ZÁRÓJELENTÉS. Készítette: Eruditio Oktatási Zrt. Budapest, november 12

ZÁRÓJELENTÉS

A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban című kutatáshoz kapcsolódó zárójelentés

Készítette: Eruditio Oktatási Zrt.

Budapest, 2012. november 12.

Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................................................... 3 1.1. A SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ............................................................................ 3 1.2. A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE ................................................................................... 3 1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis ....................................................... 3 1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis ................................................................................. 4 1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése .............. 6 1.3. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ......................................................... 7 1.4. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ........ 9 1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei ................................................................................................... 9 1.4.2. A dokumentetumok elemzésének megállapításai .................................................................... 9 2. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 12 2.1. A JELENTÉS CÉLJA ..................................................................................................................................... 12 2.2 A JELENTÉS SZERKEZETE ............................................................................................................................ 12 3. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE .................................................................................................................. 14 3.1. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT BEMUTATÁSA ........................................................................................ 14 3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban ................................................... 14 3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői .................................................... 17 3.2. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA ..................................................................................................... 22 3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja ...................................................................................... 22 3.2.2. A kutatás területei ................................................................................................................ 22 4. A VIZSGÁLATI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA .................................................... 23 4.1. A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT ADATGYŰJTÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA ........................................ 23 4.2. FELDOLGOZÁSI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK ................................................................................................. 24 4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek ........................................................................... 24 4.2.. Az adatgyűjtés és feldolgozás során felmerült problémák ..................................................... 25 5. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK ........................................ 26 5.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ............................ 26 5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata ................................................. 26 5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata ........................................................................... 30 5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása ................. 35 5.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT CÉLKITŰZÉSEK, BEAVATKOZÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ........................................................................................................... 36 5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai ......................................................................... 36 5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése ....................................................... 38 5.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAINAK PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE 45 6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK ............................................................................................ 87 6.1. A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ................................. 87 6.2. A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA ...................................................... 90 6.3. A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE ...... 92 7. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 94

2

1. Összefoglaló A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából kutatást végeztünk A

FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIÁK ÉRTÉKELÉSE A ZÖLDSÉG-, GYÜMÖLCSÁGAZATBAN címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és

zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011 között időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A kutatás eredményeként képet kaptunk a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA (továbbiakban: Nemzeti Stratégia) megvalósulása során elért

eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy a rendszer versenyképesebb és vonzóbb legyen az ágazatban termelők körében, illetve hatékonyabban lehessen működtetni.

1.1. A szekunder kutatás eredményeinek ismertetése Szekunder kutatást végeztünk, elemeztük a zöldség-gyümölcs ágazat birtokviszonyait, valamint azokat a feltételeket, amelyek az ágazat jelentősebb felvevőpiacait meghatározzák. Megállapítottuk, hogy az ágazat termelői jellemzően kis területeken gazdálkodnak, ez az elaprózódott birtokméret pedig igen gyenge alkupozíciót eredményez úgy az élelmiszeripar vállalataival, mint az élelmiszer-kiskereskedelem képviselőivel szemben. A termelői értékesítő szervezetek a kínálat koncentrálásával elősegíthetik, hogy a termelők piaci pozíciói javuljanak, ezáltal az ágazat jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a vidék népességmegtartó képessége pedig ezáltal javulhat.

1.2. A primer kutatás eredményeinek ismertetése Primer kutatásunkat három területre koncentráltuk. Vizsgáltuk a Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességét, a működési programok végrehajtásával kapcsolatos problémákat, valamint elemeztük ezek pénzügyi megvalósítását. A Nemzeti Stratégia eredményességének vizsgálatát a TÉSZ elnökeivel, vezető munkatársaival készített interjúk segítségével végeztük el. A 2008-ban elfogadásra került Nemzeti Stratégia SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek, illetve melyek azok a különbségek, amelyek a TÉSZ-ek és az ágazat egyéb szereplői között a vizsgált időszakban kialakultak. 1.2.1. A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották, ami szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A tárgyi

3

eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez, bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat. A megkérdezettek a gyengeségek tekintetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányát, az ebből fakadó versenyképességi problémákat (termelési költségek viszonylag magasak, és alacsony a jövedelemtermelő képesség) említették. Az alkalmazott technológiák színvonala változó, ennek következtében hullámzóak a termésátlagok és kiegyenlítetlen az előállított termékek minősége. A marketingtevékenységet sem tekintették elég hatékonynak és színvonalasnak a válaszadók. Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását és a belföldi, illetve az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak, melynek hatásos eszköze lehet a feldolgozottsági szint emelése vagy a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelése. A fenyegetések tekintetében az agrárolló nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy csökkenése, a válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása került azonosításra. A hitelhez jutási problémák is jelentősek, ezek a beruházás-finanszírozást és a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is érintik. A gyakori jogszabályváltozások és a helyenkénti túlszabályozás pedig a hosszú távú tervezést nehezíti. 1.2.2. A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték, így megállapíthatjuk, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban. A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt, valamint a tagok eltérő gazdasági helyzetéből fakadó feszültségeket. A rendszerváltás óta viszonylag nagyobb területen gazdálkodók esetében ugyanis kevéssé jellemzőek a likviditási problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás miatt csatlakoznak a TÉSZ-hez. A kis területen gazdálkodók viszont napi pénzügyi gondokkal küzdenek, nekik az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ. A feszültségek mentén felmerült javaslat, hogy a kisebb termelő esetében más típusú szövetkezésre és támogatási rendszerre lenne szükség. A marketing területén is jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területekre tagozódnak: - Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. - Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és évenként hektikusan változnak. - Az TÉSZ-ek friss zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként történő beszállítás részaránya pedig nő. - A marketingkommunikációt javítani kell a belföldi fogyasztás arányának növelése érdekében. - A TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködés gyengeségei. Az ágazat egészére, de a TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködésre is hat az ágazatban általánosnak tekinthető bizalomhiány. Ezen változtatni kell, mert a felvevőpiacok koncentráltsága kikényszeríti, hogy a kereskedelmi láncok beszerzési központjainak ellensúlyozására kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket 4

nem termelők, hanem a professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek irányítanak és működtetnek. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a taggá válást vonzóbbá kell tenni, ezért javítani kell a bizalmi szintet, és ki kell küszöbölni a rendszer gyenge pontjait kihasználó potyautasság jelenségét. A megkérdezettek szerint még mindig nincs elég eszköz a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe, előfordul a kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében létesített tagsági jogviszony létesítése is. Javasoljuk, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZtagokat honorálja az állam azzal, hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való részvétel vagy a támogatások elérése területén. Létre kell hozni egy olyan integrált informatikai rendszert is, amely segíti a tagok nyilvántartását, tevékenységük nyomon követését, valamint az adminisztratív feladatokat is támogatja. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát, akik nem csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek. Itt az oktatási rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő szakemberekkel megismertesse az együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit egyaránt. A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való hozzáállásukkal is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát és szerepét a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a megkérdezettek mindegyike igen hasznosnak látta. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában meglévő tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem lennének képesek megjelenni. Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszközhitelezést is. A tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők védtelenebbek a feketekereskedelem kihívásaival szemben is, mert az azonnali készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára visszautasíthatatlanul vonzó ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva. A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak

5

érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek mindennapjaiban, ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi változások. Az interjúk során sokan említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős versenyhátrányt jelent a TÉSZ-ek számára, mert a törvényes értékesítés helyett/mellett igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta lehetőségeket, valamint a számla nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó lehetőség a gyors és adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan bürokratikus, lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási rendszert is a fenyegetések között említették. (Kérték például azt is, hogy a kárenyhítő juttatások kifizetéséről hamarabb döntsenek.) Az interjúk során a jogi környezet változását két kiemelt területen is említették: - Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért az őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának szükségességére. Ez utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt fordított áfa rendszerének bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos áfakulcs csökkentését javasolták. Ez utóbbit szinte minden megkérdezett mint a versenyképességüket súlyosan érintő kérdést említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették az adminisztrációs terhek csökkentését. - Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és a szabályozás egyszerűsítésére vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása). 1.2.2. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése Az ágazat és a TÉSZ-ek működését a két SWOT analízis összevetésével elemeztük. Ennek főbb megállapításai az alábbiak: Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek együttműködés iránt elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. Jellemző a fejlett, korszerű technológiák ismerete és a környezettudatosság is. A támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás valósult meg a TÉSZ-ekben, ez előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási rendszerek teljes körű alkalmazása az élelmiszer biztonságos termelésére érzékeny piacokon jelent a szervezetek számára versenyelőnyt. Az újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása nem csupán a termeléstechnológia területén, hanem a piaci munkában is előnye a TÉSZ-eknek. Logisztikai fejlesztéseik segítik a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük a termelésben és a termelőüzemi feldolgozásban, illetve az áruvá készítésben is számottevő. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az átmeneti problémák leküzdésében. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem tudnak megpályázni. A kínálat koncentrálása révén a tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői nem. Igaz, a

6

TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat termelőinek nagyobb hányadát jelentő kisebb termelők egyedül nem tudnak érvényesülni a piacon. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. Az ágazat egészéhez viszonyítva a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elérése bonyolult szabályokhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti rugalmas alkalmazkodásukat. A TÉSZ-ek sajátos gyengesége az is, hogy a szervezetek kereteit erősen feszíti a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között csak a TÉSZ-ekben van ilyen erős ellentét, ugyanis a szervezeteken kívüli termelőknek nem kell összehangolniuk érdekeiket és tevékenységüket. A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is jellemzőek, de ezeket a TÉSZ-ek egyáltalán nem vagy csak sokkal nehezebben tudják kivédeni. (Ilyen pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.) A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, mert a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.

1.3. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető kérdőíves lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható, hogy a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét szolgáló intézkedések működtek a legsikeresebben, míg a válságmegelőzési és -elhárítási, a kutatási és kísérleti termesztésre intézkedések, valamint a képzési és tanácsadási és az egyéb területek kevésbé voltak népszerűek. A beküldendő működési tervekkel kapcsolatban jelezték, hogy a működési program sok felesleges lépésre kényszeríti a tagokat a tényleges működési költségeikhez való hozzájárulás helyett. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési nehézségeket többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség. Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad felhasználású, átalányként kifizetett pénzeszköz. Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori változtatások helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más dokumentumokkal történő összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv formátuma bonyolult, az elszámolás bürokratikus, túlszabályozott és túlellenőrzött, a felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ennek a nyílt kérdésre adott véleménynek

7

ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették. Ehhez a felvetéshez kapcsolható az a javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó könyvelési, elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok összhangjának megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási lehetőségeivel kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen kellene bevonni a TÉSZ-ek könyvelőit, a rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.

8

1.4. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük el. Az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközött néhány szervezet esetében, amely elsősorban a pénzügyi-számviteli adatokon kívüli adatgyűjtésre vonatkozik. 1.4.1. Az adatgyűjtés körülményei A legtöbb TÉSZ esetében nincs lehetőség ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész gyűjtésére (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). Ezért javasoljuk a mutatószámok rendszerének átalakítását úgy, hogy azok a kötelezően nyilvántartott adatokkal összhangban legyenek. A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását akkor lehetne megkövetelni, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és nyilvántartásával kapcsolatosan felmerülő költségeik a működési költségek része lenne. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené a már az előzőekben említett integrált elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakítása is. Ennek segítségével a TÉSZek közötti kommunikáció és az egész rendszer átláthatósága is javulna, a beszámolók elkészítése pedig olyan elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra feltöltött adatokat is kezelné, illetve segítséget adhatna a kért adatok értelmezéséhez. 1.4.2. A pénzügyi dokumentumok elemzésének megállapításai A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a felhasznált pénzügyi erőforrások hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat, valamint eredményesen és hatékonyan segítették a termelőket céljaik megvalósításában. - A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a hosszú távú tervezést. - A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek szintén jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek. - A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ezen a területen

9

további figyelmet és több forrást igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek. - A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére

és

lebonyolítására

a

TÉSZ-ek

még

nem

eléggé

felkészültek. - A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység hatékonyságát rontja, hogy kevés a jól felkészült, több területen is jártas szakember, valamint a tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrása a szervezeteknek. A megszervezett képzések nem tudják pótolni a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet. - A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem alkalmazzák. Fontos lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi alap), amely a rosszabb évjáratokban segíthetné a tagokat finanszírozási problémáik áthidalásában. - A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek megfelelőek, a szervezetek a képződött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében is lépéseket tettek. - A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá, az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig használták, ezért ennek hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései eredményesek és hatékonyak voltak. Elsősorban azokon a területeken értek el jelentősebb eredményeket, amelyek a TÉSZ-ek piaci munkáját segítették. A

10

működési programok segítették a TÉSZ-tagok munkáját, ezzel hozzájárultak a zöldség-gyümölcs ágazat egészének eredményes működéséhez is.

11

2. Bevezetés Az Európai Unióban működő szövetkezetek sikerének titka a folyamatosan változó piaci és agrárpolitikai körülményekhez alkalmazkodás, az ezekhez illeszkedő marketing, finanszírozási és szervezeti stratégiák kidolgozása és végrehajtása. (Szabó G., 2007) Az európai példát követve Magyarországon is megjelentek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek. A közel egy évtizede működő szervezetek általános célja, hogy a termelői árak stabilizálásával, a kínálat koncentrálásával, valamint a termelési és tranzakciós költségek csökkentésével növeljék a termelők – ezáltal az egész ágazat – versenyképességét.

2.1. A jelentés célja A magyarországi szervezetek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési folyamaton mentek keresztülés, és elmondható, hogy ma a hazai zöldség-gyümölcs ágazat által értékesített termékek termelési értékének közel 20 százalékát forgalmazzák (1. táblázat). Ez az arány az Európai Unió országaihoz viszonyítva alacsonynak mondható, ezért keresni kell azokat az okokat, amelyek gátolják a szervezettség növelését. A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából 2012. július és november között kutatást végeztünk „A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban” címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a 2007–2011 közötti időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A vizsgálatunk célja ezért az is, hogy ennek a kötelezettségnek legjobb tudásunk szerint eleget tegyünk. A kutatás eredményeként azt várjuk, hogy átfogó képet kapjunk a Magyarországon működő TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia megvalósulása során elért eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy az abban kitűzött célokat el lehessen érni, illetve a lehetőségekhez mérten és a meglévő jogszabályi keretekhez igazodva a rendszert költséghatékonyan lehessen működtetni. Kutatásunk további célja volt feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a TÉSZ-ek működésének eredményességét és hatékonyságát.

2.2 A jelentés szerkezete A jelentés szerkezetét a szakmai specifikációban megadott szempontok szerint határoztuk meg: - A vezetői összefoglaló az értékelés főbb megállapításait, a kutatás eredményeként

megfogalmazott

következtetéseket

és

ajánlásokat

tartalmazza.

12

- A jelentés 3. fejezete az értékelés hátterét mutatja be. A 3.1. fejezetben röviden összefoglaljuk az ágazatra jellemző háttérinformációkat, amelyek meghatározzák a vizsgált TÉSZ-ek makro- és mikrokörnyezetét. Bemutatjuk a zöldség-gyümölcs szektorra jellemző birtokviszonyokat, valamint kitérünk a piaci viszonyok elemzésére is. A 3.2. fejezetben röviden ismertetjük a vizsgálat célját, és bemutatjuk annak célcsoportját. - A 4. fejezet a kutatás során alkalmazott módszereket foglalja össze. Ismertetjük az értékelés kialakítását és az alkalmazott módszereket, az adatgyűjtés során alkalmazott szekunder és primer adatgyűjtési technikákat (kérdőívek, személyes beszélgetések, a minták mérete és a kiválasztási szempontjai stb.). Kitérünk az adatok minőségének és megbízhatóságának általános értékelésére, az esetleges torzulások okaira, és ismertetjük a felmerült problémákat és az alkalmazott módszerek korlátait is. - Az 5. fejezetben az elvégzett kutatás eredményeit foglaljuk össze. Válaszokat fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos és a Nemzeti Stratégia egészére vonatkozó értékelési kérdésekre is. - A 6. fejezetben ismertetjük azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a kutatás eredményei alapján fogalmaztunk meg. Javaslatokat fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégia megvalósítása során fellelhető hiányosságok orvoslására, valamint olyan új eszközök és módszerek alkalmazására, amelyek javíthatják a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a TÉSZ-ek tagságának helyzetét. - A 7. fejezetben bemutatjuk az értékelés hátterét, módszereit, az értékelési kérdésekre adott válaszok részletes adatait, valamint a felhasznált adatok, statisztikák, az esettanulmányok, felmérések stb. anyagát. - A 8. fejezetben részletesen ismertetjük azokat az irodalmi forrásokat, amelyeket a kutatás során felhasználtunk.

13

3. Az értékelés háttere 3.1. A zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása Magyarország természeti adottságai révén rendkívül alkalmas a zöldség-gyümölcs termesztésre. A vizsgált időszakban (2007–2011) a zöldség-gyümölcs termesztéssel hasznosított termőterület mérete 135–165 ezer hektár között mozgott (2010-ben 77 013 ha volt a gyümölcs- és 55 233 ha a zöldségtermesztés területe). A KSH AMÖ 2010. évi adatai szerint a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaságilag művelt terület 3 százalékán az értékesített mezőgazdasági termékek termelési értékének közel 12 százalékát adta, ezen belül a zöldségtermelés 8,4 százalékot, a gyümölcstermelés pedig 3,6 százalékot képviselt. (A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek jellemző adatait az 1. táblázatban mutatjuk be.) 1. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek termelési értékének változása (2004–2010) MEGNEVEZÉS

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

259 613

151 012

182 558

178 733

216 676

201 578

195 934

101

77

64

48*

48*

48*

45*

A TÉSZ-ek/TCS-k termelési értéke összesen (millió HUF) véglegesen elismert TÉSZ-ek termelési értéke (millió HUF) TCS-k és előzetesen elismert TÉSZ-ek termelési értéke (millió HUF) A TÉSZ-ek és TCS-k aránya a zöldség-gyümölcs ágazat termelési értékéből (%)

26 188

23 548

28 717

29 477

39 107

36 842

38 243

10 489

9 048

10 518

11 338

16 386

32 510*

31 487

15 699

14 500

18 199

18 139

22 721

4 332

6 756

10,09

15,59

15,73

16,49

18,05

18,28

19,52

A TÉSZ-ek által lefedett terület (ha)

25 640

26 122

29 550

34 982

37 089

n..a.

Összes taglétszám (fő)

23 980

20 514

20 494

20 177

20 605

n.a.

A zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke (millió HUF) TÉSZ-ek/TCS-k száma összesen

35 000 20 000

* csak a TÉSZ-ek száma **A TÉSZ-ek ÉTÉ-je azért nőtt ilyen nagymértékben, a TCS-ké pedig azért csökkent, mert 2008. IV. negyedévében a korábbi TCS-k nagyobb része (36) megszerezte a végleges (TÉSZ) elismerést. Forrás: Nemzeti Stratégia, 2008 kiegészítve a VM Agrárpiaci Főosztály által közölt adatokkal

3.1.1. Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban A KSH adatai alapján a nyilvántartott 91 731 gyümölcstermelő gazdaság 99 százaléka egyéni gazdaságnak minősül, ők művelték a termőterület mintegy 73 százalékát. A gyümölcstermelő gazdaságok átlagosan 0,84 ha-on folytatták tevékenységüket. Az egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete 0,62 ha, a társas gazdaságoké pedig 25 ha volt. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó egyéni gazdálkodók 89,39 százaléka, a társas vállalkozások 11,11 százaléka gazdálkodott 1 ha alatti területen. (2. és 4. táblázat) A

14

zöldségtermeléssel foglalkozó 25 671 gazdaság 98 százaléka volt ebben az időszakban egyéni gazdaság, ők a zöldségtermő terület 56 százalékán termelnek. Átlagos birtokméretük 2,15 ha, ezen belül az egyéni gazdaságok átlaga 1,22 ha, a társas gazdaságoké 51,2 ha volt 2010-ben. A zöldség- és szamócatermelők esetében 1 ha alatti területen termelt az egyéni gazdálkodók 56,74 százaléka, a társas vállalkozóknak pedig 2,31 százaléka. (3. és 5. táblázat) 2. táblázat Gyümölcstermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint ÁTLAGOS TERÜLET (HA)

≤ 0,04 0,05–0,09 0,10–0,14 0,15–0,19 0,20–0,29 0,30–0,49 0,50–0,99 1,00–1,99 2,00–4,99 5,00–9,99 10,00–19,99 20,00–29,99 30,00 ≤ ÖSSZESEN

ÖSSZES GAZDASÁG (DB)

9 882 32 165 13 165 6 614 7 567 6 070 5 877 4 069 3 410 1 468 830 264 350 91 731

TÁRSAS GAZDASÁGOK SZÁMA DB

1 5 4 7 18 23 35 59 113 149 144 81 199 838

MEGOSZLÁSA

EGYÉNI GAZDASÁGOK

%

SZÁMA (DB)

0,12 0,60 0,48 0,84 2,15 2,74 4,18 7,04 13,48 17,78 17,18 9,67 23,75 100,00%

9 881 32 160 13 161 6 607 7 549 6 047 5 842 4 010 3 297 1 319 686 183 151 90 893

MEGOSZLÁSA

% 10,87 35,38 14,48 7,27 8,31 6,65 6,43 4,41 3,63 1,45 0,75 0,20 0,17 100,00%

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

15

3. táblázat Zöldségtermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint ÁTLAGOS TERÜLET (HA)

ÖSSZES GAZDASÁG (DB)

TÁRSAS GAZDASÁGOK SZÁMA (DB)

EGYÉNI GAZDASÁGOK

MEGOSZLÁSA %

SZÁMA (DB)

MEGOSZLÁSA %

≤ 0,09

1 160

─

─

1 160

4,60

0,10–0,14

1 579

─

1 579

6,27

0,15–0,19

4 087

1

─ 0,21

4 086

16,22

0,20–0,49

5 294

5

1,05

5 289

20,99

0,50–0,99

2 186

5

1,05

2 181

8,66

1,00–4,99

4 139

40

8,44

5 961

23,66

5,00–9,99

3 404

32

6,75

2 099

8,33

10,00–19,99

1 409

37

7,81

1 372

5,45

20,00–49,99

1 003

74

15,61

929

3,69

50,00–99,99

367

43

9,07

324

1,29

100,00–499,99

328

113

23,84

215

0,85

500,00–999,99 1000,00– 2499,99 2500 ≤

49

47

9,92

2

0,01

12,87

─

3,38

─

61 16 25 671

ÖSSZESEN

61 16

100,00

474

25 197

─ ─ 100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés 4. táblázat Gyümölcstermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként ÁTLAGOS TERÜLET (HA)

≤ 0,04 0,05–0,09 0,10–0,14 0,15–0,19 0,20–0,29 0,30–0,49 0,50–0,99 1,00–1,99 2,00–4,99 5,00–9,99 10,00–19,99 20,00–29,99 30,00 ≤ ÖSSZESEN

A GAZDASÁGOK ÁLTAL HASZNÁLT TERÜLET (HA)

408 2 039 1 505 1 085 1 750 2 179 3 780 5 166 9 951 9 560 10777 5948 22865 77 013

TÁRSAS GAZDASÁGOK TERÜLET (HA)

0 0 0 1 4 9 24 78 372 1 050 1 980 1 848 15 636 21 004

MEGOSZLÁSA %

0,00 0,00 0,00 0,01 0,02 0,04 0,12 0,37 1,77 5,00 9,43 8,80 74,44 100,00

EGYÉNI GAZDASÁGOK TERÜLET (HA)

408 2 039 1 505 1 084 1 746 2 170 3 756 5 088 9 579 8 510 8 797 4 100 7 229 56 011

MEGOSZLÁSA %

0,73 3,64 2,69 1,93 3,12 3,87 6,70 9,08 17,10 15,19 15,71 7,32 12,91 100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés 16

5. táblázat Zöldségtermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként ÁTLAGOS TERÜLET (HA)

≤ 0,09 0,10–0,14 0,15–0,19 0,20–0,49 0,50–0,99 1,00–4,99 5,00–9,99 10,00–19,99 20,00–49,99 50,00–99,99 100,00–499,99 500,00–999,99 1000,00–2499,99 2500 ≤ ÖSSZESEN

A GAZDASÁGOK ÁLTAL HASZNÁLT TERÜLET (HA)

51 115 424 922 819 5991 4418 5045 6557 4 128 9 274 5 415 10 018 2 056 55 233

TÁRSAS GAZDASÁGOK

TERÜLET (HA)

─ ─ 0 1 2 73 145 317 968 852 4 654 5 180 10 018 2 056 24 267

MEGOSZLÁSA %

EGYÉNI GAZDASÁGOK

TERÜLET (HA)

─ ─ 0,00 0,00 0,01 0,30 0,60 1,31 3,99 3,51 19,18 21,35 41,28 8,47 100,00

51 115 424 921 817 5 817 4 273 4 728 5 589 3 276 4 620 235 ─ ─ 30 866

MEGOSZLÁSA %

0,17 0,37 1,37 2,98 2,65 18,85 13,84 15,32 18,11 10,61 14,97 0,76 ─ ─ 100,00

Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés

Miután az alacsony birtokméret kis termelési mennyiséget eredményez, a termelők piacra jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Az egyéni gazdaságok esetében a birtokméret magas fajlagos költségeket eredményez, amely rontja a versenyképességet. Több más tényezővel együtt ennek az a következménye, hogy nincs elég pénz korszerű technológiák bevezetésére, a tárgyi eszközök pótlására, fejlesztésére. A kis birtokméretből fakadó hiányosság az is, hogy sok termelőnek nehézséget okoz megfelelő piaci információkhoz jutni, ennek hiányában pedig gyorsan reagálni a változásokhoz. 3.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői Az ágazat szereplői jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, ezért a sokkal koncentráltabb élelmiszer-kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szemben viszonylag gyenge az alkupozíciójuk. Külpiacok A zöldség-gyümölcs ágazat által átlagosan évente megtermelt árualap és az exportra kerülő árumennyiség az európai uniós csatlakozás óta nem változott számottevően, ezzel szemben az import aránya évről évre növekedést mutatott. (1. ábra)

17

Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása Export

1.000 tonna

Import

Termelés

2000 1800

4000 3711

3600

1600 1400

3200 1311

2696 2561

1200

2854

909 822

881

2474

896 804

800

759

802

827

801

1200

2400 2219

2208

904

796

2800

2686 2527 2130

1000 810

2802

2289

2230

831

2724

2529

2000

852 1888

1600

600

1200

400 200 198

311

298

316

396

408

416

523

525

507

589

680

800 658

562

800

620

0

400 0

1996- 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 CÉL '90

1. ábra: Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása Forrás: FruitVeb, 2011

A megtermelt árualap és az export mennyisége 1997 és 2010 között érdemben nem változott, viszont az importált termékek mennyisége megduplázódott. (1. ábra) Az ágazat export-import egyenlege jelenleg még pozitív, de a belső fogyasztás egyre nagyobb része származik importból. Ma már nem csupán a déligyümölcsök vagy a választékbővítés céljából történő behozatal a jellemző, a kínálatban megjelentek azok a nálunk is nagy tömegben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsök és zöldségek, amelyek jelentős versenytársává váltak a hazai kínálatnak. Belföldi piacok A zöldség-gyümölcs termelőinek a hazai piacokon is egyre erősödő versenyben kell megküzdeniük a fizetőképes keresletért. A megtermelt termékmennyiség mintegy fele kerül friss fogyasztásra, a többi terméket pedig a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alapvetően az adott évben megtermelt hazai zöldség és gyümölcs terméktömegének mennyiségétől és minőségétől függ, de befolyásolják olyan tényezők is, mint az adott termékből importált árumennyiség nagysága és árszínvonala. A fogyasztást a rendelkezésre álló reáljövedelem nagysága, valamint az adott termék ár- és jövedelemrugalmassága is nagymértékben befolyásolja. Az élelmiszerek az árak vagy a jövedelem változására általában rugalmatlan kereslettel reagálnak, mert ezeket az étkezési szokások erősen behatárolják. A reáljövedelem csökkenése, az emelkedő rezsiköltségek és élelmiszerárak, valamint a fogyasztási szerkezet változása miatt a magyar fogyasztók a zöldség-gyümölcs vásárlásakor is árérzékenyek. A minőség és az áru eredete csak akkor számít, ha az alacsony árral párosul. (GfK, 2010) A magyar vásárló számára a hipermarketek és a diszkontláncok árszínvonala olyan vonzerő, amelyet a hagyományos értékesítési csatornák egyéb előnyökkel (pl. a lakóhelyhez viszonyított közelség,

18

családiasabb kiszolgálás, az áru frissessége, megbízhatósága, a termőhely beazonosíthatósága stb.) nem tudnak ellensúlyozni. A fizetőképes kereslet csökkenése a fogyasztók minőségi elvárásainak növekedésével párosul a zöldség-gyümölcs vásárlása esetén is. Ilyen igény az egyöntetű, egyenletes minőségű, válogatott, mosott, korszerűen és tetszetősen csomagolt, minőségbiztosítási tanúsítvánnyal ellátott nagy mennyiségű és egész évben kapható termékek biztosítása. Ezeket a fogyasztói igényeket a kereskedelem a beszállítók felé közvetíti. Az egyre szigorodó követelményeknek sok magyarországi termelő nem tud eleget tenni, ezért kiszorul ebből az értékesítési csatornából. Megfigyelhető, hogy az áruházláncokban megszokott minőségi követelményeket a fogyasztók ma már más értékesítési csatornákon is elvárják. Ezért az áruvá készítés, a marketing eszközeinek alkalmazása megkerülhetetlen, azonban ezek olyan költségeket rónak az egyes termelőkre, amelyeket a kicsik nem tudnak vállalni. A hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelem közel fele ma már a nagy alapterületű bevásárlóközpontok, illetve a különböző diszkontláncok közvetítésével bonyolódik. Az élelmiszer-kereskedelem fogyasztókkal szembeni koncentrációjának mérésére alkalmas CR-5 index1 értéke 2010-ben 68 volt, ami azt jelenti, hogy a piaci szerkezet aszimmetrikus oligopóliumnak tekinthető. A koncentráció mérésére alkalmas mutatószám a Herfindahlindex2 is, melynek a 2010-es adatok alapján számított értéke szerint Magyarországon a piaci koncentráció közepes, az AcNielsen által mért adatok alapján H = 1122,51 volt. (Domján és Farkasné, 2011) A beszerzési oldalon, a beszállítókkal szemben a koncentrációt tovább növelik azok a beszerzési társulások, amelyeket az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok horizontális stratégiai partnerekként alakítottak meg. E társulások működtetésével a résztvevők összehangolják keresletüket, így alkupozíciójuk tovább javul a beszállítókkal szemben. A nagy volumenű árubeszerzéssel a fajlagos költségek csökkenését érik el. Az erőfölényük érvényesítésével a beszerzési árakat alacsonyan tudják tartani, valamint a marketing és a logisztika összehangolása is jelentős költségelőnyöket biztosít számukra. Ahogy azt a GfK Hungária a vásárlók megkérdezése alapján 2010-ben végzett kutatásának eredménye (2. ábra) is mutatja, a friss zöldség-gyümölcs forgalom közel fele bonyolódik a hiper- és szupermarketekben, illetve diszkontláncok közvetítésével, míg a hagyományos értékesítési csatornák forgalmának jelentősége csökken. A kereskedelem koncentráltsága így gyenge alkupozíciót eredményez az oda beszállító termelők számára, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat termelői nagy részének létkérdés a kínálat koncentrálására hivatott szervezetekbe tömörülni.

CR-5 =  Sn, ahol Sn az n-edik vállalat piaci részesedése. A CR-5 index a kereskedelem koncentrációját méri az első 5 élelmiszer-kereskedelmi cég piaci részesedése alapján. 1

2

H = ∑ni=1 Si2 ahol Si – az i-edik vállalkozás piaci részesedése, n – a vizsgált sokaság egységeinek száma. Az index értéke 0 és 10 000 között szóródhat, 10 000-nél tiszta monopóliumról, 0-nál pedig tökéletesen versenyző piacról beszélhetünk. H > 1800 értéknél a piaci koncentráció magas. Ha a Herfindahlindex < 1000, akkor a piaci koncentráció alacsony. 1000
19

Zöldség-, gyümölcsboltok 14%

Egyéb 2%

Hipermarket 19%

Szupermarket 13%

Piac, kistermelő, utcai árus 27%

Kis boltok (láncok, és függetlenek) 12%

Diszkont 13%

2. ábra: A zöldség-gyümölcs vásárlás alakulása bolttípusonként, 2010 Forrás: GfK Hungária, 2010 adatai alapján

A beszállításra képtelen termelők egy része (elsősorban a kis termelési volumennel rendelkezők) a hagyományos értékesítési utak kikerülésével igyekeznek elérni a fogyasztókat. A közvetlen értékesítésnek számos formája él egymás mellett. Vagy a termelő éri el a fogyasztót (piac, mozgóbolt, termelői bolt, házhozszállítás stb.), vagy pedig a fogyasztó keresi fel a termelőt („szedd magad” mozgalom, gazdaságban való értékesítés, táblaszéli értékesítés). Mindegyik megoldás közös vonása, hogy a közvetítők kikerülésével csökkennek a tranzakciós költségek, az így elért nyereségtöbbleten pedig a termelő és a vásárló osztozik. A közvetlen értékesítés eszközeként megjelent az internethasználat is, amely elsősorban a partnerek egymásra találásában, valamint az információhoz jutásban lehet nagy jelentőségű. A feldolgozott termékek esetében (gyümölcs- és ivólevek, lekvárok, szárítmányok stb.) ez az értékesítési csatorna jelentősen bővülhet a jövőben. A zöldség- és gyümölcskereskedelem még mindig jelentős szereplői a nagybani piacok, amelyek a hazánkban megtermelt termékek közel egyharmadát, az import zöldséggyümölcs forgalom mintegy 60-70 százalékát közvetítik. (FruitVeb, 2011) Bár a multinacionális kereskedelmi láncok működésének köszönhetően szerepük változóban van, de azon termelők számára fontos piacot jelentenek, akik sem a kiskereskedelem, sem a feldolgozóipar beszállítói elvárásait nem tudják teljesíteni. A termelők a kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szembeni pozíciójához hasonlóan itt is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakértői becslések szerint az itt zajló zöldség-gyümölcs termékforgalom közel 40 százaléka feketén cserél gazdát, amely súlyos problémát jelent az ágazat számára. (Dudás, 2009)

20

A rendszerváltást követően a hazai élelmiszeripar jelentős változásokon esett át. Sajnos az elmúlt években komoly visszaesés tapasztalható ebben a szegmensben, így az iparág vállalatai egyre kevesebb alapanyagot képesek felvásárolni, amely csökkenő keresletet jelent a termelők számára. (3. ábra)

ezer tonna

Egyéb (1000 t)

Hűtő (1000 t)

Hűtő (mill. HUF)

Konzerv (mill. HUF)

Konzerv(1000 t)

Egyéb (mill. HUF)

millió HUF

1 800

30 000

1 600 25 000 1 400 1 200

20 000

1 000 15 000 800 600

10 000

400 5 000 200 0

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

3. ábra: A feldolgozóipar nyersanyagigénye a feldolgozás iránya szerint Forrás: FruitVeb, 2011

A TÉSZ-ek a feldolgozóipari vállalatok jelentős partnerei, az értékesített termékek termelési értékének évről évre növekvő hányadát ezen az értékesítési csatornán keresztül realizálták. 6. táblázat A TÉSZ-ek által értékesített termékek mennyisége és annak megoszlása az értékesítés iránya szerint (2004–2011 között*) AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYA

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011**

Friss piacra értékesített (t)

6 407

6 442

8 116

8 477

11 522

21 210

21 570

16 788

A feldolgozóiparnak értékesített vagy TÉSZ által feldolgozott termékek (t) Összes értékesítés (t)

1 637

2 606

2 402

2 861

3 628

11 258

9 918

11 346

8 044

9 048

10 518

11 338

15 150

32 468

31 488

28 134

A frisspiaci értékesítés 79,65 71,20 77,16 74,77 76,05 részaránya az összesből (%) * A 2004–2008-as adatok a TÉSZ-ekre és TCS-kre együttesen vonatkoznak * * Előzetes adatok

65,33

68,50

59,67

Forrás: VM Agrárpiaci Főosztály adatai alapján 21

3.2. A vizsgálat célja és célcsoportja A TÉSZ-ek munkájukat a Nemzeti Stratégia alapján készített és azzal összhangban lévő saját működési program alapján végzik. A kutatás során megvizsgáltuk, hogyan változtak az ágazat külső és belső viszonyai, illetve elemeztük, hogy a Nemzeti Stratégiában kitűzött célok megvalósultak-e a 2007–2011 közötti időszakban. Vizsgáltuk, hogy az egyes intézkedéstípusok elérték-e a stratégiaalkotó célját, vagy szükséges a jövőben azokon változtatni. A rendelkezésre bocsátott működési programok és a végrehajtásról szóló pénzügyi dokumentumok alapján áttekintettük, hogy a stratégiában kijelölt intézkedéseket milyen minőségben és milyen költségek felhasználásával valósították meg a szervezetek. 3.2.1. A kutatás célkitűzései, célcsoportja A vizsgálat célja volt feltárni azokat a hiányosságokat és működési problémákat, amelyek feltárásával javítani lehet a mostani gyakorlaton, hogy a támogatások felhasználása eredményesebb és hatékonyabb legyen. A kutatás célja volt az is, hogy információkat kapjunk az érvényben lévő Nemzeti Stratégia működéséről, annak felülvizsgálatához. Az értékelés során a végrehajtott működési programok hatékonyságát, a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét és eredményességét is vizsgáltuk. A vizsgálat során elemeztük azt is, hogy a TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célkitűzések hogyan valósultak meg, a vizsgált időtartam alatt még folyamatban lévők milyen stádiumban vannak, valamint ezek a programok mennyire hatékonyak és eredményesek. Az értékelés a Vidékfejlesztési Minisztérium által vizsgálatra kijelölt összes, végleges elismeréssel és működési programmal rendelkező zöldség-gyümölcs termelői szervezetre (TÉSZ-re) kiterjedt. (1. melléklet) 3.2.2. A kutatás területei 1. Szekunder kutatásunk keretében statisztikai adatok alapján elemeztük a zöldséggyümölcs ágazatot jellemző birtokviszonyokat és az ágazat főbb felvevőpiacainak szerkezetét. (2. fejezet) 2. Primer kutatás keretében a Nemzeti Stratégia megvalósítását és a TÉSZ-ek operatív működését vizsgáltuk: - A primer kutatás első területe a Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességére irányult. A Nemzeti Stratégiában található SWOT mátrix alapján megvizsgáltuk, hogy az intézkedések hatására mennyiben sikerült a belső erősségek és a külső lehetőségek felhasználásával a belső gyengeségeket leküzdeni, illetve a külső fenyegetések hatásait elhárítani. (Az eredményeket az 5.1. fejezet tartalmazza.) - Az értékelés célja továbbá a stratégiai visszacsatolás, vagyis a jövőbeni Nemzeti Stratégiák minőségének javítására szolgáló tanulságok levonása, az eddig tapasztalt hiányosságok megszüntetése, illetve az új eszközök meghatározása. A kutatás második részében azt vizsgáltuk, hogy a Nemzeti Stratégiában rögzített beavatkozások és intézkedések mennyiben szolgálták a TÉSZ-ek működését. (Az eredményeket az 5.2. fejezet tartalmazza.)

22

3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése. Az értékelés célja volt áttekinteni, hogy a vizsgált TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célok és célkitűzések hogyan valósulnak meg, illetve mennyire hatékonyak és eredményesek. (Az eredményeket az 5.3. fejezet tartalmazza.)

4. A vizsgálati és elemzési módszerek bemutatása A kutatás elsősorban kvalitatív módszerrel készült, amely során a vizsgált szervezet vezetőit, illetve az általuk delegált munkatársakat kerestük fel a VM által az egyes termelői szervezeteknek kiküldött felkérések alapján.

4.1. A kutatás során alkalmazott adatgyűjtési módszerek bemutatása A primer adatgyűjtést kérdőíves megkérdezés és interjúkészítés módszerével folytattuk. Az interjúvázlat és a kérdőív kérdéseinek összeállítása után az SZTT tagjainak észrevételeivel módosított dokumentumok tesztelésre kerültek. A vizsgálat személyes megkeresés során, kérdezőbiztosok közreműködésével került lebonyolításra. A terepmunkát megelőzően az interjúkészítéssel megbízott munkatársaink szóbeli felkészítést kaptak részben a vizsgálat tárgyát képező ágazat, részben pedig a vizsgált szervezetek működéséről, az elvégzendő feladatokról. 1. Az interjúkészítés első lépéseként elkészítettük az interjú vezérfonalát. Az összeállított kérdéseket az SZTT tagjai és a tesztelésbe bevont szervezet (BOTÉSZ) vezető munkatársai részvételével teszteltük. A teszteredmények alapján az interjú vezérfonalában megfogalmazott fő kérdéseket alkérdésekkel egészítettük ki, majd ezeket a válaszok gyors rögzítésének érdekében Excel táblázatba rendeztük. Az interjúk CAPI módszerrel (Computer Assisted Personal Interviewing) készültek. 2. A kérdőíves megkérdezéshez készített kérdőív kérdéseit a működési programokban megfogalmazott célok, célkitűzések és intézkedések, valamint a megvalósítás napi gyakorlata alapján állítottuk össze. A kérdőívet az SZTT néhány tagja és a tesztelésbe szintén bevont szervezet (BOTÉSZ) munkatársainak közreműködésével teszteltük, majd a módosítások után a véglegesített kérdőívet digitalizáltuk. A kérdőív linkjét felkérő levél kíséretében küldtük el a szervezetek vezetőinek azzal a kéréssel, hogy a kitöltést az operatív irányításban részt vevő munkatársak bevonásával töltsék ki. Két hét elteltével a kérdőív lekérdezési fázisát lezártuk, ekkor a válaszadók száma 19 volt. Kitöltők: ALFÖLD 2003 Szövetkezet, BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet, BOTÉSZ (Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete), CIBAKERT TÉSZ Szövetkezet, CSÁRD-AGRO Szövetkezet, Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, Dombegyházi EURO TÉSZ KFT. DŰNE FRUCT SZÖVETKEZET, Észak-Alföldi TÉSZ, FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet, GRAND-COOP, Gyümölcsért Kft., MEDI-FRUCT Szövetkezet, PENTA FAMILIA Szövetkezet, RÁBAKÖZI TÉSZ Szövetkezet, SZATMÁRKERT-HODÁSZ Szövetkezet, SZATMÁR-TIBER Szövetkezet, SZEMTÉSZ Kft. voltak. Egy kérdőívet papíralapon kaptunk vissza (JÓZSAI TÉSZ Szövetkezet). 3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók alapján adatelemzést végeztünk (továbbiakban dokumentumelemzés). A vizsgálatba bevont 4 szervezet esetében – különböző okokra visszavezethetően – nem állt rendelkezésünkre feldolgozható jelentés (Kiskunsági Kistérségi Zöldség-Gyümölcs TÉSZ, Nyírfruct, Nyírkert, SZEMTÉSZ).

