KISKÖZÖSSÉGEK ÁTALAKULÁSBAN PROJEKT (RÖVIDÍTVE: KKA )

KISKÖZÖSSÉGEK ÁTALAKULÁSBAN PROJEKT (RÖVIDÍTVE: KKA ) további információ: www.atalakulo.hu/lmw

A Kisközösségek Átalakulásban programban alulról szerveződő, JÓ GYAKORLATTAL* rendelkező közösségeket, településeket, csoportokat kötünk össze abból a célból, hogy megismerjék egymást, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból. Egyre többen érezzük, hogy egy igazságosabb, hosszútávon fenntartható életet akarunk biztosítani saját magunknak, családjainknak és az utódainknak, és hogy ez a lehetőség elképzelhetetlen helyi összefogás nélkül. Egy olyan társadalomnak akarunk a részei lenni, ami egészségesebb, vidámabb, és összetartóbb, ahol nem csak az egyéni boldogulás *Jó gyakorlat (angolul best practice): számít, hanem a körülöttünk lévő embereké is, ahol a egy módszer vagy tevékenység, amely környezetünk ajándékaiért hálásak vagyunk, nem olyan újszerű, építő jellegű egyszerűen ezeknek a rövid távú haszonélvezői. És megközelítéseket, technikákat számít az is, hogy sok előnyt találunk az emberek közötti tartalmaz, amelyek már hozzájárultak, különbözőségekben, nem egyszerűen kivetnivalót… vagy hozzá fognak járulni egy adott Ezt a folyamatot hívjuk átalakulásnak. Nagy társadalmi kísérletről van szó, ami a helyi lakóközösségek erején és kreativitásán alapszik, és a helyi élet minden területén pozitív részvételre ösztönöz.

közösség helyi, minőségi életszínvonalának emeléséhez, és más közösségek számára is átvehető példaként szolgálhatnak, illetve megfelelnek a KKA programban kijelölt alapvető céloknak.

Gyakorlatban azt jelenti ez, hogy erősítjük a helyi piacokat; keressük a kistermelőkkel a kapcsolatot; magunknak termelünk a saját kertjeinkben és közösségi kertekben; csökkentjük a fosszilis energiafüggőséget; a mobilitást közösségi módon oldjuk meg; a helyi gazdaság erősítésével új lehetőségeket teremtünk helyi vállalkozóknak és értelmes munkát saját magunknak. Az önszerveződés számos formájával teljesebb, összetartóbb, közösségi életet hozunk létre. Ez a folyamat sokféleképpen észlelhető itthon és külföldön is, egyre jelentősebb az aktív lakóközösség szerepe a társadalmi megújulásban. Óriási útkeresésnek váltunk alkotó részévé, ami az utóbbi években átélt számos nehézség és válság miatt egyre több embernek szükségszerűvé is vált. A régi rendszerek, amikben olyan kiszolgáltatottnak éreztük magunkat, most változnak, alulról szerveződnek. Vannak olyan közösségek, amelyek már előbbre tartanak, példát mutatnak. A Kisközösségek Átalakulásban projekt folyamatos tapasztalatcsere és kapcsolatépítési lehetőség, tapasztalt helyi szervezők, szakmai tanácsadók, mentorok és képzők közreműködésével.

SZÁMOS ELŐREMUTATÓ KÍSÉRLET VAN MAGYARORSZÁGON, AMIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK! lásd: Védegylet honlap /Kisközösségek Átalakulásban c. plakátsorozatát.

1

KIKKEL DOLGOZUNK EGYÜTT?

(lásd az együttműködő szervezetek, közösségek listáját)

A projekttel olyan közösségek kerülnek kapcsolatba, amelyek különben nem valószínű, hogy érintkeznének egymással. A projekt során 15-20 közösség fog dolgozni, amelyek már elkezdték az „átalakulást”, vagy kísérleteznek a helyi kapacitásokon alapuló, fenntarthatóságot szolgáló gyakorlati lépésekkel.

MIT CSINÁLUNK EGYÜTT?

(lásd az KKA program ütemezést)

Amikor egy közösség rátalál egy jó gyakorlatra, amit maguk is megvalósítanának, segíteni tudjuk majd őket, hogy azt létrehozzák és működtessék a saját közösségükben. A gyakorlati megvalósításra helyezzük a hangsúlyt, hogy legyen tapintható, látható eredménye a közös munkánknak. Olyan fejlesztéseket indítunk együtt, amiktől a helyi közösség erősebb lesz a lokális gazdaság, élelmiszer-ellátás vagy helyi infrastruktúra terén. Fontos, hogy ugyanakkor a jó gyakorlat maga a folyamat, és nem csupán egy produktum. A folyamat, melyben a közösség kialakul, fejlődik, tapasztal, és életre kelti álmait. Ebben egymás segítségére leszünk, ahogy újra tanulunk együttműködni, kihozni a legjobbat a körülöttünk lévő emberekből, a közösségeinkből. Az átalakulás folyamatához a magyar kezdeményező közösségek által és a nemzetközi Átalakulás mozgalomban összegyűjtött tapasztalatokat és módszertant is felhasználjuk úgy, hogy az válaszolni tudjon a mindenkori helyi igényekre. Ezt a folyamatot fogjuk követni a projekt honlapján: a www.kozossegek.atalakulas.hu-n, ami 2014 tavaszától lesz elérhető. Aktuális események, témákkal kapcsolatos újdonságok a Kisközösségek Átalakulásban facebook-oldalon fognak megjelenni. Új csapatok bekapcsolódására, projektjeik bemutatására a www.atalakulo.hu/lmw-n keresztül lesz lehetőség.

A Kisközösségek Átalakulásban a Védegylet és a Profilantrop közös programja, ami a Norvég Civil Alap finanszírozásában válhat valóra. Munkatársak: Tracey Wheatley, Keszthelyi Zsuzsanna, Mester Attila, Feldmár Nóra, Ferenczi István, Szabó Ágnes, Mester Zsuzsa Kapcsolat:

minden közösség saját mentora / admin: [email protected] / Honlap: www.atalakulo.hu/lmw / fb: Kisközösségek Átalakulásban 2

KISKÖZÖSSÉGEK ÁTALAKULÁSBAN

Védegylet Egyesület

KIK

DOLGOZNAK EGYÜTT A PROGRAMON?

( www.vedegylet.hu / fb: Védegylet )

A múlt és a jelen: a Zengőn jelen voltunk, a lokátor telepítését megakadályozni; a civil Jövő Nemzedékek Képviseletét kezdeményeztük, és az ombudsman intézményért lobbiztunk. Sólyom László, köztársasági elnökségéért kampányoltunk, tiszta „tükröt tartottunk” a politikai elitnek. Számos lakóközösségi helyi fejlesztési kampányban segítettünk, hogy meg tudják akadályozni a környékükön az olyan fejlesztések létrejöttét, amik sértik az ő érdekeiket. 10 éven át biztosítottunk eszközöket (filmek, szakértők, hálózat, szervezés) közösségeknek, akik a saját köreikben egy igazságosabb és zöldebb jövőről mertek együtt álmodni. 2011-ben a KÖRFESZT-en, 2012-ben a Transzformeren 2 nap alatt 80 műhelyben, 300 résztvevő bizonyította, hogy ötletekben gazdagok vagyunk, de a szervezési képességeinket növelnünk kell, önszerveződési tudásunkat bővíteni, a jó ötleteket tovább fejleszteni. Lehetőségeket kerestünk: bekapcsolódtunk a nemzetközi Átalakulás (Transition Towns) hálózatba, erősíteni kezdtük a tematizált közösségszervezést Magyarországon. 2012-ben a „Jó gyakorlatokat” kezdtük felkutatni. Most erre a tudásra építve ki akarjuk terjeszteni a folyamatot. A víziónk: az együttműködő önszerveződő lakóközösségek pozitív szerepet játszhatnak a helyi demokráciában, és fontos kreatív és stabilizáló tényezőnek fognak bizonyulni a várható folyamatos változások – és válságok – során. Mindannyiunk érdeke, hogy megtanuljunk a szomszédainkkal kölcsönösen hatékony módon kommunikálni, tervezni, közös jó célokért küzdeni, a helyi döntéseket befolyásolni, a saját szomszédságunkat fenntartható irányban fejleszteni. Ahol együttműködő közösségeket találunk, ott egy érettebb demokráciának és a boldogabb emberiségnek a csíráit is megláthatjuk. A szerepünk: a szükséges változások egyik kulcsát az aktív helyi közösségek támogatásában látjuk, és az ő munkájukat szeretnénk erősíteni a saját tapasztalatainkkal, kapcsolatainkkal, támogatásunkkal, szakértelmünkkel. Része akarunk lenni egy új narratívának, hangot adni annak, hogy képesek vagyunk összefogni, küzdeni, kiállni egymásért, a közösségünkért és a környezetünkért, más szóval az emberibb, élhetőbb hétköznapok érdekében cselekedni. Meg tudjuk váltani a világot? Ki tudja, de ebben szívesen vállalunk szerepet!

P a r t n e r s z e r v e z e t

Profilantrop Egyesület: ( www.profilantrop.org ) 2006-ban életre hívott szervezetünk fő célja az emberi közösségek és kultúrák egészséges együttélésének segítése a társadalomtudomány eszközeivel. Hiszünk abban, hogy egy kultúra úgy őrizheti meg értékeit és teremtődhet újra a legeredményesebben, ha egy másik kultúrával való találkozás által tapasztalja meg önmagát. Szeretnénk, ha a jövő embere számára biztosítva lennének a szabad személyes kiteljesedés feltételei, élete szociális, kulturális és gazdasági biztonságban telne, nemzeti, etnikai, vallási, nemi hovatartozása miatt semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érné, rendelkezne a saját életének alakításához szükséges eszközökkel, információkkal és motivációval. Fontosabb tevékenységeink: Gyakorlati és elméleti képzések a fenntarthatóság témájában több civil szervezet számára. Nemzetközi Grundtvig-tapasztalatcsere olasz, román és török partnerrel a fenntartható életmód lehetőségeiről, az annak megfelelő technológiákról, az átalakuló közösségekről. Az Anthronet nevű antroplógiai alapokon működő civil hálózat tagjaiként az egykori bányásztelepülés, Pereces közösségeivel fejlesztő munkát végeztünk. Az ERSTE Alapítvány „Roma Partnership” helyi gazdaság-fejlesztő projektjében mint szakértői partner veszünk részt megfelelő technológia témakörben. Egyesületünk a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja, ahol többek közt a szegénységben élők és döntéshozók éves brüsszeli találkozóin részt vevő magyar küldöttek felkészítésében vett részt munkatársunk. 2009 óta dolgozunk az indonéz InDocs önreprezentációs filmes projektjének hazai adaptálásán.

N o r v é g

p a r t n e rs z e rv e z e t :

The Ideas Bank Foundation http://www.idebanken.no/ A norvég Ideas Bank Foundation (Ötletek Bankja Alapítvány) a norvég együttműködő partnerünk, amelynek munkatársaival rendszeresen cserélünk tapasztalatokat, és közösen ötletelünk. A KKA projekt során az Alapítvány közösségalapú tervezési módszereit, közösségfejlesztési tapasztalatait, egyedi módszertanát a magyar közösségekre, viszonyokra adaptáljuk. A norvég partnerünk együttműködik a társadalom minden szektorával; állampolgárokkal, hivatalokkal, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel. A fő céljaik:  A fenntartható közösségfejlődés széles perspektívájú képviselete, ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokból  A demokratikus társadalmi párbeszéd és részvételi módszertan terjesztése  Példa értékű kezdeményezések összegyűjtése, terjesztése a jobb és fenntarthatóbb jövő érdekében. „A demokratikus részvétel és a társadalmi párbeszéd a fenntartható közösségek érdekében közös ügy Európa-szerte, függetlenül a különböző kultúráktól, történelmi múltaktól és gazdasági helyzetektől.” Az Alapítvány tagja az Európai Társadalmi Fejlődés Irodájának. Ennek a tagságnak köszönhetően projektjeik eredményeit és tapasztalatait még nagyobb közösségek számára elérhetővé tudják tenni.

Adacs-Bábony Szociális Szövetkezet - Kunbábony, Kunadacs (Bács-Kiskun megye) Csapat elérhetősége:

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Projektek:………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Megjegyzés,kérdés:…………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………..

Átalakuló Wekerle - XIX kerület, Budapest Csapat elérhetősége: http://atalakulowekerle.blogspot.hu/ Facebook: Átalakuló Wekerle / Menzafigyelő / Wekerlei Kispiac

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

1


Bagázs Közhasznú Egyesület – Bag (Pest megye) Csapat elérhetősége:http://www.bagazs.org/hu/ Facebook: BAGázs Közhasznú Egyesület

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Projektek:………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Megjegyzés,kérdés:…………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………

Csörögi tanoda, szülői fórum - Csörög (Pest megye) Csapat elérhetősége:

facebook: csörögi tanoda

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


Grundkert- Közösségi Kert – VIII. kerület, Budapest Csapat elérhetősége: http://grundkert.blog.hu/ https://www.facebook.com/Grundkert

Kapcsolattartó:

Közösség:………………………………………………………………………………………………………………………

2

…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……… Projektek:………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Megjegyzés,kérdés:…………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………

Hosszúhetényi Érték és Természetvédő Kör (HÉT KÖR)- Hosszúhetény Csapat elérhetősége: http://hhklimakor.blog.hu/

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


Kecskeméti Szatyor, MÁK- Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért (Bács-Kiskun megye) Csapat elérhetősége: http://kecskemetiszatyor.hu / fb: MÁK

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


KÖRTE Közösségi Önellátásra Ráhangoló Tudatos Együttműködés Nagyszékely (Tolna megye) Csapat elérhetősége: [email protected]

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

3


Kelet fénye - Pécs (Baranya megye) Csapat elérhetősége:

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


Köztérháló - Szágy (Baranya megye) Csapat elérhetősége: https://hu-hu.facebook.com/kozterhalo

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


Nagymágocs közösség - Nagymágocs (Csongrád megye) Csapat elérhetősége:

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

4


Panyola - Panyola (Szatmár megye) Csapat elérhetősége: http://panyola.hu/

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


SZÖSZ - Szeri Ökotanyák Szövetsége - Ópusztaszer (Csongrád megye) Csapat elérhetősége: [email protected]

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………


Zöld17 - XVII kerület, Rákosmente, Budapest Csapat elérhetősége:

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

5

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Projektek:………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………… ....................................………………………………………………………………………… Megjegyzés,kérdés:…………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………

Jószomszédok – XXIII. kerület, Soroksár-Újtelep, Budapest Csapat elérhetősége: fb:SoroksarUjtelep http://www.joszomszedok.blogspot.hu/p/otthon.html

Kapcsolattartó:

Közösség:…………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… …………………………………………… Projektek:………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………… Megjegyzés,kérdés:…………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………

HELYI KATALIZÁTOR – HELYI SEGÍTŐ Ez a leírás kiindulópont! Minden helyi katalizátorral a kijelölt mentor fogja véglegesíteni a mentorral illetve a közösséggel való együttműködés módját.

A KKA programban szükség van helyi katalizátorra. A katalizátor a közösség gördülékenyebb kapcsolattartását, a választott jó gyakorlat1 bemutatását és „cseréjét” koordinálja a csapaton belül (településenként). A katalizátor szerepét két személy is vállalhatja megosztva, ez esetben csoportos helyi katalizátornak hívjuk őket. A katalizátor képviseli a közösségét, és felelősséggel segíti a kiválasztott jó gyakorlat megvalósulását. Feladata az, hogy tájékoztassa a közösségét a programokon elhangzottakról, és átadja a tanulmányutakon szerzett tudást. A helyi katalizátor a program folyamán a KKA csapata által kijelölt mentortól kap támogatást (közösen egyeztetett módon), és vele is együttműködik. A helyi katalizátornak legyen ideje a vállalt feladatokra (heti min. 4 óra), örömmel és motiváltan végezze azokat. Működjön együtt a közösséggel, a mentorral és a KKA stábjával. Jó kommunikációs képességekkel rendelkezzen. Nyitott legyen az új emberekre, helyzetekre. Képes legyen átadni és megosztani a feladatokat – nem neki kell mindent lebonyolítania –, az ő dolga a koordinálás :). Lehetőleg vonjon be a megvalósításba minden önkéntes résztvevőt, képességeik és adottságaik alapján. Közösségében jó példával járjon elöl. Legyen helyben beágyazódott személy, aki tisztában van a helyi viszonyokkal. Szerencsésebb, ha a településen nem a megosztó vagy marginális személyek körébe tartozik, ha magas a teherbíró és problémamegoldó képessége. A KKA katalizátornak fontos szempontja legyen a közösségének és környezetésnek állapota. Ja, és lehetőleg legyen: konfliktuskezelő, megbízható, felelősségvállaló, új dolgok felé nyitott, új dolgok megtanulására fogékony, lehetőség-felismerő, empatikus, rugalmas; olyan ember, aki képes elvegyülni, aki el tud tűnni, azonban mindig elérhető (van mobiltelefonja:), karizmatikus egyéniség, kreatív, motiváló, széles kapcsolati hálóval bíró személy, aki támogatói légkört tud teremteni a bekapcsolódni vágyók számára.

1

A helyi katalizátor vállalásai

 A tanulmányutakon szerzett tapasztalatok átadása a helyi közösségben (célszerűbb ezt minél szélesebb körben megtenni a találkozón begyűjtött ötletek alapján) :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………...........  Írásos beszámoló készítése (cél: tanulmányutak, képzések során szerzett tapasztalatok átadása) :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………...........  Mentorral való kapcsolattartás (kéthetente rövid írásbeli beszámoló, tanácskérés, történések megvitatása, közös ötletelés) :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………...........  Információk áramoltatása (levelezés, telefonálás, személyes kapcsolatok) :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………...........  A csoport nyitottságának biztosítása, új emberek bekapcsolása

……………………………………………………………………………………………………………………………………. .……………………………………………………………………………………………………………………...........  A katalizátor miután megismerte a program céljait és elemeit, tervet dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy a jövőben hogyan működik együtt a közösségével, hogyan történjenek a döntéshozatalok, hogyan vonja be a közösség tagjait, és hogyan érje a településén a többi érdeklődőt.

……………………………………………………………………………………………………………………………………. .……………………………………………………………………………………………………………………...........  Adminisztráció, dokumentáció (saját tapasztalatok dokumentálása, a helyi történések dokumentálásának koordinálása)

………………………………………………………………………………………………………………………………… …..…………………………………………………………………………………………………………………….........  A helyi tapasztalat, jó gyakorlat megfogalmazása és tudatosítása a helyiekkel, a bemutató elkészítése (a 2014. évi nyári egyetemre) :……………………………………………………………………………………………………………………………

A helyi katalizátor vállalásai ……………………………………………………………………………………………………………………………

2

A katalizátor felelősséggel felügyeli és átlátja:  Összejövetelek szervezése településen belül (cél: tanulmányutak, képzések során szerzett tapasztalatok átadása, információ-áramoltatás, csapatösszefogás)  Koordinálja a tanulmányút kiválasztását és az új projektek felkutatását és kiválasztását a közösségben.  Átlátja és felügyeli a helyi eseményeket, történéseket (közös feladatlista készítése, feladatok szétosztása közösségen belül) Helyi „leltár” készítése – feltérképezi a helyi erőforrásokat, a már meglévő előremutató kezdeményezéseket (ki, mit, mikor, hogyan)

Mentor és a katalizátor együttműködése A KKA programon belül a katalizátornak két mentorral lesz lehetősége kapcsolatot tartani. Külön szakmai és szervező mentort biztosítunk. A szakmai mentor a megvalósítani kívánt jó gyakorlat kiválasztása után kerül kijelölésre. A mentor és a katalizátor viszonya bizalmon alapuló, érdek nélküli kapcsolat – semmiképpen sem hierarchikus. A katalizátor a mentortól:  visszajelzést kap a munkájáról  támogatást kap a munka elvégzéséhez  a mentor rendelkezésre áll a közösséggel kapcsolatosan felmerült nehézségek

megvitatásában, kezelésében Az együttműködést a személyes megismerkedés után (katalizátor-találkozó közben, illetve azt követően) minden katalizátor egyeztesse a mentorával. Segítő kérdések: Mi a mentori szerep, és mi a katalizátori szerep? Mit vár a két fél egymástól? Mit vállal egyik, és mit a másik fél? Kinek, mire van szüksége az együttműködésben? Közös együttműködési terv kialakítása. Kapcsolattartási módok tisztázása.

A mentor az, aki előre meghatározott ideig segíti a katalizátort egy a saját közösségére szabott tanulásban és fejlődésben a megbeszélt rendszerességgel tartott beszélgetések vagy találkozók alkalmával. Tanácsaival, kérdéseivel segíti a katalizátort, hogy megtalálja a saját közösségének igényeihez a legmegfelelőbben alkalmazható módszereket, hogy új lehetőségeket fedezhessen fel a közösségének összefogására, motiválásra, fejlesztésére. 3

Költségek: A Katalizátor keretből a projekt során utazási, képzési, szállási, étkeztetési költségeket tudunk biztosítani a közös programokban vagy hozzájárulni a telefonköltségekhez olyan esetekben, amikor ez nehézséget jelent a helyi katalizátornak, és egyéb támogatásból, hozzájárulásból nincs mód ezt megoldani.

A gyakorlati projekt megváltósításához sajnos nem tudunk anyagi támogatást biztosítani. A programban helyi forrásteremtéssel is foglalkozunk, ez bizonyos esetekben lehetőséget ad az ettől való eltérésre.

4

A közösség mentorának neve, elérhetősége: :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………........... A közösség katalizátora, elérhetősége: :……………………………………………………………………………………………………………………………………

..……………………………………………………………………………………………………………………........... Segítő kérdések: Mi a mentori szerep, és mi a katalizátori szerep? Mit vár a két fél egymástól? Mit vállal az egyik, és mit a másik fél? Kinek, mire van szüksége az együttműködésben? Közös együttműködési terv kialakítása. Kapcsolattartási módok tisztázása.

……………………………………………………………………………………………………..…………………………… ………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... ………………………………………………………………………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………………………………………........... …………………………………………………………………………………………………………………………………..

5

KATALIZÁTOROK HELYBEN – KISKÖZÖSSÉGEK ÁTALAKULÁSBAN MI VÁR RÁNK A KÖZÖS MUNKÁBAN? Megismerkedtünk egymással: 2013. szeptember–december

>>>> most itt tartunk>>>>

Katalizátorok találkozója I. 2014. február 21-22.

Átalakuló közösségek induló képzések: 2014. április–május A képzésben egyszerre 5 közösség fog részt venni, és minden közösségtől 3-5 tagot várunk. 3 képzés lesz, 3 különböző helyen. A helyszíneket még nem tudjuk, de reméljük, hogy lesznek „befogadó” közösségek, ahol a képzést tarthatjuk, és egyúttal meglátogatjuk őket, hogy többet megtudjunk a munkájukról. Az Átalakulásról egy másik írásból többet is megtudhatsz! A képzések elsősorban a közösség önszerveződési módszereiről, csoportdinamikákról és emberismeretről szólnak; foglalkozunk a „helyi kincstár” elkészítésével és a közösség jövőképalkotásával is. A Katalizátorok találkozója után fogjuk ezt véglegesíteni, a mentorok egyeztetnek mindenkivel.

Egyéni/kiscsoportos tanulmányutak: 2014. április–június A tanulmányutakat közösen szervezzük. A Katalizátoroknak a találkozó után el kell kezdeniük ötletelni a közösségükkel és be kell számolni nekik a lehetőségekről. Miután ez megtörtént a mentorokkal együtt lehet megbeszélni, hogy a közösségnek mire van szüksége, és hogy milyen látogatásokból fog a legtöbbet profitálni. Azt nem tudjuk sajnos biztosítani, hogy minden közösség mindenkihez ellátogasson! Ezért fontos, hogy a közösségeteknek legtöbbet adó látogatáson (látogatásokon) vegyetek részt. Ezért közösen találjátok ki, mire vagytok kíváncsiak. A látogatások még képlékenyek, de akár a jó tündérek, igyekszünk majd eleget tenni a kívánságoknak!

Részt veszünk a Közösségfejlesztők nyári egyetemén: 2014. július: 1 fő/közösség részvételt tudjuk biztosítani a Kunbábonyban tartott Közösségfejlesztők nyári egyetemén, ahol közösen szervezett programokban vehetünk részt. Itt lehet megismerkedni hasonló közösségekkel, kempinghangulatban, és a tábortűz mellett megdumálni a világ szépségeit, bajait. A helyi szövetkezettel is jobban meg tudunk akkor ismerkedni!

Meghatározásra kerül egy gyakorlati projekt, mely megvalósításra kerül 2014. július–2015. február között. A program egyik fő célja, hogy létrehozzunk, vagy továbbfejlesszünk „valamit”, ami elsősorban gyakorlati célt szolgál – lehet ez egy szolgáltatás (mint például egy bevásárlókör létrehozása); vagy egy kétkezi munka, műhely (mint például egy barkácstanfolyam során városi tyúktartásnak alkalmas ‘traktort’ építeni); lehet valami nagyobb és összetettebb (mint például egy közösségi kert, vagy egy brikett- vagy szigetelési program)... Ebbe a folyamatba be kell vonni egy másik közösség valamely „szakértőjét”, aki tanáccsal tud szolgálni a program során, és mindezt oly módon megszervezni, hogy a közösség minél jobban magáénak érezze, és annyira összecsiszolódjék, hogy azután készen álljon valami újat létrehozni.... Olyan helyi fejlesztések létrehívására ösztönözzük a közösségeket, amelyek a helyi erőforrásokra alapoznak, és a helyi közösség alkalmazkodóképességét növelik! Ez azt is jelenti, hogy külső forrásra csak végső esetben pályázunk – elsősorban a helyi erőforrásokat próbáljuk meg mozgósítani! Segíteni fogunk abban, hogy a közösséggel együtt tudjatok dönteni, hogy milyen jellegű fejlesztésbe érdemes belekezdeni, és mi kell hozzá. A büdzsében van egy kisebb keret olyan költségek számára, amiket más forrásból nem sikerül fedezni, de ennek a keretnek a felhasználását közösen kell megbeszélni.

Katalizátorok II. találkozója: 2015. március–május között Egy év elteltével megnézzük, hol tart a program és hogy ment addig. Ki kivel tartja a kapcsolatot? Milyen változások történtek? Mennyire sikerültek az új projektek? Mit tanultunk egymásról, egymástól?

KÖRFESZT II. nyári tábor: 2015. május–június között Fontos, hogy nem csak magunkat dicsérjük, hanem mutassuk meg tudásunkat másoknak is, hogy egy jól szerveződő helyi közösség megfelelően fejlődni tud, és képes a demokráciát is erősíteni, felelősséget vállalni egymásért. A KÖRFESZT I-et 2010-ben szerveztük meg Budapest 8. kerületében. 2 napon keresztül kb. 80 műhely alatt cseréltünk tapasztalatot közösségi önsegítő rendszerekről, ezeknek a létfontosságáról, működéséről. Itt az ideje ezt megismételni egy tágabb közösségben is. Kb. 250 embert várunk a rendezvényre, de a részleteket még nem találtuk ki. Csak annyi biztos, hogy egy nagyvárosban szeretnénk ezt megszervezni.

A norvég partner 2 közösséghez látogat el 2015 nyarán A norvég partnerünk (Ötlet bankja) képviselői fognak ellátogatni hozzánk – vagy inkább hozzátok! 2 közösséget tudnak felkeresni a 4 napos tanulmányútjukon, beszámolnak majd a saját munkájukról, és megismerkednek a miénkkel. Egy Átalakuló Közösségi-tag, egy döntéshozó és egy migráns csoport képviselője „barátságos tükröt” fognak együtt elénk tartani, amiben a saját helyzetünket, munkánkat, lehetőségeinket tudjuk majd értékelni.

Átalakuló Közösségek Haladó képzés: 2015 szeptembere A projekt folytatását együtt találjuk ki – a közösség önszerveződése jó esetben jótékony spirálnak tekinthető, sokszor ismétlődő mintákkal, folyamatokkal. Hogyan látjuk a változásokat, mire van szükségünk ahhoz, hogy egyre több közösség tudjon egymástól ötleteket és bátorítást nyerni? Ez csak egy kiindulópont… a tartalmát közösen fogjuk kitalálni.

A projekt hivatalos zárása, kiértékelése és folytatása… A projektet tanulmány, eszköztár, esettanulmányok és más szép írásbeli produktumok sorával zárjuk – vagy nyitjuk...

2013

Közösségi felmérések

2014

2015

Átalakuló közösségek induló képzés Tanulmányút Látogató

Helyi katalizátorközösség működtetése

Tanulmányút Házigazda Közösségfejlesztők Nyári Eegyeteme

Helyi projekt megvalósítása mentorálással Katalizátorok találkozója II.

A közösség tagjainak aktivitása a projektben

A katalizátorok aktivitása

Katalizátorok találkozója I.

KÖRFESZT Átalakuló közösségek Haladó képzés Helyben történik Utazással jár Nem minden résztvevőt érinti

A közösség tagjainak részvételével A katalizátorok tevékenysége

Az Átalakulás hálózata Az Átalakulás Hálózata (Transition Network) egy lakóközösségi szintű összefogás, ami 2006-ban indult, és életre segített egy közösségek közötti párbeszédet korunk legfontosabb kérdéseiről. Az első években az éghajlatváltozás enyhítése érdekében szükséges fellépés, és a fosszilis energiától való függés felszámolásának sürgőssége adta meg a kezdő lökést a lokális önszerveződési kísérleteknek, de a gazdasági válság hatására a helyi közösségek ráébredtek arra, hogy a „zöld lokalizmusnak” egyik építőeleme a helyi gazdaság erősítése és az értelmes helyi munkaalkalmak megteremtése. 2014-ben az „átalakulás” több lábon áll – ilyenek a környezettudatos életvitel erősítése, a helyi gazdaság erősítése, az önszerveződő kultúra terjesztése és támogatása, és az együttműködő közösségek építése. 2005-ös Kinsale-i (Írország) megalapítása óta a résztvevők száma – elsősorban az angol nyelvű országokban – fantasztikus ütemben nő, így a Mozgalom ma már 900 úgynevezett „Átalakulási Kezdeményezést” kapcsol össze összesen 21 országból, ám a hivatalos tagokon kívül még ezrek szerepelnek az úgynevezett „fontolgatók” listáján. Magyarországon 3 átalakuló közösség van, az Átalakuló Wekerle (a budapesti Wekerletelepen); Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért (Kecskeméten); és az Átalakuló Duna-part (Budapest XX. kerületében). Informális kapcsolat és párbeszéd folyik az átalakulás magyarországi „adaptálásáról”, de nincs formális együttműködés, hálózat vagy koordináció egyelőre a csoportok között. A 2014-ben induló “Kisközösségek Átalakulásban” program az Átalakulás szervezési módszereire épül. Reményeink szerint a program során egy szélesebb kreatív közösségi háló fog kialakulni, az Átalakulás Hálózathoz hasonlóan. Ez az aktív együttműködés gyújtószikrája lehet a szélesebb társadalmi változásoknak, amik a lakóközösség erejére alapoznak.

1

Egy rövid áttekintés: mi az Átalakulás Hálózata? ●

egy széles körű, elsősorban helyi civilekből álló, társadalmi kezdeményezés

mire ad választ? ● ●

ami egyre inkább sürgetőbbé válik: a nyersanyagok kimerülésének, bolygónk fenntarthatósági kérdéseire, az egyén éghajlatra gyakorolt hatásaira, a helyi társadalom alkalmazkodóképességének* fejlesztésére

alapértékek: ● ●

● ●

fenntarthatóság és részvétel tudatos élet és ökológiai szemléletmód (holisztikus és rendszerszemléletben való gondolkodás, avagy a bolygónk fenntarthatóságának kérdéseivel összefüggésben) helyi értékek, tudás megvédése és helyben tartása a természettel és önmagával megbékélt ember

cél: ●

● ● ● ● ● ●

feltárni és fejleszteni a gyakorlati intézkedéseket, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést alkalmazkodóképességünk erősítése a helyi társadalmi részvétel erősítése közösségépítés és közösségi helyek kialakítása a mindennapi problémák „kizöldítése”, avagy az ökológiai szemlélet társadalmasítása a boldogságindex és a minőségi értelemben vett jól-lét a fogyasztói társadalom visszásságaira való figyelemfelhívás

példák: ● ● ●

Anglia, Totnes (http://www.transitiontowntotnes.org) Átalakuló Wekerle (http://www.atalakulowekerle.blogspot.hu) Mozgalom az Átalakuló Kecskemétért (https://www.facebook.com/MAK.Kecskemet?sk=wall+)

előnyei: ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

pozitív dolgokat tesz részvétel erősítése, amely alulról jön nem másra várunk, hanem magunk csináljuk arra összpontosít, ahol Te vagy erősíti a helyi társadalmat és a gazdaságot szélesíteti a kapcsolati rendszert egyéni és települési szinten is csökkenti a megélhetési költségeket készül a jövőben kevesebb energiát használó életre figyelembe veszi a klímaváltozást enyhíti a globális függőséget magyarországi és külföldi testvérvárosi kapcsolatok kialakítása

2

struktúra: ● ● ● ● ●

nem centralizált, hanem horizontális, pókhálószerű (=hálózati társadalom) témák szerint megalakuló munkacsoportok (pl.: élelmiszer, közlekedés, oktatás, energia, művészetek, lakásügy, gazdaság stb.) ha szükséges, további almunkacsoportok alakulhatnak (pl. a gazdasággal összefüggésben almunkacsoport alakul a helyi pénz kérdése kapcsán) létszáma végtelen interdiszciplináris

finanszírozás: ● ● ●

emberi erőforrás-gazdálkodás pályázatok civil szervezetekkel és intézményekkel való együttműködés

kik vehetnek részt benne? a válasz egyszerű: mindenki helyi emberek, közösségi csoportok, fiatalok, gazdasági szereplők (pl. helyi vállalkozók és helyi termelők), partnerségi kapcsolatok, különböző szakmákat képviselő személyek és szervezetek stb. Három Átalakulás Hálózat képző van Magyarországon: Tracey Wheatley, Ferenczi István, akik dolgoznak a Kisközösségek Átalakulásban programon, és Sepsei Gergely, aki majd később fog bekapcsolódni. A Pandora Egyesület a „belső átalakulás” mély ökológiai szemléletét erősítő szervezet; http://pandora.org.hu/ ● ●

2014 tavasztól elérhető lesz a közös honlap: http://www.kozossegek.atalakulas.hu A KKA projekt ennek a honlapnak lesz fontos eleme! *az alkalmazkodóképesség olyan, mint a rugalmasság, de több annál, mivel amikor átvészelünk egy nehéz időszakot, a legjobb esetben többre vagyunk képesek utána. Egy közösség akkor erős, ha képes alkalmazkodni és ugyanakkor fejlődni az elkerülhetetlen nehézségek hatására.

3

A megfelelő technológia területének bemutatása

Az appropriate technology – megfelelő technológia – E.F Schumacher, A Kicsi szép című nagy hatású könyv szerzője által kezdeményezett mozgalom. Ez a megközelítés az embert helyezi a technológiák és a munka középpontjába, a gazdasági termelékenység és a profit helyett. A munkát magát úgy fogja fel, mint az ember egyik lételemét. A munka gépesítésének két fajtáját különbözteti meg: az egyik az ember képességeit és erejét fokozza, a másik az embert mechanikus szolgává változtatja. Ebből a szemszögből nézve a munkanélküliséget vagy a munkahelyteremtést észrevesszük, hogy a munka hiánya vagy annak jelenléte a pénzügyi és gazdasági szempontoknál sokkal több területet érint: az egyének teljes életét és így közösségüket határozza meg.

