zöldöröm OKTÓBER MAGVETŐ HAVA JELES ZÖLD NAPOK A TARTALOMBÓL:

I. évfolyam 1. szám

OKTÓBER—MAGVETŐ HAVA

2013. október Hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amenynyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a „domiciánus” hónapnév nem kellett senkinek. Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak. Október ősi magyar neve Magvető hava, a népi kalendáriumban Mindszent hava néven találhatjuk meg. A 18. századi nyelvújítók mustonos-ként emlegették, hisz itt a szüret ideje. A horoszkóp csillagjegyei közül a Mérleg ideje jön el októberben (szeptember 23. – október 23. között) Sok babona és népi hiedelem kötődik az októberhez és az októberi időjáráshoz,

Október 4. - Ha ezen a napon kotlóst ültettek, nyírfaágat tettek a fészekbe,

zöldöröm

ALSÓNÉMEDI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS IS KOLA ÚJSÁGÁNAK ZÖLD MELLÉKLETE

melyek szerint: hogy a kiscsirkék egészségesek legyenek. Október 9. - Dénes napon ha északról fúj a szél és a csillagok tündöklően fénylenek, akkor kemény tél lesz. Október 15. - Hagyományosan szüretkezdő nap. Október 20. - Vendel - A pásztorok védőszentjének napja Október 26. - A Dömötör nap - Juhász újév: a pásztorok ekkor számoltak el a gazdákkal. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint az előző októberi volt. Minél fényesebben pirosló hecsedlit (lásd későbbi cikk) látni, annál több fagy és hó lesz a következő télen. Az októberi kövér nyulak hosszú telet jósolnak. A fákról nehezen lehulló levelek kemény hideget, következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendölnek. Ha októberben ökörnyál (lásd későbbi cikk) száll a levegőben és/vagy a fák másodszor virágoznak, akkor hosszú, szép ősz lesz. (forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium és www.minalunk.hu)

JELES ZÖLD NAPOK

A TARTALOMBÓL: Október Szüret...Némedin is Szüreti felvonulás 2013 Mi micsoda? Hungarikumok—Tokaji aszú Zöldköznapi praktikák A természet patikája Biológia szakkörünk Ifjú Újságírók Klubja Nyitott szemmel 1.rész Élménybeszámolók Felhívás

1 2 3 3 4 5 5 6 7 8-9 10 10

Október 4. Állatok világnapja Október 6. Madármegfigyelési nap Október 16. Élelmezési világnap Október 21. Földünkért világnap Október 31. Takarékossági világnap

ZÖLDÖRÖM — Az Alsónémedi Széchenyi István Általános iskola újságának zöld melléklete

SZÜRET... ALSÓNÉMEDIN IS Egykoron a gazdaasszonyok akkor látták biztosítva a család téli élelmezését, ha őszre már megtelt a spejz a lekvárokkal teli köcsögökkel. A padláson kiterítve száradt a dió, vászonzacskókban, kisebb zsákokban állt a szárazbab. A háznál lévő pincében elkerített helyen homok között tárolták a sárga- és fehérrépát. Ott kapott helyet a krumpli is, vagy vermet ástak neki. A nyáron még szorgalmasan tojó tyúkok tojásait meszes vízbe tették a téli hónapokra. A szérűskertekben boglyákban állt a széna, szalma. A legnagyobb őszi munkát a szüret jelentette. A család egész évi szorgoskodásának eredményétől a következő esztendő jóléte függött. Ezért a gazda jó időben előkészítette a szükséges eszközöket, puttonyt, kádat, darálót, prést. A jelentős eseményre rokonokat, ismerősöket hívtak, és a gyerekek is részesei lehettek a vidám szőlőszedésnek. Szüret idején élénk élet zajlott a dűlőkben. Régi faprés Alsónémediről Mindenki beállt egy sorba és szaporán hajladozott a tőkék körül. A (kép: Alsónémedi története és szép, hibátlan csemege fürtöket szőlőlevelekre kitették a barázda szénéprajza) lére, a mezsgyére, amiből a segítők egy vödörnyit vagy kosárnyit hazavihettek. Ha egy-egy fürt véletlenül visszamaradt, nem bosszankodtak:- Majd örülnek azok, akik a födést végzik. - mondták. Nehéz dolga volt a puttonyosnak, aki egész nap hordta a szőlőt, fel-le igyekezve. Kissé leguggolt, hogy az asszonyok bele tudják önteni a vödreikből a termést, aztán fel a kocsira, ott a kádba töltötte. A nap általában vidáman telt. Az ennivalóról a gazdaasszony gondoskodott, az italról a gazda. Megjelent a csősz is, megszólaltatta a kürtjét, elsütötte pisztolyát, megnevettette a lányokat-asszonyokat, megköszönte a borravalót és tovább állt, a következő szüretelőkig. A pince előtt ledarálták a szőlőt és a présbe töltötték a masszát. Hamarosan csorgott a kádba az édes must, amivel aztán megtöltötték a hordókat. Összehangolt, kemény munka folyt napestig a kádak körül. Azon a napon a gazda jóleső érzéssel hajtotta nyugovóra a fejét és a gyerekeket sem kellett altatni.

