ZOOANTROPONOZISOK TARTALOM Q láz ................................................................................................................................................................................................2 Anthrax (lépfene, pokolvar) .................................................................................................................................................3 Brucellózis (Bang-kór, Máltai láz)......................................................................................................................................4 Leptospirosis ..............................................................................................................................................................................5 Lyme-kór ......................................................................................................................................................................................6
A foglalkozási eredetű fertőző betegségek egyik nagy csoportját alkotják az állatról emberre terjedő fertőzések, az ú.n. zooanthroponosisok, melyek korokozói az állatok vagy a belőlük előállított termékeik útján terjednek. Bizonyos foglalkozásokban, munkakörökben – állatgondozók, állati termékeket feldolgozók – a fertőzött állatokkal való kontaktus gyakoribb, s így a fertőzés veszélye fokozott; munkahelyi kockázatnak tekintendő.
A zooanthroponosisok szokásos terjedési módjai 1. Közvetlen érintkezés a fertőzött állattal (fejés, állatgondozás stb.). 2. Állati eredetű termékek feldolgozása (hús, csont, szőrme, tej, gyapjú, rongy). 3. Belégzés (porfertőzés). 4. Szájon át: fertőzött hús, nyers tej fogyasztása, fertőzött szennyvízzel szennyezett ivóvíz fogyasztása stb. 5. Vektorok útján (szúrólégy, szúnyog, kullancs).
1
Q LÁZ A Coxiella burnetii (Rickettsia burnetii) által okozott heveny megbetegedés hirtelen fellépő magas lázzal, fejfájással, rossz közérzettel és tüdőgyulladással. A világszerte előforduló Q-láz háziállatok tünetmentes fertőzéseként marad fenn. Az állatok között kullancs csípésével terjed a betegség. A juh, a marha és a kecske az emberi fertőzés fő forrása. A betegség olyan személyekben alakul ki, akik munkájuk során szoros kapcsolatba kerülnek háziállatokkal vagy termékeikkel. A fertőződés rendszerint fertőzött por (állatok vizelete, széklete, testnedvei által szennyezett por)belégzése útján következik be, de a betegség fertőzött nyers tej fogyasztásával is létrejöhet. Magyarországon ritka, évente 1-1 eset fordul elő átlagosan.
Tünetek, diagnózis, kezelés A fertőzések többsége tünetmentesen vagy enyhe felső légúti hurutos tünetekkel zajlik. Néha súlyos lefolyást mutat a betegség, ilyenkor magas láz, hidegrázás, fejfájás, izom- és izületi fájdalmak, kiütés jellemzi. Száraz köhögés, tüdőgyulladás kialakulhat. Elhúzódó Q lázban májgyulladás, szívbelhártya gyulladás (endokarditisz) alakulhat ki. Diagnózis nehéz, mert a tünetek sok egyéb betegségre is jellemzőek lehetnek. Szerológiai vizsgálat erősíti meg a betegség gyanúját. Érintkezés állatokkal, állati termékekkel vagy kullancsokkal fontos támpont lehet. Az állatról emberre való terjedés leghatásosabban a tej pasteurizálásával, az ide tartozó üzemekben a por csökkentésével előzhető meg. . Antibiotikummal kezelhető.
2
ANTHRAX (LÉPFENE, POKOLVAR) A Bacillus anthracis okozta, állatról emberre terjedő fertőző betegség. Nem ragályos, mert közvetlenül sem emberről emberre, sem állatról állatra nem terjed. Magát a betegséget Robert Koch írta le 1876-ban. Miután a légúti forma rendkívül magas letalitással (halálozással) jár és közismert a spórák nagy ellenálló képessége, az anthrax a biológiai fegyverarzenálnak az egyik legpusztítóbb ágense. Spórái rendkívül ellenállóak, a talajban, tetemekben évtizedekig életképesek maradnak. A spórák a fertőtlenítőszerekkel, gamma sugarakkal, ultraibolyafénnyel szemben rezisztensek. 