HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK, JELES NAPOK
Az óvoda hagyományai, ünnepei, jeles napjai tekintetében tekint a legintenzívebb időszaka, amely bővelkedik a néphagyományokon alapuló jeles napokban is. Decemberben ki-ki ki az ízlésének megfelelően készüljön az ünnepre.
A tél jeles napjai: A gyerekek születésnapjának megünneplése, ajándékkészítés. havi rendszerességgel Népi időjóslás fegyelemmel kísérése (csoportonként) Természet változásainak és szépségének megfigyeltetése (csoportonként) Advent (november 30. utáni első vasárnaptól vasárnaptól a negyedik vasárnapig) Adventi munkadélután a szülőkkel (óvodai szintű, A település Időseinek k köszöntése. (nov. – nagy csoport) Mikulás (december 6.-óvodai óvodai szintű, csoportonként) Lucázás napja, ja, búzaültetés (dec.13.)- csoportonként, középső csoport Karácsonyváró ünnep,, karácsony, karácsony betlehemezés (dec. - az iskolai szünet előtti nap, közös, óvodai szintű ünnep) ünnep Betlehemi játék a Templomban – nagy csoport – advent 4. vasárnapja Szülők farsangi bálja Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) hamvazósz Farsang farka: húshagyókedd kedd, csoportonként, Kiszebáb égetés-nagycsoport. égetés
Advent A tél jeles napjai, a karácsonyi ünnepkör - az adventtel kezdődik. Advent- az Úr eljövetele, a várakozás, a reménykedés ideje, a karácsonyra való készülődés időszaka. Karácsony előtti 4. vasárnapon kezdődik és december 24-ig tart. Régen böjtöltek ilyenkor, ezért néhol kisböjt, adventböjt néven is nevezték. Óvodánkban évek óta hagyomány, a szülőkkel közösen, adventi munkadélután szervezése, amely a karácsonyra való készülődés jegyében zajlik. Ekkor készülnek el azok az asztali, fali, és ajtódíszek, fenyőfüzérek, adventi koszorúk, naptárak, melyek segítik a családok felkészülését, ráhangolását az ünnepre. Évről évre egyre nagyobb a népszerűsége ennek a programunknak. A felnőttek és a kicsik egyaránt jól érzik magukat, boldogan tevékenykednek együtt, közösen készülnek az ünnepre. A csoportokban is folyamatosan elkészülnek ezek a kellékek. Meséléskor gyertyát gyújtunk és melegség járja át szívünket, átadva egy kis szeretetet abból, amely karácsonykor járja át lelkünket.
Borbála napja – (dec.04.) Néphagyományaink részét képezik a néphittel kapcsolatos ismeretek is. A Borbálanaphoz fűződő szokás- és hiedelemanyag hasonló a Luca-napihoz, de a magyar nyelvterületen kevésbé elterjedt. Ezen a napon is, hasonlóan, mint Katalinkor, Borbálaágat állítanak a vízbe, hogy újévre kivirágozzon (cseresznye-, barack- vagy mandula ágat). Ha az ág újévre kivirágzott, a lány közeli férjhezmenetelére jósoltak. A csoportokban a népszokás tovább él, hiszen ezen a napon a vázába cseresznyefa ág kerül.
„Hull a pelyhes fehér hó…” Szent Miklós a legközismertebb szentek közé tartozik. Esténként járta a várost, s ahol látta, hogy szegény gyermekek éltek, csomagot tett az ablakukba. Innen ered a Miklós-napi ajándékozás. A Mikulásnak két alakja él: az egyik az, amelyiket sohasem látunk, az éj leple alatt hozza ajándékát az ablakba helyezett, kitisztított cipőkbe. A másik az alakoskodó, piros jelmezt öltő, szakállas bácsi, aki házról házra személyesen viszi el a csomagot. Puttony van a vállán, ő büntetni is szokott, virgács van a
kezében. Érdekesség, hogy a jelmezbe öltözött Mikulást a fekete krampusz is elkíséri (ördögszerű figura). it elkísér két kis krampusz. krampusz Mi az ajándékozó Mikulást részesítjük előnybe, akit Nagy várakozással telik a Mikulás napja előtti időszak a csoportokban. Barkácsolnak, a Mikuláshoz kapcsolódó verseket tanulnak, dalokat énekelgetnek. Ünnepi hangulatba öltöztetik a csoportokat. Elérkezik az örömteli várva-várt várva nap. Minden n csoportot végig jár Mikulás bácsi, és minden kisgyermeket megajándékoz. A kedves Vendéget a nagyobbak dallal, verssel köszöntik, a kisebbek kedvük szerint, szerint, bár Ők is tanulnak kapcsolódó dalokat és verseket.. Minden kisgyermeket megdicsér, megsimogat. Azonban így is akad olyan kisóvodás, kinek bizony – sírásra görbül a kisszája.
