ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI-NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI-NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

2009

1

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Szociológia-Pszichológia és Pedagógia Tanszék

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 1. Adatok a szakról 1.1

Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudo-

mányi Kar 1.2

A szak megnevezése: büntetés-végrehajtási nevelő

Szakirányok megnevezése: nincs szakirány 1.3

Képzési szint: alapképzés

Egyenes ági MSc képzés megnevezése: büntetés-végrehajtási vezető 1.4

Képzési forma és idő: nappali 6 félév, levelező 6 félév

1.5

Szakfelelős adatai

Név: Dr. Bolgár Judit Beosztás: egyetemi tanár Tudományos fokozat: CSc hadtudomány Jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.6

A szakfelelősi funkció betöltésének szempontjai:

A szakfelelős teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, aki a szak által lefedett tudományszaknak a tudományos-szakmai közélet által elismert művelője, kutatója és oktatója. A szakfelelőst a Kari Professzori Tanács jelölése alapján a dékán kezdeményezésére az Egyetem Professzori Tanácsa állásfoglalásának figyelembe vételével, a szenátus egyetértésével a rektor bízza meg. A szakfelelős kijelölésénél a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl, alapvető szempont a büntetés-végrehajtási nevelő képzés profiljában oktatott tantárgyak tekintetében nagy oktatási és kutatási gyakorlat, valamint a büntetésvégrehajtás tanfolyam rendszerű oktatásában szerzett oktatási gyakorlat. A szakfelelős kompetenciáit a ZMNE SZMSZ mellékletét képező, „A szak-, szakirány-felelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata” dokumentum tartalmazza. Az általános pedagógiai kompetenciák mellett a szakon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetekkel történő együttműködés megszervezése, fenntartása a szak tantervi fejlesztése, minőségbiztosítása érdekében. A szak mintatantervének elemzése, a szükséges korrekciók előter-

2

jesztése, elvégzése. A hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szak fejlesztésével kapcsolatos tevékenység koordinálása, vezetése, a megrendelői igények ismerete, érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása. 1.7

Szakirány felelős nincs

1.8

Szakirány felelős nincs

1.9

A szak helye a kar szervezetében (szervezeti ábra)

NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET

VÉDELMI KÉPZÉSI ÁG

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM-

KATONAI KÉPZÉSI ÁG

KATONAI VEZETŐI

POLITIKAI

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI

KATONAI GAZDÁLKODÁSI

NEVELŐ

NEMZETBIZTONSÁGI

HATÁRRENDÉSZETI ÉS VÉDELMI VEZETŐI

VÉDELMI IGAZGATÁSI

A ZMNE képzési területei és ágai: a büntetés-végrehajtási nevelő képzés helye az egyetem képzési portfoliójában 1.10

A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egy-

ségek, felelősök) A szakon folyó képzés minőségéért és tartalmáért, a megrendelőkkel való kapcsolattartásért, a hallgatók tanulmányi munkájának segítéséért a szakfelelős vezető oktató személyében felel. A szakfelelős a képzést illetően a dékánnak van alárendelve, a képzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátása, valamint a képzés megszervezése során közvetlen

3

szakmai vezetője az oktatási dékán-helyettes. A tudományos munka szervezése, valamint a tudományos munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során közvetlen vezetője a tudományos dékán-helyettes. A tudományos munka, valamint a képzés tartalmi meghatározásában független, a szakhoz kapcsolódó tudományos tevékenység és képzés közvetlen irányítója és vezetője. A szak képzésében részt vevő tanszékek vonatkozásában ellenőrzési joga van.

1.11

A szak oktatóinak adatai – beosztás és életkor

Beosztás

Oktatók száma

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

6

Oktatók száma születési év szerint 1948 és 1949-58 1959-68 1969-78 1979 és előtte utána

4

2

6

4

2 1

2

3 5 23

6

6

2

6

6

1

2 1

2 1

15

15

1 2 6

3 11

Összes oktatóból T:teljes AT:akkre m.időben ditációs foglalnyilatkokoztatott zatot (fő) adott (fő)

4

2

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szakon a főtárgy-felelősök beosztási és életkori adatai kedvező korösszetételt és megfelelő arányokat mutatnak az oktatói fokozatok között. A szak jellege és a szakterületen a tudományos fokozatosok száma, szintje miatt az egyetemi tanárok az únevezett általános műveltségi, alapozó ismeretek oktatásáért felelősek, a szakismereti tárgyakhoz döntően az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott docensek, valamint speciális szakismerettel rendelkező külsős oktatók kapcsolódnak. A doktorandusz hallgatók a kutatási területükkel szorosan kapcsolatban lévő tantárgyak oktatásában vesznek részt.

4

1. 12 A szak oktatóinak adatai – beosztás és minősítettség Beosztás

Személyek száma dr. univ

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

Legmagasabb fokozata/címe1 (személyek száma) PhD/DLA CSc. DSc.

6

2

6

6

2 1 3 5 23

3

1

3

1

MTA tag

1

1 2

1 9

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Kérjük, mutassák be, hogy a szakon folyó képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek. Számoljanak be specifikus képzési céljaikról is, ha vannak ilyenek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta a büntetés-végrehajtási nevelő alapszakot, a szakra érvényes „Képzési és kimeneti követelmények” szerint. (OM engedély száma: 31442-19/2004.) Az egyetem új képzési struktúrájába illeszkedő büntetés-végrehajtási nevelő alapszak, valós megrendelői igényekre épül. Az alapszakon a zárt intézeti neveléssel foglalkozó intézmények számára megnyílt a lehetőség, hogy a speciális munkakörökben foglalkoztatott nevelői állomány felsőfokú alapképzését megoldják. Az alapképzési szakon a képzés általános célja: büntetés-végrehajtási nevelők képzése a speciális rendeltetésű zárt intézeti nevelést folytató intézmények, valamint más megrendelők számára. Tekintettel arra, hogy a büntetés-végrehajtási nevelő alapszak a magyar felsőoktatásban és a ZMNE-en új szakként került megalapításra illetve indításra, valamint a szakmai ismeretek speciális vonatkozásaira, ezért arról, hogy a képzés megfelel-e a képzési és kimeneti követelményeknek, nem adható teljes körű és tényszerű elemzésekre alapuló következtetés. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalata alapján az megállapítható, hogy a büntetésvégrehajtási nevelő alapszakon az egyetem képes a zárt intézményű neveléssel, valamint inté-

1

Egy személy csak egyszer szerepeljen (a legmagasabb fokozata/címe oszlopában).

5

zeti neveléssel foglalkozó szakember állomány felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. A büntetés-végrehajtási nevelő alapszak tanterve a KKK-ban meghatározott képzési céllal összhangban van. A tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeretellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel. A mintatantervben a tantárgyak egymásra épülését az előtanulmányi követelmények biztosítják. Az általános és speciális kompetenciák megszerzését a szak tantárgyainak szakmai megalapozottsága, logikai kapcsolódása teszi lehetővé. A szakmai tantárgyak lefedik a büntetés-végrehajtási nevelő szakterület alapismereteit, illetve biztosítják az alapvető szakmai gyakorlati kompetenciák megszerzését, fejlesztését. Az oktatásszervezési kérdések és az oktatásmódszertan megfelel a felnőttképzés és a speciális tartalom együttes követelményeinek. A vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények teljesülnek. (Terjedelem: max. 2-3 oldal!) 3. A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés 3.1 A személyi követelményeknek való megfelelés bemutatása (a szakindítási követelmények szerint, lásd a MAB honlapján www.mab.hu a Szabályok menüpontban: „Alap- és mesterszakok indításának akkreditációs követelményei”). A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei: Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Dr. Bolgár Judit (szf.)