Szüret 1960-as években Alsónémedin

Kantahordókba gyűjtik a szőlőt ( 1960-as évek)

Puttony és demizson (1960-as évek) I. évfolyam 1. szám

2. oldal


SZÜRETI FELVONULÁS ÉS BÁL 2013 Idén 135 egykori és jelenlegi diák készült hetek óta. Nagyon izgultunk, hogy a vajon hogyan sikerülnek a produkciók. Lámpalázunk az első állomás után elillant és onnantól kezdve már csak élveztük a mulatozást. A falunkban minden évben nagy esemény a felvonulás. Az idén is sokan voltak ránk kíváncsiak. A menet gyönyörű volt, azt hiszem mondhatom, hogy mindenkinek nagyon tetszett. Szerintem sokan szeretnének a nzők közül is ilyen szépen feldíszített kocsikon végigvonulni a falun. A biztonságunkra rendőrök és polgárőrök vigyáztak. Nagyon szépen köszönjük nekik!

Kép:Surányi Attila 2013

Először a Szabadság téren, majd a Nagygödörnél volt megálló. Mindkét helyen eltáncolták a csoportok a táncaikat. Nagyon sok ember várt minket és nagy tapsot kaptunk. Azután végigvonultunk a Haraszti úton és az iskolához érkeztünk. Itt minden fellépő finom vacsorát kapott, aminek nagyon örültünk és köszönjük szépen. A vacsora után hazamentünk szusszanni egyet, hogy az esti vígasságra kipihenten jöjjünk vissza. Ezt szintén nagyon vártuk. Nem csak gyerekek, de szerintem a felnőttek is. Megismételtük a táncainkat. A műsorunkat színesítő csoportok: kisbetyárok, csikósok, „kisszüretis” lányok, mazsorettek, hagyományörzős lányok és fiúk, bohócok, cigányasszonyok, és akik köré szerveződött az egész szüreti forgatag a csőszlányok és legények. Műsorunk végén virágcsokrokkal köszöntük meg Juhász Lászlóné Magdi néninek és Juhász Bernadettnek a felkészítést. A műsorok és szép köszöntők után mindenki rophatta a táncot, mulathatott, énekelhetett reggelig… mert a szüreti vigadalomnál kevés jobb dolog van a világon… Salamon Viktória 7.a

Kép: Szüreti 1984

MI MICSODA? ÖKÖRNYÁL Főként ősszel tapasztalható, hogy a legkülönbözőbb fajú pókok (legjellemzőbb a farkaspókokra) fiatal egyedei felkapaszkodnak egy bokor vagy egy oszlop csúcsára. Innen hosszú fonalakat bocsátanak ki szövőmirigyeikből a szélbe. E fonalak vitorlaként működnek: a szél belekap a szálakba és – ahogy hosszabbodik a fonál és erősödik a húzóerő – velük együtt


fölkapja a pókokat. Ez a módszer hatékonyan segíti a pókok terjedését (amelyek zöme a túlnépesedés miatt elpusztulna, ha helyben maradna). Sok pók a fonalai segítségével több ezer méter magasra is emelkedhet a légkörben, és igen messzire juthat. A fűszálakhoz, bokrokhoz és más növényekhez tapadó, általunk látható ökörnyálhoz, azaz pókfonalakhoz az esetek többségében

már nem tartozik pók: azok már valahol másutt járnak – ha élnek még. (forrás:okto.blog.hu)

