zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007

Modern Mé érnö Modern M rnöki Eszkö Eszköztá ztár Kocká ockázatkö zatközpontú zpontú Környezetmenedzsment Alapjá Alapjául

MOKKKA

MOKKA Konferencia, 2007

A MOKKA kutatás-fejlesztési projekt felépítése

hatóság

menedzser

kivitelez

jogalkotó

tulajdonos

WEB-alapú, gyakorlatorientált, felhasználóbarát

Döntéstámogató rendszer

verifikációs rendszer

protokoll

nemzetközi fejlesztések

leltár

magyar fejlesztések

leltár

saját fejlesztés

know-how protokoll


MOKKA projekt céljai • A kockázatközpontú környezetmenedzsment támogatása • Innovatív kockázatfelmérési és -csökkentési eszközök létrehozása • Bizalom növelése az innovatív mérnöki módszerek iránt • Az új módszerek/technológiák verifikációjának kidolgozása • Az információ elérhet,vé tétel elektronikus adatbázis segítségével • Felhasználóbarát döntéstámogatási rendszer létrehozása • Innovatív módszerek/technológiák piacra kerülésének el,segítése MOKKA Konferencia, 2007

A kutatástól a piacig START

1

Új technológia / eljárás/ módszer

2

Laboratóriumi és félüzemi kísérletek

3

Rendeleteknek, Felhasználók igényei el írásoknak Kibocsátás vagy való megfelelés szennyezett terület kockázatának jellemzése

4

Döntéshozatal: technológia választás5

CÉL

Információ továbbadása 9

Jelentés a sikeres megoldásról, Finanszírozás verifikálás Demonstráció 5 6 7 8

Piacra kerülés MOKKA Konferencia, 2007

A mérnöki innováció és a piac

Metodika- és technológiafejlesztés Félüzemi méret3 kísérlet Demonstráció Finanszírozás

„Halál völgye”

Piac MOKKA Konferencia, 2007

MOKKA

Szigorodó követelmények költséghatékony teljesítése

Szennyezett terület menedzsment költség

Innovatív felmérési és remediációs módszerek

Szigorúbb követelmények

költség


Terület felmérése, jellemzése, remediálása

A környezeti kockázatmenedzsment két oldala A környezetpolitika eszköztárának f eleme a kockázatmenedzsment, melyet a jogi háttér és a környezetállapotát jelz monitoring rendszer támogat. A kockázatmenedzsment két oldala a kockázat felmérése és csökkentése. GAZDASÁG

JOG

POLITIKA

KÖRNYEZETPOLITIKA

KOCKÁZATMENDZSMENT

KOCKÁZAT FELMÉRÉSE

1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE

MONITORING

KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE

1. MEGELCZÉS . KORLÁTOZÁSOK MOKKA Konferencia,22007 3. REMEDIÁCIÓ

Új tendenciák a környezetmenedzsmentben Kockázaton (hatáson) alapuló megítélés és döntés Ökológiai és humán egészségkockázat nem válik el: környezettoxikológia Azonos elvek a globális, regionális és lokális kockázatfelmérésben iteratív, lépcs zetes, konzervatív, területhasználattól függ kitettség Vegyi anyagokra: EU-TGD, kvantitatív, általános, egységes EU: PEC/PNEC vegyi anyag jellemz i, sorsa, megoszlás, biodegradálhatóság, hatásai Szennyezett területekre: CARACAS: Concerted Action Initiative on Risk Assessment for Contaminated Sites Alapelvek: jöv beni szennyezés megakadályozása, a szennyez fizet, el vigyázatosság, kockázaton alapuló döntések Tudományos alap: integrált kvantitatív kockázatfelmérés Témái: humán toxikológia, ökológia kockázatfelmérés, szennyez anyag terjedése és sorsa a környezetben, területek felmérése, analízis, modellek, stb. MOKKA Konferencia, 2007

CARINET, NICOLE, RACE, PECOMINE: bányászati hulladékokra

Szennyezett terület felmérésének hatékonyabbá tétele Hatékonyság, információ, érték

Új, hatékony felmérési módszerek alkalmazásával flexibilis, integrált egységként kezelt felmérés

Monitoring

Remediációt el,készít, felmérés

Részletes állapot felmérés

El,zetes felmérés


Befektetés

A technológiaválasztást el,készít, felmérés a terület integrált felmérésének része Terület felmérésével párhuzamosan folyó technológiaválasztási folyamat

Felmérés típusa, célja Várható eredmény

Szennyez,anyag- Területspecifikus specifikus Szennyez,anyag mennyisége és min,sége. Szennyezett környezeti elemek és fázisok azonosítása, stb.