Schumacher szerint a tudósoknak és mérnököknek azt kell szem előtt tartaniuk, hogy olyan módszerekre és tárgyi eszközökre van szükségünk, amelyek:   

elég olcsók ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenki számára elérhetők legyenek kis léptékben alkalmazhatók, és összeegyeztethetők az emberi kreativitással

A megfelelő technológiák a közösség igényeire nyújtanak megoldásokat, legfontosabb jellemzőik, hogy kis költségűek, helyi munkaerőre, tudásra és alapanyagokra

támaszkodnak, helyi irányítás alatt állnak, és kevéssé terhelik a természeti környezetet. Úgy is felfoghatjuk, hogy a „keresletet” maga a helyi közösség tényleges igényei alkotják, és a „kínálatot” is ők képzik megfelelő technológiák bevezetése révén. Egy másik fontos tényező a megfelelő technológia szemléletrendszerében, hogy ezek általában nyílt forráskódúak (open-source), azaz szabadon felhasználhatóak, terjeszthetők. A verseny szerepe minimális, az együttműködés, ismeretátadás pedig mindenki javára válhat: egyrészt nem jelent konkurenciát egy közösség számára, ha más közösségek is elmozdulnak az önrendelkezés felé; másrészt ezek a technológiák közösségi alapon fejlődnek, tehát minél többen dolgoznak rajtuk, és alkalmazzák őket, annál több tapasztalat halmozódik fel, ezáltal jobban halad a fejlesztés is.

1

Számos nemzetközi és helyi szervezet foglalkozik ezen megoldások bevezetésével (túlnyomórészt fejlődő országokban), és ezek dokumentációja sokszor ingyenesen letölthető, sőt adatbázisokba gyűjtve elérhető. Ezek a megújuló energiaforrásoktól a vízellátáson, a szennyvíztisztításon keresztül az élelmiszer-előállításig széles palettán nyújtanak példát fenntartható technológiák alkalmazására úgy, hogy a problémák megoldására magát a közösséget teszik képessé egyszerű gyakorlati tudás átadásával. Ily módon a fenntartható technológiák nemcsak a környezet megkímélését szolgálják, de a társadalmi különbségek csökkentését is. Ezért fontos, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések ne csak az értelmiséget, középosztályt célozzák meg, hanem a sérülékenyebb társadalmi csoportok számára is reális lehetőséget teremtsenek. Ez a megközelítés a hátrányos helyzetű családok számára tud igazán nagy költségmegtakarítást nyújtani, akik ezáltal akár példát mutathatnak a tehetősebbeknek is. Ezért fontos, hogy ne csak a megszokott nagy befektetési igényű high-tech „zöld” megoldásokban gondolkozzunk (pl.: nagy teljesítményű szélturbinák vagy napcellák), melyek növelik ugyan függetlenséget energetikai szempontból, viszont eközben újabbakat alakítanak ki a berendezések gyártói, karbantartói felé.

Az igazi függetlenséget azt jelenti, ha magát a technológiát is birtokolja a közösség, önállóan rendelkezhet fölötte! Egy izgalmas példa: az angliai Practical Action által bevezetett technológia, mely hat nepáli hegyi közösséget kötött össze a külvilággal, ezzel gazdasági fellendülést generálva a mélyszegénységben élő lakosoknak. Ezek a közösségek mezőgazdaságból élnek, és a projekt előtt csak háromórás veszélyes hegyi utakon tudták megközelíteni a piacot, ahol értékesíthették terményeiket (amiket kézben vagy szamárháton vittek oda) és más árucikkeket vásárolhattak. A technológia, mely óriási mértékben megkönnyebbítette ezt, egy gravitációval működő kötélpálya, amin a völgyben található piacra engedik le az árut, és ezzel húzzák fel a szükséges termékeket is. Ezt helyben beszerezhető anyagokból építették, és helyieket képeztek ki az üzemeltetésére és karbantartására. Akik igénybe veszik a felvonót, kis összeget fizetnek minden „útért”, így a befolyt összeg fedezi a karbantartási költségeket. A szerkezet semmilyen külső energiaforrást nem használ, kizárólag súlyokat, melyeket a gravitáció mozgat. A helyi lakosok így rengeteg időt takarítanak meg; több idejük jut a termelésre, emellett mindig könnyen hozzájutnak az alapvető szükségleteiket kielégítő árucikkekhez, és a nagyobb bevételükből több pénz jut tüzelőanyagra és gyermekeik oktatására is. A szervezet honlapjáról ingyenesen letölthető az esettanulmány, több műszaki leírás és útmutató is a kötélpályákról.

Ötletadó szakirodalom, forrás (angolul):

Appropedia (megfelelő technológia wiki tudásbázis):

http://www.appropedia.org/Welcome_to_Appropedia

Practical Action Document Library (dokumentum könyvtár): http://practicalaction.org/document-library-6 Open Source Ecology (Nyílt forráskódú ökológia): http://opensourceecology.org/

2

HELYI ÉLELMISZER KÉRDÉSKÖRE

A helyi termékek előállításával, helyi termékek vásárlásával, helyi termelők támogatásával hozzájárulunk egészségünk, családunk, közösségünk, környezetünk és a klíma védelméhez!

Manapság a boltok polcain található

élelmiszer

hatalmas

a termőföldtől a tányérunkig

távolságokat tesz meg. A helyi termelők alulmaradnak a messziről érkező termékekkel folytatott árversenyben,

így lassan tönkremennek. Ezzel szemben a helyi élelmiszer

vásárlása során a helyi termelőket támogatjuk. A közelebb áll a szezonális étrendhez, eredete,

helyi élelmiszer jó eséllyel frissebb és

minősége ellenőrizhető.

A

kevesebb

szállítás miatt kevesebb a károsanyag-kibocsátás.

Az ipari mezőgazdálkodással szemben

a kistermelői, öko-gondolkodást követő gazdálkodás

gondosabb tájhasználatot,

egészségesebb földet, egészségesebb, éltetőbb környezetet Biztonságosabb élhetőbb település és életerősebb család,

eredményez.

közösség jön létre.

Más szavakkal, a helyiélelmiszer-rendszerek támogatják a helyi és regionális gazdaságot. Ezek a rendszerek létfontosságúak a hátrányos helyzetű területeken, ösztönző erővel hatnak a helyi lehetőségek kihasználására. A fogyasztók és a termelők között bizalmi kapcsolat jön létre.

Magyarországon erős hagyomány és tudás halmozódott fel a termelés, gazdálkodás és szerveződés szintjén. Megtapasztaltuk, mennyire „kemény” munka az élelmiszer-önellátás a boltokban való olcsó termékbeszerzési lehetőségekhez képest. Ez a téveszme mára sokak számára általánosan a gazdálkodástól elriasztó tényként hat. A termékek minősége, szűk választéka és egyre inkább a vásárlás lehetőségének megszűnése (a pénzhiány) megakadályozzák azt, hogy egészséges táplálékhoz jussunk, és csak a remény marad, hogy újraértékelhetjük előítéleteinket az önellátás kérdésével kapcsolatban.

1

Kérdések:  Miért fontos a helyi élelmiszer?  Milyen kezdeményezésekről tudtok, amelyek támogatják a helyi élelmiszer-önellátást, és miért?  De valójában mi is számít helyi élelmiszernek?  Egyáltalán, mi a „helyi” fogalom távolsági alapja? Milyen távolságra keressük őket: harminc, ötven vagy akár száz kilométerre?  Nálatok milyen kezdeményezések indultak el, mi az, amit szeretnétek megvalósítani?  Miért van nagy hangsúly az ökológiai rendszerű gazdálkodáson?

A HELYI ÉLELMISZER TÉMAKÖRÉT TÁMOGATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK MAGYARORSZÁGON

DOBOZ, SZATYOR KÖZÖSSÉGEK – A helyi organikus élelmiszerek közös beszerzésére alakult bevásárlóközösség Budapestről indult, de már vidéken is terjed, a kecskeméti átalakulásnak is szerves része. Családi vagy kis csoportok vállalkozásai ezek a közösség által támogatott mezőgazdaság rendszerét alkalmazva. Háromkaptár Biokert (Tahitótfalu, Szentendrei-sziget / Évkerék Ökotanya (Kistelek – Szeged környéke) / Birs közösség / Nyitott Kert / Kecskeméti Szatyor

ÖNSZERVEZŐDŐ TERMELŐI PIACOK

– Egy közösség helyiélelmiszer-ellátása pl: csütörtök esti piac – az Átalakuló Wekerle és az Élő Tisza együttműködése. Alföldi gazdák leellenőrzött termékeit árulják. A termékek nem feltétlenül bio minősítésűek. A gazdák és a szervezet között bizalmi viszony áll fenn.

PERMAKULTÚRA, BIODINAMIKUS, BIO GAZDASÁGOK – A működő gazdaságokat vezető kertészek erős szociális érzékenységgel a környezetükben és a vevőkörükön keresztül tudásmegosztást, tapasztalatcserét is megvalósítanak, illetve élő példát mutatnak.

2

ÖKOFALVAK, MAGYAR ÉLŐFALU HÁLÓZAT, ÖKOTANYÁK

(GEN nemzetközi hálózat). Közösségi együttműködést felvállaló csoportok, ahol a gazdálkodásban az ökológiai gazdálkodás van előtérben. A közösség tagjai minden szinten önellátásra törekednek. Elsősorban saját életkörülményeikre és a közösségre koncentrálnak, a társadalom fővonaláról leválva.

MAGBÖRZÉK

– a szabad magcserét és az ipari termelés által kiszorított fajták illetve a tájfajták megőrzését támogatják. (Szegedi civil magbank, Tápiószelei állami magbank, számos civil rendezvény, Magyarország közvetlen határain túl, jelentős magtartalékok vannak) – a Védegylet kezdeményező és szervező. ÖMKI (On-farm program)

KÖZÖSSÉGI KERTEK – a gazdálkodás újrafelfedezése, a közösségben való munka gyakorlása, helyi szükségletek ellátása. (KÉK – Kortárs Építészeti Központ) / Városi kertek egyesület – Rosta Gábor / Grund Közösségi Kert, ZUG Közösségi Kert / Zöld 17 / Cinege Kert / Kecskemét /

KERTÉSZETI OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, CIVIL SZERVEZETEK szintjén is erős Magyarország. Sok helyen még az ipari (vegyszeres) gazdálkodást tanítják, de számos ökológiai gazdálkodásra irányuló tudományos eredmény is rendelkezésre áll már. Az idősebb generációk értékes tapasztalati tudással rendelkeznek. Egyre több civil szervezet vesz részt a kertészeti ismeretek terjesztésében. Pl.: Vigyázat ehető! Filmvetítések és beszélgetések/ ÖMKI /Tudatos Vásárlók Egyesülete A magyar népfőiskolák rendszere beindult http://www.nepfoiskola.hu/csalad_program-k39.html

VÉDJEGY – ÉLŐ TISZA védjegy, biodinamikus Demeter minősítés, bio-minősítő BIOKONTROLL KISÁLLATENYÉSZTÉS (KÁTKI) Kiadványok a már említett civil szervezetek honlapján, illetve a VÁTI honlapján. További helyi gazdasággal, élelmiszerrel, termékkel kapcsolatos letölthető kiadványok: http://www.rtop.hu/helyigazdasag_szakirodalom.htm 3

Technológia (energia, infrastruktúra, építészet) asztal Technológia szerepe az életünkben? mit értünk technológia alatt? első asszociációk mennyire vagyunk kiszolgáltatva a technológiáknak (gépek, épületek, energia., közlekedés)? milyen hatása van a technológiáknak a környezetre (klímaváltozás, olaj, centralizált rendszerek, fejlődő országok)? kinek van tudása, lehetősége a technológiák fejlesztésére (kutatóintézetek/gyárak/tudósok vagy egyszerű emberek, közösségek?) rossz példa a közösségben? (valami nem működött, nem használták, káros volt) Hogyan tudjuk csökkenteni a függőséget? családi/közösségi/országos szinten? mi kell hozzá? megújuló energiák, építészet, kert, egyéb? milyen példák vannak a közösségekben? milyen hatása van/volt egy-egy jó példának a közösségben? hogyan kapcsolódnak a különböző területek egymáshoz (energia-építészet- élelmiszerközlekedés) “Üzenet”-ek Az emberi technológiákon keresztül vagyunk kapcsolatban a természettel, aminek negatív és pozitív hatásai egyaránt lehetnek. A technológiát használhatjuk a természet elnyomására, kihasználására, vagy a természettel való együttműködésre is. A “technológia” önmagában nem jó vagy rossz, hatása attól függ, hogy mennyire illeszkedik az adott helyzethez (természeti, társadalmi környezet) Egy adott technológia egy rendszer része, legtöbbször egyszerre hat az energetikai, élelmiszer-biztonsági, gazdasági, munkavégzési, közösségi és kulturális közegben (komplex rendszer eleme).

Kisközösségek Átalakulásban filmtár A film kiváló kiindulópont egy közösségi beszélgetéshez, és filmvetítést szervezni gyerekjáték! Kérdezd meg a helyi iskolát vagy a kultúrház vezetőjét, az önkormányzat programszervezőjét, hátha tudnak termet és projektort biztosítani egy közösségi filmest megtartásához. A filmestet a saját nappalidban, egy számítógéppel is meg lehet oldani! Nem a mozikkal akarunk versenyezni! Ezzel azt is ösztönözzük, hogy a filmek kapcsán a saját szomszédságoddal, közösségeddel együtt gondolkodjál. Jó kiindulópont a film, hogy a barátaidat képbe hozd egy-egy téged is foglalkoztató témával, vitatkozzatok létfontosságú kérdésekről. Új szemszögből közelíthettek meg egy összetett problémát, de egyszerűen csak a párbeszéd elindításához is jó bevezetőt jelentenek a filmek. Elmaradhatatlan kellék persze a pogácsa és egy pohár tea, bor, így az idő is jobban telik… Az ajánlott filmeket mind gondolatébresztőnek találtuk – ezért feliratoztuk vagy szinkronizáltuk őket!

TAPASZTALAT: A hosszabb feliratos filmek nem kötik le a gyerekek figyelmét! Két film korhatáros – a gyermekeinket nem érdemes megijeszteni a világ nagy gondjaival – inkább máshol, máshogy mutassunk nekik példát! Az első két filmet 12-év alattiaknak nem ajánlatos vetíteni. A vetítés után érdemes beszélgetést kezdeményezned néhány kérdéssel, vagy azzal, hogy saját vitaindító gondolataidat röviden elmondod. Érdekes volt-e? Melyik rész volt különösön érdekes számodra? Mutatott-e jó példát, vagy beszélt-e fontos kihívásról? Vajon bennünket is érint ez? Mit lehet ez ügyben tenni? Jogi korlátok: A vetítések legyenek mindenki számára hozzáférhetők, jegyet nem lehet szedni! A vetítést közösségednek, baráti alapon kell megoldanod! A listában szereplő zárójeles filmeknél nem rendelkezünk a vetítési joggal! Ezeket a filmeket csak otthon lehet megnézni. A szervező mindegyik filmet a saját felelősségére vetíti. használatára, saját tanulására adhat másolatot a filmekből!

Az itt leírtakat megtalálod online!

A Védegylet kizárólag saját

http://www.vedegylet.hu/vigyazateheto/

Vetítenél? Jelentkezz! [email protected] cím: VETÍTÉS (írd meg a nevedet, a tervezett helyszínt és a közösséget vagy csapatot)

1

Klímaváltozás 1. 2.

A hülyeség kora (korhatáros film, csak 12 év felett ajánlott) Ideje észhez térni – animáció (korhatáros film csak, 12 év felett ajánlott)

Közösségi önszerveződés 3. 4. 5.

Átalakulásban! 1. A közösség ereje – Kuba Vigyázat, ehető! X 2 DVD

Helyi élelmiszer:     

Hozzávalók A jövő farmja Vigyázat, ehető! – a francia bioforradalom 1. számú mítosz: Ipari mezőgazdaság nélkül éhezni fog a világ Az étel nem játék! - élelmiszerárak és spekuláció (új)

Mezőgazdasági sokféleség:    

  



(Vigyázat, ehető! DVD-n)

Virul a gerillakertészet a nyolcban – a Grund-kert Betakarítás Kispest első közösségi kertjében Közösségi kertek Budapest szívében Prinzessinengarten

Közétkeztetés:  


Erősödő kétségek Tájfajták bevetésre várva Ellenálló vetőmagok Szegedi magbörze

Közösségi kertek: 



Spórfalva - Helyben termett, helyben marad Csokoládé vagy alma, csipsz vagy paradicsom? Teri néni is megette, te sem fogsz belehalni

Piac:

(Vigyázat, ehető! DVD-n)  

Termelői Piac a Szimpla Kertben A legkisebb piac is számít

Közösség által támogatott mezőgazdaság:   


Ajándék gazdaság a Háromkaptár Biokertben és másutt És a te szatyrodban mi van? Átalakulásában! 2. 2

Kisközösségek Átalakulásban filmtár: leírások A hülyeség kora (The Age of Stupid) A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?” – teszi fel a kérdést a főszereplő, egy idős történész a számára már archív, 2008-as filmfelvételek nézegetése közben. Az archív felvételeken olyan ma élő hús-vér személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. A hülyeség korát szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatják be. Ezen különleges alkalomból a nézők nemcsak a filmet láthatják, hanem részleteket vetítenek az előző nap megtartott New York-i bemutató eseményeiről is, ahol a világpolitika, a környezetvédelem és a szórakoztatóipar hírességei mondanak köszöntőt, többek között Kofi Annan és a Radiohead. Színes, magyar beszélő angol dokumentumfilm, 92 perc, 2009 Átalakulásban 2 (In Transition 2.0) A film az Átalakuló városok mozgalom keretében létrehozott kezdeményezéseket mutat be. A példák között szerepel egy közösségi tulajdonban lévő pékség és zöldségbolt. Az Átalakuló városok mozgalom egy összetett rendszerkritikán alapszik, amely a demokratikus hagyományokat gondolja újra, és együttműködésre ösztönzi a helyi közösségeket. Többek között olyan összefogásokat támogat, amelyek a gazdasági élet és az élelmiszerellátás újralokalizálását, és a fosszilis energiától való függőség csökkentését célozzák. Részletek a mozgalomról: http://lmv.hu/atalakulo-varosok/ . Készítette: Transition Network Színes, feliratos angol film, 69 perc, 2011

Ideje észhez térni – animáció (Wake up, freak out!) Hidd el, ez nem csak a jegesmedvékről szól, hanem rólunk is! A szókimondó animáció szépen ábrázolja azokat a változásokat, amelyeken keresztülmehet a világ, és mivel ez a mi otthonunk, a változások minket is érintenek. Nem túl megnyugtató, és alig ad választ, inkább figyelmeztet: rövid az időnk. A tudósok szerint van egy pont, amikor már nem lesz miről vitatkozni: az éghajlatváltozás eléri azt a szintet, ahol már tehetetlenek leszünk. Ezért igen fontos ez a videó. Szép is. És komoly. http://www.wakeupfreakout.org Leo Murray, Royal College of Art, 2008, magyar szinkron, 12 perc A közösség ereje: hogyan élte túl Kuba az olajhiányt? Ki mit tud Kubáról? Diktatúra, sok menekülő, elégedetlen és kilátástalan ember? Igen, lehet, hogy ez a kubai valóság, de van egy kevésbé látható sztori is, ami számunkra tanulságos lehet... – permakultúra, 'vermikultura', kistermelők, helyi piacok, városi kamion-buszok, bringázó orvosok... A film nem az elitről szól, hanem azokról akik az energiahiány ellenére, tudták össze tudtak fogni, és egészséges, elsősorban bioélelmiszert termelni, közlekedési problémákat megoldani, és mindenek ellenére egészségesebb életet élni. 53', magyarul beszélő, 2009 Hozzávalók (Ingredients) Miközben az amerikai élelmiszerpiac a válsággal küzd, a színész, táncos és énekes Bebe Neuwirth által narrált dokumentumfilm végigvisz minket Amerikán, és megismertet minket 3

egy olyan helyiélelmiszer-mozgalommal, amelyben a közösség, az élelmiszerbiztonság, a környezet és a fenséges ízek magától értetődő közhelynek számítanak. Inspiráló történetek séfekről, gazdákról és lelkes fogyasztókról, akik a helyi élelmiszerrendszer átalakításához fogtak. Terítéken a termelői piacok, a közösség által támogatott mezőgazdaság és úttörő éttermek. Rendezte: Robert Bates. Színes, feliratos, amerikai dokumentumfilm, 67 perc, 2010 A jövő farmja (Rebecca's Wild Farm) A BBC filmje azt a kérdést járja körül, hogy milyen hatással van a klímaváltozás és az energiaválság a mezőgazdaságra. Tim és Rebecca úgy döntöttek, hogy abbahagyják a természetfilmek forgatását, és helyette átveszik Rebeccáék családi farmjának a kezelését. Előtte még elkészítették az utolsó filmjüket a közelgő energiaválság hatásáról a mezőgazdaságra, és néhány lehetséges válaszról. A brit környezet helyi problémái nekünk sem idegenek, és a megoldásokat sem árt végiggondolni. Készítette: Tim Green és Rebecca Hosking Színes, feliratos, angol dokumentumfilm, 49 perc, BBC 2009 Vigyázat, ehető! – a francia bioforradalom (Nos enfants nous accuseront) A Cévennes hegység lábánál található kis falu polgármestere úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgokat, és az iskolai étkezdét biokantinná alakítja át. Az itt lakók másokhoz hasonlóan aggodalommal szemlélik a környezetszennyeződés és az élelmiszeripar káros hatásait. Olyan harc veszi most kezdetét, amely szeretné megállítani ezt a szinte már visszafordíthatatlanná váló folyamatot. Ha másért nem, azért, hogy a gyerekeink ne vádolhassanak tétlenséggel bennünket. Rendezte: Jean-Paul Jaud Színes, feliratos, francia dokumentumfilm, 112 perc, 2008 1. számú mítosz: Ipari mezőgazdaság nélkül éhezni fog a világ Ha legközelebb egy fagyasztott pizzát vagy mérgező permetezőszert gyártó cég meg akar győzni arról, hogy nincs más út, csak az ipari mezőgazdaság, hogy a világ növekvő népességét jóllakassuk, szóljatok nekik, hogy sántít a történet. Bizonyítani tudjuk: ha fenntartható módon termelünk, mindenkinek jut egészséges élelmiszer – és mi mind tehetünk ezért. Készítette: FoodMyth Busters. Színes, feliratos, amerikai ismeretterjesztő animáció, 6 és fél perc, 2012 Az étel nem játék! - élelmiszerárak és spekuláció A világban több mint 120%-kal nőtt a gabona és a rizs ára az elmúlt években, több tucat éhséglázadást okozva, és milliókat hajtva a szegénységbe. Az okok közt az elszabadult pénzügyi rendszer spekulációi is ott vannak. Az Egyesült Államok szabályozta az élelmiszerspekulációt, az EU most tárgyal róla. Színes, feliratos animáció, 7 perc, 2012 Koncepció: Manja Goldammer, Frédéric Spring – a WEED, Glopolis, Védegylet, NEF, SOMO és AITEC közös megbízásából

4

Mezőgazdasági sokféleség Erősödő kétségek (Growing Doubt) Dokumentumfilmjében a Greenpeace arról tudósít, hogy a gyomirtószer-ellenálló génmódosított növények termesztése Argentínában és az Egyesült Államokban miként hatott a gazdaságra, a környezetre és a helyi közösségekre. A filmben megszólaló amerikai gazdák elmondják, hogy a herbicid-toleráns génmódosított növények túlzott használata az Egyesült Államokban a glüfozát-rezisztens gyomok gyors elterjedéséhez vezetett. Ez nemcsak a termelési költségek emelkedését idézte elő, hanem a terményveszteség elkerülése végett, növekvő mennyiségű és egyre mérgezőbb herbicidek felhasználását eredményezte. Európában 26 genetikailag módosított növény vár jóváhagyásra. Ebből 19 gyomirtószerellenállásra kifejlesztett genetikailag módosított fajta. Az argentínai és az amerikai tapasztalatok alapján a filmmel a Greenpeace arra hívja fel a figyelmet, hogy 2025-re Európára is hasonló sors vár, amennyiben itt is engedélyezésre kerül a gyomirtószer-ellenálló génmódosított kukorica, szója és cukorrépa termesztése. A Greenpeace színes, feliratos rövid dokumentumfilmje, 18 perc, 2012 Tájfajták bevetésre várva Hogyan uralták el a piacot a vetőmagcégek szerte a világon, és részben már Magyarországon is? Mit kell tudni a tájfajtákról? Miért nem lehet már fehér dinnyét kapni, és miért egyre ritkább a jonatán alma? A Védegylet és a Zöld Pók filmje a vetőmagbizniszről és a mezőgazdasági sokféleségről. Készítette: Bihari László Színes, magyar kisdokumentumfilm, 16 perc, 2011 Ellenálló vetőmagok A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmagnemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából. Színes, feliratos olasz dokumentumfilm, 28 és fél perc, 2011 Készítette: Danilo Licciardello és Simone Ciani a Centro Internazionale Crocevia megbízásából Szegedi magbörze Videó a Védegylet szegedi tájfajtás konferenciája keretében szervezett nagy sikerű magcsereberéről, ami a Mars téri piacon zajlott. Színes, magyar kisdokumentumfilm, 7 perc, 2011 Készítette: Kincses Bálint

5

Közösségi kertek Virul a gerillakertészet a nyolcban – a Grund-kert A környéken lakók és dolgozók művelik saját kertrészüket a foghíjtelken kialakított Grundkertben. Rukkola, zöldbab, paradicsom és napraforgó a panelházak tövében. Készítette: Horváth Balázs. Az Index kisdokumentumfilmje, 6 perc, 2012 Betakarítás Kispest első közösségi kertjében 26 család több száz kiló zöldséget termel vegyszer nélkül Kispesten. És még 100-an várnak arra, hogy egy hasonló területen maguk is kertészkedjenek. A Centrum TV beszámolója, 5 perc, 2012 Közösségi kertek Budapest szívében A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010 óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő közösségi és az egyre népszerűbb városi kertészkedés magyarországi meghonosításával. A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat. A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával, és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés elterjedését és önszerveződő mozgalommá fejlődését. kozossegikertek.hu A KÉK kisfilmjei: KÉK - Leonardo Kert: 2 és fél perc, 2012, készítette: Bordás Róbert Lecsós és Mobil Kert: 4 perc, 2012, készítette: Koritár Attila Prinzessinengarten Városi kertészet: Eltöltöttünk egy napot egy Berlin szívében található farmon, hogy megnézzük, hogy terjed a városi kertészkedés Németországban. Rendezte és fényképezte: Christian Fussenegger Színes, feliratos, angol dokumentumfilm, 4 és fél perc, 2010

6

Közétkeztetés Spórfalva – Helyben termett, helyben marad Panyola – ezt a kis falut negyven évvel ezelőtt elvitte a tiszai árvíz. A helyiek azóta újjáépítették a települést, sőt mára megtanultak spórolni. Most megismerheted, hogyan lehet még olcsóbb egy falu. Első számú tipp: Helyben megtermelt káposztából, karalábéból és krumpliból készült ebéd a helyi óvoda menzáján. TV2, Napló, 9 perc, 2011

Csokoládé vagy alma, csipsz vagy paradicsom? Jut-e a gyerekek asztalára elegendő zöldség és gyümölcs? Hiába a sokat hangoztatott egészséges táplálkozás, ha az óvodák, iskolák menzáin ezzel mit sem tőrödnek. Az adatok szerint zöldséget, gyümölcsöt naponta csak a hazai óvodák és iskolák mindegy 50 %-ában kapnak a gyerekek. Mintaprogram Budapesten, a XV. kerületben, amely nemcsak a közétkeztetést reformálja meg, hanem a környezet- és egészségtudatos táplálkozást is népszerűsíti a gyerekek körében. Echo TV, A vidék élni akar, 23 perc, 2012 Teri néni is megette, te sem fogsz belehalni Egy hétig együtt ettük a menzakaját az alsósokkal. Az Index iskolai étkeztetésről szóló sorozata öt részben. Index videó 5 részes menza-sorozata (külön is vetíthető, ötször 9 perc), 46 perc, 2009 Piac

Termelői Piac a Szimpla Kertben Falu a nagyvárosban, őstermelők a belvárosban. Tönkölypogácsa, gyermekláncfűszörp, ez már a jövő a jelenben. Készítette: Magyar Nemzeti Vidékhálózat Színes, magyar kisdokumentumfilm, 4 perc, 2012

A legkisebb piac is számít Európában illegális piacok nyílnak, mert a jó minőségű, termelői élelmiszer nem kapható az áruházakban. A kistermelők a hipermarketekbe nem tudnak bejutni az árujukkal, így ha nem akarnak tönkremenni, más megoldást kell találniuk. Videó a Káptalantóti és a Hunyadi téri (Budapest) piacról, és arról, hogy mi hajtja a piacokért küzdő aktivistákat és gazdákat. Készítette: Védegylet és Zöld Pók Színes, magyar kisdokumentumfilm, 14 perc, 2011

7

Közösség által támogatott mezőgazdaság és bevásárló közösségek Ajándék gazdaság a Háromkaptár Biokertben és másutt A jövő már a spájzban van: sorra alakulnak Európában, így itthon is közösség által fenntartott gazdaságok. A filmben bemutatott hazai és európai példák azt mutatják, hogy itt nemcsak a mezőgazdaság új verziójáról van szó, hanem ezekben a közösségekben a munka, a kereskedelem, az egymáshoz való viszonyunk, sőt, a közösségről alkotott fogalmaink új formáit is keresik. És meg is találják. Készítette: Zöld Pók. Színes, magyar kisdokumentumfilm, 15 perc, 2012

És a te szatyrodban mi van? Betekintés a budapesti Szatyor bevásárló közösség mindennapjaiba: látogatás a Szatyor termelőinél és dobozátvétel, pillanatképek az új boltról és a közösségi térről, önkéntesek, munkatársak és vásárlók gondolatai egy csokorban. Készítette: Szatyor Egyesület Színes, magyar kisdokumentumfilm, 6 perc, 2012

8

A katalizátor Milyen az ideális katalizátor? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó?

Jellemzők.

Mi a motivációja?

Feladatai - mit kell csinálni?

Milyen készségekre lesz szüksége?

Kivel lesz dolgod? Ki fog neked segíteni?

Mit fog kapni a részt vételéből?

A Szakmai konzultáns Mi az ideális szakmai konzultáns? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó?

Jellemzők.

Mi a motivációja?





A Közösségi mentor Mi az ideális közösségi mentor? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó?

Jellemzők.

Mi a motivációja?





Átalakulás Képzés I. A nagy kihívás: megalapozni a település számára a lehetséges legjobb jövőt, ami a helyi állampolgárok energiájára, ötleteire, képességeire épül és alapvető helyi szükségleteket lát el úgy, hogy figyelembe veszi a gazdasági, ökológiai korlátokat és az erőforrásokban bekövetkezett változásokat is. Ezekre kell választ találni ahhoz, hogy helyi közösségeink erősödni tudjanak. Ez a képzés elsősorban azoknak hasznos, aki nemrég kezdtek szerveződni, az útkereséshez igényelnek segítséget és az alapvető szervezési készségekben szeretnének fejlődni. Ebből a célból a másfél napos találkozó alatt a követezőket tesszük: Leltározunk! Körbejárjuk, hogy miért is fontos nekünk a településünk. Mi az ami jó, ami jól működik, kire lehet számítani és miben, kinek mi a motivációja, kinek vannak ötletei és kinek van ideje, ereje, képessége, lelkesedése… Természetesen a nehézségeket is feltérképezzük! Jó példákat keresünk! Kinek mi működik jól? Milyen segítő tanácsai vannak a helyi katalizátoroknak? Jövőbe nézünk: milyen jövőképeink vannak, milyenek vannak másoknak és milyen jövőt szeretnénk megálmodni a gyerekeinknek? Csapatot alkotunk! Mi motivál engem és másokat, hogy együtt dolgozunk? Milyen a jó csapat? Tervezünk: az otthoni folytatáshoz, haladáshoz, a következő lépésekhez készítünk terveket! A műhelymódszerek interaktívak, játékosak. A képzés végén még több teremtő erővel fogunk hazaindulni! Mindenki hozzon magával jó humort, kíváncsiságot, nyitottságot, tollat és jegyzetpapírt! És persze, sütit is…

Programvázlat I. nap: 9.15-9.45 Bevezető és bemutatkozás (megismerkedés egymással, az Átalakuló Közösségek bemutatása, a nagyobb kontextus felvázolása) 9.45-10.45 Azzal főzünk ami van! Helyi erőforrások leltárjának készítése, a közösség ellenálló képességének “felmérése”. (A nehézségeket is fel lehet térképezni!) szünet: 11:00 – 11.30: A helyi erőforrások leltárjainak bemutatása, értelmezése. 11.30 – 13.00: Közösségi kezdeményezések Magyarországon 1. Átalakuló városok módszerei, tanulságai, a “wekerlei mese”. Kisközösségek Átalakulásban

2. Mese-börze: 8 magyar közösségi program – mi működik jól? 3. Az én közösségem abban erős, hogy... (a leltárok kiegészítése) Ebéd: 1

14.00 – 15:15: Hova tartunk? Milyen helyi közösséget, lakóhelyet szeretnénk látni 20 év múlva? Alkossuk meg saját és közös jövőnket! Szünet 2

15:30 – 16:15 Indulj el egy úton... Vezetett szimuláció – milyen lépésekből áll az út? Milyen útitársakra van szükségünk? Milyen eszközök, források kellenek? Megtesszük az első lépést... 16:15 – 16.45 Hírmondó! Add tovább....(szerepjáték). 16:45 – 16:30 – Köszönet kör és felkészülés a másnapra.

II. nap: 9:00 – 9:30 – Ébreszto! Az előző nap összefoglalása. 3

9:30 – 11:00 - Kell egy csapat! Milyen emberek vannak a közösségemben? Mi motivál engem és másokat? Hogyan dolgozunk együtt? Hogyan lesz néhány emberből csapat? Mit csinál a helyi katalizátor és az “Átalakuló Csapat”? Szünet 4

11:30 – 12:00 – Találkozás az utódainkkal. Mi a szerepünk, mit is vállalunk? Ez mit számít? Ebéd 13:00 – 14:00 Tervezés: az otthoni folytatáshoz, haladáshoz, a következő lépésekhez készítünk terveket. A projekt lépéseinek kiegészítése: 1. Megfigyelő felmérés 2. Üzenetek és ötletek, amelyek jól rezonálnak. 3. A naplóm. 4. Mit fogunk megvalósítani? Szünet 14:15 – 16:00 - Nyílt tér beszélgetés: Mit fogok tenni, hogy a saját lakóközösségem minél sikeresebben tudjon jó irányban átalakulni? 16:00 – 16:30 ZÁRÓ KÖR és Köszönet

1

Wilberi négy kvadráns gyakorlat + jövőkép meditáció

2

Visszafelé tervezés + projekt lépések + finanszírozás + gyakorlati megvalósítás

3

Személyiségtípusok, bekapcsolódás és motiválás. Kivel tudunk együtt dolgozni? A magcsoport

feladatai, a csoport életének fázisai.

