7/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat békéscsabai diakóniai intézmény szolgáltatás-bővítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján az Evangélikus Szeretetotthon (Békéscsaba) diakóniai intézmény szolgáltatásának bővítéséhez – az állami hatósági engedélyeztetés megkezdésével – hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 172/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat balassagyarmati diakóniai intézmény névváltoztatásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján az alapító okirat módosításával az Evangélikus Szeretetház (Balassagyarmat) diakóniai intézmény új nevének: Túrmezei Erzsébet Evangélikus Szeretetszolgálat használatához hozzájárul. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 173/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat johanneum diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (1) bekezdésére – a johanneum Evangélikus Diakóniai Központ diakóniai intézmény intézményvezetőjének Gregersen-Labossa Györgyöt megválasztja. Az intézményvezetői megbízás 1 évre, 2011. november 1. napjától 2012. október 31. napjáig szól. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 174/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat baldauf diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (1) bekezdésére – a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény intéz-

45

ményvezetőjének Buda Annamáriát megválasztja. Az intézményvezetői megbízás 1 évre, 2011. október 1. napjától 2012. szeptember 30. napjáig szól. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 175/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat szarvas-Újtemplomi diakóniai intézmények fenntartóváltásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 7. §-ra – a Szarvas Újtemplomi Diakóniai intézmények fenntartóváltását, országos egyházi fenntartásba vételét támogatja. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 176/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat nádasdi diakóniai intézmények fenntartóváltásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 7. §-ra – a Nádasdi Evangélikus Szociális Központ diakóniai intézmény fenntartóváltását, országos egyházi fenntartásba vételét támogatja. Felelős: Buda Annamária Határidő: 2011. november 27. 163/2011. (iX. 15.) országos presbitériumi határozat álláshely létesítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 149. §-a alapján az országos irodában félállású kórházlelkészi álláshelyet létesít 2011. október 1. napjától kezdődően. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. október 15. 181/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat lelkészek lakástámogatásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (5) bekezdés alapján, – nyugdíjba vonuló lelkészek lakástámogatásáról szóló 142/2007. (VI. 28) országos presbitériumi határozat kiegészítésével, egységes szerkezetbe foglalva – a lelkészek egyházi nyugdíjba vonulásakor az alábbi lakásmegoldási támogatásokat biztosítja:


46

2012.01.09.

13:38

Oldal 46


1. a lelkész nyugdíjba vonulásakor nettó 1.000.000 Ft lakásvásárlási támogatásra jogosult, amennyiben korábban nem részesült ilyen jellegű támogatásban, 2. a lelkész nyugdíjba vonulásakor nettó 500.000 Ft támogatásra jogosult, amennyiben korábban már részesült ilyen jellegű támogatásban, 3. amennyiben a lelkész nyugdíjba vonulása után szolgálati lakásba költözik, a lakhatást biztosító egyházi jogi személy a lakás felújításához legfeljebb bruttó 1.000.000 Ft számlával igazolt támogatást igényelhet, 4. amennyiben a lelkész nyugdíjba vonulása előtt meghal, akkor a szolgálati évei arányában minden aktív szolgálati év után (a rendelkezési állományban töltött idő kivételével) az alapösszeg 2,5%-a, de legfeljebb 100% illeti meg a szolgálati jogviszony megszűnésének napjáig. 5. Amennyiben a lelkész saját tulajdonú lakásban lakik (lakott) a jelen határozat 1-4. pontjában írt támogatásokra szintén jogosult. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2011. november 27. 182/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat hitoktatói óradíjról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés c) pontja alapján a hitoktatói óradíjat 20%-kal bruttó 1.200 Ft/órára, valamint a gépjármű útiköltség térítést 20%-kal 30 Ft/km-re felemeli a 2011/1012-es tanév teljes időtartamára visszamenőleges hatállyal. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2011. november 27. 183/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat a jogi személyek nyilvántartásának felülvizsgálatáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján – a 2012. január 1-jén hatályba lépő, az a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvényben írt, a belső egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó kötelezettség teljesítése, – az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 148. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás aktualizálása, az állami nyilvántartásokkal és bejegyzésekkel való összhang megteremtése, valamint – az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 1. § (5) bekezdésében és 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesülése érdekében elrendeli az egyházi jogi személyek és az egyházi jogi személyek tu-

2011. december 28.

lajdonában lévő ingatlanok nyilvántartásának aktualizálását. a) Az országos presbitérium felkéri az országos irodát, hogy az aktualizálás keretében végezzen adatgyűjtést az egyházi jogi személyek körében, legalább a következő adatok, legkésőbb 2011. december 31. napjáig történő bekérésével azzal, hogy valamennyi egyházi jogi személy köteles az adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörű teljesítésére a határidők betartásával: − a jogi személyek teljes neve, címe, − a képviseletre jogosultak neve (a megválasztásról szóló határozat hiteles másolatával), − bankszámla-szerződés(ek), − NAV törzsadatok, a NAV-tól lekérhető adófolyószámla-kivonat másolata tárgyévre és megelőző évre, − intézményektől, valamint a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházközségektől, amennyiben a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevétel a 10 millió forintot meghaladja, a könyvviteli nyilvántartást vezető, beszámolót készítő regisztrált mérlegképes könyvelő neve, regisztrációs száma, − ingatlan(ok) helyrajzi száma és címe, funkciója, ingatlan-nyilvántartási megjelölése, − biztosító neve, biztosítási kötvény száma, biztosítási érték, biztosítási díj összege, − az egyházközség által alapított vagy az egyházközség céljait szolgáló alapítvány, egyesület, társadalmi szervezet neve, adószáma és bírósági nyilvántartásba vételének száma. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 17. b) Az országos presbitérium felkéri az országos irodát, hogy a beérkező adatokból képződő adatbázist vesse össze az elérhető állami nyilvántartásokkal, s eltérés esetén az illetékes püspöki hivatalok útján szólítsa fel az érintetteket a javításra. Felelős: Kákay István Dezső és egyházkerületi elnökségek Határidő: 2012. április 30. c) Az országos presbitérium felkéri az egyházi jogi személyeket, hogy a nyilvántartásokat érintő változásokat haladéktalanul jelezzék az illetékes püspöki hivatalnak, valamint az országos irodának. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 17. 184/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat az egységes könyvviteli rendszer használatáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (5) bekezdés alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 30. § (1) bekezdésére – az országos egyház által fenntartott egyházi intézményeket kötelezi az egyház-


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 47


ban bevezetett egységes könyvviteli rendszer használatára legkésőbb 2012. január 1-i bevezetési határidővel. Felelős: országos irodaigazgató Határidő: 2011. december 31. 184/2/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat az egységes könyvviteli rendszer használatáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (5) bekezdés alapján kezdeményezi a zsinatnál olyan törvény megalkotását, törvénymódosítások előterjesztését, amely az egyházközségek, egyházmegyék által fenntartott intézményeket kötelezi az egyházban bevezetett egységes könyvviteli rendszer használatára legkésőbb 2013. január 1-i bevezetési határidővel. Felelős: elnök-püspök Határidő: 2011. november 11. 185/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat Fébé diakóniai intézmény 2009. évi beszámolójáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület által működtetett Fébé Diakonissza Anyaház diakóniai intézmény 2009. évi kivonatolt beszámolóját 3.817 eFt mérleg főösszeggel, és 3.817 eFt mérleg szerinti pozitív eredménnyel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 185/2/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat Fébé diakóniai intézmény 2010. évi beszámolójáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület által működtetett Fébé Diakonissza Anyaház diakóniai intézmény 2010. évi kivonatolt beszámolóját 5.612 eFt mérleg főösszeggel, és 1.795 eFt mérleg szerinti pozitív eredménnyel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 185/3/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat Fébé diakóniai intézmény 2011. első negyedévi beszámolójáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alap-

47

ján a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület által működtetett Fébé Diakonissza Anyaház diakóniai intézmény 2011. első negyedévi kivonatolt beszámolóját 1.861 eFt mérleg főösszeggel, és 3.751 eFt mérleg szerinti negatív eredménnyel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 185/4/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat Fébé diakóniai intézmény 2010. évi költségvetéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület által működtetett Fébé Diakonissza Anyaház diakóniai intézmény 2010. évi költségvetését 29.704 eFt bevételi és 29.700 eFt kiadási összeggel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 185/5/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat Fébé diakóniai intézmény 2011. évi költségvetéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület által működtetett Fébé Diakonissza Anyaház diakóniai intézmény 2011. évi költségvetését 31.912 eFt bevételi és 30.393 eFt kiadási összeggel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 190/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat 2011. évi péterfy sándor-díj odaítéléséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdés alapján jóváhagyja, hogy a 2011. évben Lassú Tamásné, a Forrás Evangélikus Keresztyén óvoda oktatási intézmény intézményvezetője kapja a péterfy Sándor-díjat. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 191/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat országos irodai osztályvezető jogviszonyáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 144.§ (3) bekezdése alapján Varga Mártával az országos iroda oktatási osztályának 2011.


2012.01.09.

13:38

Oldal 48


48

november 1. napjával történő, 3 hónapos próbaidő kikötésével határozatlan időre szóló osztályvezetői jogviszony létesítést jóváhagyja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 192/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat teljesítményértékelésen alapuló intézményvezetői minőségirányítási illetmény oktatási tartalékalapi támogatásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján – utalva az egyházi oktatási kiegészítő támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összegének felhasználásáról szóló 5/2008. (XII. 22.) országos szabályrendelet 4. § (1) bekezdésére és 5. § f ) pontjára, valamint a 11/2011. (II. 3.) országos presbitériumi határozatra – az intézményvezetők jutalmazását a teljesítményértékelés során elért pontszámnak az alábbi táblázat szorzóival történő kiszámítása, és ezt követően az érintett intézményvezető minősítési kategóriákba történő sorolása után állapítja meg azzal, hogy mindenki alapszáma 3-as szorzószámmal kerül megszorozásra. tanulói létszám

alkalmazotti feladatellátási létszám típusok száma

szorzók

0–300

0–30

1

1

301–600

31–60

2

1,2

601-től

61 fölött

3 vagy több

1,4

Az alábbi minőségi kategóriába az alábbi intézményvezetők kerültek besorolásra: I. kategória: Kolarovszki zoltán II. kategória: Martinovszky István, Sátory Károly, Lassú Tamásné, Fodorné pecznyik zsuzsa, Mag pálné, Limpárné Darabos Mária, Kocsisné Sárossy Emőke, Fakan zsuzsanna III. kategória: Benséné Sándor Erzsébet Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 193/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat kőszegi oktatási intézmény igazgatótanácsa tagjáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 11.§ (2) bekezdésére és az 58. § (3) bekezdés b) pontjára – a veszprémi egyházmegyei küldött – Szabó

2011. december 28.

Ferencnek lemondása miatt, Máthé Csaba Levente megválasztását tudomásul veszi. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. november 27. 194/1/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat belső ellenőr megbízásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján – utalva a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájáról szóló 2/2010. (XII. 9.) országos szabályrendelet 44. §-ra – Rónafalvi Györgynéval 2011. december 15. napjától, 3 hónapos próbaidővel kezdődően munkaviszonyt létesít a belső ellenőri feladatok ellátására. Felkéri, hogy munkatervének elkészítésével, melynek jóváhagyásáról az országos presbitérium 2012. februári ülésén határoz. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 15. 194/2/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat belső ellenőr díjazásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján – utalva a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájáról szóló 2/2010. (XII. 9.) országos szabályrendelet 44. §-ra – Rónafalvi Györgyné személyi alapbérét havi bruttó 400.000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 15. 195/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat álláshely létesítéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 149. §-a alapján az országos irodában 2012. január 1. napjától kezdődően egyházi program-koordinátori lelkészi álláshelyet létesít bruttó 250.000 Ft díjazással. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 31. 199/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat költségvetési tétel átcsoportosításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján – utalva a Magyarországi Evangélikus Egyház 2011. évi költségvetéséről szóló 2011. évi III. törvény (a to-


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 49


49

vábbiakban: Ktv.) 6. § (1) bekezdésére az ingatlankártalanításból befolyó 79.300.000 Ft-ot átcsoportosítja a X7035003 Szabályrendelet szerinti felújítási támogatások, vásárlás keretre. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2012. január 8.

szabályrendelet szerinti felújítási támogatások, vásárlás keret terhére az Újpesti Evangélikus Egyházközség templom és parókia felújítását 8.000.000 Ft összeggel támogatja. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2012. január 8.

200/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat egyházközségek kiemelt beruházási, felújítási keretének felosztásáról (budakeszi)

200/4/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat egyházközségek kiemelt beruházási, felújítási keretének felosztásáról (oroszlány)

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján – utalva az építési beruházások rendjéről szóló 2/2007. (VII.17.) országos szabályrendelet 5. § (6) bekezdésére, valamint a 155/2011. (IX. 15.) és a 199/2011. (XII. 8.) országos presbitériumi határozatra – a 2011. évi költségvetés X7035003 szabályrendelet szerinti felújítási támogatások, vásárlás keret terhére a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség budakeszi leányegyházközsége parókia vásárlását 40.000.000 Ft összeggel támogatta. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2012. január 8.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján – utalva az építési beruházások rendjéről szóló 2/2007. (VII.17.) országos szabályrendelet 5. § (6) bekezdésére és a 199/2011. (XII. 8.) országos presbitériumi határozatra – a 2011. évi költségvetés X7035003 szabályrendelet szerinti felújítási támogatások, vásárlás keret terhére az Oroszlányi Evangélikus Egyházközség templom felújítását 29.800.000 Ft összeggel támogatja. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2012. január 8.

200/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat egyházközségek kiemelt beruházási, felújítási keretének felosztásáról (pestszentlőrinc) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján – utalva az építési beruházások rendjéről szóló 2/2007. (VII.17.) országos szabályrendelet 5. § (6) bekezdésére és a 199/2011. (XII. 8.) országos presbitériumi határozatra – a 2011. évi költségvetés X7035003 szabályrendelet szerinti felújítási támogatások, vásárlás keret terhére a pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség gyülekezeti épületrész építését 7.000.000 Ft összeggel támogatja. Felelős: Csorba Gábor Határidő: 2012. január 8. 200/3/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat egyházközségek kiemelt beruházási, felújítási keretének felosztásáról (Újpest) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés b) pontja alapján – utalva az építési beruházások rendjéről szóló 2/2007. (VII.17.) országos szabályrendelet 5. § (6) bekezdésére és a 199/2011. (XII. 8.) országos presbitériumi határozatra – a 2011. évi költségvetés X7035003

201/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat intézményalapítás gazdasági elbírálásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján felhatalmazza az országos irodát, hogy kizárólag az alábbi dokumentumok elkészítése, elfogadása esetén javasolja nevelési-oktatási, valamint diakóniai intézmény egyházi jogi személy fenntartásába vételével járó egyházi intézményalapítási eljárás megindítását. 1. Intézmény létrehozása, meglévő intézménybe tevékenység átvétele, tevékenységi körének bővítése (a továbbiakban: tevékenység-változás) esetén a Magyarországi Evangélikus Egyház által alkalmazott költségvetés formáján alapuló, további információkkal kiegészített pénzügyi tervet kell készíteni. 2. A pénzügyi tervet két naptári évre (a tevékenység változás induló évére és az azt követő teljes naptári évre) normatívából finanszírozott tevékenységek esetében a tárgyévi normatíva tételek figyelembe vételével kell elkészíteni. 3. A pénzügyi terv a következőket tartalmazza: a) az intézmény tevékenysége szerinti normatíva számítása a tervezett létszámadatok és a tárgyévi normatíva adatok figyelembe vételével (ezeknek az adatoknak a szakmai oldalról tervezett létszámokon kell alapulnia, azzal egyezőnek kell lennie). b) a tevékenység-változáshoz annak megkezdésekor szükséges eszközök meghatározása (befektetett


50

2012.01.09.

13:38

Oldal 50


eszközök – immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések, járművek stb.; forgóeszközök – készletek, pénzeszközök stb.) és annak biztosítási módja (térítés ellenében / térítés nélkül történő átvétel, új beszerzés, meglévő eszközállomány felhasználása stb.), számszerűen és szöveges kiegészítéssel. c) az eredményterv, amiben külön kell szerepeltetni – új intézmény létrehozása esetén az új intézmény tervezett eredményét tárgyévre és tárgyévet követő évre vonatkozóan – meglévő intézménybe tevékenység átvétele tevékenységi kör módosítása esetén a tárgyévre külön-külön a meglévő intézmény, az átvett/módosított tevékenység, és azok együttes adatát, továbbá a tárgyévet követő évre a közös működés eredményét d) a normatív támogatáson kívüli egyéb bevételekre és a hozzájuk kapcsolódó kiadásokra, ráfordításokra vonatkozó számítások részletes ismertetése. e) a működés során várható felhalmozási kiadások tervezete. f ) a pénzeszközök változásának terve (likviditási terv), amely az eredményterven és a pénzügyi terv egyéb adatain alapul, és amelyben be kell mutatni, hogy az intézmény várható bevételei fedezetet biztosítanak-e várható kiadásaira, szüksége van-e a működési bevételein kívül fenntartói vagy külső (hitel) források biztosítására. g) a személyi juttatások és személyi jellegű ráfordítások terve, az intézmény működéséhez szükséges munkakörök, létszámok, és azok betöltéséhez kapcsolódó bér és személyi jellegű kifizetések számításának részletezése. 4. A táblázatokon és számításokon túlmenően a szöveges kiegészítésként a döntéshozók elé kell tárni minden olyan információt, amely a tevékenység-változást a tervezett helyen és körülmények között befolyásolja, vagy befolyásolhatja. 5. A tevékenység-változásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg az intézmény költségvetését is el kell fogadni, amely egyben alapul szolgál a működési engedély iránti kérelem benyújtásához. A költségvetés jóváhagyási záradékának tartalmaznia kell a tevékenységváltozásra vonatkozó döntés adatait, valamint a fenntartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a fenntartó az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Kt. 81. §-a alapján a központi költségvetésből állami normatív támogatásból és kiegészítő támogatásból biztosítja.

2011. december 28.

204/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat baldauf diakóniai intézmény 2010. évi beszámolójáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény 2010. évi beszámolóját 158.521 eFt mérleg főösszeggel, és 3.531 eFt negatív eredménnyel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2012. január 8. 204/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat baldauf diakóniai intézmény 2011. évi költségvetéséről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény 2011. évi költségvetését 103.928 eFt bevételi és 103.364 eFt kiadási összeggel elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2012. január 8. 207/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat országos szabályrendelet végrehajtásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (5) bekezdése alapján felhatalmazza az országos elnökséget, hogy az a Magyarországi Evangélikus Egyház pályázati rendszeréről szóló 1/2011. (VI. 23.) országos szabályrendelet 9. és 10. §ban meghatározott önrésztámogatási és előfinanszírozási eljárásban az országos presbitérium feladat és hatáskörében eljárjon azzal, hogy minden ülés kiküldött anyagában köteles beszámolni tevékenységéről az országos presbitériumnak. Felelős: országos elnökség Határidő: 2011. december 9. 208/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat oktatási tartalékalap felhasználásának átcsoportosításáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összegének felhasználásáról szóló 5/2008. (XII. 22.) országos szabályrendelet 4.§ (3) bekezdésére és a 11/2011. (II. 3.) országos presbitériumi határozat 1) pontjára – a 2011. évben bérkompenzáció támogatására előirányzott, de


2012.01.09.