23

4.2. Feldolgozási és elemzési módszerek 4.2.1. Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek az egyes feladatoknak megfelelően kerültek kiválasztásra: 1. A vizsgálat elvégzésének módszere a TÉSZ-ek elnökei, felsővezetői körében végzett személyes interjúkészítés volt, melynek eredményeként 29 interjú készült. Ennek keretében félig strukturált kérdések segítségével a magyar mezőgazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek helyzetének értékelésére kértük interjúalanyainkat. A kapott válaszokat hangfelvételen és Excel táblázatban is rögzítettük, majd ezek anyagát szó szerint leírtuk. Vizsgáltuk, véleményük szerint 2008-hoz viszonyítva változtak-e az ágazat erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. A megkérdezetteket arra kértük, hogy ötfokozatú skálán értékeljék a megadott tényezőket, illetve azokat az elemeket, amelyek értékelésük szerint rájuk nem vonatkozik, vagy nem értelmezhető, 0 értékkel jelöljék. A kérdések mindegyikénél lehetőséget adtunk arra is, hogy személyes észrevételeiket megfogalmazzák. A feltett kérdések egy része félig nyitott kérdés volt, a Nemzeti Stratégia alapját képező SWOT analízis elemzéséhez pedig értékelő táblát szerkesztettünk. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés” formájában összegeztük és adtuk közre. (Az interjúvázlat a 2. mellékletben található.) 2. Az e-kérdőíves megkérdezés során kapott válaszok elsődleges feldolgozása a lekérdezésre is használt program (https://docs.google.com) segítségével történt. A kapott válaszokat Excel formátumban is rögzítettük, a további feldolgozás ebben a formában történt. A kutatási megbízásban meghatározott szempontok alapján leíró statisztikai módszerek segítségével összefüggés-vizsgálatokat készítettünk. A feldolgozás során kerestük azokat az összefüggéseket, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy mely tényezők befolyásolják elsődlegesen a vizsgált szervezetek működését. Összefüggést kerestünk a TÉSZ-tagság száma, a tagok által megművelt terület nagysága, a termesztés iránya (zöldség vagy gyümölcs, illetve mindkettő), az értékesített termékek árbevétele és a TÉSZ regionális elhelyezkedése figyelembe vételével. Az elsődleges eredményeket „Adatgyűjtési gyorsjelentés” formájában összegeztük és adtuk közre. (A kérdőív kérdései a 3. mellékletben találhatók.) 3. Pénzügyi beszámolók elemzése dokumentumelemzéssel. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a Nemzeti Stratégiát az általános teljesítménymutatók alkalmazásával kell nyomon követni, és az elért eredményeket is értékelni kell. Az 543/2011/EU rendelet VIII. melléklete alapján elkészítettük a pénzügyi végrehajtással kapcsolatos teljesítménymutatók vizsgálatához szükséges táblázatokat, majd ezt a TÉSZ-ek által papíralapon beküldött pénzügyi beszámolók adataival feltöltöttük. Az adatokat Excel-táblázatban, szervezetenként éves bontásban rögzítettük, majd ezekből az adatokból mutatónként átlagot számoltunk (így az 1 vizsgált szervezetre jutó éves átlagadatokat kaptuk meg). (Az adattáblák az 5. mellékletben találhatók.) Az elemzést 31 TÉSZ által beküldött pénzügyi jelentés alapján végeztük el. Miután a szervezetek végleges elismerése nem egyszerre történt, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének nem minden TÉSZ tett minden évben eleget, az egyes évekre vonatkozóan eltérő elemszámú dokumentum állt a rendelkezésünkre. A beszámolók alapján a TÉSZ-ek által megadott adatokkal töltöttük fel az Excelben kidolgozott 24

feldolgozó táblákat. A 2007-es évről nincs adatunk, a 2008-as év 8, a 2009-es év 24, a 2010-es év 19, a 2011-es év 26 működési program adatát tartalmazza. Munkánkat nehezítette, hogy a rendelkezésre álló beszámolók hiányosak (nincs minden adatra nézve kitöltve, illetve nincs egyértelműen jelölve, hogy az adat nem áll rendelkezésre vagy értéke nulla), esetenként értelmezési problémák miatt hibásak (pl. nem a kért mértékegységben vagy nagyságrendben adták meg a kérdésre a választ). 4.2. Az adatgyűjtés és -feldolgozás során felmerült problémák 1. Az interjúkészítés során a vizsgálatba bevont szervezetek vezetői megfelelő helyszínt biztosítottak az interjúk lebonyolítására, és aktív közreműködéssel segítették a kutatás eredményességét. Mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a felkérés és egyeztetés ellenére a megadott helyszínen és időpontban kérdezőbiztosunkat a TÉSZ telephelyére nem engedték be. 2. Az e-kérdőív kitöltését a szervezetek egyharmada teljesítette a megadott határidőre, így azt kétszer meghosszabbítottuk. Ennek ellenére a felkért szervezetek egyharmada a kérdőívet nem töltötte ki. Így a feldolgozást 19 kérdőív alapján tudtuk elvégezni, ami némi adattorzulást okozhat. 3. A pénzügyi beszámolókban kért adatok egy részét a TÉSZ-ek más kötelezettségeik (pl.

mérlegkészítés) teljesítése érdekében kötelezően nyilvántartják, így ezek megadása pontos és részletes a vizsgált dokumentumokban is. Például a tagi nyilvántartással, az árbevétellel, a megtermelt és értékesített termékek mennyiségével vagy a tárgyieszköz-beszerzéssel, bérléssel, lízinggel kapcsolatos adatokat minden kimutatás pontosan tartalmazza. Ezzel szemben a kért adatok egy másik csoportjánál azt tapasztaltuk, hogy a kimutatásban vagy nem közöltek adatot, vagy azok megadott értékének hitelessége és pontossága kérdéseket vetett fel, azoknál a kérdéseknél, amelyeket nem a kötelezően vezetett pénzügyi-számviteli adatokból lehet kinyerni. Ennek oka, hogy a mutatószámok megadásához külön nyilvántartást kellene vezetni, erre a TÉSZ-eknek sem személyi, sem tárgyi feltételeik nem adottak. Különösen nehéz az adatszolgáltatás azoknál a szervezeteknél, ahol sok olyan termelő tag van, akik a TÉSZ-szel nincsenek napi kapcsolatban. Ők általában kis területen gazdálkodnak, nem vesznek igénybe szaktanácsadást, és adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy csak részben teljesítik. A kirívóan fals értékeket ezért kihagytuk a feldolgozásból, hogy azok a végső eredményeket ne torzítsák (pl. értékesítési átlagár változásánál találtunk tízezres nagyságrendű adatot, vagy a termelési költségek változásánál a kért Ft/kg mértékegység helyett százalékosan adták meg az adatot). Feltűnően szegényes az adatsor a válságmegelőzési és kezelési, a kutatás és kísérleti termesztés, illetve a környezetvédelmi intézkedések esetében. Az adathiánynak több oka is lehet: - Értelmezési problémák akadályozzák az adatszolgáltatást, amely abból fakad, hogy a becslést nem az adott terület szakembere végzi (a pénzügyi jelentés kitöltése adminisztratív feladat, a becslés pedig egyéb szakmai ismereteket is igényelne). - Miután a TÉSZ-ek általában nem vezetnek külön nyilvántartást ezekről a tevékenységekről, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A mutatók megadásánál a becslés megengedett módszer, de erre nem mindenki vállalkozott, inkább nem adtak meg adatot. - Az adathiánynak az is oka lehet, ha az adott tevékenységeket a TÉSZ-ek tagjai nem vagy csak ritkán végzik. A nem egyértelmű jelölések miatt sok esetben nem lehetett eldönteni, hogy ez okozza az adathiányt vagy annak más oka van.

25

5. Az értékelési kérdések és az azokra adott válaszok 5.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának és eredményességének vizsgálata A Nemzeti Stratégia vizsgálata során választ vártunk arra a kérdésre, hogy a TÉSZ-ek vezető tisztségviselői hogyan látják a zöldség-gyümölcs ágazat jövőjét és ezen belül a TÉSZ-ek fejlődési lehetőségeit. Az alábbiakban a megkérdezettek véleményét összegezve adjuk közre. 5.1.1. A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata A vizsgálat során arra kértük a megkérdezetteket, hogy a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott SWOT analízis alapján értékeljék az ágazat és a TÉSZ-ek belső erősségeit és gyengeségeit, illetve külső lehetőségeit és fenyegetettségeit. Az elkészült 29 interjú válaszait összegeztük, a kapott értékeket egyszerű számtani átlag számításával átlagoltuk, majd a kapott értékek alapján csökkenő sorrendbe állítottuk. Külön vizsgáltuk a zöldséggyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működésének megítélését. A megkérdezettek véleménye alapján az ágazat legfontosabb erősségei (7. táblázat) a kedvező ökológiai adottságok, az ágazat szervezettségének jó szintje, a nagy termelési tapasztalat és a rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő voltak. Az erősségeken belül a leggyengébb értékelést a nagy volumenű feldolgozó kapacitás megléte kapta, amely azt jelzi, hogy ezen a területen sajnos nem sikerült előrelépni a vizsgált időszakban. 7. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat belső erősségei (n = 29) ERŐSSÉGEK

Kedvező ökológiai adottságok.



ÉRTÉKELÉS (1–5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) 4,500

Jól szervezett ágazat. Nagy termelési tapasztalat.

4,000 3,857

Rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő.

3,607

Külföldön is ismert termékek. Teljes körű képzési rendszer.

3,536 3,107

Fejlett technológiák ismerete. Tájjellegű termelés alkalmazása.

3,107 2,929

Az ágazat eltartó képessége kedvező.

2,929

Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. Gazdag a szaporítóanyag-kínálat.

2,679 2,679

Gyors alkalmazkodási képesség. Nagy volumenű feldolgozóipari kapacitás megléte.

2,500 2,393

A közepes vagy annál nagyobb értéket kapott tényezőket vastag betűtípussal kiemeltük.

26

A gyengeségek (8. táblázat) esetében az öntözött területek alacsony aránya, az általános forráshiány és a versenyképtelen kistermelők magas aránya kapta a legmagasabb értékelést. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal, amelyek a független szaktanácsadók hiányára, az adatszolgáltatás alacsony színvonalára és a hazai feldolgozóipar hazai alapanyag beszerzésében fellelhető ellenérdekeltségére vonatkoztak. A szaktanácsadással kapcsolatban a megkérdezettek egy része jelezte, hogy nehéz jól felkészült, nem csupán az elméletben, hanem a gyakorlatban is jártás szakembert találniuk erre a feladatra. 8. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat belső gyengeségei (n = 29)

GYENGESÉGEK Öntözött területek alacsony aránya.

ÉRTÉKELÉS (1–5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) 4,500

Általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). Magas fajlagos termelési költségek.

4,464 4,286

Magas a versenyképtelen kistermelők száma. Az adórendszer miatt átláthatatlan a piac (őstermelők).

3,893 3,750

Világos ágazati stratégia hiánya.

3,679

Nagy az információhiány. A gyakorlati képzés alacsony színvonala.

3,679 3,679

A termelés lehetőségei és a kereskedelem igényei nem találkoznak. A termelői szerveződések hiánya.

3,607 3,464

A termelés nem kellően piacorientált, kezdetleges marketing. Alkalmazott kutatás hiánya/alacsony szintje.

3,286 3,214

Alacsony a termelési színvonal. Rendezetlenek a tulajdonviszonyok. Nincs általános adatszolgáltatási kötelezettség.

3,214 2,929 2,857

A feldolgozóipar ellenérdekeltsége a hazai nyersanyag beszerzésében. Független szaktanácsadók hiánya.

2,286 1,964

Az ágazat lehetőségeit (9. táblázat) vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását, valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. Érdekes eredmény, hogy a belföldi piac növekedését nagyon alacsonyra értékelték, amely arra mutat, hogy a megkérdezettek a közeljövőben nem látnak lehetőséget ennek a piacnak a jelentős bővítésére. A feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelését jó eszköznek tartják a belföldi fogyasztás növelése érdekében. Valószínű, hogy ezek hiánya okozza azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált kereskedelemben való részvételt nem tartják elérhető lehetőségnek a közeljövőben.

27

9. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat külső lehetőségei (n = 29) LEHETŐSÉGEK A magyar termékek imázsának javítása.

ÉRTÉKELÉS (1–5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) 4,393

A belföldi fogyasztás arányának növelése. EU-csatlakozásból származó forráslehetőségek kihasználása.

4,286 4,250

Magas minőségű márkázott termékek számának növelése. A feldolgozottsági szint növelése.

4,214 4,179

Exportlehetőségek az EU-n belül és kívül, fejleszthető ágazat.

3,750

Térségfejlesztés. Közeli nagy felvevő piacok. Az EU piacszabályozásának gyors adaptálása. Termálenergia rendelkezésre áll.

3,393 3,000 2,857 2,464

Növekvő belföldi piac.

1,929

A külső veszélyek (10. táblázat) zömét még mindig fennálló fenyegetésnek tartják a válaszadók, amelyek közül a természeti csapások növekedését, a globális gazdasági válság kedvezőtlen hatását, illetve a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását értékelték a legveszélyesebbnek. 10. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat külső veszélyei (n = 29)

VESZÉLYEK Természeti csapások negatív hatásának növekedése. A globális gazdasági válság erősödése. Szervezetlen értékesítés, a termelői szervezetek nem szereznek megfelelő piaci erőt és részesedést. Importáruk túlsúlya.

ÉRTÉKELÉS (1–5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) 4,036 3,857 3,571 3,393

Elszegényedés. Kiszámíthatatlan a támogatási rendszer.

3,321 3,250

Piacvesztés, munkahelyek elvesztése. Termelés jelentős visszaesése, alacsony termésátlagok. Kilátástalanság felerősödése és a veszélyérzet hiánya.

3,107 3,071 1,857

A SWOT felülvizsgálatának eredményeit is felhasználva készítettünk egy új SWOT analízist (11. táblázat), amely a zöldség-gyümölcs ágazat külső-belső viszonyainak értékelésére szolgál. Itt nem alkalmaztunk szoros fontossági sorrendet az egyes tényezők felsorolásában.

28

11. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízise ERŐSSÉGEK Évszázados termesztési tapasztalatra és hagyományokra épülő szakértelem. Hagyományos termesztési és feldolgozói technológiák megléte. Kiváló minőségű fajták és technológiák megléte. Nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. TÉSZ-hálózat megléte, a működési tapasztalatok elterjesztésének, átadásának lehetősége.

LEHETŐSÉGEK Kedvező ökológiai viszonyok, éghajlati és talajadottságok megléte. Exportpiacok közelsége, logisztikai szempontból előnyös földrajzi fekvés. Termálvíz könnyű elérhetősége. Növekvő fogyasztói igény az egészséges élelmiszerek iránt. A táplálkozási szokások változásával növekvő igény a zöldségek és gyümölcsök iránt. Európai uniós támogatások elérhetősége. Az információs technológia széleskörű terjedése. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Alacsony a természeti környezet szennyezettsége. Öntözésre alkalmas vízbázis megléte.

GYENGESÉGEK Kevés az öntözésre berendezett termőterület. Az együttműködési hajlandóság alacsony szintje. Heterogén, helyenként alacsony technikai és technológiai színvonal. Alacsony tőkeellátottság.

A klimatikus viszonyok változása, szélsőséges időjárás, gyakori aszály. Az exportpiacok magas minőségi elvárása.

A szerződéses fegyelem hiánya. A post harvest technológia fejletlensége. Értékesítés szervezetlensége, koncentrációjának hiánya. Elaprózódott birtokméretek.

a

FENYEGETÉSEK Általános tőkehiány, az ágazat specialitásait is figyelembe vevő pénzintézeti szektor hiánya. A társadalmi tőke alacsony szintje a nemzetgazdaságban, általános bizalomhiány. A feketegazdaság magas aránya a nemzetgazdaságban és az ágazatban. A globális válság elhúzódó hatásai.

kínálat

Ingadozó termésátlagok. Általános árualaphiány. Gyenge marketingtevékenység. Gyenge és nem teljes körű minőség-ellenőrzés. A szakértelem hiányosságai a tervezésben és az üzletvitel területén. A termelők szervezettségének alacsony aránya. Az ágazati kutatás és a független szaktanácsadás gyengeségei. Megfelelő szakértelmű és szakma iránt elkötelezett utánpótlás hiánya.

A kereskedelem és a feldolgozóipar magas koncentrációja. Árérzékeny, nem kellően tudatos vásárlók a belföldi piacokon. A lakosság stagnáló/csökkenő reáljövedelme. A hazainál olcsóbb importtermékek nagy volumenben történő megjelenése. A kiszámítható, korrekt adópolitika hiánya. A visszaélésekre lehetőséget adó őstermelői rendszer fennmaradása. A fogyasztói igények megváltozása. Növekvő alapanyag- és energiaárak a világpiacon. Az inputok árának további növekedése. Új versenytársak megjelenése a hagyományos piacainkon. A feldolgozóipar alapanyag-felvevő képessége tovább csökken.

29

5.1.2. A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata Vizsgálatunk második részében a TÉSZ-ek helyzetének megítélésére kértük a megkérdezetteket, szintén a Nemzeti Stratégia SWOT analízisének felhasználásával. Az erősségek esetében a felmérés a TÉSZ-ek esetében a zöldség-gyümölcs ágazatéhoz hasonló eredményt hozott. (12. táblázat) A szakértelmet és a kedvező ökológiai és klimatikus adottságok meglétét értékelték itt is a legfőbb erősségnek. 12. táblázat A TÉSZ-ek belső erősségei (n = 29) ERŐSSÉGEK Kedvező ökológiai, klimatikus adottságok.

ÉRTÉKELÉS (1–5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) 4,464

Termesztési hagyomány, szakértelem.

4,036

Szakmai szervezetek megléte. Korszerű fajták és technológiák kínálata.

3,786 3,786

Kiváló minőségű prémiumtermékek. Jó logisztikai adottságok.

3,714 3,464

Exportpiacok közelsége. Feldolgozói technológia megléte, bővíthetősége.

3,321 2,714

Termál-energiakincs megléte.

2,250

A gyengeségek (13. táblázat) vizsgálatánál az interjúalanyok kiemelték, hogy az ágazat tőkeellátottságát kettősség jellemzi, amely egyrészt abból fakad, hogy miközben igen jelentős tárgyieszköz-fejlesztés ment végbe az ágazatban az elmúlt években, a támogatási célok kötöttsége miatt olyan kapacitások is létrejöttek, amelyeket a termelők nem tudnak megfelelően kihasználni. Mindezt súlyosbítja az a külső tényező, hogy nehéz megfizethető beruházási hitelekhez jutni, így ezek hiányában nem valósulnak meg olyan beruházások, amelyekre valójában szükség volna. A hitelezési problémák a forgóeszköz-finanszírozást is érintik, ami időnként komoly likviditási problémákhoz vezet. Érdekes, hogy a feketegazdaság magas arányát a válaszadók csak közepesen fontos gyengeségnek ítélték, pedig ennek rendkívül negatív hatását az interjúk során többen is említették. Ennek magyarázata lehet, hogy az elmúlt években egy úgynevezett „tisztulási folyamat” ment végbe a tagok között, amely során az elégedetlenek vagy a szabályokat betartani nem akarók elhagyták a TÉSZ-eket. Ezzel kapcsolatosan felvetődött annak szükségessége is, hogy központi nyilvántartást vezessenek a tagokról, hogy a kettős tagságot és a kizártak újbóli gyors belépését más TÉSZ-ekbe meg lehessen akadályozni. Örvendetes, hogy a potyautas jelenségről azt nyilatkozták a válaszadók, hogy létezik, de előfordulása nem általános.3 A kutatás más területein kapott eredményeknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók a szétaprózott termesztést, az árukoncentráció hiányát és az értékesítés szervezetlenségét nem értékelték súlyos gyengeségnek. 3

Ennek az eredménynek némileg ellentmondanak az e-kérdőíves megkérdezés során megfogalmazott vélemények, ahol a szabálysértő tagokkal szembeni hathatósabb fellépést sürgettek a megkérdezettek.

30

Többen itt említették a fogyasztók árérzékenységét, a multinacionális cégek erőfölényét, de ezek a tényezők inkább a veszélyek közé sorolhatók, miután ezen a szervezetek változtatni nem tudnak, ehhez alkalmazkodniuk kell. 13. táblázat A TÉSZ-ek belső gyengeségei (n = 29) GYENGESÉGEK Megfizethető beruházási hitelek hiánya.

ÉRTÉKELÉS (1–5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) 4,643

Árérzékeny fogyasztók. Alacsony tőkeerő, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség.

4,464 4,357

Multinacionális cégek erőfölénye. Kedvezőtlen adópolitika, őstermelői rendszer.

4,357 4,143

Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége. Megbízható információk, statisztika hiánya.

3,750 3,750

Gyenge marketingtevékenység.

3,750

Heterogén technológiai színvonal és hullámzó termésátlagok. Magas a feketegazdaság aránya.

3,679 3,571

Nagy méret- és jövedelmezőségkülönbségek a termelők között. Az ágazati kutatás és független szaktanácsadás hiánya.

3,571 2,929

Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya. Környezeti infrastruktúra hiányosságai.

2,929 2,821

Foglalkoztatási nehézségek.

2,643

Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. Szétaprózott termesztés, az árukoncentráció hiánya és az értékesítés szervezetlensége. Általános árualaphiány. Gyenge és nem teljes körű minőségellenőrzés.

