ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

2009

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar

KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS

Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes tanszékvezető egyetemi tanár szakfelelős

Budapest, 2008. november

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Alapadatok ..................................................................................................................... 3 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés ............................................ 8 3.A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés .................... 9 4. A szak hallgatói ............................................................................................................ 21 5. Az oktatási folyamat és eredményei ............................................................................ 22 6. (C)SWOT analízis ........................................................................................................ 28 7. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés ........................................................................... 31 8. Kapcsolatok ................................................................................................................. 34 9. Eddigi akkreditációs tapasztalatok ............................................................................. 34

3

1. Adatok a szakról 1.1.Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Kossuth Lajos Hadtudományi Kar 1.2.A szak megnevezése: katonai vezetői alapképzési szak Szakirányok megnevezése: 1. Lövész szakirány 2. Harckocsizó szakirány 3. Felderítő szakirány 4. Tüzér szakirány 5. Műszaki szakirány 6. Térképészeti és geoinformatikai szakirány 7. Repülő-hajózó szakirány 8. Repülésirányító szakirány Megjegyzés: képzés a 2007/08-as tanévtől az 1, 2, 3, 4, 6, 8-as folyó szám alatt szereplő szakirányokon folyt/folyik! 1.3.Képzési szint: alapképzés Egyenes ági MA képzés megnevezése: katonai vezetői 1.4.Képzési forma és idő: nappali 7 félév 1.5.Szakfelelős adatai Név: Prof. Dr. Szendy István ezredes Beosztás: tanszékvezető egyetemi tanár Tudományos fokozat: CSc. hadtudomány Jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.6.A szakfelelősi funkció betöltésének szempontjai: A szakfelelős teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár, aki a szak által lefedett tudományszaknak a tudományos-szakmai közélet által elismert művelője, kutatója és oktatója. A szakfelelőst a Kari Professzori Tanács jelölése alapján a dékán kezdeményezésére az Egyetem Professzori Tanácsa állásfoglalásának figyelembe vételével, a szenátus egyetértésével a rektor bízza meg.

4

A szakfelelős kijelölésénél a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl alapvető szempont a katonai vezetői képzés végrehajtásában szerzett gyakorlati és vezetői tapasztalatok megléte. A szakfelelős kompetenciáit a ZMNE SzMSz mellékletét képező, „A szak-, szakirányfelelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata” dokumentum tartalmazza. Ezek esszenciálisan: az általános pedagógiai kompetenciák mellett, illetve azokon túl, a szakon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő honvédelmi szféra – kiemelten a Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség – szervezeteivel, az együttműködés megszervezése, fenntartása a szak tantervi fejlesztése, a minőségbiztosítás érdekében. A szak mintatantervének teljes körű elemzése, a szükséges korrekciók előterjesztése, elvégzése/elvégeztetése. A hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szak minőségépítésével, fejlesztésével kapcsolatos tevékenység vezetése, koordinálása. A megrendelői igények átfogó ismerete, azok érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása. 1.7. Szakirányok 1.7.1. Szakirány felelős adatai, szakirány: Lövész szakirányon… név: Dr. Juhász József alezredes beosztás: tanszékvezető egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: PhD, Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.7.2. Szakirány felelős adatai, szakirány: Harckocsizó szakirányon… név: Dr. Juhász József alezredes beosztás: tanszékvezető egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: PhD, Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.7.3. Szakirány felelős adatai, szakirány: Felderítő szakirányon… név: Dr. Szabó Tibor alezredes beosztás: tanszékvezető egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: PhD, Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.7.4. Szakirány felelős adatai, szakirány: Tüzér szakirányon… név: Dr. Felházi Sándor mk. ezredes beosztás: egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: PhD, Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T)

5

1.7.5. Szakirány felelős adatai, szakirány: Térképészeti és geoinformatikai szakirányon… név: Dr. Für Gáspár alezredes beosztás: tanszékvezető egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: PhD, Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.7.6. Szakirány felelős adatai, szakirány: repülésirányító szakirányon… név: Dr. Lükő Dénes nyá. mk alezredes beosztás: egyetemi docens tudományos fokozat / művészeti díj: CSc. Hadtudomány jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.8 A szakirányfelelősi funkció betöltésének szempontjai: A szakirány felelősök teljes munkaidőben foglalkoztatott vezető oktatók, akik a szakirány által lefedett tudományszakok tudományos szakmai közélet által elismert művelői, kutatói és oktatói. A szakirány felelősöket a szakfelelős javaslatára az Egyetem Minőségügyi Bizottsága támogató állásfoglalása mellett a dékán bízza meg. A szakirány felelősök kiválasztásánál a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl alapvető szempont a katonai vezetői képzés végrehajtásában szerzett gyakorlati és vezetői tapasztalatok megléte. A szakirány felelősök kompetenciáit a ZMNE SzMSz mellékletét képező, „A szak-, szakirány-felelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata” dokumentum tartalmazza. Ezek plasztikusan: az általános pedagógiai kompetenciák mellett, illetve azokon túl, (összhangban a szakfelelős által képviselt, a szak egésze vonatkozásában érvényesülő kompetenciákkal) a szakirányon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő honvédelmi szféra – kiemelten a Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség – szervezeteivel az együttműködés megszervezése, fenntartása a szakirány tantervi fejlesztése, a minőségbiztosítás érdekében. A szakirány mintatantervének elemzése, a szükséges korrekciók előterjesztése, elvégzése. A szakirányon tanuló hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szakirány fejlesztésével kapcsolatos tevékenység vezetése, koordinálása. A szakirányra vonatkozó megrendelői igények teljes körű ismerete, érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása.

6

1. 9. A szak helye a kar/intézmény szervezetében (szervezeti ábra [organogram]) NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET

VÉDELMI KÉPZÉSI ÁG

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKAI

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ

KATONAI KÉPZÉSI ÁG

KATONAI VEZETŐI

KATONAI GAZDÁLKODÁSI

BIZTONSÁGPOITIKAI

HATÁRRENDÉSZETI ÉS VÉDELMI VEZETŐI

VÉDELMI IGAZGATÁSI

1. 10. A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egységek, felelősök) A szakon folyó képzés tartalmáért és annak minőségéért, a megrendelőkkel való kapcsolattartásért, és a szak megrendelői igények szerinti fejlesztéséért, továbbá, a hallgatók tanulmányi munkájának segítéséért a szakfelelős vezető oktató személyében felel. A szakfelelős feladatát közvetlenül a dékán alárendeltségében látja el. A képzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátása, valamint a képzés megszervezése során közvetlen szakmai vezetője az oktatási dékán-helyettes. A tudományos munka szervezése, valamint a tudományos munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során közvetlen szakmai vezetője a tudományos dékán-helyettes. A tudományos munka, valamint a képzés tartalmi meghatározásában ugyanakkor független, a szakhoz kapcsolódó tudományos tevékenység és képzés közvetlen, teljes körű irányítója és vezetője.

7

A szak képzésében részt vevő tanszékek vonatkozásában – a vonatkozó szabályzók nyújtotta keretek között – utasítási és ellenőrzési joga van.

1. 11. A szak oktatóinak adatai – beosztás és életkor Beosztás

Oktatók száma

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

8 1 19

Oktatók száma születési év szerint 1948 és 1949-58 1959-68 1969-78 1979 és előtte utána

6 3

13 4 1

1

4 50

1 11

2 1 7

3 13

8

1

8 2

5 2

18

8

Összes oktatóból T:teljes AT:akkre m.időben ditációs foglalnyilatkokoztatott zatot (fő) adott (fő)

8 1 19 13 4 1 4 50

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szakon a főtantárgy-felelősök beosztási és életkori adatai kedvező korösszetételt és megfelelő arányokat mutatnak az oktatói fokozatok viszonylatában. A szak jellege, valamint a szakterületen meglevő tudományos fokozatosok száma és szintje miatt, az egyetemi tanárok a képzés vonatkozásában az általános műveltségi, illetve a szakmai törzsmodul – tudományelméleti- és rendszertani szempontból meghatározó, illetve a gyakorlati alkalmazhatóság oldaláról elengedhetetlenül fontos – alapozó és rendszerező ismereteinek oktatásáért felelősek. A szakirányok differenciált szakismereti tárgyaihoz döntően az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott docensei, adjunktusai, illetve tanársegédei kapcsolódnak. A képzés naprakész gyakorlatiasságának biztosítása érdekében, a differenciált szakismeretek tanítását végző oktatók köréhez csatlakoznak, a szak által lefedett szakterületek „avatott gyakorlati művelői” az intézményünkben, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakoktatók. A szakon, a megrendelői igények szerinti képzés magas színvonalú megvalósulását segíti az a tény, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól - Honvéd Vezérkartól, illetve a Magyar Honvédség különböző szervezeteitől a képzésbe bevont szakemberek (köztük a ZMNE doktorandusai) a tantárgyak több mint felénél, témakörökben oktatnak, betanító óraadók.

8

Meghatározó tény, hogy mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, illetve eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes kiképzési és oktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert vezetői. 1.12 A szak oktatóinak adatai – beosztás és minősítettség Beosztás

Személyek száma dr. univ

egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens adjunktus tanársegéd kutató doktorandusz egyéb Összesen

Legmagasabb fokozata/címe1 (személyek száma) PhD/DLA CSc. DSc.

8 1 19

14

13 4 1

2 1

4 50

17

6 1 5

2

12

2

MTA tag

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Kérjük, mutassák be, hogy a szakon folyó képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek. Számoljanak be specifikus képzési céljaikról is, ha vannak ilyenek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta a katonai vezetői alapszakot. A szakra érvényes „Képzési és kimeneti követelmények” az OM 15/2006. (IV.3.) rendeletében megjelentek. Az egyetem új képzési struktúrájába illeszkedő katonai vezetői alapszak valós megrendelői igényekre épül. A hivatásos és szerződéses tiszti szolgálatot vállaló leendő katonai vezetők, a Magyar Honvédség szakember-utánpótlását képezik, akik a megfogalmazott megrendelői elvárások megvalósításán keresztül speciális társadalmi igényt elégítenek ki. A képzés felkészült és alkalmas a megrendelői igény, vagyis a munkaerő-piac részéről meghatározott minőségben és számban keresett specifikus felsőfokú végzettséggel rendelkező – a magyar értelmiség integráns részét képező- szakember (katonai vezető) felkészítésére és kibocsátására. Az alapképzési szakon, a képzés általános célja: Olyan katonai vezetők felkészítése (képzése), akik a megszerzett katonai-, szakmai-, vezetői ismereteik birtokában képesek a honvédelmi szervek területén alegységeket vezetni, irányítani, az alapfokozat birtokában honvédelmi szakképzettségüknek megfelelő beosztásokat betölteni, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

1

Egy személy csak egyszer szerepeljen (a legmagasabb fokozata/címe oszlopában).