4

Mélyökológiai gyakorlat. Kisközösségek Átalakulásban

Kisközösségek Átalakulásban “hozzávalók” Az Átalakuló Hálozatban a közösségekkel való munka során sok tapasztalat gyűlt össze, amiből sokat lehet tanulni. Számunkra, ezek “gondolat ébresztő tippek” a napi munkához. Talán, benneteket is megerősít, előrevisz és támogat majd. Sok féle módon lehet a “hozzáválókat” használni lehet megosztani őket a csapatban, vagy hozzáírni a saját “jó tanácsokat”... VÁLTOZÁSOK IDEJÉT ÉLJÜK A hagyományosan használt fosszilis energiaforrások (kőolaj, földgáz, szén) végesek és károsak, a klímaváltozás (melyet a használatukkal mi, emberek okozunk) súlyosbodik, és tele van társadalmi igazságtalanságokkal a világ. Olyan kreatív megoldások kellenek, amelyek mindhárom problémát egyszerre kezelik, és ugyanakkor a közösség együttmüködő képességére, rugalmasságára is pozítvan hatnak. “Ha a kormányokra várunk, késő lesz. Ha egyedül cselekszünk, az kevés lesz. De ha közösségként lépünk fel, az lehet hogy elég lesz, még épp időben.” Gondolj a saját tevékenységedre milyen célokat szolgál? A POZITÍV VÍZIÓ INSPIRÁL Jobban tudunk dolgozni, lépéseket tenni egy kíméletesebb életmódért, egy fenntartható és izagságosabb társadalomért, ha el tudjuk azt képzelni! Az Átalakulás a katasztofális forgatókönyvek helyett, a célul kitűzött, kívánt helyzetre teszi a hangsúlyt. Ha a közösséget az álmai alapján motiváljuk – akkor is ha ezek „csak” kicsi álmok – akkor elkerüljük az „struccpolitikát” azt, hogy ha fenyegetést észlelünk inkább bedugjuk a fejünket a homokba és kerüljük a vészmadarakat. Gondolj a saját tevékenységedre hogyan lehet azt pozitívan kommunikálni? KALANDRA FEL! “Fordulóponton vagyunk. Az ember okozta klímaváltozás ellehetetlenítheti az életünket a Földön. Az elődeink még nem tudtak erről a problémáról, az utódaink pedig már nem fognak tudni tenni ellene. Mi viszont már tudunk róla és még tenni is tudunk. Rajtunk a világ szeme, sorsfordítók lehetünk az emberi történelemben!” Sorsfordítók lehetünk! Micsoda kihivás! Nagyok lehetünk! Dávid Góliát ellen... Micsoda kaland! Micsoda felelősség... Számodra teher vagy kihívás a szerepvállalás? AZ EMBEREK SOKFÉLE MÓDON VONHATÓK BE: MINDENKIRE SZÜKSÉGE VAN Kisközösségek Átalakulásban

Az Átalakulásban nem csak azokkal szeretnénk együttműködni, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi, hanem a lehető legtöbb emberrel a lakóközösségünkből. Mindenkit más vonz, más motivál hogy egy csapathoz, egy közösséghez, egy ügyhöz csatlakozzon. Van akit a gondolatok és az információk, a megoldandó problémák, van akit a jó érzések, a hangulat, a kapcsolat és közösség másokkal, van akit a kézzelfogható tennivaló, az ennivaló, az identitás, stb. Ezért sokféle módon próbáljuk megszólítani és bekapcsolni az embereket. Gondolj a saját tevékenységedre mennyire változatos? MEGFELELŐ INFORMÁCIÓT, MEGFELELŐ MENNYISÉGBEN, MEGFELELŐ MÓDON Sok információ birtokában vagyunk, ami másoknak még újdonság. Tisztában lehetünk egy súlyos problémával, amitől mások kétségbe eshetnek, vagy elzárkóznak. Terjesszünk ismereteket, de ne zúdítsunk túl sok mindent az emberekre egyszerre. Sok különböző módon add át az ötleteket, az infót! Gondolj a saját tevékenységedre hogyan hozod képbe az embereket? EGYMÁSRA FIGYELÉS Csak akkor tudunk hatékony és tartós munkát végezni a közösségünkben, az emberekkel, ha tudjuk hogy mit gondolnak, mit éreznek, mire vágynak, mitől félnek, mi motiválja őket. Kérdezzünk, hallgassunk, figyeljünk, figyeljünk meg. Derítsük ki, hogy őket mi foglalkoztatja, és induljunk ki abból. Az Átalakulás kezdeti szakaszaiban sokkal nagyobb hangsúly van a megfigyelésen, a meghallgatáson. Váljunk érzékennyé másokra. Gondolj a saját közösségedre mennyire szoktátok aktívan hallgatni egymást? ÉPÍTSÜNK KAPCSOLATOKAT! Fontos, hogy kapcsolatokat építsünk ki a meglévő szervezetekkel és aktivistákkal! Tudatosítsuk bennük, hogy a kezdeményezésünket az ő erőfesztéseiket elismerve alakítjuk, a jövőképünkben nekik is fontos helyük van! Keresd a lehetőségeket egymást támogatni, ha hasonló célokért dolgoztok. Kivel lehet dolgozni a saját csapaton kívül? AZZAL FŐZÜNK, AMI VAN... Ha abból indulunk ki, hogy mi hiányzik, mi nincs, az csüggesztő, demotiváló lehet. Főzzünk azzal, ami van! Térképezzük fel, hogy mivel rendelkezünk tudásban, erőforrásban, ötletben, emberekben, tevékenységekben, amelyek hasznára válhatnak a közösség átalakulásának. A munkánkban induljunk ki ebből! Így nagyobb energiával állhatunk neki a hiányok pótlásának is, a saját belső erőforrásainkat még ambiciózusabb célokra tudjuk fordítani. KÖNNYEN ELÉRHETŐ GYÜMÖLCSÖK Számtalan nehézséget, akadályt tudnánk felsorolni, ezer okot, hogy miért ne is kezdjünk bele egy feladatba főleg, ha túl nehéznek tűnik. Kezdjük a könnyebb végén és ha a kezdeti sikerekből erőt gyűjtöttünk, nagyobb energiával foghatunk a nehezebb feladatokba is! Legyünk tisztában a saját erőinkkel! Kisközösségek Átalakulásban

KELL EGY CSAPAT... de nem örökre! Mindig van egy kis mag, amiből kinő egy helyi átalakulás. Ez a kis csapat a kezdeményező csapat. Ők indítják be az Átalakulás folyamatát a közösségeben. Az Átalakulás módszertanában nagy hangsúly van azon, hogy ez a csapat már a működése megkezdésekor megtervezi, hogy hogyan fog megszűnni. Nem akarunk örökre élcsapat lenni, aki meghatározza és irányítja a változásokat. Utat szeretnénk mutatni, mintát adni, lehetőségeket teremteni, hogy a változás az emberek mindennapjainak, kultúrájának részévé váljon. A kezdeményezők feloszlása után a tematikus munkacsoportok képviselőiből alakuló koordinációs csapat veszi át a stafétát. MELYIKET SZERESSEM? Legyenek nagy álmaink, de legyenek elérhető célok is! Nem szabad, hogy a nagy célok távolsága frusztráljon, inkább tervezzük meg a kis lépéseket ami a kívánt úton segít bennünket haladni. Ne akarj mindent egyszerre, mérd fel a csapat energiáit, szabadidejét, és e szerint űllíts fel fontossági sorrendet! Nem szabad túlterhelni egymást, inkább szép, megfontoltan érdemes haladni! Ne felejtsd, hogy családjaink vannak, a pároknak frusztráló ha túlterhelt az élettársa. Tervezz olyan egyszerű programokat, amiben az egész család jelen tud lenni. Fontos, hogy a gyerekek is a közösség alkotó részének érezzék magukat! SZAPORODJUNK OSZTÓDÁSSAL! A résztvevők érdeklődésre és a vállalásaikra alapozva hozzunk létre munkacsoportokat, akik konkrét munkát végezhetnek egyegy téma mentén, egymással párhuzamosan. Ezek a kisebb csoportok speciális területekre koncentráljanak, mint például étel, hulladék, energia, oktatás, fiatalok, gazdaság, közlekedés, vízellátás, energia, önkormányzás, stb. Egy átfogó kérdést kell mindegyiknek megválaszolnia: Mi a legjobb megoldás ebben a konkrét kérdésben, hogy a közösség a jelenleginél alkalmazkodóképesebb legyen és a fenntartható szint irányába változzon az ökológiai lábnyoma? TÁMOGASD A TÁMOGATÓ HÁTTERET! Hozzunk létre a munkacsoportok képviselőiből egy koordinációs csapatot, hogy továbbra is rendszerben gondolkodva, egymást támogatva és kiegészítve alakíthassuk a nagy képet. Vannak alaptevékenységek amire figyelni kell – közös kommunikáció, csapatépítés, stratégia, forrásteremtés: nem szabad elhanyagolni a támogató hátteret, ami segíti mindenki munkáját! SZERVEZETI STRUKTÚRA A kezdeményező csapat körül újabb csapatok jönnek létre, például céltudatosan létrehozott munkacsoportok egyegy témára, tevékenységre, de lehetnek ezek rokon jellegű kezdeményezések, is amelyek a szellemiségünk vagy a tevékenységünk hatására alakultak ki. Ezek sokszor átfedésben vannak egymással, máskor nem. A kapcsolatuk, a felépítésük nem írható le olyan szabályosan, mint egy hagyományos szervezeti struktúráé. A közösség szerveződése és fejlődése organikus! Hagyjuk arra menni, amerre akar! A szerepünk nem az, hogy mindent magunk megválaszoljunk. Katalizáljuk a folyamatokat, hogy a közösség arra haladjon, amerre kell és amerre akar, szem előtt tartva az általános célt. CSELEKVÉS

Kisközösségek Átalakulásban

A projektnek az elejétől fogva szüksége van praktikus, jól látható eredményekre a közösségen belül, főleg olyanokra, amelyek lehetővé teszik a kívánt életmódot, mint például egy helyi piacnap szervezése, egy kaláka, egy óvoda szigetelése. Ez sikerélményt és erőt ad, tovább lendíti a folyamatot. RÉSZVÉTELI MÓDSZEREK Szeretnénk, hogy az emberek magukénak érezzék a közös tevékenységét? Vonjuk be őket a döntésekbe, a tervezésbe! Lehet kisérletezni új párbeszédmódszerekkel, hogy elkerüljük az elidegenítő „közmeghallgatás” és „lakógyűlés” érzést...Legyen látható a napirend, beszéljétek meg az elején a „csapat megállapodást”. A helyi szervezés sikere a párbeszédkultúra javulásán is múlik. RUGALMASSÁG ERŐS HELYI KÖZÖSSÉGEK ÉPÍTÉSE A rugalmasság a rendszer azon képessége, mely lehetővé teszi a reagálást/alkalmazkodást a változásokhoz úgy, hogy továbbra is működőképes marad. A múltban (12 generációval ezelőtt) a közösségeken belül az olyan, élethez szükséges ismeretek, mint például a növénytermesztés és –tartósítás, a ruhakészítés, vagy a helyi alapanyagokra támaszkodó építkezés alapvető készségek voltak. Nagyobb mértékben voltunk önellátóak, így a helyi közösségek kevésbé voltak kitéve a befolyásukon kívül eső hatásoknak. Régen mi magunk helyben készítettük a tortát és csak a cukormázat szereztük be hozzá máshonnan. Mára ez megváltozott. Manapság már csak a cukormázat készítjük helyben, és az egész tortát messziről hozatjuk. LEGYENEK HAGYOMÁNYOK: Jó, ha van egy kiszámitható ritmusa a munkának – rendszeres találkozók, rendszeres nyílt napok, rendszeres ünnepek, kiszámítható infóáramlás. Könyebbiti a bekapcsolódást, és elérhetővé teszi a csapatot a szélesebb közösség számára. LEGYENEK KÜLKAPCSOLATOK! Aktívan kell keresni érdekes és hasznos kapcsolatokat más közösségekkel, mivel egy kisközösség egyedül nem tudja elérni a szükséges befolyást ami később kelleni fog, hogy nagyobb változásokat tudjunk elérni. Adjunk át egymásnak jó ötleteket, támogatást! MERJÜNK ÁLMODNI! Egyre jobban szükségessé válik egy olyan jogi környezet létrehozása, ami lehetővé teszi pl. a közösségi energiaellátását, a termőföldhoz való hozzáférést, … Az Átalakulás kicsiben kezdődik, de fel kell nőni egy egész rendszer átgondolására. Sok kicsi sokra megy. TANULJUNK MEG KILÉLEGEZNI! Kisközösségek Átalakulásban

Muszáj pihenni is. A közösség önszervezödése egy önkizsákmányoló folyamattá válhat, ha nem figyelünk magunkra, a csapatra. Ne legyenek túlzott elvárásaink magunkkal szemben. Nem szupermenekre, szupernőkre van szükségünk, hanem kiszámítható, támogató szomszédokra, akiknek van ideje mosolyogni is... A csapatnak lesznek aktívabb és kevésbé aktív időszakai, és ezen belül az egyes embereknek is lesz saját olykor kiszámíthatatlan ritmusa. Ezzel meg kell tanulni együtt élni, nem kell begörcsölni. Ha a csapat le akarja tenni a stafétát, szervezz egy közös búcsúünnepet – el kell ismerni amit együtt elértetek!


Azzal főzünk ami van! Helyi erőforrások leltárjának készítése, a közösség ellenálló képességének “felmérése”. A nehézségeket is fel lehet térképezni! ● Ha többen érkeztetek egy közösségből, egy helyszínről vagy környékről, akkor ezt a feladatot csináljátok egy csoportban. ● Ha egymagad érkeztél egy helyről, akkor állj össze olyanokkal, akik szintén egymaguk vannak. Ez esetben először magatokban gondoljátok végig a saját lakóhelyetekre vonatkozóan a kérdéseket, majd pontról pontra haladva hallgassátok meg egymást. ● Az egész feladatra ...perc van, így egy kérdésre összesen kb. ...perc jut. ● A kérdésekre adott válaszokat, a leltározott kincseket egy nagy papíron rendezzétek el, összekötve az összefüggő dolgokat, térképszerűen! ● Ha minden szempontot megvizsgáltatok és maradt egy kis idő, fussatok át a pontokon még egyszer, hátha beugrik valami! KÉRDÉSESEK, SZEMPONTOK A LELTÁRHOZ: ● Miből van sok? Miből van bőven? ● Milyen hozzáférhető természeti erőforrások vannak a környezetünkben? ● Milyen civil szerveződések, kezdeményezések vannak a környéken, amelyekkel van vagy lehetne kapcsolatunk, együttműködésünk? ● Milyen intézmények vannak helyben, amelyek hasznosak, segítséget jelenthetnek? ● Miben tud segíteni a helyi önkormányzat? ● Milyen vállalkozások, gazdasági szereplők vannak a, akikkel jó lenne együttműködni? ● Kik azok az emberek a környezetünkben, akik valamilyen hasznos szakértelemmel, tudással, ismerettel rendelkeznek? ● Kik azok, akik hasznos kapcsolatrendszerrel rendelkeznek? ● Mi az ami akadályt jelent? ● Miből van kevés?

Átalakuló Közösség Kezdeményezés – első lépések Cél: jobban átlátni a helyi lehetőségeket, hogy minél hamarabb gyakorlati munkához kezdhessünk. Helyismeret: ● Kivel érdemes megismerkedni? Miért? ● Milyen “kihangosító” emberek/helyek vannak a közösségekben? ● Milyen civil/lakossági szervezetekkel érdemes felvenni a kapcsolatot? Hogyan? ● Milyen programok/városi rendezvények vannak, ahol meg lehet jelen lenni? Ez milyen szervezést igényel? ● Milyen üzletek kapcsolódnak a munkához? Milyen módon lehet őket bevonni?

Helyi közösségek: ● Mit tesznek már a helyi emberek a témával kapcsolatban? ● Milyen kisközösségek vannak a lakóközösségen belül? ● Mire rezonálnak az itteni emberek? milyen hangadó emberekre? ● Vannake olyan helyi témák, melyekkel könnyebb lesz őket megnyerni? ● Vane olyan program, amellyel lehet őket inspirálni, összehozni közösségként? ● Mit tudunk elhinni magunkról? ● Lehet általánosítani a helyi lelkiállapotról, életpálya tendenciákról? ● Kiben bízunk? Vannake csomóponti vonzó és megosztó emberek? ● Mit tartunk értékesnek?

Ki dolgozik már idekapcsolódó témákon? ● Mit csinálnak? ● Milyen elvek mentén? ● Ha jól csinálják, be lehete őket vonni? ● Ha jól csinálják, együtt lehete velük működni? ● Ha nem jól, akkor lehete nekik segíteni?

●

Milyen a természetes környezet? ● Milyen természeti adottságokat tartanak értékesnek a környéken? ● Milyen természeti erőforrások vannak, hogyan használják, és ki fér hozzájuk? ● Milyen közösen birtokolt természeti erőforrások vannak? ● Vannake olyan természeti erőforrások, amik a közösségnek megélhetést teremtenek? ● A fenntarthatóság fontos szerepe az erőforrások használatában? Kommunikáció: ● Milyen média/kommunikációs lehetőségek vannak? Hogyan kell őket megszólítani? ● Ki szeret a csapatban írni, blogolni, rajzolni, grafikázni?

Anyagi erőforrások ● Mivel rendelkezünk már? ● Természetbeni támogatást honnan lehet kapni? Kisközösségek Átalakulásban

● Milyen országos szervezetek tudják erősíteni a munkánkat? ● Milyen jó ötletek vannak, amiket szívesen látunk Kecskeméten? Kapcsolat a döntéshozókkal: ● Milyen együttműködés lehetséges az önkormányzattal? ● Milyen “munkamegosztás” lehet? ● Mit csinál az önkormányzat ezen a területen? ● Milyen ötleteket lehet adni nekik és hogyan? Személyesebben: ● Milyen közösségekhez tartozok? ● Ha már látjuk jobban a helyzetet, hogyan tudunk beszélni a saját közösségünkkel az Átalakuló kezdeményezésről?


Jövőtervezés visszafelé tervezéssel a jövő megálmodása (meditáció) után. Ha már elképzeltük, hogy milyen jövőben szeretnénk élni 2030ban, akkor lehetőségünk van az időben visszafelé haladva részletezni, hogy az oda vezető út melyik pontján milyen rendszereknek és intézményeknek kell létrejünniük, mikor minek kell megtörténni, hogy ez a jövő megvalósulhasson. Ha például 2030ban már minden második új házat kenderrostból készült építőanyagból akarunk megépíteni, akkor ki kell találni, hogy mikor kell készen állni az infrastruktúrának a kender helyben termesztéséhez? mikor kell elkezdeni a helyi építőmestereket a kender felhasználásra képezni? mikor kezdődjenek a helyi szántókon az első termesztési kísérletek? stb… Lemodellezés az önellátó Wekerle példáján Isti és Tracey jelenete Feladat Tűzzetek ki egy konkrét célt, egy megvalósítandó projektet egy konkrét időpontra. Például: “A közösségem 2030ra zöldségből és gyümölcsből önellátóvá válik.” “A közösségem 2030ra maga szervezi és igazgatja a fiatalok oktatását.” “A közösségem tagjai 2030ra független, helyi elektromos hálózatot használnak.” “Idén télen begyújtjuk az első tömegkályhát a faluban.” “két év múlva ilyenkor saját készítésű kosarakat fogunk árulni a dabasi piacon…” Stb. Első rész Szedjétek össze, hogy milyen lényeges fordulópontok, mérföldkövek lesznek az oda vezető úton. Induljatok a céltól és időben visszafelé haladjatok a mai nap felé. Az ötleteket címszavakkal írjátok fel ragacsos jegyzetlapokra. Ilyesmiken gondolkodjatok többek között: ● Milyen új infrastruktúra, eszköz vagy intézmény lép működésbe? ● Ki vagy mi lendíti előre az ügyet ezen a ponton? ● Milyen új szereplők lépnek be a történetbe ezen a ponton? ● Milyen hatással van az aktuális helyzet az emberek hangulatára? ● Mik a kihívások ezen a ponton? A jegyzetlapokat helyezzétek el egy idővonalon, ami a mai naptól 2030ig tartó időszakot ábrázolja. Második rész Ha minden felkerült, ötleteljetek tovább azon, hogy az idő különböző pontjain hogyan képzelitek el a közösségetek életét általában is, és a konkrét célt illetően is. Az ötleteket további cetliken helyezzétek el az idővonalon. Nem csak szöveget, rajzot is készíthettek az idővonalra!

Miről szól egy Átalakuló képzés?

Az

Átalakuló

Közösségek

II

képzés

az

alábbi

tudás-

és

készségelemekkel foglalkozik abbó a célból, hogy a lehet legjobban meg tudjunk alapozni egy egészséges közösségi önszerveződési folyamatot. A módszerek mind interaktívak, a csoport részvételére épülnek. Minden menüpont egy körülbelül másfél-két órás foglalkozás-modult ír le. Az első három modul kifelé, a külvilágba fókuszál, a következő három inkább befelé, személyes belső világunkba vagy a közösségébe. Az utolsó két modul a csoport saját tudására épít. A moduok jól kiegészítik egymást, de csak akkor lehet mindet megcsinálni, ha nagy tempóval haladunk, ami fárasztó lehet.

A tartalomról szeretnénk visszajelzést kérni tőletek! Ahogy átolvasod a „menüt”, gondolj a saját és a közösséged helyzetére. Mi az ami jól megy nektek? Mi az amiben erősek vagytok? Milyen szervezési, módszertani, ön- és csoportismereti szükségleteitek vannak? Ez alapján válassz ki 3 + 1 modult. A visszajelzések alapján tudjuk a „haladó” képzés tartalmát véglegesíteni, áthangolni.

Logisztika: A képzés időpontja: május 24-25 (10-től 17 óráig mindkét napon). Helyszín: Wekerletelep, Budapest. Az igények leadásának határideje: április 30. A résztvevő közösségektől 2-4 embert várunk.

MENÜ (képzési modulok) 1. HELYZETÉRTÉKELÉS - Helyzetfelismerés és helyzetértékelés: milyen külső hatások vannak, amelyekre a közösségünknek választ kell találnia, amelyekhez alkalmazkodnunk kell? (Ellenállóképesség, „kontextus körök”) - Az erősségek leltározása vagy a szükségletek felmérése? Azzal főzzünk, ami van, vagy azt keressük, ami nincsen? Hiány alapú vagy az erősségekre építő fejlesztést kezdeményezzünk? (Hőmérő állásfoglalások) Feladat: helyi erőforrásleltár készítése

2. JÖVŐKÉP ALAPÚ MOTIVÁLÁS ÉS TERVEZÉS: - Társadalmi szinten milyen jövőképekkel rendelkezünk, milyenek hiányoznak, és ennek milyen hatása van a viselkedésünkre? - Milyen az „átalakulós”, környezetbarát-közösségi jövőkép? Szelíd technológiák, összefogás, önszerveződés, igazságosság helyi és globális szinten, demokratikus változások, tartós fejlődés. Feladat: jövőképalkotás és visszafelé tervezés

3. A KÖZÖSSÉG VÁLTOZÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE - A „MOTOR”, A „MAG”, A „KATALIZÁTOROK” - Milyen egy Átalakuló közösség? Meglévő közösségek bemutatása, auditálása. Mi működik, hogyan működik? - Megfigyelések: meglévő csoportok vagy új csoportok? Helyi dinamikák, kontextus, konfliktusok. Feladat: esettanulmányokon keresztül a Jó Tanácsokat felfedezni, összegyűjteni.

4. HOGYAN DOLGOZUNK EGYÜTT? - A katalizátor szerepe (mit csinál az ötlethordó ember és hogyan?) - Milyen jellegű emberek vannak a csoportomban? („Sárkány álmodozás” röviden) - Hogyan dolgoz(z)unk együtt? (megfigyelés, hallgatás, ötletadás, felkarolás, bevonás, motiválás, visszacsatolás,...) - Csoportműködés. Mi történik a csoporton belül (formálódás, viharzás, normaképzés, működés) és mit csinálunk kifelé? (gyakorlati tevékenység) - Szervezési „parabola”, avagy meddig tart a csoport munkája? Feladat: Diagnózis - saját csoportom auditálása, változtatási pontok keresése.

5. MILYEN A KÖZÖSSÉGEM? (Ön-, csoport-, közösség- és társadalomismeret. Tudatos változások elősegítése) - 4 kvadráns - önismert és csoport/közösségismeret (Ken Wilber gyakorlat) - Külső + Belső világunk: változások szakaszai - függőség elmélet. Ki miért nyitott, ki miért zárkozik el és hogyan reagálunk minderre. - Belső világunk: beidegzett viselkedési minták, ezeknek megértése. (hiány, félelem, fájdalom... és ezek túlkompenzációja) Feldolgozás példák mentén. - Mit kezdünk mindezzel? Motivációs interjú, kognitiv disszonancia felébresztése, mesék, *FRAMES modell.

Feladat: Kommunikációs gyakorlat

6. KI VAGYOK ÉN Önismeret, motiváció, alternatív civilizációs narratíva. Feladat: mélyökologiai gyakorlat

7. Nehézségek klinikája - milyen nehézségekkel találkoztunk már és hogyan tudtuk őket orvosolni? - milyen problémamegoldó technikákat használunk? - Mil a konfliktusok szerepe a társadalmi változásokban? Opcionális feladat: problémafa készítés

7. Nyitott műhely: módszertani menza – ismersz egy jó közösség tervezési, szervezési módszert? Szeretnéd ezt megosztani másokkal? Segítünk erre felkészülni, hogy megtaníthasd a többieknek! A tapasztaltabb résztvevőket segítjük a módszerek tudatos értékelésében is, hogy a saját közösségükben is tudják őket használni. A program alatt tanulunk csoportfejlesztő játékokat, facilitátor készségekeket, aktív értékelési eszközöket, bemelegítő / energiaadó játékokat.

Helyi energiarendszerek A természtes rendszerek támogatása és másolása (Permakultúra) Vidéki újratelepülés Városi földművelés Részvételi demokrácia Az együttműködés kulturája A Föld szeretete

Központosított hatalom Népességcsökkentés Igazságos elosztás Erős közösségtudat Elégségesség és elégedettség Egymásra utaltság Ésszerű termelés Felelős helyi gazdaság Csúcstechnológiai hatékonyság

Sűrűn lakott városok Nemzeti bankok és valuták Központosított, elnyomó hatalom Önérdekérvényesítő elitek Nemzeti sovinizmus Hatalomvágy Szuperracionalizmus Zsákmányolt ipari javak Körbezárt falvak és lakóközösségek

Barter Feudális rendszer Harcos kultusz Keselyűmentalitás Bezárkózás és felhalmozás Természetes javak felértékelődése Megértésre törekvés Önzés Kompakt nagyvárosok és kisvárosok

Regionális valuták és alapok Városállami politika Humanista filozófia Intuíció Együttműködés Diktatúra Képviseleti demokrácia Agresszió Elnyomás

Hatalomvágy Káosz Vágyvezérelt fogyasztás Megfelelő technológia, lowtech A bőség felismerése Csoki Sokszínűség értékelése Méltányos kereskedelem Új gyarmatosítás

Autoriter nevelés, oktatás Gyermekközpontú nevelés, oktatás

a részvétel megőrzése feladatlap: hogyan vonjuk be és biztosítjuk az embereknek egy pozitív részvételt a csapatunkban? Téma: a részvétel megőrzése Eszköz: ötletbörze a részvétel megőrzéséhez Hol alkalmazható? Ha az emberek folyton kiégnek szükségünk van arra, hogy többen csatlakozzanak, vegyenek részt és maradjanak is meg a csoportunkban/szervezetünkben nem világos az emberek számára, hogyan tudnak csatlakozni hozzánk, ismerkedhetnek meg azzal, amit csinálunk, vagy válhatnak résztvevővé nem ünnepeljük meg az eredményeinket vagy nincs elég szórakozás Ötletbörze levezetés: Ezt a tevékenységet a teljes csoport jelenlétében érdemes elvégezni. Kezdődjön azzal, hogy egyvalaki röviden ismerteti a témát a csoporttal, kiemelve, hogy miért fontos a csoport számára a részvétel megőrzésének kérdése és mik annak a részterületei (lásd lent). • kérdezd meg a többieket, hogy a három területből melyik érdekli őket leginkább vagy melyiken dolgoznának legszívesebben • oszoljatok szét három csoportra, mindegyik csoport kapjon egy nagy papírlapot (legjobb a flip chart) és színes filceket • max. harminc percig mindegyik csoport ötleteljen, vitassa és válaszolja meg a fölmerülő kérdéseket, írja le a válaszokat. Fogadtatás Megmaradás Befejezés Az emberek olyan csoportokhoz Az emberek olyan csoportokban Egy csoport jó híre nagyban függ attól is, szeretnek csatlakozni s azokban szeretnek megmaradni, ahol megkapják hogyan lehet távozni belőle. maradnak meg, amelyekben azt, amit szeretnének. Ez lehet Megköszönitek a kilépők részvételét? Van örömmel fogadják őket, könnyen eredményesség, szórakozás, tanulás, tisztességes és átlátható eljárás arra, hogy megtalálják a helyüket, és amelyek.társaság, más, vagy ezek kombinációja. valakit megkérjetek a kilépésre? munkájában részt tudnak venni. 1. Vane egyértelmű módja az új emberek belépésének? 2. Hogyan segíthetjük elő, hogy az újonnan csatlakozók jól érezzék magukat a csoportunkban? 3. Milyen információ lenne hasznos nekik rólunk és nekünk róluk? 4. Hogyan segíthetünk abban, hogy mindenki megtalálja a helyét – azt, amivel legjobban tud hozzájárulni a csoport munkájához? 5. Mik azok a magától értetőnek tekintett, láthatatlan dolgok ebben a csoportban, amiket a kívülről érkező nem tudhat, nem vehet észre?

1. Mit tehetünk, hogy az emberek 1. Hogyan ismerhetjük el és ünnepelhetjük nagyobb valószínűséggel meg egyesek eredményeit és hozzájárulását maradjanak meg a csoportunkban? a csoporthoz, amikor az illető úgy dönt, hogy 2. Hogyan tehetjük közhírré és kilép? ünnepelhetjük meg az 2. Hogyan közöljük a kilépéseket a csoport eredményeinket? többi tagjával? 3. Hogyan tarthatjuk meg 3. Létezike megfelelő eljárás arra, hogy az egyensúlyt aközött, amit a ha kell, valakit tisztelettudóan megkérjünk tagok nyújtanak a csoportnak arra, távozzon a csoportból, például akkor, és aközött, amit kapnak tőle? ha a viselkedése bomlaszt vagy ha ismételten 4. Hogyan fordíthatunk több megszegi a csoport közös megállapodásait? időt kapcsolatok építésére 4. Hogyan szerezzük meg a kilépőktől azt a a csoporton belül, hogy jobban tudást, amivel jobbá tehetjük a csoportunkat? tudjunk együttműködni? 5. Hogyan segítjük elő, hogy az emberek tanuljanak a részvételükből? 6. Hogyan tehetjük szórakoztatóbbá a dolgokat?

Ötletbörze levezetés folytatás: • mindegyik csoport ossza meg a többivel a fölmerült témákat és az ötleteit • adj a csoportnak időt a felmerülő ötleteket értékelni, reflektálni a megvalósításukról. • egyvalaki jegyezze föl, mi kell ahhoz, hogy ezek az ötletek megvalósulhassanak, és ki az aki szívesen vállalja ezt. • az egész csoport tűnődjön el rajta, mit árult el ez a gyakorlat a csoport jelenlegi helyzetéről ezekben az ügyekben, és hogy ez mennyire járult hozzá a részvétel megmaradásához vagy mennyire hátráltatja azt.

Kisközösségek Átalakulásban: Bevonás Csoportok Projektek 1 Milyenek az emberek? Mi motiválja őket, hogyan vonódnak be a tevékenységekbe? 2 Milyen fázisai vannak egy csoport életének és azokra mi jellemző? 3 Mi szükséges ahhoz, hogy egy működő csoport sikeres projekteket hajthasson végre? A csoportok sikeres szervezéséhez lásd még: Helyi csoportok szervezése: http://kozossegek.atalakulo.hu/node/49 Munkacsoportok alakítása: http://kozossegek.atalakulo.hu/node/48 1 Milyenek az emberek? Több kategóriarendszer szerint is leírhatjuk, hogy az egyes embereket mi motiválja, milyen alapon viszonyulnak a dolgokhoz. Az egyes kategóriák hangsúlyokat jeleznek. Kinélkinél egyikmásik kategória erősebb, jellemzőbb, de mindannyian valamilyen arányú keverékek vagyunk. Sokat segít azonban az emberek motivációinak, cseleledeteinek megértésében, ha ilyen szemüvegen keresztül is megnézzük őket. Az egyik ilyen rendszer a letelepedők, a kincskeresők és az úttörök leírása. A zárójelben egy brit kutatás eredményei láthatók, ott a lakosság ilyen arányban oszlik meg a katgeóriák között.

“Te hova sorolnád magadat? A csapatod tagjait? És a közösségedben élő többi embert?” Letelepedők (21%): Biztonság, kötődés, indentitás. Biztonságos életmód fontos neki: kiszámíthatóság, stabilitás, megélhetés, erős kapcsolatrendszer. Csoport identitáshoz ragaszkodik. Kincskeresők (44%): Fontos neki a siker, önbecsülés, és megbecsülés mások részéről. Okos életmód fontos neki „jól döntöttem, tudom mit csinálok, képben vagyok”. Pozitív visszajelzésekkel, látható eredményekkel, pozitív élményekkel lehet motiválni. Úttörők (35%): Belülről vezérelt, vágyik az új felfedezésére. Etikus életmód fontos számára. Hajlandó áldozatot hozni, önfejlődés fontos, kihívásokkal lehet motiválni, saját elképzeléseit támogatni.

Egy másik megközelítésben az emberi test részeivel szimbolizáljuk azt, hogy kit mi érdekel, mi motivál. “A te lakóhelyeden milyen tevékenységekkel lehetne motiválni, bevonni ilyen típusú embereket? Folytasd a felsorolást!” Fej intellektus, tudás, kihívás, gondolkodás, elemzés, tanulás, önmegvalósítás Bevonás: előadás vagy vita egy érdekes témáról, tanfolyam, ... … … … Kéz kreativitás, kétkezi munka, szervezés, megvalósítás Bevonás: barkácsolás, építés (pl. aszaló, kályha), javítás, falunap szervezése, stb... … … … Szív közösségi élet, barátok, szeretet, kapcsolatok, önismeret Bevonás: közös evésivás, ünneplés, közös kirándulás, kikapcsolódás, fonó, beszélgetőkör, stb... … … … Has értékrend, világnézet, humor, evésivás Bevonás: közös evésivás, közös ima vagy meditáció, helytörténeti projekt, stb…. … … … Lábak Identitás, megélhetés, hovatartozás Bevonás: munkalehetőség, helyi kulturális programok, helytörténeti projekt, stb… … … …

2 A csoportfejlődés szakaszai Tuckman modellje szerint két dolgot is vizsgálhatunk az emberi csoportokat nézve: (1) a személyközi kapcsolatok mintázata, csoportstruktúra, egymáshoz való viszony, (2) a csoportnak a saját feladatához kapcsolódó viszonya, feladatviselkedés. Négy (néha a megismerkedést és az elválást is beleszámolva több) szakaszról szoktunk beszélni: Formálódás (1) Ebben a fázisban a tagok megfigyelik egymást, elsősorban a célmeghatározásra és az ehhez vezető útra összpontosítanak. A tagok igyekeznek jó benyomást kelteni egymásban és másokban, megérteni a vezetést és elsajátítani a szerepeket, bár gyakran még bizonytalanok az elvárásokat tekintve. A résztvevők függő helyzetet élnek meg egymástól és az esetleges vezetőtől. Jellemző a tájékozódás, a támpontkeresés, a bizonytalanság, illetve a bizonytalanság oldására tett kísérletek. (2) Tájékozódás, a próbálgatás Összecsiszolódás (1) Személyközi konfliktusok. Fontossá válnak az egyéni különbözőségek, a csoport ellenáll a csoportstruktúra kialakulásának. Megindul a harc a szerepek felosztásáért. (2) A személyközi konfliktusok hatása alatt van a feladathoz való viszony is. Normaképzés (1) Megnyugvás. Túl vagyunk a „viharos” szakaszon, fokozatosan felépül a csoportkohézió, kialakul az összhang a résztvevők között. A tagok elfogadják egymást,. Ebben a szakaszban kialakulnak a normák, rögzülnek a szerepek. (2) Különbözőségekre is építve konstruktívan igyekeznek a csoport feladatát megoldani, a csoport a célkitűzésére kezdenek összpontosítani. Működés (1) A teljesítés fázisába lép. Zavaró érzelmi reakciók minimumával dolgoznak együtt a résztvevők a cél elérésért. Kialakul a csoportszerkezet és a kommunikációs struktúra, a feladatmegosztás eredményeként a csoport egyesíti erejét a cél elérésére. A csoportot összetartó erő, a csoportkohézió kialakulása lehetővé teszi, hogy a tagok figyelmüket a feladatra összpontosítsák. A csoportkohézió több, egymással párhuzamosan működő összetartó erőből tevődik össze: a személyközi kohézió a csoporttagok jó kapcsolatából adódik, a feladatalapú kohéziót pedig a csoportcél fontossága eredményezi. A kohézió fokozza a teljesítményt, a teljesítmény növeli a kohéziót. Winter modellje: Winter csoportfejlődés modellje hasonló, ugyanakkor foglakozik a lezárással is. Itt a négy szakasz a következő: (1) találkozás, (2) differenciálódás, normaképzés, (3) produkció, (4) elkülönülés. A második szakaszra itt is jellemzők a konfliktusok. A negyedik szakasz történéseiben a csoport a közelgő megszűnés keltette feszültséget igyekszik feldolgozni. Hárítja azt, például a szolidaritás témája a központi kérdés.

