ZSINATI TÖRVÉNYEK, HATÁROZATOK

Evangélikus Közlöny

1

ZSINATI TÖRVÉNYEK, HATÁROZATOK Budapest, 2007. szeptember 14–15.

2007. ÉVI III. TÖRVÉNY A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

rencet a Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi bírósága lelkészi tagjává választja az általános tisztújítás időpontjáig, 2012-ig.

1.§ A választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 34.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az országos jelölőbizottság a 19-21.§-ban szabályozott eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az országos presbitérium által megválasztandó országos tisztségviselőkre és testületi tagokra.”

10/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT JELENTÉS ELFOGADÁSÁRÓL

2.§ A Vtv. 34.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az országos iroda igazgatói állására az országos elnökség ír ki pályázatot. A kiíró által megbízott bizottság véleményezi a pályázatokat, megvizsgálja a törvényességi feltételek meglétét, s munkájáról jelentést készít az országos presbitériumnak. Az országos presbitérium értékeli a pályázatokat, s jelölt(ek)et állít a Zsinat elé. Az országos iroda igazgatóját a zsinat választja meg, mandátuma az általános tisztújítást követő év december 31-ig tart.” 3.§ E törvény az elfogadása napján lép hatályba.

8/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT AZ ORSZÁGOS EVANGELIZÁCIÓS ÉS MISSZIÓI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK VÁLASZTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (4) bekezdés a) pontja alapján – utalva a 139.§ (1) bekezdésre – Szeverényi Jánost a Magyarországi Evangélikus Egyház országos evangelizációs és missziói bizottsága elnökévé választja az általános tisztújítás időpontjáig, 2012-ig.

9/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT EGYHÁZI BÍRÓSÁG TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (4) bekezdés a) pontja alapján – utalva az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 17.§ (2) bekezdésére – Szabó Fe-

A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (5) bekezdés b) pontja alapján az országos irodaigazgatói jelentést a 2006. évben végzett tevékenységről elfogadja.

11/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (6) bekezdés d) pontja alapján – utalva az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 36.§ (1) bekezdésére – Evangélikus Országos Gyűjtemények elnevezéssel, 2008. január 1. napjával intézményt alapít. Ezzel egyidejűleg a zsinat az új intézmény alapító okiratát és a 2007. évi költségelőirányzatát jóváhagyja azzal, hogy gazdasági vezető önálló munkakörben való alkalmazása kötelező. A zsinat 2009. tavaszán megvizsgálja a 2008. évi működést, és ennek alapján dönthet az intézmény megszüntetéséről.

12/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT ZSINATI IDŐSZAKOS MUNKACSOPORT ALAKÍTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 123.§ (2) bekezdése alapján statisztikai időszakos munkacsoportot alakít. A munkacsoport feladata a Magyarországi Evangélikus Egyház statisztikai adatainak összegyűjtése és további feldolgozásra alkalmas formában való előállítása. A munkacsoport tagjai: Andorka Árpád, Kissné Kárász Rózsa, dr. Sólyom Jenő és dr. Zsúgyel János. A munkacsoport megbízása 2007. szeptember 14. napjától 2009. december 31. napjáig tart azzal, hogy a munkacsoport az addig végzett munkáról 2008. őszén köteles a zsinatnak beszámolni.

2


13/2007. (IX.14.) ZSINATI HATÁROZAT A TÖRVÉNY SZÖVEGÉNEK NYELVHELYESSÉGI JAVÍTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény (a továbbiakban: a törvény) 104.§ (2) bekezdés a) pontja alapján felhatalmazza a törvényelőkészítő bizottságot, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeinek minden olyan módosítását elvégezze, amely nyilvánvaló elírások, nyomdahibák, illetve a törvényszöveg stiláris vagy nyelvhelyességi javítását jelenti. E módosításokat a törvény 105-106.§-ban meghatározottak részére írásban meg kell küldeni. Ha valamely módosításhoz egy zsinati tag sem tesz – az igazolt kiküldéstől számított 30 napon belül – érdemi észrevételt, az a javaslattal való egyetértést jelenti. Ezekről a módosításokról a zsinat a következő plenáris ülésén vita nélkül dönt. Azokat a módosításokat, amelyekhez érdemi észrevétel érkezett, a zsinathoz érkezett beadványnak kell tekinteni.

14/2007. (IX.15.) ZSINATI HATÁROZAT BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 104.§ (5) bekezdés b) pontja alapján – utalva az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 35.§-ra – az országos egyház 2006. évi beszámolóját 16.100.308 eFt mérlegfőösszeggel és 1.987.843 eFt pozitív eredménnyel elfogadja.

15/2007. (IX.15.) ZSINATI HATÁROZAT A ZSINAT ÜGYRENDJÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 1117.§ (3) bekezdése alapján ügyrendjét az alábbiak szerint módosítja: 1.§. Az ügyrend a következő 13/A.§-sal egészül ki: „13/A.§ (1) A zsinatot postán kiküldött meghívóval kell összehívni. (2) A meghívónak tartalmaznia kell az elnökség napirendi javaslatát, a napirendre nem tűzött beadványokat, valamint az egyes napirendi pontok előterjesztő anyagait. (3) Amennyiben egy napirendi ponthoz nincs kiküldve írásos anyag vagy a kiküldés késve történt, annak napirendre való felvételéről a zsinat minősített többséggel dönt. (4) A kiküldött előterjesztéseknek tartalmazniuk kell az előterjesztés okát, esetleg előzményeit, valamint a megoldásra vonatkozó változatokat és ezek indoklását. (5) A kiküldött anyag lehetőség szerint tartalmazza az

előterjesztéssel kapcsolatban az országos presbitérium és az illetékes munkaági bizottság(ok), szükség szerint más testületek véleményét. (6) Az ülésszakra meghívót kell küldeni az országos presbitérium tagjai, az érintett munkaági bizottságok vezetői, szakértők valamint az egyházi sajtó számára.” 2.§ Az ügyrend 15.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „15.§ (1) A zsinati gazda a plenáris ülésszakon jelenlévőkről, az igazoltan és a kimentés nélkül távollevőkről minden ülés kezdetén, valamint szavazás előtt jelentést tesz, jelentését jegyzőkönyvbe foglalják.” 3.§ Az ügyrend 16.§ (7) bekezdése hatályát veszti. 4.§ Az ügyrend 19.§-a hatályát veszti. 5.§ Az ügyrend 20.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20.§ (1) A zsinati tagok szólás végett személyesen a szavazócédula felnyújtásával vagy írásban a jegyzőnél jelentkeznek. A jegyzők a hozzászólók nevét a jelentkezés sorrendjében nyilvántartják. Az első szó az előterjesztőt illeti. Utána a kisebbségi vélemény képviselőjének van joga szólni. (2) A tárgyaláskor az elnök a szólni kívánókat általában a jelentkezés sorrendjében hívja szólásra. Ha a felhívott nincs jelen, úgy tekintendő, hogy nem is jelentkezett. (3) Az általános vitában éppen úgy, mint a részletes tárgyaláskor mindenki kétszer szólhat. Az első hozzászólás öt percnél, az ismételt felszólalás két percnél nem lehet hosszabb. (4) Az előterjesztő vagy az indítványozó – mások kívánságára – felvilágosítást vita közben többször is adhat. (5) A zsinati ülésre meghívottak az elnök kérése alapján, a tárgyalt anyaggal kapcsolatban felvilágosítást nyújthatnak és jogosultak legfeljebb két percben a tárgyalt napirendi ponthoz hozzászólni.” 6.§ Az ügyrend 22.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdés a-b) pontja esetén a zsinat általában vita nélkül dönt. Az elnök indokolt esetben ettől eltérően erről vitát engedélyezhet, illetve azt berekesztheti.” 7.§ Az ügyrend 33.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A vita után a szavazásra bocsátandó szövegrészt egyértelművé kell tenni, és fel kell olvasni, kívánságra írásban a zsinati tagok rendelkezésére kell bocsátani. Ezt követően a szöveget egyszerű szavazással kell elfogadni. Stiláris módosítás esetén az elnök eltekinthet a szavazásra bocsátástól. Ha az előterjesztés valamely részéhez

Evangélikus Közlöny nincs módosító javaslat, arról az ülésnek nem kell külön szavazással döntenie.”

3

10.§ E határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 2007. szeptember 14–15.

8.§ Az ügyrend 37.§ (4) bekezdése hatályát veszti. 9.§ Az ügyrend 39.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „39.§ (1) Választásoknál a szavazás általában titkosan, összehajtott szavazólapokkal történik.”

Smidéliusz Zoltán s.k. lelkészi elnök Farkas Sándor s.k. lelkészi jegyző

Muntág András s.k. nemlelkészi elnök

dr. Rabné dr. Barizs Gabriella s.k. nemlelkészi jegyző

MELLÉKLET A 14/2007. (IX.15.) HATÁROZATHOZ A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 2006. ÉVI MÉRLEGE Kettős könyvitelt vezető egyházi jogi személy egyszerűsített éves beszámolójának mérlege 2006. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év

Előző év(ek) helyesbítései

Tárgyév

a

b

c

d

e

1.

A. Befektetett eszközök (2-5 sorok)

2.

I. IMMATERIÁLIS JAVAK

3.

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

4.

III. BEFEKTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

5.

IV. BEF. ESZKÖZÖK ÉRTÉKHELYESBÍTÉSE

6.

B. Forgóeszközök (7-10. sorok)

7.

I. KÉSZLETEK

8.

12 926 506

14 665 769 6 595

12 865 629

14 624 174

50 000

35 000

0

0

941 549

1 428 365

0

0

II. KÖVETELÉSEK

122 990

96 687

9.

III. ÉRTÉKPAPÍROK

693 392

1 259 000

10.

IV. PÉNZESZKÖZÖK

125 167

72 678

11.

C. Aktív időbeli elhatárolások

47 780

6 174

12.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1+6+11. SOR)

13 915 835

16 100 308

13.

D. Saját tőke (14.-19. sorok)

13 238 637

15 226 480

14.

I. INDULÓ TŐKE / JEGYZETT TŐKE

608 191

608 191

15.

II. TŐKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY

12 662 173

12 630 446

16.

III. TŐKE TARTALÉK( tartalékalap )

0

0

17.

IV. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL

-31 727

1 987 843

18.

V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL

0

0

19.

E. Céltartalékok

0

0

20.

F. Kötelezettségek (22.-23. sorok)

669 832

797 544

21.

I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

0

0

22.

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

420 013

420 013

23.

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

249 819

377 531

24.

G. Passzív időbeli elhatárolások

7 366

76 284

25.

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (13+20+21+24. sor)

13 915 835

16 100 308

Keltezés: Budapest, 2007. május 8.


4

Kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy egyszerűsített éves beszámolójának eredménykimutatása 2006. december 31. adatok E Ft-ban Előző év Sorszám


1.

1. Értékesítés nettó árbevétele /Továbbszámlázott szolg/

2.

2. Aktivált saját teljesítmények értéke

3.

3. Egyéb bevételek

4.

4. Támogatások

5.

– egyházi

6.

– központi költségvetési

7.

– helyi önkormányzati

8.

– egyéb

Alaptev.

Váll. tev.

Előző év(ek) helyesbítései Összes

Alap- Váll. tev. tev.

Öszszes

Tárgyév Alaptev.

Váll. tev.

Összes

34 097

34 097

55 007

55 007

0

0

0

0

25 745

25 745

600 352

600 352

6 693 747

6 693 747

7 094 733

7 094 733

0

0

0

0

6 566 489

6 566 489

6 866 403

6 866 403

250

250

0

0

127 008

127 008

228 330

228 330

65 875

65 875

85 584

85 584

10. 6. Rendkívüli bevételek

0

0

1 631 217

1 631 217

11.

0

0

0

0

9.

5. Pénzügyi műveletek bevételei Ebből: – támogatások

12.

– alapítói

0

0

0

0

13.

– központi költségvetési

0

0

0

0

14.

– helyi önkormányzati

0

0

0

0

15.

– egyéb

0

0

0

0

6 819 464

6 819 464

9 466 893

9 466 893

A. Összes bevétel 16. (1.+2.+3.+4.+5.+6.)

Előző év Sorszám


Alaptev.

Váll. tev.

Előző év(ek) helyesbítései Összes

Alap- Váll. tev. tev.

Öszszes

Tárgyév Alaptev.

Váll. tev.

Összes

17. 7. Anyagjellegű ráfordítások

244 259

244 259

257 852

257 852

18. 8. Személyi jellegű ráfordítások

357 488

357 488

420 730

420 730

19. 9. Értékcsökkenési leírás

257 461

257 461

258 643

258 643

5 956 570

5 956 570

6 519 612

6 519 612

31 060

31 060

21 757

21 757

22. 12. Rendkívüli ráfordítások

4 353

4 353

456

456

B. Összes ráfordítás (7.+8.+9.+10.+11.+12.)

6 851 191

6 851 191

7 479 050

7 479 050

-31 727

-31 727

1 987 843

1 987 843

20. 10. Egyéb ráfordítások 21. 11. Pénzügyi műveletek ráfordításai

23.

24. C. Adózás előtti eredmény (A.-B.) 25. I. Adófizetési kötelezettség 26. D. Tárgyévi eredmény (C.-I.-D.) Keltezés: Budapest, 2007. május 8.

0

0

0

0

-31 727

-31 727

1 987 843

1 987 843


5

ORSZÁGOS PRESBITÉRIUM Budapest, 2007. május 10., 2007. július 10., 2007. szeptember 6.

1/2007. (V. 10.) ORSZÁGOS SZABÁLYRENDELET AZ ORDASS LAJOS-DÍJRÓL ÉS A PRÓNAY SÁNDOR-DÍJRÓL 1.§ (1) Az országos presbitérium Ordass Lajos-díjat alapít, ami annak a felszentelt (aktív vagy nyugalomba vonult), feddhetetlen életű, magyar vagy külföldi lelkésznek adható, aki a magyar evangélikusságért kiemelkedően sokat tett. (2) A díj az ökumenikus kapcsolatokért sokat munkálkodó más felekezetű papi személynek is odaítélhető. 2.§ (1) Az országos presbitérium Prónay Sándor-díjat alapít, mely díjat azok a magyar és külföldi, világi személyek, evangélikus egyházi intézmények kaphatják, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett. (2) A világi mecénások tartozhatnak más felekezethez is. 3.§ (1) Mindkét díjnak két fokozata van: a díj és az emlékplakett. (2) Az Ordass Lajos-díj és a Prónay Sándor-díj évente egy alkalommal egy-egy személynek ítélhető oda. (3) Az Ordass Lajos emlékplakett és a Prónay Sándor emlékplakett ajándékba adható, azzal a megkötéssel, hogy évente az országos elnökség 5, a kerületi elnökségek szintén 5-5 emlékplakettet ajándékozhatnak arra érdemeseknek. 4.§ (1) A díjakat hét tagú kuratórium ítéli oda. (2) A kuratórium tagjai: a kéttagú elnökség, a zsinat lelkészi és nem lelkészi elnökei, illetve az egyházkerületek által delegált egy-egy személy. (3) Az országos presbitérium a kuratórium munkájának segítésére kuratóriumi titkárt jelöl ki az országos egyház által foglalkoztatott munkavállalók közül, aki a díjak gondozásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat ellátja. (4) A díj odaítélésére ajánlást bárki tehet, az ajánlásokra való felhívást az egyházi sajtóban minden év február 28. napjáig közzé kell tenni. A díj alapításának évében az ajánlásokra való felhívást szeptember 15-ig kell megjelentetni. (5) Az ajánlásra való felhívás határidőben történő közzététele a kuratórium titkárának feladata. (6) Az emlékplakettek ajándékozásáról az ajándékozók döntenek. (7) Valamennyi díjat és emlékplakettet sorszám szerint kell nyilvántartani az odaítélése, illetve elajándékozása

előtt. A díjak és emlékplakettek nyilvántartását az országos iroda vezeti. (8) A díjakkal kitüntetett személyek nevét, valamint az emlékplakettel megajándékozott személyek nevét az egyház hivatalos lapjában meg kell jelentetni, a megjelenésért az országos presbitérium a felelős. 5.§ (1) A díjat oklevél igazolja. A díjhoz pénzjutalom nem jár. (2) A díjazott a díjon túl más kedvezményben nem részesíthető. (3) Az Ordass Lajos-díj leírását és fotóját a szabályrendelet 1. számú Melléklete tartalmazza. (4) Az Ordass Lajos emlékplakett leírását és fotóját a szabályrendelet 2. számú Melléklete tartalmazza. (6) A Prónay Sándor-díj leírását és fotóját a szabályrendelet 3. számú Melléklete tartalmazza. (7) A Prónay Sándor emlékplakett leírását és fotóját a szabályrendelet 4. számú Melléklete tartalmazza. (8) A díjadományozással járó költségeket az országos presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház éves költségvetésében kell hogy biztosítsa. 6.§ (1) A díjakat, kuratóriumi döntés alapján az országos presbitérium adományozza, melynek átadására minden évben megfelelő nyilvánosság biztosításával, kiemelt egyházi alkalmakon, ünnepélyes keretek között kerül sor, kivéve a díj alapításának évében, amikor a díjak átadására reformáció ünnepén kerül sor. (2) A díjazott laudációját a kuratórium által kijelölt és felkért személy az átadási ünnepségen mondja el. (3) Az emlékplakettek átadására alkalomszerűen, tetszőleges időpontban is sor kerülhet. 7.§ Ez a szabályrendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 2007. május 10.

2/2007. (VII.17.) ORSZÁGOS SZABÁLYRENDELET AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK RENDJÉRŐL A szabályrendelet célja az egyházi önkormányzatok és intézmények országos egyházi támogatás igénybevételével történő, valamint az országos egyház beruházásainak, felújításainak egységes eljárási rend szerinti lefolytatása, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának és a vállalkozói verseny tisztaságának biztosításával.


6 I. fejezet Általános rendelkezések

1.§ (1) E szabályrendelet hatálya kiterjed az egyházi önkormányzatok és intézményeik nettó 5 millió Ft értékhatárt elérő beruházásaira, amennyiben országos egyházi támogatásban részesülnek. (2) E szabályrendelet hatálya kiterjed az országos egyház, mint beruházó által folytatott nettó 5 millió Ft értékhatárt elérő beruházásra. (3) Amennyiben a beruházás során a mindenkori állami közbeszerzési törvény rendelkezései alapján közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége áll fenn, illetve a beruházó döntése szerint közbeszerzési eljárást folytat le, akkor e szabályrendeletet és a közbeszerzési jogszabályt együttesen kell alkalmazni.

II. fejezet Értelmező rendelkezések 2.§ E szabályrendelet alkalmazásában: 1. Ajánlattevő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb jogképes szervezet, aki az építési beruházásra ajánlatot tesz 2. Beruházó: az egyházi önkormányzat vagy intézmény. A beruházót megillető jogokat az egyházi önkormányzat presbitériuma, intézmény esetén a fenntartó képviselője gyakorolja. 3. Beruházás értéke: az előzetes tervben szereplő, a teljes beruházásra vonatkozó költségvetési egyenleg szerint legalább nettó 5 millió Ft. E szabályrendelet alkalmazása során a beruházás értéke nem bontható meg, függetlenül annak megvalósítási ütemétől. 4. Beruházás: az építmény, építményrész, építmény együttes megépítése, felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai, tervezési, bonyolítási, műszaki ellenőrzési és szerelési munkák. 5. A kivitelezés kezdetének időpontja: a szerződésben meghatározott időpont, így különösen is a munkaterület átadása. 6. A kivitelezés befejezésének időpontja: a megvalósult beruházás átvételének időpontja. 7. Összeférhetetlenség: akkor áll fenn, ha a munkacsoport tagja az ajánlattevő Ptk. 685.§ b) pontja szerinti hozzátartozója, vagy egyébként a beruházás megvalósításához jelentős gazdasági, illetve egyéb érdeke fűződik. 8. Saját erő: a beruházó által saját forrásból biztosított pénz- és egyéb eszközök, beleértve a megítélt, de még ki nem fizetett kártalanítás, kárpótlás összegét is. 9. Költségbecslés: a költségbecslés a Magyar Építész Kamara által kiadott költségbecslési segédlet program szerint.