13:38

Oldal 51


2011. december 28.

fel nem használt 2.000.000 Ft-ot átcsoportosítja a 2011. költségvetési évben a közművelődési programok támogatására előirányzott összeghez. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2012. január 8. 209/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat mezőberényi oktatási intézmény igazgatótanácsa névsoráról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva a 2005. évi VIII. törvény 10. § (2) bekezdésére – a „Katicabogár” Evangélikus Német Nemzetiségi óvoda, Mezőberény oktatási intézmény igazgatótanácsa névsorát tudomásul veszi. Hivatalból tag: (11.§. (1) bek.) Fenntartó küldöttei: (11. § (2) bek.) Munkavállalók képviselője Felhasználói oldal képviselője: (11. § (3) bek.) Felettes egyházi önkorm. képviselője: (11. § (4) bek.) Területileg illetékes egyházközség képviselője: (11. § (5) bek.) Igazgatótanács elnöke:

intézményvez. – Révész józsefné gazd. vez. – Máté Ferencné Lázárné Skorka Katalin lelkész Sík zsolt presbiter óvodaped. képv. – Hoffmann Szilvia szmk képv. – Binder Anikó

egyházmegyei küldött – Kondor péter esperes Wagner Márton presbiter, Mezőberényi Német önkormányzat tagja Lázárné Skorka Katalin

Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 209/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat veszprémi oktatási intézmény igazgatótanácsa névsoráról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva a 2005. évi VIII. törvény 10. § (2) bekezdésére – az örömhír Evangélikus Keresztyén óvoda, Veszprém oktatási intézmény igazgatótanácsa névsorát tudomásul veszi. Hivatalból tag: (11.§. (1) bek.) Fenntartó küldöttei: (11. § (2) bek.)

intézményvez. – Rádóczy Ágnes gazd. vez. – Fülöp Mária Isó Dorottya lelkész, Bereczky Gyula egyházközségi felügyelő

51

Munkavállalók képviselője Felhasználói oldal képviselője: (11. § (3) bek.)

óvodaped. képv. – Ráczné Hock Erika szmk képv. – Hiller Szilárd

Felettes egyházi önkorm. képviselője: (11. § (4) bek.) Területileg illetékes egyházközség képviselője: (11. § (5) bek.) Igazgatótanács elnöke:

egyházmegyei küldött – Lassu Tamásné Bán Mihály

Isó Dorottya

Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 209/3/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat szentendrei oktatási intézmény igazgatótanácsa névsoráról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva a 2005. évi VIII. törvény 10. § (2) bekezdésére – a Szentendrei Evangélikus zenei óvoda oktatási intézmény igazgatótanácsa névsorát tudomásul veszi. Hivatalból tag: (11.§. (1) bek.) Fenntartó küldöttei: (11. § (2) bek.) Munkavállalók képviselője Felhasználói oldal képviselője: (11. § (3) bek.)

intézményvez. – Bittó Viktória gazd. vez. – Tod Veronika Horváth-Hegyi Olivér lelkész papp Kornélia óvodaped. képv. – Vasadiné Rangger Ildikó szmk képv. – Tóth-Hidasi Brigitta

Területileg illetékes egyházközség képviselője: (11. § (5) bek.) Igazgatótanács elnöke:

Sereginé Székács Csilla egyházközségi felügyelő

Horváth-Hegyi Olivér

Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 209/4/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat kiskőrösi oktatási intézmény igazgatótanácsa névsoráról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva a 2005. évi VIII. törvény 10. § (2) bekezdésére – a Harangvirág Evangélikus óvoda, Kiskőrös oktatási intézmény igazgatótanácsa névsorát tudomásul veszi.


2012.01.09.

13:38

Oldal 52


52 Hivatalból tag: (11.§. (1) bek.) Fenntartó küldöttei: (11. § (2) bek.) Munkavállalók képviselője Felhasználói oldal képviselője: (11. § (3) bek.)

intézményvez. – Dénes Istvánné gazd. vez. – Horváth Körös Tünde Lupták György esperes Szabó Istvánné másodfelügyelő óvodapedagógusi képviselő – Aszódi pálné szmk képviselője – pecznyikné Lutza Ágnes

Felettes egyházi önkorm. képviselője: (11. § (4) bek.) Területileg illetékes egyházközség képviselője: (11. § (5) bek.) Igazgatótanács elnöke:

egyházmegyei küldött – Nagy Veronika lelkész Kissné Volák Ildikó Aszódi pál

Lupták György

Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 209/5/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat sztehlo oktatási intézmény igazgatótanácsa névsoráról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja – utalva a 2005. évi VIII. törvény 10. § (2) bekezdésére és az 58. § (4) bekezdésére- a Sztehlo Gábor Evangélikus óvoda, Általános Iskola és Gimnázium oktatási intézmény igazgatótanácsa névsorát tudomásul veszi. Hivatalból tag: (11.§. (1) bek.)

Fenntartó küldöttei: (11. § (2) bek.) Munkavállalók képviselője Felhasználói oldal képviselője: (11. § (3) bek.)

intézményvezető – Cselovszki jenő gazdasági vezető – Himesné paulik Enikő iskolalelkész – Deák László általános igazgatóhelyettes – Kalina Katalin Szemerei zoltán johann Gyula DöK képviselője: Nyírő Antal István szmk képviselője – Takácsné urbán Andrea

Felettes egyházi egyházmegyei küldött – Dobrovolni önkorm. képviselője: Máté (Dél-pest megyei (11. § (4) bek.) Egyházmegye egyházmegyei küldött – Dr. Roncz Béla (észak-pest megyei Egyházmegye egyházkerületi küldött – Szabóné Mátrai Mariann Területileg illetékes Dr. Korányi András egyházközség Kákay István Dezső (tanácskozási képviselője: joggal) (11. § (5) bek.) Diakóniai küldött jegesi zoltánné

Sztehlo Alapítvány küldötte: Igazgatótanács elnöke:

2011. december 28. Merényi zsuzsanna kuratóriumi elnök Győri Gábor

Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 210/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat sztehlo oktatási intézmény igazgatótanácsa ügyrendjéről A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 14.§ (1) bekezdés d) pontjára – a Sztehlo Gábor Evangélikus óvoda, Általános Iskola és Gimnázium oktatási intézmény igazgatótanácsa ügyrendjét elfogadja. Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 211/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat miskolci oktatási intézmény igazgatótanácsa tagjáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 11.§ (2) bekezdésére – az általános iskola tantestülete képviselőjének Beluzsárné Torkos Erzsébet igazgatóhelyettesnek a megválasztását tudomásul veszi. Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 211/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat miskolci oktatási intézmény igazgatótanácsa tagjáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 11.§ (2) bekezdésére – a szülői munkaközösség képviselőjének Dr. Megyeri Gábornak a megválasztását tudomásul veszi. Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 53


211/3/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat miskolci oktatási intézmény igazgatótanácsa elnökének választásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdése c) pontja alapján– utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 12.§ (1) bekezdésére – a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és pedagógiai Szakközépiskola oktatási intézmény igazgatótanácsa elnökének Mihályi zoltánnét megválasztja. Felelős: Varga Márta Határidő: 2012. január 8. 214/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat baldauf diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (12) bekezdésére a Baldauf Gusztáv Evangélikus Szeretetotthon diakóniai intézmény intézményvezetőjének juhász Esztert 2012. január 1. napjától kezdődően 2012. december 31. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december31. 215/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat gyermeksziget diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (12) bekezdésére a Gyermeksziget Evangélikus Családi Napközi (piliscsaba) diakóniai intézmény intézményvezetőjének Font Editet 2011. december 15. napjától kezdődően 2012. december 15. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december15. 216/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat pilisi diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17/A. §-ra a pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény intézményvezetőjének

53

Krahulcsán Borbálát 2012. január 1. napjától kezdődően 2017. december 31. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december31. 217/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat tabi diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17. § (12) bekezdésére a Gondviselés – Tabi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény intézményvezetőjének Véghné Major Tímeát 2012. január 1. napjától kezdődően 2012. december 31. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december31. 218/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat balassagyarmati diakóniai intézmény intézményvezetője megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (3) bekezdés c) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 17/A. § (12) bekezdésére Túrmezei Erzsébet Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény intézményvezetőjének Ács Andreát 2012. január 1. napjától kezdődően 2017. december 31. napjáig megbízza. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december31. 219/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat pilisi diakóniai intézmény igazgatótanácsa tagjai megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján– utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 11. § (2) bekezdésére – a pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény igazgatótanácsába a fenntartót képviselő tagokként Keveházi Klárát, Bathó Gézánét, Bánszki Sándort, janik Balázst megválasztja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 31.


54

2012.01.09.

13:38

Oldal 54


2011. december 28.

219/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat pilisi diakóniai intézmény igazgatótanácsa elnökének megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján– utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 12. § (1) bekezdésére – a pilisi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény igazgatótanácsa elnökének Keveházi Klárát választja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 31.

likus Gimnázium Alapítvány módosított és egységes szerkezetű alapító okiratát elfogadja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2012. január 8.

220/1/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat tabi diakóniai intézmény igazgatótanácsa tagjai megválasztásáról

A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: MEE) országos presbitériuma (a továbbiakban: Op), a MEE 2009. évi II. törvényében kapott felhatalmazás alapján a MEE diakóniai intézményei után az egyházi fenntartóknak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. állami törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 6. § (1) és (5) bekezdései alapján járó egyházi kiegészítő támogatás, valamint az egyházi diakóniai intézmények után a fenntartóknak járó korrekciós összegének felhasználásáról a következő szabályrendeletet alkotja.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján– utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 11. § (2) bekezdésére – a Gondviselés – Tabi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény igazgatótanácsába a fenntartót képviselő tagokként Smidéliusz zoltánt, Léner pétert, paska zoltánt, Szabó Szilárdot megválasztja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 31. 220/2/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat tabi diakóniai intézmény igazgatótanácsa elnökének megválasztásáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 128. § (3) bekezdése c) pontja alapján– utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 12. § (1) bekezdésére – a Gondviselés – Tabi Evangélikus Szeretetszolgálat diakóniai intézmény igazgatótanácsa elnökének Szabó Szilárdot választja. Felelős: Kákay István Dezső Határidő: 2011. december 31. 223/2011. (Xii. 8.) országos presbitériumi határozat az evangélikus gimnázium alapítvány alapító okiratáról A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma alapító az egyház igazgatásáról és szervezetéről szóló 2005. évi IV. törvény 128.§ (5) bekezdése alapján – a Fővárosi Bíróság pk. 65722 / 1991 sz. alatt nyilvántartásba vett Evangélikus Gimnázium Alapítvány új kuratóriumi tagjának Formanekné Missura Mária és Gáncs péter helyett Varga Tamásnét és dr. Csepregi Andrást jelöli ki; és ezzel egyidejűleg Evangé-

1/2010. (ii. 4.) országos szabályrendelet az egyházi szociális kiegészítő támogatás, valamint az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összegének, és tartalékalapba helyezett részének Felhasználásáról

i. fejezet általános rendelkezések 1. § (1) E szabályrendelet hatálya kiterjed a MEE, mint fenntartó részére folyósított egyházi kiegészítő támogatás és az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összegének, valamint a gyülekezeti fenntartású intézmények fenntartói részére folyósított az egyházi kiegészítő támogatás és az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összege meghatározott részének összegyűjtésére, és felhasználására. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget a MEE – az e szabályrendeletben meghatározottak szerint – a MEE országos és gyülekezeti fenntartású diakóniai intézményei, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások támogatására fordítja. ii. fejezet értelmező rendelkezések 2. § E szabályrendelet alkalmazásában: 1. egyházi kiegészítő támogatás: a diakóniai intézményt fenntartó egyházi szervezet, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. állami törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 6. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az egyháznak járó – a mindenkori állami költségvetési törvényben számszerűen meghatározott – támogatás. 2. az egyházi kiegészítő támogatás korrekciós összege: a diakóniai intézményt működtető fenntartó egyházi


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 55


szervezetnek, az Ehtv. 6. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint járó – a mindenkori állami költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényben számszerűen meghatározott – támogatás. 3. MEE diakóniai intézménye: az MEE az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvénye alapján alapított és fenntartott olyan diakóniai intézmény, amelynek működése alapján a fenntartó kiegészítő támogatás igénylésére jogosult, és amely intézmény után a fenntartó ténylegesen támogatásban részesül. (a továbbiakban: intézmény) 4. Országos fenntartású intézmény: a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata által alapított diakóniai intézmény, illetve a MEE által állami, önkormányzati vagy nem állami fenntartásból, átvett diakóniai intézmény. 5. Gyülekezeti fenntartású intézmény: a Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvényében meghatározott jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége által alapított diakóniai intézmény, illetve az egyházi jogi személy által állami, önkormányzati vagy nem állami fenntartásból átvett diakóniai intézmény. 6. forráshiányos intézmény: az az intézmény, amely a célszerű és szakszerű gazdálkodás mellett nem képes az intézmény alapfeladatának ellátását a részére folyósított állami normatívákból, kiegészítő támogatásokból, saját bevételekből, illetve az intézménynek juttatott adományokból biztosítani. 7. pályázati referensek: a tervezett projekt megvalósításának helye szerint illetékes egyházkerületi pályázati és országos pályázati referens. 8. Vis maior: olyan esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt az ember kevés ahhoz, hogy elhárítsa akár magát az eseményt, akár következményeit, így például a természeti csapások és egyéb katasztrófák – árvíz, tornádó, földrengés, tűzvész – valamint olyan emberi megmozdulások, amelyek ellenállhatatlan, elemi erővel hatnak – háború, forradalom, rablótámadás, stb. iii. fejezet a diakóniai tartalékalap képzése 3. § (1) A diakóniai alaphoz országos és gyülekezeti fenntartású intézmények csatlakoznak. (2) Az országos fenntartású intézmények automatikusan részesei a tartalékalapnak, a gyülekezeti fenntartású intézmények fenntartóik által a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kötött megállapodás alapján csatlakoznak a tartalékalaphoz. (3) A megállapodás alapján, az abban meghatározott módon a gyülekezeti fenntartók a tartalékalapba helyezik a kiegészítő támogatás, illetve a kiegészítő támogatás korrekciós összegének Op által meghatározott a hányadát.

55

4. § (1) Az Op a mindenkori állami költségvetési törvény, valamint a mindenkori állami költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvény kihirdetését követően, a Diakóniai Bizottság (továbbiakban: DB) és a Gazdasági Bizottság (továbbiakban: GB) javaslatának figyelembevételével, határozatban dönt arról, hogy a kiegészítő támogatás, illetve a kiegészítő támogatás korrekciós összegének mekkora hányadát tartja vissza az országos fenntartású diakóniai intézmények esetében, illetve a gyülekezeti fenntartású intézményeknél külön megállapodás alapján mekkora hányadot fizettet vissza a megállapodásban meghatározott szolgáltatások ellenértékeként. (2) A tartalék jogi sorsát osztja az adott költségvetési évre a tartalékból kiadásként előirányzott, de fel nem használt összeg, az intézmények által tartalékba visszafizetett összeg, valamint a tartalék lekötött részének hozama. A tartalék felhasználható mértékének meghatározása 5. § (1) Az Op legkésőbb a márciusi ülésén az DB és a GB javaslatának ismeretében határozatban dönt a tartalék terhére felhasználható összeg mértékéről, valamint arról, hogy az összeget e szabályrendelet 7. §-ában meghatározott célok közül az adott költségvetési évben mely célokra lehet fordítani. (2) A diakóniai tartalékból csak országos fenntartású intézmény külön megállapodás nélkül, illetve olyan gyülekezeti fenntartású diakóniai intézmény részesülhet támogatásban, melynek fenntartója megállapodást kötött az országos egyházzal a tartalékképzéshez történő csatlakozásról. (3) Az Op meghatározza az egyes célokra fordítható összeg mértékét is. Az Op a támogatási célok kiválasztásánál figyelembe veszi a mindenkori állami költségvetési törvénynek az egyházi kiegészítő támogatás felhasználására vonatkozó előírásait, valamint a MEE stratégiájában kiemelt célokat. (4) Az Op erre vonatkozó külön keret meghatározásáról szóló döntése nélkül a DB, és a GB javaslatának figyelembevételével minden évben a tartalékalap terhére finanszírozza a jelen szabályrendelet szerint forráshiányos intézményeket, illetve a szakmai felügyeletet ellátó diakóniai osztály két munkatársának illetményét. 6. § (1) A támogatásról szóló előzetes döntés nélkül köteles az Op a 7.§ i) pontjára hivatkozással a teljes tartalék terhére támogatás megítélésére, amennyiben arra állami vagy egyházi jogszabály kötelezi, valamint automatikusan folyósítani szintén a tartalék terhére a 7.§ g) és h) pontjaiban meghatározott célhoz tartozó évenkénti támogatást. (2) A tartalékból az adott költségvetési évre – az (1) bekezdés szerint – felhasználásra előirányzott összeg mértékét az Op akkor lépheti túl, ha a támogatási kör-


56

2012.01.09.

13:38

Oldal 56


be bevont célhoz felhasználásra előirányzott összegből, a körülmények előre nem tervezhető változása miatt az intézmények támogatása nem lehetséges. (3) Az Op az adott költségvetési évben valamely célhoz felhasználásra előirányzott, de fel nem használt összeget átcsoportosíthatja az adott költségvetési évben az (1) bekezdés szerint támogatott további célokhoz felhasználásra előirányzott összeghez. A tartalék terhére támogatható célok 7. § Az Op a tartalékból – a 4. § (1) bekezdése szerint meghatározott, – az adott költségvetési évben felhasználható összegből az alábbi célokat támogathatja: a) forráshiányos intézmények támogatása, melyről az DB és a GB véleményének ismeretében az Op dönt; b) az intézmények alaptevékenységének fejlesztéséből adódó, vagy az alaptevékenységek (működési feltételeinek megteremtéséhez szükséges) bővítéséből adódó költségek támogatását, mely keret felhasználásáról az DB dönt; c) pályázatírás költségeinek támogatása, az országos irodaigazgató döntése alapján; d) vis maior eseteket; e) intézmények által igényelt speciális egyházi szakmai képzésre, evangélikus szakmai konferenciákra megítélt összeg felhasználásáról az adott évre meghatározott kereten belül a DB dönt; f ) nemzetközi, illetve külföldi diakóniai szakmai konferencián való részvétel támogatására megítélt összeg felhasználásáról az adott évre meghatározott kereten belül a DB dönt; g)1 szakmai felügyeletet ellátó diakóniai osztály által munkajogi jogviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott három fő díjazását a DB, a GB és az Op döntése alapján; h) Evangélikus Módszertan éves munkatervében szereplő, a DB által kiemelt feladatnak minősített program költségeinek támogatása; i) egyéb eseti célok, feladatok támogatására jogosult fordítani, melyekről az DB, majd a GB véleményének ismeretében az Op dönt. A támogatás odaítélése, elszámolás a támogatás felhasználásáról 8. § (1) Az intézmények – amennyiben e szabályrendelet másképp nem rendelkezik – az országos irodához benyújtott kérelemmel (a továbbiakban: támogatási kérelem) igényelhetnek támogatást.

2011. december 28.

használni, amely célra azt az 7. §-ban meghatározott döntéshozó megítélte. 2Kedvezményezet részéről rendkívüli esetben kezdeményezhető a megítélt támogatás, vagy annak egy részének átcsoportosítása az eredeti támogatás céljaival összhangban. A kérvény elbírálását a 7.§ szerinti döntéshozó végzi. A módosított kérelmekre is a szabályrendeletben meghatározott eljárási szabályok érvényesek. (2) Valamennyi támogatásban részesülő intézmény elszámolási kötelezettséggel tartozik az országos iroda felé. Az intézmények beszámolót küldenek a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31. napjáig az országos irodának. A beszámoló tartalmazza a felhasználás tételes kimutatását az 5. számú melléklet szerint (bizonylatok hiteles másolatát csatolva), valamint a felhasználás rövid szöveges bemutatását. (3) Az intézmények a fel nem használt összeg vonatkozásában visszafizetési kötelezettséggel tartoznak az MEE felé. A visszafizetést az elszámolással egyidejűleg kell teljesíteni. (4) Az országos iroda a tárgyévet követően a tartalékalap tárgyévi felhasználásáról és az intézmények elszámolásáról tájékoztatást készít az DB, a GB és az Op, valamint a tartalékalaphoz csatlakozott fenntartók felé a külön megállapodás szerint. 10. § (1) Az elszámolási kötelezettség határidejétől számított három évig nem nyújthat be támogatási kérelmet az az intézmény, amely a támogatást nem arra a célra használta föl, amelyre az Op megítélte, továbbá, ha az elszámolási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tett eleget. (2) Amennyiben az intézmény nem a megítélt célra használja fel a támogatást, a támogatás visszafizetése mellett köteles a kiutalás és visszautalás közötti időszakra felszámított kamatot is megfizetni. A kamat mértéke megegyezik a támogatás igénybevétele idejére meghatározott jegybanki alapkamat mértékével. iv. fejezet Forráshiányos intézmények támogatása 11. § (1) Az intézmények e § alapján támogatási kérelem benyújtására jogosultak költségvetési év közben akkor, ha valamely előre nem tervezhető esemény, vagy a működést jelentősen befolyásoló körülmény változása miatt az intézmény forráshiányossá válik. A támogatási kérelmet minden esetben a forráshiány okának és a hiány összegének pontos meghatározásával lehet benyújtani. (2) Az országos iroda által felkért szakértő vagy kikül-

9. § (1) A támogatást kizárólag arra a célra lehet fel1

Módosította a 19/2011. (II. 3.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 2011. február 3-tól.