2,536 2,429 2,071 1,750

A külső lehetőségek (14. táblázat) vizsgálatánál biztató, hogy az új piacok, piaci szegmensek megszerzését/kiépítését, valamint a kül- és belföldi piacok bővülését a megkérdezettek egyaránt jelentős, kiaknázható lehetőségnek értékelték, és az ehhez felhasználható eszközrendszert is fontos tényezőként említették. Ilyen eszközök lehetnek a csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése, a védjegyek használata és a márkázás, a termékskála bővítése, a beszállítás az áruházláncokba, a termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása vagy az élőmunka helyettesítése gépesítéssel. A veszélyek (15. táblázat) tekintetében az inputanyagok és az energiaárak növekedése volt a legjelentősebb tényező. Az agrárolló nyílását tehát jelentős veszélynek értékelik a válaszadók, melyet a lassú piaci növekedés veszélye, a technológiai fejlesztés elmaradása, a már említett finanszírozási problémák és a hazainál olcsóbb import mennyiségének növekedése követ.

31

14. táblázat A TÉSZ-ek külső lehetőségei (n = 29) LEHETŐSÉGEK Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése.

ÉRTÉKELÉS (1–5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) 4,321

Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / kiépítése. Nyitás a minőségi piacok irányába.

4,286 4,179

Az idénymunka-foglalkoztatás könnyítése. Növelhető az export és a belső fogyasztás.

4,071 4,036

Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása. Védjegyek használata és márkázás.

4,036 4,000

Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák.

4,000

Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése. Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek.

3,929 3,786

Beszállítás az áruházláncokba. Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel.

3,786 3,643

Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása.

3,250

Termékskála bővítése. Hatékonyabb minőség-ellenőrző rendszer. Termál- és bioenergia-adottságok kihasználása. Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül.

3,179 3,071 2,821 2,464

15. táblázat A TÉSZ-ek külső veszélyei (n = 29) VESZÉLYEK

Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése, jövedelmezőség további csökkenése. Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet.

ÉRTÉKELÉS (1–5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) 4,679 4,536

Technológiai fejlesztések elmaradása.

4,429

A támogatási források elapadása. Finanszírozási problémák.

4,286 4,286

Tovább növekvő import. Áruházláncok további erősödése.

4,250 3,750

Növekvő verseny és új versenytársak belépése. A termesztésben használt engedélyezett növényvédőszerek hiánya.

3,536 3,036

Munkaerőhiány. A feldolgozók áttelepülése más országokba. A bioenergia-termelés további felfutása.

3,000 2,964 1,571

32

Összefoglalva megállapítható, hogy a válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek, ami arra utal, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban. A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó versenyképességi problémákat tartották jelentősnek. Részben erre vezethető vissza az a gyengeség is, hogy magasak a termelési költségek és alacsony a jövedelemtermelő képesség, de ennek külső okai is vannak. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza, hogy igen változatos képet mutat az alkalmazott technológia színvonala, és hullámzóak a termésátlagok. A válaszadók véleménye szerint a TÉSZ-ek vonzóképességét javítani szükséges, valamint ezzel összefüggésben emelni kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon alapuló együttműködés színvonalát. A bizalomhiány a rendszer gyenge pontjait kihasználó „potyautas” tagsággal kapcsolatban is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról számoltak be: a tagság egyfajta megtisztuláson ment keresztül az elmúlt években, amely következtében a potyautas jelenség is visszaszorulóban van. Ennek ellenére a megkérdezettek szerint még mindig nincs elég szankcionálási lehetőség a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a TÉSZ-ek iránti bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe. A kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében létesített tagsági jogviszony is előforduló jelenség, ezek visszaszorítására a jövőben szükség lenne. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért kiemelt gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát. A válaszadók nem csupán az oktatási rendszer hiányosságait említették meg ezzel kapcsolatban, hanem felhívták a figyelmet arra is, hogy a szakma iránti elkötelezettség sokszor hiányzik a fiatal szakemberekből, ezen változtatni szükséges. A válaszadók a kiváló ökológiai és klimatikus adottságokat, valamint a piaci viszonyok javulását tekintik kiaknázandó legfontosabb lehetőségnek. A földrajzi elhelyezkedésünkből fakadó kedvező logisztikai adottságok pedig azért értékesek, mert segítik az exportpiacok közelségéből adódó lehetőségek jobb kihasználását. A válaszadók kiemelték, hogy a jó minőségű gyümölcs eladásának gyakorlatilag nincsenek korlátai, de a belső piac növekedése (elsősorban a frisspiaci értékesítés esetében) olyan külső tényezők függvénye (pl. reálkeresetek alakulása, az importtermékek további nagyarányú beáramlása), amely nem csupán a TÉSZ-ek tevékenységétől, hanem az említett fenyegetést jelentő tényezők alakulásától is függ. A válaszadók igen pozitívan értékelték azt is, hogy a TÉSZ-eken keresztül jelentős támogatásokhoz jutott az ágazat, amely a kínálat koncentrálásával versenyképességüket és eltartóképességüket egyaránt növelte. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy jelentősebb csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések között megemlítették azt is, hogy Magyarországon nem kellően stabil, illetve túlszabályozott a jogi környezet, ami akadályozza a hosszú távú tervezést. A külső és belső tényezők elemzését elvégezve rendeztük ezeket, és a megkérdezettek véleményével kiegészítve összefoglaltuk a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT eredményeit. (16. táblázat)

33

16. táblázat A TÉSZ-ek SWOT mátrixa BELSŐ TULAJDONSÁGOK Erősségek Szakértő menedzsmenttel rendelkeznek. A TÉSZ rendszer működési tapasztalatai rendelkezésre állnak. Nagy termelési tapasztalat, szakértelem, a fejlett, korszerű technológiák ismerete általános. Környezettudatosság jellemző. Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. Szervezettség erősebb, mint az ágazat egészében. Átmeneti pénzügyi források megléte. Kiváló minőségű, külföldön is prémiumtermékek előállítására képesek. Logisztikai felkészültségük jó.

ismert

Innovációs képességük jó. Feldolgozói technológia bővíthető.

Gyengeségek Alacsony tőkeerő, általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). Heterogén tagi összetétel, magas a versenyképtelen kistermelők száma. Emiatt magas fajlagos termelési költségek, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség. Öntözött területek alacsony aránya. Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége, egyértelműek a tagsággal kapcsolatos előnyök. Gyenge marketingtevékenység.

nem

Marketingismeretek hiánya, gyenge kommunikációs képesség. A megfelelően képzett, elkötelezett szakemberek hiánya. Információgazdálkodás hiányosságai. Bürokratikus ügyintézés.

Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása.

A jól képzett, gyakorlati ismeretekkel rendelkező szaktanácsadók hiánya. Jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerep, az eltartó Eszköztelenség a „potyautas” tagokkal szemben. A képességük kedvező. központi tagnyilvántartás hiánya. KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK Lehetőségek Veszélyek Földrajzi közelség kihasználása új piacok, piaci A globális gazdasági válság erősödése, lassú piaci szegmensek megszerzésére, kiépítésére. növekedés. A termelés szempontjából kedvező ökológiai és Az inputanyag, az energiaköltségek és az klimatikus adottságok. adóelvonások növekedése, jövedelmezőség további csökkenése. A TÉSZ-ek támogatása az együttműködést elősegítő A feketegazdaság magas részaránya a zöldségkormányzati eszközökkel. gyümölcs kereskedelemben. Korszerű termesztéstechnológiai elemek A fizetőképes kereslet csökkenése. Árérzékeny és nem rendelkezésre állnak. kellően tudatos vásárlók / fogyasztók a belföldi piacon. A kereskedelmi szabályozás szigorítása, a versenyt Technológiai fejlesztések elmaradása. torzító hatások kiküszöbölése. EU-csatlakozásból származó finanszírozási A kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó cégek forráslehetőségek kihasználása. erőfölényének növekedése, alkupozíciójuk erősödése. Nyitás a minőségi piacok irányába. A támogatási források elapadása. Hosszú távon növelhető az export és a belső fogyasztás is. Öntözővíz, termálenergia rendelkezésre áll. Új termesztéstechnológiák, fajták bevezetése. Vertikális integráció erősítése. A TÉSZ-ek szerepének növelése vidékfejlesztési programokban.

Tőkehiány, a megfizethető beruházási és forgóeszközhitelek hiánya. Tovább növekvő élelmiszerimport. Kedvezőtlen adópolitika, az őstermelői rendszer anomáliái versenyhátrányt okoznak a TÉSZ-eknek. Instabil makrogazdasági környezet. Foglalkoztatási nehézségek az idénymunka szabályozottsága miatt. A felsőoktatás és a szakképzés hiányosságai, a gyakorlati képzés alacsony színvonala.

34

5.1.3. A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása Vizsgálatunk szerint a TÉSZ-ek helyzete eltér a zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozó, de a TÉSZ-ekhez nem csatlakozott termelők helyzetétől. Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek jellemzően tapasztalt, az együttműködés előnyeit felismerő, elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. A vezetők és a TÉSZ-ekben dolgozó munkatársak körében a fejlett, korszerű technológiák ismerete és a környezettudatosság is jellemző. A rendelkezésre álló támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás is végbement a TÉSZ-ekben, ami kétségtelen előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási rendszerek szinte teljes körű alkalmazása is előnyt jelent a TÉSZ-ek számára az élelmiszer biztonságos termelésére egyre érzékenyebb piacokon. Az újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása elsősorban ugyancsak a TÉSZ-ek erőssége, amelyet nem csupán a termeléstechnológia-fejlesztés területén, hanem a piaci munkában is alkalmaznak. Logisztikai előnyük is jelentős, amely nagy arányban segíti a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem csupán a termelésben történő alkalmazással, hanem a termelőüzemi feldolgozásban és az áruvá készítésben alkalmazottak számával is jellemezhető. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az átmeneti nehézségek leküzdésében. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem vagy csak jelentős többletköltség vállalásával (pl. pályázatírók igénybevétele) tudnak megpályázni. A TÉSZ tagjaihoz könnyebben jutnak a korszerű termeléstechnológiák, új fajták vagy egyéb innovatív megoldások. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői kevésbé. Igaz, a TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat nagyobb hányadát képviselő kisebb termelők nem vagy csak jelentős veszteségek árán, mert méretükből adódóan ők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a piacon. A zöldséggyümölcs ágazat termelőinek egy jelentős része méretéből vagy felkészületlenségéből adódóan ugyanis egyedül nem képes a koncentrált kereskedelem vagy feldolgozóipar beszállítójává válni, a követelményeknek megfelelni. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. Az ágazatra jellemző általános gyengeségek mellett a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elköltése pedig igen sok, bonyolult szabályhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti a gyorsan változó külső környezethez való alkalmazkodásukat is. A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is fenyegetést jelentenek (pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.), azzal a különbséggel, hogy a TÉSZ-ek ezeket nehezen tudják kivédeni. A TÉSZ-ek vonzóképessége azért is csökkent az elmúlt években, mert a jogszabályok betartása súlyos hátrányokkal jár a tagok számára, és akár a termelő „életben maradását” is veszélyezteti. A TÉSZ-ek esetében jelentős gyengeséget jelent még az is, hogy a szervezetek kereteit feszíti a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között máshol nincs olyan éles szembenállás, mert a TÉSZ-eken kívüli termelőknek nem kell a tevékenységüket összehangolni, így nem

35

kell törődniük a kisebb termelők problémáival sem. A felmerülő veszélyek tekintetében igen sok az azonosság a TÉSZ-ek és a zöldség-gyümölcs ágazat esetében. A gyengeségekkel együtt említett tényezők azonban azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg.

5.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített célkitűzések, beavatkozások és intézkedések eredményességének vizsgálata A Nemzeti Stratégiában kerültek meghatározásra azok a célok, amelyek a zöldséggyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működését kívánják segíteni. A Nemzeti Stratégia egyik legfontosabb szerepe, hogy az abban foglaltak segítsék a zöldség-gyümölcs ágazatban működő TÉSZ-ek tevékenységét, ezért sikerességét az jelzi, ha az abban foglalt célok megvalósulnak. A vizsgált szervezetek vezetőit és munkatársait ezért arról kérdeztük, mennyiben segíti munkájukat a Nemzeti Stratégia, mennyire tartják hatékonynak annak megvalósulását. A kérdőíves megkérdezés során 19 szervezet munkatársai adtak választ kérdéseinkre. A válaszadók néhány jellemző adatát mutatjuk be az alábbiakban. 5.2.1. A megkérdezett szervezetek jellemző adatai A vizsgált szervezetek regionális elhelyezkedése (4. ábra) lefedi a magyarországi zöldséggyümölcs termesztő körzeteket. A Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban a megkérdezett TÉSZ-ek kétharmada található, ez egybeesik a zöldség-gyümölcs termelés szempontjából igen jelentős területekkel.

4. ábra: A TÉSZ-ek telephelyeinek regionális elhelyezkedése (n = 19)

A tagok által művelt termőterület nagysága 2007–2009 között nőtt, 2010-ben és 2011-ben pedig némileg csökkent, a vizsgált TÉSZ-ek termelő tagjainak átlaglétszáma pedig 2008 óta folyamatosan csökken. Ennek következtében az egy termelő tagra jutó termőterület növekedett, amely segíthet abban, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt a termelés jövedelmezősége növekedjen. A vizsgált szervezetek fajlagos mutatói a 2007–

36

2011 évek közötti változékony időjárás hatásait követő ingadozások ellenére stabilnak tekinthetők. (17. táblázat) 17. táblázat Az egy aktív tagra jutó termelési érték és termőterület nagysága a vizsgált időszakban (n = 19) MEGNEVEZÉS

2007

2008

2009

2010

2011

Az értékesített termékek mennyisége (t) Az értékesített termékek termelési értéke (HUF) Termőterület (ha)

178 223

187 633

190 381

121 112

125 303

621 761 688

550 348 921

565 214 455

440 136 017

536 271 667

1079,1

1179,4

1540,18

1400,5

1337,8

321,11

380,66

257,94

247,05

242,11

n.a.

410,39

300,78

265,66

267,22

555

493

738

490

518

1 936 289

1 445 775,5

2 191 263

1 781 566,5

2 214 992

-

134 104

187 916

165 676

200 685

3,36

3,15

5,97

5,67

5,53

Termelő tagok átlagos száma (fő/TÉSZ) Átlagos összlétszám (fő/TÉSZ) Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő) Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő) Egy tagra eső termelési érték (HUF/fő) Egy termelő tagra jutó termőterület (ha/fő)

Az 5. ábrán az egy termelő tagra jutó értékesített termékek termelési értékét (HUF/fő) és az egy termelő tagra jutó értékesített termékek mennyiségét (t/fő) ábrázoltuk. egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő)

egy termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége (t/fő) 800

2500000

700 2000000

600 500

1500000

400 1000000

300 200

500000

100 0

0 2007

2008

2009

2010

2011

Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő) Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő)

5. ábra: Egy termelő tagra jutó értékesített termékmennyiség értéke (HUF/fő) és az egy termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége az egyes években (t/fő) (n = 19)

A két tényező adatainak változása párhuzamos tendenciát mutat, kivéve a 2011-es évet, amikor az értékesített termékek termelési értékének növekedése meghaladta az értékesített termékmennyiség növekedési ütemét. Ez azt mutatja, hogy 2011-ben az értékesített

37

termékek átlagára a termékértékesítés növekedési üteménél nagyobb mértékben növekedett, vagyis az árualap hiánya az értékesítési árak növekedését idézte elő. 5.2.2. A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése A vizsgálat arra irányult, hogy a Nemzeti Stratégiában megjelölt célok és intézkedések megvalósításának hatékonyságát elemezzük. A felmérés során a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokat és intézkedéseket soroltuk fel. Feltűnő, hogy az összes felsorolt szempont viszonylag alacsony pontszámot kapott, ezen belül a válaszadók a legfontosabbnak az életképes TÉSZ-rendszer kialakítását és a foglalkoztatásban betöltött szerepét értékelték. 18. táblázat A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes célok szerint (n = 29) CÉLOK

Életképes TÉSZ-rendszer kialakítása, a szervezettség növelése.

ÉRTÉKELÉS (1–5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) 3,107

A foglalkoztatás növelése, a helyben történő foglalkoztatás növelése.

3,107

A kínálat koncentráltságának növelése: az ágazat termelésének 40 százaléka a TÉSZeken keresztül bonyolódjon. Az átláthatóság javítása, a feketegazdaság visszaszorítása.

2,964

Ágazati szaktanácsadói hálózat kialakítása.

2,786

A frisspiaci magasabb értékű zöldség-gyümölcs termékek értékesítési hányadának növelése. Ágazatspecifikus marketingtevékenység kialakítása.

2,750

Piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés megteremtése, korszerű technológiák alkalmazása, technikai újdonságok bevezetése, korszerű fajtaszerkezet kialakítása. Másod- és harmadszintű TÉSZ-ek létrehozása, nemzetközi együttműködés.

2,571

Az ágazat termelési szintje érje el a rendszerváltás előtti mennyiséget.

1,321

2,859

2,643

2,571

A 19. táblázatban foglaltuk össze a személyes interjúk során a működési programokra vonatkozóan feltett kérdésekre adott válaszokat. 19. táblázat A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes intézkedések szerint (n= 29) INTÉZKEDÉSTÍPUSOK Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

ÉRTÉKELÉS (1–5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) 4,179

A termelés szervezésére irányuló tevékenységek

3,893

Környezetvédelmi tevékenységi típusok

3,679

Forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint promóció

3,571

Képzési tevékenységtípusok

2,893

Kutatás és kísérleti termesztés

2,500

38

Egyéb tevékenységek

2,393

Válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések

1,607

A válaszokat összevetettük az e-kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokkal, és azt találtuk, hogy az intézkedések megítélésében kevés az eltérés. (6. ábra) A legmegfelelőbb finanszírozású intézkedésnek a termékminőség javítására és fenntartására irányuló tevékenységet tartották, ezt követte a forgalmazással kapcsolatos, majd a termelés tervezésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. Meglepő a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések meglepően rossz megítélése, ennek okait a későbbiekben vizsgálni kell. A fentiekkel összhangban az e-kérdőív kitöltői az egyéb tevékenységtípust, a válságmegelőzési intézkedéseket és a kutatásra, kísérleti termelésre irányuló tevékenységeket ítélték kevéssé hasznosnak. Ennek hátterében több ok is meghúzódhat: az egyéb tevékenység esetén ennek az intézkedésnek az értelmezése lehet az ok, a válságkezelésnél és a kutatási tevékenység megítélésénél szakmai hiányosságok is meghúzódhatnak a háttérben.

6. ábra: Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (n= 19)

Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia alapján a működési programokban meghatározott feladatok megvalósítására is. Az értékeléshez hatfokozatú skálát alkalmaztunk, melynek eredményét a 7. ábrán mutatjuk be. A válaszadók szerint az értékesítés megszervezésében voltak a legsikeresebbek (5,38 pont), bár ennek némileg ellentmond, hogy marketingtevékenységüket (piackutatás, új piacok felkutatása) ennél rosszabbra (4,44 pont) értékelték. A leggyengébbnek a termelőüzemi feldolgozás megszervezését ítélték, ami azt jelzi, hogy a megtermelt termékeket főleg feldolgozás nélkül értékesítik a szervezetek. A jelentős befektetéssel járó beruházások elmaradása feltehetően összefügg a pályázatok és támogatások elérésének gyenge megítélésével, valamint a szintén gyengének minősített lobbitevékenységgel is. A vizsgálat során összevetettük az egyes feladatok megvalósításának sikerességét és fontosságának megítélését. (8. ábra) Szembetűnő, hogy a legkevésbé sikeres feladatmegvalósítás (a termelőüzemi feldolgozás, pályázatok írása és megvalósítása, szaktanácsadás) esetében a fontosság megítélése rendkívül magas. Mindez azt jelzi, hogy nem a szándékkal, hanem inkább a lehetőségekkel van a probléma. A szaktanácsadás

39

megítélése közepes értéket kapott, míg a tevékenység fontosságát igen magasra értékelték a megkérdezettek.

7. ábra: Eddigi működésük során milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat megvalósítaniuk? (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

8. ábra: Az egyes feladatok megvalósításának és fontosságának összevetése (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

A 2009 előtt már működési programmal rendelkezők a felsorolt feladatokat fontosabbnak ítélték, valószínűleg a hosszabb idejű tapasztalatszerzés okozza ezt az eltérést. (9. ábra) Azok a válaszadók, ahol a termelő tagok száma csökkenő tendenciát mutat, az egyes feladatok fontosságát is alacsonyabbra értékelték, mint az e tekintetben stagnáló vagy növekvő szervezetek. A két tényező összefügg, de nem ismert, hogy a tagok létszámának 40

csökkenése okozza ezt a megítélést, vagy a megítélés maga okozza a taglétszám csökkenését. (10. ábra)

9. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a jóváhagyott működési program ideje szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

10. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termelő tagok számának alakulása szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)

Szoros az összefüggés az aktív termelő tagok száma szerint (11. ábra), az értékesített termékek termelési értéke (12. ábra) és a specializált termelés szerint (13. ábra) a feladatok fontosságának megítélésében. Minél nagyobb a termelő tagok létszáma és az értékesített termékek termelési értéke, valamint minél specializáltabb a termelés, a válaszolók annál fontosabbnak ítélték a felsorolt feladatokat.

