MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA –- TAVASZUTÓ HÓ – ÍGÉRET HAVA - BIKA HAVA - Borjútor (Virágzó élet)
hava
Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése. Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következik be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként. A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. Ezeknek a több napig tartó ünneplések késői utóda a majális. A májusfa mellett ismert az úgynevezett „máj-kerék” is – ez egy hosszú pózna tetején elhelyezett, szalagokkal, virágokkal, borosüvegekkel feldíszített szekérkerék, amihez aztán a legények ügyességi versenyei is társulnak. Gyakran a máj-kerék fontos szerepet játszik a pünkösdi király megválasztásában. Eredetileg termékenységünnep volt. Sok helyütt pünkösdkor „kitáncolták” a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték. Adománygyűjtő népszokás. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül, valamint a fiúk közül is megválasztották a pünkösdi királyt. A sokak szerint legszebb hónap jelölésére egyes vidékeken használatos a „tavaszutó” és az „ígéret hava” megnevezés is – előbbi egyszerű meteorológiai tényközlés, utóbbi magában hordozza a természet kiteljesedésének, a növények gyors fejlődésének, s ezzel együtt a biztos, gazdag termésnek a reményét is. Pünkösd havának viszont nem mindig indokolt nevezni: a húsvéthoz kötődő, úgynevezett mozgó ünnepről lévén szó, az gyakran már június elejére esik. Rudan Mária: Ikrek zodiákus a meteorológusok Tavaszutó-ként tartják számon, a régi SzékelyMagyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap a Bikából az Ikrek jegyébe lép.
Fakad Virágok Hava, nyit a kányabangita, angélika, magnólia, zsálya, kosbor, sóskafa Hát te, fagyos, mit csinálsz, Szervác, Pongrác, Bonifác?
„Május ha sok felleget,Nem küld nagyon hideget, Vagy rekkenő meleget, bort, búzát várj eleget.”
Orbánnak a napja hogyha fényes, A vincellér mint a páva kényes. Mint az áldozócsütörtök, olyan lesz őszi időtök. Pünkösd-napi esésre, ne várj áldást vetésre. M{jus hava hűvössége, a gazdának üdvössége.
Jeles napok májusban máj. 1.
Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik. Fülöp és Jakab apostolok hozzák a májusi zöld ágat. Napjukat a népi időjóslásban is megemlítik.
máj. 1. vasárnap Anyák napja
Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa, köszönteni jöttünk, ma van anyák napja. Liliom, liliom, fehér liliomszál, e szép ünnepnapra meg is mosakodjál! Tulipán, tulipán, állj be a csoportba, szép májusi reggel mosolyogj anyánkra! Nefelejcs, nefelejcs, kék nefelejcs ága, hajladozzál szépen anyánk ablakára!
Flórián: a ház tűzvész elleni védőszentje. János (Babevő János) - e napon vetik a hüvelyeseket. Vöröskereszt napja. Alapelvek: Emberiesség Pártatlanság Semleges Függetlenség
máj. 4. máj. 6. máj. 8.
Önkéntesség Egység Egyetemesség.
máj. 9. máj. 12.-14
máj. 16.
máj.25
máj. 28.
Győzelem napja: 1945-ben e napon ért véget a háború Pongrác, Szervác, Bonifác = Fagyosszentek Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek. Nepomuki Szent János napja - hajósok, a vízimolnárok és a hídvámosok védőszentjeként tisztelik. ezen a napon vízi körmeneteket rendeztek csónakokkal, melyeket zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, gyertyával díszítettek. Orbán napja - az utolsó fagyosszent. "Ha Orbán nevet, a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó. "
Madarak és fák napja. A húsvétot követő 40. nap - Jézus urunk mennybemenetele – Áldozócsütörtök. A húsvét utáni 50. nap - Pünkösd – a szentlélek eljövetele. Szentháromság vasárnapja: Pünkösd utáni első vasárnapja a katolikus egyházban a három személyű egy Isten – Atya, Fiú, Szentlélek – ünnepe. Úrnapja – A pünkösdöt követő második vasárnap. Ilyenkor virágszőnyegeket készítenek, körmeneteket tartanak.