9

A meghatározott, a képzés során megvalósítandó/megvalósuló kompetenciák is erre irányulnak. A katonai vezetői alapszak a duális rendszerű magyar felsőoktatásban a ZMNE-n létezett és eredményesen funkcionált, ugyanakkor a bolgnai folyamat eredményeként átalakított ciklikus rendszerű felsőoktatásunkban – a változó követelményekkel összhangban – új szakként került megalapításra illetve indításra. Mindezekre figyelemmel, illetve a fentiekben leírtak alapján kijelenthető, hogy a képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek! A szakon az első teljes oktatási ciklus még nem fejeződött be, de ezzel együtt megállapítható, hogy a katonai vezetői alapszakon az egyetem képes a Magyar Köztársaság fegyveres erői részére olyan katonai vezetőket képezni, akik tevékenységüket hivatásnak tekintik annak professzionális képviselői ugyanakkor a magyar értelmiség integráns részei. A katonai vezetői alapszak tanterve a KKK-ban meghatározott képzési célokkal összhangban van. A tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeretellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel, és azoknak tartalmilag eleget tesz. A mintatantervben a tantárgyak egymásra épülését az előtanulmányi követelmények biztosítják. Az általános és speciális kompetenciák megszerzését a szak tantárgyainak szakmai megalapozottsága, logikai kapcsolódása teszi lehetővé. A szakmai tantárgyak lefedik a katonai vezetői terület alapismereteit, illetve biztosítják az alapvető szakmai gyakorlati kompetenciák megszerzését, fejlesztését. Mindehhez hozzájárul az elméleti képzés és a mintatantervben rögzített szemeszterenkénti szakmai gyakorlat tartalmi összehangoltsága. Az oktatásszervezési kérdések, illetve az oktatásmódszertan megfelel a hallgatói korösszetétel és a speciális tartalom együttes követelményeinek. A vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs követelmények teljesülnek. (Terjedelem: max. 2-3 oldal!) 3. A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés 3.1. A személyi követelményeknek való megfelelés bemutatása (a szakindítási követelmények szerint, lásd a MAB honlapján www.mab.hu a Szabályok menüpontban: „Alapés mesterszakok indításának akkreditációs követelményei”). A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Prof. Dr Szendy István (szf., zvf.)

CSc.

Dr. Czuprák Ottó (zvf.)

PhD

Dr. Felházi Sándor (szif.,zvf.)

PhD

Munkakör egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens

Munkaviszony típusa

Hány tantárgy felelőse

Hány alapa szakon / szak felelőse az intézményben

T

1

4/7

T

0

1/10

T

0

11/11

10

Dr. Für Gáspár (szif., zvf.) Dr. Juhász József (szif. ,zvf.) Dr. Lükő Dénes (szif., zvf.) Dr. Szabó Tibor (szif., zvf.)

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens

PhD PhD PhD PhD

T

0

11/11

T

0

7/7

T

0

9/9

T

0

12/12

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

Filozófia és kultúrtörténet Közgazdaságtan I. Szociológia

A tantárgy oktatói

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Dr. Vincze Lajos

DSc

Dr. Jászay Béla

CSc

Dr. Kiss Zoltán LászPhD ló

Kommunikációs Dr. Vincze Lajos kultúra

alapozó tárgya k

Pszichológia I.

Tud. fok. /cím

DSc

Szekeres György

Katonai pszichoDr. Malomsoki József PhD lógia Személyes hatékonyság fejlesz- Szekeres György tő tréning Politikaelmélet

Dr. Beréti László

Jogi ismeretek

Dr. Busch Béla

Biztonságpolitika Informatika I. – II.

Dr. Gazdag Ferenc Dr. Négyesi Imre

Matematika

Dr. Horváth István

Pedagógia I.

Dr. Szelei Ildikó

Logika I.

Dr. Vincze Lajos

Információs műveletek Környezetvédelem B Hadtörténelem XX. 1-3.

Dr. Haig Zsolt Dr. Földi László Dr. Csikány Tamás

Munkakör

egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi adjunktus egyetemi tanár egyetemi adjunktus

egyetemi docens egyetemi PhD docens MTA egyetemi doktora tanár egyetemi PhD docens egyetemi CSc tanár egyetemi PhD docens egyetemi DSc tanár egyetemi PhD docens egyetemi PhD docens egyetemi PhD docens PhD

Munkaviszony típusa

A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati foglalkozást tart I/N

Hány tantárgy felelőse a szakon

T

I

N

4

T

I

N

1

T

I

N

3

T

I

N

1

T

I

I

3

T

I

N

2

T

I

I

3

T

I

N

1

T

I

N

3

T

I

N

1

T

I

I

4

T

I

I

1

T

I

I

1

T

I

N

1

T

I

N

3

T

I

N

1

T

I

N

1

11

Harcászat B. IIII. Katonapedagógia 1-2. Katonai Műveletek alapjai Hadtudományi alapismeretek Logisztika

Dr. Horváth Csaba

PhD

Dr. Szendy István

CSc

Dr. Szelei Ildikó

PhD

Dr. Szendy István

CSc

Dr. Gőcze István

PhD

Dr. Szűcs László

CSc

Hadijogi ismereDr. Lattmann Tamás tek Katonai etika

Dr. Vincze Lajos

DSc

Katonai térképészeti ismeretek Dr. Für Gáspár X.

PhD

Geoinformatika

Dr. Für Gáspár

PhD

Katonaföldrajz B.1. Vezetés és szervezés-elmélet

Siposné Dr. Kecskeméthy Klára

CSc

Dr. Czuprák Ottó

PhD

Testnevelés

Bánszki Gábor

Haditechnikai alapismeretek

Dr. Sipos Jenő

PhD

egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens Egyetemi adjunktus egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens főiskolai tanár

T

I

N

1

T

I

N

4

T

I

I

1

T

I

N

4

T

I

I

1

T

I

I

1

T

I

N

1

T

I

N

1

T

I

I

2

T

I

I

2

T

I

I

1

T

I

I

1

T

I

I

1

T

I

N

1

3.2. A mesterszak beindítása után a teljes képzésre kiterjedő személyi (kreditszempontú) megfeleltetés tervezete. Tanár neve

Beosztás

Fokozat

Dr. Beréti László Dr. Bolgár Judit Dr. Busch Béla Dr. Czuprák Ottó Dr. Csikány Tamás Dr. Deák János Dr. Felházi Sándor Dr. Földi László Dr. Für Gáspár Dr. Gazdag Ferenc Dr. Gőcze István Dr. Haig Zsolt Dr. Himmer Péter Dr. Horváth Csaba Dr. Horváth László Dr. Izsa Jenő Dr. Jászay Béla Dr. Juhász József

e. docens e. tanár e. docens e. docens e. docens tud. főmunkat. e. docens e. docens e. docens e. tanár e. docens e. docens f. tanár e. docens e. docens e. docens e. docens e. docens

PhD CSc PhD PhD PhD PhD PhD PhD PhD DSc PhD PhD PhD CSc PhD PhD CSc PhD

Intézmé- BA kredit MA kredit nyi kredit (szakhoz (szakhoz összesen tartozó) tartozó) 21 2 4 25 0 4 14 10 4 23 3 6 12 2 0 5 0 5 25 25 2 26 2 0 14 4 3 25 0 3 4 1 1 35 11 3 9 0 2 10 4 0 6 0 2 30 25 5 24 2 2 22 25 5

12

Dr. Kiss Z. László Dr. Lattmann Tamás Dr. Lükő Dénes Dr. Malomsoki József Dr. Nagy László Dr. Négyesi Imre Dr. Pix Gábor Dr. Ronkovics József Dr. Sipos Jenő Dr. Szabó Tibor Dr Szendy István Dr. Szelei Ildikó Dr. Szenes Zoltán Szekeres György Dr. Szternák György Mihály Dr. Ujj András Dr. Vincze Lajos

e. docens e. adjunktus e. docens e. tanár e. docens e. docens e. docens e. docens e. docens e. docens e. tanár e. docens e. docens e. adjunktus e. tanár e. docens e. tanár

PhD PhD PhD DSc. PhD PhD PhD PhD PhD CSc PhD CSc PhD PhD CSc

18 12 24 25 13 16 18 25 25 25 19 20 18 15 24 19 11

0 2 0 2 2 6 2 0 3 0 4 2 0 6 2 0 2

2 0 2 2 0 0 0 2 0 2 3 0 3 0 3 3 2

3.3. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: A szak, az általa lefedett tudomány terület, illetve szakterület, mi több oktatási terület tekintetében – azok jellege és tartalmi jellemzői okán – túlnyúlik a kar jelenleg hatályos szervezeti, elsősorban intézeti struktúráján. A Katonai Vezetői szak valójában integráló jellegű, és mint ilyen önmaga ad, illetve kínál lehetőségeket a tudományos műhely, valamint az oktatási szervezet működési feltételeinek megteremtéséhez és funkcionáltatásához. Mindezek alapján, és mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a szak tudományági, valamint tudományszaki jellemzői okán, a karon működő valamennyi „katonai” tanszék (Katonai Stratégiai, Hadtörténelem, Szárazföldi Műveleti, Légierő Műveleti, Műveleti Támogató, Térképész és Geoinformációs) a szak, tudományos műhelyének tekinthető/tekintendő. A tanszékek oktatói, és a szak képzésében is részt vállaló külsős szakértők, a Hadtudományi Doktori Iskolában, az alábbiakban felsorolt tudományszakok művelésében is - tudományszak felelősként, kutatási téma felelősként, illetve témavezetőként – meghatározó szerepet játszanak. A Katonai Vezetői szak által lefedett tudomány területen működtetett tudományszakok: 1. Hadtörténelem tudományszak 2. A hadtudomány általános elmélete tudományszak 3. A katonaföldrajz elmélete tudományszak 4. A katonai humán erőforrás menedzsment tudományszak 5. Katonai kultúra és személyközi kommunikáció tudományszak 6. Katonai logisztika és védelemgazdaság tudományszak 7. A katonai műveletek harctámogatásának elmélete tudományszak 8. Katonapedagógia tudományszak 9. Katonapszichológia tudományszak 10. Katonaszociológia tudományszak 11. A légierő műveletek és vezetésük elmélete tudományszak 12. Politikatudomány és honvédelem tudományszak 13. A szárazföldi csapatok műveletei és vezetésük elmélete tudományszak 14. A védelmi informatika és kommunikáció elmélete tudományszak