(kép: www.aranyosfodorka.blogspot.hu)

ZÖLDÖRÖM

3. oldal


HUNGARIKUMOK Ezen rovatunkban minden hónapban bemutatunk 1-1 hungarikumot. De mit is jelent ez a szó? A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarokismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-el lépett hatályba pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak

A tokaji aszú A Tokaji név az idők homályából először Közép-Ázsiában bukkan fel, nem véletlen, hogy az egykorú arab források a hunok különleges italaként egy nagyon erős, és édes ünnepi borfélét emlegetnek. Attila udvarában tehát ismert volt már az aszú, mely hírt megerősíti, hogy a sok helységnevünkben ránk örökített aszo szavunk eredete szintén Közép-Ázsiába vezet. A jelenleg elfogadott álláspont természetesen az írásos forrásokból indul ki, melyek azonban nem adnak alapot másra, csak saját koruk meghatározására. Ezek szerint legelőször 1500 körül beszélhetünk aszúról a Hegyalja vidékén. "Az Vitézlő Garay János bátyámuramhoz mutatom oly szép atyafiságomat, hogy az Tokai Pinzében lévő, Hetven Hordó és ötvenkét áttalag Asszú szőlő borokhoz nem tartom semminemű jussomat és eő kegyelmeének adom mind egészben." Jelenlegi ismereteink szerint ez a legkorábbi dokumentáció, amely egy konkrétan megnevezett aszúkészletre vonatkozik. Ez némileg előbbre datálja az első aszúbor születését annál, amit a ránk hagyományozott legenda tart. Állítólag aszút legelőször Szepsi Laczkó Máté készített 1650-ben, amikor is a prédikátor a török beütéstől tartva a szokásosnál tovább, november 10.-ig húzta a szüret kezdetét. Az Oremus-dűlő szőlője azonban már nagyon töppedtté vált. Az aszúsodott szőlőszemek leválogatásából rendkívüli bor született, amely az akkori fejedelem asztalára kerülve igazi hírnevet vívott ki magának. Az, hogy egy ilyen egyszeri véletlen történés eredményezte volna a táj legmeghatározóbb termékét, akkor is kétséget ébresztene bennünk, ha esetleg nem lennének megbízható bizonyítékaink az aszú korábbi létezéséről. Balassa Istvántól tudjuk, hogy az aszú első említése Szikszay Fabricius Balázs Nomenklatúrájában fordul elő a következő formában "Vinum passum asszu szeőleő bor". Az 1590-ben megjelent mű 1576 előtt, sok éven keresztül íródott. Teljes tehát az időbeni egybeesés. Konkrétan ismert aszúmennyiséget - megint Balassa szerint - a tarcali Nagyváti-szőlő terméséből nyertek 1636-ban ("asszú szőlő bor"). Ugyanitt a következő évben "asszú szőlő"- szedtek. Eddig tudomásunk szerint ezek voltak az aszúra vonatkozó első adatok. Meg kell jegyeznünk, hogy az aszúkészítésre más híres magyar borvidéken is találunk példát. Készítése A Botrytis cinerea nevű gomba, amely a szőlőszemeket aszúsítja, adja a jellegzetes ízt. Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. Csak a nemes penész által "megrontott", "rothadt" szemek kerülnek be. Ellentétben a tokaji szamorodnival, amelyet egész fürtökből készítenek – ezekben pedig ép, azaz nem nemesrodhadt szemek is vannak, vagy éppen a "fordított" nevű különlegességgel, ahol az első termés túlnyomó része már megasszúsodott, azaz minden egyszerre történik, nincs kétfázisú erjesztés. Az összegyűjtött asszúsodott szemek saját súlya alatt kicsepegő nedű a tokaji esszencia, igen magas cukorfokkal és cukormentes extrakttal. Az aszúbor készítéséhez mustot, erjedő vagy már kierjedt bort használhatnak, ezekkel áztatják az adott évben szedett, feldolgozott aszúszemeket (az aszútésztát). A hagyomány szerint ahány puttony (kb. 20-25 kiló) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez (egy „gönci hordó”: 136 liter), annyi puttonyos az aszú, 3-tól 6 puttonyosig. Egy korábbi előírás szerint annyi további évig kell hordóban érlelni a bort, ahány puttonyos. Újabban azonban a bortörvény egyszerűen a cukortartalom alapján minősíti az aszúkat. A tokaji aszú igazi nagysága abban áll, hogy magas cukortartalma mellett, hála magas és jóösszetételű sav- és extrakttartalmának, képes megmutatni a röghatás nagyságait és egyediségét, s mindemellett több éves korában is gyümölcsös és friss hatású marad. A tokaji aszú nemesrothadásához nagyon fontos a helyi időszakos nedves klíma, melyet a Tisza és a Bodrog folyó biztosít és a reggeli ködös, párás, de napközbeni napos hosszú ősz; a bor éréséhez pedig az egyenletes, állandó hőmérsékletű tokaji pince szürkepenésszel borított fala. A hőmérséklet télen-nyáron állandó: 910 C fok, a relatív páratartalom pedig annyira magas, hogy a nyitott hordókban aranysárgára oxidálódó bor alkohol tartalma nem hogy nem illan el, sőt: az érlelés folyamén egyre koncentráltabb lesz. Ezek együtt adják utánozhatatlanságát. Történtek kísérletek a nemes penész áttelepítésére más (külföldi) pincékbe, de mind kudarcra jutott. A Tokaji titkát Tokaj és környéke őrzi, ellenállva minden rafinált lopási kísérletnek. A felhasználható szőlőfajták a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a kövérszőlő, valamint az oremus (vagy zéta). Készítésének és érlelésének módját szigorúan szabályozzák.