„Luca, Luca kitty-kotty…” kitty A magyar néphit szerint kétféle Luca van, a jó és a rossz (boszorkány). Luca megbünteti azokat, akik a neve napján dolgoznak. Népmeséinkben, hiedelemmondáinkban gyakran fordul elő a boszorkány. Ilyenkor alkalmunk adódik tudatosítani a gyermekekben, hogy boszorkány szorkány nincs, ez a félelem az emberek tudatlanságából fakadt régen. Ők sem láttak soha, csak elképzelték. A múltban a fiúk jártak „kotyolni – lucázni”. lucázni Beszélünk a jeles naphoz kapcsolódó Luca székéről, Luca pogácsáról, Luca cédulákról, a Luca-napi búzaültetésről, aültetésről, melyet a gyerekek Lucázás Lucázás után elültetnek. A földbe került kismagokat gondozzák, majd karácsonykor az ünnepi asztalt is díszíti. A gyerekek sajátjukat haza is vihetik. A Luca-naphoz naphoz fűződő dramatikus játékokat most is szívesen játsszák a gyermekek. g Ezt a hagyományt örökítik meg a középső csoportos fiúk minden évben, óvodánkban is. Végig járják a csoportokat, kántálásuk, jókívánságaik jutalma a Luca-pogácsa pogácsa, vagy aprósütemény.
„Kiskarácsony, Kiskarácsony, nagykarácsony…” nagykarácsony Karácsony estéje elképzelhetetlen volna karácsonyfa nélkül. Szép és látványos ünnepi szokás ez, jóllehet a karácsonyfa állítása nem nyúlik vissza régi időkre. A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények minden népnél nagy szerepet játszottak. A magyar népi hagyományokban hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A feljegyzések szerint
először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő (első magyar óvoda, kisdedóvó alapítója) állított karácsonyfát. Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. Az ünnepek előtti napok az ünnepre készülődés, a várakozás, a karácsony jegyében zajlanak. Dekorációk, ajándékok, sütemények (mézes kalács) készülnek, közösen a gyerekekkel, melyet cukormázzal, ügyes kezű anyukák segítségével díszítenek. Becsomagolják, majd a szülők körében értékesítésre kerül. A bevételt a csoportok használják fel. Intézményünkben a nagy karácsonyfa tradicionálisan az óvoda bejárata elé kerül, ahol a gyerekek már érkezéskor szembesülhetnek vele. A csoportok általában fenyőágat, kisméretű fenyőfácskát állítanak, melyre a nagyobbak már maguk rakják fel a díszítést. Az adventi naptárban található cukorka is felkerül a fenyőágra vagy a kisfenyőre, melyet az utolsó napon, az óvó nénik által készített ajándékkal együtt, megkapnak a gyerekek.
„Kisded született Betlehemben…” A betlehemezés, a magyar paraszti hagyomány az egyik legismertebb, legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. Óvodánkban a karácsony óvodai szinten zajlik, mindhárom csoport részvételével, meghitt „családias” hangulatban. Minden évben a nagy csoportosok adják elő a betlehemi dramatikusjátékot, melynek természetes világítását a gyertyák adják. A betlehemi játék utáni közös éneklés, az óév utolsó együtt töltött percei az óvodában, a csoportok bensőséges ünnepe Karácsony előtt. Advent 4. vasárnapján nagy csoportosaink a helyi Templomban, a teljes nyilvánosság előtt mutatják be betlehemi játékukat, amely emeli az ünnep fényét.
„Itt a farsang áll a bál…” A karácsonyi ünnep elmúltával Vízkereszttől megkezdődik a mulatságok, bálok időszaka - a FARSANG,, mely a Húsvéti nagyböjt kezdetéig Hamvazószerdáig tart. kezdetéig, A farsangi jókedv, s vidámság a tél búcsúztatásának és a tavasz eljövetele feletti f öröm megnyilvánulása. A farsangi maszk és jelmezek elengedhetetlen kellékei a mulatságnak, mely a gonosz szellemek megtévesztésére szolgál. A farsangi mulatozásokat az óvodai felnőttek szokták kezdeni. A szülők évente farsangi, vacsorával egybe kötött jótékonysági bált szoknak szervezni, az óvoda támogatására. A rendezvényen nagyon sokan megjelennek, sokan adományaikkal támogatják az intézményt, és fergeteges hangulatban, hajnalig tartó mulatozással mulatozással zajlik. Az óvodás gyerekek farsangját farsang – hagyományosan – a „farsangfarka farka” időszakában, húshagyókedden tartjuk,, amit hosszú készülődés előz meg. A gyerekek szemüvegeket, álarcokat készítenek, a csoportokat a farsangi hangulatnak megfelelően feldíszítenek. Farsangi verseket, dalokat tanulnak, a farsangi szokásokkal ismerkednek. Húshagyókedd reggelén elkezdődik a maszkabál. A gyerekek beöltözve bemutatkoznak társaiknak, és különböző tréfás alakoskodókkal, drámajátékkal, találós kérdésekkel üthetik el az időt. Játék, zene, táncolás közben jóízűen falatozhatnak az asztalon megterített süteményekből. A gyerekek farsangi mulatságának végét a télűzés szimbólumával, a Kisze elégetésével szoktuk ktuk zárni, melyet mindig a nagycsoportosok készítenek el. A csoportok ilyenkor az óvoda udvarán, hangos kiabálással, tapssal, télűző és tavaszváró dalokkal kísérik a báb megsemmisülését.
Aki nem tud mulatni, menjen haza aludni!” A szép hagyományt átörökítve, a felnőttek mulatozása este folytatódik, folytatódik amely a település közösségéhez való tartózást erősíti.