CSc

Dr. Bolgár Judit (zvf.)

CSc

Dr. Pix Gábor (zvf.)

PhD

Garami Lajos (zvf.)

Munkakör

egyetemi tanár egyetemi tanár egyetemi docens szakpszichológus

Hány tantárgy felelőse

Munkaviszony típusa

Hány alapszak felelőse

T

1

4/10

T

1

4/10

E

0

5/8

E

0

3/3

a szakon / az intézményben

6

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói: A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Filozófia és kultúrtörténet Politikaelmélet Jogi ismeretek II Közgazdaságtan I. Pszichológia I.

alapozó tárgya k

Vezetés és szervezés-elmélet 01 Informatika I. – II. Biztonságpolitika Pedagógia I. Bevezetés a szociológiába Kommunikációkultúra Szervezetszociológia V. Személyes hatékonyság fejlesztő tréning Csoport hatékonyság fejlesztő tréning Általános honvédelmi ismeretek Szociológiai környezet elemzése Társadalmi beilleszkedés kérdései Deviáns viselkedés szociológiája

A tantárgy oktatói

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör

egyetemi tanár egyetemi Dr. Beréti László PhD docens egyetemi Dr. Busch Béla PhD docens egyetemi Dr. Jászay Béla CSc docens egyetemi Szekeres György adjunktus egyetemi Dr. Czuprák Ottó PhD docens egyetemi Dr. Négyesi Imre PhD docens MTA egyetemi Dr. Nagy László doktora docens egyetemi Dr. Szelei Ildikó PhD docens egyetemi Dr. Malomsoki József PhD tanár egyetemi Dr. Vincze Lajos DSc tanár egyetemi Dr. Malomsoki József PhD tanár Dr. Vincze Lajos

DSc

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I/N

Hány tantárgy felelőse a szakon

T

I

N

3

T

I

N

1

T

I

N

5

T

I

N

1

T

I

I

3

T

I

I

1

T

I

I

4

T

I

N

1

T

I

I

1

T

I

N

2

T

I

N

2

T

I

N

3

Szekeres György

egyetemi adjunktus

T

I

I

4

Szekeres György

egyetemi adjunktus

T

I

I

4

PhD

egyetemi docens

T

I

I

1

Dr. Malomsoki József PhD

egyetemi tanár

T

I

N

3

Garami Lajos

mb. óraadó

E

I

N

3

egyetemi docens

T

I

N

3

Dr. Juhász József

Dr. Kanyó Mária

PhD

7

Büntető jog

szakmai törzstárgyak

Büntetőeljárás jog Személyiség lélektan I. Fejlődéslélektan I. Szociálpszichológia Pszichopatológiai ismeretek I. Deviáns viselkedés pszichológiája Szociálpedagógi a Andragógia Egészségpedagógia Életvezetési tanácsadás

Dr. Busch Béla

CSc

Dr. Busch Béla

CSc

Dr. Bolgár Judit

CSc

Szekeres György Dr. Bolgár Judit

CSc

Dr. Bolgár Judit

CSc

Dr. Pix Gábor

PhD

Dr. Harai Dénes

PhD

Dr. Szelei Ildikó

Drogismeretek

Imre Csaba

Szociálpolitika

Dr. Pix Gábor

Foglalkoztatáspolitika Konfliktuskezelő tréning Büntetésvégrehajtás szakmai etikája Munkajog

mb. óraadó

Matiasovics Mária

Matiasovics Mária

PhD

PhD

Szekeres György

mb. óraadó egyetemi docens egyetemi adjunktus mb. óraadó

Dr. Lipták László

BüntetésDr. Busch Béla végrehajtási jog Egyéni fejlesztéGarami Lajos si módszerek Csoportos fejlesztési módsze- Garami Lajos rek

mb. óraadó egyetemi tanár egyetemi docens mb. óraadó mb. óraadó

Dr. Kis Zoltán László PhD

Dr. Busch Béla

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanár egyetemi tanár

PhD PhD

egyetemi docens egyetemi docens mb. óraadó mb. óraadó

T

I

N

5

T

I

N

5

T

I

I

3

T

I

I

4

T

I

I

3

T

I

I

3

E

I

I

3

E

I

N

3

T

I

N

2

T

I

I

2

E

I

N

3

E

I

I

1

E

I

N

3

T

I

I

2

T

I

I

4

E

I

N

1

T

I

N

5

T

I

N

5

E

I

I

3

E

I

I

3

8

3.2 A mesterszak beindítása után a teljes képzésre kiterjedő személyi (kreditszempontú) megfeleltetés tervezete. Tanár neve

Beosztás

Fokozat

Dr. Bolgár Judit Dr. Busch Béla

e. tanár e. docens tanszékvezető e. docens f. adjunktus e. tanár e. tanár e. docens e. docens e. adjunktus BVOP főosztályvezető e. tanár e. docens e. docens f. tanár e. adjunktus f. docens e. tanár

CSc PhD

Dr. Csikány Tamás Fliegauf Gergely Dr. Gazdag Ferenc Dr. Harai Dénes Dr. Kanyó Mária Dr. Kiss Z. László Dr. Lattmann Tamás Dr. Lipták László Dr. Malomsoki József Dr. Négyesi Imre Dr. Pix Gábor Dr. Ruzsonyi Péter Szekeres György dr. Tari Ferenc Dr. Vincze Lajos

PhD DSc PhD PhD PhD

PhD PhD PhD PhD

CSc

Intézmé- BA kredit MA kredit nyi kredit (szakhoz (szakhoz összesen tartozó) tartozó) 25 12 8 14 10 4 12 2 4 4 25 10 16 18 12 4

0 0 4 4

4 4 4 4 10

2 0

4

25 16 18 4 15 4 11

6 6 6 0 6 0 2

4 6 8 4 4 4 2

3.3. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: A karon a szak tudományágának alapvető tudományos műhelye a Szociológia - Pszichológia és Pedagógia tanszék, azon belül is a pszichológia szakcsoport. A tanszék és a szakcsoport oktatói, valamint a szak képzésében is részt vállaló külső munkatársak, a Hadtudományi Doktori Iskola „katonapszichológia, katonaszociológia, katonapedagógia” tudományszakok művelésében is meghatározó szerepet játszanak. A meghirdetett témák koherens egységet alkotnak, és a PhD-képzésben született kutatási eredmények megjelennek a képzésben. A Tanszék, benne a szakcsoport kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel, és így ismertséggel rendelkezik. 3.4 A vezető oktatók (egyetemi/főiskolai tanár, docens) publikációs jegyzékéből oktatónként az elmúlt 5 év maximum öt legfontosabb publikációja: Dr. Bolgár Judit 1. Bolgár Judit: Az önkéntes haderőre történő áttérés szervezet és személyiség-lélektani aspektusa a honvédségi humánstratégia tükrében (tanulmány SVKI 2004.) 2. Dr. Bolgár Judit: A különböző kultúrák együttéléséből fakadó sztereotípiák. A kultúraközi konfliktus lélektani aspektusa. (ZMNE Politikatudományi tanszék Kutatási füzetek 4. Budapest, 2005.) 3. Bolgár Judit: A professzionalizmus lélektani ismérvei a katonai kultúrában. Társadalom és Honvédelem Budapest, 2006. X. évf. 2.szám

