ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

2009

1

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék

NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 1. Adatok a szakról 1.1

Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudo-

mányi Kar 1.2

A szak megnevezése: nemzetbiztonsági

Szakirányok megnevezése: nincs szakirány 1.3

Képzési szint: alapképzés

Egyenes ági MA képzés megnevezése: nemzetbiztonsági 1.4

Képzési forma és idő: levelező 6 félév

1.5

Szakfelelős adatai

Név: Dr. Izsa Jenő Beosztás: egyetemi docens Tudományos fokozat: PhD hadtudomány Jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.6

A szakfelelősi funkció betöltésének szempontjai:

A szakfelelős – Dr. Izsa Jenő egyetemi docens – teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktató, aki a szak által lefedett tudományszaknak a tudományos-szakmai közélet által elismert művelője, kutatója és oktatója. A szakfelelőst a Kari Professzori Tanács jelölése alapján a dékán kezdeményezésére az Egyetem Professzori Tanácsa állásfoglalásának figyelembe vételével, a szenátus egyetértésével a rektor bízza meg. A szakfelelős kijelölésénél a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl alapvető szempont a nemzetbiztonsági képzés végrehajtásában szerzett gyakorlati és vezetői tapasztalatok megléte. A szakfelelős kompetenciáit a ZMNE SZMSZ mellékletét képező, „A szak-, szakirány-felelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata‖ dokumentum tartalmazza. Az általános pedagógiai kompetenciák mellett a szakon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetekkel történő együttműködés megszervezése, fenntartása a szak tantervi fejlesztése, minőségbiztosítása érdekében. A szak mintatantervének elemzése, a szükséges korrekciók előter-

2

jesztése, elvégzése. A hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szak fejlesztésével kapcsolatos tevékenység koordinálása, vezetése, a megrendelői igények ismerete, érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása. 1.7

Szakirány felelős nincs

1.8

Szakirány felelős nincs

1.9

A szak helye a kar szervezetében (szervezeti ábra)

NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET

VÉDELMI KÉPZÉSI ÁG

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM-

KATONAI KÉPZÉSI ÁG

KATONAI VEZETŐI

POLITIKAI

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI

KATONAI GAZDÁLKODÁSI

NEVELŐ

NEMZETBIZTONSÁGI

HATÁRRENDÉSZETI ÉS VÉDELMI VEZETŐI

VÉDELMI IGAZGATÁSI

A ZMNE képzési területei és ágai: a nemzetbiztonsági képzés helye az egyetem képzési portfoliójában 1.10

A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egy-

ségek, felelősök) A szakon folyó képzés minőségéért és tartalmáért, a megrendelőkkel való kapcsolattartásért, a hallgatók tanulmányi munkájának segítéséért a szakfelelős vezető oktató személyében felel. A szakfelelős a képzést illetően a dékánnak van alárendelve, a képzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátása, valamint a képzés megszervezése során közvetlen szakmai vezetője az oktatási dékán-helyettes. A tudományos munka szervezése, valamint a tudo-

3

mányos munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során közvetlen vezetője a tudományos dékán-helyettes. A képzés tartalmi meghatározásában független, a szakhoz kapcsolódó tudományos tevékenység és képzés közvetlen irányítója és vezetője. A szak képzésében részt vevő tanszékek vonatkozásában ellenőrzési joga van.

1.11

A szak oktatóinak adatai – beosztás és életkor

Beosztás

Oktatók száma

Oktatók száma születési év szerint 1948 és 1949-58 1959-68 1969-78 1979 és előtte utána

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

4

3

1

15

2

6

4 6

1

1 4 25

1 6

1 3 11

Összes oktatóból T:teljes AT:akkre m.időben ditációs foglalnyilatkokoztatott zatot (fő) adott (fő)

6

1

15

1

1

2

20

1 4 5

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szakon a főtárgy-felelősök beosztási és életkori adatai kedvező korösszetételt és megfelelő arányokat mutatnak az oktatói fokozatok között. A szak jellege és a szakterületen a tudományos fokozatosok száma, szintje miatt az egyetemi tanárok az ún. általános műveltségi, alapozó ismeretek oktatásáért felelősek, a szakismereti tárgyakhoz döntően az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott docensek kapcsolódnak, valamint a képzés gyakorlatiassága érdekében az öt külső, a nemzetbiztonsági szolgálatoktól bevont szakember (köztük a ZMNE doktorandusza) összesen nyolc tantárgy oktatását végzi. Ezen ismeretanyagok: HUMINT ismeretek, Szaktechnikai ismeretek alkalmazása, Szakági jogi ismeretek, Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés, Titkos információgyűjtés, Titkos kapcsolati rendszer, Nemzetbiztonsági tevékenység specialitásai – tehát kifejezetten gyakorlati és speciális tananyagok. Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert vezetői. 1. 12 A szak oktatóinak adatai – beosztás és minősítettség

4

Beosztás

Személyek száma dr. univ

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

Legmagasabb fokozata/címe1 (személyek száma) PhD/DLA CSc. DSc.

4

1

1

15

11

4

12

5

MTA tag

2

1

1 4 25

2

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Kérjük, mutassák be, hogy a szakon folyó képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek. Számoljanak be specifikus képzési céljaikról is, ha vannak ilyenek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta a nemzetbiztonsági alapszakot. A szakra érvényes „Képzési és kimeneti követelmények‖ az OM 15/2006. (IV.3.) rendeletében megjelentek. Az egyetem új képzési struktúrájába illeszkedő nemzetbiztonsági alapszak valós megrendelői igényekre épült. Az alapszakon a kiterjesztően értelmezett nemzetbiztonsági szféra szervezetei, szolgálatai számára megnyílt a lehetőség, hogy a speciális munkakörökben foglalkoztatott állomány felsőfokú alapképzését megoldják. Az alapképzési szakon a képzés általános célja: nemzetbiztonsági szakértők képzése a speciális rendeltetésű nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más megrendelők számára. Tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági alapszak a magyar felsőoktatásban és a ZMNE-en új szakként került megalapításra illetve indításra, valamint a szakmai ismeretek speciális vonatkozásaira, ezért arról, hogy a képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek, nem adható teljes körű és tényszerű elemzésekre alapuló következtetések. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalata alapján az megállapítható, hogy a nemzetbiztonsági alapszakon az egyetem képes a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatainál és a rendvédelem területén titkos információgyűjtéssel hivatásszerűen foglalkozó szakember

1

Egy személy csak egyszer szerepeljen (a legmagasabb fokozata/címe oszlopában).

5

állomány felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. A nemzetbiztonsági alapszak tanterve a KKK-ban meghatározott képzési céllal összhangban van. A tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeretellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel, a nemzetbiztonsági speciális szakmai követelményeknek tartalmilag eleget tesz. A mintatantervben a tantárgyak egymásra épülését az előtanulmányi követelmények biztosítják. Az általános és speciális kompetenciák megszerzését a szak tantárgyainak szakmai megalapozottsága, logikai kapcsolódása teszi lehetővé. A szakmai tantárgyak lefedik a nemzetbiztonsági terület alapismereteit, illetve biztosítják az alapvető szakmai gyakorlati kompetenciák megszerzését, fejlesztését. Mindehhez hozzájárul az elméleti képzés és a félévenkénti szakmai gyakorlat tartalmi összehangoltsága. Az oktatásszervezési kérdések és az oktatásmódszertan megfelel a felnőttképzés és a speciális tartalom együttes követelményeinek. A vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények teljesülnek. (Terjedelem: max. 2-3 oldal!)

3. A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés 3.1 A személyi követelményeknek való megfelelés bemutatása (a szakindítási követelmények szerint, lásd a MAB honlapján www.mab.hu a Szabályok menüpontban: „Alap- és mesterszakok indításának akkreditációs követelményei‖). A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Dr. Izsa Jenő (szf.)

PhD

Dr. Héjja István (zvf.)

CSc

Dr. Haig Zsolt (zvf.)

PhD

Dr. Sallai Imre (zvf.)

CSc

Munkakör egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens főtanácsos

Munkaviszony típusa

Hány tantárgy felelőse

Hány alapa szakon / szak felelőse az intézményben

AT

1

6/8

AT

0

5/7

AT

0

3/11

V

0

2/3

6

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

szakmai törzstárgyak

alapozó tárgya k

Filozófia és kultúrtörténet

A tantárgy oktatói

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör

egyetemi tanár egyetemi Politikaelmélet Dr. Beréti László PhD docens egyetemi Jogi ismeretek Dr. Busch Béla PhD docens egyetemi KözgazDr. Jászay Béla CSc daságtan I. docens egyetemi Pszichológia I. Szekeres György adjunktus egyetemi Vezetés és szerDr. Czuprák Ottó PhD vezés-elmélet B docens egyetemi Informatika I. – Dr. Négyesi Imre PhD II. docens MTA egyetemi BiztonságDr. Nagy László politika doktora docens egyetemi Pedagógia I. Dr. Szelei Ildikó PhD docens egyetemi Szociológia Dr. Malomsoki József CSc tanár egyetemi SzociálDr. Malomsoki József CSc pszichológia tanár Környezetvédeegyetemi Dr. Földi László PhD lem B docens egyetemi Hadtudományi Dr. Szternák György PhD alapismeretek Mihály tanár Rendvédelmi egyetemi Dr. Izsa Jenő PhD ismeretek docens egyetemi Hadtörténelem Dr. Csikány Tamás PhD docens Hadijogi ismereEgyetemi Dr. Lattmann Tamás tek adjunktus egyetemi Haditechnikai Dr. Sipos Jenő PhD alapismeretek docens Dr. Vincze Lajos

DSc

Kriminológia

Dr. Busch Béla

CSc

Kriminalisztika

Dr. Busch Béla

CSc

Szakági jogi Dr. Tóth Elek ismeretek I. – II. NemzetDr. Izsa Jenő biztonsági

PhD

egyetemi docens egyetemi docens főosztályvezető egyetemi docens

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I/N

Hány tantárgy felelőse a szakon

AT

I

N

1

AT

I

N

1

AT

I

N

3

AT

I

N

1

AT

I

I

3

AT

I

I

1

AT

I

I

4

AT

I

N

1

AT

I

I

1

AT

I

N

2

AT

I

N

2

I

N

1

I

N

1

I

I

2

I

N

1

I

N

1

I

N

1

I

N

3

I

N

3

V

I

N

1

AT

I

I

2

AT AT AT AT AT AT AT AT

7

szakmai ismeretek I. – V. Idegen titkosszolgálati ismeretek HUMINT ismeretek Technikai adatszerzési ismeretek I. – II. Információk elemzése, értékelése I.-II. Informatikai védelem I. – II. A titkosszolgálatok története Tárgyalástechnika I. Információs műveletek Szaktechnikai ismeretek alkalmazása