2 A második és harmadik mondatot beiktatta a 168/2011. (X. 27.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 2011. október 27-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 57


dött belső ellenőr – az intézmény előző évi zárszámadásának és tárgyévi részletes költségvetésének megküldését és az intézményben lefolytatott helyszíni pénzügyi vizsgálatot követően – szakvéleményt készít az intézmények gazdálkodásáról. (3) A forráshiány vizsgálatakor, a célszerűség és szükségszerűség megállapításánál vizsgálni kell különösen a kiadások szükségszerűségét, azt, hogy az intézmény minden elvárhatót megtett-e kiadásai csökkentésére, valamint, hogy bevételét valamennyi lehetséges bevételi forrás feltárásával határozta-e meg. A forráshiány megállapításakor az azonos feladatot ellátó intézmények költségvetésének és gazdálkodásának összehasonlító értékelését el kell végezni az azonos feladatot ellátó intézmények paraméterei alapján. A szakértői vizsgálat indokolt esetben kitérhet az intézményt körülvevő szervezeti háttérre. (4) Az előre nem tervezhető esemény miatt év közben forráshiányossá vált intézmény vizsgálatakor a szakértő a forráshiány okát valamint azt vizsgálja, hogy az intézmény költségvetésében van-e a támogatáson kívül más forrás a hiány fedezésére. (5) A szakértői jelentés alapján a gazdasági osztály, valamint a diakóniai osztály az 7.§ a) pontjában meghatározott döntéshozók felé a javaslattétel megfogalmazása során figyelembe veszi, hogy az intézmények az előző években lefolytatott szakértői vizsgálatok, továbbá az intézményben az MEE Számvevőszéke által, vagy valamely állami hatóság, így különösen a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálatok, vagy egyéb szakmai ellenőrzések megállapításait működésük kialakításánál tekintetbe vették-e. (6) Az gazdasági osztály, valamint a diakóniai osztály a szakvélemény alapján, a szakvélemény beérkezését követő 30 munkanapon belül tesz együttes javaslatot az intézmények támogatására és a támogatás összegére, amelyet az DB, valamint a GB – indokolással ellátott – ajánlásának beszerzését követően az Op elé terjesztenek. (7) Az MEE a támogatást elnyert intézmények gazdálkodását a támogatás átutalását követő egy éven belül független könyvvizsgáló vagy belső ellenőr kirendelésével ellenőrzi. Az intézmények alaptevékenységének fejlesztéséből adódó, vagy az alaptevékenységek (működési feltételeinek megteremtéséhez szükséges) bővítéséből adódó költségek támogatása 12. § (1) Az intézmények az alaptevékenységi körükbe tartozó konkrét diakóniai szolgáltatási feladatok ellátását biztosító feltételek fejlesztésének, vagy az alaptevékenységi kör, a fenntartó és a szakmai felügyeletet ellátó egyházi szervezet által jóváhagyott bővítésből adódó, az új diakóniai feladat ellátásának feltételeit megterem-

57

tő költségek támogatására bruttó 1 millió forint értékhatárig támogatási kérelmet nyújthatnak be. (2)3 A támogatási kérelmet tárgyév április 30. és szeptember 30-ig az 2., 3. számú melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani, melyhez szükséges mellékelni a kérelemhez kapcsolódó költségvetést a 4. sz. melléklet szerinti űrlapon. (3) Az e §-ban meghatározott működési támogatást igényelni a konkrét feladat, a diakóniai szolgáltatás jellege, a célcsoport összetétele és nagysága, az alkalmazott módszer, illetve eszköztár fejlesztésének leírása mellett, a tervezett fejlesztés indokának és költségigényének meghatározásával lehet. (4) A diakóniai osztály a támogatás megítéléséről és annak összegéről javaslatot fogalmaz meg, amelyet az DB elé terjeszt döntésre. Pályázatírás költségeinek fedezése 13. § (1) Intézményi pályázatok megírása költségeinek, valamint az ehhez kapcsolódó szakértői költségek fedezésére, a pályázat benyújtására jogosult intézmény a szakmai felügyeletet ellátó püspök és a területileg illetékes püspök jóváhagyásával igényelhet támogatást. (2) Támogatásra a pályázati szabályrendelet hatálya alá tartozó pályázatok esetében az a pályázó jogosult, akinek pályázati szándékát az illetékes pályázati felelős megvalósíthatóság és fenntarthatóság szempontjából támogathatónak ítéli. Egyéb pályázatok esetében e szabályrendelet nem határoz meg előminősítési kötelezettséget, a támogatás megítélhetőségéről a döntésre kijelölt dönt. Támogatást mindkét esetben csak a pályázatírás költségeinek legfeljebb 80%-ának fedezésére lehet igényelni. (3) A támogatási kérelmet 3. számú melléklet szerinti űrlapon lehet benyújtani a pályázati kiírás megjelenését követően. Az űrlapot a pályázati szabályrendelet hatálya alá tartozó pályázatok esetében a területileg illetékes pályázati felelősnek, egyéb pályázatok esetében közvetlenül az országos irodának kell eljuttatni. A pályázati felelős javaslatát öt munkanapon belül juttatja el az országos irodának. (4) Az országos iroda a támogatás megítéléséről és annak összegéről javaslatot fogalmaz meg, amelyet az Op által kijelölt keretgazda elé terjeszt. A javaslat alapján a keretgazda dönt a támogatás odaítéléséről. (5) Az Op a „pályázatírás költségeinek fedezése” cél esetében keretgazdának az országos irodaigazgatót jelöli ki. (6) Nyertes pályázat esetén a pályázó a támogatást, a pályázatkészítés – a pályázati kiírás szerinti – elszámolható mértékéig visszafizetni köteles. 3

Módosította a 108/2010. (VII. 1.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 2010. július 1-től.


2012.01.09.

13:38

Oldal 58


58

(7) Amennyiben a támogatást elnyert intézmény a pályázatot önhibájából nem nyújtja be, a támogatásra kifizetett összeget köteles a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve visszafizetni. Annak bizonyítására, hogy a pályázat beadása nem a támogatást elnyert hibájából maradt el, a pályázati határidő lezárultát követő nyolc napon belül a keretgazdához címzett, de az országos irodának benyújtott igazolási kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elfogadásáról az országos iroda javaslatára a keretgazda dönt. Döntése alapján a támogatás összegének visszafizetésétől részben vagy egészben eltekinthet. (8) A támogatás összegével az azt elnyert pályázó köteles elszámolni. Az elszámolást a) a pályázati szabályrendelet hatálya alá tartozó pályázatok esetében a garanciavállalás iránti kérelemmel egyidejűleg, b) egyéb pályázatok esetében a pályázati határidő lejártát követő 5 munkanapon belül a felmerült költségekről szóló számlák bemutatásával kell elvégezni. Vis Maior esetek 14. § (1) Vis maior támogatás jogcímén az intézmény akkor igényelhet támogatást a tartalékból, ha a vis maior káresemény bekövetkezése és a kártérítés kifizetése közötti időszakban a károsult intézmény előre kénytelen finanszírozni a keletkezett kár kijavítását. Ebben az esetben az országos egyház szerződéssel, kamatmentes kölcsönt biztosít, amit a kár biztosító általi megtérítését követően a kedvezményezett haladéktalanul visszafizet az alapba. (2) A támogatási kérelmet minden esetben a kár és keletkezési körülményeinek pontos meghatározásával, a biztosító felé tett kárbejelentéssel együtt dokumentáltan kell benyújtani, amelyhez az országos iroda építési osztályának szakmai véleményét is csatolni kell. A diakóniai intézmények által igényelt speciális szakmai képzések, szakmai konferenciák, támogatása 15. § (1) Minden évben a DB által meghatározott kiemelt diakóniai célok és feladatok végrehajtásához kapcsolódó, előzetesen az intézmények által jelzett igények figyelembevételével az országos iroda diakóniai osztálya vagy annak szakmai jóváhagyásával bármely diakóniai intézmény, illetve egyéb szervezetek által szervezett szakmai képzésekhez, vagy szakmai konferenciákhoz támogatást igényelhetnek. (2) Az evangélikus egyház intézményei által szervezett rendezvény esetében a támogatást a szakmai képzésen, illetve konferencián való részvétel részvételi díjához nyújt támogatást, mely támogatás nem az azon részt vevő intézmények részére kerül kiutalásra, hanem a szervezést végző intézménynek kerül átutalásra.

2011. december 28.

(3) Egyéb szervezet által szervezett konferenciákon, illetve képzéseken való részvételhez a támogatás a pályázó intézmény részére kerül átutalásra szintén támogatásként, a rendezvényről szóló rövid szakmai beszámoló benyújtását követően. (4) A támogatási kérelem az 1., 2. és 4. számú űrlapok szerint nyújtandó be, tárgyév április 30-ig és szeptember 30-ig. (5) jelen célra nyújtott támogatásról történő elszámoláshoz a 9. és 10. §-okban meghatározottak érvényesek, a képzésről, konferenciáról rövid szakmai beszámolót, illetve a részvétel tényét, vagy a képzés elvégzését tanúsító dokumentum másolatát is be kell nyújtani az országos iroda diakóniai osztályára Nemzetközi, illetve külföldi diakóniai szakmai konferenciákon való részvétel támogatása 16. § (1) A tartalékképzéshez csatlakozott intézmények vezetői minden évben maximum egy alkalommal támogatást igényelhetnek nemzetközi, illetve külföldi diakóniai szakmai konferenciákon való részvétel költségeinek támogatására az 1., 2. és 4. számú mellékletben található adatlappal tárgyév április 30-ig és szeptember 30-ig. (2) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a konferencia részvételi díjának és az útiköltségnek a 70%-át. (3) jelen célra nyújtott támogatásról történő elszámoláshoz a 9. és 10. §-okban meghatározottak érvényesek, a konferenciáról rövid szakmai beszámolót, illetve a részvétel tényét tanúsító dokumentum másolatát is be kell nyújtani az országos iroda diakóniai osztályára, melyet az osztály köteles a honlapján közzé tenni. Szakmai felügyeletet ellátó diakóniai osztály munkatársainak illetménye 17. § 4A diakóniai intézmények kezdeményezésére a DB és GB támogató javaslatát követően az Op döntése alapján a szakmai felügyeletet ellátó diakóniai osztály által munkavégzésre irányuló jogviszony keretében, valamint a tartalékalap terhére támogatható célok, feladatok megvalósításának előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése során létesített munkajogi jogviszonyok és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok alapján megvalósuló kiadások teljesítése a tartalékalap terhére történik. 17/A. §5 (1) Az Op a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiak4 Módosította a 19/2011. (II. 3.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 2011. február 3-tól. 5 Beiktatta a 133/2010. (IX. 9.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 2010. szeptember 9-től.


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 59


ban: Szt.) 63. § (4) bekezdésében, a 63. § (6)–(7) bekezdéseiben, a 68/A. § (1)-(4) bekezdéseiben, valamint a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. §-ában, továbbá a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SzMM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában meghatározott és intézményvezetői hatáskörbe utalt gondozási szükséglet vizsgálatának elvégzésére szakértői bizottságot hoz létre. (2) A szakértői bizottság munkáját csak a szabályrendelethez csatlakozott intézmények vehetik igénybe térítésmentesen, valamint külön megállapított szolgáltatási díj megfizetése ellenében a szabályrendelethez nem csatlakozott intézmények is. (3) A szakértői bizottság tagja hivatalból az intézmény vezetője vagy az általa kijelölt, előgondozást végző intézményi szakember. A szakértői bizottság további tagjai a diakóniai osztály vezetője, valamint az Evangélikus Módszertan diakóniai osztály által kijelölt szakértője. (4) A gondozási szükséglet vizsgálatát a bizottság a R. rendelkezései szerint végzi, a gondozási szükségletről kiállított igazolást a bizottság tagjai közösen kiadmányozzák. (5) A gondozási szükségletről szóló igazolás ellen felülvizsgálat kérhető a fenntartótól, mely kérelemről a R. rendelkezései alapján országos fenntartású intézmények esetében a diakóniai munkát felügyelő püspök és az országos iroda diakóniáért felelős vezetője, a gyülekezeti fenntartású a tartalékalaphoz csatlakozott intézmények esetén a fenntartó gyülekezet elnöksége által kijelölt elnökségi tag, a diakóniai munkát felügyelő püspök és az országos iroda diakóniáért felelős vezetője döntenek és kiadmányozzák a felülvizsgált igazolást a fenntartó képviseletében. (6) A gondozási szükséglet megállapítására irányuló kérelem benyújtásától számított 3 munkanapon belül köteles a szakértői bizottság az igazolás kiállítására. A gondozási szükségletről szóló igazolás felülvizsgálata során a felülvizsgálatot a R. rendelkezései alapján, az intézményvezető felterjesztésétől számított 5 munkanapon belül kell elvégezni. (7) Amennyiben a jelen szabályrendeletben részes in-

59

tézmény vezetője a fent meghatározott eljárás mellőzésével igazolja az ellátást kérő gondozási szükségletét, és utóbb az ellenőrzési eljárás során kiderül, hogy tévesen állította ki a gondozási szükségletről az igazolást és emiatt normatíva visszafizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek, az intézményvezető a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 168. §a alapján vagyoni felelősséggel tartozik az intézmény, illetve a fenntartó felé. Evangélikus Módszertan támogatása, fejlesztése 18. § (1) A tárgyévben a diakóniai osztály javaslatára az Evangélikus Módszertan DB által jóváhagyott éves költségvetést tartalmazó munkatervében szereplő, a DB által kiemelt feladatnak minősített program költségeinek támogatása a tartalékalap terhére történik. A tárgyévet megelőző év végi intézményvezetői konferencián az intézmények által kitöltött visszajelző íveken szereplő szakmai véleményeket is figyelembe veszi a DB a kiemelt feladatok meghatározásánál. (2) A támogatás elszámolását a jelen szabályrendelet 9. és 10. §-aiban meghatározottak szerint kell teljesíteni. Egyéb eseti célok, feladatok támogatása 19. § (1) Az e §-ban meghatározott kifizetés csak a tartalékgyűjtésbe bekapcsolódó gyülekezeti fenntartású intézmények részére nyújtható. (2) A támogatás, vagy juttatás megítéléséhez szükséges adatszolgáltatásról, valamint annak határidejéről az országos iroda értesíti az intézményeket. (3) Az 7. § i) pontjára hivatkozással jogosult az Op támogatást megítélni egyéb eseti célok és feladatok ellátásához. (4) Az eseti célok és feladatok támogatására – valamennyi intézmény támogatási igényének felmérését követően – a diakóniai osztály fogalmazza meg javaslatát, amelyet az DB és a GB ajánlásának beszerzését követően az Op elé terjeszt. Az diakóniai osztály a javaslatában a támogatandó feladatot, annak várható költségigényének kimutatásával együtt részletesen ismerteti. 20. § E szabályrendelet az elfogadása napján lép hatályba.


2012.01.09.

13:38

Oldal 60


60

2011. december 28.

egyházkerületek közleményei

déli evangélikus egyházkerület akikért hálát adunk... a déli egyházkerület díjazottai 2011-ben 2005 óta, immár hatodik esztendeje, egyházkerületünk legnagyobb ünnepén, a missziói napon adunk hálát Istennek azokért a szolgatársainkért – lelkészekért és nem lelkészekért –, akiken keresztül az egyház ura különösen is gazdagon megajándékozott minket. Ebben az évben a következő testvérek szolgálatáért mondtunk köszönetet: Az egyházkerület hűségérmesei jantos István, Känselmann jakab, Koch józsefné Inotai Gyöngyi, Nagy Dezső, Opóczky István, Weisz józsef Tessedik-díjasok Lupták György, az év lelkésze – Molnár Istvánné, az év pedagógusa – Szente Béláné, az év diakónusa Prónay Sándor-emlékplakett Dr. Rück András, Dr. Simor Ferenc Ordass Lajos-emlékplakett D. dr. Hafenscher Károly, D. dr. Harmati Béla, Krähling Dániel, Szita István

a déli evangélikus egyházkerület munkaterve – 2012 Március 1–2. Március 10. Március 24. Április 27. Május 19. június 1–3. június 18–23.

Hivatásgondozó napok aktív lelkészeknek – piliscsaba Egyházkerületi ifjúsági nap – Kecskemét Országos hitoktatói konferencia – Budapest, EHE Egyházkerületi közgyűlés – Nagyszénás Egyházkerületi missziói nap – Bonyhád Reménység fesztivál a papp László Sportarénában Konfirmandus tábor – Bonyhád

július 2–4.

Kerületi rekreációs napok lelkészcsaládoknak – Révfülöp július 18–22. Szélrózsa – Fonyódliget Augusztus 27–29. Munkaévkezdő lelkészkonferencia – Balatonszárszó Szeptember 28–30. papnétalálkozó – Balatonszárszó Október 5-6. Felügyelők egyházkerületi konferenciája – piliscsaba Október 13. Országos evangelizáció – Deák tér November 8. Egyházmegyei elnökségek megbeszélése – Budapest November 9. Egyházkerületi közgyűlés – Budapest-zugló December 7. Nyugdíjas lelkésztalálkozó – Budapest az év igehirdetése díj (A felhívást aktualitása miatt tesszük újra közzé) A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete 2011-ben megalapítja „Az év igehirdetése” elnevezésű díjat a kerület lelkészei számára. A díj alapításával kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a biblikus és korszerű igehirdetés, amely erős teológiai alapokon áll és megfelel a homiletikai kritériumoknak, a jézus Krisztusról szóló bizonyságtétel legfontosabb eszköze. Nélkülözhetetlen szerepe van a hit ébresztésében, táplálásában és elmélyítésében, és megkerülhetetlen eleme az egyház építésének. A díj alapításával biztatni szeretnénk a lelkészeket színvonalas igehirdetések készítésére és támogatni szeretnénk azt az elmélyült munkát, amely a hallgatót gazdagító igehirdetéshez vezet. A díj egyben szerény megbecsülése azoknak az igehirdetőknek, akik komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a jól megértett szentírási üzenetet tolmácsolják. Az egyházkerület a díjazott igehirdetéseket közzé teszi. Ezzel példát kíván adni valamennyi igehirdető számára és lelki táplálékot nyújtani az olvasóknak. A pályázatra benyújtott igehirdetés a 2011. szeptember 1. – 2012. január 31-ig terjedő időszak bármely vasárnapjának elhangzott, magyar nyelvű igehirdetése lehet. Két példányban, A/4-es lapon, kettes sorközzel gépelve kell benyújtani a Déli Egyházkerület püspöki Hivatalába (1088 Budapest, puskin u. 12.), pályázati formában, azaz jeligével ellátva, kettős, zárt borítékban. A borítékon fel kell tüntetni „Az év igehirdetése” megnevezést is. Beküldési határidő: 2012. február 28.


2012.01.09.