41

11. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az aktív termelő tagok száma szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

12. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az értékesített termékek termelési értéke szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

42

13. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termesztett termékek száma szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19)

A tagok által művelt termőterület méretével fordítottan arányosan, az 500 ha alatti termőterületet integráló TÉSZ-ek válaszadói a felsorolt feladatok szinte mindegyikét fontosabbnak ítélték, mint az ennél nagyobb területet integrálók. (14. ábra)

14 ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termőterület mérete szerint (1–6 fokú skálán adott értékelések átlaga n = 19i)

43

Vizsgálatunk a TÉSZ-ek működési kereteire is kiterjedt. Az értékelés összességében közepesnél jobb képet mutatott. (15. ábra) A legjobb megítélést a kötelezően elkészítendő beszámolók jelenlegi formája kapta, amely azt jelzi, hogy kitöltésük a TÉSZ-ek munkatársainak ma már nem jelent gondot. A nyitott kérdésekre adott válaszok egy része ennek ellentmond, többen jelezték, hogy a formanyomtatványok kitöltésével tartalmi és formai szempontból is sok problémájuk van.

15. ábra: Mennyire ért egyet a TÉSZ működésére vonatkozó szabályozási keretek egyes szempontjaival? (1–6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19)

A tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a tagnyilvántartással, a tagok ki- és belépésével és kizárásával, a nem termelő tagok jogviszonyával, valamint a TÉSZ-en keresztül történő értékesítés jelenlegi szabályozásával elégedetlenek leginkább a válaszadók. Javasolták egy olyan központi tagnyilvántartó rendszer létrehozását, amely segítségével elkerülhető lenne a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos visszaélés. (16. ábra)

16. ábra: Mely, a TÉSZ tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna? (Az egyes szempontok említési gyakorisága, több válasz is adható volt n = 19)

44

5.3. A TÉSZ-ek működési programjainak pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcsés feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint a jogszabály VIII. melléklete alapján elvégeztük az adatok feldolgozását és a bemeneti, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók kiszámítását. A működési programok pénzügyi beszámolói alapján értékelést készítettünk a Nemzeti Stratégiában

foglalt

egyedi

intézkedésekkel

kapcsolatos

közös

értékelési

kérdések

megválaszolására. Az értékelés során megállapítottuk, hogy a Nemzeti Stratégia működési programjai zömmel eredményesek voltak, egyes intézkedések azonban nem érték el a kitűzött célokat. Az egyes intézkedésekkel kapcsolatos megállapításokat A Nemzeti Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos közös értékelési kérdések címmel részleteztük. A megállapítások alapját képező adatelemzést az 5. melléklet tartalmazza, az ezekből készített adattáblákat pedig a 19–25. táblázatokban külön is közöljük. A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatos megállapításokat összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak voltak a vizsgált időszakban. A tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő bizonytalanság jelentős nehézségeket okoz a hosszabb távú tervezésben. 2. A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek jelentősen

hozzájárultak

a

TÉSZ-ek

termékminőség-javításához

és

fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak a vizsgált időszakban. Az értékesítés biztonsága megfelelő, az értékesítési árak enyhén emelkedtek. A tevékenység eredményeként a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozók jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek. 3. A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, eredményesek és hatékonyak voltak a vizsgált időszakban. Elsősorban a promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak, bár ezen a területen további előrelépés is szükséges lesz, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek. 4. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A kutatási és kísérleti

45

termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és lebonyolítására a TÉSZ-ek felkészültsége nem minden esetben elegendő. 5. A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A képzéssel és a szaktanácsadói szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek hatékonyságát rontja, hogy a jól felkészült, több területen is jártas szaktanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrása a szervezeteknek, a képzések pedig esetlegesek, nem pótolják a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet. 6. A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket nem alkalmazzák, az egyik legfontosabb eszközt, a kölcsönös pénzügyi alap létrehozásának eszközét nem alkalmazzák. A promócióra és kommunikációra fordított források viszont azt mutatják, hogy a fogyasztók meggyőzésének eszközét alkalmazzák itt is, hogy megakadályozzák a piac további szűkülését. 7. A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához a vizsgált időszakban. A támogatható környezetvédelmi tevékenységek iránti igény alacsony, a talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek megfelelőek. A TÉSZ-ek tevékenysége megfelelő volt a képződött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében is. 8. A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá, ezeket a forrásokat a szervezetek elsősorban a promóciós tevékenység erősítésére fordították a vizsgált időszakban. Az intézkedés hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.

Összességében

megállapítható,

hogy

a

Nemzeti

Stratégia

intézkedései

elsősorban azokon a területeken voltak sikeresek, eredményesek és hatékonyak, amelyek segítették a TÉSZ-ek piaci munkáját. A termékminőség javítására vagy fenntartására

irányuló

tevékenységek,

a

forgalmazás

javítására

irányuló

tevékenységek rendkívül hatékonyan segítették a TÉSZ-ek munkáját, amelyet a

46

válságmegelőzési és egyéb intézkedések kapcsán bevonható forrásokkal is kiegészítettek. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek is sikeresek, de a szervezeteken kívül álló okok nehezítik ennek a tevékenységnek a hatékony megvalósítását. Erősíteni szükséges a környezetvédelemmel, a kutatással, a kísérleti

termelési

tevékenységekkel,

a

képzéssel

és

szaktanácsadással

kapcsolatos intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységeket. Ezek fontosságát nem lehet vitatni, viszont a jövőben eredményesebb és hatékonyabb gyakorlati alkalmazásokra lenne szükség, azért, hogy

a

TÉSZ-ek

innovatívak

lehessenek,

és

ezáltal

rugalmasabban

alkalmazkodhassanak a piaci környezet kihívásaihoz.

47

A NEMZETI STRATÉGIÁBAN FOGLALT EGYEDI INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK INTÉZKEDÉSEK

ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK

1. Termeléstervezésre

1. 1

A

termeléstervezésre

mértékben

irányuló

járultak

irányuló

hozzá

a

ÉRTÉKELÉS

tevékenységek termelői

milyen

termeléstervezésre

irányuló

szervezetek tevékenységek jelentősen hozzájárultak a

termeléstervezéssel kapcsolatos teljesítményének javításához?

tevékenységek

A

Részletes adatok

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált időszakban.

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

csökkenő tendenciájú. Az éves adatokat a 21.

c) egyéb tevékenységekről.

táblázat tartalmazza. b., Az egyéb tárgyieszköz-beszerzés nem számottevő, az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. c., Jelentős nagyságrendű, meghaladja a tárgyi eszközökre fordított összegeket. Az egyéb tevékenységek adatait a 21. táblázat tartalmazza.

1. 2

A

termeléstervezésre

irányuló

tevékenységek

mértékben: a) felelnek meg az igényeknek?

milyen

a.,

A

termeléstervezésre

irányuló

tevékenységek az igényeknek megfeleltek, viszont

a

makro-környezetből

eredő

b) állnak összhangban a nemzeti stratégia egyéb bizonytalanság nehezíti a tervezést. intézkedéseivel?

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel intézkedéseivel

közepes

mértékű,

pl.

rendelkező

vidékfejlesztési

program(ok) válságkezelési intézkedések.

intézkedéseivel? 2.Termékminőség javítására vagy

2. 1

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

fenntartására

c., n.a.

milyen

mértékben

járultak

hozzá

Részletes adatok

tevékenységek

termékminőség

a fenntartására

termékminőséggel kapcsolatos teljesítmény javításához?

irányuló

A

a) tárgyieszköz-beszerzésről, b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és c) egyéb tevékenységekről.

jelentősen

javítására

irányuló

vagy

tevékenységek

hozzájárultak

a

TÉSZ-ek

termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. a., A tárgyieszköz-beszerzés 2008 óta növekvő tendenciájú. Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. b., Az egyes években változó mértékű, egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. c., Az egyes években változó mértékű, nagysága közel azonos a tárgyi eszközökre fordított összeggel.

2. 2

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek milyen mértékben: a) felelnek meg az igényeknek? b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb intézkedéseivel?

a., A termékminőség javítására vagy fenntartására

irányuló

tevékenységek

az

igényeknek megfeleltek. b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia egyéb intézkedéseivel megfelelő, pl. a forgalmazás

49

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel javítására irányuló tevékenységekkel. rendelkező

vidékfejlesztési

program(ok)

c., n.a.

intézkedéseivel? 3. A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek, ideértve a

3. 1

A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen

A

forgalmazás

javítására

irányuló

mértékben járultak hozzá a termékforgalmazással kapcsolatos tevékenységek jelentősen hozzájárultak a teljesítmény javításához? Részletes adatok

TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez a vizsgált időszakban.

promóciós és

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

kommunikációs

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról,

tevékenységeket

c) promóciós és kommunikációs tevékenységekről csökkent. Az éves adatokat a 21. táblázat és

a., A 2008-as tárgyieszköz-beszerzéshez mérten a tárgyieszköz-beszerzés nagysága tartalmazza.

d) egyéb tevékenységekről.

b., Az egyes években változó mértékű, az egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. c., Promóciós és kommunikációs tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a forgalmazás

javítására

irányuló

tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. d., Az egyéb tevékenységek nagymértékben hozzájárultak a forgalmazás javítására irányuló tevékenységekhez a vizsgált időszakban. Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

50

3. 2

A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek milyen mértékben:

a., A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek az igényeknek megfeleltek.

a) felelnek meg az igényeknek?

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb egyéb intézkedéseivel?

intézkedéseivel

megfelelő,

pl.

a

termékminőség javítására vagy fenntartására

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel irányuló tevékenységek. rendelkező

vidékfejlesztési

program(ok)

c., n.a.

intézkedéseivel? 4. Kutatás, ideértve a kísérleti termelést

4. 1

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen

A

kutatási

mértékben járultak hozzá új termékek és/vagy technikák tevékenységek kidolgozásához? Részletes adatok a) tárgyieszköz-beszerzésről,

TÉSZ-ek

és

kísérleti

részben

kutatási

és

termelési

hozzájárultak kísérleti

a

termelési

tevékenységéhez a vizsgált időszakban. a., A tárgyieszköz-beszerzésre fordított

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

összegek

nagysága

alacsony.

c) egyéb tevékenységekről.

adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

Az

éves

b., Ilyen jellegű kifizetés nem történt. c., 2009 óta az egyes években változó mértékű, az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. 4.

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen

A

kutatási

és

kísérleti

termelési

51

2

mértékben

járultak

teljesítőképesség

hozzá

a

fejlesztéséhez

műszaki és

és

gazdasági tevékenységek kevéssé járultak hozzá a

az

innováció műszaki

ösztönzéséhez?

és

gazdasági

fejlesztéséhez

és

teljesítőképesség az

innováció

ösztönzéséhez. 4. 3

A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek milyen mértékben:

a.,

A

kutatási

tevékenységek iránt

a) felelnek meg az igényeknek?

és

kísérleti

jelenleg

termelési

nincs

nagy

igény, a TÉSZ-ek erre a tevékenységre nem

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb felkészültek. intézkedéseivel?

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel egyéb intézkedéseivel nem mutatható ki. rendelkező

vidékfejlesztési

program(ok)

c., n.a.

intézkedéseivel? 5. Képzési tevékenységek és a

5. 1

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

A

képzéssel

és

tanácsadó

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

tanácsadó

termelői szervezetek valamely tagja és/vagy személyzete részben hozzájárultak a TÉSZ-ek képzéssel

szolgáltatásokhoz

hozzáférjen a technikai képzéshez és ismeretekhez?

való hozzáférés elősegítésére

és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

Részletes adatok a különböző tevékenységtípusokról (a tevékenységéhez a vizsgált időszakban. tevékenység fő tárgya alapján):

–

ökológiai termelés – nem volt ilyen

irányuló

–

ökológiai termelés;

képzés;

tevékenységek

–

integrált termelés vagy integrált növényvédelem;

–

egyéb környezetvédelmi tevékenységek;

növényvédelem

–

nyomonkövethetőség;

nagyságrendű;

–

integrált

termelés –

vagy

integrált

nem

jelentős

52

–

termékminőség,

beleértve

a

növényvédőszer-

–

maradványértékeket; –

egyéb környezetvédelmi tevékenységek – nem jelentős nagyságrendű;

egyéb kérdések.

–

nyomonkövethetőség – nem volt ilyen képzés;

–

termékminőség,

beleértve

növényvédőszer-maradványértékeket

a –

közepes; –

egyéb kérdések – megfelelő. Az egyes években változó mértékű, az

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. 5. 2

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos

A

képzéssel

és

tanácsadó

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a termelői szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek szervezetek tagjai és/vagy személyzete esetében az ismeretek közepes bővítéséhez és a humánpotenciál fejlesztéséhez?

mértékben

járultak

hozzá

az

ismeretek bővítéséhez és a humánpotenciál fejlesztéséhez.

5. 3

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek

mennyire

bizonyultak

célkitűzéseik elérése szempontjából?

hatékonynak

A

képzéssel

és

a

szaktanácsadói

a szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek változó mértékben bizonyultak hatékonynak. A nagyobb területen gazdálkodók igényeinek megfelelnek, a kisebbek esetében ilyen igény kevésbé jellemző.

53

5. 4

A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek milyen mértékben:

a.

Jelentős

intézkedéseivel?

intézkedéseivel

vidékfejlesztési

Válságmegelőzési és -kezelési eszközök

1

Nemzeti

pl.

a

Stratégia

tevékenységek,

környezetvédelmi

program(ok) tevékenységek.

intézkedéseivel? A

megfelelő,

termékminőség javítására vagy fenntartására

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel irányuló

6.

a

b., Összhangjuk a Nemzeti Stratégia

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb egyéb

6.

mutatkozik

gyakorlatorientált, szakszerű tanácsadásra.

a) felelnek meg az igényeknek?

rendelkező

igény

c., n.a. keretében

kiválasztott

A Nemzeti Stratégia keretében kiválasztott

válságmegelőzési és -kezelési eszközök milyen mértékben válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak járultak hozzá a válságmegelőzéshez és -kezeléshez?

részben

járultak

hozzá

a

TÉSZ-ek

Részletes adatok a következő válságmegelőzési és - válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált kezelési eszközök hozzájárulásáról: a) Piacról történő árukivonás?

időszakban. a) Piacról történő árukivonás? – nem volt

b) Zöld szüret vagy be nem takarítás? c) Promóció és kommunikáció?

ilyen kifizetés. b) Zöld szüret vagy be nem takarítás? ? –

d) Képzés? e) Betakarítási biztosítás? f) Adminisztratív költségek támogatása?

nem volt ilyen kifizetés. c)

Promóció

és

kommunikáció?

–

megfelelő. d) Képzés? – kis mértékű kifizetés. e) Betakarítási biztosítás? – nem volt ilyen kifizetés.

54

f) Adminisztratív költségek támogatása? – nem volt ilyen kifizetés. 6. 2

Voltak-e olyan egyedi válságmegelőzési és -kezelési eszközök

vagy

azok

kombinációi,

amelyek

Ezeket az eszközöket a TÉSZ-ek nem

a

termelői alkalmazták, kölcsönös alap képzésére nem került szervezetek tagjai számára a válságmegelőzés és -kezelés sor. terén a legeredményesebbnek bizonyultak? 6.

3 7. Környezetvédelmi

A támogatható válságmegelőzési és -kezelési eszközök mennyire felelnek meg az igényeknek?

7. 1

szervezetek, ezekre jelenleg nincs igény.

A környezetvédelmi tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához?

tevékenységek

Részletes

adatok

a

különböző

Ezeket az eszközöket nem alkalmazzák a A

környezetvédelmi

közepes

mértékben

tevékenységek

járultak

hozzá

a

környezetvédelmi környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásához

tevékenységek hozzájárulása tekintetében

a vizsgált időszakban.

a) tárgyieszköz-beszerzésről?

a. Az egyes években változó mértékű, az

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról? és c) egyéb tevékenységekről?

éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza. b., Az egyes években változó/alacsony mértékű, az egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

7. 2

A

termelés

terén

végrehajtott

környezetvédelmi

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá:

a) A talajvédelemhez? – nem jelentős mértékben.

55

a) a talajvédelemhez?

b) A vízvédelemhez? – nem jelentős

b) a vízvédelemhez?

mértékben.

c) az élőhelyek és a biodiverzitás megőrzéséhez?

c)

Az

élőhelyek

d) a táj megőrzéséhez?

megőrzéséhez?

e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?

mértékben.

f) a levegőminőség megőrzéséhez?

és

a

–

biodiverzitás

nem

jelentős

d) A táj megőrzéséhez? – nem jelentős

g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?

mértékben. e)

A

klímaváltozás

csökkentéséhez?

–

hatásainak nem

jelentős

mértékben. f) A levegőminőség megőrzéséhez? – nem jelentős mértékben. g) Hulladéktermelés csökkentéséhez? – közepes mértékben. Az

éves

adatokat

a

21.

táblázat

a

21.

táblázat

tartalmazza. 7. 3

A

közlekedés

terén

végrehajtott

környezetvédelmi

tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá: a) az energiahatékonysághoz? b)

a

nagyobb

szennyező

a) nem mérhető b) nem mérhető Az

hatású

éves

adatokat

anyagok tartalmazza.

használatának csökkentéséhez?

56

7. 4

Az értékesítésre és forgalmazásra vagy feldolgozásra

Közepes mértékben

történő termék-előkészítés terén végrehajtott környezetvédelmi tevékenységek

milyen

mértékben

járultak

hozzá

a

hulladéktermelés csökkentéséhez? 7. 5

A környezetvédelmi tevékenységek mennyire bizonyultak

Közepes mértékben

hatékonynak célkitűzéseik elérésére? 7.

6

A támogatható környezetvédelmi tevékenységek milyen mértékben:

a.,

A

támogatható

tevékenységek

a) felelnek meg az igényeknek?

iránti

környezetvédelmi

igény

alacsony,

a

tevékenységek megfelelőek.

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb intézkedéseivel?

b.,

A

Nemzeti

Stratégia

egyéb

intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel termékminőség javítására vagy fenntartására rendelkező

vidékfejlesztési

program(ok) irányuló

intézkedéseivel?

tevékenységek,

tevékenységek szolgáltatásokhoz

és

a való

képzési tanácsadó hozzáférés

elősegítésére irányuló tevékenységek. c., n.a 8. Egyéb tevékenységek

8. 1

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá a termelői

szervezetek

mezőgazdasági

üzemek

és/vagy

a

tagságukat

teljesítményének

termelési tényezők jobb kihasználása révén? Részletes adatok

a., A támogatható egyéb tevékenységek a

alkotó teljesítmény

javításához

javításához

kevéssé

járultak

a hozzá. b., Ilyen célú kifizetések nincsenek. c., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

57

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

Az éves adatokat a 21. táblázat tartalmazza.

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és c) egyéb tevékenységekről. 8. 2

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az

a.,Tárgyieszköz-vásárlással a teljesítmény

elismert termelői szervezetek logisztikai, termék-előkészítési és javításához így kevéssé járultak hozzá. értékesítési potenciáljának fejlesztéséhez?

b., Ilyen célú kifizetések nincsenek.

Részletes adatok

c.,

A promócióra

a) tárgyieszköz-beszerzésről,

potenciál

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

rendelkezésre álló keretet, ezzel jelentősen

c) egyéb tevékenységekről.

hozzájárultak a teljesítmény javításához. Az

növelésére

és az értékesítési

éves

adatokat

használták

a

21.

fel

a

táblázat

tartalmazza. 8. 3

Egyéb tevékenységek milyen mértékben járultak hozzá az elismert

termelői

szervezetek

működési

a.,A tárgyieszköz-vásárlások részaránya

képességének alacsony az egyéb tevékenység kifizetésein

megerősítéséhez? Részletes adatok a) tárgyieszköz-beszerzésről,

belül. b., Ilyen célú kifizetések nincsenek. c., A promóció és az értékesítési potenciál

b) egyéb tárgyieszköz-beszerzési formákról és

növelésével

hozzájárultak

az

egyéb

c) egyéb tevékenységekről.

kifizetések a vizsgált szervezetek működési képességének megerősítéséhez. Az

éves

adatokat

a

21.

táblázat

58

tartalmazza. 8. 4

Az egyéb tevékenységek milyen mértékben

a., Az egyéb tevékenységek elégséges

a) felelnek meg az igényeknek?

szinten felelnek meg az igényeknek.

b) állnak összhangban a Nemzeti Stratégia egyéb intézkedéseivel?

b.,

A

Nemzeti

Stratégia

egyéb

intézkedéseivel az összhang megfelelő, pl. a

c) állnak összhangban az azonos célkitűzésekkel termékminőség javítására. rendelkező intézkedéseivel?

vidékfejlesztési

program(ok)

c., n.a. Az

éves

adatokat

a

21.

táblázat

tartalmazza.

59

A TELJES NEMZETI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK Egyedi célkitűzések Értékelési kérdések A tagok által

9.1.1

Értékelés

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

megtermelt

programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői

működési programok jelentős mértékben

termékek piaci

szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozzájárultak a termelői szervezetek tagjai által

forgalmazásának

hozatalának ösztönzéséhez?

megtermelt termékek forgalomba hozatalának

ösztönzése

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

ösztönzéséhez.

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

(A részletes adatok a 25. táblázatban

b) a termékminőség javítására vagy

találhatók.)

fenntartására irányuló tevékenységek; c) a forgalmazás javítására irányuló tevékenységek és d) egyéb tevékenységek. 9.1.2

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői

működési programok a termelői szervezetek

szervezetek tagjai által megtermelt termékek forgalomba

tagjai által megtermelt termékek forgalomba

hozatalának ösztönzésére?

hozatalának ösztönzése szempontjából hatékonyak voltak, az értékesített termékek mennyisége nőtt. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

A termelés

9.2.1

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

60

alkalmazkodása a

programok milyen mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy

működési programok nagymértékben

kereslet minőségi

az elismert termelői szervezetek termelése a minőség és

hozzájárultak ahhoz, hogy az elismert termelői

elvárásaihoz és

a mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a

szervezetek termelése a minőség és a

nagyságához

kereslethez?

mennyiség tekintetében alkalmazkodjon a

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

kereslethez.