Dr. Kiss Imre

főosztályvezető

V

I

I

0

AT

I

I

3

V

I

I

2

I

N

3

I

I

3

I

I

1

I

N

1

I

I

3

I

N

3

Dr. Héjja István

CSc

egyetemi docens

Dr. Sallai Imre

CSc

főtanácsos

PhD

egyetemi docens

AT

Dr. Haig Zsolt

CSc

egyetemi docens

AT

Dr. Héjja István Dr. Muha Lajos

PhD

egyetemi docens

AT

CSc

egyetemi docens

AT

Dr. Horváth Csaba

egyetemi adjunktus egyetemi docens

AT

Tarján István

igazgató

V

I

I

1

Nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés

Hagymási András

igazgató főosztályvezető

V

I

I

1

I

I

0

Titkos információ-gyűjtés Titkos kapcsolati rendszer Nemzetbiztonsági tev. specialitásai I.IV. Személyes hatékonyság fejlesztő tréning Műveleti pszichológia

Lenkey László

igazgató

V

I

I

1

V

I

I

2

Szekeres György Dr. Haig Zsolt

PhD

Dr. Kiss Imre

AT

V

Dr. Sallai Imre

CSc

főtanácsos

Dr. Izsa Jenő

PhD

egyetemi docens

AT

I

I

Lenkey László

igazgató

V

I

I

1

Szekeres György

egyetemi adjunktus

AT

I

I

3

egyetemi docens

AT

I

I

0

Dr. Pix Gábor

PhD

3.2 A mesterszak beindítása után a teljes képzésre kiterjedő személyi (kreditszempontú) megfeleltetés tervezete. Tanár neve

Beosztás

Fokozat

Dr. Beréti László Dr. Bolgár Judit Dr. Botz László Dr. Busch Béla Dr. Czuprák Ottó

e. docens e. tanár Főov. e. docens e. docens tanszékvezető e. docens

PhD CSc PhD PhD PhD

Dr. Csikány Tamás

PhD

Intézmé- BA kredit MA kredit nyi kredit (szakhoz (szakhoz összesen tartozó) tartozó) 21 2 4 25 0 4 8 0 8 14 10 4 23 3 6 12 2 0

8

Dr. Földi László Dr. Gazdag Ferenc Dr. Haig Zsolt Dr. Héjja István Dr. Himmer Péter Dr. Horváth Csaba Dr. Horváth László Dr. Izsa Jenő Dr. Jászay Béla Dr. Kende György Dr. Kis-Benedek József Dr. Kiss Z. László Dr. Lattmann Tamás Dr. Malomsoki József Dr. Molnár Mihály Dr. Muha Lajos Dr. Nagy László Dr. Négyesi Imre Dr. Pix Gábor Dr. Sallai Imre Dr. Sándor András Dr. Sipos Jenő Dr. Szelei Ildikó Dr. Szenes Zoltán Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Szternák György Mihály Dr. Tóth Elek Dr. Ujj András Dr. Vincze Lajos Hagymási András Horváth László Lenkey László Szekeres György Tarján István

e. docens e. tanár e. docens e. docens f. tanár e. docens e. docens e. docens e. docens e. tanár Ov. e. docens e. adjunktus e. tanár e. docens e. docens e. docens e. docens e. docens főtanácsos c. e. docens e. docens e. docens e. docens e. tanár e. tanár c. e. docens e. docens e. tanár igazgató Vezető pszichológus igazgató e. adjunktus igazgató

PhD DSc PhD CSc PhD CSc PhD PhD CSc DSc PhD PhD CSc PhD PhD MTA doktora PhD PhD CSc PhD PhD PhD CSc CSc PhD PhD CSc

25 25 35 20 9 10 2 30 15 23 2 18 12 25 17 15 13 16 18 14 2 25 20 18 4 24 9 19 11 5 6

2 0 11 15 0 4 0 25 2 0 0 2 2 4 6 0 2 6 2 9 0 3 2 0 0 2 6 0 2 5 0

0 3 3 6 2 0 2 5 2 2 2 2 0 2 0 2 0 0 0 3 2 0 0 3 2 3 3 3 2

15 15 4

7 6 4

8 0 0

6

3.3. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: A karon a szak tudományágának alapvető tudományos műhelye a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék, azon belül is a nemzetbiztonsági szakcsoport. A szakcsoport oktatói, és a szak képzésében is részt vállaló külső szakértők, a Hadtudományi Doktori Iskola „a nemzetbiztonság elmélete tudományszak” művelésében is meghatározó szerepet játszanak. A 12 meghirdetett téma koherens egységet alkot, és a PhD-képzésben született kutatási eredmények megjelennek a képzésben. A Tanszék, benne a szakcsoport kiterjedt országos kapcsolatrendszerrel, és így ismertséggel rendelkezik. (a 8. pont részletesen tartalmazza kapcsolatrendszert). A Tanszéken kívül,

9

sokszor csak implicit formában, az egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatala is végez a szak kompetenciájába tartozó kutatásokat. 3.4 A vezető oktatók (egyetemi/főiskolai tanár, docens) publikációs jegyzékéből oktatónként az elmúlt 5 év maximum öt legfontosabb publikációja: Dr. Izsa Jenő 1. A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének elvi és gyakorlati kérdései, KBH Szakmai Szemle, 2007. 2. A Katonai Biztonsági Hivatal feladatai és működésének sajátosságai. Társadalom és Honvédelem, ZMNE, 2004. 3-4. szám 3. A speciális kompetencia kialakításának néhány elméleti és gyakorlati kérdése. Humán Szemle, 2003/4. szám 4. Az ország biztonságát és a védelmi szféra helyzetét befolyásoló körülmények, tényezők. In.: Szakmai Tudományos Közlemények, KBH Tudományos Kutatóhely, MH Térképész Szolgálat, 2003. május 7. konferencia 5. Javaslatok a nemzetbiztonsági/titkosszolgálati stratégia kidolgozásához. Hadtudomány, 2007. 1. szám Dr. Beréti László 1. Az Európai Parlament, Kutatási füzetek 3. Nemzeti sokszínűség-multietnicitás-multikulturalitás. Egy biztonságosabb Európa felé. ZMNE BP. 2005. 2. Határozottan és megfontoltan. Bécsi Napló, XXVII. évf. 1. sz. Bécs 2006. Január-február. 3. Választások Romániában 2005. Társadalom és Honvédelem, IX. évf. 2-3. sz. ZMNE 2005. 4. A kisebbségek szerepe az európai egység megteremtésében (könyvrészlet) Biztonságpolitikai és honvédelmi ismeretek középiskolás diákok számára. TIT HABE Biztonságpolitikai Füzetek Bp. 2006. 5. Társadalom és Honvédelem X. évf. 4.sz. Joó Rudolf különszám. ZMNE 2006. szerk. Beréti L., Harai D., Szabó A. F. Dr. Bolgár Judit 1. Dr. Bolgár Judit - Mihály Ildikó: Általános és alkalmazott pszichológiai ismeretek, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 2006. dokumentum típusa: könyvfejezet 2. Dr. Bolgár Judit: A különboző kultúrák együttéléséből fakadó sztereotípiák . . ., ZMNE Kutatási Füzetek, 2005. dokumentum típusa: könyvfejezet 3. Dr. Bolgár Judit: A lélektani műveletek pszichológiai alapjai, Humán Szemle, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Bolgár Judit - Dr. Szternák György: A terrorcselekmények társadalmi és személyiséglélektani háttere, Felderítő Szemle, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Bolgár Judit: Pszichikai kifáradáss kiképzési és éles helyzetben, különös tekintettel a munkahelyi stresszre és a posttraumás tesztre, Konferenciakiadvány (Szolnok), 2004. dokumentum típusa: egyéb

10

Dr. Botz László 1. Dr. Botz László: Hazánk biztonsági rendszerének helyzete és felkészültsége a várható fenyegetések elhárítására, MK KFH Felderítő Szemle, 2007.1.szám dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Dr. Botz László: Kritikus infrastruktúra védelem, Katasztrófavédelem c.folyóirat, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Dr. Botz László: Nemzetközi műveletekben résztvevő magyar rendőri erők feladatai és tapasztalatai, BHKKA konferencia Budapest, 2005. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 4. Dr. Botz László: Way Ahead for EU Civilian Crisis Management, BM NOK Nk-i Békefenntartó Konferencia, 2004. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 5. Dr. Botz László: Crisis Management Experiences, DCAF Round Table Conference, SKOPJE, 2004. dokumentum típusa: konferenciakiadvány Dr. Busch Béla 1. Dr. Busch Béla (Társszezők: Dr. Belovics Ervin, Dr. Békés Imre, Dr. Gellér Balázs, Dr. Margitán Éva, Dr. Molnár Gábor, Dr. Sinku Pál): Büntetőjog, Általános rész, Harmadik kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 2. Legal Reform in Post-Communist Europe / a Kluwer Academic Publishers kiadásában angol nyelven jelent meg 1995. évben (233 – 256. oldal). Kutatásvezető: Stanislaw Frankowski és Paul B. Stephan 3. A közigazgatási modernizáció és a jogharmonizáció kapcsolatának néhány összefüggése. Társszerző: Dr. Molnár Miklós / Magyar Közigazgatás 1998. június, 17-26. oldal. 4. Sértett jogai és helyzete a közvádas büntető ügyekben. Társszerzők:Belovics Ervin és Molnár Gábor / Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei sorozatban kiadott Békés Imre Ünnepi Kötetben , 2000, 64 – 87. oldal. 5. Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozása. / Orvosi felelősség IN Sótonyi Péter/ Semmelwels Kiadó, Budapest, 2006, 154-290. oldal Dr. Czuprák Ottó 1. Dinamikus vezetés - Budapest - Hadtudományi Tájékoztató 1998. 4. szám 2. Vezetővé képzés - főiskolai kimenettel - Budapest - Humán Szemle 1998. 2. szám 3. A tartalékos tiszti képzésről Budapest - Humán Szemle 1998. 4. Szám 4. A parancsnoki tiszthelyettesek képzése Budapest - Magyar Honvéd 1995. 6. szám 5. A parancsnoki tiszthelyettes képzés minőségi átalakítása Budapest - Új Honvédségi Szemle 1995. 6. szám Dr. Földi László 1. Dr. Halász László, Dr. Földi László: Környezetvédelem II., ZMNE 2008, egyetemi jegyzet 2. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: History of Russia’s chemical weapons (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 135-146.) 3. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: Regulation on drug precursors in the European Union (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 147-158.) 4. Bálint Török - László Földi: Possible use of the „VERIK‖ system in disaster relief of road accidents during transportation of dangerous goods (AARMS Vol.6. Issue 2. in press) 5. Vásárhelyi Györgyi - Földi László: Vegyifegyver megsemmisítési technológiák, Hadmérnök on-line, II. Évfolyam 4. szám 2007. december