Talajtípus, hidrogeológiai jell. a biota jellemz,i, stb.

Technológia tervezése és üzembe helyezése

Kölcsönhatás-specifikus

Beavatkozás-specifikus, dinamikus tesztelés

Biodegradáció, a szennyez,anyag fázisok közötti megoszlása, tápláléklánc jellemz,i, stb.

Technológia-választás Technol. paraméterek tervezése Kibocsátás és kockázat ellen,rzés Költség el,rejelzés


Piros: technológia-orientált vizsgálatok

Kockázatmenedzsment integrált eszköztára KOMPLEX KOCKÁZATMENEDZSMENT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK

INTERPRETÁCIÓS ESZKÖZTÁR FELMÉRÉSI ESZKÖZTÁR

TERJEDÉSI MODELLEK GIS-MODELLEK

Fizikaikémiai módszerek

INTEGRÁLT KOCKÁZATI MODELL

3T Talaj ökoszisztéma jellemz,i

Környezetto xikológiai tesztelés

TERÜLETSPECIFIKUS KOCKÁZATFELMÉRÉS SATATISZTIKAI MÓDSZEREK


KONCEPCIÓMODELL

MÓDSZEREGYÜTTES FELMÉRÉSHEZ

REMEDIÁCIÓS ALTERNATÍVÁK ÉRTÉKELÉSE ADATÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK OPTIMÁLÁSA

I n te g r á lt k o c k á z a ti m o d e ll szenn yez

T E R JE D É SI M O D E L L

ta la j

ta la jv íz

fo rrá s

ü le d é k

szen n y ez, a n ya go

le v e g

fe ls z ín i v íz

k ö r n y e z e t i e le m e

ö k o s z is z té m a

em ber

le b o n tó k

E X P O Z ÍC IÓ S M O D E L L

te rm e l

k

fo g y a s z tó k

re c e p to ro k


Kockázatfelmérésben szerepet játszó új metodikák Vegyi anyagok sorsa és viselkedése a környezetben: a vegyi anyag és a környezet kölcsönhatása komplexen befolyásolja az aktuális toxicitást Integrált megközelítés: fizikai-kémiai jellemz k + biológiai és ökotoxikológiai mérési eredmények együttesen jellemzik a helyszínspecifikus kockázatot. Mozgékonyság, hozzáférhet,ség befolyásolja az aktuális toxicitást: Fázisok közötti megoszlás: Henry és Kow alapján Biodegradálhatóság - biodegradáció Káros hatások: toxicitás, mutagenitás, teratogenitás, stb. Biokoncentrálhatóság - bioakkumuláció Szorpciós kapacitás: a szennyez anyag és toxicitása megoszlik környezeti elemek fázisai között : kilúgzás, deszorpció, párolgás. MOKKA Konferencia, 2007

MÉRNI VAGY NEM MÉRNI? Modellezés, SAR, QSAR

Szennyezett talaj környezettoxikológiai tesztelése A környezettoxikológiai tesztelés megoldás a problémák egy részére • Integrálja a toxikus anyagok kölcsönhatásait • Integrálja a szennyez anyag és a mátrix kölcsönhatásait • A szennyez anyag biológiailag hozzáférhet részét méri • Kémiai analitikai módszerrel nem kimutatható anyagok hatását is méri • Az analitikai programba be nem vett veszélyes anyagok hatását is méri Ökotoxikológiai tesztekkel szemben támasztott követelmények • Ökológiai relevancia, környezeti realitás • Reprodukálhatóság • Megbízhatóság • Érzékenység MOKKA Konferencia, 2007

TalajTesztel,Triád TTT: A TalajTesztel,Triád

Fizikaikémiai módszerek 3T Talaj ökoszisztéma jellemz,i

Környezetto xikológiai tesztelés

A talaj jellemzése során azonos fontossággal bírnak a fizikai-kémiai vizsgálatok, a talaj biológiai jellemz i és toxicitása. Kiegészítik egymást, információt adnak a szennyez anyag min ségér l és mennyiségér l, a talaj állapotáról, életképességér l, aktivitásáról, a szennyez anyag hatásáról és hozzáférhet ségér l, biodegradálhatóságáról és a módszeregyüttes segítségével modellezhet a talaj küls behatásokra adott válasza is.