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

a., A termelés tervezésére irányuló

b) a termékminőség javítására vagy

tevékenységek megvalósítását

fenntartására irányuló tevékenységek;

nagymértékben nehezíti a makrokörnyezet

c) a forgalmazás javítására irányuló

gyakori változása, illetve a felvevőpiacok

tevékenységek és

rövid távra szóló szerződéskötési

d) egyéb tevékenységek.

gyakorlata. b., c., A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek és az ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a piac követelményeinek megfelelőek legyenek a forgalmazott termékek.

9.2.2

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok mennyire bizonyultak hatékonynak azon cél

működési programok a termelői szervezetek

elérésére, hogy az elismert termelői szervezetek

tagjai által megtermelt termékek forgalomba

termelése a minőség és a mennyiség tekintetében

hozatalának ösztönzése szempontjából

alkalmazkodjon a kereslethez?

hatékonyak voltak, az értékesített termékek

61

mennyisége nőtt, a minőségi követelményeknek a piac által elvárt szinten megfelelt. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.) A termékek

9.3.1

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

kereskedelmi

programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert

működési programok nagymértékben

értékének növelése

termelői szervezetek által termelt termékek kereskedelmi

hozzájárultak az elismert termelői szervezetek

értékének növeléséhez?

által termelt termékek kereskedelmi értékének

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

növeléséhez.

9.3.2

a) a termeléstervezésre irányuló tevékenységek;

Az értékesített termékek termelési értéke az

b) a termékminőség javítására vagy

egyes években változékonyságot mutatott,

fenntartására irányuló tevékenységek;

amely elsősorban az időjárás ebben az

c) a forgalmazás javítására irányuló

időszakban jellemző változékonyságára

tevékenységek és

vezethető vissza.

d) egyéb tevékenységek.

(A részletes adatok a 25. táblázatban

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési programok mennyire bizonyultak hatékonynak az elismert termelői szervezetek által termelt termékek kereskedelmi értékének növelésére?

A termelési

9.4.1

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

találhatók.) A forgalmazott termékek átlagára a vizsgált időszakban nőtt, annak ellenére, hogy a szervezetek piaci pozíciójukból adódóan jellemzően árelfogadó pozícióban vannak. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.) A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

62

költségek

programok milyen mértékben járultak hozzá az elismert

működési programok megfelelő mértékben

optimalizálása

termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő

járultak hozzá az elismert termelői

termelési költségek optimalizálásához?

szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerülő

Részletes adatok a következők hozzájárulásáról:

termelési költségek optimalizálásához azzal,

a) a termékminőség javítására vagy

hogy a közös beszerzésből fakadó előnyöket

fenntartására irányuló tevékenységek, valamint

kihasználva a piaci árak növekedését némileg

b) egyéb tevékenységek.

ellentételezni tudták az inputok beszerzésénél. Az inputárak változásaira nincs hatásuk, de a szaktanácsadás biztosításával segítették a termelési költségek optimalizálását. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

9.4.2

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok mennyire bizonyultak hatékonynak az

működési programok az elismert termelői

elismert termelői szervezeteknél és/vagy azok tagjainál

szervezeteknél és/vagy azok tagjainál felmerült

felmerült termelési költségek optimalizálására?

termelési költségek optimalizálása tekintetében közepesen hatékonyak voltak, mert a költségek emelkedését nem tudták kivédeni. Ennek oka az inputárak emelkedése a vizsgált időszakban. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

A kínálati

9.5.1

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

63

koncentráció

programok milyen mértékben járultak hozzá a kínálati

működési programok jelentősen hozzájárultak a

ösztönzése

koncentráció ösztönzéséhez?

kínálati koncentráció ösztönzéséhez, így a

Részletes adatok egyéb tevékenységek

tagok által megtermelt termékek piacra

hozzájárulásáról.

jutásához.

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a kínálati

működési programok a vizsgált időszakban a

koncentráció ösztönzésére?

tagok szempontjából hatékonyan működtek, de

9.5.2

tevékenységüket új tagok jelentősebb számú felvételével nem tudták bővíteni. A

termelői

stabilizálása

árak 9.6.1

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői működési szervezetek

tagjai

számára

a

termelői

stabilizálásához?

programok

kevéssé

tudtak

árak hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához, mert az értékesítési ár a kedvezőtlen piaci

Részletes adatok a következő válságmegelőzési és - alkupozíció következtében adottság a termelői kezelési eszközök hozzájárulásáról:

szervezetek számára.

a) Piacról történő árukivonás?

a., nem történt

b) Zöld szüret vagy be nem takarítás?

b., nem történt

c) Promóció és kommunikáció?

c., kis mértékben hozzájárult

d) Képzés?

d., nem történt

e) Betakarítási biztosítás?

e., közepes mértékben hozzájárult

f) Adminisztratív költségek támogatása?

f., nem történt

64

(A

részletes

adatok

a

23.

táblázatban

találhatók.) 9.6.2

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok mennyire bizonyultak hatékonynak a termelői

működési programok kevéssé tudtak

szervezetek tagjai számára a termelői árak

hozzájárulni a termelői árak stabilizálásához,

stabilizálására?

mert azokat kevéssé tudták befolyásolni.

Általános célkitűzések A versenyképesség javítása

9.7

Értékelési kérdések

Értékelés

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

programok milyen mértékben járultak hozzá a gyümölcs-

működési programok jelentős mértékben

és zöldségágazatban tevékenykedő nemzeti/regionális

hozzájárultak a gyümölcs- és

termelői szervezetek versenyképességének

zöldségágazatban tevékenykedő

javításához?

nemzeti/regionális termelői szervezetek versenyképességének növeléséhez. A vizsgált szervezetek által értékesített termékek termelési értéke (HUF) nőtt a vizsgált időszakban. A Az érintett TÉSZ-ek tagjai által megművelt, gyümölcsés zöldségtermelésre fordított teljes terület (ha) nagysága jelentősen nem változott, a termelő tagok (fő) száma némileg csökkent. Az egy termelő tagra jutó termőterület nőtt, ezzel az átlagos birtokméternövekedéssel párhuzamosan a tranzakciós költségek csökkentek. Mindez hozzájárult a vizsgált szervezetek versenyképességének javulásához. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

65

9.8

A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá a

A Nemzeti Stratégia jelentős mértékben

nemzeti/regionális gyümölcs- és zöldségágazat

hozzájárult a magyar gyümölcs- és

versenyképességének javításához?

zöldségágazat versenyképességének javításához, mert a kínálat koncentrálásával és a korszerű termesztéstechnológiai eljárások elterjesztésével segítette az ágazat szereplőinek piacra jutását és a munkahelyek megtartását. A jelentős támogatások révén a tárgyieszközállomány bővült és korszerűsödött, így a piacra juttatott termékek minősége javult a vizsgált időszakban. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

A termelői

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

szervezetekben való

programok milyen mértékben járultak hozzá a termelői

működési programok az elvárásoknak

tagság vonzerejének

szervezetekben való tagság vonzerejének növeléséhez?

közepesen megfelelő szinten járultak

növelése

9.9

hozzájárultak a termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növeléséhez. A vizsgált időszakban csökkent ugyan a taglétszám, de ennek elsősorban a magyar gazdaságban általánosan érvényesülő makrogazdasági okai

66

vannak. Ezek az adórendszerből és a feketegazdaság meglétéből fakadnak, negatív hatásai befolyásolják a termelői szervezetek vonzerejét. (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.) A környezet

9.10

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott működési

A Nemzeti Stratégia keretében végrehajtott

állapotának javítása

programok milyen mértékben járultak hozzá a környezet

működési programok a környezet állapotának

és megóvása

állapotának javításához és megóvásához?

javításához és megóvásához elégséges szinten

A Nemzeti Stratégia milyen mértékben járult hozzá

járultak hozzá.

különösen:

a., antieróziós intézkedéseket hajtottak végre

a) a talajvédelemhez?

b., n.a.

b) a vízvédelemhez?

c., n. a.

c) az élőhelyek és a biodiverzitás

d.,ökológiai és integrált termesztés

megőrzéséhez?

folytatásával hozzájárultak a az élőhelyek és a

d) a táj megőrzéséhez?

biodiverzitás megőrzéséhez

e) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez?

e., n.a.

f) a levegőminőség megőrzéséhez?

f., n.a.

g) a hulladéktermelés csökkentéséhez?

g., a hulladéktermelésüket csökkentették (A részletes adatok a 25. táblázatban találhatók.)

67

KIINDULÁSI MUTATÓK (2010) A versenyképesség növelése A termelői szervezeti tagság vonzerejének növelése

A környezet állapotának javítása és megóvása A kínálati A tagok A koncentráció által termelésnek a ösztönzése megtermelt kereslethez való termékek piacra igazítása helyezésének minőség és ösztönzése mennyiség tekintetében

A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló társulás (TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1) A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és gyümölcstermelők száma A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő terület (ha) (3) Nem definiált A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1)

A valamely „minőségbiztosítási rendszer” követelményeinek megfelelő értékesített termékek mennyisége a „minőségbiztosítási rendszerek” (1) (4) főbb típusaira lebontva (tonna)

a) Igazolt ökológiai termelés

b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések c) Igazoltan integrált termelés d) Termékminőség-biztosítási magánrendszerek A termelési költségek optimalizálása A termékek kereskedelmi értékének növelése A termelői árak stabilizálása Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejl.

Nem definiált A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1) Nem definiált Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben (szám).

ÁTLAG 777 185 698,29 371,58

n 31

836,37

31

0,00 7 833,96

0 31

7,94

31

7,29

31

423,43 1 842,50 0,00

31 31 1

115,31

31

2 093,16 5,12

9 25

31

68

A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése és az innováció ösztönzése Hozzájárulás a talajvédelemhez Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához Hozzájárulás a fenntartható vízkészletfelhasználáshoz Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás megóvásához

Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez – Termelés

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez – Szállítás

Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához – Szállítás

A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok száma (szám) Nem definiált

107,76

25

0,00

1

75,63

7

164,48

8

126,88

9

27,50

4

0,00

3

1,20

5

0,00

1

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában))

12,00

5

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség literben) Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség köbméterben) Villamos energia (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség Kwh-ban) Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség literben)

0,00

4

0,00

4

0,00

4

1 731,75

4

0,00

4

0,00

4

0,00

1

Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő terület, ahol erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha) Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágya-gazdálkodású zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha) Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha) Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel érintett területe (ha) Nem definiált Üvegházfűtésre fordított becsült éves energiafogyasztás, energiaforrás-típusokra lebontva

Belső szállításra (6) fordított becsült éves energiafogyasztás, tüzelőanyag-típusokra lebontva

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség köbméterben) Villamos energia (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség Kwh-ban) A keletkező hulladékmennyiség csökkentése

Nem definiált

69

KIINDULÁSI MUTATÓK (2011) A versenyképesség növelése A termelői szervezeti tagság vonzerejének növelése

A környezet állapotának javítása és megóvása A kínálati A tagok által A koncentráció megtermelt termelésnek a ösztönzése termékek piacra kereslethez való helyezésének igazítása minőség ösztönzése és mennyiség tekintetében

A termelési költségek optimalizálása A termékek kereskedelmi értékének növelése A termelői árak stabilizálása Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése

A termelői szervezet (TÉSZ), illetőleg a termelői szervezetekből álló társulás (TSZT) által értékesített termékek összértéke (nemzeti valuta) (1) A TÉSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (1) rendelkező zöldség- és gyümölcstermelők száma A TÉSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes zöldség- és gyümölcstermő terület (ha) (3) Nem definiált A forgalomba hozott termékek teljes mennyisége (tonna) (1)

A valamely „minőségbiztosítási rendszer” követelményeinek megfelelő értékesített termékek mennyisége a „minőségbiztosítási rendszerek” (1) (4) főbb típusaira lebontva (tonna) Nem definiált

a) Igazolt ökológiai termelés b) Oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések c) Igazoltan integrált termelés d) Termékminőség-biztosítási magánrendszerek

A forgalomba hozott termékek összértéke/a forgalomba hozott termékek összmennyisége (nemzeti valuta/kg) (1) Nem definiált Képzési tevékenységet/programot elvégzők száma az elmúlt három évben (szám). A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TÉSZ- és TSZT-tagok száma (szám)

ÁTLAG 753 833 408,84 387,13

n 31

842,98

31

0,00 7 808,89

0 30

8,48 7,79

29 29

437,54 1 903,92

30 30

0,00

1

107,95

30

2 175,81 5,08

8 24

92,00

24

31

70

A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése és az innováció ösztönzése Hozzájárulás a talajvédelemhez Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás megóvásához

Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez – Termelés

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez – Szállítás

Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához – Szállítás

Nem definiált Talajeróziós kockázatnak (3) (5) kitett zöldség- és gyümölcstermelő terület, ahol erózió elleni intézkedéseket hajtanak végre (ha) Csökkentett műtrágya-felhasználású vagy hatékonyabb műtrágyagazdálkodású zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha) Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó zöldség- és gyümölcstermelő területek (ha) Ökológiai zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) Integrált zöldség- és/vagy gyümölcstermelő terület (ha) Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel érintett területe (ha) Nem definiált Üvegházfűtésre fordított becsült éves energiafogyasztás, energiaforrás-típusokra lebontva

Belső szállításra (6) fordított becsült éves energiafogyasztás, tüzelőanyag-típusokra lebontva

0,00

1

164,48

8

126,88

9

27,50

4

0,00 1,20

3 5

0,00

1

0,00

1

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában))

Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség literben) Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség köbméterben) Villamos energia (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség Kwh-ban) Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség literben)

Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség köbméterben) Villamos energia (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség Kwh-ban) A keletkező hulladékmennyiség csökkentése

Nem definiált

71

PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS BEMENETI MUTATÓK (Kiadás HUF) Intézkedés

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

Intézkedés típusa

átlag2007 n=0

átlag2008 n=8

átlag2009 n=24

átlag2010 n=19

átlag2011 n=26

a.) Tárgyieszköz-vásárlás

0

5 128 961

1 676 563

1 210 737

656 627

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c.) Egyéb tevékenységek

0

115 000

0

15 189

0

0

9 574 851

3 634 042

4 761 189

8 787 088

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

a.) Tárgyieszköz-vásárlás

0

6 504 118 14 870 799 15 726 755 16 709 875

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c.) Egyéb tevékenységek

0

2 537 538

Az értékesítés javítására irányuló tevékenységek

a.) Tárgyieszköz-vásárlás

0 28 377 825

2 781 434

8 032 684

7 319 556

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és kezeléssel kapcsolatban) d.) Egyéb tevékenységek

0

2 557 771

2 694 164

1 826 085

a.) Tárgyieszköz-vásárlás

0

0

16 375

57 895

57 692

b.) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, beleértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c.) Egyéb tevékenységek

0

0

0

0

0

0

0

392 051

31 579

540 476

a.) Ökológiai termesztés

0

0

0

0

0

b.) Integrált termesztés vagy integrált növényvédelem

0

7 500

459 117

186 421

233 846

c.) Egyéb környezetvédelmi kérdések

0

155 251

21 958

50 526

169 231

d.) Visszakövethetőség

0

0

0

0

0

e.) Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is

0

0

0

197 789

307 692

f.) Egyéb témák

0

0

429 723

646 895

747 269

a.) Kivonás a piacról

0

0

0

0

0

b.) Zöldség és gyümölcs éretlen betakarítása vagy be nem takarítása

0

0

0

0

0

c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek

0

0

2 971 101

1 618 316

5 131 385

Kutatás és kísérleti termesztés

Képzési tevékenység (fő tárgy alapján)

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

831 075

789 389

5 996 288

0 14 759 933 11 879 161 10 825 112 21 693 357 5 283 904

0 17 184 524 17 452 531 11 360 272 16 852 064 0 21 519 573 10 223 267 15 465 799 20 696 492

72

Környezetvédelmi intézkedések

d.) Képzési tevékenységek

0

0

447 000

466 316

0

e.) Betakarítási biztosítás

0

0

0

0

0

f.) Kölcsönös alap létrehozásával járó adminisztratív költségek támogatása

0

0

0

0

0

a) Tárgyieszköz-vásárlás

0

922 655

1 865 261

1 121 053

1 193 192

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és lízinget is beleértve i. Ökológiai termelés

0

0

424 845

344 191

211 423

0

0

0

57 474

230 308

ii. Integrált termelés iii. Jobb vízfelhasználás és/vagy vízgazdálkodás, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is iv. Talajmegóvási tevékenységek (például talajeróziót megelőző/csökkentő munkamódszerek, földpihentetés, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás

0 13 378 892 0 0

20 468 0

950 684 0

1 467 231 51 385

0

0

25 000

15 789

51 346

v. A biodiverzitásnak kedvező élőhelyek (például vizes élőhelyek) kialakítására vagy megóvására, illetőleg tájvédelemre irányuló tevékenységek, beleértve a történelmi adottságok (például kőfalak, teraszos földművelés, kiserdők) megőrzését is

0

0

0

68 421

864 092

vi. Energiatakarékossági tevékenységek

0

0

0

0

168 077

vii. A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek viii. Egyéb tevékenységek

0

96 068

130 417

1 186 474

246 154

0

589 387

1 676 068

1 580 917

2 260 367

0

0

0

0

0

Értékesítés a) Tárgyieszköz-vásárlás

0 0

0 0

0 0

0 54 526

0 44 462

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is beleértve c) Egyéb tevékenységek

0

0

0

0

0

0

1 865 289

2 069 204

2 651 895

2 983 035

c) Egyéb tevékenységek

Termelés

Szállítás Egyéb tevékenységek

73

ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK ÉVES SZINTEN (2007–2011) Intézkedés

átlag2007 n=0 0,00

átlag2008 n=8 0,00

átlag2009 n=24 0,00

átlag2010 n=19 3,00

átlag2011 n=26 0,31

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,88

0,54

0,58

2,31

a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00

5 128960,50 0,00 0,25

1 676562,50 0,00 0,00

1 673947,37 0,00 0,05

1 503665,38 0,00 0,04

a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 4,13 0,00 2,50 6504118 0,00 0,50

0,00 1,13 0,00 1,25 15097904 0,00 0,13

14,37 1,47 0,11 2,37 13639226 0,05 0,26

22,35 1,85 3,00 3,19 16316111 0,08 24,04

a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00

22,47

38,54

0,00

12,25

0 0,00 , 0 0 2,17

4,16

6,08

0,00

0,00

Intézkedés típusa a tevékenységben részt vevő üzemek száma a) Tárgyieszközvásárlás

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

b) Egyéb tárgyieszközbeszerzési módok, a bérlet, a haszonbérlet és a lízing is c) Egyéb tevékenységek a) Tárgyieszközvásárlás

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

b) Egyéb tárgyieszközbeszerzési módok, bérlet, a haszonbérlet és a lízing is

c) Egyéb tevékenységek az elvégzett tevékenységek száma

Az értékesítés

a) Tárgyieszköz-

a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00 2,74

2,50

74

javítására irányuló tevékenységek

vásárlás b) Egyéb tárgyieszközbeszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c) Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban) d) Egyéb tevékenységek a) Tárgyieszközvásárlás

Kutatás és kísérleti termelés

b) Egyéb tárgyieszközbeszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is c) Egyéb tevékenységek

Képzési tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban) és/vagy a tanácsadó

a) Ökológiai termelés b) Integrált termelés vagy integrált növényvédelem

az elvégzett tevékenységek száma a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00

2,38 28377824,75 0,00 1,13

0,71 2425190,63 0,00 0,54

0,95 8032684,21 2,21 0,89

2,04 7091715,38 1,58 0,15

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

2,63

3,42

11,84

93,96

a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 8,88 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 1,88 0,00 0,04 16375,00 0,00 0,00

9,26 1172,63 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

18,23 2,92 0,04 0,04 57692,31 0,00 0,00

az elvégzett tevékenységek száma a tevékenységben részt vevő üzemek száma érintett terület hektárban az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,13 0,00 0,00 0,00 0,00

0,05 0,00 0,00 0,00 0,00

0,42 0,62 0,65 0,00 0,00

0,00 0,00

0,13 0,00

0,33 0,29

0,21 11,79

1,58 31,85

75

szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

c) Egyéb környezetvédelmi kérdések d) Visszakövethetősé g e) Termékminőség, ideértve a növényvédőszermaradékok kérdését is f) Egyéb kérdések

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

Környezetvédelmi intézkedések

a) Kivonás a piacról b) Éretlen zöldség és gyümölcs betakarítása vagy zöldség és gyümölcs be nem takarítása c) Promóciós és kommunikációs tevékenységek d) Képzési tevékenységek e) Betakarítási biztosítás f) Kölcsönös alap létrehozásával járó adminisztratív költségek támogatása a) Tárgyieszközvásárlás (10)

az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma

0,00 0,00

0,00 0,00

0,04 0,04

0,16 2,26

0,12 6,73

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,05 0,11

0,04 0,08

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,21 10,00

0,38 19,96

az elvégzett tevékenységek száma a résztvevők által igénybe vett képzési napok száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00

