Üzemeltetési formák és integrációs lehetőségek a Víziközmű törvény hatályba lépését követően (Hogyan tovább víziközmű szektor?) 2012. február 6.
Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda www.drszaboivan.hu
A 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű szolgáltatásról. A hatályba lépés
A törvényt 2011. december 30-án délután 16 órakor fogadta el az Országgyűlés az utolsó törvény volt 2011-ben. A Magyar Közlöny 2011. évi 166. számában jelent meg. 2011. december 31. 23. 00 óra (pezsgős törvény) A legkeményebb belső vitákban elfogadott törvény volt, nehezebben született meg mint az új Ötv. A frakción belüli egyeztetés és a parlamenti vita nyomott hagyott a törvény koherenciáján, ami a vhr-ek segítségével javítható majd ki (Vhr-ek jelentősége!)
A hatályba lépés fokozatai 2012. január 1-ével hatályba lépő rendelkezések:
Alapelvi rendelkezések de! Ezek is nagyon fontosak az azóta megindult integrációs folyamatban Egyes rendelkezések nem lépnek ugyan hatályba, de már 2012. július 1 előtt is hatnak Pl.
Díjak alkalmazása a 2011. december 31-ei állapothoz igazodik (TV. 76.§ ) Vagyonértékelés – csak 2015. december 31-ig köteles elvégezni, de! ha 2012. július 1-én folyamatban lévő pályázati eljárás esetén (tehát ha nem kivétel az eljárás a pályázati eljárás alól) vagyonértékelést kell végezni, az üzemeltetési szerződés megkötése előtt (TV. 78.§) Felügyeleti díjak mértéke 2012-re a 2012 július 1-ei adatok alapján áll össze, tehát az azt megelőző adatok is számítanak (TV. 82.§ (3) bekezdés
2012. Július 1-ével hatályba lépő rendelkezések Legfontosabb rendelkezések ekkor lépnek hatályba „élesben” indul a Víziközmű Hivatal 2012. július 1-ét követően hatályba lépő rendelkezések pl. 2013. május 31- első engedélykérelem 2015. január 1 2016. december 31- végleges felhasználó egyenérték
2012. Január 1-és 2012. július 1-e közötti állapot „Bellum omnia contra omnes” „Munus munusi lupus est” TV 36.§ (1) a víziközmű szolgáltatási engedély megtagadása (a törvény nem ad diszkrecionális lehetőséget a Hivatalnak): c.) pont Kérelmező vonatkozásában a melléklet szerinti felhasználói egyenérték nem éri el a 150 e-t, de! a 2013. május 31-ig szolgáltató első kérelem benyújtásakor de! TV. 84.§ (1): 50.000 felhasználói egyenérték esetén is „KIADHATJA” diszkrecionális jogkör! 2014. December 31-ig nem éri el a 100.000-et 2016. December 31 –ig nem éri el a 150.000-et-VISSZAVONJA (nem diszkrecionális jogkör) MEGJEGYZÉS: TV. 82§ (2) ameddig nincs jogerősen elbírálva az engedély (TV. 4.§ (2) bek. a.) pont 6 hónap- addig működhet)
Összefüggések a hatályba lépő alaprendelkezései és a működési engedély kiadása között
TV. 2.§ (fogalmak) 23. pont a víziközmű-rendszer fogalma kiegészül a „szigetüzem” fogalmával (korábbi VM-es verzióval szemben), de! Az Alapelvek hatályba léptek január 1-én: 1.§. b.) pont: ellátás biztonság elve: a működést folyamatosan és hosszútávon kell biztosítatni 1.§ f. pont: regionalitás elve az egybefüggő több településre kiterjedő viziközmű rendszerek támogatása az elkülönült viziközmű rendszerekkel szemben 1.§ . i.) pont: a legkisebb költség elve: olyan megoldást kell alkalmazni, amely a legkisebb mértékben eredményezi a díjak emelkedését
„Elfelejtett hivatali jogkörök”
A TV. 36.§ (1) bek a.) pont: jogszabályi feltételek nem teljesülnek (lásd az Alapelvek!) + egyéb engedélyek (megvannak az egyéb engedélyek?) b.) pont Hivatal vizsgálja:
Pénzügyi Gazdasági Technikai Környezetvédelmi feltételek Műszaki tárgyi Személyi feltételek (Ezek részletesen Vhr-ben lesznek rendezve, de 2012. június 1-ig meg lesz)