Az iménti megközelítések azt sugallják, hogy ha nincs elakadás, akkor a fejlődés progresszíven halad előre. A ciklikus modellek a csoportok fejlődésében hullámzásokat, ismétlődéseket azonosítanak. A szekvenciák meghatározott rendben követik egymást, egy emelkedő spirál mentén haladnak. A csoport újra és újra megéli ugyanazt, de egyre magasabb fokon és egyre többet tanul belőle. FELADAT

“Gondolj a helyi közösségedben működő csapatodra, vagy csapatokra, ha már több is működik. Mikor jöttetek össze? Vannak később csatlakozott tagok? Mikor jöttek? Mivel vagytok mostanában elfoglalva? Mik voltak a legjobb pillanatok a csapat életében? Vannak nehézségek? A célotok felé milyen lépéseket tettek már? Milyen a viszony a tagok között? Ezek alapján hova sorolnád magatokat, a csoportfejlődés melyik szakaszában, vagy szakaszaiban jártok most? Járt már a csapat ebben a fázisban korábban? Mire kell figyelni ebben a szakaszban, hogy gördülékenyen tovább haladhassatok?

3 SIKERES PROJEKTEK DRAGON DREAMING MEGKÖZELÍTÉS Ha a csapat már a megvalósítás fázisában tart, akkor vannak tevékenységei, projektjei. Fontos, hogy ezek jól süljenek el a cél szempontjából is, meg azért is, hogy a siker erősítse és további közös munkára ösztönözze a csapatot. A sikeres projektnek négy szakasza van. Ha a csapat ezeket tudatosan végigondolja és menet közben is figyelemmel kíséri, akkor sokat könnyíthet a dolgán, megelőzve későbbi nehézségeket. A fázisok ciklikusan követik egymást, a negyedik után a csapat ha együtt marad kezdi az elején, vagy új projekttel, vagy az előző ismételt, a tanulságok alapján javított váltiozatával. A négy szakasz: ● Ötletelés amikor szabadon szárnyal a fantázia és megálmodjuk a jobbnál jobb rendezvényeket, eseményeket, tevékenységeket. ● Tervezés amikor az ötletet konkrét tennivalókra fordítjuk le: időbeni ütemezés, feladatok és felelősségek elosztása, pénzügyi tervezés, forrástervezés, stb. ● Megvalósítás ebben a szakaszban hajtjuk végre a tervet. Természetesen ez a leglátványosabb szakasz, de a másik három nélkül félkezű óriás! ● Értékelés, ünneplés itt visszatekintünk az előző három szakaszra, értékelünk, kiértékelünk, levonjuk a tanulságokat a jövőre, a következő projektekre nézve. És ünneplünk! Mindig ünnepeljünk, ne csak a kirobbanó sikereket, minden elvégzett feladatot! Ez segít lazítani a sok munka után, összehozza a csapatot és erőt ad a jövőre. Ahogy a motivációinkban különbözünk mi emberek, úgy abban is, hogy ki mihez érez kedvet, miben jó, amikor egy projektről van szó. Van aki ötletelni szeret vagy tud jobban, van aki a tervezés ben erős, más a megvalósításban, míg van aki értékelni, kiértékelni vagy ünnepelni szeret igazán. A csapat akkor lesz igazán hatékony a projektek megvalósításában, és akkor nem terhelődnek túl, vagy égnek ki a tagok, ha minden szakaszra van kellő számú ember, aki ahhoz kedvet érez és abban jó. FELADAT: Mindenki kapjon egy lapot a négy fázis kördiagramjával és jelölje be, hogy melyik fázisban mennyire érzi magát rátermettnek, mennyire tud hozzájárulni a projekteknek ahhoz a részéhez. A nulla azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 10 pedig azt, hogy teljesen. A két véglet között is lehet jelölni! A négy pontot kössétek össze. Ez után osszátok meg egymással, hogy hogyan látjátok magatokat, ki melyik szakaszban erős és hol lehet rá kevésbé számítani. Jelezzetek vissza egymásnak és ha úgy érzitek, módosíthattok is az ábrátokon. Ha ezen túl vagytok, helyezzétek egymásra a lapokat és tartsátok egy erős fénforrás felé. Láthatóak lesznek a jól fedett és a kevésbé fedett területek. A projektek melyik szakaszában

vagytok bőven ellátvba emberi erőforrással? És melyik szakaszra kéne több figyelmet fordítani? Van olyan, aki ehhez kedvet érez? Vagy be kellene még vonni újabb csapattagokat, akik alkalmasabbak a feladatra?

Mindenki másképpen motiválható, de vannak „típusok”. Letelepedők (21%) Biztonság, kötődés és identitás Biztonságos életmód fontos neki – kiszámíthatóság, stabilitás, megélhetés, erős kapcsolatrendszer. Csoport identitáshoz ragaszkodik. Kincskeresők (44%) Siker, önbecsülés, és megbecsülés mások részéről Okos életmód fontos neki – „jól döntöttem, tudom mit csinálok, képben vagyok”. Pozitív visszajelzésekkel, látható eredményekkel, pozitív élményekkel lehet motiválni. Úttörők (35%) Belülről vezérelt, vágyik az új felfedezésére Etikus életmód fontos számára – hajlandó áldozatot hozni, önfejlődés fontos, kihívásokkal lehet motiválni, saját elképzeléseit támogatni. Stephen Hounsham, Painting the Town Green, How to persuade people to be environmentally friendly, GreenEngage, 2006, p9, from work by Maslow, NEF, and Pat Dade

Mindenki másképpen motiválható, de vannak „típusok”. Letelepedők (21%) Biztonság, kötődés és identitás Biztonságos életmód fontos neki – kiszámíthatóság, stabilitás, megélhetés, erős kapcsolatrendszer. Csoport identitáshoz ragaszkodik. Kincskeresők (44%) Siker, önbecsülés, és megbecsülés mások részéről Okos életmód fontos neki – „jól döntöttem, tudom mit csinálok, képben vagyok”. Pozitív visszajelzésekkel, látható eredményekkel, pozitív élményekkel lehet motiválni. Úttörők (35%) Belülről vezérelt, vágyik az új felfedezésére Etikus életmód fontos számára – hajlandó áldozatot hozni, önfejlődés fontos, kihívásokkal lehet motiválni, saját elképzeléseit támogatni. Stephen Hounsham, Painting the Town Green, How to persuade people to be environmentally friendly, GreenEngage, 2006, p9, from work by Maslow, NEF, and Pat Dade

A Gyász és a Változás lépcsőfokai Attitűd Viselkedés - Segítség

Töprengés előtt Tagadás-hitetlenkedés, hárítás, sokk Harag-felismerés, bűnbakkeresés, mások hibáztatása Alkudozás-kompenzálás, ellenlépések Depresszió-tehetetlenség, fájdalom

VAN VALAMI GOND?!

Töprengés Belenyugvás Elfogadás, tudomásul vétel, nyitottság a változ(tat)ásra. Érvek felhalmozása a változás mellett. Az ellenérvek gyengülése. Előadások, filmek, információnyújtás.

Előkészület Elhatározás és tervezés. A változtatás részletes indokai, megoldások.

Visszaesés

Fenntartás A változtatás integrálása az életmódba. Támogatás, elismerés, ünneplés, elmélyítés.

FOLYTASSUK! MÉG VALAMI?

MIT KELL TENNI?

MIT TEGYEK ÉN ÉS HOGYAN?

Cselekvés A terv (változtatás) végrehajtása, felülvizsgálata. Gyakorlati példák, támogatás.

Szabadulás

VÁLTOZTATOK!

Egy Nagy Gondolat...

“Az a szerepünk, hogy együttérzően segítsük a változtatást, megpróbálva könnyíteni a jelenlegi paradigma eltűnésének terhén és fájdalmán.

Az újonnan felemelkedő… társadalom számára a szerepünk az, hogy együttérzően segítsünk a világban való új cselekvési módoknak a megszületésében.

Mint bármely születési folyamatban, ebben is lesz fájdalom és trauma, de mérhetetlen öröm is.

A szerepünk az, hogy minimalizáljuk a fájdalmat, és az új társadalomnak segítsünk teljesen egészségessé válni”.

Az én szerepem

Az útitársaim

Ami inspirál

Ami segít és támogat engem

A Permakultúra Az Átalakuló Közösségek módszertan a Permakultúra megközelítésére alapszik, sőt, egy permakultúra kurzuson jött létre az első „Energiacsökkentési terv”. Az Átalakuló Hálózat alapítója, Rob Hopkins, permakultúra tanár. A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, az általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg. A permakultúrás gondolkodás a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. Így az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás pedig csökken. A permakultúra célja, hogy az ember számára hasznos fajokból hozzon létre ökológiai rendszereket, és csökkentse az emberi szükségletek megteremtésének ipari hátterét, energiaigényét, környezetromboló hatásait. A permakultúra hármas követelményrendszere: ● A Földi bioszféra védelme ● Az emberek védelme ● A javak igazságos elosztása A 12 fő alapelv*: 1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek 2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát 3. Érj el hozamot 4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre 5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat 6. Mindent hasznosíts 7. Tervezz mintáktól a részletekig 8. Elkülönítés helyett törekedj egységre 9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat 10. Használd és becsüld a sokféleséget 11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket 12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan http://www.permaforum.hu/permaforum/ *David Holmgren


Az odafigyelés három szintje Alkossatok négy fős csoportokat. Ebben a feladatban egy beszélő és három hallgató lesz. A beszélő a feltett kérdésre egy három perces válasszal felel erlmond egy történetet, ami nem úgy sült el, ahogy szerette volna. A hallgatók a három perc alatt nem szólalnak meg, csak figyelnek (jegyzetelnek). A három perc után visszajelzést adnak a beszélőnek a megfigyeléseikről. Minden hallgató különböző dologra figyel: Szív Csak arra figyelj, hogy a beszélő mit érez, milyen érzést sugároz a beszéde közben. Figyeld a hanglejtését, a hangszínét, a beszéde tempóját, a mimikáját, a testbeszédét és hasonlókat! Érezd a rezgéseit! Minden mást hagyj figyelmen kívül. A beszéd után erről a megfigyelésről jelezz neki vissza. Fej Csak arra figyelj, hogy a beszélő milyen tényeket, adatokat, konkrétumokat mond el. Minden mást hagyj figyelmen kívül. A beszéd után erről a megfigyelésről jelezz neki vissza. Láb Csak arra figyelj, hogy a beszélőnek mi a célja azzal, amit elmond. Hova tart? Hova akar kilyukadni? Miért mondja ezt el? Minden mást hagyj figyelmen kívül. A beszéd után erről a megfigyelésről jelezz neki vissza. A visszajelzések adásakor legyetek kíméletesek, ítéletmentesek, a megfogalmazásotokból legyen világos, hogy ezek a Ti megfigyeléseitek, nem az egyetlen végső igazság. Ha negatív dolgot kell közölnötök, az próbáljátok meg két pozitívum közé ágyazni, és esetleg pozitív, építő irányú kritikaként megfogalmazni. A visszajelzések meghallgatásakor legyetek nyitottak, elfogadóak és türelmesek magatokkal szemben is. Ha a megfigyelés rávilágít valamire, amivel elsőre nem jó szembesülni, gondolkodjatok azon, hogy miként lehet azon változtatni, ha kell. Mi a véleményetek a különböző szintű odafigyelésekről? Mi volt hasznos a gyakorlatban? Lehete különbözőképpen értelmezni a történetet? Milyen tanulságot tud levonni a mesélő? Beszéljétek meg, hogy a megfigyelések segítetteke a kérdés feltárásában, a probléma megoldása felé vezetteke?

Képzés (Wekerle: 2014.05.24-25.) Mi inspirált? Mit kaptam, mint résztvevő?

1. Folyamatok felépítése; motivációk megértése; jéghegy alja a 4 kvadráns. 2. Új játékok; saját ételek; mások elfogadása. Új, érdekes emberekkel találkoztam;

közösségszervezés fontossága; több szempont szerint figyelés. 3. Pozitív visszajelzés, tapasztalatcsere, sokféle ember, új arcok, strukturált háttérismeret.

Hasonló projektet, karizmatikus emberekkel. Kicsi, reálisan megvalósítható projektötletet. Tapasztalatcsere. 4. Zöld magabiztosság, mások tapasztalata, küzdelmei, győzelmei, ötletei, létezése. 5. Iszonyat jó módszertan. Különböző emberek, közös értékek. Pozitív energiák. Hasznos időtöltés. Új és/vagy erősödő kapcsolatok. Ez az életem! 6. Wekerle hangulata, Kicsi Vú lakásétterme, kedves rokonlélek emberek. Háttal egymásnak játék (arckifejezéses). 3 féle hallgatás megélése. 7. Kedves, szeretetteljes csoportvezetés, bizalommal teli csoportlégkör. Nem éreztük magunkat kívülállónak. Összeálltak mozaikkockák, sőt új puzzle darabokkal bővült a kép. A légkör, az interaktív bevonás, a sok új módszertani ötlet, a többiek tapasztalatai, gondolatai, ötletei. 8. Jó játékok, mély gondolatok, jó kaja és hangulat; ötletek. A több tudás és a komplexitás miatt sok jó ötletem és meglátásom támadt. 9. rajz 10. Valódi nyitottság szükségességének tudatosítása, ítélkezés mentesség munkatársakkal szemben = hatékonyság. Jelenlét (a többieké), láb-szív-fej gyakorlat, 4 kvadráns gyakorlat páros beszélgetéssel, nagyon bizalmas, nyitott beszélgetés mindenkivel 1-1 jó pillanat a képzésen. Két kalap: 1. Szerepek, kompetenciák, határok megértése. 2. Mi inspirál másokat? Hármas vezetés (előad, időfelelős, kézfelelős). 3. Ha már lelkesen csinálom az vezető szerep (motivációval és feladatmegoldással).

Felelősség a problémamegoldásban, azzal megbeszélni, akivel a programon. Résztvevőként annyit csinálni, ami jól esik. 4. Meghallgatás fontossága. 5. Konkrétabb elképzeléseket, terveket, mint februárban (feladatleosztás, motiváció, bevonás őstermelői piacba, a közösségi kert, mint kulturális olvasztótégely) 6. Embertípusok felismerése. Hogyan motiválhatok, milyen fázisokon megyünk át közösségemben, 3 féle hallgatás gyakorlása. 7. Új módszerek, facilitátori mintát, kreatív ötleteket, nehézségekkel való megküzdésre kulcsokat. Az idő tartására vonatkozó tanulságokat. 8. Problémás ember segítése, értőbb figyelés, rászorulókra való jobb odafigyelés. 9. Játékok.

1

10. Csoportélet-fázisok alkalmazása, mások motivációinak megértése/legitimitása. A

csoporton belül megértés új eszközei (láb-szív-fej), tudatosság/tervezés a közösségi funkciókban (ünneplés-tervezés). Hogyan éreztem magam? Felvértezve, de egyedül. Fárasztó, de vártam, hogy ez lesz. nincs válasz Figyelem, oldott. Fáradtan, de állandó újratöltődés volt minden programrész. Szuper volt, köszönöm. 6. Első nap: közepesen; 2. nap: jól. 7. Már fáradtan, de feltöltődve. 8. rajz 9. rajz 10. Fáradság, elégedettség, boldogság, új tapasztalatok. 1. 2. 3. 4. 5.

Ötletek a jövőre nézve: 1. nincs válasz 2. Pontosabb kezdés, jobb időkoordinálás (dolgok kimaradtak), névcímke (nemcsak a

pohárra). 3. Szigetelőprogram (+brikettelő); mesekert gyerekeknek + kincskereső tanösvény; zöldtérkép + helyi termelőkre alapozó bevásárló közösség. 4. A szervezőknek: több meghallgatás, gyakorlat (fej-szív-láb). Nekünk: újraindulás előtt leltározni érdemes. 5. nincs válasz 6. Tanács Istvánnak: amikor a 4 kvadráns elméletet ismertetted, váljon külön: 1. összegyűjtöm a gondolataitokat, 2. Kim Wilber mindent így állította rendszerbe - ne folyjon egybe a kettő. 7. Aktívan nekiveselkedni újra a kudarcok ellenére. Holtpontokról kibillenni, stratégiát kidolgozni. 8. Több műhelymunka (gyakorlati példa bemutatása); akár érkező közösségből is nemcsak a vendéglátóktól. 9. Pro action café szervezése (majd jelentkezem ez ügyben). 10. nincs válasz

2

A mi jövőnk, a mi történetünk láthatatlan mesék, amelyek a közösséget mozgatták

Történet - Mesekönyv Történet gyűjtés:

Mentorok és katalizátorok közös feladata! Legjobban közös személyes beszélgetések alatt lehet ilyen történetekre bukkani. Már van is pár ilyen történeted. Kérlek, írd le a legfontosabb jellemmzőit (lásd történet elemei) A mentor hegyezze a fülét mikor beszélget a katalizátorral a csapattal, mikor közös összejövetelek vannak. A beszélgetőtársaink sokszor utalnak történetekre amelyek egy egy kulcsemberrek vagy az átalakulással kapcsolhatók össze. A katalizátornak fel kell hívni a figyelmét és segíteni kell abban, hogy fókuszáljon az ilyen történetekre. Tapasztalat szerint a naplóba ezek nem kerülnek bele, ezért személyesen, telefonon keresztül érdemes rákérdezni. Ennek az anyagnak a végére is jó volna összegyűjteni a következő adatokat. Példa: A székelyföldi fürdő- és közösségépítő Kalákák elindítója Pista bácsi. történt: 2000 kezdődött Lázárfalván történet: Herczeg Ágnes Pista bácsi egy jóvágású dolgos lázárfalvi lakos, akit érdekelt a falu sorsa és tervei ezért egy nyárkezdeti napon elment, hogy részese legyen a falurórumon. Hallotta hogy a reégió sorsáról lesz szó és hogy még magyarországi tervezők is itt leszenk, hogy ezt az ügyet megvitassák. No, ment is minden a maga rendje s módja szerint. Sok beszéd, színesebbnél színesebb kép, térkép került a falusiak elé, de Pista bácsi hát mit kell mondjak se tegnap látta meg a napvilágot. Gondolta korából adódóan csak szótkér és elmondja az gondolatját mit már színes papírokba és tervekbe csomagoltak.

-Tisztelt mérnök asszonyok és urak, már megbocsássák az én kételkedésemet, de már annyi ilyen színesbe csomagolt ötletet láttunk papíron és ez mind nagyon dícséretes, de azt is be kell valljam én igen keveset sőt ha jól visszagondolok talán ha egyet láttam ezekből megvalósulni. Nem is igazán értjük mi mit is mutatnak ezek az ábrák. Hanem tessék csak idenézni. A falu végén ott a nyírfürdő,amire rá se lehet már ismertni, pedig még gyógyhatású büdösgödör is van ott. No ha azt rendbehoznák az nem csak a környéket, de az embereket is igencsak gyógyíthatná. Valami ilyet mondhatott az öreg. Hogy meddig cifrázta még nem tudom, de az a párszó mit ott elvetett igencsak szöget ütött jelenlévők és a mérnökasszonyok meg urak fejében. Nem telt bele fél év már jöttek is az ötlettel, hogyan lehetne megújítani a Nyírfürdőt. Hitték is nem is a helyiek, hogy lesz valami ebből a fellángolásból..., de az ötlet jó volt, a szándék megvolt, lehetőség és idő hol szűkebben hol bővebben akadt , megbeszélések elindultak s eljött a termékeny nyár amikor 7-10 tájépítész érkezett a vidékre. A polgármester úr látva a terveket, a hófehér budapestről érkező csapatot igencsak elgondolkodott, hogy itt a következő 10 napban valyon hogy is épül meg a fürdő, mikor már évtizedek óta pusztul magába. Hangot adva ki nem mondott gondolatának azt mondta: Ha itt megépül a borvízfürdő medence ő bizony, öltönyöstől beleugrik. – Tudni kell, hogy a Nyírfürdő vize igen kellemes 15 c fok hőfokú szénsavas borvíz. A Kalákákról a hírek is szóltak, a helyiek mesélik, de egy igaz, hogy a fürdőt a lázárfalvi közösség és az ide látogató gyógyulni vágyók azóta rendben tartják. A polgármesternek pedig a 2001-es első Kalákának átadóján elázott az ünnepi viselete. Történet elemei: Ki mesélte (név, kor, helyszín, elérhetőség)? kiről, miről szólt röviden a történet amennyiben le tudod írni a teljes történetet, örülünk neki Ki tudhatja még ezt a történetet Jó volna fénykép is. A mesélőről, a szereplőről, a helyről ahol ez esteleg megtörétént. Ha volt érdekes szóhasználat, kacifántos jelző, különös megnevezés azt is jegyzeteljétek le) Jó volna fénykép, is a mesélőről, elérhetőség. Közösségi játékok mesegyűjtéshez:

Mesélő térkép helyszín: csoportos találkozó időigény: 5 perc bevezető, 10 perc gyűjtögetés, 15-20 perc kiegészítés, átbeszélés

cél: helyi tudás összegyűjtése eszköz: Térképlap a településről, színes postit, ceruzák, tollak lehetséges kérdések: helyi szakmák, közösségi zöldfelületek, helyi érték, büszkeség (építészet, táj), helyi találkozópontok (szabad tér, rendszeres összejövetel (kártyaparti, olvasókör), helyi működő szolgáltatások, MESE-JÁTÉK Ki kell találni ;) Társasjáték, vállalkozó csoportoknak. A kártyalapokon a csoportok által elvégzendő feladatok szerepelnek. Minta: http://storyweaving.co.uk/index.php/sample-page/

Történet írás: ● Begin with basics of a short story. After you've chosen an idea, you need to remember the basics of a short story before writing one. Steps to a good short story are: ● Introduction: introduces characters, setting, time,weather, etc. ● Initiating action: the point of a story that starts the rising action. ● Rising action: events leading up to the climax or turning point. ● Climax: the most intense point or turning point of the story. ● Falling action: your story begins to conclude. ● Resolution: a satisfying ending to the story in which the central conflict is resolved—or not! You don't have to write your short story in order. If you have an idea for a great conclusion, write it down. Move backward or forward from your starting idea (it may or may not be the beginning of the story), and ask “What happens next?” or “What happened before this?” ● ● Write a list, titled with the character's name, and write all the attributes you can think of, from their position in the orchestra to their favorite color. Know as much as possible about your characters, from what their central motivations are to what their favorite foods are. Do they talk with an accent? Do they have any quirky mannerisms? You won’t include all this information in your story, but the more you know, the more your characters will come to life, both for you and for the reader.

Források, minták: ● Steph Bradley http://storyweaving.co.uk/index.php/sample-page/ ● Történet 2011-ből http://www.transitionnetwork.org/blogs/steph-bradley/2011-09/hungarian-tales0

●

Történetek és mesélő hatása: http://www.youtube.com/watch?v=TQmz6Rbpnu0 The girl who silenced the world for 5 minutes ● Berecz András: népmese https://www.youtube.com/watch?v=AQPYVCRYacc&feature=youtube_gdata_playe r http://mno.hu/utazas_hirek/svajci-mese-igaz-tortenet-1067633 ●

http://digitalcollections.sit.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1057&context=isp_col lection ● http://www.ecokids.ca/pub/games_activities/land_use/samsvacation/index.cfm interactive storybook World stories: series of inspiaring stories http://www.dw.de/program/world-stories/s-30419-9798 http://www.seeingstories.eu/

Történetek: Lajos legenda Kunbábony pabló libák A szakértő kunbábonyban...

A “Megfelelő Technológia” tematika a Kisközösségek Átalakulásban projektben Bevezetés Mi a közös Himalájában élő hegyi falu lakóiban, akik piacra szánt áruikat egy drótkötélpályán juttatják el a piacra ahelyett, hogy a hátukon cipelnék fel és le; a Kairó szegénynegyedében élőkben, akik hulladékból épített berendezésekkel éltemaradékokból biogázt állítanak elő; az újMexikóban autógumikból és pillepalackból épített passzív házak lakóiban vagy a hazánkban papírból és mezőgazdasági hulladékból téli tüzelőt előállító helyi közösségek tagjaiban? Ők ahogy sokezer társuk szerte a világon úgy ragadták kezükbe a sorsuk alakítását, hogy egyszerre növelik saját létbiztonságukat, járulnak hozzá a környezeti fenntarthatósághoz és a társadalmi igazságossághoz, miközben jó példát mutatnak más közösségeknek. Az ilyen irányú kezdeményezéseket a “megfelelő technológia” kifejezéssel jellemezhetjük. Mit értünk megfelelő tehcnológia alatt? A megfelelő technológia kifejezés (angolul appropriate technology) olyan gondolkodásmódot takar, ami az embert helyezi a középpontba a profit és a gazdasági termelékenység helyett. A munka gépesítésének két fajtáját különböztethetjük meg: az egyik az ember képességeit és erejét fokozza, a másik az embert mechanikus szolgává változtatja. A megfelelő technológiás fejlesztések helyi erőforrásokon (alapanyagok, tudás, kreativitás, munkaerő) alapulnak és helyi igényeket szolgálnak ki. Az egyes megfelelő technológiás megoldások (pl. konkrét berendezések, projektek, fejlesztések) így csak az adott helyszínen, közösségben számítanak igazán “megfelelőnek”, ha pusztán átemeljük őket egy másik településre, ott már lehet, hogy egyáltalán nem illeszkednek a helyi adottságokhoz és igényekhez. Ezért alapvető fontosságú, hogy ne ragadjunk le a konkrét technológiák szintjén, hanem a tervezési megközelítést tegyük magunkévá, akkor leszünk képesek helyi szinten megfelelő technológiai megoldásokat kidolgozni akkor látjuk a fától az erdőt.

Egyszerű megoldás a vízhordásra Afrikában guruló hordókban (jobb oldali kép) , a fizikailag megterhelő fejen hordás helyett (bal oldali kép)

Olyan módszerekre és tárgyi eszközökre van szükségünk, amelyek: elég olcsók ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenki számára elérhetők legyenek kis léptékben alkalmazhatók összeegyeztethetők az emberi kreativitással helyi munkaerőre, tudásra és alapanyagokra támaszkodnak helyi irányítás alatt állnak kevéssé terhelik a természeti környezetet

Közgazdasági megközelítéssel úgy is felfoghatjuk, hogy a „keresletet” maga a helyi közösség tényleges igényei alkotják és a „kínálatot” is ők teremtik meg a megfelelő technológiák bevezetése révén. Egy másik fontos tényező a megfelelő technológia szemléletrendszerében, hogy ezek általában nyílt forráskódúak (opensource), azaz szabadon felhasználhatóak és terjeszthetők. A verseny szerepe minimális, az együttműködés, ismeretátadás pedig mindenki javára válhat: egyrészt nem jelent konkurenciát egy közösség számára, ha más közösségek is elmozdulnak az önrendelkezés felé; másrészt ezek a technológiák közösségi alapon fejlődnek, tehát minél többen dolgoznak rajtuk és alkalmazzák őket, annál több tapasztalat halmozódik fel, ezáltal jobban halad a fejlesztés is. Számos nemzetközi és helyi szervezet foglalkozik ilyen megoldások bevezetésével szerte a világon és ezek dokumentációja sokszor ingyenesen letölthető, sőt adatbázisokba gyűjtve elérhető az interneten. Ezek a megújuló energiaforrásoktól, a vízellátáson és a szennyvíztisztításon keresztül az élelmiszerelőállításig széles palettán nyújtanak példát fenntartható technológiák alkalmazására, úgy hogy magát a közösséget teszik képessé a problémák megoldására egyszerű gyakorlati tudás átadásával. A fenntartható technológiák nemcsak a környezet megkímélését szolgálják, hanem a társadalmi különbségek csökkentését is. Fontos, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések ne csak az értelmiséget, középosztályt célozzák meg, hanem a sérülékenyebb társadalmi csoportok számára is reális lehetőséget teremtsenek; ne csak a megszokott nagy befektetésigényű hightech „zöld” megoldásokban gondolkozzunk (pl.: nagy teljesítményű szélturbinák vagy napcellák), melyek növelik ugyan függetlenséget energetikai szempontból, viszont eközben újabbakat alakítanak ki a berendezések gyártói, karbantartói felé. Az igazi függetlenséget az jelenti, ha magát a technológiai tudást is birtokolja a közösség és önállóan rendelkezhet fölötte.

Példák “fejlett” országokból: egy szalmabálaház beltere sárból készült szekrényekkel (bal), újrahasznosított és természetes anyagokból épített úgynevezett “Earthship” (“Földhajó”)

Néhány példa konkrét technológiákra, amiket a közösségeink használnak ● Komposztvécé Nagyszékely ● Brikett Bag, Csörög ● Kályha Nagyszékely ● Szigetelés nútmaróval, szilikonos csíkkal Wekerle ● Aszaló Szágy, Wekerle ● Permakultúrás tervezési elvek Nagyszékely, Kecskemét

Közösségek szerinti “leltár”: ● Kunbábony ○ rakétatűzhely teljesen helyi alapanyagok, tudás felhasználásával ○ terv: Korszerűsíteni a CKA fűtési rendszerét. A CKA környezetében összegyűlő rőzsét, fát, nyesedéket alkalmas fűtöanyagként felhasználni. ● Bag ○ brikett ○ tapasztásos falszigetelés ○ házfelújítás ○ terv: tömegkályha ● Csörög ○ brikett ○ terv: kemence ● Grundkert ○ permakultúra ○ “komposztkas” ○ rakétatűzhelyes főzés ○ újrahasznosított anyagok használata ● Kecskemét ○ tömegkályha ○ szalmabálás házszigetelés, házfelújítás ○ komposztvécé ○ napkollektoros aszaló ○ tudásmegosztó találkák: bicajos utánfutó készítés, szappanfőzés, kenyérsütés ○ esővíz gyűjtés ○ mulcsozás ○ vetőmagcsere ○ festőnövények használata ○ nem használt ruhákból tárgyak varrása (patchwork – foltvarrás) vagy tárgyak készítése (pamutból rongyszőnyeg) ● Nagymágocs ○ fóliatermesztés: hideg és meleg (amit termálvízzel fűtenek) Egy nagyszékelyi csikós kályha (víztartállyal)

●

Nagyszékely ○ permakultúra ○ szigetelt ablakok ○ újrahasznosított építőanyagok (pl tégla), eszközök (pl gyümölcsösládák)

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

vályogházak esővizgyűjtés lovas földművelés tömegkályhák (rakétakályha is), kültéri kemencék komposzt wck napkollektoros nyári zuhanyzó közösségi (faluszintű) komposztálás önkormányzat bevonásával

●

Ópusztaszer ○ házikenyér (minivállalkozás szinten a közösségnek) ○ komposztvécé ○ napkollektor ○ szélkerék ○ ideiglenes víztározó (növényekkel tisztítás, constructed wetland)

●

Szágy ○ napkollektoros aszaló (önkormányzat)

●

Wekerle ○ Energiahatékony munkacsoport ○ (szociális) ablakszigetelés ○ napkollektoros aszaló ○ rakétatűzhely ○ tömegkályha (gömböc, most fog épülni) ○ komposztálás ○ permakultúra ○ bicikliszerelés

●

Pécs ○ Kályha “tömegesítése” (Zsolt, otthon) ○ Kültéri kemence a Jelenlét házban (Györgytelep) ○ Bozótírtás focipályán (iskola, kutyafuttató), a keletkezett faanyag szétosztása tüzelőként a részvevők között

Feldmár Nóra [email protected] Mester Attila [email protected] Kisközösségek Átalakulásban Projekt http://kozossegek.atalakulo.hu/

Első KKA találkozó Visszajelzés a mentorok benyomásairól a résztvevők szemszögéből, megállapodásokról a katalizátorokkal 1. A közösség/település neve X 2. A találkozón részt vett személyek neve X 3. Benyomások a velük való beszélgetéseken elhangzottak alapján (hogyan érezték magukat; milyen visszajelzések vannak; miben volt nehézségük; stb.) Nagyon inspiráló volt találkozni más csapatokkal. Gólyán “teljesen kiakadtak’ (M.Zsuzsa) kérdésük merült fel, hogy tud az működni, milyen konyhájuk van, hogy engedélyezték stb? Hogy hívják a szövetkezetüket? 4. Vane valamilyen szükségletük, amit jeleztek. Esetleg elképzelés arról, hogy mire fordítanák a mentori költségtérítést? Egyenlőre nem tudták. Valószínű pár ötlet segítené, hogy ezt körvonalazzák. 5. Mi iránt mutattak érdeklődést? Hova mennének szívesen látogatni? Nem tudták, de körvonalazódik, hogy Bagot a brikett miatt, Nagyszékelyet a permakultúra miatt látogatnák (A nagyszékelyi csapat nem volt olyan szimpatikus nekik). Nagy kertészeti tudás van a közösségben, de megnéznék ezt, hogy működik a gyakorlatban. 6. Miben állapodott meg a mentor és a közösség az utolsó beszélgetésben a következő lépésekről? A katalizátor találkozó óta, jártak Lengyelországban (Grudntvig) és volt kísérleti Fenntarthatósági képzés (itt megbeszélték, hogy a most épülő közös teret, közösségi tervezésben alakítják ki és összeszedték a kertművelés kapcsán milyen ismerethiányokkal rendelkeznek. Próbálták összegyűjteni a fenntarthatósággal kapcsolatos meglátásaikat is) Egy hónapon belül közvetítik a katalizátor találkozón elhangzottakat. Mikor megkapják a naplót, töltögetni kezdik, ha van mivel. Visszajeleznek annak kapcsán, melyik közösség lehet érdekes a számukra, merre

szeretnének indulni. Különkülön megbeszéljük, az igények alapján, hogyan tartjuk a kapcsolatot. 7. Katalizátor szeretpet X vállalná be Telefonbeszélgetés Xvel 2014.03.10.

Első KKA találkozó Visszajelzés a mentorok benyomásairól a résztvevők szemszögéből, megállapodásokról a katalizátorokkal 1. A közösség/település neve X 2. A találkozón részt vett személyek neve X 3. Benyomások a velük való beszélgetéseken elhangzottak alapján (hogyan érezték magukat; milyen visszajelzések vannak; miben volt nehézségük; stb.) Jól érezték magukat, igaz X azt mondta, hogy ott alvásos bulira többet nem jön, mert otthon annyi baj történt a távolléte alatt. A programok tetszettek, a résztvevők is nagyon, kicsit nehezen értették, hogy ők miért kerültek bele az egészbe, de lelkesek voltak az egésztől. A legnagyobb gond a kajával volt… nem olyan mint otthon. (Az esti levestől X rosszul lett.) 4. Vane valamilyen szükségletük, amit jeleztek. Esetleg elképzelés arról, hogy mire fordítanák a mentori költségtérítést? Xval arról beszéltünk, hogy talán a számítógépes tudását bővítené, erősítené, de még konkrétan nem állapodtunk meg semmiről.

5. Mi iránt mutattak érdeklődést? Hova mennének szívesen látogatni? Nagyszékely, Pécs a két hely, ami eddig felmerült. A permakultúra érdekli. Esetleg Bag, bár X nak kétségei voltak afelől, hogy a mentor program révén nem használnak drogot a fiatalok. 6. Miben állapodott meg a mentor és a közösség az utolsó beszélgetésben a következő lépésekről? Facebookon és telefonon fogjuk tartani a kapcsolatot. A következő szülői fórumra szombaton volt, ezen készült X beszámolni, a következő én is elmegyek, megbeszélni a továbbiakat.