13

A tanszéki kutatások és a tudományszakok keretében személyekhez kötötten meghirdetett témák koherens egységet alkotnak, és az így született kutatási eredmények – a szükséges transzformáció után – megjelennek a képzésben. A szak képzésében résztvevő tanszékek, kiterjedt országos, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerrel, és így ismertséggel rendelkeznek. (a 8. pont részletesen tartalmazza kapcsolatrendszert) A szak képzésében résztvevő oktatási egységeken kívül, sokszor csak implicit formában, az egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatala is végez a szak kompetenciájába tartozó kutatásokat. 3.4. A vezető oktatók (egyetemi/főiskolai tanár, docens) publikációs jegyzékéből oktatónként az elmúlt 5 év maximum öt legfontosabb publikációja: Dr. Beréti László 1. Az Európai Parlament, Kutatási füzetek 3. Nemzeti sokszínűség-multietnicitás-multikulturalitás. Egy biztonságosabb Európa felé. ZMNE BP. 2005. 2. Határozottan és megfontoltan. Bécsi Napló, XXVII. évf. 1. sz. Bécs 2006. Január-február. 3. Választások Romániában 2005. Társadalom és Honvédelem, IX. évf. 2-3. sz. ZMNE 2005. 4. A kisebbségek szerepe az európai egység megteremtésében (könyvrészlet) Biztonságpolitikai és honvédelmi ismeretek középiskolás diákok számára. TIT HABE Biztonságpolitikai Füzetek Bp. 2006. 5. Társadalom és Honvédelem X. évf. 4.sz. Joó Rudolf különszám. ZMNE 2006. szerk. Beréti L., Harai D., Szabó A. F. Dr. Busch Béla 1. Dr. Busch Béla (Társszezők: Dr. Belovics Ervin, Dr. Békés Imre, Dr. Gellér Balázs, Dr. Margitán Éva, Dr. Molnár Gábor, Dr. Sinku Pál): Büntetőjog, Általános rész, Harmadik kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 2. Legal Reform in Post-Communist Europe / a Kluwer Academic Publishers kiadásában angol nyelven jelent meg 1995. évben (233 – 256. oldal). Kutatásvezető: Stanislaw Frankowski és Paul B. Stephan 3. A közigazgatási modernizáció és a jogharmonizáció kapcsolatának néhány összefüggése. Társszerző: Dr. Molnár Miklós / Magyar Közigazgatás 1998. június, 17-26. oldal. 4. Sértett jogai és helyzete a közvádas büntető ügyekben. Társszerzők:Belovics Ervin és Molnár Gábor / Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei sorozatban kiadott Békés Imre Ünnepi Kötetben , 2000, 64 – 87. oldal. 5. Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozása. / Orvosi felelősség IN Sótonyi Péter/ Semmelwels Kiadó, Budapest, 2006, 154-290. oldal Dr. Bolgár Judit 1. Dr. Bolgár Judit - Mihály Ildikó: Általános és alkalmazott pszichológiai ismeretek, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, 2006. dokumentum típusa: könyvfejezet 2. Dr. Bolgár Judit: A különboző kultúrák együttéléséből fakadó sztereotípiák ZMNE Kutatási Füzetek, dokumentum típusa: könyvfejezet, 2005.

14

3. Dr. Bolgár Judit: A lélektani műveletek pszichológiai alapjai, Humán Szemle, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Bolgár Judit - Dr. Szternák György: A terrorcselekmények társadalmi és személyiséglélektani háttere, Felderítő Szemle, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk, 5. Dr. Bolgár Judit: Pszichikai kifáradáss kiképzési és éles helyzetben, különös tekintettel a munkahelyi stresszre és a posttraumás tesztre, Konferenciakiadvány (Szolnok), 2004. dokumentum típusa: egyéb Dr. Czuprák Ottó 1. Dinamikus vezetés - Budapest - Hadtudományi Tájékoztató 1998. 4. szám 2. Vezetővé képzés - főiskolai kimenettel - Budapest - Humán Szemle 1998. 2. szám 3. A tartalékos tiszti képzésről Budapest - Humán Szemle 1998. 4. Szám 4. A parancsnoki tiszthelyettesek képzése Budapest - Magyar Honvéd 1995. 6. szám 5. A parancsnoki tiszthelyettes képzés minőségi átalakítása Budapest - Új Honvédségi Szemle 6. 1995. 6. szám Dr. Csikány Tamás alezredes Könyvek: 1. Csikány Tamás: A harmincéves háború. Korona Kiadó. Budapest. 2005. 2. Szamódy—Csikány—Horváth: Komárom erődváros. Komárom. 2005 3. Csikány Tamás: A 15. (2. székely) határőr gyalogezred 1. zászlóalja Magyarországon 1848-ban. In. Csikány Tamás-Demeter Lajos-Egyed Ákos-Kedves Gyula-Urbán Aladár: Székely határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban. Budapest, 2008. pp. 145238. 4. Cikkek: 5. Csikány Tamás: Az aradi vár védelmi rendszere. Várak, kastélyok, templomok. 2006. 1. szám. pp. 4-7. 6. Csikány Tamás—Szabó József János—Horváth Csaba—Lengyel Ferenc—Horváth Miklós—Szani Ferenc—Helgert Imre: A hazáért 1848—2004. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szerk.: Dr. Helgert Imre és Vass Jenő Sándor. Bp. 2006. pp. 21-66. 7. Csikány, Tamás: Uhorské jednotky v bitve pri Slavkove roku 1805. Vojenska historia. 2008. 1. p. 28-38. 8. Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas. 2007. 4. pp. 5- 31. 9. Csikány Tamás: A gödöllői hadművelet terve 1849 áprilisában. ZMNE KLHTK Kari Tudományos Tanulmánykötet. Szerk.: Dr. Szelei Ildikó. Budapest, 2008. pp. 175-196. Dr. Felházi Sándor mk. ezredes 1. Felházi Sándor - Ruszin Romulusz: A tüzérségi támogatás feladatrendszere, a megváltozott kihívások által determinált műveleti körülmények között, Hadtudomány, 2007. dokumentum típusa: folyóiratcikk impakt faktor: 1.00 2. Felházi Sándor: A tüzérségi tűztámogatás rendszerének újszerű követelményei a béketámogató műveletek során, ZMNE EKK, 2007. dokumentum típusa: egyéb 3. Felházi Sándor - Ruszin Romulusz: A magyar tüzérséggel szemben támasztott 21. századi követelmények és feladatok a béketámogató műveletek tükrében, Hadtudomány, 2006.

15

dokumentum típusa: folyóiratcikk impakt faktor: 2.00 4. Felházi Sándor -Mamusich György: Hadszíntéri információs fölény biztosítása ARTHUR tüzérségi felderítő radar alkalmazásával béketeremtő/fenntartó műveletekben, Hadtudomány, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk impakt faktor: 3.00 5. Felházi Sándor - Mlinárik László: A tüzérség korszerűsítésének és fejlesztésének alternatívái, Hadtudomány, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikkimpakt faktor: 5.00 6. Felházi Sándor - Mlinárik László: A tüzérség korszerűsítésének és fejlesztésének alternatívái, Hadtudomány, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Földi László örnagy 1. Dr. Halász László, Dr. Földi László: Környezetvédelem II., ZMNE 2008, egyetemi jegyzet 2. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: History of Russia’s chemical weapons (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 135-146.) 3. Györgyi Vásárhelyi, László Földi: Regulation on drug precursors in the European Union (AARMS Vol.6. Issue 1. 2007. p. 147-158.) 4. Bálint Török - László Földi: Possible use of the „VERIK” system in disaster relief of road accidents during transportation of dangerous goods (AARMS Vol.6. Issue 2. in press) 5. Vásárhelyi Györgyi - Földi László: Vegyifegyver megsemmisítési technológiák, Hadmérnök on-line, II. Évfolyam 4. szám 2007. december Dr. Für Gáspár alezredes 1. Für Gáspár, Miskolczi Erzsébet: NATO térképészeti ismeretek, egyetemi jegyzet / [közread. a] ZMNE Hadtudományi Kar Műszaki és Katonaföldrajzi tanszék (2003) 194 p 2. Für Gáspár: ARC GIS szoftvercsalád felhasználása és kezelése, egyetemi jegyzet [közread. a] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Térképészeti és Geoinformációs tanszék (2006) 1. kötet 192 p 3. Für Gáspár: ARC GIS szoftvercsalád felhasználása és kezelése, egyetemi jegyzet [közread. a] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Térképészeti és Geoinformációs tanszék (2006) 2. kötet 307 p. 4. Für Gáspár, Szabóné Szalánczi Erika Térképészeti adatbázisok: egyetemi jegyzet /[közread. a] ZMNE Hadtudományi Kar Műszaki és Katonaföldrajzi tanszék (2004) 204 p 5. Für Gáspár GPS felhasználói ismeretek egyetemi jegyzet / [közread. a] Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Térképészeti és Geoinformációs tanszék (2006) 307 p.

Prof. Dr. Gazdag Ferenc 1. Szövetségtől-szövetségig. Magyarország útja a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. in.: Gazdag F.-Kiss J.L. (szerk): Magyar külpolitika a XX. században. Tanulmányok. Bp. Zrinyi. 2004. 195-221.p. 2. Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai V. (szerk.) Bp. ChartaPress. 2007. 592 p. 3. A válságkezelés technikái. Rubicon. 2006. 2-3.sz. 4. Két év után. A 2004. évi EU bővítés néhány tapasztalata. MKI Hirlevél. 2006. 16.sz.

16

5. Le traité constitutionnel. L’absence de débat en Hongrie. Les Cahiers Européens de la Sorbonne Nouvelle. Nr. 5. Avril 2007. 67-81.p. 6. Az iraki válság és Franciaország. Külügyi Szemle 2007. 3-4. 7. Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben. 8. Grotius 2007. 1.sz. Dr. Haig Zsolt mk. alezredes 1. Dr. Haig Zsolt, Dr. Várhegyi István: Hadviselés az információs hadszíntéren. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2005. 286 p. ISBN: 963-327-391-9 2. Dr. Haig Zsolt: Networked Unattended Ground Sensors for Battlefield Visualization. AARMS Volume 3 Issue 3, 2004. Budapest, 387-400p. ISSN 1588-8789 3. Dr. Haig Zsolt: Az információs társadalmat fenyegető információalapú veszélyforrások. Hadtudomány, XVII. évf. 2007. 3. sz. 37-56p. Budapest. ISSN 1215-4121 4. Zsolt Haig, Laszlo Kovacs: New Way of Terrorism: Internet- and Cyber-Terrorism, MTA Review No. 2/2007, pp. 125-136, Bucharest, ISSN 1843-3391. 5. Haig Zsolt, Várhegyi István: A cybertér és a cyberhadviselés értelmezése. Hadtudmány, XVIII. évf. 2008. Budapest. ISSN 1215-4121. http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008_e_2.pdf Dr. Horváth Csaba alezredes Könyv (írás, szerkesztés): 1. Szamódy – Csikány - Horváth: Komárom erődváros. 2. Komárom, 2005. (140.p.) Második változatlan kiadás. 3. Horváth Csaba – Lengyel Ferenc: A Délvidéki hadművelet. 1941. április 4. Puedlo Kiadó, Budapest, 2003.(128.p.) 5. A magyar katonai felderítés története a kezdetektől 1945-ig. Puedlo kiadó, Budapest, 2006. (220.p.) Cikk szerkesztett könyvben 6. A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla – Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. („Az 1918-1919-es forradalmak hadügye.” Társszerző: 18.p..) 7. A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerkesztette: Király Béla – Veszprémy László. Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány, Budapest, 2003. („A magyar királyi honvédség 1919-1940.” Társszerző 16.p.) 8. Katonai etika. Szerkesztette: Gligor János. ZMNE. Budapest, 2004. Magyar katonai értéktradíciók. A katonai eskü. 44.p. 9. A Hazáért. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szaktudás Kiadó Ház, Bp. 2006. (Egy fejezet 86.p.) Dr. Jászay Béla 1. Hadadiné Jászay Mariann – Dr. Jászay Béla: Az USA európai geostratégiája. Új honvédelmi Szemle, 2001. 10. sz. 2. Hadadiné Jászay Mariann – Dr. Jászay Béla: Európai integráció fejlődése. Új Honvédségi Szemle, 2001. 11. sz. 3. Brigadni general Ing. Rudolf Urban, CSc – Dr. Béla Jászay – Peter Kovács – Dr. Ferenc Lenárt: VÝSKOV MAĎRSKÉHO OBRANNÉHO PRŮMYSLU VE XX. STOLETI A V SOUČASNOTI Recensent prof. PdDr. Miroslkav Krč, Cse, Sbornik Brno Rada C-L 2003. 4. Dr. Jászay Béla: Új egyetemi jegyzetek. I.n. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum. ZMNE VII. évfolyam 12. szám. 2003.