13:38

Oldal 61


2011. december 28.

A pályázatok elbírálására a Déli Egyházkerület öttagú bíráló bizottságot hoz létre. A bizottság elnöke az egyházkerület püspökhelyettese, tagja a kerület püspöke, felügyelője, a Hittudományi Egyetem mindenkori homiletika oktatója és rendszeres teológia tanára. A díjat az egyházkerület missziói napján adják át és méltatják a díjazott igehirdetéseket. Az „év igehirdetése-díj” keretében évente három igehirdetést (1., 2., és 3. helyezett) díjazunk, összesen bruttó 300 000, azaz háromszázezer forint összegben. egyházkerületünk a számok tükrében Andokra Árpád egyházkerületi felügyelőhelyettes jelentése – elhangzott az egyházkerületi közgyűlésen, Pesterzsébeten, 2011. november 11-én 2002 óta egyházkerületünk közgyűlése minden esztendőben részletes tájékoztatást kapott a kerületbe tartozó egyházközségek előző évi népmozgalmi, egyházi szolgálati, pénzügyi és gazdasági jelentéseinek összesített adatairól. A népmozgalmi statisztikai adatokat – immár négy éve – a gyülekezet lelkészei elektronikus úton rögzítik és küldik meg az Országos Irodának. A tájékoztatásomban az egyházi statisztika mindkét területét – népmozgalmi és gazdasági adatokról – szeretném röviden ismertetni, hiszen a kettő együtt mutatja be az egyházkerületünk életének számokban értékelhető mutatóit. A számok beszélnek és tanítanak, elgondolkozásra késztetnek. I. Népmozgalom 2010 évben az egyházközségi tagok száma alig haladta meg a 69 ezer főt, számuk az előző évhez képest 3,4 százalékkal csökkent. A választói (egyházfenntartói) névjegyzékben szereplők száma az utóbbi évben 23820 fő volt, a csökkenés 2009 évhez 5, míg 2001 évhez képest 26% volt! Az elmúlt tíz évet tekintve az átlagosnál jóval nagyobb mértékű csökkenést regisztráltak Nyugat-Békésben, míg a legkisebb mértékűt Bács-Kiskunban. Az egyházközségek választói névjegyzékben szereplők számának nagyság szerinti megoszlása: Választói Bácsnévjegyzék- Kiskun ben szereplők

KeletBékés

Nyugat- pest Békés

TolnaDéli Baranya Egyházkerület

100 fő alatti

2

3

6

2

3

16

101-200 fő

2

1

2

2

4

11

201-300 fő

0

2

1

6

1

10

301-400 fő

2

1

1

2

5

11

401-500 fő

1

0

0

1

1

3

501-700 fő

1

0

2

2

1

6

701-1000 fő

1

1

0

1

1

4

2

1

0

1

0

4

11

9

12

17

16

65

1001 fő felett összesen

61

Tizenhat olyan egyházközségünk van, melyek területén az egyházfenntartásban részt vállalok száma nem éri el a 100 főt, ez az összes (65) gyülekezet egynegyedét jelenti. Ekkora gyülekezetektől nehezen várható el, hogy az egyházközségük minden anyagi terhét hordozzák. Már csak négy olyan egyházközség van; Kiskőrös (2509), Soltvadkert (1470), Békéscsaba (1427), és a Deák tér (1526) ahol a választói névjegyzékben szereplők száma ezer fő felett volt. érdemes egyházkerületen belül megemlítenem illetve összehasonlítani egyházmegyénként a népszámlálási és a választói névjegyzékben szereplők arányszámait: Egyházmegye

Népszámlálási

Választói névjegyzék

lélekszám megoszlása %-ban

Bács-Kiskuni

19,0

29,2

Kelet-Békési

21,4

14,0

Nyugat-Békési

20,1

11,0

pesti

25,8

26,9

Tolna-Baranyai

13,7

18,9

összesen

100,0

100,0

A fenti adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az egyházközségek fenntartásában részt vállalók arány száma Bács-Kiskunban és Tolna-Baranyában jelentősen meghaladta a népszámlálási arányszámot, míg a Békési egyházmegyéknél attól erősen elmaradt. Mindez azt jelenti, hogy Bács-Kiskunban a „népszámlálási” evangélikusok közül minden harmadik, Békésben pedig csupán minden nyolcadik személy szerepel a gyülekezetek választói névjegyzékében! Hazánkban 2010-ben közel hatezerrel csökkent az élve születések száma, ami 6 százalékos csökkenést jelentett a 2009. évhez képest. (Az elmúlt tíz évben évi átlagban 96454 volt a születések száma, a 2010. év volt e tekintetben a mélypont [90335].) Egyházkerületünkben a 2010. évben 913 hat év alatti gyermeket kereszteltek meg lelkészeink, 13-al kevesebbet, mint az előző esztendőben. A 266 fő 6 év feletti keresztelések száma 33-al meghaladta a 2009. évit, öszszességében 20 fővel növekedett a keresztelések száma. (Az elmúlt tíz évben évi átlagban 1218 volt a megkereszteltek száma, ettől 3 százalékkal kevesebb volt a 2010. évben). A legtöbb keresztelés a pesti, a legkevesebb Nyugat-Békési egyházmegyében volt, az előbbiben a számuk 331, az utóbbiban pedig csupán 171. NyugatBékési egyházmegye kivételével mindegyik egyházmegyében növekedett a keresztelések száma a 2010. évben. (Három gyülekezetünkben nem volt keresztelés.) Országosan az előző évhez hasonlóan alakult a halálozások száma (130456 volt, az utóbbi tíz év évi átlagánál közel kétezerrel csökkent a számuk.) 2001 és 2010 között 360 ezer fővel volt több a halálozások száma, mint az élveszületéseké, évi átlagban 36 ezer fő – azaz


2012.01.09.

13:38

Oldal 62


62

minden évben egy egész kisvárosnyi ember tűnik el Magyarországon. és a tendencia folytatódik (2011 első hat hónapjában már 24448 fővel többen haláloztak el, mint ahányan élve születtek). Egyházkerületünkben 2010-ben tíz fővel több ember temettek el, mint egy esztendővel korábban, szám szerint 1458 főt. (Az elmúlt tíz év évi átlagánál viszont 241 fővel kevesebbet.) Egyházmegyénként tekintve a 2001–2010 évek összesített temetési és keresztelési adatai a következők voltak: Egyházmegye

Bács-Kiskuni Kelet-Békési Nyugat-Békési pesti Tolna-Baranyai összesen

Temetés

3 127 3 282 3 707 4 377 2 496 16 989

Keresztelés összesen

2 812 2 109 2 332 3 034 1 900 12 187

ebből 6 év alatti

2 349 1 394 1 383 2 457 1 649 9 232

Temetés és az összes keresztelés különbözete

315 1 173 1 375 1 343 596 4 802

A vizsgált tíz év során összességében tizennégy gyülekezetünknél a keresztelések száma meghaladta a temetések számát. (Külön ki kell emelnem Kecskemétet, ahol a 350 temetés mellett 669 keresztelés volt és Dunaújvárost, ahol ugyanezeknek a száma 148, illetve 256.) A házasságkötések számának csökkenése 2010-ben tovább folytatódott, számuk 35520 volt, az előző évinél 3,3 százalékkal kevesebb. Egyházkerületünkben 14 esküvővel több volt 2010-ben, mint 2009-ben összesen 322, ebből 247-en vegyes pár kérte Isten áldását frigyükre. Az utóbbi tíz esztendőben évi átlagban a pesti Egyházmegyében 109, a Bács-Kiskuniban 108, a TolnaBaranyaiban 63, a Kelet-Békésiben 48, a Nyugat-Békésiben 41 esküvő volt. A megkonfirmáltak száma 2010-ben 5 fővel meghaladta az ötszázat, az utóbbi tíz év évi átlagánál majdnem 170 fővel volt a számuk kevesebb. A Bács-Kiskuni Egyházmegyében közel egy negyedével volt magasabb a konfirmandusok száma 2010-ben az előző évhez viszonyítva, az egyházkerületben tavaly konfirmáltak egy harmada itt tett vizsgát. A tizenkét, tizenhárom évvel korábban megkereszteltnek már alig több mint 40%-ka részesül konfirmációi felkészítésben, illetve ennyien vizsgáznak. A hitoktatásban részesülők száma – az utóbbi évben – a Tolna-Baranyai Egyházmegye kivételével mindenütt kismértékben emelkedett. Abszolút számokat tekintve Nyugat-Békésben több mint, 1500, Kelet-Békésben meghaladja az 1100 főt, míg Tolna-Baranyában alig több mint 700 fő a hittanosok száma. Az istentiszteletek száma meghaladta a 12 ezret, a legtöbbet a legnagyobb szórvánnyal bíró Tolna-Baranyában (3070-et), a legkevesebbet a Nyugat-Békésben (2041) tartottak lelkészeink. összességében az utóbbi évben jelentősen növekedett a felnőtt bibliaórák és az azokon résztvevők száma.

2011. december 28.

II. Gazdálkodás Elöljáróban el kell mondanom, hogy az egyházkerületünk gyülekezeteinek saját hívektől származó 2010 évi bevételei 5%-kal meghaladták a 2009 évit, ezen időszakban ugyanennyi volt az infláció. A gyülekezetek pénzügyi bevételeinek 2010 évi megoszlását az alábbi táblázatban mutatom be, egyházmegyénkénti bontásban: Egyházmegye

Bács-Kiskuni Kelet-Békési Nyugat-Békési pesti Tolna-Baranyai összesen

Saját Gazdál- Egyházi Állami hívektől kodásból támogatásból

31,3 33,1 22,6 45,8 46,9 35,7

12,8 35,4 32,1 22,1 8,1 21,7

14,4 5,7 5,3 20,5 23,9 14,2

6,8 20,1 15,2 3,1 15,4 11,0

Külső tá- összemogatá- sen sok, külföldi segélyekből

34,7 5,7 24,8 8,5 5,7 17,4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Megosztás

23,5 13,8 22,1 24,6 16,0 100,0

A fentiekből kitűnik, hogy a gyülekezetek összes bevételének több mint egyharmadát teszi ki a saját hívektől származó bevétel (egyházfenntartói járulék, persely, adomány) Az egyházkerületünkben a 2010. évben a választói névjegyzékben – amint az a népmozgalmi adatokból kitűnik – 23820 fő szerepel, tőlük származik a több mint 294 millió forint bevétel, (ami egy főre vetítve havi átlagban éppen, hogy meghaladja az egyezer forintot). Kerületi szinten az egy főre eső éves egyházfenntartói járulék 4600 forint, a pesti Egyházmegyében a legmagasabb, 6 ezer forint, míg Kelet-Békésben a legalacsonyabb, 2674 forint. A gyülekezeti tagoktól származó összes bevétel 37%-a az egyházfenntartói járulék, 27%-a persely, 23%-a az adomány, 13%-a céladományból tevődött össze. Külön ki kell emelnem, hogy a legnagyobb mértékben a perselypénz növekedett 2010-ben. Az összes gyülekezeti bevétel egyötöde gazdálkodásból származott, a pesti Egyházmegyénél az ebből származó bevétel az utóbbi öt esztendőben folyamatosan növekedett, a 2010. évi 45 millióval a második helyre kerültek az egyházmegyék tekintetében (a legtöbb ilyen jellegű bevétel a Nyugat-Békési, míg a legkevesebb a Tolna-Baranyai Egyházmegyéknél volt). jelentősen csökkent az állami és a helyi külső támogatások összege, az egyházi támogatásoké kis mértékben emelkedett. Egyházkerületünkben a gyülekezetek összes bevétele 2010-ben megközelítette az 1 milliárd 400 millió forintot, míg a kiadások meghaladták azt. A gyülekezetek több mint felénél 2010-ben a kiadás meghaladta a bevételt. Egyre több gyülekezetünknél komoly gondot jelent a lelkészi fizetés előteremtése mellett, a világpiaci áron számlázott közüzemi számlák kiegyenlítése. (Sok helyen úgy érzik, hogy nagyobb terhet már nem tudnak vállalni a gyülekezeti tagok.) Az egyházközségek méretében megmutatkozó aránytalanságok a bevételekben is megmutatkoznak. Ezt ak-


2012.01.09.

13:38

Oldal 63


2011. december 28.

kor látjuk igazán, ha azt nézzük meg, hogy milyen az egyházközségek megoszlása a saját hívektől származó bevételek szerint: Saját hívektől

BácsKeletKiskuni Békési

Nyugat- pesti Békési

Tolna- Déli Baranyai Egyházkerület egyházmegye gyülekezeteinek száma összesen

1 millió Ft alatt

1

2

4

1

3

11

1-3 millió Ft között

6

5

4

5

8

28

4-6 “

11-15 “

2 0 1

1 0 0

2 2 0

6 4 1

3 1 1

14 7 3

16 millió Ft fölött

1

1

0

0

0

2

11

9

12

17

16

65

7-10 “

összesen

Hívektől közvetlenül származó bevétel egymillió forint alatt volt Dunaföldváron, Gyomán, Mezőtúron, Ambrózfalván, pusztaföldváron, Szentesen, Tiszaföldváron, a Szlovák-ajkú gyülekezetnél, Kölesden, Tamásiban és Tolnanémediben, 11 millió forint felett Kiskőrösön, Soltvadkerten, Békéscsabán, Deák-téren és Dombóváron. Gyülekezeti tagoktól egy millió forintnál kevesebb bevétele 11 gyülekezetnek van, ebből, mint már említettem, a lelkészi fizetést, közüzemi számlák kifizetését, gépkocsi fenntartását stb. kifizetni külső segítség nélkül lehetetlen. Nem sokkal van jobb helyzetben az a 28 gyülekezet (amennyiben nincs gazdálkodásból származó jövedelme), ahol a saját hívektől származó bevétel egy és 3 millió 900 ezer forint között volt. Komoly gondot jelent a gyülekezeteknek a tulajdonukban lévő épületek karbantartására, állagmegóvására előteremteni az anyagi eszközöket. Változatlanul nincs megoldva a szórványokban vagy teljesen elnéptelenedett gyülekezetekben lévő templomok (egy részük műemlék) sorsa. Országos egyházi intézkedésekre van szükség, még mielőtt valahol komolyabb – adott esetben – tragédia nem következik be. Azt is látni kell, hogy evangélikus közösségeinek többségében meg van az élni akarás, és ezért az egyházunk missziói szolgálatát a jövőben is biztosítani kell. A 2011. év végi népszámlálás – várhatóan 2012 évvégén rendelkezésre álló adatai és még sok egyéb szempont alapján szükségünk lesz újratervezésre az evangélikusság megtartásáért.

szek és munkatársaik használják is az asztalukra kerülő bőséges anyagot. A 2011/12-es munkaévben a nyugati (dunántúli) egyházkerület jóvoltából jelent meg egy rendkívül bőséges, negyedfélszáz oldalas segédanyag, Megerősödés címmel. A címnek megfelelően a konfirmációval is foglalkozik egy hosszabb fejezet. Már csak ez segíthet abban, hogy egyházi életünknek ezt a régi, nemes hagyományokra visszanyúló, meghatározó megnyilvánulását ismételten górcső alá vegyük. Ezzel mintegy folytathatjuk azt a munkát, amelyet két évvel ezelőtti aszódi munkaévkezdő lelkésztalálkozónkon kezdtünk el, ahol is elsősorban a Tanuló közösségben című munkakönyv kapcsán foglalkoztunk a konfirmációs elvi és gyakorlati kérdéseivel, és amit a 2012 tavaszi országos lelkészkonferencia középpontjába is szeretnénk állítani. Az egyházunkban folyó stratégiakészítésnek mások mellett két fontos háttéranyaga van: egyrészt a népszámlálási, másrészt a statisztikai adatokból nyerhető bőséges információk két halmaza. jövő év tavaszán már rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyek a korábbi, 2001-es népszámláláshoz viszonyítva is tájékozódásul szolgálhatnak. A statisztikai adatokból ezúttal csak a konfirmációval kapcsolatos számokra szeretném felhívni a Közgyűlés figyelmét. Konfirmandusok száma az Északi Egyházkerületben 2000-2010 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Összesen:

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

752

755

772

793

734

635

733

681

638

615

607

2009

2010

év

Konfirmandusok száma az Északi Egyházkerületben 2000-2010 250

200

150

100

50

0

északi evangélikus egyházkerület megerősödés püspöki jelentés egyházkerületi közgyűlésen 2011. november 11. Négy évvel ezelőtt a mi egyházkerületünkből indult a kezdeményezés, hogy a gyülekezetek éves munkaprogramot kapnak kézhez. Csak remélni lehet, hogy lelké-

63

2000

2001

2002

2003

Borsod-Hevesi

23

25

62

35

38

38

38

38

25

61

Budai

111

93

88

95

2004 116

2005 77

2006 125

2007 92

2008 128

78

120

Dél-Pest Megyei

217

217

232

227

168

175

175

140

153

145

166

Észak-Pest Megyei

142

194

165

205

176

169

169

212

134

137

110

Hajdú-Szabolcsi

118

180

119

125

130

88

127

116

115

105

108

Nógrádi

141

46

106

106

106

88

99

83

83

89

90

13

év

A számok után most szeretném, ha Isten igéjének fényében egy-egy olyan területre figyelnénk, ahol megerősödésre van szükségünk.


64

2012.01.09.

13:38

Oldal 64


2011. december 28.

1. A belső ember megerősödése („[Az Atya] adja meg nektek dicsősége gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által” Ef 3,16) Egyházi életünk folyamatos kísértése a külsőségek dominanciája. Az előbb látott statisztikai adatok fontosak, de csak eszköznek tekinthetők, nem célnak. évek óta szorgalmazzuk a lelkészi munka bizonyos szempontú mérhetővé tételét, de számokkal és kreditekkel jószerével csak a külsőt tudjuk kifejezni. Szükség van mértékre, de még inkább értékre. A lényegében minden ciklusváltáskor aktuálisnak tűnő struktúraváltás szükségét sem szabad lebecsülni, de ezzel is csak a felszínt kapirgáljuk. Sok gyülekezet kísértése a külső építkezés – a köbméterekben és forint milliókban kifejezhető számok azonban nem feltétlenül tükrözik a belső építkezést. (Ez az úgynevezett „állványimádás” területe.) Amennyiben az amúgy örvendetesen gyarapodó oktatási és diakóniai intézményeink inkább csak az alap- és kiegészítő normatíváról szólnak, akkor azzal még nem teszünk eleget Krisztustól kapott mandátumunknak. Minden megújulás csak belülről kezdődhet meg, és úgy növekedhet kifelé. így beszél pál apostol is a belső ember megerősödéséről. Ez azt jelenti, hogy Krisztus lakik a szívünkben, vagyis újjászületett emberként élünk és szolgálunk. Bizonyos vagyok benne, hogy szolgálatunkat nagyobb odaadással és egyúttal kevesebb kudarccal tudnánk végezni, ha megszabadulnánk az óemberünktől. Kevesebb ütközés, időt, energiát pusztító konfliktus lenne köztünk, ha megerősödne bennünk az a bizonyos belső ember.

ményében, munkaágában megkezdheti ezt a munkát. Itt máris élhetünk azzal a lehetőséggel, ami a szubszidiaritás nemes hagyományában rejlik, vagyis (a politikában) a hatalmi, (az egyházban) a szolgálati szintek közötti munkamegosztásban. A szubszidiaritás a hatalmi/szolgálati szintek közötti munkamegosztásról szól: a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi/szolgálati szint akkor lép közbe, ha a gondot az alsóbb szinten nem tudják orvosolni. Mit jelent ez a gyakorlatban? Csak két példa: azt, hogy egy – oktatási vagy diakóniai – intézménynek van-e az adott gyülekezet és egyházmegye területen létjogosultsága, elsősorban helyi szinten kell megvizsgálni. Sőt, érdemes a lehetőségeket is proaktív, kreatív módon megkeresni. Amit az egyházkerület és az országos egyház fel tud ajánlani, az a szakmai apparátus munkája, egyebek mellett az országos és helyi hatóságokkal való együttműködés elősegítése. Ahhoz ugyanakkor nem férhet kétség, hogy – ugyancsak minden szinten – csakis a törvényesség maximális betartásával szabad ügyeket intézni. A szükséges egyházkormányzati szintek kihagyása, döntéshozó fórumok megkerülése nem más, mint a szubszidiaritás elvével való csúfos visszaélés. A másik példa. Gyakran beszélünk – különösen is a szociológiai szempontból is elnéptelenedő területeken – gyülekezetek életképességének a végéről. Nagy kérdés, hogy hol tudjuk még „erősíteni azokat, akik halófélben vannak”, akár országos egyházi infúzióval, akár műtéti beavatkozással. Lehetőségeink szerint segítünk is. De sem az egyházkerület, sem az országos egyház nem tud érdemben cselekedni akkor, ha nem találkozik helyi szintű – alternatívákat is állító – döntéselőkészítéssel.