9

4. Szternák Nóra-Vincze Lajos: A válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés főbb irányai, összetevői. Tanulmány Gyűjtemény, HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály, Budapest, 2006. 5. Bolgár Judit – Hajdú István – Szternák György: A Katonai műveletek háttere, megvívásuk jellemzői napjainkban. ZMNE jegyzet Budapest, 2008. Dr. Busch Béla 1. Dr. Busch Béla (Társszezők: Dr. Belovics Ervin, Dr. Békés Imre, Dr. Gellér Balázs, Dr. Margitán Éva, Dr. Molnár Gábor, Dr. Sinku Pál): Büntetőjog, Általános rész, Harmadik kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 2. Legal Reform in Post-Communist Europe / a Kluwer Academic Publishers kiadásában angol nyelven jelent meg 1995. évben (233 – 256. oldal). Kutatásvezető: Stanislaw Frankowski és Paul B. Stephan 3. A közigazgatási modernizáció és a jogharmonizáció kapcsolatának néhány összefüggése. Társszerző: Dr. Molnár Miklós / Magyar Közigazgatás 1998. június, 17-26. oldal. 4. Sértett jogai és helyzete a közvádas büntető ügyekben. Társszerzők: Belovics Ervin és Molnár Gábor / Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei sorozatban kiadott Békés Imre Ünnepi Kötetben, 2000, 64 – 87. oldal. 5. Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozása. / Orvosi felelősség IN Sótonyi Péter/ Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 154-290. oldal Dr. Gazdag Ferenc 1. Szövetségtől-szövetségig. Magyarország útja a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. in.: Gazdag F.-Kiss J.L. (szerk): Magyar külpolitika a XX. században. Tanulmányok. Bp. Zrinyi. 2004. 195-221.p. 2. Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai V. (szerk.) Bp. ChartaPress. 2007. 592 p. 3. A válságkezelés technikái. Rubicon. 2006. 2-3.sz. 4. Két év után. A 2004. évi EU bővítés néhány tapasztalata. MKI Hirlevél. 2006. 16.sz. 5. Le traité constitutionnel. L’absence de débat en Hongrie. Les Cahiers Européens de la Sorbonne Nouvelle. Nr. 5. Avril 2007. 67-81.p. 6. Az iraki válság és Franciaország. Külügyi Szemle 2007. 3-4. 7. Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben. Grotius 2007. 1.sz. Dr. Csikány Tamás Könyvek: 1. Csikány Tamás: A harmincéves háború. Korona Kiadó. Budapest. 2005. 2. Szamódy—Csikány—Horváth: Komárom erődváros. Komárom. 2005 Cikkek: 1. Csikány Tamás—Szabó József János—Horváth Csaba—Lengyel Ferenc—Horváth Miklós—Szani Ferenc—Helgert Imre: A hazáért 1848—2004. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szerk.: Dr. Helgert Imre és Vass Jenő Sándor. Bp. 2006. pp. 21-66. 2. Csikány, Tamás: Uhorské jednotky v bitve pri Slavkove roku 1805. Vojenska historia. 2008. 1. p. 28-38. 3. Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas. 2007. 4. pp. 5- 31.

10

Dr. Kanyó Mária 1. A tiszti pályára készülők demográfiai jellemzői és szociális háttere. Társadalom és Honvédelem 2001.4.sz. 2. „Kiválás 2006” (A Magyar Honvédségből a felső korhatár elérése előtt kiváltak sorsának, élethelyzetének vizsgálata) Empirikus szociológiai kutatás (társszerző). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2006. 3. „Szervezet 2006” (Az 1996-2006. között a tanszék által végrehajtott empirikus szociológiai vizsgálatok adatfile-inak számítógépes másodelemzése, kiegészítve 500 fő survey-jellegű adatfelvételével) (társszerző) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2007. 4. „Teljesítményértékelés 2007” „A Magyar Honvédség teljesítményértékelési rendszere fejlesztésének szervezetszociológiai és szervezetpszichológiai kérdései, figyelemmel a közszolgálat egészét érintő fejlesztési törekvésekre” c. empirikus kutatás társszerzője. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2008. 5. Tankönyv a szociológia tanulmányozásához. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2008. Dr. Kiss Zoltán László 1. "A tudás hatalom"? (Esszé a nyolcvanas évek magyar értelmiségéről) Budapest: Valóság, 1992/3., 1-22. 2. Értelmiségiek a hadseregben(?) (1993) Budapest: Új Honvédségi Szemle, 1993/2., 87-97. 3. Az értelmiség és az elitek szerepe a társadalomban (1994) Budapest: MH ZMKA Szociológia tanszék. Önálló kiadvány 4. Some Empirical Results of the Survey on „Sociological Aspects Concerning the Relations within Contingents of Multinational Units: the Case of the Italian-Slovenian-Hungarian Brigade”. (2001) Roma: Centro Militare Studi Strategici, CeMiss, 1-64. 5. A professzionalizmus és pályaidentifikáció dilemmái a szerződéses katonák körében – a kutatási adatok tükrében. In: Társadalom és Honvédelem. (X. évf.2.szám) Bajtársiasság, Szolidaritás-különszám, 136-154.o. Dr. Malomsoki József 1. A sorkatonák életmódjának néhány kérdése. (Szolgálati és emberi viszonyok az MN-ben Zrínyi Kiadó, 1984) 2. A tiszti pályamodellről. Honvédségi Szemle, 1989/1.sz. 3. A beilleszkedés és a bánásmód néhány aktuális kérdése. Honvédségi Szemle, 1977/6.sz.. 4. A tiszti állomány társadalmi helyzetének néhány mutatója. Honvédségi Szemle, 1987/6.sz. 5. A felnőtt lakosság fegyveres erőkhöz való viszonyulása, a honvédelemhez kapcsolódó beállítódásaik.( Akadémiai Közlemények, 1993/4.külön szám.) Dr. Négyesi Imre 1. Az elektronikus tananyagok fejlesztésének információtechnológiai eszközrendszere és humánerőforrás szükséglete, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2007. folyóiratcikk 2. The place and Function of Distant in the Adult Education in the Light of Military Training, Military and Education Management Magazine, 2006. folyóiratcikk 3. Az elektronikus tananyagok szöveges-képes tartalomfejlesztésének technikai kivitelezése, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk

11

4. A távoktatás Európai Uniós elképzeléseinek kapcsolata a magyar információs társadalom stratégiájával, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk 5. Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiájának megjelenése a katonai oktatásban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk Dr. Pix Gábor 1. Dr. Bolgár Judit mk. alezredes – Pix Gábor őrnagy: Az MH csapatai lélektani felkészítésének néhány időszerű kérdése. Új Honvédelmi Szemle, 1995. december 2. Szegő Krisztina – Pix Gábor: Újfajta háborúk újfajta fegyvere. Társadalom és Honvédelem, 2000/1. 3. Pix Gábor: Lélektan és terrorizmus. Új Honvédségi Szemle, 2002/4. 4. Pix Gábor – Bene Gyula: Lélektani műveletek Boszniában. Új Honvédségi Szemle, 2002/5. 5. Pix Gábor: A lélektani műveletek egyes aktuális hadműveleti vonatkozásai. Humán Szemle 2005/3. dr. Tari Ferenc 1. A rehabilitáció szervezeti és emberi jogi feltételei. (Bv. Szakkönyvtár 1995/1.) 2. Szakmai alapon (A büntetés-végrehajtás és a politika kapcsolata)(BSz. 1995/2) 3. Az időszerű Finkey (BSz. 1995/4.) 4. Az IM. Feladata különös tekintettel a bűnmegelőzésre (BSz. 2002.) 5. A Magyar IM. és az európai csatlakozás (BSz. 2004.) Dr. Vincze Lajos 1. Alkotás, pedagógia, filozófia. (A filozófia oktatás szerepe) (Felsőoktatási Szemle, 1988., 78. szám) 2. Kommunikáció-kultúra (tanulmánykötet, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1995., 333 lap) 3. Kommunikációs kultúra a hadseregben. (tanulmányok, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1996., 138 lap) 4. A Dél-Európai kultúrkör főbb jellemzői és érintkezési szokásai. (Egyetemi jegyzet ZMNE 1999.) 3.5. Kérjük, mutassák be a 2008/09-es tanévre a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát. A szakon folytatott képzés infrastrukturális feltételei nem térnek el az egyetem és a kar általános színvonalától. Meg kell jegyezni azonban, hogy a szak nem rendelkezik önálló alaptanteremmel. A rendelkezésre álló oktatás-technikai eszközök elavultak, túlterheltek, felújításuk iránti kérelem ügyintézése folyamatban van. 4. A szak hallgatói 4.1. Jelentkezési és felvételi adatok (a legutóbbi 3 tanévben) Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Jelentkezők száma összesen

1. helyen

Felvételi keret (Tervezett felvétel)

25 29 18 14

25 13 6 8

10-15 15-20 10 10

Felvettek száma állami finansz.

Felvételi ponthatár

Költségtérítéses

(áll.finansz./ költs.tér)

25 16 9 11

76 84/92 84 84

12

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szak iránti érdeklődés magasabb, mint a ténylegesen felvettek száma, amit egy már érvényben nem lévő keret megállapodás korlátozott. A nappali tagozat iránti érdeklődés figyelemreméltó, de a Kar legfeljebb 3 évenként kíván esetleg nagyobb létszámú képzést indítani oktatói kapacitás hiányában. Az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke 20% alatt van; elsősorban magánéleti, szociális problémákra vezethető vissza. 4.2. Államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma Tanév a felvettek közül a felvételkor (fő – %)

2006/07 2007/08 2008/09

Az adott tanévben nyelvvizsgát szerzett hallgatók száma (fő – összlétszám %)

Alapfok 2 fő-10% Alapfok 1 fő – 10% Alapfok 2 fő – 20%

-----------

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 5. Az oktatási folyamat és eredményei Ebben a fejezetben először a kompetenciák fejlesztésének bemutatását kérjük lehetőleg a következő, javasolt szerkezetben (rövid, lényegre törő válaszokkal): 5.1. Milyen szakmai jártasságok (kompetenciák) megszerzését tartja fontosnak a szak? Miért? A képzési ágon belüli közös kompetenciák: –

a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;

–

a szociológiai, pszichológiai, pedagógiai szakismeretek, valamint az informatikai alapismeretek és jogi ismeretek modern követelményei alkalmazásának képessége;

–

a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.

A büntetés-végrehajtási nevelők speciális kompetenciáik alapján képesek: –

a fogvatartottak szociálpszichológiai jellemzőinek megismerésére, reszocialzációjukhoz szükséges nevelési módszerek kiválasztására;

13

–

az elsajátított jogi ismeretköröknek a foglalkozási jellemzőik és a szervezetspecifikumai szerinti alkalmazására;

–

a zárt intézményekben alkalmazható csoportos és egyéni fejlesztési módszerek bevezetésére és alkalmazására;

–

az egyéni sajátosságokat figyelembevevő reszocializációs módszerekhez szükséges cselekvési program megtervezésére;

–

a büntetés-végrehajtási nevelői tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazásának megtervezésére, megszervezésére és a szakmai feladatokat végrehajtására;

–

a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.

Szakmai gyakorlati kompetenciájuk alapján alkalmasak: –

a fogvatartottakkal kapcsolatos személyes és szervezeti problémák hatáskörük szerinti hatékony kezelésére;

–

a fogvatartottak kapcsolattartásának szabályok szerinti elősegítésére;

–

a fogvatartottak intézményen belüli foglalkoztatásnak nyomon követésére és támogatására. A büntetés-végrehajtási nevelő szakembereinek alapképzésében a szak önállósága bizto-

sítja a sajátos követelmények teljesítését, a speciális szaktudás megszerzését. A katonai felsőoktatás új képzési szerkezetében a szak keretei között a speciális képzési célok teljesíthetők. A büntetés-végrehajtási nevelőktől elvárt szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását, hatékony elsajátítását, valamint a pályán szükséges általános és speciális kompetenciák megszerzését, a képességek célirányos fejlesztését az önálló alapképzési szak maradéktalanul biztosítja. A képzés eredményeként a zárt intézeti és a büntetés-végrehajtási nevelési területen dolgozó szakember birtokolja az egységesen kötelezőnek tekintett ismereteket, gyakorlati képességeket és az alkalmazóképes tudást. Az általánosan elvárt, integrált szaktudás kiegészül meghatározott, célirányos interdiszciplináris (általános műveltségi, értelmiségi) ismeretanyaggal, kognitív és szociális kompetenciával, annak sajátos elemeivel. 5.2. Hogyan biztosítják ezek fejlesztését? Az alapszak és a mesterszak egységes, lineáris képzési folyamatában a prioritást élvező szakmai kompetencia elsajátítása mellett az értelmiségi szakember általános, szociális valamint perszonális kompetenciái fejlesztésére is kellő figyelmet fordítunk. A képzés minden