Első KKA találkozó Visszajelzés a mentorok benyomásairól a résztvevők szemszögéből, megállapodásokról a katalizátorokkal 1. A közösség/település neve X 2. A találkozón részt vett személyek neve X (katalizátor) és ……...X (segítő) 3. Benyomások a velük való beszélgetéseken elhangzottak alapján (hogyan érezték magukat; milyen visszajelzések vannak; miben volt nehézségük; stb.) Mindenkinek nagyon inspiráló volt. Lassabban őrölnek a malomkerekek náluk, de március 19én találkoznak a csapattal. Sikerült őket beizzítani, reméljük kaptak elég eszközt, hogy beindítsák a közösséget is. Jó hogy láttak, többszintű programokat (méret, téma) ez segít nekik az öndefiniálásban) Katalizátor találkozó visszajelzés Érdekes és tanulságos volt. Eszembe juttatta, amikor két évvel ezelőtt találkoztam először Traceyvel és kérdezett én meg meséltem neki Mágocsról. Egyszer csak rám nézett és megkérdezte: "Nektek mi a probléma???" Hát igen. Látva a többieket arra döbbentünk rá, hogy nekünk már mennyi mindenünk megvan, csak eddig azt hittük, hogy az kb. semmi, vagy hát nagyonnagyon kevés. Nagyobbat akartunk mindig annál, ami van, így azt hittük a mi munkánk kb. nem is ér semmit. Ezért nagyon hálásak vagyunk nektek, hogy felnyitottátok a szemünket!! A másik, amit felismertünk, hogy pl. a nagyszékelyi, vagy grundkert, vagy hasonló kisebb kezdeményezésekhez képest valamiért mi nagyobban gondolkodunk. Egy közösségiönkéntes rendezvényen minimum meg tudunk mozdítani vagy 30 embert, aki segít!! Bizonyos ügyek mentén tudjuk mozgósítani a csoportokat, akik között vannak fix baráti társaságok, és időszakosan összejárók, meg teljesen függetlenek, de az adott üggyel egyet értők. Ez után a találkozó után teljesen másként mutatnám be Nagymágocsot. Be is fogom :)

4. Vane valamilyen szükségletük, amit jeleztek. Esetleg elképzelés arról, hogy mire fordítanák a mentori költségtérítést? Egyenlőre nem tudták. Valószínű pár ötlet segítené, hogy ezt körvonalazzák.

5. Mi iránt mutattak érdeklődést? Hova mennének szívesen látogatni? nagyszékelyi, vagy az ópusztaszeriek

6. Miben állapodott meg a mentor és a közösség az utolsó beszélgetésben a következő lépésekről? Egy hónapon belül közvetítik a katalizátor találkozón elhangzottakat. Mikor megkapják a naplót, töltögetni kezdik, ha van mivel. Visszajeleznek annak kapcsán, melyik közösség lehet érdekes a számukra, merre szeretnének indulni. Különkülön megbeszéljük, az igények alapján, hogyan tartjuk a kapcsolatot. Levél Xtól 2014. március 5. 12:24

Katalizator napló kivonatok KisKA I Gőzerővel műveljük a közösségi kertünket, a helyi emberek is szinte mind a saját kiskertjében tevékenykedik. A legfontosabb témák a ballagások és a már lezajlott B… M...Falunap. Április 13án falutakarítást szerveztünk, ebben 21 önkéntes vett részt. Az út menti árkokat, buszmegállókat és a játszóteret raktuk rendbe. Szinte naponta találkozunk a kertben, a C… K….ban. Együtt dolgozunk, közben sokat beszélgetünk, a jövőnket tervezzük. Egy új módszerrel ültettünk krumplit, még csak kísérleti jelleggel, szalmába ágyazva. Izgatottan várjuk az eredményt! Tevékenyen részt veszünk a helyi eseményekben is, mivel itt élünk legtöbben a szövetkezetből, és mindannyian a helyi egyesület tagjai is vagyunk. Nincs gond sem a közös munkával, sem a segítséggel. A mentorral telefonon és emailban is konzultáltam. A terveink változatlanok, az időpontokat még nem határoztuk meg. Ezek a vájogvvető tábor, tanulmányút, 23 napos csapatépítő kirándulás. ________________ KisKA II Húsvétkor közös tojásfestést szerveztünk a falubaelieknek. Amihez az anyagokat biztosítottuk. A gyerekeknek kifestőt készítettünk kisebb ajándékokkal és édességgel leptük meg őket. Mivel esős nap volt ezért nem minden úgy sikerült ahogy terveztük,emiatt kevesen jöttek el. Nehezen jön össze a csapat! Mindenki elfoglalt. Néha egyedül érzem magam a munkámban! Klubtagok száma 1el bővült! A község önkormányzatára számíthattam. Szeretnénk elérni,hogy mindenki tisztán tartsa környezetét. Ezért egy közös hulladékgyűjtést szervezünk kirándulással egybekötve! Rendezvény beszámoló: Megtekinthettük egymás munkáit,használt farmerekből készült ruhák divatbemutatóját,kézműveskedtünk,tapasztalatot cserélhettünk a többi közösséggel,táncoltunk,ebédeltünk. A rendezvény nagyon jól sikerült,új arcokat ismerhettünk meg. Legközelebb fotók helyett mi is kézzel fogható dolgokat viszünk munkáinkról. ________________

KisKA III Csapatunk aktív tagokban fogyatkozott az utóbbi időben. A gyakorlatias, „muszáj” dolgok szervezésében nagyon kevesen veszünk részt. Értékesek a közösség egyes tagjai, viszont a közösségi szellem nem elég erős ahhoz, hogy a terheket önkéntes alapon megpróbáljuk elosztani. Megoldható lenne a feladatok ügyes (nem utasító) delegálása, viszont az egy külön embert igényelne (aki lehetőleg nem dolgozik ;) ), hogy valaki folyamatosan mentorként viselkedjen, motiválja, biztassa, egyeztessen a kevésbé aktív tagokkal. Az információáramlás állandó, de mindig csak ugyanaz az egyegy ember válaszol vagy emailen/telefonon. Szét vagyunk szórva a városban, így nagyon fontos lenne az aktív együttműködés. Többen azt várják, hogy majd más elintézi a feladatokat. Ez így is van. A közösségi kertet közösségi helyszínné kell kialakítanunk. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közösségre, mint a kertészkedésre (habár tavasz révén kötött feladataink vannak), mert a közösség nagyobb vonzerő a helyieknek, min önmagában a kert (azt a saját kertjeikben is megtehetik). Hintát, homokozót építünk, meg kreatív programokat szervezünk. Távlatibb tervünk, hogy ökomamis foglalkozásokat is szervezzünk a kertbe, meg beindítsunk egy zöldségdoboz rendszert, aminek ott lesz az átvevő helye. A másik vonal emellett, hogy erősítsük ahogy tudjuk az együttműködést az iskolával, jobban befolyjunk a kertészkedősgyerekes programjaikba. Ebben csak az a nehézségünk, hogy csak pénteki alkalmak jöhetnek szóba, mert az iskola szombaton zárva van. KisKA IV A programjainkban nincs nagy változás az előző hónaphoz képest. Ami érdekesség a közösség életét érintően, hogy jelenleg szinte senkinek nincs munkája, mivel a közmunkaprogram véget ért. Nagy előrelépések történtek a kiskertekkel. A résztvevők szinte mindegyike elültette az előzetesen kialakított rendszer (a feltételek teljesítése után mindenki egységesen 6000 Ftból gazdálkodhatott, szabadon eldöntve, hogy milyen és mennyi vetőmagot/palántát szeretni ültetni) alapján megrendelt vetőmagokat. Volt két találkozónk, ahol a növényvédelemről, locsolásról stb. beszélgettünk. A napokban gyűjtjük be a palánták rendelőlapjait, mindenki türelmetlenül várja a paradicsomokat, paprikákat. Biobrikett ügyben is haladtunk: biztosítottuk a helyszínt a brikettgyártáshoz, beszereztünk 3 tonna mezőgazdasági mellékterméket, jövő hétre várhatóan Bagra érkezik a csillivilli, új brikettprésünk és papírpépesítőnk Feldmár Nóri és a Cyclonomia jóvoltából. Kire tudtál számítani és ki számított rád a közös munkában? Fel sem bírom sorolni, annyira sokan vannak.

KisKA V Jól halad a munkánk, a 4 katalizátor kétszer tartott megbeszélést és rendszeresen váltunk emaileket, ill. napi szinten is kapcsolatban vagyunk, mivel egy iskolába járnak a gyermekeink. Mi négyen jól együttműködünk, kiegyensúlyozottan. A ca. 30 fős csapatunkból rendre aktívan visszajeleznek az emailes felhívásainkra, kérdéseinkre. Így úgy néz ki, többeket be tudunk vonni pl. a közösségi látogatásokba és olyan projektekbe, amikhez vártunk csatlakozókat. A 4 katalizátor mindig kisegíti egymást. Z…. 2x találkozott polgármesterünkkel Átalakulásügyben, ennek egyik eredménye a kimondottan a 4 katalizátornak szóló meghívás a Fenntartható Akcióterv tervezet megvitatására. G…. rendszeresen tud tájékoztatni és tájékozódni az önkormányzati fejleményekkel kapcsoaltosan. A 4 Katalizátor 2x ült össze katalizátori megbeszélésre. Zs... írta meg a beszámolót és a3 kérdésetekkel kapcsolatos infokat a levelezőlistánkra – ez a csatornánk jól működik, legalábbis ez volt az első ilyen tapasztalásunk és az pozitív! Esemény: Fenntartható Energia Akcióterv megvitatása Egyesületi tagtelepülések, egész napos. Vendég: skót közösség, alulról szerveződő csapat, kik hasonlót hoztak létre és működtetnek odahaza. Tervezet megvitatása, települések bemutatkozása. KisKA VI A közös nagy kép sok sebből vérzik. Amíg a csapattagok élete nem teljes, addig a csapat sem tud jól működni. A családok testilelkiszellemi életét kell ápolgatni, ahhoz, hogy nagyobb lépéseket tehessünk előre. Elég róka fogta csuka helyzetben vagyunk, mert nem tud senki több időt/ene rgiát szánni a közös ügyekre, viszont így nem is tud töltekezni a közösségi életből. A segítség első sorban ott kellene, hogyan tudnánk időt és energiát nyerni, ahhoz hogy több közös tevékenységet megvalósíthassunk. Sajnos a távolság leküzdése sem egyszerű.

KisKA VII Az alaphangulat vegyes. Alapvetően jól vagyunk, de úgy érzem eközben kicsit zavarban is vagyunk mikor a feladataink elé tekintünk. Úgy látom, mindenkinek továbbra is fontos amit csinálunk, de amikor a saját feladatrészekről, felelősségről van szó, akkor kicsit zavarba jövünk. Most nehezebben mennek a dolgok. Én ezt egyszerűen a "csillagok állására" fogom. A legtöbb tagunk életében szinte egyszerre történtek olyan változások, amik neheítik a közös közösségi munkát. Azért működünk :) Amiket csináltunk: tevékeny részesei vagyunk a komposztbarát kerület programnak (előadások, gilisztakomposzt építés, hírlevél stb.) Zöld szombatot, magbörzét szerveztünk paradicsom örökbefogadást szerveztünk Föld napi kirándulást szerveztünk magunknak és a szélesebb wekerlei közösséggnek, jó csapatformáló volt, lelkes jelentkezők is adódtak egy következő túra megszervezésére a Székelykapu Napok Zöld utcáját igyekszünk megtölteni a magunk és mások programjaival a menza csapattal pert nyertünk, jelenleg annyi a tevékenységünk, hogy a FB oldalt igyekszünk életben tartani az első honlapunkat tervezzük/szerkesztjük aktív részesei vagyunk egy közösségi tér a HELY kialakításának tervezésében/ötletelésben többekkel beszéltünk egy filmklub létrehozásáról.. ha sikerül tavasszal szeretnénk egyet közösen mozizni.. Úgy érzem nincs meg az a aszükséges plusz kapacitás, ami arra várna, hogy lelkesítsem és lehetőségeket tárjak fel, hogy mi mindennel lehete foglalkozni. Az emberek nem lehetőségnek, inkább terhet jelentő újabb feladatnak fognák fel. Ami meglepetés volt és örültem neki, hogy a kertészeink (WEKKER) önszervező módon ellátogattak a KKA programban résztvevő Nagyszékely közösséghez, permakulúra "tanfolyamra", kertlátogatásokra. (2 nap) Illetve egy nagyszékelyi hölgy ide is látogatott, szintén a permakultúráról beszélni. A többi közösséggel leginkább csak a FB csoporton keresztül tartom a kapcsolatot. Ezt a felületet inspirálónak tartom. Jó látni, hol mi zajlik. Jó bátorítani, esetenként segíteni egymást..

Kisközösségi Tavasz: Melyik közösséget válasszuk a sok jó példa közül? Kihez menjünk látogatóba? Dönteni nem mindenkinek könnyű, főleg olyankor, amikor sok jó lehetőség között kell dönteni. Jó döntést hozni kevés embernek könnyű! Segít, ha tudjuk, milyen jellegű döntést hozunk, milyen hatása lesz a döntésünknek. Egy közösségi programban kiemelten fontos, hogy ki dönt, kinek a nevében. Ezt a kicsi „játékos” leírás azért készült, hogy segítsünk mindenkinek meghozni a legjobb döntést, és ugyanakkor kicsit jobban megértessük, hogy milyen döntés mivel jár. Két katalizátor találkozik:

– Szia! Hova megyünk látogatóba?” – Hát, nehéz kérdés. A Katalizátor Találkozón mindenki szimpi volt, és remek ötletekkel találkoztunk. Hogyan válasszak? – Elsősorban arról kell dönteni, hogy melyik közösség érdekel legjobban... – Jó, de az is fontos, hogy miért megyünk meglátogatni pont azt a közösséget! – Azért megyünk, mert lehet, hogy szeretnénk tanulni valami újat, szeretnénk többet megtudni egy másik közösség innovációs projektjéről. – De miért is akarunk erről tudni? – Hát azért, mert lehet, hogy mi is akarunk ilyesmivel foglalkozni... – Ja, oké, de még mindig nem tudom, miért megyünk oda, és nem ide, vagy amoda... Minek alapján tudunk dönteni arról, hogy hova megyünk? Végül is nem mehetünk mindenhova, akkor sem, ha mindenkitől tudunk valamit tanulni, sőt, azt is megmutathatnánk, hogy mi mihez értünk...

Hogyan zajlik az ötletelés erről nálatok? Sikerült dönteni a látogatás helyszínéről, kiválasztani egy közösséget? Leírtunk néhány lehetséges döntési módot. Melyik áll a legközelebb hozzád? Miért? „XY nagyon szimpi volt, menjünk oda!” „XY-nál remek program van, és többet szeretnék tudni róla, szerintem ez nagyon fontos!” „XY hasonló dolgokkal foglalkozik, mint mi, és hasonló helyzetben vannak: biztos sokat lehetne tanulni egymástól!” „XY-nál van olyan program, amiről már elmeséltem egy pár embernek, amióta hazajöttem, és lehet, hogy nekünk érdemes lenne valami hasonlót megvalósítani itt.” „XY-ról már beszéltünk a többiekkel, akikkel együtt szoktunk dolgozni, össze is hasonlítottuk a többi közösséggel, és úgy látjuk, hogy amit ők csinálnak, annak megvalósítását nekünk is meg kell próbálni itt, mert ilyesmire szükségünk van.” „Többen laknak itt, akiket érdekel az ilyen program, hasznos lesz a közösségnek, vannak egy páran, akik értenek is hozzá valamennyire, és segíteni fognak benne. Lehet, hogy egyikük szeretne részt venni a látogatáson. Azonkívül majdnem biztos, hogy külső források nélkül is meg tudjuk ezt valósítani. Alig várjuk! Mikor mehetünk?” Igazából ezek mind megfelelő válaszok, más szempontokból erősek vagy gyengék. Megpróbálhatjuk kifejteni ezeket a válaszokat egy kicsit? Mit lehet feltételezni a válaszok alapján a választ adókról? Milyen hatása lesz a döntésnek hosszabb távon?

1. Az emberi kapcsolatok nagyon fontosak a közösségek közötti munkában. Ha „jól jövünk ki” valakivel, lehet, hogy ezzel az emberrel könnyebben tudunk kapcsolatot tartani. Mérlegelni kell, mennyire volt csak neked inspiráló, akivel megismerkedtél, vagy másoknak is motiváló lehet megismerkedni vele, és igen eredményes munkához fog vezetni. Vagy, ha már nyakig vagy hasznos munkában, lehet, hogy pont erre van szükséged – valaki, akivel egy hullámhosszon vagy, és ébren tudja tartani benned a lelkesedést – fontos, hogy a katalizátor több helyről kapjon erősítést!

2. Ez egy intuitív döntés, amit olyan helyi szervező tud meghozni, akinek sok tapasztalata van, és ilyenkor gyorsan átfut a fején, amit tud a közösségéről és annak szükségleteiről. A legtöbb tapasztalt vezető így dönt, főleg, ha kevés idejük van foglalkozni a különböző lehetőségekkel. Ugyanakkor nem biztos, hogy fogod tudni a többieket motiválni, ha nem értik, miért is XY közösséghez megyünk, és később nehezebben kapcsolódnak be a megvalósításba is.

3. Így igaz! A programban nem feltétlenül kell egy új programot indítani, hasznos és életszerű a már meglévő munkánkat még jobban csiszolni, más hasonló kísérletezőkkel továbbgondolni a nehézségeket és a

lehetőségeket. Ugyanakkor nem egyértelmű, ki tartja fontosnak, hogy ezzel még többet foglalkozzunk, és lehet, hogy új embereket tudnánk bevonni, ha egy másik irányt is nyitnánk?

4. Jó tudni, hogy másoknak is érdekes, és hogy az első lépéstől kezdve a lehetőségekhez képest hozzá tudnak szólni a döntéshez. Ha még többet tudnak a többi közösségről, lehet, hogy teljes körű információ birtokában jobb döntést tudnának hozni?

5. Milyen jól felépített döntés! Van képük a helyi szükségletekről; az érintett emberek részt vettek a döntésben, azok, akik meg is fogják valósítani a projektet; teljes körű információval rendelkeztek és mérlegelték a lehetőségeket; közösen hoztak döntést. Ugyanakkor lehet, hogy a racionalitás egy kicsi túl hangsúlyos; érzi valaki a szívében is, hogy ezzel jó lesz foglalkozni?

6. Hasonló az előzőhöz, ez is egy jó döntés, a helyi szükségletekre ad választ, csak itt a hangsúly a közösségben található erőforrásokon és érdeklődésen van, előreláthatóan jól fog menni, mert már meglévő tudásra és helyileg elérhető erőforrásokra épül. Meg a lelkesedésre is.

Lehet, hogy egyik legkerekebb válasz így nézne ki: „Azért megyünk látogatóba a kiválasztott közösséghez, mert szeretnénk többet tudni az egyik közösségi programjukról, ami, ha megvalósítjuk nálunk, erősíteni fogja a mi közösségünket is. Nagyjából tudjuk, hogy a közösségünknek mire van szüksége, és együtt választottunk ki a látogatás helyszínét. Mindenki kíváncsi arra, mi fog kisülni belőle és meg is szervezünk egy beszámolóestét, mielőtt indulunk!”

Egy kis felkészülési ABC:

Mi segít nekünk kiválasztani egy közösséget, amit

Ki dönt? Ti! Hívj össze egy pár embert a közösségből,

meg szeretnénk látogatni?

akikkel szoktál együtt gondolkozni, vagy szervezz meg

A Katalizátor találkozón elkészült jegyzetei; a rövid leírások a közösségekről és a katalizátorokról; a közösségekről készült beszámolók; a szövegfelhők; a Facebook oldal; a közösségek saját honlapja. A telefon: ha nem vagy biztos, többet szeretnél tudni, hívd fel a katalizátort, és beszéljetek egy kicsit! A közösségi mentor: ha többet szeretnél tudni, ötletelni szeretnél, keress fel! A szakmai mentor: ha egy bizonyos típusú program érdekel – pl. kisközösségi önellátás, kérdezd meg a szakmai mentort, hogy ő mit tud erről, kit javasol.

egy közösségi ötletelést: mindkét esetben használjátok a képeket, a leírásokat, a szövegfelhőt, és oszd meg velük a saját benyomásaidat, hogy tudjatok együtt gondolkodni. Filmvetítést is lehet szervezni – pl. az Átalakuló Városokról szóló rövidfilm nagyon motiváló. A vetítés után be lehet mutatni a magyarországi jó példákat – az itteni közösségi programokat –, és ötletelni arról, hogy mire van szükségetek.

Ki megy? A katalizátor megy látogatóba és vele együtt valaki

a közösségből,

közösség

programjáról

aki szeretne többet

a

kiválasztott hasonló

A beszámoló a csoportnak: A csoport előtt történő

programot szeretne megvalósítani. Ha több ilyen ember

tudni, mert

beszámolásodnak két célja van: az egyik, hogy mindenki

van, vagy a katalizátor ismeri őket, és tudja, hogy jól fel

képben legyen a lehetséges projektről, amit ti közösen

tudják mérni a helyzetet, és haza tudják hozni az infót,

fogtok

akkor nem muszáj a katalizátornak is menni, de segít a

magukénak

felkészülésben és a látogatás utáni levezetésben.

idézeteket, meséld el, kivel találkoztál, milyenek, mit

megvalósítani, érezni

és

a

a

másik,

projektet.

hogy

Használj

kezdjék képeket,

csinálnak, miért. Tájékoztass mindenkit arról, mi lenne, milyen lenne, ha a saját közösségetekben lenne ilyen Hány helyre lehet menni? Erről, és más gyakorlati

program.

kérdésekről, (finanszírozás, utazás, szállás, stb.) a doksi végén lesz a válasz! Fontos, hogy megmozgasd az emberek fantáziáját! Nagyon Előkészítés: Fontos, hogy a mentorral megbeszéljük, mire vagyunk kíváncsiak, mit akarunk megtudni egy látogatás alatt. Kivel akarunk találkozni? A szakmai mentorok is tudnak segíteni a felkészülésben.

fontos,

hogy

miután

beszámoltál,

adj

mindenkinek lehetőséget arra, hogy elképzelhesse ezt a megvalósított programot a saját közösségében. Tedd fel ezt a kérdést: – Most, miután ezt elmondtam nektek, ugorjunk egy nagyot és képzeljük el magunkat egy év múlva, 2015-ben! Nyár van, és már megvalósítottunk egy

A közösségeddel beszélgess arról, hogy hova mész és

olyan programot, mint amilyenről most beszéltem.

miért. Kíváncsiak valamire? Eljönnek meghallgatni a

Szerintetek ez hogy nézne ki nálunk? Ki segített ezt

beszámolót utána?

megvalósítani? Ki használja? Ki hogy érzi magát? –

A látogatás alatt: A látogatáson méhecske szerepet játszunk; megyünk valahova, hogy onnan még több infót,

Lehet javasolni, hogy ez kettesével vitassák meg, aztán meséljék el az egész csoportnak, mire jutottak.

a

Ezzel a kérdéssel elkerülhető egy elég gyakori jelenség:

„kaptárhoz” – a közösségünkhöz –, hogy jó ötletekkel

az „ez nálunk nem fog működni, mert ...”-reakció. A

tápláljuk magunkat. Lehet képeket készíteni, interjúzni,

kétségeknek van helye, és később egy reálisabb

gyakorlati

leírásokat

tervezésben is fogunk segíteni, de első lépés a

bármilyen

módon

fontos

tudást,

inspirációt

tudjunk

készíteni,

lehet

visszavinni

rajzolni,

rögzíteni

a

videózni

–

meglátogatott

megálmodás, nem a kishitűség!

közösséget, projektet!

Naplózás: Ha mind ez sikerült, akkor lehet egy jó kis A látogatás után: Minél hamarabb érdemes beszámolni

élménybeszámolót küldeni nekünk a naplóba! :) És

a helyieknek, akik remélhetőleg nagy kíváncsisággal

gratulálunk előre is a sikeres látogatáshoz!

várnak téged vissza. Lehet írni róla a Facebookon (Ági fog megkeresni ennek kapcsán). Lehet más civil – lakossági – közösségi csoportoknak is beszámolni, hogy minél többen tudjanak a tervekről. Érdemes felkeresni azokat, akik érintettek lesznek, amennyiben tovább akartok lépni a programmal.

Kisközösségek Átalakúlásban: Tervezünk a látogatást! (A mentorral lehet megbeszélni, mire érdelmes figyelni! Ezek csak ötletek, de erősen javasolt, hogy indulás előtt alaposan átgondoljuk, hogy mit is akarunk elérni.) Helyszín: Közösség: Időpont: Vendég(ek): Látogatás indulás előtt

Látogatás alatt

Látogatás után még a helyszínen, vagy hazafele...

1. Mit tudunk a közösségről és a munkájáról? 2. Mit várunk a látogatástól? 3. Milyen gyakorlati munkát végezték amit érdekli a te közösséged? 4. Kivel fogod megosztani a tapasztalataid a látogatás után és hogyan? Ők mire kíváncsiak? Ne felejts a többi KKA közösségekről lehet írni a közös Facebookre is! 5. Sok módon lehet megörökíteni a tapasztalatokat! Mit szeretnél csinálni? Talajmintákat venni? Interjúzni, videózni, rajzolni, fényképezni, mesét írni, jegyzetelni? 6. Hogyan tudunk megköszönni a látogatás lehetőségét?

1. Milyen szükséglet hívta életre a kiscsapatot? 2. Mi a munka célja? 3. Milyen erőforrásokkal rendelkeznek? 4. Ki segít a munkában? 5. Milyen jellegű emberekkel dolgoznak? 6. Mit értek el, mire büszkék? 7. Milyen új tudásra, eszközre volt szükségük ahogy fejlődtek? 8. Milyen nehézségekkel küzdenek? 9.Mi volt a munkajuk legjobb pillanata?

1. Hogyan érezted magad a látogatás alatt? Mi inspirált? 2. Milyen ötletet viszel haza? 3. Milyen pici részleteket észrevetted, amire felfigyeltél? Pl. anekdoták, helyi termék, értékes kapcsolat 4. Kivel fogod megosztani a tapasztalatot és hogyan? 5. Tervezel kapcsolatot tartani az itteniekkel? Ha igen, hogyan? 6. ősszel lehetőség van kifejleszteni egy új ötletet, vagy egy jelenlegi projektet tovább vinni: milyen ötletek merülnek fel a látogatás után?

Szeretettel üdvözlünk, hamarosan elkezdjük a közös munkát, addig is ráhangolódásképpen a témákra, amikről beszélgetni fogunk, arra kérünk, hogy válaszold meg az alábbi kérdéseket. Nagyon köszönjük! Melyik közösségből érkeztél? ………………………...……………………………………… 1 - Kérlek legfeljebb 5 választ jelölj meg: Egy közösség/település akkor boldogulhat, ha... ❏ ❏ ❏ ❏ ❏ ❏ ❏ ❏ ❏ ❏

jó a polgármester pályázatokat nyer állami támogatást kap jók a kapcsolatok a lakosok közt vannak sikeres helyi vállalkozók van helyi bolt, kisbolt tartanak állatokat termesztenek zöldséget, gyümölcsöt van helyi piac az emberek összetartanak

❏ vannak olyan emberek, akik a közösségért is tesznek nemcsak magukért ❏ van munkalehetőség ❏ önfenntartóvá válik ❏ van tere a kezdeményezéseknek ❏ nyitott a közösség az új dolgokra ❏ felismeri saját értékeit és azokra épít ❏ jók az adottságai ❏ kellemes környezetben van

2 - Igaz az én közösségemre - ikszeld be ami igaz ezek közül. Akármennyi válasz megjelölhető! ❏ ki tudunk állni az igazunkért ❏ fontos a helyi környezet ❏ fontos a globális környezet ❏ az emberek szívesen tesznek a helyi közösségért ❏ az emberek többsége csak magával foglalkozik ❏ a helyi önkormányzat nyitott az ötleteinkre ❏ segítünk egymáson, ha valaki bajba kerül ❏ életben tartjuk a hagyományokat ❏ könnyű megoldani a konfliktusokat a közösségen belül ❏ ha baj van félretesszük a személyes ellentéteket, hogy közösen megoldjuk ❏ ha úgy hozza az élet, ki tudunk találni új ötleteket a problémák megoldására ❏ a megélhetésünkben segítenek a helyi lehetőségek ❏ fontos számunka mindenki véleménye ❏ erősségünknek az, hogy sokféle értékrend van jelen a közösségünkben ❏ fontosnak érzem ezen kívül még: …………………………………………………………………………………………………….. 1

3 - Kérlek, ikszeld be, hogy melyikre érzed igaznak a kijelentéseket. A falusi és városi életforma közt az a különbség, hogy… Városon

Falun

több a lehetőség jobbak az életkörülmények többet kell dolgozni nagyobb egészségben élhet az ember könnyebb barátságot kötni nehezebb boldogulni sokat tanulhat az ember összetartóbb a közösség nagyobb a biztonság van munkalehetőség jók a szórakozási lehetőségek 4 - Kérlek, egészítsd ki a következő mondatokat saját szavaiddal A legnagyobb erőssége a közösségünknek az, hogy... ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

Egy közösség akkor fog virágozni, ha… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

2

Szerintem akkor gazdag egy ember, ha… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

Azt értékelem a helyi közösségemben / lakhelyemen, hogy… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

A legnagyobb akadály a céljaink felé vezető úton… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

A legnagyobb lehetőség előttünk az, hogy... ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

A szegénység fő oka… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

Az hozna igazi előrelépést a lakóhelyemen, ha… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

3

A békés egymás mellett élés úgy működhet, ha… ………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………

Köszönjük a válaszadást!

4

1. A projektet érintő tartalmi/pénzügyi/más jellegű módosítás a szerződéskötés illetve a projekt legutóbbi beszámolója óta.: Nem voltak tartalmi változások még. Egy büdzsé módosítást tervezünk beadni, erről utolsó 8. pontban írunk. 2. A megvalósult tevékenységek bemutatása: 2.1 Szeptember első hetében felállítottuk a projekt stábot, és elvégeztük a szükséges adminisztrációt, bejelentéseket. Létrehoztunk egy belső kommunikációs “intranet” struktúrát a google drive-on. A projekt stábban részt vesznek Profilantrop munkatársai is, így az összes tevékenységben érintettek. - Szeptember 10-én volt az első konzultáció a Norvég partnerrel - Projekt stáb találkozót és belső képzést szeptember 20-21-22-én tartottuk Nagybörzsönyben, 7 fővel. Ez egy 2,5 napos találkozó volt a 4 nap helyett, és kevesebb résztvevővel, csak a stábbal, így a megmaradt keretet felhasználtok a további stáb találkozók költségeire. - Szeptember-December között zajlottak a közösségi felmérések 15 +2 közösségben (budapesti Grundkert és Zöld 17-Rákoskereszttúr, kecskeméti MÁK, Szatyor, nagyszékelyi permakultúrás KÖRTE, Panyola Szociális Szövetkezet, Átalakuló Wekerle, bagi Bagázs, ópusztaszeri SZÖSZ, Nagymágocs, szágyi Köztérháló, csörögi Tanoda, pécsi Kelet Fénye, Adacs-Bábony Szociális Szövetkezet, soroksári Jószomszédok Egyesület, nagybörzsönyi TENE, gödöllői Klímakör) - Október 8-án norvég partnerrel konzultáltunk skype-on - November 5-én tartottunk egy személyes stábtalálkozót a norvég partnerrel - November 6-án tartottunk egy köztes értékelő nagy stáb mítinget - December 3-án skype konzultáció a Norvég Partnerrel - December 23-án tartottunk egy évzáró stábtalálkozót, ahol kiértékeltük a felméréseket, és elkezdtük tervezni a jövő évi tevékenységeket, a közelgő Katalizátorok találkozóját és a mentorálást. 2.2 A beszámolási időszakban tervezet tevékenységet sikerült a 4 hónapos időszakban elvégezni, habár egy kicsivel lassabban mint eredetileg terveztük aminek egyik oka, hogy fontos közösségi szereplőknek nem mindig volt ideje találkozni velünk, ugyanakkor mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy a felmérési interjúkban részt vegyenek; emiatt “csúszások” voltak. A saját stábunk felállítása egyik legfontosabb folyamat volt ebben az időszakban; sajnos a különböző szerep köröket és ezzel járó szervezeti struktúrát kevésbé jól sikerült meghatározni, mint szerettünk volna. Annak fő oka, hogy a közösségek sokkal szélesebb szükségletekkel rendelkeznek, mint azt előreláthattuk, és ugyanakkor sokkal több szakértelemmel is. Belátásunk szerint, a február 21-22-én tartandó Katalizátorok Találkozó alapján fogjuk látni milyen szerepekben tudunk majd a legjobban facilitálni a tudás átadást a közösségek között. Különösen fontos a “közösségi mentor” szerepre nézve, ami sok esetben lehet, hogy inkább coach és kapcsolattartó jellegű lesz, mivel több hátrányos helyzetű közösségen találtunk közösségfejlesztőt, aki szívesen támogatja a helyi katalizátort. A mentori képzést januárra terveztük, a Bagázzsal: egyelőre ez nem történt meg, mivel még mindig nem látjuk pontosan miből áll a mentorálás, mivel elsősorban ezt a hátrányos helyzetű közösségekkel képzeltük. Képzési szükségletek felmerültek (pl.interjú technika), de a stáb kis mérete lehetővé tette, hogy nem muszáj mindent programként csinálni, lehet informálisan is. Ugyanakkor még hiányzik a közös tudás bázis, hogy kitaláljuk a működési / működtetési elképzelést és keretet a mentorálásnak, kapcsolattartásnak. 2.3 A projekt során eddig készült képek a stábmítingekről, felmérésekről egy google drive mappában elérhetőek, amit megosztottunk Kelemen Varga Rolanddal, és az alábbi linken elérhető:

https://drive.google.com/folderview?id=0B9gCUKJ1r5eHbFdldzlMMDVUUjg&usp=sharing. Jelenléti íveket, meghívókat, megállapodásokat felcsatoltunk szintén. 3. Az elért eredmények bemutatása: 3.1 Elvárt és elért eredmények első 4 hónapban: - a stábot kialakítottuk; a két fő szervezet között, alap kompetenciákat határoztunk meg, a program működési gerincét építettük ki. - Együtt 17 közösséget felkutattunk, kapcsolatot teremtettünk. - felmérési fázist befejeztünk: eredmény - részletes dokumentáció született a közösségek induló helyzete, az élelmiszer, energia, illetve zöld gazdasággal jó gyakorlatokkal, kezdeményezésekkel, a kisközösség és megfelelő technologia horizontális megfontolásokat is részletesen dokumtentáltunk. - 15 eset tanulmány vázlatot elkészítettünk - Norvég mentorral informális találkozásokat, illetve skype konzultációkat tartottunk. - többi partner szervezetekkel találkoztunk, konkrét feladatokat megbeszéltünk, infó áramlást indítottunk. - a “szektorban” aktív, hasonló célokért küzdő szervezetekkel, szereplőkkel találkoztunk. Összefoglalásként: ez az időszak az alapok lerakásról szólt. A saját megítélésünk szerint, mivel nehéz ezt indikátorokkal mérni, a kapcsolat felvétel a közösségekkel jól sikerült, van egyféle “várakozás” részükről, hogy mi is fog történni. Nekünk megnyugtató volt hallani, érezni, hogy a projekttel egy tényleges szükségletre sikerült ráismerni, és hogy a részvevő közösségek, annak ellenére hogy sok esetben túlterheltek már, várják a projekt “igazi” lépéseit: a találkozókat és a tanulmány utakat, a saját fejlesztéseket. Mivel számítottunk a természetes kíváncsiságra, mint motiváló erő több informális közösségekben, és számunkra fontos volt látni, hogy ez tényleg létezik. Emellett láttuk, hogy több kutató csoport célozza ugyanezeket a közösségeket, egyrészt azzal a céllal, hogy a tudásukat másoknak elérhetővé tegyék. Mivel a végső célunk az, hogy szélesebb társadalmi változásokat érjünk el a projektben összegyűlt tapasztalattal, jó tudni, hogy már léteznek a szálak, amiket idővel remélünk, a Körfesztben összekötni, ami onnantól kezdve egy természetes, rendszerkritikus, tapasztalattal rendelkezők közegévé válhat. Tehát a projekt kezd összeállni, a pici eredmények megvannak, és a tanulságok. 3.2: Egy google drive felmérő űrlapban összesítjük az indikátorokat. Csatoltuk ennek az üres pdf változatát "KKA összesített fejlesztési/értékelési terv" néven, illetve az eddig beérkezett válaszoknak az xls kivonatát "Egyedi fejlesztési és értékelési terv-válaszok" file névvel. Ebben fogunk dolgozni a jövőben is. Nem teljesen kitöltött még, ez egy folyamatos munkaeszközünk. A közösségi felmérések után az alábbi 3 indikátort tudtuk mérni: 1. Felmérésben részt vett személyek száma: 109; A helyi szinten megtartott események száma: 3; helyi erőforrás leltár: 2 3.3: Igazán nincsenek jelentős különbségek. 3.4: Az előrehaladási naplókat a Katalizátor találkozó után fogjuk elkezdeni. Addig a felmérési interjúkból készült beszámolók felelnek meg ennek, amit csatoltunk Beszámoló Közösségekről.zip mappában 4. A tevékenységek hatása a kitűzött konkrét célok tükrében: 4.1 Stáb: a stáb összecsiszolása a cél, hogy hosszú távon tudjunk együttműködni. Alcélok: a stábban lévő tudást, kompetenciákat elérhetővé tenni egymás és a közösségek számára. A stáb felállt, az összecsiszolódás folyamatban van. Erre a célra gyakran találkozunk, levelező listán szervezünk, heti és havi találkában meetingelünk. Partnerek: mivel elértük, hogy a közösségeket véglegesítettük, a partner szervezetek szerepe is