Új környezettoxikológiai módszerek talajra Tesztek, mikrokozmoszok az expozíciós szcenárió modellezésére Interaktív vagy direkt kontakt tesztek talajra, üledékre: a szilárd fázis és a tesztorganizmus kölcsönhatásba léphet Az expozíciós útvonal, az emésztés, stb. modellezése: a minták el kezelése (emészt enzimekkel, hozzáférhet séget növel szerekkel, stb.) vizsgálat el tt Tesztmódszerek: laboratóriumi tesztek, szabadföldi vizsgálatok biomonitoring, bioindikáció, biomarkerek, genetikai markerek, korai figyelmeztet rendszerek, távérzékelési módszerek, stb. Végpontok: vizuálisan érzékelhet végpontok, távérzékeléssel, egyszer3 m3szerekkel, kémiai analitikai módszerekkel Akut és krónikus Tesztorganizmusok: több trüfikus szintr l, különféle ökoszisztémákból, reálista reprezentánsok, hiperérzékenyek, stb. Alkalmazási lehet ségek: toxicitás, mutagenitás, teratogenitás, biológiai hozzáférhet ség mérése, megoszlás, biodegradálhatóság, bioakkumulálódó képesség Értékelés: statisztikai;


Interpretáció: pl. kalibrálás;

Hozzáférhet,ség - feltáródás


Hozzáférhet,ség - feltáródás Minta

Azotobacter agile dehidrogenáz aktivitás

Sinapis alba gyökérnövekedés

Vibrio fischeri lumineszcencia

Flotációs szürke medd anyag

Nem toxikus

Enyhén toxikus

Nem toxikus

Medd hányót részlegesen takaró talaj

Nagyon toxikus

Toxikus

Nagyon toxikus


Hozzáférhet,ség - feltáródás Minta

pH

Teljes fémtartalom mg/kg

Mozgékony fémtartalom mg/kg

Zn

Pb

Cu

Zn

Pb

Cu

Szürke medd

7,0

31 858

4 971

2 450

3,4

1,2

0,6

Vörös medd

7,1

2 248

481

114

4,3

0,1

0,0

Sárgás szürke

7,3

7 571

2 766

984

3,9

1,7

0,6

Takaró talaj

4,7

603

186

72

42,2

1,9

0,5


Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmus • Vibrio fischeri NRRLB – 11177 Lumineszcens fényt bocsát ki, ha jól érzi magát. Toxikus anyagok jelenlétében fénykibocsátása csökken.

Folyékony tenyészet Vibrio fisheri sejtek

Felirat formájában növ tenyészet Folyékony tenyészet sötétben


Vibrio fischeri lumineszcencia-gátlási teszt

Dózis-hatás görbe szennyezett talajjal 100

Szennyezett talaj hatásának kvantitatív jellemzése: Cu20 / Cu50 Cu 20

80

gátlás [%]

60

ED20 = 1.84 mg ED50 = 5.10 mg

[mg Cu /

kg talaj]

Kg talaj]

< 80

< 120

Nem toxikus

80-250

120-300

Enyhén toxikus

250-400

300-500

Toxikus

> 400

> 500

0 0,1

1

ED20

ED50

Jellemzés

[mg Cu /

40

20

Cu50

10

log talaj[mg] MOKKA Konferencia, 2007

Nagyon toxikus

Folsomia candida (Collembola) talajlakó állati tesztorganizmus Szerves szennyez anyagokra érzékeny rovarok 12-14 napos korukban használhatóak az akut teszthez

Feln tt anya (1.8 mm) tojásokkal

Feln tt anya (2.0 mm). Feln tt anya (2 mm) fiatal állatokkal MOKKA Konferencia, 2007

Folsomia candida letalitási teszt teljes talajhoz A szennyzeett talaj jellemzése LD20 és LD50 értékekkel

Dózis-válasz görbe Origin 6.0

Mortality [%]

100

LD20 = 1.4 g LD50 = 3.1 g

80

LD20 [g]

LD50 [g]

Characterization

60

> 20

> 20

Non toxic

40

12-20

16-20

Slightly toxic

2-12

4-16

Toxic

<2

<4

Very toxic

20

0 0,1

1 LD20

LD50

10

log soil doses [g]