4. oldal


ZÖLDKÖZNAPI PRAKTIKÁK Illatosítás A friss levegőnél nincs jobb, amikor csak teheted, szellőztess! A légfrissítők nem növelik a levegő oxigéntartalmát. A levegőt valójában nem is frissítik, csak az orrodat csapják be: pl. a konyhaszagot nem szüntetik meg, csak elfedik. A legtöbb palackos légfrissítő vegyi anyagokat, például limonént, imidazolint tartalmaz. Ez a két anyag állatkísérletekben rákkeltőnek bizonyult. Cserépkert Napfényes ablakban, ablakpárkányon nevelhetsz kakukkfüvet, borsikafüvet, zsályát, borsmentát, bazsalikomot, rozmaringot, citromfüvet, majoránnát. Friss gyógynövényekkel és fűszerekkel, valamint illatos levegővel látja el a cserépkert a családot. Száraz csokrok A lakásban sokfelé találhatsz helyet hagyományos illatosító növényeknek. A kakukkfű, a rozmaring, a levendula és a mentafélék szárított ágait akaszd fel az ajtó– vagy ablakfélfára, de vászonzacskóba kötve teheted a ruhásszekrénybe is. Ha megmorzsolod a füveket, friss, finom illat árad szét a szobában. Évente készíts új csokrot. (folytatjuk…) (Forrás: Zöldköznapi kalauz)

A TERMÉSZET PATIKÁJA

Hecsedli: A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa (Rosa canina) gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli. A-, B1-, B2-, P- és Kvitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin. A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést. A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin- tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkerózsa latin neve kutyarózsát jelent, mert régen azt tartották, gyógyítható vele a veszettség. Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot. Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél. A virág szirmai enyhe hashajtó hatással bírnak, levele hasfogó. A termésében, a csipkebogyóban sok C-vitamin van, ezért forrázni nem szabad, teáját 3-4 órás hideg áztatással készítsük! Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő leválasztásra is használható. Kedvezően hat a cukorbetegségre, jó emésztésjavító. Immunerősítő hatása van, különösen ajánljuk stresszoldásra, dohányosoknak C-vitamin pótlásra. A csipkemagban csak Evitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. A csipkebogyóbor főleg idősebb korban kitűnő házi szer a hólyag és a vese rendszertelen működése ellen. A termésből készíthet még lekvár, likőr, szörp. A lekvárhoz a csipkehúst használjuk, mag és szőr nélkül. A megtisztított, nyers csipkehúst turmixoljuk, majd azonos mennyiségű mézet vagy cukrot adunk hozzá, hűtőben tároljuk. Fontos téli Cvitamin forrás. I. évfolyam 1. szám