11

Dr. Csikány Tamás alezredes, tanszékvezető egyetemi docens: Könyvek: 1. Csikány Tamás: A harmincéves háború. Korona Kiadó. Budapest. 2005. 2. Szamódy—Csikány—Horváth: Komárom erődváros. Komárom. 2005 3. Csikány Tamás: A 15. (2. székely) határőr gyalogezred 1. zászlóalja Magyarországon 1848-ban. In. Csikány Tamás-Demeter Lajos-Egyed Ákos-Kedves Gyula-Urbán Aladár: Székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban. Budapest, 2008. pp. 145-238. Cikkek: 1. Csikány Tamás: Az aradi vár védelmi rendszere. Várak, kastélyok, templomok. 2006. 1. szám. pp. 4-7. 2. Csikány Tamás—Szabó József János—Horváth Csaba—Lengyel Ferenc—Horváth Miklós—Szani Ferenc—Helgert Imre: A hazáért 1848—2004. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szerk.: Dr. Helgert Imre és Vass Jenő Sándor. Bp. 2006. pp. 21-66. 3. Csikány, Tamás: Uhorské jednotky v bitve pri Slavkove roku 1805. Vojenska historia. 2008. 1. p. 28-38. 4. Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas. 2007. 4. pp. 5- 31. 5. Csikány Tamás: A gödöllői hadművelet terve 1849 áprilisában. ZMNE KLHTK Kari Tudományos Tanulmánykötet. Szerk.: Dr. Szelei Ildikó. Budapest, 2008. pp. 175-196. Dr. Gazdag Ferenc 1. Szövetségtől-szövetségig. Magyarország útja a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. in.: Gazdag F.-Kiss J.L. (szerk): Magyar külpolitika a XX. században. Tanulmányok. Bp. Zrinyi. 2004. 195-221.p. 2. Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai V. (szerk.) Bp. ChartaPress. 2007. 592 p. 3. A válságkezelés technikái. Rubicon. 2006. 2-3.sz. 4. Két év után. A 2004. évi EU bővítés néhány tapasztalata. MKI Hirlevél. 2006. 16.sz. 5. Le traité constitutionnel. L’absence de débat en Hongrie. Les Cahiers Européens de la Sorbonne Nouvelle. Nr. 5. Avril 2007. 67-81.p. 6. Az iraki válság és Franciaország. Külügyi Szemle 2007. 3-4. 7. Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben. Grotius 2007. 1.sz. Dr. Himmer Péter 1. Himmer Péter: Hegel Fenomenológiája Lukács György gondolkodásában, www.filokonf.uw.hu dokumentum típusa: konferenciakiadvány 2. Himmer Péter: Széljegyzetek egy sohasemvolt etika címszavaihoz I-IV., Humán Szemle 2005/2, 2005/4, 2006/1, ÚHSZ 2007/1. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Himmer Péter: Újabb címszavak etikához. A jog erkölcsösségének kérdéséhez., ÚHSZ 2007/10. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Himmer Péter: Az etikai gondolkodás főbb irányzatai és kiemelkedő képviselői. Katonai etika jegyzet, ZMNE, 2004. dokumentum típusa: könyvfejezet 5. Himmer Péter: Az erkölcs kanti megalapozásának néhány problémája., www.filokonf.hu., dokumentum típusa: konferenciakiadvány

12

Dr. Horváth László 1. Dr. Horváth László: Érdekvédelem (e. jegyzet), Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2005. dokumentum típusa: könyv 2. Dr. Horváth László: Az országvédelem szervezeti rendszere (e. jegyzet), Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2005. dokumentum típusa: könyv 3. Dr. Horváth László: Változások a védelmi igazgatás területén, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Horváth László: Brama Węgier‖ w czasie I wojny światowej (walki o Twierdzę Przemyską w latach 1914–1915) "., Zeszytach Naukowych Akademii Obrony Narodowej 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Horváth László: . ―Myśli na temat transformacji sił zbrojnych"., Zeszytach Naukowych Akademii Obrony Narodowej 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Horváth Csaba alezredes, egyetemi docens: Könyv (írás, szerkesztés): 1. Szamódy – Csikány - Horváth: Komárom erődváros. Komárom, 2005. (140.p.) Második változatlan kiadás. 2. Horváth Csaba – Lengyel Ferenc: A Délvidéki hadművelet. 1941. április Puedlo Kiadó, Budapest, 2003.(128.p.) 3. A magyar katonai felderítés története a kezdetektől 1945-ig. Puedlo kiadó, Budapest, 2006. (220.p.) Cikk szerkesztett könyvben 1) A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla – Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. („Az 1918-1919-es forradalmak hadügye.‖ Társszerző: 18.p..) 2) A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla – Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. („A magyar királyi honvédség 19191940.‖ Társszerző 16.p.) 3) Katonai etika. Szerkesztette: Gligor János. ZMNE. Budapest, 2004. Magyar katonai értéktradíciók. A katonai eskü. 44.p. Dr. Haig Zsolt mk. alezredes 1. Dr. Haig Zsolt, Dr. Várhegyi István: Hadviselés az információs hadszíntéren. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2005. 286 p. ISBN: 963-327-391-9 2. Dr. Haig Zsolt: Networked Unattended Ground Sensors for Battlefield Visualization. AARMS Volume 3 Issue 3, 2004. Budapest, 387-400p. ISSN 1588-8789 3. Dr. Haig Zsolt: Az információs társadalmat fenyegető információalapú veszélyforrások. Hadtudomány, XVII. évf. 2007. 3. sz. 37-56p. Budapest. ISSN 1215-4121 4. Zsolt Haig, Laszlo Kovacs: New Way of Terrorism: Internet- and Cyber-Terrorism, MTA Review No. 2/2007, pp. 125-136, Bucharest, ISSN 1843-3391. 5. Haig Zsolt, Várhegyi István: A cybertér és a cyberhadviselés értelmezése. Hadtudomány, XVIII. évf. 2008. Budapest. ISSN 1215-4121. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008_e_2.pdf Dr. Héjja István 1. A felderítő tanszék és a PhD képzés. MK KFH Felderítő Szemle 2003./1. 2. Szerkesztő: Dr. Hajma Lajos: A Világ Fegyveres Erői - egyetemi tankönyv. ZMNE 2004.

13

3. Akadémiai Nagylexikon - Katonai ország-ismereti tájékoztatók /70 ország/2006. 4. Libanoni békefenntartás, európai szerepvállalás. Új Honvédelmi Szemle 2006/9. 5. Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok. Szerkesztő. Egyetemi tankönyv, ZMNE, 2006. Dr. Jászay Béla 1. Hadadiné Jászay Mariann – Dr. Jászay Béla: Az USA európai geostratégiája. Új honvédelmi Szemle, 2001. 10. sz. 2. Hadadiné Jászay Mariann – Dr. Jászay Béla: Európai integráció fejlődése. Új Honvédségi Szemle, 2001. 11. sz. 3. Brigadni general Ing. Rudolf Urban, CSc – Dr. Béla Jászay – Peter Kovács – Dr. Ferenc Lenárt: VÝSKOV MAĎRSKÉHO OBRANNÉHO PRŮMYSLU VE XX. STOLETI A V SOUČASNOTI Recensent prof. PdDr. Miroslkav Krč, Cse, Sbornik Brno Rada C-L 2003. 4. Dr. Jászay Béla: Új egyetemi jegyzetek. I.n. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum. ZMNE VII. évfolyam 12. szám. 2003. 5. Dr. Lakner Zoltán – Dr. Jászay Béla: The Hungarian socio – economic development in international comparison – A defence economy approach. AARMS 3. kötet 1. sz. 2004 Dr. Kis-Benedek József 1. Kis-Benedek József: A közel-keleti radikális csoportok hatása az európai biztonságra, Európai Tükör, 2007. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Kis-Benedek József: Transzatlanti és európai együttműködés, Hadtudomány, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Kis-Benedek József: The Islamic religions terrorism and Europe, AARMS, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Kis-Benedek József: A libanoni háború biztonságpolitikai és katonai összefüggései, Felderítő Szemle, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Kis-Benedek József: Az európai biztonság és stratégia, Magyar Minőség XV. Évfolyam X szám, dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Kiss Zoltán 1. "A tudás hatalom"? (Esszé a nyolcvanas évek magyar értelmiségéről) Budapest: Valóság, 1992/3., 1-22. 2. Értelmiségiek a hadseregben(?) (1993) Budapest: Új Honvédségi Szemle, 1993/2., 87-97. 3. Az értelmiség és az elitek szerepe a társadalomban (1994) Budapest: MH ZMKA 4. Some Empirical Results of the Survey on „Sociological Aspects Concerning the Relations within Contingents of Multinational Units: the Case of the Italian-Slovenian-Hungarian Brigade”. (2001) Roma: Centro Militare Studi Strategici, CeMiss, 1-64. 5. A professzionalizmus és pályaidentifikáció dilemmái a szerződéses katonák körében – a kutatási adatok tükrében. In: Társadalom és Honvédelem. (X. évf.2.szám) Bajtársiasság, Szolidaritás-különszám, 136-154.o. Dr. Malomsoki József 1. A kiválás utáni munkahely-keresés tapasztalatai, ZMNE, 2006. 2. Katonai kiscsoportok és a testületi szellem, Társadalom és Honvédelem, ZMNE, 2006. 3. Szerződéses katonák a haderőben, Humán Szemle, 2006. 4. Az élet-és szolgálati körülmények, a katonai szervezet belső viszonyainak alakulása. ZMNE, 2004 5. A katonai pálya alakulása és a jövőbeni stratégiák, ZMNE, 2003. 6. A hivatásos katonák pályaképe, ZMNE, 2003.