2. A többiek erősítése

3. A családi, házassági kapcsolatok erősítése

(„Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak.” Jel 3,2) Ha Krisztus lakik szívünkben és megerősödik bennünk a belső ember, az maga a lelki ébredés. Ennek pedig következményei vannak emberi kapcsolatainkra nézve. Felelősek vagyunk egymásért, a reánk bízottakért. Lelkész a gyülekezetért, gyülekezet a lelkészért. Testvér a testvérért. Ismét mondom azonban, hogy ennek az újjászületésből, a megtérésből kell fakadnia. jézus is ezt mondja péternek: „ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lk 22,32) Vagy ismét a jelenések könyve szerint: „erősítsd a többieket, akik halófélben vannak”. Sajnos számos gyülekezetről és munkaágról elmondható, hogy nem életjelenségeket mutat, hanem halófélben van. A már említett egyházi stratégiaalkotás feladata éppen az, hogy – egy teljeskörű SWOT-analízis keretében – a veszélyeket és gyengeségeket, továbbá a lehetőségeket és erősségeket megvizsgálja. Itt nem kell az országos munka elkészültéig várni, hanem ki-ki saját gyülekezetében, egyházmegyéjében vagy éppen intéz-

(„Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra. Bizony, erős a szeretet, mint a halál […] Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni…” Énekek 8,6–7) A megerősödés összefüggésében külön kell szólnom a lelkészek és általában az egyházi szolgálatban állók rendezett családi életéről. Szolgálatunk egyik legnagyobb erőforrását jelentheti a biztos családi háttér. Annak hiánya viszont megnehezítheti, sőt szélsőséges esetben tönkre is teheti munkánkat. Különleges, vagyis az átlagemberétől eltérő hivatások esetében a magánélet és a munka összeegyeztetése nem könnyű feladat. A lelkészi szolgálat egyrészt a szükségszerűen adódó lelki terhekkel és stresszhelyzeteivel, másrészt a legtöbb polgári foglalkozástól eltérő munkabeosztásával igazán a különleges hivatások közé tartozik. E nehézségek tudatában sem mehetünk el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy az elmúlt években milyen sokaknak voltak mentális problémái, és drámai mértékben megnövekedett a lelkészek és egyházi munkatársak válásának


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 65


a száma, továbbá hogy híveink körében is szinte már polgárjogot nyer a házasság nélküli együttélés. Tudatában vagyok annak, hogy itt emberi drámákról is szó van. Lelkipásztorként igyekszem is ennek jegyében odaállni a válságba jutott testvérek mellé. Azt azonban elfogadhatatlannak tartom, ha „ez az én magánügyem” felkiáltással némelyek nem hogy a segítés elfogadásától, de a puszta adminisztrációs közléstől is elzárkóznak. A jogi és az erkölcsi rendezés most már elodázhatatlan, a korábban már zsinatot is megjárt anyag most a lelkészi munkaközösségek előtt van, és a szükséges változtatások után hamarosan visszakerül a zsinatra. Ismét hangsúlyozom, hogy ez a lépés egy intézkedési csomag része. Alig egy éve így fogalmaztam: „A [lelkészi szolgálatra való] felkészüléshez hasonlóan nagy szerepe van a prevenciónak. Ha a családi válság legkisebb jelei mutatkoznak, azonnal keresni kell – lehetőleg közösen – a megoldást. Ez első szinten a barátokkal, kollégákkal való intenzív kapcsolatápolást és őszinte beszélgetéseket jelent, második szinten pedig szakemberek bevonását. Le kell tudni győzni az abból adódó gátlást vagy szégyent, hogy, példának okáért, egy lelkészházaspár pszichológus vagy éppen szexológus tanácsát veszi igénybe. A konfliktuskezelésnek a legkülönbözőbb formái vehetők hatékonyan igénybe. Minden prevenció és terápia akkor lehet igazán hatékony, ha az együtt jár a lelkészi szupervízióval. Ezzel kapcsolatban a legújabb időkben számos jó kezdeményezés született.” Elsősorban nem az én érdemem, ezért örömmel jelenthetem, hogy az ott felvázoltak közül több minden már megvalósult: szakemberek bevonása, born-out tüneteket mutató lelkészek szabadságra küldése, egészségügyi szűrés, hivatásgondozás, itt-ott szupervízió. 4. A törvényesség erősítése („Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben […] Miután gyülekezetenként elöljárókat választottak nekik, böjtölve és imádkozva az Úrnak ajánlották őket…” (ApCsel 14,22–23) Ennek az igének a „maradjanak meg a hitben” fordulata egybeesik a konfirmációi vallástétel szövegével: „hogy a hitben megálljak…” A missziói útját járó pál apostol itt arról gondoskodik, hogy a frissen plántált gyülekezeteknek választott elöljárói legyenek. Ez a törvényesség biztosítását jelenti, és a képviseleti rendszer gyakorlatát alapozza meg. Mi is választások előtt állunk. Törekednünk kell arra, hogy a legelejétől fogva mindvégig törvényesen menjenek a dolgaink. Csak emlékeztetek arra, hogy Ordass Lajos püspök 1945-ös székfoglalójában úgy fogalmazott, hogy a jogrendet az evangélium után következő legdrágább kincsnek tartja a nép számára. A törvényesség maximális tiszteletben tartása mellett hangsúlyozom azonban, hogy teológiai szempontok fölébe kerülő jogászkodás újabban terjedő

65

gyakorlatát rendkívül veszélyesnek érzem. Oda jutunk, hogy lelkésztársunkkal vagy elöljárónkkal már csak ügyvéd jelenlétében tárgyalunk? A joghézagok közötti bravúros lavírozás a követendő irány? A beszélgető egyház helyébe a tértivevényesen levelező egyház lép? Olykor már többet forgatjuk a törvénykönyvet, mint a Szentírást? Lassan az lesz az új evangélikus köszöntés, hogy „jogerős vár a mi Istenünk?” A juridizmus egyházunk sírásója lehet! Hogy is olvassuk a Luther Márton önmagáról című könyvben? „Mikor Erfurtban tanultam, örökös civódás és háborúság volt a jogászok és a teológusok között. Amint a törvény és a kegyelem is egymást el nem bírják; így egymás ellen küzdenek a jogászok és a teológusok is. Istennek különös nagy kegyelme az, ha egy jogász jó keresztyén.” Szeretettel kérem az egyházkerület népét, hogy minden szinten éljünk a törvénnyel, de ne éljünk vissza azzal. A szabályokat tartsuk be, és ne egymásnak akarjunk betartani. A választási év felé közeledve emlékezzünk arra, hogyan is volt ez az ősegyházban: a cél „a lélek erősítése” volt; „böjtölve és imádkozva” készültek a döntésekre, és bátorították egymást, hogy ki-ki megmaradjon a hitben – „mert sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába”. 5. A gyengék erősítése „A sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem” (Ez 34,16). A diakóniai munkáról már csak azért is szólnom kell, mert nyugati (dunántúli) egyházkerületben bekövetkezett püspökváltozás utáni új szereposztásban reám hárul e munkaág felügyelete. (Oly módon, hogy továbbra is felelős vagyok a külkapcsolatokért és a médiamunkáért.) Az egyház diakóniája a születéstől a halálig tart, és különösen az emberi élet krízishelyzeteire irányul. Az emberi lélek ugyanis törékeny, az egészség mulandó, az élet véges. Ám a szolgálatot akkor is – sőt annál inkább – végezni kell, ha a küzdelem reménytelennek tűnik. Halmozottan fogyatékosok között, ahol már az óriási eredménynek számít, ha a túlmozgásos kisfiú az evőkanállal megtalálja a száját. Hidrokefál gyermekek mellett. Befogadva a brutális férj miatt otthonról menekülő fiatalasszonyt és gyermekeit. Cigányok között. A hajléktalanoknak nappali melegedőt, meleg ebédet és éjjeli menedéket biztosítva. Távoli tanyákon élőknek ebédet és gyógyszert szállítva. Idős testvérek alkonyi éveit szebbé téve. Intézményeink folyamatosan át kell hogy alakuljanak, már csak azért is, hogy megfeleljenek az Eu-s előírásoknak. Ezzel együtt sok még a lemaradás. Néhány hete a vesztfáliai egyházvezetést vittük el a budai Sarepta otthonba. Nagyra értékelték az ott folyó munkát, ugyanakkor megjegyezték, hogy a körülmények olyanok, mint az ő Bethelükben – 40 éve. Külön


66

2012.01.09.

13:38

Oldal 66


öröm, hogy mind több gyülekezet él a házi ellátás lehetőségével, illetve népszerűvé válnak a családi napközi otthonok, legutóbb piliscsabán nyílt meg a Gyermeksziget. Hangsúlyoznom kell, hogy egyházunk diakóniai osztályával és bizottságával nagyon jó az együttműködés. Itt említem meg, hogy megalakult a Túrmezei Erzsébet emlékbizottság, hogy egyházunkban méltóképpen emlékezzünk meg a diakonissza költő születésének 100. évfordulójáról. 6. Az erőtlenek gyengeségeit hordozva „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” (Róm 15,1) A végére hagytam az egyház társadalmi szolgálatát. pilinszky jános írja egy helyen, hogy a hazát csak úgy lehet szeretni, ahogyan a népdalok szeretnek, és ahogy az evangéliumban olvasunk a szeretetről: a hazát csak részvéttel lehet szeretni. A kritikus szolidaritás lehet a mienk. Látva megannyi esendőséget, hordozni kell mások gyengeségét. Ebben az összefüggésben említem meg a Nyíregyházán – számos külső, jogi és finanszírozási bizonytalanság ellenére – az evangélikus roma szakkollégium. jelet szeretnénk ezzel is felmutatni. Oldani kívánjuk a társadalomban mind erősebben megmutatkozó előítéleteket, rasszizmust és intoleranciát. Mindez kicsiben kezdődik. Oktatási intézményeink dolgozóit különösen is kérem: vegyék komolyan a cigány- vagy zsidóellenesség legkisebb jelét is, és érdemben tegyenek annak felszámolásáért. Ne engedjük, hogy a valós gazdasági és társadalmi feszültségek, a romló közbiztonság, a bűnözőktől való sokszor jogos félelem bármely adott népcsoport ellen forduljon. Az erőtlenek gyengeségeit kell abban az értelemben is hordoznunk, hogy a mindenkori kormányzatot figyelmeztethetjük arra: az erő nyelvén való kommunikáció és általában az erő-politizálás helyett konszenzusra kell törekedni. Az egyház feladata, hogy erre a hatalom mindenkori gyakorlóit figyelmeztesse. A konfirmáció, a megerősödés témája alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk, ha kell, újra értékeljük egyházi életünk meganyi megnyilvánulását. jelentésem végén megköszönöm minden munkatársam áldozatkész szolgálatát. Továbbra is kérem az egyházkerület bizalmát és imádkozó támogatását. „Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk. és ne hagyd el kezeid alkotását. Erősítsd meg, jézusunk, amit cselekedtél értünk, és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán. Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, és egyesítsd híveidet békességben.” Dr. Fabiny Tamás püspök

2011. december 28.

Felügyelői jelentés 2011. november 11. Tizenegy év kerületi felügyelői szolgálattal a hátam mögött boldogan, hálatelt szívvel és szeretettel fordulok a közgyűlésünk minden jelenlevő részvevője és egyházkerületünk minden tagja felé. Az ez év május 6án tartott közgyűlés óta hosszabb időt vett igénybe egy nagyobb operáció és az utána következő lábadozásom, ami biztos jele annak, hogy éveim száma egyre csak nő és idősödő korban szaporodnak a bajok. Ezért van igaza a zsinati törvényünknek, amikor 70 évre korlátozza az egyházmegyei és kerületi felügyelői korhatárt. Természetesen a kieső idő előtt és után is igyekeztem elvégezni mindazt, ami az egyházon belüli feladatom és vállalt kötelezettségem volt. Megköszönöm püspök úrnak, a hivatal minden munkatársának és mindazoknak a megértő és segítő fáradozását, akik a gyengélkedésem idején is segítettek és imádságos szeretettel gondoltak rám. Még a műtétem előtti időszakban elindítottuk a balatonszárszói missziói otthon megújuló energia rendszer mintaprojekt beruházási munkáit. A pályázati bíráló bizottság tagjaival közösen meghoztuk a döntésünket a Sarepta szeretetotthon átépítés tervezőjének a kiválasztásával kapcsolatosan. Hatósági egyeztetéseket folytattunk a Szentendrei Evangélikus zenei óvoda átalakításáról. Nagy számú részvevővel megrendeztük Aszódon a kerületi missziói napunkat. A nyári hónapok lábadozásának ideje alatt sajnálatosan több alkalommal kellett a kerületi fegyelmi tanácsunkat összehívni a Vecsési Evangélikus Egyházközség elnökségének szabálytalan intézkedése miatt. A fegyelmi eljáráson való részvétel a legnehezebb és legszomorúbb feladat, mert az eljárás kizárja a testvéri megbeszélés és megértés lehetőségét. Elmarasztaló döntésünket hivatalosan közzétettük, ezért a továbbiakban nem kívánok ezzel foglalkozni. Az új munkaév kezdetét a Bonyhádon megrendezett lelkészkonferencia jelezte, ahol kerületi felügyelő társaimmal együtt én is örömmel ott lehettem. Még augusztusban boldogan kértük Isten áldását Tokaj új gyülekezeti központjára és a gyülekezetre. Szeptember első napjaiban Nyíregyházára látogattunk, és részt vettünk a Kossuth gimnázium évnyitó ünnepségén, Borbánya gyülekezeti ünnepén, tárgyaltunk a Roma Szakkollégium és az Oltalom Szeretetszolgálat ügyében. Szeptember mozgalmas napjait az alábbi szolgálatok gazdagították: Szentendrén az egyházunk tulajdonába került óvoda szentelése és elindítása. Angyalföldön édesapám lelkész utódjának iktatása. Felsőpetényben gyülekezeti terem szentelése. Szécsény templomának felújítási ünnepsége a város vezetésével közösen. Ingatlan kártalanítási ügyek tárgyalása, melynek során lezá-


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 67


rultak a kerületünket érintő ügyek. Az aszódi gyülekezet presbitériumával való találkozás Révfülöpön a templom felújításának ügyében. Deák téren a diakóniai ünnepen való együttlét. A Roma Szakkollégium elindítása Nyíregyházán. A Luther-rózsa színei konferencia és az azt követő MAEK elnökségi ülés Révfülöpön. Októberben együtt adtunk hálát Albertiben a 300 éves gyülekezetért. A reformáció 500 éves évfordulójára fát ültettünk a fasori templom mellett. Együtt örvendeztünk Arnóton a templom felújításának ünnepi eseményén. Sámsonházán hálát adva az Úr Istennek együtt köszöntük meg a gyülekezet tagjainak, a település és a megye vezetőinek a felújítás érdekében hozott áldozatukat. Indító tárgyalásokat tartottunk a Sarepta szeretetotthon tervezéséről az intézmény vezetőivel és a tervezővel. Túrmezei Erzsébet 100 éves születési évfordulójának megünnepléséről tartottunk előkészítő megbeszélést. November elején a felügyelők országos konferenciáján vettem részt Révfülöpön. Az események felsorolásából is kitűnik, hogy a májusi közgyűlésünk óta több beruházásunk is lezárult a kerületben. ugyanakkor nem lélegezhetünk fel, hiszen tart a szentendrei óvoda tervezése, elindult Szügyben a parókia építése, Aszódon a templom felújítása, a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezeti központ építése és az Oltalom Szeretetszolgálat beruházása, folyamatosan tartanak a Sarepta szeretetotthon előkészítési munkái, Budakeszin parókia vásárlás és felújítás. További reményeink vannak a májusban említett pályázatokkal kapcsolatban. A jövő évi beruházási támogatások közül az alábbiakat terjesztettük az építési bizottság felé: – Nyíregyháza: parókia felújítás – Maglód: templom homlokzatának felújítása és a szószék restaurálása – Hévízgyörk: ifjúsági ház építése – óbuda: a templom alagsorának felújítás Mint ahogy korábban is hangoztattam, szakmai támogatást szívesen nyújtok gyülekezeteinknek és intézményeinknek. Anyagi támogatás odaítélésében nincs kompetenciám, sem nekem, sem püspökünknek. Ráhatásunk is csak akkor lehetséges, ha a kérelem az igénylők részéről a szabályzatainknak megfelel, legyen az közvetlen beruházási vagy pályázat támogatási kérelem. Sajnálatomra szabálytalanul történt a szécsényi templom orgonájának felújítása, annak ellenére, hogy végig kísértem a beruházást, csak félreértették a támogatási ígéretemet kérelem benyújtása esetén. Szabálytalan intézkedés következménye volt a vecsési gyülekezet vezetésével szemben folytatott fegyelmi eljárás. Természetes, hogy a különböző bizottságokban és döntéshozó testületekben a kerületünk érdekeit képviseljük, azonban tudomásul kell vennie mindenkinek,

67

hogy egy egységes egyház vagyunk, ahol az egész közösség igényeit kell szem előtt tartanunk, esetenként háttérbe húzódva a parciális érdekeinkkel. A májusban elhangzott jelentésemben az alábbiakat hangoztattam: hatalmi ágak szétválasztása, zsinat, országos presbitérium, bíróságok, országos elnökség intézménye, püspöki tanács, országos iroda, bizottságok, konferenciák és találkozók – mindez, úgy tűnik, nem hozza meg a remélt megújulást és növekedést. Az országos presbitérium és a zsinat vezetése is napirendre tűzte a változtatások kérdését. Világosan kell lássuk, hogy nemcsak azért kellene ismételten végiggondolni egyházi szervezeteink megnövekedését és esetleges csökkentését, hogy az anyagi terheinket jobban elviseljük, hanem azért is, hogy több időnk és energiánk maradjon a hitéletünk gyakorlására, egymásra és a lelki közösségek építésére. A munkaév kezdetén a zsinat elnöksége és az országos presbitérium tagjai a puskin utcában közösen megvizsgáltuk az egyházi szervezeteink működését, majd több kérdésben egyetértve közös elhatározásra jutottunk a változtatásokat illetően. Sajnálatunkra a legutóbbi zsinati ülés – mint ahogy már több esetben – határozatképtelenség miatt nem tudott döntésre jutni ebben az alapkérdésben, annak ellenére, hogy mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a 2012-es választási év közelsége lehetetlenné teszi a változások bevezetését. A következő zsinat ülésén, november végén talán még nem késő eredményre jutnunk, ezért meghívtuk a zsinat világi elnökét Muntag Andrást – aki egyházkerületünk által delegált küldött. Sajnálatunkra más elkötelezettségére hivatkozva elnök úr nem tud közöttük lenni. A változtatás igényét fogalmazta meg – immár második alkalommal – az országos felügyelői konferencia, ismételten megfogalmazva az elnökségeknek szóló felhívását, amit közgyűlésünkön is ismertetünk. Ahogy említettem, a szervezeti változtatások a jövő évi választásokra vannak kihatással, ezért különösen a gyülekezeti választási előkészületek igen feszített eljárási rendet igényelnek. Kérjük mindazok megértését, akik már elindították a választási jelöléseket, hogy fogadják el a végleges döntéseket. Az esetleges szervezeti változtatások kihathatnak az egyházmegyei és kerületi választásokra is, ezért a választási előkészületeket ezen a szinten is csak feltételesen lehet megkezdeni. Még ha nehezebben végrehajtható is, de reménységünk szerint a választások jó rendje nem borul fel. Elismerve azt, hogy a szervezeti változtatások csak az emberi közösségek rendszerét módosítják, bíznunk kell abban, hogy mindez nem valami hatalom birtokolásáért vagy egyes érdekcsoportok akaratérvényesítéséért vívott küzdelem, hanem eszköze annak, hogy mindannyiunk figyelme az üdvösségünket hozóra irányuljon.