0,13 0,00

0,63 0,54

2,11 4,74

0,65 8,15

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,54

10,74

6,12

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,04

0,05

0,00

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00 0,00

0,00 0,50

0,00 0,25

0,47 0,11

0,12 0,23

76

b) Egyéb tárgyieszközbeszerzési módok, a bérlet, a haszonbérlet és a lízing is

a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma a tevékenységben részt vevő üzemek száma

i. Ökológiai termelés

ii. Integrált termelés

Egyéb tevékenységek

termelés

iii. Jobb vízfelhasználás és/vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is iv. Talajmegóvási tevékenységek (például talajeróziómegelőző/csökkentő munkamódszerek, földpihentetés, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás) v. A biodiverzitásnak

0,00 0,00 0,00 0,00

922655,0 0,00 0,00 0,00

1865261,3 0,00 0,00 0,00

1636263,2 3,05 0,05 0,11

1607423,1 2,35 0,04 0,62

az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00

0,00

0,00

0,16

0,08

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

2,63 6,58

4,31 1,00

0,00

1,50

0,04

1,53

0,88

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

78,08 0,00

1,05 12,31

0,00

0,00

0,00

0,00

12,31

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,53

9,62 0,00

az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00

0,00

0,04

0,11

0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

5,87 3,05

0,00 2,35

az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,00

5,11

4,31

77

kedvező élőhelyek kialakítására vagy megóvására, illetőleg tájvédelemre irányuló tevékenységek, ideértve a történelmi adottságok (például kőfalak, teraszos művelés) megőrzését is vi. Energiatakarékossági tevékenységek vii. A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkod ás javítására irányuló tevékenységek viii. Egyéb tevékenységek – Szállítás – Értékesítés Egyéb tevékenységek

a) Tárgyieszköz-vásárlás (10)

érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban a tevékenységben részt vevő üzemek száma

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,25

0,04

0,00

0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 1,00

0,00 0,73

az elvégzett tevékenységek száma érintett terület hektárban az elvégzett tevékenységek száma az elvégzett tevékenységek száma a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,50

1,00

1,26

1,15

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

69,94 0,00

54,20 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,26

0,12

78

b) Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is (11) a) Tárgyieszköz-vásárlás (10)

a beruházások összértéke (HUF) a tevékenységben részt vevő üzemek száma az elvégzett tevékenységek száma az elvégzett tevékenységek száma

0,00

0,00

0,00 0,00

54526,3 2 0,00

44461,5 4 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,75

1,22

1,58

11,85

79

ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK Intézkedés Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

Eredménymutatók (mérés) Az értékesítés javítására irányuló tevékenységek

Egyéb tevékenységek

Az értékesített termék mennyiségének változása (tonna) A teljes értékesített termékmennyiség értékének változása (HUF/kg) A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült értéke (HUF/kg)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

Az adott „minőségbiztosítási rendszer” követelményeit teljesítő értékesített termékek mennyiségének változása (tonna) (b) Oltalom alatt álló Az adott „minőségbiztosítási földrajzi jelzések és rendszer” követelményeit eredetmegjelölések teljesítő értékesített termékek mennyiségének változása (tonna) (c ) Igazoltan integrált Az adott „minőségbiztosítási termelés rendszer” követelményeit teljesítő értékesített termékek mennyiségének változása (tonna) (d) TermékminőségAz adott „minőségbiztosítási biztosítási rendszer” követelményeit magánrendszerek teljesítő értékesített termékek mennyiségének változása (t) A teljes értékesített termékmennyiség értékének változása (HUF/kg) (a) Igazolt ökológiai termelés

átlag2007 n=0

átlag2008 n=1

átlag2009 n=8

átlag2010 n=17

átlag2011 n=25

0,00

2000,00

-562,04

260,37

-2149,99

0,00

5,00

8,23

31,33

0,00

2,00

11,01 1,16

5,34

5,70

0,00

0,00

-17,00

-0,83

-12,60

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3213,00

80,75

606,92

101,24

0,00

3213,00

247,63

1103,22

206879,58

0,00

5,00

-6665,70

1825,99

41,59

80

A termelési költségekre gyakorolt hatás becsült értéke (HUF/kg)

0,00

2,00

2,06

4,36

4,57

Kutatás és kísérleti termelés

A működési program kezdete óta meghonosodott új technikák, folyamatok és/vagy termékek száma

0,00

0,00

0,38

0,00

0,54

Képzési tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban) és/vagy a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztvevők száma

0,00

0,00

0,25

9,59

15,84

A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma

0,00

0,00

35,88

5,24

7,68

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a.) Kivonás a piacról

A kivont termékek összmennyisége (tonna)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

b.) Zöldség és gyümölcs éretlen betakarítása vagy be nem takarítása c.) Promóciós és kommunikációs tevékenységek

Éretlen betakarítással vagy a betakarítás mellőzésével érintett földterület (ha)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

A promócióban / kommunikációban részt vevő értékesített termékek mennyiségének becsült változása (tonna) A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztvevők száma A biztosított kockázat összértéke (e HUF)

0,00

0,00

37,50

82,65

152,36

0,00

0,00

0,00

1,00

0,00

0,00

0,00

23956 ,25

0,00

10868,80

d.) Képzési tevékenységek e.) Betakarítási biztosítás

81

f.) Kölcsönös alap létrehozásával járó adminisztratív költségek támogatása Környezetvédelmi intézkedések

A létrehozott kölcsönös alap összértéke (e HUF)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

N (tonna)

0,00

0,00

-0,03

-0,04

-0,01

P2O5 (tonna)

0,00

0,00

-0,02

-0,02

0,00

0,00

0,00

0,00

-35,21

0,80

Szilárd tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában) Folyékony tüzelőanyagok (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség literben) Földgáz (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség köbméterben) Villamos energia (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség Kwh-ban) Az éves hulladékképződés becsült változása (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában)

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,13

0,00

0,00

0,00

0,00

12,73

0,16

0,00

0,01

-0,13

-0,06

-0,04

Az éves csomagolóanyag-felhasználás becsült változása (egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség tonnában)

0,00

0,02

-0,01

0,01

0,00

A hektáronkénti éves ásványitrágyafelhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban A hektáronkénti éves vízfelhasználás becsült változása (m3/ha) Az éves energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve üzemanyagtípus szerinti bontásban

82

ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK Intézkedés

Általános célkitűzések

Intézkedés típusa

átlag átlag 2007 2008 n=0 n=1 0,00 132000,00

átlag átlag átlag 2009 2010 2011 n=8 n=17 n=25 53532,75 540421,48 119178,17

A versenyképesség növelése

A versenyképesség növelése

A TSZ/TSZT értékesített termékeinek értékében bekövetkezett becsült változás (e HUF)

A versenyképesség növelése

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

Az érintett termelői szervezetekben/termelői szervezetek társulásában aktív tag gyümölcs- és zöldségtermelők számának változása (fő) Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt, gyümölcs- és zöldségtermelésre fordított teljes terület változása (ha) n.a. A hektáronkénti teljes N (tonna) ásványitrágyaP2O5 (tonna) felhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban A teljes vízfelhasználás becsült változása (köbméter)

0,00

11,00

4,88

-24,00

-94,33

0,00

38,00

1,06

8,05

-71,29

0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 0,00

3,38 -0,03 -0,02

0,00 0,00 -0,01

0,76 -0,01 -0,01

0,00

0,00

0,00

-34295,21

5,71

n.a.

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

n.a. A teljes energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve tüzelőanyag-típus szerinti bontásban

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 4,55

0,00

0,00

0,00

-1400,67

0,00

Környezetvédelmi intézkedések

A környezet fenntartása és megóvása

Talaj Vízminőség

Fenntartható vízkészletfelhasználás Élőhely és biodiverzitás Táj Az éghajlatváltozás mérséklése

Szilárd tüzelőanyagok (tonna)

Folyékony üzemanyagok

83

(liter)

Hulladékcsökkentés

Földgáz (köbméter) Villamos energia (kWh) A teljes hulladékképződés becsült változása (tonna) A csomagolóanyag-felhasználás becsült változása (t)

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 0,00

0,00 909,09

0,00

0,01

-0,25

-3,05

0,05

0,00

0,01

0,00

0,00

0,09

84

ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK CÉLKITŰZÉSEK

A CÉLKITŰZÉSEKKEL KAPCSOLATOS KIINDULÁSI MUTATÓK Mutató

Általános célkitűzések A versenyképesség növelése A termelői szervezetben a tagság vonzerejének növelése

A környezet állapotának fenntartása és megóvása Egyedi célkitűzések A kínálati koncentráció ösztönzése A tagok által megtermelt termékek piacra helyezésének ösztönzése A termelésnek a kereslethez igazítása minőség és mennyiség tekintetében A termelési költségek optimalizálása A termék kereskedelmi értékének növelése A termelői árak stabilizálása Az ismeretek bővítése és a humán tartalékok fejlesztése A műszaki és gazdasági teljesítőképesség fejlesztése, az innováció ösztönzése Környezetvédelmi egyedi célkitűzések Hozzájárulás a talajvédelemhez Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz

Meghatározás (mérés)

A forgalmazott termékek összértéke (2008–2011 átlaga) HUF/év/TÉSZ Az aktív termelők száma (2008–2011 átlaga) fő/TÉSZ A tagok által megművelt teljes terület (2009–2011 átlaga) (ha/év/TÉSZ) Nem definiált

513 874 060

Az értékesített termék mennyiségének változása (2008–2011 átlaga) (tonna/TÉSZ) Minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelő forgalmazott termékek mennyisége (tonna) (2008–2011 átlaga) A termelési költségekre gyakorolt hatás (HUF/kg) A forgalmazott termékek egységnyi átlagértékének változása (2008–2011 átlaga) Nem definiált A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma (2009–2011 átlaga) Nem definiált

-2150

Talajeróziós kockázatnak kitett területek, ahol antieróziós intézkedéseket hajtottak végre (ha) Csökkentett műtrágyahasználattal/hatékonyabb műtrágya-gazdálkodással jellemezhető területek (ha) Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó területek

249 1426,16

52861

3,25 15,63 12,2

n.a. n.a. n.a. n.a.

85

(ha) Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás fenntartásához

Hozzájárulás a tájkép megőrzéséhez Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – termelés Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez – szállítás Hozzájárulás a levegőminőség fenntartásához és javításához – szállítás A keletkező hulladékmennyiség csökkentése

Ökológiai termelés (2009–2011 átlaga) ha Integrált termelés (2009 és 2011 átlaga) ha Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez hozzájáruló egyéb tevékenységek Nem definiált Üvegházak fűtése Szállítás – energiahatékonyság

3,47 39,56 0,00

Az éves hulladékképződés becsült változása (2009– 2011 átlaga), egy tonna értékesített termékre jutó mennyiség (tonna/év)

-1,6

n.a. 0

86

6. Következtetések és ajánlások Kutatásunkat három nagy területre bonthatjuk. A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességét, a működési programok és intézkedések eredményességét, a végrehajtással kapcsolatos problémákat, valamint azok pénzügyi megvalósítását elemeztük.

6.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálata A Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességének vizsgálatára a TÉSZ elnökeivel, vezető munkatársaival készített interjúkat használtuk fel. A 2008-ban elfogadásra került Nemzeti Stratégia SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek az életbe lépés óta eltelt időszakban. Az idézett dokumentumban a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek együttes SWOT analízise található. Kutatásunk során külön vizsgáltuk az ágazat és a TÉSZ-ek helyzetét, és megállapítottuk azokat a különbségeket, amelyek az elmúlt években a szervezetek és az ágazat egyéb szereplői között kialakultak. A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották. A felhalmozott tapasztalat jelentős szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A megkérdezettek véleménye szerint a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősek voltak az elmúlt időszakban, bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat. A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó versenyképességi problémákat tartották jelentősnek. Részben a kis területen termelők magas arányára vezethető vissza az a gyengeség is, hogy a termelési költségek magasak és alacsony a jövedelemtermelő képesség. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza, hogy igen változatos képet mutat az alkalmazott technológia színvonala, és ennek következtében meglehetősen hullámzóak termésátlagok, valamint az előállított termékek minősége. A válaszadók az ágazatban folyó marketingtevékenységet sem tekintik elég hatékonynak és színvonalasnak. Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását, valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. A feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelését jó eszköznek tartják a belföldi fogyasztás serkentése érdekében. Valószínű, hogy ezek hiánya okozza azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált kereskedelemben való részvételt nem tartják elérhető lehetőségnek a közeljövőben. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy jelentősebb csökkenése, a világgazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása került azonosításra. Jelentős fenyegetettségként említették a válaszadók, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszközhitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések között megemlítették azt is, hogy Magyarországon nem kellően stabil a jogi környezet, a gyakori jogszabályváltozások és a helyenkénti túlszabályozás nehezíti vagy akadályozza a hosszú távú tervezést. A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek, ami arra utal, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban. 87

A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt. Az elégtelen tőkeellátottságot számos külső és belső tényező együttesen okozza. A belső tényezőkhöz tartozik, hogy a heterogén összetételű TÉSZ-tagságot tőkeerő szempontjából is két csoportra lehet bontani: - A rendszerváltás óta viszonylag nagyobb területen gazdálkodók esetében nincsenek állandó likviditási problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás miatt csatlakoznak a TÉSZ-hez. - Ezzel szemben a kis területen gazdálkodók jó része napi likviditási gondokkal küzd, nekik az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ. A tőkehiány ezt a réteget teszi aztán igazán kiszolgáltatottá, ezért felmerült az a kérdés is, hogy az ő tevékenységüket inkább más típusú szövetkezet irányába kellene terelni. A marketing területén is jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területre tagozódnak: - Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. A korszerű postharvest technológiák (elsősorban a csomagolás, áruvá készítés) nem állnak széles körben a termelők rendelkezésére. Szintén fontos lenne, hogy az elsődleges feldolgozást nagyobb arányban lehessen megoldani a TÉSZ-ek keretein belül, hogy a termelők kevésbé legyenek kiszolgáltatva a felvevőpiacoknak. - Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és évenként hektikusan változnak. Az élelmiszer-kereskedelem és a feldolgozóipar koncentráltsága miatt a zöldség-gyümölcs ágazat árelfogadó pozícióban van, vagyis nincs befolyása a piacon kialakult árakra. - Az értékesítési csatorna választására az a jellemző, hogy a TÉSZ-ek friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként történő beszállítás részaránya pedig nőtt a vizsgált időszakban. - A marketingkommunikáció területén is lenne javítani való, főleg annak érdekében, hogy az egyébként rendkívül árérzékeny fogyasztókra hatni lehessen a belföldi fogyasztás arányának növelése érdekében. Fontos lenne a TÉSZ-ek közötti együttműködés erősítésére a marketing területén, de az általánosnak tekinthető bizalomhiány ennek itt is jelentős akadálya. Az interjúk során többen említették, hogy a tagok irányában már kiépült egy bizonyos kölcsönös bizalom, de másokkal nem mernek/nem akarnak igazán együttműködni. A már létrejött másodlagos szerveződéseket sokan csak a támogatásokhoz jutás eszközének tekintik, valódi, a kínálat koncentrálásában betöltött szerepben nem kívánják működtetni. A piac koncentráltsága viszont azt kívánná, hogy a kereskedelmi láncok ellátását biztosító beszerzési központok ellensúlyozására olyan kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket nem a termelők, hanem a professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek irányítanak és működtetnek. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a TÉSZ-ek taglétszáma csökkenő, ezért a taggá válást vonzóbbá kell tenni. Ezzel összefüggésben számos külső ok is felsorolható (pl. a feketegazdaság előnyeinek csábítása), de javítani kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon alapuló együttműködés színvonalán is. A bizalomhiány a potyautasság és a rendszer gyenge pontjait kihasználó tagsággal kapcsolatban is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról számoltak be: a potyautas jelenség némileg visszaszorulóban van. Ennek ellenére a megkérdezettek szerint még mindig nincs elég szankcionálási lehetőség a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a TÉSZ-ek iránti bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe, illetve a kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében létesített tagsági jogviszony sem ritka jelenség, ezek visszaszorítására a jövőben szükség lenne. Javasolható, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZ-tagokat honorálja az állam azzal, hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való részvétel vagy a támogatások elérése 88

területén. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát, akik nem csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek. Itt az oktatási rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő szakemberekkel megismertesse az együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit egyaránt. A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való hozzáállásukkal kapcsolatban is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát és szerepét a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a megkérdezettek mindegyike igen hasznosnak találta. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában meglévő tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem lennének képesek megjelenni. Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházásfinanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők védtelenebbek a feketekereskedelem kihívásaival szemben is, mert az azonnali készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára visszautasíthatatlanul vonzó ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva. A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek mindennapjaiban ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi változások. Az interjúk során sokan említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős versenyhátrányt jelent a TÉSZ-eknek, mert a törvényes értékesítés helyett/mellett igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta lehetőségeket, és a számla nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó lehetőség a gyors és adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan bürokratikus, lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási rendszert is a fenyegetések között említették (pl. kérték azt is, hogy a kárenyhítő juttatások kifizetéséről hamarabb döntsenek). Az interjúk során a jogi környezet változását két kiemelt területen is említették: - Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és szabályozásának egyszerűsítésére vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása). - Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért az őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának szükségességére. Ez utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt fordított áfa rendszerének bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos áfakulcs csökkentését javasolták. Ez utóbbit szinte minden megkérdezett, mint a versenyképességüket súlyosan érintő kérdést 89

említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették az adminisztrációs terhek csökkentését.

6.2. A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető kérdőíves lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható, hogy a működési programok azon részei, amelyek a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét szolgálják, sikeresek, emellett van néhány célkitűzés, amelyet a TÉSZ-ek munkatársai kevésbé hasznosnak ítéltek. Ilyenek a válságmegelőzési és -elhárítási, illetve a kutatási és kísérleti termesztésre vonatkozó intézkedések, valamint részben a képzési, tanácsadási és az egyéb területek. A kérdőíves megkérdezés során számos nyitott kérdést is megfogalmaztunk, azért, hogy a válaszadók szabadon kifejthessék véleményüket a működési programokkal és az abban foglalt célokkal, célkitűzésekkel és az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. A jelenlegi szabályok betartatása érdekében a válaszadók azt javasolták, hogy a tagnyilvántartásra, a tagság igazolására hozzanak létre egy központi elektronikus nyilvántartó rendszert, ahol a tagi adatokon kívül azt is nyilván lehetne tartani, hogy az adott TÉSZ-tag eleget tett-e beszállítási kötelezettségének. A feketekereskedelem és a működési szabályokkal történő visszaélések visszaszorítása érdekében javasolták, hogy a tagok ellenőrzésére törvényi lehetőséget kellene biztosítani a TÉSZ-ek számára, akár úgy is, hogy a NAV adatokat szolgáltat a tagokról. A szankciók tekintetében a támogatásokból, pályázati lehetőségekből történő teljes vagy részleges kizárás, valamint a bíróságon keresztül behajtható pénzügyi szankciók is említésre kerültek. Javasolták azt is, hogy ha a tag nem teljesíti a TÉSZ-tagsággal járó kötelezettségeit, és ebből a TÉSZ-nek kára származik, akkor a tag felé a TÉSZ kártérítési lehetőséggel élhessen. A feketekereskedelem visszaszorítása érdekében az áfa csökkentésére, a fordított áfafizetés bevezetésére és az ellenőrzések szigorítására is érkezett javaslat. Többen említették az azonnali kizárást, illetve ennek a szövetkezeti törvénnyel összhangban történő szabályozásának szükségességét. A TÉSZ-ek vonzerejét növelhetné bizonyos pozitív diszkrimináció alkalmazása. Ilyen lenne például, ha a területalapú támogatás kifizetését TÉSZ-tagsághoz kötnék, vagy a hűséges, a TÉSZ életében aktívan közreműködő, törvénytisztelő tagok pénzügyileg is megbecsülésre kerülnének. A tagok kötődését kell növelni, például a tagsági viszony előnyt jelenthetne a terület alapú vagy bármilyen más támogatásnál. Elhangzott olyan vélemény is, amely szerint ne kapjanak semmilyen támogatást azok a termelők, akik nem TÉSZ-tagok (pl. Iskolagyümölcs program, szaktanácsadás vagy bármilyen közösségi támogatás). A tagsággal kapcsolatosan felmerült az a javaslat is, hogy szankcionálni kellene, ha az adott TÉSZben a taglétszám bizonyos időszak alatt nagyobb mértékben csökken. Erre azért kell figyelmet fordítani, mert több TÉSZ-ben jelentős az a törekvés, hogy a kicsiket kiszorítsák a szervezetekből. Ugyanis ha az adott TÉSZ túl sok kistermelőt integrál, ez óriási adatszolgáltatási munkát, energiát igényel, és sok feszültséget is okoz a tagok körében. Javaslatként felmerült, hogy a sok kistermelőt tömörítő TÉSZ-eket más elbírálás szerint kellene értékelni és támogatni, esetleg más típusú szövetkezetek irányába kellene őket terelni. A válaszadók véleménye megoszlott a tekintetben, hogy ösztönözni kell-e a TÉSZ-eket az egymással való együttműködésre. A megkérdezettek ezzel kapcsolatosan elmondták, hogy ennek komoly akadálya az egész gazdaságot jellemző bizalomhiány. A TÉSZ-en belül már kialakult egy bizonyos bizalmi szint, valamint mindez igaz az időközben kiépült kapcsolati rendszerre is. Ezt igyekeznek a szervezetek fenntartani, stabilizálni és bővíteni, ezzel szemben többen vélekedtek úgy, hogy túl kockázatos és szükségtelen a további integráció. A beküldendő működési tervekkel kapcsolatosan is számos észrevételt fogalmaztak meg a válaszadók. Többen jelezték, hogy a működési programban nagyon kevés olyan lehetőség van, 90

amelyet ténylegesen a működés javára tudnának fordítani. Ez sok felesleges lépésre kényszeríti a TÉSZ-eket ahelyett, hogy a tényleges működési költségeiket tudnák lefedni a program keretein belül. A makrogazdasági környezet és az időjárásnak való kitettség nagymértékben befolyásolják a forgalmat, a zöldség-gyümölcsnél (fagy, aszály) nem válik lehetővé a hosszú távú tervezés, mindez rányomja a bélyegét a megvalósítás realitására. A tervezéssel kapcsolatos nehézségként a megkérdezettek jelezték, hogy a működési programhoz csatolt árajánlatok nem felelnek meg a piaci viszonyoknak, ugyanis 3-5 évre előre kell árajánlatot kérni, ez alatt a gazdasági változások befolyásolják az ajánlatok tartalmát. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési nehézségeket többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség. Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad felhasználású, átalányként kifizetett pénzeszköz. Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori változtatások helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más dokumentumokkal történő összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv dokumentumának formátuma is túl bonyolult, ráadásul a vonatkozó rendeleteket (általában a működési program módosításának határidejéhez képest) túl későn hozzák meg. Az elszámolás túl bürokratikus, túlszabályozott és túlságosan ellenőrzött, a felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ezeknek a nyílt kérdésre adott véleményeknek ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették. Ezzel kapcsolatos javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó könyvelési, elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok összhangjának megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási lehetőségeivel kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen be kellene vonni a TÉSZ-ek könyvelőit, a rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is.