10. Támogatás: az országos egyház által rendelkezésre álló forrásból a beruházó – kérelme alapján elbírált és – részére a beruházás megvalósításához biztosított pénzeszköz. 11. Támogatási eljárás: a támogatás elnyerése érdekében indított és lefolytatott eljárás, tervbírálat.

III. fejezet A támogatási eljárás 3.§ (1) A támogatási kérelmek benyújtására jogosult: a) egyházközség, b) egyházmegye, c) egyházi intézmény. (2) Az egyházközségek a támogatási igényüket a területileg illetékes egyházmegyei elnökséghez, az egyházmegyék az egyházkerület elnökségéhez, illetve az intézmények – a fenntartó által jóváhagyott – kérelmüket az országos irodában nyújtják be minden év augusztus 30. napjáig. (3) Támogatás kérelem benyújtására nem jogosult, akivel szemben az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 86.§ (1) bekezdés a–c) pontjában meghatározott kényszerintézkedést, valamint e szabályrendelet 28.§ (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények bármelyikét alkalmazta az egyházi bíróság, illetve az országos presbitérium a jogkövetkezmény kiszabásától számított 3 éven belül. (4) Már megkezdett beruházás esetén támogatási kérelem csak akkor nyújtható be, ha a már megkezdett beruházás e szabályrendelet rendelkezéseinek megfelel. 4.§ (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell: a) a tervezett beruházás műszaki és költségvonzatait alátámasztó előkészítő anyagot; felújításnál különösen: felmérést, épületszerkezeti szakérői vizsgálatot, és tanulmánytervet, költségbecslést; új épületnél különösen: tanulmánytervet vagy engedélyezési tervet, költségbecslését. A több évre elhúzódó építkezésnél az ütemezést, az egyes ütemek költségét és az összköltség számítást is csatolni kell. b) a beruházó pénzügyi helyzetét bemutató – e szabályrendelet 1. sz. mellékletét képező – nyilatkozatot, mely tartalmazza a benyújtást megelőző hónap végén, az elszámolásra kiadott előlegek értékéről, a vállalt saját erő mértékéről, az igénylő számára megítélt, de még ki nem fizetett kártalanítás, kárpótlás összegéről szóló kimutatást, és nyilatkozatát arról, hogy az elmúlt 10 évben kapott-e és ha igen, mikor hasonló célú támogatást, valamint a lezárt év elfogadott zárszámadását; c) a beruházó valamennyi bankszámlájának a benyújtást megelőző hónapról szóló egyenlegének banki igazolását;

Evangélikus Közlöny d) a beruházó házipénztárának a benyújtást megelőző hónapról szóló egyenlegének igazolását; e) igazolást arról, hogy az országos egyházzal, illetve országos egyház által fenntartott intézménnyel szemben nem áll fenn tartozása; f) igazolást arról, hogy a beruházónak köztartozása nem áll fenn. (2) Amennyiben a beruházó valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a támogatási kérelmet határidőt követően nyújtja be, a támogatási kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. (3) A támogatási kérelmet benyújtó képviselője a kérelem valóságtartalmáért fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik a támogató felé. 5.§ (1) Az egyházmegye elnöksége az illetékes egyházmegyei bizottság(ok) igénybevételével megvizsgálja, hogy az egyházközségi és egyházmegyei kérelmek az 4.§ban meghatározott szempontoknak megfelelnek-e. A nem a jogosult által előterjesztett, e szabályrendeletnek meg nem felelő, kérelmeket el kell utasítani. Hiányos kérelem esetén a továbbküldés időpontját figyelembe véve, a legrövidebb időn belül hiánypótlásnak van helye. Amennyiben a hiánypótlás nem történik meg vagy nem megfelelő, a kérelmet el kell utasítani. Azon kérelmet, amely beruházás egyházmegyei forrásokból is megvalósítható, a minősítés során el kell különíteni és arról az illetékes egyházmegyei testület dönt. A továbbküldendő kérelmeket az egyházmegyei elnökség saját szempontrendszere alapján rangsorolja, és indokolásával együttesen megküldi legkésőbb szeptember 20. napjáig az egyházkerületnek. (2) Az egyházmegyei kérelmekből az egyházkerületi elnökség ismételt és összevont rangsorolása után, legfeljebb ötöt küld meg az országos irodának legkésőbb október 5. napjáig. (3) Az országos iroda a beérkezett egyházkerületi és intézményi kérelmeket regisztrálja, majd átadja az országos építési és ingatlanügyi bizottságnak (a továbbiakban: építési bizottság). Az építési bizottság legkésőbb október 15. napjáig műszaki tervbírálatot végez a beérkezett kérelmekre vonatkozóan, az így kiegészített teljes dokumentációt – az országos iroda útján – az országos gazdasági bizottságnak (a továbbiakban: gazdasági bizottság) megküldi. (4) A gazdasági bizottság – az építési bizottság határozatában megjelölt – kérelmet a dokumentáció teljes körű áttekintése és értékelése eredményeképpen legkésőbb október 30. napjáig gazdasági szempontból ellenőrzötten véleményezi és javaslatát megküldi az országos presbitérium részére. (5) A bizottságok az értékelés során kötelesek az alábbiakat figyelembe venni: a) Kiemelten kezelendők:

7

aa) a hitéleti szempontok, amelyeket az egyházkerületek javasolnak, ab) a meglévő egyházi vagyon állagmegóvását célzó kérelmek, ac) az áthúzódó beruházások, felújítások befejezését célzó kérelmek, ad) azok az igények, amelyek teljesítésével egyházon kívüli források vonhatók be a finanszírozásba, ae) az intézmény működési engedélye megvonására vonatkozó figyelmeztető határozat megléte. b) Előnyben részesülhetnek azok a munkálatok, ahol a vállalt saját erő mértéke meghaladja az igényelt összeg mértékét. c) Nem javasolható a támogatás akkor: ca) ha a fejlesztés nem kellően indokolt, gazdaságtalan, vagy színvonala nem megfelelő, cb) ha az egyházközség az igény teljesítésére elegendő saját forrással rendelkezik, cc) ha az egyházközség saját forrása, egyéb nem egyházi forrással együtt elegendő az igény teljesítéséhez, cd) egyéb azonos feltételek esetén hátrasorolásra kerü1 az utóbbi öt évben már támogatott egyházközség. (6) Az országos presbitérium határozatát – a gazdasági bizottság határozatának figyelembevételével – legkésőbb a következő évi költségirányzat tárgyalásakor hozza meg. 6.§ A támogatási eljárás eredményeképpen megkötendő támogatási szerződés mintáját e szabályrendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

IV. fejezet A beruházások előkészítése 7.§ A beruházó a beruházás előkészítése körében köteles: a) építkezés engedélyezési tervét és előzetes költségszámítását elkészíttetni, b) a terveket tervezés közben vagy engedélyezés előtt a III. fejezet szerint tervbírálatra és támogatási eljárásra benyújtani, a javasolt módosításokat átvezettetni, c) a szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, majd a kiviteli terveket elkészíttetni, d) a tervezett beruházás tervezési és kivitelezési munkáira ajánlatot kérni, e) a beérkezett ajánlatokat elbírálni. 8.§ (1) A beruházó köteles legalább 5 főből álló testületet, előkészítő építési munkacsoportot (a továbbiakban: munkacsoport) létrehozni. (2) A munkacsoport részt vesz az ajánlati felhívás és dokumentáció elkészítésében, értékeli a beérkezett ajánlatokat és jegyzőkönyvben javaslatokat készít az ajánlatok elbírálására jogosult presbitériumnak.


8

(3) A munkacsoport szavazati jogú tagjai intézményi beruházás esetén az intézmény vezetője, egyházi önkormányzatot érintő beruházás esetében az elnökség tagja, valamint a presbitérium által választott 3-5 tag. A munkacsoport vezetőjét a presbitérium jelöli ki. Tervezési ajánlat esetén a munkacsoportba meg kell hívni az építési bizottság képviselőjét is, aki tanácskozási joggal vesz részt a munkacsoport ülésein. Az ülésekre tanácskozási joggal szakértő hívható meg. (4) A munkacsoport tagjai kötelesek nyilatkozni, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség. Összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett helyett új tagot a presbitérium jelöl ki. (5) A munkacsoport határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint felel jelen van. (6) A munkacsoport határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a munkacsoport vezetőjének szavazata dönt. 9.§ (1) Amennyiben az intézmény által folytatott beruházás értéke meghaladja a nettó 200 millió forintot a beruházó köteles szakértők bevonásával beruházási alapokmányt készíteni, amely tartalmazza a beruházás teljes tervdokumentációját, költségvetését pénzügyi terv formájában, valamint megvalósíthatósági tanulmányt is. E szabályrendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmányt részletező elemzéseket. (2) A beruházási alapokmányt – az esetleges támogatási kérelem benyújtását megelőzően – jóváhagyásra az országos presbitérium elé kell terjeszteni, mely ez esetben a beruházás megvalósíthatóságára vonatkozó előzetes döntést hoz. V. fejezet Az ajánlattevők kiválasztásának rendje, pályázatfajták Nyilvános pályázat 10.§ (1) A nyilvános pályázat ajánlati felhívással indul, amit a beruházó legalább egy alkalommal megyei megjelenésű lapban közzétesz. A beruházó csak akkor jogosult az ajánlati felhívás közzétételére, ha rendelkezik a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel, a teljesítést biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a fedezet a teljesítés időpontjában rendelkezésre fog állni. (2) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a beruházó megnevezését, címét, telefonszámát; b) a beruházás meghatározását; c) a dokumentáció beszerzésének helyét, időtartamát és költségét. (3) Az ajánlattételi határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételétől legalább 20 nap álljon az ajánlattevő rendelkezésére. Az ajánlattételi határidő csak rendkívül indokolt esetben lehet ennél rövidebb. (4) A beruházó az ajánlati felhívást az ajánlattételi határ-

idő lejártáig visszavonhatja, illetve új ajánlattételi határidő megjelölésével módosíthatja. Ebben az esetben a módosított dokumentációt az addig jelentkező ajánlattevőkkel közölni kell. (5) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatát visszavonhatja, illetve módosíthatja. 11.§ A beruházó dokumentációt készít, amely tartalmazza a beruházás részletes adatait és feltételeit, valamint az ajánlattételi és bírálati szempontokat: a) beruházás részletes adatai és feltételei: aa) a beruházáshoz rendelt jelige; ab) a beruházás pontos és részletes meghatározása; ac) részletes szerződési feltételek (pl. a szavatosságra és kötbérre, a legalább egy évre szóló visszatartandó jóteljesítési garanciára, műszaki ellenőr kötelező igénybevételére vonatkozó rendelkezések); ad) a felhívás a szerződéstervezet elkészítésére vagy a szerződéstervezet; ae) annak meghatározása, hogy az ajánlattevő adhat-e részteljesítésre vonatkozó ajánlatot és milyen feltételekkel; af) annak meghatározása, ha a beruházó lehetőséget biztosít több változatú ajánlat benyújtására is; ag) az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági műszaki alkalmassága feltételei és azok igazolási módja; ah) az ajánlattételi határidő és az ajánlattétel benyújtásának helye; ai) az ajánlatok felbontásának helye, ideje és a részvételre jogosultak; aj) az eredményhirdetés időpontja és a szerződéskötés tervezett időpontja. b) ajánlattételi és bírálati szempontok: ba) az ajánlat műszaki, gazdasági, minőségi követelményei és megoldásai; bb) a beruházás ellenszolgáltatásának feltételei és a pénzügyi elszámolás módja; bc) a beruházás időtartamára és megvalósításra vonatkozó határidők és az azok be nem tartásához kapcsolódó következmények; bd) szerződéstervezet tartalma; be) a beruházás üzemeltetési körülményei; bf) e szabályrendelet 14.§-a szerinti nyilatkozat. (2) A dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy az ajánlati felhívás megjelenésétől az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. 12.§ (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki: a) végelszámolás alatt áll, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban; b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget; c) egyházi önkormányzatnál és egyházi intézménynél öt évnél nem régebben végzett beruházással kapcso-

Evangélikus Közlöny latos nem megfelelő munkavégzésről szóló írásbeli nyilatkozat. (2) Az ajánlattevő köteles írásban nyilatkozni, hogy nem esik az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok hatálya alá, köteles továbbá benyújtani 30 napnál nem régebbi cégkivonatát és a képviselő aláírási címpéldányát, valamint az illetékes hatóságok által kiállított igazolást, mely szerint nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása. 13.§ (1) A beruházó az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára vonatkozó követelményeket és azok igazolását az alábbiak szerint írhatja elő: a) pénzintézettől származó nyilatkozattal, hogy az ajánlattevő bankszámláján nincs sorban állás, b) a számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtásával, hogy az ajánlattevő gazdálkodása nem veszteséges, c) referencialevelek csatolásával, hogy az ajánlattevő megfelelő tapasztalattal rendelkezik, d) az ajánlattevő cég létszámának és eszközparkjának bemutatásával, hogy megfelelő erőforrásokkal rendelkezik a beruházás megvalósítására, e) érvényes kamarai tagsági igazolással, hogy a tervezési munka esetén a szükséges hatósági regisztrációval rendelkezik, f) egyéb okirat, amely alkalmas az alkalmasság igazolására. 14.§ Az ajánlattevő az ajánlattal egyidejűleg köteles nyilatkozni: a) amennyiben ajánlata a beruházás kivitelezését elnyeri, úgy arra vonatkozóan felelősségbiztosítást köt; b) alvállalkozóiról, azok megnevezésével, akik teljesítése a beruházás értékének 10 %-át meghaladja. 15.§ (1) Az ajánlatokat a beruházóhoz kell benyújtani, aki erről átvételi igazolást ad. Az eljárás során csak a bizonyíthatóan időben érkezett ajánlatok bírálhatók el. A késedelmesen vagy nem a dokumentációnak megfelelően benyújtott ajánlatot a beruházó visszaszolgáltatja az ajánlattevőnek. (2) Az ajánlatok felbontására és lényeges tartalmának ismertetésére ajánlatbontó tárgyalást kell tartani, melyen meg kell állapítani a beérkezett ajánlatok számát, érkezési idejét, esetlegesen késedelmesen érkezett ajánlatokat, érvénytelen ajánlatokat, valamint hogy az ajánlatokat tartalmazó borítékok sértetlenek-e. Ezen túlmenően az ajánlatok ismertetését is jegyzőkönyvbe kell foglalni, mely másolati példányát valamennyi ajánlattevőnek meg kell küldeni. (3) Az ajánlatok felbontásánál a beruházó képviselője, a munkacsoport vezetője, az ajánlattevők és a beruházó által meghívottak lehetnek jelen. 16.§ Az ajánlat érvénytelen:

9

a) az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő e szabályrendelet 12.§ alapján nem jogosult az ajánlattételre, valamint a 13.§ szerinti alkalmasságára vonatkozó követelményeket nem igazolta; c) az ajánlattevő nem teljesítette a 11..§ b) pontban meghatározott feltételeket. 17.§ Az eljárás eredménytelen: a) nem érkezett ajánlat; b) kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett; c) valamennyi ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból; d) a beruházó az időközben bekövetkezett műszaki, gazdasági okok miatt egyik ajánlat szerinti beruházást sem tudja, vagy kívánja megvalósítani. 18.§ (1) Az ajánlatok elbírálásáról a presbitérium – a munkacsoport javaslatának figyelembe vételével – dönt legkésőbb az ajánlatok felbontását követő 20 napon belül. (2) A beruházónak lehetősége van arra, hogy valamennyi ajánlattevő együttes jelenlétében az ajánlat tartalmáról tárgyaljon. 19.§ Az érvényes ajánlatok közül azt kell nyertesnek kihirdetni, amely e szabályrendelet 11.§ b) pontjában meghatározott szempontok együttes értékelése alapján a legkedvezőbb. Amennyiben az ajánlati árak között legfeljebb 10 %-os különbség van, előnyben részesíthető az az ajánlattevő, aki a megelőző 3 évben már végzett – magas színvonalú – munkát az egyháznak, illetve annak bármely önkormányzatának, intézményének. 20.§ (1) Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntés kihirdetésére a dokumentációban meghatározott időpontban eredményhirdetést kell tartani. (2) Az eredményhirdetésnek tartalmaznia kell az elbírált ajánlatok sorrendjét. (3) Az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Meghívásos eljárás 21.§ (1) A beruházó választása szerint meghívásos eljárást is alkalmazhat. (2) Meghívásos eljárás esetén – egyházi önkormányzatnál vagy intézménynél már elvégzett beruházások kivitelezőjeként részt vett – legalább 3 ajánlattevőt kell meghívni a dokumentáció megküldésével. (3) A meghívásos eljárásra a nyílt eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 12-13.§-ban meghatározottakra vonatkozóan az ajánlattevő nyilatkozni köteles a már korábban is fennállt alkalmassági feltételek változatlan meglétéről.


10 VI. fejezet Szerződéskötés

22.§ (1) A pályázaton nyertes ajánlattevővel a dokumentációban foglalt feltételeknek, illetve az ajánlatban vállalt kötelezettségeknek a figyelembevételével elkészített végleges szerződést 15 napon belül meg kell kötni. (2) Amennyiben a nyertes ajánlattevő a szerződést a meghatározott határidőn belül nem írja alá, a beruházó az eredményhirdetés szerinti sorrend második legelőnyösebb ajánlatot tevővel köthet szerződést.

VII. fejezet A beruházás megvalósítása 23.§ (1) A beruházás megvalósítása során a beruházó köteles: a) gondoskodni a beruházás határidőben és költségkereten belüli megvalósításáról; b) elvégeztetni a szükséges bonyolítói feladatokat, műszaki ellenőrzést, átadás-átvételi és üzembe helyezési eljárásokat, az egyéves jótállási és szavatossági felülvizsgálatot. Az országos iroda e munkákat szintén ellenőrizheti, és ehhez 1 példány végleges kiviteli tervet a beruházó biztosít számára. c) tájékoztatást és adatszolgáltatást nyújtani – erre irányuló megkeresés esetén – az illetékes egyházi testületek, valamint állami szervek és hatóságok részére; d) gondoskodni a beruházás utólagos kiértékelésének elvégzéséről az egyéves jótállási és szavatossági felülvizsgálatot követő 30 napon belül; e) szükség szerint az épület feltüntetési vázrajzot az illetékes földhivatalban benyújtani és az egyéb hatósági engedélyeket beszerezni (pl. használatbavételi engedély). (2) A kötelezően alkalmazandó műszaki ellenőrt az illetékes szakmai kamaránál vezetett névjegyzékből kell kiválasztani az országos irodával egyeztetve. (3) A műszaki ellenőr köteles a beruházót havonta legalább egy alkalommal, írásban tájékoztatni a beruházás menetéről. 24.§ (1) A beruházó köteles az országos presbitériumot tájékoztatni, amennyiben a beruházás meghaladja a költségvetésben jóváhagyott keretösszeget. (2) A beruházó köteles az országos presbitériumot tájékoztatni, amennyiben a beruházás, annak meghatározott üteme, illetve az üzembe helyezés a tervezett időpontot 2 hónappal meghaladja. 25.§ (1) A megítélt támogatást az országos iroda fizeti ki az országos presbitérium határozatában foglalt feltételek teljesülése, illetve jogerős építési engedély megléte esetén.