5. oldal


Biológia szakkörünk bemutatása A Petényi János Salamon Természetvédelmi Szakkör tagjaival már évek óta hagyomány a tavaszi és őszi kirándulások megtartása. A tanulók zárható üvegeket, dobozokat hoznak magukkal a gyűjtött anyag otthoni feldolgozására és természetesen jegyzetfüzetet, mert e nélkül legfeljebb turisták lehetünk, de természet-megfigyelők semmi esetre sem. Első kirándulásunk a XXX. csatorna partjára vezetett, ahol a vízszabályozásról beszélgettünk, majd megismertük a víz mellett és vízben található legfontosabb növényfajokat. ( harmatkása, nád, gyékény, tócsagaz, süllőhínár, békalencse, rucaöröm ) Utána előkerült az aprószemű húzóháló, mellyel a vízben élő állatfajokat fogtuk be. (szitakötőlárvák, csíbor, szegélyes csíkbogár, tányércsi-

ga, cifra rák, szivárványos ökle, balin, dévérkeszeg, pirosszemű kele, vörösszárnyú keszeg, törpeharcsa) Megtanultuk a legfontosabb halfajok jellegzetes bélyegeit, melyek nélkül nincs pontos faj-

határozás. A begyűjtött fajokat az általános iskola tetőtéri folyosóján látható kiállító asztalon helyeztük el. Itt is szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ott kiállított fajokból december hónapban versenyt rendezünk, nem csak szakkörös tanulók számára. Olvassátok figyelmesen az ott leírtakat és nézegessétek a kiállított anyagot! A második kirándulásunk a pakonyi erdőbe vezetett, melyhez az önkormányzat kisbuszát is megkaptuk. Itt szeretnénk köszönetet mondani ezért a segítségért. Ezzel a kirándulással pár napot késtünk, de azért sikerült találnunk néhány jellegzetes gombafajt. Így pl. őzlábgombát, légyölő galócát, párducgalócát, erdei csiperkét, kénvirággombát, keserűgombát. A túra alatt alaposan megismertük a gombaszedés és a gombafogyasztás szabályait is. Harmadik kirándulásunk alkalmával az un. vízházi csatornához mentünk. Itt jól megvizsgáltuk a széleslevelű gyékényt és annak termését. Megfigyelhettük milyen negatív hatással lehet az édesvizekre a túlzott szervesanyag (pl. istállótrágya) belekerülése a természetes vizekbe. Ugyanakkor több cserjefajt is gyűjtöttünk, melyeket a bemutató asztalon helyeztünk el az iskolában. Így pl. kecskerágó, kutyabenge, galagonya, kökény, fagyal, ezüstfűz. Úgy gondolom mindhárom kirándulás hasznos volt a tanulók számára. Kissé kibővítettük a tanórai ismereteket, valamint megismertük településünk változatos növény- és állatvilágát. Zsin Géza biológiatanár

Bemutatóasztal a tetőtérben

Troják Roland (3.c) a szakkörön gyűjtött kosárnyi őzlábgombával


6. oldal


IÚK: IFJÚ ÚJSÁGÍRÓK KLUBJA Október 4. Állatok világnapja Sziasztok, a nevem Erik, ez pedig a kutyám Gesztenye. Lassan már 6 éve velünk él és szerintem ő a legaranyosabb kutya, (igaz ez csak az én véleményem, de szerintem mindenki ezt gondolja a saját kutyájáról). Habár az én kutyám nem egy méregdrága öleb, aki be van tanítva mindenféle trükkre és pózolásra, az én kutyám mégis többet tud! Ő beszél! Hihetetlenül hangzik, de így van! Sokat társalgok vele szinte minden nap, persze nem emberi nyelven, de beszélgetünk...! Míg én elmondom neki az iskolában történt dolgokat, eseményeket, ő válaszol nekem! Murrog, hümmög és füttyög! Lehet, hogy tényleg érti amit mondok, de lehet hogy valami más okból adja ki a hangokat. Azt viszont észrevettem, hogy ha szomorú vagyok, akkor füttyög, ha boldog vagyok, akkor általában murrog és ha meg csak úgy beszélek hozzá akkor hümmög! Sok mindent végigéltem már vele, mondhatni ő az egyik legjobb barátom! Anyukám nem szereti, ha bent van a házban, de én néha mégis beengedem. Karácsonykor mindig bejöhet a házba, igaz egy alapos fürdés az ára, és a karácsonyfa előtt együtt énekeljük a „kiskarácsonyt”. Ha még nincs háziállatod és szeretnél egyet, akkor azt kívánom, hogy ilyen jó barátra találj, mint, én! Horváth Erik 7.a