17

5. Dr. Lakner Zoltán – Dr. Jászay Béla: The Hungarian socio – economic development in international comparison – A defence economy approach. AARMS 3. kötet 1. sz. 2004 Dr. Juhász József alezredes Jegyzetek 1. A csapatok vezetésének alapjai. Jegyzet. ZMNE EKK, Budapest, 1996. Nyt. szám: 734/675. 2. Támadás erdős-hegyes körzetekben. Jegyzet. ZMNE EKK, Budapest, 1996. Nyt. szám: 841/121. 3. Város elleni támadóharc. Jegyzet. ZMNE EKK, Budapest, 1998. Nyt. szám: 952/78. 4. A zászlóalj támadása. Jegyzet. ZMNE EKK, Budapest, 2000. Nyt. szám: 952/230. 5. Harci okmányok. Jegyzet. ZMNE EKK, Budapest, 2003. Nyt. szám: 952/516. Tanulmányok 1. JUHÁSZ József –, SZTERNÁK György –, SZTERNÁK Nóra: Magyarország lehetséges szerepe a válságreagáló műveletekben. Tanulmány. 2. A Honvédelmi Minisztérium 2006. évi Kutatási Terve, 1. számú Programbizottság által kiírt pályázat. 3. JUHÁSZ József – SZTERNÁK György – SZTERNÁK Nóra: A fegyveres erő jelene és jövője a képességek kialakításának tükrében. Tanulmány. 4. A Honvédelmi Minisztérium 2006. évi Kutatási Terve, 1. számú Programbizottság által kiírt pályázat. Cikkek 1. JUHÁSZ József: Mégis megértük 2003 végét. Folyóiratcikk, KAPU, Biztonságpolitikai rovat, 2004. január. p. 17–9. 2. JUHÁSZ József –, SZTERNÁK György: Gondolatok a fegyveres erő helyzetéről In.: ZMNE Fórum, 2006. 2. sz. p. 24–. 3. JUHÁSZ József: A hadműveleti terület – a manőverező erők – a műveleti idő egymásra hatásának fejlődése. In.: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. X. évf. 2. sz. p. 12–30. 4. JUHÁSZ József: Ont he way towards an effects–based defence force. (Útközben a képességalapú haderő kialakításában.) In.: ZMNE AArms, Budapest, 2007

Siposné Dr. Kecskeméthy Klára ezredes 1. Siposné Kecskeméthy Klára: A NATO-tagállamok katonai akadémiái parancsnokainak konferenciája, Humán Szemle, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Клара Шіпонше Кечкеметі: Набутий досвід – адаптація системи освіти та навчання до стандартів НАТО, Atlanticsna rada Ukraini dokumentum típusa: folyóiratcikk, 2005. 3. Siposné Kecskeméthy Klára: History of the NDC, AARMS, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Siposné Kecskeméthy Klára: A NATO és a partnerországok kapcsolatai, Hadtudomány, 2005. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Siposné Kecskeméthy Klára: Mediterrán Párbeszéd a biztonság és az együttműködés erősítésében, Hadtudomány , 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Kiss Zoltán alezredes 1. "A tudás hatalom"? (Esszé a nyolcvanas évek magyar értelmiségéről) Budapest: Valóság, 1992/3., 1-22. 2. Értelmiségiek a hadseregben(?) (1993) Budapest: Új Honvédségi Szemle, 1993/2., 87-97.

18

3. Az értelmiség és az elitek szerepe a társadalomban (1994) Budapest: MH ZMKA Szociológia tanszék. Önálló kiadvány 4. Some Empirical Results of the Survey on „Sociological Aspects Concerning the Relations within Contingents of Multinational Units: the Case of the Italian-Slovenian-Hungarian Brigade”. (2001) Roma: Centro Militare Studi Strategici, CeMiss, 1-64. 5. A professzionalizmus és pályaidentifikáció dilemmái a szerződéses katonák körében – a kutatási adatok tükrében. In: Társadalom és Honvédelem. (X. évf.2.szám) Bajtársiasság, Szolidaritás-különszám, 136-154.o. Dr. Lükő Dénes 1. Dr. Lükő Dénes: The potential deployment of Air Force in counter-terrorist operations, AARMS, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Dr. Lükő Dénes: A légierő támogató légi hadműveletei, Hadtudomány, 2003 dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Dr. Lükő Dénes: A demokratikus államokban a civil-katonai kapcsolatok legfontosabb jellemzői, törvényi és intézményi háttere, levonható következtetések, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Lükő Dénes: A légierő lehetséges alkalmazási formái a terrorizmus elleni harcban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Lükő Dénes: – A légierő alkalmazásának lehetőségei a nem háborús katonai műveletekben, ZMNE, 2002. dokumentum típusa: egyéb Prof. Dr. Malomsoki József 1. A sorkatonák életmódjának néhány kérdése .(Szolgálati és emberi viszonyok az MNben Zrínyi Kiadó, 1984) 2. A tiszti pályamodellről. Honvédségi Szemle, 1989/1.sz. 3. A beilleszkedés és a bánásmód néhány aktuális kérdése. Honvédségi Szemle, 1977/6.sz.. 4. A tiszti állomány társadalmi helyzetének néhány mutatója. Honvédségi Szemle, 1987/6.sz. 5. A felnőtt lakosság fegyveres erőkhöz való viszonyulása, a honvédelemhez kapcsolódó beállítódásaik.(Akadémiai Közlemények, 1993/4.külön szám.) Dr. Nagy László 1. Fegyverkezés – fegyverzet-ellenőrzés (Társadalom- és biztonságpolitikai kérdések 2004/1. a Magyar Honvédség kiadványa, 46 oldal) 2. Egy új világrend felé (Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, Védelmi tanulmányok 55. szám, 2004. 94 oldal) 3. A NATO és Oroszország együttműködése (Híd Európában Közhasznú Egyesület, Budapest, 2006. 64 oldal) 4. A globális biztonság helye és szerepe a NATO új feladatrendszerében (Felderítő szemle, 2006. december, 8-17. oldal)

19

5. A NATO és Oroszország egy alakuló biztonságpolitikai rendszerben (Felderítő Szemle 2007/4. és 2008/1. szám, összesen 30 olda Dr. Sipos Jenő ezredes 1. Dr. Sipos Jenő: A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem válasza a képzés és működés területén a haderőreform és a Bologna folyamat hatásaira, HUMÁN szemle Külön kiadás, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Dr. Sipos Jenő: The handing of the Finite Element System in the determination of cartridge cases, SISY- Approaches of Object-Oriented Software Engineering, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 3. Dr. Sipos Jenő: Az informaika és az alkalmazott informatika oktatása a védelmi szférában alapított és indított BSc és MSc képzésekben, IX. Országos Neumann Kongresszus, 2006. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 4. Dr. Sipos Jenő: A tüzérségi lőszerhüvelyeknél jelentkező spontán törések kialakulásának mechanizmusa és vizsgálata, "NEW CHALLENGES IN THE FIELD OF MILITARY SCIENCES 2004" INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE, dokumentum típusa: konferenciakiadvány 5. Dr. Sipos Jenő: Az európai és a hazai felsőoktatás helyzetének változása, várható hatása a katonai felsőoktatási rendszer reformjára, Honvédségi Szemle, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Szabó Tibor alezredes 1. Petrovics Mihály-Dr. Szabó Tibor: A NATO STANAG időjárás-jelentések feldolgozásának rendje, Székesfehérvár, főnökségi kiadvány, 2007. dokumentum típusa: könyvfejezet 2. Szabó Tibor: A területellenőrzésben résztvevő manővererők tűztámogatásának tapasztalatai, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2005/4.szám dokumentum típusa: konferenciakiadvány független idéző közlemények száma: 2 3. Dr.Szabó Tibor: AZz átfegyverzésre tervezett tüzérségi tűzeszközök és lőszerek fejlesztési irányai napjainkban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2004. dokumentum típusa: konferenciakiadvány független idéző közlemények száma: 1 4. Petrovics Mihály-Piroska György-Szabó Tibor: A NATO STANAG meteorológiai és ballisztikai jelentések átalakításának és számítógépes feldolgozásának lehetőségei az MH-ban, ZMNE,tudományos tanulmány, 2004. dokumentum típusa: egyéb független idéző közlemények száma: 1 5. Dr. Szabó Tibor: A kégi robbanást biztosító gyújtók vizsgálata a tüzérségi tűz hatásossága szempontjából, ZMNE, tudományos tanulmány, 2003. dokumentum típusa: egyéb független idéző közlemények száma: 2 Prof. Dr. Szendy István ezredes 1. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A katonai vezetői képzés jelene és jövője a magyar katonai felsőoktatásban, Hadtudomány, 2007. dokumentum típusa: folyóiratcikk 2. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A katonai vezetői mesterszak szakleírása, MAB, ZMNE, 2006. dokumentum típusa: egyéb 3. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A katonai vezetői alapszak szakleírása, MAB, ZMNE, 2005.

20

dokumentum típusa: egyéb 4. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: "Prága után...", Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények Különszám, 2003. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: Elgondolás a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnem tüzeér fegyvernemének minőségi átalakításáról, fejlesztéséről a 2002-2013 közötti időszakban, HM HVK, ZMNE, 2002. dokumentum típusa: egyéb 6. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A NATO kompatibilis magyar tüzérség, Egyetemi Közlemények, 2001. dokumentum típusa: konferenciakiadvány 7. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: Magyarország az I. világháborúban, PETIT REÁL Könyvkiadó Budapest, 2000. dokumentum típusa: könyv 8. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár: A magyar honvédség a NATO csatlakozás tükrében, Debreceni Szemle Debrecen, 1999. dokumentum típusa: folyóiratcikk Dr. Szelei Ildikó százados 1. Dr. Szelei Ildikó: Általános és katonapedagógia, ZMNE, 2006. dokumentum típusa: könyv 2. Dr. Szelei Ildikó: Pedagógiai alapismeretek, ZMNE, 2006. dokumentum típusa: könyv 3. Dr. Szelei Ildikó: A parancsnokjelöltek első szárnybontogatásai, Új Honvédségi Szemle, 2006. dokumentum típusa: folyóiratcikk 4. Dr. Szelei Ildikó: A katonák motiválásának lehetősége a kiképző-nevelő munkában, Hadtudományi Tájékoztató, 2004. dokumentum típusa: folyóiratcikk 5. Dr. Szelei Ildikó: Neveléselméleti szöveggyűjtemény, ZMNE, 2003. dokumentum típusa: könyv Prof. Dr. Vincze Lajos: 1. Dr. Vincze Lajos: Alkotás, pedagógia, filozófia, (A filozófia oktatás szerepe) (Felsőoktatási Szemle, 1988., 7-8. szám) 2. Dr. Vincze Lajos: Kommunikáció-kultúra, (tanulmánykötet, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1995., 333 lap) 3. Dr. Vincze Lajos: Kommunikációs kultúra a hadseregben, (tanulmányok, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1996., 138 lap) 4. Dr. Vincze Lajos: A Dél-Európai kultúrkör főbb jellemzői és érintkezési szokásai, (Egyetemi jegyzet ZMNE, 1999.) 3.5. Kérjük, mutassák be a 2008/09-es tanévre, a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát. A szakon folytatott képzés infrastrukturális feltételei nem térnek el az egyetem és a kar általános színvonalától. A rendelkezésre álló alaptantermek elhelyezkedése, bútorzata, közvetlen környezete a megfelelő szintet éri el. A tantermekben levő oktatási és informatikai infrastruktúra az oktatás igényeit a megfelelőség szintjén kielégítik.