(2) Amennyiben a szerződés rendelkezése szerint a beruházás ellenértékének megfizetése több részletben történik, az átutalás megindítása előtt az országos iroda köteles bekérni a beruházás adott szakaszának teljesítésére vonatkozó- a műszaki ellenőr által leigazolt – dokumentumokat. 26.§ (1) Az országos iroda építési osztálya szakmai tanácsokkal segíti a beruházás operatív lebonyolítását. Ennek keretében – szükség szerint a többi irodai osztály igénybevételével – segítséget nyújt a szerződések megkötésében, tanácsot ad a beruházás megvalósítása során bonyolítandó műszaki és egyéb eljárásokról, bejárásokról, a készítendő jegyzőkönyvek, dokumentumok tartalmáról. (2) Az országos irodaigazgató által e feladat ellátásával megbízott alkalmazottak jogosultak a beruházás bármely szakaszában annak műszaki, gazdasági és ügyviteli ellenőrzésére a beruházó által benyújtott teljes dokumentáció és iratanyag alapján. Amennyiben ennek során súlyos szabálytalanságot állapítanak meg, azonnal kötelesek javaslatot tenni – az országos felügyelő útján – az országos presbitériumnak a támogatás felfüggesztésére, illetve egyéb intézkedések megtételére.

VIII. fejezet A beruházások átvétele 27.§ (1) A beruházás műszaki átadás-átvételi eljárásán a beruházó, a beruházó műszaki ellenőre és a kivitelező képviselője van jelen, az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A beruházás csak hiánymentes mennyiségi és üzemeltetést gátló hiba nélkül, valamint jogerős használatba vételi engedély megléte esetén vehető át. (3) Átvehető a beruházás akkor is, ha az átadás-átvételi eljáráson az üzemeltetést nem gátló, kijavítható minőségi hibát észlelnek, és annak – hibajegyzék szerinti – kijavítását a kivitelező jegyzőkönyvben rögzített időpontig vállalja. Ezen kijavítási határidő legfeljebb a jóteljesítési garancia időpontjáig tarthat.

IX. fejezet Jogkövetkezmények 28.§ (1) Amennyiben beruházó nem alkalmazza, vagy nem tartja be a jelen szabályrendeletben meghatározott rendelkezéseket, és az országos presbitérium erre vonatkozó felhívásának sem tesz eleget, az országos presbitérium az alábbi határozatot hozza meg: a) a támogatási igényt elutasítja és a beruházó az adott évben nem jogosult további támogatási igény benyújtására, b) a már megítélt támogatás kifizetését felfüggesztheti,

Evangélikus Közlöny c) a beruházót a már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezheti. d) a beruházó képviselőjével szemben fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt határozatok együttesen is alkalmazhatók. X. fejezet Záró rendelkezések 29.§ (1) E szabályrendelet az elfogadása napján lép hatályba, a hatálybalépést követően induló eljárásoknál kell alkalmazni. 30.§ (1) Az egyházi önkormányzat önerőből megvalósított beruházásaira, illetve az egyházi önkormányzat által megvalósított nettó 5 millió Ft értéket meghaladó beruházásokra vonatkozó szabályrendeletet minden egyházi önkormányzat köteles legkésőbb 2008. január 1. napjáig megalkotni. (2) E szabályrendeletben kötelező rendelkezni a közvetlen élet-, balesetveszély, illetve nagy vagyoni kár elhárítása miatt szükséges intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokról. Budapest, 2007. július 10. (Mellékleteket lásd a fejezet végén, a 15–21. oldalakon!)

3/2007 (IX.6.) ORSZÁGOS SZABÁLYRENDELET A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATÁRÓL ÉS HASZNOSÍTÁSÁRÓL A szabályrendelet alapvető célja, hogy meghatározza a Magyarországi Evangélikus Egyház szolgálatában álló egyházi személyek lakhatási igényében az egyházi közreműködés szabályait, ezen személyek lakáshasználatának, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának elveit, módját és feltételeit.

Első rész Általános rendelkezések I. fejezet Alapelvek 1.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonában álló lakás ingatlanokat elsődlegesen az országos egyház (a továbbiakban: egyház) szolgálatában álló egyházi

11

személyek – erre irányuló igénye esetén – lakhatási gondjának megoldására kell felhasználni. (2) Az egyház e szabályrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott országos tisztségviselők, intézményvezetők és egyéb egyházi személyek, valamint az egyház és egyes intézmények zavartalan működését biztosító püspöki titkárok és gondnokok részére hivatalból biztosítja az ott megjelölt ingatlanokat. (3) A nyugdíjas egyházi személyek, akik nyugdíjba vonulásukat közvetlenül megelőzően országos egyházi alkalmazásban álltak, valamint túlélő házastársaik az (1) bekezdéssel egyezően jogosultak lakáshasználatra. 2.§ Az országos presbitérium (a továbbiakban: presbitérium) által megjelölt, az egyház fenntartásában működő egyházi intézményekkel megállapodás köthető a 2. sz. mellékletben meghatározott lakásokra vonatkozóan, mely szerint e lakásokkal kapcsolatos birtoklási-, használati-, hasznok szedési tulajdonosi rendelkezési jogok és felelősségvállalás az intézményt illeti meg és terheli. 3.§ (1) Az egyház tulajdonában álló és az 1–2.§ szerinti hasznosításra nem került lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok a presbitérium határozata alapján üzleti alapon, hasonló állagú és felszereltségű ingatlanok helyben szokásos bérleti díjának figyelembe vételével bérbe adhatók. (2) A presbitérium a bérlési lehetőségét köteles legalább az Evangélikus Élet újságban meghirdetni azzal, hogy a bérbeadás során előnybe kell részesíteni az egyház által ellátandó feladatokat végzők és segítők bérleti szándékát. II. fejezet Értelmező rendelkezések 4.§ E szabályrendelet alkalmazásában: 1. ingatlan: lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség 2. egyházi személy: az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 11.§ban meghatározott felavatott lelkész, aki szolgálati jogviszonyban áll 3. jogviszony: bérlő és bérbeadó között használati vagy bérleti szerződés, illetve megállapodás létrehozására irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás 4. szerződés: egyházi személlyel lakás ingatlanra írásban megkötött használati szerződés, valamint természetes személlyel, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel írásban megkötött bérleti szerződés. Ugyancsak szerződésnek minősül az egyház és az egyház által fenntartott egyházi intézménnyel (a továbbiakban: intézmény) megkötött megállapodás 5. bérlő: használati szerződés esetén egyházi személy használó, bérleti szerződés esetén természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megállapodás esetén az intézmény


12

6. bérbeadó: a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonos. A tulajdonosi jogokat a presbitérium gyakorolja azzal, hogy egyes jogosítványait írásban az országos irodaigazgatóra ruházhatja át. 7. bérleti díj: használati szerződés esetén fizetendő használati díj, bérleti szerződés esetén a bérleti díj, illetve megállapodás esetén intézményi díj

MÁSODIK RÉSZ BÉRLETI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK III. fejezet Jogviszony létrejötte 5.§ (1) Jogviszony írásbeli szerződéssel, a presbitérium határozata alapján határozott vagy határozatlan időtartamra hozható létre. (2) Amennyiben a bérleti szerződés a jogviszony időtartamáról nem rendelkezik, azt határozatlan idejű szerződésnek kell tekinteni. 6.§ (1) A szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az ingatlan azonosító adatai: címe, alapterülete, komfort fokozata, felszereltsége stb. b) a bérlő személyi azonosító adatai, c) a szerződés időtartamát d) a bérleti díj és a külön szolgáltatások díjának öszszegét és fizetése módját, e) birtokba adás időpontját, f) nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén annak a tevékenységnek az igazolt megjelölését, amelyet az ingatlanban a bérlő folytatni kíván. (2) A szerződésnek az e szabályrendelet ismeretére és rendelkezéseinek elfogadására történő utalást tartalmaznia kell. 7.§ (1) A szerződést minden bérlővel önállóan kell megkötni. (2) Ingatlan csak annak adható bérbe, aki a szerződésben vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakásból a vele együtt lakókkal, befogadottakkal együtt 60 napon belül kiköltözik, és tudomásul veszi, hogy sem a maga, sem a vele együtt lakók, befogadottak részére a bérbeadó másik lakást, egyéb elhelyezést, illetve pénzbeli térítést nem biztosít, és kötelezettséget vállal arra, hogy a vele együtt lakók, befogadottak jogos elhelyezési igényének kielégítéséről maga gondoskodik. 8.§ (1) Az ingatlan bérleti díját a presbitérium határozatában állapítja meg azzal, hogy a lakás esetén a területileg illetékes önkormányzat rendeletében meghatározott, a szociális bérlakásokra irányadó szabályokat kell figyelembe venni.

(2) A presbitérium jogosult indokolt határozatában a bérleti díjat ettől eltérően megállapítva korlátlanul mérsékelni, illetve elengedni. (3) A bérleti díjat minden évben – legalább a KSH által az előző évre vonatkozóan megállapított inflációs mértékben – kell emelni. 9.§ (1) A bérlő a bérleti díjon felül köteles megtéríteni az ingatlan használatával kapcsolatos valamennyi közüzemi és egyéb külön szolgáltatások (a továbbiakban: külön szolgáltatás) díját. (2) A külön szolgáltatás különösen is: a) hideg és melegvíz-ellátás és csatornahasználat, b) központi fűtés, c) világítás és áramellátás, d) telefon- és internet használat, e) háztartási hulladék gyűjtése és elszállítása, f) közös használatra szolgáló helyiségek, területek fűtése, világítása g) rádió- és televízióadók vételének biztosítása, h) kéményseprés és egyéb hatósági ellenőrzés díja, i) rovar és rágcsálóirtás, j) garázshasználat és gépkocsi beállási lehetőség, k) kertek, kerthelyiségek ápolása, rendben tartása. (3) A külön szolgáltatások díja a ténylegesen felmerült költségek alapján havi költségátalány formájában évenkénti elszámolással, az időközi változások figyelembevételével kerül megállapításra. Egyedi mérhetőség hiányában a bérleti szerződésben megállapított alapterület arányában, költségfelosztással kerül megállapításra, ennek hiányában egyösszegű rezsiköltséget kell megállapítani. (4) A presbitérium jogosult indokolt határozatában a külön szolgáltatások díját ettől eltérően megállapítva korlátlanul mérsékelni, illetve elengedni. IV. fejezet A felek jogai és kötelezettségei 10.§ (1) A bérbeadó kötelezettsége a bérleti jogviszony megkezdésekor az ingatlant tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni. Az ingatlan tiszta állapotúnak minősül, hogy a helyiségek frissen festettek, a nyílászárók, burkolatok, beépített bútorok és berendezések üzemképesek, épek és tiszták. (2) A bérleti jog fennállása idején bérbeadó köteles gondoskodni az ingatlan állandó üzemképes állapotáról, az ezt akadályozó hibák megszüntetéséről. (3) A bérbeadó e kötelezettségét az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatát ténylegesen akadályozó hibák esetében haladéktalanul; azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartásával vagy felújításával összefüggésben köteles teljesíteni. (4) Az ingatlan burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és az ingatlan berendezéseinek és felszereléseinek karbantartá-

Evangélikus Közlöny sával, felújításával, tisztán tartásával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik. 11.§ (1) A bérlő köteles az ingatlant rendeltetésszerűen és jó gazda gondosságával használni, illetve a keletkezett hibákat köteles a bérbeadónak bejelenteni. Amennyiben bérlő kötelezettségének megszegése miatt az ingatlanban kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől – választás szerint – a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti. (2) A bérlő köteles az ingatlanban életvitelszerűen lakni, azt rendszeresen használni. (3) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, illetőleg a szerződésben foglaltak teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi, a bérlő köteles biztosítani az ingatlanba történő bejutást, illetve tűrni az ellenőrzést. (4) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant és annak berendezéseit tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a bérlő köteles ennek költségét a bérbeadó felszólítására megfizetni. 12.§ A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő az ingatlant korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. 13.§ (1) A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a bérlemény, illetve más ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról a bérlőt előzetesen értesíteni kell. Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. (2) A bérlő köteles tűrni az ingatlan karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót terhelő egyéb munkák elvégzését. 14.§ Ha az ingatlan karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a bérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére köteles másik ingatlant felajánlani, illetve bérlő ingóságai elhelyezése és költözése költségei a bérbeadót terhelik. 15.§ (1) Az ingatlanokba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), befogadott gyermekétől született unokáját, illetve szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője). Más személyt csak a bérbeadó előzetes, írásbeli engedélyével fogadhat be. (2) A bérlő bérleti jogát nem adhatja el, nem cserélheti

13

el, albérletbe, használatba nem adhatja, illetve azt semmilyen módon nem terhelheti meg. E kötelezettség megszegése miatt a bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható. V. fejezet A jogviszony megszűnése 16.§ (1) A bérleti szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, b) az ingatlan megsemmisül, c) az arra jogosult felmond, d) a bérlő meghal, e) a jogi személy, illetőleg a nem jogi személyiségi formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik, illetve g) e szabályrendeletben meghatározott esetekben. (2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó bérleti jog, a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. (3) A jogviszony a jogosult halálát vagy megszűnését követően nem folytatható, nem ruházható át. 17.§ (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a) a bérleti díj és az igénybe vett külön szolgáltatások díjának elszámolására vonatkozó fizetésre megállapított időpontot követően nem fizeti meg, b) a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, c) az ingatlant rongálja vagy a rendeltetésével ellentétesen használja. (2) Ha a bérlő a fizetésre megállapított időpontot követő 30 napon belül a bármely díjat nem fizeti meg, a bérbeadó írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. (3) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. (4) A határozatlan idejű bérleti szerződés az a–c) pontokban meghatározott okok fennállása nélkül is felmondható, a felmondási idő hat hónapnál rövidebb nem lehet.

Harmadik rész használati szerződésre vonatkozó rendelkezések VI. fejezet Használati jogviszony létrejötte 18.§ (1) E szabályrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározottak kivételével, az egyházi személy lakásigénylési bejelentésével egyidejűleg nyilatkozni köteles arról, hogy


14

szolgálati helyén ő vagy házastársa saját tulajdonú ingatlannal nem rendelkezik. A valótlan tartalmú nyilatkozat fegyelmi vétségnek minősül. (2) Az egyházi személyekkel határozott időtartamú használati szerződést kell kötni, legfeljebb szolgálati jogviszonyuk betöltéséig terjedő határozott időtartamra. Amenynyiben a használati szerződés a jogviszony időtartamáról nem rendelkezik, azt a szolgálat idejéig tartó határozott idejű szerződésnek kell tekinteni. (3) A nyugdíjas egyházi személyek használati szerződése életük végéig tarthat. (4) A lakáshasználat ellenértékét az egyházi szolgálat díjazásának megállapítása során figyelembe kell venni. 19.§ (1) A szabályrendelet 1.§ (2) bekezdésében meghatározottak használati díj fizetés alól mentesülnek. (2) Az 1.§ (2) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyházi személyek esetén a használati díj nem haladhatja meg a szolgálatuk ellátása díjazása nettó összegének 30%-át, a nyugdíjas egyházi személyek esetén, nyugdíjuk és egyéb járandóságuk nettó összegének 20%-át. 20.§ (1) Az egyházi személy által fizetendő külön szolgáltatások díjaként, a szolgálat ellátásáért járó díjazás nettó összegének legfeljebb 20 %-ig terjedő átalánydíjat kell meghatározni. (2) Az átalánydíj %-nál figyelembe kell venni az egyházi személy saját és velük együtt lakók, befogadottak által ténylegesen igénybe vett alapterületet. VII. fejezet A felek jogai és kötelezettségek 21.§ A 10.§ (4) bekezdés rendelkezéseit az 1.§ (2) bekezdésében meghatározottakra nem kell alkalmazni. VIII. fejezet A használati szerződés megszűnése 22.§ (1) A használati szerződés a 16.§-ban meghatározottakon túlmenően megszűnik az egyházi személy szolgálati jogviszonya megszűnésekor. (2) Amennyiben egyházi személy a szerződés megszűnését követően a lakást nem hagyja el, az fegyelmi vétségnek minősül. Negyedik rész megállapodásra vonatkozó rendelkezések IX. fejezet A megállapodás létrejötte 23.§ (1) A megállapodás legfeljebb 5 évig tartó határozott időtartamra köthető, mely határidő lejártát követően

folytatott tárgyalások eredményeképpen új megállapodás köthető. (2) A megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül. XI. fejezet A megállapodás megszűnése 24.§ (1) A megállapodásban rögzíthető, hogy az intézmény a használatába adott lakásokkal kapcsolatos külön szolgáltatások díjának teljesítés érdekében jogosult a mérőórák átíratására is. (2) Az intézmény köteles minden év december 31. napjáig megtéríteni azokat a terheket és kiadásokat, amely az intézmény előzetes, írásbeli hozzájárulását követően az egyház részéről kerül teljesítésére. E határidőt követő késedelme esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat fizetésére köteles. 25.§ A lakás kizárólag az intézménnyel munkaviszonyban vagy szolgálati viszonyban álló személynek adható át – írásbeli szerződéssel – arra az időtartamra, amíg az intézménnyel jogviszonyban áll. (2) A szerződésben az intézmény köteles legalább e szabályrendelet rendelkezéseit alkalmazni.

Ötödik rész Záró rendelkezések 26.§ (1) E szabályrendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. (2) Amennyiben az e szabályrendelet hatálya alá tartozó bérlő nem rendelkezik írásbeli bérleti szerződéssel, akkor annak, e szabályrendelet szabályai szerinti megkötéséről a presbitériumnak gondoskodni kell. (3) Amennyiben az e szabályrendelet hatálya alá tartozó bérlő írásbeli bérleti szerződése nem tartalmazza e szabályrendelet 6.§-ban írtakat, a presbitérium köteles e szabályrendelet szerint módosítani vagy a bérleti szerződés rendelkezései szerint, annak következményei alkalmazásával megszüntetni. (4) Az 1985. január 1. napja előtt létrejött bérleti és használati szerződések esetén a szerződést nem kell módosítani, megszüntetni. Budapest, 2007. szeptember 6.