Folti, a túlélő Folti az én cicám. Nagyon szeret vadászni és sikeres is benne. Az egyik vadászat után amikor hazajött, már sajnos csak egy szeme volt, mivel áldozata valamilyen módon kivette egyik szemét. Így most csak egy szeme van. Naponta 2-szer kap enni: egyszer száraz eledelt, egyszer pedig valami csemegét. Született 2 szép kiscicája és nagyon szeret "LOPKODNI˝ a szomszédoktól és ezt a ők nem nagyon szeretik. Egyszer szegényt meg is lőtték. Volt egy 2-3cm-es lyuk az oldalán. Ez igazán fájhatott neki, abban az időszakban még jobban figyeltem rá hogy megfelelőek legyenek a körülmények a számára. Nagyon szeretem és ő is szeret engem. Juhász Richárd 7.a


7. oldal


„Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is." Wass Albert Egyre többet lehet hallani arról, hogy a felnövekvő generációnak tisztában kell lennie azzal, hogy környezetünk válságban van és ezzel kapcsolatban fontos feladatuk van. Meg kell tanulni mi a feladatuk a jövőben. Tanulni sokféleképpen lehet. E folyamat egy része nem tudatos tevékenység. A tudatos folyamat során azonban kisgyermek-kortól kell elsajátítani mindazt, amit a társadalomban élő embernek tudnia kell mindahhoz, hogy később e társadalom aktív, alkotó tagja lehessen. Az emberiség történelme során egyre inkább eltávolodik természeti környezetétől, mindinkább az általa megalkotott mesterséges, technikai környezetben éli mindennapjait. Ám rá kell döbbennünk, hogy bármenynyire is függünk a művi környezettől, a természetben szerzett ismeretek nélkül nem lehet teljes a tudásunk a világról. Naponta halljuk, mára eljutottunk odáig, hogy természeti környezetünk nagy részét tönkretettük. Sok esetben úgy avatkoztunk és avatkozunk bele ma is természeti folyamatokba, hogy ezzel jóvátehetetlen kárt okozunk, főként magunknak. A Föld jövőjének záloga, a felnövő nemzedék földi életről szerzett ismereteiben rejlik. Ahhoz, hogy megértsük és átérezzük a „nagy" dolgokat, a Föld globális problémáit…"kicsiben", itt, a közvetlen környezetünket kell megismernünk. Szeretnénk újságunk következő számaiban összegyűjteni, bemutatni Alsónémedi és környékének természeti értékeit.

Szívesen veszünk ötleteket, bármiféle segítséget. Ti mit mutatnátok be, mire hívnátok fel társaitok figyelmét? Nem kell külföldre utazni, ahhoz, hogy szépségeket találjunk. Nyitott szemmel ….1. rész Cikksorozatunkat az Ócsai Tájvédelmi Körzet bemutatásával kezdjük. A következőkben írunk növény- és állatvilágáról, néprajzi értékeiről is. Készítünk interjúkat olyan emberekkel, akik sokat tettek, tesznek ma is azért, hogy ez a páratlan értékkel rendelkező terület fennmaradjon. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyelete alatt álló terület. 1975-ben alapították és Ócsa - Dabas - Inárcs települések között található. Nemzetközileg is elismert jelentőségű mind botanikai (növénytani), mind zoológiai (állattani) szempontból. Ezen kívül jelentős néprajzi, régészeti értékekkel is rendelkezik. A felszín igen változatos. A lápos területekből homokos részek is elkülönülnek. Területére jellemző a mozaikosság, ahol a nyílt vizekkel váltakoznak a nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek illetve az ember által művelt területek. A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) által alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. Valaha az ős-

Duna járta ezt a tájat, melyről a mélyben található hordalékkavics is árulkodik (Borsy, 1998) Ócsa alatt a talajvíz kilép a felszínre, nedvesen tartva a hajdan kialakult Turjánvidéket és a tőzeges mélyedéseket. A turján jelentése ingoványos, mélyen fekvő rét, amelyen itt-ott víztükör van, a talaja lápszerű, fekete, humuszos.