Pünkösd története Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10 és június 13 közé esik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.. A magyar pünkösdi szokásokban a már meglévő régi hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és összeolvadtak egy ünneppé. „Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek a Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.
Pünkösd vigíliája Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás. Pünkösdi jelképek Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. "Elhozta az Isten piros pünkösd napját, mink is meghoztuk a királykisasszonykát, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, piros pünkösd napján hajnalban születtem.“
Pünkösdi népszokások A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. Pünkösdi király-választás A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták Mátkálás Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza. Zöldág-járás, zöldág-hordás A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől. Hiedelmek Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak. A csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.
Ma vagyon, ma vagyon, piros pünkösd napja, holnap lesz, holnap lesz a második napja. A pünkösdi rózsa kihajlott az útra, el akar hervadni, nincs ki leszakítsa. Jó legény, jól megfogd lovadnak kantárját,hogy le ne tapossa a pünkösdi rózsát.
Két szál pünkösdrózsa, kihajlott az útra, El akar hervadni, nincs, ki leszakítsa. Nem ám az a rózsa, ki a kertben nyílik, Hanem az a rózsa, ki egymást szereti. Nem szeretlek másért, két piros orcádért, Szemed járásáért, szád mosolygásáért.
Májusban születtek Gróf Zrínyi Miklós – költő, hadvezér, politikus Radnóti Miklós – költő Lázár Ervin – (mese) író, költő
1620. 5. 1. 1909. 5. 5. 1936. 5. 5.
Irinyi János – sokoldalú tudós, a gyufa felfedezője
1817. 5. 17.
Kányádi Sándor – költő, műfordító Dsida Jenő – erdélyi költönk Rippl-Rónai József magyar festő, grafikus.
1929. 5.10. 1907. 5. 17. 1861. 5. 23.
Mondóka: Cserebogár, mikor lesz nyár? Pünkösd táján, vasárnapján, Mikor a fák virágoznak, Vénasszonyok tollászkodnak. Nemezelésre a nyári hónapok a legalkalmasabbak, hiszen sok pancsolással járó munka, vízigényes folyamat A nemezelésről kérjük ki szakember véleményét, illetve kérjük a segítségét. A hónap meséi: A mindent járó malmocska, A bika, Az aranypálca, Gyöngyike, A rátóti csikótojás, Szent László fehér rózsái, Szent László és a besenyők, Az aranyhajú királyfiak, Világvándora herceg, Kökény Matyi, Szélike királykisasszony.
A hónap énekei: A pünkösdi rózsa, Két szál pünkösd rózsa, Leveles a május, Beültettem kiskertemet a tavasszal (játék), Hogy a csibe, hogy?, Hol jártál báránykám? Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Hej tulipán, tulipán, Tavaszi szél vizet áraszt. Májusi csíziók: „Nyesd le a vadsarjat, öntözgesd az ágyást, almánál-körténél kezdd a szemző oltást. Megkapáld a szőlőt, első virágzásig. Karózd föl a babot, mert majd fölburjánzik. Hó végén ültethetsz dinnye palántákot, kölest, lent másodszor, lóherét és mákot. Forgasd a gabonát a szellős magtárban, a rajzó méheknél ne hagyj lepkét kasban.” Időjósló napok: „Májusi eső aranyat ér”. Egyébként mindjárt az első napja jós, meg lehet tudni belőle, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. Jeles napjai a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14.), időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”. A negyedik fagyosszent,Orbán (máj. 25.), névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést, akárcsak Emilnél (máj.28)