15

A 2/2007. (VII.17.) ORSZÁGOS SZABÁLYRENDELET MELLÉKLETEI 1. SZ. MELLÉKLET TÁMOGATÁSI KÉRELEM Igénylő: Megnevezése: Címe: Bankszámla száma: A kérelem tárgya: A beruházás megvalósításához igényelt összeg (bruttó): A beruházás megvalósításához rendelkezésre álló saját erő összege (bruttó): A jelenlegi állapot ismertetése: (a használó egyházközség népszámlálás szerinti létszáma, az egyháztagok száma, az épületek felsorolása, állaga, alapterülete) A támogatással megvalósítandó cél megjelölése: A tervezett beruházás műszaki jellemzői Hasznos alapterület, térfogat, szintszám, telekméret, közműellátottság, stb.:

A tervezett beruházás/felújítás becsült költsége (Becsült költség helyett felújításnál kivitelezői árajánlat is közölhető. A költségeket ÁFÁ-val együtt kérjük megadni.) Tervezés, előkészítés becsült költsége:

Ft

Építés becsült költsége: (építési-szakipari-gépészeti munkák költsége)

Ft

Műszaki ellenőrzés becsült költsége:

Ft

Berendezés becsült költsége:

Ft

Összesen:

Ft

Építés fajlagos költsége:

Ft/m2

A tervezett pénzügyi fedezet források szerint: Építtető közösség saját forrása:

Ft

Várható állami forrás (pályázat):

Ft

Várható önkormányzati támogatás:

Ft

Várható külföldi támogatás:

Ft

Banki kölcsön felvétel:

Ft

Egyéb forrás (alapítvány, kárpótlás):

Ft

Igényelt országos egyházi támogatás:

Ft

TERVEZETT PÉNZÜGYI FEDEZET ÖSSZESEN:

Ft


16 A megvalósítás tervezett ütemezése

...................................................................................-tól

....................................................................................-ig

Év

Ft

Év

Ft

Felelős tervező aláírása:

…………………………………………………...

Az igénylő pénzügyi helyzetének bemutatása: I. Pénzügyi helyzet a kérelem benyújtását megelőző 2 évben: ................ . év

................ . év

Éves bevétel összesen

Ft

Ft

Éves kiadás összesen

Ft

Ft

Maradvány összege

Ft

Ft

II. Pénzügy helyzet a kérelem benyújtását megelőző hónap végén: Elszámolásra kiadott előlegek

Ft

Megítélt, de még ki nem fizetett kártalanítás

Ft

Megítélt, de még ki nem fizetett kárpótlás

Ft

Valamennyi bankszámla egyenlege összesen

Ft

Házipénztár egyenlege

Ft

Nyilatkozat korábban igénybe vett támogatásról: (a megfelelő jelölendő) Kijelentjük, hogy az elmúlt 10 évben nem kértünk és nem kaptunk hasonló célú támogatást. Kijelentjük, hogy az elmúlt 10 évben ….......... alkalommal kaptunk hasonló célú támogatást, melynek időpontja: .......................................................................................... összege:

..........................................................................................

Alulírott, mint igénylő képviselői, jelen kérelem aláírásával kijelentjük, hogy a kérelemben, valamint a csatolt mellékletekben foglalt adatok valósak és hitelesek. …………………....……., 2007. …..………………………… ……………................…………………… igénylő Mellékletek: – előkészítő szakértői kimutatás a beruházás műszaki paramétereiről és költségvonzatáról – bankszámla kivonatok – házipénztár egyenlegek


17

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

Igényelt beruházás, felújítás jóváhagyása: 1. Gyülekezeti közgyűlés vagy intézményi igazgatótanács jóváhagyásának időpontja: ...................................……………………………………….. ……………...............…………………................................ egyházközség elnöksége/igazgatótanács elnöke

2. Egyházmegyei vagy fenntartói jóváhagyás időpontja: ...................................……………………………………….. ……………...............…………………................................ egyházmegye elnöksége/fenntartó presbitériuma

Véleményezés: 1. Országos Építési Bizottság véleménye, javaslata:

2. Országos Gazdasági Bizottság véleménye, javaslata:

Döntés: Az igényelt összeget az igénylő számára megítéltük. Az igényelt összegből ………………………….. Ft-ot az igénylő számára megítéltünk. Az igényelt összeget az igénylő számára nem ítéltük meg.

Budapest, 2007. ……………………………….

……………...............…………………................................ Országos Presbitérium

18

Evangélikus Közlöny 2. SZ. MELLÉKLET TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

Köti egyfelől: – a Fővárosi Bíróság által Pk. 63.366/1990 sz. eljárásban 6. sorszám alatt bejegyzett – Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24., képviseli …......................……………, a(z) …….....…….............……. Egyházkerület püspöke és Hafenscher Károly országos irodaigazgató, adószám: 19719483-2-42), mint támogató, másfelől: a …………………………….................................................................................….. (……………..........…...….., képviseli: …….............................…..….. lelkész/intézményvezető és ……...............................…….. felügyelő/fenntartó képviselője, adószám: ……………………….), mint kedvezményezett beruházó (a továbbiakban: kedvezményezett) az alulírott napon és helyen a következők szerint: 1) Szerződő felek rögzítik, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház támogató a 2/2007 (VII.17.) országos szabályrendelet alapján a jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett, a 2. pontban meghatározott célra a kedvezményezett részére anyagi támogatást nyújt. 2) A támogatás célja a …….......................................................................................…………………….. beruházás költségeihez történő hozzájárulás a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező dokumentációban foglaltak szerint. 3) A támogatás összege nettó ………………..............…….. - (……………............................…........................……..) Ft. 4) A támogató a támogatás összegét jelen szerződés aláírásával egyidejűleg egyösszegben / az alább meghatározott részletekben utalja át a kedvezményezett által megjelölt ……………………………………………….... sz. számlájára. A kedvezményezett tudomásul veszi, hogy az általa megadott bankszámlára átutalt összegért feltétel nélkül és teljes mértékben objektív felelősséggel tartozik függetlenül attól, hogy ki a számlatulajdonos. 5) A Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a támogatást kizárólag a jelen szerződés 2) pontjában meghatározott célra használhatja fel, valamint azt is, hogy kizárólag a támogatás felhasználásának időtartama alatt felmerült és a cél megvalósításához szorosan és közvetlenül kapcsolódó költségek számolhatók el. A feladatellátáshoz szükséges, ténylegesen felmerült és igazolható költségek – amennyiben azok a költségtervben nem kerültek betervezésre – a támogatási összeg 5 %-ig elszámolhatók. 6) A támogatás felhasználásának kezdő időpontja jelen szerződés aláírásának napja, a véghatárideje: ………………………………......................................... 7) A támogatás felhasználását a támogató – a kedvezményezett szükségtelen zavarása nélkül – a felhasználás kezdő időpontjától a beszámoló benyújtására a jelen szerződésben rögzített határidőt követő 5 év elteltéig, bármikor, bárhol ellenőrizheti. Amennyiben a támogatott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy késedelmet szenved, ezt a kedvezményezett a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles írásban jelenteni a támogatónak. A kedvezményezett köteles a támogatási összeget elkülönítetten kezelni, illetőleg a felhasználást dokumentáló számlákat, bizonylatokat, egyéb okiratokat a támogató vagy egyéb ellenőrzésre jogosultak által ellenőrizhető módon kezelni és nyilvántartani. A kedvezményezett ezen túlmenően is köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. 8) A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról részfeladatonkénti bontásban legkésőbb ……………….......……… napjáig köteles szakmai beszámolót, valamint pénzügyi elszámolást készíteni és átadni a támogató részére. A kedvezményezett a beszámolót és elszámolást úgy köteles elkészíteni, hogy az alkalmas legyen a támogatás felhasználásának részletes ellenőrzésére. A beszámolónak és az elszámolásnak a következőket kell tartalmaznia:


19

a) szakmai beszámoló: – szakmai értékelés a támogatás céljának megvalósulásáról (amennyiben a beszámoló 10 oldalnál hosszabb, a kedvezményezett köteles 1 oldalas összefoglalót készíteni); b) pénzügyi beszámoló: – a felmerült költségek a felhasználás jogcíme szerinti – a támogatás céljának megvalósulásához köthető – tételes felsorolása, – a támogatási időszakhoz igazodó, a kedvezményezett nevére szóló, hitelesített számlamásolatok, – a beruházás aktiválását igazoló számviteli okmányok és egyéb számviteli és adóhatósági felhasználásra alkalmas helyettesítő okiratok, bizonylatok másolata. A kedvezményezett a felhasználást dokumentáló eredeti számlákra, bizonylatokra, egyéb okiratokra köteles ráírni: „elszámolva”, továbbá az eredeti számlákra, bizonylatokra, egyéb okiratokra rá kell írni: „………………….. számú támogatási szerződéshez felhasználva”. A fent említett számlák, okiratok bekérhetők, vagy a helyszínen ellenőrizhetők. 9) A támogató a beszámoló és az elszámolás elfogadásáról – az erről szóló döntést követő legkésőbb 20 munkanapon belül – értesíti a kedvezményezettet. Ha a kedvezményezett a tételes és hiteles pénzügyi elszámolásra, illetve a beszámolásra vonatkozó kötelezettségét határidőre nem teljesíti, vagy a határidőben benyújtott elszámolás, beszámoló tartalma nem megfelelő, úgy a támogató határidő megjelölésével felszólítja kedvezményezettet a hiány pótlására, vagy az elszámolás, beszámoló egyéb módon történő korrekciójára. Szerződő felek rögzítik, hogy a pótlás/korrekció elmulasztása lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a támogatást a kedvezményezett rendeltetésszerűen használta-e fel. Ebben az esetben, illetve ha az elszámolás, beszámoló elfogadására a kedvezményezettnek felróható okból nem került sor, a támogató a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamattal növelten kötelezi a kedvezményezettet a támogatás visszafizetésére. Ezen túlmenően mindaddig, amíg a az elszámolás jelen szerződés 8) pontjában meghatározott határidejét elmulasztva kedvezményezett a jelen szerződésben foglaltak szerint, teljes körűen el nem számolt a támogatás összegével, újabb támogatásban nem részesíthető. 10) A támogató a jelen szerződéstől való elállásra vagy azonnali hatályú felmondásra jogosult, ha: a) a kedvezményezett jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatásról szóló döntés tartalmát érdemben befolyásoló szándékosan valótlan, hamis adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett az igénylés benyújtásakor, vagy c) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a jelen szerződésből, illetőleg az ezzel kapcsolatos jogszabályokból eredő kötelezettségeit, vagy d) a kedvezményezett megszüntetésére irányuló eljárás indul, e) a támogatott feladat megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik. Szerződő felek megállapodnak, hogy az elállási jogosultság gyakorlását megelőzően egymással egyeztetni kötelesek. Az elállási ok felmerülésétől, vagy annak a támogató általi tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a támogató az elállási jog gyakorlását megelőzően – időpont megjelölésével – felkéri a kedvezményezettet egyeztetési tárgyalás lefolytatására. Amennyiben a felkérésnek a kedvezményezett a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem tesz eleget, vagy az egyeztetés a kedvezményezettnek felróható okból nem vezet eredményre, úgy a támogató jogosult elállási jogát gyakorolni. Annyiban, amennyiben az egyeztetés eredményes, úgy a szerződő felek – szükség szerint – módosítják jelen szerződést vagy változatlan feltételekkel folytatják a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítését. Ha a támogató a kedvezményezettnek felróható okból a szerződéstől eláll vagy azt felmondja, az arra okot adó körülmény keletkezésétől a kedvezményezett – a támogató döntésétől függően – a támogatás egész összegét vagy annak arányos részét – a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatnak megfelelő – kamattal növelt összegben köteles visszafizetni. A támogató az elállás, felmondás során figyelembe veszi különösen az eltelt időt, a megvalósult feladatok arányát és a kedvezményezett magatartása felróhatóságának mértékét.


20

A támogató elállása vagy felmondására okot adó körülmény bizonyítottsága esetén a kedvezményezett 5 éven át egyházi támogatásra semmilyen jogcímen nem jogosult, egyházi pályázatot nem nyújthat be. Amennyiben a támogatásból fel nem használt összeg maradt vissza, úgy azt a kedvezményezett az elszámolási határidőt követő 15 napon belül köteles visszafizetni a támogató részére. 11) A kedvezményezett a jelen szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a jelen szerződés aláírásának időpontjában nincs lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása. A kedvezményezett a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása esetén a támogatásra való jogosultsága megszűnik, a támogatás folyósítása felfüggeszthető, a támogatás visszakövetelhető. Szerződő felek megállapodnak továbbá arról, hogy a támogatással kapcsolatos adatok nem minősülnek üzleti titoknak, a jelen szerződéssel összefüggő adatok nem tarthatóak vissza üzleti titokra hivatkozással, kivéve azok, amelyeknek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, így különösen technológiai eljárásra, műszaki megoldásra, know-how-ra vonatkozó adatok. 12) A kedvezményezett kötelezi magát, hogy a jelen szerződés teljesítésével összefüggő lényeges körülményben – ilyen különösen az adatváltozás, valamint a kedvezményezett megszüntetésére irányuló eljárás – bekövetkezett minden változást 5 napon belül a támogatónak írásban bejelenti. 13) Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az egyházi jogszabályok, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései irányadóak. Jelen szerződést – annak elolvasását és közös, egyező értelmezését követően – mint ügyleti akaratunkkal mindenben megegyezőt, képviseleti jogosultságunk igazolása után, helybenhagyólag és saját kezűleg írjuk alá, illetőleg a szükséges példányokat átvesszük. Budapest, 2007. ……................................................…….

támogató

beruházó


21

3. SZ. MELLÉKLET A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓ, TERVEZÉSEK a) A projekt megtervezésének első fázisa egy megvalósíthatósági elemzés elkészítése, amely alapja lehet a megvalósíthatósági tanulmánynak. Ennek célja a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálata azzal, hogy az adott keretek között indokolt-e egyáltalán a meghatározott és megcélzott program kialakítása. A megvalósíthatósági elemzésnek – többek között – ki kell terjednie az üzleti követelmények és célok realitására, az eseménysor leírására, pénzügyi elemzésre, amely a költségek, hasznok és kockázatok várható alakulását tartalmazza. b) Beruházó az üzleti kockázat vonatkozásában külön tervet készít, mely kockázatbecslésen belül meg kell határozni a lehetséges kockázatok jellegét, valószínűségét, annak következményeit, a kockázat csökkentésének eszközeit. Amennyiben a kockázatok és következményeik számszerűsíthetők, úgy azt el kell végezni. c) A projektválasztásnál vizsgálandó tényezők az általános gazdasági feltételek, ebbe beleértve a gazdasági mikrokörnyezet állapota, források elérhetősége, termelékenység, általános üzleti környezet, tőkeelérhetőség, kamat – infláció viszonya, versenyhelyzet. Le kell írni továbbá azt az üzleti, vállalkozási környezetet, amelyben a projekt és az annak révén megvalósítani tervezett intézmény elhelyezkedik, meg kell határozni a konkrét üzleti célkitűzéseket. Meg kell határozni az üzleti működési követelményeket. Rögzíteni kell a projekt konkrét célkitűzéseit, a javasolt intézmény műszaki, gazdasági, társadalmi, kulturális, technikai környezetét. Rögzíteni kell azokat a korlátokat, amelyek között a projekt működik. Rögzíteni kell a „kulcsemberek”, szponzorok, vezetők, felhasználók és ügyfelek személyi körét és céljait. d) A projekt megvalósíthatósága előtt álló problémákat kell megfogalmazni. Megvalósíthatósági alternatívákat kell kidolgozni mind a projekt megszervezése, mind áttekinthetősége tekintetében, és ezeket részletesen le kell írni hatáselemzéssel és átfogó ütemezésekkel, kockázatemelésekkel együttesen. e) Elengedhetetlen a technikai, építési, természeti környezet vázlatos leírása. Rögzíteni kell a döntéshozás folyamatát, a döntéshozatalban részt vevő személyeket, a döntések korlátait, a döntéshozók mozgásterét.


22

EGYHÁZKERÜLETEK KÖZLEMÉNYEI

DÉLI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET Püspöki jelentés az egyházkerületi közgyűlésen Paks, 2007. április 27. Hatékony együttműködés Félév tapasztalata nyomán, amit a felügyelői és püspökhelyettesi jelentés is megerősít, egészséges, hatékony munkamegosztás kezd kialakulni az egyházkerület vezetésében. Elnöktársam önállóan is aktívan járja a gyülekezeteket, de természetesen, ahol ez szükséges, együtt képviseljük a kerületet. Új helyzet, hogy állandó gyülekezeti szolgálattól független püspökhelyettesünk van, ami lehetővé teszi a szabadabb, önállóbb mozgást a gyülekezeteinkben, intézményeinkben. Így előfordul, hogy egy-egy hétvégén az egyházkerület három különböző helyére jutunk el. A „több szem többet lát” elv a gyakorlatban is jól működik. Változás következett be a közelmúltban a püspöki hivatal személyi állományában. Szűcs Petra irodavezetőnk boldog édesanya lett, utódja, Hajnal Helena lelkes aktivitással lépett szolgálatba. Válságmenedzselés helyet tudatos gyülekezetépítés Eddigi püspöki szolgálatom keserű tapasztalata, hogy többnyire csak megkésve követünk olyan gyülekezetromboló eseményeket, amelyeket kellő prevencióval, megfelelő személyi stratégiával el lehetett volna kerülni. Meggyőződésem, hogy nem az anyagi keresztmetszet a legszűkebb egyházunkban, hanem sokkal inkább lelkészi karunk fizikai, lelki és szellemi erőnlétével, egészségével kellene sokkal többet törődnünk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden a lelkészen áll vagy bukik gyülekezeteinkben, de tény, hogy a lelkész nélkül, főleg vele szemben, nem lehet gyülekezetet építeni. Ebben az összefüggésben stratégiai kérdés a felelős, megfelelően tájékozott és képzett munkatársak szolgálatba állítása. Sokat ígérő kezdeményezés volt a békéscsabai gyülekezetvezetői konferencia, ahol első ízben történt, hogy kifejezetten a gyülekezetek úgynevezett világi vezetőit (felügyelő, másodfelügyelő, gondnok) szólítottuk meg. Lelkesítő megtapasztalni, hogy mennyi valóban odaszánt életű, felelős munkatárs segítheti lelkészeink munkáját az új ciklusban. Természetesen ehhez szükséges, hogy a lelkészek is készek legyenek a konstruktív együttműködésre. Fontos, hogy a Békéscsabán elindult képzés, közösségépítés, egészséges kommunikáció (gondok, örömök, tervek, ötletek megosztása) ne kampányszerű, hanem fo-

lyamatos legyen. Erre elnöktársam elkötelezettsége a garancia. Lelkészeink testi, lelki, szellemi egészsége szempontjából igen fontos, hogy az idén júniusban is megrendezzük a lelkészcsaládok találkozóját Bonyhádon, augusztusban pedig a lelkésztovábbképzést Balatonszárszón. Ezúttal a lelkigondozás problémaköre lesz a főtéma. Aligha akad olyan kolléga, aki elmondhatná, ezen a területen már nincs tanulnivalója… Mérhető-e a lelkészi munka? Tudom, a lelki munka, a gyülekezetépítés nem mérhető úgy, mint egy termelőüzem teljesítménye. De Jézus jól ismert példázata a terméketlen fügefáról elgondolkodtató. Talán mégsem szabad közönyösen beletörődni a meddő eredménytelenségbe. „Hátha terem…” – olvassuk a reménység vallomását, amit konkrét tettek kísérnek: „körülásom, megtrágyázom…” De ha elmarad a talaj előkészítése, az öntözés, az imádkozás, a lelkigondozás, a látogatás, mitől fordulna termőre a meddő fa? Ha a kertész önmagát sem műveli, hogyne gyomosodna el a rábízott termőföld? Ha nem élünk a vendégmunkások frissülést hozó szolgálatával, hogyne száradna ki velünk együtt minden, ami, aki reánk bízatott? A példázatbeli gazda reálisan számol a visszafordíthatatlan gyümölcstelenség következményével is: „Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?” Bizony, kemény beszéd ez, nehezen viseljük el. De vajon meddig lehet egyre szűkülő központi forrásokból finanszírozni gyülekezetek szanálását, lassú agóniáját, közben elvonva a szükséges támogatást életképes közösségektől?! Kérem espereseinket, hogy az új ciklusban fokozott intenzitással végezzék az esperesi vizsgálatokat a lelkészek és gyülekezetek érdekében. Fel kell tárni a terméketlenség, a kiszáradás, a kiégés objektív és szubjektív, külső és belső okait, hogy az őszinte diagnózis ismeretében kereshessük együtt a gyógyulás, a megfelelő terápia lehetőségeit. Nincsenek mindenütt beváltható és működő csodareceptek, de ugyanakkor a gyülekezeteink sorvadásába való rezignált beletörődés a lassú önpusztítás zsákutcája. Intézményeink és a felnőttképzés jövője Az ország általános gazdasági, demográfiai krízise nem kíméli egyházunk oktatási és diakóniai intézményeit sem. Kínzó kérdés, hogy – a sok tekintetben erőtlen gyülekezeti háttér mellett – meddig tartható fenn az egyhá-