21

A szakirányok differenciált szakmai ismereteinek oktatását biztosító szakkabinetek tekintetében a helyzet az átlagoshoz viszonyítva jobb, ám a képzés hatékony megvalósulását biztosító technikai eszközpark csak szükségszerűen megfelelő. A képzésben az elvárható színvonalú oktatáshoz szükséges speciális technikai eszközök a Magyar Honvédség csapatainak technikai bázisán biztosítottak. A csapatbázisú-gyakorlatok, illetve a szakmai gyakorlatok a Magyar Honvédség kijelölt alakulatainál, azok helyőrségi gyakorlóterein, valamint a Magyar Honvédség Központi Gyakorló és Lőterén kerülnek végrehajtásra, illetve levezetésre. 4. A szak hallgatói 4.1. Jelentkezési és felvételi adatok (a legutóbbi 3 tanévben) Tanév

2005/06 2006/07 2007/08 2008/09

Jelentkezők száma összesen

1. helyen

Felvételi keret (Tervezett felvétel)

382 314 356 332

249 195 210 209

15-35 15-20 15-20 20-40

Felvettek száma állami finansz.

39 25 24 43

Költségtérítéses

Felvételi ponthatár (áll.finansz./ költs.tér)

108 118 122

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szak iránti érdeklődés egyenletesen magas, az első helyen jelentkezők szinte azonos száma mutatja a valós igényeket, amely alapján a szak életképessége igazolt. A felvételi számok a konzekvensen érvényesített megrendelői determináltságot mutatják, ami a képzésben jelenleg évfolyamonként egy tancsoport meglétét jelenti. A helyzetet elemezve, a tényt, a képzési kapacitás kihasználtsága szempontjából akár optimálisnak is ítélhetjük. A ponthatárok adataiból arra lehet következtetni, hogy a szakra jó átlagos középiskolai eredménnyel lehet bekerülni. A felvételizők között viszonylag kevesen rendelkeznek pluszpontot jelentő nyelvvizsgával. A szakon az összesen jelentkezettek és az első helyen jelentkezettek arány megmutatja a szak iránti valós érdeklődés mértékét. Ez alapján kijelenthető, hogy a szakon indítása óta tartósan hét-tízszeres a túljelentkezés. A felvételi ponthatár alapján megállapítható, hogy a Katonai Vezetői szak a magyar felsőoktatásban a népszerűbb, sikerlistás, BSc. szakok közé tartozik. Az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke nem számottevő, nem éri el a 30%-ot. Az okok között részben észleltünk a tanulmányi követelményekkel kapcsolatba hozhatót, mivel a hallgatók egy része önhibájából nem képes a nyelvi tantárgyi és vizsgakövetelményeket eredményesen teljesíteni. Ezen túlmenően, a személyes döntések mögött többnyire magánéleti, illetve családi okok, ritkán a választott hivatással kapcsolatos motivációvesztés játszanak szerepet. A szakra évente 2-4 fő ad be szakváltási kérelmet, amelyet mérlegelés után, Honvédelmi Minisztériumi – Honvéd Vezérkar Főnöki támogatás birtokában pozitívan bírálunk el. A szakot váltott hallgatók a hiányzó krediteket kb. két szemeszter alatt tudják pótolni.

22

4.2. Államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma Tanév a felvettek közül a felvételkor (fő – %)

2006/07 2007/08 2008/09

Az adott tanévben nyelvvizsgát szerzett hallgatók száma (fő – összlétszám %)

Alapfok 25 fő – 100%, középfok 2 fő – 8% Alapfok 24 fő – 100%, középfok 4 fő – 16 %, Alapfok 43 fő – 100%, középfok 3 fő – 7,5%

Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A hallgatók a szakra történő jelentkezés időszakában pontosan tisztába vannak a szak elvégzéséhez, illetve a képesítés megszerzéséhez előírt nyelvi követelményekkel. Középiskolai tanulmányaik befejezésekor megszerzett nyelvi vizsga szintjük elvileg (és a többségnél a gyakorlatban is) kellő és biztos alap, a szak KKK-ben, e tárgykörben előírt elvárási szint teljesítéséhez. E kijelentés különösen igaz, ha számba vesszük, hogy a szakon – a tiszti hivatásra történő következetes felkészítés okán – a magyar felsőoktatásban szinte egyedülálló módon kiemelt hangsúlyt fektetünk a nyelvi képzésre. 5. Az oktatási folyamat és eredményei Ebben a fejezetben először a kompetenciák fejlesztésének bemutatását kérjük lehetőleg a következő, javasolt szerkezetben (rövid, lényegre törő válaszokkal): 5.1. Milyen szakmai jártasságok (kompetenciák) megszerzését tartja fontosnak a szak? Miért? A képzési ágon belüli közös kompetenciák: A jövő katonai vezetői: - értsék és ismerjék a társadalmi korszakváltás jellemzőit, a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalomban; - rendelkeznek a szakterületüknek megfelelő speciális szakmai tudással, áttekintőképességgel, módszertani jártassággal; - legyenek képesek alkalmazni a szaktudományok eredményeit, a korszerű információs technológiát és haditechnikát; - a megszerzett ismereteiket szövetségi keretek között végrehajtott illetve megvalósított műveleti tevékenység során is képesek alkalmazni; - bonyolult helyzetekben is eredményesen tudják biztosítani az alárendelt katonai szervezet hatékony működését, ugyanakkor legyenek kezdeményezőek és rendelkeznek megfelelő integráló képességgel, illetve érvényt tudjanak szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak; - a felmerülő konfliktusokat legyenek képesek jogszerűen és hatásosan kezelni, legyenek alkalmasak a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére; - képviseljék a hadsereg értékeinek folyamatosságát, a hagyományokat, a tradicionális magyar és európai értékeket;

23

-

legyenek képesek a fizikai- pszichikai- morális feladatokra való összpontosításra, kitartásra, a szakmai területre való koncentrálásra; szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismereteik birtokában legyenek képesek alegységek vezetésére; és nem utolsó sorban szerezzenek jártaságot, a katonai vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtásában.

A katonai vezetők speciális kompetenciáik alapján képesek: A szakirányok speciális képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák Alapfokozat birtokában a katonai vezetők a szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: - a szaktiszti beosztások ellátására; - a rendszeresített haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadrafogható állapotban tartására; - a légijárművek földi és légi üzemeltetésére és vezetésére, repülő harckiképzés megkezdésére; - a katonai és polgári repülés hazai és nemzetközi elvárások szerinti végrehajtására, célravezetési és szállítási folyamatának előkészítésére, irányítására; - a radarrendszerek és berendezések biztonságos és hatékony üzemeltetésére; - a harcálláspontokon meghatározott beosztások ellátására. A szakirányok speciális képzési követelményei 1. Lövész szakirány: a Magyar Honvédség lövész (könnyű lövész, vezetésbiztosító) alegységei részére század (szakasz) szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezető szakemberek képzése, akik a szükséges pedagógiai, vezetéselméleti, általános katonai és gépesített lövész szakmai ismeretek birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségükbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadrafogható állapotban tartására. 2. Harckocsizó szakirány: a Magyar Honvédség harckocsizó csapatai részére század (szakasz) szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezető szakemberek képzése. Tevékenységi körébe tartozik a rábízott alegység harckiképzésének, napi tevékenységének tervezése, szervezése és vezetése, az alárendeltségébe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható állapotban tartása. Feladatát önállóan látja el, amelyet természet és társadalomtudományi, vezetői, katonai-szakmai követelmények teljesítésével valósít meg. 3. Felderítő szakirány: a Magyar Honvédség felderítő csapatai és különböző törzseiben rendszeresített felderítő szaktiszti beosztások ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezető szakemberek képzése, akik a szükséges pedagógia, vezetéselméleti, általános katonai és felderítő szakmai ismeretek birtokában képesek a tevékenységi körükben rájuk bízott alegységük harckiképzésének napi tevékenységének tervezésre, szervezésre és vezetésre. Alkalmasak az alárendeltségükbe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható állapotban tartására. 4. Tüzér szakirány: a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnem számára olyan katonai vezetők (tüzér tisztek) képzése, akik ismerik a korszerű tüzérségi eszközöket, azok szakszerű használatát. Vezetői felkészültségük alapján képesek első tiszti beosztásukban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére. Képesek arra, hogy tudásukat a tüzérfegyvernem igényének megfelelően szervezett