91

6.3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott, a TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük. Az egyes évekből eltérő számú dokumentum állt a rendelkezésünkre, amelyek alapján megválaszoltuk az értékelési kérdéseket és kiszámítottuk az előírt mutatókat. Az adatok elemzésénél tapasztaltuk, hogy az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközött néhány szervezet esetében. A legtöbb TÉSZ tekintetében ugyanis nincs forrás olyan apparátus fenntartására, amely lehetővé tenné ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész gyűjtését és nyilvántartását (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). A fentiek alapján vélelmezhető, hogy a megadott adatok közül azok a legmegbízhatóbbak, amelyek a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokból kinyerhetők. Ezért javasoljuk a mutatószámok rendszerének átalakítását úgy, hogy azok a kötelezően nyilvántartott adatokkal összhangban legyenek. A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását és elemzését pedig akkor célszerű megkövetelni a szervezetektől, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és nyilvántartásával kapcsolatosan felmerülő költségeiket a TÉSZ-ek működési költségeik között elszámolhatják. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené egy elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakítása is. A potyautasok kiszűrésére tett javaslatok esetében is felmerült már az igény arra, hogy a TÉSZ-ek olyan központi informatikai rendszert használhassanak, amely támogatná az egymás közötti kommunikációt, és az egész rendszer átláthatóságát is javítaná. Az adatszolgáltatást nagyban segítené már az is, ha a beszámolók elkészítése olyan felhasználóbarát elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra feltöltött adatokat automatikusan kezelné, illetve segítséget adna a kért adatok értelmezéséhez és nyilvántartásához. Az adatok és a mutatók alapján megállapítottuk, hogy a felhasznált pénzügyi erőforrások hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat, eredményesen segítették a termelőket céljaik megvalósításában. A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban az alábbiakat állapíthattuk meg: A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a hosszú távú tervezést. A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek szintén jelentősen hozzájárultak

a

TÉSZ-ek

termékminőségének

javításához

és

fenntartásához,

eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek. A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ez a terület további figyelmet és több forrást igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A kutatási és kísérleti

92

termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé felkészültek. A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység hatékonyságát rontja, hogy kevés a jól felkészült, több területen is jártas szakember, valamint a szervezeteknek a tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrásuk. A megszervezett képzések nem tudják pótolni a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet. A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek válságmegelőzési

tevékenységéhez

a

vizsgált

időszakban.

A

klasszikus

válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem alkalmazzák. Fontos lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi alap), amely a rosszabb évjáratokban segíthetné a tagokat a finanszírozási problémáik áthidalásában. A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek

megfelelőek,

a

képződött

hulladék

mennyiségének

csökkentése

érdekében is lépéseket tettek a szervezetek. A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá, az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig használták, ezért ennek hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései eredményesek voltak, elsősorban azokon a területeken értek el jelentősebb eredményeket, amelyek a piaci munkájukat segítették. Erősíteni kell a jövőben a környezetvédelemmel, a kutatási és kísérleti termelési tevékenységekkel, a képzéssel és szaktanácsadással kapcsolatos intézkedéseket ugyanúgy, mint a válságmegelőzéssel kapcsolatos területeket is annak érdekében, hogy a TÉSZ-ek rugalmasabban tudjanak a jövőben reagálni a piaci környezet kihívásaira.

93

7. Mellékletek

94

1. melléklet AZ ÉRTÉKELÉSBE BEVONANDÓ ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELŐI SZERVEZETEK LISTÁJA AZONOSÍTÓ 1. TÉSZ-3

MEGYE Csongrád

2. TÉSZ-4

NÉV Dél-alföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezete Dombegyházi EURO TÉSZ Termelői Értékesítő Szövetkezet

3. TÉSZ-5 4. TÉSZ-8

Zöld KERT-TÉSZ Szövetkezet HAVITA-TÉSZ Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet

Sz-Sz-Bereg Hajdú-Bihar

5. TÉSZ-9 6. TÉSZ-10

CIBAKERT TÉSZ Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet CSÁRDA-AGRO Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezet

Jász-Nagykun-Szolnok Békés

7. TÉSZ-11 8. TÉSZ-13*

FLORATOM-KER Termelői Értékesítő Szövetkezet KISKUNSÁGI Kistérségi Zöldség-, Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete Szamosháti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet Alföld 2003 Zöldség- és Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet Nyír-Kert Zöldség-, Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet Penta Família Zöldség-Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet NYÍRFRUCT Termelői Értékesítő Szövetkezet

Csongrád Bács-Kiskun

9.

TÉSZ-14

10. TÉSZ-15 11. TÉSZ-16 12. TÉSZ-17 13. TÉSZ-19

Békés

Sz-Sz-Bereg Hajdú-Bihar Sz-Sz-Bereg Sz-Sz-Bereg Sz-Sz-Bereg

Józsai TÉSZ Mezőgazdasági, Zöldség- és Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet BALATON-KER-TÉSZ Zöldség- és Gyümölcstermék Értékesítő Szövetkezet KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet

Pest

Sz-Sz-Bereg

20. TÉSZ-28

Szatmár-Tiber Zöldség-Gyümölcs Termelők Értékesítő Szövetkezete GYÜMÖLCSÉRT Termelői Értékesítő Kft. ALFÖLD-RÉGIÓ Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet GRAND-COOP TÉSZ Kft.

21. TÉSZ-29 22. TÉSZ-30

FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet MEDI-FRUCT Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezete

Bács-Kiskun Békés

23. TÉSZ-31

"BOTÉSZ" Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete

Fejér

14. TÉSZ-20 15. TÉSZ-21 16. TÉSZ-22 17. TÉSZ-24 18. TÉSZ-26 19. TÉSZ-27

28.TÉSZ-43

RÁBAKÖZI TÉSZ Zöldség- Gyümölcstermelői Értékesítő Szövetkezet RÓNA KER-TÉSZ Értékesítő, Zöldség- és Gyümölcstermelést Szervező Szolgáltató Kft. DŰNE FRUCT Zöldség-, Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete Hanság-Fertőmenti Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet JÁSZ-TÉSZ Térségi Zöldségtermelő és Értékesítő Szövetkezet

29.TÉSZ-44

Szatmárkert-Hodász Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet

30.TÉSZ-47

Észak-Alföldi Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet Kőrös-KerTÉSZ ZRt.

24. TÉSZ-32 25. TÉSZ-36 26.TÉSZ 40 27.TÉSZ-42

31. TÉSZ-49

Somogy Pest

BAZ Bács-Kiskun Bács-Kiskun

Győr-Moson-Sopron Bács-Kiskun Csongrád Győr-Moson-Sopron Jász-NagykunSzolnok Sz-Sz-Bereg Hajdú-Bihar Bács-Kiskun

*Felszámolási eljárás alatt

95

2. melléklet

Interjú-vezérfonal csatolva pdf mellékletként

96

3. melléklet Kérdőív

KÉRDŐÍV VÁZLAT 1. TÉSZ neve:…………………………………………………………………………. 2. Mikortól rendelkezik jóváhagyott működési programmal? ……………………év 3. A TÉSZ telephelye:……………………. település 4. Aktív termelő tagok száma:………….fő/év (2007-2011) 5. Tagok összlétszáma:………….fő/év (2007-2011) 6. A tagok által művelt termőterület nagysága:………….ha/év (2007-2011) 7. Az értékesített termékek termelési értéke: ………..HUF/év (2007-2011) 8. A TÉSZ rendelkezik írásos stratégiai tervvel  igen

 nem  nem tudja/nem válaszol

9. A TÉSZ termelői szervezeteket tömörítő társulás tagja  nem tagja nem tudja Ha tagja, melyiknek: ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… 10. Sorolja fel a TÉSz tagjai által termesztett növényeket! (több válasz is adható) alma áfonya bodza csemegeszőlő cseresznye dió görögdinnye kajszi körte köszméte málna meggy mogyoró naspolya őszibarack ribizkefélék sárgadinnye szamóca szeder szilva

gomba

bab bimbóskel brokkoli cukkini fehérrépa fokhagyma fűszerpaprika gumósszeller karalábé karfiol kínai kel csemegekukorica paradicsom póréhagyma retek salátafélék sárgarépa sóska spárga spenót tojásgyümölcs uborka vöröshagyma zeller zöldborsó 97

zöldpaprika

98

11 Milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat megvalósítaniuk? (6 – teljes mértékben 1 – nem sikerült megvalósítani) Szaktanácsadás (termelés-technológiai, pénzügyi-számviteli, szervezési-vezetési, stb.). 6

5

4

3

2

1

A tagok inputokkal (szaporító anyag, növényvédő szer, műtrágya stb.) történő ellátása. 65

4

3

2

1

Pályázatok írása és benyújtása, támogatások megszerzése és adminisztrálása. 65

4

3

2

1

65

4

3

2

1

65

4

3

2

1

2

1

termelés

piaci

Az elvándorlás megakadályozása. A tagok érdekvédelme. A TÉSz-ek érdekében végzett lobbi tevékenység. 65 Korszerű termékszerkezet összehangolása.

4

kialakítása,

6

5

3 a

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

3

2

1

igényekkel

történő

A természeti környezet védelme. 6

5

Az értékesítés megszervezése. 65

A termelőüzemi feldolgozás megszervezése. 65

4

A marketing tevékenység megszervezése, piackutatás végzése, új piacok felkutatása. 6

5

4

3

2

1

Munkahelyek teremtése, a helyben foglalkoztatás biztosítása. 65

4

3

2

1

3

2

1

3

2

1

A tagok nyereséges termelésének elősegítése. 6

5

4

Hulladékgazdálkodási feladatok ellátása. 65

4

A tagok adminisztációs és adózási kötelezettségeinek támogatása. 65

4

3

2

1

99

12. Milyen értékesítési csatornákon keresztül értékesítik termékeiket? (több válasz is adható)  Nagybani piacon keresztül értékesítünk  Helyi piacokon keresztül értékesítünk  Nagykereskedő viszi el a telephelyünkről a termékeket  Kiskereskedelem, közvetlen beszállítással  Beszállítás élelmiszer-feldolgozóba (pl. konzerv- és hűtőipar, stb.)  Beszállítás saját feldolgozó üzeme  E-bolton keresztül értékesítünk  Egyéb 13. Milyen mértékben ért Ön egyet a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályozással? 6 – teljes mértékben egyetért 6

1- egyáltalán nem ért egyet 5

4

3

2

1

14. Mely, a TÉSz tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna? (több válasz is adható)  Az elismeréshez szükséges minimális taglétszám meghatározása  A tagok felvételének szabályozása  Minimum egy éves tagsági időtartam  A tagok kilépésének szabályozása  A tagok kizárásának szabályozása  A nem termelő tagok jogviszonyának szabályozása  A tagnyilvántartás szabályozása  A tagsági jogviszony korlátozása  Az új tagsági jogviszony létesítésének időbeli korlátozása  Az értékesített termelés értéke minimumának meghatározása  A tagok szavazati arányának maximalizálása  Kötelező adatszolgáltatás  A TÉSz-en keresztüli 100% értékesítési kötelezettség  Tagi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok  Kis mennyiségű, helyben történő értékesítés  Értékesítés másik termelői szervezeten keresztül

100

15. Milyen szankciókat alkalmaznak azokkal a tagokkal szemben, akik nem teljesítik a kötelezettségeiket? ………………………………………………………………………………………………… ……… 16. Milyen szankció bevezetését javasolná a szabályok betartatása érdekében? ………………………………………………………………………………………………… …….. 17. Követik-e a kilépő tagok további működését a TÉSz rendszerben?  igen (folyt. a 18. kérdés)

 nem (folyt. a 19. kérdés)

 nem tudja/nem válaszol folyt. a 19. kérdés) 18. Milyen módszerekkel követik a kilépő tagok a TÉSzrendszerben történő további működését?.................................................................................................................................. .......... 19. Az Ön TÉSz-énél a működési program összeállítása során mennyire érvényesül a tulajdonosok akarata? 6 – teljes mértékben 6

5

1- egyáltalán nem 4

3

2

1

20. Az egyes intézkedésekre fordítható összeg a működési alap bizonyos százaléka. Jelölje, melyik intézkedés finanszírozását tartja megfelelőnek!  Termeléstervezésre irányuló tevékenység (a működési alap 60%-a)  Termékminőség javítása, fenntartása (a működési alap max. 60%-a)  A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció (a működési alap 60 %-a)  Kutatás és kísérleti termelés (a működési alap 30%-a)  Képzés (a működési alap 60%-a)  Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések (a működési alap 30%-a)  Környezetvédelmi tevékenységek (a működési alap 30%-a)  Egyéb tevékenységtípusok (a működési alap 30%-a) 21. A TÉSz minden évben elkészíti a következő évre vonatkozó működési terveit. Mennyire ért egyet a tervezés jelenlegi formájával, törvényi kereteivel?

101

6 – teljes mértékben egyetértek 6

1- egyáltalán nem értek egyet 5

4

3

2

1

22. Kérjük, adja meg a beküldendő tervvel kapcsolatos 

észrevételeit:…………………………………………………………………… ……



egyszerűsítő javaslatait:……………………………………………………………

23. A kötelezően elkészítendő beszámolók jelenlegi formájával, felépítésével egyetérte? 6 – teljes mértékben egyetértek 6

1- egyáltalán nem értek egyet 5

4

3

2

1

24. Mit változtatna a 67/2009. (VI.9.) FVM rendelet által előírt jelentésekhez alkalmazott formanyomtatványok felépítésén, adattartalmán? ……………………………………………………………………………………………… ………… 25. Kérjük, adja meg a TÉSz könyvviteli, elszámolási és nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos észrevételeit! ……………………………………………………………………………………………… ………… 26. Kérjük, adja meg a helyszíni ellenőrzésekkel és az ellenőrök által kért dokumentációval kapcsolatos észrevételeit! ……………………………………………………………………………………………… ………… 27. Milyen mértékben ért egyet a Környezetvédelmi Keret tartalmával? 6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet 6

5

4

3

2

1

 nem ismeri

28. Milyen mértékben ért egyet a működési programban elszámolható tevékenységek meghatározott körével? 6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet 6

5

4

3

2

1

 nem ismeri

102

29. Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (több válasz is adható)  Termeléstervezésre irányuló tevékenység  Termékminőség javítása, fenntartása  A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció  Kutatás és kísérleti termelés  Képzés, továbbképzés  Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések  Környezetvédelmi tevékenységek  Egyéb tevékenységtípusok 30. Mely, eddig támogatott intézkedéseken változtatna? (több válasz is adható)  termeléstervezésre irányuló tevékenység  Termékminőség javítása, fenntartása  A forgalmazás tökéletesítése, promóció és kommunikáció  Kutatás és kísérleti termelés  Képzés, továbbképzés  Válságmegelőzési és –kezelési intézkedések  Környezetvédelmi tevékenységek  Egyéb tevékenységtípusok 31. Az intézkedéstípus megjelölésével tegyen javaslatot a változtatásra! ……………………………………………………………………………………………… …………

32. Milyen, eddig nem támogatható tevékenységeket tenne támogathatóvá? ……………………………………………………………………………………………… ………… 33. Kérjük, írja le javaslatait a támogatott intézkedésekkel kapcsolatban! ……………………………………………………………………………………………… ………… 34. Egyetért-e a működési program utófinanszírozásával? 6 – teljes mértékben 1- egyáltalán nem értek egyet 6

5

4

3

2

1

103

35. Mennyire tartaná fontosnak egy előlegfizetési rendszer kidolgozását? 6 – nagyon fontos 1- egyáltalán nincs szükség erre 6

5

4

3

2

1

36. Milyen változtatást javasolna a támogatás részleges és éves kifizetése során az MVH eljárásrendjében? ……………………………………………………………………………………………… ………… 37. A lehívási kérelem formanyomtatványait illetően van-e valamilyen javító, egyszerűsítő javaslata? Kérem, a formanyomtatvány megjelölésével sorolja fel azokat! ……………………………………………………………………………………………… ………… 38. Egyéb, a TÉSz jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, javaslatok ……………………………………………………………………………………………… …………

Válaszait köszönjük!

104

4. melléklet A működési programok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében alkalmazható intézkedések Célkitűzések Intézkedések 1 A piac konkrét igényeinek és a Termeléstervezésre irányuló tevékenység fenntartható mezőgazdaság Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység feltételrendszerének teljesítését célzó, A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az promóciós és kommunikációs tevékenység uniós szabályozásnak is megfelelő Kutatás és kísérleti termelés módon történő megvalósítása Képzési tevékenységtípusok Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok 2 A hazai és nemzetközi tudományos Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység eredmények gyorsított adaptálása, Kutatás és kísérleti termelés környezetbarát, integrált, elsősorban Képzési tevékenységtípusok biológiai módszerek bevezetésének Környezetvédelmi tevékenységtípusok gyorsítása Egyéb tevékenységtípusok 3 Technológiai innováció az áru Termeléstervezésre irányuló tevékenység minőségének javítása és a hatékonyság Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység növelése érdekében A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint promóciós és kommunikációs tevékenység 4 A piaci igényeknek való jobb megfelelés Termeléstervezésre irányuló tevékenység érdekében a zöldség és gyümölcs, Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység valamint a gomba termesztésének A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint szervezése az idő- és mennyiségi promóciós és kommunikációs tevékenység szempontokra figyelemmel, illetve ennek Képzési tevékenységtípusok áruvá készítése, osztályozása, Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések csomagolása, tárolása, feldolgozása, teljes logisztika fejlesztése 5 A termelői szervezetek másod- és Termeléstervezésre irányuló tevékenység harmadszintű együttműködésének A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint erősítése, más tagállamok szervezeteivel promóciós és kommunikációs tevékenység való kooperáció elősegítése Egyéb tevékenységtípusok 6 Különleges prémiumminőség felépítése, a Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység magyar termék jobb arculatának A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint bemutatása érdekében a magyar zöldség- promóciós és kommunikációs tevékenység gyümölcs friss és feldolgozott termékek Képzési tevékenységtípusok eladásának ösztönzésével Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok 7 A prémiumtermékek, a márkázott Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység termékek, a földrajzi árujelzők és A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint minőségi jelek használata promóciós és kommunikációs tevékenység Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok 8 A környezetbarát termelés és termék Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység előállítása A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenységtípusok Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok 9 Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a Termeléstervezésre irányuló tevékenység nyomon követhetőséget biztosító jelölési Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység rendszer kialakítása A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés

105

Képzési tevékenységtípusok Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok 1 A termékek piacain jelentkező válságok Termeléstervezésre irányuló tevékenység 0 megelőzése és kezelése Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenységtípusok Egyéb tevékenységtípusok

106

5. melléklet Az értékelési kérdésekre adott válaszok (részletes adatok excel tábla)

lásd csatolt excel

107

8. Hivatkozások 1. Domján E. – Farkasné Fekete M.: A termelők közötti együttműködés jellemzői a zöldséggyümölcs ágazatban. International Journal of Horticultural Science, 2011. 2. Dudás Gy.: A TÉSZ-en keresztüli értékesítést motiváló tényezők és körülmények. Gazdálkodás, 53. évf. 5. szám 3. Szabó G. Gábor: Az európai mezőgazdasági szövetkezeti modellfejlődés Dánia és Hollandia példáján keresztül bemutatva. In: Somai József (szerk.): Szövetkezetek Erdélyben és Európában. Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2007, pp. 349–365. 4. Általános Mezőgazdasági Összeírás, 2010. KSH, Budapest, 2010. 5. A gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó Nemzeti Stratégia. FVM. Agrárpiaci Főosztály, Budapest, 2008. 6. A zöldség- és gyümölcságazat helyzete Magyarországon. FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, 2011. 7. Versenyképes Zöldségágazati Program. Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2. FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform projekt keretében. Gödöllő, 2010. http://www.nih.gov.hu/innovaciopolitika/.../evitanemzeti-110722-9/ Letöltve: 2012. augusztus 11. 8.

A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. TÁRKI Fejlesztéspolitika társadalmi hatásai 4. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a768.pdf/ Letöltve: 2012. június 28.

9. Frissáru. Tanulmány a zöldség-gyümölcs vásárlási szokásokról. GFK Hungária. http://www.gfk.hu/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/piacitrendhirlevel/2011/pth_2011_jul_ web.pdf Letöltve: 2012. szeptember 22. 10. A VM Agrárpiaci Főosztály adatai

108