14

mozzanatában alapvető jelentőségűnek tekintjük a hallgatók hozott képességeinek, személyiségének, motivációinak és törekvéseinek a viszonylag gyors és átfogó megismerését. A speciális kompetencia elsajátításához bizonyos sajátos attitűdök, alapképességek megléte, kognitív alapkompetencia és karakterisztikusan meghatározható személyiségfaktorok fejlettsége szükséges. A képzésben, a képességek fejlesztésében ebben az értelemben nincs különbségtétel. A kiemelkedő képességeket is a szakmai tevékenység szempontjából vizsgáljuk. A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. Az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint a képzéshez szervesen kapcsolódó gyakorlati foglalkozások során reális lehetőség van a hallgatók speciális szakmai képességeit, kognitív és szociális kompetenciáit, attitűdjeit, motivációit feltárni, fejleszteni. Erre különös gondot fordítunk a képzésben rendszeresített különböző személyiségfejlesztő tréningek során. 5.3. Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szakon 2008-ban bocsátottak ki első alkalommal hallgatókat. A képzés első három évének tapasztalatainak kritikai elemzése, illetve az elkövetkező néhány gyakorlati évben kapott visszajelzések teszik lehetővé a kérdés megválaszolását. A képzésben résztvevő külsős előadóként, bevont szakemberek által adott információk szerint a szakon szerzett kompetenciák lépést tartanak a szakmai életben bekövetkezett változásokkal. 5.4. Biztosítottak-e a szükséges gyakorlóhelyek? Igen, a szakon érvényes képzési követelményrendszer 8 hetes szakmai gyakorlat teljesítését írja elő kritériumkövetelményként nappali szakon. A szakmai gyakorlatokra a 2. és a 4. szemeszter végén kerül sor, különböző büntetés-végrehajtási intézményekben. A gyakorlat során a fogadó intézmény az egyetem erre kijelölt oktatójával közös feladattervet készít és az elvégzett feladatokról a vezető oktatót írásában tájékoztatja. A gyakorlat befejeztével javaslatot tesz az elvégzett feladat minősítésére. Az eredményesen elvégzett gyakorlat kritérium feltétele a diploma megszerzésének. 5.5. A nemzetközi oktatás és (szak)gyakorlat lehetőségei. a.) Az elmúlt 3 tanévben a szak hallgatóinak részvétele külföldi részképzésen vagy gyakorlaton: nem volt b.) Az elmúlt 3 tanévben a szakon részképzésen ill. gyakorlaton részt vett külföldi hallgatók: nem volt

15

5.6. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (tudományelmélet, kutatásmódszertan, irodalomkeresés, stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben? A képzés során a hallgatók részére minden tudományterület (pedagógia, pszichológia, szociológia) tantárgyprogramja tartalmaz a tudományterülethez kapcsolódó kutatási ismeretek tananyagot, ezen túlmenően a társadalomstatisztikai ismeretek tantárgyban a hallgatók részletesebben és elmélyültebben foglalkoznak azokkal a statisztikai elemző értékelő eljárásokkal, amelyek ismerete elengedhetetlen feltétele a társadalomtudományi kutatásoknak. A hallgatók az 5. félévben szakdolgozatuk témájával kapcsolatban önálló feladatot kapnak empirikus vizsgálat végzésére, annak elemzésére és prezentálására. 5.7. Milyen módon, formában, mélységben oktatnak informatikai ismereteket? A hallgatók számítógéphez és internethez való hozzáférési lehetőségei A szak mintatantervében 2 szemeszterben van informatikai ismeretek oktatása. Ennek tartalma és követelményei gyakorlatilag megegyezik az ECDL tanfolyaméval, amelyben az általános alapismeretek, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentáció, az adatbázis kezelés, elektronikus levelezés, vírusvédelem, információkeresés a hálózaton, lekérdezések használata, IT biztonság tantárgyak oktatása folyik. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. A hallgatók az oktatás során az informatikai szakkabinetben tanulnak, itt a számítógéphez való hozzáférés evidencia. Tapasztalataink szerint a hallgatók többsége rendelkezik személyi számítógéppel és ehhez kapcsolódó Internetes lehetőséggel. Az egyetem könyvtárában ugyancsak biztosított a hozzáférés. 5.8. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata (Az elmúlt 3 tanév gyakorlatáról kérjük beszámolót, függetlenül attól, hogy várhatóan nincs még végzős évfolyam az új típusú képzéseken.) a.) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik az oktatók: 50-60 % hallgatók: 30 % egyéb: 10-20 % (pl. külső személy, szervezet)

16

b.) A vezető oktatók (tanár, docens) hány szakdolgozat elkészítését irányították? 2005/06 2006/07 2007/08 Oktató neve

Dr. Bolgár Judit egyetemi tanár Dr. Malomsoki József egyetemi tanár Dr. Pix Gábor egyetemi docens Dr. Kanyó Mária egyetemi docens Dr. Bárdos László egyetemi docens Szakon diplomázók száma

4 3 5 3 2

2005/06

2006/07

2007/08 23

5.9. Kérjük, számoljanak be röviden a záróvizsga bizottságok munkájáról, tapasztalataikról, s ezek visszacsatolásáról az oktatási folyamatba. A záróvizsga bizottság összeállításánál érvényesítettük a TVSZ követelményeit, az elnök egyetemi tanár, a külső tagok elismert szakemberek, mindketten nagy munkatapasztalattal rendelkeznek a büntetés-végrehajtás gyakorlatában és oktatási tevékenységében. A szakfelelős bizottságvezetőként vett részt a bizottsági munkában. A Záróvizsga Bizottság tagjai a szak tantárgyfelelős oktatói. A záróvizsga zavartalan végrehajtásának minden feltétele biztosított volt. A bizottság egységes szemlélettel, gyakorlatiasságra törekedve vizsgáztatott. A záróvizsga szóbeli része a Társadalmi beilleszkedés módszerei (8 kredit), Egyéni fejlesztési módszerek (10 kredit), Csoportos fejlesztési módszerek (10 kredit), tantárgyak tárgyköreiből tevődött össze. A záróvizsga bizottság által tett összegzett megállapítások: A hallgatók felkészültsége, a vizsgán mutatott teljesítménye a záróvizsga tantárgyak ismeretanyagából megfelelt a követelményeknek. Ehhez döntően hozzájárult, hogy a tantárgyfelelősök időben megadták a felkészülési kérdéseket, a szükséges szakirodalom pontosítást elvégezték, és igény szerint konzultációs lehetőséget biztosítottak. A szakfelelős a TVSZ előírásai szerint elkészítette a tételsort, azt az érintettekkel egyeztette, a vizsga lebonyolítását előkészítette. A Tanulmányi Hivatal a szükséges okmányokat elkészítette, biztosította. A szakdolgozatok időben elkészültek, elbírálásuk megtörtént.

17

A komplex szóbeli vizsgán a hallgatók színvonalas prezentációkkal igazolták felkészültségüket. A vizsgatantárgyakból kiadott kérdésekre többségükben jó színvonalon válaszoltak, felkészültségükről téve tanúbizonyságot. Elméleti ismereteiket gyakorlati példákon keresztül mutatták be, ezzel is igazolva felkészültségüket a választott hivatásukra. Megállapítható, hogy az ismeretek tárgyszerűsége mellett a szakszerű terminológiára és a kérdésekkel összefüggő háttérismeretek kifejtésére is kellő figyelmet fordítottak. A tételek kérdéseire adott válaszok bizonyították, hogy a hallgatók tisztában vannak a büntetés-végrehajtási nevelő munkával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel; birtokában vannak az alkalmazóképes tudásnak. Vizsgán mutatott teljesítményük színvonala hallgatónként differenciált, összességében meghaladja a „jó” szintet. A záróvizsga végrehajtásával kapcsolatosan semmilyen zavaró külső körülmény nem volt, semmilyen probléma nem merült fel. Az okmányolást a szakfelelős és a Bizottság elnöke elvégezte. A vizsgajegyzőkönyvek, a szakdolgozat-védés jegyzőkönyvek, a leckekönyvek előzetes és utólagos kitöltése azonban meglehetősen időigényes és időrabló. A záróvizsga legfontosabb tapasztalata és legfőbb eredménye, hogy a képzés eredményesen zárult, és a büntetés-végrehajtási nevelő alapszakon első alkalommal történt kibocsátás. A 23 hallgató közül diplomát összesen 6 fő kapott, mivel tizenheten nem teljesítették a diplomához előírt idegen-nyelvi követelményt, a záróvizsgáig nem mutatták be a középfokú nyelvvizsga meglétét igazoló okmányt. Ez a tény néhány érintettnél átmeneti feszültséget okozott, de a vizsgateljesítményüket nem rontotta. Összességében úgy értékelhető, hogy a záróvizsga a büntetés-végrehajtási nevelő szak életképességét, gyakorlat közeliségét és a követelmények emberre szabottságát, realitását mutatta. A záróvizsga tanulságait a képzés következő szemesztereiben érvényesítjük. A diplomamunkák védésének tapasztalatai: A diplomamunkák védésére a záróvizsga részeként, az elméleti vizsgákkal együtt (időrendben azokat megelőzve) került sor. Egy-egy vizsgázó megközelítőleg 20 perc időtartamban adott számot felkészültségéről. A szakfelelős által kiadott témajavaslatokat a végzős hallgatók nagy részben felhasználták. A választott terültek megoszlása a következő:

18

Választott téma/terület A deviáns magatartás kialakulása társadalmi hátterének vizsgálatával foglalkozó szakdolgozatok A deviáns személyiségfejlődés és személyiségműködés leírásával foglalkozó dolgozatok A fogvatartottak reszocializációját elősegítő pedagógiaipszichológiai módszerek vizsgálata A büntetés-végrehajtási nevelői munka szociálpedagógiai aspektusai Formális és informális kommunikáció a zárt intézetekben Kisebbség és deviancia A büntetés-végrehajtási nevelői tevékenység foglalkozásszociológiai kérdései

száma 5 3 5 2 3 2 3

A szakdolgozatok védése a vártnál színvonalasabb volt, a hallgatók kivétel nélkül öszszefogottan, hatásosan tartották meg prezentációjukat, amelyre egy önálló tantárgy keretében módszertani felkészítést is kaptak. A bírálók és a Bizottság által feltett kérdésekre a többség szakszerűen válaszolt, ezzel is igazolva az adott témában való önálló kutatási ítéletalkotási képességét. Valamennyi hallgató meggyőző módon indokolta a diplomamunka témaválasztását és mutatta be a kutatómunka során elért eredményeket. A feltett kérdésekre adott válaszok szakszerűséget, lényeglátást, a témában elmélyültséget, jártasságot mutattak. A diplomamunkákhoz választott témák összességben igazolták a követelmények komplexitását, sokoldalúságát. A konkrét témák alapján megállapítható, hogy a hallgatók olyan aktuális szakmai kérdéseket választottak, amelyek hozzájárulnak a büntetésvégrehajtási intézmények nevelői tevékenységének megújulásához, EU előírásai alapján történő munkavégzéshez. A záróvizsgák tapasztalatai alapján – a szak minősége és fejlődése szempontjából – eredményesnek tekinthető az a gyakorlat, amelynek során a konzulensi tevékenységbe és a diplomamunkák bírálatába jelentős számban külső szakembereket vonjunk be. 5.10. Hallgatók számára nyújtott szolgáltatások a) Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályamunkák elkészítéséhez szellemi és materiális támogatást biztosítunk. A 2007/2008. tanévben önálló büntetés-végrehajtási nevelői szekcióban 5 hallgató adott be pályamunkát; ebből két hallgató jogosultságot nyert az OTDK-n való részvételre. A hallgatók a képzés során megismerkednek a büntetés-végrehajtási

19

intézményekben folyó speciális szakmai tevékenységgel. Kölcsönös igény esetén bekapcsolódhatnak a BVOP által preferált, folyamatban levő kutatási tevékenységébe, segítséget kapnak a szakdolgozatuk (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók. Az egyetemi hagyományos és on-line kiadványok publikációs lehetőséget biztosítanak számukra. b) Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? A szakon indítandó képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. 5.11. Végzett hallgatók pályakövetése Figyelemmel kíséri-e a szak a végzett hallgatók szakmai életútját (elhelyezkedését), további pályáját? A szakon 2007/2008. tanévben végzett hallgatók kivétel nélkül büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói voltak. A diplomát szerzettek közül 3 fő nevelői állományba került, 2 fő részére feltöltöttség miatt nem tudtak beosztást biztosítani, 1 fő az elöljáró személyes döntése alapján nem kapott nevelői beosztást. Tekintettel arra, hogy a diploma megszerzése és ezen okmány elkészítése között mindössze néhány hónap telt el, a végzett hallgatók pályakövetésére objektív okok miatt nincs mód. 6. (C)SWOT analízis Kérjük, mutassák be a szak működésének a)

külső (nem intézményi) korlátait:

A szak működésének külső korlátját az a sajátosság adja, hogy a büntetés végrehajtási intézmények elsősorban parancsnoki döntés és sokkal kevésbé stratégiai döntés alapján folytatnak humánerőforrás gazdálkodást és fejlesztést. A munkaerőpiac zárt és kisméretű, és a mindenkori munkaerő piaci helyzet függvényében működik. Elsősorban a vidéki munkahelyek esetében alakul a kiválasztás „speciális kritériumok” alapján. A szakon végzett hallgatók foglalkoztatására elsősorban azoknál az intézményeknél van lehetőség, ahol bővítésre, fejlesztésre kerül sor és ez nem minden esetben vág egybe a

20

végzett hallgató személyes ambícióival. Kismértékben lehetőség van más zárt intézeti neveléssel foglalkozó intézményeknél munkaerő felvételre, de a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet kevéssé kedvez a szakmának. A szakember utánpótlás minőségbiztosítása érdekében azonban elsősorban azt a stratégiai elvet kell figyelembe vennünk, hogy az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen felkészültebb nevelői állományt és tágasabb, szakszerűbb elhelyezést biztosító intézményrendszert fog kikövetelni. Az alap- és a mesterszak alapítási és indítási dokumentumainak kidolgozása az alkalmazó szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A tantervek összeállításánál igényeiket, véleményüket, korrekciós javaslataikat figyelembe vettük. A szakon folytatott oktatásban a büntetés-végrehajtási intézmények szakemberei is részt vesznek. A szakon tervezett létszám az ilyen 2004-ben deklarált befogadói nyilatkozatának figyelembevételével alakult. A BV intézmények elsősorban a levelező képzést preferálják. Tekintettel a megrendelői igényre, valamint a civil hallgatók érdeklődésére a továbbiakban levelező képzésben évente 15-18 fő felvételét, nappali képzésben 3 évente 15 fő felvételét tervezzük. a) Erősségei: A szak a magyar felsőoktatásban unikális jellegű. A demokratikus jogállami keretek között 2005-ig nem folyt ilyen képzés. Az egyetemen a büntetés-végrehajtási nevelő képzés BSc szintű alapképzése és MSc szintű mesterképzése speciális szaktudással vértezi fel az ez iránt érdeklődő hallgatókat. A „Képzési és kimeneti követelmények” alapján kidolgozott „Mintatanterv” koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti a felhasználói szféra speciális szakmai igényeit. A szakfelelős, a tanszékek és a tantárgyfelelősök kapcsolata jó. Mivel a képzés egésze még nem kiforrott, visszatérő feladatként jelentkezik a tantárgyi programok aktualizálása, illetve naprakészen tartása, mind a saját tanszéken, mind a „betanító” tanszékeken. Vannak speciális tárgyak, amelyek oktatását csak külső előadókkal tudjuk megoldani, ilyen pl. a Hitgyakorlás szervezeti keretei, Drogismeretek, Pszichopatológiai ismeretek, Öndestrukció megelőzési ismeretek stb. tantárgyak. Más szakmai tárgyakra is jellemző, hogy külső előadók bevonásával „aktualizáljuk” a tananyagot, a külső szakemberek személyes, szakmai tapasztalatainak átadásával. A büntetés-végrehajtási nevelő alapszakon az oktatók eleget tesznek a MAB által támasztott minőségi követelményeknek. Az oktatók tudományos minősítése, részvétele a szakmai-tudományos közéletben, publikációi minősége megfelel az elvárásoknak. Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megál21

lapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak. A szakmai sajátosságok következtében a tanár-hallgató kapcsolat a szokásosnál intenzívebb, személyesebb, emberre szabottabb. A képzésre jelentkezők és a képzésben résztvevők motiváltsága és tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a büntetés-végrehajtási nevelő alapképzési szak hosszú távon életképesnek látszik. b) Gyengéi: Problémaként értékelhető a képzés infrastrukturális hátterének igény szerinti rendszeres javítása, karbantartása. A szak működéséért elsősorban felelős Pszichológia szakcsoport tartósan 2 fő hiánnyal dolgozik. Az oktatással kapcsolatos adminisztrációs munka is teljes mértékben az oktatókra hárul. A szak tartós fejlesztésének biztosítása szempontjából szükségesnek mutatkozik további, tudományos fokozattal is rendelkező büntetés-végrehajtási szakemberek oktatásba történő bevonása is. Sajnálatos tény, hogy a hallgatók viszonylag jelentős részénél az elvártnál alacsonyabb a számítástechnikai tudás szintje. Nyelvismeret tekintetében még rosszabb a helyzet. Tekintettel arra, hogy a képesítési követelményekben államilag elismert középfokú nyelvvizsga szerepel nem korlátozva a nyelv fajtáját, a hallgatók elsősorban eszperantó nyelvből igyekeznek nyelvvizsgát szerezni. Néhányan, olyan egészségügyi igazolás megszerzésével igyekeznek kikerülni a nyelvvizsga követelményeket (felnőttkori dyslexia, disgraphia diagnózis), amely lehetővé teszi a nyelvvizsga annulálását. A hallgatók szakmai előképzettsége igen változatos. A szakismereti hozott ismeretanyag elsősorban szervezet-specifikus, meglehetősen gyakorlatias és erősen beosztásra szabott. Szélesebb körű ismeretekkel csak kevesen rendelkeznek. Problémát jelent, hogy több tantárgyat oktatunk hat – nyolc kontaktórában, ami tulajdonképpen elmélyült oktatómunkára nem, csak a szak- illetve a kötelező irodalom megjelölésére, valamint eseti ismeretfelmérésre elegendő. A tananyag-fejlesztés a szak egyik gyengesége. Meghatározó korlátot jelent az a sajátosság, hogy a főállású oktatók túlterheltek, a külső oktatók pedig kevéssé motiváltak tananyag készítésére. c) Fejlesztési, előrelépési lehetőségei: A távlatos szakfejlesztési elgondolás lényege, hogy alapvető változtatást nem tartunk szükségesnek, a képzés tanterve megfelel a megrendelői igényeknek, a legmarkánsabb szakfejlesztési feladatot a szak nóvum jellege miatt a tananyagbázis megteremtése képezi a következő néhány évben. Szükségesek a mintatantervben a kisebb pontosítások folyamatos elvégzése. A 6-8 kontaktórás tantárgyak esetében az óraszám növelésére irányuló szándékot szük22

séges erősíteni. Indokoltnak tartjuk, hogy a képesítési követelményekből a szakmai gyakorlat, valamint a testnevelésképzéssel kapcsolatos, tantárgyak levelező képzésben résztvevő hallgatók esetében, törlésre kerüljenek. Szükségesnek tartjuk továbbá a választható tantárgyak bővítését, elsősorban biztonsági ismeretek, valamint speciális EU ismeretek témában. Alapvető feltétel a személyi feltételek és az oktatástechnikai infrastruktúra gyors ütemű fejlesztése. Szükséges az előrelépéshez a hazai és a nemzetközi szakmai képzés területén a tényleges együttműködés kereteinek és tartalmának megteremtése. Az egyetem kapacitásait ki kell használni a nyelvtudási hiányosságok tempós pótlására. d) Veszélyeztető tényezői: A megrendelői szférát érintő gyakori szervezeti és más változások miatt a jövőre vonatkozó iskolázási igények bizonytalansága jelenthet komoly gátló tényezőt. Nem segíti a fejlődést a forrásokhoz való hozzáférés erősen korlátozottsága, hátrányos induló pozíciói. Az alap- és a mesterképzés egyidejű folytatása a jelenleginél bővebb oktatói választékot igényel. Ezért szükségesnek látszik egy tudatos humánerőforrás-építő tevékenység, amelynek végeredménye a teljes oktatási spektrum (BSc, MSc, PhD képzés) kialakítása. A szakindítás feltételeinek megteremtésével más felsőoktatási intézmény sikerrel konkurálhat a szakkal. Veszélyeztető tényezőnek tartjuk a szakmai képzés mindenáron való piacosítására irányuló elképzeléseket és nyomásgyakorlást. Kérjük, hogy a leírás-bemutatás mellett többségben legyenek az értékelő-elemző megállapítások. Az elemzés összesen ne haladja meg a 3-4 oldalnyi terjedelmet. 7. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés 7.1. Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? Ha igen, miben áll, mik a céljai, s a legfontosabb elemei? A szakon a minőségbiztosítási tevékenység célja: a képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés, a megrendelői szervezetek speciális szakmai igényeinek beemelése az oktatásba, a hallgatói tanulmányi munka segítése. 7.2. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? (Név, beosztás/munkakör) A szakon külön erre a feladatra kijelölt személy nincs. A szakfelelős egyben a minőségbiztosításért is felelős: Dr. Bolgár Judit egyetemi tanár

23

7.3. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét a a) bemenet szintjén oktatók: A szakon indított képzésben az elméleti alapozó modul tantárgyakért az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, az oktatókkal szembeni követelményeket maximálisan teljesítő vezető oktatók felelősek. A szakmai törzsanyag ismeretköreinek oktatását külsőelőadók bevonásával végezzük. hallgatók: A szak képzési és kimeneti követelményei alapján (beleértve a bemeneti kritériumokat) a szakra döntően a büntetés-végrehajtási és zárt intézmények alkalmazottai jelentkeznek. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon indított képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. b) az oktatási-tanulási folyamatban oktatók: Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek jelentős oktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert szakemberei. hallgatók: A képzési célok, az oktatási formák és módszerek alkalmazása tekintetében feltétlenül a pozitívumok közé tartozik, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi hallgató nagy ambícióval, jelentős áldozatvállalással tanul, alig van hiányzás, kölcsönös egymás segítése, a rövid összevonások ellenére kialakult egy jó légkörű szellemiség mindegyik tancsoportban. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon indított képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. c) az oktatás-tanulás kimeneteit illetően A végzett hallgatók további pályafutásának nyomon követése csak az alkalmazó intézménnyel szoros együttműködésben oldható meg. Teljes körű beválás-vizsgálatra az egyetem részéről nem nyílik lehetőség.