24

vagy önálló továbbképzés formájában továbbfejlesszék, és alkalmassá váljanak egyes sajátos feladatok végrehajtására. 5. Műszaki szakirány: a Magyar Honvédség műszaki csapatai részére olyan szakasz-, századparancsnoki és törzsekben műszaki tiszti beosztás ellátására alkalmas felsőfokú végzettségű műszaki katonai vezető szakemberek képzése, akik a szükséges pedagógiai, vezetéselméleti, általános katonai és műszaki szakmai ismeretek birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadrafogható állapotban tartására. Képesek arra, hogy tudásukat a műszaki csapatok és törzsek igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában bővítsék, és alkalmassá váljanak egyes feladatok végrehajtására. 6. Katonai térinformatika, térképész szakirány: olyan szakemberek képzése, akik korszerű, tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek békében és háborúban a térképészeti és a katonaföldrajzi biztosítással kapcsolatos feladatok ellátására. 7. Repülő-hajózó szakirány: olyan helikopter- és repülőgép-vezetők képzése, akik rendelkeznek alapvető vezetői, parancsnoki, légijármű üzemeltetői képességekkel. Képesek az első csapatbeosztásukban a mindenkori harci technikán a hadrafoghatóságot minősítő osztályos repülő harckiképzés megkezdésére, szükség esetén a csapatok harckiképzési rendszerében érvényes típusátképzésre. Helikoptervezetői ágazat: olyan légi közlekedési szakemberek képzése, akik az elvárt általános és speciális (katonai) alapismeretekkel rendelkeznek és képesek a katonai (és polgári) repülés: hazai és nemzetközi elvárások szerinti sajátos (védelmi) feladatainak végrehajtására; harci feladatok előkészítésére és megfelelő segítséggel történő végrehajtására; a mindenkori repült helikopter típus biztonságos és hatékony földi és légi üzemeltetésére; helikoptervezető, másod-helikoptervezető, vagy helikoptervezető lövész beosztások önálló, vagy ekipázs-rendszerű beosztások ellátására és a repülőkiképzés folytatására. Repülőgép-vezető ágazat: olyan légi közlekedési szakemberek (katonai vezetők) képzése, akik az elvárt általános és speciális (katonai) alapismeretekkel rendelkeznek és képesek a katonai (és polgári) repülés: hazai és nemzetközi elvárások szerinti sajátos (védelmi) feladatainak végrehajtására; a repülési feladatokra történő önálló felkészülésre, valamint annak megfelelő segítséggel történő végrehajtására; a mindenkori repült repülőgéptípus biztonságos és hatékony földi és légi üzemeltetésére, a beosztott repülőgép-vezető beosztás ellátására és repülőkiképzés folytatására. 8. Repülésirányító szakirány: olyan légiforgalmi irányítók ― katonai vezetők ― képzése, akik az elvárt általános és speciális (katonai) alapismeretekkel rendelkeznek és képesek a katonai (és polgári) repülés hazai és nemzetközi elvárások szerinti sajátos védelmi feladatainak megoldására, célravezetési és szállítási folyamatának előkészítésére, irányítására, híradó, radar rendszerek és berendezések biztonságos és hatékony üzemeltetésére, harcálláspontokon, körzeti irányító pontokon meghatározott beosztások ellátására és rövid beilleszkedés után az önálló munkavégzésre A megrendelői igények alapján, a katonai vezetők alapképzésében a szak önállósága biztosítja a sajátos követelmények teljesítését, a speciális szaktudás megszerzését. A katonai felsőoktatás új képzési szerkezetében kialakított szak keretei között a speciális képzési célok teljesíthetők. A katonai vezetőktől elvárt szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását, hatékony elsajátítását, valamint a pályán szükséges általános és speciális kompetenciák megszerzését és a képességek célirányos fejlesztését az önálló alapképzési szak maradéktalanul biztosítja.

25

Az alapképzésben a képzési cél és az elérendő szakmai kompetenciák megfogalmazása a magyar fegyveres erő haderőnemei, illetve azok fegyvernemei (szakcsapatai) számára a közös nevezőt jelenti. A képzés eredményeként a katonai vezetői területen dolgozó tiszt birtokolja az egységesen kötelezőnek tekintett ismereteket, gyakorlati képességeket, alkalmazóképes tudást. Az általánosan elvárt, integrált szaktudás kiegészül meghatározott, célirányos interdiszciplináris (általános műveltségi, értelmiségi) ismeretanyaggal, továbbá kognitív és szociális kompetenciával, annak sajátos elemeivel. 5.2. Hogyan biztosítják ezek fejlesztését? Az alapszak és a mesterszak egységes, lineáris képzési folyamatában a prioritást élvező szakmai kompetencia elsajátítása mellett az értelmiségi szakember általános, szociális valamint perszonális kompetenciái fejlesztésére is kellő figyelmet fordítunk. A képzés minden mozzanatában alapvető jelentőségűnek tekintjük a hallgatók hozott képességeinek, személyiségének, motivációinak és törekvéseinek a viszonylag gyors és átfogó megismerését. A speciális kompetencia elsajátításához bizonyos sajátos attitűdök, alapképességek megléte, kognitív alapkompetencia és karakterisztikusan meghatározható személyiségfaktorok fejlettsége szükséges. Ezért a hallgatók megismerése a szakmai tevékenységre való alkalmasság szempontjai szerint történik. A képzésben, a képességek fejlesztésében ebben az értelemben nincs különbségtétel. A kiemelkedő képességeket is a szakmai tevékenység szempontjából vizsgáljuk. A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. Az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint a képzéshez szervesen kapcsolódó szakmai gyakorlat során reális lehetőség van a hallgatók speciális praktikus szakmai képességeit, kognitív és szociális kompetenciáit, attitűdjeit, motivációit feltárni, fejleszteni. 5.3. Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szakon 2009-ben történik első alkalommal kibocsátás. A képzés első három éve tapasztalatainak kritikai elemzése, illetve az elmúlt néhány gyakorlati évben kapott visszajelzések lehetővé teszik a kérdés megválaszolását. A képzésben résztvevő külsős előadóként, gyakorlat vezetőként bevont katonai vezetők, szakemberek, illetve a megrendelői oldal vezetői és humán (oktatási) szakemberi által adott információk szerint a szakon szerzett kompetenciák lépést tartanak a szakmai életben bekövetkezett változásokkal, a hazai védelmi szféra, kiemelten a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar, illetve a Magyar Honvédség elvárásaival. 5.4. Biztosítottak-e a szükséges gyakorlóhelyek? Igen. A szakon érvényes KKK – a tantervben rögzített csapatbázisú gyakorlatokon túl 6 hetes szakmai gyakorlat teljesítését előírja kritériumkövetelményként. A szakmai gyakorlatok tartalma a mintatantervben rögzített. A 4. a 6. és a 8. szemeszterekben tantárgyként meghirdetésre kerülnek, a hallgatók kötelező kurzusként feljelentkeznek. A gyakorlatra a szakfelelős feladatlapot ad ki, valamint a gyakorlóhely illetékes munkahelyi vezetőjének írott felkérő levélben tájékoztatást ad a gyakorlat céljáról, tartalmáról és a teljesítés igazolását kéri. A szakon levő hallgatók a 2-2 hetes gyakorlatot, a Magyar Honvédség haderőnemeinek kijelölt csapatainál teljesítik. Annak végrehajtásáról rövid jelentésben számolnak be. A gyakorlatok tartalma szorosan kapcsolódik az adott félév fontos elméleti tantárgyaihoz. 5.5. A nemzetközi oktatás és (szak) gyakorlat lehetőségei. a.) Az elmúlt 3 tanévben a szak hallgatóinak részvétele külföldi részképzésen vagy gyakorlaton: Megvalósult.

26

b.) Az elmúlt 3 tanévben a szakon részképzésen ill. gyakorlaton részt vett külföldi hallgatók: Megvalósult. 5.6. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (tudományelmélet, kutatásmódszertan, irodalomkeresés, stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben? A képzésben a Hadtudományi alapismeretek tantárgy keretében ismereteket kapnak a hallgatók a kutatómunka alapjairól. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályázatok elkészítéséhez, külön pályadíjak kitűzéséhez, mentori, konzulensi teendők ellátásához a szellemi és materiális támogatást biztosítjuk. A hallgatók a gyakorlati képzési időszakban megismerkednek a Magyar Honvédségben folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, pontosabban, a szakon folyó képzésben érintett tanszékeken, folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt a szakon tanulók. 5.7. Milyen módon, formában, mélységben oktatnak informatikai ismereteket? A hallgatók számítógéphez és internethez való hozzáférési lehetőségei A szak mintatantervében 2. és 3. szemeszterben van informatikai ismeretek oktatása. Ennek tartalma és követelményei gyakorlatilag megegyezik az ECDL tanfolyaméval, tehát a 7 panelben az általános alapismeretek, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentáció, az adatbázis kezelés, elektronikus levelezés. Vírusvédelem. Információkeresés a hálózaton.. Lekérdezések használata. IT biztonság. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. A szakon – a szakmai jellegből adódóan hangsúlyosan – 2. szemeszterben oktatunk információs műveletek tantárgyat. Ennek tartalma: Az informatikai védelem fogalmi rendszere megvalósulási lehetőségei, szabályozási struktúrája, az általános, tárcaszintű és helyi szabályozás kérdései. Nemzetközi szabályozás, NATO előírások és ajánlások, a védelem szabályozása a Magyar Köztársaságban. Az informatikai védelem kérdéseinek jogi és etikai vonatkozásait; a fenyegetettség változásának trendjei, kezelésük új módszerei. Információs/informatikai rendszerek és információk komplex védelmének alapjai. Az informatikai biztonság irányításának rendje, feladatai. Az informatikai biztonság irányításának szervezeti szintű dokumentumai. Az informatikai biztonság megvalósításának korszerű módszerei. A hallgatók az oktatás során az informatikai szakkabinetben tanulnak, itt a számítógéphez való hozzáférés evidencia. Tapasztalataink szerint a hallgatók szinte kivétel nélkül rendelkeznek személyi számítógéppel és ehhez kapcsolódó Internetes lehetőséggel. Az egyetem könyvtárában ugyancsak biztosított a hozzáférés. 5.8. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata (Az elmúlt 3 tanév gyakorlatáról kérjük beszámolót, függetlenül attól, hogy várhatóan nincs még végzős évfolyam az új típusú képzéseken.)

27

A szakon az első végzős évfolyam kibocsátására a 2008/09. tanév során kerül sor! a.) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik az oktatók: 50-60 % hallgatók: 30 % egyéb: 10-20 % (pl. külső személy, szervezet) b.) A vezető oktatók (tanár, docens) hány szakdolgozat elkészítését irányították? Oktató neve

-

Szakon diplomázók száma

2005/06

2006/07

2007/08

-

-

-

2005/06

2006/07

2007/08

0

0

0

5.9. Kérjük, számoljanak be röviden a záróvizsga bizottságok munkájáról, tapasztalataikról, s ezek visszacsatolásáról az oktatási folyamatba. A szakon az első végzős évfolyam kibocsátására a 2008/09. tanév során kerül sor! 5.10. Hallgatók számára nyújtott szolgáltatások a) Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályamunkák elkészítéséhez szellemi és materiális támogatást biztosítunk. A hallgatók a képzés során megismerkednek a védelmi szférában, kiemelten a magyar fegyveres erőknél folyó speciális tudományos és szakértői tevékenységgel is, kölcsönös igény esetén bekapcsolódhatnak a folyamatban levő témák kidolgozásába, valamint segítséget kaphatnak a szakdolgozat (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, azon belül is elsősorban szak képzésében érintett tanszékeken folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatóink. Az egyetemi hagyományos és on-line kiadványok publikációs lehetőséget biztosítanak. b) Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? A szakon folytatott képzéshez szükséges infrastruktúra, rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak.