10 perces forralással elpusztíthatók. A fertőzés forrása az anthraxban szenvedő növényevő háziállat (szarvasmarha, juh, ló, kecske), valamint a sertés. A fogékony állatok szájon át, bőrsérülésen keresztül, bögölyök, szúrólegyek közvetítésével fertőződnek. Az ember a bőr (mikro-) sérülésein át, fertőzött, spórát tartalmazó por belégzésével a légutakon át, szájon át, illetve szúrólegyek közvetítésével fertőződik. Korábban, főleg az állati termékeket feldolgozók, tímárok között gyakori, halálos betegség ma már ritka. Tünetek, kórlefolyás. Az anthraxfertőzés három formában folyhat le: • bőranthrax (az összes anthrax 95%-a), • tüdőanthrax, • bélanthrax. A bőrsérülés környékén (a kórokozó behatolásának helyén) ödémával körülvett, véres hólyag keletkezik, láz, fejfájás, rossz közérzet kíséretében. Az ödéma hetekig fennállhat, s a „pokolvar” megfelelő kezelés nyomán néhány hét alatt sarjadzással, hegesedéssel gyógyul. A légutakba jutott spóra száraz köhögést, hörghurutot, 3–4 nap múlva pedig súlyos vérzéses tüdőgyulladást okoz. Fertőzött hús fogyasztása után súlyos bélrendszeri gyulladás lép fel lázzal, véres hasmenéssel, hashártyagyulladással. A nem megfelelő kezelés mellett vérzéses agyhártyagyulladás, sokk alakul ki, majd beáll a halál. A tüdő és bélanthrax lefolyása gyors, a tünetek megjelenése és a halálos kimenetel között 3-4 nap telik el. A bőranthrax jobb prognózisú, megfelelő kezelés mellett hetek alatt gyógyul. 3
Diagnózis, terápia Az anthrax megállapításhoz a bőrkárosodás váladékából, a vérből, a köpetből, az orrváladékból, a liquorból vagy a székletből kell a kórokozót kimutatni. A terápia alapja antibiotikum, a bél és tüdőanthrax esetén a kezelés ellenére is 50 % körüli a halálozás. A megelőzés elsősorban állategészségügyi kérdés. Védőoltás külföldön létezik, itthon nem hozzáférhető. Annak ellenére, hogy a betegség manapság ritka (Magyarországon az elmúlt két évtizedben nem jelentettek be anthraxos esetet), a biológiai hadviselés, pontosabban a biológiai fegyvereket használó terrorizmus kérdésében az elmúlt években előtérbe került a betegség. Az USA-ban ennek hatására kidolgozott protokoll keletkezett az anthrax támadás megelőzésére. Ennek alapja egy antibiotikum alkalmazása (Ciprobay) fertőzés gyanúja esetén, majd a – nem kevés mellékhatással bíró – védőoltási sor beadása.
BRUCELLÓZIS (BANG-KÓR, MÁLTAI LÁZ) Baktérium által okozott fertőző betegség, amely egyes háziállatokról (szarvasmarha, sertés, kecske, juh) közvetlen érintkezéssel vagy közvetve terjed át az emberre, heveny, félheveny vagy idült megbetegedést okozva. Emberről emberre nem terjed, tehát nem járványos. Magyarországon ritka (évente 1-2 eset). Hosszas kezeléssel gyógyítható, életveszélyes állapotot nem okoz. A kórokozó a gazdaállatok szerint különböztethető meg: Brucella melitensis – juh és kecske, Br. abortus – szarvasmarha, Br. suis – sertés. A szokásos fertőtlenítő szerekkel vagy pasztőrözéssel könnyen elpusztíthatók. Az ember a közvetlenül fertőződhet az állattal való érintkezés során, vagy a fertőzött állattól származó tej (pasztörizálatlan) fogyasztása útján. A baktériumok a behatolási kapuból a nyirokereken keresztül a regionális nyirokcsomókba jutnak. Itt, valamint a lépben, a májban, a vesékben, a csontvelőben granulomás (sarjdaganat) göbök képződnek, amelyek elgennyednek. A tünetek néhány hét múlva jelentkeznek: szabálytalan lázmenet, izzadási rohamok, máj és lépmegnagyobbodás, izom, izületi fájdalmak. Szövődményként Endokarditisz, léptályog, agyhártyagyulladás, csonthártya gyulladás lép fel. 4
A kórokozó kitenyészthető, illetve szerológiai vizsgálatokkal kimutatható. Antibiotikummal gyógyítható.
Megelőzés és kezelés A Brucella fertőzések megelőzésében segítséget jelent az ismeretlen lejárati idejű pasztörizálatlan tej és sajt fogyasztásának elkerülése. Az állatokkal vagy állati tetemekkel foglalkozók viseljenek védőszemüveget, de legalább egyszerű szemüveget, gumikesztyűt, és minden bőrsérülésük legyen lefedve.
LEPTOSPIROSIS Az egyik legelterjedtebb állatról emberre terjedő, fertőző betegség. Kórokozója a Leptospira interrogans. A baktérium hordozói a patkányok, kis rágcsálók, sertések, kutyák stb. A leptospirák az állatok vizeletével ürülnek a környezetbe; az ember szervezetébe a sérült bőrön, a nyálkahártyán, a kötőhártyán át kerülnek. A víz is terjesztheti a kórokozót (szennyvízcsatorna, árvíz!) A megbetegedés két fázisban zajlik: • Szeptikémiás fázis: a kórokozók a vérben megjelennek, drasztikus kezdet, magas láz, fejfájás, lábszárfájdalom jellemzi. • Szerv specifikus fázis: károsodnak a szervek (májgyulladás, sárgaság, agyhártyagyulladás tudatzavar, veseelégtelenség). A diagnózis felállításához az előzményi adatok (állattal való kontaktus), a jellemző klinikai kép, a kórokozó kimutatása a vérből, vizeletből, és a szerológiai vizsgálatok nyújtanak segítséget. Korai antibiotikus terápia bevezetése szükséges. Súlyos tünetek esetén a halálozás 20 % is lehet.