kezdhet formálódni. Együttműködő szervezetek: (így hívjuk a projektünkben a többi egyesületeket, szervezeteket aki partnerek, de nem “fejlesztendő” közösségek) Egyik projekt partnerünk a saját közösségi projekttel együtt bevontunk az együttműködő közösségek között, mivel így tudunk neki, mint helyi szervezőnek és a projekt partner szakértőjének, biztosítani lehetőséget a többi közösségekkel megismerkedni, és reményünk szerint, más kapacitásban együttműködni veluk. A találkozó a másik nagyobb partnerünkkel, a Klímabarát Települések szövetségével azt eredményezte, hogy egyik alcélunkat, a szélesebb civil mozgalmi beágyazást, az információ áramlással együtt tudjuk elérni. Közösségek: a közösségek helyzetét felmértük, és dokumentáltuk, így elértük, hogy a közösségek a saját helyzetükre még jobban reflektálhattak, több esetben csoportos beszélgetésekben. Emiatt egyfajta dinamikát, és vele együtt egy elvárást is ébresztettünk több közösségben. Emellett elértük, hogy a jelentősen eltérő hátterekkel rendelkező közösségek érzékenyek lettek arra a tényezőre, hogy óriás különbségek vannak közöttük. Sikerült szintén elérni, hogy kezdenek formálódni azok a kérdések, amelyek fontosak lehetnek a kutatás, illetve tanulmány számára: pl. hogy milyen a “vállalt szegénység” egy “igazi” szegénységben lévő ember számára? A Magyarországon hátrányos helyzetű közösségek mit tudnak tanulni - és vica-versa - az öko-közösségektől? 4.2: Védegylet: a “nem konfliktusból fakadó” kritikus közösségi munka, ami addig nem jellemző a szervezetben, kezd felértékelődni. Nem minden kolléga számára egyértelmű, hogy a “sárgarépa forradalom”, ahogy egyik kollégánk nevezte a közösségi kertek és helyi élelmiszer körüli érdeklődést, egy lépés vagy színtér lehet a társadalmi viszonyok helyreállításának, az önszerveződési kultúra erősítésének. Ennek az “identitásnak” az elfogadásával egy újfajta szereplővé válhat a Védegylet, aki helyi szinten széles körben aktív, konkrét gyakorlati programokat indít és valósít meg. Emellett a munka szervezés igényeli, hogy a projektben dolgozó munkatársak rendszeresebben találkoznak, aminek pozitív hatása van a szervezetre, a szervezet többi tevékenységére. Mivel új szakértelmet is sikerült bevonni a projektbe, a Védegyletnek is új időszakát jelentheti. A kapcsolat a partner szervezettel A Profilantrop Egyesület számára fontos fejlődési lépés egy makro-szintű projektben dolgozni, ahol nagyobb rendszerben lehet gondolkozni és az ismereteket bővíteni, illetve módszereket alkalmazni. Jó tapasztalatokat jelentett a sokféle közösséggel megismerkedni, látni a különböző megközelítéseket, motivációs hátteret, módszereket. Ezáltal nőtt a munkatársak rálátása az eltérő szociokulturális háttérrel, identitással rendelkező közösségekkel való munka és együttműködési kultúra módozataira. Szervezeti szinten tanulságos egy eltérő működésmódú partner-szervezettel együtt gondolkozni, dolgozni, hatékonyan kommunikálni. Az előzetes terveknek megfelelően a projekt hatására bővül a Profilantrop tevékenységeinek köre, ezen kívül a kapcsolati háló erősödik két szempontból is. Egyrészt bővül azáltal, hogy újabb közösségekkel kerülünk kapcsolatba, másrészt a projekt előtt is meglévő együttműködések intenzívebbé válnak, konkrétabb formát öltenek. 4.3: Lásd a 3. pontnál csatolt dokumentumokat. 5. Felmerült problémák és alkalmazott megoldások, tanulságok: 5.1 Büdzsé: az utazások költségét alulkalkuláltuk, ezért tervezünk módosítást beadni. Szervezeti: Munkaszervezés: a projekt szakmailag a 7 fős stábon nyugszik amibe a partnerszervezet munkatársai is beletartoznak. Mivel nem tudunk napi szinten együtt dolgozni egyrészt fizikailag nehéz kivitelezni, különböző helyen, illetve “messze” van az irodánk, másrészt mindenki részállásokban dolgozik a szervezetnél, más elköteleződései is vannak, ezért nem valósul meg az a

közös “energiatér”, amiben napi szinten tudnánk egymást inspiráni. Ezt egyelőre a kávézókban, jól megközelíthető helyen, vagy egymás lakásán végzett stábmítingekkel kívánjuk orvosolni. Szakmai: A közösségek nehezen tudják értékelni a saját munkájukat, inkább frusztráltak az eredményekkel, akkor is ha valamit már elértek, ami mások számára elismerésre méltó. Így nehéz dönteni, mi az amit akarnak másoknak bemutatni. Profilantrop számára fontos tanulságot jelentettek az elmúlt időszakban a munkamegosztás, a felelősségi keretek tisztasága, átláthatósága terén megtapasztalt nehézségek, azok elemzése és a megoldások kidolgozása. Amire a tapasztalatok tükrében nagyobb hangsúlyt fektetnénk a jövőben egy projekt kezdeti fázisában, az a táv-együttműködés rendszereinek – a virtuális iroda mappastruktúrája, a feladatok nyomonkövetését, a projekt előrehaladását szolgáló informatikai megoldások – mielőbbi kidolgozása a projektstáb tagjai számára átlátható, egyértelmű formában. Ezzel növelhető a munka hatékonysága és hosszú távon megtérül a befektetett energia. 5.2 Sok múlik a kommunikáción: A külső szemlélő egy fontos szereplő lehet egy közösség motiválásában, de ezt okosan és érzékenyen kell felvállalni. A projektben láttunk jó példát, és kevésbé jó példát erre, és fontos lesz defineálni a “jó gyakorlatok” a katalizátor, mentori, együttműködési kapcsolatokban is. Ezek nagyon kicsi kulturális dolgok is lehetnek: pl. a visszacsatolás. Mivel egy egymást erősítő mozgalmi kultúrát szeretnénk elérni, sok múlik a kommunikációs kultúrán. Rugalmasnak kell lenni: A projekt kidolgozása során, a pályázat írásakor meglévő általánosabb koncepciók megteremtették a projekt alapvető keretrendszerét. Annak eredményeképp azonban, ahogy a közösségek realitásaival, eltérő sajátosságaival megismerkedünk, illetve ahogy előrehaladunk a projekt megvalósításában szembesülünk vele, hogy hol szorul további finomításra a projekt és mely pontokon kell módosításokat eszközölni. Másképpen: ezen még gondolkodunk. 6. Együttműködés a partnerszervezetekkel: 6.1 A partnerszervezetekkel elkészítettük a partneri megállapodásokat. A Profilantroppal való munka az elmúlt időszakban az előzetes terveknek megfelelően zajlott. A két szervezet munkatársai közösen fektették le a projekt alapjait. A két szervezet közti egyeztetések során sikerült a nehézségeket beazonosítani, kibeszélni, közösen gondolkodni a megoldásokon. 6.2 Mindkét szervezet - a főpályázó és a partner szervezet részt vett a projekt stábülésein, havi találkozóin, a projektindító találkozón, a norvég partnerrel történő egyeztetéseken. A kezdeti fázisban egyik fő célunk volt a két szervezet munkatársai számára, hogy további tapasztalatokat szerezzenek a közösségekről, akikkel a projekt során dolgozni fogunk. A felmérések megtervezésénél, megszervezésénél és a látogatások során a két szervezet munkatársai egy közös stábot alkottak, összecsiszolódtak a folyamat során. Ez jó kezdeti lökést adott az együttműködésnek, megteremtette a bizalmi tőkét mely a közös munka során szükséges. Fontos megtalálni az egyensúlyt a partnerszervezetek együttműködésében, egyrészt biztosítva a közös „projekt-identitást”, másrészt a szervezeteket sem összemosva teljesen a munka során. Az együttműködés struktúrájának, a szervezeti szintű feladat-megosztásnak és felelősségek beazonosításának folyamata több fordulós egyeztetések során öltött formát. A megvalósító szervezetek közti munkamegosztás terén azt a konstrukciót választottuk, hogy a főpályázó foglalkozik az adminisztrációs és pénzügyi feladatok többségével, a szakmai tartalom megvalósítását megosztjuk a két szervezet munkatársai közt. A norvég partnerrel nagyon inspiráló együttműködni. Havi szinten zajlanak a skype beszélgetések,

ahol egy külső szemként tud ránézni a projektünkre, és hasznos tanácsokkal ellátni. Amikor Budapesten járt novemberben, akkor személyesen is volt lehetőségünk találkozni Kirstennel, amire az egész stáb hivatalos volt. A Civil Kollégiumnak is ugyanők a partnerszervezete, ezért igyekszünk kihasználni a szinergiákat, és logisztikailag is szervezni a közös találkozókat. A 2. pontban soroltuk fel a mítingek időpontjait. 6.2 Projekt vezetési térén tudtunk egymás tapasztalatból új ötleteket, eszközöket nyerni, pl. a GANT tervező program használata, a Google Drive strukturálása, űrlap és közös dokumentum használata. Stáb találkozókan új módszereket tapasztaltunk, kiértékeltünk. Az interjúk elkészítésében a különböző szektorok interjú módszerek-beli különbségekkel szembesültünk, a saját szakmából származó feltételezéseket, különbségeket tudtunk átbeszélni. 6.3 Elsősorban a kört szeretnénk bővíteni - ebben egyetértünk, hogy fontos a szélesebb egyeztetés: több makro norvég pályázókkal beszélgetünk későbbi lépésekről, lehetséges szinergiákról. A civil kollégium egyik tervező rendezvényen vettünk részt. 7. Nyilvánosság és kommunikáció: 7.1. Hosszúhetényben egy Átalakuló Képzés kapcsán 25 különböző, helyben aktívan szervező szerzett tudomást a programról. Általuk legalább 5 különböző csoport értesülhetett a programról. A találkozó egy részén a polgármester is részt vett. További 4 helyi aktív lakossal készült személyes interjú. Nagymágocson 3 személyes interjú és egy 9 fős csoportos beszélgetést tartottunk az alpolgármester jelenlétével. Ópusztaszeren bemutatkoztunk és interjút készítettünk a kultúrház és a könyvtár szervezőjével, a SZÖSZ csoport 4 tagjával és az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark egy képviselőjével. További kapcsolatfelvétel történt az Adacs-Bábony Szociális Szövetkezettel egy konferenciát és interjút követően ők is bekerültek a közösségeink közé. Tudomást szereztünk a soroksári-újtelepen Jószomszédok Egyesület megalakulásáról a főszervező részt vett egy wekerlei megbeszélésen. Ezt követően röviden bemutatásra került a program, megosztásra kerültek a bemutatkozó anyagok. A Magnet Bank civil program vezetőinek megbeszélésén bemutattuk a programot;a Common Purpose rendezvényen 25 fős műhelyben tartottunk előadást. A Profilantrop Egyesület Grundtvig projektjében tartott olaszországi eseményen a résztvevők tájékoztatást kaptak a jelen projektben zajló munkáról és még egy nemzetközi magbörze is létrejött: az egyik együttműködő közösség (Grundkert) küldött magokat a Bolognában található városi kertnek, illetve a találkozó többi résztvevőjének. A rendezvényen körülbelül 20-25 ember (3 különböző országból) értesült a munkánkról. Több partnerünknek mutattuk be a projektet, közülük a miskolci Észak-Keleti Átjáró Egyesülettel megállapodtunk, hogy a majdani tanulmányból közölnek részleteket szakmai lapjukban. Egyesületünk honlapján cikket tettünk közzé a projektről. 7.2 Sok pozitív visszajelzéseket kaptunk de nincs még konkrét eredménye. Aktívan netwörkingelunk. Tudjuk milyen szereplők vannak akik fontosak a lakóközösségek, fenntarthatóságot érintő munkában, és keressük velük lehetőséget beszélni a programjainkról, ennek erősítéséről. 7.3. Klub Rádió Zöld Műsorán beszámoltunk a programról, októberben. (a link, sajnos, nem elérhető) 7.4. Rendszeresen beszélgettünk, emaileztünk, és Facebookon tartottunk kapcsolatot két szervezettel: a KBTSz elnökével, és a Pro-Cserehát egyik munkatársával. Az előbbivel abban maradtunk, hogy mivel a KBTSz éppen átszervezi magát, később fog kiderülni milyen szerepet vállalhat, de közben több klímabarát kör már részt is vesz a munkánkban, így a programunknak pozitív hatása lesz az ő tevékenységükre is. 8. A következő időszakra vonatkozó tervek:

A következő 4 hónap munkaterve: I. Katalizátorok találkozója Budapesten (feb 21-22.)kb. 40 résztvevővel. Katalizátor találka után: A közösség listát véglegesítjük, a 15 db esettanulmányt közzétesszük plakát vagy brosúra formában. A katalizátor szerepet tisztázzuk, a mentorok és kapcsolattartók munka-keretét felépítjük. Átalakuló közösségek képzéseket tartunk 3 különböző fókusszal, 3 X 20 részvevővel. Véglegesítjük, milyen lehetőségeket biztosítjuk a közösségeknek: van aki több mentorálást, szervezetfejlesztést és coaching jellegű munkát igényel, mivel a közösség elsősorban szervezésben szeretne fejlődni. Van ami elsősorban gyakorlatorientált lesz. Elkezdődik a folyamatos naplózás a kapcsolattartásról, mentorálásról. Elkezdődnek az egyéni és kiscsoportos tanulmányutak az egyes közösségekbe. A kommunikációs feladatokat tervezzük: 1 honlapot elérhetővé teszünk a szélesebb közösség számára, nyílt Facebook oldalt illetve olyan felületet (fórumot), ahol a szakmai területeken belül a közösségek egymással is tarthatják a kapcsolatot. Felépítjük a felmérési struktúrát a mentoroknak/kapcsolattartóknak a horizontális szempontok nyomonkövetni. A partnerszervezet a következő időszakban kidolgozza a tanulmány tervezett „tartalomjegyzékét”, melyet egyeztet a főpályázóval. Részt vesz a mentorok felkészítésében, a mentor-találkozókon, és a mentorálás folyamatát támogatja. 4 közösséggel elkezdi és felügyeli a projektben való együttműködést, kapcsolatot tart és a szükséges mentorálási feladatokat ellátja. A képzések kidolgozása során részt vesz a szakmai tartalom felépítésében különös hangsúllyal a különböző hátterű és igényű közösségekkel való harmonikus együttműködés szempontjainak becsatornázásával. Ezen kívül a rendszeres kapcsolattartás, mítingek során a Profilantrop munkatársai részt vállalnak a projekt aktuális feladataiban. A büdzsét tervezzük módosítani: az utazások reálisabb áttervezést igényelnek, továbbá a Katalizátoroknak szánt keretet is átstrukturáljuk, úgy hogy már nekik is nagyobb beleszólásuk legyen, hogy a legcélszerűbb felhasználni. A pályázatíráskor készült merevebb struktúrát fogjuk a valóságos igényekhez szabni.

1. A projektet érintő tartalmi/pénzügyi/más jellegű módosítás a szerződéskötés illetve a projekt legutóbbi beszámolója óta.: Tartalmi: képzések, látogatások, honlap csúszásban egy kicsit. A helyi gazdaság, mint tematikai tengely egyelőre kiesett. A Katalizátor találkozón történt tematikus beszélgetések során kiderült, hogy a "helyi gazdaság" témára jelen helyzetben nincs akkora kereslet (kivéve Panyolai Szociális szövetkezetet, aki le is morzsolódott végül) úgy látjuk, hogy a közösségeinknél a másik két témán van nagyobb hangsúly most. És ha azokban megerősödnek akkor "második szint"-ként mozdulhatnak el a helyi gazdaság témájának mélyebb megismerése felé. Ezért azt később és más formában fogjuk képviselni - pl. KÖRfeszten, vagy a látogatások során ha igény lesz rá a közösségeknél. Más jellegű: az egyik munkatársunk Szabó Ágnes kismama lett, ezért formálisan távozott a csapatunkból áprilisban. Átstrukturáljuk a személyi erőforrásokat így. Felvesszük Bérces Dórát júniustól, aki mentorálásokat és kommunikációs feladatokat fog végezni. Keszthelyi Zsuzsannát pedig koordinátori munkakörben foglalkoztatjuk májustól a projektben. 2. A megvalósult tevékenységek bemutatása: 2.1 január 10. évindító stábtalálkozó Gólya - január felmérések, utolsó interjúk Bagázs - interjúkészítés a felméréshez kapcsolódóan 2014. jan 23. - február 21-22. Katalizátorok 1. találkozója Budapesten Szakmai előkészítő anyagok itt találhatók:https://drive.google.com/?tab=mo&authuser=0#folders/0B2JFvfIXfMTUTjFhalQ1ZG1wY1U Visszajelzések, értékelőlapoka rendezvényről itt találhatók: https://drive.google.com/? tab=mo&authuser=0#folders/0B7U2WHNPTySKdklGLWF4b3JlLXc -március-április: -Mentorálás beindítása (előtte keretrenszer átgondolása, stb.) -Mentorálások a Katalizátor találkozó után indultak be igazán. Több személyes találkozó is volt a helyi közösségekben, melyekről a mentornaplók adnak infót. - Katalizátorok naplói itt találhatók rendszerezve: https://drive.google.com/a/koszsz.hu/folderview? id=0B83agCI96hUlcjA1a0lKSVFWazQ&usp=sharing Pécs 2014 márc 15. Időkapszula ünnepség 2014 április 30. Mentorálás Csörög 2014. március 29. Nagyszékely (https://www.facebook.com/media/set/? set=a.1431968143709782.1073741834.1424355664471030&type=3) Szágy 2014 márc 20 (https://www.facebook.com/media/set/? set=a.1432205263686070.1073741835.1424355664471030&type=3) Grundkert kialakítás (https://m.facebook.com/events/229682223901219?ref=bookmark&_rdr) - Magnet Kiállításmegnyitón beszélgetés 04.03. Tracey moderálta. 2 budapesti közösség bemutatkozása. (Fotók:https://drive.google.com/folderview? id=0B2JFvfIXfMTUOFNWanVLa2ZoUW8&usp=sharing) -04.26-27. Zöld OT-n bemutatkozás Tracey szekciója (fotók: https://drive.google.com/folderview? id=0B7U2WHNPTySKeTFyZE5HTFk2WmM&usp=sharing) 2.2 Megvalósítottuk az első Katalizátor találkozót a terveknek megfelelően februárban. Ez volt az első alkalom, hogy a közösségeink találkozhattak velünk, és egymással is egyszerre egy helyen. Termékeny 2 nap volt.

Az őszi felmérésekből rövid esettanulmányokat készítettünk. Ezek lesznek a gyakorlati jó példa brossúra alapjai. A jó példákat a honlapunkon is elkezdtük gyűjteni. A közösségek egy űrlap kitöltésével tölthetik fel a munkájukat. Kidolgoztuk a naplózás technikai hátterét. Egy kérdőívet kell havonta-két havonta a Katalizátoroknak elküldeni, és a mentorok is naplózzák a találkozásokat, beszélgetéseket. Az Átalakuló képzések áttolódtak május-júniusra, mert a képzési anyagok kidolgozása hosszabb időt vett igénybe a tervezettnél, illetve az ideális időpont kiválasztása 15 közösséggel szintén több időt vett igénybe. A tanulmányutak/látogatások szintén később indulnak be. Júniusban kezdődnek a közösségeknél. Ennek oka, hogy sok közösségnél a tavaszi időszak különböző rendezvények és a kerti munkák miatt nagyon zsúfolt ezért csak nyáron tudják fogadni a többieket. Nem számítottunk rá, hogy ez ennyire nehéz sok esetben és ennyire leterheltek a közösségek. Elkészült a honlap is, ami a http://kozossegek.atalakulo.hu/-n elérhető és a Facebook oldalunk is a https://www.facebook.com/KKAkiskozossegekatalakulasban, ahova napi rendszerességgel kerülnek fel anyagok a közösségekről. A programunk nyilvánosságot kapott a Zöldek Országos találkozóján is egy szekció keretében, illetve a Magnet Bankban rendezett klímaváltozással kapcsolatos kiállításunk megnyitóján egy beszélgetésben. 2.3 Csatoltuk, illetve a 2.1-ben jeleztük. 3. Az elért eredmények bemutatása: 3.1 Elvárt és elért eredmények a második 4 hónapban: Az első nagy mérföldkő eseményt a Katalizátorok találkozóját megszerveztük. Nagyon termékeny és ugyanakkor tanulságokkal járó 2 nap volt. Az első közös rendezvényünk volt a partnerszervezettel. Mindenkinek megvolt a maga szerepe, mint facilitátor, vagy infrastruktúra felelős. 15 közösségből 2 résztvevő vett részt, plusz külső megfigyelők. A budapesti Grundon tartottuk. A program szellemiségéhez illeszkedően a közeli szövetkezeti alapon működő Gólyában szerveztük meg az étkezést, és a Grund illetve Leonardo kertet is meglátogattuk a szünetben. A résztvevőknek bemutattuk a stábot, illetve ők is bemutatkoztak egymásnak. World Café módszerrel körüljártuk a tematikai kérdéseket (helyi élelmiszer, helyi gazdaság, megfelelő technológia és energia kérdések) A mentorok megtartották az első konzultációt a közösségeikkel a rendezvényen. Megteremtettük a bizalmi alapot az elkövetkező 22 hónap közös munkájának. 3.2 A várt eredményeket az értékelőlapokon keresztül mértük le. A másik fő tevékenység a mentorálás megalapozása, naplózás nyomonkövetésének kitalálása volt. Több körben egyeztettük a szempontokat a partnerszervezettel, és elkészítettünk egy on-line kitölthető naplóverziót, mind a Katalizátoroknak, mind a mentoroknak. - Norvég mentorral informális találkozásokat, illetve skype konzultációkat tartottunk. - a “szektorban” aktív, hasonló célokért küzdő szervezetekkel, szereplőkkel vettük fel a kapcsolatot. Ennek folyományaként is szerveztünk egy szekciót a ZÖld OT-n áprilisban, melyen 11-en vettek részt. Összefoglalásként: ez az időszak a bizalom kiépítéséről a közösségekkel, és az első komolyabb lépések megtételéről szólt, mint mérföldkő esemény szervezése, első nagy megmérettetés a partnerségben. Mentorálások beindítása. A közösségek tényleges mindennapjaiba való belelátás, valós problémákkal szembesülés, reflektálás. A program kommunikációjának beindítása Facebook-on, honlapon, nyilvános rendezvényeken. Nehézségek adódtak azáltal, hogy felismertük valóban túlterheltek a közösségek és mi kell

igazodjunk az ő realitásaikhoz, a programunkat maximálisan szeretnénk összehangolni a helyi folyamatokkal, semmiképp nem veszélyeztetve valamilyen helyi szintű projektet, munkát a közösségekben. Így előzhetjük meg a lemorzsolódást. 3.2 Látogatásokon részt vett személyek száma: a közösségi látogatások előkészítése zajlott a beszámolási időszakban, maguk a látogatások a következő időszakban történnek. Az előzetes jelentkezések alapján a vállalt 30 főnél többen fognak részt venni a látogatásokon. Helyi szinten megtartott események száma: 14. A Katalizátor találkozó sokakat megmozgatott, a közösségekből 2-5 ember vett részt rajta. A találkozót követően a legtöbb közösségben tájékoztatást tartottak a katalizátorok, hogy helyi szinten terjesszék az információkat és élményeket, amiket a találkozón szereztek. Ezen kívül a mentoráláshoz kapcsolódóan a közösségekben igény szerint megtartott csoportos tájékoztatások zajlottak jelen beszámolási időszakban. 3.4 Itt találhatók rendszerezve: id=0B9gCUKJ1r5eHRWlaZDhydHE3Tm8&usp=sharing

https://drive.google.com/folderview?

Kialakult együttműködések: ennek a folyamatnak az előkészítése zajlik jelenleg, a közösségeket többféle módon is segítjük, hogy olyan együttműködéseket generáljuk köztük, melyek belülről fakadnak. A találkozón több térning-elem volt, amely ezt segítette, a Facebookon közzétett hírek, képek, mozzanatok a közösségek életéből növelik a láthatóságukat egymás számára. Az első „együttműködési gyakorlatok” a látogatások megszervezése, ahol a közösségek felveszik egymással a kapcsolatot, egyeztetnek a látogatások megszervezésével kapcsolatban, miközben a mentorok és a projektstáb facilitálja ezt a folyamatot. Ami számszerüsíthető indikátor ebben az időszakban: -Helyi szinten megtartott események száma 30 27 esemény zajlott le 14 közösségben a Katalizátor naplók alapján. -Honlapra feltöltött projektleírások száma A periódus végére készült el a honlapunk, egyelőre egy leírás van fent.

-

60

-Esettanulmányok jó gyakorlatokról - 15 Ezek elkészültek a felmérések interjúiból. 4. A tevékenységek hatása a kitűzött konkrét célok tükrében: 4.1 Maguk a közössége eléggé változatos célcsoportot alkotnak, melyet tudatosan állítottunk össze így. Általános cél a közösségekkel kapcsolatban, hogy belső erőforrásaikat legyenek képesek beazonosítani és azokra épülve érjenek el sikereket igényeik kielégítésében. Ez a megközelítés az önállóságot hivatott erősíteni, egyúttal csökkenteni a közösség függőségét a külső / ”felső” szereplőktől (legyenek azok állami, önkormányzati, gazdasági szervezetek). Ebben a folyamatban alapvető fontosságú elkerülni újabb függőségek kialakítását, ezért mellérendelő viszonyt alakítunk ki a közösségekkel a mentorálás során és őket is ilyen kapcsolatok kialakítására motiváljuk. A közösségek sokfélesége megmutatkozik számos területen: mikor és hogyan kezdődtek a közösségi folyamatok, mik a fő hangsúlyok és fókusz, egyáltalán mennyire van meg a “közösségi önszerveződő” identitásuk, milyen szakmai háttérrel rendelkeznek. A Katalizátor Találkozó során úgy állítottuk össze a programot és biztosítottunk a résztvevők számára támogatást, hogy az ilyen különbségek kiegyenlítődjenek. Például olyan résztvevők esetében akik először vettek részt workshop jellegű eseményen (vagy egyáltalán olyan összejövetelen, ahol 8-10 főnél többen vannak jelen) gondot fordítottunk a “tolmácsolásra”, megbizonyosodtunk, hogy minden érthető-e, átment-e. Legnagyobb örömünkre működött a dolog, nagyon jó dinamikák alakultak ki és ez a meglehetősen sokszínű társaság megtalálta a közös hangot, észrevették, hogy mi köti össze őket a látszólagos különbségek ellenére.

A közösségekkel történő mentoráció során sikerült megfelelően rugalmas rendszert kialakítanunk, nem kívánjuk őket uniformizálni, hanem a szolgáltatásaink idomulnak az igényeikhez. Egyszerre adunk megerősítést, hogy értékes az amit csinálnak és mutatunk további lehetőségeket, amerre mozdulhatnak. 4.2 A projekt összehozta a Védegylet munkatársakat és elindult a szervezeti konszolidáció. Eddig elszigetelten dolgozott egy kicsit mindenki, de ebben a projektben szinte minden munkatárs érintett valamilyen szinten. Ez most a Védegylet húzó programja. Ami jó, hogy más futó programok tematikája is kapcsolódik hozzá. Ugyanakkor a külsős munkatársak egy kicsit jobban eltávolodnak, mert nem vesznek részt a napi szintű közös munkában. Egyszóval kialakult egyfajta kohézió, de kérdés, hogy ebbe hogy tudnak a régiek újraintegrálódni, illetve, hogy elég vonzó-e az újak bevonására? Szektorközi együttműködések is elindultak a program kapcsán ezzel közelebb kerültünk a pályázatban megfogalmazott célunkhoz miszerint szeretnénk egy szélesebb társadalmi bázissal és kapcsolati rendszerrel rendelkezni. 5. Felmerült problémák és alkalmazott megoldások, tanulságok: 5.1 Helyi élelmiszer tematikai tengely hiánya. Kiderült, hogy ugyan van tapasztalatunk a témában viszont kapacitás hiányában nem tudunk ezzel szervezetten foglalkozni. Az találtuk ki, hogy a közöségekben már meglévő tudásra jobban fogunk támaszkodni, és elkezdtünk létrehozni egy tematikai munkacsoportot, ahova a meghívunk más szervezetekből való szakértőket is az együtt gondolkodásra. Egyik munkatársunk Szabó Ági kiesése is nehézséget okozott az időszakban, különösen, hogy neki elég sokrétű speciális feladatai voltak. Az új mentorkeresés egyben átstrukturálásra késztet minket a jobb munkamegosztás felé. Időmenedzsment még nem megy tökéltesen. Kicsit kapkodva végezzük el a nagyobb feladatokat, mint egy nagy rendezvény szervezése. A projektmenedzser túlzottan bevonódik a szervezésbe. Átláttuk, hogy jobb feladat delegálásra és nyomonkövetésre van szükségünk, továbbá a saját kompetenciák fejlesztésére. Tervezzük egy külsős facilitátor bevonását, amiből mi is tanulhatunk és alkalmazhatjuk a közösségeinknél. 5.2 Az egyik nehézséget az okozza, hogy néha sok szervezési, adminisztrációs kérdés gyűlik össze, emiatt a kommunikáció, interkaciók terén eluralkodnak ezek a témák a tartalmi kérdések kárára. A projektstábon belül és a mentorok közösségekkel való kapcsolattartásában is figyelni kell arra, hogy a beszámolási kötelezettségek, szervezési kérdések, ügyviteli, adminisztrációs ügyek mellett (melyek sokszor sürgető megoldásokat kívánnak) mindig legyen tér és idő a tartalmi, szakmai témákra, a folyamatok, a közösségi működés, változások, illetve ötletek, igények és gondolatok megbeszélésére. Egyszerűsíteni kell a folyamatainkat. A 2 partnerszervezet között több tartalmi egyeztetésre van szükség. A munkaszervezést az egymás közötti munkamegosztást jobban össze kell hangolnunk. 6. Együttműködés a partnerszervezetekkel: 6.1 A Profilantrop Egyesület egyrészt a közösségekkel való kapcsolattartásban, másrészt szervezési és projekt-menedzsment feladatokban vesz részt. A közösségi felmérésekhez kapcsolódóan néhány interjú jelen beszámolási időszakban zajlott, ezt követően indult el a mentorálási folyamat. A közösségek közül négyet mentorálnak a Profilantrop munkatársai, vidéki, szegény közösségeket. A mentorált közösségeket felkészítették a Katalizátor Találkozón való részvételre és a találkozó utánkövetésében támogatták őket. A partnerszervezet együttműködött a Katalizátor Találkozó elkészítésében, szervezésében és lebonyolításban, önálló programelemeket is vállalva. A rendszeres projektsáb találkozókon és a havi

mentori találkozókon szintén részt vesz a Profilantrop, az ezekkel kapcsolatos feladatokban is részt váll. A norvég Ideas Bankkal leginkább Skype-konferenciákon tartjuk a kapcsolatot, illetve Kirsten Paaby munkatársuk magyarországi látogatásai alkalmával személyes megbeszéléseket is tartunk vele. Útmutatásaik nemcsak szakmai területen erősítik csapatunkat, hanem sokszor fontos motivációs tényezőt jelent, hogy visszajelzéseket kapunk egy külső szemszögből. Gazdag tapasztalataikból sokat meríthetünk, inspirál, hogy a mieinkhez hasonló helyzeteket, problémákat mások hogyan közelítenek és oldanak meg. 6.2 A partnerekkel való munka az előzetes terveknek megfelelően halad. A sokféle szakmai tapasztalattal rendelkező emberek alkotta projekt-stáb, a nézőpontok sokfélesége szélesebb perspekívát és rálátást biztosít a projekt megvalósítása során előálló helyzetekre, másrészről néha konfliktusokat is eredményez. Ezeket olyan megközelítéssel oldjuk meg, hogy tudatosítjuk magunkban: közös célok vezérelnek minket és ugyanazok az érdekeink a projektben és szakmai téren. Általában a nézeteltérések félreértésekből vagy a módszerek, eszközök, működésmód különbségeiből fakadnak, amiket könnyebb tisztázni, mintha alapvető, lényegi különbségek lennének a szervezetek közt. 6.3 Felfigyeltünk arra, hogy a kisközösségekben rejlő lehetőségek többeket is inspirálnak az országban, ennek eredményeképpen több szervezet is komolyabban foglalkozik ezzel a területtel, összegyűjtik a tapasztalatokat, hálózatot, vagy szakmai közösségeket szerveznek. Mivel hiszünk abban, hogy a civil szféra fontos jellemzője az összefogás, együttműködés a versengés helyett, az élére álltunk egy saját kezdeményezésű együttműködésnek ezen szervezetek között. Annak érdekében, hogy ne versengés legyen egymás közt a közösségekért és egymástól is tanuljunk, közösen járulhassunk hozzá egy sokszínű kép kialakításához egyeztetéseket végeztünk és felmerült egy közös találkozás igénye. Ennek szervezése és megvalósítása a következő beszámolási időszakban történik majd meg. Ennek egyik folyománya a helyi élelmiszer tematika mentén szerveződő munkacsoport, illetve a folyamatos kapcsolattartás más közösségfejlesztőkkel. 7. Nyilvánosság és kommunikáció: 7.1 Április 3. Magnet Klímakiállításmegnyitón kb.20 fő. Április 26-29. Komárom OT szekción kb. 11 fő Facebook-on elindult az oldalunk, amit 195 ember kedvel. Egy- egy post, 20-360 elérés között szokott lenni. 7.2 Egy színházi csoportvezető visszajelzése a Katlizátor találkozóról: “ Én abban láttam a találkozó alatt a legnagyobb potenciált, hogy a kezdeményezések képviselői a saját működésükre reflektálhattak mint egyén és mint egy közösség aktív részese. A legtöbb meggyőződésből működtetett társadalmi/ökológiai misszió aktív tagjai úgy tevékenykednek, hogy teszik a dolgukat, ahogyan éppen tudják és legtöbbször nincs lehetőségük/terük a saját működésükről gondolkodni. Arról, hogy ők maguk,hogyan tudnak fenntartható módon működni, folyamatosan újratermelni az energiát, amit egy kezdeményezésre fordítanak. Emellett tudatosan kezelni a konfliktusokat, felismerni, ha egy rossz helyzetnek, sikertelenségnek egy elhibázott működés az oka, amit meg lehet változtatni. Átlátni,hogy egy közösségben hogyan és miért termelődnek a feszültségek és adott esetben a keretek megváltoztatásával kezelni azokat. Ilyen típusú tudásokat átadásával fantasztikus mértékben megnövelhető egy kezdeményezés élettartama, és szerintem erre nagyon jó lehetőséget jelentenek a látogatásokkal egybekötött közös képzések. Megkeresett minket a RurArt Mapping (Röviden az a lényege, hogy egy interaktív térképen összegyűjtsük azokat a best practices projekteket, melyek vidéki kontextusban valósulnak meg es

szociális vagy művészeti területen, ezek eszközeivel innovatív módon jelentős pozitív hatást fejtenek ki helyi szinten és hosszútávon). Egy egyetemista kutatóként jelentkezett a programunkba. Részt vesz a havi mentor találkozókon és a képzéseken. Kutatási témája: How to make grass-root Transition initiatives long-lasting at Hungary?"Három al-kérdéssel: 1, What are the facilitator/animator competences and attitudes needed? 2, What steps of the „12 ingredients of Transition” needs more mentoring on Hungary, and are there any steps not contained in the 12 ingredients description which appears regularly? 3, How do mentors react to these needs, what methods are applied ? 7.3 Megjelenések: Wekerlei Hírmondó, beszámoló a Katalizátor találkozóról. Cikk csatolva. A Facebook-os megjelenésekről Összefoglaló csatolva. Az eredetileg tervezett bevonandó szervezetekkel kevésbé sikerül a kapcsolattartás, folyamatosan törekszünk rá, hogy bevonjunk újabbakat, és több fórumon pl. a Zöld OT-n is találkoztunk illetve kezdeményezzük a találkozókat más közösségi programok megvalósítóival, kutatókkal pl. a kiskozossegek.hu- csapatával, Vágvölgyi Gusztávval, a Közösségfejlesztőkkel. Meghívtunk egyéneket a programjainkra megfigyelőként a Katalizátor talákozóra pl. A visszajelzéseik alapján úgy tűnik, hogy igény van az összefogásra, egymás tájékoztatására és ebben a munkában, és ebben hangsúlyos a szerepünk. 8. A következő időszakra vonatkozó tervek: Képzési anyagokat fejlesztünk. Átalakuló Képzések megszervezése két helyszínen két szinten. Kezdő és Haladó, kb. 20-20 résztvevőnek május-júniusban. Júliusban két nyári programba is bekapcsolódunk: XX. Élőfalu találkozó Ópusztaszeren, melynek szervezője az egyik közösségünk, illetve a Kunbábonyi Nyári egyetembe. Ide kb. 5-10 főt tudunk küldeni helyszínenként. Június-Augusztus között zajlanak a látogatások a közösségekben Feltérképezzük a gyakorlati programok megvalósításának lehetőségeit.

a

mentorokkal

A tematikai összefoglalók elkészülnek helyi élelmiszer és megfelelő technológia témakörében. Önképzést szeretnénk tartani facilitálás, belső kommunikáció témakörében.

együtt.