14

Dr. Nagy László 1. Fegyverkezés – fegyverzet-ellenőrzés (Társadalom- és biztonságpolitikai kérdések 2004/1, a Magyar Honvédség kiadványa, 46 oldal) 2. Egy új világrend felé (Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, Védelmi tanulmányok 55. szám, 2004, 94 oldal) 3. A NATO és Oroszország együttműködése (Híd Európában Közhasznú Egyesület, Budapest, 2006, 64 oldal) 4. A globális biztonság helye és szerepe a NATO új feladatrendszerében (Felderítő szemle, 2006 december, 8-17. oldal) 5. A NATO és Oroszország egy alakuló biztonságpolitikai rendszerben (Felderítő Szemle 2007/4. és 2008/1. szám, összesen 30 oldal) Dr. Négyesi Imre Négyesi Imre: Az elektronikus tananyagok fejlesztésének információtechnológiai eszközrendszere és humán erőforrás szükséglete, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2207. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: The place and the Funktion of Distant in the Adult Education in the Light of Military Training, Military and Education Management Magazine, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: Az elektronikus tananyagok szöveges-képes tartalomfejlesztésének technikai kivitelezése, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: A távoktatás Európai Uniós elképzeléseinek kapcsolata a Magyar Információs Társadalom Stratégiájával, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Négyesi Imre: Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiájának megjelenése a katonai oktatásban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Szelei Ildikó 1. A nevelés paradigmái. UHSZ 2005/4. 2. A parancsnokjelöltek első szárnybontogatásai. UHSZ 2006/1. 3. A katonai pálya szocializációjának elősegítése pedagógiai eszközökkel Új Honvédségi Szemle, 2007/7. 4. Mentori feladatok a tisztképzésben Fórum 2007/3. 5. A katonai kiképző- nevelő tevékenység hatása a katonák közérzetére. UHSZ 2007/9 6. Katonapedagógia, 2008. Egyetemi tansegédlet, ZMNE Dr. Szternák György 1.

A nemzeti biztonsági és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései. 2004.

2.

New Possibilities of Crisis Management and Conflict Prevention. 2003.

3.

A válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a XXI. Században. 2004.

4.

A válságreagáló műveletek, mint hadtudományi probléma. 2005.

15

Dr. Vincze Lajos: 1. Alkotás, pedagógia, filozófia. (A filozófia oktatás szerepe) (Felsőoktatási Szemle, 1988., 78. szám) 2. Kommunikáció-kultúra (tanulmánykötet, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1995., 333 lap) 3. Kommunikációs kultúra a hadseregben. (tanulmányok, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1996., 138 lap) 4. A Dél-Európai kultúrkör főbb jellemzői és érintkezési szokásai. (Egyetemi jegyzet ZMNE 1999.) 3.5. Kérjük, mutassák be a 2008/09-es tanévre a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát. A szakon folytatott képzés infrastrukturális feltételei nem térnek el az egyetem és a kar általános színvonalától. A rendelkezésre álló alaptanterem elhelyezkedése, bútorzata, közvetlen környezete a megfelelő szintet éri el. A tanteremben levő oktatási és informatikai infrastruktúra az oktatás igényeit a megfelelőség alsó határán kielégíti. A képzésben a megfelelő színvonalú oktatáshoz szükséges speciális technikai eszközöket a szolgálatok az egyes foglalkozásokra megállapodás alapján biztosítják. 4. A szak hallgatói 4.1. Jelentkezési és felvételi adatok (a legutóbbi 3 tanévben)

Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Jelentkezők száma összesen

1. helyen

Felvételi keret (Tervezett felvétel)

23 56 73 66

18 37 36 37

15-20 15-20 15-20 15-20

Felvettek száma állami finansz.

Felvételi ponthatár

Költségtérítéses

(áll.finansz./ költs.tér)

18 18 16 25

76 100 84 175

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szak iránti érdeklődés egyenletesen magas, az első helyen jelentkezők szinte azonos száma mutatja a valós igényeket, amely alapján a szak életképessége igazolt. A felvételi számok a kapacitás maximális kihasználását mutatják, a képzésben évfolyamonként egy tancsoport megléte jelenti az optimumot és a maximumot is. A ponthatárok adataiból arra lehet következtetni, hogy a szakra közepes és jó átlagos középiskolai eredménnyel lehet bekerülni. A felvételizők között igen kevesen rendelkeznek pluszpontot jelentő nyelvvizsgával.

16

A 2006-os jelentkezési arány megmutatta a szak iránti valós érdeklődés létét, mivel 53 fő jelentkezett, bár kb. 20 főnek a jelentkezése nem felelt meg annak az alapvető feltételnek, hogy csak titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervezetek állományába tartozók jelentkezhetnek munkáltatói támogatás birtokában. Reálisan tehát kétszeres a túljelentkezés. A felvételi ponthatár belesimul a többi BSc szak ponthatárai közé. Az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke nem számottevő, nem éri el a 30%ot.. Az okok között nem észleltünk a tanulmányi követelményekkel kapcsolatba hozhatót, mivel eddig egyetlen ismételt vizsga sem történt, tehát a hallgatók képesek a tantárgyi követelményeket eredményesen teljesíteni. A személyes döntések mögött munkahely megszűnése, átszervezés, költözködés, családi okok játszanak szerepet. A szakra évente 2-3 fő ad be szakváltási kérelmet, amelyet mérlegelés után, munkáltatói támogatás birtokában általában pozitívan bírálnak el. A szakot váltott hallgatók a hiányzó krediteket kb. két szemeszter alatt tudják pótolni.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

szakra jelentkezett összesen

73 66 56 37 2323 18

36

37

első helyen

25 18

16 felvett összesen

2005

2006

2007

2008

17

4.2. Államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma Tanév a felvettek közül a felvételkor (fő – %)

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Középfok 6 fő, alapfok 2 fő Alapfok 2 fő-12%, középfok 2 fő – 6% Alapfok 1 fő – 6%, középfok 1 fő – 6 %, felsőfok 2 fő – 12 % Alapfok 5 fő – 25%, középfok 2 fő – 10%

Az adott tanévben nyelvvizsgát szerzett hallgatók száma (fő – összlétszám %)

-

-----------

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A hallgatók általában 8-15 évvel ezelőtt érettségiztek, amikor még idegen nyelvből nem volt kötelező érettségi vizsgát (=nyelvvizsgát) tenni. Az adatokban tükröződik az a jelentős körülmény, hogy szolgálati beosztásaikban nincs előírt nyelvi követelmény, ezért a nagy többség nem törekedett, illetve nem volt motivált nyelvvizsga megszerzésére, munkájuk mellett erre nem is volt sok lehetőségük. Mindebből következik, hogy a szakon érvényes KKK alapján sokak számára komoly akadályt jelent a középfokú „C‖ típusú nyelvvizsga megszerzése, mint a diploma alapvető kritérium feltétele. Az első három tanév tapasztalata, hogy a hallgatók motiváltsága ebben a témában nemigen erősödik, az egyetem által nyújtott lehetőségekkel sem tudnak élni, éppen a munka- illetve szolgálati elfoglaltság terhei miatt. 5. Az oktatási folyamat és eredményei Ebben a fejezetben először a kompetenciák fejlesztésének bemutatását kérjük lehetőleg a következő, javasolt szerkezetben (rövid, lényegretörő válaszokkal): 5.1. Milyen szakmai jártasságok (kompetenciák) megszerzését tartja fontosnak a szak? Miért? A képzési ágon belüli közös kompetenciák: –

a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;

–

a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;

–

a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.

18

A nemzetbiztonsági szakértők speciális kompetenciáik alapján képesek: –

a biztonsági helyzetet, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maga konkrétságában, összetettségében értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket- módszereket szakszerűen alkalmazni,

–

a nemzetbiztonsági feladatokban az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, a nem standardizált helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntés előkészítésére és/vagy a döntés meghozására,

–

a nemzetbiztonsági szolgálatok helyének, szerepének, funkcióinak, a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére;

–

a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani;

–

a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére;

–

a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére;

–

a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, szakmai tudás folyamatos fejlesztésére;

–

a feladatnak megfelel magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.

Szakmai gyakorlati kompetenciájuk alapján alkalmasak: –

a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére;

–

a személy és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására;

–

a nemzetbiztonsági szakmai feladatok végrehajtásában a nemzetközi kommunikációra és együttműködésre, valamint a szakmai tevékenység során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi szervek munkatársaival hatékony együttműködésre. A megrendelői igények alapján, a nemzetbiztonsági szféra szakembereinek alapképzé-

sében a szak önállósága biztosítja a sajátos követelmények teljesítését, a speciális szaktudás megszerzését. A katonai felsőoktatás új képzési szerkezetében kialakuló szak keretei között a speciális képzési célok teljesíthetők. A nemzetbiztonsági szakértőtől elvárt szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását, hatékony elsajátítását, valamint a pályán szükséges 19

általános és speciális kompetenciák megszerzését és a képességek célirányos fejlesztését az önálló alapképzési szak maradéktalanul biztosítja. Az alapképzésben a képzési cél és az elérendő szakmai kompetencia megfogalmazása a titkosszolgálati ágak számára a közös nevezőt jelenti. A képzés eredményeként a nemzetbiztonsági területen dolgozó szakértő birtokolja az egységesen kötelezőnek tekintett ismereteket, gyakorlati képességeket, alkalmazóképes tudást. Az általánosan elvárt, integrált szaktudás kiegészül meghatározott, célirányos interdiszciplináris (általános műveltségi, értelmiségi) ismeretanyaggal, továbbá kognitív és szociális kompetenciával, annak sajátos elemeivel.