68

2012.01.09.

13:38

Oldal 68


Felelősségünk abban a pár tömör mondatban van, amit Luther Márton fogalmazott meg a harmadik hitágazatról, a megszenteléséről: „…ahol a keresztény anyaszentegyház van, ott található a teremtő Isten, a megváltó Isten és a Szentlélek Isten, aki naponként megszentel a bűnök bocsánata által. Az egyház pedig ott van, ahol Istennek igéjét igazán hirdetik és vallják. Ennek kapcsán sokat gondolkodhatsz mindarról, amit a Szentlélek egyházadban végbevisz. Adj hálát azért, hogy te is ebbe az egyházba hívattál és jutottál!” (Luther Válogatott Művei 5. így imádkozzál c. fejezet) Benczúr László egyházkerületi felügyelő

2011. december 28.

A munkámhoz nyújtott támogatást és megértést ezúton is megköszönöm az egyházkerület valamennyi érintett munkatársának és vezetőjének. Dr. Zsugyel János

nyugati (dunántÚli) evangélikus egyházkerület püspöki szolgálatom indulásáról „Rászedtél, Uram, és én hagytam, hogy rászedj…” (jer 20,7)

beszámoló a 2011. évi pályázati tevékenységről A 2009. évi vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó pályázati tevékenység eredményeképpen 6 egyházközség 247,3 millió forint összegű templomfelújításra kapott lehetőséget. A sikeres pályázatok közül a 2011. évben eredményesen befejezésre és részben elszámolásra került Arnót, Fancsal és Sámsonháza pályázata, Egyházdengeleg templomfelújítása a terv szerint halad. Szügy és Cserhátsurány egyházközségeknél a megítélt összeg szűkössége miatt kiegészítő források biztosításának függvényében kezdődhettek meg a tervezési és kivitelezési munkálatok, így ezek befejezése a jövőben történhet meg. Galgaguta egyházközség pályázata a vidékfejlesztési program keretében 2009-ben elutasításra került, de időközben a Nemzeti Kulturális Alap által benyújtott pályázatát 3,6 millió forint összegben kedvezően bírálták el, így a templom tetőszerkezetének felújítására 2011. november hónapban lehetőség nyílik, s az egyéb külső felújítási munkálatokra vonatkozó pályázat benyújtása is aktuális. Nagybörzsöny templomfelújítási pályázata 2009ben szintén elutasításra került, az aktualizált kiviteli tervek alapján a 2011. évi pályázati fordulóban az egyházközség pályázatát ismét be kívánja nyújtani. A következő vidékfejlesztési program keretében – jelenlegi ismereteink szerint 2012. februárra módosították a beadási határidőt – Bánk egyházközség a templomépület külső felújítását, míg Nagycserkesz egyházközség a külső nyílászárók cseréjét tervezi végrehajtani. A 2011. év során az egyéb európai uniós pályázatokhoz kapcsolódóan az alábbi pályázati igények kerültek elbírálásra: – Nyíregyháza evangélikus óvoda- és iskolaépület 18,9 millió Ft összegű vízszigetelési beruházás önrész-támogatása. – Nyíregyháza–Mandabokor Segítség Háza pályázati felkészülési támogatás 74,4 millió Ft összegű beruházás megvalósításához. – Nyírtelek szociális földprogramhoz kapcsolódó 55 millió Ft összegű hűtőház beruházás önrész-támogatás.

1. Személyes vallomás az előzményekről Isten, aki a lelkek ismerője, tudja, hogy a püspöki szolgálat lehetősége mennyire nem szerepelt életem terveiben, de gondolataimban, sőt álmaimban sem. Amikor kapacitáltak a jelöltség elfogadására, erősebbek voltak bennem a kifogások, mint a vállalkozó kedv. Túl régóta és túl közelről láttam az egyház egészségtelen működését ahhoz, hogy a püspöki szolgálat elől legszívesebben kitértem volna. Bibliai képpel kifejezve: Gedeonhoz hasonlóan kitettem a gyapjút. Az volt a belső elhatározásom, hogy jelöltséget csak akkor vállalok, ha a szűkebb környezetemen, a somogy-zalaiakon kívülről is lesz, akinek eszébe jutok az ajánlásnál. Ez számomra nem tűnt valószínűbbnek, mint Gedeon számára az, hogy a harmatos fűben a kitett gyapjú száraz marad. Merthogy éveken keresztül azt tapasztaltam, hogy a közegyházban is, itt a mi kerületünkben pedig fokozottan – és néha viharosan – szembe fújt a szél. Valaki kedvesen azzal vigasztalt: „Tudod, szembeszele csak annak van, aki tudja, merre megy…” A püspökválasztást elindító ajánlások leadásának határideje egy nap híján egy éve volt. Akik itt voltak, emlékeznek még rá, azon a napon is közgyűlésünk volt. A közgyűlésen a jelölőbizottsági tájékoztató arról szólt, hogy a közgyűlést követően fognak ülésezni, majd pedig tájékoztatni fogják a nyilvánosságot a jelöltek személyéről, illetve arról, hogy melyik jelölt hány ajánlást kapott az egyházmegyei presbitériumoktól és hányat magánszemélyektől. Aznap kétszer éreztem nagyon rosszul magamat. Először amikor a jelölőbizottság fehér füstjét követően azt a tájékoztatást adta, hogy hírzárlatot rendelnek el, és nem hozzák nyilvánosságra az ajánlási eredményt. – Az volt az érzésem, hogy „ellopták a gyapjúmat!” – Honnan fogom megtudni, hogy vizes volt, vagy száraz? Aznap délután a jelölőbizottsággal párhuzamosan az egyházmegyei elnökségek is itt tanácskoztunk még a házban. A jelölőbizottság bejelentését a hírzárlatról


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 69


többen elképedve hallgattuk. értetlenségünkben és becsapottságunkban egyik esperes kolléga indítványozta, hogy legalább mi esperesek tájékoztassuk egymást félhivatalosan a mi egyházmegyéink ajánlásairól, hogy képben legyünk. Másodszor ettől az információtól zsibbadtak el a tagjaim. Ott akkor bizonyossá vált előttem, hogy nincs lehetőségem a visszavonulásra, mert kiderült, hogy egyedüli olyan lelkész voltam a kalapban, akit az egyházmegyei presbitériumok többsége ajánlott. Tudtam, hogy ez azt jelentheti, hogy nem tehetem meg, hogy ne induljak. őszintén mondom, forogni kezdett bennem és körülöttem is a világ. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a felém fordult bizalom nem esett jól. jól esett, de mégis inkább félelem volt bennem, mint öröm. Álmatlan éjszakáim következtek. A lelkemet akkor töltötte el a békesség, amikor belenyugodva a sorsomba, és elsőként magamnak ki tudtam mondani, hogy vállalom.

69

künk szemléletváltozásra van szükségünk. j. p. Sartre mondta: „Ha eldobnánk a fegyvereinket, akkor még barátok is lehetnénk…” – Meg lehetne próbálkozni ezzel az egyházban is… Azt gondolom, hogy pontosan abban kell változnia az egyházi vezetésnek, hogy empatikusabban kell figyelni a ránk bízott emberek érzékenységére. Mert akiket megsértünk, megbántunk, ott bezáródnak előttünk az ajtók, és a bezárkózóknak nem fogjuk tudni elmondani a ránk bízott evangéliumot! Senki ne higgye, hogy az evangélikus egyházat, a mi kerületünket, vagy akár a lelkészi kart vagy a gyülekezeteket a liturgiai ízlésünk vagy felfogásunk osztja meg. Ez csak indikátorként visszajelzi azt, ami a mélyben a bennünk élő különböző egyházképekből következik. Ezt itt most nem folytatom, mert hosszú lenne és messzire vezetne. De hogy valahol valamikor ki kell beszélnünk, abban biztos vagyok. 3. A szolgálatok sűrűjében

2. A fogadtatásról és az indulásról Szemérmesen nem beszélünk arról, amit mindannyian tudunk és érzünk. Arról, hogy az egyházkerület gyülekezeteinek többségi döntése a választásával véleményt is mondott. Mégpedig azt, hogy más irányban szeretne továbbmenni. Nincs kétségem, hogy ezért, és erre kaptam mandátumot. Itt most nem fogok beszélni azokról a váratlan nehézségekről és kellemetlenségekről, amivel az indulásnál szemben találtam magam. Talán majd az emlékirataimban közkinccsé teszem. Egy konkrét élményen keresztül azonban szólok arról, hogy miben lesz más az irány. Szeptember 2-án, Székesfehérváron Kadlecsik zoltán ordinációs ünnepe előtt Fehér Karcsi bácsi odalépett mellém és megkérdezte: „Megengeded-e nekem, hogy albában legyek?” Mondtam neki, hogy természetesen, ha így találja helyesnek. Az alkalom után megölelt és könnyes szemekkel azt mondta: „Nem gondoltam rólad, hogy ilyen megértő vagy.” Azt mondtam Karcsi bácsinak, hogy beszéltem arról, hogy tiszteletben fogom tartani az enyémtől eltérő testvérek véleményét. Mire ő: „Más hallani, és más megtapasztalni.” én is hallottam velem kapcsolatos rémhíreket. Az a hír járta – nem tudom, ki találta ki, honnan vette és miért –, hogy mindent meg fogok szüntetni, be fogok tiltani, le fogok állítani. Csak annyit tudok erre mondani, hogy aki ilyesmitől tartott, az nem ismer, azt félrevezették. Minden jó kezdeményezés menni fog tovább. Az egyház nem fog előbbre menni, ha az egyház egyik csoportja fóbiásan ellenséget lát a másikban, a következő ciklusban pedig fordított szereposztásban ugyanaz megy visszafelé. Az energiáinkat nem pazarolhatjuk el a testvérek elleni harcra! Az egyháznak, ne-

Borzasztó nehéz volt az első néhány hét. Egy hónapig még kaposvári lelkész is voltam, mivel az utódom csak egy hónappal később tudott Kaposváron szolgálatba állni. A költözés, a kétlakiság mellett olyan súlyos lelki nyomorúságok szakadtak mindjárt az elején rám, mint például az alkoholizmusában tönkre ment, orvosilag és szociálisan is reménytelen helyzetbe került korábban reményteljesen induló lelkész esete. utána közvetlenül jött egy másik borzasztó nehéz dilemma. Mit tegyek azzal a lelkésszel, akinek időre szóló megbízása lejár, de a hosszabbítást az egyházmegye nem szeretné, a jelek szerint a gyülekezetnek sem lenne jó, a szolgálatból való kivonás viszont a lelkésznek és családjának okoz nagyon nehéz helyzetet. Róka fogta csuka helyzetek ezek, amelyekre jelen keretek között nincs is megoldás. A két eset kapcsán benyújtottam két indítványt is az országos egyházhoz, hogy alkossunk valami szociális hálót a szolgálatból kikerülő lelkészek védelmére. Hogy ne kelljen kényszerből lelkészi szolgálatban tartani olyanokat, akik a szolgálatok ellátására állapotuk miatt nem alkalmasak, ugyanakkor szolgálati viszonyuk megszüntetésével teljesen ellehetetlenülnek. Bízom benne, hogy az egyház képes lesz legalább olyan szintű szociális hálót tartani a lelkészei alá, amilyen a kinti társadalomban van. Sajnos szükség van rá, hogy egészségileg munkaképtelenné váló lelkészek valamilyen formában táppénzt, a munkából kivont lelkészek legalább átmenetileg munkanélküli (vagy átképzési) segélyt kaphassanak. Akik figyelik a kerületben folyó eseményeket, vagy most szolgálati naplóm kivonatába belenéznek, azok láthatják, hogy elég mozgalmas hónapok vannak mögöttem. Az őszi tanévkezdésekkor például öt tanévnyitó is-


70

2012.01.09.

13:38

Oldal 70


tentiszteleten prédikálhattam, az autó a második otthonom lett. A négy hónap alatt több mint 16 ezer kilométert utaztam. (Sajnos volt egy kis balesetem is. Egy őz rosszkor volt rossz helyen.) Tudom, hogy hosszú távon ez a programmennyiség, ez a fordulatszám nem tartható. Lassítani fogok a tempón, néhány átadható szolgálatot át szeretnék adni a püspök-helyettesnek, és az esperesi szolgálathoz rendelt alkalmakat is vissza fogom adni az espereseknek. 4. A protokolláris kötelezettségek és tapasztalatok A szolgálat első hónapjai a kapcsolatok megalapozása miatt kiemelt fontosságúak. Rengeteg protokolláris látogatáson jártam városi, megyei vezetőknél, találkoztam a köztársasági elnökkel, a testvéregyházak püspökeihez is bejelentkeztem, és a többségükkel sikerült is találkoznom. Ezeket a látogatásokat részben már az iktatásom előtt megkezdtem, többeknek az iktatási meghívót is személyesen adhattam át, és személyesen hívhattam meg őket. A római katolikus püspökök közül egy kivételével mindegyikkel találkoztam, a mi kerületünk területén szolgálók közül csak Székesfehérvárra nem sikerült még eljutnom. A négy református püspök közül háromnál jártam vendégségben. A Győrhöz legközelebb élő szomszéd evangélikus püspök, a pozsonyi Milos Klátyik volt nálunk az első külföldi látogató beiktatásom harmad napján, akinek látogatását éppen tegnap viszonoztam pozsonyban. Egy korábban kerületünkhöz tartozó gyülekezet, Felsőlövő 100 éves gimnáziumának centenáriumára meghívást kaptam, ahol a Manfred Koch burgenlandi szuperintendens úrral együtt lehettünk díszvendégei az ünnepnek. A püspöktestvérekkel folytatott beszélgetések és a testvéregyházakban látottak rendkívül érdekes és színes képet rajzoltak elém. Megállapítottam, hogy hatalmas különbség van a püspöki szolgálat kereteiben, stílusában szemléletében a testvéregyházakban. Mégis úgy voltam vele, mint a cipőboltban válogató ember. Sok-sok próbálgatás és ismerkedés után talál végre egy kényelmeset. Amikor közelebbről megnézi, akkor látja, hogy az a kényelmes cipő a sajátja… 5. Lelkészek látogatása Szolgálatom kiemelt területének tartom a lelkészek pásztorolását. ígéretet tettem, hogy egy év alatt végig fogom látogatni őket. örömmel jelentem, hogy ezt a munkát megkezdtem. A tapasztalataim is visszaigazolják a fontosságát. A kollégák általában kedvesen fogadnak, örülnek nekem, gondjaikról és örömeikről egyaránt beszélnek. Időarányosan viszonylag jól haladok, de nagyobb erőfeszítéssel tudom csak tartani a lépést, mint gondoltam. Az egyéb, főleg a kerületen kívüli ún.

2011. december 28.

közegyházi programok mennyisége nagyobb, mint amire előzetesen számítottam. Szolgálatba állásom óta látogatási céllal 31 gyülekezeti lelkész, 3 iskolalelkész és 1 nyugdíjas lelkész (összesen 35 lelkész) otthonában jártam. Ezeken felül van az a 23 lelkész, akinek gyülekezeteiben szolgálati ügyben megfordultam, illetve akinek területén szolgálatot is végeztem az elmúlt hónapokban. Ez együtt már lelkészeink felét jelenti. Ha még hozzá veszem azokat, akikkel hivatali ügyben találkoztam és beszélgettem, akikkel különböző ünnepségeken, a munkaév kezdő napokon, illetve az eddig már meglátogatott LMK üléseken volt módom pár szót váltani, akkor azt mondhatom, hogy kerületünk lelkészi karának több mint 80%ával közvetlenül kapcsolatba kerületem már. 6. Köszönet Nagyon sokaknak tartozom köszönettel. Mielőtt a konkrét adatokra térek, ezt szeretném megszólaltatni. Köszönöm a felém forduló megelőlegezett bizalmat. Köszönöm a sok segítséget, amit már eddig is kaptam, a bátorításokat, az imádságokat, az építő ötleteket és tanácsokat, a szeretettel gyakorolt kritikát és a nélkülözhetetlen visszajelzésekért. Köszönöm a beiktatási ünnep szervezőinek emberfeletti munkáját éppúgy, mint a hétköznapokban való helytállást. Köszönöm a lelkészek és esperesek, a felügyelők és tisztségviselők hűséges munkáját! Közös szolgálatunkra urunk áldását kérem! 7. Szolgálati napló 2011. június 25-november 12-ig Június 25. Győr-öregtemplom, pÜSpöKIKTATÁS 26. Győr-öregtemplom, püspök gyülekezeti lelkészi beiktatása 27. Győr, Milos Klátyik szlovák vezető püspök fogadása 28. Bp., ökumenikus Tanács ülése Bp. OI, Kákay Istvánnal megbeszélés Bp. OI, Huszák zsolttal megbeszélés 29. Kaposvár, esperesi hivatalátadás 30. Balatonlelle, magyarok világtal. ök. it.-en igehirdetés Július 1. Beszélgetés Bedecs Márta irodavezetővel 3. Kaposvár, istentisztelet piliscsaba, missziói konferencián esti áhítat 4. Székházban esperesekkel megbeszélés pápa, megbeszélés iskola ügyében Nagyalásony, presbiteri gyűlés 5. Fogadóóra, Váray Tamás Fogadóóra, Erdélyi Károly 6. Duna TV portré forgatás, Kaposvár, pat, Lajoskomárom


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 71


7. Székház, áhítat Duna TV-s forgatás, Győr, Székesfehérvár, Tordas 8. Fogadóóra, mórichidai küldöttség 9. Sopron, Bolba Márta ordinációja Sopron, látogatás Szimon jánoséknál 10. Ménfőcsanak, istentisztelet Ménfőcsanak, látogatás percze Sándoréknál 11. Fogadóóra, jorsics Attilával megbeszélés 13. Székház, reggeli áhítat 14. Kaposvár, Brúder Henrikné temetése 15. Kaposvár, esküvői megbeszélés 16. Kissomlyón Cserági István temetése 17. Kaposvár, istentisztelet 18. Győr, Megyeháza bemutatkozó látogatás dr. Szakács Imre elnöknél Ordinációs beszélgetés Kadlecsik zoltánnal Helyettes lelkészek megbízólevelei 19. Házassági beszélgetés Matus Klára lelkésszel és vőlegényével 20. Fogadóóra Csonkáné Szabó Magdával Interjú, Új ember c. r. kat. lapnak Magyargencs, lelkészlátogatás Szabó Ferencéknél Hazafelé találkozás az őzzel 21. Bp. OI, elszámolás és megbeszélés Bp. puskin u., Gáncs péterrel megbeszélés Kaposvár, költözéshez a teherautó kiáll., pakolás 22. Ki kicsoda lexikontól Balatoni Helga, interjú 23. Sikátor, templomszentelési hálaadó it. 24. Győr-Nádorváros, istentisztelet Győr-Nádorváros, istentisztelet úrvacsorával Győr-Szabadhegy, istentisztelet Augusztus 2. Smidéliusz zoltánéknál látogatás 5. Celldömölk, L-né Tóth Szilvia, zsíros Lilla ordinációja 6. Kaposvár, lelkészi hivatal átadása Kaposvár, esküvő 7. zalaistvánd, templomszentelési hálaadó it. 8. Helfrich péterrel megbeszélés kárpótlási ügyekről pápa, Gyurátz Ferenc iskola ügyeiről megbeszélés pápa, Steinbach józsef ref. püspöknél látogatás 9. Bogdányi Gábor, számítógép beállítások Buda Annamáriával megbeszélés Győri kórház, dr. Alföldi Ibolya pszichiáterrel, majd zügn Tamással megbeszélés Csikvánd, presbitériummal beszélgetés 10. pp.i tanács, puskin u. Kósa Gergellyel telefonos beszélgetés Egyeztetés, kerületi honlap megbeszélés 11. Bogdányi Mária egyetemi lelkésszel megbeszélés Rusznyák Dezső szlovákiai lelkész látogatása Győrben Interjú, Kisalföld 12. Veszprém, Vető Béla temetése 15. Fogadóóra, Horváth zoltán v. baptista lelkésszel