Nagybörzsöny A nap felállitása: Parking, Program egyetértés, Szerződés, szünetek, feladatok: idő/hangulat/ A Menet - cél 1 Rögzitunk egy hosszu papirt a falra, idöpontokkal. Több szemszögből fogunk felfedezni a projektet. 1. szerepek 2. produktumok 3. kimentetek / változások. Ebből fogunk látni mire képes ez a projekt, kinek mi ebben a feladata, és a folyamat hogy néz ki az ö szemszőgéből. Instrukció: Párban gondold át a szereped, és rendelj hozza lépéseket, produktumokat, állandó feladatokat az ütemterv alapján. Szerep kártják: Helyi katalizátor vagy. Az AKK projektben vállaltál, hogy a saját közösségedet bevonad egy együttműködésbe, egy együttgondoldozásba, más érdekes közösségekkel együtt. Hogy néz ki neked ezt a folyamatot? Te mit csinálsz, és mit fogod csinálni a mérföldkövek között? Szakmai konzultáns vagy. Az AKK projektben vállaltál, hogy szakmai tudásoddal és készségeiddel segítesz egy közösséget egy fontos új fejlesztést véghezvinni. Hogy néz ki neked ezt a folyamatot? Te mit csinálsz, és mit fogod csinálni a mérföldkövek között? Közösségi mentor vagy. Az AKK projektben vállaltál, hogy szakmai tudásoddal és készségeiddel segítesz egy közösséget egy fontos új fejlesztést véghezvinni. Hogy néz ki neked ezt a folyamatot? Te mit csinálsz, és mit fogod csinálni a mérföldkövek között? „Átalakuló Közösség” lakósok vagytok. A ti közösségetek bekapcsolt az AKK projektbe, és új lehetőségeket kaptátok ebben részt venni. Mit látod a faluban? Milyen módon lehet bekapcsolódni a hely projektbe? Mit várod el a projekttől? Nézd meg, hogy a többiek mit csinálnak, és gondold át, mi az amit te fogod csinálni. Izgulsz? Mi az, amiért vonzó lesz neked ebbe időt, munkát tenni? Levezetés: Instrukció: Párban/ hármasban: Miben erős a program? Mit kell erősíteni? Milyen konkrét feladataink következnek ebből a blokkból? Válalások. Tovább gondolkodás: (Norvég / együttmüködő civilek, helyi civil/Kf , helyi önkori.) Outputs: Miyen konkrétumokat vállaltunk? Indikátorok További Lehetőségek: merjuk álmodni! Melyik Közösségekkel fogunk dolgozni? - cél 2: Jövőképünk: mit hozunk, kapunk? Mit fog változni azért, hogy ezen dolgozunk, velük együtt? Ki kit vállalna, kivel dolgozna szívesen, és miért? Döntési alapok: földrajzi, közelség, tematikai, rászorultság, innováció, szimpátia, saját érdeklődésünk.…

Szerepek - cél 3 Brainstorming the katalizátor Milyen az ideális katalizátor? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó? Jellemzők. Mi a motivációja? Feladatai - mit kell csinálni? Milyen készségekre lesz szüksége? Kivel lesz dolgod? Ki fog neked segíteni? Mit fog kapni a részt vételéből?

Brainstorming the szakmai konzultáns Mi az ideális szakmai konzultáns? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó? Jellemzők. Mi a motivációja? Feladatai - mit kell csinálni? Kivel lesz dolgod? Ki fog neked segíteni? Milyen készségekre lesz szüksége? Mit fog kapni a részt vételéből?

Brainstorming the Közösségi mentor Mi az ideális közösségi mentor? Mesélj valakiről... ő miért volt ebben jó? Jellemzők. Mi a motivációja? Feladatai - mit kell csinálni? Kivel lesz dolgod? Ki fog neked segíteni? Milyen készségekre lesz szüksége? Mit fog kapni a részt vételéből? A veszélyek: mire kell ügyelni mind három esetben? Hogyan tudunk a veszélyeket csökkenteni? Milyen más szereplőkre kell gondolkodni? Polgarmester, sajtó, LMP...

Tervezési nap III: Traceynál A megbeszélés végére kell tudni: I része:

1.

mit értunk el a felmérésekkel, és mit kell folytatni;

2.

milyenek azok a közösségek akivel dolgozunk együtt;

3.

miben erős a tervezet projektunk, és mit kell újra tervezni;

II része:

4.

a stab szerepe: összetétel, elvárások, felelősek; vállalások:

5.

milyen kiegészitő szakértelemre van szükségunk; az együttmüködők, szakmai

konszultánsok, hasonló projektek III része: előkészíteni a januári találkozónak:

6.

hogyan presentálunk az „eset tanulmányokat” (irott + szóbeli + látogatások + vizuális +

mese)

7.

milyen segítséget kell nyujtani a közösségeknek ehhez, és ki fog segíteni neki miben.

milyen indikátorok mentén kell ezeket a közösségeket dokumentálni; kiinduló felmérés + naplózás + norvég indikátor

8.

mikor talizunk januárban? Vállalások? Határidők.

9.

Vacsi :)

Délelött: 9:0013:00 1. BEVEZETŐ KÖR: (Mindenki a saját munkából indul ki, nem az egyes közösségekből.) 60 perc Mit értunk el a felmérésekkel, és mit kell folytatni? Személyesen hogyan sikerult a felmérések? Milyen meglepetések voltak, nehézségek, csalodások? Milyen tanulságok saját magunkkal kapcsán? Hogyan tudunk ezt még jobban csinálni legközelebb? Van/volt hiányérzet? Szeretnéd valamivel folytatni? Az anyagok segített? Milyen volt a munkamegszervezése?

Zsuzsi: személyesen motivált, a helyszin miatt, személyes kapcsolat miatt. Grund miatt, szakmailag is érdekelt. Az is, hogy milyen ilyen helyen élni, kommunakent. Nem volt lelkesitő, mert a közösségnek nehéz időszaka van. Csalodást éreztem. Első benyomásnak jó volt. Hiány érzetem van, mert nem tudom mivel tudunk segíteni. Kevésnek érzem magam hozzá. Jó volt, hogy volt egy alap sztruktura, nekem segített; de ők tudnak mondani, hogyan ment nekik. Van mit csiszolni rajtuk. A látogatás megszervezése jól ment, talátunk időpontok mindenkinek, és a kapcsolattartó sokat gondolot rola, a beszámolót is jól müködött, csoport jól kooperált.

Áttila: fontos, hogy kijöttunk a teremből, válodi emberekkel taliztunk. Mi kitaláltunk, de most sokkal rugalmasabb lett, fuzzisabb. Személyesen imádok terepre járni. Bag nagyon inspirált, leeset az állam háromszor. Pozitiv megepetések voltak. Nehézségek, összehozni. Tanulság az, hogy tényleg nagyon más, a sablon kell személyre szabni. Az alaphelyzetek nagyon mások – elmélettől a gyakorlátig lépjunk... Anyagokat elő sem vettem, de megnéztem előtte, és tudtam, milyen infóra volt szükségem. Inkább beszélgettunk. Segédanyagkent jó volt. Legközelebb tudatosan kell csinálni, 4 ember + egy interju alány nem a lagjobb; ugyanakkor most tudjunk, milyenek az emberek. Alkalmozkodtunk, ahogy lehet. Az ö ritmussal kellet dolgozni. Tracey: jó vol látni a különböző dolgokat. Reality check volt. Jó lenne, ha működne a sablon, az egységes szemlélet, a célkitűzések. De nem lehet. A lehetőségek, amit kitaláltunk a tapasztalatcsere, látogatások, jól hangzik. Jó volt az anyagokat létrehozni. Sokszor elhatalmasodott rajtam a félelem. Kevésnek éreztem magam az ő elvárásaikhoz. Csörögön a Móni mindenre mond igen, ez egy tanult viselkedés. Felelősségérzet. Megközelítés, hogyan fogjuk ezt működtetni. Kell a gerinc a projektnek, de az elvárások, realitások közötti feszültség. Szeretnék dolgozni bizonyos emberekkel, de nem akarom, hogy teher legyen. Pl. a Kecskeméti MÁK, és Wekerle is. Ha vannak nagyon aktív közösségek, akkor mi csak egy plusz lehetőség vagyunk. JÓ volt a többieket is hallgatni. Ha ez működik, akkor jó lesz. Az anyagok hasznosak voltak, szerettem a beszámolókat írni, hogy át kell gondolni. Jó lett volna ha van a közösségekről pár fénykép, és leírás, amit meg tudunk mutatni a többieknek, és vonzóvá tenni a prgot. A szervezés jól ment, mert korán csináltuk. Panyola nehezen jött össze. Sokba került elmenni 6 emberrel beszélgetni. Ági: Hetény, a távolság tartás nehéz volt, mert mindig akartam a jövöre néznem. S jó volt látni hogy inspirálodnak. A különboző helyzetet jó volt látni, és a közeget is. Jó amikor csoportos tali is volt, hogyan vannak együtt. Az anyagok adták fkusz, de nem kuldtem elöre, csak utolag. Probáltam elkerulni, hogy ez projektkent tunjen fel. Ragaszkodtam, hogy a kapcsolattartó adjon kapcsolatokat, de tulságra vettem. Kellet volna betervezni a Roma közösségekkel. Jó volt, hogy több helyen már voltunk korábban. Zsuzsi: 4 helyen voltam. Csörög érdekes volt, mivel kiderult ott, hogy ök ismernek titeket, engem nem. Wekerlét rendesen körbe jártam. Nem tudtam motiválni a többieket, hogy ebben résztvegyenek. Csörög: még kell folytatni az interjuzást. Más a reálitás és a tervezést. Ahol voltam, ezek nem egyértelmuen alulről jövő kezdeményezések. Szeretem telepre járni: a Wekerle és a Nagyszékely jó ellenpont volt, mivel megint szembesultem az ország állapottal, a közmunkával. Az, hogy valamit elindult, probálkoznak, de kilátástalan. Ahol volt valami, az önkori csinálta, és csak közmunkában lehet ebben részt venni. Nagy dolog lenne, ha a közösségek már tudnak kilátni a saját helyzetekből. Anyagok: nem kérdeztunk, mibe belefognának, mi az ami hiányzik. Ez

hiányoltam. Jó, hogy a hátrányos helyzetben, látni milyen jó emberek vannak,és mennyivel más amikor ott van és láttunk, milyen. Isti: van egykét benyomás a közösségekből, és ez kevés, hogy lássunk,mi van a felszin alatt. Igy, csak egy első lépést tettunk. Ök is kaptak benyomást voltunk. Volt, ahol ez pozitiv volt, és örulte, hogy tudta mással talizni, pl. a Grundos esetben. És volt amikor azt éreztem, hogy bizalmatlan, távolság tartás. A Katalizátor gondolat lehet, hogy erőltetett: kell öket egymás számára vonzóva tenni, ez lelkesitő, de nem tudom, hogyan lehet...A szervezési munka nem annyira jól megy. Az anyagok segítettek. Nori: tök jó volt, élveztem. Mindegyik nagyon más volt. 4 helyen voltam. Volt ahol ismerös voltam, és ez máshogy befolyásolt az ott létem. Néha, lehet, hogy tul sokan voltank. Egyenrangu szerepek voltak több helyen, pl. Nagy Székelyen. Szerettem volna több konkrétamokat mondani. Jók voltak az anyagok, folyamat ábra, plakik is. Jó lett volna ott hagyni öket. Jó lett volna ha lett volna interjuzási technika képzés. Sajnálom, hogy ez nem történt. A beszámolókról kevés infóm volt, hogyan kell beszámolni, és

Észrevételek: fontos, hogy legyen 2 ember, és tudunk összehasonlitani, megbeszélni. Ne legyunk TUL sokan! Az ÁVM csoport tapasztalata hasznos lenne, az érintettekkel dolgoznak, és rendszer szintu változást akarnak elérni. Az érintetteket hozunk helyzetbe, a projekt feltételek között. A több szintu bekapcsolodást: kezdőhaladó...Laci/Muranyi példány. Az oszályozás népszeru volt :) Kö papír ollóval. Legközelebb beszéljunk meg ilyen kis „trukköket”. Érteni kell, hogy pl. az osztályozáskor mi zajlik valaki fejében. Mennyire tudunk figyelembe venni az egyes referenciá kereteket. Őnképzés: miért nem lett az interju technikai képzés, anthropoligia szempontból? Igény felmérés és kezdeményző felelősség legyen. Módszerek, tapasztalatok összeszedni. Beszámolók? Milyen formában adjunk le a véglegest? Mit kuldunk nekik? Milyen visszajelzések adjunk. Alap fogalmak értelmezést. Katalizátor/közösség/

A szervezési felulet,

2. A KÖZÖSSÉGEK: Milyenek azok a közösségek akivel dolgozunk együtt? 180 perc A felmérés bemutatása: 14 közösség van. Hogyan dolgozunk ezt fel? Több módon RAJZ ??? szerepjáték – mutass be a közösséget mint te lennéd ennek egyik tagját. Kik vagyunk, ki dolgozik együtt, mit kezdeményeztunk, mit tudunk másnak bemutatni? Hogyan érzunk magunk a projekttel

kapcsán – milyen elvárások vannak? Milyen kérdéseinket kell tisztázni? Milyen lesz velunk együtt dolgozni? (Lehet használni a beszámolót, mint kiinduló pont, de a beszámolókban van, amit a sorok között olvasható....) 90 perc

isti Zöld 17: Lakossági, öszerveződő közösség (Vegyes közösség önk, képviselő, lkosság, KÉK) Kertünk van. Nem tudjuk,ez elége másoknak? Mi módszertanilag szeretnénk csapatot fejleszteni.Hogy lehet motiálni, egyben tartani, konfliktus kezelés stb. Érdekel a helyi piac,(már csináltunk ilyet rendezvényen, ), helyiélelmiszer eljuttatása helyi intézménybe. I: Panyolára lehetne menni nekik, ők is alulértékelik mint sokan a saját létrehozott dolgaikat. Túlterheltek vagyunk,milyen konkrét segítségetkapunka STÁBtól, a katalizátor megjelöléséhez az kellene,hogy nagyobbbizalom legyen a STÁB felé. Szeretnének találkozni a STÁBBAL

Zsuzsa Wekerle: zöld civil,önkéntes, Nyitottak vagyuk aprojektre,reméljük,hogyjólesz. Nehéz lesz velünk együtt dolgozni, mert önkétesekvagyunk és lehet szervezetlenek leszünk abban ki miben és mikor válaszol. Az ablakszigetelést, a ruhacserétés a zöld projekteket (kert, kerttanfolyam) szívesen bemutatnánk. A menza kapcsán sok tapasztalat volt érdekérvényesítésben. Zs: kommunikációt szeretnék fejleszteni. Wekerle felé. Nemlátni , mit is lehetne itt tanulni. T: önkéntes, aktivista v tudatos állampolgároke awekerleiek, sok gondolkodás volt erről. Most az önkéntes szó. Érezhető kikkel beszéltél.

Attila Bag: vegyes csapat (helyiek és pesti fiatalok). Roma telep van. Jó példa ezér is. Bemuttni, oktatás terén, tanoda, felújítások, férfimentor program, sportprogram.Mentorporogramokerősek. Ami felé haladnának a brikett jókonstrukció. Technológia javítás, kiskert programot szeretnének. Nyitottak. Fociprojekt nemműködött első kezdésre, de utánnanéztek és végül megteremtették. 6070 %a be lett vonva a projektekbe. 6Ha kert,disznós projekt. Feltételekkel lehet bejutni a programba. Rosszbandákjobb BAG bandák vannak. Helyiek fiatalon átesnek rossz tapasztalatokon és volt alternatíva. Vannak módszertanok amit ott használnak.

Nóri Szágy: Szágyi önsegítő kör. Heterogén közösség (romák nem telepben, magyarok) Pár hónapja van így 1 éve a Köztérhálójár hozzánk. Van egy helyi mentor is aki összeszervezi az eseményeket. Örülünkneki, hogy ez a van. Sok a szegény, a gyerek, zsákfalu,nehéz a megélhetés. Tevékenyésget keresünk amiből megélhetünk. Halottak napjára koszorút készítettünk, amit el is adtuk. A megkeresett pénzt a közöss kasszánkba tettük. Adományruhákat is 50 ftért adtuk. A gyerekeknek kertprogram volt. Mindenki közmunkás vagy idénymunkás. 20X éve polgármester aki itt van, de már nem lakik helyben. 10en valahányan összejövünk, de 4

asszony van aki a fő összefogás. Kertprogramban (mag és terület volt). Kertszépségverseny (rolandék) sokan jelentkeztek több településről. Sok adomány jött össze a nyereményekre. Sok emberi konfliktus van. Klubbokban ez fére van téve, a személyes konfliktusokon felülemelkednek.

Ági Ópusztaszer: kis környezettudatos tanyára költözött csapat, 678 család. Nyitotak vagyunk, bár ez a méret jó. Van egy szervezetünk, hogy tudjunk pályázni. Vannak közös rendezvények a közösségi házban, jó a kapcsulatunk a nemzeti emlékhellyel is. Önellátás felé törekszünk, szerenénk ha a helységben (3000 fős) is lenne ilyesmi. A polgármesterrel nehéz a kapcsolat, akadályoz minket, de a közösségi házban értékelnek minket. Az iskola nem jó a faluban, ezt mindenki érzi, de nincs más. Mi létrehoztunk saját iskolát. Sokat alapozunk a népi hagyományokra. Látjuk, hogy vannak hasonló közösségek. A csapatsegítés fontosságát is látjuk, főleg a lányok. Van egy iszonyú jó beltéri komposztvécénk. Saját pénzünk nincs, de van valamilyen elszámolási rendszerünk. Van egy Vackor nevű összefogásunk. A közösségünk előbb alakult, minthogy kiköltöztünk volna (szegedi forrás). Az első kiköltözők bátorságot adtak a többieknek. Óriási hitünk van abban, hogy a környezetünk biztosítani fogja azt, amire szükségünk van. Van áthidalás a falu felé, például a polgármester unokatesója is csatlakozott hozzánk, a polgi ki van borulva.

Tracey Nagymágocs: kemény dió. Itt nincs olyan kisközösség a településen belül, mint … Kb 2400 fős faluban lakunk. A helyi középosztál összefogása elég erős. Sok klub van. 5060askorosztály főleg. Ragaszkodunk a múltunkhoz. Volt egy jól működő majorság, jó a földünk, volt egy Károlyi kastély mintagazdasággal. Mindenkinek volt helye, volt mit csinálnia. Szegények vannak, de nem láthatók. Ki vagyunk borulva azokra, akik nem élnek a lehetőségekkel – pl. munka, helyi élelmiszer. Olyan, mintha nem működne semmi. Rossz a hangulat. Van aki azt mondja nincs jövőnk. Szemléletváltásra, hitre volna szükség, amúgy minden van ami kell. Gyümölcsfák, saját menza, szociális földprogram. Depressziósok vagyunk. A Klub99 azért tart össze minket, mert annak idején együtt ástuk ki a pincét. A szomszéd polgármester bezzeg tudja mi kell, mi a sajátunkból kiábrándultunk. Az alpolgármesternek fontos, hogy kapjon inputot, de polgármester nem ad pénzt civil szervezetekre (kulturálisszabadidős). Klikkek vannak, sok a konfliktus. A jól működő közösségről szemléletben elméletben jókat mondunk, szerveződni jól tudunk, de a kulturális szempontró el kéne mozdulnunk az emberek szükségletei irányába. Drogprobléma is van. A fiatalaok az iskolában kezelhetetlenek.

Zsuzsi agyszékely: Körte közösség jött ide 1014en 2025 fő. Vegyes társaság. Permakultúra (tanfolyamokat szervezni) és fenntartható életmód köt össze. Szívesen megmutatjuk amit

csinálunk. Nyári egyetem és élőfalu találkozót szervezndek. Gyütmentek vagyunk a faluval együttműködünk, de még dolgozni kell az összecsiszolódásban. Polgármester nyitott a javaslatainkra. Érdekel benneünket Ópusztaszer. Told is mert az egyik tagunk nagyon lelkes a mélyszegénység miatt. Most válság időszakban vagyunk, mert sokan elhagyták a falut és sok személyes történet volt (válás, haláleset) lendületre van szükségünk és annak tudatosítása mi mindent csinálunk. Közösségépítésre volna szükség. Milyen konkrét segítséget kaphatuk. Tündérkommandó (egymás kertjét látogatják és egymástól tanulnak) , Ruhacsere. Kecskesajtos lány a faluban. Karácsonyi. Civil bank. Editet sokan mondták, hogy katlizátorként jó volna, lelkes, szervezkedik. Más civil szerveződésben is pályázatos tapasztalat.

Isti Grund: Önszerveződő közösség, lakossági. KÖzösségi kert működtetünk. Részben folytatni és újrakezdeni fogunk. Kertészeti tapasztalat és technológiai megoldások. Metánka érdekel Ugi Lacit :) Új helyen új emberek. Sokunknak a kertészkedés volt a fő fókusz, nem a közösségi jelleg. Ezt most újra lehet gondolni az új helyen. Le kell tisztázni, hogy kinek mi a feladata. Sok szabályt hoztunk az elején, amit aztán nem követtünk. Ezt újra lehet indítani. Még nem világos, hogy az új helyen kik lesznek a tagok. Arra van szükségünk, hogy a döntéshozásba hogyan vonjuk be az embereket. Az új helyen hajléktalanok is laknak, be is építették a tégláinkat az új helyen. A csapatban sokféle ehhez a viszonyulás. Jó lenne arról tanulni, hogy hogyan lehet ezt a csapatot, csoportot közösséggé szervezni. Közösségi tervezés.

(((Az AKK hibája lehet hogy KELL minden közösség esetében valami, ami teljesen új és átvennék. Lehet, hogy az is legendő lenne, ha abban akarnának fejlődni, ami már létezik, működik, csak még nem elég jól? A pályázatban viszont ott van követelményként, hogy 15 új projekt indul.)))

Zsuzsa, Csörög – Tanodás gyerekek szülei vagyunk. Tök jó, hogy van a Tanoda, a színházi előadás, hálás vagyok Yvettenek és Tinának, 2011ben kezdték ezt el. Én nem tudom, hogy mit csinálhatnánk, de mindnre nyitott vagyok. A brikett nagyon jó, meg a toldi látogatás is jó volt, csak későn jött. Az Autonómia ajánlotta a helyet Yvettenek. Ő jó kapcsolatot tart az önkormányzattal, mi nem annyira. Komoly a drogprobléma helyben, a tanoda is pervencióra szerveződött. Szociális földprogram, sajtüzem, állattenyésztés, ezek is futnak ötletként.

Sokan tartanak tyúkot, libát, disznót. Sződről vált le a település. Ott az önkormányzat nem szerette a cigányokat. A tanodás szűlői kör asszonyokat jelent. Yvetteék sok kapcsolatot, ötletet hoznak, de dominálják is a folyamatot. Nem az a megközelítés, mint Szágyon. Lehet, pl. hogy tartanának disznót, de Tina nem szereti a disznót. A sajtüzem is ilyen kívülről nyomott dolog, de az is hogy ne legyen kecskesajt. Kertet is indítottak, az önkormányzat adta hozzá a földet. Nem nagyon van munka, sokan ingáznak, Pestre is. Az iskolát megszüntették, ezért fontos a Tanoda. A Jehovák meg a Baptisták aktívak helyben. Van egy roma hagyományőrző tánceggyüttes is. Reginások fognak a kerttel segíteni. Érdekes lenne egy beszélgetés az anyukákkal úgy, hogy nincs ott Yvette. Yvetteték szűrőjén keresztül tudnak megvalósulni a helyi dolgok. Helyiek nagyon használják az internetet hírforrásként.

Kunbábony és Kunadacs, Ági – Helyiek vagyunk, munkanélküliek, gazdálkodók, a közösségszervezők kezdtek járni hozzánk, tizenéve van nyári egyetemük itt helyben. Két éve megszűntek a pályázatok, akkor kezdtünk el gondolkozni azon, hogy hogyan vigyük tovább a... Zsuzsa akkor lényegében ide is költözött, megcsináltuk a szovetkezetet, egy közös pénzalapot, Ezt kamatmentes kölcsönre használtuk helyben. A szövetkezetben ketten vanak rendes állásban, a többiek egyenlő értékű időelszámolásban vannak. Most vettünk egy telket házalappal együtt. Szeretnénk egy helyet, hol gazdálkodni, feldolgozni lehet a terményeket, állatokat. Új alapokra szeretnénk helyzni az együttműködést a közösségfejlesztők egyesületével. A szövetkezet érdekes lehetne több másik résztvevőnek (pl. Panyola, Nagyszékely)

Tracey MÁK: 3 évvel ezelőtt kezdtük nagy lendülettel. 30 ember a város különböző pontjairól. Zöld Ernyőn keresztül az önkormányzattal jó a kpaocslat. Mákból (nem formális) kinőtt a Szatyor (formálisan létezik). Dóri aki mindenben nagyon ügyes, motor animátor szereppől átment szervező szerepben. Dóri tavaly visszalépett de azóta nem lépett senki a helyébe. Mindenki szeret MÁKOS lenni. Nagy ledületnek ára volt.Nem látszik ki fogja ezt összetartani. Nincs aki embereket helyzetbe hozna, olyanokat akik képesek lennnek tenni. Szervezési hiány miatt lehet most nehéz lenne a Mákosokkal együtt dolgozni, ami sokaknak a Mákban fájó, de nincs rá idejük. Csoportos Interjúk során kiderült, hogy azért sok mindent csináltak és elértek. Nagycsaládookkal. Mák filmvetíts 3 évvel ezelőtt. Átalakuló képzés. Miért nem érzik, hogy a MÁK működi? Kecskemét városi szinten lőtték be magukat és a közössségi érzés hiányzik. Mák délutánok. Saját szerveződsnek új formát találni.

Hosszúhetény, Ági – Herbert, zengő, Klímabarát települések révén ismerjük őket... A Zengő összehozta a közösséget. Vannak helyiek és betelepülők, egy részük visszaingázik dolgozni Pécsre. Természetileg kiváló adottságaink vannak. Nagyon támogató az önkormányzatunk, nyitott az ötletekre. Van egy tájháyunk, kiskerttel, túrákat is szerveznek. Van egy könyvtáros, akik közösségi kertet szervezett. A gyerekeknek fontos a szülők nem vonódtak be. Van egy csapat ami szervezkedik, Van helyi pénz, jól ki van találva, de nem használják. Sok kis szerveződés van, kisebb körök, amik találkozgatnak és a fönntartható, tudatos élet felé lépegetnek. Családok vannak, akik segítik egymást. A betelepülők között van együttműködés. Asszonykaláka van. Van Zoli, aki nagyon lelkes, de kicsit elszállt. Szociális földprogram lesz, sok cseresznyefát ültettek az út mellett. Épp most csinálják a településfejlsztési tervet. Van néptánccsoport. Az identitásunk érdekes – a tudatosabb fejlesztéssel nem csak a betelepülő másként gondolkodó kemény mag szimpatizál. Van olyan őslakó, aki jobban tud azonosulni a betelepülők szellemiségével, mint az elfásult falusiakéval.

Panyola Isti 590 lakosságszám Betelepülők hulláma 10 éve. Béla aki barátokat hozott. Zolit is hozta aki polgármester lett. Helyi fejlesztések és innovatív fejlesztések terén minta. Rozsályi polgármester barát. Közmunkaprogram keretében az önkormányzat által megvásárolt házak udvarában zöldségeket termesztenek és az iskolában használják. Önellátásra törekednek. Pálinkafőző. Panyolai fesztivál. Sok vendégház van, ami az év nagy részében resen áll. Van egy szövetkezet (TÁMOP).Minden a Zoli polgi fejéből pattan ki. Zoli nem biztos benne, hogy nélküle működnének a dolgok. Hiány van szellemi erőforrásból, úgy érzik. A munkahely és a pénz kell. Vezetőség ezt mondta. Közeben ….... úgy nézett ki, hogy a helyieknek vannak ötleteik. Értelmiségi attitűd. Földhiány miatt az utcazöldet használták gyümölcsfa telepítésre, háznál paprika, csirke. Projektmentalitástól és a hálózatoktól irtózik. Ambrus energetikai célú kendertermesztés, szövetkezet és milyen a jó szövetkezet, hogy érzi magát és hogy vannak a kiköltözők máshol??? Közmunka kérdés ???

Nagybörzsöny – Attila, Ági TENINFÓ, Nők Lapja téli számában Nagybörzsöny TEN Egyesület, Oszkár. Az aktív emberek akkor mozdulnak, ha Oszi csinálja. Neki vannak nonprofit, civil képességei. A töbieknek ez kényelmes. Konkrét feladatra kaphatók, de nem proaktívak a többiek. Ez főleg Oszi olvasata.

Van egy alkotótábor. Jól kettéválik, hogy mi a helyi program és mi jön kívülről. Utóbbi nem válik a hely szerves részévé.

Oszkárék pár vendéghézassal kezdék el 2006ban a tevékenykedést, első beszélgetéskor 5060 ember jött össze, megalakult az egyesület. Kultúra, vendéghézak, turizmus. Táj – festőtábor – festmények – kiállítás – aukció. Egymásra épülő dolgaik vannak.

Van egy csomó helyi termékes. Főleg betelepülők. A betelepülők (értelmiség) kicsit lesajnálóak a helyiek szervezkedésével kapcsolatban (tene).

Oszkár lehetne a katalizátor, de akkor nem biztos hogy feltűnik a többieknek, hogy valami zajlk, azon kívül, hogy Oszi mond még egy dolgot amit csinálni kéne.

Egy néni fumigálva beszélt a betelepülőkről.

Told – Zsuzsa – Nóra nem szimpatizál,nem hisz abban, hogy lehet a közösség önszervező készségét fejleszteni. Őgy érzi, hogy ha a toldiakkal akarunk beszélni közvetlenül, akkor ki akarjuk hagyni. Az ő elmélete az volt, hogy az adományokon kersztül lehet hzdmeg ereszd meg játékkal bevonni őket. A brikettet sem maguknak csinálják, hanem a munkájukért cserébe az Alapítvány segélyként visszaosztja a briketteket. Ha valakit a brikett érdekel, jobbat lát Bagon.

ÖSSZEGZÉS

− Hogyan fogják a motivációt közvetíteni a közös találkozók, képzések résztvevői a közösségeik tagjai felé?

− Hogyan csoportosítjuk őket? Ők csoportosítják magukat? − Ki mennyire tudja, hogy mire van szüksége? Szoftver, hardver? − Mit kezdünk azzal, amire szerintünk szükségük van, de ők nem látják ezt, vagy nem értenek egyet?

− Az embereket a szívügyük mentén hozzuk össze, akkor fognak szikrázni – helyi élelmiszer, helyi energia, gazdaság. stb.Tematikus képzések. Na, erre mindenki bólogat! Első katalizátor találkozón egy lista.

ii) Temátikai térkép: energetika, élelmiszer, helyi gazdaság,.. Milyen ügyek / tapasztalat hozunk össze? (Mennyire) felel meg a projekt cél kituzésekért? Mik a környezeti/szociális/gazdasági kritériánk? 30 perc Iii) Hőmérő: ki hol tart az összefogásban / szervezésben? Megfogalmozunk 10 állitást egy jól müködő helyi szervezésről, és ez alapján kiértékelunk a közösségeket. 30 perc iv) Jelemzők: Milyen jelegő közösségek ezek? Közös és egyéni jelemző „csokrok”. Láttunk valami természetes kapcsolódási pontokat / ellentéteket / interkulturális 30 perc v) JövőKépalkotás: összesítés erről többet, később :) 30 perc

Délután: 14:0018:00 3. MIRŐL SZÓL A KKA PROGRAM? Felvászolunk magunknak újra....120 perc Miben erős a tervezet projektunk, és mit kell újra átgondolni, tervezni? (idözités/események/tevékenységek/produktumok/eszközök/szereplők/) Mik az együttmüködés "feltételei" mi és a közösség, illetve a közösségek között? Mi a katalizátor(ok) szerepe; Mi a mentorok szerepe, jelege; Mi a szakmai konszultáns szerepe, jelege; Milyen előre nem láttot szükségletek /szerepkörök vannak? PROJEKT ÁTHANGOLÁS...

3. Felvászolunk magunkat újra...kik vagyunk és hogyan dolgozunk együtt? 90 perc (A program végén azt várunk, hogy egy jól müködő képző/közösség segítő csoport lesz a Védegyletből, és a PA elismert lesz a saját, profi, app.tech megközelitésével. Ha ezt szemelött tartunk...) Jelenleg milyen szerepek / szerepkörök vannak? Ki hogyan látja a saját munkáját és a projekt szükségleteit? Kinek mit jelent ez a projekt? Mik a jó együttmüködés / munkamorál "feltételei" köztunk, mint egyének / felelősek / szervezetek? Mit kell teremteni, hogy tudunk jól együttmüködni, hogy a fenti célokat elérunk? (ami jól ment eddig, és amin változtatni kell...)

4. Következő lépések: késő lesz már, de ezt elő kell készíteni januárra, azert ezt most muszáj megbeszélni. 30 perc

hogyan presentálunk az „eset tanulmányokat” (irott + szóbeli + látogatások + vizuális + mese) Vállalások. milyen segítséget kell nyujtani a közösségeknek ehhez, és ki fog segíteni nekik/nekünk miben? milyen indikátorok mentén kell ezeket a közösségeket dokumentálni; kiinduló felmérés + naplozás. (Milyen dokumentálás, kapcsolattartás, kommunikáció eszközökre, illetve folyamatokat kell kitalálni? )

Mentorálás/Kapcsolattartás leírása, feladatai Célok: A mentorálás célja a helyi katalizátor motivációinak élénken tartása, közösségi aktív szerepvállalásának támogatása, ösztönzése, a katalizátor látókörének, információkhoz való hozzáférésének szélesítése a helyi közösség érdekében. A mentor pozitív, támogató kommunikációval és jelenléttel segíti a katalizátor munkáját. Ideális esetben a helyi katalizátor egyfajta “ceruzaelem” a közösségében, a mentor pedig az “elemtöltő”. A mentor legfontosabb képességei: Jól kommunikál, ami ebben az esetben egyfelől jelenti az érthető, tiszta kommunikációt, másfelől a kommunikáció módját. Fontos, hogy a katalizátor érezze a támogató légkört, illetve, hogy nem áll fenn aláfölé rendeltségi viszony kettejük között. A mentor széles látókörű, sok kapcsolattal és információval bír, ami az adott közösség számára releváns lehet. Tudnia kell, hogy hová nyúljon válaszokért, kiket keressen meg esetleges problémák, konfliktusok esetén. A mentor teljesen előítéletmentes, nem etnocentrikus és használja a kulturális relativizmust a gyakorlatban, tehát az adott közösséget a saját kulturális kontextusában értelmezi és segíti, nem saját elvárásai alapján formálja. Jól tud strukturálni feladatokat, jól tud határidőket betartani és betartatni, világosan kommunikálja az elvárásokat és a számonkérés módját. Jó íráskészsége van, a beszámolókat, elvárásokat pontosan és világosan tudja megfogalmazni, írásban is. Kreatív, nyitott, pozitív, empatikus, magabiztos, határozott. Elvárások: ●

A mentor a folyamat elején igyekszik megismerni mentoráltját, megismerni a leghatékonyabb kommunikációs formákat, csatornákat. Amennyiben szükséges később fejleszti mentoráltja ismereteit ezen a téren.