5.2. Hogyan biztosítják ezek fejlesztését? Az alapszak és a mesterszak egységes, lineáris képzési folyamatában a prioritást élvező szakmai kompetencia elsajátítása mellett az értelmiségi szakember általános, szociális valamint perszonális kompetenciái fejlesztésére is kellő figyelmet fordítunk. A képzés minden mozzanatában alapvető jelentőségűnek tekintjük a hallgatók hozott képességeinek, személyiségének, motivációinak és törekvéseinek a viszonylag gyors és átfogó megismerését. A speciális kompetencia elsajátításához bizonyos sajátos attitűdök, alapképességek megléte, kognitív alapkompetencia és karakterisztikusan meghatározható személyiségfaktorok fejlettsége szükséges. Ezért a hallgatók megismerése a szakmai tevékenységre való alkalmasság szempontjai szerint történik. A képzésben, a képességek fejlesztésében ebben az értelemben nincs különbségtétel. A kiemelkedő képességeket is a szakmai tevékenység szempontjából vizsgáljuk. A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. Az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint a képzéshez szervesen kapcsolódó szakmai gyakorlat során reális lehetőség van a hallgatók speciális praktikus szakmai képességeit, kognitív és szociális kompetenciáit, attitűdjeit, motivációit feltárni, fejleszteni. 5.3. Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szakon 2008-ban történt első alkalommal kibocsátás. A képzés első három évének tapasztalatainak kritikai elemzése, illetve az elkövetkező néhány gyakorlati évben kapott visszajelzések lehetővé teszik a kérdés megválaszolását. A képzésben résztvevő külsős előadóként, gyakorlat vezetőként bevont nemzetbiztonsági, rendvédelmi szakemberek, illetve a szolgálatok vezetői és humán (oktatási) szakemberi által adott információk szerint a szakon szerzett

20

kompetenciák lépést tartanak a szakmai életben bekövetkezett változásokkal, a szolgálatok elvárásaival. 5.4. Biztosítottak-e a szükséges gyakorlóhelyek? Igen, a szakon érvényes KKK 10 hetes szakmai gyakorlat teljesítését írja elő kritériumkövetelményként. A szakmai gyakorlatok tartalma a mintatantervben rögzített. A 3.-6. szemeszterekben tantárgyként meghirdetésre kerülnek, a hallgatók kötelező kurzusként feljelentkeznek. A gyakorlatra a szakfelelős feladatlapot ad ki, valamint a gyakorlóhely illetékes munkahelyi vezetőjének írott felkérő levélben tájékoztatást ad a gyakorlat céljáról, tartalmáról és a teljesítés igazolását kéri. A szakon levő hallgatók a szolgálati helyükön teljesítik a 2-3 hetes gyakorlatot, annak végrehajtásáról rövid jelentésben számolnak be. A gyakorlatok tartalma szorosan kapcsolódik az adott félév fontos elméleti tantárgyaihoz. 5.5. A nemzetközi oktatás és (szak)gyakorlat lehetőségei. Az elmúlt 3 tanévben a szak hallgatóinak részvétele külföldi részképzésen vagy gyakorlaton: nem volt Az elmúlt 3 tanévben a szakon részképzésen ill. gyakorlaton részt vett külföldi hallgatók: nem volt 5.6. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (tudományelmélet, kutatásmódszertan, irodalomkeresés, stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben? A képzésben a Hadtudományi ismeretek tantárgy keretében ismereteket kapnak a kutatómunka alapjairól. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályázatok elkészítéséhez, külön pályadíjak kitűzéséhez, mentori, konzulensi teendők ellátásához a szellemi és materiális támogatást biztosítjuk. A hallgatók a gyakorlati képzési időszakban megismerkednek a szolgálatoknál folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók.

21

5.7. Milyen módon, formában, mélységben oktatnak informatikai ismereteket? A hallgatók számítógéphez és internethez való hozzáférési lehetőségei A szak mintatantervében 2 szemeszterben van informatikai ismeretek oktatása. Ennek tartalma és követelményei gyakorlatilag megegyezik az ECDL tanfolyaméval, tehát a 7 panelben az általános alapismeretek, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentáció, az adatbázis kezelés, elektronikus levelezés. Vírusvédelem. Információkeresés a hálózaton.. Lekérdezések használata. IT biztonság. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. A szakon – a szakmai jellegből adódóan hangsúlyosan – 2 szemeszterben oktatunk informatikai védelem tantárgyat. Ennek tartalma: Az informatikai védelem fogalmi rendszere megvalósulási lehetőségei, szabályozási struktúrája, az általános, tárcaszintű és helyi szabályozás kérdései. Nemzetközi szabályozás, NATO előírások és ajánlások, a védelem szabályozása a Magyar Köztársaságban. Az informatikai védelem kérdéseinek jogi és etikai vonatkozásai; a fenyegetettség változásának trendjei, kezelésük új módszerei. Információs/informatikai rendszerek és információk komplex védelmének alapjai. Az informatikai biztonság irányításának rendje, feladatai. Az informatikai biztonság irányításának szervezeti szintű dokumentumai. Az informatikai biztonság megvalósításának korszerű módszerei. A hallgatók az oktatás során az informatikai szakkabinetben tanulnak, itt a számítógéphez való hozzáférés evidencia. Tapasztalataink szerint a hallgatók szinte kivétel nélkül rendelkeznek személyi számítógéppel és ehhez kapcsolódó Internetes lehetőséggel. Az egyetem könyvtárában ugyancsak biztosított a hozzáférés. 5.8. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata (Az elmúlt 3 tanév gyakorlatáról kérjük beszámolót, függetlenül attól, hogy várhatóan nincs még végzős évfolyam az új típusú képzéseken.) a.) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik az oktatók: 50-60 % hallgatók: 30 % egyéb: 10-20 % (pl. külső személy, szervezet)

22

b.) A vezető oktatók (tanár, docens) hány szakdolgozat elkészítését irányították? 2005/06 2006/07 2007/08 Oktató neve

Dr. Héjja István egyetemi docens Dr. Kovács László egyetemi docens Nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek vezető szakemberei Szakon diplomázók száma

1 1 11

2005/06

2006/07

2007/08 6

5.9. Kérjük, számoljanak be röviden a záróvizsga bizottságok munkájáról, tapasztalataikról, s ezek visszacsatolásáról az oktatási folyamatba. A záróvizsga bizottság összeállításánál érvényesítettük a TVSZ követelményeit, az elnök habilitált egyetemi docens, a két külső tag elismert szakemberek, egyikük a hírszerzés, másikuk az elhárítás szakterületén, mindketten címzetes egyetemi docensek. A szakfelelős bizottsági tagként szerepelt. A kijelölt Záróvizsga Bizottság is felkészült a vizsgáztatásra. A záróvizsga zavartalan végrehajtásának minden feltétele biztosított volt. A bizottság egységes szemlélettel, gyakorlatiasságra törekedve vizsgáztatott. A záróvizsga szóbeli része a Nemzetbiztonsági szakmai ismeretek I. II. (10 kredit), az Idegen titkosszolgálati ismeretek (5 kredit), a HUMINT ismeretek (5 kredit), a Technikai adatszerzési ismeretek I. II. (9 kredit) tantárgyak tárgyköreiből tevődött össze. A záróvizsga bizottság által tett összegzett megállapítások: A hallgatók felkészültsége, a vizsgán mutatott teljesítménye a záróvizsga tantárgyak ismeretanyagából megfelelt a követelményeknek. Ehhez döntően hozzájárult, hogy a tantárgyfelelősök időben megadták a felkészülési kérdéseket, a szükséges szakirodalom pontosítást elvégezték és igény szerint konzultációs lehetőséget biztosítottak. A szakfelelős a TVSZ előírásai szerint elkészítette a tételsort, azt az érintettekkel egyeztette, a vizsga lebonyolítását előkészítette. A Tanulmányi Hivatal a szükséges okmányokat elkészítette, biztosította. A szakdolgozatok időben elkészültek, elbírálásuk megtörtént. A komplex szóbeli vizsgán a hallgatók általában felülmúlták a három éves tanulmányi időszakban nyújtott teljesítményüket, a vizsga tétje jótékony motiváló hatást jelentett. Megállapítható, hogy az ismeretek tárgyszerűsége mellett a szakszerű terminológiára és a kérdésekkel összefüggő háttérismeretek kifejtésére is kellő figyelmet fordítottak. A szakmai isme-

23

retek jogi hátterét magabiztosan adták elő, a szakmai munka egyes területeit érintő kérdéseknél a szakmai gyakorlatok, tanulmányutak tapasztalatait nagymértékben hasznosították. A tételek kérdéseire adott válaszok bizonyították, hogy a hallgatók megértették a biztonság, a védelem, a nemzetbiztonság alapvető elméleti és gyakorlati összefüggéseit. A szóbeli válaszok többségében logikusak és szakszerűek voltak, tükrözték a hallgatók azon törekvéseit, hogy mindenekelőtt a gyakorlati problémák megoldását szolgáló elméleti ismereteket érvényesítsék. Mind elméleti, mind pedig gyakorlati szempontból megfeleltek a végzős hallgatókkal szembeni műveltségi és szakmai követelményeknek. A vizsgán mutatott teljesítményük színvonala hallgatónként differenciált, összességében meghaladja a „jó‖ szintet. A záróvizsga végrehajtásával kapcsolatosan semmilyen zavaró külső körülmény nem volt, semmilyen probléma nem merült fel. Az okmányolást a szakfelelős és a Bizottság elnöke elvégezte. A vizsgajegyzőkönyvek, a szakdolgozat-védés jegyzőkönyvek, a leckekönyvek előzetes és utólagos kitöltése azonban meglehetősen időigényes és időrabló. A záróvizsga legfontosabb tapasztalata és legfőbb eredménye, hogy a képzés eredményesen zárult, és nemzetbiztonsági alapszakon első alkalommal történt kibocsátás. A 13 hallgató közül diplomát összesen 6 fő kapott, mivel heten nem teljesítették a diplomához előírt idegen-nyelvi követelményt, a záróvizsgáig nem mutatták be a középfokú nyelvvizsga okmányt. Ez a tény néhány érintettnél átmeneti feszültséget okozott, de a vizsgateljesítményüket nem rontotta. Összességében úgy értékelhető, hogy a záróvizsga a nemzetbiztonsági szak életképességét, gyakorlat közeliségét és a követelmények emberre szabottságát, realitását mutatta. A záróvizsga tanulságait a képzés következő szemesztereiben érvényesítjük. A diplomamunkák védésének tapasztalatai: A választott terültek megoszlása a következő: Választott téma A nemzetbiztonságot érintő kihívásokkal, fenyegetésekkel kapcsolatos szakmai tevékenység Globális biztonsági kihívásokkal, fenyegetésekkel kapcsolatos szakmai tevékenység Békeműveletekkel kapcsolatos szakmai tevékenység Titkosszolgálatok története Idegen titkosszolgálatok A nemzetbiztonsági tevékenység humán háttere Nemzetbiztonsági ellenőrzés

száma 5 2 1 2 1 1 1

24

A diplomamunkák védésére a záróvizsga részeként, az elméleti vizsgákkal együtt (időrendben azokat megelőzve) került sor. Egy-egy vizsgázó minimum félóra időtartamban adott számot felkészültségéről. A szakfelelős által kiadott témajavaslatokat a végzős hallgatók nagy részben felhasználták. A szakdolgozatok védése a vártnál színvonalasabb volt, a hallgatók kivétel nélkül öszszefogottan, hatásosan tartották meg prezentációjukat. A bírálók és a Bizottság által feltett kérdésekre a többség magabiztosan válaszolt, igazolva az adott témában való elmélyült ismereteit és azok alkalmazási képességét. Valamennyi hallgató meggyőző módon indokolta a diplomamunka témaválasztását és mutatta be a kutatómunka során elért eredményeket. A feltett kérdésekre adott válaszok szakszerűséget, lényeglátást, a témában elmélyültséget, kifejtésében jártasságot mutattak. A diplomamunkákhoz választott témák összességben igazolták a követelmények komplexitását, sokoldalúságát. A konkrét témák alapján megállapítható, hogy a hallgatók olyan aktuális szakmai kérdéseket választottak, amelyek egyszerre kötődnek a Magyar Köztársaság biztonságához, ugyanakkor megjelenítik a nemzetbiztonság legfontosabb területeit, beépítve a szakmai sajátosságokat is. A záróvizsgák tapasztalatai alapján – a szak minősége és fejlődése szempontjából – eredményesnek tekinthető az a gyakorlat, amelynek során a konzulensi tevékenységbe és a diplomamunkák bírálatába jelentős számban külső szakembereket vonunk be.