Remediáció elmélete és gyakorlata EU és magyar innovatív technológiák összegyWjtése, osztályozása Osztályozási szempontok: mobilizáción alapuló, immobilizáción alapuló fizikai-kémiai, termikus, biológiai mely környezeti elemekre és fázisokra vonatkozik természetes folyamaton alapul-e; in situ vagy ex situ, stb. Reaktorszemlélet: akár ex situ, akár in situ a kezelt talajtérfogat reaktorként kezelend technológiamonitoring és szabályozás a technológia fontos része Technológiaválasztási döntés el készítése a felméréskor kezd dik Költség-haszon felmérés a döntés alapvet része Krónikus kockázatok csökkentése, hosszútávú fenntarthatóság MOKKA Konferencia, 2007

Szennyez,a. kémiai tul. Illékony

Vízoldható

Szorbeálódó

Talaj leveg, szennyezett Biodegradáción alapuló remediáció

Talajvíz Talaj szilárd fázis szennyezett szennyezett Biodegradáción Biodegradáción alapuló alapuló remediáció remediáció

Talajgáz kiszívása és felszíni kezelése

Sztrippelés

Talajg,z kiszívása és felszíni kezelése

Termikus deszorpció Biodegradáción Biodegradáción Biodegradáción alapuló alapuló remediáció alapuló remediáció remediáció Fitoremediáció Talajg,z kiszívása Fitoremediáció és felszíni kezelése Talajvíz kiszívása Talajmosás és felszíni kezelése Elektrokinetikai eljárások Aktív résfalak Biodegradáción Biodegradáción Biodegradáción alapuló alapuló remediáció alapuló remediáció Biológiai kioldás Talajgáz kiszívása Talajvíz kiszívás és Fitoremediáció és felszíni kezelése felszíni kezelése Extrakció Mosás frakcionálással Termikus deszorpció Talajégetés/Pirolízis MOKKA Konferencia, 2007 Vitrifikáció Elektrokinetikai eljárás

Szennyez,a. Talaj leveg, szennyezett kémiai tul.

Talajvíz szennyezett

Talaj szilárd fázis szennyezett

Illékony

Izoláció Kémiai immobil.

Biológiai immobilizáció Kémiai immobilizáció

Gázadszorpció szilárd fázison Kémiai immobilizáció

Vízoldható

Izoláció Fizikai-kémiai immobilizáció (kicsapás, szorpció növelése, stb.)

Biológiai immobilizáció Rhizofiltráció Szorpció növelése Kicsapás, oldhatóság csökkentése Kémiai ox./redukció

Biológiai immobil. Fitostabilizáció Szorpció növelése Kémiai oxidáció/red. Fizikai-kémiai stabilizáció

Biológiai immobilizáció Rhizofiltráció Szorpció növelése Kicsapás, oldhatóság csökkentés Kémiai oxidáció/redukció

Biológiai immobil. Fitostabilizáció Szorpció növelése Kémiai oxidáció/red. Fizikai-kémiai stabilizáció Vitrifikáció, kerámiába ágyazás

Szorbeálódó


Talajremediáció EgyszerW, közérthet, jelrendszer


Innovatív remediáció Természetes alapú technológiák: NA, MNA, ENA A redoxpotenciál befolyásolása: megtartani a természetest v. módosítani Ökomérnöki technológiák: állapotok hosszútávú fenntartására Fitoremediáció: f ként fitostabilizáció, kémiaival kombinálva is Él gépek, speciális mesterséges lápok, tavak Hasznos termék el állításával összekötött technológiák Komplex, többlépcs s technológiák Reaktív résfalak, felszín alatti reaktorok Kémiai reagensek in situ és ex situ alkalmazása In situ fizikai, kémiai, termikus és biológiai kezelés: Speciális adalékok és kezelések: a szennyez anyag mozgékonyságának vagy stabilitásának növelésére, a fizikai, kémiai vagy biológiai hozzá-férhet ség növelésére vagy csökkentésére, a biológiai aktivitás növelésé-re vagy csökkentésére, az adaptáció el segítésére, a metagenom befolyásolására, biológiai szelektivitás érdekében, a talaj sterilezésére, stb. MOKKA Konferencia, 2007

EURODEMO Az EURODEMO stratégiai célja az európai talaj- és talajvíz-remediációs technológiák versenyképességének növelése és a piacrakerülés támogatása. Az összes kulcsfontosságú lépést koordinálja és az akadályokat igyekszik elhárítani a kutatástól a piacig vezet útvonalon. Céljai: Az Európában szétszórtan létez kezdeményezések koordinálása, értékelése A demonstráció hatékonyságának és a pénzforrások hozzáférhet ségének növelése Összehangolt/harmonikus információ és eszköztár létrehozása a technológiaalkalmazás megbízhatóságának növelésére Metodikák a remediációs technológiák alkalmazhatóságának és hatékonyságának vizsgálatára A kínálatot és keresletet egyetlen fórumba helyezni (virtuális piac) Új hibrid alkalmazások létrehozása BAT, illetve „jobb, mint a BAT”, költség-haszon Együttm3ködés az ETAP projekttel MOKKA Konferencia, 2007 Disszemináció