28

5.11. Végzett hallgatók pályakövetése Figyelemmel kíséri-e a szak a végzett hallgatók szakmai életútját (elhelyezkedését), további pályáját? Ha igen, hogyan? A szakról kibocsátott hallgatók, a Magyar Honvédség hivatásos tisztjeiként – a végzettségüknek megfelelő – katonai vezetői (különböző szintű parancsnoki) beosztásokat töltenek be, elsősorban a magyar fegyveres erő szervezeteinél. A Magyar Honvédség humánerőforrás stratégiája részeként megvalósuló, a pályakarriert szabályozó kontroling rendszer (évente elvégzett elöljárói szintű értékelés és minősítés) biztosítja, és lehetővé teszi, volt hallgatóink bevállósági megítélését. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a katonai vezetői képzés (1. számú melléklet szerint) rendszerjellemzőiből adódóan az alapképzésen eredményesen túljutott személlyel (volt hallgatónkkal), –annak beválósága esetén – a különböző tartalmú, és szintű továbbképző-, átképző-, és speciális tanfolyamok keretében – mint a hivatását gyakorló – tiszt kollégával találkozunk. Mi több, a tehetségesek és az arra alkalmasak – a szükséges csapatszolgálat után, elöljárói támogatás birtokában – folytatják felsőfokú tanulmányaikat, a ciklikus képzési rendszer második szintjén, a katonai vezetői mesterképzésben. Néhányan pedig, az okleveles katonai vezetők közül, vállalják a megmérettetést a doktori képzés területén. A leírtak alapján – úgy gondolom –nyilvánvaló, hogy az alapképzésben, a szakon végzett hallgatóinkkal a kapcsolat nem hogy nem szakad meg, hanem, a honvédtiszti hivatás által megkövetelt „egy élethosszon át szükséges a tanulás” filozófiájából adódóan élő, aktív, sőt tartalmi tekintetben igen összetett. Teljesen természetes tehát, hogy a katonai vezetők képzési rendszerében, az alapképzést befejezett hallgatóink pályakövetése és beválóságuk szervezeti szempontrendszer szerinti értékelése adekvátan elvégezhető, illetve megvalósul. 6. (C)SWOT analízis Kérjük, mutassák be a szak működésének a) külső (nem intézményi) korlátait: A szak működésének külső korlátját az a sajátosság adja, hogy a védelmi szféra szabályozott, vi-

szonylag kisméretű munkaerőpiac, amely feladatainak és specialitásainak megfelelő szakembereket igényel. Elsősorban olyan felkészültségűeket, akik képesek a Magyar Honvédségben képesítésük szerinti beosztásokban feladataikat úgy ellátni, hogy tevékenységüket hivatásnak tekintik. Ez a szolgálat igényli a végzett hallgatóktól az önálló, eredményes szakmai tevékenységre, a szervezetek hatékony vezetésére, az erőforrások szakszerű felhasználására való képességeket. A munkaerő-piac igénye elsősorban a vezetésre alkalmas, gyakorlatorientált és a biztonság átfogó és konkrét kérdéseiben is eligazodó végzettekre irányul. Az alap- és a mesterszak alapítási és indítási dokumentumainak kidolgozása a megrendelő szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A tantervek összeállításánál igényeiket, véleményüket, korrekciós javaslataikat figyelembe vettük. A képzésben, döntően nyílt irodalom kerül felhasználásra. Amennyiben minősített információ megismerése válik szükségessé, abban az esetben az általános szabályok szerinti eseti betekintési engedély megkérésére kerül sor az érintett titokbirtokos szerv vezetőjétől. A szakon tervezett létszám a Magyar Honvédség humánforrás-foglalkoztatási stratégiájának megfelelően alakul. A Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar a Katonai Vezetői alapképzésben a teljes idejű képzést preferálják. Tekintettel a katonai vezetői szféra lét29

számhelyzetére, a személyi állománnyal szembeni végzettségi és képzettségi követelményekre és a szakember utánpótlás prognosztizált létszámszükségletére, biztosítottnak látszik, hogy az alapképzésben 20-30, a mesterképzésben hosszabbtávon, évente legalább 10-15 fő vegyen részt. A képzés tapasztalatai, néhány éves eredményei növelhetik a vonzerőt, bővíthetik a keresletet, lehetőséget nyithatnak a megrendelői igények differenciáltabb megismerésére, feltárására, artikulálására és kielégítésére, pl.: MSc képzésben szakirányok kialakításával. b) Erősségei: A szak a magyar felsőoktatásban unikális jellegű. Az egyetemen a katonai vezetői szakképzés teljes vertikuma (BSc szintű alapképzés, MSC szintű mesterképzés, doktori képzés önálló tudományszakon) a megrendelők rendelkezésére áll, hogy speciális szaktudást szerezzenek a speciális feladatokat ellátó munkatársaik. A „Képzési és kimeneti követelmények” alapján kidolgozott „Mintatanterv” koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti a megrendelői szféra speciális szakmai igényeit. A szakfelelős, a tanszékek és a tantárgyfelelősök kapcsolata jó. Mivel a magyar védelmi szféra napjainkban is folyamatos mozgásban van, visszatérő feladatként jelentkezik a tantárgyi programok aktualizálása, illetve naprakészen tartása, a „betanító” tanszékeken. Vannak speciális gyakorlatiasabb tárgyak, amelyek oktatását csak külső előadóval tudjuk megoldani, ilyenek például a szakirányok szakharcászati, harcszolgálati témaköreinek egy jelentős része. Más szakmai tárgyakra is jellemző, hogy napi aktualitású információkat kell oktatnunk, ilyenek például a válságreagáló katonai műveletek részét képező békeműveleti kérdéskörök, továbbá, a NATO missziókra történő felkészítés feladatai, vagy a magyar katonai vezetés aktuális kérdései. A szak indítása óta eltelt három esztendőben a Magyar Honvédség különböző szervezetei – mint a minőségi képzésben érdekelt kliensek – az általunk igényelt előadásokat, tanulmányutakat, szakmai gyakorlatokat a tantervi követelményeknek megfelelően, minden tekintetben kifogástalanul biztosították. A katonai vezetői i alapszakon az oktatók eleget tesznek a MAB által támasztott minőségi követelményeknek. Az oktatók tudományos minősítése, részvétele a szakmai-tudományos közéletben, publikációi minősége megfelel az elvárásoknak. Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak. A szakmai sajátosságok következtében a tanár-hallgató kapcsolat a szokásosnál intenzívebb, személyesebb, emberre szabottabb. A szak iránti érdeklődés egyenletesen magas, az első helyen jelentkezők szinte azonos száma mutatja a valós igényeket. A képzés tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a katonai vezetői alapképzési szak hosszú távon életképesnek látszik. A jövő szempontjából reális optimizmusra ad okot az érintett védelmi szféra, kiemelten a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar egyértelmű elvi és kézzelfogható gyakorlati támogatása. A katonai vezetői alapszakon folytatott/folytatandó képzés minőségi végrehajtásához az egyetemnek is, a megrendelőknek, valamint a képzés alanyainak is jelentős érdekei fűződnek. c) Gyengéi: Problémaként értékelhető a képzés személyi és infrastrukturális hátterének a speciális tartalomnak való megfelelése, ennek bizonyos deficitjei. A Katonai Vezetői szak lefedi a tradicionális katonai szakterületeket, szakmai kultúrákat. Ebből adódik /adódna, hogy a humánerőforrásnak és az ifrastuktúrának a jelenleginél plasztikusabb, optimálisabb jellemzőkkel kellene rendelkezni. A optimálisan szükséges technikai eszközparkkal nem rendelkezünk. Az oktatók vonatkozásában, életkoruk és egyéni terveik miatti kiválásuk miatti utánpótlásuk sürgetően megoldandó. Az idegen nyelvi ismeretek is szélsőséges képet mutatnak. Esetenként gondot

30

jelent az idegen nyelvű (angol, francia, német, orosz) szakirodalomban való tájékozódás hiányos volta. A három tanévben végzett oktatói tevékenység általános információi, illetve a szakfelelősi, tancsoportvezetői személyes tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzés első három szemeszterében fajsúlyosan jelenlévő általános alapozó (általános műveltségi) ismeretanyag elsajátítása komoly feladat a hallgatók többségének. A társadalomtudományi tantárgyaknál különösen megmutatkoznak a történelmi, jogi, társadalomtudományi, politikai, katonai ismeretekben érzékelhető hiányosságok, olykor, pedig a napi tájékozottság deficitjei. Az elvártnál alacsonyabb a számítástechnikai tudás szintje. A hallgatók előképzettsége igen változatos. Szélesebb körű ismeretekkel csak kevesen rendelkeznek. A képzés harmadik-negyedik szemeszterének végére alakul ki egy nagyjából azonos nézőpont, illetve a szakmai kérdések komplexitásának felismerése, a kívánatos szemléletmód és érzékenység. d) Fejlesztési, előrelépési lehetőségei: A Kossuth Lajos Hadtudományi Kar képzésének centrumában a katonai vezetők képzése, továbbképzése áll. A Katonai Vezetői Alapszakon folyó képzés minden tekintetben a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, illetve a Magyar Honvédség igényei szerint folyik. A szakon folyó képzés gyakorlatilag siker-történet, melyet jól mutat egyfelől a szakra történő jelentkezés, helyesebben túljelentkezés és a szakra felvehető hallgatók aránya, illetve másfelől a szakkal kapcsolatban lefolytatott és az Országos Felsőoktatási Információs Központ által 2007-ben készített felmérés, mely részleteiben a Felvi Magazin 2008 márciusi számában olvasható. A fentieket elfogadva, a szak szakfelelőseként mégis azt gondolom, hogy a szakon folyó képzést, elsősorban annak gyakorlati oldalát még inkább a megrendelői igényekhez kell igazítanunk. Ennek érdekében már a tavalyi év folyamán átdolgoztuk a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt munkabizottságban a szak, képzési és kimeneti követelményrendszerét. Az itt megfogalmazottak megvalósítása érdekében, illetve annak részeként kidolgoztuk a szakon, illetve a szak szakirányain tanulmányokat folytató hallgatók csapatbázisú képzésének, illetve csapatgyakorlatának új rendszerét, melyet a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség katonai felső vezetése elfogadott, és amelynek szakaszos bevezetése, együttműködésben a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságával a 2008/2009-es tanévtől megkezdődik. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a hallgatói igényekkel és az oktatói javaslatokkal összhangban megkezdtük a harcászat tantárgy megrendelői igények alapján történő tartalmi korszerűsítését, melyet az elkövetkezendő hónapokban folytatnunk kell. A képzés jövőbeni minőségi fejlesztése szempontjából lényeges, hogy az alapképzésben, annak gyakorlati részében a különböző szakirányokon tanulmányokat folytató hallgatók az elsajátított ismereteket együttműködésben „csapatbázisú összhaderőnemi gyakorlatok” keretében mélyítsék el. Ennek érdekében az alapképzési szakon, a jövőben a blokkosított képzési lehetőségek kialakítását tervezem megvalósítani. Természetesen a szakirány-felelősök, a szakon oktató tanárok, valamint a szakon tanulmányokat folytató hallgatók teljes körű bevonásával. e) veszélyeztető tényezői: A megrendelői szférát érintő gyakori szervezeti és más változások miatt a jövőre vonatkozó iskolázási igények bizonytalansága jelenthet komoly gátló tényezőt. Nem segíti a fejlődést a forrásokhoz való hozzáférés erősen korlátozottsága, hátrányos induló pozíciói. Az alap- és a mesterképzés egyidejű folytatása a jelenleginél nagyobb és szakmailag összetettebb oktatói kart igényel. Ezért szükségesnek látszik egy tudatos humánerőforrásépítő tevékenység. Veszélyeztető tényezőnek tartjuk a szakmai képzés mindenáron való piacosítására irányuló elképzeléseket és nyomásgyakorlást.