5.10. Hallgatók számára nyújtott szolgáltatások a) Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályamunkák elkészítéséhez szellemi és materiális támogatást biztosítunk. A hallgatók a képzés során megismerkednek a szolgálatoknál folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, kölcsönös igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók. Az egyetemi hagyományos és on-line kiadványok publikációs lehetőséget biztosítanak.

25

b) Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? A szakon indítandó képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak.

5.11. Végzett hallgatók pályakövetése Figyelemmel kíséri-e a szak a végzett hallgatók szakmai életútját (elhelyezkedését), további pályáját? A felhasználók, a megrendelők a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetek, a hallgatók ezen szervezetek állományába tartoznak, munka ill. szolgálati beosztás ellátása mellett tanulnak. Tekintettel a személyi állományra vonatkozó speciális szabályozásra, a végzett hallgatók további pályafutásának nyomon követése nem oldható meg. Teljes körű beválásvizsgálatra nem nyílik lehetőség. Esetenként a szervezetek humán (személyügyi) szerveinek külön megkeresésével, engedélyeztetést követően, korlátozott mértékben lehetséges a vezetői állomány ezirányú tapasztalatainak megkérése. 6. (C)SWOT analízis Kérjük, mutassák be a szak működésének

a) külső (nem intézményi) korlátait: A szak működésének külső korlátját az a sajátosság adja, hogy a nemzetbiztonsági szféra szabályozott, viszonylag kisméretű munkaerőpiac, amely feladatainak és specialitásainak megfelelő szakembereket igényel. Elsősorban olyan felkészültségűeket, akik képesek a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi- és a rendészeti szervek, valamint a védelmi igazgatás központi és területi szervei közötti szakmai együttműködés szervezésére, fenntartására. A szolgálatok igénylik a végzett hallgatóktól az önálló, eredményes szakmai tevékenységre, a szervezetek hatékony vezetésére, az erőforrások szakszerű felhasználására való képességeket. A munkaerő-piac igénye elsősorban a vezetésre alkalmas, gyakorlatorientált és a biztonság átfogó és konkrét kérdéseiben is eligazodó végzettekre irányul.

26

A szakon végzett hallgatók foglalkoztatására elsősorban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint a védelmi szektorban működő Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal központi és területi (szakági) szervezeteinél nyílik lehetőség. A titkosszolgálati eszközök alkalmazására törvényben felhatalmazott szervezetek, speciális szolgálatok állományában, meghatározott szakmai munkakörökben történő alkalmazás is reális lehetőség, ugyanis a szakalapítás előkészítése során a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, korábban a Határőrség Bűnügyi Felderítő Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Igazgatósága egyértelműen kifejezte igényét a képzésben végzett szakértők alkalmazására. Tekintettel a biztonság átfogó jellegére és a jövő kihívásaira, fejlődési tendenciáira, a szakon végzett szakértők iránt viszonylag kisebb, nem tömeges igények jelentkezhetnek az államigazgatás, a védelmi igazgatás szervezetében, a védelmi szféra különböző szakági területein, mind hazai, mind külföldi beosztásokban. A képzés további célcsoportja lehet a kormányzat, a törvényhozás és a politikai szféra meghatározott feladatokat ellátó speciális szakértői állománya is, akik a biztonsággal, a titkosszolgálati tevékenységgel, a nemzetbiztonsági jellegű adatokkal, információkkal, értékelésekkel foglalkoznak. Az alap- és a mesterszak alapítási és indítási dokumentumainak kidolgozása megrendelő szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A tantervek összeállításánál igényeiket, véleményüket, korrekciós javaslataikat figyelembe vettük. A szakon folytatott oktatásban a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek titkos információgyűjtéssel foglalkozó állománya vesz részt. A képzésben, amint a tantárgyak felelős oktatói ezt kidolgozták, döntően nyílt irodalom kerül felhasználásra. Amennyiben minősített információ megismerése válik szükségessé, abban az esetben az általános szabályok szerinti eseti betekintési engedély megkérésére kerül sor az érintett titokbirtokos szerv vezetőjétől. A szakon tervezett létszám a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendészeti szervek humánforrás-foglalkoztatási stratégiájának megfelelően alakul. A szolgálatok elsősorban a levelező formában folytatott képzést preferálják. Tekintettel a nemzetbiztonsági és a rendészeti szféra létszámhelyzetére, a személyi állománnyal szembeni végzettségi és képzettségi követelményekre és a szakember utánpótlás szolgálatok által prognosztizált létszámszükségletére, biztosítottnak látszik, hogy az alapképzésben 20-25, a mesterképzésben hosszabbtávon, évente legalább 15-20 fő vegyen részt. A képzés tapasztalatai, néhány éves eredményei növelhetik a vonzerőt, bővíthetik a keresletet, lehetőséget nyithatnak a megrendelői igények differenciáltabb megismerésére, feltárására, artikulálására és kielégítésére, pl.: szakirányok kialakításával.

27

b) Erősségei: A szak a magyar felsőoktatásban unikális jellegű. A demokratikus jogállami keretek között 2005-ig nem folyt ilyen képzés. Az egyetemen a nemzetbiztonsági képzés teljes vertikuma (BSc szintű alapképzés, MSC szintű mesterképzés, doktori képzés önálló tudományszakon) a megrendelők rendelkezésére áll, hogy speciális szaktudást szerezzenek a speciális feladatokat ellátó munkatársaik. A „Képzési és kimeneti követelmények‖ alapján kidolgozott „Mintatanterv‖ koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti a megrendelői szféra speciális szakmai igényeit. A szakfelelős, a tanszékek és a tantárgyfelelősök kapcsolata jó. Mivel a képzés egésze még nem kiforrott, visszatérő feladatként jelentkezik a tantárgyi programok aktualizálása, illetve naprakészen tartása, mind a saját tanszéken, mind a „betanító‖ tanszékeken. Vannak speciális tárgyak, amelyek oktatását csak külső előadóval tudjuk megoldani, ilyen pl. a HUMINT ismeretek, a szakági jogi ismeretek, a titkosszolgálati eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazása stb. Más szakmai tárgyakra is jellemző, hogy napi aktualitású információkat kell oktatnunk, ilyenek például a Rendvédelmi ismeretek, a NATOtanulmányok vagy a magyar biztonságpolitika aktuális kérdései. Ilyen esetekben is szükség van külső előadók meghívására. A szak indítása óta eltelt két esztendőben a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervezetek – mint a minőségi képzésben érdekelt kliensek – az általunk igényelt előadásokat, tanulmányutakat, szakmai gyakorlatokat a tantervi követelményeknek megfelelően, minden tekintetben kifogástalanul biztosították. A nemzetbiztonsági alapszakon az oktatók eleget tesznek a MAB által támasztott minőségi követelményeknek. Az oktatók tudományos minősítése, részvétele a szakmaitudományos közéletben, publikációi minősége megfelel az elvárásoknak. Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak. A szakmai sajátosságok következtében a tanár-hallgató kapcsolat a szokásosnál intenzívebb, személyesebb, emberre szabottabb. A szak iránti érdeklődés egyenletesen magas, az első helyen jelentkezők szinte azonos száma mutatja a valós igényeket. A képzés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a nemzetbiztonsági alapképzési szak hosszú távon életképesnek látszik. A jövő szempontjából reális optimizmusra ad okot az érintett szolgálatok, szervezetek egyértelmű elvi és kézzelfogható gyakorlati támogatása. A nemzetbiztonsági alapszakon folytatott/folytatandó képzés minőségi végrehajtásához az egyetemnek is, a megrendelőknek, a szolgálatoknak is és a leendő szakértőknek, a képzés alanyainak is jelentős érdekei fűződnek. 28