Tov{bb a tetejetlen f{ról… 5. Rész A magyar népművészet {tvészelte a mintainkvizítorok emlékirt{s{t. A kív{ncsi és nem értő szemek elől virág-, állat-, és növényi kompozíciókba rejtette ezeket az ősi szellemvil{got idéző jelképeket. Ezek az ősi Nap-jelek ott díszelegnek a kapukon, a h{zormokon, a fejf{kon és a kézimunk{kon, kerekes v{ltozat{t a nép “naprózs{nak” mondja. A napjel ősi tartalm{t a nép elfelejtette, de form{it hagyom{nyaiban konzerv{lta. A természetben élő ember az őt körülvevő vil{gban ügyefogyott, gyenge volt, segítségre volt szüksége, felfigyelt a Holdra. A Nap fényével szemben az éj félelmeit, borzalmait a Hold enyhítette, amely alakv{ltoz{sai, időleges eltűnése és az ezzel j{ró sötétség révén tiszteletreméltóv{ v{lt. A Hold őseinknél az anyaméhet, az örök emberi megújul{st szimboliz{lta; a Holdon elhelyezett életfa is ennek a jelképe. A magyarok ősei a testet és a lelket megkülönböztették. Erre utal, hogy létezett külön szó a lélekre és e kifejezés bizonyos kapcsolatban áll a lehelettel. A lélek továbbélésére utalnak a halotti torok és a temetési szertart{sok. Őseink szép mítosza volt, hogy a születésre várók lelke a túlvilágon az életfa ágán lakozik, onnét száll le a földi létbe, és a test halála után oda tér vissza.
Gyökérszint: A valós{gban soha nem létező, sötét {lmok, gondolatok, lények és történések lakhelye. Itt “élnek” a szellemek és kísértetek, s a gonosz lelkek szintén ide kerülnek, tehát a Gyökérvilág egy részét tekinthetjük Alvil{gnak is. A Gyökérszint végtelen méretű és kuszas{gú, hiszen a Vil{gfa szintjei nem mérhetőek emberi mértékkel! A Gyökérszint a Vil{gmindenség és a lelkek birodalmának fénytelen, sötét része. A Vil{gfa tövében, a Gyökérszint legtetején {ll Élet Anyó h{za, aki a születendő gyermeklelkeket küldi szüleikhez fénysugáron. Semmi különös nincs ebben, hiszen a bölcs ember rég tudja: az elmúlásból mindig új élet serken.
Törzsszint: a Világfa középső szintje kettős világ. Itt helyezkedik el ugyanis a teljes Valóság, s itt nyitható átjáró a Valóságból a Révülők Világába, a mesék és álmok birodalmába is. Aki képes révülni, itt lépi át a küszöböt, s jut a Törzsszintre, hogy azután leereszkedjen a Gyökérszintre, vagy felemelkedjen a Lombszintre. A régi sámánok is innen indultak vándorlásaikra a szellemek és istenek birodalmába. Minden, ami ébren körülvesz minket, amit tapintunk, hallunk, látunk, az a Törzsszinten létezik. Lombszint: a Tetejetlen Fa legfelső szintje rejti magában a legtöbb csodát, mesét, varázslatot, bűbájt. Színes, változatos, kiismerhetetlen világ ez, ahol álom-, és meselények, tündérek, sárkányok, révülők és istenek, magas rendű szellemek és az égbolt lényei élnek. A Lombszint kilenc fő ágra bomlik, melyek ezernyi kisebb gallyra, és millió vesszőre, rügyre futnak szét. A kilenc vaskos ág kilenc bűbájos irányzat jelképe, “lakhelye” volt mindig, már a Jurták megalakulása előtt is. A gallyak, vesszők és a milliárdnyi levél kuszaságát senki át nem láthatja, meg nem ismerheti teljesen. A VILÁG RENDJE
Az Alsó Világnak közepén áll a Világ Fája Világfa tövében Föld Anyánk jurtája Annak a jurtának bíbor az ajtaja, fehér a palástja Világnak Fája vezet a Felső Világba A Legelső Égben Hüvelykpiciny háza Annak a jurtának zöld az ajtaja, fehér a palástja A második égben Hadak Ura háza Annak a jurtának veres az ajtaja, vasból a palástja A harmadik égben Délibábnak háza Annak a jurtának sárga az ajtaja, gyémánt a palástja A negyedik égben áll Szél Kagán háza Annak a jurtának égkék az ajtaja, ezüst a palástja Az ötödik égben Hold Kagán háza Annak a jurtának ezüst az ajtaja, ezüst a palástja A hatodik égben Nap Kagánnak háza Annak a jurtának arany az ajtaja, ezüst a palástja A hetedik égben Arany Atyánk háza Annak a jurtának arany az ajtaja, arany a palástja.