„Seregszemle” a törvény hatályba lépését követően 1.)100%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek: Legkönnyebb helyzetben: Kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban/vagy ezek közös tulajdonában álló vízművek- 2012. július 1-ig elsősorban arra kell koncentrálniuk, hogy a 150.000-es FE-t teljesíteni tudják Probléma1: A törvény nem kezeli az MRP keretében juttatott dolgozói részvények, és a saját részvénynek problémáját! Azok a regionális vízművek (pl. DMRV) ahol kis mennyiségben de jelen vannak dolgozói részvények nem minősülnek 100%-os állami, v. önk.tul. Amíg a Vgtv. 9.§-a ezt kifejezetten kezelte a kérdést „ide nem értve” Megoldás: értelmezési kérdés, vagy meg kell venni rögzített áron a dolgozói részvényeket Probléma 2: Az önkormányzati vízműveknél komoly pánikot okozott a megyei önkormányzatok 2011. évi CLIV. Törvény, a megyei részvények állami tulajdonba kerültek
2.)2007. január 1-e előtt 49%-ban magántulajdonban került NEM KONCESSZIÓS, és NEM KÜLFÖLDI befektetői cégek által tulajdonolt társaságok(pl. Tamási Vízmű Kft, Sióvíz, Dunaág stb. DHRV Dunaharaszti) 3.) 2007. január 1-e előtt 49%-ban KÜLFÖLDI BEFEKTETŐ által tulajdonolt NEM KONCESSZIÓS társaságok (FCSM Zrt., Főváros Vízmű Zrt, Szegedi Vízmű Zrt) ezek leányvállalatai már nem külföldinek tekinthetőek 4.) Koncessziós Társaságok (nem külföldi befektetés) pl. Szolnok 5.) Önkormányzati intézmények által irányított vízművek (pl. Mórahalom)
„Kegyelmi” rendelkezések
2007. január 1-e előtt max 49%-ban magántulajdonban került NEM KONCESSZIÓS, és NEM KÜLFÖLDI befektetői cégek által tulajdonolt társaságok TV. 36.§ (1) bek f.) nem kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban van 2011. december 31-et követően megkötött, vagy időbeli hatályában meghosszabbított üzemeltetési szerződésre nyújt be engedélyt= EL KELL UTASÍTANI Egyetlen feltételnek kell megfelelnie 2012. július 1-ig az 50.000nek (nem valószínű, hogy 150-re bárki fel tudja tornászni) Terjeszkedési lehetősége gyakorlatilag zéró!
Bérleti üzemeltetési szerződést nem köthet: 29.§ (1) bekezdés csak közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel Vagyonkezelési szerződés, a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ 19. pontja értelmében vagyonkezelő az önkormányzati vagyon tekintetében csak közvetett vagy közvetlen állami/önkormányzati tulajdonban lehet Megoldás:
Koncessziós szerződés (a törvény előírásai alapján kivitelezhetetlen, hirdetmény közzététel stb) Belovasztások a Gt. 81. § (összeolvadás nem), ezzel a szolgáltatási területek átvétele (partikulásris érdekek miatt nem tartom valószínűnek), beolvadásánál a beolvadó megszűnik
2007. január 1-e előtt max. 49%-ban KÜLFÖLDI BEFEKTETŐ által tulajdonolt NEM KONCESSZIÓS társaságok Az NFM eredetileg jóval szigorúbb szabályozást akart, ez azonban jogszabályi államosítást jelentett volna A külfödiek magyarországi befektetéseinek védelméről szóló 1988.évi XXIV. Törvény Kétoldalú államközi egyezmények Nemzetközi privatizációs szerződések rendelkezései (Washingtoni Választottbíróság)
TV . 36. § (2) bekezdése:
Ha 2011. december 31- előtt hatályos szerződéssel rendelkezik és elutasítása nemzetközi beruházás védelmi egyezménybe ütközik, Akkor a FE- re tekintettel nem utasítható el Megjegyzés: de ha egyébként nem felel meg, akkor el lehet utasítani További terjeszkedés: Gyakorlatilag csak koncesszió útján lehetséges
Koncessziós Társaságok (NEM külföldi befektetés) Továbbra is lehetnek akár 100%-ban is magántulajdonban, külföldiben is (a törvény nem kíván átláthatóságot, de kiköthető a pályázatban) A felhasználói egyenértéknek, és az egyéb feltételeknek kell megfelelniük Terjeszkedésük igen korlátozott a tulajdonosi struktúrától függ pl. ha most is kizárólagosan közvetlen/közvetett önkormányzati/állami tulajdonban állnak elméletileg bérleti és vagyonkezelési szerződést is köthet (gyakorlatilag nincs ilyen) Beolvasztás NEM lehetséges (1990. évi XVI. Törvény a koncesszióról 8.§ (2) c.) pont gyakorlásra megadott földrajzi közigazgatási egységet meg kell adni a pályázatban Nem kizárt újabb koncesszió szerzése, de inkább a pályázat győztese teszi meg
Önkormányzati Intézmények: A TV. 32.§ (2) bekezdése formakényszert vezet be, kft, vagy zárt körü részvénytársaság formájában, tehát ez az üzemeltető forma megszűnik legkésőbb 2013. május 31-ig.
Köszönjük a figyelmet! Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda www.drszaboivan.hu facebook