A veszettségről - mely szintén állatról emberre terjedő betegség – és a kullancsencephalitisről (agyvelőgyulladás) az idegrendszeri fertőzések fejezetben lehet olvasni.
5
LYME-KÓR A Lyme-kórt a főként szarvasok bőrén élősködő, Borrelia burgdorferi nevű baktériummal fertőzött kullancs terjeszti. A betegséget 1975-ben ismerték fel és nevezték el a Connecticut államban található, Lyme nevű, kis település környékén halmozódó megbetegedések kapcsán. A Borrelia burgdorferi a kullancscsípés helyén hatol a bőrbe. Átlagosan 5-7 napos lappangás után a kórokozó a bőrben kifelé vándorol, a nyirok és vér útján szóródva jut el a különböző szervekhez, illetve testtájakra. Tünetek A betegség a csípés helyén egy nagy piros folt formájában jelentkezik. Az elváltozás növekedhet, a 15 cm-es átmérőt is elérheti, miközben a középső része tisztul (gyógyul). A fertőzött egyének legalább 75%-ában megjelenik ez a korai tünet, és az esetek közel felében a nagy, vörös folt fellépése után több, általában kisebb méretű piros folt is megfigyelhető. A Lyme-kórban szenvedők többsége rossz közérzetet, fáradságot panaszol. Influenza szerű tünetek léphetnek fel: hidegrázás és láz, fej és nyakfájás, izom és ízületi fájdalom. Bár a fenti tünetek esetleg hamar elmúlnak, a rossz közérzet és a fáradtság heteken át fennmaradhat. Ha a betegséget nem ismerjük fel ebben a fázisban, továbbterjed az ízületekre, a szívre és az idegrendszerre (1-4 hónappal a csípés után). A betegség késői fázisa a csípés után hónapokkal alakul ki, ha a kezelés nem volt sikeres, vagy el sem kezdődött A fertőzöttek kb. 15%-ában, az első tünetek megjelenése után hetekkel vagy hónappal idegműködési zavarok léphetnek fel, melyek néhány hónapig észlelhetőek, majd nyom nélkül gyógyulnak. A leggyakoribb az agy burkainak a fertőződése (meningitisz),s amely tarkókötöttséggel, fejfájással, az arcideg gyulladásával és az egyik arcfél bénulásával (faciális parézis) jár. A gyengeség egyéb testrészeken is felléphet. Az esetek 8%-ában szívrendellenességek léphetnek fel, mint a szabálytalan szívverés (aritmia), vagy a szívburok gyulladása (perikarditisz). A szívburokgyulladás mellkasi fájdalommal járhat. A betegek kb. felében ízületi gyulladás is kialakul. Néhány nagy ízület, főként a térd, időszakos duzzanata és fájdalma éveken át ismétlődhet. Az érintett térd általában inkább duzzadt, mint fájdalmas, gyakran meleg tapintatú, vérbőség (vöröses elszíneződés) viszont ritkán látható. A térd mögött ciszták (tömlők) képződhetnek és repedhetnek meg, ami a fájdalom hirtelen fokozódásával jár. A Lyme-kórosok kb. 10%-ában krónikus térdízületi megbetegedés, a környéki idegrendszer működési zavara alakulhat ki (polyneuropathia).
6
Kórisme A Borrelia burgdorferi baktériumokat nagyon nehéz tenyészetni, és nincs olyan vizsgálat, amivel a Lyme-kór megbízhatóan diagnosztizálható lenne. Következésképpen a diagnózis a Lyme-kór jellegzetes tünetein alapul, melyek kullancsfertőzés veszélyének kitett személyen jelentkeztek, valamint néhány laboratóriumi vizsgálat eredményén. A leggyakrabban végzett vizsgálat a vér antitest szintjének mérése, illetve PCR vizsgálat. Kezelés Bár a Lyme-kór minden stádiumában kezelhető antibiotikumokkal, a korán elkezdett terápiával lehet leginkább megelőzni a szövődményeket. Megelőzés: Védőoltás nincs jelenleg. A kullancscsípés elleni védekezés a legfontosabb: kirándulások alkalmával zárt ruházat, ilyen alkalmakkor naponta a teljes test átvizsgálása a kullancs után. A kullancscsípés után a kullancsot csipesszel (olajat, krémet nem használunk!), a kullancs szétnyomása nélkül, lehetőleg a csípéshez képest 24 órán belül el kell távolítani, a csípés helyét pedig fertőtleníteni.
7