71

16. Miskolc, Csomós józsef ref. püspöknél bemutatkozó látogatás Cinkota, Szeverényi jánossal megbeszélés 17. Reggeli áhítat a székházban Fogadóóra, Tölli Balázs, Líceum ig. Honlap készítő munka 19. Árpás, megyei közgyűlésen igehirdetés 20. Lajoskomárom, Hódy józsef díszpolgáravatás és sírkő megáldás 21. Győr-öregtemplom, istentisztelet úrvacsoraosztással Győr-öregtemplom, istentisztelet Látogatás jánosa Attiláéknál 22. Fogadóóra, Kutscki András majki plébános Látogatás Csorba jánoséknál 23. Bonyhád, országos munkaév kezdő lelkésztalálkozó 24. Bonyhád, országos munkaév kezdő lelkésztalálkozó Bonyhád, munkaév kezdő lelkészkonferencia, esti áhítat 25. Bonyhád, országos munkaév kezdő lelkésztalálkozó 26. Bp. OI, Ny-i ker.-i pedagógusok meghallgatása Budapest, megbeszélés Gazdag zsuzsa lelkésznővel Bp. Üllői út, közjegyzővel aláírások 27. Kaposvár, Walter Imola esküvője 28. Kaposvár, Szemerei jános búcsúztatása, szeretetvendégség Kiskorád, istentisztelet 29. Budapest, Erdő péter prímásnál bemutatkozó látogatás Fogadóóra, Kardos zsuzsa, mérgesi templom, liturgia 30. Fogadóóra, Harcsár Sándor Fogadóóra, Hanvay Enikő Győri lelkészek szolgálati megbeszélése 31. Sopron, látogatás Mesterház Balázsnál Sopron, látogatás Hegedűs Attiláéknál Sopron, tanévnyitó Eötvösben, igehirdetés Sopron, tanévnyitó Hunyadiban, igehirdetés Sopron, tanévnyitó Líceumban, igehirdetés Kőszeg, látogatás Baranyay Csabáéknál Szeptember 1. Kőszeg, iskolalelkész iktatása Kőszeg, látogatás papp judit lelkésznél Nemescsó, Kalincsák Balázséknál beszélgetés Kőszeg, találkozás Rodler Gábor igazgatóval EHE Oktatói Tanács Bp. Szilágyi E. fasor, pÜT 2. Székesfehérvár, Kadlecsik zoltán ordinációja 3. Mérges, templom hálaadó istentisztelet 4. Győr-öregtemplom, istentisztelet Győrújfalu, istentisztelet Edve, templomszentelési hálaadó it. Győr-Szabadhegy, istentisztelet 5. Fogadóóra, Rostáné piri Magda


72

2012.01.09.

13:38

Oldal 72


Fogadóóra, jancsó Kálmánné és jankovics Béla 6. LMK, Balatonszárszó, S-z + Győr 8. Fogadóóra, Kósa Gergely Fogadóóra, Magassy zoltán Győr, dr. Alföldi Ibolya pszichiáterrel zügn Tamás ügyében 9. Bp., EHE tanévnyitó, igehirdetés 10. Győrújbarát, hálaadó istentisztelet 11. Győr-Nádorváros, liturgizálás Győr-Nádorváros, liturgizálás 12. parókusi alkalmassági vizsga 13. Győr, börtönparancsnoknál látogatás 14. Szombathely, Veress Andrásnál látogatás Szombathely, látogatás, Hasza Mónika 15. Országos presbitérium 16. Gyülekezeti elnökségek konferenciája és munkatársképző nap, áhítat 19. Esperesi Tanács, Balatonszárszó 20. Látogatás dr. Reuss Andrásnál Bp., Reménység fesztivál hajón fogadás 21. Bp., Közig. Minisztérium, ingatlanrendezés Tordas, látogatás Süller zsoltnál és megbeszélés 22. Bakonyszentlászló, Hanvay Enikő Bakonyszentlászló, presbiteri gyűlés 23. Sopron, EGOT megnyitó igehirdetés 24. Bakonytamási, látogatás Szakos Csabánál Bakonytamási, csendesnap 25. Csurgó, hálaadó istentisztelet 26. Előzetes megbeszélés az OI-n Bp., gyermek és ifjúsági biz. ülés 27. Nemescsó, idősek napja 28. Áhítat a székházban 29. Fogadóóra, Vén Tamásékkal megbeszélés Fogadóóra, Szűcs Gáborral megbeszélés Látogatás Selmeczi Gézáéknál 30. Bp.-Fasor, zsinat Október 1. uraiújfalu, lelkésziktatás 2. Vönöck, hálaadó it. Szőkedencs, templomszentelési hálaadó, 150 éves templom 4. Devecser, vörösiszap 1 éve, megemlékezés 5. Kerületi építési biz. ülés 6. Koszorúzás Győrben 7. Kőszeg, pedagógus konferencián áhítat Mt 9,12 8. Bp.-Deák tér, országos evangelizáció, csoportvezetés és igehirdetés 9. Győr-Nádorváros, istentisztelet Győr-Nádorváros, it. keresztelő+úrvacsora Lébény, templomszentelés 220 évf. 10. Bp., Teológián pénzügyi megbeszélés Bp., Teológia szenátusi ülés 11. Bp. Abonyi u., találkozás Bölcskei Gusztáv ref. püspökkel

12. 13.

15. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

31.

2011. december 28.

Bp., püspöki Konferencia róm. kat. és ref. püspökökkel Mosonmagyaróvár, LMK Bp. Nemzeti Múzeum, kerületi könyv bemutatón köszöntő Teológián ösztöndíj biz. ülés Kaposvár, esküvő, Horváth józsef felügyelő és felesége Autó átvétele az Üllői úton Tata, Hotel Gotwald, köztársasági elnökkel ebéd Bp. puskin u., pÜT Tét, lelkészlátogatás Deák Ágotáéknál Mórichida, presbiteri gyűlés Bp., Károlyfalvi zsolt Bp., találkozó Alfred Buß vesztfáliai püspökkel Szákszendiek látogatása a székházban Győr, látogatás ócsai zoltánéknál Súr, templomszentelési hálaadó ünnep Tapolca, templom hálaadó it. közösen Steinbach józsef ref. püspökkel Bokod, látogatás Kósa Gergely Szákszend, látogatás Kadlecsik zoltán Burgenland, Felsőlövő, 100 éves iskola Fogadóóra, Tölli Balázzsal megbeszélés Országos presbitérium Győr, iskolai ref. program, csoportvezetés Sopron, nyugdíjasház, harangszentelés Balf, templomszentelési hálaadó it. Szombathely, gyül. 150 éves + iskolai szárny avatás pápán országos reformációi istentisztelet ök. Tanács szervezésében,igehirdetés Fonyód, reformációi it. Győr-öregtemplom, rádiós istentisztelet

November 5. Révfülöp, felügyelői konferencia, reggeli áhítat 1Kir 19,2–4 6. Győr-öregtemplom, istentisztelet Győr-öregtemplom, it. úrv.-val Bácsa, istentisztelet 8. EHE tud. napja, köszöntés Sopron, Luther Szövetség, előadás Sopron, lelkészlátogatás Gabnai Sándoréknál 9. Szakony, soproni LMK, téma: új liturgikus könyv 2. rész Nemeskér, lelkészlátogatás, pőcze István Előzetes kerületi programegyeztetés 10. Közgyűlés előkészítése 11. pozsony, látogatás Milos Klátyik püspöknél Győr, gyülekezeti munkatársképzőn áhítat 12. Egyházkerületi közgyűlés


2011. december 28.

2012.01.09.

13:38

Oldal 73


2011. évi változások a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben Ordinációk Bolba Márta – Sopron, 2011. július 9. Lázárné Tóth Szilvia – Celldömölk, 2011. augusztus 5. Zsíros Lilla – Celldömölk, 2011. augusztus 5. Kadlecsik Zoltán – Székesfehérvár, 2011. szeptember 2. Lelkészi szolgálati változások Bittner Abigél somlószőlősi beosztott lelkész január 15től lemondott lelkészi állásáról. Kopf András helyettes lelkészi megbízása január 15-től a somlószőlősi gyülekezetbe. Rác Miklós ny. lelkész helyettes lelkészi megbízása a körmendi egyházközségbe január 19-től július 31-ig. Kopf András helyettes lelkészi megbízása február 1-jétől a kertai gyülekezetbe. Bogdányi Mária egyetemi lelkészi megbízást kapott február 1-jétől a győri Széchenyi István Egyetemre. Szabó Ferenc utólagos helyettes lelkészi megbízása Marcalgergelyi-Szergényi Társult Evangélikus Egyházközségbe a 2010. december 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő időszakra. Hasza Mónika másodlelkész beiktatása Szombathelyen, március 6-án. Gombor Krisztián szilsárkányi helyettes lelkészi megbízása március 26-án megszűnt, helyettes lelkészi megbízást kapott a szilsárkányi gyülekezet sopronnémeti f íliájába, a 2011. március 27-től 2012. július 30-ig terjedő időszakra. Selmecziné Füzékova Diana helyettes lelkészi megbízása (4 órában) a szilsárkányi gyülekezetbe 2011. március 27-től 2012. július 30-ig. A püspökválasztás eredményének nyilvánosságra hozása április 8-án történt meg, az új püspök Szemerei János. A kerületi közgyűlés elfogadta a Győrújbarát-TényőGyőrszemerei Társult Evangélikus Egyházközség létrehozását április 16-án. Zügn Tamás csikvándi helyettes lelkészi megbízása május 3-tól visszavonva. Tóth Károly István helyettes lelkészi megbízása a csikvándi gyülekezetbe a május 3-tól július 31-ig tartó időre. Dechertné Ferenczy Erzsébet helyettes lelkészi megbízása a gecsei egyházközséghez tartozó szerecsenyi leánygyülekezetbe a május 3-tól július 31-ig tartó időszakra. Weltler Sándor ny. lelkész helyettes lelkészi megbízása a gecsei gyülekezetbe a május 3-tól július 31-ig tartó időszakra. Baranyay Csaba kőszegi lelkész helyettes lelkészi megbízása a büki gyülekezetbe 2011. június 14-től 2012. június 30-ig.

73

Carns-Lengyel Henriett kötcsei lelkész június 30-ával lemondott lelkészi állásáról, és külföldre távozott. Kardos Zsuzsanna mórichidai gyülekezeti munkatárs június 30-i hatállyal lemondott szolgálatáról. Papp Judit beosztott lelkész kőszegi iskolalelkészi szolgálata meghosszabbítva 2012. június 30-ig. Ittzés János püspök június 18-ával nyugdíjba vonult. Szemerei János június 25-től a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület beiktatott püspöke, június 26ától beiktatott győri lelkész. Papp Judit beosztott lelkész július 1-jétől határozatlan időre a szombathelyi gyülekezetbe beosztva. Benedek János nemeskoltai lelkész július 1-jétől a körmendi gyülekezet megválasztott lelkésze, helyettes lelkészi megbízása Nemeskoltára a 2011. július 1-től 2012. július 31-ig terjedő időszakra. Szabó Ferenc július 1-jétől a Marcalgergelyi-Szergényi Társult Evangélikus Egyházközségben végzett helyettes lelkészi szolgálat alól felmentve. Szabóné Nyitrai Márta visszatérése a parókus lelkészi szolgálatba a Marcalgergelyi-Szergényi Társult Evangélikus Egyházközségben július 1-től, helyettes lelkészi megbízása a Kemeneshőgyész-Magyargencs Társult Evangélikus Egyházközségbe július 1-től. Lampért Gábor helyettes lelkészi megbízása a kötcsei gyülekezetbe július 1-jétől, július 31-vel visszavonva. Harcsár Sándor helyettes lelkészi megbízása a kissomlyói gyülekezetbe július 18-tól. Csonkáné Szabó Magda rendelkezési állományban augusztus 1-jétől. Jorsits Attila rendelkezési állományban augusztus 1-jétől. Pethő Attila augusztus 1-jétől az őrimagyarósdi gyülekezet megválasztott lelkésze, beiktatva augusztus 13-án. Menyes Gyula helyettes lelkészi megbízása a csikvándi és gecsei gyülekezetbe a 2011. augusztus 1-jétől 2012. július 31-ig tartó időszakra. Pongrácz Máté augusztus 1-jétől határozatlan időre beosztott lelkész a kaposvári gyülekezetben. Weltler Gábor augusztus 1-jétől határozatlan időre beosztott lelkész a malomsoki gyülekezetben, valamint iskolalelkész a marcaltői Kmethy György Evangélikus Általános Iskola és óvodában. Pethő Judit augusztus 1-jétől határozatlan időre beosztott lelkész a Nagyalásony-Dabrony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközségben. Mihácsi Lajos helyettes lelkészi megbízása a vadosfai gyülekezetbe augusztus 1-jétől határozatlan időre. Györgyi Zsolt augusztus 1-jétől határozatlan időre gyülekezeti munkatárs a csurgói gyülekezetben. Szakos Csaba helyettes lelkészi megbízása a homokbödögei egyházközség tapolcafői és nagygyimóti leánygyülekezetébe 2012. július 31-ig meghosszabbítva.


74

2012.01.09.

13:38

Oldal 74


Rostáné Piri Magda helyettes lelkészi megbízása a csöglei gyülekezetbe 2012. július 31-ig meghosszabbítva. Tóth Attila helyettes lelkészi megbízása a tési gyülekezetbe 2012. július 31-ig meghosszabbítva. Kadlecsik Zoltán augusztus 1-jétől határozatlan időre gyülekezeti munkatárs a szákszendi gyülekezetben. Selmeczi Géza helyettes lelkészi megbízása a rábaszentandrási gyülekezetbe 2012. július 31-ig meghosszabbítva. Deák Ágota helyettes lelkészi megbízása a mórichidai és árpási gyülekezetbe augusztus 1-jétől határozatlan időre. Farkas Ervin helyettes lelkészi megbízása a bodonhelyi és a rábaszentmihályi szórványba augusztus 1-jétől határozatlan időre. Győri Veronika Ágnes helyettes lelkészi megbízása a kötcsei gyülekezetbe a 2011. augusztus 1-jétől 2012. július 31-ig tartó időszakra. Lázárné Tóth Szilvia szeptember 1-jétől határozatlan időre beosztott lelkész a székesfehérvári gyülekezetben. Kadlecsik Zoltán lelkésszé avatása szeptember 2-án, Székesfehérváron lezajlott, így szeptember 2-ától határozatlan időre beosztott lelkész a szákszendi gyülekezetben. Kovácsné Tóth Márta helyettes lelkészi megbízása a kemenesmagasi és a kemenesmihályfai gyülekezetbe a 2011. szeptember 1-től 2012. augusztus 31-ig tartó időre. Karsay Lajos szeptember 10-től – az egyházközségek

2011. december 28.

társulása miatt – a Győrújbarát-Tényő-Győrszemerei Társult Evangélikus Egyházközség beiktatott lelkésze. Dechertné Ferenczy Erzsébet szeptember 1-től lemondott lovászpatonai lelkészi szolgálatáról a péteri gyülekezetbe történt megválasztása miatt. Menyesné Uram Zsuzsanna szeptember 18-ától a győrsági gyülekezet beiktatott lelkésze. Pethő Judit a szeptember 12-i parókusi vizsga teljesítése után szeptember 13-ától megbízott lelkész a Nagyalásony-Dabrony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközségben. Tóth Károly István a szeptember 12-i parókusi vizsga teljesítése után szeptember 13-ától megbízott lelkész a takácsi és a homokbödögei gyülekezetben. Horváth Ferenc nagysimonyi lelkész október 1-jével nyugdíjba vonult. Verasztóné Magyar Melinda október 1-től beiktatott lelkész az uraiújfalui Evangélikus Egyházközségben. Bajuszné Orodán Krisztina nagyvelegi gyülekezeti szolgálata szeptember 30-ával megszűnt, október 1jétől félállású kórházi lelkész. Nagy Gábor helyettes lelkészi megbízása a nagyvelegi gyülekezetbe a 2011. október 1-től 2012. július 31-ig terjedő időszakra. Rác Dénes helyettes lelkészi megbízása a nagysimonyi gyülekezetbe a 2011. október 1-től 2012. július 31-ig terjedő időszakra. Kopf András november 5-től a somlószőlősi gyülekezet parókus lelkésze.


2012.01.09.

13:38

Oldal 75


2011. december 28.

75

a magyarországi evangélikus egyház bírósága

ügyszám: mee-1/2011/8 A Magyarországi Evangélikus Egyház Bírósága, mint első fokú bíróság a d. z. felperes által a magyarországi evangélikus egyház országos ügyésze alperes ellen a2/2010/1 számú ügyészi határozatának felülvizsgálata iránt indított perben meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi ítéletet: A Bíróság a felperes keresetét elutasítja. A Bíróság megállapítja, hogy a perrel összefüggésben felperesi oldalon felmerült 4.000.- Ft, azaz négyezer forint perköltséget az országos egyház viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS Felperes 2010. június 7-i keltezéssel keresetlevelet nyújtott be az alperes 2/2010/1 számú határozata ellen, melyben törvényességi felügyeleti eljárás megindítását kérte az alpereshez 2010. május 11-i keltezéssel benyújtott kérelme szerint. Az alpereshez benyújtott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem arra irányult, hogy alperes a 2005. évi IX. törvény 21. § (1) – (4) bekezdései alapján semmisítse meg a Déli Evangélikus Egyházkerület Fegyelmi Tanácsának az alperessel szemben 2009. november 10-én meghozott határozatát, valamint az ezzel szemben benyújtott alperesi kereset alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház Bírósága 2010. február 15-én meghozott ítéletét. Felperes a kérelmét részletesen indokolta, melynek során a fegyelmi eljárásban terhére rótt magatartásokat kívánta újból értékelés alá vonni, arra hivatkozva, hogy azok kötelezettségszegést nem, vagy nem olyan súllyal valósítottak meg, ami a kiszabott fegyelmi büntetést indokolná. A felperesi kérelem a megsemmisíteni kért ítéletek konkrét rendelkezéseire hivatkozott. Alperes a felperes törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelmét a 2/2010/1 iktatószámú határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe az országos egyház önkormányzati testületeinek, bizottságainak és tisztségviselőinek törvényességi felügyelete tartozik. A jogerős bírósági döntés ellen felülvizsgálati eljárás nem kezdeményezhető, mivel a bíróság a

2005. évi IV. törvény szerint nem önkormányzati testület. A sérelmesnek tartott ítélet ellen a 2005. évi IX. törvény XVII. fejezete szerint biztosított a bírósági jogorvoslat. A határozat indokolása utalt arra is, hogy kérelemre törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A határozattal szemben felperes a fentiekben ismertetett keresetet nyújtotta be alpereshez, aki azt megküldte a bíróság részére, egyúttal jelezte, hogy a határozatban foglalt álláspontját változatlanul fenntartja. A 2011. február 24. napján tartott első tárgyalást megelőzően felperes írásban további okirati bizonyítási indítványt és tanúbizonyítási indítványt tett, alperes pedig az első tárgyalás napján érdemi ellenkérelmét közölte, mely a kereset elutasítására irányult. Tekintettel arra, hogy felperes az írásbeli beadványait olyan időpontban tette meg, amikor azoknak az alperes részére történő kézbesítése már nem volt lehetséges, valamint alperes az első tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság a peres iratok kézbesítése céljából a tárgyalást elhalasztotta. A 2011. március 21-én tartott tárgyaláson mindkét fél megjelent. A Felek a tárgyalásig, illetve a tárgyaláson álláspontjukat mind írásban, mind szóban részletesen kifejtették. A kereset nem alapos. A bíróság mindenben osztotta a keresettel támadott alperesi határozatban és az alperesi ellenkérelemben foglaltakat. Ezzel kapcsolatban mindössze utal arra a bíróság, hogy általánosságban, az alperesi határozatnak megfelelően, valóban a 2005. évi IX. törvény XVII. fejezete szerint lehet jogorvoslatot kezdeményezni bírósági ítéletekkel szemben, ez azonban a fegyelmi ügyekben született ítéletekre nem vonatkozik, mivel a törvény XXI. fejezete értelmében a különleges eljárásnak számító fegyelmi ügyben a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindez azonban nem befolyásolja az alperesi határozat érdemi helytállóságát. A 2005. évi IV. törvény rendelkezései alapján az egyházi bíróság nem önkormányzati testület és nem is tisztségviselő. Ennek kapcsán egyfelől az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tételesen felsorolja az önkormányzati testületeket és tisztségviselőket, akik között a bíróság nem található. Másfelől, az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 17. § (1) bekezdése szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház független egyházi bíróságot hoz létre. Mindezek a rendelkezések nem teszik lehetővé azt a felperesi jogértelmezést, mi-


2012.01.09.