c) Gyengéi: Problémaként értékelhető a képzés személyi és infrastrukturális hátterének a speciális tartalomnak való megfelelése, ennek bizonyos deficitjei. A nemzetbiztonsági szakcsoport tartósan 1 fő hiánnyal dolgozik, a vezető oktatók adekvát titkosszolgálati szakmai tapasztalatai kevésbé hitelesek, míg pedagógiai és oktatásszervezési kérdésekben minden igénynek megfelelnek. Az életkoruk és egyéni terveik miatti utánpótlási probléma sürgetően megoldandó. Az idegen nyelvi ismeretek is szélsőséges képet mutatnak, ez a megállapítás az oktatókra fokozottan érvényes. Gondot jelent az angol nyelvű szakirodalomban való tájékozódás erősen hiányos volta. A három tanévben végzett oktatói tevékenység általános információi, illetve a szakfelelősi, tancsoportvezetői személyes tapasztalatok azt mutatják hogy a képzés első két szemeszterében fajsúlyosan jelenlévő általános alapozó (általános műveltségi) ismeretanyag elsajátítása komoly gondokat okoz a hallgatók többségének. A társadalomtudományi tantárgyaknál különösen megmutatkoznak a történelmi, jogi, társadalomtudományi, politikai, katonai ismeretekben érzékelhető hiányosságok, olykor pedig a napi tájékozottság deficitjei. Az elvártnál alacsonyabb a számítástechnikai tudás szintje. A hallgatók szakmai előképzettsége igen változatos. A szakismereti hozott ismeretanyag elsősorban szervezet-specifikus, meglehetősen gyakorlatias és erősen beosztásra szabott. Szélesebb körű ismeretekkel csak kevesen rendelkeznek. Általános tapasztalat a szakmai terminológia és a jogi háttér hiányos ismerete, és a nemzetbiztonsági elméleti-elvi alapkérdések kuszasága. A képzés harmadik-negyedik szemeszterének végére alakul ki egy nagyjából azonos nézőpont, illetve a szakmai kérdések komplexitásának felismerése, a kívánatos szemléletmód és érzékenység. Az alapszaki (levelező) képzésben a legnagyobb gondot a kontaktórák számának minimális mennyisége jelenti (hat szemeszterben összesen 24 hetes összevonás, mindösszesen 555 tanóra). Sok tantárgyat oktatunk hat – nyolc kontaktórában, ami tulajdonképpen elmélyült oktatómunkára nem, csak a szak- illetve a kötelező irodalom megjelölésére, valamint eseti ismeretfelmérésre elegendő. Komoly gond az idegen nyelvi ismeretek hiánya a beiratkozott hallgatók zöménél, valamint a nyelvi követelmény teljesítésére irányuló motiváció alacsony foka. Tényként rögzíthető a hallgatók alacsony szintű bevonása a hallgatói tudományos munkába. A tananyag-fejlesztés a szak egyik gyengesége. Meghatározó korlátot jelent az a sajátosság, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység praxisáról nyilvános, bárki számára hozzáférhe29

tő szakirodalom nincs, tehát a tananyagfejlesztésben felhasználható források igen korlátozottak, ezért a szakmai ismeretanyag nem minden része van lefedve tananyaggal. d) Fejlesztési, előrelépési lehetőségei: A távlatos szakfejlesztési elgondolás lényege, hogy alapvető változtatást nem tartunk szükségesnek, a képzés tanterve megfelel a megrendelői igényeknek, a legmarkánsabb szakfejlesztési feladatot a szak nóvum jellege miatt a tananyagbázis megteremtése képezi a következő néhány évben. Szükségesek a mintatantervben a kisebb pontosítások folyamatos elvégzése. A 6-8 kontaktórás tantárgyak esetében az óraszám növelésére irányuló szándékot szükséges erősíteni. Indokoltnak tartjuk, hogy a képesítési követelményekből a szakmai gyakorlat a levelező képzésben résztvevő hallgatók esetében törlésre kerüljön. Tekintettel a nemzetbiztonsági szféra létszámhelyzetére, a személyi állománnyal szembeni végzettségi és képzettségi követelményekre és a szakember utánpótlás prognosztizált létszámszükségletére, valamint a jelentkezési adatok tendenciáira, biztosítottnak látszik, hogy az alapképzésben hosszabbtávon, évente legalább 20-25 fő vegyen részt. Alapvető feltétel a személyi feltételek és az oktatástechnikai infrastruktúra gyors ütemű fejlesztése. Szükséges az előrelépéshez a hazai és a nemzetközi szakmai képzés területén a tényleges együttműködés kereteinek és tartalmának megteremtése. Az egyetem kapacitásait ki kell használni a nyelvtudási hiányosságok tempós pótlására. e) veszélyeztető tényezői: A megrendelői szférát érintő gyakori szervezeti és más változások miatt a jövőre vonatkozó iskolázási igények bizonytalansága jelenthet komoly gátló tényezőt. Nem segíti a fejlődést a forrásokhoz való hozzáférés erősen korlátozottsága, hátrányos induló pozíciói. Az alap- és a mesterképzés egyidejű folytatása a jelenleginél nagyobb és szakmailag más típusú felkészültséggel rendelkező oktatókat igényel. Ezért szükségesnek látszik egy tudatos humánerőforrás-építő tevékenység, amelynek végeredménye (néhány éven belül) önálló oktatási- kutatási szervezeti egység (tanszék) megalakulása lehet. A szakindítás feltételeinek megteremtésével más felsőoktatási intézmény sikerrel konkurálhat a szakkal. Veszélyeztető tényezőnek tartjuk a szakmai képzés mindenáron való piacosítására irányuló elképzeléseket és nyomásgyakorlást.

Kérjük, hogy a leírás-bemutatás mellett többségben legyenek az értékelő-elemző megállapítások. Az elemzés összesen ne haladja meg a 3-4 oldalnyi terjedelmet.

30

7. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés 7.1. Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? Ha igen, miben áll, mik a céljai, s a legfontosabb elemei? A szakon a minőségbiztosítási tevékenység célja: a képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés, a megrendelői szervezetek speciális szakmai igényeinek beemelése az oktatásba, a hallgatói tanulmányi munka segítése. 7.2. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? (Név, beosztás/munkakör) A szakon külön erre a feladatra kijelölt személy nincs. A szakfelelős egyben a minőségbiztosításért is felelős: Dr. Izsa Jenő egyetemi docens 7.3. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét a a) bemenet szintjén oktatók: A szakon indított képzésben az elméleti alapozó modul tantárgyakért az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, az oktatókkal szembeni követelményeket maximálisan teljesítő vezető oktatók felelősek. A szakmai törzsanyag ismeretköreinek oktatását az egyetemen létrehozott és a képzési igények miatt bővítésre kerülő nemzetbiztonsági szakcsoport állománya, valamint a képzésbe a megrendelőktől bevonásra tervezett, a szakmai praxisban nagy gyakorlattal bíró vezetők illetve szakemberek (pl. korábbi illetve jelenlegi főigazgató, igazgató, katonai attasé, szakpszichológus, szakjogász) végzik. Az egyetemi kiegészítő képzés és az alapképzés sokéves tapasztalatai igazolják, hogy a szakon egy magas szinten oktató és jól együttműködő oktatói gárda alakult ki. hallgatók: A szak képzési és kimeneti követelményei alapján (beleértve a bemeneti kritériumokat) a szakra döntően a titkos információszerzésre törvényben felhatalmazott szervezetek állományába tartozók jelentkeznek. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon indított képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. b) az oktatási-tanulási folyamatban oktatók: Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert vezetői. hallgatók: A képzési célok, az oktatási formák és módszerek alkalmazása tekintetében feltétlenül a pozitívumok közé tartozik, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi hallgató nagy

31

ambícióval, jelentős áldozatvállalással tanul, alig van hiányzás, kölcsönös egymás segítése, a rövid összevonások ellenére kialakult egy jó légkörű szellemiség mindegyik tancsoportban. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon indított képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. az oktatás-tanulás kimeneteit illetően: Tekintettel a személyi állományra vonatkozó speciális szabályozásra, a kimeneti követelményeknek való gyakorlati megfelelés utólagos kontrollja, végzett hallgatók további pályafutásának nyomon követése nem oldható meg. Teljes körű beválás-vizsgálatra az egyetem részéről nem nyílik lehetőség. 7.4. Végez-e a szak saját működésére vonatkozó megkérdezéseket a következők körében? (Ha igen, válaszaikat részletezzék.) a) Oktatók körében szakfejlesztési fórum keretében (2008. január 30-i jegyzőkönyv csatolva), valamint a szakfelelős és az oktató személyes kontaktusával. b) Hallgatók körében a kar által végzett megkérdezések történtek. c) végzett hallgatók körében még nem történt d) felhasználók körében a szakalapítási kérelem kidolgozása időszakában a munkabizottság keretében történt, illetve tervezett fórum 2009 májusában e) egyéb: 7.5. Mi történik a megkérdezések eredményeivel, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A szak mintatantervének korrekciójára, az egyes tantárgyi programok tartalmi fejlesztésére történik a felhasználás. 7.6. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben A szak képzési és kimeneti követelményei, a mintatanterv és a szakmai tantárgyi programok összeállítása a megrendelő szervezetek, a felhasználók speciális szakmaigyakorlati igényeit maximálisan figyelembe vette. 7.7. Kérjük, mutassák be röviden tananyag-fejlesztési tevékenységüket. (Motiváció, rendszeresség, hallgatói érdeklődés, szakterületi fejlemények, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások.) A tananyag-fejlesztés a szak egyik gyengesége. Meghatározó korlátot jelent az a sajátosság, hogy a nemzetbiztonsági tevékenység praxisáról nyilvános, bárki számára hozzáférhe-

32

tő szakirodalom nincs, tehát a tananyagfejlesztésben felhasználható források igen korlátozottak, ezért a szakmai ismeretanyag jelentős részben nincs lefedve tananyaggal. A szakmai tárgyak közül a szakági jogi ismeretek, a nemzetbiztonsági szakmai ismeretek, a nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés, az idegen titkosszolgálatok, az információk elemzése és értékelése tárgyakhoz van jegyzet, tananyag. Olyan tárgyakhoz, mint pl. a titkos információgyűjtés, a tikos kapcsolati rendszer, a HUMINT ismeretek, éppen tartalmuk érzékenysége miatt nyílt tananyaggal nem rendelkezünk. A szak nóvum jellege miatt a tananyagbázis megteremtése képezi a jövő néhány év kiemelt feladatát. 7.8. Kérjük, mutassák be az elmúlt 3-5 év minőségfejlesztési tevékenységének eredményeit. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalatai alapján az megállapítható, hogy a nemzetbiztonsági alapszakon az egyetem képes a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatainál és a rendvédelem területén titkos információgyűjtéssel hivatásszerűen foglalkozó szakember állomány felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. Az alapképzési szak indításának előkészítésével párhuzamosan megkezdtük a nemzetbiztonsági mesterszak megalapítását és indítását szolgáló kidolgozó munkát. A MAFB követelményeinek való maximális megfelelés érdekében a megrendelő szervezetek egyetértésével Dr. Izsa Jenő egyetemi docens lett a mesterszak felelőse. A megrendelők a szakindítási dokumentumot lényegében egyetértéssel elfogadták, konszenzus volt abban, hogy a képzés 2008-ban induljon. Egyetértés volt abban, hogy szakirányok ne legyenek. A nemzetbiztonsági mesterszak alapítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

támogatta,

a

„Képzési

és

kimeneti

követelmények‖

az

OM

15/2006.