24

7.4. Végez-e a szak saját működésére vonatkozó megkérdezéseket a következők körében? (Ha igen, válaszaikat részletezzék.) a) Oktatók körében a félév lezárásakor jegymegadáskor személyes megbeszélés. b) Hallgatók körében a kar által végzett megkérdezések történtek. c) Végzett hallgatók körében még nem történt. d) Felhasználók körében oktatásfejlesztési munkabizottság keretében szakalapításkor, illetve az első kibocsájtás után. e) egyéb: 7.5. Mi történik a megkérdezések eredményeivel, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A szak mintatantervének korrekciójára, az egyes tantárgyi programok tartalmi fejlesztésére történik a felhasználás. 7.6. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben A szak képzési és kimeneti követelményei, a mintatanterv és a szakmai tantárgyi programok összeállításakor a BVOP és a HM, valamint a ZMNE által delegált tagokból álló munkabizottság kontrollálja. 7.7. Kérjük, mutassák be röviden tananyag-fejlesztési tevékenységüket. (Motiváció, rendszeresség, hallgatói érdeklődés, szakterületi fejlemények, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások.) A tananyag-fejlesztés a szak egyik gyengesége. Meghatározó korlátot jelent az alacsony létszámú állandó állomány, valamint az, hogy viszonylag kis létszámú képzésről an szó, így nyomdai úton előállított tananyag készítése gazdaságtalan. Ezt a problémát úgy igyekszünk kiküszöbölni, hogy a tantárgy oktatói az általuk oktatott tananyaghoz elektronikus úton hozzáférhető tananyagbázist bocsátanak a hallgatók rendelkezésére. Ez a módszer egyelőre bevált, hosszabb távon azonban tervezünk nyomtatott formában előállított tananyagkészítést, elsősorban azon tantárgyak esetében, amelyeket más szakokon is oktatunk. 7.8. Kérjük, mutassák be az elmúlt 3-5 év minőségfejlesztési tevékenységének eredményeit. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalatai alapján az megállapítható, hogy a büntetésvégrehajtási nevelő alapszakon az egyetem képes egyenletes színvonalú képzés biztosítására. Az alapképzési szak indításának előkészítésével párhuzamosan megkezdtük a nemzetbiztonsági mesterszak megalapítását és indítását szolgáló kidolgozó munkát. A MAFB követelményeinek való maximális megfelelés érdekében a megrendelő szervezetek egyetértésével Dr. Bolgár Judit egyetemi tanár lett a mesterszak felelőse. A BVOP-vel történő együttműködési

25

szerződés aláírása folyamatban van. A szak alapítása megtörtént, a szakindítási okmányok benyújtása az aláírt együttműködési szerződés birtokában 2009-re tervezett. A büntetés-végrehajtási vezető mesterszak alapítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta, a „Képzési és kimeneti követelmények” az OM 15/2006. (IV.3.) rendeletében megjelentek. 7.9. Hogyan ellenőrzik céljaik megvalósulását? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A „Képzési és kimeneti követelmények” alapján kidolgozott „Mintatanterv” tükrözi az egyetem és a kar sajátosságait és elvárásait, ugyanakkor elsősorban a szakmai törzsanyag koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti az alkalmazói szféra speciális szakmai igényeit. A tantervben szereplő tantárgyak programjait a tantárgyért felelős vezető oktatók elkészítették, ezeket a tanszéki értekezleteken jóváhagyták. Az eredményes oktatásnak ezek az alapfeltételei maradéktalanul biztosítottak. A mintatanterv azonban néhány szövegszerű pontosításra, módosításra szorul. A módosítást a Szenátus határozata után 2009/2010. tanévben eszközöljük. Egyéb megjegyzések 8. Kapcsolatok Kérjük, mutassák be röviden (max. 2 oldalban, adatokkal alátámasztva) hazai és külföldi kapcsolataikat, más szakokkal, személyekkel, intézményekkel, szervezetekkel folytatott együttműködéseiket. A szakon folytatott képzés szempontjából az alkalmazói szférával, elsősorban a BVOP erre kijelölt állományával, valamint az RTF BV tanszék oktatóival célirányos és a kölcsönösségen alapuló munkakapcsolatokat tartunk fenn. A szakalapítás, a szakindítás, a képzés indítása és folytatása nem képzelhető el az alkalmazók érdemi bevonása nélkül. A szakon folyó képzés valamennyi alapdokumentumának kidolgozása a megrendelőkkel együtt, velük folyamatosan konzultálva, igényeiket megismerve és akceptálva, konszenzussal történt. A szakfejlesztési munkabizottságban a szervek képviselői vesznek részt, a szakmai gyakorlatok végrehajtását biztosítják, tantárgyfelelősi és konkrét oktatási feladatokat vállalnak és végeznek, szakdolgozatokat konzultálnak, bírálnak, vizsgáztatásokban vesznek részt, bedolgoznak tananyagokba. A polgári és katonai felsőoktatási intézményektől érkező konzultációs igényeket a közel 24 ezer kötetes könyvtár segíti a belső és külső kutatók tudományos tevékenységét. Évente átlagosan 25-35 kutató jár rendszeresen a könyvtárban, ugyancsak évente, rendszeresen szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítanak a ZMNE hallgatói számára, de emellett számos

26

egyéni konzultációs igény, illetve szakdolgozat készítésének támogatásához, konzulensi, vagy bírálói munka elvégzésének megszervezéséhez nyújtanak segítséget. Rendszeres kapcsolatot tartunk fel azokkal a szakintézményekkel és oktató-kutató műhelyekkel (Rendőrtiszti Főiskola Büntetés –végrehajtási és pszichológia tanszéke, valamint az

országos

hatáskörű

büntetés-végrehajtási

intézmények,

illetve

a

fogvatartottak

reszocializációjával foglalkozó állami és társadalmi szervezetek), amelyek hozzájárulnak elméleti és gyakorlati képzésünk színvonalasabbá tételéhez, a tananyag korszerűsítéséhez, a szakma gyakorlásához szükséges ismeretek naprakészen tartásához. A szakdolgozati témák kiírásánál messzemenőleg törekszünk ezen intézmények szakembereit témavezetőként vagy bírálóként foglalkoztatni. A Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karával együttműködésben kívánjuk a szakot további szakirányokkal bővíteni és a doktori képzés kereteinek kialakítását együttes munkával megteremteni. Részt vesznek-e EU együttműködési konzorciumokban, vagy hazai pályázati kollaborációkban? nem 9. Eddigi akkreditációs tapasztalatok: nincsenek Kérjük, számoljanak be eddigi – pozitív és negatív – akkreditációs tapasztalataikról.

Budapest, 2008. november 20. (Dr. Bolgár Judit) szakfelelős egyetemi tanár

27