Az egykori Duna-meder kavicstakarója képezi az altalajt, melyen a vízi szervezetek és élőlények maradványaiból vizet alig áteresztő málladék jött létre. Az így elszigetelt mélyedésekben a vízborítottság következtében megindult a tőzegképződés és az-úszólápok kialakulása. A talajvíz tavasszal

a felszín fölé emelkedik, és a száraz nyári hónapokban sem süllyed 0,5-1 m-nél mélyebbre a talaj szintje alá. Így az állandó vízborítás okozta oxigénmentes (anaerob) körülmények között az elhalt növényi részek csak részben bomlanak le, belőlük sötét színű, jó víztartó képességű anyag, a tőzeg képződik, amely még rengeteg szerves anyagot tartalmaz. Egy 1949-ben készült felmérés szerint az Öregturjánon a tőzegréteg vastagsága a legtöbb helyen 160 cm körüli volt, de néhol elérte I. évfolyam 1. szám

8. oldal


a 220 cm-t is. Ez hazai viszonylatban elég vastagnak számít (a legvastagabb tőzegréteg hazánkban 6-8 m volt). A tőzeget főleg mezőgazdasági célokra, kisebb mértékben tüzelésre használták. Kitermelése a legtöbb tőzeges területen már a századfordulón elkezdődött, a leghatékonyabban az ötvenes, hatvanas években bányászták. Az Öregturján területén a tőzeg kitermelése és ezzel az eredeti lápi növényzet szinte teljes elpusztítása az ötvenes évek elején kezdődött. A művelés kezdeti időszakában, 1955-ig kézi módszerrel folyt a kitermelés, a tőzeg fölötti lápföldréteget pedig visszadobták a termelőgödörbe, csak a tőzeget szállították el. Sok helyen a kedvezőtlen vízviszonyok miatt az alsó tőzegréteget (kb. 40 cm) kénytelenek voltak viszszahagyni. Ezután már kotrógépes technikával folytatták a kitermelést, főleg a hatvanas években. A tőzegbányászattal a hetvenes évek elején hagytak fel, ekkorra a terület 70-80 százalékát már letermelték. Ezután 1975-ben több kutató közbenjárására védetté nyilvánították az ócsai lápot, vele az Öregturjánt is. Az úszólápok úgy keletkeztek, hogy a pangó vizek szélén temérdek élő és elkorhadt vízinövény gyökérzete hálószerűen összefonódott, majd idővel a szél telehordta földdel. Ezen a televényföldön idővel kisarjadt az élet az odakerült magvakból. A megszü-

letett sziget a szél hatására mozgásban volt. Magas vízálláskor felemelkedett, apadáskor süllyedt. Az ilyen láp elbírt embert és állatot is. Az úszólápot erősebb szélvihar leszakíthatta és besodorhatta mélyebb vizekre.

Eredetileg az egyes turjános medencéket megtöltötte a felszínre lépő talajvíz s ezután a természetes tereplépcsőkön átbukva haladt a következő turjános medencéig. Ezt az egyensúlyi állapotot bontották meg a tereplépcsőket átvágó belvízcsatornák, majd a vízelvezetést tovább gyorsította az eddigi ÉD-i irányú csatornákra keresztirányban kiépített Árapasztó-csatorna. A csatornák hatására már május végére lefolyt a víz a területről ezért a vízhez kötődő növény és állatfajok szaporodása veszélybe került. A Nagyturján vízháztartásának helyreállítása érdekében végzett rekonstrukciós munkák eredményeképpen a csatornák szabályozhatókká váltak, a terület vízellátottságától függően nyithatóak és zárhatóak a zsilipek. Az Öreg- és a Nagyturján állapota tehát javul. Ezt jól jelzi pl. a lápi csalán ismételt területfoglalása is. Talajára még jellemző, hogy az egykori folyóvízi zátonyok maradványai, a magaslatok és szigetek meszesek. A szárazabb időszakokban többször felszántották majd ismét felhagytak a művelésükkel. A mélyebb szegély-területeken már kötött fekete, réti talaj található. (Forrás:Duna-Ipoly Nemzeti Park, Cincér füzetek, 2008)