„Az égig érő fának ha nem nő újra ága, Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.”
A világfa fenti képén azt is felfedezhetjük, hogy a három szinten kívül hét fokra is fel van osztva. Ennek oka, hogy valaha a sámánok a Világfát gyakorta nevezték sámánlétrának, amin fel kell mászni ahhoz, hogy valódi révülő váljék valakiből. Ez azt jelentette, hogy a sámántanoncnak be kellett járnia a Tetejetlen Fa mind a három szintjét, felfelé lépkedve a hét fokon, míg végül Arany Atyácska elé nem ért, hogy megkapja felavató kitűntetését és valódi sámán váljék belőle. A Világfa hét foka hét lépés, a sámántanonc hét esztendő tanulás, révülés alatt válhat beavatottá! Ne feledjük tehát: a Világfa a Minden! Rajta található a Valóság, s rajta lelhető a jó és rossz, a világos és sötét, a mosolyogtató és szívszorító regék, álmok, mesék, mondák, történetek összes világa. “az a szép fényes nap, az Isten jobb szeme, az a szép fényes hold az Isten bal szeme, az a futó szellő Isten sóhaja, az a sok szép csillag Isten arcának ragyogása.” smp.eu/Kiszely István: A magyar nép őstörténete, Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága, Sólyomfi Nagy Zoltán Ős Tenek könyve, Cey-Bert Róbert Gyula: A magyar ősvallás, Antalné Tankó Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága
Az Égig érő fa csodálatos népmesénkben is megmaradt: A sárkány elrabolja a lányt és az égig érő fa tetejére viszi. Sokan indulnak el a kiszabadítására, de kísérletük kudarcba fullad. Végül a kis kanásznak sikerül feljutnia a világfa csúcsára úgy, hogy baltájával lépcsőt vág a fa törzsébe és a rétegekből álló lombkoronán "világról-világra" halad. A hőst az ott lakó Szél, a Hold és a Nap anyja segíti útján. Ebben a mesében a magyar ősvallásnak három rétege ötvöződik: 1. az ég rétegződése és az egyes rétegekben lakók pontos munkamegosztása; 2. az élet fája teli tápláló gyümölccsel; 3. az akadályokkal megtűzdelt fa megmászása. Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk. A fa mint az élet (zöld ág) és a halál (száraz ág), a maszkulin (törzs) és feminin (odú), az örökös növekedés és megújulás egyetemes szimbóluma széles körben ismert. A világfa vagy égig érő fa világok határán helyezkedik el, világokat köt össze: koronája az égbe nyúlik, gyökerei pedig az alvilágba érnek. A mesékben, mítoszokban és hiedelemtörténetekben koronája vagy odvas törzse hősöknek nyújt védelmet, de olykor kincseket vagy ártó szellemeket is rejthet magában. A temetőben, a síron nőtt fákban pedig a halott szelleme él tovább. A népszokásokban, a gyermekjátékokban szintén számos változatban fordul elő, kerül használatba. Emlékhelyként egykori csaták és hősök emlékét őrzi: Székelykeresztúron található Petőfi Sándor fája, Kelebián Rózsa Sándoré, Szilágysámsonon Rákóczi Ferencé, Nagyenyeden pedig két fűzfa őrzi a szabadságharc emlékét. Erdély-szerte több faluban 1896-ban millenniumi fákat ültettek. Aki nem hiszi, járjon utána!