Remediációs technológiák fejlesztése Saját fejlesztésW innovatív technológiák laboratóriumi megalapozása 1. In situ és ex situ talajmosással kombinált biodegradáció: közepesen biodegradálható szerves szennyez anyagokra. Biológiai aktivitás növelése leveg ztetéssel vagy nitrátadagolással (redoxpotenciáltól függ en), tápanyagkiegészítéssel, hozzáférhet séget növel adalék alkalmazása, melegítés, biotenzidek, alternatív elektronakceptorok. A biológiai módszer kombinálása a szennyez anyag viz vagy g zfázisba vitelével 2. Kombinált kémiai és fitostabilizáció: nehézfémekre. Kémiai stabilizálószerek hatásának követése talajtípus és fémforma függvényében. A növényekkel szemben támasztott követelmények egyértelm3sítése: pl. fitostabilizációhoz használt növén ne akkumuláljon! Nagy biomasszát produkáljon, jól fedjen, illeszkedjék a helyszínspecifikus faji diverzitáshoz 3. Revitalizációval kombinált fitoremediáció: terméketlen degradálódott talajokra. Revitalizáló szerek alkalmazási lehet ségeinek és feltételeinek feltérképezése. Hosszútávú fenntarthatóság, kontrollálhatóság, szabályozhatóság, a technológia MOKKA Konferencia, 2007 környezeti kockázata, monitorozási és utómonitorozási lehet ség, stb.

Fitoextrakció Kontrollált növényi hiperakkumuláció


Fitostabilizáció

Kiindulási állapot


Komplex ciklodextrines technológia 1.

2

3

Víz felszíni kezelése

4

cyclodextrin

tápanyagok

Szell,ztetés Passzív kutak

Leveg bevezetés

5

Id,szakos átmosás

1.

Talajpára elszívás

2.

Talajvíz kiszivattyúzás és kezelés

3.

Bioventilláció: tápanyag és CD adagolás

4.

Id,szakos átmosás CD-vel

5.

A felszíni talajréteg agrotechnikai kezelése


LÉPTÉKNÖVELÉS

Technológia demonstráció Alkalmazás 30 m3 , 50 t szennyezett talaj L eveg

Víz

Leveg

b eszívás

Transzform átor

Technológia tervezés és fejlesztés 40 kg

Talaj

Transzform átorolaj szennye z dés

T alajvíz

250 g – 500 g

Szabadföldi alkalmazás In situ ciklodextrines biotechnológia – CDT 47 hét

50 g – 250 g

Biodegradációs kísérletek Mikrokozmosz tesztek 1–3 hét

Technológiai kísérletek mikrokozmoszban 4–10 hét

Nagylabor méretW technológiai kísérletek 42 hét


Remediációs technológiák fejlesztése Integrált remediáció: kombinált kútból talajgáz- és -víznyerés, ex situ kezelésük, szilárd fázis in situ mosása és biológia kezelése. Hozzáférhet,séget növel, adalék, tápsók injektálása.


Remediációs technológiák fejlesztése Technológiamonitoring: a mozgékony fázisok monitorozása alaján következtetünk a remediáció el,rehaldtára: kombinált kútból talajgáz- és talajvíz nyerés, és analízis CO 2 (%)

EPH in water (mg/ml)

1

O 2 (%)

5

1st addition 2nd addition

0,8 0,6

21 20,5

4

20 19,5

3

3rd addition

0,4

2

0,2

2nd addition

1st addition

18,5

40

60

80

100 Time (days)

120

140

18

3rd addition

1

0

19

17,5 17

0 40

60

-1


80

100 Time (day)

120

140

16,5 16

Környezeti Technológia Verifikációs Rendszer EU alap finanszírozás

Európai Verifikációs Szervezet (EVSZ) Állandó: menedzsment és szervezés ellen rzése,

Szakért,i Bizottság Tanácsadás EVSZ-nek

szakért k lajstroma

Technológiafejleszt,k

Verifikációs Bizottság Határozott id re jön össze technológia verifikáció Menedzserek és szakért k (+szükség esetén tesztlabor)