●

Ismeri a projekt céljait és alapelveit, azok szellemében dolgozik együtt a közösséggel

●

Rendszeresen kapcsolatot tart a katalizátorral, a közösen megbeszélt, kidolgozott módon.

●

Tartja a kapcsolatot a projekt menedzsmenttel, részt vesz a rendszeres találkozókon, ahol beszámol a közös munka előrehaladásáról.

1

●

Ahol releváns: egyeztet és kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel, akik már jelen vannak az adott közösség életében, fejlesztőként, szervezőként, vagy szolgáltatások nyújtásával.

●

A találkozókon történt megállapodásokat, elvárásokat kommunikálja a mentoráltja felé.

●

Segít megtalálni a megvalósítandó helyi projektet és összeköti mentoráltját a szakmai mentorral, koordinál kettejük között.

●

Felelősséget vállal a közösségért, ahol dolgozik. Ha valamilyen okból nem tudja folytatni a megkezdett munkát egy közösséggel, akkor köteles utódja számára átadni a közösségről megszerzett ismereteit, bevezetni őt a közösségbe, elősegíteni, hogy minél zökkenőmentesebben működjön a váltás.

Feladatai közé tartozik: ●

A projekt alatt folyamatosan motiválja a helyi katalizátort. A munka során a közösséggel együtt kidolgozzák az egyedi fejlesztési tervet, kijelölnek irányokat, amerre haladni szeretne a közösség. A cél elérése érdekében folyamatosan új információkat gyűjt és oszt meg a mentorálttal, segít a munka megtervezésében és végrehajtásában.

●

A mentornapló vezetése, melynek tartalmi elemei a mentor találkozókon kerülnek megbeszélésre, de mindenképp tartalmaznia kell a megbeszélések időpontját, módját, főbb témáit, pontjait, a megbeszélt feladatokat, javaslatokat, illetve a tisztázandó kétségeket, kérdéseket.

●

A mentornaplóból megoszt a tanulmányhoz használható anyagokat az adott közösségről.

●

E mellett ajánlott egy személyes napló vezetése, amibe a mentor kiírhatja magából az emócióit a munka során. (Ez nem publikus, teljesen személyes, benyomásokkal, firkákkal, bármivel. A későbbiekben sok dologra adhat magyarázatot, nyújthat segítséget.) A személyes naplót semmilyen formában nem köteles megmutatni bárki másnak a projekt során, vagy utána. Azonban esetenként, illetve a projekt értékelő szakaszában a mentor feladata reflexiók, értékelések írása a folyamatról és saját szerepéről, “útjáról”, változásokról a hozzáállásában, munkamódszereiben, melyeknél a személyes napló nélkülözhetetlen segédanyagot jelent.

●

Információkat, anyagokat szolgáltat a projektbeszámolók írásához, illetve a kommunikációs munkatárs számára, közreműködik a közösséget érintő anyagok előállításában (pl. esettanulmányok, gyakorlati jó példák) 2

●

Rendelkezésre áll a közösségek kapcsolatosan felmerült nehézségek megvitatásában, kezelésében

●

Félévente értékelő megbeszélésen vesz részt a projekt szakmai vezetésével a mentorált közösség helyzetéről, a program alakulásáról, szükségletekről.

●

Részt vesz a katalizátor találkozókon és a képzéseken, segíti ezek megszervezését a katalizátor számára, illetve az adminisztráció terén felügyel, segít, közvetít. Részt vesz továbbá a közösségi látogatásokon.

●

Segít egyes programelemek elindításában, kidolgozásában

●

Támogatja és segíti az általa mentorált közösség kapcsolódását a többi bevont közösséghez

●

Munkája adminisztrációs,

pénzügyi, költségtérítési vonatkozásait egyezteti a

projektmendzsmenttel Amennyiben a közösség és a katalizátor között (vagy más helyi fejlesztéseket végző szervezetekkel kapcsolatban) feszültség, félreértések támadnának, a mentor segíti a mediációt, konfliktuskezelést. A mentor és katalizátor közötti kapcsolattartás során alapvető fontosságú: ●

A mentor ne akarja a katalizátort és a közösséget a saját elképzelései alapján formálni, legyen nyitott a közösség saját akaratára és útjára.

●

Mentor és a katalizátor viszonya nem hierarchikus. Bizalmon alapuló, személyes érdek nélküli kapcsolat, együttműködés a szó legszorosabb értelmében

●

A közösség “az első”: a folyamatban, döntések során előnyben kell részesíteni a közösség tagjainak és a katalizátornak a preferenciáit, érdekeit, elvárásait, a mentoréval szemben

●

Ügyelni kell, hogy a két személy ne kerüljön szakmai vagy érzelmi függőségbe.

●

Ha a kapcsolat megromlik akár a közösséggel vagy a katalizátorral, ezt a stábnak jelezni kell, hogy több szereplőt bevonva lehessen kezelni a helyzetet. Ha a kapcsolat nem javul vagy ellehetetlenül, át kell adni a mentorálást másvalakinek.

●

Minél önállóbb a katalizátor, a mentornak annál inkább vissza kell vonulnia. A katalizátornak havi beszámolási kötelezettsége van.

●

A támogatás legyen tervszerű (az adott katalizátor és mentor együtt dolgozza ki) de legyen lehetőség ad hoc találkozásra, problémaorvoslásra. 3

Kisközösségek Átalakulásban projektstáb

Keszthelyi Zsuzsanna A Védegylet munkatársa, közgazdász. Budapesten, a VIII. kerületben nőttem fel, és 2011-ben Grundkert közösségi kert alapítója lettem. A Kertébresztő közösségikert-koordinátor képzés egyik szervezője vagyok. Önkéntesként a dániai Crossing Borders csapatánál, megtapasztaltam a gyakorlatban is a demokratikus oktatást, a közösségi szerveződés erejét. Azóta több helyi programban veszek részt. Most a városi méhészkedés lehetőségei foglalkoztatnak. A KKA programban a helyi élelmiszer témával foglalkozom, és a program managementjét tartom kézben. Elérhetőség: [email protected]

Szabó Ágnes A Védegylet és a Kerekliget Kft. munkatársa, tájépítész (táj- és kerttervező), közösségsegítő. 10 éven keresztül a Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő kalákák önkéntese és szervezője voltam. 2011-ben a közösségi kertekben láttam meg a lehetőséget a helyi közösségek segítésére, ezzel párhuzamosan ismerkedtem meg az Átalakuló mozgalom módszereivel. Mesemondással is foglalkozom, mert hiszek a mesék erejében, a képzeletben, gondolatban, amelyek kihatnak minden jövőbeli lépésünkre. A KKA programban a helyi élelmiszer témával, a program kommunikációs részével foglalkozom, és közösségi mentorként is feladatot vállaltam. Elérhetőség: [email protected]

Feldmár Nóra A Profilantrop munkatársa, ipari ökológus (MSc), formatervező (BSc). Munkámban az egyszerű fenntartható („megfelelő”) technológiák társadalmi hasznosítása foglakoztat. Kifejezetten az érdekel, hogy ezen újszerű, de sokszor régi tudásokra alapuló megoldások miként segíthetik a legszegényebb, legkirekesztettebb társadalmi rétegek életét, elfogadását és saját helyük megtalálását a társadalomban. Terepen legtöbbet Toldon, egy pici Hajdú-Bihar megyei faluban dolgoztam az Igazgyöngy alapítvány munkatársaként. A KKA projektben a „megfelelő technológia” témával foglalkozom, és közösségi mentorként is feladatot vállaltam. Elérhetőség: [email protected]

1

Mester Zsuzsa A Profilantrop munkatársa, kulturális és vizuális antropológus. Több területen dolgoztam, foglalkoztam roma közösségekkel, vizuális kultúra oktatásával, kutattam a Csereháton, Miskolcon, és az Észak-Alföldön. Önkéntesként itthon és külföldön, leginkább fiatalokkal foglalkoztam. Hiszek abban, hogy két ember között a legrövidebb út a humor, fiatalokkal dolgozva gyakran megtapasztaltam a pozitív légkör teremtő erejét, a kreatív energiák áramlását. Fontosnak tartom, hogy a különböző generációk megtalálják a közös hangot, kommunikáljanak egymással, és együtt, egymástól tanulva keressék a járható utakat. A KKA projektben közösségi mentor szerepet vállaltam. Elérhetőség: [email protected]

Ferenczi István Angoltanár, fordító, képző és csoportsegítő. A kerékpárok bolondja. Az Átalakulás Hálózata trénere. Pedagógusként széles körű tapasztalatot szereztem számos színtéren: állami, alapítványi és egyházi fenntartású iskolákban éppúgy megfordultam, mint az üzleti szférában. Képzői pályámat szabadtéri csapatépítő programokon kezdtem, emberi jogi képzőként folytattam. Jelenleg az egyik legizgalmasabb kérdésnek a lakóközösségi szintű önszerveződést tartom. Ebben veszek részt a lakóhelyemen, és az Átalakulás képzőjeként ehhez igyekszem hozzásegíteni azokat, akik hasonló utakat keresnek. Szeretem hallgatni, meghallgatni az embereket. Szeretek másokra figyelni, emberi közösségeket működés közben megfigyelni. A benyomásaimat, megfigyeléseimet csoportsegítőként azzal a szándékkal csatolom vissza, hogy az embereket saját kitűzött céljaikhoz közelebb vigyem.

2

Tracey Wheatley A Védegylet munkatársa, az Átalakulás Hálózata képzője. Ökokertész, vega szakács, Waldorf-anyuka. A társadalmi és környezeti igazságossággal foglalkozó mozgalmak aktív részese vagyok több évtizede. A társadalmi és környezeti kérdések számomra egybefüggő rendszert alkotnak, és kölcsönösen pozitívan hatnak egymásra, ahogy újra alapozzuk létünket a bolygónkon. A munkám a Védegyletben ezt a célt szolgálja. Az lakóközösségemben, a Wekerle-telepen hat éve katalizátor szerepet vállaltam: a Klímabarát, emberbarát Wekerle című program létrehozásán dolgoztam, és a közösséggel együtt életre hívtuk az Átalakuló Wekerle összefogást. Képzőként emberek motiválásában, támogatásában szereztem tapasztalatot. Képet kaptam arról, hogy egy jól működő, szociális intelligenciával rendelkező közösségben milyen áramlások és erőforrások mozoghatnak. Az aktív lakóközösségekben látom a részvételi demokrácia alapját. Az alulról szerveződő, egymástól tanuló közösségi hálózatokban bízom, mert ezek biztosítják egy elfogadható életvitel megszervezésének lehetőségét. A KKA program szakmai koordinációját tartom kézben, és több közösséggel mentorként dolgozom együtt. Elérhetőség: [email protected]

Mester Attila A Profilantrop munkatársa, kulturális és vizuális antropológus. 10 éves tapasztalattal rendelkezem a civil szférában, főként szociális, kulturális, közösségi, digitális, fenntarthatósági projektekben dolgoztam. Fő érdeklődési területem a társadalmi és környezeti szempontok integrált megközelítése és ezek ötvözése konkrét gyakorlati technológiákkal, amelyek bekapcsolják a közösség erőforrásait. Munkám során azokat a helyzeteket részesítem előnyben, amikor a problémákban közvetlenül érintettekkel közösen dolgozunk a megoldásokon, mellérendelő viszonyok közt, egymás tapasztalatait, értékeit, hozzájárulását kölcsönösen értékelve és figyelembe véve. A sokféleséget nemcsak kulturális, vagy környezeti szempontból tartom fontosnak, a munkában is szeretem a változatos feladatokat, például: képzések tartása, közösségi barkácsolás, brikettprés-tervezés, projektmenedzsment, IT-megoldások, előadások, beszélgetések facilitálása, programszervezés. A KKA projektben programkoordinátori feladatokat látok el, és a „megfelelő technológia” témával foglalkozom. Közösségi mentorként is feladatot vállaltam. Elérhetőség: [email protected]

3

Mentor Tréning tematika / 15 alkalom Képzés időtartalma: 2013. oktober 3 2014. feb 28 1. alkalom: 2013 Oktober 3 9 13 óra Bemutatkozás, ismerkedés, közös szabályok lefektetése. Önkéntes munka a Védegyletnél, keretek, kompetenciák, kulcs emberek, útiköltség elszámolás módja. A Kisközösségek Átalakulásban projekt bemutatása: alapkoncepció, célok, tevékenységek. 13 14 óra ebédszünet (batyus) 14 18 óra A Transitiontown kezdeményezés bemutatása: történet, célok, módszerek. Transitiontown külföldön kisfilm közös megnézése. A projektbe bevonni tervezett közösségek bemutatása. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 2. alkalom: 2013 Oktober 8 9 13 óra Átalakuló közösség, katalizátor, mentor: fogalmak, feladatok tisztázása. A mentor első találkozása a közösséggel interaktív játék. A mentor személyisége, legfontosabb feladatai. 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra A mentor beszámolási kötelezettségei: mentornapló formai és tartalmi elemei, ismerkedés az online felülettel. személyes napló ismertetése a katalizátorral való kapcsolattartás módjai az önkéntes mentor és a projektstáb kapcsolattartása, mentor megbeszélések további anyaggyűjtési és megosztási feladatok katalizátor találkozókon, tréningeneken való aktív részvétel Tréning módszerek, játékok. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 3. alkalom Kommunikációs technikák tematikus nap: 2013 Oktober 15 9 13 óra Kommunikációs gyakorlatok, nehéz helyzetek játékos formában Kommunikáció elmélet

Kapcsolatfelvétel, első kommunikációs aktus és annak megtervezése Az erőszakmentes kommunikáció elmélete és gyakorlata 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Katalizátor Mentor kommunikáció szituációs gyakorlatok, szimulációs játékok, interaktív délután. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 4. alkalom: 2013, oktober 25 913 óra Kulturális antropológiai alapfogalmak, módszertan és technikák Etnocentrizmus, előítéletek, kultúrsokk Bafabafa játék 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra A Bafabafa játék élményeinek, tanulságainak megbeszélése. Etika a terepen: a mentor etika kialakítása, információ áramlás és bizalom kérdése a mentor és a katalizátor között. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 5. alkalom: 2013, november 6 913 óra Konfliktuskezelés és mediációs technikák elméleti és gyakorlati képzés. A mentor munka kapcsán felmerülő lehetséges konfliktusok leltára módszerek a megoldásra. Fe j szív láb játék hogyan hallgassunk, figyeljünk a katalizátorra, illetve a közösségre? 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Helyzetgyakorlatok, szimulációk interaktív játék fórumszínházi elemekkel a konfliktuskezelésre. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 6. alkalom: 2013, nov. 13 913 óra Pszichológiai alapfogalmak Embertípusok, lelki alkatok általános áttekintése Csoport fejlődés és dinamika

1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Motivációs technikák. Jövőkép, jövő tervezés, dragon dreaming elméleti és gyakorlati blokk. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 7. alkalom: 2013, nov 20 913 óra Interjú és terep technikák, megfigyelés módszerei elméleti és gyakorlati blokk Fotó, videó készítés etikája, képszerkesztés alapjai 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra IT blokk szöveges és képi anyagok feltöltése, drive használata, Facebook csoport létrehozása és használata, honlap használata, anyagok feltöltése gyakorlati, interaktív blokk Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 8. alkalom Gyakorlati tematikus nap: 2013, nov 26 913 óra Az eddig tanúltak gyakorlati, interaktív, játékos feldolgozása: kommunikációs gyakorlatok interjúk Internetes felületek használata csapatépítő játékok 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Az eddig tanúltak gyakorlati, interaktív, játékos feldolgozása: fórum színház motivációs technikák kulturális antropológiai alapfogalmak, technikák Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 9. alkalom: 2013, dec 3 913 óra A Kisközösségek Átalakulásban projektbe bevont közösségek megismerése, eddigi felmérések, látogatások, tanulmányok áttekintése.3 közösség részletes bemutatása, közös probléma elemzés, eddig megismert lehetséges katalizátorok bemutatása.

1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra A Kisközösségek Átalakulásban projektbe bevont közösségek megismerése, eddigi felmérések, látogatások, tanulmányok áttekintése.3 közösség részletes bemutatása, közös probléma elemzés, eddig megismert lehetséges katalizátorok bemutatása. 10. alkalom: 2013, dec 9 913 óra A Kisközösségek Átalakulásban projektbe bevont közösségek megismerése, eddigi felmérések, látogatások, tanulmányok áttekintése.3 közösség részletes bemutatása, közös probléma elemzés, eddig megismert lehetséges katalizátorok bemutatása. 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra A Kisközösségek Átalakulásban projektbe bevont közösségek megismerése, eddigi felmérések, látogatások, tanulmányok áttekintése.3 közösség részletes bemutatása, közös probléma elemzés, eddig megismert lehetséges katalizátorok bemutatása. 11. alkalom: 2013, dec 16 913 óra A Kisközösségek Átalakulásban projektbe bevont közösségek megismerése, eddigi felmérések, látogatások, tanulmányok áttekintése. 3 közösség részletes bemutatása, közös probléma elemzés, eddig megismert lehetséges katalizátorok bemutatása. 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Közösségek végső kiválasztása, katalizátorok kiválasztása csoportmunka Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 12. alkalom: 2014, jan. 10 913 óra Börze : Mentor közösség katalizátor: Katalizátorok kiválasztása, mentorok és közösségek “összepárosítása” A mentorok prezentációja a kiválasztott közösségekről, munkaterv a kapcsolatfelvételre, a munka első lépéseire, szakmai mentorokkal való kapcsolattartás, mentorálási folyamat megtervezése. 1314 ebédszünet

1418 óra A mentorok prezentációja a kiválasztott közösségekről, munkaterv a kapcsolatfelvételre, a munka első lépéseire, szakmai mentorokkal való kapcsolattartás, mentorálási folyamat megtervezése. Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 13. alkalom: 2014, jan 17 913 óra Projekt stab és mentorok felvászolnak a katalizátor találkozót: kimentek, eredmények. Feltételések a közösségekről, az eddigi tapasztalatjukról. 1314 ebédszünet 1418 óra Katalizátor találkozóval kapcsolatos remények, aggályok Játék börze “bemelegitők“ “energiaadók” 14 alkalom: 2013. jan 24 913 óra Katalizátor találkozó felkészülés: szerepek, szimuláció,elkészitendő anyagok; program véglegesítése 1314 ebédszünet (batyus) 1418 óra Program szervezési segédlet átbeszélése Attitud változások felmérési módszerek, kérdőiv Lezárás: beszélgetés kérdések, aggályok 15 alkalom: 2013, Feb 27 913 óra Katalizátor találkozó kiértékelés; kiértékelési módszerek börze Önértékelési módszerek: facilitátor kérdőiv 1314 ebédszünet 1418 óra mentor felkészülési program összefoglalása Személyes tervek áttekintése Lezárás és köszönet kör

Elvárások

Tervezés

Mentornapló – kérdések a mentorálási folyamattal, mentori munkával kapcsolatban Közösség neve: Mentor neve: Beszámolási időszak: 1 – Milyen lépések, események történtek a mentoráció keretében – egyeztetések, találkozások, a kommunikáció és közös munka alkalmai.

2 – Hogyan értékeled a katalizátor munkáját és az együtműködésetek hatékonyságát? (ez nagyon szubjektiv, beszéljuk meg, hogy mi alapján tudunk ezt értékelni, de addig elég a saját benyomásaink szerint.)

3 – A Nagy Tervhez képest hogy haladnak a helyi folyamatok a közösségben? Mi az, ami a tervek szerint halad és mi az ami eltér a tervektől? Miben kell változtatni a terveken?

4 – A közösség milyen külső segítséget kapott, miben működött együtt a projekt többi szereplőjével? (pl.: szakmai mentor, más közösségek tagjai, a projekt munkatársai, stb. Különösen érdekel, hogy milyen jelegú kapcsolatok kialakulnak a közöségek között, milyen ügyek mentén, milyen módon...ezt is fogunk probálni keretekbe fogni, késöbb.)

5 – Váratlan események, fordulatok. Milyen sikerek és akadályok voltak az elmúlt időszakban, amire nem számítottál? (A közösség vagy a katalizátor számára, illetve számodra)

6 – Milyen megoldásokat találtál/találtatok a felmerült nehézségekre? (Ötletek, megközelítési módok, bevált módszerek, amik akár mások számára is tanulságosak lehetnek)

7. Hogy értékeled a munkádat ebben a hónapban? Van valamilyen tisztázni való, vagy kell valamilyen segítség a stábtól? 8. Hogy alakul a kapcsolat közted és a katalizátor között? Tudod nyujtani neki, ami elöre visszi a programot, a célokhoz képest? 9. Milyen sajtómegjelenések voltak a közösséggel, vagy a projekttel kapcsolatban? (Helyi média, internet, stb.) Lehetőség szerint másold be a linkeket is ide! Ezen kívül a mentorok rendszeresen vezetik a személyes naplót, melyben saját rezgéseiket, örömeiket, nehézségeiket írják le. Ennek formája teljesen szabad, rá van bízva a mentorra és senkinek nem kell betekintést engednie, de kötelező vezetni.

Hogyan tudunk felkészülni egy képzésre? A katalizátor találka több mint képzés, és több mint egyszerú találkozó: az alapokat fogunk letenni a programnak, a közös munkának; a kapcsolati hálót kezd szőni. Fogunk egymással megismerkedni, egymáson keresztül a helyi közösségekkel. A stáb, katalizátorok, a mentorok, a kapcsolattartók, a katalizátor “segítője”, a szakmai referensek fognak egymással megismerkedni, saját és egymás szerepről tiszta képet kapni. A szervezetekkel is fognak megismerkedni. Elvárások lesznek, aminek felelni kell mindenkinek. Ezek között van kimondott elvárások, és szubjektiv, érzelmi, intellektuális, identitás, világnézeti, és előitéletek, frusztrációk, bizalmi kérdések is...a keretet szabni a mi felelőségunk. We are the hosts :) A kérdések segíthet abban, hogy jól tervezünk, és felkészülünk. 1. Először a célokat és a változhatatlan tényezőkkel érdelmes gyorsan lefixálni: mennyi időnk van? hol leszunk? Milyen a helység? hányan leszünk? Mit lehet ebből feltételezni? mi a csoport összetétele? milyen logisztikai tényezők vannak? a találkozó fix programon kivul, mi történik? Kik a felelősek? Elégen vagyunk? 2. És a Nagy Célunk? Tudnunk kell, hogy miért is tartunk a találkozó? mit akarunk elérni az adott időben? reality check? 3. Tudjunk kivel van dolgunk! mit tudunk feltételezni a részvevőkről (egyéni/közösség)? mit hoznak magukkal? mit tudunk feltételezni a tudásukról a programmal kapcsán / annak céleivel kapcsán / eszközeivel kapcsán / saját szereppel kapcsán / a többi közösségekkel kapcsán / egymással kapcsán / a találkozóval kapcsán / velünk kapcsán? tudunk öket bevonni a programba, lebonyolitásába?

4. Hogyan tudunk biztosítani a legjobb tanulást, infócserét? milyen időkeretekkel lehet dolgozni, szünetek? hogyan tudunk biztositani a megfelelő hangulatat és energia szinteket? Ezek hogyan változnak? milyen eszközökkel akarunk dolgozni? milyen tanuló tipusok lesznek, és milyen eszközökre/input tipusokra van szükséguk? elég változatos a program? hogyan tudunk energiát hozni a csapatba, amikor fáradt? milyen elvárások/előitéletek lesznek a “tanulással” kapcsán? (előadás, kiscsoport) 5. Kire lehet számitani? kik a resource emberek? a stabtől kit várunk? ki minek felelős? kinek mi a feladata? ki mikor lesz ott? hogyan felkészül? a részvevők is tudnak bekapcsolódni? 6. A legrosszabbra is érdelmes felkészúlni: Vane előre látható problémák, feszültségek? Ha ezekre érzékeny vagyunk, akkor tudunk öket minimálizálni, illetve elkerülni. 7. Pályazati elkötelezetségeknek eléget tettunk? értékelés 8. Reality check!!! Érdelmes mindent újra elolvasni, és friss levegőt venni. Menni fog? Elég változatos az interakciók, a figyelemet fogunk tudni tartani?

Válaszok….(csak kezdetleges… elfutottam időből :))) 1. 2. A találkozó biztos keretet kell adni a részvevőknek, hogy tudnak egy mélyebb módon bekapcsolodni, magukénak érezni a céleinket, a kialakuló közösséget. Ha ez sikerült, tenni fognak érte. (Érzelelmek, intellektuális, identitás, jövőkép,..) A közösség keretet kell alkotni: mi kik vagyunk, miért kerestunk fel öket, és miért hoztunk össze öket. Kontextus: ez egy hosszu folyamat; mi utitársak leszunk legalább 18 honapig ebben a mostani fázisban. A céleink oriásiak. Akkor tudunk ezeket elérni, ha egyértelmu mit lehet együtt elérni. Egyértelmuvé kell tenni a részvétel; mit adunk, hogyan lehet bekapcsolodni, hogyan kell ezt nyomonkövetni. mi és ők tudják ki fog részt venni. tudjuk, hogy kell felkészíteni, és abban számíthatnak a segítségünkre. az előkészítés kérdéseket kapnak ugyanakkor mint a programot, azért látják, hogy miért kell felkészíteni, és mennyire, mivel. Nem várunk PP prezentációkat, szines brochurákat! magabiztosabb lesznek, ha tudnak előre, mit akarunk tölűk: van aki spontán tud beszélni, van akinek nem lesz könnyű kb 50 ember előtt beszélni. El fogunk kerülni a nagy csoportos beszélgetések, fűleg az elején. nem lesz sok idő az egyes közösségeket bemutatni nagy körben: az átgondolkodást segíŧ abban, hogy jól foglalnak össze amit gondolnak. Lehet ez irásban, lehet külcs szavakban. (amennyivel valaki nem tud jól olvasni, jó lenne ezt tudni előre) Total idő keret: Program: Felkészülés: Felkésziteni öket, együtt a mentorral? 1. Közösség bemutatása 2. Katalizátor személy bemutatása 3. 10 kép (közösségi eseményről, foglalkozásról, együttlétről) 4. Írjátok össze, milyen fontos TV, rádió, helyi újság vagy pletykás asszony, aki a híreket terjeszti településen belül és a régióban :) 5. 10 helyi emberrel való rövid beszélgetés, egy helyben fontos témakörben 6. A találkozó után, hogyan fogja átadni a kapott ismereteket. Kéthárom alternatíva.

7. Mindenki hozzon magával egy jellemző helyi tárgyat, anyagot, ami befér a batyuba. 8. Mindenki hozza magával a játékos jókedvét :)

A Katalizátor találkozója program levezetése Programmal kapcsolatban: gondold át azokat a program részeket, amiért felelős voltál, hogyan ment? Melyik program részért voltál felelős? _______________________________________________________________________ Ki vezette le?:_____________________________________________________________ Mi volt a programrész fő célja? Gondold át a lépések: milyen volt a... − előkészítés: − felhasznált anyagok: − prezentáció módszere: − bevezetés módszere; − levezetés módszere; − összefoglalás; − utómunka; Szerinted elérted a program rész a célját? Mennyire? Hogyan reagáltak a részvevők? Milyen érzés volt ezt levezetni? Mi merült fel közben? Milyen apró örömök / belátások / kétségek merültek fel előtte / közben vagy utána? A stáb többi tagját bevontad? Miért? Hogyan? A részvevők bevontál? Miért? Hogyan? Mi segítene abban, hogy még nyugodtabb lehetsz, amikor egy programrészt kell levezetni? Mi az amit gondot okozott, vagy amiről szeretnéd visszajelzést kapni? Mi az amiben úgy érzed, fejlődnöd kellene? És persze, mi az amit remekül csinálod? Opcionális, másképpen: gondolkodj vissza a programra, gondolkodj két emberről, aki a teremben van. Szerinted hogyan viszonyulnak a program részéhez, és miért? Mit várnak el a

programtól, és tőled? A programrész végén, sikerült nekik átadni a tervezet tudást / élményt / tapasztalatot? Milyen visszajelzést adnának neked?

Kedves .....! Nevem ………….. és az átalakuló közösségek projekt kapcsán írok nektek. Mint tudod a Védegylet és a Profilantrop Egyesület közös projektjének lényege, hogy átalakulóban lévő közösségeket, helyi kezdeményezéseket ismerjünk és ismertessünk meg, motiváljunk további munkára, illetve tanuljunk egymástól, segítsük egymást közös gondolkodással, tréningekkel. A közös munka első lépése egy látogatás, amelynek keretében lehetőségünk nyílna közelebbről megismerni munkátokat, közösségeteket, illetve természetesen ti is megismerhettek minket. Ehhez a látogatáshoz próbálunk egy alkalmas időpontot találni november folyamán. Terveink szerint .................... érkeznénk, és péntek egész nap, illetve szombat délelőtt lennénk a környéken, aztán ................ Mit szeretnénk ott csinálni? Elmeséljük, hogy mi mit tervezünk, mire lehet számítani a jövőbeni együttműködés kapcsán. Beszélgetni veled, veletek, illetve azokkal, akik a helyi katalizátor szerepét tudnák, akarnák vállalni a közösségben. Interjúkat fogunk készíteni, hogy teljesebb képet tudjunk alkotni a helyzetről amiben vagytok, és arról amit csinálni szeretnétek. Egy pár helyi emberrel is szeretnénk megismerkedni, akik jelenleg még nektek kívülállók, vagy csak távolról ismerik a munkátokat. Kérlek, hogy amennyiben már látod, hogy mikor tudtok minket fogadni, akkor adj meg néhány időpontot, illetve a telefonszámodat is, a könnyebb kommunikáció érdekében. Az én számom: ………….. Kérlek, ha tudsz javaslatot tenni az interjú alanyokra, esetleg elérhetőségüket is megadni, hogy felvehessük velük a kapcsolatot, akkor ezt is küldd el nekem. Nem kell, hogy mindenki ráérjen egyszerre: szívesen találkozunk az emberekkel különkülön is, de jó lenne, ha valamikor egy kis csapat is össze tudna ülni, azokból a kulcs emberekből, akik együtt fognak dolgozni. És jó lenne egy pohár bort is inni veletek – ezt mi fogjuk hozni :) Nagyon szépen köszönjük előre is a segítségedet!! Kérlek, ha tudsz, a szállás kérdésében is segíts nekünk. Remélem, hogy összejön, jó lenne még a tél előtt meglátogatni benneteket! Köszönöm figyelmed, szép napot!

Katalizátor Napló A KKA folyamatában minden fontosabb eseményről, mozzanatról kitöltendő. Papíron, szövegszerkesztőben, vagy (aminek a legjobban örülünk) az internetes felületen.

Közösség neve: ____________________ Esemény / rendezvény / találkozó leírása: Esemény időpontja: _________________ Helye: __________________________ Résztvevők:

(Ha sok résztvevő van jelen, érdemes külön jelenléti ívet írni.) Előzmények rövid összefoglalása – milyen ügyhöz kapcsolódik, mi történt legutóbb ezügyben:

Az eseményen történtek összefoglalása, értékelése:

Ha születtek konkrét eredmények, melyek ezek?

Teendők, további lépések, amikben megállapodunk (ki csinálja? Mikorra?)

Közösségi Wellness 2014 Nyári táborozási lehetőség a Kisközösségek Átalakulásban (KKA) program támogatásával!

A KKA programhoz kapcsolódóan két programlehetőséget kínálunk számotokra a nyár során. Ezeket nem mi szervezzük, de együttműködünk a szervezőkkel és szeretnénk felkínálni a lehetőséget számotokra hogy részt vegyetek, tanuljatok és megosszátok a tapasztalataitokat. Tehát a részvétel nem "kötelező" a programunkban résztvevő közösségek számára, ezek lehetőségek. A KKA program stábjából többen tervezünk részt venni. Lehet, hogy mi is fogunk tartani valamilyen programelemet. Szeretnénk felmérni, hogy melyikre mekkora az érdeklődés, ki szeretne menni és melyikre, mennyi időre. Jelezzétek, hogy ki melyiken szeretne részt venni (és meg is tudja oldani, hogy ott legyen!) A költségeket fedni tudjuk. A mentorok fognak beszélni veletek a beszámolásról, hogy a közösségetekben mindenki kaphat egy kis belátását az élménybe, de nem egy több oldalas anyagban gondolkodunk, inkább rövid élménybeszámolóban képekkel, rajzokkal... magyarul szeretnénk látni titeket pihenni és inspirálódni, nem kell aggódni a plusz munka miatt!

Jelentkezési határidő: június 17. a [email protected] címen! _____________________________________________________________________


Miről szól a XX Nyári Élőfalu Talalkozó? Helyszín, időpont: Ópusztaszer, július 46 között. Első ízben szervez a SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége) Élőfalu Találkozót, ami komoly kihívás és nagy megtiszteltetés is, valamint először találkozunk egymással az Alföldön, aminek különösen örülünk. Előhét: június 30tól július 4ig Belekóstolhatsz az ökológiai gazdálkodásba, a tanyasi életbe! Kinek ajánljuk? − aki szeret inspirálódni, új élményeket, ötleteket gyűjteni − aki többet szeretne tudni az önellátásról, a közösségen alapuló tanyasi életmódról − aki kíváncsi az ökologiai szemléletre, ennek gyakorlati megvalósítására − aki szeretne kiszakadni az otthoni környezetből egy kis időre, hogy töltődjön. Számos gyakorlatorientált műhely lesz: Ökomami; Iskola másképpen; Háborítatlan szülés; Alternatív méhészet; Komposzt toalett; Természetes építészet; Minden napra egy csésze gyógytea; Gyógynövények házi feldolgozása; Alkalmazkodó gyümölcsészet; Ehető vadnövények; Mindennapi kenyerünk; Vegetarianizmus: miért és hogyan?; Permakultúra egy család életében; Tájfajtákban rejlő lehetőségek, jelentőségük, szerepük a kiskertben; Kisközösségek emberi viszonyai; Megújuló művészetek az újjáalakuló közösségekben; Anasztázia üzenete http://elofaluhalozat.hu/XXNyariElofalu.php


II: Miről szól a Közösségfejlesztők Nyári Egyeteme? Minden évben összegyűlnek közösségfejlesztők, helyi önszerveződésekben résztvevők az ország minden tájáról, hogy konkrét témákon keresztül együtt gondolkozzanak a közösségi részvétel fejlesztéséről, a helyi közösségekben rejlő erő kiaknázásáról. A helyszín egy volt tanyasi iskola, amely képző központként működik (Kunbábony). A foglalkozások az épületben, a kertben, sátrakban vannak, nagyon hangulatos fesztiváljellege van a rendezvénynek, zenei, kézműves, gyerekprogramok is vannak a szakmai rész mellett. Idén július 23 és 27 között kerül megrendezésre, természetesen lehet kevesebb napra is menni. Miről szól az idei program? A fő téma a hatalom. Milyen viszonyulásai lehetnek a helyi közösségnek a helyi hatalomhoz? Miért van szükségük erőre a helyi közösségeknek, s hogyan juthatnak ennek birtokába? Hogyan alakíthatjuk az egyoldalú függést kölcsönös egymásrautaltsággá? Milyen kihatásai lehetnek a közösségi (és bármilyen) beavatkozásnak a helyi hatalmi viszonyokra? Kiknek ajánljuk a részvételt? aki szeret inspirálódni, új élményeket, ötleteket gyűjteni aki a közösségében való munkával kapcsolatban szakmai segítséget, ötleteket vár aki tudatosabban szeretne haladni a közösség fejlesztésében aki szeretne kiszakadni az otthoni környezetből egy kis időre, hogy töltődjön. Bővebben: http://www.civilkollegium.hu/2014/04/22/nyariegyetemelozetes/


KISKÖZÖSSÉGEK ÁTALAKULÁSBAN PROJEKT (RÖVIDÍTVE: KKA )

Recommend Documents