31

Kérjük, hogy a leírás-bemutatás mellett többségben legyenek az értékelő-elemző megállapítások. Az elemzés összesen ne haladja meg a 3-4 oldalnyi terjedelmet. 7. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés 7.1. Folyik-e a szakon belső, rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység? Ha igen, miben áll, mik a céljai, s a legfontosabb elemei? A szakon a minőségbiztosítási tevékenység célja: a képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés, a megrendelői szervezetek speciális szakmai igényeinek beemelése az oktatásba, a hallgatói tanulmányi munka segítése, valamint a tehetséggondozás. 7.2. Ki(k) a szak minőségbiztosítási felelőse(i)? (Név, beosztás/munkakör) A szakon külön erre a feladatra kijelölt személy nincs. A szakfelelős egyben a minőségbiztosításért is felelős: Prof. Dr. Szendy István ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár 7.3. Hogyan biztosítja és fejleszti a szak saját minőségét a a) bemenet szintjén oktatók: A szakon indított képzésben az elméleti alapozó modul tantárgyaiért az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, és az oktatókkal szembeni követelményeket maximálisan teljesítő vezető oktatók felelősek. A szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai törzsanyag ismeretköreinek oktatását az egyetem karain működtetett tanszékek katonai képzésben oktató szakcsoportjai állománya, valamint a képzésbe a megrendelőktől bevonásra tervezett, a szakmai praxisban nagy gyakorlattal bíró vezetők illetve szakemberek (pl. különböző szintű csapat-parancsnokok, szaktisztek, esetenként specialisták) végzik. Az egyetemi kiegészítő képzés és az alapképzés sokéves tapasztalatai igazolják, hogy a szakon, egy magas szinten oktató és jól együttműködő oktatói gárda alakult ki. hallgatók: A szak, képzési és kimeneti követelményei alapján (beleértve a bemeneti kritériumokat) a szakra döntően a középiskolai tanulmányaikat befejezett, érettségizett személyek jelentkeznek. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon folytatott képzéshez, a szükséges infrastruktúra, rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. b) az oktatási-tanulási folyamatban oktatók: Mind a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mind a külsős, eseti megbízásos vagy együttműködési megállapodás szerint beoktató szakemberek évtizedes felsőoktatási gyakorlattal bírnak, szakterületük elismert vezetői. hallgatók: A képzési célok, az oktatási formák és módszerek alkalmazása tekintetében feltétlenül a pozitívumok közé tartozik, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi hallgató nagy ambícióval, jelentős áldozatvállalással tanul, kölcsönös egymás segítése és elmondható, hogy kialakult egy jó légkörű szellemiség mindegyik tancsoportban. eszköz- és infrastrukturális ellátottság: A szakon folytatott képzéshez, a szükséges infrastruktúra, rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek korszerűen berendezettek, a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a szolgálatok szakkönyvtárai, illetve a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. c) az oktatás-tanulás kimeneteit illetően: Tekintettel a személyi állományra vonatkozó speciális szabályozásra, a kimeneti követelményeknek való gyakorlati megfelelés utólagos kontrollja megvalósul. Teljes körű beválás-vizsgálatra az egyetem részéről van lehetőség. 32

7.4. Végez-e a szak saját működésére vonatkozó megkérdezéseket a következők körében? (Ha igen, válaszaikat részletezzék.) a) Oktatók körében szakfejlesztési fórum keretében (2008. január 30-i jegyzőkönyv csatolva), valamint a szakfelelős és az oktató személyes kontaktusával. b) Hallgatók körében a kar által végzett megkérdezések történtek. c) végzett hallgatók körében még nem történt d) felhasználók körében a szakalapítási kérelem kidolgozása időszakában a munkabizottság keretében történt, illetve tervezett fórum 2009 májusában e) egyéb: 7.5. Mi történik a megkérdezések eredményeivel, hogyan hasznosítják azokat? (Ha szükséges, típusonként részletezve.) A szak mintatantervének korrekciójára, az egyes tantárgyi programok tartalmi fejlesztésére történik a felhasználás. 7.6. A felhasználói szempontok érvényesülése a képzésben A szak képzési és kimeneti követelményei, a mintatanterv és a szakmai tantárgyi programok összeállítása a megrendelő szervezetek, a felhasználók speciális szakmai-gyakorlati igényeit maximálisan figyelembe vette. 7.7. Kérjük, mutassák be röviden tananyag-fejlesztési tevékenységüket. (Motiváció, rendszeresség, hallgatói érdeklődés, szakterületi fejlemények, oktatói érdekek és (ön)célok, felhasználói elvárások.) A szak specifikus jellegéből adódóan az alapozó modulhoz, a szakmai törzs-, és a szakmai specifikus modulhoz tartozó tantárgyak témakörei – már a szakalapítás időszakában is – a megrendelői igények maximális figyelembe vétele mellett kerültek összeállításra. A tantárgyak tananyagainak fejlesztését két tényező determinálja. Ebből az egyik természetesen a szak kutatóműhelyeiben folyó tudományos munka során „megszületett eredmények, melyeknek bevitele az oktatásba tananyagként – a szükséges szakmai megítéléseken kapott „zöld út” esetén – tantárgyfelelősi hatáskörben, szemeszterenkénti periódusban, kötelezően megvalósul. A másik tényező, vagy ok, legalább ennyire fontos, és nyugodtan kijelenthetjük, tendenciózusan érvényesül. A világban globálisan, regionálisan és lokálisan érvényesülő biztonsági kihívásokra és kockázatokra adott komplex társadalmi válaszok katonai szegmense, a katonai műveletek tartalma és milyensége folyamatos mozgásba van. A katonai képességek és a megkövetelt ambíciószintek igények szerinti biztosítása abszulút innovatív és professzionális felkészítést igényel, amit a tananyagokban – figyelemmel a hatályos NATO stanagokra – tükröztetnünk, megtanulandó ismeretként realizálnunk kell. A szakon és szakirányain ezt tesszük, ezért a tantárgyak tartalmi megújítása tendencia jellegű, folyamatos. Némi gondot jelent, hogy ezt a flexibilitást, pontosabban ennek időarányos lekövetését – az oktatói állomány leterheltsége és viszonylagos kis létszáma okán – a tananyag kidolgozás területén bizonyos értelemben deficit jellemzi.

33

7.8. Kérjük, mutassák be az elmúlt 3-5 év minőségfejlesztési tevékenységének eredményeit. Az első – de még befejezetlen – oktatási ciklus tapasztalatai alapján az megállapítható, hogy a katonai vezetői alapszakon az egyetem képes a Magyar Köztársaság fegyveres ereje számára professzionális felkészültségű tevékenységüket hivatásként gyakorló, katonai vezetők felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. Az alapképzési szak indításának előkészítésével párhuzamosan megkezdtük a katonai vezetői mesterszak megalapítását és indítását szolgáló kidolgozó munkát. A MAFB követelményeinek való maximális megfelelés érdekében a megrendelő szervezetek egyetértésével Prof. Dr. Szendy István ezredes egyetemi tanár lett a mesterszak felelőse. A megrendelők a szakindítási dokumentumot lényegében egyetértéssel elfogadták, konszenzus volt abban, hogy a képzés 2008-ban induljon. Egyetértés volt abban is, hogy szakirányok ne legyenek. A katonai vezetői mesterszak alapítását a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta, a „Képzési és kimeneti követelmények” az OM 15/2006. (IV.3.).rendeletében megjelentek. 7.9. Hogyan ellenőrzik céljaik megvalósulását? Történtek-e, történnek-e korrekciók a célok elérésének veszélyeztetettsége vagy meghiúsulása esetén? A „Képzési és kimeneti követelmények” alapján kidolgozott „Mintatanterv” tükrözi az egyetem és a kar sajátosságait és elvárásait, ugyanakkor elsősorban a szakmai törzsanyag koherens tantárgyi struktúrájával markánsan megjeleníti a megrendelői szféra speciális szakmai igényeit. A tantervben szereplő tantárgyak programjait a tantárgyért felelős vezető oktatók elkészítették, ezeket a tanszéki értekezleteken jóváhagyták. Az eredményes oktatásnak ezek az alapfeltételei maradéktalanul biztosítottak. Egyéb megjegyzések A szak indítására kidolgozott kérelemben kulcskérdés volt a törzstantárgyak felelőseit érintő MAB minőségi követelmények teljesítése. A szakon indított képzésben az alapozó modul tantárgyakért az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, az oktatókkal szembeni követelményeket maximálisan teljesítő vezető oktatók felelősek. A szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai törzsanyag ismeretköreinek oktatását az egyetem karain működtetett tanszékek katonai képzésben oktató szakcsoportjai állománya, valamint a képzésbe a megrendelőktől bevonásra tervezett, a szakmai praxisban nagy gyakorlattal bíró vezetők illetve szakemberek (pl. különböző szintű csapat-parancsnokok, szaktisztek, esetenként specialisták) végzik. A szakfelelős szakmai és pedagógiai tapasztalatai és elkötelezettsége fontos garanciális eleme a képzés minőségbiztosításának. A szak jövője szempontjából reális optimizmusra ad okot a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának egyértelmű elvi és kézzelfogható gyakorlati támogatása.

34

8. Kapcsolatok Kérjük, mutassák be röviden (max. 2 oldalban, adatokkal alátámasztva) hazai és külföldi kapcsolataikat, más szakokkal, személyekkel, intézményekkel, szervezetekkel folytatott együttműködéseiket. A szakon folytatott képzés szempontjából a megrendelői szférával, tehát a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságával és alárendeltjeivel rendszeres, célirányos és a kölcsönösségen alapuló munkakapcsolatokat tartunk fenn. A szakalapítás, a szakindítás, a képzés indítása és folytatása nem képzelhető el a megrendelők érdemi bevonása nélkül. A szakon folyó képzés valamennyi alapdokumentumának kidolgozása a megrendelőkkel együtt, velük folyamatosan konzultálva, igényeiket megismerve és akceptálva, konszenzussal történt. A szakfejlesztési munkabizottságban a szervek képviselői részt vesznek, a szakmai gyakorlatok végrehajtását biztosítják. Konkrét oktatási feladatokat vállalnak és végeznek, szakdolgozatokat konzultálnak, bírálnak, vizsgáztatásokban vesznek részt, bedolgoznak tananyagokba. Az egyetem tradicionális kapcsolatai között kiemelt helyet kapnak a Honvédelmi Minisztériummal – Honvéd Vezérkarral és a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságával kialakított, együttműködési megállapodással minőségi szintre fejlesztett kapcsolatok. Mindannyiunk számára gyümölcsöző kapcsolatokat tartunk fenn az egyetemünkön működő más szakokal, a Magyar Hadtudományi Társasággal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Katonai Felderítő Hivatallal, a Katonai Biztonsági Hivatallal a Pécsi Tudományegyetemmel, és a Corvinus Egyetemmel. Említést érdemel az ORFK, a VPOP, a Rendvédelmi szervek védelmi szolgálata és a Büntetés-végrehajtási szervezet közötti rendezett kapcsolat. A rendvédelmi szféra felsőoktatási intézményével, a Rendőrtiszti Főiskolával eseti, kölcsönösségen alapuló kapcsolat van, a kriminalisztika gyakorlati oktatásában. Részt vesznek-e EU együttműködési konzorciumokban, vagy hazai pályázati kollaborációkban? nem 9. Eddigi akkreditációs tapasztalatok: nincsenek Kérjük, számoljanak be eddigi – pozitív és negatív – akkreditációs tapasztalataikról.

Prof. Dr. Szendy István ezredes Tanszékvezető egyetemi tanár szakfelelős

35