Evangélikus Közlöny zunk valós létszámához képest túlvállaltnak tűnő intézményrendszer? Nem kérdés, hogy a gyermekek, fiatalok nevelése, az idősek, betegek gondozása integráns része jézusi küldetésünknek. Ezekből bármit is feladni súlyos döntés, felelősség. Alapvető szemléletváltás, ha úgy tetszik egyfajta „megtérés” (metanoia) szükséges ahhoz, hogy épületmentés helyett valóban az embermentés kapjon prioritást szolgálatunkban. Ehhez a szemléletváltáshoz adhat segítséget a felnőttképzés egyre sürgetőbb kiépítése egyházunkban. Több jó szándékú kezdeményezés elindult már, de hiányzik a koncepció, a koordináció, a hosszú távú stratégia. Ennek kidolgozása érdekében a közelmúltban konzultációt szerveztünk a püspöki hivatalban, az egyházkerületünkben már működő vagy szerveződő felnőttképzési, népfőiskolai kezdeményezések munkatársainak (Sárszentlőrinc, Szarvas, Kiskőrös). Miközben elkerülhetetlennek látszik nyomasztó méretű és állapotú épületállományunk racionális redukálása, ugyanakkor a lelki, szellemi építkezésben, az élő kövek építésében szabad, sőt szükséges bátran, kreatívan továbbépítkeznünk. Megemlékezésre, valamint kerületi és országos találkozókra készülünk Május 18-án, pénteken délután 16 órakor a Farkasréti temetőben Káldy Zoltán püspök sírjánál megemlékezünk halálának huszadik évfordulójáról. Május 19-én a rákoskeresztúri gyülekezet ad otthont az egyházkerületi missziói napnak, melynek mottója – reméljük – nem csupán szép „losung” marad: „Új kezdet…” Ezen az alkalmon adjuk át az egyházkerületi hűségérmeket, valamint a legutóbbi közgyűlésen alapított Tessedik Sámuel-díjat. Június 22–23-án pedig Paks lesz a házigazdája az 5. Országos Evangélikus Találkozónak. A mottó itt is nagyon aktuális: „Békesség néktek!” Imádkozzunk, hogy mindkét találkozó segítse közösség- és küldetéstudatunk erősödését! Gáncs Péter A püspöki szolgálati napló néhány fontosabb eseménye a két közgyűlés között 2006. November 10., Deák tér – Egyházkerületi közgyűlés November 10–11., Révfülöp – felügyelői konferencia November 12., Rákoskeresztúr – hálaadó istentisztelet November 15., Kistarcsa – előadás LMK-ülésen November 16., Kondoros – Kelet- és Nyugat-Békési LMKülés December 9., Révfülöp – záróáhítat értelmiségi konferencián December 10., Kiskunhalas – hálaadó istentisztelet

23

December 13., Budapest-Zugló – Pesti LMK-ülés December 25., Budapest-Fasor – igeszolgálat TV-istentiszteleten 2007. Január 9., Budapest-Fasor – asztali beszélgetés Jelenits Istvánnal Január 10. – Pesti LMK a püspöki hivatalban Január 11., Paks – Országos Evangélikus Találkozó előkészítése Január 11. – Tárgyalás a Nemzeti Fejlesztési Hivatal munkatársaival Január 19., Budapest-Józsefváros – presbiteri ülés Január 21., Budapest-Deák tér – imahét országos megnyitó Január 25., Gyula – ökumenikus konferencia Január 25,. Békéscsaba – imaheti igeszolgálat a katolikus templomban Január 28., Csengőd – imaheti igeszolgálat Paskai László bíborossal Február 7., Budapest-Hűvösvölgy – bibliaóra nyugdíjas lelkészotthonban Február 11., Budapest-Józsefváros – igeszolgálat Február 17., Budapest-Deák tér – igeszolgálat EKME közgyűlésen Február 18.- Budapest-Ferencváros – igeszolgálat Március 2–4.- Békéscsaba – gyülekezetvezetői konferencia Március 4., Medgyesegyháza – gyülekezetlátogtás Március 8., EHE – előadás a Dies Academicuson Március 21–26., Lund – LVSZ jubileumi tanácsülés Március 27., Orosháza – Ribár János esperes születésnapi köszöntése Március 30., Budapest-Rózsák tere – nyitóáhítat árvaházi emlékünnepen Március 31., Budapest-Deák tér – úrvacsorai szolgálat papné találkozón Április 2., Fasori Gimnázium – előadás csendesnapon Április 3–4. Csákvár – előadás Deák téri konfirmandustáborban Április 15., Szentes – gyülekezetlátogatás Április 15., Hódmezővásárhely – látogatás óvodaátvétel ügyében Április 16., Parlament – megemlékezés a magyar holokauszt-áldozatokról Április 22–24., San Marino – Európa Tanács konferencia Április 27., Paks – kerületi közgyűlés

Felügyelői jelentés Egyházkerületi közgyűlés – Paks, 2007. április 27. 2006. szeptember 16-a óta vagyok a Déli Egyházkerület felügyelője. A zsinat 2006. november 24-én országosfelügyelő-helyettessé választott. A feladatom tehát egyházkerületi és országos egyaránt.

24


Az alábbi helyeken voltam: 1. Budapest-Angyalföld (2006. június 18.) 2. Szarvas (2006. szeptember 24., 2007. március 31.) 3. Csabacsűd (2006. szeptember 24.) 4. Hódmezővásárhely (2006. szeptember 24.) 5. Tótkomlós (2006. október 8., 2006. október 15.) 6. Gádoros (2006. október 15.) 7. Orosháza (2006. október 13–14.) 8. Csengőd (2006. október 18.) 9. Váralja (2006. november 4., 2006. november 6.) 10. Izmény (2006. november 4.) 11. Pécs (2006. november 4.) 12. Hidas (2006. november 5.) 13. Bonyhád (2006. november 5.) 14. Kismányok (2006. november 5.) 15. Paks (2006. november 6., 2006. december 7., 2007. január 11. ) 16. Révfülöp (2006. november 10–11., 2006. november 26.) 17. Mezőberény I. (2006. november 12.) 18. Mohács (2006. november 19. ) 19. Dunaújváros (2006. december 2.) 20. Sopron (2007. január 4.) 21. Budapest-Ferencváros (2007. február 4.) 22. Budapest-Józsefváros Üllői út, Karácsony S. u. (2007. február 11.) 23. Kiskőrős (2007. február 17.) 24. Nyíregyháza (2007. február 18.) 25. Györköny – gyülekezet és Szőlőtő Alapítvány (2007. február 24.) 26. Pestszentlőrinc (2007. február 25.) 27. Rákospalota (2007. február 26. ) 28. Békéscsaba (2006. szeptember 5., 2007. március 2–4.) 29. Medgyesegyháza (2007. március 4.) 30. Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet, Budapest (2007. március) Mire voltam – és leszek a továbbiakban is – kíváncsi? a) spirituális helyzet b) gazdasági helyzet c) evangélikus identitás d) evangélikus információk befogadása e) a gyülekezete szerepe, helyzete a helyi társadalomban Eddigi tapasztalataim: A gyülekezetek törekednek a korszerűsítésre, a jó gazdálkodásra, fejlesztésre; építkezéseket, bővítéseket határoznak el. Gyakran viszont hiányzik a szakértelem, a valóság megalapozott megítélése, a saját erő reális felmérése. Legtöbbször az országos egyház támogatására számítanak úgy, hogy nem rendelkeznek a beruházáshoz szükséges saját anyagi feltételekkel. Hiányzik a szakszerű tervezés, gyakori a túlköltekezés, továbbá, hogy menetközben derülnek ki újabb anyagi igények. A rossz tervezést, költségvetést, a kivitelezés hibáit nem lehet az országos egyházra átruházni.

Az egyházkerület iskoláiban kiváló oktató-, nevelőmunka folyik. Tudatosabban kell az iskoláinknak azt az alapvető célt szolgálniuk, hogy a sokoldalúan és korszerűen képzett fiatalok evangélikus identitásúak legyenek, azaz hívő, templomjáró felnőttek, akik szaktudásukat későbbi gyülekezeteik javára fordítják, részt vesznek folyamatosan gyülekezeteik mindennapi életében. Reménység, hogy lelkészek, egyházközeli világi szakemberek lesznek belőlük. Gyülekezeteinkben van igény a korszerű magyar és nemzetközi evangélikus identitás megszerzésére. Az információk befogadásának igénye azonban gyakran csak lokális, belterjes. Tapasztalatom szerint evangélikus gyülekezeteink jól illeszkednek a helyi társadalmi környezetbe, megfelelően ápolják és kamatoztatják helyi kapcsolatrendszerüket. Jók az egyházközi kapcsolatok. Kívánatos ezek nemzetközi építése (ilyen ügyben is lehet fordulni az országos egyházhoz). Jelentésemben külön kiemelem a révfülöpi és a békéscsabai találkozókat. Azt tapasztaltam, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház választott felügyelői minden tekintetben elkötelezett emberek, akik felelősséggel intézik, szervezik gyülekezetük ügyeit. A felügyelői találkozókat fontosnak tartom, a továbbiakban is szorgalmazom majd. Gáncs Péter püspök úrral jó munkakapcsolatban irányítjuk a Déli Egyházkerületet. Rendszeresen részt veszek az Országos Presbitérium és a Zsinat ülésein. Minden szavazás alkalmával a jegyzőkönyvben is rögzítve a nevemet adom döntéseimhez, hogy utólag is számon kérhető lehessek. Minden hónap első hétfőjén fogadóórát tartok. (1088 Budapest, Puskin u. 12.) Budapest, 2007. április 4. Radosné Lengyel Anna

Jelentés püspökhelyettesi tevékenységről (2006. szeptember 16. – 2007. március 31.) A 2006. november 10-i közgyűlésen terjesztettem elő munkatervemet, amelynek két fontos pillére Gáncs Péter püspök úr munkájának segítése, illetve a kerület elsősorban teológiai és oktatási területein való tevékenység volt. Az eltelt hat hónap alatt igyekeztem megismerni a kerület munkáját és megismerni azt a területet, ahol leginkább tudom segíteni a teológiai és gyakorlati szolgálatot. A munkatervnek megfelelően heti rendszerességgel folytattunk megbeszéléseket Gáncs Péterrel, az eltelt időszakban összesen 17 délelőttöt töltöttünk el ezzel a munkával. A megbeszélések súlypontjait az alábbi témák képezték: – kerületi tervek, koncepciók egyeztetése – a különféle kerületi összejövetelek teológiai tartalmának, programjainak összeállítása

Evangélikus Közlöny – – – –

aktuális gyülekezeti problémák és tervek egyeztetése aktuális személyi problémák és tervek megvitatása aktuális közegyházi történések megbeszélése felkészülés különféle szolgálatokra

Tevékenységem másik súlypontját – a teológiai és oktatási tevékenységet – illetően munkám csomópontjait az alábbiakban tudom felmutatni: Kiemelkedő jelentőségűnek tartom a békéscsabai gyülekezetvezetői konferenciát. Személy szerint is nagy élményt jelentett számomra találkozni a kerület civil vezetőivel, és bennük komoly, aktív, elkötelezett embereket megismerni, akik felelős vezetői a közösségeknek, és akik kifejezték, hogy ehhez a feladathoz felnőni, benne fejlődni és elmélyülni szeretnének. Úgy érzem, hogy tartalmi szempontból is sikerült olyan konferenciát megszervezni és megvalósítani, ami valóban segítséget és a perspektíva tágulását jelentette a résztvevőknek. Köszönet illeti mindazokat – elsősorban a házigazda békéscsabaiakat –, akik sok munkát vállaltak ennek a konferenciának a létrehozásában és lebonyolításában. Meglátogattam az elmúlt időszakban a békéscsabai gimnáziumot, és Kolarovszki Zoltán igazgató úr segítségével képet kaptam az ott folyó nevelői-oktatói tevékenységről. Jelenleg is folyik az a segítő tevékenység, amellyel megpróbáljuk a kollégiummal jelentősen megnövekedett iskolalelkészi tevékenységet megszervezni és a majdani iskolalelkész felkészülését segíteni. Részt vettem az elmúlt félév során 3 LMK-ülésen (a Pesti, a Bács-Kiskun és a Tolna-Baranyai Egyházmegyében). Vendégszolgálatot végeztem több gyülekezetben. Egyéb tanulmányi jellegű tevékenységeim közül kettőt szeretnék kiemelni. Egyik a Jelzőtűz c. kötet elkészítésében való részvétel. Ez a könyv segítheti az egyéni lelki élet mindennapi gyakorlatát, illetve hasznos segítség lehet fiatalokkal való különféle csoportos foglalkozásokban. Ilyen vonatkozásban szolgálhatja egyházunk épülését és megerősödését. Kívánom, hogy Isten áldása kísérje ennek a könyvnek a szolgálatát és mindazokat, akik kézbe veszik. A másik kiemelt terület számomra annak a munkacsoportnak a működése, amely a konfirmációi munkához kíván tartalmi segítséget nyújtani. Ez az alkotó munka jelenleg folyik, a végeredménye – hitünk és reménységünk szerint – egy a lelkészek kezébe adható kézikönyv lesz, amelynek segítségével a hagyományokat őrző, mégis eleven és újszerű módon vezethetik a konfirmációi felkészülést. Hálás vagyok Istennek, hogy részt vehetek a kerület munkájában. Szeretném megköszönni mindazok bizalmát, akik ezzel a szolgálattal megbíztak, és kifejezték, hogy igényt tartanak munkámra. Megköszönöm Gáncs Péternek a testvéri és kollegiális hangot és magatartást,

25

amelyet folyamatosan éreztem az elmúlt félévben, és amely inspirálóan hatott nemcsak az én munkámra, hanem alaphangot jelent az egész kerület számára is. Szabóné Mátrai Marianna

Egyházkerületi munkaterv – 2008 Március 7–8. Gyülekezetvezetői konferencia – Bonyhád Április 18. Egyházkerületi közgyűlés – Szeged Május 17. Egyházkerületi missziói nap – Harta Június 19–21. Egyházkerületi lelkészcsaládok találkozója – Békéscsaba Június 16–20. 2008-ban konfirmáltak tábora – Bonyhád Július 15–20. Egyházkerületi ifjúsági zarándoklat a Szélrózsa találkozóra – Kiskőrös–Kőszeg Augusztus 25–27. Munkaévkezdő lelkészkonferencia – Balatonszárszó Szeptember 20. Regionális felügyelői konferencia a Kelet-, a Nyugat-Békési és a Bács-Kiskun Egyházmegye felügyelői számára – Szarvas-Ótemplom Szeptember 27. Regionális felügyelői konferencia a Tolna-Baranyai és a Pesti Egyházmegye felügyelői számára – Szekszárd Október 4. Egyházkerületi pedagógus csendesnap – Orosháza November 13. Egyházmegyei elnökségek megbeszélése – Budapest November 14. Egyházkerületi közgyűlés – Budapest

Személyi változások a Déli Evangélikus Egyházkerületben Gyermekszületések

Szabó Szilárd és felesége, Szücs Eszter lelkészek első gyermeke, Bence, 2007. január 18. Kendeh K. Péter, Luther Kiadó igazgatója, és felesége Somfai Johanna első gyermeke, Sebestyén Pál, 2007. február 23. Smidéliusz András lelkész és felesége, Jerabek-Cserepes Csilla második gyermeke, Hanna, 2007. március 23. Smidéliusz Gábor lelkész és felesége, Ugron Emese második gyermeke, Bence, 2007. április 4. Laczi Roland lelkész és felesége Kutyifa Anikó első gyermeke, Benedek, 2007. május 19. Tuska Tibor lelkész és felesége Schäfer Adél második gyermeke, Tomaj, 2007. június 17., Lázár Zsolt lelkész és felesége dr. Dani Dóra második gyermeke, Gellért Benjámin, 2007. szeptember 25. Eszlényi Ákos lelkész és felesége Gyuricza Andrea első gyermeke, Nóra Lili, 2007. szeptember 24. Füller Mihály lelkész és felesége Szolnoki Tímea negyedik gyermeke, Borsika, 2007. október 25.


26 Nyugdíjazás

Aradi András Péter békéscsabai lelkész nyugdíjas szolgálatának meghosszabbítása 2007. december 31-ig. Blatniczky János 2007. december 30-i nyugdíjbavonulását követően, nyugdíjas szolgálatban marad 2009. április 11-ig, helyettes lelkészként. Káposzta Lajos 2007. június 30-án nyugdíjba vonult. Kendeh György 2007. december 30-i nyugdíjbavonulását követően nyugdíjas szolgálatban marad 2010. február 19-ig, helyettes lelkészként. Kertész Géza 2007. december 30-i nyugdíjbavonulását követően nyugdíjas szolgálatban marad 2008. december 30-ig, helyettes lelkészként. Kósa László 2007. december 30-i nyugdíjba vonulását követően, nyugdíjas szolgálatban marad 2008. június 30ig, helyettes lelkészként. Haláleset Ormos Elek mohácsi lelkész 2007. február 22-én, 97 évesen Ordináció Ponicsán Erzsébet, 2007. június 30., Kiskőrös Iktatások

mezővásárhelyről) orosházi helyettes lelkészi szolgálatra. 2007. május 27-től határozatlan időre Honti Irén megbízása helyettes lelkészi szolgálatra, Kiskunhalason. 2007. július 15-től Szabó András (Szegedről) budapest-pestújhelyi beosztott lelkészi szolgálatra, félállásban (közben: EHE PhD) Vati Zsuzsanna Ambrózfalva-Csanádalberti-Pitvaros helyettes lelkészi szolgálatának meghosszabbítása 2008. június 30-ig. Domokos Jenő mezőtúr-gyomai beosztott lelkészi szolgálatból 2007. augusztus 1-től iskolalelkészi szolgálatra a békéscsabai BEGART-ba. 2007. augusztus 1-től Mónus Györgyi Komlóra, félállásban, beosztott lelkészi szolgálatra. 2007. augusztus 15-től Ponicsán Erzsébet Paksra, beosztott lelkészi szolgálatra. 2007. augusztus 1-től Kocsik Mónika komlói munkásságát megköszönve, kiküldése Mezőtúr-Gyomára, helyettes lelkészi szolgálatra. 2007. szeptember 1. – 2008. június 30-ig Liptákné Gajdács Mária megbízása (kórházlelkészi állása megtartása mellett) telekgerendási gyülekezetszervezői szolgálattal. 2007. szeptember 1-től Gulácsiné Fabulya Hilda megbízása helyettes lelkészi szolgálatra a budapesti szlovákajkú gyülekezeteben.