IV.3.).rendeletében megjelentek. 7.9. Hogyan ellenőrzik céljaik megvalósulását? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A „Képzési és kimeneti követelmények‖ alapján kidolgozott „Mintatanterv‖ tükrözi az egyetem és a kar sajátosságait és elvárásait, ugyanakkor elsősorban a szakmai törzsanyag koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti a megrendelői szféra speciális szakmai igényeit. A tantervben szereplő tantárgyak programjait a tantárgyért felelős vezető oktatók elkészítették, ezeket a tanszéki értekezleteken jóváhagyták. Az eredményes oktatásnak ezek az alapfeltételei maradéktalanul biztosítottak. A mintatanterv azonban néhány szövegszerű pontosításra, módosításra szorult, amelyet 2007 illetve 2008 tavaszán elvégeztünk.

33

Egyéb megjegyzések A szak indítására kidolgozott kérelemben kulcskérdés volt a törzstantárgyak felelőseit érintő MAB minőségi követelmények teljesítése. A szakon indított képzésben az alapozó modul tantárgyakért az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, az oktatókkal szembeni követelményeket maximálisan teljesítő vezető oktatók felelősek. A szakmai ismeretek oktatását az egyetemen létrehozott nemzetbiztonsági szakcsoport állománya, valamint a képzésbe a megrendelőktől bevont, a szakmai praxisban nagy gyakorlattal bíró vezetők végzik. A szakfelelős szakmai és pedagógiai tapasztalatai és elkötelezettsége fontos garanciális eleme a képzés minőségbiztosításának. A szak jövője szempontjából reális optimizmusra ad okot az érintett szolgálatok, szervezetek egyértelmű elvi és kézzelfogható gyakorlati támogatása. 8. Kapcsolatok Kérjük, mutassák be röviden (max. 2 oldalban, adatokkal alátámasztva) hazai és külföldi kapcsolataikat, más szakokkal, személyekkel, intézményekkel, szervezetekkel folytatott együttműködéseiket. A szakon folytatott képzés szempontjából a megrendelői szférával, tehát a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetekkel rendszeres, célirányos és a kölcsönösségen alapuló munkakapcsolatokat tartunk fenn. A szakalapítás, a szakindítás, a képzés indítása és folytatása nem képzelhető el a megrendelők érdemi bevonása nélkül. A szakon folyó képzés valamennyi alapdokumentumának kidolgozása a megrendelőkkel együtt, velük folyamatosan konzultálva, igényeiket megismerve és akceptálva, konszenzussal történt. A szakfejlesztési munkabizottságban a szervek képviselői részt vesznek, a szakmai gyakorlatok végrehajtását biztosítják, tantárgyfelelősi és konkrét oktatási feladatokat vállalnak és végeznek, szakdolgozatokat konzultálnak, bírálnak, vizsgáztatásokban vesznek részt, bedolgoznak tananyagokba. Az egyetem tradicionális kapcsolatai között kiemelt helyet kapnak a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal kialakított, együttműködési megállapodással minőségi szintre fejlesztett kapcsolatok. A honvédelmi miniszter a 74/2002. számú határozatában az MK Katonai Felderítő Hivatalt 2002. november 1-jei hatállyal kutatóhellyé nyilvánította. Évente átlagosan 18–22 kutatási témát határoztak meg. A témák közé tartoznak, a teljesség igénye nélkül: „Az iraki misszió felderítő biztosításának megszervezése, tapasztalatok”; „A szaktechnikai alkalmazott kutatás és fejlesztés helyzete”; „Változások a közel-keleti országok proliferációhoz való viszonyában és tevékenységeiben”; „A katonai felderítés, hírszerzés és információ-szerzés jövője, jövőbeni lehetséges céljai, tevékenysége és módszerei”;

34

„A válságkezelő és béketámogató műveletek felderítő biztosításának megszervezése, tapasztalatok”; „A nemzeti PRT-k felderítő támogatása” . A polgári és katonai felsőoktatási intézményektől érkező konzultációs igényeket a közel 24 ezer kötetes könyvtár segíti a belső és külső kutatók tudományos tevékenységét. Évente átlagosan 25-35 kutató járt rendszeresen a könyvtárban, ugyancsak évente, rendszeresen szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítanak a ZMNE hallgatói számára, de emellett számos egyéni konzultációs igény, illetve szakdolgozat készítésének támogatásához, konzulensi, vagy bírálói munka elvégzésének megszervezéséhez nyújtanak segítséget. A Tudományos Tanács jelenteti meg a Hivatal tudományos folyóiratát, a Felderítő Szemlét. A Hivatal mint megrendelő részt vett a katonai felsőoktatás korszerűsítésében és új rendszerének (bolognai folyamat) kialakításában (ZMNE nemzetbiztonsági szak), valamint a doktori képzés támogatásában. Jelenleg 19 fő doktorandusz tanul, többségük a ZMNE valamelyik doktori iskolájában. A Felderítő Szemle naptári negyedévenként négy számmal, egy minősített (titkos) számmal, illetve konferenciákról különszámmal jelenik meg. A folyóirat segíti a doktoranduszok publikálási kötelezettségeinek teljesítését, de az együttműködést is más kutatóhelyekkel, mert külső kutatóknak is biztosít – megfelelő témaválasztás esetén – publikálási lehetőséget. A Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága a Felderítő Szemlét továbbra is szerepelteti az „MTA doktori eljárás során felhasználandó, mértékadó folyóiratok” jegyzékén. A Tudományos Tanács által szervezett rendezvények között kiemelkedő helyet foglaltak el a konferenciák és előadások. Ilyenek voltak pl.: 2005-ben: „A terrorizmus és a proliferáció elleni harc lehetőségei és módszerei a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál” – olasz vendégelőadó közreműködésével (kb. 60 fő részvételével); „A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben” – konferencia a HM, MH HVK, KBH, ZMNE és az SVKH, az MH TT, valamint a Corvinus Egyetem képviselőinek részvételével (kb. 150 fő). 2006-ban: „A SIGINT a XXI. század kihívásainak tükrében” – nyílt konferencia (kb. 120 fő). A tudományos életben rendszeres kapcsolatokat ápolnak a Honvédelmi Minisztérium, a katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tudományos kutatóhelyeivel és műhelyeivel, a polgári kutató intézetekkel és felsőoktatási intézményekkel. Ezek közül is kiemelkedő az együttműködés színvonala a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Magyar Hadtudományi Társasággal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Katonai Biztonsági Hivatallal,

35

a Corvinus Egyetemmel, a Kodolányi Főiskolával és a Budapesti Műszaki Egyetemmel, és a Felderítők Társasága Közhasznú Egyesülettel. A MK Katonai Biztonsági Hivatal 1999.szeptember 1-étől a honvédelmi miniszter határozata alapján tudományos kutatóhely státust kapott. Az MK KBH a kutatások terén funkcionális feladatai mellett ellátja a katonai biztonsági szakterületen a kutatómunkát és a szakértői tevékenységet. Részt vesz a PhD képzések támogatásában. A tevékenysége során a kutatások eredményességének növelése, a képzés színvonalának emelése érdekében együttműködést szervezhet a kutatás hatékonyágát elősegítő katonai és polgári kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, szervezetekkel, illetve bevonja a speciális ismeretekkel rendelkező, a kutatómunkában jártas személyeket. A kutatóhely témái közül kiemelt fontossággal bírnak:  A szervezett bűnözés lényege, megjelenési formái, az ellene folytatott szakmai tevékenység jellemzői és hatékonyságát javító megoldások kidolgozása, A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján missziós tevékenységet ellátó csapatok nemzetbiztonsági védelmének elvi és gyakorlati kérdései;  A NATO-n belüli szakmai együttműködés tartalmi és módszerbeli kérdései;  A kábítószer-bűnözés visszaszorítása érdekében végzett tevékenység és a társszervekkel való együttműködés fejlesztése;  A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben;  Az illegális migráció mint veszélyforrás. A KBH Tudományos kutatóhely 2001-től évente szervez konferenciát „A biztonság speciális területei‖ címmel, változó konkrét kérdésekről, számos neves meghívott előadóval, és összegző tudományos kiadvánnyal. A KBH állományából 2002 óta 3 fő szerzett a ZMNE Hadtudományi doktori iskolájában PhD fokozatot, jelenleg 5 fő, ebből 3 fő a ZMNE-n mint PhD hallgató folytat tanulmányokat a doktori képzésben. A KBH speciális gyűjtőkörű szakkönyvtára 20.000 kötettel rendelkezik. A szabályok betartásával a könyvtár nyitva áll a kutatók, az egyetemi hallgatók előtt is. A KBH Szakmai szemle címmel negyedévente jelenteti meg tudományos szakmai kiadványát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága szerepelteti az „MTA doktori eljárás során felhasználandó, mértékadó folyóiratok” jegyzékén. A kiadványokból készített válogatás évente egy alkalommal jelenik meg angol nyelven.

36

A folyóirat segíti a doktoranduszok publikálási kötelezettségeinek teljesítését, de az együttműködést is más kutatóhelyekkel, mert külső kutatóknak is biztosít – megfelelő témaválasztás esetén – publikálási lehetőséget. A rendezvények mellett fontos szerepe van a KBH által fenntartott tudományos kapcsolatoknak. Ilyen kapcsolatokat ápolnak a Honvédelmi Minisztérium, a katonai és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tudományos kutatóhelyeivel és műhelyeivel, a polgári kutató intézetekkel és felsőoktatási intézményekkel. Ezek közül is kiemelkedő az együttműködés színvonala a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel, a Magyar Hadtudományi Társasággal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Katonai Felderítő Hivatallal, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Corvinus Egyetemmel. A szaknak, az oktatóknak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal is tartalmas, korrekt a kapcsolata, mind a képzés személyi, mind gyakoroltatási feltételeit illetően. Említést érdemel az ORFK, a VPOP, a Rendvédelmi szervek védelmi szolgálata és a Büntetés-végrehajtási szervezet közötti rendezett kapcsolat. Előkészületben van a szak érdekében az egyetem és a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az ORFK (különös tekintettel a Nemzeti nyomozóiroda), valamint a VPOP közötti együttműködési megállapodás. A rendvédelmi szféra felsőoktatási intézményével, a Rendőrtiszti Főiskolával eseti, kölcsönösségen alapuló kapcsolat van, a kriminalisztika gyakorlati oktatásában. Részt vesznek-e EU együttműködési konzorciumokban, vagy hazai pályázati kollaborációkban? nem 9. Eddigi akkreditációs tapasztalatok: nincsenek

Budapest, 2008. szeptember 24.

Dr. Izsa Jenő szakfelelős egyetemi docens

37