Érdekképviseletek tanácsadás

Verifikáció és értékelés MOKKA Konferencia, 2007

Akkreditáció

EU PROMOTE projekt nyomán

REMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIA VERIFIKÁCIÓ

Anyagmérleg

Hatékonyság Elbomlott (eltávolított) szennyez anyagmennyiség becslése

Kockázat

Maradék kockázat Technológia-alkalmazás miatti kockázat

Gazdasági értékelés

Id,igény Költség-hatékonyság v. költség-haszon felmérés


SWOT analízis

Összefoglaló jellemzés Er sségek, gyengeségek lehet ségek, fenyegetések

In situ ciklodextrines biotechnológia (CDT) Szennyez anyag: Szennyezett környezeti elemek: Technológia-együttes: • •

Adalékanyag:RAMEB

Leveg

TO 40A transzformátorolaj Talaj (EPHtalaj: 20 000–30 000 mg/kg) Talajvíz (EPHtalajvíz: 0,99 mg/l) A telítetlen zóna in situ kezelése bioventillációval A kiszivattyúzott talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése A telítetlen zóna id szakos in situ mosása a kezelt vízzel Biológiai hozzáférhet ség-javító hatás a telítetlen talajban Szolubilizáló hatás a talaj-talajvíz kölcsönhatásban Víz

Leveg beszívás

Transzformátor

Talaj

Transzformátorolaj szennyez dés

Talajvíz


Technológia verifikáció a CDT példáján Költség-hatékonyság felmérés

Id,igény

Anyagmérleg

CDT VERIFIKÁCIÓ

SWOT analízis

Kockázat


A CDT anyagmérlege S

mikroorganizmusok, víztisztítás

S: szubsztrát (szennyez0anyag)

T

T: termék (sejttömeg, CO2, eltáv. CH)

A szubsztrát oldal (S) meghatározása meghatározása szennyez0anyag mennyiség

A termék oldal (T)

• Kezelt talaj: 50 t • Szénhidrogén koncentráció: 25 000 mg/kg Mólsúlyok • Szénhidrogén mennyiség: 1 250 kg /50 t talaj

eltávolított

C7H12 + 5 O2 + NH3 = C5H7N + 2CO2 + 4 H2O 96

160

14

113 (sejttömeg)

Talajból biodegradációval fogyott: 1 149 kg • Kezelt talajvíztérfogat: • Olajtartalom a vízben: • Vízben oldott CH:

m3

1 000 1 mg/dm3 Talajvízkezeléssel fogyott: 1 000 g /1000 m3 talajvíz

• Eltávolítandó összes szénhidrogén: 1 251 kg

2 kg

Összes fogyott szénhidrogén: 1 151 kg

Remediáció befejezése után vett magmintákból: talajban visszamérhet maradék: 12 kg MOKKA Konferencia, 2007

A CDT környezeti kockázata 1. A szennyezett terület maradék kockázata (célkockázat): a talaj és talajvíz szennyez anyag-tartalma határérték alá csökkent, három trófikus szint tesztorganizmusaival végzett környezettoxikológiai tesztek negatívak. 2. A technológia-alkalmazás kockázatai 2.1. Lokális kockázatok: a technológia kibocsátásai és más potenciális káros hatásai: pl. zaj, szállítás, szennyez anyag-transzport talajvízzel, leveg vel, talajban, toxikus intermedier, talajélet veszélyeztetés, stb. Az in situ kezelt talajtérfogat soha nincs izolálva a talaj többi részét l (nyitott reaktor): korlátozni kell az esetleg mobilizálódó szennyez anyag terjedését - Illó szennyez anyag esetében, a kiszívott gáz összegy3jtése és kezelése (nincs) - Vízoldható szennyez anyag esetében a vízzel való terjedés korlátozása – a talajnedvesítés a vízmegköt -képesség határáig – talajvízszint süllyesztés (CDT). - Az adalékanyagok (tápanyagok, RAMEB) kockázatának megismerése és csökkentése (szükséges mennyiség adagolása, biodegradáció figyelembe vétele) - Az eredetileg nem vízoldható szennyez anyag mobilizálódás: a talajvíz kiszivattyúzása és felszínen kezelése. 2.2. Globális kockázatok: aMOKKA technológia energiafelhasználása, id0igénye Konferencia, 2007

A technológia gazdasági értékelése • Költség-haszon felmérés: kvantitatív döntéstámogató rendszer, amely pénzértékben fejezi ki a döntési változatok költségeit és hasznait. A technológián kívül a jöv beni területhasználat, a terület értéke és haszna is befolyásolják. • Költség-hatékonyság felmérés: technológia-alternatívák értékelésére használható, konkrét jöv beni területhasználatot feltétlezve – Azonos célértékhez és jöv beni használathoz tartozó alternatívák összehasonlítására – Fajlagos költségek alapján választunk a technológiai alternatívák között – A fajlagos mutatók vonatkozhatnak a szennyezett terület nagyságára, a szennyezett talajtérfogatra vagy a kezelt talajmennyiségre.