Fotók: Kaldenecker Tibor,www.fotovilag.hu


9. oldal


Élménybeszámolók— III. Hagyományörző Akadályverseny

Októberben, egy szerdai napon nem iskolába jöttünk, hanem akadályversenyt szerveztek nekünk az Összefogás Jövőnkért Alsónémedin Egyesület tagjai és tanáraink. Számomra az idei tanévben ez volt a legjobb nap. Nem azért mert nem kellett iskolába jönni, hanem mert nagyon jól éreztük magunkat az osztálytársainkkal és mellesleg sokat tanultunk. 5 állomást kellet bicajjal felkeresnünk. Az első tapasztalatom az volt, hogy ezt többet kell gyakorolnom! Az első állomáson Timi néni és Erika néni segítségével talpast kellett készítenünk, ami nagyon jól esett a reggeli hi-

degben. A Sárkánytónál Kati néni elmondta a feladatot és kukoricát kellett törtünk majd morzsoltunk. A nagypapámtól kaptam egy kézi morzsolót… hát, nem volt ezzel egyszerű dolgozni! Volt, aki csutkával próbálkozott, más csak kézzel. Azt hiszem most már tudjuk, hogy kemény munka volt ez minden ősszel. Bencének lett is egy nagy vízhólyag a kezén. De talán nem ő az egyetlen. Nagyon szorgosak voltunk, 33 kg kukoricát morzsoltunk le (ha jól emlékszem). Magdi néni pedig megmutatta hogyan készíti a cekkert, kiskosarat a kukorica leveléből. A Kenderföldeken volt a többi állomás. Egyiken a földművelésről, növénytermesztésről tudtunk meg érdekes dolgokat Rezső bácsitól. Kálmi bácsi pedig megmutatta hogyan dolgozik még ma is szép lovával a földeken. A másik helyen, a csőszgunyhónál kerítést fontunk vesszőből. Feri bácsi és Sanyi bácsi mesélt arról hogyan lehetett fedél alá húzódni a határban. Ez volt szerintem a legjobb állomás. Az utolsó 2 megálló a „Nagyfánál” volt. Itt

agyagozhattunk és emlékmedált is kaptunk Borika nénitől. Beszélt nekünk a Kenderföldeken talált réges-régi sírokról és az akkori emberek szokásairól. Ez nagyon érdekes volt, mert mostanság tanulunk ezekről történelemórán. Tánya néni pedig a kenderről és annak feldolgozásáról mesélt nekünk. Az állomások között többször megálltunk pihenni, ettünkittunk. Találtunk jó búvóhelyeket, ahová jó lenne majd még visszamenni az osztálylyal. Szerencsére szép időnk is volt. A végére jól elfáradtunk, de megérte, mert az osztályunk az 5-6 évfolyamosok között II. helyezést ért el. Én nagyon jól éreztem magam...még akkor is, ha nem vagyok egy nagy bicajos. De a következő akadályversenyig majd többet járok kerékpárral (homokos terepen is) Abonyi Anna 5.a

FELHÍVÁS!! 1. Várunk írásokat novemberi számunkba. Aki szeretné, ha megjelenne cikke a következő lapban, kérjük küldje el a [email protected] címre vagy dobja be a portával szembeni gyűjtődobozunkba legkésőbb október 25-ig! A terjedelme max. fél A/4-es oldal. Lehetséges hozzá képet is csatolni. TÉMA: „Ne vásárolj semmit nap!” Ezt a napot november utolsó péntekén rendezik meg világszerte, így nálunk is. Az ezzel kapcsolatban írt legjobb, legkreatívabb, figyelemfelkeltő írásokat megjelentettjük.

2. Versenyt is hirdetünk. Aki folyamatosan olvassa az újságunkat és helyesen válaszol a cikkekkel kapcsolatos kérdésekre, év végén értékes jutalomban részesülhet. A jelentkezés feltétele, hogy a gyűjtődobozba dobj be egy cetlit neveddel és osztályoddal. A feladatlapokat október 25-én (őszi szünet előtt) kapod meg. (alsó és felső évfolyam külön versenyez)


10. oldal



11. oldal

zöldöröm OKTÓBER MAGVETŐ HAVA JELES ZÖLD NAPOK A TARTALOMBÓL:

Recommend Documents