2007. február 11. Laczi Roland másodlelkész iktatása, Kiskőrös 2007. szeptember 1., Soltvadkert, Homoki Pál parókus lelkész iktatása. 2007. szeptember 8. Szabó Szilárd parókus lelkész iktatása, Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttös. 2007. szeptember 22. Németh Zoltán parókus lelkész iktatása, Pécs. 2007. szeptember 29. Benkóczy Péter parókus lelkész iktatása, Budapest-Kőbánya 2007. október 6. Szpisák Attila parókus lelkész iktatása, Tótkomlós. 2007. október 7. Kopf András Gyula iktatása Bonyhád-Hidas-Kismányok másodlelkészi állásába 2007. október 14. Horváth Zoltán Olivér másodlelkésszé választása Szarvas-Ótemplomban

2007. július 1-től Nagy Ervin (Orosházáról) saját kérésére rendelkezési állományba vétele. 2007. július 31-től Smidéliusz András lemondása Budapest-Kőbányai lelkészi állásáról (EHE doktoranduszi ösztöndíj miatt). 2007. április 15-től Szabó Julianna Budapest-Ferencváros betegszabadságon, majd 2007. szeptember 7-ével saját kérésére felmentése és lelkészi jellegének megszüntetése, állományból való törlése. Szita István rehabilitációja.

Megbízások (helyettes lelkészi, beosztott lelkészi szolgálatokra)

Püspöki jelentés az Északi Evangélikus Egyházkerület 2007. június 8-i közgyűlésén

2007. április 15. – 2008. június 15-ig Koczor Tamás megbízása helyettes lelkészi szolgálatra, Budapest-Ferencvárosban. 2007. július 1. – 2008. június 30-ig Nagy Ervinné Zsuzsanna (Orosházáról) hódmezővásárhelyi helyettes lelkészi szolgálatra. 2007. július 1. – 2008. június 30-ig Deák László (Hód-

Egyéb

ÉSZAKI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET

„Ezt mondja az ÚR: Én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd meglátjátok!” (Ézs 43,19a) – az Útmutató évi igéje igazán bátorító üzenetet hordoz. Erre az újra való nyitottsággal végezzük szolgálatunkat. Az igét nem érthetjük félre: nem arról van szó, hogy a szolgálatukba akárcsak az elmúlt évben kerültek akarnának min-

Evangélikus Közlöny denáron valami újjal előhozakodni. Ez így az előttünk járók iránti tiszteletlenség lenne. Ezzel szemben mindanynyiunknak – régebbi és újabb munkásoknak Urunk szőlőjében (Mt 20,1–16) – késznek kell lennünk arra, hogy meglássuk az ő új cselekvését, és akaratunk belesimuljon az ő tervébe. 2005. március 25-én megkezdett püspöki szolgálatomban igyekeztem a gyakorlatban is érvényesíteni a székfoglalómban felvetett gondolatokat (beszélgető egyház, „conservando et renovando”, az igehirdetés prioritása, a határon túli magyar evangélikusok ügye, őszinteség egyházi közéletünkben stb.). A 2006. szeptember 30-án megtartott lelkészi és felügyelői nap jó lehetőséget kínált e gondolatok továbbgyűrűztetésére. Azóta is igyekszem csapatban dolgozni. Két közvetlen munkatársam Benczúr László felügyelő, illetve Krámer György püspökhelyettes: mindketten sokat tettek egyházkerületünkért. Rendszeressé váltak azok az alkalmak is, amelyek keretében az egyházmegyei elnökségekkel közösen tekintjük át a feladatokat. Az elmúlt esztendő egyik nagy felfedezését számomra az a tény jelentette, hogy milyen nagyszerűen együtt lehet működni az oktatási és diakóniai intézmények vezetőivel és munkatársaival. Ez a sokszínű és soktálentumú – ugyanakkor igen komoly felelősséget hordozó – közösség egyházkerületünk igazi szellemi és lelki tőkéjét képezi. Ami a számok mögött van Az Egyházkerületi Közgyűlés tagjai megkapták az elmúlt esztendő pénzügyi-gazdasági, illetve népmozgalmi adatainak összesítését. Anélkül, hogy szakszerű és alapos statisztikai vizsgálatokat végeznénk, érdemes legalább nagy vonalakban megvizsgálni, miről is beszélnek a számok. Újra és újra megkérdezzük magunktól: hányan is vagyunk. A legutóbbi népszámlálási adatok valamivel több, mint 300 ezer evangélikust jeleztek, ennek mintegy harmada, azaz kb. 100 000 lélek az északi egyházkerület területén él. A 2006-os statisztikai jelentések szerint ez a szám éppen harmadolható. Lélekszámadatok a naptári év végén: Egyházmegye Borsod-Heves

Egyházközségi tagok száma

Választói névjegyzékben

4019

2251

Buda

12033

4174

Dél-Pest

16042

9537

Észak-Pest

13948

8949

Hajdú-Szabolcs

10371

3551

Nógrád Összesen

8550

5716

64963

34178

A kerület evangélikusainak éppen 1/3-áról semmit nem tudunk. Az egyházközségi tagok száma ugyanis 64 693.

27

E csoportnak azonban csak a fele, 34 178 lélek szerepel a választói névjegyzékekben. Missziói stratégiánk szempontjából ez kettős feladatot jelenthet. Egyrészt koncentrálhatunk a szinte teljesen rejtőzködő 1/3-ra és őket próbálhatjuk felkutatni. Feltételezhető, hogy ők általában a nagyvárosokban élnek, talán falvakból költöztek be, és új helyükön semmiféle kapcsolatot nem találtak az evangélikus egyházzal. Talán azért, mert településükön nincs is evangélikus gyülekezet. A népszámlálás során azonban fontosnak tartották annak közlését, hogy magukat evangélikusnak tartják. A rejtőzködő 1/3 elérésére szívós felderítő munkánk mellett igénybe kell vennünk az egyházi és a világi média kínálta eszközöket is. Örvendetes például, hogy az elmúlt hetekben, az adóbevallások idején, számos településen jelentek meg egyházunkat bemutató óriásplakátok. De nem kell mindig központi szervezésre várni. A maga területén bárki jószolgálati küldött lehet. Egy közéleti vagy alkotó ember, ha megvallja evangélikus hitét, talán sokakkal ismertetheti meg egyházunkat. Ám ha számos orvosról, gazdálkodóról, technikusról tudja meg környezete, hogy ő elkötelezett egyháztag, az öszszességében ugyanolyan missziói eredménnyel járhat. A „rejtőzködő 1/3” legalább egy részének megtalálása érdekében minden korábbinál jobban kell hangsúlyoznunk azt a lelkészekre háruló kötelességet, hogy híveikkel folyamatosan tartsák a személyes kapcsolatot. Csak így szerezhet ugyanis tudomást arról, hogy az adott településről valaki elköltözik, és lehet egyáltalán esélye, hogy az új címet megszerezze, amelyet aztán elküldhet a területileg illetékes lelkésznek. Missziói stratégiánk szempontjából a másik lehetőség, hogy arra a további, második 1/3-ra koncentrálunk, akikről tudnak ugyan gyülekezeteink, ám akik választói névjegyzékben nem szerepelnek. Őket elsősorban a helyben végzett hiteles szolgálatunkkal és persze szívós és leleményes lelkipásztori munkánkkal tudjuk elérni. Az ő beépítésük a gyülekezetbe a dolgok jellegénél fogva a közösség anyagi erősödésével is járna. A fenti táblázatból nemcsak az egyes egyházmegyék eltérő nagysága derül ki (lélekszám szerint a Dél-Pest megyei háromszor akkora, mint a Borsod-Hevesi!), hanem „a második 1/3-ban” rejlő lehetőségek mértéke is. Megyénként ugyanis jelentős eltérések vannak a gyülekezeti lélekszám és a választói névjegyzéki adatok között. Az olló két egyházmegyében nyílik különösen nagyra: Budán és Hajdú-Szabolcsban a szorzó közel háromszoros! Utóbbi esetben nagy valószínűséggel Nyíregyháza adatai dominálnak, így megállapíthatjuk: e „második 1/3” is túlnyomórészt nagyvárosainkban rejtőzik! Mi következik ebből? Az, hogy sokkal tudatosabban kell megszerveznünk a városi missziót, beleértve a „függőleges szórványok”, a lakótelepek felkutatását. Természetesen azonban ez nem járhat együtt a falusi gyülekezetek leépítésével, már csak azért sem, mert egyrészt a leghűségesebb híveink itt élnek, másrészt mert épületeink (templomaink és parókiáink) többsége itt található.


28

Az egyházmegyék közötti egyenetlenségeket láthatjuk a keresztelések, illetve a konfirmációk számának alakulásában is. keresztelés Egyházmegye Borsod-Heves

gyermek 0-6 éves

fiatal 6-18 éves

felnőtt >18 év

össesen

43

9

12

64

Buda

208

7

32

247

Dél-Pest

141

8

7

154

Észak-Pest

187

4

10

201

Hajdú-Szabolcs

133

2

15

150

82

5

5

92

Nógrád

konfirmáció

Egyházmegye fiatal <18 éves

felnőtt >18 év

összesen

Borsod-Heves

26

1

27

Buda

90

35

125

Dél-Pest

157

8

165

Észak-Pest

154

5

159

Hajdú-Szabolcs

105

22

127

87

12

99

Nógrád

Amint az legelső táblázatunkban láttuk, a választói névjegyzékek szerint Buda nem egész kétszer akkora, mint Borsod-Heves (4174 – 2251), a keresztelések számát tekintve viszont csaknem négyszer akkora (247 – 64)! Ismét hangsúlyozom: e a tény miatt nem szabad leírni a hagyományos szórványokat, de számolnunk kell azzal, hogy néhány évtized múlva még nagyobb lesz a fővárosban élő evangélikusok aránya. Azt is figyelembe kell venni, hogy Budán került sor a legtöbb felnőtt keresztelőre. A konfirmációk számáról csak annyit, hogy döbbenetesen kevés a 27 konfirmandus a Borsod-Hevesi Egyházmegye tíz gyülekezetében. További aránytalanság, hogy Budán és Pest megye két egyházmegyéjében együttesen csaknem kétszer annyi konfirmandus volt, mint a többi három egyházmegyében összesítve (449 – 253). Sajátos fényt vet kisebbségi helyzetünkre az esketésekkel kapcsolatos adatsor is. Egyházmegye Borsod-Heves

Esketések tiszta evangélikus

vegyes pár

4

18

Buda

12

114

Dél-Pest

13

42

Észak-Pest

24

45

Hajdú-Szabolcs

23

52

8

21

84

292

Nógrád Összesen:

Az összesen 376 esketésből 84 esetben áldottunk meg tiszta evangélikus párt. Ez azt jelenti, hogy valamivel több, mint minden negyedik pár volt evangélikus. Budán viszont minden tizedik. A legkedvezőbb az arány ÉszakPesten: 2,8-as számmal. Az ún. vegyes házasságok meglehetősen magas aránya egyrészt jó ökumenikus kapcsolatok egyik alapja lehet, másrészt az evangélikus nevelés fontosságát tudatosíthatja bennünk. Oktatási intézményeinkről Hagyományosan azt valljuk, hogy az egyház gyülekezetekben él, az elmúlt másfél évtizedben azonban újra kinyithatták kapuikat evangélikus oktatási intézményeink. Nemes Nagy Ágnes Lázár című négysoros versével tudom érzékeltetni azt, hogy ez a feltámadással felérő újrakezdés milyen nehézségekkel járt. Amint lassan felült, balválla-tájt egy teljes élet minden izma fájt. Halála úgy letépve, mint a géz. Mert feltámadni éppolyan nehéz. Egyházkerületünk területén négy országos fenntartású intézmény (3 gimnázium és 1 kollégium) található, gyülekezeti fenntartásban pedig 2 általános iskola és 4 óvoda működik. Kisebbségi egyházként természetesnek kell vennünk, hogy intézményeinkbe korántsem csak evangélikus diákok járnak. Gimnáziumaink közül Aszódon tanul a legtöbb evangélikus (263, az összes diák 38%-a), míg Miskolcon a legkevesebb (64, azaz 9%). Kerületünk (országos és gyülekezeti fenntartású) tíz intézményében 833 diák tanul (az összes tanuló 28%-a). Lehet mondani, hogy ez a szám kicsi. Meg is kell kell találni azt a stratégiát, amellyel e számot növelni lehet. Példának okáért Elgondolkodtató például Tarr Jánosnénak nyíregyházi gimnáziumunk igazgatójának ez a megjegyzése: „Úgy érezzük, hogy a nyíregyházi és Nyíregyháza környéki igen népes evangélikus gyülekezetek ifjúsága még nem fedezte fel eléggé az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumot. Így a gyülekezet lélekszámához viszonyítva az evangélikus tanulók számaránya elmarad a kívánatostól.” (Zárójelben jegyzem meg, hogy az elmúlt tanév során megszervezett 200 éves jubileumi ünnepségsorozat, majd a június 17-i televíziós közvetítés hozzájárulhat az iskola legjobb értelemben vett népszerűsítéséhez evangélikus gyülekezeteink körében.) Az összesen 28% evangélikus diákhoz különleges küldetésünk van, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a másik 72% is ránk bízatott. Amennyiben ők az evangélikus egyházról – az iskolán keresztül – pozitív képet nyernek, akkor az végigkísérheti egész életüket, és az evangélikus szellemiség amolyan önkéntes hírvivői lehetnek. A diákok egy része nincsen megkeresztelve: mindig öröm, ha arról hallunk, hogy az iskolalelkész – reménység szerint alapos felkészítés után

Evangélikus Közlöny – megkereszteli őket. Küldetésünk van továbbá e diákok családjaihoz is. A diákokhoz képest nagyobb az evangélikus tanárok és nevelők számaránya: összességében 45%. (Van olyan intézményünk – a nagytarcsai Szivárvány Óvoda –, amelyben 100 %-os ez az arány. Már csak ezért is indokolt, hogy gyülekezet és intézmény a legszorosabban együttműködjön!) Kerületi szinten 265 tanárt alkalmaznak intézményeink. Óriási szellemi tőkét rejt ez a szám! Lelkészeik figyelmét ezúton is nyomatékosan feéhívom arra, hogy tekintsék őket munkatársnak, szellemi partnernak és főképpen jó testvérnek! Ha pedig csak az evangélikus tanárokat vesszük, akkor is meg kell állapítanunk, hogy ők többen vannak (125-en), mint a kerület lelkészei (mintegy 95). Gyülekezet és iskola egymásra van utalva. Hiába idézzük újra és újra Reményik Sándor Templom és iskola című versének refrénjét („ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!”), ha e két fél nem működik példamutatóan együtt. Tünetértékű, hogy – korábbi negatív tapasztalatok nyomán – Aszódon a lelkészi állást meghirdető pályázat részévé kellett tenni a gyülekezet és a gimnázium közötti jó együttműködés iránti készséget. Vagy idézem Kocsisné Sárossy Emőke nyíregyházi általános iskolai igazgató asszony keserű mondatát: „A megosztott gyülekezet és presbitérium egyes tagjai alkalmanként pusztán a másik oldallal való szembenállásuktól vezérelve keltettek hangulatilag ellenségesebb érzelmeket az iskola ügyei iránt.” Megengedhetetlennek tartok bármilyen romboló tevékenységet. Mai közgyűlésünkön elhangzanak majd az oktatási intézményekkel kapcsolatos jelentések. Ezzel is szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy az egyházkerület életében milyen fontos szerepet töltenek be az iskolák és a kollégiumok. (Terveink szerint a következő közgyűlésen a kerület diakóniai intézményeit vesszük majd górcső alá.) Iskoláink a drasztikus kormányzati megszorítások közepette, sokszor a működést veszélyeztető anyagi nehézségek közepette, de többnyire példamutató szívóssággal végzik szolgálatukat. Feladatunknak kell tekinteni az egyes intézmények evangélikus jellegének megerősítését, illetve az oktatók integrálását egyházkerületünk életébe. Egy barátságos egyházkerület Talán meg tűnik teológiai tartalmú vagy különösebben egyházias kifejezésnek a „barátságos” jelző. Látásom szerint azonban maga Jézus szabadít fel erre minket, amikor ezt mondja övéinek: „Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak...” (Jn 15,15). Nos, ha Jézus barátai lehetünk, akkor egymással és a kívülállókkal is barátságosaknak kell lennünk. Álmom, hogy a szó legjobb értelmében barátságos egyház legyünk. Püspöki szolgálatom eddigi bő 14 hónapja alatt sikerült a gyülekezetek és intézmények többségét meglátogatnom.

29

A kézbe kapott püspöki munkaprogram alapján a közgyűlési tagok is nyomon kötethetik tevékenységem fő irányát. Igyekeztem, egyensúlyt tartani az egyes megyék között. A statisztikák szerint a következő helyekre jutottam el, megyei lebontásban: borsod-Hevesi egyházmegye: a 10 gyülekezetből 7-be, budai: a 14-ből 10-be, dél-pesti: a 15-ből 10-be, észak-pesti: a 14-ből 10-be, hajdú-szabolcsi: a 7-ből mind a 7-be, nógrádi: 22-ből 15-be jutottam el. Összességében az egyházkerület 82 egyházközségében 61-ben már járhattam, néhányban több alkalommal is. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy egy rövidebb látogatás – különösen, ha az egy gyülekezeti ünnephez kötődik – még nem ad kellő rálátást egyházunk gondjaira és örömeire. Ezért is igyekszem a lelkészekkel folyamatos, akár egészen protokollmentes kapcsolatot tartani. Ezért is nagyon örültem azoknak a körutaknak, amelyek során – elnöktársammal együtt – a gyülekezetek hétköznapjait ismerhettük meg. Feleségemmel vagy egész családommal együtt pedig szívesen látogattunk meg lelkészcsaládokat. Húsvéti püspöki körlevelemben külön megszólítottam a lelkészeket. Egyebek mellett a következőket kértem tőlük: tartsák a szó legjobb értelmében vett méltóságnak és kiváltságnak az igehirdetés szolgálatát; vegyék nagyon komolyan a hívek látogatását és folyamatos lelkigondozását; törekedjenek a rendezett magánéletre, a kísértések közötti megállásra, a harmonikus családi életre. Utóbbit a sajnálatos módon megszaporodó válások, alkoholproblémák és más családi válságok ismeretében kellett leírnom. Ezzel egyidejűleg törekedni kell a szakszerű mentálhigiénés és egyéb segítségnyújtásra, főképpen pedig a megelőzésre, beleértve a lelkészcsaládok rekreációját. Kétségtelen, hogy a lelkészi hivatással járó fizikai, szellemi és lelki terhek kihathatnak a családi életre is, ezért nem mindegy, hogy ki-ki hogyan készül családalapításra, miként választja társát. Krámer György püspökhelyettessel és általában az esperesekkel egyetértésben mondhatom, hogy törekszünk a lelkészi munka minőség-ellenőrzésére. Ez megnyilvánulhat személyes beszélgetésekben és ellenőrzéseken, valamint vizitációk formájában. Az egyházkerület gyülekezeti munkaprogramjával – amelyet ősztől általánossá kívánunk tenni – mindennek feltételeit szeretnénk megteremteni. Érdemes a híványokat is amolyan munkaszerződésnek tekinteni, amelyek alapján az elvégzett – vagy el nem végzett – munkát számon lehet kérni. A „barátságos egyházkerület” modelljét jól erősítette a gyöngyösi missziói nap, amely arra is rámutatott, hogy milyen tartalékok rejtőznek még a kerületben. Hasonlóképpen tartalmas volt a szeptemberi lelkész- és felügyelői találkozó, valamint – mint új kezdeményezésnek – igen jó visszhangja volt az általunk rendezett közéleti fórumnak, amelynek keretében polgármestereket és önkormányzati képviselőket hívtunk a kerület székházába. A kerület önálló arculatát szeretnénk kifejezésre juttatni a „conservando et renovando” jelmondattal, illetve