•

A technológia id0igénye kiemelt fontosságú és meghatározó MOKKA Konferencia, 2007

A CDT id,i és költségigénye • Nehezen biodegradálódó talajszennyez, anyag bioremediációja: 2 3 év • A CDT technológia id,igénye: 1 1,5 év • Nehezen bomló szennyez anyagok esetén az id,nyereség: 1 1,5 év

• • • •

Költség-hatékonyság felmérés: transzformátorállomás remediációs alternatívái MNA: monitorozott természetes szennyez anyagcsökkenés (15 év) Talajcsere: kitermelés, talajkezel telepen kezelés + talajvíz kezelése (0) Ex-situ: on site talajkezelés + tavas vízkezelés (2,5 év) „Pump and treat”: in situ talajmosás + ex situ vízkezelés (10 év) – *„Pump and treat” alternatívája ciklodextrines mosással (USA példa) (5 év)

• In situ bioventilláció (2,5 év) • In situ bioventilláció + RAMEB (1,5 év) MOKKA Konferencia, 2007

A CDT költség-hatékonysága A kockázatcsökkentési alternatívák becsült fajlagos költsége K e z e lé s id e je T a la jm e n n y is é g (t ) Á lla p o tf e lm ér és K o c k á z a tf elm é r és T ec h n o ló g ia ter v ez é s K it er m e lés S z á llítá s P ó tta la j B er u h á z á s M 3 k ö d t et és T a la jm o s á s a lter n a tív a * T elep r e b ef o g a d á s T e c h n o ló g ia m on ito r in g

U t ó m o n it o r in g C D / (eg y é b a d a lé k ) K u ta s v íz k e z e lés b er u h á z á s K u ta s v íz k e z e lés m 3 k ö d és T a v a s v íz k ez e lé s b er u h á z á s T a v a s v íz k ez e lé s m 3 k ö d é s Ö s s ze s k ö lts é g (e F t) F a jla g o s k ö lts é g ( eF t/t) 1 to n n a ta la jra v o n a tk o z ta tv a

"0" M NA

T a la j c se r e e x s it u o f f si te

E x situ o n s it e

I n s it u t a l a j m osá s+ ex s itu v í zk e z.

I n s itu b io v e n t i ll á c ió

I n s itu b io v e n t illá c ió +RA M EB

15 év 300 300 -

0 1 000 300 300 100 3 000 5 000 10 000 -

2 ,5 é v 1 000 300 300 1 000 3 000 1 500 5 000

2 ,5 é v 1 000 300 300 1 000 2 500 3 000

1 ,5 é v 1 000 300 300 1 000 2 500 1 800

-

5 000

-

1 0 év 1 000 300 300 1 000 1 500 20 000 *10 000 -

-

-

1 5 év m on . 4 500

-

750

450

750

450

-

300 3 000 3 000

300 -

3 000 - ( *2 0 0 0 ) 3 000 20 000 *10 000

900 3 000 5 000

900 5 400 3 000 3 000

5 100

30 000

1 000 2 500 15 650

16 750

18 650

5 ,1 0

3 0 ,0 0

1 5 ,6 5

49 550 27 550 4 9 ,5 5 2 7 ,5 5 *

1 6 ,7 5

1 8 ,6 5


ER SSÉGEK • Az általunk alkalmazott adalékok az alkalmazott technológiai paraméterek mellett a környezetre nem kockázatosak. • Technológiai paraméterek optimumon mWködtetése megoldható. • Ciklodextrinek alkalmazása szerves szennyez,anyaggal szennyezett talajoknál újszerW, hatékony. • A RAMEB biodegradálhatóságának mértéke ideális, nagyságrendben azonos a technológiaalkalmazás id,tartamával, tehát az alkalmazás során hat, annak végeztével eltWnik. • A ciklodextrinek növelik a biológiai hozzáférhet,séget, alkalmazásukkal a lassan bomló szennyez,anyagok biodegradálhatósága számottev,en meggyorsítható, veszélyes anyagok toxikus hatása csökkenthet,.