13:38

Oldal 76


76

szerint a bíróság az egyház önkormányzati testülete lenne. Ebből következően pedig az országos ügyésznek nincs hatásköre a bíróság ítéletét, vagy általában a bíróság tevékenységét törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálni. Az ügyben felmerült másik jogkérdés kapcsán a bíróság szintén osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy erre vonatkozó kérelem esetén a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása nem kötelező, az csupán lehetőség az országos ügyész számára. Ezt a 2005. évi IX. törvény 21. § (3) bekezdésében szereplő szóhasználat („indítható”) egyértelműen alátámasztja. Végezetül, a 2005. évi IX. törvény 1. § (4) bekezdése és 74. §-a alapján háttér-jogszabályaként alkalmazandó polgári perrendtartás 229. § (1) bekezdése meghatározza az anyagi jogerő tartalmát. Ennek értelmében az ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tegyék. jóllehet felperes jelen keresetindítása nem a fegyelmi ügyben volt perbeli ellenfelével szembeni pernek tekintendő, felperes törvényességi felügyeleti eljárásra irányuló kérelméből és keresetleveléből kétségtelen, hogy valójában a fegyelmi ügyében született jog-

2011. december 28.

erős ítélettel elbírált jogot kívánja újból vitássá tenni. Erre azonban a bíróság álláspontja szerint nincs jogszabályi lehetőség. Mivel a felmerülő jogkérdések kapcsán nem bírt relevanciával, a bíróság a felperes által indítványozott, majd később visszavont tanúbizonyítást nem foganatosította, és a felajánlott okirati bizonyítást (munkaügyi bírósági okiratok érdemi vizsgálata) mellőzte. Mindezek alapján a bíróság szerint a 2/2010/1 számú alperesi határozat nem törvénysértő, így a keresetet a bíróság elutasította. A perben a felperes terjesztett elő 4.000 Ft, utazási költségből álló perköltségigényt, melyet a bíróság öszszegszerűségében elfogadott, és amelynek viselésére a 2005. évi IX. törvény 84. § (1) bekezdése alapján az országos egyház köteles. Az ítélettel szembeni fellebbezés jogát a 2005. évi IX. törvény 84. § (2) bekezdése zárja ki. Budapest, 2011. március 21. dr. Auer Éva sk. nem lelkészi bíró

dr. Orosz Gábor sk. lelkészi bíró

dr. Simon Attila sk. nem lelkészi bíró, a tanács elnöke

Jogértelmező testület i. Egyházközségi lelkész személyes érintettségére hivatkozva, azzal fordult a jogértelmező testülethez, hogy gondviselőként nevelt gyermeke után, aki feleségének szintén lelkésszel kötött házasságából származik, megállapítandó gyermektartásdíj összegének megállapításához mely jogviszony időtartamát kell figyelembe venni. Előadta továbbá, hogy a lelkész részéről önkéntes teljesítés nem történt, az erre vezetett végrehajtás eredményre nem vezetett. Kérelemében előadta, hogy az ügyben eljárt állami elsőfokú bíróság a lelkész „valamennyi lelkészi szolgálat címén kapott jövedelmének” alapján határozta meg a gyermektartásdíjat fizetés alapját. Az előterjesztett fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte, jelen kérelem előterjesztése idején jogerős bírósági ítélet nem áll rendelkezésre. Nehezményezte, hogy az ügy elbírálása során bíróság a kötelezett főállás-mellékállás viszonyát újra és újra másképp értelmezi, illetőleg hogy az ilyen típusú

polgári peres eljárásokban a bíróságok a Munka Törvénykönyvre hagyatkoznak, az alapján ítélnek, mely számos esetben különbözik az egyházi törvényektől. Kérelme azon jogértelmező testületi állásfoglalás kiadására irányult, hogy a lelkészi „munkaviszony” – bármilyen gyülekezeti vagy egyházi intézményben dolgozik is a lelkész, és akárhány kifizetőhelyről is kap jövedelmet – az összevontan egy főállásnak számít, összességében ez képezi a gyermektartásdíj számítása alapját. Ügye nehézségeként jelölte meg azt is, hogy – utalva a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79. § (1)–(2) bekezdésére – álláspontja szerint a gyülekezetek mint munkáltatók készfizető kezes státuszban vannak (Vht.). Kérelme jogszabályi alátámasztásául az egyházi törvények szellemiségét, különösen is az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről 2005. évi III. törvény 1.§-t, 2. § (a)–(d) pontját, 27–28. §-t, valamint a 71. §-t jelölte meg, illetőleg csatolta a peres eljárásban keletkezett iratokat is. A jogértelmező testület 2011. január 18. napján kelt


2012.01.09.

13:38

Oldal 77


2011. december 28.

válaszában a megkeresésre érdemi nyilatkozatot nem tett, álláspontja szerint az érvényben lévő jogszabályok szerint erre nincs is szükség. Egyezően a kérelmezővel megállapította, hogy a lelkészi szolgálati viszony nem tekinthető munkaviszonynak. A szolgálatban álló lelkészek a Magyarországi Evangélikus Egyházzal állnak szolgálati jogviszonyban és a jogviszony létrejöttének feltétele a lelkészi nyilvántartásban szereplés, ez nem jelenti azonban azt, hogy a kifizető hely szempontjából egységes lenne a foglalkoztatás. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2005. évi III. törvény 2.§-a alapján a szolgálati szerződés a szolgálatba állító és például a lelkész között jön létre, amely esetben több külön szolgálati szerződés alapján külön jogviszonyok jönnek létre, külön kifizetőhelyekkel, amelyek tekintetében külön-külön van helye esetleges bírósági végrehajtásnak, például letiltás alkalmazásának. Kifejtette, hogy a jogértelmező testület egyházi jogszabály értelmezésével kapcsolatosan jogosult állást foglalni, a jelen esetben azonban az egyházi jogszabály értelmezését illetően kétség nem merült föl. Amennyiben a kérelmező által előadottak szerint, a tartásdíjat megállapító ítélet végrehajtása ütközik nehézségekbe, akkor ezzel kapcsolatosan a polgári bíróságok hoznak határozatokat azzal, hogy a jogértelmező testület felhívta a figyelmet a Csjt. 69/C. § (3) bekezdésében foglalt lehetőségre, arra, hogy százalékos arányban kerüljön a tartásdíj megállapításra, az alapösszeg meghatározása mellett. Véleménye szerint nem ütközhet akadályba olyan ítélet végrehajtása, amely több szolgálati viszony esetén valamennyi kifizető hely tekintetében végrehajtásra kötelezi a kifizető szervet. Egyezően az állami bírósággal osztotta, hogy a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10–12. §-ai megfelelő lehetőséget biztosítanak a végrehajtható tartásdíj megállapításához.

ii. Egyházközségi felügyelő a jogértelmező testülethez intézett kérelmében előadta, hogy az egyházközség jelenlegi területén korábban négy település volt, ezért négy temploma van a ma már egyesített egyházközségnek. A közgyűléseket mindig az egyik, meghatározott templomban az istentiszteletekhez csatlakozóan tartják, így sokan, akik egyébként aktív gyülekezeti tagok, de nem abba a templomba járnak, a közügyekből kimaradnak. Fontosabb témák esetén (például egyházközségi választások) gyakorlatként alakult ki, a másik három helyen az istentisztelet elhagyása. Azonban ez sem jó megoldás, sokan csak a megszokott időpontban a megszokott helyre szoktak elmenni. Felmerült annak lehetősége, hogy nem tarthatnának-e mind a négy helyen részközgyűléseket, bár ismerik a 2005. évi IV. törvény 16. § (3) bekezdésének azon

77

rendelkezését, amely a több közigazgatási területen fekvő egyházközségeknek engedi csak meg ezt a lehetőséget. jogértelmezést igénylő kérdése szerint megfelel-e ezen egyházközség a „több közigazgatási területen fekvő” egyházközség kritériumának, azaz értelmezhető-e úgy a hivatkozott törvényhely, hogy az egy közigazgatási területen fekvő több istentiszteleti hellyel rendelkező egyházközség is élhessen a részközgyűlések rendszerének lehetőségével. A jogértelmező testület a megjelölt 2005. évi IV. törvény 16. § (3) bekezdésével kapcsolatban az alábbi jogértelmezési választ adta 2011. március 16. napján: A törvényhely a testület álláspontja szerint egyértelműen fogalmaz, tehát abban az esetben lehet részközgyűléseket tartani, amennyiben az adott egyházközség fekszik több közigazgatási területen. Tehát kizárólag ebben az esetben tartható meg külön-külön az egyházközség részeiben a közgyűlés – mint részközgyűlések. Abban az esetben azonban, amennyiben az egyházközség egy közigazgatási területen található a fenti szabály már nem alkalmazható. A jogértelmező testület kifejtette, hogy a kérdésfeltevés annyiban megalapozott volt, hogy az egy közigazgatási területen lévő egyházközség több temploma, így annak hívői tekintetében a gyakorlatban ugyanaz a helyzet alakulhat ki, mint a fenti törvényhelyi esetben, azonban az ilyen fokú kiterjesztő értelmezés már nem megengedett. Mindezek alapján célszerűnek tartotta a fenti törvényhely kiegészítésének indítványozását, arra a kérelmező egyházközségi felügyelő figyelmét felhívta.

iii. A jogértelmező testület tagjait – nem hivatalosan – többen is megkeresték annak tisztázása végett, hogy a 2011. június 23. napján megtartott országos presbitérium ülésén az egyik egyházkerület püspöke rendelkezik-e szavazati joggal, tekintettel arra a tényre, hogy 2011. június 18. napján szolgálati jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik. A testület – utalva a 2005. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdésére – úgy határozott, hogy még az ülést megelőzően, annak napján megvizsgálja a kérdést. A jogértelmező testület az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 85. § (1) bekezdése, 129. § (1) bekezdés a) pontja, és a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény 36. § (2) bekezdése alapján, valamint az egyházi szolgálatról és szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 22. § (1) bekezdése összevetése alapján megállapította, hogy a püspöki szolgálati jogviszony legfeljebb a nyugdíjkor-


2012.01.09.

13:38

Oldal 78


78

határt követő 2. év azon napjáig tart, amely nap egyezik a püspök születése napjával. A püspöki szolgálati jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnnek azon tisztségek is, amelyek hivatalból az adott tisztséghez voltak rendelve, így az egyházkerületi elnökségi tisztség, valamint az országos presbitériumi tagi tisztség is. Ezért a szavazati jog nem illethette meg a fenti ülésen. Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 95. § (2) bekezdése alapján a püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése, ugyanígy rendelkezik a 91. § is, amely megfogalmazása szerint a püspököt akadályoztatása esetén a püspökhelyettes helyettesíti. A püspök feladatait a 2005. évi IV. törvény 86–89. §-ai

2011. december 28.

határozzák meg, amelyek nem tartalmazzák a püspöki tisztséghez hivatalból kapcsolódó tisztségekhez fűződő feladatok felsorolását, vagy az arra való hivatkozást. A jogértelmező testület álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy az egyházkerületi elnökségre, illetve az országos presbitériumra vonatkozó különleges szabályok csak a püspököt jelölik meg ezen szervezetek tagjaként, továbbá a megbízatásnak a nyugdíjba vonulás miatt bekövetkező megszűnése nem tekinthető akadályoztatásnak, a püspökhelyettes ebben a tekintetben nem helyettesítheti a püspököt. Nem püspöki feladatról, hanem a püspöki tisztséghez kapcsolódó hivatalból ellátandó külön tisztségekről van szó, amire már a helyettesítés nem terjedhet ki.

a magyarországi evangélikus egyház országos irodáJa közlemény A Magyarországi Evangélikus Egyház pályázati rendszeréről szóló, 1/2011. (VI. 23.) országos szabályrendelet 2. § 5. pontjában nevesített „On-line pályázati felület” a címen érhető el. A szabályrendelet szerinti bejelentési kötelezettségek, illetve a támogatási kérelmek ügyintézése 2011. év de-

cember elsejétől csak ezen a felületen keresztül lehetséges, regisztráció után. Az egyes gyülekezeti, intézményi pályázatok beadásához szükséges jogi személyiségi igazolások csak a szabályrendelet szerint bejelentett projektötletek, pályázatok esetében adhatók ki. A honlapon a hatályos pályázati szabályrendelet, illetve az aktuális pályázati lehetőségek is elérhetőek.


2012.01.09.

13:38

Oldal 79


2011. december 28.

79

eseménynaptár 2012

január IDőpONT

16.

SzERVEző *

DB

*

április

pROGRAM

HELySzíN

IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

bizottsági ülés

Budapest

2.

DB

bizottsági ülés

Budapest

ONOB

bizottsági ülés

GB

bizottsági ülés

24.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

10.

25.

GB*

bizottsági ülés

Budapest

11. 14.

Február IDőpONT

16–17.

SzERVEző

pROGRAM

Országos Iroda Országos Iroda

Országos presbitérium ülése Intézményvezetői értekezlet

20.

DB

bizottsági ülés

Budapest

24–25.

zsinat

21. ülésszak

Budapest

Szélrózsa előtalálkozó

Balatonboglár

2. 14.

25. 26.

HELySzíN

Budapest Budapest

17. 19. 20. 21. 27.

Nyugati (Du- Kerületi emlékezés nántúli) Egyhk. gyülek.-ben

28.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

29.

GB

bizottsági ülés

Budapest

északi Egyhk. Országos Iroda északi Egyhk. Országos Iroda északi Egyhk.

Budapest

Ifjúsági nap Intézményvezetői konferencia őstermelők és borászok találkozója

Balatonszárszó püspöki hivatal

Országos presbitérium ülése

Budapest

Közgyűlés

NyíregyházaKertváros

Kerületi cikluszáró közgyűlés Egyházkerületi Déli Egyhk. közgyűlés

Nyugati (Dunántúli) Egyhk.

Nagyszénás

május IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

6.


Cantate

Hegyeshalom

Bajor–magyar óvodai továbbképzés

Soltvadkert

március IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

6–7.

1–2.

Déli Egyhk.

Hivatásgondozó napok aktív lelkészeknek

piliscsaba

7.

DB

bizottsági ülés

Budapest

északi Egyhk.

parókusi alkalmassági vizsgálat

püspöki hivatal

15.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

1.

16.

GB

bizottsági ülés

Budapest

Evangélikus óvónők országos találkozója

Várpalota

18–19.

zsinat

22. ülésszak

Budapest

19.

Déli Egyhk.

19.

ézsaki Egyhk.

19.


24.

Országos Iroda

6. 8. 10. 24. 31. *

Országos Iroda

Országos presbitérium ülése Egyházkerületi Déli Egyhk. ifjúsági nap Országos hitokDéli Egyhk. tatói konferencia Nyugati (Du- Kerületi ifjúsági nántúli) Egyhk. nap

Budapest Kecskemét Budapest, EHE Győr

DB = Diakóniai Bizottság, ONOB = Országos Oktatási és Nevelési Bizottság, GB = Gazdasági Bizottság

Egyházkerületi missziói nap Egyházkerületi missziói nap Egyházkerületi missziói nap Országos presbitérium ülése

Bonyhád

Tatabánya Budapest


2012.01.09.

13:38

Oldal 80


80 jÚnius IDőpONT

SzERVEző

1–2. 11. 11–14.

DB

pROGRAM

HELySzíN

Reménység fesztivál

Budapest, papp László Aréna

bizottsági ülés

Budapest

Nyugati (Du- kerületi rekreációs nántúli) Egyhk. napok lelkészeknek

konfirmandus 18–23. Déli Egyhk. tábor Nyugati (Du- kerületi nyugdí19. nántúli) Egyhk. jas lelkészt.

2011. december 28.

IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

28–29.

zsinat

23. ülésszak

Budapest

28–30. Déli Egyhk. papnétalálkozó

Gyenesdiás Bonyhád Győr

október IDőpONT

SzERVEző

1.


19.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

5–6.

20.

GB

bizottsági ülés

Budapest

6.

28.

Országos Iroda


Budapest

8.

pROGRAM

parókusi alkalmassági vizsga felügyelők ker.-i Déli Egyhk. konferenciája Nyugati (Du- ker.-i pedagógus nántúli) Egyhk. csendesnap DB

13. jÚlius IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

2–4.

Déli Egyhk.

ker.-i rekreációs napok lelkészcsaládoknak

Révfülöp

2–4.

Országos

országos pedagógus találkozó

Győr

18–22.

Országos

Szélrózsa

Fonyódliget

SzERVEző

27. 28. 28–30.

bizottsági ülés

Budapest

országos evangélizáció

BudapestDeák tér

17.

GB

bizottsági ülés

Budapest

25.

Országos Iroda


Budapest

IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

8.

Déli Egyhk.

egyházmegyei elnökségek megbeszélése

Budapest

9.

Déli Egyhk.

november

Budapestzugló


egyházkerületi közgyűlés egyházkerületi közgyűlés

26.

DB

bizottsági ülés

Budapest

30.– dec. 1.

zsinat

24. ülésszak

Budapest

Balatonszárszó

17.

bizottsági ülés

Budapest

Nyugati (Dumunkaévkezdő nántúli) Egyhk. lelkészkonferencia

Révfülöp

munkaévkezdő lelkésztalálkozó

Várpalota

Budapest

munkaévkezdő lelkészkonferencia

északi Egyhk.

piliscsaba

bizottsági ülés

HELySzíN

DB

Győr

ONOB

pROGRAM

27–29. Déli Egyhk.

HELySzíN

16.

augusztus IDőpONT

Balatonszárszó

Győr

Mátraháza december

szeptember

IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

IDőpONT

SzERVEző

pROGRAM

HELySzíN

nov. 30.– 1.

zsinat

24. ülésszak

Budapest

4.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

4.

ONOB

bizottsági ülés

Budapest

5.

GB

bizottsági ülés

Budapest

5.

GB

bizottsági ülés

Budapest

7.

Déli Egyhk.

13. 21. 28.

Országos Iroda északi Egyhk.

Országos presBudapest bitérium ülése alakuló kerületi Budapest-Buközgyűlés dahegyvidék

Nyugati (Du- alakuló kerületi közgyűnántúli) Egyhk. lés, választás, iktatás

Kőszeg

7. 13.

északi Egyhk. Országos Iroda

nyugdíjas lelkésztalálkozó nyugdíjas lelkészek adventje Országos presbitérium ülése

Budapest Budapest, Rózsák tere Budapest

zsinati törvények, határozatok

Recommend Documents