30


a karácsony óta használatos új logóval. Mindez természetesen nem jár a másik két kerülettől való elkülönüléssel. Külkapcsolatainkban sokat jelentenek az határon túli magyar gyülekezetekkel való kapcsolatok, az intézményhálózatunknak különösen javára váló bajor kapcsolatok, valamint a norvég egyház morai egyházkerületével fenntartott partneri viszony. Örülök annak is, hogy a megújuló Szlovák Evangélikus Egyház megújuló vezetésével testvéri kapcsolatot alakíthattunk ki. Példaszerűnek tartom azt a gyakorlatot, hogy több leszlészünk (pl. László Milán és Lajtos János) átjár a szlovákiai magyar szórványok gondozására a határon túlra. Akkor tudjuk azonban jó lelkiismerettel számon kérni a határon túli magyar evangélikusok ügyét, ha idehaza is tudatosa ápoljuk a szlovák és német hagyományokat. Ebből a szempontból kevésnek tűnik, hogy 2006ban összesen csak 7 német és 18 szlovák istentiszteletet tartottak egyházkerületünkben. (Ebben a számban természetesen nincsenek benne a budavári német ajkú gyülekezet alkalmai.) A püspökök közötti feladatmegosztás jegyében két munkaág felügyelete tartozik hozzám: én felügyelem a sajtó- és a külügyi munkát. Így talán érthető, ha e két terület egyházkerületi megújulását is szeretném elérni. Előbbi kapcsán már említettem a norvégokkal és a bajorokkal való együttműködést, de talán lehetőségünk nyílik egy amerikai testvér-egyházkerületi kapcsolatra is. Teológus hallgatóink ösztöndíjas tanulmányai is egy majdani jó kapcsolatrendszer alapjait jelenthetik. A médiamunkában csak üdvözölni tudom a színvonalas gyülekezeti és iskolai újságokat, hírleveleket, és szorgalmazom, hogy jobban éljünk az internet adta lehetőségekkel, például a honlapok aktualizálásával. Az őszi időszak szépnek ígérkező terveivel is szeretnénk a „barátságos egyházkerület” arculatát erősíteni. Így hívom fel a figyelmet az egyházkerületi családi és sportnapra, a munkaprogramot vitorlabontásául is szolgáló hajókirándulsra, illetve az aszódi gimnázium tanárai által kezdeményezett Gerhardt Pál vetélkedőre. Már most felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy 2008 a Biblia éve lesz, amellyel összefüggésben igen sok gyülekezeti és iskolai program szervezésére nyílik majd lehetőség. Végül egy személyes szó. Egyszerűen örülök, mi több, boldog vagyok, hogy ebben a kerületben szolgálhatok. Kérem, bocsássák meg mulasztásaimat, és hordozzák továbbra is imádságban szolgálatomat. Törekedjünk mindannyian igazi csapatjátékra. Köszönöm, hogy Szebik Imre püspök elődöm rendezett körülményeket adott át, és tapintatos figyelemmel és szolgálakészséggel maradt az egyházkerület közösségében. Köszönöm közvetlen munkatársaim hűséges támogatását. Egyházkerületünket, annak gyülekezeteit és intézményeit, valamint egyházunk egészét Urunk kegyelmébe ajánlom. Dr. Fabiny Tamás

Felügyelői jelentés az Északi Evangélikus Egyházkerület 2007. június 8-i közgyűlésén Két esztendőre elhúzódó választási időszakunknak lassan a végére érünk. A választások törvényes rendben folytak, azonban a gyülekezeteket, egyházmegyéket, intézményeinket és egész egyházunkat ez a hosszadalmas folyamat, mintha kifárasztotta volna. Talán ennek is köszönhető, hogy a legutolsó zsinati ülésszakot a határozathozatalhoz nem elegendő létszám miatt, szeptemberre kellett elhalasztani. Félelmem azonban az, hogy egyházunkban zajló közösségépítő és szervező szándékokkal szemben testvéreink jelentős része nagyfokú érdektelenséget mutat és mi magunk, akik tenni igyekezünk valamit egyházunk közössége javára, nem találjuk meg az utat a közömbösök és elzárkózók felé. Amennyire az emberi közösség építésének szándéka csökken, úgy lehet talán érzékelni a lelki közösség igényének a növekedését – mint például legutóbbi gyöngyösi egyházkerületi missziói nap majd 600 fős együttlétét. Igen. Elsődleges dolog, hogy minél többen érezzenek vágyat hitbéli erősödésük iránt, de jusson eszünkbe Jakab apostol intelme, aki a hit és a cselekedet összefüggéséről beszél, amikor azt mondja: „Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.” (Jak 2,26) Vagyis nem elég a hitünk, de a közösségünkért tenni is kell, nem azért, hogy jól működő gépezetként tűnjünk ki a világban, hanem, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy egymásra rátalálhassunk és egymásra figyeljünk. Megerősödött hitünk és egymásra figyelésünk vezethet el az egyházunk iránti elkötelezettségünk növekedéséhez is. És ezzel eljutottunk az elkötelezettségünk számszerűsíthető formájához, az anyagi teherviseléshez. Kerületi felügyelői jelentésemben – tisztségemnél fogva – elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozom. Mindenek előtt leszögezhetjük, hogy egyházkerületünk gyülekezetivel egy test tagjai vagyunk. Az összetartozásunk így képletesen, de valóságosan is alapvető. Ezért félreértelmezi az a törvényt, aki a gyülekezetek önálló jogi személyiségét úgy értelmezi, hogy a gyülekezet határain túlra nincs szükség kitekinteni. Ezért nem jó az a rendszer, ahol a kerület rendelkezésére álló – nem túl magas – anyagi lehetőségek szétosztását a közösség csak a kerület elnökségére bízza. Ezért nem jó az a rendszer, ahol ad hoc gazdasági döntések születnek. Ezért nem egészséges az a rendszer, ahol a gyülekezetek kész helyzet elé állíthatják a döntéshozókat. Ezért másokra sincs tekintettel az a közösség, amelyik önrész vállalása nélkül a szándékának megvalósításához szükséges teljes összeget a döntéshozóktól várja. Ezért szükséges, hogy a transzparencia elve érvényesüljön az elosztások terén, még akkor is, ha anyagi lehetőségeink szűkösek. Az országos egyházi költségvetésünk évi 18 millió forin-

Evangélikus Közlöny tot egyházkerületi hatáskörbe utalt, további 5-5 millió forintot az egyházmegyék beruházásokra fordítandó céljaira. További lehetőség nyílik gyülekezeti és intézményi beruházások országos szintű támogatására. Mindezen támogatások feltétele – az elbírálhatóság érdekében – a kérelemhez mellékelt tervdokumentáció és költségvetés. Az új építési bizottság a beruházások rendjéről új szabályrendeletet alkot. Elfogadása után a rendeletet minden gyülekezet és intézmény megkapja. A későbbiekben csakis a rendelet szigorú betartásával indíthatók és bonyolíthatók a beruházások. Addig is a jövő évre vonatkozó kérelmeket az alábbiak szerint kell megküldeni: Az egyházkerülethez kérelmek az egyházmegyék elnökségének ajánlásával érkezhetnek. Az országos presbitériumhoz címzett kérelmek az egyházmegyék ajánlásával és az egyházkerület elnöksége által megállapított sorrendiségi javaslattal kerülhetnek tovább. Az elnökségünkhöz, illetve országos elnökséghez címzett kérelmek elbírálásához kerületi elnökségünk szakértői bizottságot kíván felkérni. Külső anyagi források elérésére (állami, vagy EU pályázat) több lehetőség is nyílik. A pályázatok felderítésére és elkészítésére az Országos Iroda szándékozik segítséget nyújtani. Természetesen a gyülekezetek egyénileg is pályázhatnak, azonban kérjük, hogy a pályázásról, illetve az elnyert pályázat összegéről az elnökségünket értesíteni szíveskedjenek. Az állami kárpótlási ügyek ebben az évben is érintették egyházkerületünket (Dabas, Miskolc, Fancsal, Újcsalános, Maglód, Felsőpetény). Megkezdtük a kerületünk területén lévő pénzbeli kárpótlásban részesült gyülekeztek költségkimutatásának felülvizsgálatát a kezdetektől napjainkig és ennek tanulságairól a következő közgyűlésünkön kívánunk jelentést tenni. A beruházások megkezdéséről és befejezéséről ezek után, kérjük a gyülekezetek elnökségeit, hogy az egyházmegyei hivatalokon keresztül tegyenek jelentést a kerületi elnökségnek. Gyülekezeteink gazdálkodásával kapcsolatos jelentésem előtt mindannyiunk szívére helyezem Pál apostol a 2Kor 9,6–15 versekben szereplő gondolatokait, melynek első két mondata így hangzik: „Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül, vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.” Mindezt azért vettem előre, mert az egyházkerületünk összesített pénzügyi és gazdasági adatainak, valamint a népmozgalmi adatoknak az összevetése a szűkös aratás tényét vetíti előre. Érdemes elgondolkodni az alábbi kerületi számadatokon: – Egyházközségi tagok száma: 64.963 – Választói névjegyzéki tagok száma: 34.178

– – – –

31

Vasárnaponként résztvevők átlag létszáma: 8.583 2006. év vasárnapjain résztvevők összesen: 463.482 Hívektől származó bevételek: 154.361.362 Ft Egy egyháztagtól származó bevétel: 2.300 Ft/év/egyháztag – Egy választásra jogosulttól származó bevétel: 4.500 Ft/év/fenntartó – Híveinktől származó perselypénz: 55.924.536 Ft – Egy istentiszteleti résztvevőtől származó perselypénz: 125 Ft/résztvevő A legjobban elgondolkodtató adat az egyházközségi tagokra vetített, a hívektől közvetlenül származó támogatás mértéke: 2.300 Ft/év/egyházközségi tag. Felmerül a kérdés, hogy hogyan tud egy 100 evangélikus testvérünkből álló közösség egyházközséget fenntartani? Az átlag adatokból kiindulva: – Hívektől származó közvetlen támogatás: 230.000 Ft – Gazdálkodásból és gyülekezeti támogatásból bevétel: 316.000 Ft – Egyéb bevételi forrásokból: 240.000 Ft A 100 fős gyülekezet várható bevétele: 786.000 Ft/év. A számadatok ijedelemre adnak okot és kényszerít bennünket, hogy feltegyük az alábbi kérdéseket: – Szabad-e 200 egyháztag alatt önálló gyülekezetet fenntartani? – Lehet-e több kis közösségnek eggyé szerveződnie? Ha igen, mi lesz a többi templomukkal és egyéb ingatlanukkal? – Lehet-e előírni a jelenleginél lényegesen nagyobb egyházfenntartói járulék fizetést? – Lehet-e elhatározni jövedelemfüggő, a jövedelem százalékában meghatározott egyházadó bevezetését? – Hogyan végezhetjük a szolgálatot a több településen egy-két evangélikusból álló közösségekben? (Mint ahogyan azt Nógrád megyében, vagy a Hernád völgyében tapasztaltuk.) – Mi legyen a még álló, de összedőlés szélén álló templomainkkal? Lehetséges, hogy a gyülekezeteink gazdálkodásának meghatározója nem csak az egyházmegyék által megadott bevételi pénzösszegekből áll, hanem jelentkeznek olyan támogatási összegek is, melyekről az egyházközségek és egyházmegyék, valamint az intézmények nem számolnak be. Amennyiben ezek az összegek nagyságrendileg jelentősek, abban az esetben a kerületünk gazdálkodásáról torz képet kapunk. Ilyen – a közösség számára – láthatatlan bevételi forrás a gyülekezeti-, intézményi alapítványok támogatása. Ezekről az adatokról az egyházmegyéktől ebben az évben már kaptunk adatokat, azonban ezek a jelentések igen hiányosak. Tekintettel arra, hogy a közhasznú alapítványoknak a gazdálkodásukról szóló adatokat hivatalosan is közzé kell tenni, ezért kérjük, hogy az egyházmegyei elnökségek a továbbiakban az alapítványok gazdálkodásáról is tegye-

32


nek jelentést. A zsinatnál kezdeményezzük az egyházi alapítványok gazdálkodási adatainak kötelező, egyházi közzétételéről szóló határozat megvitatását. A transzparencia elvének úgy az anyagi lehetőségek felosztásában, mint a bevételek teljes körű nyilvánosságra hozatalában érvényesülnie kell. Jelentésem végén a 2006. szeptemberi beiktatásom óta eltelt időszakban végzett egyházi szolgálataimról számolok be. Részt veszek az Országos Presbitérium munkájában és a rendszeresen tartott ülésein. Részt vettem a Sarepta Szeretetotthon, az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és a Balatonszárszói Missziói Otthon igazgató tanácsában. Az első kettőben, mint az igazgatótanács elnöke. Részt vettem az Országos Építési Bizottság munkájában és ha időm engedte a Gazdasági Bizottságában is. Részt vettem a 2006. novemberében kezdődő és a márciusi zsinatig tartó előkészítő szakértői munkaközösség munkájában, amely az Üllői úti Országos Iroda és egyéb intézmények kiváltásának és áthelyezésének szakvéleményét és versenyeztetését végezte. Részt vettem a zsinati üléseken. Rendszeresen tartunk munkatársi megbeszéléseket a kerület elnöksége és a hivatal munkatársai. Dr. Fabiny Tamás püspök úr kezdeményezésére többször meghívtuk az egyházmegyék elnökségeit és a kerület tisztségviselőit a kerületünket érintő kérdések megvitatására és egy egységes munkaterv kidolgozásának előkészítésére. Részt vettem több gyülekezeti hálaadó istentiszteleti alkalmon és iktatási ünnepségen. Egész napos látogatási körutat szerveztünk a Hernád völgyében, Tokajban, valamint Nógrád megyében. Több gyülekezetnek adtam szakmai tanácsot beruházási építési kérdésekben. Jelenleg Lucfalvára gyülekezeti ház bővítésére, valamint a Bényei gyülekezet részére új gyülekezeti ház megvalósításához készítek terveket. Szolgálatunkra az Úr Isten adja áldását. Fáradozásaink ne az önző érdekeinket szolgálják, hanem az ő dicsőségére irányuljanak. Benczúr László

NYUGATI (DUNÁNTÚLI) EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLET Hűséges sáfárok kerestetnek Püspöki jelentés a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Gyenesdiáson 2007. április 28-án tartott közgyűlése elé Jelentésem kezdetén mindenekelőtt szeretettel és köszönettel emlékezem meg 2000-ben újjáalakult egyházkerületünk első felügyelőjének, dr. Weltler János testvérünknek a szolgálatáról. Ha végiggondolom a vele közös szolgálatban töltött hat esztendőt, nem tudok megrendülés nélkül emlékezni arra a helytállásra, amellyel – súlyos betegsége ke-

resztjét hittel, az Úristenre hagyatkozó gyermeki bizalommal hordozva – egyházkerületünk gyülekezeteinek bizalmán keresztül kapott hivatását betöltötte. Amikor egyházkerületünk új felügyelőjét, Szabó György testvérünket 2006. augusztus 26-án Győrújbaráton beiktattuk hivatalába, és dr. Weltler János átadta neki a stafétabotot, bizonyságot tett arról, hogy szolgálatát Isten előtti felelősséggel végezte, és az ő kezéből fogadja el betegsége terhét is. Hálát adunk az Úristennek dr. Weltler János testvérünkért, és kérjük, őrizze meg őt még sokáig szerettei, kedves veszprémi gyülekezete és egyházkerületünk közösségében. Magunkról Rövid jelentésemhez nemcsak teljes szolgálati naplómat mellékelem, hanem – mivel az Evangélikus Közlönyben eddig még nem jelent meg – csatolom egyházunk zsinatának március 23–24-én tartott ülése elé terjesztett elnök-püspöki beszámolómat is. Nem kívánom az abban említett kérdéseket mostani jelentésemben részletesen felidézni, de – mivel az ott elmondottak egyházkerületünkre is vonatkoznak – azt szívesen venném, ha legalább az általános tisztújításról és a lélekszámokról mondottakkal kapcsolatban a jelentések megbeszélésénél Testvéreim kifejtenék gondolataikat. A Lélekszámokról őszintén címet viselő szakaszra, illetve az ahhoz kapcsolódó 2. számú, Önarckép számokban címet viselő mellékletre utalva annyit mégis meg kell jegyeznem, hogy a gyülekezeteinkben szerzett tapasztalatok alapján kialakult véleményem szerint egyházkerületünk kevésbé rossz – bár így is nagyon nyugtalanító – adatai mögött sajnos elsősorban nem a jobb munka áll. A magyarázatot én abban látom, hogy a kisebb közösségekben, amelyek egyházkerületünk 113 gyülekezetének túlnyomó többségét jelentik, a közösségeket romboló hatások ellenére még mindig erősebb az egymásra figyelés, a maradék felelősség megtartó ereje. Mielőtt még könnyen megnyugtatnánk magunkat, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a tendencia a mi egyházkerületünkben sem megnyugtató. Elnök-püspöki beszámolóm zsinati tárgyalásából most csak egyetlen hozzászólást idézek. Egyik lelkésztestvérünk a 2. sz. melléklethez kapcsolódó mondatomra – én nem hallottam, hogy pásztorkutyák ugatása verte volna fel a magyar ugart… – reagálva hangsúlyozta, ő úgy látja, hogy a nem jó állapotban lévő pásztorkutyák nem is tudják ellátni feladataikat. Vagyis ebben az összefüggésben – bocsánat a kifejezésért – a pásztorkutyák egészségi állapota az egyik – ha nem a – legfontosabb kérdés. Egyet kellett értenem a hozzászólóval. Az Isten irgalmára kérem Testvéreimet, ne feledkezzenek meg arról, hogy az apostoli intés elsősorban nem jogainkat, méltóságunkat hangsúlyozza, hanem felelősségünket helyezi a szívünkre: Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. (1Kor 4,1–2)

Evangélikus Közlöny Nevek említése nélkül jeleznem kell az egyházkerületi közgyűlésnek, hogy többször érkeztek hozzám olyan panaszok, amelyekben gyülekezetek – olykor gyülekezeti vezetők, máskor egyszerű gyülekezeti tagok – jelezték hiányérzetüket, elsősorban lelkészeink pásztori szolgálatával kapcsolatban. Néhány esetben, amikor névtelen levél érkezik hozzám, el tudom képzelni, hogy személyeskedő rosszindulat is lehet a panaszkodás oka. Az ilyenekre, még ha tudnék, sem reagálnék. De amikor egy-egy gyülekezetből néhány hittestvérünk vállalja is a lelkész szolgálatát elmarasztaló véleményét – és az ilyenek vannak többségben –, nem lehet meghallatlanná tenni az információt. Anélkül, hogy kétségbe vonnám, vannak hűségesen szolgáló lelkészeink, nagyon kérem elsősorban lelkésztestvéreimet, de gyülekezeteink minden tisztségviselőjét is, vegyék nagyon komolyan: egyházunk Ura hűséget vár el tőlünk. És annyiban mégiscsak kapcsolódik ez a kérdés a 2006-os általános tisztújításhoz, hogy a „pozíciókért” folytatott – s egyik-másik gyülekezetünkben komoly feszültséget okozó – ádáz küzdelem megnyerése után többen úgy gondolják, ezzel le is tudták az egész közösségért való felelősségüket. Senkinek nem lenne szabad elfelejtenie, hogy Jézus Krisztus Urunk előtt adunk számot sáfárságunkról. Gyülekezetek nevének említése nélkül jelzem azt is, hogy eddigi püspöki szolgálatom legnehezebb döntései közé tartoztak azok a helyzetek, amikor ki kellett mondanom: gyülekezet és lelkész emberileg rendbehozhatatlan konfliktusában lelkiismeretemet jobban megterhelte a gyülekezetért, mint lelkészcsaládért érzett felelősség. A hozzám érkezett információk alapján nem mondhatom, hogy a néhány precedens-értékű üggyel túl vagyunk minden nehézségen. Sajnos, úgy tűnik, lesz még folytatás… Magunkról szólva meg kell még említenem a lelkészutánpótlás ügyét. E téren sem állíthatjuk, hogy alapvetően csökkentek gondjaink. Annak ellenére, hogy 2006-ban négy fiatal szolgatársunk – Szabó Bertalan Péter, Körmendy Petra, Gombor Krisztián és Csorbáné Farkas Zsófia – ordinációjára került sor, változatlanul vannak gondjaink. Korábban megüresedett lelkészi állásaink közül többet nem tudtunk, s előreláthatólag a közeljövőben sem tudunk betölteni. És esperes testvéreinknek is várniuk kell még arra, hogy melléjük beosztott lelkész kerülhessen. Prognosztizálható, hogy 2007-ben sem javul a helyzet, sőt, ha egyházkerületünk határain túlra pályázó lelkészeinket megválasztják, esetleg még romlani is fog. Azt mindenképpen kívánatosnak tartanám, hogy az ilyen terveket formáló lelkésztestvéreink – diszkréciómra számítva – beavassanak terveikbe. Tudom, ez nem törvényi kötelezettségük, de én azt, hogy a püspök a lelkészválasztási eljárás során gyakorolhatja konzultációs jogát [2005. évi VII. tv. 14. § (1) bek.], szeretném úgy is érteni, hogy elpályázó lelkésztestvérünk is időben tájékoztat szándékáról. Még akkor is, ha a választási folyamat kimenetele rá nézve még kérdéses. Ezt eddig – tisztelet a kivételnek – csak elvétve tették meg lelkészeink.