LEHET SÉGEK

•

•

•

•

•

GYENGESÉGEK

A ciklodextrinek viszonylag magas ára rontja költséghaszon mérleget. • Az adalékanyagok engedélyeztetése problémát jelenthet, Magyarországon nem szabályozott. • A technológiából történ, kibocsátás kontrollját technológiailag meg kell oldani és monitorozni kell. • A területen hosszú id,n keresztül utómonitoringot kell folytatni, ennek többletköltsége rontja a költség-haszon mérleget.

VESZÉLYEK

A bioremediáció hatékonyságának növelésével • A természetes folyamatokra alapozó biotechnológia versenyképes technológia lehet. nagyon elhúzódhat. A biotechnológiák fejl,désével a technológia • A szennyez,anyag mobilizálásán alapuló in situ alkalmazás költsége is csökkenhet, egyes technológiák veszélyeztethetik a környezetet. A megfelel, adalékok (RAMEB) ára szintén csökken, monitoring-rendszerrel azonban az in situ technológiák tendenciát mutat. kibocsátása is jól kontrollálható. • A bontás során toxikus, kockázatot jelent, termékek Versenyképes alternatívává válik a jöv,beni keletkezhetnek. Ez a probléma elkerülhet, a használatokból ered, hasznok, és a kockázatbiodegradáció mechanizmusának ismeretében. csökkenés figyelembevételével. A talajvédelem feler,södésével, komolyabb szabályozásával a „tiszta” környezetvédelmi MOKKA Konferencia, 2007 technológiák nagyobb szerepet kaphatnak.

MOKKA adatbázis 5 al-adatbázis: 1. Jogi háttér 2. Felmérés-monitoring metodikák: kémiai, biológiai 3. Modellek 4. Technológiai adatbázis 5. Kockázatfelmérési módszerek


Jogi keret

Döntési pontok, illetve síkok

DST 1 Felmérés, monitoring

DST 2 KKF

DST 3 KKM koncepció megel zés

remediáció

korlátozás

DST 4


jogszabályok

Kémiai és biológiai módszerek adatbázisa Kockázat felmérési módszerek

immobilizáció

Mobilizáció

DST 4.1 illékony vízoldható

DST 4.2

termikus

Fizikai-kémiai biológiai

in situ

szorbeálódó

ex situ

DST 4. 3

DST 4.4


Technol adatbázis

DST: döntéstámogató rendszer Típusok a technológia-választáshoz • Szóbeli: pl. szempontok, választási lehet,ségek • Döntési fa: igen-nem elágazásokkal • Kulcs: orientációval • Mátrix: többdimenziós • KKF, jogi


MOKKA Projekt munkamódszere MOKKA DST algoritmus, mWködtetés

DST-k az adatbázishoz

Dinamikus, animált adatbázisok létrehozása összefWzése EUGRIS-sel

Dinamikus adatbázis WEB-lap tudásbázisa

Ismeretek válogatása, rendszerezése harmonizálása az adatbázis szerkezetével,

Konzorcium tudásbázisa

Elméleti és gyakorlati alapok, saját fejlesztések, információgyWjtés: magyar, európai; adatlapok

MOKKA el,re haladása, eredménye

Új EU trendek

Irodalomfigyelés, nemzetközi kapcsolatok, felmérések Szak irodalom

Magyar gyakorlat


EURO DEMO

EUGRIS

A MOKKKA csapat

Anton Attila, Bardos Paul, Balogh Klára, Bartucz Petra, Czibók Ágnes, Csemniczky László, Fehér János, Feigl Viktória, Fenyvesi Éva, Frombach Gabriella, Fülöp Tamás, Hajdú Csilla, Langenhoff Alette, Lázár Attila, Molnár Mónika, Meggyes Tamás, Murányi Attila, Siki Zoltán, Szabó Ilona, Székely Anna, Szente Lajos, Ritvayné Szomolányi Mária, Tolner Mária, Uzinger Nikolett, Vaszita Emese, Zöldi Irma, MOKKA Konferencia, Gruiz Katalin2007


A technológiaválasztást el,készít, felmérés a terület integrált felmérésének része

Technology selection procedure

Pre-implementation phase

3 assessment tiers

Dynamic testing with technology related elements

Type of assessment contaminant site specific Expected result contaminant contaminated soil type soil phases etc.

interaction specific hydrogeology biodegradation biota

intervention specific

partition

etc.

specific

Final remediation selection Technological parameter planning food chain Risk/emission control etc.


Cost calculation

zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOK KKA MOKKA Konferencia, 2007

Recommend Documents