33 Ingatlanügyek

Röviden szeretnék szólni az ingatlankártalanítás kérdéséről. Bizonyára emlékeznek közgyűlésünk tagjai, hogy korábbi testületi döntések ellenére 2006 elején is felmerült a kormány által felkínált ún. gyorsítás kérdése. Azt csak az események rögzítése érdekében jegyzem meg, hogy március 1. után a rám bízott elnök-püspöki szolgálatom egyik első jelentős lépése az volt, hogy értesítettem az illetékes államtitkárt egyházunk álláspontjáról. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a döntés helyesnek bizonyult, és a vonatkozó törvény által biztosított ütemes ügyintézés egész egyházunk és az érintett gyülekezetek többsége számára jó megoldást jelent. Itt kérem a belső kárpótlásra jogosult gyülekezeteket, hogy esetleges igényüket minél hamarabb jelezzék püspöki hivatalunknak és az Országos Iroda Ingatlanrendezési Osztályán Helfrich Péter osztályvezetőnek. Ahol még hiányzik, ott az államosított nem felépítményes ingatlanok listáját is jó lenne minél hamarabb összeállítani. Bár ezekre még nem vonatkozik a kártalanítási törvény, mégis tanácsosnak tűnik, hogy kész adatbázisunk legyen ezekről az egykor elvett ingatlanokról. Intézményeink kilátásai Tájékoztatom az igen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlést arról is, hogy a kormányzat eddig bevezetett és a még ezután tervezett megszorító intézkedései, amennyiben valóban bevezetésre kerülnek, nagyon kedvezőtlenül érintik az egyházunk fenntartásában működő intézményeket. A mérték még kétséges, de arra nézve vannak információink, hogy a normatív támogatás összege csökkenni fog. Ez arra kell, hogy indítson bennünket, hogy diakóniai és oktatási intézményeinket nyomatékosan gyülekezeteink felelős szeretetébe ajánljuk. Az utóbbi években meglanyhult érdeklődés és megcsappant áldozatkészség felszítása mindannyiunk közös feladata. Kérem Testvéreimet, vegyék nagyon komolyan ezt a feladatot! Tegyenek meg mindent azért, hogy szeretetotthonaink, óvodáink és iskoláink – függetlenül attól, hogy egyházközségi vagy országos egyházi fenntartásúak – visszakerüljenek gyülekezeteink és egész egyházunk érdeklődésébe és felelősségébe! Új egyházmegyék, új tisztségviselők, új gyülekezet Az események rögzítése érdekében említem meg jelentésemben azokat a strukturális változásokat, amelyek egyházkerületünkben történtek. A korábbi Győr-Soproni Egyházmegye utódjaként létrejött a Győr-Mosoni és a Soproni Egyházmegye. Új egyházmegyéink lendületesen szervezik életüket. Isten áldása kísérje fáradozásukat! Az egyházmegyei elnökségekben is történtek változások: – Fejér-Komáromi Egyházmegye új esperese Szarka István bakonycsernyei lelkész lett, Mészáros Tamás maradt egyházmegyei felügyelő,


34

– a Győr-Mosoni Egyházmegye Kiss Miklós mosonmagyaróvári lelkészt választotta esperessé, és Sólyom Tibort egyházmegyei felügyelővé, – a Somogy-Zalai Egyházmegye megújította Szemerei János kaposvári lelkész esperes megbízatását, és melléje dr. Hári Tibort választotta ehm. felügyelővé, – a Soproni Egyházmegye elnöksége Gabnai Sándor soproni lelkész esperes és dr. Gimesi Szabolcs egyházmegyei felügyelő lett, – a Vasi Egyházmegye új elnöksége: Rostáné Piri Magda bobai lelkész esperes és Sztrókay Attilát egyházmegyei felügyelő, – a Veszprémi Egyházmegye újraválasztotta eddigi elnökségét, Ördög Endre bakonyszentlászlói lelkész esperest és Henn László egyházmegyei felügyelőt. Új gyülekezete is van a Győr-Mosoni Egyházmegyének. A Győrújbaráti Evangélikus Egyházközség ménfőcsanaki filiája önálló egyházközséggé alakult, ahol Percze Sándor lelkésztestvérünk egyelőre helyettes lelkészi minőségben szolgál. Felesége, Takács Eszter pedig Győrtől nyugatra fekvő filiák gondozására kapott megbízást. Az egyházkerületünk életében történt változásokra, szolgálatukat most kezdő és azt folytató testvéreinkre Urunk gazdag áldását kérjük. Személyi változások a püspöki hivatalban Szabó György kerületi felügyelővé történt megválasztása után nemcsak egyházmegyei felügyelői tisztségéről, hanem székházunkban viselt gondnoki megbízatásáról is lemondott. Amikor megköszönöm eddigi hűséges munkáját, és új szolgálatában elnöktársamként Isten áldását kérem rá, bejelentem a közgyűlésnek, hogy a házgondnoki feladatokat Czulák László győri hittestvérünk, a győri gyülekezet presbitere látja el. Menyes Gyula püspöki titkárnak és Tar Ilona házmesterünknek is köszönetet mondok munkájáért. Azért hagytam a sor végére Fekete-Dombi Éva irodavezető testvérünket, mert neki nemcsak köszönettel tartozom, hanem vele kapcsolatban azt a tájékoztatást is kell adnom közgyűlésünknek, hogy édesanyai örömök elé néz. Ezért már csak néhány hétig lesz szolgálatban. Helyére – egyelőre egyéves időtartamra – nyugdíjasként Bedecs Márta győr-nádorvárosi gyülekezeti tag, a győri gyülekezet jegyzője kerül. Egyházkerületünket és egész egyházunkat Isten oltalmába ajánlom, és kérem jelentésem elfogadását. Ittzés János Felügyelői jelentés Gyenesdiás, 2007. április 28. A 2006. augusztus 26-án történt beiktatás óta már nyolc hónap telt el. Alapvető feladatomnak terveztem, hogy

püspök úr munkáját segíteni tudjam és a kerületünk, egyházunk érdekeit, ahol tudom, szolgáljam. Majdnem minden kedves meghívásnak eleget tudtam tenni, talán 3-4 esetben maradt el utazás a munkám miatt. A mellékelt felügyelői napló alapján 64 esetben voltam jelen valamilyen eseményen, bizottsági ülésen. 24 esetben pedig vidéki gyülekezet rendezvényén vettem részt. Felemelő érzés volt minden esetben a közösség szeretetét, tenni akarását, eredményét megtapasztalni. Számos új épület, vagy felújítás befejezésén volt lehetőségem együtt örülni a sikert megálmodó és végigdolgozó közösséggel. Köszönet a munkájukért. Önkéntes jelentkezéssel vállaltam el az Országos Presbitérium képviseltét az ONOB üléseken, valamint egyházunk Fiatalok Mindenkiért Alapítványában a kuratóriumi tagságot. Egyházi tevékenységnek könyvelem el, hogy a Híd című folyóiratba, a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ iskolaújságjába, és a Hitvallás című folyóiratba önálló írásaimmal megjelenhettem. Önálló előadást tarthattam Nagykanizsán, Győrságon, Sárváron és egy EBBE rendezvényen. A missziós munkán belüli feladatnak tartom, hogy az evangélikus Házas Hétvége lelkiségi mozgalomban egyik szervezőként tevékenykedhetek. Harmadszor rendeztünk újabb 15 házaspár részére felejthetetlen napokat, ezúttal október 6–8 között Révfülöpön. Ez év márciusában pedig egynapos protestáns HH találkozót tartottunk Győrött, ahol közel 70 házaspár jelent meg az ország távolabbi pontjairól is. Külön kegyelem volt számomra az Életvédő zarándoklat megszervezése, melyen kb. 120 fő jelent meg. A XXII. országos rendezvényen sikerült elérni, hogy a helyi kórház is csatlakozzon az egy évben 3 napon át abortuszt nem végző egészségügyi intézmények közé. A következő ilyen alkalom Szombathelyen lesz. A problémákból tanulva felvetem, hogy a gyülekezeti helyszíneken történő találkozások elegendőek-e minden probléma átbeszélésére, megismerésére. Szükségét látjae a közgyűlés, hogy havonta rendszeres időpontokban Győrött fogadóórát tartsak? A problémákról röviden: Az Üllői úti székház fórumbeszélgetésén és az azt megelőző fraternetes levelekben azt lehetett látni, hogy szinte kettészakad egyházunk a kétféle álláspont markáns megjelenésénél. Személyes tapasztalatom volt, hogy a székházat megtartani akarók szinte „életüket és vérüket” adják a megtartásért – de pénzünket nem – álláspontot képviseltek. Az ott élő és dolgozó érdekeltek, a közösségi szeretet hangoztatása mellett az egyéni érdekeiket képviselték. Az alacsony lakbér, az egyéni közlekedés számukra messze fontosabb volt, mint a közérdek. A zsinati döntést követően viszont az ellenérvek tiszteletre méltóan elcsendesedtek.

Evangélikus Közlöny Ittzés János püspök úr többször publikálta azt a táblázatot, ami az egyházfenntartási költség változtatására vonatkozó javaslatát tartalmazza. Számos csendes egyetértés mellett, komoly elfogadottságra, bevezetésre eddig nem talált. Pedig a táblázat jó, mellette magam is kiállok, és magamra is alkalmazom, illetve egy oszloppal én kiegészítem. Az anyagi helyzet függvényében a gyermekvállalásról még fontosabb beszélni. Ezért a családok anyagi vállalásai mellett a legalább három gyermek nevelését hasonló fontos dolognak tartom, mint a költségek változtatását. A jobb anyagi helyzetben lévők pedig arányosan több gyermeket nevelhetnének. Napjaink fogyasztói társadalmának törekvései egyre feszültebb és ingerültebb spontán helyzeteket teremtenek. Ez a családok, közösségek tevékenységét egyre több alkalommal keseríti meg. A krisztusi önzetlen szeretet kétezer éve bizonyítja, hogy az általunk képviselt erkölcsi értékek stabilak, nem szabad engednünk, hogy a családok egyre nagyobb számban essenek szét, hogy a napi gondokkal terhelt emberek ingerültsége, elviselhetetlenségig fokozódó helyzeteket teremtsen. Egy nemzet, egy közösség legnagyobb kincse a testi-lelki egészsége, valamint létszámában is fejlődni való képessége. Napjainkban sajnos a többségnél csak anyagi haszonra, a mindig újabb technikai eredményekre, termékek birtoklására való törekvés a cél. Többször kell a nyilvánosság felé előállnunk jelzéssel, példamutatással, tanáccsal, misszióval a folyamat megváltoztatása érdekében. Szerettem volna időt fordítani dr. Weltler János elődöm meglátogatására és tapasztalatainak folyamatos átvételére, eddig kevés és gyenge kísérletem erre vonatkozóan nem sikerült. Végezetül köszönetet szeretnék mondani püspök úrnak, hogy felügyelőként munkatársául elfogadott, kezdő, botladozó lépéseimet segíti. Köszönöm a közgyűlés, a presbitérium a kerületi székházban dolgozók, valamint az országos iroda munkatársainak eddigi és remélt jövőbeni támogatását. Külön köszönöm feleségem és családom segítségét, türelmét, hogy számos hétvégén a kötelezettségem teljesítését segítették. Szabó György Felügyelői napló 2006–2007 Augusztus 26., Győrújbarát – Iktatás 27., Szombathely – 110 éves templom 30., Csorna – két egyházmegye megállapodása Szeptember 1. – Gondnoki teendők átadása 2., Nagykanizsa – presbiteri csendesnap 7., Budapest – Üllői úti székház, országos vezetőségi ülés 8–9., Révfülöp – egyházközségi vezetőkkel

10., 10., 16., 23., 24., 24., 30., 30.,

35

Farád – templomfelújítás Jobaháza – imaház felújítás Kecskemét – Lengyel Anna beiktatása Kőszeg – kerületi munkatársképző nap Ágfalva – parókia felújítás, szentelés Tapolca – közös templom felújítás szentelés Répcelak – kerületi közgyűlés Kőszeg – házszentelés

Október 1., Harka – istentisztelet 1., Csönge – régi parókia épület felújítás, szentelés 5., Budapest, Műv. és Okt. Min. – kárpótlás 5., Budapest – országos vezetői 6–8., Révfülöp – HH 14. Orosháza – MAEK 21., Budapest – Zsinat záró 21., Tét – Deák Ágota beiktatása 26., Budapest – Mark Hanson látogatása az Üllői úton 27., Budapest-Deák tér – Prőhle Gergely iktatása November 8., Győr – Házas Hétvégesekkel találkozó 9., Budapest – Országos elnökség 10–12. – Felügyelők, országos konferenciája 14. – Soproni látogatás Prőhle Gergellyel 17., Budapest – Országos Presbitérium ülése 18., Nagyveleg – emléktábla-koszorúzás 19., Székesfehérvár – orgona-szentelés 24–25., Budapest – Zsinat 26., Ajka – emléktábla-avatás 26–27., Révfülöp – oktatási intézmények vezetőivel December 1., Győr – adventi ünnep Péterfy S. iskolában 2., Győr – kerületi közgyűlés 8. Budapest – országos presbiteri ülés 9., Budapest – ME Értelmiségi találkozó 10., Győrság – adventi délután 12., Győr-Ménfőcsanak – házas hétvégésekkel találkozó 16., Győr-Öregtemplom – Csorba János beiktatása 2007. január 3., Budapest-Üllői út – évnyitó 6., Sárvár presbiteri csendesnap 13., Vadosfa – Böröcz Sándor temetése 18., Budapest – országos presbiteri ülés Február 12., Budapest – Oktatási és Nevelési Bizottság 16., Budapest – Országos elnökségi, majd Üllői úti székház-fórum 22., Budapest – országos presbiteri ülés 26., Budapest – Oktatási és Nevelési Bizottság


36

Március 3., Sopron – egyházkerületi nap 10. – Missziós pályázat 17., Kemenesmihályfa – MEVISZ 18., Mosonmagyaróvár – Sólyom Tibor iktatása 19., Budapest – ONOB ülés 23., Budapest – zsinat 24. – I. országos protestáns HH találkozó 25., Győr – életvédő zarándoklat 29., Budapest – országos presbiteri ülés 31. – Kapi Béla püspök síremléke Április 8., Győrújbarát – Krisztus keresés 12., Budapest – EBBE, előadás 13., Győr – Péterfy iskola, 15 éves jubileum 19., alatonszárszó – Oktatási és Nevelési Bizottság 28., Balatongyörök – kerületi közgyűlés Május 6., Keszthely – kerületi kórustalálkozó 10., Budapest – országos presbiteri ülés 11., Révfülöp – asszonyhétvége, előadás 12., Budapest – megyei és kerületi felügyelők konferenciájának előkészítése 17., Kőszeg – szeretetház bővítése, szentelése 19., Győr – kerületi missziói nap 21., Győr – dr. Rainer Stahl előadása 28., Budapest – országos presbiteri ülés

Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola, Kőszeg igazgatótanácsi tag: Sztrókay Attila A Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ igazgatótanácsi tag: Ördög Endre

Egyházkerületi közgyűlés határozatai Gyenesdiás, 2007. április 28. 1/A/2007. sz. határozat: A Közgyűlés 1 tartózkodás mellett fogadta el Ittzés János püspök jelentését. 1/B/2007. sz. határozat: A Közgyűlés 1 tartózkodás mellett fogadta el Szabó György felügyelő jelentését. 2/2007. sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az egyházkerület tisztségviselőinek jelentését. 3/2007. sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag döntött a szakonyi gyülekezet gyülekezeti házának felújításához szükséges félmillió forintos támogatásáról. 4/2007. sz. határozat:

Egyházkerületi közgyűlés Győr, 2006. december 2. Az országos bizottságokba megválasztott tagok a 2007. április 10-én kiadott Evangélikus Közlöny 46. oldalán olvashatók. További szavazások eredményei: Az Egyházkerületi Lelkészképesítő Bizottság tagjai és póttagjai: Tagok: Bence András, Ördög Endre, Isó Dorottya, Vető István, Smidéliusz Zoltán; Póttagok: Deme Dávid, Nagy Zoltán, Gabnai Sándor. Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ, Révfülöp igazgatótanácsi tag: Menyes Gyula Evangélikus Konferencia és Missziói Otthon, Balatonszárszó igazgatótanácsi tag: Andorka Sándor Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Kollégium, Sopron igazgatótanácsi tag: dr. Gimesi Szabolcs Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Sopron igazgatótanácsi tag: Tubán József: 17

A közgyűlés két tartózkodással döntött a sopronbánfalvai gyülekezet toronyóra és harangszerkezetének renoválásához szükséges 600.000 Forint támogatásról. 5/2007. sz. határozat: A közgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy egymillió forinttal segíti az ecsenyi gyülekezet szolgálati gépkocsi vásárlását. 6/2007. sz. határozat: A kerület egyik gyülekezetének nehéz helyzetét elemezve a közgyűlés tagjai az alábbi javaslatukat fogalmazták meg: Egyházkerületünk közgyűlése a jelen lévő zsinati tagokon keresztül azzal a határozati javaslattal fordul egyházunk zsinatához, hogy olyan törvényeket alkosson, amelyek lelkész és gyülekezet kapcsolatának megromlása esetén gyorsítják a megoldási folyamatot.

ZSINATI TÖRVÉNYEK, HATÁROZATOK

Recommend Documents